Szívességbankok - Intézményesített kaláka Világszerte több száz olyan közösség létezik, amelynek tagjait az infláció csak korlátozott mértékben érinti. Ők ugyanis nem pénzt használnak, hanem egy kiterjedt szolgáltatás-csere rendszert működtetnek. Villany- és fűtésszereléssel megkeresett "Talentummal" fizetett az egyetemi oktató a fia 300 fős lakodalmán segédkezőknek. Forint tehát nem cserélt gazdát. A bűvös valuta, e bizonyos Talentum, úgymond szívességpénz, olyan elszámolási egység, amellyel egy közösség tagjai árukat és szolgáltatásokat írnak jóvá. A rendszert az 1980-as évek elején Kanadában egy munkanélküli személyi edző dolgozta ki. A skót származású Michael Linton azt tapasztalta, hogy bár volna, aki számára bizonyos munkákban segítséget nyújtana, ám ő azt, ha az illető épp nem kíván edzeni, képtelen ellentételezni. Azt gondolta ki, hogy ha egy nagyobb közösséget vesz alapul, s benne sokféle szolgáltatást, akkor előbb-utóbb valahol meglesz a helye az általa nyújtható szívességnek is. Ily módon nem ugyanannak a személynek kell "törlesztenie", akitől a segítséget kapta, a körforgás révén viszont mindenki jól jár. Nem beszélve arról, hogy nem csupán szakmába vágó feladatok jöhetnek szóba, hiszen a gyógyszer kiváltásától a korrepetálásig, az autószereléstől a gyermekfelügyeletig, a levélírástól a portréfestésig ki tudja mi mindenre lehet szükség. Linton e találmányát helyi cserekereskedelmi rendszernek (local exchange and trading system - LETS) keresztelte, s ha kicsit belemélyedünk, a kalákát fedezhetjük fel benne.
Virtuális pénzzel. Ugyanígy adott és kapott segítséget ugyanis kiváltképp a vidéki gazda, e nélkül talán nem is működött volna a gazdasága. A szoros szomszédi viszony miatt még csak nem is jegyezték a "kötelezettségeket", a kapcsolat maga fontosabb volt, mint a konkrét cserék. Ma efféle közvetlen kapcsolatok híján a LETS tulajdonképpen intézményesíti a kalákát, és egyúttal számon tartja, hogy ki mit tett a másikért. Fontos eleme, hogy munkanélküliek számára jó lehetőség: kiderül, hogy bár a piacnak nemkívánatos személyek, a közösség igényt tart rájuk.
1
Mindehhez e szerveződéseknek van egy központi elszámoló rendszere, ahol személyenként tartozik és követel oldalra könyvelnek. Valódi pénzről tehát nincs szó, valamilyen elszámolási egységet viszont használni kell. Linton anno ennek elnevezésében nemigen rugaszkodott el a helyi fizetőeszköztől, csak éppen "színesebbé" tette azt: a zöldhasút zölddollárnak nevezte. E virtuális pénz - ami csak információ, jóváírás a tagok számláján - a világon változatos neveken szerepel. Kanadában úgy látszik ragaszkodnak a helyi pénzhez - erről tanúskodnak a Calgary vagy a Toronto dollar elnevezések-, Nagy-Britanniában viszont korántsem. Bath városában Olivernek nevezték a szívesség pénzt, Bristolban Thanks, azaz köszönet a neve, s a legnagyobb kiterjedésű LETS szervezetben, amely Sidney mellett több ezer taggal működik, az Eco nevet viseli a fizetőeszköz. Minthogy pedig még a nyolcvanas években megszületett egy módosított változat, az úgynevezett időben és kiváltképp a britek és amerikaiak körében dívik az időpénz (Time Money) vagy az órák (Hours) név. Brit földön ma egyébként 80 időbank működik, az Egyesült Államokban pedig 250 ilyen szervezetet tartanak számon. A Kanadából induló szívességbankok a déli szomszédnál, majd Új-Zélandon és Ausztráliában terjedtek gyorsan ez utóbbi földrészen ma mintegy 200 van belőlük - , és immár Európába is eljutottak. Csak Hollandia 100 szívességbank hazája.
Bankóprés. A kvázi pénzek többsége valóban láthatatlan, azaz jóváírás csupán, egyes helyeken azonban rajzoltak hozzá bankót is. Nem a Monopolyból bányászták elő e papirosokat - figyelmeztetett egy kanadai lap a helyi szívesség dollár elődjének 60. évfordulóján. Az egyik ír rendszerben a környék hegyének becenevét kapta a pénz - Reeknek hívják - , s több váltó egységét is megtervezték, kinyomtatták. A Talentum Budapesten noha ragaszkodik a láthatatlansághoz, vagyis alapvetően őrzi e kimoshatatlan, elveszíthetetlen, ellophatatlan jellegét, alkalmasint kényelmi okokból testet ölt. Ha olyan esemény, helyszín adódik - például a tagtalálkozó büféje -, ahol túl sok kisösszegű tranzakció zajlik, akkor azt egyszerűbb valós Talentum pénzzel kivitelezni, mint egymásra klíringelni. Ha már a pénznyomásnál tartunk, érdemes megjegyezni, hogy e helyi valuták mennyiségét nem kell kívülről szabályozni: épp annyi szívességpénz jön létre, amennyivel valamely 2
munkát kifizet az illető. Nincs kamat, és az infláció is főként csak azokat a rendszereket érinti, ahol a helyi pénzhez kötik a kvázi verziót is. Ez történt annak idején a zölddollárral. Mindazonáltal a Talentum igyekszik kizárni a pénzromást: megalakulása óta, azaz öt éve változatlanul 100 Talentumot irányoz elő egy órányi munkáért. Ettől a felek közös megállapodással persze eltérhetnek, mindenesetre hangsúlyozandó, hogy e rendszerben alapvetően minden munka ugyanannyit ér. Az adó viszont ezt a pénzt is utolérheti. Azokon a területeken, ahol a szívességbankok széles körben elterjedtek, már szabályozzák az így keletkező jövedelmek, szolgáltatások adózását. A kanadai rendszerben - csakúgy, mint az ausztrál adószabályok szerint - ha valaki a kaláka körön belül a foglalkozásától eltérő munkát végzett, akkor e jövedelme adómentes. Amennyiben viszont saját foglalkozását űzve keresett szívességpénzt, akkor köteles ezután jövedelemadót fizetni - igaz, a szívességpénzköltségeket is elszámolhatja.
Jóváírás Tetten érni pedig nem is lenne oly nehéz az esetleges adóelkerülést, hiszen minden új belépő keres és kínál listát állít össze, amelyet időről időre aktualizálnak és megküldenek a LETS tagjainak. Az elvégzett munka után bejelentik a költést, illetve a megkeresett pénzt, amit a két fél számláin központilag jóváírnak. A tagok a rendszeres értesítőn számlájuk hogylétéről, sőt a többiek egyenlegéről is értesülhetnek. Tranzakció létrejöhet úgy is, hogy részben kvázi pénz, részben valódi pénz a fizetség. Tipikusan ilyen eset, ha a szolgáltatáshoz kell valamilyen, csak valódi pénzért beszerezhető anyag - például festék -, s annak az árát a megrendelő kifizeti. Ehhez persze az is szükséges, hogy legyen hol a szívességpénzt költeni. Sok száz taggal, bekapcsolódó cégekkel, boltokkal erre megvan az esély. Számos városban jó néhány bolt működik legalábbis részben szívességpénz-alapon - a szívességbank rendszerében árulják mondjuk a helyi termékeket, és pénzért a máshonnan szállítottakat.
Szűk kör Mindezt egyelőre azonban nem Magyarországon. A legnagyobb szívesség-közösség itthon a Talentum Budapesten. Mintegy 130 tagot számlál, e körnek azonban csupán a fele-harmada aktív, a többiek egyszeri felbuzdulásból csatlakoztak, s már nem "üzletelnek". Az éves forgalom 100 ezer Talentum körül jár, s ebben a színes tévé értékesítésétől a nyaralóbérlésig 3
sok minden szerepel. Noha az elmúlt évtizedben oktatócsomag és tréning is segítette e bankok létrejöttét, messze nem teljes a siker. A Miskolcon lelkesen szervezett csoport elhalt, úgy tetszik nem sikerült a közösség eszméjét keresztülvinni, a szolnoki kezdeményezés pedig közvetlen cserére szűkült - bárminemű pénzt kizárva ma elsősorban ruhák csereberéje zajlik. Gödöllőn az ezredfordulóig működött mintegy 100 fős kör, amely sikeres hónapjaiban akár 150 üzletet számlált, ám kiszállt a társaság motorja. Eddig összesen öt LETS indult országszerte, mára azonban csak két fővárosi maradt, a fent említett mellett a II. kerületben a Krajcár kör működik. A nagy kérdés az, hogy a lelkes alapítók hajtotta körök helyett hogyan jöhetnek létre lakóhelyi közösségek - lokális gazdaságot és a szolidaritás hálóit erősítő természetes módon kifejlődő szívességbankjai.
Közösségerősítő pénzhelyettesítés erősségei: - Igazából nem helyettesíti, hanem kiegészíti a pénzt, ugyanakkor recesszió, munkanélküliség esetében is működik. - Személyiségépítő, önértékelést javító - hiszen kiderül, hogy a közösségnek szüksége van ránk. - Ösztönzi a felelősségvállalást, hiszen az üzletfelek egy közösség tagjai. - A helyi szükségletekre épít. - A közösségen belül készségeket, erőforrásokat fejleszt, közösségerősítő.
Közösségerősítő pénzhelyettesítés problémái: - Korlátozottság: főként az intézményért, a LETS-ért rajongók léptek be Magyarországon, és így nem "természetesen", az igények mentén gyarapodó közösségek alakultak, így korlátozott a kínálat és a működése is. - Túl közeli barátok egy LETS-ben: barátságból végzik el a munkát, nem számolják fel a díjat, így nincs tranzakció.
4
- Eladósodott tag kilépése, halála: az eladósodást e rendszerek figyelemmel kísérik, és az illető taggal megbeszélik, hogy mi módon tudná ellentételezni az eladdig neki nyújtott szívességet. A leírások szerint ez többnyire elegendő is. Ha valaki megszűnik tag lenni, és a számláján adósság halmozódott fel, akkor annak terhét az egész közösség együtt viseli, így egy-egy tagra legfeljebb néhány órányi, néhány pénzegységnyi teher jut. Forrás: Guy Dauncey: Szivárványgazdaság, valamint Richard Douthwaite: Short Circuit. Ez utóbbi LETS fejezete letölthető az internetről www.feasta.org/documents/shortcircuit/sc3/LETS.html http://szivessegbank.hu/node/105
5