Magyarország és a globalizáció Beszélgetés Síklaky István közgazdásszal Hadd emlékeztessem magunkat, kedves hallgatóink - miként az Üzleti 7 című lap is tette ezt arra, hogy 2000 tavaszán a szegénységéről, kiszolgáltatottságáról nem különösebben nevezetes Egyesült Államokban sajátos szimbiózisban tüntettek tízezrek a pénzhatalom hivatalnokai, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap értekezlete alkalmából. Környezetvédőktől a „tőkenélküliek“ védelmi csoportjaiig számosan fejezték ki ellenérzésüket a most fennálló gazdasági világrenddel szemben. Ma már igen népes az a közgazdasági iskola is, számos nemzetközi szaktekintélyt sorakoztat fel, amely csődös útnak tekinti a két-három évtizede eluralkodott irányzatot. Paradoxonnak tűnhet, de mindezek tükrében szervesen illeszkedik egy új „globális“ szellemi vagy inkább önvédelmi érdekmegfogalmazási folyamatba mindaz, amit Síklaky István gazdaságpolitikai programként fogalmazott meg, s amit az „összefogás a fennmaradásért“ mozgalom képvisel. A programalkotó és mozgalomszervező közgazdászt szerkesztőségünkből most Banos János kereste föl, beszélgetésük elején fölidézve Balogh János professzor úrnak azon állítását, amely szerint a Kárpát-medencében a világ egyik legértékesebb termőföldje található, amelyet csak elrontani lehet. Nos, az elmúlt évtizedek bizonyították, vetette föl kollégám, hogy immár nemcsak elrontani lehet, hanem ellopni is… Banos János: Balog János professzor úr szerint a világ egyik legértékesebb termőföldje található a Kárpát-medencében, amit csak el lehet rontani. Az elmúlt évtizedek történései ezt, mintha visszaigazolnák. Ám arra, talán ő sem gondolt, hogy lopni is fogják a földet. Mit tud erről Síklaky István közgazdász? Síklaky István: Erről csak most hallok először. Ez visszaidézi azt az emléket, amit 44-45-ben a német megszállás idején hallottam, hogy a német megszállók Erdélyből vagonszámra szállították el Németországba a termőtalajt. Ez megerősíti azt a régebbi megállapításomat, hogy tulajdonképpen egy sorozatos gyarmatosítás áldozata vagyunk, a Német Birodalom gyarmatából lettünk az Orosz Birodalom gyarmata, most pedig a nemzetközi pénzvilág gyarmata lettünk, és úgy látszik, hogy a módszerek nagyon hasonlóak. Banos János: Az elmúlt években szinte rémtörténetbe illő esetek történtek a földdel kapcsolatosan. Nem azok s nem ott jutottak földhöz, akiket ősi jogon megilletett, hanem a spekulánsok. Síklaky István: Igen, és ez nyilvánvaló, hogy így volt eltervezve, szándékosan. Egyik vezető törvényelőkészítő jogászunk mondta a fülem hallatára, hogy a jogásznak az a dolga, hogy olyan törvényt alkosson, amilyet megrendelnek tőle. A 89-90-es átállás jogszabályait és ezek között a földtulajdon megváltoztatásának jogszabályait is úgy rendelték meg a jogászoktól, és úgy hagyta jóvá a parlament ezeket a jogszabályokat, hogy a föld kikerüljön azok kezéből, akik történelmi jogon és őseik jogán birtokolták és művelték. És az újgazdagok, a spekulánsok kezébe kerüljön. Sajnos e téren is a legrosszabb politikát folytattuk az egész térségben. A többi posztkommunista országban sem fosztották meg ilyen mértékben az eredeti földtulajdonosokat, a parasztságot a földjüktől, mint nálunk. Banos János: Ön szerint ez akkor egy egészen tudatos politika lecsapódása?
1