Az Adóhivatal válasza a Szívességbanknak
Tisztelt Slonszki Tamás! Hivatalunkhoz érkezett, tájékoztatást kérő levelére az alábbi választ adom: A szívességbank alapvetően természetes személyek (adott esetben jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek) közötti ügyletek lebonyolítását elősegítő elektronikus felület, mely sajátos belső elszámolási rendszerrel rendelkezik. Mivel az ügyletek interneten bonyolódnak, nagyobb tömegek számára kényelmes hozzáférési lehetőséget tesz lehetővé, hiszen a fizikai kontaktus nehézségeit kiküszöböli. Erre a hatályos jogszabályi háttér lehetőséget biztosít és a belső nyilvántartás alapján tényleges pénzmozgás hiányában is azonosítható az ügylet megvalósulása. Az elektronikus felület tulajdonképpen csak egy adminisztrációs háttér, illetve az érintettek közötti kapcsolat kialakításának elősegítése. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rögzíti a szerződési szabadság elvét. A Ptk. 205. § (1) bekezdése alapján ez "a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével" valósul meg, de szükséges hozzá "a feleknek a lényeges [...] kérdésekben való megállapodása" is. Ez utóbbi feltétel tekintetében megállapítható, hogy, ha a szerződéses akarat kifejezhető elektronikus úton, akkor az akarat kifejezése technológiától függetlenül kiterjedhet bármilyen lényeges (vagy lényegtelen) kérdésre is. Az akarat léte, nem léte valamint az esetleges disszenzus fennállása tekintetében is közömbös a nyilatkozat megtételére használt technológia, így a kontinentális jogrendszerek tekintetében valójában azt kell vizsgálni, hogy kinyilatkoztatható-e az akarat elektronikus úton. A nyilatkozat megtételének minimális követelményei a ráutaló magatartás és a hallgatólagos beleegyezés intézményében körvonalazódik - a magyar jogirodalom szerint - ráutaló magatartás csak akkor állapítható meg, ha valamely magatartásból a másik félnek egyértelműen fel kellett ismernie a szerződési akarato. Ez az egyértelműség kétoldalú, a nyilatkozatból egyértelműnek kell lennie ahhoz, hogy a címzett bízhasson a nyilatkozat megtételében, tekintettel annak körülményeire is.
1
Az egyértelműség egyik oldalát az elektronikus út megfelelően képes biztosítani. A szivességbank esetében a részvétel mindenképpen regisztrációhoz kötött, illetve a honlapon rögzíteni kell az ügyletekben történő részvétel feltételeit, módját, valamint következményeit. Ezt követően a honlapon technikailag is biztosítani kell az elektronikus szerződéskötéshez szükséges jognyilatkozatok szabályszerű kinyilatkoztatásának lehetőségét. A fenti feltételek mellett elektronikus úton megkötött ügylet polgári jogi értelemben szerződéskötésnek minősül, annak jogkövetkezményeivel együtt. Adózási szempontból az Ön által felvázolt rendszer keretében az alábbi ügyletek képzelhetők el: 1. ingó dolog értékesítése elektronikus pénz ellenében 2. szolgáltatásnyújtás elektronikus pénz ellenében 3. ingó dolog cseréje ingó dologra 4. ingó dolog cseréje szolgáltatásnyújtásra 5. szolgáltatásnyújtás bizonyos szolgáltatás igénybevétele ellenében. Előfordulhat, hogy a fenti ügyletek nem azonos értékben valósulnak meg, ezért az egyik fél jövedelemhez jut, ami után személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség keletkezhet. Ingó értékesítése esetén például jövedelem az értékesítésből befolyt bevétel csökkentve a megszerzésre fordított összeggel. Csere esetében ellenértéknek a cserébe kapott dolog szokásos piaci értékét kell alapul venni. A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 4. § (1) bekezdése alapján jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy az e törvényben elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak e törvényben meghatározott hányada. A (2) bekezdés szerint bevétel a magánszemély által bármilyen jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték. Vagyoni érték különösen a pénz, az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bónt, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására 2
cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére), a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint a magánszemély javára elengedett vagy átvállalt tartozás, továbbá a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás. E rendelkezés szerint bevétel keletkezéséhez nem kell az ellenértéket fizikai értelemben vett pénzben teljesíteni, ez sajátos belső elszámolási egység alapján is történhet. Az 5. § (1) bekezdés szerint viszont a jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. Emiatt az adókötelezettség megállapításához és teljesíthetőségéhez az elszámolási egységet mindenképpen forintosítani kell. Elég rögzíteni, hogy 1 egység mennyi forintnak felel meg, de a nyilvántartás "egységek" alkalmazásával is vezethető. Az 5. § (8) bekezdése alapján a (6)-(7) bekezdésben nem említett, nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értéke. A fenti szabályok alapján meghatározható a magánszemély által megszerzett jövedelem. Ha a magánszemély ingó dolgot "ad el" és ebből jövedelme keletkezett, akkor az 58. § (6) bekezdése alapján a jövedelmet 25 százalékos forrásadó terheli. A (7) bekezdés alapján nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának az 50 ezer forintot meg nem haladó részét. Amennyiben az ingó és a kapott ellenérték szokásos piaci értéke azonos, akkor nem keletkezik jövedelem, így bevallási, illetve adófizetési kötelezettség sem. Figyelembe vehető az 1. számú melléklet 7.2. pontja is, amely szerint adómentes a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott vagyoni érték; nem alkalmazható e rendelkezés, ha a juttatás a magánszemély vagy más által teljesített termékértékesítésre (vagyoni érték átengedésére), szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik. Általános forgalmi adó fizetési kötelezettség akkor merülhet fel, ha az ügylet áfa adóalanyok között történik.
3
Az általános forgalmi adóról szóló többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény 9. § (1) szerint termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet. A 13. § (1) bekezdés alapján szolgáltatás nyújtása: bármely olyan ügylet, amely e törvény értelmében nem termék értékesítése. A 2. § a) pontja szerint adót kell fizetni adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után. Az 5. § (1) bekezdése szerint adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. A 6. § (1) bekezdése alapján gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. A honlapon történő regisztráció a rendszeres gazdasági tevékenység alapja, feltéve, ha általános forgalmi adó alanyáról van szó, aki szintén áfa-alannyal köt ügyletet. Tekintettel kell lenni arra is, hogy az általános forgalmi adó rendszerében az adóalanyoknál az ingyenes átadás is adókötelezettséget eredményez. A rendszer kiépítésénél fontos, hogy amennyiben áfa-alanyról van szó, biztosítani kell, hogy az érintett tudomást szerezzen arról, hogy a vele szerződő fél általános forgalmi adó szempontjából milyen státuszú, tehát általános forgalmi adóalanyok esetében az anonimitás ilyen szempontból nem érvényesülhet. A fenti adókötelezettségek teljesítése a felek azonosíthatóságának hiányában nem megoldható, ezért azt a rendszernek valamilyen formában biztosítani kell. Az adó megállapítására az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 26. §-a főszabályként az önadózás rendszerét írja elő. Kérem válaszom szíves elfogadását, és egyben közlöm, hogy tájékoztatásom kizárólag a levelében közölteken alapuló szakmai vélemény, amely kötelező jogi erővel nem bír. 4
Székesfehérvár, 2008. 04. 16.
5
Slonszki Tamás válasza 1. és 2.
Slonszki Tamás válasza 1./2.
Gyors átolvasás után az alábbiakat szeretném ezzel kapcsolatban elmondani: Jól látszik, hogy az adózási rendszer még nem ismeri a szívességbankok kategóriáját, ezért a magánszemélyekre és a vállalatokra érvényes elveket kell a tagok közötti ügyletkötésekre alkalmazni. A szerződéses feltételek biztosítása végett véglegesíteni kell a szabályzatunkat illetve a regisztráció során a tagoknak azt el kell fogadni. A vállalkozások belépését a rendszerbe illetve az áfa törvény hatálya alá tartozó termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást nem szabad engedélyezni. A forintra átváltásnál az átlagos órabért használhatnánk. Ennek értékét elég évente egyszer aktualizálni. Üdv.: Tamás
Slonszki Tamás válasza 2./2.
Sziasztok! Megpróbálom röviden összefoglalni, mire jutottam az APEH állásfoglalásával kapcsolatban. Az értelmezésben felhasználtam az adó fórumon írtakat is. A szerződéses feltételek biztosítása végett véglegesíteni kell a szabályzatunkat illetve a regisztráció során a tagoknak azt el kell fogadni. A szabályzatot elfogadó tagok az üzenetváltások során tisztázzák a részleteket (lényegében ez szóbeli szerződéskötés). Úgyhogy elvileg az esetleges vitás kérdéseket jogilag is lehetne rendezni. De ezeket házon belül is tökéletesen el lehet simítani.
6
Jól látszik, hogy az adózási rendszer még nem ismeri a szívességbankok kategóriáját, ezért a magánszemélyekre illetve a vállalatokra érvényes elveket kell a tagok közötti ügyletkötésekre alkalmazni. Ez egyáltalán nem könnyíti meg a helyzetünket, de azért nem is lehetetleníti el. Az állásfoglalás öt lehetséges ügylettípust sorol fel, ebből a rendszer valójában csak kettőt tud rögzíteni (ingó dolog értékesítése elektronikus pénz ellenében illetve szolgáltatásnyújtás elektronikus pénz ellenében). Az állásfoglalás következetesen elektronikus pénzként kezeli az alkalmazott elszámolási egységet. Ezért abban szerintem megegyezhetünk, hogy ezt kell bevételnek tekinteni (és nem természetbeni juttatásként értékelni a kapott ingó dolgot vagy szolgáltatást). Az állásfoglalás szerint szükség van a forint/pont átváltási arány meghatározására. Mivel nálunk egy pont egy óra munkáért jár, ezért egy pont értéke az átlagos órabérrel egyezzen meg. Ezt mindenképpen előre kell közölnünk a tagokkal. Hogy aktuális legyen az értéke esetleg a megelőző év átlagos órabérét korrigálhatjuk a várható inflációval (vagy gazdasági növekedéssel). Beszéljünk először az ingó dolgokról, itt az alábbi mondatra szeretném elsősorban felhívni a figyelmet: „A (7) bekezdés alapján nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának az 50 ezer forintot meg nem haladó részét.” Tehát ha a tárgyak adásvétele nem haladja meg egy bizonyos értéket (50.000/0,25=200.000 forint; 200.000/forint-pont átváltási arány= maximálisan ingó dolog eladásáért kapható pontok; ez nagyjából 300-400 pont környékén lesz várhatóan). Itt most szándékosan nem számoltam az ingó dolgok beszerzésére fordított összegek levonhatóságával. Ha azt is figyelembe veszi egy tag természetesen jóval nagyobb volumenben értékesíthet ingóságokat. Szolgáltatásnyújtásnál megbízási jogviszonyról beszélhetünk. Ez azért lehet érdekes, mert ha munkaviszonyban végzi valaki a szolgáltatást, akkor a kapott összeg teljes egésze jövedelemnek minősül, míg ez esetben emlékeim szerint a költségek egy része levonható (ennek azért még utánanézek). Az így fennmaradó összeggel azonban növelni kell az adóalapot. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a szívességbank adózási kérdésekkel nem foglalkozik. Magyarországon önadózási rendszer van, így minden tagnak magának kell gondoskodnia a bevallásáról. Ha szükséges (a tag beleegyezésével) miért ne adjunk mi tájékoztatást az adóhivatalnak, hogy a tagunk mikor mennyiért vigyázott a szomszéd 7
gyerekére vagy szerkesztette meg egy dolgozat szövegét stb.? Szerintem hamar megunnák a dolgot az adóhivatalban. Van elég bajuk így is. Igazság szerint nem is irigylem őket, amikor ilyen speciális kérdésekre kell válaszolniuk. Visszatérve a komoly dolgokra, az alábbi mondat kifejezetten érdekes számunkra: „Előfordulhat, hogy a fenti ügyletek nem azonos értékben valósulnak meg, ezért az egyik fél jövedelemhez jut, ami után személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség keletkezhet.” A rendszerből nem lehet pénz kivenni, ezért hosszú távon mindenki ugyanannyit ad és kap. Jövedelme annak keletkezhet, aki negatív egyenleggel lép ki a közösségből. A szabályzat azonban tartalmazza, hogy a kilépés előtt legalább nulláig fel kell tölteni az egyenleget. Másrészt a szívességbank tagjai nem törekszenek nyereségre, ezért elvileg a beszerzésre fordított összeg vagy a szolgáltatásnyújtás során felmerülő költségek és a kapott ellenérték megegyezik, tehát nem keletkezik jövedelem. Persze figyelembe kell venni a szokásos piaci értéket. Tehát ha a szokásos piaci érték = kapott ellenérték * forint-pont átváltási arány akkor (gondolom én) nem keletkezik jövedelem. A szokásos piaci érték mindenkinél más egy kicsit, néha még a vállalkozásoknak is gondot okoz a meghatározása. A szívességbankokban a belső elszámolási egységek nem töltik be a felhalmozási eszköz funkciót (nálunk már csak a negatív kamat miatt sem) (a belső elszámolási egység célja sarkosan fogalmazva a potyautasok kiszűrése a közösségből), csak értékmérő és koordinációs feladatokat lát el. Ezért sem keletkezik a tagoknál nyereség, tehát olyan jövedelem, amelyet be kellene vallani. A tagoknak azt azonban javasolni tudom (és nem csak adózási megfontolásokból), hogy az év végén törekedjenek a nulla egyenleg elérésére. A vállalkozások belépését a rendszerbe illetve az áfa törvény hatálya alá tartozó termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást nem szabad engedélyezni. Néhány ügyletnél, például az őstermelők által értékesített termények esetében lehetséges, hogy áfa fizetési kötelezettség keletkezik. Ezért kell nyomatékosan felhívni a tagok figyelmét, hogy olyan ügyletek nem köthetők, amelyben áfa fizetési kötelezettség vagy bármilyen az általános forgalmi adót érintő jogviszony keletkezhet. Néhány termék illetve szolgáltatás esetében szintén célszerű korlátozásokat bevezetni. Elég valószínű, már csak értéke miatt is, hogy ingatlanok és gépjárművek adás-vételével illetve bérbeadásával kapcsolatos ügylet a mi rendszerünkben nem fog történi. De ezeket még elviekben sem szabad engedélyezni, mivel az ilyen ügyletekre speciális jogszabályok vonatkoznak. 8
Közvetlenebbül érinthetnek minket a kalákában végzett tevékenységek (építkezés, mezőgazdasági munkák stb.). Ezekről előre ki kellene kérni az adóhivatal illetve a munkaügyi felügyelet álláspontját. Én inkább azt javaslom, hogy egy ideig ilyen ügyleteket se lehessen nálunk kötni. Elővigyázatosságból szükségesek az ilyen korlátozások, hogy még véletlenül se sértsük meg a jogszabályokat. Most lenne érdemes kikérni a Pénzügyminisztérium véleményét. Egyben ösztönözhetnénk is őket, hogy a jogszabályalkotás szintjén is foglalkozzanak a témával. A levélben bemutathatnánk röviden a szívességbankokat, miért hasznos az államnak támogatni az ilyen szervezeteket, mi a jelenlegi adózási helyzet (az APEH állásfoglalásának csatolása mellett), milyen az adózási gyakorlat más országokban illetve milyen variációkat tudunk mi elképzelni. Hasznos lenne, ha nem csak mi foglalkoznánk a témával, hanem a többi érintett közreműködésével megpróbálnánk a nyilvánosság elé vinni a kérdést. Összességében, ha bizonyos korlátozásokat betartunk, véleményem szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Üdv.: Tamás Forrás: http://szivessegbank.hu/node/76
9