5 minute read
COACH
HOVÁ TART
AZ INGATLANPIAC?
Advertisement
Amióta világ a világ mindenhonnan azt halljuk, hogy ingatlanba fektetni jó ötlet. De valóban kiállja az idő próbáját ez a gondolat? És ha igen, miben érdemes most gondolkozni?
mikor már épp azt érezte a piac, hogy kilábalt a koronavírus okozta globális megfeneklésből, akkor megérkezett az orosz–ukrán háború, amelynek rövid távú hatásait már most a bőrünkön érzékeljük. Utánajártunk, hogy az elmúlt időszak hogyan alakította át az ingatlanpiacot, valamint annak is, hogy mire van igény a bérleti piacon. „Érthető módon a covid első szakaszában mindenki meg volt ijedve, egy új helyzet állt elő. Miután folyamatosan be voltunk zárva, nem az ingatlanvásárlás volt a prioritás – ez pedig a számokon is érződött. Viszont bár jó ideje vagyok a szakmában, én sem számítottam arra, hogy utána ilyen gyorsan berobban a piac. Miután hónapokig nem volt mozgás, sok vásárlás felhalmozódott, amik egyszerre indultak be” – árulja el Török Dávid ingatlanszakértő. Abban rögtön egyetérthetünk vele, hogy a váratlan helyzet egy még váratlanabb piaci átalakítást hozott magával.
VALAMI RÉGI, A VALAMI ÚJ Túl kicsi, túl nagy, túl messze van, túl zajos – ezek a gondolatok egymás után futottak át az emberek fejében a koronavírus első időszakában az otthonukra gondolva. Így a gyors piaci robbanásnak erős katalizátora lett ez előbb említett réteg. „Budapesten sokkal inkább érezhető volt a mozgolódás. Az emberek egész egyszerűen rájöttek – a vírus hozta bezárások kapcsán –, hogy az életterük túlságosan is szűk. Ahol nem volt kert vagy akár csak egy kis erkély, ott gyorsan érzékelték, hogy ez hoszszú távon nem lesz élhető megoldás – osztja meg velünk gondolatait a szakértő, aki a saját bőrén is érezte a megváltozott igényeket. – Ez a gondolatiság nagyon erősen kitolta a vidék felé a keresletet, rengeteg ügyfél vett nyaralót, de olyan is volt, aki konkrétan elköltözött a fővárosból, miután a megváltozott munkakörülményei megengedték neki, hogy távmunkában dolgozhasson a továbbiakban. A munkáltatók rugalmas hozzáállása a helyzethez egészen átalakította a lakáspiacot is. Az otthoni munkavégzés miatt, aki nem
Török Dávid, ingatlanszakértő torokdavid.hu
tehette meg, vagy nem volt igénye a vidéki létre, az a lakást cserélte igény esetén nagyobbra, hogy komfortosabb lehessen a munkavégzés. A családi házak és az ikerházak iránti kereslet durván megnőtt. Nem is beszélve a Balatonról, ahol egy éven belül kb. 30%-os áremelkedés figyelhető meg. Volt olyan ház ebben a térségben, amin nyolc éve próbáltak túladni, a vírus első hulláma után pedig licitáltak rá, olyan kereslet lett.”
AZ AIRBNB ÚJRA FELLENDÜLŐBEN?
Az ingatlanpiac egy igen jövedelmező területe a lakások rövid távra való kiadása, ami viszont tény, hogy a külföldiekre épít. „Volt egy időszak, amikor az albérletpiac megfeneklett. Sokaknak volt rövid távra kiadott ingatlanja – erre konkrét üzletág alakult. Nem mondom, hogy ezeknek leáldozott, de tény, hogy – csak nagyságrendileg szemléltetve is, – míg néhány éve 15 000 olyan lakás volt, aminek volt rövid távú kiadási engedélye, addig mostanra nagyjából 6000 körül van ezeknek a száma. Ez bizony kevesebb mint a fele, gyakorlatilag a piac egy része eltűnt, hiszen nincs megfelelő számú turista – mondja Török Dávid, ugyanakkor hozzáteszi, hogy a korábbi tapasztalatok azt vetítik előre, hogy szép lassan ez a szegmens is talpra fog állni. – Egy időben igen komoly bizniszt lehetett építeni az airbnb-re, volt olyan hat és fél (igen, nem elírás – a szerk.) négyzetméteres rövid távon kiadott lakás a Palotanegyedben, ami alig pár év alatt vissza tudta hozni az ingatlan árát”. Ha ez az ágazat még nem is virágzik újra, a szakértő szerint az albérletpiac láthatóan kezd magához térni. Egyrészt látható a bérnövekedés, másrészt pedig külföldről, egész pontosan Ukrajnából is áramlik be egyfajta kereslet. „Arra az albérletre, amire pár éve alig volt jelentkező, most nyolc ember áll sorban. És ezt egyre többször tapasztalom. Itthon korábban ritkaságszámba mentek az open house-ok, most pedig már bevált szokás lett, hogy egy-egy albérlet esetén is
kétórás időintervallumot kell meghirdetni, mert annyi bérlő jelentkezik be. Bevált gyakorlat lett, hogy attól, akit ezután is érdekel a lakás, motivációs levelet kérünk, hogy a tulajdonos egy szűk listából választhasson végül, hogy kinek adja ki a bérleményt”. Igény tehát van, ahogy felvevőpiaca is ezeknek a lakásoknak.
TOVÁBBRA IS SZERETÜNK BIRTOKOLNI És ha már bérlemények! Az európai tendencia egyértelműen azt mutatja, hogy sokkal inkább vágnak bele a fiatalok albérletbe, mint egy hosszú távú elköteleződést jelentő hitelbe, amivel olyan ingatlanhoz juthatnának, ami kielégíti az igényeiket. Utóbbin erős a hangsúly, hiszen míg korábban az albérleti piac bármit elnyelt, addig ma már ott is az igazán színvonalas példányok azok, amikért erős verseny van. „Több európai országban szinte lehetetlen ingatlanhoz jutni, olyan drága, hogy sokkal jobban megéri bérelni. A magyar ember ezzel szemben szeret birtokolni. Ez kulturális különbség, ami alapvetően a múltunknak is köszönhető, az a rengeteg háború, az orosz megszállás… volt idő, amikor csak egy bizonyos érdekkörnek jutott a jóból, ezért most az emberek foggal-körömmel ragaszkodnak a saját dolgaikhoz. A nagyszüleim is mindig azt mondták, hogy a bérlemény csak kidobott pénz, inkább fizetem a hitelt és előbb-utóbb az enyém lesz. Ez azonban mégsem ilyen
egyszerű ma már – mondja Török Dávid. – Szerintem optimalizálni kell ezt a kérdést. Hogyha a jelenlegi piaci körülményeket nézem, akkor érdemesebb bérelni. Példának nézzünk egy befektetési ingatlant, ami 3-4% közti hozammal van. Ez a százalék a jelenlegi infláció mellett tulajdonképpen folyamatosan veszít az értékéből, miközben a hitelkamat megy felfelé. Tehát, ilyen hozamok mellett, hogyha azt a tőkét, amit az ingatlanra költenék, valahol máshol fektetem be, magasabb hozammal, akkor igazából az kitermeli az albérletemet – csak hogy ennyire már nem gondolnak bele.” Ugyanakkor hozzáteszi, hogy az, akinek jelentős vagyona van és hosszú távon gondolkozik, annak egyértelműen megéri ingatlanba fektetnie. „Miért? Egyszerű, mert a pénz folyamatosan romlik. Az elmúlt két-három évben olyan mértékű pénznyomtatás volt, amilyet a világ még nem látott. Érezzük is a bőrünkön, hogy minden sokkal többe kerül – ez a folyamat pedig megállíthatatlan. Az ingatlan kézzelfogható, annak mindig lesz értéke. Ráadásul a magyarok ilyen szempontból röghöz kötöttek, ha jól emlékszem 90% körül van a saját ingatlanok birtoklása, ami nagyon magas arány.” EGY ÚJABB SZEGMENS KIÉPÜLÉSE
Sokan a nemzetközi példákat követve egyre inkább vágynak a luxus társasházi létesítményekre, ahol a szolgáltatások erősen színvonal felett vannak. Ennek köszönhetően az elmúlt időszakban új erőre kaptak a vegyes funkciót ellátó létesítmények is, amelyekben a hotel és a lakóépület is megfér egymás mellett. „Egy portaszolgálat, ahol mindig van valaki, aki átveszi a csomagot, ha nem vagyunk otthon. Egy lobbi, ahol anélkül fogadhatunk vendéget magas színvonalon, hogy be kellene engedni a személyes terünkbe. Az európai példákból kiindulva sok esetben ezek a luxuslakások már egy hotel létesítményben kapnak helyet, azok szolgáltatásait pedig szintén igénybe vehetik a hosszú távú bérlők is” – árulja el Török Dávid, ingatlanszakértő. Minden bizonnyal itthon is egyre nagyobb igény lesz erre, így a piacnak érdemes felkészülnie – erre is.
FROM SKETCH TO REALITY
LIMAEUROPE.COM
