SCHEIBER HUGÓ Festészet a jazz ritmusában (részlet) by Arpad Fako

00 SCHEIBER CÍMNEGYED HU_00 CÍMNEGYED HU 2014.09.20. 23:47 Page 1

Scheiber hugó

00 SCHEIBER CÍMNEGYED HU_00 CÍMNEGYED HU 2014.09.20. 23:47 Page 2

00 SCHEIBER CÍMNEGYED HU_00 CÍMNEGYED HU 2014.09.20. 23:47 Page 3

00 SCHEIBER CÍMNEGYED HU_00 CÍMNEGYED HU 2014.09.20. 23:47 Page 4

00 SCHEIBER CÍMNEGYED HU_00 CÍMNEGYED HU 2014.09.20. 23:47 Page 5

MOLNOS PÉTER

Scheiber hugó F E S T É S Z E T

J A Z Z

R I T M U S Á B A N

00 SCHEIBER CÍMNEGYED HU_00 CÍMNEGYED HU 2014.10.03. 11:22 Page 6

Rendbe Rakjuk az életművet! kérjük mindazokat, akiknek tulajdonában van Scheiber Hugó valamely alkotása, életére, művészetére vonatkozó dokumentum, publikálatlan visszaemlékezés, hozzá vagy általa írott levél, a művészt illetve alkotását ábrázoló korabeli fénykép, jelentkezzen a kiadó vagy a szerző alábbi e-mail címein: gallery@kieselbach.hu petermolnos@gmail.com

Írta: molnos Péter A könyv ötlete: kieselbach tamás A képeket válogatta és elrendezte: molnos Péter és kieselbach tamás A kötetet tervezte: Fákó Árpád

Segítségükért fogadják kiemelt köszönetünket: tímár Árpád, kiss Ferenc, dr. keresztes lászló, antal Pál, bélai György, bardoly István, Szücs György, Sárkány józsef, Szántó nóra, nemes zsóﬁa, einspach Gábor, victor l. menshikoﬀ, konkoly Ágnes, Szücs andrás, ungváry krisztián, mezei Gábor, zsákovics Ferenc, kováts kristóf, Saphier dezső, nagy andrás, Gergely mariann, Pálinkás Réka, balasi Ágnes, Fehér katalin, Farkas zsuzsa, kovács éva, nemes Péter, Horváth Csaba, Czell lőrinc, Fehér Ildikó, markója Csilla, barki Gergely, annamaria tonet, maria meineri Carenzi, butyka eszter, Orosz márton, bánó andrás, nagy Iván, makláry kálmán, erdész lászló, dunai andrea, dolores Colón, marianne behrmann, modla zsuzsanna

A kutatás során nyújtott segítségükért köszönet illeti az alábbi intézményeket és munkatársaikat: artchivum Galleria degli uﬃzi, Firenze Hadtörténeti Intézet és múzeum, budapest janus Pannonius múzeum, Pécs magyar tudományos akadémia művészettörténeti Intézet, budapest Petőﬁ Irodalmi múzeum, budapest Szent István király múzeum, Székesfehérvár Szépművészeti múzeum – magyar nemzeti Galéria, budapest Yale university art Gallery, new Haven abigail Galéria és aukciósház, budapest bÁv bizományi kereskedőház és záloghitel zrt., budapest Haas Galéria, budapest kieselbach Galéria és aukciósház, budapest magyar–Francia Galéria, budapest missionart Galéria és aukciósház, budapest nagyházi Galéria és aukciósház, budapest Pintér aukciósház, budapest virág judit Galéria és aukciósház, budapest Képfeldolgozás, nyomdai előkészítés: Fákó Árpád Olvasószerkesztő: bodnár kriszta Nyomta és kötötte: Pannónia nyomda kft. | www.pannonianyomda.hu Kiadó: kieselbach Galéria kereskedelmi kft. | www.kieselbach.hu

© kiadó: kieselbach Galéria kereskedelmi kft. © Szerző: molnos Péter © könyvterv: Fákó Árpád © műtárgyfotók: darabos György, kieselbach archívum, berényi zsuzsa, Fehér katalin, mester tibor, Hasznos zoltán, Fákó Árpád, Yale university art Gallery © HunGaRt ISbn 978 615 5199 06 6

00 SCHEIBER CÍMNEGYED HU_00 CÍMNEGYED HU 2014.09.22. 12:27 Page 7

SCHEIBER HUGÓ TARTALOM

Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 ősök útján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 1 Háború . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 Első sikErEk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 WaldEn és a sturm . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 közEl és távol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 fEstészEt a jazz ritmusában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157 a római kaland . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189 művészEk és műbarátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 élEt a Halál után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225 művEk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237 források . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 441

00 SCHEIBER CÍMNEGYED HU_00 CÍMNEGYED HU 2014.09.23. 0:02 Page 8

NÉGY KÉP a t ö b b m i n t t í z e z r e s é l e t m ű b ő l , a m e ly k i j e l ö l i s c h e i b e r h u g ó h e ly é t a l e g n a g y o b b m a g ya r f e s t ő k k ö z ö t t

Kalapos önarckép, 1917

Üvöltő önarckép, 1921 körül

Önarckép, 1922 körül

Önarckép színes háttér előtt, 1920-as évek

00 SCHEIBER CÍMNEGYED HU_00 CÍMNEGYED HU 2014.10.05. 21:09 Page 9

ELŐSZÓ A Scheiber-problémA miután 2006-ban megjelent az általam szerkesztett Modern magyar festészet című összefoglalás második kötete, terjedelmes könyvkritikát közölt róla a Holmi című folyóirat. Szerzője, a kiváló művészettörténész, Forgács éva többek között azt nehezményezte, hogy Scheiber hugó életművéből érdemtelenül sok alkotást válogattam be a könyv reprodukciói közé. Akkori válaszom néhány mondata azt is megmagyarázza, miért kértem fel molnos pétert arra, hogy készítse el a művész új szemléletű monográfiáját: „Szeretem Scheibert. Szeretem, mert problémás festő. mert a képei mindig vitát gerjesztenek. Számomra Scheiber életműve olyan, mint egy lakmuszpapír, melyet a megfelelő közegbe mártva pontosan jelzi, hogy ki látja autonóm módon a műalkotásokat. Vörös posztó, melyet meglengetek, s élénken figyelem, ki hogyan reagál rá. Aki a Scheiber-képletet megoldja, az majdnem biztosan a magyar festészet egészével is elboldogul. Adott egy óriási méretű életmű, melyből tudni kell válogatni, a hangsúlyokat kijelölni, interpretálni. rendet rakni egy hatalmas és rendkívül egyenetlen művészi termésben. merni kell értelmezni és átértelmezni. A képek mögé kell képzelni a megfelelő környezetet, látni kell a művet a hozzáillő keretben. Aki erre nem képes, az a magyar festészettel sem jut dűlőre. Alapelvem, hogy egy művészi életművet csúcsteljesítményei alapján kell megítélni. Véletlenül nem születik remekmű. ha valaki zseniálisat alkot, az maga is zseni. Vannak egyképes festők, mint ahogy egykönyves írók. [...] ebben a kérdésben is megengedőnek, szabadnak kell lennünk. [...] Szinte nincsen olyan életmű a magyar festészetben, melyet mindvégig következetesség és egyenletes színvonal jellemez. Ne legyünk, nem lehetünk finnyásak: így nem lelhetünk rá az igazi gyöngyszemekre. Scheiber esetében ráadásul sokszor éppen legnagyobb erénye okozta hibáit. Karakterének, művészi alkatának nyitottsága eredményezte remekműveit éppen úgy, mint gyengébb alkotásainak sorát. mindenre figyelt, gyorsan reagált, nem érlelt sokáig semmit. ez kölcsönzött műveinek frissességet, kifejező erőt, »korszerűséget«, s persze éppen ezért fulladt sokszor felszínes formai gesztusokba. Scheiber nem volt barcsay. De éppen az a jó Scheiberben, ami elválasztja barcsaytól. Nem tehetjük meg, hogy pusztán lustaságból nem szemezgetjük ki a remekműveket a gyengébb alkotások tengeréből.” most, hogy molnos péter munkája révén megszületett az új monográfia, a fentieken túl egy fontos tanulságot még ki kell emelnem: ez pedig az elfogadás és a választás problémája. Az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e „beköltözni” egy másik ember világába: megértjük-e őt a gyarlóságaival, botlásaival együtt, vagy – miközben látjuk az ünneplésre méltó, nagy pillanatait – elítéljük a kudarcai láttán és mindenestől leírjuk a teljesítményét. lapozunk, és jöhet a következő. csakhogy így alig marad valaki – ha marad

egyáltalán. Talán a világ más helyein sincs másként, de itt, ebben az országban különösen igaz: csak megértéssel és elnéző attitűddel érdemes közeledni mindenhez és mindenkihez. már csak azért is, mert nem nagyon vannak teljes, töretlen ívű életpályák, minden ízében tökéletes életművek – ahogy a művészetben, úgy az élet más területein sem. elég csak a 20. századi magyar politikusok sorsára gondolni. Ki az, aki hibátlan volna, akit minden döntésével, minden mondatával, minden alkotásával, a teljes valójában a magunkénak érzünk? Öt évtizede élek itt, ebben az országban, régóta figyelem magam körül az embereket: a családomat, szüleim és nagyszüleim életét és történeteit is. Azt láttam, hogy igazán szabad, kényszerű kompromisszumok nélküli élet itt alig volt elképzelhető. Nincs más út előttünk, mint a kíváncsiság, a megértés vágya, hogy a botlások mögött a sorsszerűt megkeressük, a kétes minőségű egészből, a vegyes zömből kiválogassuk a jót, az igazat, az izgalmasat és a rendkívülit. megértéssel és elfogadással igyekszem közeledni mindenhez, de ez nem mond ellent annak, hogy közben a legtisztább kvalitás, a nagy mű észrevétlenül elmerülne egy kisimult mérce által „jóváhagyott” átlagban. A felismerés és a megdöbbenés képessége a valódi művészet közelében együtt él bennem egy finoman kalibrált mércével. Keresem minden műben a szerethető, ünnepelhető motívumot, de közben nem homályosodik el bennem az abszolút értékrend. három dolog mindenképpen kell ehhez: nagyvonalúság, kvalitásérzék és függetlenség – kész elméletek helyett sok-sok képet kell megnézni és az egész ismeretében dönteni. ennek a modellezésére, illetve e módszer bemutatására Scheiber a legalkalmasabb. rengeteg gyengébb képet festett; emberi karaktere, családi környezete és az őt körülvevő ország – a fejletlen mecenatúra és a gyenge műtárgypiac – alkalmatlanná tette arra, hogy koncentráltan dolgozzon. mindezek ellenére voltak nagyon hiteles villanásai. Sőt: 1917-től közel egy évtizeden át remekművek sorát alkotta meg. mikor a nyolcvanas évek elejétől gyűjteni kezdtem, ezeket a képeit kerestem és illesztettem a kollekciómba, s örömmel látom, hogy a most megszületett kötet is erre az időszakra koncentrál. A korai Scheiber-képek brutális látásmódja, a dús festőiség és a kivételesen érzéki felületkezelés végre kellő erővel jelenik meg a lapokon. ebben a pár évben igazi expresszionista művészként, látható élvezettel torzította a körötte lévő világot, s merte saját arcát is rútnak ábrázolni. ezt a hangot, melyet a Modern magyar festészet második kötetében is megünnepeltem már, ezt a modern attitűdöt hiányoltam évtizedeken át a magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításáról és a Scheiberrel foglalkozó szakirodalomból. mert ebben a korszakban olyan művek születtek, melyekre a világ bármelyik nemzete büszke lenne. Kieselbach Tamás

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:43 Page 52

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:43 Page 53

eLSŐ Sikerek „Új és merész utakon jár.” Komor András

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:43 Page 54

Kádár Béla: Scheiber Hugó portréja, 1921 körül

A háború utáni első évek Scheiber számára meghozták a várva várt elismerést. Ez a pár esztendő, mely a forradalom bukása miatt kétségtelenül a szellemi élet depresszióba süllyedő kiúttalanságával indult, valójában a nagy felfedezések és izgalmas nekiveselkedések kora volt: a budapesti művészeti élet szereplői, galéria- és laptulajdonosok, kritikusok és műtörténészek mintha be akarták volna hozni a háború miatt elvesztegetett éveket. Ha a Tanácsköztársaság leverése, a kompromittálódott művészek kényszerű emigrációja éveken át fojtólag hatott is a modern törekvések bizonyos irányzataira,

A Scheiber Hugóról szóló cikk két oldala a Múlt és Jövő folyóirat 1921 decemberi számában

mindeközben – paradox módon – egy nem kevésbé izgalmas erjedés irigylésre méltó teret kapott a főváros kulturális életében. E lazán szerveződő művészkör, az új, modern szemléletű, de hangsúlyosan a festészet fi-

némileg vegyes kínálatot felvonultató, de egyértelműen

gurális hagyományaihoz kapcsolódó irányzat számos

a hazai modernizmusnak elkötelezett kiállítóhely veze-

képviselője – Patkó Károlytól Kmetty Jánosig, Kádár

tője Fónagy Béla lett, aki az Országos Magyar Izraelita

Bélától Egry Józsefig, vagy éppen Szobotka Imrétől Derkovitsig – a húszas évek elején jelentkezett először

Közművelődési Egyesület, a legendás OMIKE szabadiskoláját is irányította.1 Bár Scheiber már két évvel ko-

Fónagy Béláról és a Belvederéről lásd Ágnes Felföldi: Béla Nagy and the Belvedere Salon (1921–1924). In: Annales de la Galerie Nationale Hongroise 2005–2007. Szerk.: Nora Veszprémi. Budapest, 2008. 162–175. A m. kir. miniszterelnök népgondozó akciója javára rendezett kiállítás, továbbá Podolini Volkmann Arthur, Scheiber Hugó és Walleshausen Zsigmond festőművészek gyűjteményei. Nemzeti Szalon, Budapest, 1920. április. Scheiber Hugó festőművész. Belvedere, Budapest, 1922. október 1–15.

számottevő anyaggal Budapest közönsége előtt. A hely,

rábban, 1920 tavaszán, a Nemzeti Szalon csoportkiállí-

ahol az új generáció tagjai, s a hozzájuk képest jó két

tásán is komolyabb anyaggal jelentkezett,2 sőt egy

évtizeddel idősebb, de hasonlóképpen az indulás len-

évvel később Kádár Bélával közösen a bécsi Max Hevesi

dületével előtörő Scheiber először bemutatkozott, az

Szalonban mutatta be a korábbi évek termését, az igazi

1921 áprilisában megnyílt galéria, a Belvedere volt. A Váci

áttörést mégis a Belvedere 1922 októberi, egyéni tárlata

utca 11/b félemeleti helyiségében működő, kezdetben

hozta meg számára.3 A két héten át nyitva tartó, mintegy

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.22. 0:05 Page 55

Fent: Ülő férfi, 1921 (lappang) | Lent: Székben ülő nő, 1921 (lappang)

34 festményt és 61 grafikai munkát felvonultató kiállí-

s művei izmos, egészséges szemléleti megalapozásán

tásról szinte valamennyi mérvadó pesti lap beszámolót

túl egy korlátlan, minden szabályt és hagyományt szét-

közölt. „Néha brutális és könnyelmű” – írta róla Bálint

robbantó temperamentumot látunk benne.”5 Scheiber

Aladár a Nyugat hasábjain, s e két jelző kétségkívül jól

sikerét bizonyítja az is, hogy a kiállítás bezárása után

karakterét.4

megbízást kapott az Andrássy úti Dreschler kávéház

A kritikák többsége, miközben a művek egyenetlen

egyik helyiségében működő Faun kabaré kuglizójának

színvonalát, a stílus kiforratlanságát és nyersességét ki-

festői dekorálására.6 E murális munkája azonban kime-

fogásolja, elismerően szól a lenyűgöző rajzkészségről

rült a freskók terveinek elkészítésében: a kabaré bezá-

és az előadás elsöprő vizuális erejéről. A Magyarország

rása miatt a kivitelezésre nem került sor.

nyakon ragadja a korabeli Scheiber-művek

Bálint Aladár: Két művész kiállítása. Nyugat, 1922. 20. sz. (Közölve a 447. oldalon.) F. L. [Fodor László]: Scheiber Hugó gyűjteményes kiállítása. Magyarország, 1922. október 1. Érdekes Újság, 1922. 45. sz. 14. (Közölve a 449. oldalon.)

cikke szerint Scheiber „ecsetje és rajzkrétája mögött egy falstaffi lélek erejét és mély kedélyességét érezzük,

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.22. 0:05 Page 56

veinek: 1921 decemberében egy sor lendületes, Kádár Béla korabeli rajzaival szoros rokonságban álló grafika, budapesti városrészletek expresszív átiratai tűntek fel a lap hasábjain.7 Ez a megnövekedett népszerűség és az ezzel járó, hirtelen fokozódó sajtójelenlét is hozzájárult ahhoz, hogy az ekkoriban született művek az egész életmű legpontosabban datálható fejezetét alkotják. A festményeket továbbra is az élénken megmozgatott, szinte reliefszerűen alakított felület, a nyers közvetlenséggel felvitt zsíros olajfesték érzéki – a berlini impresszionista triász, Liebermann, Slevogt és Corinth szaftos anyaghasználatát idéző – traktálása jellemzi, miközben a foltok és formák barokkos tobzódása, az egymásra feszített, íves erővonalak hangsúlyozása fokozza a kompozíciókba sűrített vizuális muníciót. Scheiber 1920 körül született városképein a felületre halmozott húsos matéria, a sok apró, különálló ecsetvonás vibráló együttese látni engedi a szerkezet szilárd vázát, melyet sokszor a kék kontúr és a karton kilátszó barna alapszíne is hangsúlyoz. Bármennyire is dominál a festői elem, legtöbbször a kiindulópont mégis jól érezhetően a rajz: ezt bizonyítja a korszak egyik főművének tekinthető Vasúti kereszteződés és a kép reprodukcióról ismert rajzi változata, melyet a Múlt és Jövő 1921 decemberi műmellékletéből ismerünk. A két változatban – egy kisebb előkészítő és egy monumentális végső formában – ismert festmény feszes „drótvázát” a feketéig mélyített zöld és kék vonalháló adja, mely egyenes és íves szakaszokból építkezve rajzolja ki egy kopár külvárosi részlet látványának koncentrált, a lényegig csupaszított szerkezetét. A kortársak közül Schönberger Armand A Múlt és Jövő folyóirat 1921 decemberi műmelléklete Scheiber két rajzával

munkáival rokonítható kép színvilágának alaphangját a szabadon hagyott karton barna felülete adja, melyre nyers, széles ecsetvonásokkal felvitt zöld, kék, sárga és vörös festékfoltok kerültek. Az ecsetjárás brutális, szinte motorikus hevességű, Nemes Lampérth tusfestmé-

TÉMÁK ÉS PÁRHUZAMOK

nyeit idéző gesztusai, a lemenő nap által vörösre festett égbolt és az ellenfényben sziluettszerűen, fekete árny-

Patai Edit: Scheiber Hugó művészete. Múlt és Jövő, 1921. december. 382–386. (Közölve a 445–447. oldalon.)

A korszak képeiről, a háborút követő néhány évben le-

ként magasodó épület baljós tömege drámai erőt kölcsö-

zajlott stiláris változásról a hirtelen megszaporodó rep-

nöz a kompozíciónak, amit tovább fokoz a Scheiber-ké-

rodukciók és a máig fennmaradt, sajnos kis számú da-

peken gyakran felismerhető fogás, a perspektivikus

tált mű, illetve közeli analógiáik alapján alkothatunk

rövidülés irreálissá fokozása, egyfajta jellegzetes, teret

képet. A Múlt és Jövő című zsidó kulturális hetilap már

torzító halszemoptika alkalmazása, valamint a mozdony-

közel egy évvel a Belvedere Szalonban rendezett kiállí-

kéményből feltörő, gomolygó gőzfelhő világos, kékes-

tás előtt szinte egy teljes számot szentelt Scheiber mű-

fehér foltjainak éles kontrasztja.

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.22. 0:05 Page 57

Vasúti átjáró, 1921 körül | 69 × 99,5 cm | olaj, karton | jelezve balra lent: Scheiber H | magántulajdon

tásra ingerlő faktúrán túl éppen ez a pendülésig kifeszített konstrukció alapozza meg számos festményének felfokozott dinamikáját. Nem véletlen, hogy a korai olajA fennmaradt művek mellett a Belvederében

képeivel szintén a magyar expresszionisták táborába

rendezett egyéni kiállítás katalógusának képcímei is fé-

tartozó Kádár Béla életművében is egy főművön került

nyesen bizonyítják, hogy a rálátásos utcaképek, a vasúti

feldolgozásra ez a téma.9 A stiláris és tematikus rokon-

állomások és a sínekkel szabdalt külvárosok világa az

ságon túl a Kádárral évek óta fenntartott baráti viszony

1920 körüli években Scheiber kedvenc témái közé tar-

is ezekben az években mélyült el, amit az egymásról ké-

tozott. Barátja és kollégája, Kádár Béla szerint „kedvenc

szült portrék is bizonyítanak. A szokás szerint szivarozó

helye a liget volt, ahol padon ülő alakokat festett. Ide

Scheiberről Kádár bécsi vázlatkönyvében maradt fenn

tért vissza újra és újra, amikor témahiánya volt.”8 A parkok, gyárak és önarcképek mellett hasonló hangsúlyt

egy frappáns kroki, míg Scheiber festményen örökítette

kapott e korszakban a híd motívuma is: a Margit híd jellegzetes ívei és pillérei jól láthatóan szinte megigézték

tárlaton 5000 koronáért kínált kép ma még sajnos lappang,10 ahogy a másik, stílusában szintén rokon vonáso-

az ötvenes évei körül járó festőt. A témaválasztás egye-

kat mutató festőtárs, Schönberger Armand portréja is

nesen következett a festői attitűdből: a Scheiber-képek

felfedezésre vár.11

szerkezetében kiemelt szerep jut a kompozíció egyes elemeihez és a kép széleihez feszülő íveknek – a tapin-

meg barátját: a Belevederében rendezett 1922 októberi

10 11

Kádár Béla festőművész emlékei Scheiber Hugóról. Lejegyezte: Somogyi Árpád. MTA Művészettörténeti Intézet, Adattár, ltsz.: MKCs-C-II-2/2. (Közölve a 495. oldalon.) Kádár Béla: Hidas városkép, 1921 körül (Városi Képtár – Deák gyűjtemény, Székesfehérvár, ltsz.: 89.82.1). Kat. 20. „K. B. festőművész arcképe – 5.000”. Kat. 79. „Sch. A. festőművész arcképe – 3.000”. A mű grafika, feltehetően tusrajz volt.

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.22. 0:05 Page 58

Kádár Béla: Hidas tájkép, 1921 körül

1922-ben írt önéletrajz szavai szerint Scheiber egy Katona Nándortól kapott festmény eladásából terem12

A társaság Dohány utcai klubházában rajtuk kívül Kmetty János, Diener Dénes Rudolf, Gedő Lipót, Schönberger Armand, Derkovits Gyula és Csorba Géza mutatta be munkáit. Vörös Géza festőművész emlékei Scheiber Hugóról, 1951. Lejegyezte: Somogyi Árpád. MTA Művészettörténeti Intézet, Adattár, ltsz.: MDK-C-II-2/2. (Közölve a 495. oldalon.) Szigeti István festőművész emlékei Scheiber Hugóról, 1951. Lejegyezte: Somogyi Árpád. MTA Művészettörténeti Intézet, Adattár, ltsz.: MDK-C-II-2/2. (Közölve a 496. oldalon.) Beszélgetés Kádár Bélával, 1951. március 29. MTA Művészettörténeti Intézet, Adattár, ltsz.: MDK-C-II-18. (Közölve a 497. oldalon.) Lengyel István: Egy boldogtalan művész élete és munkássága. Megrendítő emlékkiállítás a Nemzeti Galériában. Új Élet, 1965. január 1. 2. (Közölve a 482–483. oldalon.) Az októberi tárlatról több bécsi napilap is közölt tudósítást, melyek közül Arthur Roessler írását kell kiemelni (Arbeiter-Zeitung, 1921. október 3. 3.). Maga Scheiber egy 1923 őszén megjelent interjúban számolt be bécsi tapasztalairól: dr. Ballagi Ernő: Modern zsidó festők. Egyenlőség, 1923. szeptember 8. 14–15. (Közölve a 449. oldalon.)

BARÁTOK, TÁRSAK, KRITIKUSOK

tette elő az útiköltséget, mely azonban – a vonatjegy kifizetése után – Bécsben már csak a gyors éhhalálra

Kállai Ernő legendás, még túlzó elmarasztálasaiban is

lett volna elég. Először a magyar művészemigránsok

találó kötete, az Új magyar piktúra megjelenése óta

központi figurájához, Kassák Lajoshoz fordultak segít-

Scheiber és Kádár életművének darabjai szinte közös

ségért, aki Max Hevesi alig egy éve működő galériáját

védjegy alatt futnak. Bár már a tízes évek elejétől ismerték egymást, kapcsolatuk az első világháború után, fel-

ajánlotta a vaskos mappákkal érkező, műveikkel „házaló” honfitársai figyelmébe.15 A Mariahilfer Straße 13-ban

tehetően 1920 decemberében vált szorosabbá, mikor

működő Kunstsalonban korábban már Uitz Béla is be-

a századfordulós Budapest íróinak, tudósainak, függet-

mutatkozott, sőt Hevesi kiadta a festő 12 darabból álló

len értelmiségének közkedvelt klubjában, az Írók és Hír-

grafikai mappáját is. Scheiber emlékei szerint mind er-

lapírók Otthon Körében közös kiállításon vettek részt.12 „Egy jó barátja volt, Kádár Béla”13 – írta a mindenki által

kölcsi, mind anyagi értelemben „nagyon szép sikere”

sértődékenynek és az emberi kapcsolatok terén feltűnően ügyetlennek tartott Scheiberről művésztársa,

hirtelen jött mélyrepülése miatt a képekért kapott öszszeg Budapesten már csak a töredékét érte.16 A rövid

Vörös Géza, s ezt a tényt – utalva örökös civódásaikra –

kaland, ha anyagi téren csak ideig-óráig tartó enyhülést

Szigeti István visszaemlékezése árnyalja tovább: „Nem

hozott is, ám az első fontos jelzés volt arra nézve, hogy

tudtak egymással, de egymás nélkül sem élni.”14 1921-

a budapesti csalódások fájdalmáért a külföldi sikerek

ben együtt utaztak Bécsbe, talán az itthoni anyagi si-

nyújthatnak kárpótlást.

volt a bécsi bemutatkozásnak, ám az osztrák korona

kertelenség után a császárváros műértő közönségétől

Scheiber korai barátságportréi közül szerencsére

remélve gyógyírt a folyamatos nélkülözés okozta testi

nem mindegyik jutott Kádár és Schönberger arcképé-

és lelki megpróbáltatásokra. A korábban már említett,

nek sorsára, nem mindegyikre borult a feledés homálya.

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:43 Page 59

SCHEIBER HUGÓ Első sikErEk

Margit híd, 1920-as évek eleje | 47,5 × 70,5 cm | olaj, karton | jelzés nélkül | magántulajdon

A Belevedere Szalont Fónagy Bélával közösen alapító

fennmaradt portré erről az „apróka, jelentéktelen kül-

írót, a modernizmus egyik apró mentsvárában, a Men-

sejű” férfiról, akinek testi megjelenése – az őt jól ismerő

tor könyvesboltban előadásokat tartó, és a húszas évek

és végtelenül tisztelő Zádor Anna művészettörténész

folyamán számos kitűnő kiállításkritikát publikáló

szerint is – szinte megtestesítette a sikertelen ember tí-

Komor Andrást 1923-ban egy remek olajképen festette

pusát.18 Hihetetlenül mély műveltsége, az irodalom

le Scheiber, s ez a mű sértetlenül átvészelte a drámai

iránti rajongása, találó kritikáiban testet öltő kifinomult

évtizedet.17

A len-

képzőművészeti ízlése és nem utolsósorban a pszicho-

dületesen szaladó kék kontúrokkal felrajzolt, lazúros ult-

analízis iránti mély érdeklődése szinte megrendítő ele-

ramarin foltokkal árnyékolt és a csúcsfényeknél pasz-

venséggel sugárzik Scheiber festményéről. Elrévedő pil-

tózus ecsetvonásokkal formált arckép az egyetlen

lantása tökéletesen illusztrálja Rabinovszky Máriusz

törésekben bővelkedő elmúlt kilenc

17 18

Petőfi Irodalmi Múzeum, ltsz.: 69.8.1. Markója Csilla: A fejvesztett pillantás. Lesznai Annától Komor Andrásig és tovább. Enigma, XIX. évf., 2012/72. sz. 78.

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.22. 0:08 Page 60

Genthon István arcképe, 1923 | 43,7 × 29,8 cm | színes kréta, papír | jelezve jobbra lent: Scheiber H Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Komor András arcképe, 1923 | 46 × 38 cm | olaj, karton | jelezve balra lent: Scheiber H 1923 | Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest

Festő és modellje kapcsolata minden bizonnyal Komornak a Belvedere Szalonban betöltött szerepére vezethető vissza, de nevük néhány évvel később számos kiállítási beszámolóban is felbukkant. Az író-műkritikus első olyan publikációja, melyben Scheiber neve említésre kerül, három esztendővel a portré megszüle-

Rabinovszky Máriusz: Emlékezés Komor Andrásra. Szabad Művészet, 1947. 250. Idézi: Markója, 103. Lásd 18. jegyzet. Komor András: K. U. T. harmadik kiállítása az Ernst Múzeumban. Esti Kurir, 1926. március 30. 10. (Közölve a 455. oldalon.)

emlékező sorait, melyek Komor tragikus halála után

tése után jelent meg az Esti Kurir 1926. március 30-i

három évvel jelentek meg a Szabad Művészet című fo-

számában. „Új és merész utakon jár” – olvashatjuk az

lyóirat hasábjain: „Magas homloka alól csendesen su-

elismerő írás első szavait, mely Scheiber biztos kompo-

gárzó tekintettel mérte le az élet s a művészet, a művész és a műbarát, a sajtó és a közönség közötti távolságot,

zíciós készségét és dekoratív színkezelését ajánlja az olvasók figyelmébe.20 Az évek során megjelent leg-

s miközben a nem kevésbé lelkes, nem kevésbé rajongó,

alább négy műkritikában mindvégig kirajzolódik Komor

de nem mindig egyformán biztos ítéletű Fónagy Bélával

töretlen szimpátiája Scheiber személye és művészi ki-

is megvívta csendes baráti tusáit, hidat segített építeni

tartása iránt, de közben érezzük a csalódás hangját is,

itt is, ott is. Komor András halk, finom személyét nem

melyet a korábbi művekért rajongó író a radikális stílus-

fogják elfelejteni, akik valaha

ismerték.”19

váltás miatt átélt. „Őszintén bevallom – írja 1931-ben az

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.22. 0:08 Page 61

SCHEIBER HUGÓ Első sikErEk

Új Szín című folyóiratban –, hogy Scheiber mai képeinél jobban szeretem pár év előtti, problémáktól még ment és képnél többnek lenni nem akaró képeit. Ma, hangsúlyozottan korszerű, kozmikus meg filozofikus aspirációjú képeiben is elsősorban ösztönös művészi ízlése fog meg, az a primär, dekoratív és a festészet csínját-bínját ismerő érzés, amely a képet minden filozofáláson át és minden filozofálás dacára egésszé tudja fogni.”21 A Komor-portréval azonos évben született Scheiber arcképe a fiatal, alig húszéves műkritikusról, Genthon Istvánról. A kék, vörös és sárga krétával megrajzolt képmást számos rokon vonás köti a hasonló technikával készített háborús rajzokhoz, de itt már sokkal szembetűnőbb az ábrázolás egész karakterét meghatározó geometrizáló attitűd: az arcot határoló éles vonalak szinte azt sugallják, hogy Scheiber vonalzóval rótta őket a papírra. Ebből a kissé töredezett vonalhálóból bontakozik ki a még bőven a diploma előtt álló, ebben az időszakban csupán szórványos kiállításkritikákkal jelentkező későbbi művészettörténész jellegzetesen kisfiús arca.22 A portré a festő ajándékaként került Genthonhoz, aki haláláig meg is őrizte apró, de annál személyesebb hangú grafikai kollekciójának díszeként.23 Scheiber ezzel a rajzzal fejezte ki háláját azért, mert a fiatal műkritkus elismerő tudósítást írt A Társaság című lapba az Alkotás Művészházban megrendezett, 1923 decemberi kiállításáról.24 A szokatlanul reprezentatív, címlapján egy parádés, sajnos a mai napig lappangó önarcképet közlő

Az Alkotás Művészház 1923-as Scheiber-kiállításának reklámcédulája

katalógus ötven olajkép és nyolcvan rajz címét sorolja fel: ez a fantasztikus bőség különösen annak fényében

meglepő, hogy Scheiber alig egy évvel korábban jelentkezett önálló tárlattal a Belvedere termeiben. E féktelen

munkakedvet szinte valamennyi, egytől egyig dicsérő hangvételű kritika kiemelte, s a szilaj alkotási láz jellemzéséül azt sem felejtették el megemlíteni, hogy a buda23

pesti tárlattal egy időben a magyar festő Berlinben is közönség elé lép. A lelkesült hang nem volt indokolatlan: Scheiber műveiből Európa egyik legnevesebb galeristája, a modern művészet egyik vezéralakja, Herwarth Walden rendezett bemutatót.

Komor András: Új kiállítások. Új Szín, 1931. május. 93. (Közölve a 471. oldalon.) Genthon korai kritikusi működéséről lásd Gosztonyi Ferenc: „A modernség is relatív.” Genthon István írásai a modern művészetről az 1920-as és 1930-as években. Ars Hungarica, 2004. 1. sz. 29–44. Genthon gyűjteményéről lásd Zsákovits Ferenc: Modern magyar művészet Genthon István gyűjteményében. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. Ars Hungarica, 2004. 1. sz. 59–77. Genthon István: Kiállítások. A Társaság, 1923. december 23. 839–840. (Közölve a 449. oldalon.)

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:43 Page 62

Tó fákkal, 1920 körül | 48 × 48 cm | olaj, karton | jelezve jobbra lent: Scheiber H | magántulajdon

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:43 Page 63

Vasúti híd folyó felett, 1920 körül | 66,5 × 93 cm | olaj, karton | jelezve jobbra lent: Scheiber H | magántulajdon

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:43 Page 64

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:43 Page 65

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:44 Page 66

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:44 Page 67

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:44 Page 68

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:44 Page 69

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:44 Page 70

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:44 Page 71

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:44 Page 72

Táj híddal, 1922 körül | 27 × 46 cm | olaj, karton | jelezve középen lent: Scheiber | magántulajdon

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:44 Page 73

Téren, 1922 körül | 35 × 45 cm | olaj, karton | jelezve balra lent: Scheiber | magántulajdon

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:44 Page 74

Ágyon könyöklő akt, 1920 körül | 48 × 59 cm | olaj, karton | jelezve jobbra lent: Scheiber H | magántulajdon

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:44 Page 75

Alvó lány, 1920 körül | 77 × 99,5 cm | olaj, karton | jelezve jobbra lent: Scheiber H | magántulajdon

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:44 Page 76

Csavargó, 1920 körül | 72 × 98,5 cm | olaj, karton | jelezve jobbra lent: Scheiber | magántulajdon

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:44 Page 77

Alvó férfi a Ligetben, 1920 körül | 50 × 61 cm | olaj, karton | jelezve jobbra lent: Scheiber | magántulajdon

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:44 Page 78

Városligeti padon, 1920 körül | 69,5 × 99 cm | olaj, karton | jelezve balra lent: Scheiber | magántulajdon

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:44 Page 79

Parkrészlet padon ülő alakokkal, 1920 körül | 67 × 87 cm | olaj, karton | jelzés nélkül | magántulajdon

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:44 Page 80

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:44 Page 81

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:44 Page 82

Félmeztelen önarckép, 1920 körül | 40 × 35 cm | olaj, karton | jelezve középen lent: Scheiber | magántulajdon

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:44 Page 83

Üvöltő önarckép, 1921 körül | 74 × 50 cm | olaj, karton | jelezve jobbra lent: Scheiber | magántulajdon

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:44 Page 84

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:44 Page 85

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:44 Page 86

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:44 Page 87

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:44 Page 88

Parkban, 1921 körül | 45,5 × 57 cm | olaj, karton | jelezve jobbra lent: Scheiber | magántulajdon

03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:44 Page 89

Magány a Ligetben, 1926 körül | 39 × 70 cm | olaj, karton | jelezve jobbra lent: Scheiber H | magántulajdon