Heves Top 50 kiadvány 2017

HEVES

• HEVES MEGYE GAZDASÁGA AZ ELMÚLT 10 ÉVBEN • TOP 50-ES ADÓZÓI KÖR SZEREPE HEVES MEGYE GAZDASÁGÁBAN 2016-BAN • HEVES MEGYE GAZDASÁGA 2016-BAN • HKIK: ENYÉM A PÁLYA! ÁLLÁSBÖRZE ÉS KARRIERNAP 2017. NOVEMBER • TOP50 CÉGEK, VÁLLALKOZÁSOK BEMUTATÁSA

A NAV HEVES MEGYEI ADÓ- ÉS VÁMIGAZGATÓSÁGA, A HEVES MEGYEI HÍRLAP ÉS A HEVES MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÖZÖS KIADVÁNYA.

Új korszak, ami a Mátra jövőjét igazolja

Mi tudjuk, mi k o r s ü t a n a p…

A mátrai Erőmű hazánk legnagyobb szén- és naperőmű tulajdonosa is egyben. Elsőre furcsának tűnhet ez a kettősség, de valójában éppen a szemünk előtt zajló energiafordulatot képezi le. A múlt technológiáját a kor környezetvédelmi előírásainak betartásával használja, miközben a jövő energiatermelő technológiájába ruház be. két évvel ezelőtt, 2015 októberében került üzembe hazánk legnagyobb, 16 mW-os fotovoltaikus naperőműve, melynek kétéves, igen kedvező üzemeltetésére alapozottan a mátra megkezdte a következő, szintén hazai rekordgyanús 20 mW-os naperőmű létesítését. mindkét naperőmű egy, korábban az erőmű és a bánya üzemeltetéséhez használt és rekultivált terület hasznosításaként jött létre.

A Mátrának mindennap délelőtt 10 óráig negyedórás megbontású termelési menetrendet kell adnia a MAVIR részére a következő napra. A leadott termelési terv pontosságára előírás, hogy a menetrend napi energiaösszegének 50–150%-os sávban kell benne lenni a másnapi tényleges termelésnek. Amennyiben a tény termelés mennyisége kívül esik a hibahatáron, büntetést kell fizetnie a Mátrának. Úgynevezett, időjárás-előrejelző modell által közvetlenül szolgáltatott, speciális meteorológiai paraméterek közül többet is használunk a naperőmű termelésének becsléséhez. Ezek a felhőfedettség, 2 méter magasságban mért hőmérséklet, de a legfontosabb az ún. globál sugárzás (W/m2), ami az egységnyi vízszintes felületre a Napból érkező közvetlen sugárzás, valamint az égbolt minden részéről érkező szórt sugárzás összege, vagyis ennek a várható mértéke. Az adatok felbontása 15 perc, a lefedett időtartam t+72 óra (azaz „most”+72 óra).

Bár a meteorológiai modellek egyre kifinomultabbak, sosem lesznek tökéletesek, ezt sokszor a saját bőrünkön is érezzük. Előfordul, hogy egy front után túl hamar, vagy túl későn jelzik a felhőzet felszakadását.

Téli időszakban a köd kialakulását ezek az időjárási modellek eleve nehezen látják előre, mivel a ködfoltok a talaj felszínétől csupán pár 100 méter vastag rétegben alakulnak ki. A Mátra térsége ebből a szempontból is meglepően változatos, előfordul, hogy Gyöngyösön szikrázóan süt a nap, az erőmű térségében pedig egész nap szürke, ködös az idő.

Havas, hideg napokon pedig a napelemtáblákat a hó eltakarhatja, ami sokszor csak viszonylag lassan olvad le, aminek az ütemét szinte lehetetlen előre megjósolni.

A naperőmű egyedi sajátossága, hogy elhelyezkedése miatt néha megesik, hogy az abszorberekből kiáramló gőz takarja a napot, így ilyenkor visszaesik a termelés.

Legnagyobb napi termelési összeg 2016. július 7-én. Kék vonal a tény termelés negyedórás átlaga, piros az előre jelzett menetrend.

Látható, ahogy 11 óra után a hűtőtornyokból kiáramló gőz kitakarja a napot.

Az üzemi tapasztalatok azonban azt is jelzik számunkra, hogy az energiafordulat alatt a hagyományos egységeket üzemben kell tartani mindaddig, amíg az energiatárolás, az okoshálózatok és okosotthonok át nem veszik a fosszilis egységek rendszerszabályozó funkcióit.

TISZTELT OLVASÓ!

Jubileumot ünnepelünk a Top 50 kiadványok tekintetében. Immár tizedik alkalommal tarthatja kezében a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Heves Megyei Adó- és Vámigazgatósága és a Heves Megyei Hírlap együttműködésében készült TOP 50 kiadványunkat.

Ismét eltelt egy esztendő, eljött a helyzet­ értékelés, számvetés időszaka a gazdasági vállalkozások életében is.

Mi is arra vállalkoztunk, hogy elemezzük – szűkebb pátriánk – Heves megye gazdasági helyzetét, lehetőséget teremtve arra, hogy a „szigorú” számadatok tükrében is megmérjük, elhelyezhessük önmagunkat, megmutatva eredményeinket, sikereinket, nehézségeinket.

Hű képet kívánunk adni a megyénkben zajló gazdasági folyamatokról, tendenciákról, változásokról, azok irányáról, hogy a gazdasági élet szereplői, illetve az élet különböző területein működő szakemberek, döntéshozók – részben ezáltal is – következtetéseket vonhassanak le a jövő építése, tervezése szempontjából.

Dr. Bánhidy Péter

elnök – Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Jelen kiadványunk a 2016. évi mutatók alapján elemzi megyénk gazdasági helyzetét, állapotát.

Az elmúlt évek összesített adatai a növekedésről szóltak. Megyénkben az országos átlagnál magasabb értékű beruházások valósultak meg, ezt azonban nem követi az ehhez szükséges munkaerő utánpótlása. Harc van a képzett dolgozókért, már az iskolákban elindult a verseny a gyerekekért.

Az exportorientáltság a korszerű gyártástechnológiának és az átvett magas minőségnek köszönhetően biztosítja a nemzetközi fejlődés dinamizmusát.

Ezen sikerek elérésében élen járó szerepet vállalt a TOP 50-es vállalkozói körünk. Ők azok, akik kiemelkedően és folyamatosan haladnak a növekedés útján, a korszerűsítés, automatizálás és a technológiai fejlődés révén, mely megalapozza a jövőt. Természetesen a sikerhez a menedzsment, a munkatársak szakmai tudása, jelentős elhivatottsága is szükséges.

Szívből gratulálunk az elért eredményekhez!

Köszönjük az ezen kiadvány létrejöttéhez nyújtott támogatást.

Dr. Bánhidy Péter

HKIK-elnök

2017. november

Luk­ács György

igazgató – NAV Heves Megyei Adó- és Vámigazgatósága

Kühne Gábor

főszerkesztő – Heves Megyei Hírlap

NAV

ELEMZÉS

Heves megye gazdasága az elmúlt 10 évben A megye gazdasági teljesítménye alapvetően a társasági adó hatálya alá tartozó társaságok, az egyéni vállalkozók és a különböző egyszerűsített adózási (eva, kata) módot választó vállalkozók tevékenységén alapul. Ezen belül a társas vállalkozások szerepe meghatározó, az elért árbevétel legnagyobb – évről évre növekvő – hányadát, 2016-ban már több mint 95 százalékát biztosították.

A megye gazdasági teljesítményének alakulásában jelentős szerepet játszik egy meglehetősen szűk adózói kör, mely az összes árbevétel több mint 40 százalékát, a kivitel hattizedét, a belföldi eladások mintegy hatodát bonyolította, de a megtermelt hozzáadott érték több mint egyharmada is hozzájuk köthető.

2

A megyei társaságok teljesítményeinek alakulását jelentősen befolyásolta a 2008-ban kezdődő pénzügyi-gazdasági válság, melynek hatásai 2009-ben jelentkeztek legerőteljesebben, ugyanis a társaságiadó-bevallások adatai alapján számított főbb teljesítménymutatók jelentős vis�szaesést tükröztek az egy évvel korábbihoz viszonyítva. 2010. évben az előző évi mélypont után a teljesítmények stabilizálódása, a válságból való kilábalás jelei tapasztalhatók, de még csak a kivitel értéke haladta meg a válság előtti értéket. 2013. évtől kezdődően a teljesítménymutatók olyan mértékű javulást mutatnak, amely számos mutató esetében az országos átlagnál is lendületesebb. Ezt a trendet folytatva, a tárgyévben

TOP 50 — Heves megye gazdasága az elmúlt 10 évben

további jelentős mértékű javulás tapasztalható, így 2016-ra csupán az átlagos állományi létszám mutatója nem érte el a 2007. évi értéket.

Részleteit tekintve, 2016. évben megyei szinten 9,6 százalékos ütemben növekedett a nettó árbevétel. A megyei székhelyű társaságok mintegy 1667 milliárd forint nettó árbevételt realizáltak, közel egytizedével többet az előző évinél és másfélszer többet a 2007. évinél. Ez a jelentős bővülés elsősorban az export számottevő emelkedésének köszönhető.

A megye gazdaságának húzóereje tehát továbbra is a kivitel, mely a 2009. évi drasztikus vis�szaesés után igen dinamikusan bővült, 2016-ban már több mint kétszerese a válság előtti értéknek többek között annak köszön-

ELEMZÉS

hetően, hogy idén 12,6 százalékkal meghaladja az előző évit.

A bővülés mintegy héttizede igen koncentráltan, néhány nagyvállalatnál jelentkezett. A 963 milliárd forintot is meghaladó export az összes árbevételnek az elmúlt évekhez hasonlóan több mint a felét biztosította, amely jóval meghaladja a 2007. évi négytizedes arányt. A külpiacokra történő eladási érték alakulásánál azonban nem hagyható figyelmen kívül a forint árfolyama, amely a kivitel erősödésének irányába hat.

A megyei export árbevétel súlyát jól tükrözi, hogy az elmúlt tíz évben a társaságok által elért nettó árbevétel elmozdulásának irányát és mértékét a határon túlra történő értékesítés alapjaiban határozta meg.

A 2010-2011 közötti időszakban kedvező volt, hogy a megye gazdasági fellendüléséhez nélkülözhetetlen hazai felvevőpiac a határon túli értékesítés jelentős bővülésével párhuzamosan, bár annál jóval szerényebb ütemben bővült. Ezzel ellentétesen 2012-ben a belföldi bevételek enyhe csökkenést produkáltak.

A 2014-es évben jelentős mértékű, 8,9 százalékos növekedés tapasztalható, amely meghaladta a nemzetgazdasági átlagot is. Ez a bővülés 2015-ben kissé megtorpanni látszott, hiszen a társaságok össze-

sített adatai csupán 1,1 százalékos hazai keresletgyarapodást mutattak. 2016-ban aztán újra gyorsuló növekedési pályára állt a hazai felvevőpiac, hiszen 5,7 százalékos emelkedés mérhető e tekintetben. A növekedési ütem hatására a belföldi értékesítésből származó összeg már közel 8,6 százalékkal meghaladja a válság kirobbanását megelőző időszakét. A belföldi forgalom, a belső felhasználás erősödésében vélhetően szerepet játszott többek között az egyre javuló gazdasági környezet, az alacsony jegybanki alapkamat és infláció mellett a lakossági fogyasztások erősödése is. A törvényi változások és egyéb kormányzati intézkedések is meglehetősen összetett, többirányú hatást gyakoroltak a keresletet, illetve a fogyasztást befolyásoló jövedelmek alakulására.

Az előbbiek nyomán a társaságok által előállított új érték, a hozzáadott érték is kedvezően alakult. 2012. évig rendre 13, illetve 8,2 százalékkal növekedett, azonban 2012-ben, az enyhe megtorpanásnak köszönhetően, ismét alulmúlta a 2007. évi szintet. Mindezek után a 2013. évtől kezdődő jelentős, idén 10,3 százalékos növekedéseknek köszönhetően összege több mint 337 milliárd forint volt.

Heves megyében a társas vállalkozások átlagos állományi létszá-

NAV

ma a 2009. évi több ezres csökkenés után folyamatosan – 2010-ben csak minimálisan, 2011-ben azonban már valamivel erőteljesebben, 6,3 százalékkal – gyarapodott, ezt követően 2012-ben és 2013-ban viszont 3–3,5 százalékkal, közel 45,1 ezer főre fogyatkozott. Ez a tendencia 2014–2015 években emelkedésbe fordult át, amely 2016-ban bázis szinten maradt.

Ez az érték ezzel együtt is még mintegy 5,6 százalékkal elmarad a válság kirobbanását megelőző 2007. évitől. Országos szinten, a bázisévhez viszonyítva, a megyeivel közel azonos trend következett be a foglalkoztatottak számában.

A társaságok alkalmazottainak átlagbére az elmúlt évben és idén is az inflációt jóval meghaladó ütemben, 2016-ban ös�szesen mintegy 8,9 százalékkal, 2862 ezer forintra növekedett.

Az átlagbér megyei növekedése kissé meghaladja az országos átlagot, így a fajlagos megyei érték a hazai átlagnak 102 százaléka, tehát a megyei és országos bérviszonyok közötti relatív különbség megfordult az elmúlt időszakban.

A megye nagyságrendjét jól tükrözi az országos teljesítmény­mutatókból való részesedése, mely 2016-ban kismértékben növekedett az elmúlt évihez képest, 1,3 és 3,6 százalék között alakult.

TOP 50 — Heves megye gazdasága az elmúlt 10 évben

3

NAV

ELEMZÉS

TOP 50-es adózói kör szerepe Heves megye gazdaságában, 2016-ban A megye TOP 50-es adózói körének kialakításánál – az elmúlt évek gyakorlatát követve – három teljesítménymutatót, a hozzáadott értéket, a nettó árbevételt és az átlagos állományi létszámot vettük figyelembe. Ezeket nagyságrendileg sorba rendezve, mindhárom listából a legnagyobb 50-et választottuk ki. Az említett három mutatón belül a hozzáadott értéket tekintjük meghatározónak, mivel olyan gazdasági teljesítményt fejez ki, amely nem tartalmazza az anyag- és anyagjellegű költségek halmozódását.

Ennek okán az elemzésünk alapját

Heves megye

Mértékegység

Adatszolgáltatók száma

Db

képet tükröz, ennek ellenére a főbb mutatókból való részesedésük továbbra is igen jelentős, számos mutató esetében jóval meghaladja az 50 százalékot.

Ez alól csak az állományi létszám és a belföldi értékesítés a kivétel, ahol a részesedésük mintegy 32–41 százalék. A TOP 50-es kör tagjai eszköz- és tőkeerős társaságok, a tárgyi eszközök majd kétharmadát, míg a saját tőke több mint hattizedét működtetik. Az összes jegyzett tőke 58,7 százaléka összpontosul e társaságoknál, azonban a külföldi tőkéből való része-

a legnagyobb 50 hozzáadott értékkel rendelkező gazdasági társaság szolgáltatja. E kiemelt kör gazdasági súlyát jelzi, hogy az általuk előállított hozzáadott érték 219 milliárd forint, a megyei érték több mint hattizede.

Teljesítmény és jövedelmezőség Heves megye gazdasági életében a társas vállalkozások 0,7 százalékát kitevő, legnagyobb 50 társaságnak kiemelt szerepe van. Teljesítményük az elmúlt évihez viszonyítva vegyes Heves megye

Index

TOP 50

Index

2016. év

%

2016. év

%

7 675

97,4%

TOP 50 részaránya 2015. év

2016. év

50

100,0%

0,6%

0,7%

TERMELÉSI TÉNYEZŐK Tárgyi eszközök

M Ft

571 837

104,2%

372 101

107,9%

62,9%

65,1%

Átlagos állományi létszám

Fő

47 444

100,1%

19 390

106,5%

38,4%

40,9%

Saját tőke

M Ft

647 953

116,4%

406 614

116,1%

62,9%

62,8%

Külföldi tőke

M Ft

51 633

100,8%

46 766

103,5%

88,3%

90,6%

TELJESÍTMÉNYMUTATÓK

4

Nettó árbevétel

M Ft

1 667 609

109,6%

1 134 580

113,6%

65,6%

68,0%

963 227

112,6%

907 470

117,4%

90,3%

94,2%

57,8%

102,8%

80,0%

103,3%

Export árbevétel

M Ft

Export/Nettó árbevétel

%

Belföldi értékesítés

M Ft

704 382

105,7%

227 110

100,7%

33,8%

32,2%

Hozzáadott érték

M Ft

337 073

110,3%

219 489

117,0%

61,4%

65,1%

TOP 50 —

TOP 50-es adózói kör szerepe Heves megye gazdaságában 2016-bAn

NAV

ELEMZÉS

sedésük ennél jóval nagyobb, 90,6 százalék.

A legnagyobb társaságok a megyei összes árbevétel több mint kétharmadát realizálták 2016-ban, ezen belül az exportból való részesedésük jóval nagyobb, 94,2 százalék. Ezen társaságok belföldi értékesítése az előző évihez viszonyítva nem mozdult jelentős ütemben, külpiaci eladásaik mértéke viszont 17,4

Heves megye

százalékkal emelkedett. Ebben a volumenváltozás mellett szerepet játszhatott a forint árfolyamának a legjelentősebb valutákhoz mért árfolyam-különbözete is.

Az értékesítésük több mint nyolctizede történik a határon túlra, míg a megye többi adózójánál ez az arány csupán 10,5 százalék. A megyei hozzáadott érték közel kétharmada e társaságok eredményéhez köthető.

Mértékegység JÖVEDELMEZŐSÉG M Ft M Ft M Ft

Adózás előtti eredmény Üzleti tevékenység eredmény Pénzügyi eredmény Szokásos vállalkozási eredmény M Ft (üzleti + pénzügyi eredmény) Jövedelmezőségi szint 1: % Adózás előtti eredmény/Nettó árbevétel Jövedelmezőségi szint 2: % Szokásos váll. eredmény/Nettó árbev.

MEGTÉRÜLÉS Hozam M Ft (adózott eredmény + amortizáció) Ebből: Adózott eredmény M Ft Amortizáció M Ft

A TOP 50-es körbe tartozó társaságok adózás előtti eredménye 26 százalékkal visszaesett a bázisévhez viszonyítva, ezzel párhuzamosan a többi vállalkozás közel 5 százalékkal rontotta tárgyévi eredményét. A megyei összes adózás előtti eredmény fele hozzájuk köthető, a többi megyei vállalkozás eredményromlása ellenére azonban jövedelmezőségi szintjük (2,8%) lényegesen

Heves megye 2016. év

TOP 50 2016. év

TOP 50 részaránya 2016. év

61 878 70 395 -8 512

31 677 36 434 -4 756

51,2% 51,8% 55,9%

61 883

31 677

51,2%

3,7%

2,8%

3,7%

2,8%

121 515

75 422

62,1%

56 036 65 479

29 043 46 379

51,8% 70,8%

TOP 50 — TOP 50-es adózói kör szerepe Heves megye gazdaságában 2016--bAn

5

NAV

ELEMZÉS

alacsonyabb, mint a nélkülük számított megyei átlag (5,7%).

A jelentősebb adózott eredmény és az amortizációs ráfordítások összegeként 75,4 milliárd forint megtérülő vállalkozói hozamot realizáltak, amely az összes megyei érték több mint hattizede.

Az érvényesített adókedvezmények területén is meghatározó szerepet tölt be a hozzáadott érték szerinti legnagyobb 50 vállalkozás. 2016-ban megyei összesítésben az adózók mindössze 4,3 százaléka vett igénybe klasszikus értelemben vett adókedvezményt, amellyel a pozitív adóalap utáni számított adót csökkenthetik. A TOP 50 vállalati körben majdnem minden harmadik cég érvényesített valamilyen kedvezményt. Az igénybe vett kedvezmények összegét tekintve szinte minden jogcímnél jelentős a TOP 50 részesedése.

A megyében összesen érvényesített 2748 millió forint adókedvezmény közel 87,6 százalékát adják.

Átlagos állományi létszám, beruházások

A társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozásoknál foglalkoztatottaknak mindössze 40,9 százaléka áll a legnagyobb 50 társaságnál alkalmazásban, ugyanakkor ez a kör fizette ki a 6

TOP 50 —

bérköltség megyei átlagot meghaladó növekedése és a lényegesen bővülő foglalkoztatott létszám eredményeként az átlagbérek egy év alatt 8,8 százalékkal emelkedtek a TOP 50-es társaságoknál, amely azonos irányú a szerényebb, 4,1 százalékos növekedést felmutató megyei társaságokénál.

A TOP 50-es körbe tartozó társaságok fejlesztési célú ráfordításai – a magas bázisértéknek köszönhetően – jelentős ütemmegyei bérköltség több mint ben estek vissza az előző évihez hattizedét. Ebből adódóan az viszonyítva. 2016-ban az üzembe átlagbér 4207 ezer forint/fő/év, helyezett beruházások 38,6 számely mintegy másfélszer akkora, zaléka a kiemelt körhöz köthető. mint a megyei átlag, és jóval több mint kétszerese a megyei TOP Járásonkénti 50-en kívüli kör 1933 ezer forintos teljesítmények átlagának is. A TOP 50-es körbe tartozó társaságoknál a foglakoz- A kistérségek gazdasági fejletttatás a megyei átlaggal ellentét- ségbeli különbségeit a legnaben – amely esetében stagnálás gyobb 50 társaság igen jelentős figyelhető meg – 6,5 százalékkal mértékben határozza meg. A TOP emelkedett, míg a megye töb- 50-es körbe tartozó társaságok bi társaságánál 3,8 százalékos 84 százaléka a három kiemelt csökkenés mutatkozik az előző (egri 22 db, gyöngyösi 9 db, hatévihez viszonyítva. Az elszámolt vani 11 db) járásban tevékeny-

Heves megye

Mértékegység

Heves megye 2016. év

Index

TOP 50

Index TOP 50 részaránya

% 2016. év

% 2015. év 2016. év

FOGLALKOZTATÁS Átlagos állományi létszám

Fő

47 444 100,1%

19 390 106,5%

38,5%

40,9%

Bérköltség

Millió Ft

135 796 109,0%

81 572 115,9%

57,5%

60,1%

Átlagbér (ezer Ft/fő)

Ezer Ft /fő/év

2 862 108,9%

4 207 108,8%

149,3%

147,0%

42,5%

58,3%

38,6%

51 633 100,8%

46 766 103,5%

88,4%

90,6%

46,9%

72,4% 100,6%

148,3%

154,2%

BERUHÁZÁSOK Tárgyévben üzembe helyezett beruházás

Millió Ft

43 718

63,7%

16 860

KÜLFÖLDI TŐKE Külföldi tőke

Millió Ft

Külföldi Tőke / Jegyzett tőke

%

96,6%

TOP 50-es adózói kör szerepe Heves megye gazdaságában 2016-bAn

NAV

ELEMZÉS

Adóbevételek

kedik, míg a fennmaradó 16 százaléka (8 cég) a további négy járásban. Az egyes évek között vannak átrendeződések, változások, de a TOP 50 „magját” évek óta ugyanazok a társaságok képezik.

A megye gazdasági teljesítményét jelentős mértékben befolyásoló legnagyobb 50 gazdasági társaságából az egri, gyöngyösi és hatvani kistérségekben működők részesedése továbbra is kimagasló, a kevés kivételtől eltekintve jóval 90 százalék feletti.

Részleteiben ez a kör a TOP 50 adózóinak főbb teljesítménymutatóiból, így a nettó árbevételből 96 százalék (ezen belül a kivitelből 97,2 százalék, a belföldi eladásokból 91,2 százalék), a hozzáadott értékből pedig 94,3 százalékkal ren-

delkezik. A befektetett saját tőke mintegy 96,7 százaléka hozzájuk kötődik. A külföldi tőkéből való részesedésük még kiemelkedőbb, majdnem 98,7 százalék. Az üzembe helyezett beruházások döntő hányadát, 79,6 százalékát is ezekben a kiemelt térségekben működő TOP 50-es társaságok valósították meg. Az itt tevékenykedő TOP 50-es adózók rendelkeznek a tárgyi eszközök közel 94,3 százalékával, a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma azonban ennél valamivel alacsonyabb, mintegy 89,9 százalék. Ebben a három térségben működő, TOP 50-es körbe tartozó társas vállalkozás átlagbére 4333 ezer forint/fő/év, a többieké ennek csupán kétharmadát teszi ki.

Heves megye

Heves megye

Index

A TOP 50-es körbe tartozó társas vállalkozások a főbb adó-, járulékés vámszámlákon 2016-ban nettó 141,1 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe, amely mintegy 13,3 százalékkal magasabb az előző évinél. A költségvetési nettó adó- és vámbefizetéseknek több mint 60 százalékát ezek a társaságok teljesítik.

Ez a kör a megyei adóbefizetésekből tehát igen jelentős, de adónemenként eltérő részarányt képvisel. A megye legnagyobb társaságainak nettó áfaforgalma a megyei tendenciával egyezően, illetve azt meghaladóan, 17 százalékkal emelkedett, így idén több mint 83 százaléka származik ezen adózóktól a tavalyi 80,6 százalékos részesedéssel szemben. A befizetéseik az előző évit felülmúló ütemben, a megyei átlag felett, 18,2 százalékponttal gyarapodtak. A részükre történő kiutalások összege az előző évi növekedés után 2016-ban a megyei átlagot meghaladó ütemben, közel 24,4 százalékkal növekedtek. Előbbiek hatására az összes áfabefizetésből 76,4 százalékkal, a kiutalásokból ennél jelentősen kisebb, a megelőző évit meghaladó arányban, 55,4 százalékkal részesedtek. A nettó társasági adó befizetéseik közel egyharmadával bővültek, így 2016-ban a megyei

TOP 50

Index

TOP 50 részaránya

2016. év

%

2016. év

%

2015.

2016.

120 727

105,9%

50 077

109,6%

40,1%

41,5%

Társasági adó

6 522

116,9%

3 484

133,8%

46,6%

53,4%

Vám- és jövedéki bevételek

1 566

192,1%

6 678

Egyéb adók és illetékek

6 493

54,8%

-1 766

-31,5%

47,4%

-27,2%

135 308

102,3%

58 473

108,5%

40,7%

43,2%

Foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók, járulékok

Adóbevételek áfa nélkül Nettó áfa

426,4%

99 621

113,7%

82 668

117,0%

80,6%

83,0%

Áfabefizetés

130 886

112,7%

99 974

118,2%

72,8%

76,4%

Áfa-visszaigazolás

-31 265

109,7%

-17 306

124,4%

48,8%

55,4%

NAV költségvetési bevételei összesen

234 929

106,8%

141 141

113,3%

56,6%

60,1%

TOP 50 — TOP 50-es adózói kör szerepe Heves megye gazdaságában 2016--bAn

7

NAV

ELEMZÉS

befizetés több mint felét teljesítették (bázis: 46,6%).

A foglalkoztatáshoz kötődő adónemekre befizetett összeg a TOP 50-es körben, 2016-ban közel 9,6 százalékkal, 50 077 millió forintra emelkedett, ami a megyei ös�szeg 41,5 százalékát jelenti. A be-

8

TOP 50 —

folyt vám- és jövedéki bevételek esetében a megyei összesen érték több mint négyszeresét, 6678 millió forintot a legnagyobb 50 társaság befizetései tették ki.

Ez úgy lehetséges, hogy a megye többi cégére a nettó visszaigénylő pozíció jellemző a jövedéki

termékek esetében (agrárágazathoz kapcsolódó üzemanyag jövedékiadó-visszaigénylések).

Az egyéb adók és illetékek ös�szesített sort egy kiugró, közel 5000 millió forint értékű, egyedi jellegű átvezetési tétel fordította negatív egyenlegűvé.

TOP 50-es adózói kör szerepe Heves megye gazdaságában 2016-bAn

ELEMZÉS

NAV

Heves megye gazdasága 2016-ban Heves megye bemutatása

Az Észak-Magyarország régióban található Heves megye az ország kisebb megyéi közé tartozik. Területe 3637 négyzetkilométer, mellyel 16. a megyék sorában.

A megye lakóinak száma tovább fogyott, 2016 végén, 0,8 százalékos, 2292 fős csökkenés után 296,9 ezer fő volt, ezzel 13. helyen szerepel a megyék rangsorában. Megyénkben a lakosság számának csökkenése az országosnál (0,3%) nagyobb mértékű.

Földrajzi tekintetben az ország területének 3,9 százaléka tartozik Heves megyéhez, s itt él az ország lakosságának 3 százaléka.

A megye gazdasági teljesítményét jól jellemzi, hogy az országos ipari termelés értékéből évek óta egyre növekvő arányban részesedik. A megyében 2016-ban előállított ipari termelési érték – az előző évi 14,7 százalékos emelkedést folytatva – több mint 6,7 százalékkal emelkedett, a pozitív trend országosan kissé megtorpant, bázisévi értéken maradt.

A KSH legfrissebb adatai szerint a megye 3 százalékos lakossági és a foglalkoztatott munkaerő 2,9 százalékos részarányával 2016-ban 1191 milliárd forint ipari termelési értéket állított elő, ami az országos értéknek 4,3 százaléka.

A megye gazdasági fejlődését tükröző beruházások volumen-

TOP 50 —

indexe az elmúlt öt év tekintetében – 2016 kivételével – magasabb szintű az országos átlagnál.

2016-ban Heves megyében az elért 144,2 milliárd forint beruházási teljesítményérték 3,6 százalékát teszi ki az országos értéknek.

A foglalkoztatás alakulása a KSH adatai szerint A KSH mérése szerint Heves megyében a foglalkoztatottak száma 2016-ban 126 ezer fő volt, mely az elmúlt évi számottevő növekedés után 3 százalékkal több az előző évinél. Ez mindössze 0,6 százalékponttal alacsonyabb a nemzetgazdasági átlagnál.

A munkanélküliek számában az előző évi közel négytizedes vis�szaesés után 2016-ban továbbra

Heves megye gazdasági folyamatai 2016-ban

9

NAV

ELEMZÉS

már 5,9 ezerre csökkent munkanélküli kör az országos 205 ezer 2016 2016 fős mutatónak előző évinél valamivel nagyobb hányadát, 2,9 szá1 Foglalkoztatottak száma E fő 126,0 4 411,0 2,9% zalékát (bázis: 2,8%) teszi ki.

2 Munkanélküliek száma E fő 5,9 205,0 2,9% A munkanélküliségi, az akti3=1+2 Gazdaságilag aktívak E fő 131,9 4 616,0 2,9% vitási és a foglalkoztatási ráták 4 Gazdaságilag nem aktívak E fő 93,4 2 883,7 3,2% mindegyike jelentősen javult, de 5=3+4 15-74 éves népesség E fő 225,3 7 499,6 3,0% még rendre 2-3 százalékpont6=2/3 Munkanélküliségi ráta % 4,5% 4,4% 100,8% tal kedvezőtlenebbek az orszá7=3/5 Aktivitási arány % 58,6% 61,5% 95,1% gos átlagnál.

8=1/5 Foglalkoztatási arány % 55,9% 58,8% 95,1% A munkanélküliségi ráta, amely a munkanélküliek arányát is kedvező adatnak tűnik, hogy 18,2 százalékos apadást követően mutatja a gazdaságilag aktív (fog24,1 százalékos (1,9 ezer fős) számuk további 75,8 ezerrel lalkoztatottak és munkanélküliek csökkenés következett be. Ezzel (27 százalékkal) volt kevesebb az együtt) népességhez viszonyítva, egyidejűleg országosan a 2015. évi előző évinél. A Heves megyei, im- a megyében az előző évi mintegy 3,8 százalékpontos csökkenés után 1,5 százalékponttal, 4,5 százalékra apadt tovább.

Az országosan számított 4,4 százalékos munkanélküliségi ráta 1,8 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A megyei mutató folyamatosan – 8 év átlagában 1,5 százalékponttal – kedvezőtlenebb, magasabb az országos átlagnál.

Az aktivitási arány, vagyis a gazdaságilag aktívak 15-74 év közötti népességen belüli súlya tovább javult, 2016-ban 1,2 százalékpontos növekedés után már 58,6 százalékot tett ki. (Emögött a munkaképes népességszám 0,7 százalékos csökkenése, illetSorszám

10

Megnevezés

TOP 50 —

Mértékegység

Heves

Nemzetgazd.

Heves megye gazdasági folyamatai 2016-ban

Heves m.

Ország

ELEMZÉS

ve a gazdaságilag aktívak számának 1,4 százalékos bővülése áll.)

A megyei mutató ennek ellenére az utolsó 8 év viszonylatában átlagosan 3 százalékponttal alacsonyabb az országosnál.

A munkaképes korú lakosság (15-74 év közöttiek) közül alkalmazásban állók aránya az előző évi 3,6 százalékpontos emelkedés után ismét növekedett, 2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál: 55,9 százalék. (Az országos arány 2,2 százalékkal, 58,8 százalékra nőtt.) Ez annak a következménye, hogy a foglalkoztatottak számának bővülésével egyidejűleg a munkaképes korú lakosság száma 0,7 százalékkal csökkent. E tekintetben a megye hátrányosabb helyzetét mutatja, hogy a foglalkoztatási arány az előző nyolc évben átlagosan 3,6 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól.

A gazdasági és foglalkoztatási viszonyok megjelennek a foglalkoztatottak kereseti viszonyaiban is. A KSH adatai szerint 2016-ban Heves megyében az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az előző évinél 2,1 százalékponttal gyorsabban, 6 százalékkal, 239 031 forintra nőtt. A havi nettó átlagkeresetek ennél nagyobb ütemben, 7,6 százalékkal, 158 956 forintra emelkedtek. A növekedés mindkét kategóriában némileg elmarad az országostól, ugyanis nemzetgazdasági szinten a bruttó átlagkeresetek 6,1 százalékkal, 263 171 forintra, a nettó átlagkeresetek 7,8 százalékkal, 175 009 forintra nőttek az egy évvel korábbihoz képest. Ennek is köszönhetően a megyében számított átlagkeresetek még mindig jóval alacsonyabbak az országosnál, annak csupán 90,8 százalékát teszik ki. Az átlagkeresetek bővülése mindkét viszonylatban jelentősen meghaladta az 0,4 szá-

zalékos fogyasztói árindexet. A reálbér-emelkedés kedvezően hat a családok anyagi helyzetére, ami tovább segíti a lakossági fogyasztás növelését, és ezen keresztül a gazdaság bővülését.

A munkahelyvédelmi akcióterv hatása A munkahelyvédelmi akcióterv részeként a munkáltatók különböző mértékű szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthetnek a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben, a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a tartósan álláskeresők, az egyes anyasági ellátásokban részesülők, a kutatóként (ide értve 2014. január 1-től a doktori képzésben részt vevő munkavállalókat) és a szabad vállalkozási zónában új munkahelyen foglalkoztatott munkavállalók, valamint a mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak után. Ez utóbbira 2015. július 1-től nyílt lehetősége a munkáltatóknak.

2016-ban az üzleti szférában a munkáltatók által igénybe vett 3 313 millió forint szociális hozzájárulási adókedvezmény 2,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A nö-

TOP 50 —

NAV

vekedésben legnagyobb szerepet az 55 év felettiek, illetve a 25 év alatti foglalkoztatásával összefüggő kedvezmények emelkedése játszotta.

Az érintett jogviszonyok havi átlaga – hasonló mértékben – 3,2 százalékkal növekedett, és 2016-ban havonta átlagosan 20 008 jogviszonyt jelentett.

(A jogviszonyok száma csak közelítőleg jelenti a foglalkoztatottak számát, mivel a többes jogviszonyban állókról a kifizetők/ munkáltatók jogviszonyonként külön-külön nyújtják be a bevallásokat, így egy magánszemélyre vonatkozóan egy időszakra több bevallás is érkezhet.)

Az érvényesített kedvezmények közel kilenctizede a munkahelyvédelmi akciótervben szereplő munkavállalói csoportok foglalkoztatásához, a további egytized része pedig az egyéb kapcsolódott. jogcímekhez Az egyéb jogcímek közé soroljuk a megváltozott munkaképességűek, a közfoglalkoztatottak és a részmunkaidőben foglalkoztatottak után érvényesített kedvezményeket. Az igénybe vett kedvezmények jogcímenkénti részletezését az alábbi grafikon szemlélteti.

Heves megye gazdasági folyamatai 2016-ban

11

NAV

ELEMZÉS

Heves megyében az üzleti szféra munkáltatói legtöbbször a munkahelyvédelmi akcióterv által preferált, 55 év felettiek foglalkoztatása után érvényesítettek kedvezményt (részaránya 36,6 százalék), a jogviszonyok száma havonta átlagosan 8056 volt.

A szakképzettséget nem igénylők (havonta átlagosan 5348 jogviszony) után érvényesített összeg 23,4 százalékos részarányt képviselt.

A pályakezdők (25 év alattiak) foglalkoztatásához kapcsolódóan a kedvezmények 15,8 százalékát érvényesítették. Ezen belül a 180 napnál több munkaviszonnyal rendelkezők tették ki a nagyobb hányadot (11,3%), ami havi átlagban 2388 jogviszonyt jelentett.

A kisebb hányadot (4,5%) pedig a 180 napnál kevesebb munkaviszonnyal rendelkezők után vették igénybe. Ez utóbbihoz havonta 513 jogviszony tartozott.

5–7 százalék közötti részesedést ért el a tartósan álláskeresők (907 jogviszony), a rehabilitációs kártyával rendelkezők (753 jogviszony), valamint a kismamák GYED, GYES, GYET utáni és alatti foglalkoztatásához kötődő kedvezmény (710 jogviszony). Ez utóbbinál lényeges változást az sem hozott, hogy 2014-től lehetővé vált, a kismamák GYES alatti munkavállalása is. Ezzel a lehetőséggel csak nagyon kevesen éltek, számuk az egyes hónapokban 20-25 közötti volt. További kön�nyítést jelentett, hogy 2015-től részmunkaidős alkalmazásuk esetén sem kell alkalmazni az arányosítási szabályt. Így bruttó 100 ezer forintos összeghatárig érvényesíthetnek kedvezményt az őket foglalkoztató munkáltatók.

A közfoglalkoztatás alapvetően az önkormányzatoknál, az árvízi védekezéseknél és az erdészeteknél történik, az üzleti 12

TOP 50 —

szférában viszonylag kis számban alkalmaznak közmunkásokat.

Ezért ebben a gazdálkodói körben a kedvezményeknek csupán 3,2 százaléka kapcsolódott a közfoglalkoztatottakhoz (jogviszonyok havi átlaga 857).

A többi jogcím együtt sem érte el a két százalékot, így a 11. oldalon található kördiagramon az egyéb kedvezmények között jelenik meg • a szabad vállalkozási zónában új munkahelyen (havonta átlagosan 55 jogviszony) • a kutatók-fejlesztők (havonta átlagosan 9 jogviszony), • a részmunkaidőben alkalmazottak (havonta átlagosan 50 jogviszony), • a társas vállalkozásokat megillető (havonta átlagosan 31 jogviszony), továbbá • a mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak kedvezménye (havonta átlagosan 331 jogviszony).

A kedvezményeken belüli alacsony részaránya ellenére érdemes megjegyezni, hogy a szabad vállalkozási zónában létrehozott új munkahelyen foglalkoztatottak száma az év folyamán Heves megyében dinamikusan növekedett (2015. januárról 2015. decemberre 55-re emelkedett).

A gazdaság szereplői A Heves megyei adóalanyok száma 2015-ig folyamatosan növekedett, 2015-től azonban ez a növekedés tendencia megállt, sőt enyhe visszaesés mutatkozik. A bázis alatti érték hatására az időszak végén 48 920 működő adóalany szerepelt a nyilván­ tartásainkban.

Az elmúlt évben az egyéni vállalkozások aránya növekedett az társas kör terhére, 2016-ban

Heves megye gazdasági folyamatai 2016-ban

ezzel egyező folyamatok mentek végbe. A tárgyév végén az összes adóalany több mint egynegyede továbbra is társas vállalkozás és egyéb szervezet volt, közel háromnegyede pedig az egyéni körbe tartozott. A megye gazdasági teljesítményének alakulásában döntő szerepet játszó működő gazdasági társaságok száma 2016-ban az előző év trendjével folytatva és azt meghaladva 6,4 százalékkal tovább csökkent. A csökkenés irányába hatott, hogy az elmúlt időszakban megszűnő társaságok száma jelentősen meghaladta az újonnan alakult vállalkozásokét. Ebben a természetes fogyás mellett szerepet játszhat a gazdaság szereplőinek „fehéredése”, a fiktív- illetve kényszervállalkozások megszüntetése, valamint az adójogszabályok szigorodása. A jogi személyiségű társaságok száma 4,2 százalékos mértékben, 8817 darabra csökkent. 2016 végén a 12 527 működő (élő) társas vállalkozás több mint kétharmada rendelkezett jogi személyiséggel, közülük a korlátolt felelősségű társaságok száma a legtöbb (6109 db). A nem jogi személyiségű társaságok körében 2007. évtől csökkenés tapasztalható, vélhetően az üzleti tevékenység viszonylag magas kockázata miatt részesítik előnyben egyre kevesebben ezt a vállalkozási formát. 2016-ban az e körből kikerülő betéti társaságok miatt már mindössze 34 db szerepelt a nyilvántartásainkban, mely a társas vállalkozások elenyésző részét teszi ki. A nonprofit és egyéb szervezetek számában az előző enyhe visszaesés után egy erőteljesebb (11,1 százalékos) csökkenés tapasztalható. E körben az egyesületek vannak túlsúlyban, de jelentős hányaddal részesednek az alapítványok és a társasházak is.

NAV

ELEMZÉS

Adóalanyok számának alakulása – 2016. év

Heves megye Társas vállalkozások

2008/ 12/31

2009/ 12/31

2010/ 12/31

2011/ 12/31

2012/ 12/31

2013/ 12/31

2014/ 12/31

2015/ 12/31

2016/ 12/31

Index 15/14. év

Index 16/15. év

Index 16/08. év

Fő, db

Fő, db

Fő, db

Fő, db

Fő, db

Fő, db

Fő, db

Fő, db

Fő, db

%

%

%

12 321

12 772 13 420

13 864

14 068 14 262

13 886

13 379

12 527

96,3%

93,6%

101,7%

Ebből: Jogi szem. társ. (rt., kft., bt., szöv.)

5 176

5 817

6 450

6 937

7 157

7 401

9 691

9 203

8 817

95,0%

95,8%

170,3%

Nem jogi szem. társ. (kkt., kht.)

4 363

4 225

4 187

3 093

2 861

2 810

37

40

34

108,1%

85,0%

0,8%

Nonprofit szerv. (önkorm., alapítv.)

2 782

2 730

2 783

3 834

4 050

4 051

4 158

4 136

3 676

99,5%

88,9%

132,1%

Egyéni vállalkozók

12 556

12 104 12 306

12 541

12 083 11 973

12 218

12 103

12 285

99,1%

101,5%

97,8%

Ebből: Főállású

5 364

5 026

5 025

4 868

5 089

5 064

5 072

4 940

5 120

97,4%

103,6%

95,5%

Mellékállású

4 362

4 376

4 563

4 864

4 901

4 865

5 049

5 159

5 143

102,2%

99,7%

117,9%

Nyugdíjas

2 830

2 702

2 718

2 809

2 093

2 044

2 097

2 004

2 022

95,6%

100,9%

71,4%

Adószámos magánszemélyek

20 828

21 889 22 171

22 484

23 049 23 537

23 842

24 144

24 108

101,3%

99,9%

115,7%

Működő adóalanyok (társas- és egyéni vállalkozók, áfás magánszemélyek)

45 705

46 765 47 897

48 889

49 200 49 772

49 946

49 626

48 920

99,4%

98,6%

107,0%

711

585

503

445

86,0%

88,5%

23,7%

1 723

2 156

2 793

3 618

129,5%

129,5%

5 512

5 593

5 758

6 054

103,0%

105,1%

Ebből: eva-adóalanyok

1 881

1 868

1 796

1 475

1 067

Kata-adóalanyok Közösségi adószámmal rendelkezők

3 281

3 730

Az egyéni vállalkozók és adószámos magánszemélyek száma együttesen az előző évinél kevésbé dinamikusan, 0,4 százalékponttal, 36 393 főre növekedett. Az említett körben a vállalkozások valamivel több mint egyharmada (12 285 fő) volt 2016 végén egyéni vállalkozó, a többiek adószámos magánszemélyek. Az egyéni vállalkozások számában az évek óta tartó fogyás után 2010-ben és 2011-ben bővülés következett be, ami 2012-2013 közötti időszakban negatív irányba fordult. A bázis időszaki 0,9 százalékos visszaesés után tárgyév végére 1,5 százalékos bővülés tapasztalható. Az egyéni vállalkozók több mint négytizedét kitevő főállásúak száma – a 2015. évi 2,6 százalékos csökkenés után – tárgyidőszakban 3,6 százalékkal gyarapodott. A mellékállásúak száma és súlya az egyéni körön belül 2016-ig évről évre folya-

4 807

4 866

5 224

matosan bővült, tárgyév viszont 16 fővel gyengült, így az egyéni körnek mintegy 42 százaléka végzi munkaviszony mellett vállalkozói tevékenységét. Ezzel szemben a nyugdíj mellett vállalkozóké az előző évi, mintegy 4,4 százalékos csökkenés után 0,9 százalékponttal emelkedett.

Az adószámos magánszemélyek számának növekedése 2016ig töretlen ütemű volt. Számuk és arányuk 2008-ban nőtt meg ugrásszerűen, alapvetően a mezőgazdasági őstermelők regisztrációs kötelezettsége következtében.

Tárgyévben az előző évek dinamikáját megtörve bázis szinten maradás jellemezte ezen adózói kört.

Az eva hatálya alá tartozó adóalanyok számában 2006-tól, alapvetően a törvényi változásokkal összefüggésben folyamatos csökkenés tapasztalható, számuk 2016 végére az egy évvel korábbinak 11,5 százalékával 445 db-ra zsugorodott.

TOP 50 —

184,5%

Az érvényes közösségi adószámmal rendelkező, a közösségi kereskedelemben részt vevő adóalanyok száma évről-évre növekedett, 2016-ban 5,1 százalékkal, így év végén 6054 adózó szerepelt a nyilvántartásainkban.

A munkahelyvédelmi akcióterv részeként a 2012. évi CXLVII. törvény 2013. január 1-i hatál�lyal két új egyszerűsített adózási módot vezetett be, a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata), valamint a kisvállalati adót (kiva). A törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a kata alanya egyéni és társas vállalkozás egyaránt lehet, míg kiva alanyiságot társas vállalkozások választhatnak.

Az említett adónemek egyre nagyobb népszerűségének köszönhetően a 2016. december végi állapot szerint Heves megyében 3618 adózó (241 társaság és 3377 egyéni vállalkozó) választotta a kata, és 128 vállalkozás a kiva szerinti elszámolást.

Heves megye gazdasági folyamatai 2016-ban

13

NAV

ELEMZÉS

les adóját választók a tárgyévben 9,8 milliárd forint bevételt értek el, több mint egynegyedével többet az előző évinél, mely az összesnek a 0,6 százalékát teszi ki.

Adóbevételek alakulása

A versenyszféra szereplőinek teljesítménye

Heves megye gazdasági teljesítményének alakulásában továbbra is meghatározó a társas vállalkozások szerepvállalása, hiszen 2016-ban a megyében képződött bevétel 95,6 százalékát realizálták, mely majdnem megegyezik az egy évvel korábbival.

A társas vállalkozások nettó árbevétele – a bázisidőszaki 9,9 százalékos emelkedés után – folyó áron 9 százalékkal növekedett tovább, mely jóval magasabb a 0,4 százalékos inflációs rátánál.

14

TOP 50 —

A törvényi változások, köztük az egyszerűsített adózási módok bevezetése által jobban érintett, elsősorban belföldi piacon és a lakossági ellátásban érdekelt egyéni vállalkozások és az egyszerűsített vállalkozói adózást alkalmazók teljesítményének részaránya lényegében nem változott, 2016-ban 3,7, illetve 0,2% volt. Az egyéni vállalkozások bevételei a 2015. évi 4,3 százalékos bővülés után tárgyévben 1,9 százalékkal tovább növekedtek.

Az eva adóalanyok pedig az előző évi bevételnek csak alig több mint nyolctizedét realizálták.

A kisadózó vállalkozások téte-

Heves megye gazdasági folyamatai 2016-ban

Heves megyei adóalanyok kiemelt adó, járulék és vám adónemekre 2016-ban 234,9 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe, amely 6,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál, és 2,4 százalékkal meghaladja az országos növekedést is. Ezzel az országos szinten befolyt adóbevételeknek 1,9 százaléka eredt a megyéből.

Heves megyében a foglalkoztatáshoz kapcsolható bevételek az országostól csupán 0,1 százalékponttal elmaradó ütemben, 5,9 százalékkal 120,7 milliárd forintra emelkedtek. A foglalkoztatáshoz kötődő adók növekedése irányába hatott többek között, hogy a foglalkoztatásban javulás következett be. Ezen kívül a különböző területeken az életpályamodellek bevezetése, illetve folytatása, a versenyszféra bruttó béreinek emelkedése.

Az áfabefizetések az országos bővülést felülmúlva, összesen 12,7 százalékkal, 130,8 milliárd­ forintra növekedtek. Ehhez a reálgazdasági folyamatokon túl hozzájárult az utóbbi évek kormányzati erőfeszítése, hogy az adórendszer súlypontját átterelje a nyereség- és jövedelem­típusú adókról – ahol az adóterhelést folyamatosan csökkentették – a forgalmi, fogyasztási típusú és egyes meghatározott tevékenységhez kötődő különadók felé. Ehhez a koncepcióváltáshoz párosult a belső kereslet élénkítéséhez kapcsolódó további intézkedések,

NAV

ELEMZÉS

Adóbevételek 2015-2016. évben 2015.

Heves megye

Sorszám

2016. évi megoszlás

2016.

Országos változás

Változás

év

év

%

millió Ft

%

%

1

2

3

4=2-1

5=4/1

6

87 633

99 621

42,4%

11 988

13,7%

0,0%

1=2+3

Nettó áfa

2

Ebből: befizetés

116 145

130 886

14 741

12,7%

1,1%

3

kiutalás

-28 512

-31 265

-2 753

9,7%

2,5%

4

Foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók, járulékok

114 040

120 727

51,4%

6 687

5,9%

6,0%

5

Tao, eva, kata, kiva

8 127

9 352

4,0%

1 225

15,1%

22,0%

6

Illetékbevételek

2 000

2 447

1,0%

447

22,4%

21,1%

7

Egyéb adók

7 301

1 216

0,5%

-6 085 -83,3%

-7,8%

8

Vám- és jövedéki bevételek

815

1 566

0,7%

751

92,1%

0,9%

219 916

234 929

100,0%

15 013

6,8%

4,4%

9=1+4+5+6+7+8 NAV megyei bevételei összesen

törvényi változások. Az adóbevételek alakulására továbbra is kedvező hatással volt a már korábban bevezetett online pénztárgép és az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) alkalmazása is.

Heves megyében társasági adó (tao), egyszerűsített vállalkozói adó (eva), kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és kisvállalati adó (kiva) adónemre összesen 9,3 milliárd forint befizetés érkezett az elmúlt évben, mely a korábbi évi értéket 15,1 százalékkal meghaladja.

A megye vállalkozásai 2016-ban vám- és jövedéki adóból 1566 millió forinttal gyarapították a költségvetés bevételét, ez az összeg közel 700 millió forinttal több, mint az előző évben. Ezek legnagyobb részét az importált termékek után fizetendő forgalmi adó, illetve az uniós vám befizetések képezték. A jövedéki termékek utáni kiutalások, amelyek javarészt a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj mennyisége után keletkezett, meghaladta a 900 millió forintot.

Az adóbevételek adónemenkénti részaránya Heves megyében lényegesen nem változott a bázis időszakhoz képest.

A legnagyobb hányadot – a 0,5 százalékpontos gyengülés után – továbbra is a foglalkoztatáshoz kötődő adónemek képezik 51,4 százalékkal. Ezt követi az általános forgalmi adó, mely a bevételek 42,4 százalékát teszi ki (bázis: 39,8%). A társasági és egyéb egyszerűsített adók (tao, eva, kata, kiva) aránya 0,3 százalékpontos erősödés után 4 százalékra emelkedett. A vám és jövedéki bevételek valamint az egyéb adók aránya az összes bevételen belül 1 százalék alatti maradt.

A társas vállalkozások gazdasági teljesítményének alakulása Heves megye gazdasági folyamatait a társas vállalkozások társasági adóbevallásaiból nyert összesített adatok alapján mutatjuk be.

Az elmúlt évekre visszatekintve a hazai és megyei gazdasági folyamatok alakulásában jelentős szerepet játszottak többek között a pénzügyi gazdasági környezet hatásai, a különböző gazdaságélénkítő célú kormányzati intézkedések és a TOP 50 —

jogszabályváltozások. A forgalom alakulását befolyásolták az árfolyamváltozások és az inflációs folyamatok is. A KSH adatai szerint a fogyasztói árak 2015-ben 0,1 százalékkal alacsonyabbak voltak az egy évvel korábbinál, 2016-ban a fogyasztói árindex 100,4 százalék volt.

A tárgyévben a lényeges teljesítménymutatók esetében továbbra is jelentős mértékű javulás tapasztalható, amelyet alapjaiban az export bővülése határozott meg.

Részleteit tekintve, Heves megyében 2016-ban a nettó árbevétel az előző évi 9,9 százalékos emelkedés után a nemzetgazdasági átlaggal ellentétesen nőtt. Itt fontos megjegyeznünk, hogy az nemzetgazdasági mutatók csökkenése mögött több országos szinten jelentős törvényi változás hatása áll. Jelentős befolyásoló tényező a 2015. adóév kiugró növekménye tekintetében az újonnan bevezetésre került növekedési adóhitel konstrukció, amelyben a bázisévi adózás előtti eredményüket legalább megnégyszerező, vagy meghatszorozó vállalkozások vehettek részt.

A tárgyévben az érintett adózói kör már számottevően alacsonyabb

Heves megye gazdasági folyamatai 2016-ban

15

NAV

ELEMZÉS

Teljesítménymutatók – 2016. év Mértékegység

Megnevezés

Heves megye 2016. év

Index Magyarország 2016/ 2015 2016. év

Index 2016/ 2015

Heves m. ország 2016. év

Nettó árbevétel

M Ft 1 667 609

109,6%

78 987 316

93,9%

2,1%

Export árbevétel

M Ft

112,6%

26 784 976

82,7%

3,6%

Export/Nettó árbevétel

963 227

%

57,8%

Belföldi értékesítés

M Ft

704 382

105,7%

52 202 340 100,9%

1,3%

Hozzáadott érték

M Ft

337 073

110,3%

17 006 983

2,0%

eredményt mutatott ki. További, számszerűsíthető hatást jelent, hogy a nemzetközi számviteli standardok (a továbbiakban: IFRS-ek) szerinti beszámoló készítésére áttért adózók 2016-ban első alkalommal teljesítették bevallási kötelezettségüket a megváltozott szabályok szerint. A megyei székhelyű társaságok mintegy 1668 milliárd forint nettó árbevételt realizáltak, 9,6 százalékkal többet az előző évinél.

A megye gazdaságának egyik húzóereje továbbra is a kivitel, mely a 2015. évi erőteljes (17,8%) emelkedés után tárgyidőszakban ennél lassabb ütemben, 12,6 százalékkal növekedett. A 2016. évi 963,2 milliárd forint értékű kivitel az összes megyei bevételnek már több mint felét, 57,8 százalékát biztosította (bázis: 56,2%), mely 5,9 százalékponttal múlta felül az elmúlt 5 év átlagát. Országosan az export súlya a megyeitől eltérően, 4,6 százalékponttal 33,9 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.

Kedvező, hogy a határon túli értékesítés jelentős bővülésével

33,9%

170,3% 86,8%

párhuzamosan, bár annál jóval szerényebb ütemben a hazai felvevőpiac is bővült. A belföldi eladásokból származó bevételek az előző évi 1,1 százalékos növekedés után tárgyidőszakban a nemzetgazdasági átlagnál valamivel dinamikusabban, 5,7 százalékkal növekedtek. 704,3 milliárd forint összege már 11 százalékkal felülmúlja a 2011-2015 évek átlagát, párhuzamosan az országossal, amely 4,1 százalékkal túlhaladta azt.

A forgalom, a belső fogyasztás alakulását számos tényező befolyásolta. A törvényi változások és egyéb kormányzati intézkedések, az alacsony jegybanki alapkamat és infláció, jelentős hatást gyakoroltak a keresletet, fogyasztást befolyásoló jövedelmek alakulására. Kedvező, hogy a reáljövedelmek emelkedtek.

A működő társas vállalkozásoknál alkalmazásban állók átlagbére 2016-ban az előző évihez képest 8,9 százalékkal (országosan 6,9 százalékkal) nőtt, ami reálértéken is növekedést jelent.

Hozzáadott érték és elemei – 2016. év Heves Index Mérték- megye 2016/ egység 2016. év 2015

Megnevezés

Magyarország Index 2016/ 2015 2016. év

Heves m. ország 2016. év

Hozzáadott érték

M Ft

337 073 110,3%

17 006 983

86,8%

2,0%

Korrigált üzleti eredmény

M Ft

77 405

112,2%

5 188 798

64,0%

1,5%

Amortizáció

M Ft

65 479

112,9%

2 852 004

94,3%

2,3%

Bérköltség

M Ft

135 796 109,0%

6 307 667

106,2% 2,2%

58 393

2 658 504

105,7% 2,2%

Bérjellegű egyéb költség+TB jár. M Ft

16

TOP 50 —

107,8%

Heves megye gazdasági folyamatai 2016-ban

A gazdasági teljesítmények alakulását a forgalom alakulásánál jobban kifejezi a társasági adóbevallások adataiból számított, az előállított új értéket mérő hozzáadott érték mutató, mivel nem tartalmazza az anyag- és anyagjellegű költségek halmozódását.

A 2015. évi 8,7 százalékos növekedés után a társaságok által megtermelt hozzáadott érték továbbra is kedvezően alakult.

A 2016. évi megyei 337 milliárd forintos összeg közel egytizedével több az egy évvel korábbinál, míg országosan a bázis időszakit jelentősen meghaladó, 13,2 százalékos apadás tapasztalható.

Ennek hatására a megyei szinten számított hozzáadott érték felülmúlta az elmúlt öt év átlagában számított értéket, 25 százalékkal, ugyanakkor nemzetgazdasági szinten is már mintegy 5 százalékkal több új értéket állítottak elő. A megyei társaságok adataira jellemző, hogy az országos hozzáadott érték mutatóból való részesedésük kismértékben emelkedett (2%), mely a tárgyidőszakban kissé alulmúlta a nettó árbevételből (2,1%) való részarányt. Összetevőit tekintve a hozzáadott érték egyes elemei mind növekedtek az egy évvel korábbihoz képest. A korrigált üzleti eredmény (az üzemi eredmény egyéb ráfordításokkal növelt és egyéb bevételekkel csökkentett értéke) az előző évi több mint egytizedes növekedést követően tárgyévben közel 12,2 százalékkal nőtt. Ez már 139,4 százalékát teszi ki a 2011-2015. évi átlag értéknek, az országos több mint 5,6 százalékos elmaradásával szemben.

Heves megyében a korrigált üzleti eredmény részaránya a megtermelt új értékből 23 százalék, 7,5 százalékponttal alacsonyabb a hazai átlagnál. Részesedése

ELEMZÉS

2,6 százalékponttal felülmúlja az előző öt év átlageredményét, ezzel szemben országos szinten 3,1 százalékkal elmarad tőle. A bérköltségek 9 százalékos bővülése 2,8 százalékkal magasabb az országos átlagnál, ezzel a hozzáadott érték legnagyobb hányadát, 40,3 százalékát teszi ki (az országos aránya ennél kisebb, 37,1%). A bérjellegű egyéb költségek társadalombiztosítási járulékokkal együttesen számított összege az előző évi 7,7 százalékos növekedés után a tárgyidőszakban – a bérnövekedéssel együtt mozogva, de annál mérsékeltebb ütemben -, megyénk társaságainál 7,8 százalékkal, országosan 5,7 százalékkal növekedett, így a megtermelt új értékhez az előző évivel közel azonos arányban 17,3 százalékkal járult hozzá. Az elszámolt amortizáció megyei szinten 12,9 százalékkal haladta meg a 2015. évi összeget, míg országosan 5,7 százalékos visszaesés tapasztalható, ezáltal a hozzáadott értéken belül közel 19,4 százalékos súllyal szerepel (országos átlag: 16,8%).

A megye nagyságrendjét jól tükrözi az országos teljesítménymutatókból való részesedése, mely 2016-ban kismértékben javult az elmúlt évihez képest, 1,5-2,3 százalék között alakult, mely még ezzel együtt is lényegesen elmarad a népességen belüli hányadunktól (3 százalék).

A vállalkozások összesített adózás előtti eredménye (61 878 millió forint) az előző évi 37,6 százalékos növekedés után 2016-ban kissé megtorpant, több mint 17 százalékos, (12 669 millió forintos) – a hazai átlagnál még ezzel együtt is kisebb – vis�szaesés következett be. Az egy vállalkozásra jutó adózás előtti eredmény az előző évi 9 465 ezer forintról 8 062 ezer forintra apadt.

Az eredmény alakulását kedvezőtlenül befolyásolta, hogy míg a nyereség 12,4 százalékkal esett vissza, a veszteség összege közel egytizedével emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A 79 018 millió forintra csökkent nyereséget az előző évinél 4,2 százalékkal kevesebb, összesen 4682 társaság produkálta, míg a 17 257 millió forintra apadt veszteség a bázisidőszakinál 2,5 százalékkal több, 2 669 vállalkozásnál keletkezett. Az összes értékelhető bevallást adó társaságból a nyereségesek aránya ezáltal 1,1 százalékponttal 61 százalékra apadt, a veszteségeseké pedig 1,7 százalékponttal 34,8 százalékra erősödött a nulla eredményt vallók 0,7 százalékpontos csökkenésével párhuzamosan. A pozitív eredményt vallók fajlagos nyeresége 16 877 ezer forintot tett ki, míg a veszteséges vállalkozások által produkált veszteség átlagosan 6466 ezer forint volt (bázis rendre: +18 453 ezer forint, -6011 ezer forint). Nemzetgazdasági szinten a megyei trenddel egyezően, de annál nagyobb ütemben, a nyereség A jövedelmezőség közel egyharmadával csökkent, a alakulása veszteség pedig 22,6 százalékkal Az előző évhez képest javulást emelkedett. mutató kiemelt teljesítménymuAz előzőek nyomán az adózás tatók alakulásával ellentétesen előtti jövedelmezőségi szint a a megye jövedelem mutatói megyében 1,2 százalékponttal, összességében kevésbé kedve- míg nemzetgazdasági szinten ző képet mutatnak az egy évvel 4,7 százalékponttal visszaesett, így korábbinál. a társaságok árbevétel arányos jöTOP 50 —

NAV

vedelme Heves megyében 3,7, országos átlagban ennél jelentősen magasabb, 9,8 százalék volt.

Az adózás előtti eredmény egyes elemeit tekintve, az üzleti eredmény közel 6,6 százalékkal, 70 395 millió forintra apadt, elmaradva az országos mérséklődés ütemétől (34,7%). Az egyéb bevételek és ráfordítások egyenlegével korrigált üzleti eredmény (77 405 millió forint) az előző évi közel 10 százalékos növekedés után 12,2 százalékkal, 8 405 millió forinttal növekedett az előző évihez képest, míg nemzetgazdasági viszonylatban a 2015. évi több mint egyharmados bővülés után közel 36 százalékos visszaesés tapasztalható. Az adózás előtti eredmény csökkenéséhez mindkét relációban hozzájárult, hogy a társaságok pénzügyi eredménye megyei szinten romlott, a veszteség közel ötszörösére bővült.

A rendkívüli eredmény a számviteli törvény változásának hatására kivezetésre került az eredmény kimutatásból. Ezt figyelmen kívül hagyva a társaságok jövedelmezőségének alakulását a szokásos vállalkozási eredmény (üzleti és pénzügyi eredmény együtt) jellemzi, mely a bázis időszaki 40 százalékos emelkedés után közel 2016-ban 16,3 százalékkal esett vissza, ezzel együtt az országos csökkenés is megközelíti a 20 százalékot.

A megyei társaságok pozitív adóalapja 11,5 százalékkal 67 milliárd forintra apadt. Az erre eső számított adó 18 százalékkal, 8,5 milliárd forintra csökkent.

A megye vállalkozásai 2016-ban az előző évinek csupán a fele mértékű, összesen 2,7 milliárd forint számított adóból levonható adókedvezményt vettek igénybe, amely a számított adó 31,9 százalékának felelt meg (bázis arány: 45,7%). Ennek több

Heves megye gazdasági folyamatai 2016-ban

17

NAV

ELEMZÉS

Jövedelmezőségi mutatók – 2016. év Megnevezés

Mértékegység

Heves megye 2016. év

Index 2016/ 2015

Magyarország

Heves m. ország

2016. év

Index 2016/ 2015

2016. év

Adózás előtti eredmény

M Ft

61 878

83,0%

7 772 146

63,5%

0,8%

Üzleti tevékenység eredmény

M Ft

70 395

93,4%

4 460 051

65,3%

1,6%

Pénzügyi eredmény

M Ft

-8 512

577,4%

3 305 529

113,2%

-0,3%

Szokásos vállalkozási eredmény (üzleti + pénzügyi eredmény)

M Ft

61 883

9894,3%

7 765 581

0,0%

0,8%

Korrigált üzleti eredmény (üzleti er.-egyéb bev.+egyéb ráf.)

M Ft

77 405

112,2%

5 188 798

64,0%

1,5%

Adózott eredmény

M Ft

56 036

81,3%

7 330 632

65,5%

0,8%

Jövedelmezőségi szint 1: Adózás előtti eredmény/Nettó árbevétel

%

3,7%

9,8%

Jövedelmezőségi szint 2: Szokásos váll. eredmény/Nettó árbev.

%

3,7%

9,8%

mint nyolctizedét a fejlesztési adókedvezmény, közel 12,2 százalékát látványcsapatsporttámogatás, mintegy 4,1 százalékát kis- és középvállalkozások kamatkedvezménye jogcímen vették igénybe a társaságok.

(Megjegyezzük, hogy a számított adóból levonható adókedvezményeken túl a mikro-, kis- és középvállalkozások mintegy 2,6 milliárd forint adóalap-csökkentő tételt számoltak el „kedvezményként” a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámnövekménye, valamint a kis- és középvállalkozások a beruházásaihoz kapcsolódóan.)

A fizetendő adó összege az előző évi 21,6 százalékos csökkenéssel ellentétben 3,4 százalék-

18

TOP 50 —

kal emelkedett, 5,8 milliárd forintot tett ki. Ezáltal a társaságok adóterhelése összességében 1,2 százalékponttal, 8,7 százalékra növekedett az egy évvel korábbihoz képest. Előzőek együttes hatásának következményeként a társaságok adózott eredménye 18,7 százalékkal 56 milliárd forintra gyengült.

2015. évtől kezdődően a kormányzati törekvések kapcsán egy új konstrukció került bevezetésre a társasági adó jogszabályi rendszerében. A rendelkezés az adóról (adó-felajánlás) intézménye egy, az eddigiektől eltérő módon biztosít lehetőséget a társasági adó alanyai számára a sport és a kultúra támogatására. Amen�-

Heves megye gazdasági folyamatai 2016-ban

nyiben egy adott vállalkozás az általa befizetendő adóévi adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, illetve adó meghatározott részéről a társasági adóról szóló törvény által szabályozott kedvezményezett célra felajánlást tesz, úgy annak a kedvezményezett részére történő juttatását – bizonyos feltételek fennállása esetén – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal teljesíti.

Az adózó az alábbi kedvezményezett célokra tehetett felajánlást: − filmalkotás támogatására, − előadó-művészeti szervezet támogatására, valamint − látvány-csapatsport támogatására.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adóról rendelkezés keretében

NAV

ELEMZÉS

a megyében a társasági adóelőleg, az adóelőleg-kiegészítés és az éves adó terhére a bázis időszaki 707 millió forint után 2016-ban összesen 1 milliárd forint összeget utalt át a kedvezményezettek, a sportági szakszövetségek és az EMMI részére.

Hatékonyság alakulása Az eredménymutatók alakulásának hatása megjelenik a különböző teljesítmény, jövedelmezőségi, megtérülési és hatékonysági mutatókban. A társaságok működtetésének, fejlődésének meghatározó tényezője a saját források megfelelő állománya, mivel a külső források bevonásának, többek között a hitelhez jutásnak is az egyik lényeges tényezője.

A hozam, mint a vállalkozások megtérülő saját pénzügyi forrása, a társasági adó megfizetése után maradó adózott eredmény 18,7 százalékos csökkenésének, valamint az amortizáció 12,9 százalékos bővülésének együttes

következtében 4,2 százalékkal, 121,5 milliárd forintra apadt a bázis időszakhoz viszonyítva. Országos szinten az adózott eredmény megyeinél jelentősebb visszaesését tovább erősítette az amortizáció kismértékű csökkenése, ezért a vállalkozások által elért hozam nagyobb arányban, közel 28,3 százalékkal mérséklődött.

A megyei székhelyű vállalkozások saját tőkéje az országosnál 2,1 százalékponttal kisebb dinamikával, 16,4 százalékkal, gyarapodott az előző évihez viszonyítva. A saját tőkére vetített hatékonysági mutatók vegyes képet mutatnak országos ös�szehasonlításban. A saját tőkére vetített hozzáadott érték (52%)

Heves megyében az országos átlagnak 1,3-szorosa. A saját tőkére vetített hozam (18,8%) viszont 4,5 százalékponttal alulmúlja az országos átlagot.

2016. évi adatok szerint Heves megyében a társaságok tulajdonosai által jegyzett tőke az előző évivel (-0,7%) ellentétben emelkedett, 4,4 százalékkal, 4,5 milliárd forinttal volt magasabb a 2015. évinél. A végbement növekedési folyamathoz jelentősen hozzájárulhat az előző évek eredményes és jövedelmező gazdálkodása is. A bázis évi negatív folyamatok után országosan ismét bár nem olyan jelentős, 3,1 százalékos visszaesés tapasztalható. Ezzel a megyei jegyzett tőke 109,9 milliárd forintra bővült, mely az országos értéknek közel az 1,5 százalékát teszi ki. Ezzel együtt a megyében működő külföldi tőke szinten maradt, ami eltér a nemzetgazdasági közel 14,4 százalékos csökkenéstől.

Ezáltal a jegyzett tőke, csökkenő hányadát, de még mindig közel felét, a külföldiek által jegyzett tőke tette ki, mely 10,9 százalékponttal magasabb a hazai átlagnál. A vállalkozások vagyon (tőke) gyarapodását kifejező mutató jelentősen javult, a saját tőke jegyzett tőkére vetített aránya az előző évhez viszonyítva az országosnál kisebb ütemben, 11,5 százalékkal emelkedett.

A jóváhagyott osztalék a megyében (23,9 milliárd forint)

Hozam – 2016. év Mértékegység

Megnevezés

Heves megye

Magyarország

2016. év

Index 2016/ 2015

2016. év

Index Heves m. ország 2016/ 2015 2016. év

Hozam (adózott eredmény + amortizáció)

M Ft

121 515

95,8%

10 182 636

71,7%

1,2%

Ebből: Adózott eredmény

M Ft

56 036

81,3%

7 330 632

65,5%

0,8%

Amortizáció

M Ft

65 479 112,9%

2 852 004

94,3%

2,3%

TOP 50 —

Heves megye gazdasági folyamatai 2016-ban

19

NAV

ELEMZÉS

az előző évi 7,7 százalékos csökkenés után, 5,9 százalékkal kisebb összeget tett ki. (Országos visszaesés: 82,2%.) A tulajdonosok részére kifizetett osztalék azonban 21,3 százalékkal emelkedett és 29,5 százalékkal, 7 milliárd forinttal múlja felül a tárgyévben jóváhagyott összeget.

(Nemzetgazdasági szinten a megyeivel párhuzamosan 35,4 százalékkal több volt a kifizetés az egy évvel korábbinál.) A külföldiek, valamint a belföldi magánszemélyek részére kifizetett összeg egyaránt 20,8, illetve 43,3 százalékkal magasabb összeget tett ki az egy évvel korábbinál.

2016-ban a belföldi társaságok részére kifizetett összeg csökkent (-5,4%), ellentétben a bázis időszaki közel 41 százalékos bővüléssel. Ezáltal a 30,9 milliárd forint kifizetett osztalék több mint fele külföldi tulajdonosnak került kifizetésre (ez közel azonos az egy évvel korábbi arán�nyal), a belföldi magánszemélyek részesedése 4,4 százalékponttal 28,8 százalékra erősödött, míg a belföldi társaságok részesedési hányada 4,3 százalékponttal (15 százalékra) gyengült.

Erőforrások alakulása – 2016. év Megnevezés

Mértékegység

Heves megye 2016. év

Index 2016/ 2015

Magyarország 2016. év

Index Heves m./ ország 2016/ 2015 2016. év

Saját tőke

M Ft

647 953 116,4% 43 734 353 114,3%

1,5%

Jegyzett tőke

M Ft

109 978 104,4%

1,2%

Jegyzett tőke/ Saját tőke

%

17,0%

Külföldi tőke

9 398 569

96,9%

89,7%

21,5%

84,8%

M Ft

51 633 100,8%

3 382 505

85,6%

Külföldi tőke/ Jegyzett tőke

%

46,9%

36,0%

88,3%

Kifizetett osztalék

M Ft

30 985 121,3%

2 017 921 135,4%

Kifizetett osztalék/ Jegyzett tőke

%

28,2% 116,2%

21,5% 139,7%

Ezzel egyidejűleg a bérköltség a hazai átlagot meghaladó ütemben, 9 százalékkal növekedett, így az átlagbér megyei szinten a 2015. évinél jóval gyorsabban, 8,9 százalékkal emelkedett, felülmúlva a nemzetgazdasági 6,9 százalékos átlagot. A növekedés mindkét viszonylatban jóval magasabb a 2016. évi 0,4 százalékos inflációs rátánál.

Ennek hatására a megyében foglalkoztatottak 2016. évi 2862 ezer forintos átlagbére 102 százaléka az országosnak, ezáltal a megyei és országos bérviszonyok közötti relatív különbség megfordult és ezzel együtt Heves megye irányába mintegy 1,8 százalékponttal emelkedett.

Az élő munka hatékonyságát tükröző, egy főre jutó hozzáadott érték mutató az országos javulásnál (15,5%) jóval kisebb ütemben, 5 százalékkal nőtt.

Az egy fő által egy év alatt átlagosan előállított 7 105 ezer forint új érték 74,5 százaléka a hazai átlagnak (Bázis: 74,5%).

96,6%

1,5%

1,5%

en nem változott a bázisidőszakhoz képest. 2016-ban is a teljesítmény- és jövedelemmutatók jelentős ágazati differenciáltsága, nagymértékű szóródása figyelhető meg. A megye gazdaságának ágazati szerkezetére jellemző néhány ágazat – ezen belül néhány társaság – meghatározó súlya. A gazdasági ágak közül változatlanul a gépipar, a kereskedelem és az energia–víztermelés–hulladékgazdálkodás bír kiemelt jelentőséggel. Együttes részesedésük a főbb teljesítménymutatókból kismértékben emelkedett.

A nettó árbevételnek ezzel együtt továbbra is mintegy háromnegyede, a belföldi eladáÁtlagos állományi sok több mint fele, a kivitelnek létszám alakulása közel 90 százaléka, a hozzáA Heves megyében értékelhető adott értéknek pedig majdnem társasági adóbevallást benyújtó hattizede ebben a három kitársaságok átlagos állományi létemelt ágazatban realizálódott. száma (47 444 fő), az előző évi Az adózás előtti eredmény3,6 százalékos, 1635 fős növeből (az elért nyereségből és a kedés után tárgyévben lényeprodukált veszteségből egygében nem változott, mindös�aránt), valamint a megtermelt szesen 70 fővel gyarapodott. hozamból való részesedésük is Ezzel párhuzamosan az országo- A megye 50 százalék körül alakul. A sasan foglalkoztatottak létszáma is ját tőke több mint hattizede togazdaságának bázis szinten maradt 2016-ban. vábbra is a kiemelt ágazatokban ágazati szerkezete Továbbá kedvező, hogy az átlaműködő vállalkozói körnek tulajgos állományi létszám a megyé- Heves megyében a társas vál- donítható. ben 1,8 százalékkal meghaladja lalkozások teljesítményének az Ezen kiemelt ágazatok nettó ágazati összetétele számottevő- árbevétele (ezen belül is a kiaz előző öt év átlagát.

20

TOP 50 —

Heves megye gazdasági folyamatai 2016-ban

NAV

ELEMZÉS

Foglalkoztatási mutatók – 2016. év Megnevezés

Mértékegység

Heves megye

Index 2016/ 2015

2016. év

Átlagos állományi létszám

M Ft

47 444

Bérköltség

M Ft

135 796

Átlagbér (ezer Ft/fő) M Ft

2 862

vitel) és az előállított új érték összességében a megyei átlagot meghaladó ütemben növekedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ezzel ellentétesen az adózás előtti eredmény és a megtermelt hozam tekintetében a megyei átlagos növekedésnél erőteljesebb csökkenés következett be.

Ezen ágazatok saját tőkéje közel 17,1 százalékkal erősödött a megyei szintű 16,4 százalékos bővüléssel egyetemben.

A nem kiemelt ágazatok együttes bevétele és a hozzáadott érték mutatója a megyei átlag alatti ütemben 1,4, illetve 4,2 százalékkal bővült. Az adózás előtti eredmény és a megtermelt hozam tekintetében pedig az átlaggal ellentétes – rendre: 2,6; 4,2 százalékos – bővülés mutatkozik.

Magyarország 2016. év

100,1% 2 248 525

99,4%

2,1%

109,0% 6 307 667 106,2%

2,2%

108,9%

ként jellemezhetők a főbb teljesítménymutatókból 10 százalék körüli vagy feletti részesedéssel bíró ágazatok. Ennek tükrében az tapasztalható, hogy a nettó árbevétel 67,9 százalékát két ágazat, a gépipar és a kereskedelem bonyolította (bázis: 65,1%). A nettó árbevétel a kiemelt ágazatok több mint felében tovább növekedett. Kedvező, hogy az előző évben forgalomkiesést elkönyvelő kereskedelmi ágazat esetében jelentős bővülés tapasztalható.

Legnagyobb mértékű, mintegy 102 milliárd forintos növekedés a – 2015-ben szintén a legnagyobb növekedést elérő – gépiparban következett be elsősorban a kivitel kimagasló bővülése következtében, azzal együtt, hogy az ágazat belföldi eladásai stagnálást mutatnak. Ezáltal a megyei bevételek legnagyobb hányada, 53,3 százaléka továbbra is az ide tartozó társaságokhoz köthető. A kereskedelem – ahol az előző évben a belföldi értékesítés gyengülése miatt 0,7 százalékpontos visszaesés volt tapasztalható – tárgyidőszakban a belföldi eladások és külföldi kivitel egyidejű erősödése

Index Heves m./ ország 2016/ 2015 2016. év

2 805 106,9%

102,0%

Gazdasági teljesítmények alakulása ágazatonként A nettó árbevétel az előző évi 9,9 százalékos növekedés után ismét gyarapodott, összesen 9,6 százalékkal, 145 726 millió forinttal bővült. A növekedésben jelentős szerepet játszott az eladások több mint felét, 57,8 százalékát (bázis: 56,2%) kitevő kivitel megyei átlagot meghaladó bővülése. Az előző évben 1,1 százalékkal növekvő belföldi értékesítés összege 5,7 százalékkal bővült, s a 17,8 százalékkal emelkedő kivitel 12,6 százalékkal gyarapodott az egy évvel korábbihoz képest.

A megye teljesítményében meghatározó szerepet betöltőKiemelt ágazatok főbb adatai – 2016. év

Megnevezés Heves megye össz. (M Ft) Részarány Gépipar (M Ft) Részarány Energiaipar, víztermelés, hulladékgazdálkodás (M Ft) Részarány Kereskedelem (M Ft) Részarány 3 kiemelt ág együtt (M Ft) Részarány Heves megye a 3 kiemelt ág nélkül (M Ft) Részarány

Hozzáadott érték

Millió Ft

B%

Millió Ft

B%

Millió Ft

B%

Millió Ft

B%

1 667 609

109,6%

337 073

110,3%

61 878

83,0%

121 515

95,8%

100% 889 346

100% 113,0%

53,3% 120 980

97,3% 119,3%

24,9%

60 008 26 295

115,3%

203 712

116,3%

133 361 39,6% TOP 50 —

87,2%

5 741

104,0%

6 669

36,2%

29 229

95,1%

32 649 52,8%

14 808

61,3%

9 377

99,4%

7,7% 71,9%

47,2% 104,2%

106,2%

12,2%

10,8% 117,8%

46 146 38,0%

9,3%

60,4% 101,4%

16 819

100%

27,2%

7,8%

75,1% 414 645

114,6%

17,8%

14,6% 1 252 963

100%

34,8%

7,3% 242 637

117 410

Adózás előtti eredmény

Hozam (adózott eredmény+amort.)

Nettó árbevétel

70 331

93,7%

57,9% 102,6%

51 184

104,2%

42,1%

Heves megye gazdasági folyamatai 2016-ban

21

NAV

ELEMZÉS

következtében 19,3 szá­za­lékos emelkedés után, 14,6 százalékos aránnyal továbbra is második a kiemelt ágazatok sorában. Rajtuk kívül a megyei átlaggal ellentétesen enyhe visszaesést produkáló energiaágazat súlya közelíti még a 10 százalékot.

A kivitel összetétele jóval koncentráltabb a nettó árbevételnél, ugyanis az ebből származó összes bevétel növekvő, legnagyobb hányada, 87,7 százaléka egyetlen ágazathoz, a gépiparban működő vállalkozásokhoz kötődik. Az ágazat kivitele az elmúlt öt évben töretlenül és jelentősen nőtt, ezt követően a tárgyidőszakban 13,7 százalékos, közel 100 milliárd forintos bővülés tapasztalható.

A legexport­orientáltabb ágazat összes értékesítésének növekvő hányada, mintegy 95 százaléka külföldre irányul. A kohászat és fémfeldolgozás ágazat a megye második legnagyobb exportőre, de aránya az összes kivitelből csupán a 6 százalékot

éri el. Értékesítésének több mint fele továbbra is külföldre irányul.

E tekintetben négy nem számottevő súlyú ágazat (élelmiszeripar, energiaipar, építőipar, nem anyagi ágak) kivitele mérséklődött, többnyire 1-1,5 milliárd forint értékben. Említésre érdemes az építőipar és a kereskedelem kivitelének 1 milliárd forintot meghaladó gyarapodása is, súlyuk azonban továbbra sem számottevő.

A belföldi értékesítés több mint felét továbbra is három ágazat, a kereskedelem, az energia–víz–hulladékgazdálkodás és a nem anyagi ágak realizálta. A belföldi értékesítés alakulásában meghatározó szerepet betöltő kereskedelem – ahol az előző évi 2,9 százalékos visszaesést tárgyévben 19,8 százalékos gyarapodás követte – a belföldi eladásoknak közel egyharmadát bonyolította. Az ágazat eladásainak több mint 93,9 százaléka belföldre irányult. Nem jelentős, 1,4 százalékos csökkenés mutatkozott az energiaszektor-

ban, ennek hatására részesedése 1,2 százalékponttal 16,5 százalékra mérséklődött. A belföldi értékesítésben az előzőeken kívül kiemelkedő a nem anyagi ágak szerepe is, ugyanis az ide tartozó társaságok súlya a 2016. évi 12,6 százalékos erősödés következményeként 0,6 százalékponttal 9,8 százalékra emelkedett.

Fontos szerepet tölt be a belföldi forgalomban a jelentősen (közel 9 milliárd forinttal) visszaeső, de 6,4 százalékos részesedésével még az építőipar is. Az előző évi majdnem 18,3 százalékos növekedés után bázisszinten maradt a gépipar belföldi eladásainak értéke, ezzel együtt részesedése 6,3 százalékra csökkent (bázis: 6,6%).

A hozzáadott érték együttesen mintegy felét (52,6 százalékát) a gépipar és az energiaipar adta a tárgyévben és a bázisidőszakban egyaránt. A Heves megyei társaságok által megtermelt 337 milliárd forint hozzáadott érték az előző évi 8,7 százalékos emelkedés után tárgyévben

Ágazati szerkezet: Teljesítménymutatók – 2016.év Nettó árbevétel

Heves megye Mezőgazdaság

2015 összeg

Export

2016. év összeg

2015

megoszl.

index %

összeg

Hozzáadott érték

2016. év összeg

megoszl.

Millió Ft

Millió Ft

%

16/15.

Millió Ft

Millió Ft

%

33 581

33 472

2,0%

99,7%

2 935

3 524

0,4%

2015 index %

összeg

2016. év összeg

megoszl.

Millió Ft

Millió Ft

%

120,1%

7 117

7 002

2,1%

index % 98,4%

Élelmiszeripar

40 950

39 668

2,4%

96,9%

7 334

6 195

0,6%

84,5%

10 039

9 847

2,9%

98,1%

Vegyipar

12 565

13 765

0,8%

109,6%

1 144

1 076

0,1%

94,1%

3 305

4 015

1,2%

121,5%

Kohászat

92 289

94 282

5,7%

102,2%

49 224

53 512

5,6%

108,7%

26 115

27 827

8,3%

106,6%

Gépipar

787 287

889 346

53,3%

113,0%

743 105

845 143

87,7%

113,7%

102 419

117 410

34,8%

114,6%

Energiaipar, víztermelés, hulladékgazd.

124 346

120 980

7,3%

97,3%

6 370

4 696

0,5%

73,7%

51 586

60 008

17,8%

116,3%

Építőipar Kereskedelem

55 995

50 694

3,0%

90,5%

2 267

5 939

0,6%

262,0%

16 047

16 483

4,9%

102,7%

203 300

242 637

14,6%

119,3%

13 185

14 851

1,5%

112,6%

25 280

26 295

7,8%

104,0%

Közlekedés

48 982

51 245

3,1%

104,6%

13 303

13 895

1,4%

104,5%

17 963

18 971

5,6%

105,6%

Nem anyagi ágak

66 725

72 881

4,4%

109,2%

5 729

4 202

0,4%

73,3%

28 013

29 794

8,8%

106,4%

Egyéb ágazatok

55 862

58 638

3,5%

105,0%

10 790

10 193

1,1%

94,5%

17 851

19 422

5,8%

108,8%

Megye összesen

1 521 882

1 667 609

100,0%

109,6%

855 386

963 227

100,0%

112,6%

305 735

337 073

100,0%

110,3%

Nemzetgazdaság összesen

84 144 605

78 987 316

93,9%

32 403 638

26 784 976

82,7%

19 591 405

17 006 983

Megye/ nemzetgazdaság

1,8%

2,1%

2,6%

3,6%

1,6%

2,0%

22

TOP 50 —

Heves megye gazdasági folyamatai 2016-ban

86,8%

ELEMZÉS

10,3 százalékkal tovább gyarapodott. A feldolgozóiparban előállított új érték a 2015. évi mintegy 17,3 százalékos növekedés után több mint egytizedével tovább gyarapodott. A legnagyobb mértékű, 14,9 milliárd forintos bővülés – a bázisidőszakhoz hasonlóan – a gépiparban következett be, így a megyében előállított hozzáadott érték 34,8 százalékával – megtartva elmúlt évi helyezését –, első maradt a megyei rangsorban (bázis: 33,5%). Az energiaszektorban az előző évi 7,9 százalékos csökkenést követően a megtermelt hozzáadott érték közel 16,3 százalékkal emel-

kedett, ezáltal 17,8 százalékos részesedésével 2. lett a sorban (bázis: 16,9%). Viszonylag jelentősnek tekinthető a kimagasló növekedést produkáló kohászat– fémfeldolgozás, kereskedelem és nem anyagi ágak 8 százalék körüli aránya is. A többi ágazat részesedése javarészt alig éri el az 5–6 százalékot.

A jövedelmezőség alakulása ágazatonként

Heves megyében a társaságok összesített adózás előtti eredménye az előző évi több mint

TOP 50 —

NAV

egyharmados bővülés után 17 százalékkal 61,8 milliárd forintra mérséklődött. Ágazati szerkezetét tekintve, a visszaesés annak köszönhetően következett be, hogy az adózás előtti eredmény néhány jelentős ágazatban kedvezőtlenül alakult.

A kiemelt ágazatok, négy kivételével, kisebb nyereséggel zárták a 2016. évet. A kiemelt 16 ágazat egyik felében eredményjavulás, másikban annak romlása következett be. Az adózás előtti eredmény gyengülése döntően a gépipar és az energiaipar csökkenő hozadékának következménye, de hozzájárult az építőipar, a kereskedelem és a közlekedés, s a kisebb súlyú ágazatok közül a mezőgazdaság is. A gépiparban a bázisidőszaki több mint háromszoros nyereségnövekedés után tárgyévben jelentős ütemű, több mint 12,8 százalékos nyereségcsökkenés mérhető, ennek ellenére a 16,8 milliárd forint ös�szesített értékkel még mindig a megye legmagasabb adózás előtti eredményt elérő ágazata.

Az energiaágazat pozitív adózás előtti eredménye az előző évi 7 százalékos csökkenés után

Heves megye gazdasági folyamatai 2016-ban

23

NAV

ELEMZÉS

tárgyévben a megyei átlagot jelentősen meghaladó mértékben, az előző évinek közel egyharmadára esett vissza, így a közel 5,7 milliárd forintos teljesítményével a kereskedelem és a nem anyagi ágak után csupán a megye negyedik legnagyobb eredményt produkáló ágazata. Annak ellenére, hogy a kereskedelem ágazatban működő vállalkozások bázisidőszaki pozitív eredményüket közel 5 százalékkal csökkentették, így is az ebben a szektorban működő társaságok érték el a megye 3. legnagyobb adózás előtti eredményét. Kimagasló – 1 milliárd forint feletti – mértékű javulás csupán a nem anyagi ágakban következett be – ezzel együtt súlya második a megyében 16,2 százalékkal.

Az előző évi pozitív trend folytatódott többek között az élelmiszeriparban, a vegyiparban és a nem anyagi ágazatokban.

Az adózás előtti eredmény ös�szetevőit tekintve kedvező, hogy

energiaágazatban következett be, így 7,7 milliárd forinttal a nem anyagi ágak mögé (11,9 milliárd forint) harmadik helyre csúszott a sorban. Az egyéb bevételek és ráfordítások egyenlegének ingadozása az ágazatok eredményességét jelentősen befolyásolja. Ennek kiküszöbölésével az ún. korrigált üzleti eredmény már több mint négytizedes növekedést mutat. Ebben az ös�szefüggésben az energiaiparban több mint 7 milliárd forintos, a nem anyagi ágakban is jelentős, 1 milliárd forintot meghaladó teljesítményjavulás, az építőiparban pedig 1,2 milliárd forint feletti visszaesés mutatható ki.

Az üzleti eredmény visszaesésével összhangban a társaságok pénzügyi tevékenységének eredménye jelentősen romlott, az előző évi veszteség 1,5 milliárd forintról 8,5 milliárd forintra emelkedett. Az ágazatok több mint 56 százalékánál a veszteség összege növeke-

az üzleti tevékenység eredménye 70,4 milliárd forint, az előző évi irányvonallal ellentétben 6,6 százalékkal romlott. Pozitív képet mutat, hogy az előző évtől eltérően 2016-ban már minden ágazat üzleti tevékenysége összességében pozitív eredménnyel zárult. Árnyalja azonban ezt a képet, hogy a 16 kiemelt ágazatnak csupán a felében következett be javulás. Jelentős összegű – 1 milliárd forintot meghaladó – bővülés mindössze a nem anyagi ágazatokban következett be.

Az előbbiekkel párhuzamosan 8 ágazat üzemi nyeresége mérséklődött az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A gépipar üzemi eredménye a megelőző évi több mint két és félszeres növekedéssel ellentétesen, mintegy 6,6 százalékkal (1,3 milliárd forinttal) mérséklődött, ennek ellenére ebben a kategóriában is vezeti a megyei rangsort. A legnagyobb mértékű, mintegy 50 százalékos (7,1 milliárd forint) csökkenés az

Ágazati szerkezet: Eredménymutatók – 2016. év Adózás előtti eredmény

Heves megye

2015. összeg

2016. év összeg

Üzleti tevékenység eredménye 2015.

index %

2016. év

összeg

összeg

Pénzügyi tevékenység eredménye 2015.

index %

2016. év

összeg

összeg

index %

Millió Ft

Millió Ft

16/15.

Millió Ft

Millió Ft

16/15.

Millió Ft

Millió Ft

16/15.

Mezőgazdaság

3 212

2 393

74,5%

3 452

2 571

74,5%

-262

-178

67,8%

Élelmiszeripar

1 900

2 091

110,1%

1 951

2 278

116,8%

-281

-187

66,4%

Vegyipar

1 495

1 817

121,5%

1 476

1 836

124,4%

0

-19

0,0%

Kohászat

5 650

4 687

83,0%

6 327

5 532

87,4%

-810

-846

104,5%

Gépipar

19 277

16 819

87,2%

20 230

18 904

93,4%

-1 412

-2 085

147,6%

Energiaipar, Vízterm., Hulladékgazd.

15 858

5 741

36,2%

14 841

7 691

51,8%

1 003

-1 950

-194,5%

Építőipar

4 960

4 041

81,5%

4 970

4 288

86,3%

-32

-247

773,4%

Kereskedelem

7 011

6 669

95,1%

7 435

7 061

95,0%

-418

-392

93,9%

Közlekedés

4 611

4 100

88,9%

5 298

4 519

85,3%

-362

-419

115,7%

Nem anyagi ágak

7 880

10 026

127,2%

6 716

11 928

177,6%

1 370

-1 896

-138,4%

Egyéb ágazatok*

2 692

3 494

129,8%

2 701

3 786

140,2%

-270

-293

108,4%

Megye összesen

74 546

61 878

83,0%

75 397

70 395

93,4%

-1 474

-8 512

577,4%

12 237 171 7 772 146

63,5%

6 828 246

4 460 051

65,3%

2 921 095

3 305 529

113,2%

1,1%

1,6%

-0,1%

-0,3%

Nemzetgazdaság össz.

Megye/ nemzetgazdaság

24

TOP 50 —

0,6%

0,8%

Heves megye gazdasági folyamatai 2016-ban

ELEMZÉS

dett, legnagyobb mértékben, közel 3,2 milliárd forinttal a nem anyagi ágakban, de számot­tevő gyengülés következett be a gépiparban és az energiaiparban is.

Kedvezőtlen folyamatok következménye, hogy az előző évi néhány nyereséges szektor után valamennyi ágazat veszteséget produkált. Nehezítette a helyzetet, hogy a gépiparágazat pénzügyi nyeresége is jelentősen, közel másfélszeresére emelkedett. Az így elért -2 milliárd forinttal az ágazatok közül a legtöbb pénzügyi nyereséget produkáló ágazat. Kedvezőtlen, hogy az energiaipar és a nem anyagi ágazat már az elmúlt évben nyereségre váltott egyenlege újra negatív tartományba fordult, mindkét összeg megközelíti a 2 milliárd forintot. Az üzleti tevékenység folytatásához igénybevett pénzügyi ráfordításként elszámolt hitelek kamatterheit, az árfolyamveszteségeket tehát az esetek jelentős részében még nem ellensúlyozzák a pénzügyi bevételek.

A hatékonysági mutatók alakulása ágazatonként

A jövedelmezőséggel szoros összefüggésben a társaságok által elért hozam az előző évi 26,3 százalékos növekedés után 4,2 százalékkal 121,5 milliárd forintra csökkent. Ebben kiemelkedő szerepet játszott, hogy a jövedelmezőség erőteljes gyengülésének hatására az adózott eredmény oldalon 18,7 százalékkal kevesebb, összesen 56 milliárd forint saját forrás képződött.

Az ágazatok egyik felénél több, a fennmaradó részénél pedig kevesebb adózott eredmény keletkezett, mint az előző évben.

A megyei szintű visszaesésben kiemelt szerepet játszott a gépipar

és az energiaipar kimagasló eredménycsökkenése (összesen 12,3 milliárd forint), de jelentős – 1 milliárd forint feletti – mérséklődés tapasztalható a kohászatban és az építőiparban is.

A hozammutató nagyobb hányadát, 53,9 százalékát (bázis: 46,1%) kitevő másik elem, az amortizáció jelentős mértékben, közel 12,9 százalékkal, 7,4 milliárd forinttal emelkedett, ez azonban bőven alulmúlta az adózott eredmény 12,8 milliárd forintos csökkenését. A megtermelt hozam legnagyobb hányada, több mint 38 százaléka – az előző évhez hasonlóan – a tárgyévben is kimagasló összegben elszámolt amortizációval (30,8 milliárd forint) összefüggésben, a gépiparban (46,1 milliárd forint), valamint a jelentős visszaesés ellenére még mindig a második legnagyobb adózott eredményt (14,8 milliárd forint) kimutató energia­szektorban realizálódott.

A társas vállalkozások saját tőkéje az előző évinél gyorsabb ütemben, 16,4 százalékkal, 91,2 milliárd forinttal 647,9 milliárd forintra növekedett. Tárgyidőszakban csupán a bányászat (4,3%) és a fa-, papír-, nyomdaiparban (0,7%) tapasztalható visszaesés, bár azok nem tekinthetőek számottevőnek. Érdekesség, hogy az előző évi jelentős bővülés után ismét a gépiparban következett be a legnagyobb összegű növekedés (19,3%, 38,1 milliárd forint). Az említett ágazaton kívül jelentős bővülés ment végbe az élelmiszeriparban (4,6 milliárd forint), az energiaiparban (12,9 milliárd forint) a kereskedelemben (7,3 milliárd forint), a közlekedésben (4 milliárd forint), valamint a nem anyagi ágakban (10,8 milliárd forint) is. A saját tőke TOP 50 —

NAV

meghatározó hányada a gépiparban, az energiaágazatban és a nem anyagi ágakban regisztrálható, együttes részesedésük továbbra is közel kétharmados.

A társaságok feltőkésítésére fordított ún. jegyzett tőke ös�szege a megelőző évi 0,7 százalékos csökkenéssel ellentétesen, közel 4,4 százalékkal erősödött.

Az ágazatok háromnegyedénél növekedés, egynegyedénél csökkenés tapasztalható. Legjelentősebb csökkenés a nem anyagi ágakban következett be, a legnagyobb mértékű bővülésre pedig a gépiparban került sor.

A megyei szintű 109,9 milliárd forint jegyzett tőkéből továbbra is az energiaszektor részesedése a legkiemelkedőbb, de jelentős a gépiparban és a nem anyagi ágakban is, a megyei összeg több mint kétharmada változatlanul e három nemzetgazdasági ágba összpontosul. A külföldi tőkebefektetések a 2015. évi stagnálást folytatva bázisszinten maradtak, mely az ágazatokat külön-külön vizsgálva is általánosan jellemző. A külföldi tőke az ágazatok közül a gépiparban döntő hányadot (94,8%) képvisel a jegyzett tőkéből, de a nem fém ásványtermék­gyártásban, az energiaszektorban és a fa-, papír-, nyomdaiparban is jelentős. A jegyzett tőke majdnem felét képező külföldi tőke 84,2 százaléka két nemzetgazdasági ágazatban, az energiaiparban (48,2%) és a gépiparban (36%) koncentrálódik.

A jóváhagyott osztalék összege tárgyévben 23,9 milliárd forintot tett ki, mely közel 5,9 százalékkal kevesebb az előző évinél. A legnagyobb összegű (3,2 milliárd forint), több mint 31 százalékos visszaesés az energiaiparban következett be. Ennek ellenére továbbra is a megyei

Heves megye gazdasági folyamatai 2016-ban

25

NAV

ELEMZÉS

Ágazati szerkezet: Hatékonysági mutatók – 2016. év Hozzáadott érték

Hozam (Adózott er. + Amort.)

Saját tőke

Létszám

2016. év

2016. év

2016. év

2016. év

Heves megye összeg

megoszl.

index %

összeg

megoszl.

index %

összeg

megoszl.

index %

Millió Ft

%

16/15.

Millió Ft

%

16/15.

Millió Ft

%

16/15.

fő

2016. évi fajlagos mutatók

megoszl.

index %

%

16/15.

Hoz. é./ Saját tőke

Hoz.é./ Létszám

Hozam/ Saját tőke

%

M Ft/fő

%

Mezőgazdaság

7 002

2,1%

98,4%

5 245

4,3%

89,7%

34 619

5,3%

106,3%

1 681

3,5%

96,3%

20,2%

4 165

15,2%

Élelmiszeripar

9 847

2,9%

98,1%

3 358

2,8%

105,5%

18 863

2,9%

132,9%

1 895

4,0%

78,4%

52,2%

5 196

17,8%

Vegyipar

4 015

1,2%

121,5%

2 188

1,8%

116,6%

7 196

1,1%

128,9%

636

1,3%

113,6%

55,8%

6 313

30,4%

Kohászat

27 827

8,3%

106,6%

8 420

6,9%

95,9%

33 669

5,2%

110,5%

4 142

8,7%

103,3%

82,6%

6 718

25,0%

Gépipar

117 410

34,8%

114,6%

46 146

38,0%

106,2%

235 996

36,4%

119,3%

11 664

24,6%

109,0%

49,8%

10 066

19,6%

Energiaipar, vízterm., hulladékgazd.

60 008

17,8%

116,3%

14 808

12,2%

61,3%

120 601

18,6%

112,0%

3 542

7,5%

98,2%

49,8%

16 942

12,3%

Építőipar

16 483

4,9%

102,7%

5 611

4,6%

92,3%

25 052

3,9%

110,9%

3 459

7,3%

100,0%

65,8%

4 765

22,4%

Kereskedelem

26 295

7,8%

104,0%

9 377

7,7%

99,4%

43 269

6,7%

120,2%

6 715

14,2%

99,9%

60,8%

3 916

21,7%

Közlekedés

18 971

5,6%

105,6%

6 980

5,7%

94,5%

24 676

3,8%

119,8%

2 803

5,9%

102,5%

76,9%

6 768

28,3%

Nem anyagi ágak

29 794

8,8%

106,4%

13 396

11,0%

116,0%

73 365

11,3%

117,3%

5 887

12,4%

90,4%

40,6%

5 061

18,3%

Egyéb ágazatok*

19 422

5,8%

108,8%

5 986

4,9%

116,2%

30 647

4,7%

114,9%

5 020

10,6%

102,3%

63,4%

3 869

19,5%

337 073

100,0%

110,3%

121 515

100,0%

95,8%

647 953

100,0%

116,4%

47 444

100,0%

100,1%

52,0%

7 105

18,8%

86,8%

10 182 636

71,7%

43 734 353

114,3%

2 248 525

99,4%

38,9%

7 564

23,3%

133,8%

93,9%

80,5%

Megye összesen Nemzetgazdaság össz.

17 006 983

Megye/ nemzetgazdaság

2,0%

szintű összeg legnagyobb hányada, 29,6 százaléka az energiaágazatban, 25 százaléka a nem anyagi ágazatban, 13 százaléka a gépiparban mérhető.

A vizsgált nemzetgazdasági ágazatok majdnem felében növekedés tapasztalható.

A tulajdonosok részére 2016-ban 30,9 milliárd forint osztalék került kifizetésre, közel 21,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ennek közel kétharmada az energiaágazatot és a gép­ipart érintette. A kiemelt ágazatok 81,2 százalékában magasabb volt a kifizetett osztalék az előző évinél.

A hatékonysági mutatók alakulását, szintjét jelentősen befolyásolja, hogy az egyes ágazatok mennyire tőke, ill. élőmunka igényesek. Megyei viszonylatban a befektetett tőke hatékonysága (saját tőkére vetített hozzáadott érték) 52 százalék, mely 2,9 százalékponttal gyengült az előző évihez képest, legjelen26

TOP 50 —

1,2%

1,5%

tősebben az élelmiszeripar és a nem anyagi ágazatok tekintetében. Az élőmunka-hatékonyság – a létszámra vetített hozzáadott érték – egytizedével növekedett.

A 16 kiemelt ágazat mindegyikében – a bányászat kivételével – javulás mutatkozott. Az élőmunka hatékonysága változatlanul a legmagasabb az energiaiparban, gépiparban és a nem fém ásványi termékek gyártásában. A saját tőkére vetített hozam megyei szinten 18,8 százalék, 4 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. Az energiaiparban és a bányászatban jelentkezett legnagyobb visszaesés, a megtérülés a textiliparban és a vegyipar ágazatokban a legmagasabb.

Az átlagos állományi létszám alakulása ágazatonként

Heves megyében a társas vállalkozások átlagos állományi létszáma az előző évi 3,6 százalé-

Heves megye gazdasági folyamatai 2016-ban

2,1%

kos emelkedés után bázis szinten maradt. Országos szinten a 2015. évi stagnálás idén is folytatódott a társas vállalkozások esetében, amely mögött leginkább az IFRS-re vagy egyéb egyszerűsített adózási formákra (kata, kiva) történő átállás áll. Ágazatonként vizsgálva azonban rendkívül vegyes a kép. A kiemelt ágazatok kisebb részében, 16 ágazatból 6-ban növekedés tapasztalható.

A legnagyobb mértékű emelkedés (962 fő) a gépiparban következett be. Emellett jelentős, 100 fő fölötti bővülés tapasztalható a textiliparban (104 fő), a kohászatban (134 fő) és a vendéglátás (190 fő) ágazatokban is. Ezzel egyidejűleg a csökkenés két ágazatban, nem anyagi ágakban (-622 fő) és az élelmiszeriparban (-523 fő) – amely esetében az iparág legnagyobb foglalkoztatója adóügyi szempontból kikerült Heves megye illetékességi köréből – haladta meg a 100 főt. Az átlagos

NAV

ELEMZÉS

Ágazati szerkezet: Befektetett tőke – 2016. év Heves megye

Jegyzett tőke

Külföldi tőke

Külföldi tőke/Jegyzett tőke

2015. év

2016. év

2016/2015

2015. év

2016. év

2016/2015

2015. év

2016. év

összeg

összeg

index

összeg

összeg

index

részesedés

részesedés

Millió Ft

Millió Ft

%

Millió Ft

Millió Ft

%

%

%

Mezőgazdaság

6 085

6 697

110,0%

14

37

262,9%

0,2%

0,5%

Élelmiszeripar

4 015

3 815

95,0%

249

142

56,8%

6,2%

3,7%

Vegyipar

420

345

82,2%

3

40

1321,3%

0,7%

11,5%

Kohászat

4 787

5 043

105,4%

1 487

1 679

112,9%

31,1%

33,3%

Gépipar

17 136

19 612

114,4%

16 145

18 602

115,2%

94,2%

94,8%

Energiaipar, vízterm., hulladékgazd.

37 818

38 316

101,3%

24 877

24 893

100,1%

65,8%

65,0%

Építőipar

2 396

2 817

117,6%

178

178

99,9%

7,4%

6,3%

Kereskedelem

6 819

7 583

111,2%

1 309

1 338

102,2%

19,2%

17,6%

2 042

2 224

108,9%

1 077

279

25,9%

52,7%

12,5%

Nem anyagi ágak

Közlekedés

15 947

14 706

92,2%

1 835

434

23,6%

11,5%

2,9%

Egyéb ágazatok*

7 922

8 819

111,3%

4 040

4 013

99,3%

51,0%

45,5%

105 387

109 978

104,4%

51 214

51 633

100,8%

48,6%

46,9%

9 698 201

9 398 569

96,9%

3 951 530

3 382 505

85,6%

40,7%

36,0%

Megye összesen Nemzetgazdaság

állományi létszám tekintetében továbbra is a gépiparé a vezető szerep, itt dolgozik a megyében foglalkoztatottak közel negyede.

Sorrendben a kereskedelem és a nem anyagi ágak követi, a többi ágazat súlya 10 százalék alatti.

A bérköltség – az országosnál 2,8 százalékponttal gyorsabban – 9 százalékkal növekedett, legnagyobb mértékben, a vegyiparban, a gépiparban és az építőiparban.

A létszám és a bérköltség növekedésének együttes hatásaként az átlagbér 8,9 százalékkal (2862 ezer forintra) emelkedett (bázis: 4,7%), mely jelentősen magasabb a fogyasztói árindexnél. Az átlagbérek között ágazatonként jelentős különbségeket találunk. A kiemelt ágazatokban mindenütt növekedés tapasztalható. Legjobban az energiaszektorban dolgozók keresnek, de viszonylag kiemelkedő a gépipar területén tevékenykedők díjazása is. A másik végletet továbbra is a vendéglátás, a textilipar és a bányászat képviselik,

ahol a keresetek jóval elmaradnak százaléka pedig kisvállalkozás.

Ez utóbbi kör döntő hányada, a megyei átlagtól.

92,9 százaléka mikrovállalkozás.

A megye gazdaságának méMéretnagyság szerinti szerkezetére szerint kategorizált retnagyság tehát továbbra is jellemző a tővállalkozói keszegény kisvállalkozások (azon belül a mikro vállalkozások) makörök gazdasági gas részaránya, a kevés számú, de teljesítménye nagy teljesítményértéket realizáHeves megyében az értékel- ló nagyvállalkozás és egy meghető TAO-bevallást adó vál- lehetősen alacsony hányadot lalkozások száma az előző képviselő középmezőny. A beévhez képest kismértékben csök- fektetett tőke méretnagyság kent. A 23 társaságot magába szerinti eloszlása továbbra is foglaló nagyvállalkozói körben egyenlőtlen, több mint fele a 5 darabos növekedés mérhető. nagyvállalkozásoknál funkcioA kisvállalkozói kategórián belül a nál, különösen a külföldi tőkéből 10 főnél kevesebbet foglalkoztató meghatározó a súlyuk, 70 számikro vállalkozások 258 db-os és zalék feletti. A vállalkozások saa 10-49 fő közötti társaságok 55 ját tőkéje mindhárom méretdb-os növekedésének egyenle- nagyság kategóriában a megyei geként a kisvállalkozások száma átlaggal (16,4%) közel azonos összességében 203 céggel keve- mértékben emelkedett. Ennek sebb lett. Kismértékű (3 db) fogyás eredményeként 2016-ban váljellemezte a középvállalkozói ka- tozatlanul a kisvállalkozások tegóriába tartozók számának ala- működtették a saját tőke közel kulását. A változások eredőjeként 30,5 százalékát, a középvála 7675 vállalkozás 0,3 százaléka lalkozások részesedése pedig nagy-, 1,3 százaléka közép-, 98,4 mintegy 14,1 százalékot tett ki.

TOP 50 —

Heves megye gazdasági folyamatai 2016-ban

27

NAV

ELEMZÉS

Ágazati szerkezet: Foglalkoztatási mutatók – 2016.év Bérköltség

Heves

2015.

Foglalkoztatott létszám

2016. év

2015.

Átlagbér

2016. év

2015.

2016. év

Összeg

Összeg

Mego.

Index %

Összeg

Összeg

Mego.

Index %

Összeg

Összeg

Index %

Millió Ft

Millió Ft

%

16/15.

Millió Ft

Millió Ft

%

16/15.

E Ft/fő/év

E Ft/fő/év

16/15.

Mező-erdőgazd.

4 298

4 446

3,3%

103,4%

1 746

1 681

3,5%

96,3%

2 462

2 645

107,4%

Élelmiszeripar

4 496

4 294

3,2%

95,5%

2 418

1 895

4,0%

78,4%

1 860

2 266

121,9%

Vegyipar

981

1 236

0,9%

126,0%

560

636

1,3%

113,6%

1 752

1 943

110,9%

Kohászat

11 534

12 678

9,3%

109,9%

4 008

4 142

8,7%

103,3%

2 878

3 061

106,4%

Gépipar

40 346

46 879

34,5%

116,2%

10 702

11 664

24,6%

109,0%

3 770

4 019

106,6%

Energiaipar, Vízterm., Hulladékgazd.

17 411

17 930

13,2%

103,0%

3 608

3 542

7,5%

98,2%

4 826

5 062

104,9%

6 412

7 671

5,6%

119,6%

3 460

3 459

7,3%

100,0%

1 853

2 218

119,7%

11 485

12 351

9,1%

107,5%

6 721

6 715

14,2%

99,9%

1 709

1 839

107,6%

5 305

6 107

4,5%

115,1%

2 734

2 803

5,9%

102,5%

1 940

2 179

112,3%

13 015

12 340

9,1%

94,8%

6 509

5 887

12,4%

90,4%

2 000

2 096

104,8%

9 254

9 865

7,3%

106,6%

4 908

5 020

10,6%

102,3%

1 885

1 965

104,2%

100,0%

109,0%

47 374

47 444

100,0%

100,1%

2 629

2 862

108,9%

106,2%

2 262 166

2 248 525

99,4%

2 625

2 805

106,9%

2,1%

2,1%

100,2%

102,0%

Építőipar Kereskedelem Közlekedés Nem anyagi ágak Egyéb ágazatok Megye összesen Nemzetgazdaság össz.

Megye/ nemzetgazdaság

124 537

135 796

5 937 370

6 307 667

2,1%

2,2%

A gazdasági teljesítmények – az aránytalan tőkeeloszlás következtében – az egyes vállalkozói körök között erősen differenciáltak. Továbbra is meghatározó a nagyvállalkozások szerepe, ugyanis az igen kisszámú nagyvállalkozás a megyei nettó árbevételnek közel hattizedét, az export 87,8 százalékát, a belföldi eladásoknak is közel kéttizedét produkálta, s e cégek biztosították a hozzáadott érték több mint felét is. A vállalkozásoknak mindössze 1,3 százalékát kitevő 103 középvállalkozás részesedése a teljesítménymutatókból az elmúlt évhez képest szinte minden tekintetben valamelyest gyengült vagy bázis szint maradt, amely annak is betudható, hogy több vállalkozás magasabb kategóriába lépett. A megyei nettó árbevételnek közel 14,6 százalékát, az exportnak 8,1 százalékát, a belföldi értékesítés több mint kéttizedét bonyolította, s ők termelték meg a hozzáadott érték 18,7 százalékát 28

TOP 50 —

is. Súlyuk tehát a teljesítménymutatók alapján 8-24 százalék közötti. A vállalkozások túlnyomó részét (98,4%) kitevő, összesen 7549 kisvállalkozáshoz kötődik a befektetett tőkével összhangban az összes bevétel valamint a hozzáadott érték az előző évinél valamivel kisebb hányada, 24–28 százaléka. A megyei szintű külpiaci értékesítésből – a bázis szintű teljesítés hatására – az elmúlt évinél valamelyest kisebb arányban, 4 százalékkal részesednek, ugyanakkor a belföldi eladások döntő, növekvő hányadát, több mint felét továbbra is ők bonyolították.

A jövedelmezőség – a középvállalkozás kivételével – mindegyik kategóriában romlott az előző évhez képest. Annak ellenére, hogy a kisvállalkozások adózás előtti eredménye az előző évi közel egyharmados növekedés után 8,6 százalékkal csökkent, a legkisebb társaságok produkálták a megyei szintű 61,8 milliárd forint adózás előtti eredmény legnagyobb há-

Heves megye gazdasági folyamatai 2016-ban

nyadát, több mint négytizedét.

A közepes méretű vállalkozások az előző évi 12,4 milliárd forint pozitív eredmény után tárgyévben már 15 milliárd forint nyereséget produkáltak. A nagyvállalkozások eredmény pozíciója jelentősen, 38,7 százalékkal 20,2 milliárd forintra gyengült.

A kis és közepes vállalkozások a megye teljesítményéből nem bírnak olyan jelentős súllyal, sokkal szembetűnőbb azonban a foglalkoztatásban betöltött szerepük. Az előző évihez képest jelentős változás nem következett be a bevallásokban feltüntetett létszám tekintetében, a társas vállalkozások 47 444 fős átlagos állományi létszámának mintegy 45,4 százaléka kisvállalkozásoknál regisztrálható. A közepes méretű vállalkozások foglalkoztatták a munkavállalók 20,6, míg a teljesítménymutatók tekintetében meghatározó súllyal bíró nagyvállalkozásoknál 34 százalékát.

NAV

ELEMZÉS

Az átlagos állományi létszám kétharmada tehát a kis- és középvállalkozásoknál mutatható ki, azonban az átlagkeresetek ebben a körben – 10 százalékot meghaladó növekedés ellenére is – jóval alacsonyabbak a nagyvállalkozásokénál. A kis­ vál­ lal­ kozásoknál számított 1 főre jutó 1944 ezer forint átlagke-

reset jóval elmarad a megyei átlagos értéktől, annak mintegy kétharmadát teszi ki. Különösen a mikro vállalkozásoknál kimutatott átlagbér alacsony, mely mintegy 25,1 százalékkal haladja meg a (111 000 forint/hó, 1332 ezer forint/év) minimálbért, szemben a nagyvállalkozásoknál alkalmazottak – minimálbér háromszoKisvállalkozás

Heves megye Adatszolgáltatók száma

Megoszl. %

(0-9 fő)

Megoszl. %

(50-249 fő)

Megoszl. %

>250 fő

Megoszl. %

Megoszl. %

7 270

92,3%

106

1,3%

18

0,2%

7 876

100,0%

2016.

db

7 549

98,4%

7 012

91,4%

103

1,3%

23

0,3%

7 675

100,0%

2015.

millió Ft

416 394

27,4%

212 560

14,0%

216 991

14,3%

888 497

58,4%

1 521 882

100,0%

millió Ft

403 462

24,2%

178 727

10,7%

243 228

14,6%

1 020 918

61,2%

1 667 609

100,0%

%

%

97,4%

96,5%

96,9%

97,2%

84,1%

127,8%

112,1%

97,4%

114,9%

109,6%

2015.

millió Ft

91 423

29,9%

46 517

15,2%

62 518

20,4%

151 794

49,6%

305 735

100,0%

2016.

millió Ft

95 150

28,2%

43 412

12,9%

62 875

18,7%

179 048

53,1%

337 073

100,0%

%

104,1%

2015.

fő

22 154

46,8%

12 252

25,9%

10 969

23,2%

14 251

30,1%

47 374

100,0%

2016.

fő

21 546

45,4%

11 653

24,6%

9 782

20,6%

16 116

34,0%

47 444

100,0%

2015.

millió Ft

176 496

31,7%

100 253

18,0%

75 309

13,5%

304 926

54,8%

556 731

100,0%

2016.

millió Ft

197 467

30,5%

91 828

14,2%

91 611

14,1%

358 875

55,4%

647 953

100,0%

%

111,9%

Index

Index

(0-49 fő)

Összesen

98,4%

Index

Saját tőke

Nagyvállalkozás

7 752

2016.

Foglalkoztatott létszám

Középvállalkozás

db

Index Hozzáadott érték

Ebből: mikrovállalk.

2015.

Index Nettó árbevétel

Összesen

rosát kitevő – 4095 ezer forint átlagkeresetével. A középvállalkozásoknál az alkalmazottak átlagbére jelentős mértékben, több mint 10,8 százalékkal emelkedett, az elmúlt évvel ellentétben már alig múlja alul a megyei átlagot, ezzel együtt még mindössze kétharmada a nagyvállalkozásoknál alkalmazottakénak.

A befektetett tőke hatékonysága – a nagyvállalati kör kivételével – mindegyik méretnagyság szerinti vállalkozói kategóriában romlott a bázis időszakihoz képest. Így a saját tőkére vetített hozzáadott érték a kisvállalkozói körben 3,6 százalékponttal 48,2 százalékra mérséklődött, ennek köszönhetően már nem kedvezőbb, mint a nagyvállalkozásoké, ahol a stagnálás hatására 49,9 százalék maradt a számított érték. A középvállalkozásoknál a 14,4 százalékos mérséklődés ellenére továbbra is a legmagasabb a befektetett tőke hozadéka, 68,6 százalék, amely jelentősen meghaladja a megyei (52%) és nagyvállalkozói átlagot is. Tehát a közép- és nagyvállalkozói körben

%

93,3%

97,3%

100,6%

95,1%

118,0%

89,2%

91,6%

121,6%

TOP 50 —

110,3%

113,1%

117,7%

100,1%

116,4%

Heves megye gazdasági folyamatai 2016-ban

29

NAV

ELEMZÉS

relatíve kedvezőbb a befektetett tőke hatékonysága.

Az élő munka hatékonysága mindenütt emelkedett. Legnagyobb, megyei átlagot legjobban megközelítő, 12,8 százalékos növekedés a középvállalati körben tapasztalható. Az egy fő által éves szinten előállított hozzáadott érték a kisvállalkozásoknál 4416 ezer forint, a közepes méretűeknél átlagosan 6428 ezer forint, mindkét kategóriában lényegesen alacsonyabb a nagyvállalatokénál (11 110 ezer forint), ahol a korszerű technikai felszereltség biztosítja a munkaerő magasabb termelékenységét.

Járási teljesítmények Heves megyei hét statisztikai járás között gazdasági téren erőteljes különbségeket tapasztalhatunk.

Az egri, a hatvani és a gyöngyösi körzet gazdasági súlya meghatározó, ami abban is megmutatkozik, hogy míg a lakosok 69 százaléka él a hozzájuk tartozó településeken, addig ebben

a három kistérségben működik a megyei összes befektetett saját tőke kilenctizede, és ezzel ös�szefüggésben itt realizálódik a hozzáadott érték 89,4 százaléka is. Az itt működő társaságok produkálták a nettó árbevétel kilenctizedét, s ide koncentrálódott a kivitel ennél is nagyobb hányada, 96,3 százaléka. A három kiemelt járásban regisztrálható a bevallásokból összesített állományi létszám több mint nyolctizede.

Ebben a három járásban lényegesen több a vállalkozás, mint a megye egyéb részein, itt működik a társaságok nyolctizede. Heves megyében 2016-ban ezer lakosra 26 társas vállalkozás jutott, ezen belül a fejlett területek átlaga 31, a kevésbé fejlettekké mindössze 16. A nagy tőkeerejű és létszámú, gyors fejlődést produkáló vállalkozások is főleg ezekbe a járásokba települtek, míg az infrastrukturális szempontból fejletlenebb térségek a befektetők szempontjából nem bizonyultak annyira vonzónak.

Az egy lakosra jutó hozzáadott érték a megyében 1135 ezer

forint/fő volt 2016-ban (2015-ben 1 022 ezer forint/fő). A kiemelt járásokban képződő fajlagos új érték mintegy 29,4 százalékkal magasabb a megyei átlagnál, s több mint három- és félszerese a nem kiemeltekének. Az egy lakosra jutó befektetett saját tőke tárgyévben 2 182 ezer forint volt, a kiemelt térségekben közel 30 százalékkal több a megyei átlagnál, a nem kiemelt körzetekben pedig a megyei átlagnak valamivel kevesebb mint a harmada. Az egy lakosra jutó nettó árbevétel, export, hozzáadott érték valamint saját tőke a hatvani járásban a legmagasabb, míg a fajlagos belföldi értékesítés a gyöngyösiben.

A három kiemelt körzet súlya a megyei teljesítményekből az előző évhez képest kismértékben erősödött.

A megye négy nem kiemelt járásában, ahol a lakosság mintegy 31 százaléka él, a befektetett saját tőkének – csekély visszaesés után – csupán 10 százaléka működik, és a vállalkozások a hozzáadott értéknek mindössze egytizedét állítják elő.

Járások gazdasági mutatói – 2016. év

Heves megye

Lakosság szám

Saját tőke

Nettó árbevétel árbevétel

Hozzáadott érték

12/31/2016

2016. év

2016. év

2016. év

Megoszl. %

fő

Megoszl. %

M Ft

Megoszl. %

M Ft

M Ft

Egy lakosra jutó Saját tőke

Hozzáadott érték

Megoszl. %

ezer Ft /fő

ezer Ft /fő

1.

2.

3.

4

5

6

7

8

9=3/1

10=7/1

Egri

84 817

28,6%

176 254

27,2%

480 709

28,8%

102 016

30,3%

2 078

1 203

Hatvani

49 478

16,7%

218 675

33,7%

752 135

45,1%

101 609

30,1%

4 420

2 054

Gyöngyösi

70 728

23,8%

188 204

29,0%

277 271

16,6%

97 641

29,0%

2 661

1 381

Kiemeltek összesen

205 023

69,0%

583 133

90,0%

1 510 116

90,6%

301 266

89,4%

2 844

1 469

Hevesi

34 225

11,5%

18 796

2,9%

41 284

2,5%

8 573

2,5%

549

251

Füzesabonyi

29 191

9,8%

26 829

4,1%

73 866

4,4%

14 313

4,2%

919

490

Pétervásárai

20 092

6,8%

15 080

2,3%

33 439

2,0%

10 402

3,1%

751

518

Bélapátfalvai

8 396

2,8%

4 115

0,6%

8 903

0,5%

2 519

0,7%

490

300

Nem kiemeltek

91 904

31,0%

64 820

10,0%

157 493

9,4%

35 807

10,6%

705

390

Megye összesen

296 927

100,0%

647 953

100,0%

1 667 609

100,0%

337 073

100,0%

2 182

1 135

4 464

1 736

Nemzetgazdaság

30

9 797 561

TOP 50 —

43 734 353

78 987 316

Heves megye gazdasági folyamatai 2016-ban

17 006 983

NAV

ELEMZÉS

Az értékelhető bevallást adó vállalkozások száma járásonként tekintve eltérő képet mutat, az egri, gyöngyösi, hevesi és füzesabonyi körzetekben némi visszaesés tapasztalható, a hatvani, pétervásárai és a bélapátfalvai pedig bázis szinten maradt.

A befektetett saját tőke – a bélapátfalvai kivételével – az összes

járásban bővült, a legnagyobb, 27 százalékot is meghaladó mértékű gyarapodás az egri területen figyelhető meg. A vállalkozások által elért nettó árbevétel kivétel nélkül minden térségben növekedett. A kivitel megyei szintű emelkedését az egri, a hatvani és a gyöngyösi körzetben működő társaságok határon túli

eladásainak erőteljes növekedése okozta. A megtermelt hozzáadott érték szintén minden térség esetében jelentősen bővült. A legnagyobb mértékben (16,8 százalékkal) hatvan járásban, amely a hozzáadott érték tekintetében közel egy szintre került az legjelentősebb egri térséggel. A vállalkozások adózás előtti eredménye összességében minden kistérségben pozitív egyenleget mutatott. Az egri, a hevesi, a pétervásárai és a bélapátfalvai térségek vállalkozásai az kisebb statisztikai létszámot szerepeltettek bevallásaikban, mint egy évvel korábban, míg a többi térségben e tekintetben emelkedés tapasztalható.

A gazdasági fejlettségbeli különbségek a keresetekben is visszatükröződnek. A 2016. évi átlagbérek járásonkénti eltérése jelentős, 1747 ezer forint/fő/év (bélapátfalvai térség) és 3 285 ezer forint/fő/év (hatvani térség) között szóródik. Csupán a hatvani és gyöngyösi térségben számított átlagbér haladja meg a megyei átlagot.

Járások gazdasági mutatóinak alakulása – 2016. év Megye összesen

Egri

Hatvani

Gyöngyösi

Hevesi

Füzesabonyi

Pétervásárai

Bélapátfalvai

Vállalkozások száma, db

7 675

3 313

1 014

1 921

459

458

357

153

Index: 2016/2015 év, %

97,4%

96,3%

100,5%

97,0%

98,1%

96,6%

100,8%

101,3%

Saját tőke, M Ft

647 953

176 254

218 675

188 204

18 796

26 829

15 080

4 115

Index: 2016/2015.év, %

116,4%

127,5%

112,5%

114,0%

113,8%

111,7%

106,2%

94,4%

1 667 609

480 709

752 135

277 271

41 284

73 866

33 439

8 903

Index: 2016/2015 év, %

109,6%

110,7%

112,6%

101,9%

111,3%

103,0%

106,2%

122,3%

Heves megye

Nettó árbevétel, M Ft Export, M Ft

963 227

289 282

600 507

37 660

8 342

8 489

16 589

2 358

Index: 2016/2015 év, %

112,6%

124,6%

108,2%

109,0%

103,1%

93,9%

111,6%

131,6%

Hozzáadott érték, M Ft

337 073

102 016

101 609

97 641

8 573

14 313

10 402

2 519

Index: 2016/2015 év, %

110,3%

107,0%

116,8%

109,9%

104,3%

101,3%

104,9%

106,8%

Adózás előtti eredmény, M Ft

61 878

15 645

23 548

15 991

1 868

2 542

1 908

376

Index: 2016/2015 év, %

83,0%

121,4%

89,4%

58,2%

99,7%

77,0%

78,2%

161,5%

Foglalkoztatottak száma, fő

47 444

16 911

11 701

10 658

2 361

3 339

1 910

564

Index: 2016/2015 év, %

100,1%

95,6%

111,8%

99,1%

93,1%

103,1%

93,6%

86,8%

Átlagbér, E Ft/fő Index: 2016/2015 év, %

2 862

2 762

3 285

3 113

2 058

2 143

2 343

1 747

110,6%

110,9%

105,5%

118,4%

112,9%

107,6%

109,7%

109,8%

TOP 50 —

Heves megye gazdasági folyamatai 2016-ban

31

2016

CÉGADATOK

HEVES megyei TOP 50 - a hozzáadott érték alapján Sorszám

Név/Megnevezés

Átlagos állományi létszám

Költségvetési kapcsolatok összesen

ebből: nettó belföldi áfa

millió Ft

fő

millió Ft

millió Ft

52 812

4 374

n.a.

n.a.

Nettó árbevétel

Export

Hozzáadott érték

millió Ft

millió Ft

512 421

511 877

1

ROBERT BOSCH ELEKTRONIKA GYÁRTÓ KFT.

2

MÁTRAI ERŐMŰ ZRT.

96 490

1 071

51 478

2 075

16 989

9 314

3

ZF HUNGÁRIA IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT.

55 603

54 451

13 455

854

-1 833

-4 939

4

Robert Bosch Automotive Steering KFT.

5 6 7

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Johnson Electric Hungary Elektromechanikai Termékek KFT.

41 914

41 886

9 489

1 485

7 919

2 122

HORVÁTH RUDOLF INTERTRANSPORT KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

12 802

6 334

5 514

662

1 740

531

Aventics Hungary KFT.

18 013

17 041

5 121

455

710

-914

8

LKH LEONI KÁBELGYÁR HUNGARIA KFT.

36 230

22 082

n.a.

178

n.a.

n.a.

9

HEVES MEGYEI VÍZMŰ ZRT.

6 394

0

3 418

628

2 790

947

10

VAMAV Vasúti Berendezések KFT.

11

STANLEY ELECTRIC HUNGARY FÉNYTECHNIKAI ESZKÖZÖK KFT.

12

RUAG AMMOTEC MAGYARORSZÁGI ZRT.

13

MÁTRAMETÁL FÉM CSOMAGOLÓESZKÖZ GYÁRTÓ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ KFT.

14

SANATMETAL ORTOPÉDIAI ÉS TRAUMATOLÓGIAI ESZK. GYÁRTÓ KFT.

15 16 17 18

9 110

190

3 366

202

2 475

1 367

14 088

10 142

3 109

245

3 721

3 085

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

4 757

3 131

2 498

225

554

-124

MADER LOGISZTIKAI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

PAPST HUNGARY MOTORGYÁRTÓ ÉS FORGALMAZÓ KFT.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

K ÉS V NEMZETKÖZI FUVAROZÓ KFT.

5 358

1 297

2 345

260

798

417

EUROCIRCUITS NYOMTATOTT ÁRAMKÖR GYÁRTÓ KFT.

4 169

3 600

2 095

147

297

-123

19

PIKOPACK IPARI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT.

9 023

3 405

2 041

459

550

-90

20

EGERERDŐ ERDÉSZETI ZRT.

4 487

780

1 972

295

1 108

307

21

Betonbauer West Ingatlanberuházó és Forgalmazó KFT.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

22

MAGNETEC-UNGARN MÁGNESTECHNOLÓGIAI IPARI KFT.

6 345

5 149

1 937

279

n.a.

n.a.

23

GEOSOL KFT.

4 204

313

1 743

58

686

468

24

NOVOCOOP MŰANYAGFELDOLGOZÓ KFT.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

25

DETKI KEKSZ ÉDESIPARI KFT.

4 245

142

n.a.

149

n.a.

n.a.

26

OMYA HUNGÁRIA MÉSZKŐFELDOLGOZÓ KFT.

5 816

129

1 606

54

1 396

1 077

27

EBM HUNGARY MOTORGYÁRTÓ ÉS FORGALMAZÓ KFT.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

28

MÁTRAI ERŐMŰ KÖZPONTI KARBANTARTÓ KFT.

3 531

288

1 445

170

946

396

29

BUMJIN ELECTRONICS Hungary KFT.

30

VILATI GYÁRTÓ FÉMSZERKEZETGYÁRTÓ ÉS ELEKTRONIKAI SZERELŐ ZRT.

31 32

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

3 811

3 451

1 308

175

270

-119

DS Smith Packaging Füzesabony Csomagolóeszközgyártó és Forgalmazó KFT.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

FIRTH RIXSON HUNGÁRIA KOVÁCSOLÓ KFT.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

33

ELSO ELBE HUNGÁRIA ACÉLIPARI ÉS KERESKEDELMI BT.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

34

BOTT HUNGÁRIA KFT.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

35

SEISSENSCHMIDT PRECISION COMPONENTS FÉMFELDOLGOZÓ KFT.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

36

QUALIFORM ALUMINIUMIPARI TERMELŐ, KERESK. ÉS SZOLG. ZRT.

37

SBS SZERELŐ JAVÍTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

38 39 40

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

4 868

4 252

1 108

222

-121

-436

FLOTT-TRANS SZÁLLÍTMÁNYOZÓ ÉS FUVAROZÓ KFT.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

HUMAN-C MUNKAERŐ-KÖZVETÍTŐ ÉS KÖLCSÖNZŐ SZOLGÁLTATÓ KFT.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

EGER-PARK HOTEL SZÁLLODAÜZEMELTETŐ KFT.

1 621

0

926

131

306

147

41

SALKER SALAKFELDOLGOZÓ ÉS KERESKEDELMI KFT.

1 523

229

814

26

63

-19

42

CENTERVILL ÉPITŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT.

2 043

n.a.

n.a.

36

n.a.

n.a.

43

METACO UNION KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

44

SCHOEN + SANDT HUNGARY GÉPGYÁRTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

45

PLATT 2003. FÉMSZERKEZET GYÁRTÓ SZERELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

2 828

2 623

774

154

-35

-334

46

ALU-BLOCK IPARI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

5 011

516

770

58

1 069

698

47

BETONBAUER 2000 INGATLANFORGALMAZÁSI ÉPÍTŐIPARI EXPORT KFT.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

48

PÁSZTORHÚS HÚSIPARI ÉS KERESKEDELMI KFT.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

49

MAGYAR GOMBA KERTÉSZ KFT.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

50

EGERTEJ TEJIPARI KFT.

5 091

0

670

184

328

90

32

HEVES megyei TOP 50 - A HOZZÁADOTT ÉRTÉK ALAPJÁN

2016

CÉGADATOK

HEVES megyei TOP 50 - a nettó árbevétel alapján Sorszám

Név/Megnevezés

Nettó árbevétel millió Ft

1

ROBERT BOSCH ELEKTRONIKA GYÁRTÓ KFT.

2

Robert Bosch Automotive Steering KFT.

3

MÁTRAI ERŐMŰ ZRT.

96 490

4

ZF HUNGÁRIA IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT.

55 603

5

Johnson Electric Hungary Elektromechanikai Termékek KFT.

41 914

6

LKH LEONI KÁBELGYÁR HUNGARIA KFT.

36 230

7

VIMPEX DRINK KERESKEDELMI KFT.

8

Aventics Hungary KFT.

18 013

9

STANLEY ELECTRIC HUNGARY FÉNYTECHNIKAI ESZKÖZÖK KFT.

14 088

10

HORVÁTH RUDOLF INTERTRANSPORT KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

12 802

11

EBM HUNGARY MOTORGYÁRTÓ ÉS FORGALMAZÓ KFT.

12

RUAG AMMOTEC MAGYARORSZÁGI ZRT.

13

VAMAV Vasúti Berendezések KFT.

14

DS Smith Packaging Füzesabony Csomagolóeszközgyártó és Forgalmazó KFT.

15

PIKOPACK IPARI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT.

16

MAGYAR HÚS ÉLELMISZER NAGYKERESKEDELMI KFT.

n.a.

17

FIRTH RIXSON HUNGÁRIA KOVÁCSOLÓ KFT.

n.a.

18

BUMJIN ELECTRONICS Hungary KFT.

n.a.

19

HEVES MEGYEI VÍZMŰ ZRT.

20

MÁTRAMETÁL FÉM CSOMAGOLÓESZKÖZ GYÁRTÓ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ KFT.

21

MAGNETEC-UNGARN MÁGNESTECHNOLÓGIAI IPARI KFT.

22

ELSO ELBE HUNGÁRIA ACÉLIPARI ÉS KERESKEDELMI BT.

23

OMYA HUNGÁRIA MÉSZKŐFELDOLGOZÓ KFT.

5 816

24

K ÉS V NEMZETKÖZI FUVAROZÓ KFT.

5 358

25

SEISSENSCHMIDT PRECISION COMPONENTS FÉMFELDOLGOZÓ KFT.

26

EGERTEJ TEJIPARI KFT.

5 091

27

ALU-BLOCK IPARI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

5 011

28

BUMJIN HUNGARY KFT.

29

SBS SZERELŐ JAVÍTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

30

PAPST HUNGARY MOTORGYÁRTÓ ÉS FORGALMAZÓ KFT.

31

SANATMETAL ORTOPÉDIAI ÉS TRAUMATOLÓGIAI ESZK. GYÁRTÓ KFT.

32

MAGYAR GOMBA KERTÉSZ KFT.

33

EGERERDŐ ERDÉSZETI ZRT.

34

AGRIA DRINK KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

35

DETKI KEKSZ ÉDESIPARI KFT.

4 245

36

GEOSOL KFT.

4 204

37

EUROCIRCUITS NYOMTATOTT ÁRAMKÖR GYÁRTÓ KFT.

4 169

38

BELLA-HUNGÁRIA EGÉSZSÉGÜGYI TERM. GYÁRTÓ, KERESK. ÉS SZOLG. KFT.

39

MÁTRAGABONA Mátravidéki Gabonatermelők Mezőgazdasági Szövetkezete

40

NOVOCOOP MŰANYAGFELDOLGOZÓ KFT.

41

VILATI GYÁRTÓ FÉMSZERKEZETGYÁRTÓ ÉS ELEKTRONIKAI SZERELŐ ZRT.

42

343 KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

43

TENDON HÚSIPARI ÉS KERESKEDELMI KFT.

44

MÁTRAI ERŐMŰ KÖZPONTI KARBANTARTÓ KFT.

45

MADER LOGISZTIKAI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

n.a.

46

PEMIKA TRANS KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

n.a.

47

FLOTT-TRANS SZÁLLÍTMÁNYOZÓ ÉS FUVAROZÓ KFT.

n.a.

48

BOTT HUNGÁRIA KFT.

n.a.

49

SHICK-R KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATO KFT.

50

QUALIFORM ALUMINIUMIPARI TERMELŐ, KERESK. ÉS SZOLG. ZRT.

HEVES megyei TOP 50 - a nettó árbevétel alapján

512 421 n.a.

n.a.

n.a. n.a.

9 110 n.a.

9 023

6 394 n.a.

6 345 n.a.

n.a.

n.a.

4 868 n.a.

4 757 n.a.

4 487 n.a.

n.a.

4 050 n.a.

3 811 n.a. n.a.

3 531

3 042 n.a.

33

CÉGADATOK

2016

HEVES megyei TOP 50 - Átlagos állományi létszám Sorszám

Átlagos állományi létszám

Név/Megnevezés

fő 1

ROBERT BOSCH ELEKTRONIKA GYÁRTÓ KFT.

4 374

2

MÁTRAI ERŐMŰ ZRT.

2 075

3

Johnson Electric Hungary Elektromechanikai Termékek KFT.

1 485

4

Robert Bosch Automotive Steering KFT.

n.a.

5

ZF HUNGÁRIA IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT.

854

6

HORVÁTH RUDOLF INTERTRANSPORT KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

662

7

HEVES MEGYEI VÍZMŰ ZRT.

628

8

PIKOPACK IPARI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT.

459

9

Aventics Hungary KFT.

455

PAPST HUNGARY MOTORGYÁRTÓ ÉS FORGALMAZÓ KFT.

n.a.

10 11

MADER LOGISZTIKAI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

n.a.

12

EBM HUNGARY MOTORGYÁRTÓ ÉS FORGALMAZÓ KFT.

n.a.

13

RUAG AMMOTEC MAGYARORSZÁGI ZRT.

n.a.

14

MÁTRAMETÁL FÉM CSOMAGOLÓESZKÖZ GYÁRTÓ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ KFT.

n.a.

15

EGERERDŐ ERDÉSZETI ZRT.

295

16

MAGNETEC-UNGARN MÁGNESTECHNOLÓGIAI IPARI KFT.

279

17

K ÉS V NEMZETKÖZI FUVAROZÓ KFT.

260

18

STANLEY ELECTRIC HUNGARY FÉNYTECHNIKAI ESZKÖZÖK KFT.

245

19

HUMAN-C MUNKAERŐ-KÖZVETÍTŐ ÉS KÖLCSÖNZŐ SZOLGÁLTATÓ KFT.

n.a.

20

SANATMETAL ORTOPÉDIAI ÉS TRAUMATOLÓGIAI ESZK. GYÁRTÓ KFT.

225

21

SBS SZERELŐ JAVÍTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

222

22

QUALIFORM ALUMINIUMIPARI TERMELŐ, KERESK. ÉS SZOLG. ZRT.

n.a.

23

Betonbauer West Ingatlanberuházó és Forgalmazó KFT.

n.a.

24

VAMAV Vasúti Berendezések KFT.

202

25

EGERTEJ TEJIPARI KFT.

184

26

LKH LEONI KÁBELGYÁR HUNGARIA KFT.

178 175

27

VILATI GYÁRTÓ FÉMSZERKEZETGYÁRTÓ ÉS ELEKTRONIKAI SZERELŐ ZRT.

28

ELSO ELBE HUNGÁRIA ACÉLIPARI ÉS KERESKEDELMI BT.

n.a.

29

MÁTRAI ERŐMŰ KÖZPONTI KARBANTARTÓ KFT.

170

30

FIRTH RIXSON HUNGÁRIA KOVÁCSOLÓ KFT.

n.a.

31

HESI Sütőipari KFT.

166

32

FLOTT-TRANS SZÁLLÍTMÁNYOZÓ ÉS FUVAROZÓ KFT.

n.a.

33

MÁTRA-HUMÁN IPARI SZOLGÁLTATÓ KFT.

n.a.

34

COOP Lőrinci Kereskedelmi ZRT.

n.a.

35

GYÖNGYSZÖV COOP Kereskedelmi ZRT.

155

36

PLATT 2003. FÉMSZERKEZET GYÁRTÓ SZERELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

154

37

DETKI KEKSZ ÉDESIPARI KFT.

149

38

DS Smith Packaging Füzesabony Csomagolóeszközgyártó és Forgalmazó KFT.

n.a.

39

EUROCIRCUITS NYOMTATOTT ÁRAMKÖR GYÁRTÓ KFT.

147

40

COOP Kápolna Kereskedelmi ZRT.

145

41

BOTT HUNGÁRIA KFT.

n.a.

42

JÁSZ-TÉSZ TÉRSÉGI ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELŐ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ KFT.

n.a.

43

EGER-PARK HOTEL SZÁLLODAÜZEMELTETŐ KFT.

131

44

PÁSZTORHÚS HÚSIPARI ÉS KERESKEDELMI KFT.

n.a.

45

"RÁDI PÉKSÉG" SÜTŐIPARI KFT.

n.a.

46

NOVOCOOP MŰANYAGFELDOLGOZÓ KFT.

n.a.

47

HEVESI MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRTÓ, SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT.

123

48

SCHOEN + SANDT HUNGARY GÉPGYÁRTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

n.a.

49

GB FASHION TANÁCSADÓ KFT.

120

50

BUMJIN ELECTRONICS Hungary KFT.

n.a.

34

HEVES megyei TOP 50 - Átlagos állományi létszám

HKIK

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara válasza: Magasabb bérekkel, lakással a munkaerőért A bérek érdemi emelése, a bérlakásépítés, valamint a gépesítés, robotizáció orvosolhatja a jelentős munkaerőhiányt.

Heves megye A beruházásokat tekintve, de a betöltetlen álláshelyeket számlálva is az elsők között van Heves az ország megyéi között. A legfrissebb kamarai elemezés azt jelzi, hogy megyénkben az országos átlagnál magasabb értékű beruházások valósulnak meg, ezt azonban nem követi az ehhez szükséges munkaerő-utánpótlás. Harc van a képzett dolgozókért, már az iskolákban elindult a verseny a gyerekekért.

– A kamara a jövőt elsősorban egy még erősebb oktatási rendszerben, s tanulás ösztönzésében, a magas fokú gépesítésben, a technológia fejlesztésében és a lakásfeltételek javításában látja – mondta dr. Bánhidy Péter, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) elnöke.

– Megyénk gazdasági fejlettségét országos arányai és dinamikája alapján is az ipar alapozza meg.

A jellemzően exportorientált termelésbővülés az országos tendenciákkal részben ellentétesen is erőteljes munkaerő-keresletet eredményezett. A kedvezőtlen demográfiai jellemzők, az elvándorlás miatt a helyi munkaerő­piac már mennyiségi szempontból

sem tudja az igényeket kielégíteni. A munkaerő idevándorlását a lakásépítések eddigi támogatása nem tudta elősegíteni. Átmenetileg megjelent a megyén (vagy akár országon) kívüli munkaerő.

A tartós alapokon nyugvó jövő­ beli ipari fejlődés lehetséges eszköze azonban a már eszközpótláson túlmutató, t­echnológiai fejlődést és termelékenység­ emelkedést is biztosító beruházások megjelenése lehet, azaz az automatizálás és a robotizáció – fejtette ki dr. Bánhidy Péter.

A Heves megyei székhelyű gazdasági szervezetek az idei első félévben 68 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, harmadával többet az egy évvel

Heves megyeI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

35

HKIK

Forrás: KSH

korábbinál. A legnagyobb beruházó a feldolgozóipar, azon belül is a gumi- és a műanyaggyártás volt, majd az elektronikai, gépipar következett. A feldolgozóipart az energiaipar és a mezőgazdaság követte.

A cégek kevesebbet fordítottak építésre, ellenben hetvennyolcvan százalékkal többet gépekre, berendezésekre, ­ illetve járművekre. Az I. félévben a fej-

lesztési források kétharmadát (főként külföldi) technológiára, 28 százalékát épületekre, 5,5 százalékát járművekre fordították a vállalkozások.

Heves megyében jelen pillanatban is legalább kétezer álláshely betöltetlen, de akár négyezer embert is fel tudnának venni a cégek, ami igen magas szám a foglalkoztatottak számához mérve.

Erősödik az urbanizáció. A közsé-

gekben a népesség legnagyobb része inaktív, a foglalkoztatottak aránya jóval alacsonyabb, mint a megye átlagában.

A munkaerőhiányt a legtöbb vállalkozás a munkaszervezés átalakításával, az atipikus foglalkoztatási formák bevezetésével, valamint új toborzási módszerekkel igyekezett orvosolni. Átmenetileg megjelentek az ukrán és szerb munkavállalók is, miközben me-

Megyénkben az országos átlagot meghaladó mértékű a beruházások értéke, ezt azonban nem tudja követni a munkaerő-utánpótlás! Lakhatás fejlesztése kell a munkaerő-kapacitás bővítéséhez.

Forrás: KSH

36

Heves megyeI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

HKIK gyénkben is erőteljes a fiatal szakképzett munkaerő külföldre távozása. Mindennapi jelenséggé vált a közelebbről és távolabbról való munkaerő-csábítás. Tetten érhetők már a digitalizáció széles körű elterjedése által indukált (ipar 4.0) negyedik ipari forradalomhoz kapcsolódó változások, az információs technológia és az automatizálás összefonódása, a gyártási módszerek alapvető megváltozása.

A közmunkások, álláskereső fiatalok átképzésére, foglalkoztatási programokra megyei szinten is milliárdos keretek állnak rendelkezésre. A külföldön dolgozók érdemi eszközökkel történő hazacsábítása komoly munkaerőpiaci tartalék, melyre több forrást, energiát kell fordítani.

A munkaerő itt tartását, a már elvándoroltak visszacsábítását leginkább a bérek emelésével lehetne elérni. Ezen kívül fontos a lakhatás kérdése, amelyet a cégek már felismertek és a HKIK-nak is lesznek saját mérnöklakásai, amelyeket vállalkozásoknak ajánlanak ki. A kamara szerint elsősorban bérlakásokra volna szükség Heves megyében, hiszen a munkaerőigény folytonos alakulása mindig új helyzetet teremt.

Biztató, hogy az exporton alapuló több beruházás stabil jövőképet kínál. Nagy segítség lehet, ha a bérlakások építéséről az önkormányzatok szabadon dönthetnének, méghozzá minél gyorsabban. A felmérések szerint ugyanis a már külföldre költözött

fiatalok negyede visszajönne, ha megfelelőek lennének számukra a lakhatási feltételek.

A munkaerőhiány orvoslásának további kamarai eszköze a pályaorientáció. Fel kell hívnunk a figyelmüket arra, hogy a szakma meghirdetésével párhuzamosan kiemelt ­fontosságú a szakmában tevékenykedő vállalkozások aktív részvétele a különböző pályaválasztási eseményeken, hiszen hiába hirdeti meg a képző intézmény az adott képzést, ha nem lesz rá jelentkező. Ezért a szakma bemutatása és népszerűsítése érdekében továbbra is támogatjuk a kezdeményezéshez csatlakozó cégek megjelenését a különböző pályaválasztási eseményeken.

Heves megyeI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

37

A SIKER TITKA

2017

Eszterházy Károly Egyetem: a hagyomány és innováció bázisa Az öt karral működő Eszterházy Károly Egyetem a magyar állami felsőoktatás meghatározó, dinamikusan fejlődő intézménye. Jogelődjei és a 2016. július 1-jével Dr. Liptai Kálmán egyetemmé váló intézmény - rektor is arra törekszik, hogy a megye, a térség meghatározó szereplője legyen. A képzések három megyében (Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén) és négy campuson (Eger, Gyöngyös, Jászberény, Sárospatak) folynak, de 2017. január 1-től a budapesti Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a szintén fővárosi Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum is szerves részét képezi az egyetemnek.

A több évtizedes hagyományokra alapozva és a nemzetstratégiai célokat figyelembe véve továbbra is a pedagógusképzés képzés maradt intézményünk fő profilja. Örömmel számolunk be arról, hogy képzéskínálatunk a gyógypedagógia alapképzési szakkal bővült, a felvételt nyert hallgatóinkat logopédia, illetve pszichopedagógia szakirányon készítjük fel a komplex gyógypedagógiai fejlesztésre, nevelésre, oktatásra. Ezzel a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszaktól az óvodapedagógus és a tanító szakkal, a tanárképzésen át a neveléstudományi doktori iskoláig a pedagógusképzés teljes vertikuma elérhető az Eszterházy Károly Egyetemen!

Mind ezek mellett arra is törekszünk, hogy kínálatunkkal megfeleljünk a kor igényeinek, elvárásainak, kövessük a világ folyamatait és a külső környezet igényeit. Az Eszterházy Károly Egyetem folyamatosan nyomon követi a gazdasági- és piaci változásokat, épp ezért a terület szereplőivel közösen gondolkodunk a képzési kínálat színesítéséről. Kiemelten fontos területünk az informatikai képzés, a turizmus-vendéglátás és a borászat. A szőlész-borász mérnöki alapképzésen egyetemünk három világhírű – az Egri-, a Mátrai- és a Tokaj-hegyaljai – borvidéken képez szakembereket.

Nagy hangsúlyt fektetünk a duális képzésre, mely során a képzésre felvételt nyert hallgatók egyidejűleg a duális partnerként bekapcsolódott vállalatok egyikének lesznek a munkavállalói, így tanulmányaik ideje alatt – meghatározott időbeosztás szerint – a vállalati partnereknél gyakorlati képzésnek minősülő munkát végeznek. Intézményünkben a következő alapszakokon indul duális képzés: - gazdálkodási és menedzsment, gazdaságinformatikus, kereskedelem és marketing, kertészmérnöki, környezettan, mezőgazdasági mérnöki, pénzügy és számvitel, programtervező informatikus, szőlész-borász mérnöki, turizmus-vendéglátás, vidékfejlesztési agrármérnöki, illetve geográfus MSc.

38

TOP 50 —

HEVES MEGYE

A cégek, vállalkozások sikeres marketingstratégiájához ma már a dizájn is hozzátartozik: a vizuális megjelenés, a hatékony arculati elemek meghatározó ös�szetevői a piacképes megjelenésnek. Az Eszterházy Károly Egyetem Vizuális és Művészeti Intézete magas színvonalón, kiváló oktatók segítségével képzi többek között a tehetséges tervezőgrafikus és webdesigner hallgatókat, akik számos díjat szereztek már különböző országos, illetve nemzetközi pályázatokon.

Az oktatás mellett kiemelt szerepet kap intézményünkben a kutatás, a fejlesztés és az innováció, tudásközpontjaink a régió gazdasági életének fontos szereplőivel közösen dolgoznak kutatási-fejlesztési projekteken. Az Eszterházy Károly Egyetem Kutatási és Fejlesztési Központján belül a következő szervezeti egységek működnek: - Élelmiszertudományi és Borászati Tudásközpont, Innorégió Tudásközpont Egészségfejlesztési és Sporttudományi Tudásközpont, IT Tudásközpont, Fleischmann Rudolf Kutatóintézet, Agrár és Környezettudományi Laboratórium.

Szőlőterületeink gazdag fajtaösszetételűek, több mint 600 hazai és külföldi szőlőfajta lelhető fel az ültetvényekben. A kutatás mellett legfőbb célunk a minőségi borkészítés. Örömteli eredménynek tartjuk, hogy az egyetem Eszterházy Szőlőbirtokának Egri Csillaga és rozéja mellett idén már pezsgőnket is kínálhatjuk.

Immár hagyomány, hogy a Líceum ad otthont az első palack Egri Csillag bontásának is.

Fontos szerepet töltünk be a turizmusban is, hiszen a Líceum és a Varázstorony programjai, illetve az ott látogatható Csillagászati Múzeum, Planetárium, Varázsterem, Optika Kiállítás, a Camera Obscura periszkóp és Panoráma terasz számos látogatót vonz, de kiváló turisztikai vonzerővel bír a Botanikus Kert, valamint a csodálatos Erdőtelki Arborétum is.

Kulturális programjaink értékes színfoltjai a város kulturális életének, otthont adunk számos koncertnek, kiállításnak és több neves fesztiválnak (pl. Egri Kamaraopera Fesztivál), de meghatározó szereplői vagyunk az EKF 2023 pályázatnak is.

Hiszünk abban, hogy egyetemként működni így érdemes: tisztelve és ápolva a hagyományt, kihasználva a régió adottságait, teret adva az innovációnak.

Törekvésünk a múltban, a jelenben, és terveink szerint a jövőben is ugyanaz: a régió gazdasági szereplőinek jelentős, aktív és megbízható partnerévé válni és maradni.

2017

A SIKER TITKA

Robert Bosch Elektronika Kft., Hatvan Az 1998-ban alapított hatvani gyárunk ma már nem csupán a Bosch csoport gépjármű-elektronika részlegének egyik legjelentősebb gyártó központja a világon, hanem a régió kiemelkedő gazdasági szereplője is.

Vállalatunk fő profilja a globális cégcsoport mobilitásimegoldások-üzletág jövőbe mutató termékei közül vezérlő elektronikák és szenzorok sorozatgyártása, ezen kívül prémium kategóriájú gépjárművekhez készítünk műszerfalakat. Büszkék vagyunk arra, hogy világszerte több mint 600 millió hatvani Bosch termékkel szerelik fel a gépjárműveket, melyek kiváló minőségüknek köszönhetően jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a vezetés biztonságosabb, tisztább és gazdaságosabb legyen. Kiemelt célunk, hogy az önjáró, balesetmentes és környezetbarát autózás jövőjében aktív szerepet vállaljunk.

Büszkék vagyunk értékeinkre és elért eredményeinkre. Tudjuk, hogy sikereinket kollégáinknak köszönhetjük, így gyárunk vezetése kiemelt figyelmet fordít a munkatársak megbecsülésére. Óvodai és iskolai programot biztosítunk a munkavállalók gyermekei számára, valamint közép- és felsőfokú oktatást és szakképzési lehetőséget kínálunk fejlődni vágyó kollégáinknak. A megfelelő képzések biztosítása érdekében 2014-ben nyitottuk meg a hatvani Autóelektronikai Tréning Központot.

2016 számokban Munkatársi elégedettség Jubileum

1500 kolléga

jutalmazása 5–10–15 éves munkavégzés alkalmából

11 millió

Legfontosabb termékek

motorvezérlő

3,6 millió

Karácsonyi rendezvény

3000 résztvevő

radar- és videorendszer

Családi Nap

váltóvezérlő

Oktatás

4000 kollégával és családjával

A Hatvani Közösségi Felsőoktatási Képzési Központ

megalapítása

Önkéntesség, adományozás

Bosch óvoda közel

200 gyermek

5,5 millió Ft

Több mint oktatásra, egészségügyre és művészetekre

3 önkéntes nap

5,1 millió

Negyedik évfolyam

elindítása a Bosch általános iskolában

részére

Elismerés A budapesti

Bosch Big Band jótékonysági koncertje Hatvanban

Suzuki

Az év beszállítója 2016-ban

Toyota

Quality-díj

Kapcsolat és jelentkezés álláslehetőségeinkre: kapcsolat@hu.bosch.com | hr_hatvan@hu.bosch.com Nyitott pozíciók: www.start-a-remarkable-career.hu TOP 50 —

HEVES MEGYE

39

A SIKER TITKA

2017

Villamosenergia-termelés – óriási kihívásokkal A Mátrai Erőmű Zrt. a 966 MW-os beépített kapacitásával az ország második legnagyobb erőműve. Az éves villamosenergia-termelését figyelembe véve, a magyarországi áramtermelés 20%-át adja hazai alapanyagból, Visontán és Bükkábrányban bányászott lignitből.

Az erőmű a megújuló energiatermelésben is két területen jelen van, és jelentős mértékben hozzájárul a magyar fenntarthatósági vállalások teljesüléséhez: a kelet-magyarországi mezőgazdaság melléktermékeként jelentkező biomasszák hasznosításával évi 500 GWh áramot termel és a 16 MW-os naperőmű parkkal állít elő villamos energiát. A Társaság tavaly 420 ezer tonna (6,6 PJ) megújuló energiaforrást (biomasszát) használt fel a villamos energia előállításához, amely a fotovoltaikus termeléssel együtt a magyarországi megújuló energiatermelés mintegy 30%-át biztosította.

A Mátrai Erőműnek Zrt. – nek, az elmúlt évekhez hasonlóan, olyan gazdasági környezetben kellett továbbra is helytállnia, amiben a villamos-energiapiacon tapasztalható energiaárak rendkívül alacsonyak. A hazánkba beáramló olcsó import árammal kellett versenybe szállni és megtartania pozícióját a magyarországi villamosenergia-szektorban.

Mindezt úgy, hogy a szénbázison előállított villamos energia árát a környezetvédelmi európai uniós szabályokból adódó növekvő költségek terhelik, amiből a legmarkánsabb a szén-dioxid után fizetendő díj.

Az említett hatásokon túl az idei év a Mátrát óriási kihívások elé állította. Az évet rendkívüli időjárási viszonyok között kezdtük, a hideggel egyaránt küzdöttünk az erőműben és a bányákban is. A nehéz évkezdést a villamosenergia-piac kiszámíthatatlansága gazdaságilag is megterhelte, és emellett számos más műszaki problémákkal is szembe kellett nézni.

Az erőmű és a bányaüzemek az év közepére tudták stabilizálni a termelési folyamataikat, elhárították az üzemzavarokat, megvalósították a tervezett éves javításaikat, teljesen felszámolták a rendkívüli hideg okozta károkat, és helyreállt a Mátrai Erőműben az ötszenes blokk működése is.

Az időarányos eredményeket alapul véve, az látható, hogy az erőmű év végére várhatóan több mint 4700 GWh villamos energiát fog termelni, és az értékesített villamos energia meg fogja haladni a 4400 GWh-t. A villamosenergia-termeléshez biztosítani tudják a bányák a tüzelőanyagot, így a bányák összes széntermelése el fogja érni a 8 Mt-ás szintet, és több mint 60 Mm3 fedőkőzetet fognak megmozgatni a tüzelőanyag felszabadítása érdekében.

A Mátra üzleti eredményei a tervciklusban – 2015–2018 között – tervszinten alacsonyabban realizálódnak az évtized első felének eredményszintjénél. Ennek alapvetően három oka van: a piaci árak az elmúlt években összességében 40%-kal csökkentek a ciklusnyitó árszintjéhez képest, az erőműi blokkokon turbina-kazán retrofit intézkedéseket kell végrehajtani – tervezetten – a következő 10 év működésének biztosítása érdekében, és a kimerülő Déli bányamező pótlására Visontán meg kell nyitni a Keleti III. bányát, amely 2050-ig biztosít tüzelőanyagot az erőmű számára.

A jövő évre kitekintve, továbbra is kétbányás működéssel, 8,5 millió tonnát meghaladó széntermeléssel, magas bükkábrányi beszállítással, a K–III. bánya nyitásának folytatásával számolunk. A meglévő egységek magas szintű feljavítása, és kihasználása mellett – a fejlesztési tervek és engedélyek alapján – a Mátra 2018-ig, a meglévő fotovoltaikus egységei Bükkábrány és Visonta bányák meddőhányóin történő bővítésével a termelőkapacitásait 1000 MW fölé emeli, és ezzel a saját termelésének több mint 10%-át megújuló energiából állítja elő.

A Mátra azzal tud a magyar gazdaság eredményes működéséhez hozzájárulni, hogy kapacitásait megőrzi, azt szakszerűen működteti, és további fejlesztéseket készít elő. Ez alapozza meg a munkahelyek megőrzését, és tisztességes megélhetést biztosító jövedelmek biztosítását. Annak ellenére, hogy Európa a fosszilisenergia-termelés visszaszorulásával számol, Magyarországon a Mátra pozíciója stabil, és nem nélkülözhető.

Szabályozható, rugalmas berendezéseivel, biztonságos tüzelőanyag-hátterével, stabil költségszintjével hidat képez az alapterhelésen dolgozó nukleáris és megújuló erőművek között.

40

TOP 50 —

HEVES MEGYE

Őszi Csilla ügyvezető igazgató

Markus Schleier ügyvezető igazgató

ZF HUNGÁRIA KFT. Az egri ZF Hungária Kft. immár 21 éve gyárt sebességváltókat az Ipari parkban található telephelyén. A mechanikus kapcsolású, illetve robotizált váltókat a vevők haszongépjárművekbe szerelik, a kis furgonoktól a nagy turistabuszokig és kamionokig. A vállalat összes termékét a nemzetközi járműipari piacon értékesíti, a váltók háromnegyede Európában, a többi főként Ázsiában talál gazdára. A ZF vevői közé tartozik többek között az MAN a Renault, az Iveco, a Volvo, a DAF, a Leyland, a Volkswagen, a Hyundai és a Tata.

A ZFH anyacége, a német ZF Friedrichshafen AG a világ legnagyobb járműipari vállalatai közé tartozik, több termékcsaládjával is a globális értékesítési lista első helyét foglalja el. 2015-ben az USA-beli járműipari cég, a TRW megvásárlásával a ZF jelentősen megnövelte termékválasztékát és termelési kapacitását. Jelenleg öt földrészen, 40 országban 230, fejlesztéssel, gyártással és szervizeléssel foglalkozó telephelyet működtet, közel 138.000 munkatárssal.

A technológiai fejlesztések középpontjában jelenleg az autonóm járművek intelligens szerkezeti egységeinek kifejlesztése áll, amelyekkel a ZF beszállítóként a közúti balesetek számának jelentős csökkentéséhez és a járművek károsanyag-kibocsátásának mérsékléséhez kíván hozzájárulni. A Vision Zero Vehicle projekt keretében a ZF olyan megoldásokat kínál, mint a vezető elalvását figyelő, illetve az autópályára a forgalommal szemben történő felhajtást megakadályozó elektronika, valamint a klasszikus ZF hátsó futómű helyére beszerelhető elektromotoros egység, amellyel nagyobb konstrukciós változtatások nélkül megvalósítható az elektromos hajtás.

Ahogy az egész konszern, úgy a ZF Hungária is látványosan fejlődik: egy idén tavasszal megkezdett nagyszabású beruházásnak köszönhetően rövidesen megduplázza termelését és dolgozói létszámát. A jelenlegi telephellyel szomszédos telken épül az új gyár, amelyben ZF 8HP típusú, nyolcfokú automataváltókat készítenek majd személygépkocsikhoz. A világpiacon nagyon keresett, élenjáró technológiájú termék egri szériájának első vevője az Audi lesz. Az ismert prémiumkategóriás autógyártó a Q5-ös SUV-jaiba építi majd be az Egerben készülő erőátviteli egységeket.

Az új üzletágnak köszönhetően több mint nyolcszáz új munkahelyet teremt a vállalat, a felvételek javában zajlanak, és az új munkatársak egy része már Németországban ismerkedik az új termék gyártásának szakmai fogásaival.

A termékgyártás mellett a ZF Hungária jelentős, szintén egyre bővülő szolgáltatási tevékenységet is folytat a ZF AG központja, illetve a világszerte működő ZF leányvállalatok részére. Egy év alatt a ZFH megduplázza az Informatikai Szolgáltató Központ (ADC) létszámát. Az Egerben és Budapesten dolgozó informatikusok SAP-s és más szoftverfejlesztéseket végeznek. Az egri Mérnökközpont a termék- és szoftverfejlesztés mellett prototípusok építésével, laboratóriumi és közúti járműtesztek végrehajtásával is foglalkozik. A Beszerzési osztály egyik hangsúlyos feladata kelet-európai beszállítók felkutatása és integrálása a ZF AG hálózatába.

Emellett több globális adminisztratív feladatot is egri beszerzők látnak el.

A ZF Hungária Kft. dinamikusan fejlődő vállalat, amelynek teljesítményét a konszernközpont is elismeri, és új megbízásokkal honorálja. A vállalat pár éven belül mintegy 1700 embernek ad munkát, jelentősen hozzájárul a magyar exporthoz, és ezzel a magyar gazdaság egyensúlyához.

ZF Hungária Kft.

2017

Gödri István

A SIKER TITKA

LKH LEONI Kft.

ügyvezető igazgató

AVENTICS Hungary Kft.

Pneumatika szelepek és hengerek Egerből a világpiacra Az AVENTICS a pneumatika komponensek és rendszerek, valamint az egyedi alkalmazások egyik piacvezető gyártója, amely a gépgyártás és az ipari automatizálás területére kínál termékeket és szolgáltatásokat.

Az idén 50 éves fennállását ünneplő egri üzem a cégcsoport legnagyobb európai gyára, amely 2017-ben elnyerte egy, a Nemzetgazdasági Minisztérium által is támogatott pályázaton „Az Év Gyára 2016” díjat.

Az Aventics Hungary Kft. nem egy klasszikus értelemben vett tömeggyártó cég, hanem sokkal inkább a pneumatikai ágazat egyedi megoldásokra specializálódott szakértője. Bármilyen összetettek vagy szokványostól eltérőek is legyenek az ügyfelek elképzelései, az AVENTICS-nél gondoskodnak róla, hogy azok megvalósuljanak – akár egészen kis szériában. A rendelések több mint 90%-a 50 darab alatti sorozatokból áll, amely miatt egyedülálló komplexitás jellemzi a céget: közel 20 ezer féle terméket kínál partnereinek több mint 600 beszállító közel 25 ezer alkatrészét felhasználva.

A vállalat egri gyártóbázisán magas minőségű termékek készülnek.

A pneumatikus hengereket és szelepeket többek között gyártósorok építéséhez és ipari alkalmazásokhoz használják a vevők, többnyire gépipari, hajózási, nyomdaipari, csomagolóanyag-gyártó, élelmiszeripari, textilipari és kohászatban tevékenykedő nemzetközi nagyvállalatok. Fokozatosan erősödik a haszonjármű-ipari üzletág is, amelynek vevői többek között a Volvo, az MAN, a ZF, a Scania és a Daimler.

A vállalat folyamatosan modernizálja gépparkját, átfogó minőségirányítási rendszert működtet, fejleszti a beszállítóit, és nagy figyelmet fordít a kiszállítási pontosság fokozására. Tanúsított rendszerek keretében menedzseli a munkahelyi biztonságot és a környezet védelmét is. 2016-tól a gyár termékfejlesztési osztállyal is bővült.

Az AVENTICS Hungary Kft. tisztában van a szakember-utánpótlás fontosságával és az alternatív energiaforrások növekvő jelentőségével. Ezt a két szempontot kapcsolta össze, amikor 2008-ban meghirdette az első Pneumobil versenyt. A léghajtású járművek építésére magyar és külföldi felsőoktatási intézmények diákcsapatai vállalkoznak évről évre. Idén rendezték meg a tizedik, jubileumi versenyt, és jelenleg már a 2018-as, 11. verseny előkészítése zajlik.

A minőségi szakember-utánpótlás érdekében az AVENTICS aktív kapcsolatban áll többek között a debreceni egyetemmel, a miskolci egyetemmel és az egri Eszterházy egyetemmel, részt vesz a duális képzésben, lehetőséget biztosít az egyetemi hallgatók szakmai gyakorlatára és a szakdolgozatírásra.

Az AVENTICS Hungary Kft. hosszú évek folyamatos fejlődésének köszönhetően Eger egyik rangos és vonzó vállalatává vált. Szakmai teljesítményét fémjelzi az évről évre növekvő termelési volumen, és a szélesedő termékskála. A vállalat magyar dolgozói megbízásokat kaptak központi beszerzési és pénzügyi tevékenységek végzésére a vállalatcsoport számára, egri bázissal. A pénzügyi szolgáltató csapat immár 14 európai ország AVENTICS vállalatainak könyvelését végzi, egri székhellyel.

Az egri vállalat működését hat alapérték határozza meg: a becsületesség, a vevőközpontúság, a felelősségtudat, a csapatszellem, a szaktudás, és a rugalmasság.

Az LKH LEONI Kft. idén ünnepelte alapításának 20. évfordulóját. A német LEONI cégcsoport leányvállalataként működik Heves Megyében, Hatvanban.

A LEONI 1917-ben alapult, tőzsdén jegyzett konszern, idén 100. évfordulóját ünnepelte. Piacvezető a vezetékek, optikai szálak, kábelek és kábelkötegek gyártásában.

Neves autógyártóknak és világszerte ismert vállalatoknak gyárt a háztartási gépek, kommunikációs eszközök és az autóipar területén, 82.000 embert foglalkoztat 31 országban.

A LEONI ma a világ egyik legnagyobb és legsikeresebb kábelgyártó cége, 80 gyáregységgel rendelkezik.

A magyarországi LEONI Hatvani gyáregységünk az LKH LEONI Kft. a huzal és kábel részleghez tartozik, 174 dolgozóval. Cégünk piacvezető az autóipari kábelek gyártásában, 1998 óta gyárt elektromos vezetéket az autóipar számára.

Büszkék vagyunk rá, hogy kábeleink világmárkájú gépjárművekbe – Ford, Volvo, Jaguar, BMW, VW, Bentley stb. – kerülnek beépítésre.

A kábelek jelenleg a környezetbarát, ólommentes PVC felhasználásával és a vevők igénye szerinti számtalan színkombinációban készülnek. A vezetékekhez felhasznált alapanyag a különböző keresztmetszetű és számú elemi rézszálból készült réz sodrat, az izolációhoz használt PVC és az ehhez kapcsolódó színezőanyag. A sodratok PVC-vel történő burkolása computer-vezérléssel felszerelt, automatikus irányítású, rendkívül nagy értékű extrudáló gépekkel történik.

Az LKH LEONI Kft. által gyártott szigetelt elektromos autóipari kábel közvetlenül a kábelkonfekció-üzemekhez kerül értékesítésre, amelyek megfelelő kábelrendszereket, úgynevezett kábelkötegeket készítenek az autóipar számára.

Az LKH LEONI Kft. piacvezető szerepét a vevőkkel való jó kapcsolattal, a vevői és piaci igényekre történő gyors reakcióval, valamint a termékeink minőségének folyamatos javításával érte el.

A munkavállalóink a LEONI legértékesebb tőkéje, ezért mindent megteszünk a munkahelyi egészség és biztonságos munkakörnyezet megteremtéséért. Nagy hangsúlyt fektetünk a dolgozóink, motivációjára, megtartására és elkötelezettségük növelésére.

Az elmúlt húsz év alatt fejlődésünkkel elértük, hogy a térség egyik legvonzóbb vállalatává váljunk.

Működésünk alapértékei: minőség, hatékonyság, stabilitás, rugalmasság, környezettudatosság. Víziónk: Megbízható partneri kapcsolataink, illetve a folyamatos fejlesztés biztosítja vállalatunk eredményes működését, hosszú távú stabilitását és a fenntartható fejlődést.

LKH LEONI Kft 3000 Hatvan, Kölcsey út 53.

Tel: (37) 544-400 • www.leoni.com

TOP 50 —

HEVES MEGYE

41

A SIKER TITKA

2017

Dr. Bánhidy Péter az igazgatóság elnöke

HEVES MEGYEi VÍZMŰ ZRT. A víziközmű-szolgáltatás területén az elmúlt évek integrációs kényszerének eredményeképpen a 2011-ben még közel 400 víziközmű-szolgáltató száma 2015 januárjára 42 engedéllyel rendelkező víziközmű-szolgáltatóra csökkent.

A Heves Megyei Vízmű Zrt. az országban először hajtott végre társasági szintű integrációt. Az elmúlt években folyamatosan bővült a szolgáltatási területe.

Társaságunk integrációs képességét és elismertségét bizonyítja, hogy működési területe már öt megyére terjed ki. A Heves Megyei Vízmű Zrt. a jelenlegi 42 társaságot tekintve az ország egyik legjelentősebb víziközmű-szolgáltatója.

Tevékenységünk jelentősen bővült az ivóvíz- és szennyvízberuházásokra vonatkozó tervekkel, felvállalva olyan kapacitás- és hálózatbővítési feladatokat is, amelyek nem tartoznak szorosan gazdasági társaságunk hatáskörébe. Ennek során a gyöngyösi és hevesi térségekben kilenc településen befejeződött a szakmailag is menedzselt ivóvízminőség-javító beruházás.

Gyöngyös térségében Detk, Rózsaszentmárton, Gyöngyöshalász, Gyöngyöspata településeket érintő beruházással kistérségi regionális rendszer és Gyöngyös város biztonságos vízellátása valósult meg.

Dél-Hevesben öt településen: Tiszanána, Sarud, Újlőrincfalva és Poroszló vízellátása szintén kistérségi rendszerben épült meg. Hevesvezekény önálló vízkezelő technológiát kapott.

A hevesi kistérségi települések (Heves, Kömlő, Pély) ivóvízminőség-javító programjának 2015. évi befejezésével közel 20 ezer lakos egészséges ivóvízzel történő ellátása valósult meg.

Ezek után elmondható, hogy a Heves Megyei Vízmű Zrt. üzemeltetési területének valamennyi településén megfelel a szolgáltatott ivóvíz minősége az európai uniós követelményeknek.

Az elmúlt években a társaság újabb szennyvíztisztító telepeket és csatornahálózatokat vett át üzemeltetésre: Szihalom, Domoszló, Karácsond településen, továbbá az 5 települést érintő Káli regionális rendszert.

2015–16–17. években több olyan beruházás megvalósításában működtünk közre, mely a megye gazdasága szempontjából kiemelkedő jelentőségű.

– Kialakítottuk a Gyöngyöshalász Apolló Tyres Gumigyár vízellátását, szennyvízelvezetését.

– Az Eger, Déli iparterületen a ZF gyárbővítés érdekében kiváltottuk a városi szennyvíz főgyűjtőt.

– Hatvani Ipari Park ivóvízellátása, szennyvízelvezetése a Bosch-fejlesztés megvalósításához.

Korszerűsítettük a Gyöngyös, Halászi úti vízművet, a sarudi, geleji, szücsi vízmű ivóvíztisztító technológiát, a bátonyterenyei vízművet.

Szennyvízelvezetés, -tisztítás területén ki kell emelni a gyöngyöshalászi, káli, bátonyterenyei, bátori, noszvaji, hatvani, hevesi szennyvíztisztító telepeken, illetve hálózatokon végzett fejlesztéseket, illetve rekonstrukciókat.

Társaságunk Egerben, a Hadnagy úton korszerű központi ügyfélszolgálatot működtet. Ehhez társul az új számlázó, ügyfélnyilvántartó és -kezelő rendszer, így nem csupán külsőségekben, hanem a kiszolgálás technikai színvonalában is megújultunk.

Minőség- és környezetirányítási rendszerünk minden évben eltérés nélkül felel meg a nemzetközi szabvány által támasztott követelményeknek. Ezt igazolja a 2005. óta rendszeresen elvégzett külső felügyeleti és tanúsító auditok eredménye.

Rendelkezünk az ország egyik legkorszerűbb ivóvíz- és szennyvízvizsgálatokat végző laboratóriumával.

Társaságunk tevékenysége során igyekszik a környezet igényeivel összhangban gondolkodni és cselekedni. Célunk és hivatásunk – a tulajdonos önkormányzatokkal együttműködve – a minél magasabb szintű víziközmű-szolgáltatás biztosítása a fogyasztók számára.

42

TOP 50 —

HEVES MEGYE

A SIKER TITKA

2017

Magnetec –Ungarn Kft.

A vállalati filozófia alapeleme a folyamatos megújulás, a készség és a képesség piacvezető termékek kifejlesztésére.

Mindez persze csak úgy lehetséges, ha megvan hozzá a megfelelő munkaerőháttér, akik segítik, támogatják a célkitűzéseket.

Okosgyártás – Fejlesztési irányok a Magnetecnél A Magnetec évtizedek óta jelen van és kiválóan teljesít a speciális induktív alkatrészek piacán. Viszont a termékek felhasználási területeinek változásával a cégnek is együtt kell fejlődnie, folyamatosan teljesítenie kell a vevői igényeket, hiszen e nélkül a siker nem lehet tartós.

E változásokhoz és a Magnetec víziójához igazodva 2017-ben átalakításra került a belső szervezeti struktúra.

A modern, a piaci kereslet változásait rugalmasan követni tudó, az információtechnológia vívmányait alkalmazó új szervezet került kialakításra. E szervezeti struktúrának központjában a vevői igényeket kiszolgáló gyártási folyamatok állnak, amelyek szoros támogatást kapnak a társterületekről. Minden folyamat, azaz mind a fő-, mind pedig a támogató folyamatok átgondoltak, a hatékonyságot, az eredménytermelő képességet, illetve a fenntartható gazdálkodás követelményeit követik.

Az elmúlt évek termékfejlesztéseinek eredményei már piacra kerültek, a termékstruktúrán belül már jelentősebb arányt képviselnek az új, magasabb feldolgozottságú termékek. Kiemelt cél volt, hogy az új intelligens árammérőkbe, úgynevezett smartméterekbe, vagy az egyre nagyobb teret hódító hibrid és teljesen elektromos autók elektromos motorvezérlőibe, vagy azok töltőrendszereibe beépülő induktív alkatrészek már szerelt formában kerüljenek a vevő részére átadásra.

Az új fejlesztéseknél nagyon fontos versenyképességi faktor a gyorsaság, a pontosság, a megbízhatóság és a kiváló minőség. Mindezek első helyen szerepelnek a Magnetec kultúrájában és vevőpartnereink visszajelzései, ismételt megrendelései, a cég eredményei garanciát jelentenek ahhoz, hogy a Magnetec üzleti startégiája helyes.

A Magnetecről általában A Magnetec–Ungarn Kft. 1989. évi megalakulásától kezdve folyamatosan gyöngyösi székhellyel működik. Kapcsolata a német­ országi anyavállalattal, a Magnetec GmbH-val példamutató. A gyár munkavállalóinak létszáma meghaladja a 320 főt, amely mintegy 10%-kal több, mint az előző évi volt, és a létszám mellett bővítette együttműködését az alvállalkozói területen is.

Termelés A gyártási folyamat kiindulópontját a világpiacon nagy tekercsekben vásárolt amorf szilícium-vas ötvözetekből készült fémszalag alapanyagok képezik. Ezeket először speciális berendezésekkel a kívánt szélességre vágják, majd a szalagok többségét egy általuk kifejlesztett technológia segítségével felületi bevonattal látják el, hogy magas frekvencián a lehető legjobb mágneses tulajdonságokat érjék el. Ezt követően a kisebb magokat automata berendezéseken tekercselik, míg a nagyobb tömegű, akár 30 kilogrammnál is nehezebb magok tekercselését félautomata gépeken végzik.

A hozzáadott értéket a hőzekelés adja, a magokat a mindenkori felhasználási területtől függően speciális mágneskályhákban hőkezelik. A tekercselt magok 600 Celsius-fok körüli hőmérsékletre történő felmelegítésével elérik el a kívánt lágy mágneses tulajdonságot. A szoftvervezérelt hőkezelés után a mágnesmagokat 100%-ban számítógépes mérőprogrammal tesztelik. Az ily módon keletkezett NANOPERM® anyag speciális mágneses permeabilitás értékei széles, 1.500-300.000 közötti tartományban beállíthatók, amely alkalmassá teszi arra, hogy a jelenlegi és a jövőbeli alkalmazások széles palettájához felhasználhatóvá váljon. A műanyag házba helyezett, vagy epoxibevonattal fixált termékek egy részét kisebb-nagyobb átmérőjű rézhuzal tekercsekkel látják el, némelyeket pedig egy újabb külső műanyag házban műgyantával rögzítenek.

Innováció és termék- és technológiafejlesztés A Magnetec termékkörét illetően olyan szinten felgyorsult a vevői kereslet, hogy arra kellett, illetve kell felkészülni, hogy a tervezéstől a tömeggyártásig gyakran csak néhány hónap telik el.

Az új megoldások kifejlesztése szervezett, okos munkavégzést, technológiai fegyelmet követel a cégtől. Az anyavállalat műszaki kereskedői, a gyöngyösi termékfejlesztők és a vevők fejlesztőmérnökei egyes kiemelt projekteknél akár napi kapcsolatban is vannak egymással, kihasználva az okosvilág hétköznapokban is már jól elérhető vívmányait. Fontos ez abban a piaci környezetben, ahol a globális megatrendek hatásai turbulens módon és hihetetlen gyorsasággal mutatkoznak meg.

Gyakori, hogy teljesen új területek vevői jelentkeznek új megoldásokat keresve termékkörük számára. E mellett az ún.

tradicionális vevők is sorra új megoldásokkal jelentkeznek, utat nyitva a legújabb fejlesztések alkalmazásához. Az elektromos autók piaca jelentős változáson megy át, szinte mindenhol erről lehet hallani, olvasni. Mi a napi munkánk részeként érezzük e hatást, és örömmel veszünk részt e munkában, lehet ez akár Porsche, Audi vagy egyéb elektromosautó-gyártók.

A termékfejlesztés mellett másik nagy terület a technológia fejlesztése, a gyártás folyamatainak automatizálása. Nagy erőket összpontosít a Magnetec a gyártási folyamatok automatizálási lehetőségeinek felkutatására.

Tervek, célok A Magnetec a piaci tendenciák és a vevői keresletek által biztosított lehetőségekkel élve határozott tervekkel rendelkezik mind a közeli, mind pedig a távolabbi jövőt illetően. A cég meghatározott víziója alapján, mely szerint Gyöngyösön egy modern, világszínvonalú gyár működtetése a cél, a tervek e célkitűzéshez igazodnak.

A megújuló termékstruktúra továbbra is az ún. alap­ kompetencián alapul, ugyanakkor a magasabb feldolgozottsági fok elérése a cél.

Ehhez igazodik mind a termék-, mind pedig a technológia-, mind pedig a szervezetfejlesztés.

A kapacitások olyan irányú bővítése a cél, amely minden irányból megfelelő erőforráshátteret biztosít az eredményes gazdálkodáshoz, a dolgozói megelégedettség fenntartásához.

A műszaki fejlődés mellett kiemelt figyelmet fordítunk a munkatársak megbecsülésére, a tudás mint alapérték folyamatos fenntartására és fejlesztésére. A vállalati kultúra, mint manapság az egyik legfontosabb fejlődési tényező, első helyen szerepel a folyamatos fejlesztési terveinkben.

Magnetec–Ungarn Kft. 3200 Gyöngyös, Pipishegy Tel.: +36-37/509-100 Fax: +36-37/509-113

Magnetec GmbH D-63505 Langenselbold, Industriestr. 8.

Tel.: +49-6184-9202-66 www.magnetec.de

Ön pályázik, mindig Hogy a nyilvánosság célba érjen! a mi dolgunk!

Segítünk Önnek: kérje testre szabott ajánlatunkat, kedvezményes lehetőségekkel állunk rendelkezésre: hmhgyartas@mediaworks.hu, vagy +36-36/513-633

 Pályázati sajtóközleményekhez árajánlatok készítése, megjelentetése  Szórólap, egyéb nyomdai kiadványok terjesztése

 Internet-banner megjelentetése  Cikkek, interjúk nyomtatott sajtóban történő elhelyezése

TOP 50 – A NAV Heves Megyei Adó- és Vámigazgatósága, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Heves Megyei Hírlap alkalmi kiadványa.

Kiadja a Mediaworks Hungary Zrt. Heves Megyei Irodája • 3300 Eger, Tirinitárius utca 1. • Tel.: 06-36/513-633 • e-mail:hmhgyartas@mediaworks.hu Felelős kiadó: Liszkay Gábor • Főszerkesztő: Kühne Gábor • Szerkesztő: Pócsik Attila • Megyei üzletszervezési vezető: Fodor Beáta • Hirdetésvezető: Szőllősi Judit Nyomda: Rózsa Nyomda, 2030 Érd, Törökbálinti út 34. • Felelős vezető: Juhász László ügyvezető • Nyomtatva: 2017. november • Példányszám: 500 Terjesztés: a benne szereplő cégek körében TOP 50 —

HEVES MEGYE

43

A SIKER TITKA

2017

Hagyomány és folyamatos megújulás

Heiling Tamás cégvezető

Bott Hungária Kft. Wilhelm Bott Gaildorfban mechanikai műhelyt alapított 1930-ban – a mai Bott csoport alapkövét. Ma világszerte mintegy 800 dolgozót foglalkoztat és 100 millió euró forgalmat bonyolít le. Időközben a Bott cégcsoporthoz a három – németországi, angliai és magyarországi – gyártói telephely mellett számos résztulajdonú társaság, licencpartner és importőr is tartozik az egész világon.

A Bott Hungária Kft. Magyarországon 1991-ben alakult szövetkezeti tulajdon privatizálása révén van jelen. A társaság létrehozásának célja, hogy az elsősorban lemezmegmunkálás területén megszerzett és felhalmozott több évtizedes szakmai tudást, ismeretet és eszközöket a piaci elvárásoknak megfelelő vállalati formában működtesse tovább. A vállalati kultúra pozitív irányú erősítését szolgálja a németországi Wilhelm Bott GmbH + Co. KG-vel 2007-ben létrejött egyesülés is.

A cég ma a járműberendezések, műhelyberendezések és munkahelyi rendszerek gyártóinak élvonalában van.

A Bott professzionális berendezések széles programját kínálja az ipar számára.

Berendezési rendszerei műhelyek, üzemek és mobil szolgáltatások racionálisabb és hatékonyabb kialakítását segíti elő.

A cég több mint 80 éves története számunkra kihívás, kötelezettség és elismerés egyben – fogalmazott Heiling Tamás cégvezető.

H-3283 Tarnazsadány Klingler Klaus u. 21.

Te­le­fon: 36/479-995 Te­le­fax: 36/479-980 web: www.bott.hu

44

TOP 50 —

HEVES MEGYE

Mese, Tere-fere, Zab-álom – egytől egyik olyan termékek, amelyeket valószínűleg minden hazai háztartásban ismernek és szeretnek. De talán azt még a legnagyobb rajongók sem biztos, hogy tudják: a kedvenceiket gyártó, 2017-ben már 34 éves Detki Keksz Kft. teljes mértékben magyar tulajdonban lévő cég, a finomságok pedig egy, a Mátra lábánál fekvő kis faluban, Halmajugrán készülnek. A folyamatosan bővülő, korszerű és modern technológiával felszerelt üzemben néhány éve az édességek mellett már sós ropogtatnivalók is készülnek.

A Detki Keksz immár több mint három évtizede a hazai édesipar egyik meghatározó szereplője, Heves megyei gyárából évente több mint tízezer tonna kekszet és linzert juttat el többmilliónyi háztartásba.

Az évtizedek alatt felhalmozott szakmai tudás és tapasztalat, a minőségi kekszgyártás iránti elkötelezettség és a folyamatos innováció révén vált neve sokak számára fogalommá: a Detki egyet jelent a mindig megbízható és megfizethető minőséggel.

A Detki Keksz különös gondot fordít arra, hogy a folyamatos technológiai fejlesztések révén új, innovatív termékeket fejlesszen ki és kínáljon vásárlóinak.

Már bio- és cukormentes, gabonás és zabpelyhes kekszek is szélesítik kínálatát. A gyermekeknek készült, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó Lurkó kekszcsalád 2017-ben megújult: vidám Disney-szereplők költöztek a csomagolásra. A népszerű Zab-álom kekszcsalád is új, Detki-lila csomagolásba öltözött. A szezonális termékként korábban már megkedvelt fahéjas és kakaós karikák immár egész évben kaphatók lettek kisebb kiszerelésben is, éppúgy, mint a ropogós Crunchy kekszcsalád kétféle, kókuszos és erdei gyümölcsös ízben, étcsokoládés bevonattal. A 2015-ben bevezetett sós Detki kekszek is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, a 2017-es év újdonsága a sonkás ízű KexChips, amely – mint az összes többi KexChips íz – különleges technológiával, olaj felhasználása nélkül, kemencében sül aranybarnára, így csökkentett zsírtartalma miatt az egészségtudatos táplálkozás hívei is bűntudat nélkül fogyaszthatják, ráadásul már gluténmentes.

A közel 150 főt foglalkoztató vállalkozás elkötelezett híve a minőségi magyar termékek népszerűsítésének, olyannyira, hogy egyik alapítója és aktív tagja a Magyar Termék Nonprofit Kft.-nek. Évek óta részt vesz a közösség promócióiban, emellett saját, 2017-ben útjára indított Detkilométer elnevezésű nyereményjátékán is értékes, egzotikus utakat nyerhettek a játékos kedvű Detki-vásárlók.

2017 sem múlthatott el újabb szakmai elismerés nélkül: a Mese keksz immár másodszor is elnyerte a Kiváló Magyar Élelmiszer Díjat, míg a Detki Kiváló Fogyasztói Márka kategóriában MagyarBrands elismerésben részesült.

FLOTT-TRANS SZÁLLÍTMÁNYOZÓ ÉS FUVAROZÓ KFT. Bár az egri Flott-Trans Kft. több mint negyedszázada foglalkozik fuvarozással és szállítmányozással, a nagy tapasztalatok ellenére sem kerülhette el azokat a gazdasági bukkanókat, amelyeket az utóbbi időkben egyre nehezebbé váló piaci körülmények okoztak.

A szigorúbb jogi szabályozás, a növekvő költségek miatti beszűkülő mozgástér, a jelentősem csökkenő kereslet, mind-mind megfeszített munkát követelt a cégvezetéstől és a dolgozóktól az elmúlt esztendőben.

A cég biztonságának fenntartásában sokat jelent, hogy tevékenységüket – mint köztudott – haszongépjárművek és kamionok magas színvonalú szervizelésével, valamint logisztikai raktárbázis üzemeltetésével teszik teljessé.

Hosszú távon stabilizáló tényező az is, hogy nemrégiben sikerült befejezni azt a nagyszabású jármű-korszerűsítési és bővítési programot, amelynek eredményeképpen maximálisan ki tudják elégíteni a megrendelőik igényeit.

A számos újratervezés, újraszámolás, újratárgyalás mellett mindennek köszönhető, hogy végül is pozitív irányba billent a 2016-os mérleg.

Teendő marad persze jócskán. Tovább kell gondolni például a cég szervezeti felépítésének átalakítását...

2017-re vonatkozóan azonban maradhat a tavalyi jelszó: optimizmus nélkül kár belekezdeni!

FLOTT-TRANS SZÁLLÍTMÁNYOZÓ ÉS FUVAROZÓ KFT. 3300 EGER, KISTÁLYAI U. 12. ÜGYVEZETÉS: TEL.: 36-512-500; FAX: 36-413-390

Detki Keksz Kft. 3273 Halmajugra, Kossuth u. 178.

Tel.: (37) 375-503 www.detkikeksz.hu

Belföld • Tel.: 36/512-535 • Fax: 36/425-633 • Mobil.: 70/933-1530 • E-mail: belfold@flott.hu Nemzetközi • Tel./fax.: 36/422-505 • E-mail: nemzetkozi@flott.hu Szerviz • Mobil: 70/933-1510 • Tel.: 36/414-503 • Fax: 36/518-510 • E-mail:szerviz@flott.hu

A SIKER TITKA

2017

Ócsai Lajos

Nagy Lajos

Elnök-vezérigazgató

GYÖNGYSZÖV COOP ZRT. A Társaság 2013. december 31-én alakult, a GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ jogutódjaként. Fő tevékenységünk az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem. Ez adja az árbevétel 95%-át. Cégünk a legnagyobb hazai élelmiszer-kereskedelmi üzletlánc, a COOP franchise-rendszer alapítói közé tartozik.

Az élelmiszer termékek mellett mezőgazdasági áruk forgalmazásával is foglalkozunk gyöngyösi áruházunkban.

Gyöngyös városán kívül még 10 településen találhatók meg boltjaink. Egységeinek száma 17, ebből 16 élelmiszert, egy mezőgazdasági termékeket értékesít. Létszámunk és árbevételünk folyamatosan fejlődött, jelenleg a körzet egyik meghatározó munkáltatójaként tevékenykedünk. Értékesítésünk 2017. évi tervezett nettó árbevétele 2,6 milliárd forint, mely az előző évhez mérten 10% körüli növekedést jelent.

Társaságunk kiemelt figyelmet fordít hálózatának folyamatos fejlesztésére, az üzletek áruválasztékának bővítésére és szolgáltatási színvonalának növelésére. Ennek jegyében az elmúlt év végén Gyöngyöspatán építettünk egy korszerűen felszerelt, 450 m2 eladótérrel rendelkező boltot.

A hálózatfejlesztés mellett az eladásra kínált áruk minősége, a HACCP minőségbiztosítási rendszer előírásainak és vevőink elvárásainak való megfelelés jelentős hangsúlyt kap. Üzleteink erőssége abban rejlik, hogy minőségi termékeket, előnyös árakat, bőséges áruválasztékot és udvarias kiszolgálást kínálva hosszú távú kapcsolatokat igyekszünk kialakítani a vásárlókkal. Törzsvásárlóink száma folyamatosa növekszik. Nagy hangsúlyt helyezünk a vásárlók igényeinek megfelelő áruválaszték kialakítására. Egységeinkben különösen kiemelt szerepet kapnak a friss pékáruk, a tejtermékek és csemegekészítmények, a tőke- és baromfihús széles választéka. A Társaság által üzemeltetett Sláger Pékség kiváló minőségű, saját gyártású termékei a teljes hálózatunkban megvásárolhatók. Boltjainkban megtalálhatók a nagy nemzetközi márkák éppúgy, mint a Coop márkatermékek és a hazai gyártók termékei. Akciós kínálatunk hetente megújul, csatlakozva a Coop országos és regionális akcióihoz.

Mezőgazdasági áruházunkban jól képzett szakemberek segítik vásárlóinkat a megfelelő termékek választásánál.

Az elkövetkező években jelentős vásárlóerő-­ növekedés nem várható. Mindezek ellenére célunk a foglalkoztatottak létszámának megtartása mellett az eredményes gazdálkodás folytatása.

Dolgozóink átlagos létszáma 162 fő. A bolt­ hálózatban nagy tapasztalattal rendelkező szakképzett eladók segítik a vásárlókat. Kiemelt figyelmet fordítunk dolgozóink folyamatos továbbképzésére és a felhalmozott tudás tanuló­ képzés útján történő átadására.

Lőrincz László

ügyvezető igazgató

HESI Kft. A nagy hagyományokkal rendelkező társaság tevékenysége diverzifikált, fő profilja: kovászos kenyerek, pék- és finomsütemények gyártása. A különböző funkcionális élelmiszerek, friss és mélyhűtött tésztafélék csoportján belül kiemelkedő a réteslap gyártása, melyből mintegy 25-féle gyártmányuk van, melynek jelentős része exportra kerül. Évről évre eredményes gazdálkodást folytatnak, annak ellenére, hogy az utóbbi időben létszámgondok akadályozták a még jobb teljesítmény elérését. A hazai vevők mellett a több mint két évtizedes exportpiacukat is meg tudták tartani, mely alapvetően segítette a versenyben maradást.

A létszámgondok megoldása érdekében a szakmunkás-utánpótlásra kiemelt figyelmet fordítanak, ennek köszönhetően egyre többen választják első munkahelyül a HESI Kft.-t.

A munkaerő-megtartás érdekében a bérek jelentős emelése szükséges a továbbiakban is. Ehhez azonban a folyamatos fejlesztés mellett a gépesítésen, automatizáláson, munkaszervezésen és a jobb munkakörülmények biztosításán túlmenően szükség lenne a sütőipari termékek árának piaci szintre való emelésére is.

Az egészségtudatos táplálkozást szolgáló egyedi termékek, amelyek kevesebb sót és szénhidrátot tartalmaznak, rostban és vitaminokban gazdagok, nemcsak a választékot bővítették, hanem a megrendelések emelésében is szerepet játszottak. A természetes anyagok felhasználásával készülő termékek minőségmegőrzési ideje nőtt, és a korszerű igényekhez alkalmazkodik. Az olyan termékek iránt, melyek hűtés nélkül legalább 15 napig fogyaszthatók, komoly áruházi érdeklődés mutatkozik.

A társaság innovatív megoldásokra törekszik, melyben fontos cél a K+F keretében történő együttműködés keresése, az élelmiszeripari gyártóknál keletkező jelentős hulladék csökkentése.

A minőségi termékek gyártását az Egerben és Bélapátfalván lévő termelőüzemekben működtetett nyomonkövetés és az évente auditált minőségirányítási rendszer biztosítja.

A Cég több évtizede sikeres, megbízható résztvevője az élelmiszeripari piacnak, mely a fogyasztók elégedettsége nélkül nem valósulhatott volna meg.

Erre a bizalomra építve terveznek a továbbiakban is korszerű, az egészségtudatos táplálkozási igényeknek megfelelő, egyedi innovatív termékeket.

HESI Kft. • 3300 Eger, Sas u. 60/a.

Tel.: + 36 (36) 412-522; +36 (36) 516-668 E-mail: info@hesi.hu Web: www.hesi.hu

ügyvezető igazgató

Hevesgép Kft. A Hevesgép Kft. több évtizedes gyártási hagyományokkal rendelkező magyar tulajdonú mezőgazdasági gépgyár.

Alkalmazottaink létszáma meghaladja a 120 főt, árbevételünk több mint kétmilliárd forint. Bevételünk jelentős részét a gabona­technikai gépek gyártása jelenti, melyek a magas műszaki színvonaluk miatt igen keresettek, mind a belföldi, mind az exportpiacon egyaránt.

Folyamatos gyártmányfejlesztés eredményeképpen több éve exportálunk szálastakarmány-­ felszedő gépeket nyugat-európai piacra, és más gépeket még a tengeren túlra is. Pályázati lehetőségek felhasználásával jelentős mezőgazdasági gépesítési alap- és alkalmazott kutatás folyik, melynek eredménye lehet a következő évek új generációs gépei és technológiája.

A cég elismerését jelenti, hogy a világ számos országából keresik cégünket a közös együttműködés céljából.

A minőség és a folyamatos fejlesztés iránti elkötelezettséget AGROMASHEXPO INNOVÁCIÓS DÍJ, a Magyar Termék Nagydíj és egyéb elismerések is bizonyítják.

Korszerű mezőgazdasági gépek jó minőségű és gazdaságos gyártásának biztosítása érdekében a csúcstechnológiát jelentő CNC-szerszámgépek és korszerű gyártócsarnok beruházása valósult meg 2010-ben.

Termelőkapacitásunk fejlesztésével párhuzamosan kiemelt figyelmet fordítunk dolgozóink egészségesebb, tisztább, komfortérzetet javító munkakörnyezetének kialakítására is.

Hevesgép Kft. 3360 Heves, Munkácsy út 4. sz.

Tel.: 36/346-622, 36/346-076, Fax: 36/545-305 E-mail: hevesgep@t-online.hu Web: www.hevesgep.hu

TOP 50 —

HEVES MEGYE

45

A SIKER TITKA

2017

Johnson Electric HUNGARY Kft. A világ vezető autóipari beszállítói közé tartozó Johnson Electric csoport, amelyet 1959-ben alapítottak, 26 000 embert foglalkoztat világszerte (4 kontinensen, 23 országban), ebből 1600 főt Magyarországon. A cég 1998-ban hozta létre első gyárát Ózdon, majd 2003-ban Hatvanban.

A Johnson Electric Hungary Kft. az elmúlt 14 évben az egyik legjelentősebb ipari szereplővé nőtte ki magát Hatvanban és környékén.

A folyamatos beruházások eredményeként az anyacég a hatvani gyárat kiemelt fejlesztési területnek jelölte ki az új termékek tervezésére és gyártására. Ezzel Magyarországon szinte egyedülálló módon a teljes – termék és technológia – fejlesztési, tesztelési folyamat fellelhető az első ötlettől a szériagyártás beindításáig.

A gyár fő tevékenysége mára – az említett fejlesztéseknek köszönhetően – a motorhűtő modulok új generációjának gyártása. A megrendelők sorában található a BMW, a Toyota, a VW csoport, a Renault, a Daimler és a nagy autóipari alegység beszállítók, mint a Valeo, a Brose és a Mahle. A cég fontos célkitűzése a vertikális integráció fokozása, vagyis a kulcsfontosságú alkatrészek cégen belül történő gyártása, illetve az egyéb alkatrészek helyi forrásból történő beszerzése.

A cég folyamatosan növekszik. A Johnson Electric kiemelt figyelmet fordít a hatvani tudásközpontra, ugyanis itt hozta létre egyik európai mérnökségi kutatási központját, valamint folyamatosan növeli a gyártás-előkészítő és -támogató szakembergárdát is.

Ugyancsak a Johnson Electric Hungary Kft. ad otthont az európai Informatikai Szolgáltató Központnak, a vállalatcsoport részére pénzügyi szolgáltatásokat végző részlegnek (Finance SSC), központi beszerzésnek, illetve az európai géptervező és gépépítő csapatnak is.

A hatvani cég közel 400 főt foglalkoztat. A munkaerőpiaci változások függvényében a cég HR-stratégiája az „Egy nagyszerű munkahely” – Great place place to work – elvét követi, amelyben a vállalat célja az, hogy dolgozói egy támogató, erős és megtartó munkahelyi közösségben valóban jól érezzék magukat.

Jó csapatot, kiváló jövőképet, stabil üzleti környezetet kínálunk az itt dolgozóknak. Az egészségtudatosság, csapatszellem, közösségi felelősségvállalás jegyében a cégnek saját konditerme van, pihenőparkja, kerékpáros csapata, focicsapata, elektromosautó-­ töltőállomása. Mindemellett a vállalati kultúra fontos része a társadalmi szerepvállalás, az önkéntes munka.

A cég fiatal menedzsment gárdája eddig is komoly elismerést vívott ki magának a cégcsoporton belül, ami a továbbiakban még inkább elkötelezetté teszi a vállalat dolgozóit annak érdekében, hogy további üzleti lehetőségekhez jussanak, és Magyarország jó hírét keltsék a világban.

Varga József ügyvezető

K&V Kft. „Két pont között a legjobb megoldás” A K és V Nemzetközi Fuvarozó Kft. immár több mint negyedszázados múltra visszatekintő vállalkozás, mely a térségben és a magyar tulajdonú vállalkozások között a szakmában is elismert helyet foglal el. A vállalat telephelye Gyöngyös határában, az M3 autópálya közelében helyezkedik el, ahol néhány éve a régió egyik legkorszerűbb logisztikai raktárát alakították ki. A K és V Kft. törekvése nyomán olyan komplex logisztikai szolgáltató központot hozott létre, amely magas színvonalú, teljes körű szolgáltatást kínál partnereinek, és amellyel növeli a régió vállalkozásainak hazai és nemzetközi versenyképességét.

Cégünk két fő alappillére a nemzetközi és belföldi árufuvarozás, illetve raktározás. Európa útjain közel 200 járműből álló, GPS-követő rendszerrel ellátott, korszerű gépjárműflottával közlekedünk. Logisztikai raktárunk jelenleg 5600 EUR paletta befogadására alkalmas, melynek további bővítése a közeljövőben várható. Raktárunk szűk folyosós, indukcióvezérléses, magas raktári komissiózó elektromos gépekkel rendelkezik, egyaránt alkalmas állványos, tömbös és polcos tárolásra, továbbá finishing tevékenységek végzésére.

Két alappillérünk mellett tevékenységeink közé tartozik a folyamatosan bővülő személyszállítási szolgáltatásunk, gépjárművek szervizelése és műszaki vizsgáztatása, mindenki számára elérhető üzemanyagkút működtetése.

Gépjárműparkunk folyamatos fejlesztésének érdekében az idei évben is új DAF típusú vontatók kerültek beszerzésre, fenntartva ezzel a biztonságos és környezetbarát áruszállítás feltételeit.

Gépjárművezetőink képzésére a 2017-es évben saját autósiskolát alakítottunk ki, amely biztosítja a magas színvonalú oktatást és a szakmai felkészültség elnyerését.

Cégünk filozófiájának középpontjában a vevőközpontúság áll, ennek megvalósítása érdekében ISO 9001:2015 Minőségirányítás és ISO 14001:2015 Környezetközpontú irányítási rendszer szerint integrált rendszerünk újratanúsítására került sor az év folyamán.

Ettől az évtől rendelkezünk AEOF engedéllyel, illetve az élelmiszer-fuvarozás és -raktározás biztonságosabbá tétele érdekében bevezettük a HACCP-rendszert.

A K és V Kft. szakmai sikerét, elismerését a Magyar­ Brands és a SuperBrands díjak elnyerése is bizonyítja.

Céljaink eléréséhez a jövőben is nagy hangsúlyt fektetünk a minőségre, a szolgáltatásaink színvonalának emelésére, annak érdekében, hogy partnereink általunk bármely szolgáltatásunk tekintetében magas színvonalú, megbízható és teljes körű szolgáltatásban részesüljenek.

A jelenlegi gazdasági helyzetben a célkitűzés továbbra is a proaktív, eredményes működés, rugalmasan reagálva a folyamatosan változó gazdasági és piaci körülményekhez.

JOHNSON ELECTRIC HUNGARY Hatvan, Szepes Béla u. 7.

Tel: +36 (0) 37/544-100 Email: sales@johnsonelectric.com

46

TOP 50 —

HEVES MEGYE

Mátrai Erőmű Központi Karbantartó Kft.

3200 Gyöngyös, Déli Külhatár u. 10–12.

Tel.: 06-37/563-563, fax: 06-37/563-422 web: www.k-v.hu, e-mail: info@k-v.hu

A Mátrai Erőmű Központi Karbantartó Kft. a külfejtéses bányászat gépészeti berendezéseinek hazai kivitelezésében és karbantartásában szerzett több mint harmincéves tapasztalatát magával hozva alakult meg 1993-ban, a MÁTRAI ERŐMŰ ZRt. leányvállalataként.

A 2003. évi reorganizációt, telephely-összevonásokat követően jelenleg a cég garantált minőségben és rugalmas határidővel vállalkozik kis- és nagyméretű alkatrészek forgácsolására, fogaskerekek gyártására, alkatrészek hőkezelésére, hajtóművek és villamos forgógépek javítására, valamint kotrógépek, hányóképző gépek, szállítószalagok bányatérségben történő karbantartására. A többletfeladatok vállalásával szükségszerűvé vált a létszám növelése, valamint mind ezekkel párhuzamosan a személyi állomány fiatalítása és a menedzsment átszervezése is időszerűvé vált.

Minőségpolitikai célok elérése érdekében folyamatosan működteti az ISO 9001 minőségirányítási rendszert, melyet valamennyi tevékenységére kiterjesztett. Rendelkezik a DIN 22261-3 Kotrógépek és tartozék berendezések a barnaszén felszíni művelésben, hegesztés és vizsgálat szabványnak megfelelő minősítéssel, melyet az SLV Hannover auditált.

A minőségirányítási rendszer felülvizsgálati auditja az ISO 3834-2 szerinti „Gyártói hegesztési alkalmasság minősítése, tanúsítása és regisztrálása” tárgyában végrehajtásra került.

Az EN 15085-2 CL1 ÜW fokozatának, a „Vasúti járművek és járműrészek hegesztése” auditálása sikeresen megtörtént, ezzel a tanúsítással vasúti járművek, illetve részegységek gyártására is vállalkozhat a társaság. Az európai piac egyre szigorúbb követelményeinek megfelelően az EN 1090-1 üzemi gyártásellenőrzés mellett megszerezte az EN 1090-2 EXC3 acélszerkezetek, acélfelépítmények gyártására vonatkozó tanúsítást. Ezeken túlmenően C típusú ellenőrző szervezet minősítést kapott társaságunk a Nemzeti Akkreditáló Hatóság auditálása után a „Nagy teljesítményű berendezések acélszerkezeti műszaki és biztonsági ellenőrzésére”.

Kiemelt figyelmet fordít a munkavállalók szakmai felkészültségének, képzettségi szintjének fejlesztésére, képzések szervezésére.

Egészségmegőrzési program keretében az évben folyamatosan több szűrővizsgálatot, illetve védőoltást biztosított a munkavállalók részére.

A gazdasági válság hatásainak mérséklésére meghozott intézkedések eredményeként a társaság növekedési pályán maradt, gazdálkodási, gazdasági pozícióját fenntartotta.

A költségtakarékos gazdálkodás tovább folytatódott. A végrehajtott saját finanszírozású beruházások növelik a versenyképességet, lehetővé teszik teljes értékű komplex szolgáltatás nyújtását nagy méretű acélszerkezetek gyártására.

A külső piac felé történő nyitás a fentiek alapján sikeresen megtörtént, gyakorlatilag az év végéig minden európai bányagépgyártó nagyvállalkozás részére szállítottunk be különböző nagyságrendekben bányagépalkatrészeket, valamint részegységeket, illetve komplett bányászati hányóképző berendezést.

Az ügyvezetés célkitűzése a stabil piacon maradás, mind a hazai, mind pedig a külföldi piacokon, valamint az ehhez szükséges fejlesztések, modernizálások és a kapcsolódó humánerőforrás-intézkedések végrehajtása. A vevői igények maradéktalan kiszolgálását csak a fenti intézkedések meghozatalával és egy kiegyensúlyozott működéssel tudjuk biztosítani.

Mátrai Erőmű Központi Karbantartó Kft. 3271 Visonta, Erőmű u. 11. Pf. 9.

Telefon: +36-37/528-017, fax: +36-37/328-027 E-mail: derda@mekozponti.hu Web: www.mekozponti.hu

2017

Gál István

ügyvezető igazgató

Metaco Union Kft. A Metaco Union Kft. nagypontosságú forgácsolt széria­ alkatrészeket gyárt CNC-esztergagépeken, megmunkáló központokon és egyedi szerszámgépeken. Gyártmányai megtalálhatók az autó-, gép- és vasútiparban. A Metaco Union magyar vezetéssel rendelkezik, azonban egy többszörösen multinacionális cégcsoport tagja. Vevői között többek között megtalálható a Daimler (Mercedes-Benz), a Julius Schüle (Audi, BMW, Maserati, Dodge, Rolls-Royce, Chrysler stb.), a Knorr-Bremse (japán és kínai gyorsvasutak), a Liebherr-Verzahntechnik és a ZF Hungária.

A Metaco Union Kft.-t 2000 novemberében alapították kis családi vállalkozásként. A vállalat 4-5 fővel indult Egerben, melynek a fő tevékenysége már akkor is forgácsoltfém-alkatrészek előállítása volt.

A dinamikusan növekedő kisvállalat pár év alatt kinőtte egri telephelyét, így a Metaco Union áttelepült Füzesabonyba, ahol felépült a jelenlegi épület és csarnok első üteme. Mivel már elegendő hellyel rendelkezett, a Metaco gyorsabb növekedésnek indult. Egyre több új termék és új partner érkezett a fejlődő vállalathoz.

2014 végén a Metaco Union a németországi központú HAY Group tulajdonába került. A HAY Group egy közel 100 éves múltra visszatekintő autóipari nagyvállalat, melynek a fő tevékenysége a kovácsolás (azon belül a Hatebur gyorskovácsolás), meleg hengerlés és a forgácsolás. A HAY GROUP 8 vállalatból áll, melynek leányvállalatai Németországban, Spanyolországban, Kínában és Magyarországon találhatók meg.

A HAY GROUP-hoz való csatlakozást követően a korábbi pár tízezres éves darabszámú alkatrészek mellé milliós darabszámú szériák gyártását és új technológiá­ kat helyeztek át a Metacóhoz. Ehhez növelni kellett a kapacitást, így új beruházások keretein belül megduplázódott a gyártóterületek mérete, új raktárral és irodaépülettel bővült a már meglévő épület. A géppark több mint kétszeresére nőtt; a személyi állomány a 2014-es 33 főről 2017 végére 142 főre emelkedett; az éves forgalom több mint két és félszeresére növekedett.

2016 nyarán a HAY GROUP a japán Musashi tulajdonába került, így a cégcsoport globális érdekeltségekkel rendelkező óriásvállalattá vált, aki 12 700 főt foglalkoztat világszerte, 12 országban és 20 termelő gyáregységben.

A Metaco Union Kft. arra törekszik, hogy vevői maximálisan elégedettek legyenek, és az eddigi értékek mentén haladva tovább fejlődhessen, még több új munkahelyet és hozzáadott értéket teremtve a térségben.

M E T A C O U N I O N KFT. Tel.: +36-36/542-275 • Fax: +36-36/542-274 Web: www.metaco.hu Cím: 3390 Füzesabony, Patak út 2.

A SIKER TITKA

Balogh László

Omya Hungária Mészkőfeldolgozó Kft. Az Omya Hungária Kft. anyavállalata egy svájci konszern, az Omya AG, amelynek fő profilja a papír-, az üveg-, a festék- és a lakkiparban használatos, márványból, mészkőből, krétából őrölt „töltőanyagok” gyártása. Az egri leányvállalat a felsoroltak előállításával foglalkozik, 1992-től, megalakulása óta.

Kiemelt Partnere a Mátrai Erőmű.

Az Omya a világ egyik vezető mészkőfeldolgozó nagyvállalataként jogosan mondhatja magát a nagytisztaságú kalcium-­ karbonátból előállított őrlemények szakértőjének.

Termékeink felhasználási területei: • útépítés (útalapkő, aszfaltozási mészkőliszt, padkázókő), • betongyártás, • talajjavítás, • állattakarmányozás, • üveggyártás, • erőművi füstgáz-kéntelenítés.

A menedzsment koncepciója egy olyan vállalat működtetése, amely az innovatív fejlesztéseknek köszönhetően tovább tudja növelni meghatározó szerepét a mészkőből előállított termékek piacán, illetve olyan cég megteremtése, amely a fejlett technológiát a megbízhatósággal és a költséghatékonysággal képes ötvözni.

Az innovatív fejlesztési stratégiának köszönhetően az Omya Hungária Kft. folyamatosan képes magas színvonalon kielégíteni a vevői igényeket.

A minőségi termékek széles választéka, a megbízható szállítás és a márka által nyújtott előnyök garantálják partnereink elégedettségét.

Cégünk a legkorszerűbb ISO 9001, ISO 14001, OHSAS 18001, GMP+ B2 tanúsítványokkal rendelkezik.

Omya Hungária Kft. 3300 Eger, Lesrét utca 71.

Tel.: +36-36/531-510 Fax.: +36-36/531-520 Értékesítés: +36-36/524-300 rendeles.hu@omya.com www.omya.com

ügyvezető igazgató

SBS Kft.

Nagy jelentőségű lépést tett előre az idei esztendőben az SBS Kft. a technológiafejlesztés és a modernizáció terén.

Mint ismeretes, a cég fő tevékenysége a fémszerkezetek gyártása és megmunkálása erőgépekhez, vasúti szerelvényekhez, valamint egyedi, hegesztett acélszerkezetek gyártása.

A munkák jó része a 15 000 m2-es, egybefüggő üzemcsarnok területén folyik. Itt vannak elhelyezve többek közt a kulcsfontosságú CNC-gépek, a láng-, lézer- és plazmavágók, hajlítóberendezések, modern robothegesztő állomások is.

A korszerű, stratégiailag kiemelkedő fontosságú termelő­ berendezésekkel történő eszközparkbővítés folyamatos, kiemelve az új hegesztőrobotok beszerzését, ezáltal is biztosítva a vevői igények minél magasabb színvonalon történő kielégítését.

Mint Balogh László ügyvezető igazgató elmondta, a fejlesztések minden esetben az emelt szintű automatizálás, digitalizálás, jelentős innováció-tartalom jegyében történnek.

Az SBS Kft. fejlesztési osztálya nemcsak a cég saját termelésieszköz-ellátását, de külső megrendelésre egyedi tervezésű és kivitelezésű ipari gépek gyártását is elősegíti. A saját fejlesztésű teleszkópos rakodógépcsalád fejlesztésével a hosszú távú célok között szerepel egy önálló és független gépgyártó tevékenység elindítása, mellyel a hazai gépgyártás újbóli meghonosításához kíván hozzájárulni.

Az erdőtelki székhelyű vállalat – amely Kelet-Magyarországon egyik meghatározó résztvevője a gyártói piacnak – ebben az évben tovább stabilizálta külföldi és belföldi vevőkörét. Megtartván a jó ideje bevált termékszerkezetet, maximálisan törekszenek vevőik igényeinek kielégítésére.

A cél változatlan, tartani a magas nívót és a feszes határidőket. A talpon maradás záloga néhány egyszerű szóval is összefoglalható: minden évben jobbnak kell lenni, ha lehet, olcsóbbnak, a minőség növelése mellett.

SBS Kft. Tel.: 06-36/496-114 Fax: 06-36/496-860 Székhely: 3358 Erdőtelek, Fő út, Kalász-tanya TOP 50 —

HEVES MEGYE

47

A SIKER TITKA

2017

Schmidt Gábor ügyvezető igazgató

schoen + sandt Hungary Kft. Az egri székhelyű schoen + sandt Hungary Kft. nagy múltú vállalat, hiszen jogelődjét, az Egri Lakatosárugyárat 1891-ben alapították. A speciálisan egyedi gépgyár termékpalettája fokozatosan a könnyűipar kiszolgálása felé tolódott. Immár majd’ fél évszázada játszik szerepet a társaság életében a 140 esztendős német anyavállalat. Előbb megrendelőként teljesítették igényeiket, majd vegyesvállalat jött létre, mostanra pedig teljesen német tulajdonba került a cég.

A magyar középvállalkozás megrendeléseinek felét – főleg PLC vezérlésű elektrohidraulikus kivágógépeket – a német anyavállalatnak szállítják. A vevők jellemzően autóipari beszállítók, de tevékenységük a mentőmellény és a padlószőnyeg kivágásától kezdve a teniszlabda-stancoláson keresztül a papírpénzgyártásig terjed.

Az egri gyárban intenzív tervezőmunka folyik, pár éve egyedi célgépeket is készít a vállalat, melyek túlnyomóan a BOSCH csoportnál kerülnek felállításra.

A schoen + sandt Hungary Kft. egyedi igények alapján speciális célgépek megrendeléseit is teljesíti hazai és külföldi megrendelők számára egyaránt. Az egyedi célgépeket 100%-ban saját maguk tervezik, gyártják és fejlesztik. A modern eszközökkel tervezett és gyártott, gyors és megbízható technológiával ellátott berendezések vevőknél történő üzembe helyezését is az egri gyáregység végzi. Természetesen a gépek későbbi, gyors és rugalmas szervizelését is biztosítja a társaság. A cég a komplett hidraulikus kivágógépeken, a mechanikus, hidraulikus, pneumatikus és elektromos szereléseken túl egyedi és kis szériás alkatrészeket, hegesztett szerkezeteket is gyárt. Ezen túl vállalja hegesztett, forgácsolt és festett gépalkatrészek előállítását.

A vállalat arra törekszik, hogy vevői maximálisan elégedettek legyenek. A cég partnereinek meglévő és egyre növekvő bizalmát tükrözi az, hogy megrendelésállományuk főleg a modern kor technológiai kihívásainak megfelelő célgépek területén egyre növekszik. A száztizenöt embernek munkát biztosító társaság nagy hangsúlyt fektet a szakmai utánpótlás-nevelésre, hiszen húsz tanuló gyakorlati képzését végzik, s a tanulóidő lejárta után a legjobbaknak, hosszú távon munkát – stabil megélhetést biztosítanak.

schoen + sandt Hungary Kft. 3300 Eger, Kistályai út 6.

Telefon +36-36/511-610 • Fax: +36-36/511-640 info@schoen-sandt.hu • www.schoen-sandt.hu

48

TOP 50 —

HEVES MEGYE

Stanley Electric Hungary Kft. A Stanley Electric Hungary Kft. a japán székhelyű Stanley Electric Co. Ltd. (Japan) magyarországi leányvállalata. Az anyavállalatot 1920-ban alapították és a cég napjainkra multinacionális céggé fejlődött. A Stanley Csoportnak jelenleg a világ 14 országában 38 leányvállalata van és több mint 15000 dolgozót foglalkoztatnak. Európában az anyavállalat mintegy 20 éve jelent meg először kereskedelmi irodák létrehozásával és jelenleg Angliában, Németországban, Franciaországban működtet ilyen irodát.

A Stanley csoport termelési profiljának legfontosabb területe a gépkocsik és motorkerékpárok első és hátsó lámpáinak gyártása. A cégcsoport törekszik a legfejlettebb technológia valamint design alkalmazására, így a hagyományosnak számító Halogén és HÍD fényforrások mellett megkezdte a LED-es fényforrások alkalmazását is. A Csoport másik fontos termékcsoportja az elektronikai alkatrészek gyártása. Ilyen alkatrészeket alkalmaznak pl. LCD TV-k, LCD monitorok, notebook displayek háttér világításaként Stanley Electric Hungary Kft. a japán anyavállalat első – eddig egyetlen - európai termelő vállalata, amelyet a gyöngyösi Ipari Parkban alapított meg zöldmezős beruházásként 2001. évben. 2002.évben indult el a termelés, ahol kezdetben a Mazda, majd a Toyota és később a Suzuki gépkocsikhoz készültek első és hátsó lámpák. A termék paletta folyamatosan bővült, jelenleg a Honda gépkocsikhoz (CRV, CIVIC) gyártják a legnagyobb mennyiségben a lámpákat.

Az autólámpa gyártás teljes technológiai folyamata megtalálható a gyöngyösi üzemben, mivel a folyamat nem csak a kész lámpa összeszerelését foglalja magában, hanem a cégen belül történik a fröccsöntés, felületkezelés (festés, metallizálás), valamint a végső összeszerelés is.

A 2016. áprilistól 2017. március végéig tartó 2016-os üzleti évben a gyöngyösi gyárat több mint 1,14 millió készlámpa hagyta el. Az éves árbevétel 45,6 millió EURO-t tett ki, amelynek 72 %-a export árbevételként realizálódott. A cég záró létszáma az üzleti év végén 251 fő volt, a 2017. szeptember végi létszám 257 fő.

A működéshez szükséges létszám biztosításához egyaránt szükséges az új munkaerő idevonzása és a régi munkavállalók megtartása is. A Stanley megbecsüli a dolgozóit és igyekszik erősíteni elkötelezettségüket. Erre azért is szükség van, mert a cégnél is tapasztalható a térségben illetve országosan is jellemző munkaerőhiány. A Társaság 2017. évben a szükséges létszám biztosítása érdekében rendkívüli béremeléseket hajtott végre, Növelték a dolgozók Cafetéria keretét, évente családi napot, karácsonyi ünnepséget rendez, jutalmazza a törzsgárda-tagságot, a hónap dolgozóját, szükség esetén vállalati jogsegélyt nyújt – mindezt a jó munkakörülmények biztosításán túl.

A cég beszállítóival is kiegyensúlyozott kapcsolatot ápol, számos gyöngyösi és környékbeli vállalkozásnak ad munkát, akik elégedettek a Stanley-vel, hiszen egy gazdaságilag, pénzügyileg stabil partner, amely mindig pontosan fizet.

A Társaság jelenleg csak japán autógyárak részére gyárt lámpákat. Határozott szándéka, hogy a jövőben európai autógyáraknak is beszállítója legyen. Ennek érdekében az elmúlt években megszerezte az ISO/TS tanúsítványt és a német autógyárak által elvárt VDA követelményeknek való megfelelésre is felkészült. Az elmúlt időszakban már több európai autógyár tartott auditot a cégnél, amelyen való megfelelés a minimum követelmény, hogy a cég ajánlatot tudjon adni ezen gyárak jövőbeni új modelljeihez.

Stanley Electric Hungary Kft. 3200 Gyöngyös, Gábor Dénes út 1.

Tel: (+36) 37 511-200 Fax: (+36) 37 511-213 web: www.stanleyelectric.hu

VAMAV Vasúti Berendezések Kft. A gyöngyösi kitérőgyár 1952-ben kezdte meg működését, utódvállalataként 1992-ben alakult meg a VAMAV Vasúti Berendezések Kft., 50 százalékban MÁV Zrt., 50 százalékban az osztrák VAE GmbH tulajdonában.

A vasúti kitérők a cég legfontosabb termékei. Több sínrendszerhez, normál vagy nagy igénybevételekhez készülnek kitérők, vágánykapcsolások, átszelések. A széles konstrukciós választék mellett a gyár különleges megoldások megtervezését és gyártását is vállalja. Komplett gyártmányok és részegységek – váltók, keresztezések, sínszékek, zárszerkezetek – egyaránt szerepelnek a gyártmánypalettán. A VAMAV vasúti pályába és kitérőkbe is szállít ragasztott-szigetelt sínillesztéseket, hőkezelt síneket, hidakra kerülő sínekhez dilatációs szerkezeteket, továbbá sínlekötő anyagokat, mint például GEO-rendszerű bordáslemezeket és szorítókat, valamint rugalmas rögzítőanyagokat.

A cég döntően a hazai piacra szállít, de az osztrák anyavállalattal együttműködve exportpiacokra is szállít. A VAMAV Kft. legnagyobb, állandó vásárlói a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt. és azok a nagyvárosok, ahol villamos vagy HÉV közlekedik: Debrecen, Miskolc, Szeged.

A VAMAV Kft., mint a kötöttpályás közlekedés meghatározó beszállítója, folyamatosan törekszik a megújulásra, az innovációra, a vevői igények komplex kielégítésére. Szeretnénk egy fenntartható módon működő, a vevői, tulajdonosi és dolgozói érdekeket kiszolgáló versenyképes cégként működni.

Társadalmi szerepvállalásunk többszintű, mely magában foglalja fesztiválok, sportés vasutas alapítványok támogatását.

Törekszünk a legmagasabb szintű munkaés környezetvédelmi elvárásoknak is megfelelni.

Köszönjük ezúton is vevőink, tulajdonosaink megtisztelő bizalmát és dolgozóink céghez való lojalitását.

VAMAV Vasúti Berendezések Kft. 3200 Gyöngyös, Gyártelep utca 1.

Tel.: 37/312-270, fax: 37/316-179 E-mail: vamav@vamav.hu Internet: www.vamav.hu

A DIGITALIZÁCIÓVAL TRENDET TEREMTÜNK A PNEUMATIKÁBAN.

4.0 18

éve a pneumatikában kollégák 36%-a

10

évnél régebb óta velünk

papírmentes gyártás

50

Mrd forint éves árbevétel

rendelések

kivételes komplexitás

Ipar NTP alapító tag

92%

50 db alatt

30

ezer alkatrész

500+ 20ezer 600+

munkatárs

termék

http://www.aventics.hu

http://www.pneumatika.hu

http://www.pneumobil.hu

facebook.com/AVENTICS

beszállító

Aventics Hungary Kft. 3300 Eger, Bánki Donát u. 3.

Tel.: +36 36 531-600 info.hu@aventics.com