PSZICHO

SZLENGSZÓTÁR

JOMO: Joy Of Missing Out A kimaradás öröme épp a FOMO fordítottja, ami a digitális világgal való tudatosságra hívja fel a figyelmet. Arra, hogy milyen nagy szükség van az offline/ online egyensúlyra, és hogy igenis lehet boldog és teljes életet élni az állandó kütyühasználat nélkül is.

FOBO: Fear Of Being Offline Nagyon hasonlít a FOMOhoz, azonban ez inkább azokra jellemző, akik képtelenek telefon és internet nélkül létezni a világban, azok nélkül ugyanis teljesen elveszettnek érzik magukat. A túlzott online jelenlét ez esetben már maximálisan háttérbe szorítja a tényleges offline kapcsolatokat.

YOLO: You Only Live Once Megragadni minden lehetőséget, és olykor talán túl hirtelen dönteni, mérlegelés nélkül, hiszen „csak egyszer élünk”. felelő helyre. Ez természetes folyamata a fejlődésünknek. Az azonban már más kérdés, hogy mindez az elmúlt években teljesen új szintre lépett, és valljuk be, sajnos nem feltétlenül egészségesre. A közösségi média megjelenésével az információáramlás rendkívüli gyorsaságra kapcsolt, aminek köszönhetően szinte csak úgy ömlenek ránk mások sikerei, életének hatalmas mérföldkövei, vagy nagy boldogságai. És el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol jobban szemügyre kell vennünk a FOMO kifejezést. Az angol Fear Of Missing Out kifejezés betűiből tevődik össze, a téma egyik első kutatója a brit pszicholó-

gus, Andrew Przybylski pedig a következőképpen definiálta a fogalmat: átható félelem attól, hogy mások nélkülünk szereznek maradandó élményeket. Ez pedig egy olyan belső feszültséget okoz, ami láthatatlan súlyokkal nehezedik a mindennapjainkra. Nem akarunk kimaradni a jó(nak tűnő) dolgokból – még akkor sem, ha közben, tudat alatt nagyon is tudjuk, hogy nincs is rá szükségünk. A pszichológus szerint a megoldás az önismeretben és a stabil értékrendben rejlik, azaz fontos, hogy felismerjük saját képességeinket, valamint legyenek céljaink, és ne csupán sodródjunk a mindennapokkal. Ellenkező esetben ugyanis könnyedén olyan helyzetekben találhatjuk magunkat, amik nem szolgálják a javunkat, ezzel pedig már benne is ragadunk az ördögi körben.

”Nem akarunk kimaradni a jó(nak tűnő) dolgokból – még akkor sem, ha közben, tudat alatt, nagyon is tudjuk, hogy nincs is rá szükségünk.

TELEFONÁLOK, TEHÁT VAGYOK

Persze igen könnyű legyinteni, hogy „de én tényleg csak átpörgetem a fotókat, nem emésztem magam a látottakon”. De ha már egyszer is elgondolkoztunk azon, hogy menynyire szívesen cserélnénk a másikkal, és éreztük emiatt magunkat akár csak egy percre is rosszabbul, akkor ki kell mondani, a FOMO minket is behálózott – ez pedig nem is olyan ritka, mint elsőre gondolnánk. Felmérések szerint a közösségi média felhasználók 56%-a érezte már magán a FOMO tüneteit. Az Y generáció 69%-a pedig napi szinten észleli az ehhez társított frusztrációt. A Deloitte 37 000 állandóan aktív közösségi média felhasználót kért meg, hogy meséljenek a digitális jelenlétükről. Nagy százalékuk bevallotta, hogy napjában átlagosan 50–100 alkalommal néz rá a mobiltelefonjára, azonban vannak, akik ennél is többször, akár 100–200 esetben. Ez pedig minden egyes alkalommal, észrevétlenül is egy láthatatlan pánikgombot nyom meg bennünk. Ugyanakkor az is tény, hogy bár a közösségi média jelenléte felerősítette ezt a fajta szorongást, hiszen nap mint nap tolja az arcunkba, hogy „miről maradunk le”, a FOMO nem feltétlenül csak ezekhez az oldalakhoz köthető. A félelem mozgatórugója ugyanis alapvetően a közösséghez való tartozásban gyökerezik. És ezen a ponton fontos is tisztázni, hogy a valahova tartozás egy épp olyan fontos, kielégítendő szükségletünk, mint

mondjuk az éhség. „A FOMO nemcsak annyi, hogy félünk attól, hogy elmulasztunk egy lehetőséget, amit mások megélnek, hanem egyfajta lemondás arról, hogy növeljük a népszerűségünket és erősítjük az összetartozásunkat másokkal” – mondja dr. Raian Ali, aki maga is több tanulmányt készített a témában. Sőt, azt is elárulta, hogy a felmérésükből kiderült, hogy a felhasználók nagyon sok esetben nem tudják: az algoritmusok okozzák a negatív internetes élményeik többségét. Szerinte fontos lenne, hogy megtaláljuk az egyensúlyt az online és az offline valóság között.

”Ha szembejön velünk egy pozitívabb összehasonlítási minta, akkor hajlamosak vagyunk a saját pozitív helyzetünket jóval negatívabban értelmezni.

Képek: Unsplash

A SZOMSZÉD KERTJE MINDIG ZÖLDEBB?

Sokszor magunknak sem vagyunk hajlandóak beismerni, hogy az, amit a közösségi médiában látunk (vagy épp mi magunk generálunk), az csupán egy átlagos élet csillogó, kiragadott szép pillanata. Így a kutatások összegzéseként a szakértők egyértelműen arra a következtetésre jutottak, hogy valójában teljesen mindegy, hogy milyen anyagi helyzetben élünk, illetve hogy milyen boldogok is vagyunk éppen, ha szembejön velünk egy pozitívabb összehasonlítási minta – márpedig aki keres, az talál –, akkor hajlamosak vagyunk a saját pozitív helyzetünket jóval negatívabban értelmezni. Éppen ezért úgy tűnhet, hogy a FOMO ellen mindent be kell vetnünk, hogy talpon maradjunk. Pedig ahogy a fentiekből is kiderült, ez a jelenség mindig is létezett, és valószínűleg fog is, ahogy az is tény, hogy a kimaradás érzése sosem lesz jó dolog. Ugyanakkor, ha gyakrabban húzzuk ki magunkat a digitális konnektorból, és éljük a valódi életünket, akkor sokkal kevésbé tesszük ki magunkat a fenti veszélynek – és élhetünk olyan életet, aminek talán nincs akkora digitális lábnyoma, mégis kiegyensúlyozott és határozottan boldog.

W W W . F A T A M O R G A N A F A S H I O N . C O M

11+1 A KREATÍVLÉPÉS MINDENNAPOKHOZ

A kreativitás mindenkiben ott rejtőzik, néhány ügyes trükkel pedig a legnehezebb helyzetekben is előhozhatjuk magunkból!

eher alatt nő a pálma – szokták mondani. Mégis, amikor hatalmas nyomás van rajtunk szinte lehetetlen küldetésnek tűnik kreatív ötletekkel előállni. Az agyunk leblokkol, nem jönnek úgy a gondolatok, ahogy várnánk őket és bizony sok esetben ez az állapot akár hetekig is el tud tartani, ha nem teszünk ellene. Bár az, aki alapvetően nem egy kreatív munkakörben dolgozik

Tnem is gondolná, de valójában erre a készségre mindannyiunknak szükségünk van a mindennapok során is. A jó hír pedig az, hogy ez nem csupán fejleszthető, de okos trükkökkel bármikor kihozhatjuk magunkból a kreativitásunk legjavát.

1OLVASS, OLVASS, OLVASS De nem mindegy, hogy mit és hogyan. Azok, akik rendszeresen olvasnak könyveket, bizonyítottan sokkal fantáziadúsabban tudnak gondolkodni, ami elengedhetetlen a kreatív ötletek áramlásánál. Aki megreked, annak olvasnia kellene? Igen, azonban mégsem ennyire egyszerű a képlet. Ez esetben fontos lenne, hogy olyan olvasmányt válasszunk, ami eltér a megszokottaktól, így egyrészt új ismeretekre tehetünk szert, másrészt ez egyfajta komfortzónából való kilépés, ami szintén segíti a kreatív gondolatok áramlását.

2MOZDULJ

RÁ!

Tény, hogy a testmozgás csökkenti a stresszszintet, kiüríti szervezetünkből a kortizolt, miközben növeli a jó közérzetet biztosító neurokémiai anyagokat, így a szerotonint, a noradrenalint, az endorfint és a dopamint. Mindezek együttesen gondoskodnak a jó hangulatról és felerősítik az ACC (anterior cingulate cortex, azaz cingulátum kortex, ami az agyi terület elülső része) képességét, ami fontos szerepet játszik a modell alapú döntéshozatal esetén a következmények kiszámításában.

3SOSE (L)EGYÉL

EGYEDÜL

Keith Ferrazzi Never Eat Alone című könyvében arról ír, hogy aki igazán sikeres akar lenni, annak sokszínű és érdekes emberekkel kell körülvennie magát. Mindehhez kapcsolódik az úgynevezett ötös szabály: annak az öt embernek az egyvelegét tesszük ki, akikkel a legtöbb időt töltjük együtt. Itt az idő átgondolni a kérdést: hozzájárulnak a kreativitásunkhoz a hozzánk legközelebb álló emberek, vagy éppen kimerítik azt? Amennyiben utóbbi felé billen a mérleg nyelve, érdemes újra kidobni a hálót és „work-flow” címszóval olyan csapatban is időt tölteni, akikkel azonos szenvedélynek hódolunk.

…annak az öt embernek az egyvelegét tesszük ki, akikkel a legtöbb időt töltjük együtt.