LETSystem - A Helyi Cserekereskedelmi Rendszer

LETSystem - A Helyi Cserekereskedelmi Rendszer Mi a baj a pénzzel?

Képzelje el egy pillanatra, hogy Ön egy lyukas hordó, amiben víz (pénz) van, ez a víz (pénz) azonban szünet nélkül csordogál az alul és oldalt lévő lyukakon. Alul állandóan folyik, amíg egyáltalán van minek folynia: ezek az Ön lakbér-, élelmiszer-, benzin- és hasonló kiadásai. Az oldalsó lyukakon csak akkor folyik, ha elég magasan áll: ezek azok a költekezések, amiket Ön csak olyankor enged meg magának, amikor éppen megengedheti őket magának. Az Ön hordójába több különböző, többé vagy kevésbé hozzáférhető forrásból folyik a víz (a pénz): ilyenek a munkaadóktól származó jövedelmek, az esetleges vevőitől befolyó pénz, a lottónyeremények, a szociális támogatások és más, többé vagy kevésbé vékony sugárban becsorgó pénzek.

A pénz lényegében mindig eltűnik, amikor elfolyik Öntől és ha egyáltalán előfordul olyasmi, hogy mégis visszaforog valahogy az Ön jövedelmébe, akkor ez teljesen a véletlen műve.

Mivel az Ön forrásai nem egészen megbízhatók, Önt általában a hordójában lévő víz szintjének magassága foglalkoztatja, és így van ezzel mindenki más is. Úgy tűnik, senki sem igazán elégedett ezzel a szinttel. Amikor Ön egy másik emberrel cserél, akkor a víz az egyik hordóból a másikba folyik. Itt mindenki csak magával törődik. Csak egy bolond gondolhatja, hogy talán másként is lehetne. Ahogy az egyes emberek a társadalomban, éppúgy az egyes társadalmak is a világpiacon egy nagy túlélési verseny résztvevői, és ezt a versenyt gazdasági csereaktusokkal játsszák.

Minthogy ez így van, a játékban résztvevők alapvető stratégiái és taktikái a versenyképességre való tekintettel válogatódnak ki. A legtöbb ember számára ez annyira nyilvánvaló, hogy csak a legnagyobb nehézségek árán tudják akár elképzelni is, hogy esetleg más játékokat is lehetne játszani, amelyek másfajta viselkedést igényelnek.

Ha már egyszer a pénzt kiadtuk, akkor teljesen mindegy, hogy mire ment el; elment és nincs semmi okunk azt gondolni, hogy valaha is visszatér hozzánk. Ez alapvetően a pénz egyetemes átválthatóságának strukturális következménye, továbbá annak, hogy a pénzteremtés folyamatát távoli helyeken szabályozzák.

A pénz tehát jön és megy, és annak, ahogy befolyik, semmi köze ahhoz, ahogy kifolyik. Az igazi meghatározó tényező a piac láthatatlan keze; ez úgy intézi, hogy a pénz a legolcsóbb kínálati források felé folyjék.

A lyukas hordó hasonlat nemcsak az egyes emberek vagy az egyes üzleti vállalkozások gazdasági helyzetére jellemző: minden közösség ilyen helyzetben van, a legkisebb falutól fel egészen a nemzetgazdaságig.

Mindegyiknek annyija van, amennyije éppen van; amikor költenek, elmegy a pénz; amikor jövedelemhez jutnak, befolyik. A helyi közösségen belül a pénz egyik embertől a másikig folyik és jövedelemhez juttatja a helyieket - egészen addig, amíg valaki el nem költi a

1

közösségen kívül, például úgy, hogy elmegy nyaralni; vagy mondjuk úgy, hogy gépeket, felszerelést vagy élelmiszert vásárol a közösségen kívül. Minden közösség a bevételek és kiadások többé-kevésbé törékeny egyensúlyának világában él. Innen az a törekvés, hogy exportáljon, ezzel növelve a bevételt; és innen a “Vásárolj hazai árut” típusú bíztatások is: ez utóbbiaknak az a céljuk, hogy a pénzt otthon tartsák. Az ország, a régió, a város, a falu – mind-mind rémisztő példáit annak az igyekezetnek, hogy miként próbáljuk még a lelkünket is eladni a külpiacokon.

Körülmények, amelyekre nincs befolyásunk A szokványos pénznek van két olyan tulajdonsága, amelyek miatt nem igazán hatékony a helyi közösség számára.

1) A szokványos pénznek, mivel mindenütt elkölthető, nincs semmiféle eredendő hajlama arra, hogy a helyi közösségen belüli körforgásban maradjon.

2) A szokványos pénz a helyi közösségen kívüli hatóságoktól származik. E két tulajdonság együttes hatásaként a helyi közösség erősen függ olyan körülményektől, amelyek rajta kívül esnek és amelyekre nincs semmiféle befolyása.

Ennek következtében az ilyen közösségek pusztán földrajzi értelemben közösségek, önirányító szervezetük nincs, vagy ha van, akkor fejletlen. Úgy tűnik, nem sok olyan eszköz létezik, amelynek segítségével a helyi közösségeket a szokványos pénz áramlása feletti racionális igazgatásra lehetne ösztönözni vagy kényszeríteni. Nem vagy csak nehezen lehetne olyan feltételeket teremteni a helyi közösség határain, amelyek káros következmények (például piaci szigorítások) nélkül is képesek lennének meggátolni a szokásos pénzkiáramlást. Az azonban minden további nélkül lehetséges, hogy egy speciális helyi fizetőeszközt teremtsünk, amely képes biztosítani a pénzkínálatot az adott közösségen belül, egyszerűen azért, mert a helyi közösségen kívül használhatatlan és ezért nem is tartanak rá igényt, illetve nem fogadják el.

A helyi pénzrendszer előnyei Ha egy közösségnek saját pénze van, megteremtheti a teljes foglalkoztatást mindazon emberek számára, akik akarnak dolgozni és van valamilyen szaktudásuk: ez lehet bármi, amire a helyi közösségen belül kereslet van. Többé már nem fordulhat elő az az eset, hogy bizonyos munkák elvégzésére lenne ugyan igény, és lennének emberek is, akik szívesen elvégeznék ezeket a munkákat, de mégsem dolgozhatnak, mert nincs pénz. Szemben a szokványos pénzzel, amely általában elhagyja a helyi közösséget, hogy a lehető legolcsóbb munkát vagy árut vegye meg, a helyi pénz szükségképpen helyben marad, helyben forog. A saját pénzzel rendelkező közösség képes olyan átgondolt és a közösségnek megfelelő fejlődési irányokat kialakítani és fenntartani, amelyeket a külső események csak minimális mértékben zavarhatnak meg. Úgy tűnik, kevesen veszik észre, hogy a pénz manapság puszta ígéret arra, hogy valami értéket kapunk majd érte cserében. Érdekes módon, ha ezeket az ígérvényeket az állam bocsájtja ki, amely valamennyi intézmény közül a legkevésbé megbízható, akkor hajlandók 2

vagyunk kereskedni velük; ugyanakkor viszont nem igazán bízunk meg egymásban mint egyénekben. Hogy a dolgok így állnak, annak alapvetően két oka van: (1)

az egyén elszigetelődése a helyi közösségtől;

(2)

a személyes felelősség- és kockázatvállalás hanyatlása.

Értelmesebb dolog, ha a pénzrendszert inkább olyan egyének ígéreteire alapozzuk, akik a közösséget alkotják és tényleges értéktermelők. Az ígéret, amire itt gondolunk, nem az, hogy a kapott javakat azoknak ki kell fizetni a közösségnek (már tudjuk, hogy az effajta kötelezettségvállalások nagyon is függenek olyan külső körülményektől, amelyeket nincs módunkban befolyásolni), hanem az, hogy valamikor a jövőben bizonyos időráfordítással vagy javakkal fogjuk kiegyenlíteni a kapott értéket. Ezt csak az hiúsíthatja meg, ha a kötelezettség-vállaló maghal vagy csökönyösen nem hajlandó teljesíteni az ígéretét.

Mármost ha Önök kölcsönösen megbíznak egymás szavában és ennek köszönhetően meg tudnak teremteni egy helyi pénzt, amely a helyi közösségben forog—nos, akkor miért is ne tennék meg?

A LETSystem A LETSystem, [Local Exchange Trade System (magyarul Helyi Cserekereskedelmi Rendszer)] önszabályozó gazdasági hálózat, amely lehetővé teszi a tagjai számára, hogy saját pénzt bocsássanak ki és tartsanak fenn egy lehatárolt rendszerben. A LETSystem tulajdonképpen olyasmi, mint egy bank, és a LETSystem tagjának lenni annyi, mint (még egy) bankszámlával rendelkezni. A tagok számláit zöld pénzben vezetik, amelynek egységei megfelelnek a rendes pénznek, de ezt a pénzt sohasem kell betenni és kivenni sem lehet.

Minden számla nulláról indul és a tagok a zöld pénzt csak más tagokkal való cseréikben használhatják. A rendszer így mindig tökéletesen egyensúlyban van: a tagok tartozásai és követelései pontosan kiegyenlítik egymást. Ily módon egy helyi pénzrendszer jön létre, amelynek hatékonyságát a következő megegyezések biztosítják: 1)

Az eladás vagy a vétel mindig önkéntes.

2)

Bármely számlatulajdonos ismerheti bármelyik másik egyenlegét és forgalmát.

3)

Nincs kamat.

4) Az adminisztratív költségek fedezése belső pénzben történik és a számlákról kerül levonásra kezelési költség címén.

3

A LETSystem képes arra, hogy stabilizálja önmagát, indítási költségei minimálisak, működése kezdettől fogva önfenntartó, még akkor is, ha a rendszer teljesítőképességének csak egy töredékét használják ki. Az adminisztráció egyszerű és nem kíván semmiféle speciális képzettséget.

Henry Ford azt mondta, hogy a jó konstrukció “egyszerű és világos”. A LETSystem, ahogy azt az imént leírtuk, mindezidáig a létező legegyszerűbb és a legvilágosabb módszer a kereskedésnek nevezett adok-kapok könyvelésére.

A LETSystem lehetővé teszi tagjai számára, hogy a hivatalos pénzrendszertől függetlenül, mintegy amellett, azzal párhuzamosan, saját pénzt bocsássanak ki és tartsanak fenn. Lehetővé teszi a közösségeknek, hogy stabilizálják és támogassák saját helyi gazdaságukat - anélkül hogy csökkenteniük kellene az összgazdaságban való részvételüket. Lehetővé teszi a helyi közösség tagjainak, hogy javakat és szolgáltatásokat cseréljenek a “zöld” pénz segítségével olyankor is, amikor a hivatalos pénz szűkösen vagy egyáltalán nem áll a rendelkezésükre.

A gazdasági elméletben és gyakorlatban alighanem ez az első hatékony alkalmazása a hálózat eszméjének, szemben a hierarchikus rendszerekkel. Ami a LETSystem-ben új, az az, hogy nem bank, nem is hitelkártyás cserekereskedelem, hanem tulajdonképpen egy független helyi gazdaság.

A pénz információs rendszer, amit emberi erőfeszítés kiváltására használunk.

A LETSystem kiegészíti a hivatalos pénzrendszert, hogy működésbe hozza az alulfoglalkoztatott embereket és a kihasználatlan felszerelést, földet és energiát, amennyiben a közösség igényt tart rá. A szokványos pénz használatából sok elkerülhetetlen strukturális probléma adódik; ilyen a stabilitás hiánya, a mennyiségszabályozás nehézségei, a tartalékképzés szükségessége és az adminisztratív költségek. A pénzkínálat kezelése a fennálló gazdasági rendszerek egyik legnagyobb problémája.

Az a megoldás, amely lehetővé teszi az egyéneknek, hogy pénzt bocsássanak ki, biztosítja, hogy a pénzkínálat fedezni fogja a helyi közösség szükségleteit. Papírpénzt használó rendszerben ez nem igazán praktikus, de egy számítógépes hálózattal könnyen adminisztrálható. A legtöbb közösség, és sok nemzet is, erősen függ a kiviteltől és a behozataltól és csak fejletlen belső struktúrával és gazdasággal rendelkezik. Amikor a kivitel elmarad a behozatal mögött, pénzszűke lép fel és az emberek elveszítik megélhetésüket.

Ilyesminek nem szabadna előfordulnia, hiszen általában csak a pénz hiányzik ilyenkor. Az emberek, a szerszámok, az energia és a nyersanyag többnyire rendelkezésre állnak, és a helyi pénz majdnem mindig visszasegítheti a közösséget a teljes foglalkoztatottsághoz.

A szokványos pénz- és gazdasági rendszerek széles skálájúak és személytelenek, azaz a szokványos fizetőeszközt mindenki elfogadja egy bizonyos, meglehetősen nagy földrajzi területen. Vevőnek és eladónak semmit sem kell tudniuk egymásról. A fizetőeszköz birtoklása magáért beszél és eleget mond ahhoz, hogy a csere létrejöhessen - minthogy a fizetőeszköz birtoklása feltételezi, hogy a birtokló már értékes javakat és szolgáltatásokat adott a közösségnek. A LETSystem ezzel szemben korlátozott hatókörű és személyes. A csereegyezségek a vásárló személyes (hitelszámla) történetére és reputációjára alapozódnak, mivel a tartozás a közösségnek való tartozást fejezi ki.

4

Alapvető jellemzők 1) A LETSystem nonprofit szervezetként működik, Jogokkal és megbízással ruházza fel a MEGBÍZOTTat , aki a tagok mint megbízók nevében jár el. Egyik szolgáltatásaként lehetővé teszi a tagoknak a kereskedést szolgáló információcserét és a tagok kívánságára beszámolókat közöl a kerekedelmi ügyletekről.

2) A központ könyvelési rendszert tart fenn. Az elszámolás kvázi-pénzben történik, amelynek egysége a törvényes fizetési eszközre utal.

3)

Minden számla nulláról indul, nem kell pénzt betenni vagy

kibocsájtani.

4)

A központ csak a számlatulajdonos megbízásából eszközölhet átutalást a számlatulajdonos számlájáról egy másik számlára.

5)

Az eladás vagy a vétel mindig önkéntes.

6)

Bármely számlatulajdonos ismerheti bármelyik másik egyenlegét és forgalmát.

7)

Nincs kamat.

8) Az adminisztratív költségek fedezése belső pénzben történik és a számlákról kerül levonásra kezelési költség címén 9) Az adózási felelősség a csereügyletben érintett számlatulajdonost terheli; a LETSystem nem tartozik jelenteni az adóhatóságoknak és nem szed adót a nevükben.

Eljárások A LETSystem könyvelési rendszere nagyon hasonlít egy olyan hitelegyesületére, amelynek tagjai csak más tagokkal való ügyleteikben használhatják a pénzüket. Következésképpen a könyvelési eljárás csak a számlák közti hitelátutalásokból és időközönkénti elszámolásokból áll. Ezt lehet kézzel vagy számítógéppel végezni, ahogy tetszik.

A rendszerben használt pénzegységet úgy kell tekinteni, mint ami egyenértékű a helyi törvényes fizetőeszközzel, úgyhogy a tagok egymás közötti cseréikben a szokásos módon értékelik a javakat és szolgáltatásokat és a LETSystem pontosan illeszkedik a fennálló gazdasági rendhez. Minden résztvevő számára világos kell, hogy legyen, hogy a rendszer belső pénzének nincs önmagában vett értéke. Sohasem bocsájtották ki, következésképpen beváltani sem lehet (mármint valódi pénzre.) A LETSystemek területi eloszlása és fejlődése tehát általában a természetes földrajzi régiók és gazdasági közösségek elhelyezkedését tükrözi.

5

Valakinek a mérlege lehet pozitív, ha többet keresett, mint amennyit költött; az ilyen számlák “túlfizetést” mutatnak. Hasonlóképpen, egy számla lehet negatív is: az ilyen számlák tulajdonosai többet kaptak, mint amennyi az ő hozzájárulásuk volt; esetükben a számlákon “hátralék” mutatkozik. Világos, hogy csak a túlfizetésben lévők kockáztatnak—tudniillik azt, hogy a pénz esetleg veszít az értékéből. A gazdaság ily módon mindig egyensúlyban van, a tartozások teljes összegével szemben ott áll a követelések teljes összege. Az egyes tagok ténylegesen pénzt bocsájtanak ki a közösség számára, amikor költenek valamire és visszaszerzik azt, amikor eladnak valamit vagy valamilyen szolgáltatást nyújtanak. A tagok számlájáról való minden átutalásról csakis maguk az illető tagok dönthetnek, semmi módon nem kényszeríthetők. A tartozásokat sem lehet “behajtani”. Aki tartozik, az a közösségnek mint egésznek tartozik, nem pedig egy bizonyos személynek, úgyhogy a tagok egyike sem követelhet semmiféle teljesítményt egy másik tagtól. Mindazonáltal előfordulhat, hogy ha valaki vonakodik zöld pénzt elfogadni, akkor fokozatosan egyre nehezebben tudja majd elkölteni is, mivel ez az információ szabadon hozzáférhető minden olyan tag számára, akitől esetleg vásárolni kívánna.

Ha valakinek a bankszámlája tartozást mutat, az az ő magánügye, a negatív LET számla azonban a közösségnek tett ígéret és mint ilyen, de facto közügynek számít. A LETSystem lehetővé teszi és ajánlja az “önköltségi ár + szerény haszon” alapon való kereskedést; illik tehát, hogy saját szolgáltatását is így kínálja. A LETSystem non profit szervezet, amely a munkerőpiacon szokásos bért fizeti saját adminisztratív stábjának és nem célja a haszonszerzés.

Példák József tűzifát vág. Péter hegesztő, és szüksége lenne tűzifára, de nincs pénze. Józsefnek ellenben nincs szüksége semmiféle hegesztésre. Egy cserekereskedelmi rendszerben ezen a ponton általában leáll az ügy. Ha azonban József és Péter tagjai egy LETSystemnek, akkor József leszállítja a tűzifát, Péter pedig felemeli a telefont, tárcsázza a LETSystem számát és azt mondja: “Halló, szia, Péter vagyok, 48-as szám, írjál jóvá Józsefnek, 83-as a száma, 5000 forintot tűzifáért.” József számlája 5000 forinttal növekszik, Péteré pedig ugyanennyivel csökken. A következőkben aztán József felfogadja egy ácsot, az ács elmegy a fodrászhoz, vásárol egy ruhát és élelmiszert vesz egy kistermelőtől, aki így pénzhez jut és el tud végeztetni egy régóta esedékes hegesztőmunkát Péterrel -- aki ily módon ismét munkához jut. És így megy ez aztán is tovább. A csereeszköz, a zöld pénz, ott marad, ahol létrehozták és állandóan hozzáférhető fizetőeszközzel látja el a közösséget. A közösség legalapvetőbb forrását, tagjainak termelőmunkára fordítható idejét sohasem fogja korlátozni a pénzszűke.

Erzsébetnek új féket kell szereltetnie a kocsijába. Az alkatrészeket és a forgalmi adót rendes pénzben számolja föl neki a szerelő, a szerelési költséget viszont zöld pénzben fizetheti.

Ugyanez az eljárás, amikor vállalkozók kereskednek a LETSystemen belül. A kiskereskedő számára a LETSystem a következőképpen működik: egy vásárlója vásárol egy pár cipőt, aminek az ára 5000 Ft; ha az illető tagja a LETSystemnek, akkor az ár lehet 3000 Ft készpénzben és 2000 Ft zöld pénzben, ami a kiskereskedő számlájára kerül. Ezt az összeget a

6

kiskereskedő felhasználhatja más LETSystem tagokkal való üzleteiben, legyenek azok egyének vagy más, az övéhez hasonló vállalkozások. Minden kiskereskedő maga dönti el, hogy saját üzletében milyen árrendszert alkalmaz, figyelembe véve a fizetendő adót, a rezsiköltségeket és a haszonkulcsot.

Minden vállalkozás használhat zöld pénzt, hogy javítsa üzleti helyzetét éspedig anélkül hogy készpénzfizetési problémái legyenek vagy bármilyen más módon megzavarná az üzletmenetét. Tegyük fel, hogy egy vállalkozás csak nagy nehézségek árán tudja fizetni a rezsiköltségeket, nem tud készpénzt megtakarítani és nincs módja arra, hogy zöld pénzt használjon üzleti kiadásaira vagy az árukészlet beszerzésére. Ebben az esetben minden zöld pénzes ügyletben a rendes pénzben felmerülő költségeit készpénzben fizetik, és készpénzt kap azért is, hogy adókötelezettségeit kifizethesse, a forgalmi adót éppúgy, mint a hasznát sújtó jövedelemadót. Ezzel a stratégiával elhárítható minden kockázat és minden készpénzfizetés fedezve van. Észak-Amerika sok városában működnek barter-ügyleteket bonyolító kereskedelmi ügynökségek, amelyek a LETSysteméhez hasonló szolgáltatásokat kínálnak a vállalkozóknak.

Ezek azonban mind más elvek szerint működnek és a szolgáltatásukat igénybe vevőknek legalább 300 dollár belépési díjat kell fizetniük, továbbá minden egyes ügyletnél még az érték 8 százalékát készpénzben. És mégis, e magas költségek és a sokféle korlátozó szabályok ellenére a vállalkozók kifizetődőnek tartják e szolgáltatásokat és élnek is velük. A LETSystemek ugyanezt a szolgáltatást nyújtják az átlagos költségek kevesebb, mint tizedrészéért és jóval nagyobb fogyasztói bázishoz juttatják a vállalkozót.

Ahogy egyre több jószág és szolgáltatás válik zöld pénzért elérhetővé, úgy növekszik a vállalkozók lehetősége arra, hogy költségeiket zöld pénzben fedezzék és így növelni tudják zöld pénzért kínált áruik és szolgáltatásaik arányát is. Ez végső soron növeli a zöld pénz teljes értékű helyi fizetőeszközként való alkalmazhatóságát. Ennek jótékony hatása, hogy megóvja a helyi termelőket a kívülről behozott javak versenyétől, és így stabilabb környezetet teremt a helyi infrastruktúra fejlesztéséhez. Különösen hasznos ez azoknak a helyi élelmiszertermelőknek, akik környezetbarát termelési eljárásokat alkalmaznak, és így nehezen bírnák az árversenyt a nagyüzemi mezőgazdasággal. Jótékonysági szervezetek és különféle szolgáltató klubok, amelyek nehezen jutnak forrásokhoz recessziós időkben, könnyebben fognak adományokhoz jutni, ha zöld pénzt is elfogadnak Az adományozók szívesebben adnak pénzt olyan alapoknak, ahol nagy valószínűséggel számíthatnak arra, hogy pénzük egy része jövedelemként visszaáramlik majd hozzájuk, különösen akkor, ha ez az adományozás—mivel zöld pénzben történik,-- nem korlátozza egyéb, más célokra irányuló kiadásaikat.

Az élő szervezeteket sejtfal vagy bőr vagy más védőréteg borítja, egy határoló burok, ami szelektív módon biztosítja bizonyos anyagok szabad áramlását, miközben más anyagokat visszatart. Minél bonyolultabb a szervezet, annál inkább irányul tevékenysége a belső folyamatokra és annál kevésbé a bőrön keresztüli cserékre. A jelenlegi körülmények között a helyi közösségek egyetlen védőrétege földrajzi jellegű: ez a közlekedési és szállítási költségek által kirajzolt földrajzi határ. Mivel az elmúlt fél évszázadban ezek a költségek rohamosan csökkentek, a legtöbb helyi közösség a behozataltól és a kiviteltől való rendkívül erős függősége folytán egészen primitív gazdasági folyamatok szintjére süllyedt. A LETSystem módot nyújt arra, hogy a helyi közösségek új védőréteget növesszenek. http://lakatos.free.fr/Minden%20mas/Ingyen%20cucc/LETSystem/files/page16_2.htm

7