Az Örökség Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Népművészeti Egyesület 2020. évi beszámolója „Egy biztos: tartalmas, emlékezetes jubileumi évet zárunk”
A
hogyan januárban írtuk: „a szervezet, mint egy 30 éves érett, ifjú felnőtt: biztos alapokkal, tapasztalattal, fiatalos lendülettel tervezi a jövőt, nyitott az újdonságok iránt, keresi a kibontakozási lehetőségeket”. Valóban tele tervekkel, lendülettel vágtunk neki a jubileumi évnek, nem sejtve, hogy alig két hónapon belül vészforgatókönyvek egész sora veszi kezdetét, amelyek egészen az utolsó hónapig kitart. Az egyesület az évet – a szokásokhoz híven – a Gyermek Néptáncantológia műsorával nyitotta meg, egy csokorba gyűjtve a tavalyi régiós fesztiválok legkiemelkedőbb produkcióit. Az ország különböző pontjairól érkező együttesek rendkívül színvonalas produkcióinak a Szegedi Nemzeti Színház adott otthont. A résztvevő csoportok a hétvége folyamán közös táncház, különböző szabadidős programok és bemutatók élményével is gazdagodhattak. Az egyesület éves közgyűlésére 2020. február 21-én került sor, melynek egyik legfőbb programpontja az idén esedékes tisztújítás volt. Rendkívül magas részvételi aránnyal büszkélkedhettünk. A jövőre nézve bizakodásra ad okot, hogy több mint százan vettek részt az elnökségi tagok és a régiós képviselők megválasztásában. Februártól a három fő rendezvénysorozatunk előkészítése került a fókuszpontba: a szarvasi szólótáncverseny regionális előválogatói; a gyermek néptánccsoportoknak szervezett régiós találkozók; és az idén debütáló „Táncoló, Éneklő Ország”. A regionális szólótáncversenyek közül kettő – a közép-magyarországi (Budapesten) és a közép-dunántúli (Tatán) – a tervezett módon, még „egészséges” keretek között zajlott le. Márciusban viszont, az egyik legnagyobb létszámmal bíró, nyugat-dunántúli forduló előtt megszakadt a sorozat. Ez nem csak az egyesületnek, a szervezőknek, az oktatóknak, hanem legfőképp a táncos gyermekeknek volt hatalmas érvágás. A kezdeti bizakodást követően végül lemondásra került az idei szarvasi Gyermek Néptáncosok Országos Fesztiválja és az esemény díjazottjainak tervezett amerikai turné, a többi előválogatót pedig „átköltöztettük” őszi időpontokra. A dél-alföldi (kecskeméti) és az észak-alföldi (jászberényi) forduló sikeres megtörténte után a sors furcsa fintora, hogy ismét a nyugat-dunántúli rendezvény előtt egy nappal vehettünk búcsút az őszi rendezvényektől, köztük a szólisták személyes megmérettetésének lehetőségétől. Így, egyéb alternatív, XXI. századi technikai eszközök bevonásával igyekszünk alkalmat biztosítani a kemény munká-
26
val készülő észak-magyarországi, dél-dunántúli, és nyugat-dunántúli szólótáncosok bemutatkozására. A gyermek- és ifjúsági csoportoknak fellépési és találkozási lehetőséget biztosító régiós fesztiválok, valamint a „Táncoló, Éneklő Ország” eseményei eredetileg áprilistól indultak volna. Így ez esetben elég hamar őszi időpontokban kellett gondolkodnunk. A járványügyi állapotok és a szigorodó előírások közepette egyre inkább a népmeséből ismert okos leány bőrében éreztük magunkat: „rendezzünk is, meg ne is”, „legyenek is, meg ne is”, „reklámozzunk is, meg ne is”... A csoportok és a szervezők lelkesedésének, a helyszínek alkalmazkodó- és problémamegoldó-képességének köszönhetően Dél-Dunántúlon (Szekszárdon), valamint Nyugat-Dunántúlon (Bükön) színvonalas és élményekkel teli találkozót sikerült megvalósítani a régió együtteseinek aktív részvételével. Dél-Alföldön (Szegeden) – a régiós találkozót pótolandó – pedig az ország különböző részeiről érkező csoportok két gálaműsorral örvendeztették meg a nagyérdeműt. Az egyesület által életre keltett „Táncoló, Éneklő Ország” rendezvénysorozat alkalmával az ország hét régiójában „Falu költözik a nagyvárosba”. Színpadi műsorokkal, koncertekkel, flashmobokkal, interaktív népi játszóházakkal, kézműves vásárokkal, mesterségbemutatókkal, fotósarokkal, és további megelevenedő falusi helyszínekkel igyekszünk a mai modern nagyvárosi életben megjeleníteni gazdag paraszti kultúránkat. Kompromisszumokkal, újratervezésekkel ugyan, de Kecskeméten, Veszprémben és Bükön tartalmas, igényes, hiteles programokkal sikerült „Megforgatni a város egy hétvégéjét”. Külön öröm volt, hogy Kecskeméten a nagy múltú Népzenei Találkozóhoz, Veszprémben az Európa Kulturális Fővárosa programsorozathoz, Bükön pedig a néptáncegyüttesek regionális találkozójához csatlakozhattunk, ezzel is növelve a résztvevők számát és a programok színvonalát. A többi négy városban (Sátoraljaújhely, Szekszárd, Debrecen, Százhalombatta) nagy izgalommal várjuk tavasszal a „Táncoló, Éneklő Ország” hétvégéjét. 2020 korlátozásokkal teli tavaszi hónapjait talán Voltaire szavaival is jellemezhetnénk, miszerint: „nincs az a rossz, amiből ne születne valami jó”. Ezen időszaknak köszönhetjük, hogy megvalósult
