Interjú

szakképzési rendszer

Duális képzés, használható tudás, biztos megélhetés

Akár elcsépelt szlogennek is hangozhat, hogy egy jó szakma felér egy diplomával, de az új szakképzési rendszer, illetve a magyar gazdaság fejlődése valóban ezt a lehetőséget kínálja.

Sőt szinte azonnali munkabérhez is juttatja azokat, akik az általános iskola után a szakmatanulást választják. Egyszerre pénzt keresni és elsajátítani egy szakmát? Egyszerre tanulni és bebiztosítani a végzés utáni munkahelyet? Igen, ezt a lehetőséget kínálja a szakképzésben egyre inkább általánossá váló duális képzés.

Sokan úgy gondolkodnak, hogy a szakmatanulás valamiféle zsákutca. Pedig ez egyáltalán nincs így. Sokkal inkább egy tudatos életpálya tervezés logikus első lépcsőfoka A magyar szakképzési rendszer kifejezetten ösztönzi, hogy szakképző iskolákon és technikumokon keresztül vezessen a fiatalok útja az egyetemi diplomáig. Duális képzőhelyi, illetve egykori gyakorló egyetemi szakemberként is személyes tapasztalat, hogy a szakképzésből egyetemre érkező fiatalok sok esetben milyen jelentős helyzeti előnnyel indulnak a választott szakmájuk mélységeinek elsajátítása során gimnazista társaikhoz képest. Ahol viszont végképp nem lehet vita, az a szakmájuk iránti elkötelezettség, a szakma és szak választás tudatosságának szintje. Úgy választják az egyetemi tanulmányokat, hogy pontosan tudják az adott szakma mit kínál számukra, illetve mit követel meg tőlük. Így a csalódás, a lemorzsolódás kockázata is jóval alacsonyabb. Mindeközben viszont ott a biztonságot adó védőháló: ha mégsem sikerülnek az egyetemi tanulmányok, korábban megszerzett szakmájuk biztos megélhetést adhat.

Győr a magyar szakképzés élvonalában – kivételes összefogással a használható tudásért

Bizton állíthatjuk, hogy aki ma Győrben és Győr-Moson-Sopron megyében gondolkodik a pályaválasztáson, a középiskolai felvételi lehetőségein, az kivételezett helyzetben van. Nem csak azért, mert szakképző intézményeink rendkívül magas szintű képzéseket nyújtanak, hanem azért is, mert a megye vállalkozásai és szakképző intézményei példamutatóan használták ki az új szakképzési törvényben előírt egyeztetési kötelezettséget. Ennek eredményeképp elmondható, hogy a képzések szakmai tartalma olyan, hogy valóban azt tanulják majd a diákok, amire a végzés után a munkahelyen szükségük lesz.

Az új szakképzést nem csak szervezeti változások, hanem tartalmi és módszertani megújulás is jellemzi. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara koordinálásával 2020. ősze óta intenzív

[4]

szakképzési rendszer

munka folyik több tucat vállalkozás, a Győri Szakképzési Centrum és az adott ágazatokban érintett iskolák részvételével, hogy kialakításra kerüljenek azok a képzési programok, amelyek az egyes szakmák legfrissebb tudás anyagának elsajátítását teszik lehetővé. A munka során a vállalkozások és az iskolák azt is meghatározzák, hogy egy-egy tudáselemet, egy-egy szakmai kompetenciát vajon az iskolában, vagy a duális képzésben részt vevő vállalkozásoknál lehet hatékonyabban elsajátítani. Az új munkamegosztás már ennek megfelelően születik meg. Új törekvése a megújuló szakképzésnek, hogy a diákok valódi munkafolyamatokat megismerve, projekteken keresztül sajátítsák el a szükséges tudást, beleértve a szakma gyakorlásához szükséges elméletet is. Ez a korábbi tanítási gyakorlathoz képest sokkal élvezetesebb és a mai fiatalok által elvárt ingergazdagabb, élményekkel, gyakorlati megtapasztalásokkal teli tudásátadást és tanulást tesz lehetővé.

Munkaviszonyban tanulni – lehetőség és felelősség

A megszerzett tudás minősége azonban nem csak a magas szintű iskolai képzésen és a diákok szakmai előrehaladását elkötelezetten támogató gyakorlati képzőhelyeken múlik. A végeredmény, egy-egy diák egyéni tudásszintje jelentős mértében múlik a másik félen is. A tanulni vágyó, mestereik iránymutatására odafigyelő, valamint a munkahelyi játékszabályokat elfogadó fiatalok nélkül nem képzelhető el megfelelő tanulási eredmény. Az új munkaszerződéses rendszerben a jelentős mértékben megemelkedett juttatások mellett természetesen a gyakorlatot biztosító vállalkozások elvárásai is megváltoznak a duális diákokkal szemben. Szinte már úgy tekint rájuk a vállalat, a vállalkozó, mint munkatársra. A képzett szakemberek bérével már-már szinte összemérhető juttatások miatt egyre inkább keresik majd a vállalkozások a lehetőséget, hogy olyan gyakorlatokon, projekteken keresztül tanítsák meg a diákokat a szakma rejtelmeire, melyek egyben bevételt is termelnek a vállalkozásnak. Ez természetesen többlet felelősséget is ró a diákokra. Ilyen keretek között a fegyelmezetlenség, a munkahelyi szabályok be nem tartása, a hiányzások egyre inkább a normál munkavállalók kihágásaival azonos elbírálás alá kell essenek. Viszont, ha valaki bizonyít ez alatt az idő alatt, elkötelezettségével és fegyelmével kitűnik társai közül szinte biztos állásra számíthat egykori gyakorlati helyén.

A kamara, mint biztosíték

Az új szakképzési rendszer legfontosabb célkitűzése a diákok magasabb szintű motivációjának kialakítása és a szakképzés rendszerébe csábításán túl, hogy a képzést még közelebb hozza a gazdaság, a vállalkozások igényeihez. A vállalatok, vállalkozások részvétele a képzési folyamatban éppen ezért kritikus, hiszen csak ezáltal biztosítható, hogy a szakképzés valóban olyan tudással bocsássa ki a végzetteket, melyre a leendő munkaadóknak valóban szüksége van, illetve amilyen tudással magánvállalkozóként is megállhatják a helyüket a fiatalok. Ha ez a törekvés sikerrel jár, nem csak egyes tanulók szintjén, hanem a teljes szakképzési rendszer szintjén is biztosítható és általános lehet, hogy a szakképzés kiemelkedő karrierlehetőséget biztosít.

Viszont éppen ezáltal a képzésben résztvevő vállalatok, vállalkozások felelőssége is jelentősen megemelkedett az új rendszerben. A jó gyakorlati helyek emelik a szakképzés presztízsét, azonban a rendszer lehetőségeivel esetlegesen visszaélő, vagy a diákokat a szakmai vizsgára nem megfelelően felkészítő képzőhelyek komoly károkat okozhatnak a szakképzési rendszer elfogadottságának. Éppen ezért valamennyi jószándékú, elkötelezett vállalkozás és összességében a magyar gazdaság érdeke is, hogy a nem megfelelő képzést nyújtó vállalkozásokat ki lehessen szűrni a rendszerből. Ebben a feladatban, a szakképzés minőségbiztosításában komoly felelősséggel és felhatalmazással bírnak a megyei iparamarák. Rendszeres ellenőrzéseiknek, fejlesztő-támogató tevékenységüknek, ugyanakkor szükség esetén büntetést, a képzőhely kizárását is lehetővé tevő jogkörüknek köszönhetően a képzésben résztvevők, illetve a szüleik is biztosak lehetnek abban, hogy a diákok jó kezekben vannak, a képzések minőségi képzőhelyeken folynak.

Szilasi Péter Tamás szakképzésért felelős elnökségi megbízott

[5]