Az önkormányzati kibocsátású kiegészítő pénzek bevezetésének egy módja
Bevezető Kevesen hallottak a kiegészítő pénzrendszerekről és arról milyen hatásosak tudnak lenni a válságkezelésben és a helyi gazdaság fejlesztésében. Silvio Gesell elméletileg megalapozta a negatív kamatozású (rozsdásodó) pénz bevezetését. Több példa is alátámasztja, hogy elméletével érdemes foglalkozni. Wörgl-ben és sok más településeken a rozsdásodó pénz sikerrel enyhítette a nagy gazdasági világválság hatásait. Sajnos hatalmi szóval megszüntették a helyi pénzrendszereket. Közgazdasági értelemben a következőket tudjuk a Gesell által javasolt szabad pénzről. Negatív kamatozású, így akarta Gesell a pénzt az árúval egyenértékűvé, vagyis romlandóvá tenni. Elmélete figyelemreméltó, mint az Keynes is megjegyezte, noha számításaiból kifelejtette az emberek likviditási igényét. A válságkezelő (magas infláció vagy pénzforgalmi problémák jelentkezésekor) illetve helyi gazdaságot erősítő hatása a gyakorlatban bebizonyosodott. A rozsdásodó pénz nemzeti szintű használhatóságának eldöntéséhez azonban nincs elegendő információ. Ugyancsak kérdéses mi lesz a rozsdásodó pénzekkel a válság után, mivel a korábbi kísérleteket túl korán beszüntették és nem hagyták természetes módon kifutni őket. Magyarország jelenlegi helyzetében különösen aktuális a rozsdásodó pénzek bevezetéséről beszélni. A tapasztalatok alapján – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének véleményét is figyelembe véve – a kiegészítő pénzek helyi szintű bevezetését javaslom. Elképzelésem szerint a magyar pénzrendszerben a Forint (később Euró) mellett több helyi pénz is forgalomban lenne. Minden városnak és térségnek meglenne a saját fizetőeszköze, amit az önkormányzatok bocsátanak ki. Az önkormányzatok számára ez lehetővé tenné a központi költségvetéstől való függőségük mérséklését és például a jelenleginél nagyobb volumenű közmunkaprogramok működtetését. A kiegészítő pénzek célja a pénzforgalom rendellenességeinek (a megakadásoknak) a megszüntetése. A pénz funkciói közül csak a forgalmi eszköz és az értékmérő funkciót tölti be. Mivel a nemzeti valuta likvidebb még akkor sem érdemes tartalékolni, ha nincs negatív kamatozás. Csak meghatározott földrajzi területen fogadják el, így nem szivárog el, ami a helyi gazdaságba pumpált Forinttal könnyen megesik. Kedvező hatásait a forgási sebesség növelése és stabilizálása révén éri el. A tapasztalatok szerint ez gazdaságpolitikai szempontból rövid időn belül a helyi igényekre termelő vállalatok erősödését és a munkanélküliség csökkenését vonja maga után. A PSZÁF pénzhelyettesítőkről szóló tanulmányából két idevágó részt kell kiemelnem:
1
„A közgazdasági pénzhelyettesítők nem könnyítik, inkább nehezítik a pénzforgalmat: a hagyományos készpénz és számlapénz mellett használják őket, ami többlet adminisztrációval jár. Egy-egy gazdaságilag nehéz helyzetben lévő térség gazdaságának élénkítését szolgálják. Előfordulhat, hogy a térség önkormányzata a pénzhelyettesítő kibocsátásával kamatmentes hitelhez (seigniorage) jut. A pénzhelyettesítő kibocsátása keresztezheti az ország nemzeti bankjának érdekeit, s csökkentheti siegniorage-bevételeit.” „A pénzhelyettesítők jelenlegi kínálatában nem szerepel, de bármikor megjelenhet az a lehetőség, hogy az önkormányzat saját beruházásait, vagy a szociális segélyeket egy saját maga által kibocsátott pénzhelyettesítővel fizesse, s e pénzhelyettesítőket a helyi adó fizetésére lehessen felhasználni. Az ilyen pénzhelyettesítő kibocsátásánál arra kell ügyelni, hogy a kibocsátott mennyiség kevesebb legyen, mint a várható helyi adó bevétel. Ha ilyen pénzhelyettesítők kibocsátására igény keletkezne, a kibocsátást az államháztartásról szóló törvényben lehetne szabályozni, s amennyiben szükséges, az ellenőrzéssel az Állami Számvevőszéket vagy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt kellene megbízni. Elképzelhető azonban, hogy a felügyeletet a PSZÁF-ra bízzák, az itt felhalmozott tapasztalatokra hivatkozva." A helyi fizetőeszközök kibocsátása során természetesen figyelemmel kell lenni a nemzeti valutára és az inflációra. A kockázatok a megfelelő kibocsátási és működési szabályokkal minimalizálhatók. Másrészt a Nemzeti Bank a helyi kötődésű pénzforgalmat, a gazdasági növekedést illetve az inflációs célkitűzést figyelembe véve meghatározhatja az összesített kibocsátás felső határát. Mivel a helyi fizetőeszközök esetében a kibocsátás mértéke másodlagos szerepet tölt be a forgási sebességhez képest az összes kibocsátás korlátozása nem akadályozná a helyi fizetőeszközök elterjedését. A kiegészítő fizetőeszközök bevezetésével enyhíthetőek a válság hatásai. A gazdasági stabilitás visszaállta után pedig az emberek cselekedeteik révén eldöntik, hogy továbbra is használni akarják a helyi pénzeket vagy visszatérnek a nemzeti valutához. A pénzrendszer természetes folyamat során alakult ki. Az embereknek kell eldönteni, hogy milyen pénzt akarnak. Ha a rozsdásodó pénz kiszorítja a hagyományosat – ami nem valószínű – nincs tovább miről beszélni. Egy íróasztal mögött ülve lehetetlen eldönteni melyik pénzrendszer a jobb, a működőképesebb. Ha nem szorítanák ki a hagyományos pénzt a negatív kamatozásúak az értékükből ez se vonna le semmit. Válságkezelő és a helyi gazdaságot erősítő hatásuk már bebizonyosodott. Ez éppen elég, hogy megkapják méltó helyüket a gazdaság- és pénzpolitikai eszköztárban. A következőkben áttekintem milyen módon és formában tudnák az önkormányzatok a kiegészítő pénzeket bevezetni. Mivel minden település és kistérség helyzete egyedi nem egy konkrét lehetőséget vázolok fel, hanem ahol lehetséges több alternatívát is bemutatok.
Engedélyezés és felügyelet Az önkormányzati kibocsátású kiegészítő fizetőeszközök ügyében három minisztérium (pénzügyi, gazdasági, önkormányzati), az Állami Számvevőszék (ÁSZ), a Pénzügyi 2
Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) érintett. Az engedélyezési és felügyeleti jogköröket köztük kell megosztani. A bevezetésre a pénzügyminiszter adhatná meg az engedélyt a minisztériumok és állami szervek képviselőiből álló bizottság javaslata alapján. Felügyelő szervnek – habár itt lényegében monetáris kérdésről van szó – a PSZÁF lenne a legmegfelelőbb.
Fedezet és visszaváltás Kiegészítő pénzt kizárólag 100%-os fedezettel szabad kibocsátani. Csak így teremthető meg a szükséges bizalom. A fedezetet készpénzből, bankbetétekből, állampapírokból és terhelésmentes ingatlanokból lehet képezni. A kiegészítő pénz likviditását növelendő közbeiktatott állami garancia rendszerbe építése is célszerű. Ez technikai jellegű intézkedés lenne, nem terhelné az államkasszát. A szerepe, hogy a kiegészítő pénzek esetleges tömeges beváltásakor az önkormányzatoknak legyen idejük megfelelő értéken készpénzre váltani a felajánlott fedezetet. A kiegészítő pénzek bármikor beválthatók az önkormányzatnál. A szabályok megállapításánál ügyelni kell a tömeges beváltás megelőzésére. A nemzeti valuta likviditása miatt vonzóbb a kiegészítő pénzeknél. Egyszerű névértéken való átváltás esetén túl nagy volna a csábítás és a kiegészítő pénzrendszer igencsak rövid életű lenne. A lényeg tehát, hogy előnyösebb legyen a kiegészítő pénzeket forgalomban tartani, mint beváltani. A magánszemélyek illetve vállalkozások esetében emiatt eltérő eljárást érdemes alkalmazni. Magánszemélyeknél A helyi pénz közvetlenül Forintra nem váltható át, csak napi fogyasztási cikkekre (élelmiszerek, tisztitószerek). Az önkormányzat határozza meg a választható termékek körét. A beváltó kívánsága szerint megvásárolja és házhoz szállítja a megjelölt termékeket. Vállalkozásoknál Az átváltásért az önkormányzat a névérték 10-20%-ának megfelelő díjat számit fel.
Papír vagy elektronikus pénz A kiegészítő pénz többféle megjelenési formát is ölthet. Lehet papírpénz és elektronikus pénz. Elektronikus pénz esetén a kereskedelmi forgalomban használható a csekk és a kártya. Készpénz Két-három címlet szükséges. A hátoldalon az értékmegőrzést szolgáló bélyegeknek kialakított hellyel. Az elhasználódott címleteket évente díjmentesen újra cserélik. Ezt a módszert használták régen. Csekk A kiegészítő pénzt elektronikus számlán tartják nyilván. Az üzletekben csekkel fizetünk, amit három napon belül kell rendezni. Az átutalás interneten keresztül bonyolítható le. Az 3
önkormányzatnak lehetőséget kell adni a hivatalban az átutalások elintézésére, illetve a számlaesemények nyomon követésére az internet-kapcsolattal nem rendelkező lakosok számára. A csekkek használata egyszerű és olcsó, ugyanakkor visszaélésekre ad lehetőséget. A megfelelő fedezet meglétének ellenőrzése nehézkes. Ezért csak kisebb közösségekben alkalmazható, ahol az emberek ismerik egymást. Kártya Kétségtelenül a legkényelmesebb módszer. A csekk esetéhez hasonlóan a kiegészítő pénz itt is csak elektronikus formában létezik Hátránya, hogy kártyaleolvasók kellenek az üzletekbe. A beruházás forrásának előteremtésére pályázati alap nyitása válhat szükségessé. A csekk és a kártya egy rendszerben is alkalmazható, mivel a pénz mindegyikben elektronikus formában létezik. Papírpénz és elektronikus pénz együttes használata is lehetséges, de a kiegészítő pénzek első bevezetésekor feleslegesen bonyolítaná a helyzetet.
A kiegészítő pénz értéke A közforgalomba szánt – gazdaságélénkítési céllal kibocsátott – kiegészítő pénzek értékét a legegyszerűbb a nemzeti valutához kötni. Így az emberek a pénzforgalomban egymás tökéletes alternatívájaként használhatják őket. Ebben az esetben természetesen a kiegészítő pénz a hivatalos fizetőeszközzel megegyező mértékben inflálódik. Nagymértékű infláció esetén más módszer is választható. A kiegészítő pénz értéke köthető valamilyen általánosan használt helyi termékhez vagy ennek hiányában egy fogyasztási kosárhoz. Ennek révén az inflációt kiszűrhetjük a rendszerből.
Rozsdásodó vagy értékmegőrző pénz A nemzeti valutához hasonló értékmegőrző pénz az egyszerűsége miatt jó választás lehet. A kiegészítő pénz nem szivárog ki a helyi gazdaságból, azonban lemondunk a negatív kamatozás forgalomösztönző hatásáról, ami pedig a kiegészítő pénzek egyik legfontosabb előnye. Negatív kamatozás esetén a kiegészítő pénz fizikai megjelenésétől illetve a negatív kamat mértékétől függően kell kialakítani a rendszert. 5-10%-os negatív kamat esetén: A Silvio Gesell által meghatározott eljárás követendő. Papírpénz esetén hetente kell felragasztani az értékmegőrzést szolgáló bélyegeket. Elektronikus pénz esetén a heti értékcsökkenést levonják és az önkormányzat számlájára utalják. Forgalomgyorsítási céllal magasabb negatív kamatozás is alkalmazható. Ebben az esetben fennáll a veszélye, hogy a kamatlevonás előtti napokban már nem akarják a kiegészítő pénzt elfogadni. A negatív kamatozás szabályainak módosításával ez elkerülhető. Elektronikus pénz esetében FIFO elszámolás alapján a 30 napig nálunk lévő összegből vonnák le a negatív kamatot. Papírpénz esetén a hónap végén a megfelelő bélyeget kell ráragasztani, kivéve ha egy vállalkozás bevételi bélyege már rajta van.
Kibocsátás 4
A kiegészítő fizetőeszközöket első körben ne lehessen hitelnyújtás vagy szociális segélyek révén kibocsátani. A klasszikus példa alapján a közmunka ellenértékeként történő forgalomba hozatalt javaslom, miáltal a kiegészítő pénz presztízse is növekszik. Miután a kiegészítő pénz megvetette lábát a kereskedelmi forgalomban más önkormányzati kiadások is teljesíthetők vele, például a helyi vállalkozásoknak fizetett díjak, közalkalmazotti fizetések vagy szociális segélyek egy része. Kibocsátás előtt egyeztetni kell a helyi vállalkozókkal, főképpen az élelmiszer és háztartási cikk üzletek vezetőivel. Beszélni kell az alkalmazottaikkal is, mivel a vállalkozók elsősorban a dolgozóiknak tudják a kiegészítő pénzt továbbadni. Ezt követően kerülhet sor a közmunkásokkal való megegyezésre, illetve a helyiek részletes tájékoztatására.
Vállalkozások A vállalkozások nyilatkozhatnak mely termékeknél és szolgáltatásoknál, illetve az ár hány százalékában fogadnak el helyi pénzt. Ezt a helyi pénz információs honlapján, az önkormányzat irodájában illetve az üzletekben elhelyezett tájékoztatón hozhatják nyilvánosságra. A helyi pénzt névértéken kell elfogadni. A közterheket a vállalkozásoknak, magánszemélyeknek és az önkormányzatnak is Forintban kell fizetni, egyetlen kivétel a helyi adó lehet.
A körforgás biztosítása A közmunkások fizetségeként kibocsátott kiegészítő pénz első forgalomba kerülése a kereskedők profitérdekeltsége miatt biztosított. Nem mondanának le egy jelentős bevételi forrásról. A visszaváltási szabályok gondoskodnak róla, hogy érdemesebb legyen forgalomban tartani a kiegészítő pénzt, mint visszaváltani. Meg kell vizsgálni, hogy a negatív kamatozás illetve helyi adók révén milyen gyorsan kerül vissza a kiegészítő pénz az önkormányzathoz, miáltal az újra kibocsátható lesz. A negatív kamatozás mértékéből megállapítható a teljes visszatérülés ideje. Az éves visszatérülés határozza meg, mennyi pluszforrása keletkezik az önkormányzatnak.
A rendszer működtetése A kiegészítő pénz elsődlegesen gazdaságpolitikai eszköz. Bár jelentős szociális hatásai vannak a munkanélküliség csökkentése révén, mégsem szabad a szociális rendszer részeként kezelni. A kiegészítő pénzrendszerrel főállású pénzügyi szakembernek kell az önkormányzatnál foglalkozni.
Záró gondolatok Ha a kiegészítő pénzek bevezetését még a vázolt rendszerben sem tartanák a döntéshozók célszerűnek – ami az új eljárásokkal illetve a decentralizált módszerekkel szembeni általános idegenkedéssel magyarázható elsősorban – azt javaslom, hogy egy közgazdasági kísérlet formájában vizsgálják meg a kiegészítő pénzek hatékonyságát.
5
Kijelölhetnek egy térséget, ahol az állam külön engedélyével vezetnék be a kiegészítő pénzt. A non-profit szervezetek vállalnák, hogy segítik a lakosokat és helyi vállalkozásokat a rendszer megismerésében és használatában. A segítők a projekt egész ideje alatt a helyszínen tartózkodnának. Kutatóintézetek és egyetemek közreműködésével pedig folyamatosan nyomon követnék a gazdasági és társadalmi hatásokat. A kísérletre két évet kellene szánni, de a történelmi tapasztalatok alapján már az első évben értékelhető eredményre számíthatunk. A jól működő kiegészítő pénzrendszerek általában alulról szerveződnek. Kiegészítő pénzt az önkormányzatokon kívül vállalatok, pénzintézetek és non-profit szervezetek is kibocsáthatnának, ami valamelyest befolyásolná a kiegészítő pénzrendszer működési szabályait. A mai Magyarországon azonban első körben mindenképpen csak az önkormányzatoknak engedélyezném a bevezetést. Ezt indokolja a kiegészítő pénzek hazai ismeretlensége. Illetve, hogy leginkább a települések profitálhatnának belőle. Az állam egyetlen feladata a jogszabályi háttér kidolgozása. Az önkormányzatok egyedül is gondoskodni tudnak a kiegészítő pénzrendszer működtetéséről. A bevezetésben illetve az emberek megszólításában pedig bizton számíthatunk a civil szervezetek támogatására. Egy kísérlettel az állam semmit sem kockáztatna. Eredményeképpen konkrét adatok állnának rendelkezésre a kiegészítő pénz gazdasági és társadalmi hatásairól. Érdemes lett volna egy ilyen kisérletet már évekkel ezelőtt lefolytatni. A helyzet most sürgetőbb, így minden önkormányzatnak vagy önkormányzati társulásnak, amely hajlandó a kapcsolódó kötelezettségeket teljesíteni, engedélyezni kellene a helyi pénz bevezetését. A gazdasági és társadalmi hatások nyomon követése természetesen ez esetben is fontos. http://szivessegbank.hu/node/141
6