Éjféli Kiáltás 2017 február

Nemzetközi folyóirat a bibliai próféciákról

Éjféli Kiáltás www.ejfelikialtas.hu n 2017 február 2. szám

• Luther – Kálvin – Zwingli

500 év reformáció: fény és árnyékok • Hogyan változtatta meg a protestáns üzenet a világot és dacolt korának szellemével..

E világon nyomorúságotok lesz • Az egyedülálló Jézus

Ára: 2700,-FT

Ára: 1450,-FT

+ postaköltség 120x185 mm, 208 oldal

+ postaköltség

115 x 178 mm, 200 oldal Valószínûleg azt hiszed, hogy mivel Isten már mindent elõkészített a te üdvösségedet illetõleg, neked semmit sem kell tenned.

Milyen tévedés! Nem látod, hogy neked el kell fogadnod Istennek ezt az ajánlatát? A Biblia ezt mondja: «Válas�sz, vegyél, fogadd el!»

A legcsodálatosabb történet amit valaha is elmondtak Smith, Oswald J.

A négy szerzõ különbözõ szemszögbõl közelíti meg a prófétai szó egy-egy vetületét. Érdekes magyarázataik, egyéni meglátásaik arra ösztönzik az érdeklõdõ Olvasót, hogy saját maga is a bibliai próféciák csodájának felfedezésére induljon.

A Bibliai próféciák csodája Marcel Malgo Arno Froese Dr. Arnold G. Fruchtenbaum Norbert Lieth

Ára: 350,-FT

Ára: 850,-FT

A5, 24 oldal

120x210, 124 oldal

Martinidesz Lászlót “2009 január 22-én 55 évesen érte a halál...” ahogyan ezt a híradásokból hallani szoktuk. Mivel õ megtért, hívõ filmrendezõ volt, így bizonyos, hogy az Úr szólította Magához.

Elsõsorban keresztyén témájú dokumentum -és riportfilmek rendezõjeként tûnt fel. Margit István méltatja életútját A Társrendezõ címû írásában. (ÉBA)

Martinidesz László a filmrendezés mellett verseket is írt.

Elsõ versesköte-tének kiadását már évekkel ezelõt tervbe vettük. Erre sajnos csak most – miután elment – kerülhetett sor. A könyvön az utolsó simításokat halálos ágyán, együtt végeztük. Õ hazaérkezett, a kötet elkészült, amit szeretettel ajánlunk olvasóinknak Verseskötet,

+ postaköltség

A társrendezõ

+ postaköltség

Éjféli kiáltásaim

Margit István

Martinidesz László

A két kiadvány együtt is megvásárolható: Ára: 1100,-FT Ára: 1000,-FT

Ára: 1500,-FT

+ postaköltség

+ postaköltség

A5, 112 oldal

A5, 204 oldal

A szerzõ, neves amerikai teológus, nagy igényességgel és alapossággal nyúlt a témához. Nemcsak a kezdetekhez, a teremtéshez nyúl vissza, hanem a jövõbe is tekint: támpontot ad egy helyes biblikus világnézet kialakításához, amely segítséget nyújthat a napjaink ideológiai zûrzavarában való eligazodáshoz. (ÉBA)

A könyv Isten jellemének mélyrehatóbb megismerésérõl, valamint az életünk minden területén való Krisztus követésérõl szól. Miközben Istent szemléljük és megpróbáljuk mindinkább megérteni az Õ útjait, fokozatosan hasonlóvá válunk Õhozzá. A szerzõ ebben akar segíteni bennünket és kínál megoldásokat mindazoknak, akik férjként, apaként, vezetõként szeretnének az Istentõl rendelt helyükön lenni. (ÉBA)

Vissza a kezdetekhez Dr. Albert M. Wolters Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2.; rendeles@ejfelikialtas.hu; Tel.: (+36 1) 3500-343 vagy személyesen a Misszióban megvásárolható

A férfi, akit Isten formál Dan Doriani

Tartalom

Üdvözlet René MalgOtól

CÍML APON 5 500 év reformáció: fény és árnyékok 12 «A legerõteljesebb erõ a korszellem ellenében az imádság a mi Urunk Jézus Krisztushoz»

Nézõpontban 14 Tudhattuk-e, hogy szereteted annyira fáj?

16 Álcázott ellenség 20 E világon nyomorúságotok lesz 24 Prófétikus démonûzés 26 Az egyedülálló Jézu

É jféli Kiáltás 28 Röviden az Éjféli Kiáltás munkájáról a világban 28 Növekedés Amerikában 28 Isten Szava az iskolákban 31 Spanyolul prédikálni 31 Több mint 400 szolgálat egy évben 32 Isten megtartó irgalma 33 Evangélium az egyetemen

3 Üdvözlet 13 Bölcsességek 33 Impresszum

«A keresztyén örökség elherdálása» Valaki egyszer azt mondta nekem: «Egy olyan világban, amelyben semmi sem fontos igazán, amelyben mindenki azt teszi, amit akar, fennáll annak a veszélye, hogy azok az elvek, igazságok és értékek, melyeket évszázadokon át sok fáradsággal szereztek meg elõdeink, a túlzott liberalizmus szemétdombjára kerülnek.» – Igen, a keresztyén Nyugat már rég ott tart, hogy azokat az értékeket, melyeket az evangéliumnak köszönhet, lábbal tiporja. Ennek eredménye a morális és társadalmi káosz, az iszlám megerõsödése, és (arra reakcióként) az európai társadalom széles köreiben a populista jobbratolódás, ami a nyugati történelmet ismerõket legalábbis riadóztathatná.

Dr. Armin Sierszyn református pap és egyháztörténész folyóiratunknak adott egyik interjújában kijelentette, Európa «hosszú távon nem tudná túlélni a keresztyén hit eltûnését a társadalomból» (14. oldal). Igaza van éppúgy, mint a fent idézett személynek, aki még más valamit is mondott: «Izrael Isten népe […] õ a kiválasztott nép. Én nem természetes vagy kulturális valóság, hanem ez egy természetfeletti tény.» Ezek is igaz szavak. És az is jellemzõ, hogy Európa minél inkább a szemétdombra juttatja a bibliai értékeket, annál inkább antiszemita lesz. E kijelentések tulajdonosa különben nem közûlünk, un. evangéliumi keresztyének közül való, nem is protestáns, hanem egy katolikus, méghozzá egy pápa, II. János Pál pápa. Õ volt az is, aki már majdnem 30 évvel ezelõtt Európa újra evangelizálására szólított fel, mint azt dr. Sierszyn a föcikben megemlíti. Való igaz, a mi protestáns evangélium-értelmezésünk sok mindenben másképpen értelmezi a bibliai kijelentéseket, mint a római katolikus értelmezés, de ez nem változtat azon a tényen, hogy ebben a dologban II. János Pál pápának igaza volt.

Számos keresztyén szemet huny afelett, hogy Európában egy újfajta, a Bibliára alapozott evangelizációs mozgalomra és reformációra lenne szükség, ha nem akarjuk, hogy a mi kontinensünk is sok valamikori keresztyén terület sorsára jusson – mint például Észak-Afrika, Törökország vagy Egyiptom, melyek már akkor a keresztyénség központjai voltak, ami-

kor «mi» még szellemi sötétségben tapogatóztunk, és bálványokat imádtuk. Úgy tûnik, számos «haladó» európai semmit nem akar jobban, mint amilyen gyorsan csak lehet, visszatérni a pogányságnak ebbe a szellemi sötétségébe. Ez ellen mi, hívõk egyedül az evangélium pozitív robbanóerejét vethetjük be. Armin Sierszyn ebben a számunkban rámutat a reformátorok által újra felfedezett evangélium messze ható következményeire Európában, és rávilágít arra, mennyire fontos ma is (az akkori protestánsokhoz hasonlóan) a kor szellemével szembeszállni és Jézus Krisztus mellett kiállni. Igaz, a reformációnak megvoltak az árnyékos oldalai is, és mindenki fájdalommal gondol a Jézus nevében kiontott vérre – a reformátorok sem voltak hibátlanok, de mi, az Éjféli Kiáltás Misszió, mint független egyházi szervezet, misszió, (közhasznú egyesület) most a reformáció évében a pozitív hatásokat szeretnénk kiemelni, melyeket a lutheránus evangélista és kálvinista református szentírás-értelmezés magával hozott (amint azt a fõcikkünk is kifejti 4. oldal).

A szabadegyházi és «keresztelõ» hagyomány a mi köreinkben is fennmaradt. Mi azonban nem hisszük, hogy Isten visszavonhatatlanul eleve elrendelte egyeseket üdvösségre, míg másokat anélkül, hogy megszólította volna õket, haragja alatt hagyja és a kárhozatra teremtette. Ellenben mi hisszük a reformátorokkal együtt, hogy az üdvösség elnyerése egyedül ingyen kegyelem és hit által lehetséges, csak Jézus Krisztus megváltói mûve alapján, mi azokkal értünk egyet, akik az evangélium és a Szentírás igazságát vallják és hirdetik, és ebben az egyre sötétebbé váló Európában só és világosság akarnak lenni.

Az idõk jelei viharra utalnak. A keresztyén örökséget egyre inkább elherdálják. Ezért nekünk fokoznunk kell tevékenységünket, Jézus igaz követõivel együtt a Szent Szellem egységéért kell munkálkodnunk, Krisztust hirdetnünk, és az örömhozó evangéliumot világító szövétnekként kell magasba tartanunk, ugyanis hamarosan eljön az éjszaka,«amikor senki sem munkálkodhat» (János 9,4). Maranatha – Jöjj, Uram, Jézus!

René Malgo

Éjféli Kiáltás 2017 február

3

Címlapon

Zürich-ben is jó talajra hullik a reformáció magja. 1518-ban a Wildhaus-ba való Ulrich Zwinglit, aki Einsiedeln-ben lelkész, meghívják a Grossmünster lelkészének

4

Éjféli Kiáltás 2017 február

500 év reformáció: fény és árnyékok Hogyan változtatta meg a protestáns üzenet a világot és dacolt korának szellemével. Egy fejtegetés és egy felhívás az evangélium üzenetének újbóli felragyogtatására és a korszellemmel való szembenállásra.

J

ézus a tanítványait kiküldi az egész világba: «Menjetek, hirdessétek az evangéliumot minden lénynek! Ti vagytok a világ világossága! Ti vagytok a föld sója; ha pedig a só megízetlenül, mivel lehetne ízét visszaadni? Semmire sem való már, csak arra, hogy kidobják, és eltapossák az emberek.» (v.ö. Mt 28,18.19; 5,13). Vélhetõleg éppen ugyanezt éljük meg napjainkban. Az egész világ, a nyugati is, mélyreható átalakulást tapasztal meg. Az entellektüel elit régi receptjei már elhasználódtak. Az európai Egyházat is, ameddig a hangadó fõáramlat után lohol, figyelmen kívül hagyják és eltapossák – nem utolsósorban a belõle tömegesen távozóknak a lábai. A protestáns egyház, a valaha sónak és világosságnak elhívott, gyakran maga sem tudja már, vajon kicsoda-micsoda is. Legfõbb aggodalma a saját túlélése. Például a zürichi Nemzeti Egyház már egy teljes évtizede diskurálgat a pénzrõl, tisztviselõi százalékokról és a maguk struktúráiról.

Az egyházat átszövi az 1500-as év környékén a pénz, a rossz szellemiség és a politika. A katolikus egyház a 13.-14. századtól kezdve Európa elsõ pénzügyi hatalmává emelkedik (avignoni pápaság). Ezen tévút elleni erõteljes tiltakozás az egész szegénységi mozgalom.

1500-ban Rómában VI. Sándor reneszánsz-pápa regnál.

A szeretõivel nemzett egy sor fattyúgyermeket, akiket végigajándékozott birtokokkal és fejedelemségekkel. A báránykáitól ugyanez az egyház jó erkölcsiséget követel meg, vagy legalábbis válttassák ki magukat a bûnökbõl és tisztítótûzbeli büntetésekbõl, megvásárolható feloldozáson keresztül. Körülbelül egy havi keresetért bárki kivásárolhatja magát az összes bûn- és halálgyötrelembõl a jelmondat alapján: «Mihelyt a pénz a ládikába hullik, tisztítótûzbõl a lélek kiugrik.» Ezekkel a büntetõ- és bûnbánati pénzekkel tölti meg az Egyház akkoriban képmutató módon a pénzesládikákat úgy, ahogyan ma

Éjféli Kiáltás 2017 február

5

Címlapon

az európai kormányzatok a közlekedési bírságokból befolyt milliárdokkal.

Ezekkel az álszent visszásságokkal fordul szembe az ágostonrendi szerzetes és teológiai doktor, Luther Márton, Wittenbergben. Ez a helység, ma Berlintõl egy órányi autóútra, akkortájt egy 2000-lelkes városka a német civilizáció észak-keleti peremén. A Biblia olvasásában jártasként és ágostonrendi iskolázottsággal, Luther Mártonban egy akkoriban új és forradalmi felfedezés fogalmazódott meg: senki sem tud Isten elõtt megállni, még kevésbé magát kiváltani. Mindenki elveszett, mindenki. Pál rómaiakhoz írott levelében Luther felfedezi a reformáció üzenetét, ami odavezeti õt a Paradicsom kapujába: Amire egy ember sem képes – azt tette az élõ Isten: Õ elküldte Fiát.

Jézus Krisztus meghalt a kereszten és egyszer s mindenkorra kifizette a számláinkat – nem ezüsttel vagy arannyal, hanem saját vérével! Mindezt Isten feltételek nélkül tette és ajándékozza nekünk – kifürkészhetetlen szeretetébõl. Aki a Szentírásnak ebben az üzenetében bízik, örökkön-örökre megmenekült. Semmi el nem szakíthatja Isten szeretetétõl; a Krisztusba vetett hit a vihar és pusztulás közepette a szilárd horgony.

A reformációhoz hozzátartozik elsõsorban és végsõ soron a Biblia. Az 1500-es 6

Éjféli Kiáltás 2017 február

évben még csak nem is mindegyik pap olvassa a Szentírást. Luther Márton lefordítja német nyelvre a teljes Biblia Ó- és Újszövetségeket. Luther nyelvkészsége és nyelvtehetsége egyedülálló és máig utolérhetetlen. Luther német Bibliájának sikere van. Fõleg a protestáns elit olvassa el gyorsan és szívesen. A reformátor az õ szeretett németeinek részére Isten Szavát mintegy a szívbe tolmácsolja bele. Így válik a Luther-Biblia az új irodalmi német nyelv alapjává. A Luther-Biblia nélkül nem volna sem Gothe, sem Schiller. Ám mindenek elõtt a Luther-fordítású Biblia az evangélikus-lutheránus egyház anyjává válik, mert: Egyedül Isten Igéjébõl születik meg a keresztyén Gyülekezet.

Egyedül Isten Igéjébõl ered a prédikátorok számára a bölcsesség és erõ.

Egyedül Isten Igéje igazgatja, menti meg és hordozza el a világot.

Minden reformáció alapprogramja Wittenbergbõl Genfig mindig ugyanaz marad.

SOLA SCRIPTURA = Egyedül az Írás SOLUS CHRISTUS = Egyedül Krisztus SOLA GRATIA = Egyedül kegyelem által SOLA FIDE = Egyedül hit által Emellett, mindig a középpontot keresi Luther a Bibliában, nevezetesen Jézust,

mégpedig a megfeszítettet. Nem az emberi bölcsesség nagy szavaira, sem mély ájtatos élményekre nem akar hagyatkozni, hanem egyedül a kereszt Igéjére (1.Kor. 1), amely semmissé teszi az összes emberi dicsekvést.

Mivel Isten Igéje az egész életre en�nyire nagy és központi jelentõséggel bír, a reformáció a népiskola anyjává is lesz, és ez pedig központi intézménnyé az evangélikus városokban, vidékeken és falvakban. «olvasás, betûvetés, imádság» ezekre az alapkészségekre okítottak a protestáns Svájc iskoláiban is. Mert azok az emberek, akik maguk tudják olvasni a Bibliát, képesíttetnek arra, hogy Istennel találkozzanak és az Õ Igéjét felfogják.

Aki a Bibliát olvassa, megmenekülést, reményt és szellemi nyereséget talál. Így lesznek a Biblia és az oktatás a szellemi emberi tõke forrásává Európa protestáns oszágaiban.

Luther Márton alapjaiban megrengetett egy korrumpált egyházat és társadalmat élete felhasználásával. Mivelhogy a hatalmasságok tabuit megpiszkálta, a máglyahalál fenyegette. Száz évvel elõtte, 1415. július 6-án, a konstanzi zsinaton Husz János az egyház egyik megreformálásának irányába végzett tevékenységéért az életével fizetett.

Hamvait beleszórták a Rajnába, bár Zsig-

A reformációhoz hozzátartozik elsõsorban és végsõ soron a Biblia. Az 1500-es évben még csak nem is mindegyik pap olvassa a Szentírást. Luther Márton lefordítja német nyelvre a teljes Biblia Óés Újszövetségeket.

mond császártól biztonságos kíséretre volt ígérete.

1521. április 18-án Luthernek vallomást kell tennie Worms-ben a császár, fejedelmek és városi tanácsosok elõtt.

A birodalom legfelsõbb hatóságainak magyarázza a már kiközösített ezen az emlékezetes napon: «Lelkiismeretemben kötve vagyok Isten igéjéhez, ezért semmit vissza nem vonhatok, és nem is akarok.»

Luther tudja: Worms-ben is beszórhatnák (az õ) eretnek hamvait a Rajnába. Ennek ellenére szilárdan kitart.

Ezt a bizonyos 1521. április. 18-át az európai történelem joggal tartja számon jelentõs napként. Ott áll egyetlenegy ember a legmagasabb politikai hatóságok elõtt és hivatkozik Isten Igéjére és saját lelkiismeretére. Természetesen mindezt a Bibliából tanulta (Róm 13,5; 1.Tim 1,19). A korai újkori európai történelem számára ez egy erõteljes jelzés, hogy egy ember hivatkozik a hit- és lelkiismereti szabadságra. Itt Luther belök egy kaput, ami a középkorból az újkorba vezet.

Azért, hogy Luthert megvédjék a császári bosszútól a megígért oltalmi idõ lejárta után, néhány barátja elrabolja és elrejti õt a thüringiai erõ mélyén fekvõ Wartburg várában. Mégis, Luther írásai és röpiratai szélsebességgel röppennek széjjel a legkülönfélebb tájakra is.

Basel-ban is nyomtatják a reformátor írásait. A reformáció egy «nemzetközi» mozgalommá válik.

Zürich-ben is jó talajra hullik a reformáció magja. 1518-ban a Wildhaus-ba való Ulrich Zwinglit, aki Einsiedeln-ben lelkész, meghívják a Grossmünster lelkészének. Itt prédikálnia kell az embereknek. Zwingli a munkáját 1519. újévnapján kezdi, Máté evangéliumának magyarázatával. A zürichi reformációban is alapvetõ és döntõ szerepet játszik a Biblia. Zwingli és barátai szélsebesen fordítják a Bibliát a héberbõl és görögbõl német nyelvre. Oetenbach kolostorának domokosrendi apácáit Zwingli felszólítja: «Elõbb hagyja el folyását a természet rendje, mint nem teljesülne be Isten Igéje!» És záróbeszédébe (1523) ezt írja a reformátor: «A Szentírás kell, hogy legyen nekem és minden embernek bírája; nem szabad azonban, hogy ember legyen Isten Igéje fölötti bíró.»

Zwingli szintén megingatta korának tabuit. Az 1522-es év böjti idõszakában jelen volt egy (nyilvánosan betiltott) kolbászevésen, Amint a forró kolbász illata betölti Froschauer nyomdászmester házát és mindenki (Zwingli kivételével) belemarkol, a jeles társaság kinyitja az ablakot, hogy a városlakók a mellékutcákban észleljék, mi is történik. A régi hitûeken végigsöpör a felháborodás, Zwingli viszont tovább prédikálja Isten Igéjét.

A vitatkozások a zürichi reformáció jellegzetessége. Amint az érzelmek hullámai tetõznek, törvényjavaslat-elõkészítõ egyeztetést rendel el a tanács. A zürichi egyházközségek delegációkon keresztül «elrendelkezhetnek». Eközben nem a tudományok nyelvét, a latint használják, hanem a nép svájci dialektusnyelvét.

Az összes hívõ cselekvõképes! Errõl a kérdésrõl van szó éppen: melyik a

helyes egyház? Vagy 600 férfi vitázik Zwinglivel és barátaival a régi Tanácsházán. Zsinórmértékként egyedül a Biblia számít. Zwingli humanista barátai a reformációnak egy radikális formáját képviselik. Az egyház tagjai, mondják, csak azok lehetnek, akik megtérnek és hívõ módon megkeresztelkednek. Zwingli gyanítja, hogy egy radikális út a zürichi refomációt vérbe és könnyekbe folytaná; még egymagában áll Zwingli, a svájci polgártársai Bern-nel együtt a Limmat folyó menti várost erõszakkal rekatolizálnák. De Zwingli teológiailag is másként gondolkodik, mint a megkeresztelõk.

Ahogyan Ágoston, különbséget tesz a látható és a láthatatlan Egyház között.

A látható egyháznak nem minden tagja igazából hívõ, és a látszólag kegyesek között is vannak álszentek. Emiatt, Jézus Krisztus valódi Gyülekezete láthatatlan. Csak Isten ismeri az Övéit. Ennek megfelelõen fogalmazza meg Zwingli röviden és velõsen: «Melyik Krisztusnak Egyháza? Aki Igéjét meghallja. Hol van az Egyház? Az egész Földkerekségen szerte. Kicsoda? Minden hívõ. Ki ismeri õt? Isten.»

1525-ben nagycsütörtökön, nagypénteken és húsvét napján a zürichi Nagytemplomban az elsõ evangélikus úrvacsorát ünneplik. A katolikus misével ellentétben, szerényen és biblikusan-józanul úrvacsoráznak. «Az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárultatott, fogta a kenyeret…» (1.Kor 11,23). Az Istentisztelet résztvevõi kovásztalan kenyeret (ostyát) vesznek magukhoz egy fa tálból és egy fa kehelybõl bort.

Luthertõl eltérõen, Zwingli a kenyeret és bort szimbolikusan értelmezi: «ez az én testemet jelenti» stb. Ez a zwingliánus értelmezés jutott érvényre különbözõ szabadegyházakban, de a református templomokban nem. Itt Kálvin János

Éjféli Kiáltás 2017 február

7

Címlapon

felfogását tekintik az érvényesnek: Krisztus teste és vére a Szentlelken keresztül vannak jelen és szellemileg fogadtatnak a szívben. Arany eszközöknek és ezüstkelyheknek nincsen helyük. A szép kantáták és megindító zene szintén útjában állnak Isten Szavának, amelynek újra meghallgatásra kell találnia. Zwingli és késõbb Kálvin is egyfajta puritán kegyességet képviselnek. Ami nem áll ott kifejezetten megírva Isten Igéjében, annak nem kellene az Istentiszteletben helyet kapnia.

Zwingli politikuscsaládból származik; édesapja Wildhaus községi elnöke volt. Zwingli egy politikai reformátor. A zürichi reformáció gyakorlatias változtatásokat célzott meg. Luther is hivatásként fogja fel a munkát (az el-hívás -ból).

Nursiai Benedek már a kora középkorban azzal a jelmondttal ajándékozta meg a benedekrendet, hogy «Imádkozzál és dolgozzál». Zwingli számára a munka nem teher, hanem Istentisztelet és a hit kifejezõdése. Nem csak a föld megmunkálása, hanem a kereskedés, ipar, kézmûvesség, kormányzás és oktatás is mint munka, pozitív értékelést kapnak.

A koldulás, ami ezt megelõzõleg az utca arculatába beletartozott, most tiltott.

A szorgalom, takarékosság, hû gazdál-

8

Éjféli Kiáltás 2017 február

kodás, részei az Istentiszteletnek. Az új munkaerkölcsnek hála, felvirágzik a város. Az 1540-1550-es évtizedben a város 100.000 font tõkekészlettel gyarapszik, amit a kormányzat területi terjeszkedésekre fordít. Ennek a hitfajtának megjelölése a puritanizmus (purus = tiszta), azaz a megreformált Zürichben a hit és az élet nem-biblikus összetevõktõl «megtisztítottak». Ez a tendencia a kálvinizmusban inkább még jobban felerõsödik majd.

Az állam által elkobzott kolostori javak az állami gondoskodás alapjaiként szolgálnak. A prédikáló templomnál a tanács ingyenkonyhát létesít a szegények élelmezésére. A középkor megtûrte a koldulást, ugyancsak pozitívként értelmezte: a koldusban velünk a szegény Jézus találkozik, segítenünk kell õt. Az ingyenkonyhához most viszont csak az

Így

válik a LutherBiblia az új irodalmi német nyelv alapjává.

A Luther-Biblia nélkül nem volna sem Gothe, sem Schiller.

önhibájukon kívül elszegényedettek és munkaképtelenek járulhatnak, azaz a betegek, idõsek, nagycsaládosok gyermekei, valamint a diákok. A henyélõk és munkakerülõk üres kézzel távoznak.

Zwingli betiltja az addigi uzsorakamatokat (egészen 20%-ig), megengedi viszont elsõként az üzleti hiteleket 5%-ig. A pénzzel dolgozni engedélyezett.

Kálvin János a második reformátori generációhoz tartozik. 1509-es születésûként Kálvin 25 évvel fiatalabb, mint Luther és Zwingli. Kálvin észak-francia, Luther tanítványa, humanista, jogi doktori címet szerzett, a 16. század legolvasottabb szerzõje. Kálvin a testileg leggyengébb, hatásában azonban az összes református közül a legerõsebb.

4.300 megmaradt levél tanúskodik az õ európai kapcsolati hálózatáról. Kálvin úgy van számontartva, mint a reformátorok közötti ökumenikus. Melanchtonnal és katolikus teológusokkal komolyan megpróbálja legyõzni a hitbéli megosztottságukat.

Kálvin alapítja meg Genfben az Akadémiát. Ezen a káderképzõn mennek keresztül százasával, bizonnyal ezresével, a hitük miatti menekültek, akik az erõs Bern védelme alatt részesülnek a oktatásban, kinevelésben és jellemformálásban Kálvintól A skót John Knox, megmenekülve a francia gályarabságtól hite miatti menekültként, az életébe legmélyebben bevésõdõ tanításokat Genfben kapja. A kálvinista városból ezzel az imával távozik: «Uram, add nékem Skóciát, vagy meghalok!» Skócia odaadatik neki. Egy millió francia, a nemesség és az iskolázottak nagyobbik hányada, megnyitja magát a kálvinizmus irányába (hugenották). Így egy elszánt, harcra kész és a Biblia textusaiban jártas protestantizmus jön létre Franciaországban, Hollandiában, Angliában, Magyarországon, de még Svájcban is.

Genfet úgy nevezik el, hogy a protestáns Róma. Amikor megfogyatkozik az erõ a lutheranizmusból és a katolikus egyház készülõdik a visszavágásra, a kálvini protestantizmus az, amelyet Isten arra használ, hogy megmentse a reformációt.

Kálvin egyházértelmezése korában egyedülálló, igen, úttörõ. A genfi refor-

mátor a hatalmi ágak szétválasztásának a megalkotója. Az operatív egyházi vezetés fölé helyezi a szinódust mint törvényhozó testületet. Kálvin egyháza nem ismer sem püspököket, sem fõpapokat. Négyféle tisztviselõ vezeti, akiket az Újszövetségbõl szedett: presbiterek, pásztorok, tanítók és diakónusok vezetik az egyházat. Kálvin egyházi rendjében, ahogyan hitrendszeri tanításában (Institutio) egy rá mintegy bélyegét rányomó mondat megjelenik, ami egyébként sehol sem található meg a teljes 16. évszázadban: «Ne folyamodjék senki egy hivatalért, mert a gyülekezettõl légyen erre kiválaszttatván.» Ez a mondat egy korai magocskája a késõbbi európai demokráciának. Még ennél is több: Kálvin egyháztanítása a hatalmi ágak széjjelválasztásával válik majdan a kálvinista telepesek közvetítésével és John Locke angol presbiteriánuson keresztül az amerikai alkotmány példaképévé a 18. században.

A kálvinizmusban ott szunnyad az a robbanóerõ, ami Angliában már a 17. században belevezet a forradalomba és parlamenti demokráciába.

A genfi reformáció puritán hangsúlyeltolódásokat kap Kálvin Jánoson keresztül, ahogyan már Zwinglinél is találkozhattunk velük. Még ezen túlmenõen is.

A genfi reformátornak a hitélete maga sem nélkülözi az aszketikus vonásokat.

Ez a sokmindennel foglalatoskodó ember gyakran annyira beletemetkezik a munkájába, hogy elfelejt enni, ami nem kedvez az egészségének. Kálvin szó szerint mondhatja Pállal együtt: «megsanyargatom és szolgává teszem a testemet, hogy amíg másoknak prédikálok, magam ne legyek alkalmatlanná a küzdelemre.»

(1.Kor 9,27). Így él Kálvin Genfben és nagy gyengeségben legyõzi a kormányzatban az erõs szabadelvû ellenfeleit. Aki emiatt Kálvint törvényeskedéssel vádolja, az õt nem értette meg. Ez a refomátor nem csak tanítja, hanem meg is éli az evangélikus kereszt teológiáját. Emiatt, az összes olyan hiba felbukkanásánál, amik õt veszélyeztethetnék, megadatik neki egy a maga nemében páratlan felhatalmazás és lélekjelenlét.

A 16. és 17. századi kálvinizmusban tovább erõsödnek a puritán vonások,

Kálvin János.

Amikor megfogyatkozik az erõ a lutheranizmusból és a katolikus egyház készülõdik a visszavágásra, a kálvini protestantizmus az, amelyet Isten arra használ, hogy megmentse a reformációt.

amelyeket már Kálvinnál jelentkeztek. A kálvinista távol tartja magát világi hívságoktól. A táncmulatságok, karneválozás és világi játékok számára irtózatosak.

Takarékosan él, szerényen és tisztességesen, a hétköznapok során felettébb dolgos és Isten dicsõségére szorgalmas, a munkaszüneti napot megtartja és családjáról gondoskodik.

Magától értetõdõ, hogy ennek a csapásnak a puritán életformája normál esetben nem léhasághoz és elszegényedéshez vezet, éppen ellenkezõleg.

A kálvinizmusban a gazdagság nem bûnnek számít; már Ábrahámnak «igen tekintélyes vagyona volt: jószága, ezüstje és aranya» (1.Móz 13,2), mert Isten megáldotta õt. Zwingli is már, és késõbb a kálvinisták, úgy hiszik, hogy a becsületesen megszerzett gazdagság úgy értendõ a hívõk részére, mint a személyes kiválasztottság jelzése. A kiválasztottság bizonyossága pedig a legerõsebb motiváció, amit ember kaphat. A kegyelem és a kiválasztottság a történelem titka, mondja Ernst Troeltsch mûvelõdésfilozófus. Nem kisebb személy, mint Max Weber, mutatott rá már 100 évvel ezt megelõzõen arra, hogy egy viruló gazdaságú felvirágzott város számára kenõolaj a puritán életmód, igen, hogy a kálvinizmus az õ «evilági aszkézisével» a nyugat felemelkedésének és a kapitalizmusnak volt a saját hajtómotorja. Ténylegesen, a teljesítmény, képzés és tudás (olvasás!) a kálvini protestantizmusban módfelett pozitív elõjelûek, úgyhogy a protestáns

tájakon már korán és sajátságosan tudott felhalmozódni szellemi humántõke.

Genfben magában a kálvinisták megalapítják a banki szektort, valamint az óra- és textilipart, és éppolyan éberen ápolják a nyersanyagkereskedõkkel is kapcsolataikat is. Peter Tschopp genfi közgazdaságtani professzor úgy jellemzi a kálvinistákat mint «a genfi bankszektor atyja». Kálvin engedélyezi (mint ahogyan Zwingli) az üzletszerû pénzkölcsönzést 5%-os maximális kamatoztatással.

Az 1500-as év környékén nevezhetjük Kína megbonthatatlan egységû hatalmi tömjét a világ köldökének. Már akkor, amikor Európa a középkor hajnalodását éli meg, a kínaiak feltalálják a 11. évszázadban a mechanikus órát, ezt követik a nyomtatás, a lõpor, a papír, a vetõgép, az iránytû, a taliga és még egy olyan pici eszköz is mint a fogkefe. Kínának van a középkorban nyílt tengerre is alkalmas hadiflottája, akiknek az óriási hajói a 15. században odahajóznak Afrika keleti partjaira. És mégis, Anglia a 17. század-

Éjféli Kiáltás 2017 február

9

Címlapon

a reformáció óta eltelt 500 évre, nagy háládatossággal teszik ezt; a reformáció ajándékozta minekünk Isten Igéjének a világosságát, az üdvbizonyosság örömét és legutóbb a demokráciát, tudományt és jólétet.

A Kálvinizmus Egy társadalmi hajtóerõ volt a reformáció után Európában a kálvinizmus (gyakran a «kálvinista» és «megreformált»/«református» fogalmakat egymással felcserélhetõen használjuk). Egy egyházvita alkalmával a 17. században Kálvin követõi megfogalmazták Dordrecht-ben (Németalföld) az üdvösségértelmezésükrõl szóló öt lényeges pontjukat: 1. Az ember teljesen romlott és nem keresi Istent.

2. Isten kiválaszt érdemtelenül bizonyos embereket az örök életre, a többieket hagyja elveszett állapotukban. 3. Jézus Krisztus csak a kiválasztottakért halt meg. 4. Isten kegyelme ellenállhatatlan; amikor Õ elhív bûnösöket, azok hinni fognak.

5. A kiválasztottak állhatatosan megmaradnak a hitben és nem tudnak elveszni. - Sok szabadegyház és szabadegyházi szervezet (mint ahogyan az Éjféli Kiáltás is) nem tudja a keresztény hitnek ezt a szemléletét mindegyik pontjára vonatkozóan a magáévá tenni. Mindazonáltal, ha nem is gyõzi meg az összes protestánst a kálvinista üdvösségfelfogás, a kálvinista munkaetika (ahogyan a cikkben ismertettük) nagyon erõs ráhatást tudott kifejleszteni a nyugati kereszténységre. mnr

10 Éjféli Kiáltás 2017 február

ban a világ elsõ számû tengeri hatalmává emelkedik. Mialatt Kína a maga elégedettségében és megcsontosodottságában bomlófélben van, Anglia egy (kálvinista) forradalmat él meg és 1689-ben a világ legelsõ parlamenti demokráciájává lesz.

Viszont a demokrácia és szabadság teret adnak a tulajdonnak, kutatásnak, innovációnak és versengésnek.

2014-ben jelent meg Niall Ferguson, világhírû harvardi és oxfordi történész, könyve «A Nyugat és a világ többi része» címmel. Ferguson is a kálvinista munkaetikában látja a Nyugat váratlan demokratikus, ipari és hadászati felemelkedésének meghatározó táptalaját és hajtómotorját.

A (kálvinista) protestantizmus erõssége tette lehetõvé a kicsi Európa számára, hogy gyorsan felemelkedhessen a világ elõszobájává. Amikor Anglia és a kontinens a 20. században már maguk mögött tudják a reformáció csúcspontját, a protestán USA eléri (újabb és újabb ébredéseknek köszönhetõen) szellemi erejének a teljességét. Csak az 1960-as évektõl indul hanyatlásnak itt is, ott is az egyház; ennek a hanyatlásnak sarkában liheg a kulturális és politikai lecsúszás is.

A protestantizmus által vetett háromszoros árnyat kell ezen a helyen még nagyon röviden ismertetnünk.

1. A reformációval egy tartós és mai napig nem begyógyult szakadás, igen, meghasonlás, férkõzött be az óvilág kereszténységébe. Természetesen, már jóval a reformációt megelõzõen is volt a kereszténységben számtalan egyházszakadás. Már a 11. században cseppet sem békében válnak szét egymástól a keleti és a nyugati egyház. A késõ középkorban az angol Wycliffe-követõk, a cseh husziták és a valdensek mozgalmait csakis állami erõszakkal lehetett legyõzni. Az eretnekek üldözése az egyháztörténelemnek egy komor, borongós fejezete. Ennyiben a reformáció mégis csak pozitív besorolást kaphat, mivel individualista hitmozgalomként a vallási kultúra pluralizálódásának is lehetõséget adott, amit a 18. században a pietizmus még fel is erõsített.

2. A reformáció és ellenreformáció végzetes következménye a megszámlálhatatlanul sok európai vallási háború,

amelyek közül is a legrettenetesebb a harmincéves háború (1618–1648) az összes nyomorúságával, a pestissel és ínségekkel. A legnagyobb szûkölködésük és kilátástalanságuk közepette botlanak bele az emberek az ördög egészségébe. Nem az istentelenek azok, hanem gyakorta az okosok és éberek, akik a vallási háborúzások kiváltotta szörnyûségek miatt eltántorodtak a Bibliától és kereszténységtõl. Így hát, a háborúk a legmélyebb forrásai a nyugati szkepticizmusnak és ateizmusnak. Kézzel kitapintható ez a fejlemény Franciaországban, amely a 18. század végére szellemileg kivérzett. Itt sem írhatjuk ezt egyoldalúan a reformáció számlájára; ellenkezõleg, elsõsorban a konfesszionalista korszaknak a megkeményedései azok, amik itt is, ott is a legsúlyosabb elutasításokhoz vezettek sokakban.

3. A harmadik irányzat a másodikkal függ össze és aránytalanul jobban vonatkozik az újprotestantizmusra mint a katolikus egyházra. Európában az újkori ember a szkepticizmusnk áldozatául esett. Isten helyett egyre szívesebben saját magukban hisznek az európaiak.

A lutheri individualizált hitbõl egy korlátlan szekuláris individualizmus fejlõdik ki, azaz egoizmus. Ahelyett, hogy a Biblia szavába vetné bizalmát, az újprotestáns hajtásból módszeres bibliakritika sarjad ki. Az európai (protestáns) ember Isten fölé emeli magát. Isten Igéjének elvesztésével elhalnak az európai egyházak, az újprotestantizmus azt az erõt, hogy só a társadalom számára, elveszíti. Elsõsorban az 1960-as évek óta – Németországban már korábban is – kezd a nyugat egész ereje (eleinte alig-alig érezhetõen) hanyatlani. A protestantizmus afelé halad, hogy lerombolja a saját sikereit.

Ha ma Európában kihalnának az egyházak, úgy holnapra az egész kontinensre kiterjedne a bukás. Merthogy Európa a Biblia terjesztésén keresztésén jött létre, ha ez megszûnik Európa elbukott II. János Pál pápa már 1990-ben felszólított Európa újraevangelizálására. Nem volt igaza? Az újprotestantizmus ezzel kapcsolatban értetlenül rázta a fejét.

Idõközben a korszellem a fiataljainkat tovább formálta a maga képmására,

vezette a médiát, a férfiak és nõk között osztályharcot robbantott ki, gyermekek milliónak megszületését megtagadta, megfosztott gyermekeket az édesanyjuktól és édesapjuktól és a serdülõfélben lévõknek megnehezítette az identitásukra rátalálást. Európa – hajdanán a világ elõszobája – a hatalmak ping-pong labdájává vált; a küldetésének árulójává lett, mivel saját magát árulta (az neoprotestantizmuson keresztül) el. Nem figyelt a jó Pásztor hangjára, hanem odafordult a tévútra vivõ ideológiákra és a kultúreszményekre. Ez a protestantizmus legnagyobb vétke – mint Istennel és a teljes kontinensel szemben.

A reformáció által Isten mindenekelõtt az észak- és nyugat-európai lakosságot, élükön Németországgal és Svájccal, elhívta és megszentelte. Hogy a reformáció, a 16. századi egyházakban miért nem hozott teljes áttörést és felívelést, sem a kultúrában sem a politikában egyedül Isten titka marad.

Amikor evangéliumi egyházak, legyenek bármilyen hitelvûek is, ünnepélyesen emlékeznek meg a reformáció óta eltelt 500 évre, nagy háládatossággal teszik ezt; a reformáció ajándékozta nekünk Isten Igéjének a világosságát, az üdvbizonyosság örömét és végül a demokráciát, tudományt és a jólétet. A jubileumot viszont a hitviták és halált okozó, a saját igazságukhoz mereven ragaszkodások ellenére is ünnepeljük.

A neoprotes­tantizmus elbizakodottsága nem csak a mi kontinensünket hanem a teljes világot fenyegette meg a szakadékba zuhanással több ízben is; az áltudományos bibliakritikájával megfosztotta az egyházat világosságától, amire pedig igen nagy szüksége van, hogy túlélje és a világ számára áldás legyen.

500 év reformáció, ez egy kezdõ lendület ahhoz, hogy az egyház mozgásterén belül vagy pedig abból kilépve elhagyja a korszellem kitaposott útjait.

Isten azt mondja egyházának: «Ti vagytok a világ világossága, ragyogjon a ti világosságotok!» Tegyünk tehát megvallást az evangéliumról megint megújjúlva és örömmel telten! Ez Istennek ereje, amely meg tud változtattni – tegnap és ma.

Wim Malgo József Jézus

Az Ószövetségben aligha találunk még egy olyan személyiséget, aki oly csodálatos módon mutathatná be Jézus Krisztust és az Õ földi életét, mint József, Jákob fia.A szerzõ úgy próbálja meg továbbadni József történetét, hogy az olvasó érezheti a Jézussal meglévõ párhuzamokat, mert ahogyan Pál mondja, minden igehirdetés célja: «... hogy minden embert tökéletessé tegyünk a Krisztusban.» (Kol 1,28)

Könyv, 264 old. 115x180mm

Ár: 1450 Ft

+postaköltség

144 000

+ 2 tanú Kik azok?

Kényes témát érint a könyv szerzõje, mivel igen nagy a tudatlanság e kérdés körül. Egy világot átfogó közismert szekta is e tévtanítás egyik hirdetõje. Wim Malgo a Bibliát hívja segítségül a féreértések eloszlatására.

Könyv, 144 old. 115x180mm

Ára: 1250,-Ft +postaköltség

A bibliai keresztség

A keresztyén egyházakon és felekezeteken belül köztudottan sok az eltérõ értelmezés és magyarázat a Biblia eseményei, kijelentései és tanításai vonatkozásában. Ezek egyik igen lényeges pontja a keresztség kérdése. Erre kíván választ keresni és adni a szerzõ, Wim Malgo a Biblia alapján.

Füzet, 16 old. 115x180mm

Ára: 350,-Ft +postaköltség

Armin Sierszyn Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu • Tel.: (+36 1) 3500 -343

Éjféli Kiáltás 2017 február 11

Címlapon

UTÁNA JÁRTUNK

«A legerõteljesebb erõ a korszellem ellenében az imádság a mi Urunk Jézus Krisztushoz» Dr. Armin Sierszyn svájci teológus a reformációról, a korszellemrõl, üldöztetésrõl és az európai protestantizmus jövõjérõl.

Interjú.

A reformáció szükséges volt, vagy meg lehetett volna akadályozni?

A reformáció elõestéjén már száz éve az egyház megreformálásának szükségességérõl beszélünk a fõben és a tagokban.

Wycliffe Angliában és Husz Csehországban az elsõ gyülekezõ viharfelhõk. 1456 óta súlyos panaszokat emelnek német fõrendiek. Legvégül akkorára duzzad már a kitörésre készen fortyongó reformáció, hogy az egyház szükségszerûen egy katasztrófa irányába sodródik. A pápaság nyomorúsága, eredménytelen zsinatok, feltörekvõ városok és egyetemek, a humanizmus, a radikális szellemek, erkölcstelen papok, végül is jogot követeltek a maguk részére a parasztság szociális ínsége és egy mélyen vallásos sóvárgás. Amint megindul a reformáció, eleinte a pápaság nem ismeri fel az idõnek a jelzéseit. És a császárnak újra és újra engednie kell a protestánsokkal szemben, mivel a törökök Bécs elõtt állnak és az õ katonai erõikre van ráutalva.

Hogyan tudnak manapság a szabadegyházak ahhoz hozzájárulni, hogy a korszellem ellenében hassanak és az evangéliumot gyertyatartókba helyezzék?

A legerõteljesebb erõ a korszellem ellenében az imádság a mi Urunk Jézus Krisztushoz. Ehhez hozzá tartozik egy az 12 Éjféli Kiáltás 2017 február

Portré

Dr. Armin Sierszyn egy svájci teológus, aki Bauma-ban lelkész és a zürichi Oberland-ban dékán. Teológiát Zürichben, Bethelben és Marburgban tanult, majd az Erlangen-i egyetemen szerezte meg a teológiai doktori fokozatát (Doctor theologiae). Ezek mellett az egyháztörténelem Professor Emeritus-a az STH Basel nevû teológiai fõiskolán.

Kutatási területének fõ hangsúlyát a történelmi és a gyakorlati teológia, a bibliai hermeneutika és a svájci település- és térségi történelem képezik.

Isten parancsolatainak megfelelõ életmód.

Továbbá észlelnie kell a világnak, hogy mi az üdvösség örömteli emberei vagyunk, mivel az evangélium erõsebb mindennél.

Luther a reformációra inkább a közelgõ ítéletnap jeleként tekintett. Sok szabadegyházban ma is az az uralkodó nézet, hogy az utolsó idõkben élünk. Egy újabb reformáció a nyugaton egyáltalán lehetséges-e ill. kívánatos-e?

Luther Krisztus visszajövetelének közeli elközelgését várta. Ennek dacára, vígkedélyû és munkatársával Melanchthonnal a wittenbergi sört hébe-hóba szívesen iszogatja. Tõle ered az a beszéd, hogy: «Ha Krisztus holnap jönne el, én mégis ma elültetnék még egy almafát.» - «Kereskedjetek, amíg vissza nem jövök», mondja az Úr.

A szabadegyházak inkább arra törekednek, hogy az evangélikus és református egyháztól elhatárolják magukat. Volnának viszont területek, amiken – az összes hitvallásbéli eltérés ellenére – megint újra csak egy Luthertõl, Zwinglitõl vagy Kálvintól kellene tanulnunk?

Már több mint 40 éve munkálkodok lelkészként a református egyházban. Jól meg tudom érteni, hogyha megütközést vált ki a keresztény testvériségbõl sok folyamat a nemzeti egyházakban, gyakran én magam sem vagyok máshogy ezzel; az én egyházamban egy kritikus kisebbséghez tartozom. Másrészt sem valamely egyházi gyakorlat, sem az egyháztanács soha nem

Martin Luther: «Ha Krisztus holnap jönne el, én ma mégis elültetnék egy almafát.»

BÖLCSESSÉGEK

akadályozott engem az evangéliumnak a szabadon hirdetésében, és sosem jutott eszembe, hogy egy szabadegyházban dolgozzak. Emiatt nem érzem magamat képesnek, hogy szabadegyházak részére osztogassak tanácsokat. A reformátorok erõssége az õ rendíthetetlen Isten Igéjéhez való hûségük.

Van-e valami, amit jobb volna nem átvennünk a reformátoroktól?

Természetesen a reformátorok is tévedtek. Zwingli és Bullinger például nem-biblikus keménykedéssel jártak el a megkeresztelõkkel szemben. Másrészrõl viszont, megmutatja az újrakeresztelkedõk uralmának katasztrófája Münsterben (1536), hogy az újrakeresztelkedõk sem voltak mentesek a gyarlóságtól és

hogy az õ útjuk legalábbis a 16. századi Európába túl korán érkezett.

Pál apostol inkább pesszimistának hat, ami a keresztények jövõjét illeti itt a Földön. A pásztori levelekben õ a hit hanyatlásáról beszél és arról, hogy mindenkit, aki istenes életet akar élni az Úrban, üldözni fognak. Hogyan egyeztethetõ ös�sze ez a vélemény azzal az áldással, amit hozott a reformáció?

A reformáció korszaka sok üldözést látott.

Gondoljunk csak a hugenottákra Franciaországban, Belgiumban vagy Hollandiában (itt nõk is akadtak, akik a hitükrõl tanúskodtak, pl. Aigues-Mortes-ben Marie Durand!). A katolikus országokban számtalan evangélikus prédikátort és több mint 1000 újrakeresztelkedõt elégettek. Ahol az evangélium legelemibb alapkövetelményei és a felvilágosodás felülkerekedtek politikailag is, kifejlõdött hosszú idõszaka a hitbéli- és lelkiismereti szabadságnak – a szabadegyházak számára is. Ma Európában az elsõ ismertetõjelei vannak annak, hogy a jövõben az iszlám felerõsödésével ezeket a békeidõket felválthatja az üldözéseknek egy új korszaka.

Hogy ítéli meg a nyugati és mindenekelõtt protestáns kereszténység további fejleményeit a jövõben?

Rövid távon az európai protestantizmus befolyása még tovább csökken. A nemzeti egyházak apadó vízszintje nem marad jelentéktelen a szabadegyházak számára sem, mivelhogy ezáltal a kereszténységgel szembeni egész légkör még kiélezettebbé válik. Másrészt viszont, Európa, amelyet biblikus alapozással hoztak létre, nem élheti túl huzamosabb ideig a keresztény hitnek a teljes eltûnését a nyílt színrõl.

Európa évtizedek óta Isten káromlását választja azzal, hogy a legelemibb bibliai parancsolatok ellenében él. Csak egy keresztény ébredés tudja Európát huzamosabb idõre megmenteni az olyan sebes zuhanástól, mint egy vízesés. Õnök is kapcsolódjanak bele abba az imádságba, hogy az élõ Isten még egyszer megkönyörüljön a földrészünkön..

Semmi nem nyújthat nagyobb vigaszt, mint az a bizonyosság, hogy a nyomorúság közepett is Isten szeretete vesz körül.

Kálvin János (1509–1564), teológus

Pedig ha megismerjük azt a szeretetet, amellyel naponta körülvesz minket a mi mennyei Atyánk, akkor nem kell többé súlyként cipelni tetteinket..

Dietrich Bonhoeffer (1906–1945), teológus

Szolgád vagyok, oktass, hogy megismerjem a te bizonyságaidat!

Martin Luther (1483–1546), teológus

Ha egy olyan embert látsz, akinek feltûnõen sok jámborsága van a kirakatában, akkor biztos lehetsz afelõl, hogy annak kevés van belõle raktáron.

C. H. Spurgeon (1834–1892), prédikátor

Gyarlónak láttam egyszerre minden hiú törekvést, s hihetetlenül tüzes vágyakozás gyulladt bennem, hogy felkeljek és hozzád térjek.

Aurelius Augustinus (Szt Ágoston) (354–430), Hippoi püspök, egyházatya

Állapítsuk meg: «Vagy van Isten, vagy nincs.» Mármost melyik felfogás mellé álljunk? Az ész ebben nem dönthet: végtelen káosz választ el bennünket. E végtelen távolság legvégén szerencsejáték folyik, s az eredmény fej vagy írás lesz. (...) Mérlegeljük, mit nyerhet vagy veszíthet, ha fejre, vagyis arra fogad, hogy van Isten. Értékeljük ezt a két eshetõséget: ha nyer, mindent megnyer; ha veszít, semmit sem veszít. Fogadjon hát habozás nélkül arra, hogy van.

Blaise Pascal (1623–1662), filozófus

Nagyon köszönöm a beszélgetést.

Éjféli Kiáltás 2017 február 13

Nézõpontban

Die trich Bonhoeffer:

Tudhattuk-e, hogy szereteted annyira fáj?

Rászedtél Uram, s hagytam, hogy rászedj.

Megragadtál, s hatalmadba ejtettél! (Jer 20,7)

J

eremiás nem tolakodott, hogy Isten prófétája legyen, sõt vis�szaborzadt, amikor a hívó szó eljutott hozzá. Védekezett, ki akart térni: egyszerûen nem akart ennek az Istennek prófétája és bizonyságtevõje lenni. De menekvés közben megragadja õt az Ige, az elhívó szó, nem vonhatja ki magát, Isten áldozata lett. Jeremiás az Õ prófétája. Kívülrõl jön az embert megszólító szó, nem szívének elrejtett vágyaiból, kiváltságaiból, reménységeibõl, hanem Istennek ismeretlen, nem várt gyõzedelmes, erõszakos igéje ragadja meg, ha és amikor akarja. Semmiféle ellenkezés nem segít, hanem Isten válasza érvényes: Mielõtt az anyaméhben megformáltalak, már ismertelek, enyém vagy, ne félj! Én vagyok a te Istened, aki tart téged.

A zután ér vényesül az Úr szeretetének ez a z idegen, t ávoli, ismeretlen, hatalmas szava, mely teremtménye után vágyakozik. Az ember fejére lasszót dobtak, melytõl nem szabadul, s ha ellenkezik, akkor érzi igazán, mennyire lehetetlen ez, mert a lasszó mindig szorosabbá és 14 Éjféli Kiáltás 2017 február

fájdalmasabbá lesz, arra emlékeztetve, hog y fogoly. Kénytelen az ember fogoly mivoltát tudomásul venni. Fogoly, tehát engedelmeskednie kell. Elõírt út ez. Ez annak az embernek az útja, kit Isten már nem enged el, ki nem szabadul el Istentói. Ez annak az embernek az útja, aki - jóban és rosszban - soha többé nem lesz Isten-nélkülivé. Ez az az út, amely a legmélyebb emberi gyengeségbe vezet. Kinevetett, megvetett, bolondnak nyilvánított, de az emberek nyugalmáért és békéjéért éppen olyan veszélyes bolond - kit ütlegelnek, bezárnak, kínoznak és legszívesebben rögtön megölnek -, épp ez az a Jeremiás, éppen, mert nem tud Istentõl el szabadulni. Isten hatalmába ejtette õt. Jeremiás testünkbõl és vérünkbõl való ember volt, állandóan tartós meg aláztatás alatt szenved. Egy éjszaka fájdalmas gyötrõdés után ebben az imádságban tör ki: ,,Rászedtél Uram, s hagytam, hogy rászedj. Megragadtál, s hatalmadba ejtettél.’” Istenem, Te vagy a kezdeményezõ, szívemet Te tetted készségessé, Te szóltál hozzám a Te örök szeretetedrõl, hûségedrõl és erõdrõl. Mikor erõtelen voltam, erõsítettél, mikor tartásra volt szükségem, tartottál; mikor bûnbocsánatra volt szükségem, megbocsátottad

bûnömet. Én nem is akartam, de Te leg yõzted a z én akaratomat, ellenszeg ü lésemet és szívemet.

Istenem, ellenállhatatlanul elcsábítottál engem, úgy, hogy odaadtam magam Neked. Nem én döntöttem, Te döntöttél, végképpen magadhoz kötöttél - életre-halálra. Isten! Miért is vagy Te olyan szörnyen közel?

Minden keresztény élet szorongató nyugtalanítása, ill. nyugtalansága az, hogy Istentõl nem tudunk elszabadulni. Akivel már egyszer kapcsolatba került, nem tud elszakadni Tõle, miként a gyermek az édesanyjától, a férfi a szeretett feleségétõl nem tud elszakadni. Akihez Õ egyszer már szólt, az nem tudja már Õt egészen elfelejteni. Útitársa mindig a jóban és rosszban nyomában van, mint az árnyék az embernek.

Istennek ez a tartós közelsége erõn felülivé válik az ember számára, s néha azt is gondolja: Bár ne kezdtem volna el Istennel! Túl nehéz ez számomra, szétzúzza lelkem békéjét és szerencsémet, de mindez már nem használ, nem tud most már elszakadni, Vele kell véges végig tartania, jöjjön, ami jön. S ha azt gondolja: nem tudja többé elviselni, véget kell vetni az életének, akkor újból megtanulja, hogy így sem tud elszakadni Istentõl, Akitõl hagyta magát rászedni, az

­Minden keresztény élet szorongató nyugtalanítása, ill. nyugtalansága az, hogy Istentõl nem tudunk elszabadulni.

Akivel már egyszer kapcsolatba került, nem tud elszakadni Tõle, miként a gyermek az édesanyjától, a férfi a szeretett feleségétõl nem tud elszakadni. Akihez Õ egyszer már szólt, az nem tudja már Õt egészen elfelejteni.

Õ áldozata marad. Kezében marad. Éppen ennyiben, azonban amikor valaki azt gondolja, hogy az utat tovább már nem járhatja Istennel; mert ez nagyon nehéz - és ilyen órák mindenkire jönnek a maga idejében; amikor Isten nagyobb hatalmába ejtette, amikor egy keresztény ember Isten alatt összeroskad és elkeseredik, akkor Isten közelsége, Isten hûsége és Isten ereje vigasztalássá és segítséggé lesz számára. Csak ekkor ismerjük meg igazán Istent és keresztény életünk értelmét. Az a körülmény, hog y Istentõl nem tudunk elszakadni, sok félelmet, csüggedést, szomorúságot jelent, de azt is jelenti, hogy jóban és rosszban nem lehetünk Isten-nélküliek. Isten velünk van minden utunkon, a hitben, a bûnben, az üldöztetésben, a kigúnyoltatásban és a halálban. Mit nekünk a mi életünk, szerencsénk, a mi békénk, a mi erõtlenségünk, a mi bûnünk? Ha most éppen az Ige, Isten akarata és ereje gyenge halandó bûnös életünkben megdicsõíttetik, a mi erõtlenségünk az isteni hatalom edénye. A foglyok nem büszkélkedhetnek ruháikkal,

hanem láncokat hordanak. De ezek a láncok megdicsõítik Azt, Aki gyõztesként vonul végig a világon és az emberiségen. Láncaink és ruháink rong yai s a sebhelyek, melyeket hordozunk, és hordanunk kell mint Róla szóló dicsõítõ ének. Ki az igazságot, a szeretetet és a kegyelmet rajtunk dicsõíti meg. Az igazság és az igazságosság Istennek és az Õ evangéliumának gyõzelmi menete e világon át. A gyõzelmi menet maga mögött cipeli a megkötözötteket és a foglyokat. Ó, bárha végre az Õ diadalszekeréhez kötne minket, hogy mi mégis - még ha megkötözötten, zúzott sebekkel - gyõzelmében részesedhetnénk. Rászedett minket, hatalmába ejtett, nem enged el: Mit érdekelnek minket a bilincsek, a sebek, a bûn, a szenvedés, a halál? Õ szorosan fog minket, nem enged el. Uram, szedjél rá minket újból és újból, és ejts hatalmadba minket, hogy egyedül Neked higgyünk és haljunk, és megássuk a Te diadalmadat.

Forrás: HANG 1999. október-november

Szent Ágoston imája:

Ne sírj, mert szeretsz engem…

A halál nem jelent semmit.

Csupán átmentem a másik oldalra.

Az maradtam, aki vagyok, és te is önmagad vagy.

Akik egymásnak voltunk, azok vagyunk mindörökre. Úgy szólíts, azon a néven, ahogy mindig hívtál.

Beszélj velem, ahogy mindig szoktál, ne keress új szavakat.

Ne fordulj felém ünnepélyes, szomorú arccal, folytasd kacagásod, nevessünk együtt, mint mindig tettük.

Gondolj rám, kérj, mosolyogj rám, szólíts.

Hangozzék a nevem hátunkban, ahogy mindig is hallható volt.

Ne árnyékolja be távolságtartó pátosz.

Az élet ma is olyan, mint volt, ma sem más.

A fonalat nem vágta el semmi, miért lennék a gondolataidon kívül… csak mert a szemem nem lát…

Nem vagyok messze, ne gondold.

Az út másik oldalán vagyok, lásd, jól van minden.

Meg is fogod találni a lelkemet, és benne egész letisztult szép, gyöngéd szeretetemet.

Kérlek, légyszives… ha lehet, töröld le könnyeidet és ne sírj azért, mert annyira szeretsz engem

Éjféli Kiáltás 2017 február 15

Nézõpontban

Wim Malgo

Álcázott ellenség

M

indenekelõtt tisztáznunk kell az álcázott ellenség fogalmát, «hogy rá ne szedjen minket a Sátán. Az õ szándékai ugyanis nem ismeretlenek elõttünk» (2Korintus 2,10-11). Az Antikrisztus még láthatatlan, de már most céltudatosan, feltartóztathatatlanul nyomul elõre a hadserege. Nem dübörgõ léptekkel közeledik, hanem csendesen, lopakodva és álruhába öltözve! Már itt van közöttünk, de Istennek sok «gyanútlan, jámbor» gyermeke nem veszi észre, és nem ismeri fel õket a rendkívül megtévesztõ álarcuk miatt.

Ezek «szép szóval, ékesszólással megcsalják a jóhiszemûek szívét» (Róma 16,18). Az álcázás stratégiai jelentõsége már az elsõ és a második világháború idején is nagymértékben megmutatkozott. Az ágyúkat, a gépfeg y vereket, pá ncélosokat, repülõgépeket, katonákat mesterien álcáztak különbözõ színekkel, lomsátorral, faágakkal, úgyhogy szépen belesimultak a környezetükbe. Sok ezren vesztették életüket ennek az 16 Éjféli Kiáltás 2017 február

álcázásnak következtében, mert nem voltak elég figyelmesek.

Nos, én itt csupán ebben a kis füzetben négy álruhás ellenséget nevezek meg.

Elsõnek a «vallás» mögé bújt fedezéket nevezném meg, mint a Sátán kitûnõ álruhája. A vallás az õ egyik kitûnõ eleme, mivel a vallás Istenrõl beszél, és a Sátán õsidõktõl azt akarta, hogy «hasonló legyen a Felségeshez!» (Ézsaiás 14,14).

1. A teológiai álarc mögé bújt ellenség

Amit ma teológia néven sok egyház kínál, nem más, mint sátánológia.

Az alapvetõ igazságokat, melyekre a mi hitünk támaszkodik, egyszerûen megtagadják: azt állítják, hogy Jézus nem Isten Fia, hanem a Józsefé. Nem támadt fel testben, egyáltalán nem ment fel a mennybe, és az Õ drága vérérõl szóló tanítás nem esztétikus.

Jézusról szóló tanítás szerintük nem több csak egy történelmi esemény leírása.

Bult mann* (Bultmann, Rudolf evangélikus teológus. Nevét leg�gyakrabban a mítosztalanítás eszméjével kapcsolatban emlegetik.

Valójában a kinyilatkoztatás és a hit objektivációja ellen küzdött: a fiatal Heidegger egzisztencialista létértelmezését felhasználva újraértelmezte a kinyilatkoztatást, mint Isten szavát.) Az ismert evangélikus teológus például az Újszövetséget teljesen átírta, megfogalmazása szerint demitologizálta, mítosztalanította vagyis, «megszabadította a legendáktól». Így, semmi olyan lényeges dolog nem maradt benne, amire a mi Krisztusba vetett hitünk alapszik. Bultmann mesterkedése következtében, a Jézus Krisztusba vetett hit értelmetlenné vált. A liberális teológusok és az ateisták a hitrõl szóló magyarázataikban, a Bultmann féle teológiára hivatkoznak. Körülbelül így érveltek: Látjátok, minden, amiben ti hisztek, micsoda értelmetlenség? Láthatjátok, hiszen saját teológusaitok is ezt állítják!

A hagyomány szelleme az, amely döntésképtelenné tesz benneteket. Azt suttogja a fületekbe: Hisz a templom az, ahol felnõttél. Õ a «tiszteletes úr», aki tanít benneteket. Ha a gyermek nem jár hittanórára, nem konfirmálhat, nem bérmálkozhat – Micsoda elvakultság ez, drága Olvasóim!

Ellenpéldának a Bultmann-teológiával megfertõzött fiatal végzõs lelkészeket, papokat küldenek ki gyanútlan gyülekezetekbe, hogy az ottani hívõket «felvilágosítsák» eddigi hitük téves látásáról.

Arról, hogy ez micsoda szörnyû szellemi pusztításhoz fog vezetni az egyház berkein belül, a még meglévõ egyház szellemi erejében, arról fölösleges beszélnem. De ebben rejlik az Európát is fenyegetõ ítélet egyik alapvetõ oka, mert «az igének megútálója megrontatik; a ki pedig féli a parancsolatot, jutalmát veszi.» (Példabeszédek 13,13; *Károli). Égetõen aktuális Jeremiás prófétai üzenete és felhívása az alvó keresztyénekhez, akik teljes lelki nyugalommal eltûrik az események bekövetkeztét: «Hogyan mondhatjátok: Bölcsek vagyunk, nálunk van az ÚR tanítása! Hiszen hazugsággá tette ezt az írástudók hazug tolla! Szégyent vallottak a bölcsek, megijedtek, zavarba jöttek. Mit is ér a bölcsességük, ha megvetették az ÚR igéjét» (Jeremiás 8,8-9).

2. A hagyományok mögé bújt álcázott ellenség

Ó, a hagyomány ördöge szörnyû hatalom! Megkötözöttség és rabság a hívõk számára! Az egyik aggódó édesanya ezt írta nekem: «A 16 éves lányunk az evangélikus lánygimnáziumban hittant tanul egy ifjúsági munkával megbízott evangélikus

lelkésztõl. Ez a lelkész Bultmann-tanítás módszerének híve, ugyanazt tanítja, amit tõle átvett, mégpedig azt, hogy Jézus szûztõl való fogantatása és feltámadása csupán legenda. És nincsenek is valódi angyalok, nem léteznek isteni csodák. Jézus csupán szeretettel gondozta a betegeket, és ezáltal gyógyultak meg…». Majd így folytatta: «Írtam a lelkésznek egy levelet, szembeállítottam kijelentéseit a Biblia igazságával, és visszautasítottam tanítását».

Azt kérdezem ettõl az édesanyától, de kérdezem azokat a szülõket is, akiknek a gyermekeik ilyen helyen tanulnak: miért nem vonjátok ki azonnal gyermekeiteket ez alól a «tanítás» alól? A hagyomány és a tradíció oltárán feláldozzátok gyermekeitek lelkét az ördögnek? Meddig tétováztok még? A hagyomány szelleme az, amely döntésképtelenné tesz benneteket. Azt suttogja a fületekbe: Hisz a templom az, ahol felnõttél. Õ a «tiszteletes úr», aki tanít benneteket. Ha a gyermek nem jár hittanórára, nem konfirmálhat, nem bérmálkozhat – Micsoda elvakultság ez, drága Olvasóim! Lelkünk ellensége így szórja tovább ezt az ördögi magot a gyermeki lelkek fogékony talajára! Figyelmeztetlek benneteket: Ki mint vet, úgy arat! Sokan váltak már az ilyen «hittanórák» hatására szemtelen, istenellenes csúfolkodókká. Hívõ szülõk, hozzátok el onnan gyermekeiteket, amíg túl késõ nem

lesz! Van elég megfelelõ lehetõség és alkalom arra, hogy gyermekeiteket a Biblia helyes igazságaira taníttassátok. Hozzátok el ilyen helyekrõl õket!

Ha a hagyomány és a megrögzöttség köteléke erõsebb számodra, amely egyházadhoz köt, mint a gyermeked lelki üdvössége, akkor kárára leszel gyermekednek, és az Úr ezt mondja neked a Lukács 17,2-ben: « Jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tengerbe vetik, mintsem egyet is megbotránkoztasson a kicsinyek közül.»

3. A vallási köntösben megbúvó világi szellemiség

Ott, a hol Jézus Krisztusról, a Megfeszítettrõl szóló hamísítatlan üzenetet hirdetik, nem tud az e világ szellemisége betörni a gyülekezetbe, ott a világi szellemiség nem válik uralkodóvá. Mert csak a kereszthez való odaadó hûség szakíthat el az istenellenes világi szellemiségtõl: «Én azonban nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjével, aki által keresztre feszíttetett számomra a világ, és én is a világ számára» (Galata 6,14). Hogy milyen brutális módon tud ez a szellemiség a gyülekezetekbe behatolni, ahonnan aztán kiszorítja a keresztrõl szóló üzenetet (ezzel témával kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztam már a «350 Bibliai válasz az élet különbözõ kérdéseire»

Éjféli Kiáltás 2017 február 17

Nézõpontban

sok hívõ testvér is egyengeti e világias szellem elõtt az utat, mivel õk csak táplálói, de nem nevelõi gyermekeiknek. Õk is eltérnek a tiszta, világos bibliai vonaltól, és nem tartják fontosnak megfenyíteni, inteni és figyelmeztetni a gyermekeiket

c. könyvemben is. Az ott feltett kérdés elsõsorban azt taglalta, hogy mi az Egyház véleménye, a diszkókról, táncról, sportról, alkoholról, cigarettázásról, kávézókról, mozikról, lányokkal való barátkozásokról!).

Egy bizonyos Johannes Viebig evangélikus lelkész tanainak beható tanulmányozása után a választ adó püspök, aki szintén evangélikus egyház tagja, arra a következtetésre jutott, hogy a mostani világi örömök csak a mennyei örömökbõl adnak ízelítõt. Végül felteszi a kérdést: «Miért ne mondanánk köszönetet a sportért és a moziért? Miért ne lennénk hálásak néhány kellemes óráért egy kávéházban a barátnõnk társaságát élvezve?»

Elsõként Hamburgban megalakult nemzetközi ifjúsági szervezet, a CVJM (Christliche Verein Junger Menschen – Nemzetközi Ifjúsági keresztyén egyesület) nyitotta meg az elsõ németországi «dzsessz-pincét». Azt remélték, hogy sok más város is követi majd a példájukat.

Ez a világias szellem keresztyén köntösben behatolt már sok egyházi szervezetbe, gyülekezetbe, és számos szabadegyházba is. A romlásnak ez a szelleme könnyebben talál utat az asszonyi lélekhez. Éva volt az, aki a tiltott gyümölcsbõl adott férjének. Úg yszintén Sára 18 Éjféli Kiáltás 2017 február

ösztönözte Ábrahámot, hogy a hit útjáról letérjen Hágárral. Rebeka bíztatta és bátorította Jákóbot, hogy idõs apját becsapja.

Ha egy asszony elhagyja a bibliai irányvonalat, az egész család, akár az egész gyülekezet az ördög kelepcéjévé válhat. Ugyanezt teszik ma a nõk, ha semmibe véve az ige szavát az 1Korintus 11,15-ben, a kihívó öltözetükkel az 1Timóteus 2,9-10 ellenére, stb. Boldogok azok a nõk, akik megtartják az Úr által szabott korlátokat! És tudják a feladatukat a családban és a helyüket a mai társadalomban! Õk azok az áldottak, akikrõl a Példabeszédek 31 beszél. De jaj, azoknak, akik e végidõkben túllépik a megszabott korlátokat! A romlás szellemének transzparenseivé válnak. De sok hívõ testvér is egyengeti e világias szellem elõtt az utat, mivel õk csak táplálói, de nem nevelõi gyermekeiknek. Õk is eltérnek a tiszta, világos bibliai vonaltól, és nem tartják fontosnak megfenyíteni, inteni és figyelmeztetni a gyermekeiket, nem veszik figyelembe a Példabeszédek tanítását: «Aki kíméli botját, gyûlöli a fiát, de aki szereti, idejében megfenyíti» (Példabeszédek 13,24). Így aztán «korcsokat» nevelnek fel (Zsidók 12,8), olyan kamaszokat, akik nem tanultak meg az atyai

szónak engedelmeskedni, amikor pedig a gyülekezetbe kerülnek, nehezen vagy egyáltalán nem tudnak az Úr Szavának engedelmeskedni. És ha az igehirdetõ nem Istennek, hanem embereknek szolgája, aki a rábízott lelkeket «ügyfeleknek» és nem a menny «várományosainak» tekinti, képtelen lesz a Szentlélek erejével és teljhatalmával hirdetni Isten Szavát, amely elõl a világias szellem elmenekül a hívõ emberek körébõl. Ó, ország, ó, emberek és egyházak, halljátok meg Isten Szavát! Az álruhás ellenség lopakodva körbejár, és a gyülekezetek elpusztításán mesterkedik! Vigyázzatok!

4. Az ortodox önelégültség köntösébe bújt ellenség

Ismerjétek fel, Istennek g yermekei! A sátán közöttetek jár-kel.

Megbénítja ima- és bizonyságtevõ erõtöket! «Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok, meggazdagodtam, és nincs szükségem semmire; de nem tudod, hogy te vagy a nyomorult, a szánalmas és a szegény, a vak és a mezítelen» (Jelenések 3,17). Egy hívõ embert semmi sem sodorhat olyan súlyos és végzetes tévedésbe, mint éppen ez az önelégültség, ez a szellemi gõg. És milyen szívekbe

Mivel azonban ez a szellem gyûlöli a Megfeszítettet, mert ez a kereszt aratott gyõzelmet a gonosz felett, a kereszt ellenségévé tesz téged is! (Filippiekhez 3,18).

Ha igent mondasz az önelégültségre, nemet mondtál a keresztre!

Aki viszont Jézust szereti és Õt követi, az gyûlöli ezt az ellenséget találja meg az utat? Azokba, amelyekbõl az önszeretet kiölte azt az Úr iránti elsõ szeretetet (Jelenések 2,4). Másképp fogalmazva: Azokba az emberekbe, akik többet foglalkoznak a látható, jelenvaló világgal, mint a láthatatlan Örökkévalóval.

Az ilyen hívõknek Isten élõ és velõkig ható igéje alá kell helyezniük magukat (Zsidók 4,12), mert az Úr igéjének megítélõ ereje elvezeti õket a kereszthez. Ott aztán megszûnik minden önelégültség, ott feléled az Isten által megszentelt élet utáni vágy, ott elõtörnek a romlott testem feletti keserû könnyeim. Ott nyer egyre nagyobb teret Krisztus bennem. És ott szívbõl tudom kiáltani: «Nem én, hanem a Krisztus!» Ez az ellenség azért is olyan veszélyes, mert ortodox köntösben jelentkezik, így okoskodik: «Hiszen te megtértél, megkeresztelkedtél, szakítottál a világgal, hiszel a Bibliában, mint Isten Szavában, tehát légy elégedett, én lelkem!» – Mivel azonban ez a szellem gyûlöli a Megfeszítettet, mert ez a kereszt aratott gyõzelmet a gonosz felett, a kereszt ellenségévé tesz téged is! (Filippiekhez 3,18).

Ha igent mondasz az önelégültségre, nemet mondtál a keresztre! Aki viszont Jézust szereti és Õt követi, az gyûlöli ezt az ellenséget – a halálos önelégültséget, és Pállal együtt vall-

ja: «Nem mintha már elértem volna mindezt, vagy már célnál volnék, de igyekszem, hogy meg is ragadjam, mert engem is megragadott a Krisztus Jézus» (Filippiekhez 3,12).

Annak jele, hogy egy hívõt az álarcos ellenség hatalmába kerítette, az, hogy vakká vált…! Mivel vak, nem tudja, hogy nem lát Értetlenül áll a kereszt titka elõtt. Ha látna, visszarettenne, mert meglátná az Urat, és a saját maga nyomorúságos helyzetét. Arra kérlek, olvasd el figyelmesen a János 9,39-41 igeverseket. Ma már látható annak a szörnyû ítéletnek a beteljesedése, amirõl az Úr beszél, amikor az ortodox-látók vakokká válnak, a vakok pedig látókká. Miért? Figyeld meg az önelégültség második tünetét: a merev elutasítást. A NEM-leges válasz a Szentlélek gyengéd ösztönzésére: Engedd magad Általa megtisztítani! Hajolj meg Isten hatalmas keze alatt! Fedd fel régi énedet és tegyél bûnvallást, vidd a kereszt alá! – De te nemet mondtál? Te távolról követed Jézust (Máté 26,58)?

Akkor lásd meg Testvérem, hogy behálózott téged az ellenség! Nem kelt-e ez az ortodox önelégültség szent elégedetlenséget a szívedben?

Nem érzel-e rejtett irigységet azon tanítványok iránt, akik készek a Bárány útját járni? Nem éltél-e meg

éppen te, aki olyan hevesen bíráltad testvéreidet, magad is titkos vereségeket? Óh, én azt hiszem, hogy szíved mélyén minden látszólagos kifelé mutatott önelégültséged ellenére ott él az erõs vágy – Jézus után. Õ (Jézus Krisztus) nincs messze tõled, ott áll egészen közel hozzád.

Rád vár, szeretettel néz rád. Kire tekint az Úr? «…én arra tekintek, aki nyomorult és megtört szívû, és aki igéimet tiszteli» (Ézsaiás 66,2).

Itt csupán néhány álcázott ellenségrõl beszéltem a sok közül. A kérdés a következõ: Ki tud megszabadulni, illetve ki õrizheti meg magát ettõl a romlás szellemétõl, amely vallásos köntösben jelentkezik? Az ellenség álcája a hazugság. Õ maga, a Sátán, a hazugság atyja (János 8,44). Ezért csak az, aki megismeri az igazságot, szabadulhat meg igazán, mert «az igazság megszabadít titeket» (János 8,32). A Sátán elveszíti hatalmát mindazok felett, akik Isten Szavát igazságként ismerik el.

Azokon nem talál fogást az ördög!

Aki keresi az igazságot, az meg is találja! Hallja a Pásztor hangját, az igazság Fejedelmének szavát, és a gyõztes oldalán marad mindenféle álcázott ellenséggel szemben. Jézusé a gyõzelem, a hatalom! Õ a gyõztes Vezér! Ámen

Éjféli Kiáltás 2017 február 19

Nézõpontban

Keresz t yén éle t

E világon nyomorúságotok lesz «E világon nyomorúságotok lesz, de bízzatok: én legyõztem a világot», mondja Jézus (Ján 16,33). Bátorító üzenet.

20 Éjféli Kiáltás 2017 február

A

nyomorúságnak sok arca van.

Nyomorúság a munkahely elvesztése vag y az, ha a mai, teljesítményen alapuló társadalom igényeinek már nem tudunk megfelelni. Nyomorúság az, hogy a jövõben nem tudják már biztosítani a nyugdíjakat. Vagy a betegségtõl, az öregkori nélkülözéstõl való félelem. Aztán ott van az idegenektõl, a lopakodó idegen befolyástól való egyre nagyobb félelem is. 2015 óta Németországban jóval több mint egymillió menedékkérõt fogadtak be, áradatuk még most sem akar véget érni. Ez félelmet vált ki akkor is, ha ezt néhány politikus nem akarja tudomásul venni. Félelem attól, ahová mindez vezethet, félelem a bizonytalanságtól és a Nyugat egyre növekvõ iszlamizálásától, amely minden következményével már ma is érezhetõ.

A nyomorúság bizonyos mértékig hozzátartozik az életünkhöz, ahogy Jézus mondja: «E világon nyomorúsá-

segítségem, ne vess el, ne hagyj el, szabadító Istenem!» (Zsolt 27,8-9).

Míg így tesz, amint õ maga mondja, megtapasztalhatja: «De én hiszem, hogy még meglátom az Úr jóságát az élõk földjén. Reménykedj az Úrban, légy erõs és bátor szívû, reménykedj az Úrban!» (Zsolt 27,13-14). Micsoda vigasztalás ez, mégha minden ember el is hagyna minket: Isten ott van. Õ nem hagy el. Nála menedéket találhatunk, és a helyes úton vezet.

Gyakorolhatjuk magunkat abban, hogy tekintetünket Jézusra irányítjuk, Rá, hitünk elkezdõjére és bevégzõjére nézünk. Így meg kell tanulnunk másképp gondolkodni. «Változzatok meg értelmetek megújulásával» (Róm 12,2).

Figyeljünk azért arra, hogyan és mirõl gondolkodunk, mert gondolkodásunk végsõ soron meghatározza cselekedeteinket.

Reálisan szemlélve a jövõt: nincsenek nagyon rózsás kilátásaink. Mégis

Jézus itt van. Nemcsak nyomorúságainkat ismeri, hanem kész segítséget nyújtani és ismeri a lehetséges kiutat is. gotok lesz». Azonban itt nem áll meg, hanem hozzáfûzi: «De bízzatok: én legyõztem a világot» (Ján 16,33). Jézus itt van. Nemcsak nyomorúságainkat ismeri, hanem kész segítséget nyújtani és ismeri a lehetséges kiutat is.

Dávid király is ismerte a nyomorúságot. Pásztorfiúként megvetették, felesége nyilvánosan kigúnyolta, királyként saját fia taszította le a trónról, és saját hús-vére fenyegette halállal.

Dávid «naplójában», a zsoltárokban találjuk, hogyan keres kiutat: «Halld meg, Uram, hívó hangomat! Könyörülj rajtam, hallgass meg! Ha ezt mondod: Járuljatok színem elé, szívem így válaszol…» (Zsolt 27,7-8).

Nyomorúságában Dávid az Úrhoz kiállt, teljesen tudatosan keresi Isten közelségét és vigasztalását: «…szívem így válaszol: Színed elé járulok, Uram!

Ne rejtsd el elõlem orcádat, ne utasítsd el haragosan szolgádat! Te vagy az én

Jézus Krisztus oldalán állva dicsõséges ígéretének birtokában vagyunk: «Minden hatalmamban áll, A-tól Z-ig. Én vagyok a kezdet és a vég, így szól az Úr, az Isten. Õ mindig ott van a kezdetek kezdetétõl fogva és el fog jönni: Úr mindenek felett» (v.ö. Jel 1,8).

Isten gyermekeiként egyáltalán nem vagyunk kiszolgáltatva a sorsnak, vagy nem vagyunk a természet játékszerei.

Nem, életünk Isten kezében van. Õ a kezdet és a vég a mi életünkben is. Õ az Úr - szükségeink és félelmeink felett is, és Õ újra eljön. Úgy van, ahogy egy régi mondás tartja: «Jézust és az Õ világosságát kut assad, mert sem mi más nem segíthet terajtad!». Keresztyénként csodálatos vigasztalásunk és dicsõséges reménységünk van. Egy mis�szionárius verse tanúskodik errõl, akit 1935-ben Kínában lelõttek a kommunisták. Így ír:

Éjféli Kiáltás 2017 február 21

Nézõpontban

«Félelem – mitõl?

Attól, hogy a lélek megváltatik és megszabadul minden nyomorúságtól tökéletes békében lesz?

Attól, hogy véget ér a harc és a feszültség, hogy Isten egy vonással mindent megfordít?

Ettõl félnél, ettõl?

Félelem – mitõl?

Attól, hogy meglátod Üdvözítõd arcát?

Hogy boldogan köszönt: ‹légy üdvözölve itthon›?

Félelem sebeinek dicsõséges látványától, amelyek örökre megajándékoztak azzal, hogy megkegyelmeztek neked?

Ettõl félnél, ettõl?

Félelem – mitõl?

22 Éjféli Kiáltás 2017 február

Egy villanás - egy lövés - a szív megáll, sötétség, a mennyben - sugárzó fény! Életben és halálban Vele összefonódva, azzal, aki örökrészül hordozta sebeit?

Ettõl félnél, ettõl?

Félelem – mitõl?

Attól, hogy a haláloddal gyõzelmet arattál, ami után egész életedben csak vágyakoztál?

Hogy a véreddel öntözött köves vidéken virágzó aratás fakad majd fel?

Ettõl félnél, ettõl?»

Jézus az utolsó peszáh ünnepén való elárulása és megtagadása, szörnyû kereszthalála elõtt, azelõtt, hogy Istentõl, az Atyától elhagyattatott, így

szólt a tanítványaihoz: «Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. E világon nyomorúságotok lesz, de bízzatok: én legyõztem a világot» (János 16,33). Ezzel Krisztus kifejezetten azokra a történésekre és szavaira emlékeztette tanítványait, amelyekkel az utolsó peszáhi vacsorán útjukra bocsátotta õket. Jézus azt szeretné, hogy a szenvedése elõtti utolsó órák mindig lelki-szellemi szemeink elõtt legyenek (vö. János 13–17).

Mivel Urunk tudja, hogy nekünk, embereknek félelmeink, szükségeink, kísértéseink és korlátaink vannak, a következõt tette tanítványaival: «Felkelt a vacsorától, letette felsõruháját, és egy kendõt kötött magára, azután vizet öntött a mosdótálba, és elkezdte a tanítványok lábát mosni és törölni a magára kötött kendõvel» (János 13,4–5).

Az Úr ekkor a legalantasabb munkával megbízott rabszolga szolgálatát látta el.

Félelem attól, ahová mindez vezethet, félelem a bizonytalanságtól és a Nyugat egyre növekvõ iszlamizálásától, amely minden következményével már ma is érezhetõ..

Kép: imádkozó muszlimok Turinban (Olaszország)

Ezzel mintha ezt mondaná nekünk: «Bár tudom, ki vagy, ismerem a gyengeségeid, mégis kész vagyok arra, hogy szolgáljak neked, kész arra, hogy a legutolsó rabszolgaként megmossam a lábadat, minden nap újra. Kész vagyok, hogy az út porát lemossam rólad, és hogy bûneidet és tévedéseidet megbocsássam.»

Hozzánk intézi szavait Jézus: «Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni a számotokra? És ha majd elmentem, és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek» (János 14,2–3). Krisztus azt szeretné, hogy Rá nézzünk, az ég felé, hogy ne ragadjunk le a problémáinknál, hanem felfelé tekintsünk, a célra, ahol valóban otthon leszünk – vagyis, hogy Õt várjuk, és számoljunk azzal, hogy visszajön. Ez ma is megtörténhet!

Minden újjászületett emberben ott lakik Jézus Krisztus a Szentlelke által.

Bennünk van, és többé soha nem megy el: «Én pedig kérni fogom az Atyát, és másik Pártfogót ad nektek, hogy veletek legyen mindörökké» (János 14,16; vö.

18 verssel). Csak maga Isten tud – a félelmeik közepette – tanítványainak békességet ajándékozni: «Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek» (János 14,27).

Ennek a békességnek két oldala van.

Egyrészt békesség Istennel, mert bûneink meg vannak bocsájtva, múltbéli dolgainkat tisztáztuk, és jövõnk az Õ kezében van. Ez olyan békesség, amirõl ezt olvassuk: «Mivel tehát megigazultunk hitbõl, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által» (Róma 5,1). Másrészt egy olyan békesség, amit Isten újra és újra megad, életünk nehéz helyzeteiben is. Pál errõl a békességrõl mondja: «És Krisztus békessége uralkodjék a szívetekben» (Kolossé 3,15).

Ez a békesség volt az, amit István halála elõtt megtapasztalhatott (Cselekedetek 7), ebben a békességben alhatott Péter nyugodtan a börtönben (Cselekedetek 12), és fakadt dalra a börtönben Pál apostol (Cselekedetek 16).

Aztán folytatta Jézus, és így szólt a tanítványaihoz – félelmek közepette: «Én vagyok az igazi szõlõtõ, és az én Atyám a szõlõsgazda. Azt a szõlõves�szõt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem, lemetszi, és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja, hogy még több gyümölcsöt teremjen. Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet szóltam nektek. Maradjatok énbennem, és én

tibennetek. Ahogyan a szõlõvesszõ nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szõlõtõn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem. Én vagyok a szõlõtõ, ti a szõlõvesszõk: aki énbennem marad, és én õbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni» (János 15,1–5).

Nála maradhatunk. Gondoskodik rólunk. Magára vette a felelõsséget. Az Atyja illetékes az ápolás, a gondozás és a gyümölcstermés tekintetében, mi pedig egyszerûen Jézusnál maradhatunk.

Ugyanakkor ez garantálja azt is, hogyha valóban Isten gyermekei vagyunk, akkor célba fogunk érni: «Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki titeket, és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon» (János 15,16).

A Benne maradásban nincs semmi olyan, amit erõlködéssel kellene tennünk. Inkább arról van szó, hogy a nap folyamán Vele járjunk, Érte éljünk, számoljunk Vele, menjünk Hozzá - akkor is, ha orra buknánk. Ez az, amit Pál így fogalmazott meg: «Mert nekem az élet Krisztus!» (Filipi 1,21). Ez a Belõle, a Biblia Igéjébõl táplálkozó élet, az imádság általi, Vele való kapcsolatból táplálkozó élet, – élet a bennünk lakó Szentlélek erejébõl (én képtelen vagyok erre – Õ azonban képes!).

Mindezt kívánom Nektek, teljes szívembõl. Bár ebben a bukott világban élünk, mégis minden félelem közepette tapasztalhassuk meg azt, amit az Úr Jézus mond: «Bízzatok: én legyõztem a világot!» (János 16,33).

Samuel Rindlisbacher

Éjféli Kiáltás 2017 február 23

Nézõpontban

Bibliai Prófécia

Prófétikus démonûzés

A Genezáreti tó partján

Az Úr Jézus Krisztus két megszállottat gyógyított meg. Mit mondhat számunkra ez a végidõkrõl? Tanulmány.

A

Máté 8,28-34 számol be arról, hogyan gyógyította meg az Úr Jézus a két megszállottat. Ebben az eseményben néhány érdekes prófétikus párhuzam fedezhetõ fel.

Márk ugyanennél az esetnél csak egy megszállottat említ. Az elmondottakból azonban kivehetõ, hogy két megszállottról van szó, akik sírokban laktak (sírként használt barlangokban, üregekben), nem tudták láncokkal és lábbilincsekkel megfékezni õket, éjjel és nappal sem találtak nyugalmat, üvöltöztek, vagdossák magukat kövekkel és egy légió démon uralta õket (Mk 5,9).

Ma is így van ez: Izraelt és a nemzeteket «a sötétség világának urai és hatalmai» (Ef 6,12) kormányozzák.

24 Éjféli Kiáltás 2017 február

Jézus általi isteni szabadításra van szükségük és éppen az utolsó idõkben szabadulnak meg az ördögtõl a szó legvalóságosabb értelmében (Jel 12).

A két megszállott helyzete egyrészt a világ népeire, másrészt Izraeli népére emlékeztet, amely az Ezékiel 37,12-13 szerint a nemzetek sírjaiban van, és ott idegen, megfékezhetetlen hatalmak kínozzák, és nem talál nyugalmat. Zsarnokok légiói üldözték a zsidó népet, és ennek során a nép is – megszállva a sötétség hatalmától – számtalan szenvedést okozott magának. Gondoljunk csak a Harmadik Birodalomra és fennállásának rettenetes következményeire.

A gerazaiak, illetve gadarénusok földje, ahol az Úr Jézus mind a két megszállottat meggyógyította, a pogány Tízváros vidékéhez tartozott, az úgynevezett «Dekapoliszhoz» («Tízváros»). Ez a Genezáreti tó keleti partján fekszik, ahol sok nemzsidó élt,

akik Nagy Sándor hódító hadjáratai nyomán ott telepedtek le. Itt olyan tíz területrõl van szó, amelyek a jobb kereskedelmi kapcsolatok érdekében összefogtak.

Az Úr Jézus földi szolgálatának napjaiban ez a terület úgyszólván ös�szekötõ kapocs volt Izrael és a népek világa között. Akkoriban a démonok különösen tomboltak itt; a terület hasonlított a Sátán hatalmának egyik központjához.

A disznók a zsidóságban tisztátalan állatok voltak (5Móz 14,8), de az izraeli földmûvelõk disznókat tenyésztettek ezen a területen Dekapolisz számára azért, hogy a nemzsidóknak eladják.

Mára már Izrael azáltal, hogy ismét egy államot alkot a saját földjén, az egész világgal rengeteg kereskedelmi kapcsolatot tart fenn. Érdekes, hogy a Jelenések könyve a Jézus visszajövetele elõtt rövid idõszakkal kapcsolatban beszél a nemzetek területeirõl, amelyet 10

királyként ír le, akik összefognak és az antikrisztusi fenevadnak fogják átadni a hatalmukat (Jel 17; 18). A Biblia is utal arra, hogy a végidõkben sok zsidó egy hamis pásztort fog elfogadni, nevezetesen az Antikrisztust (Ján 5,43; Zak 11). Globális méretekben ismét egy összefogás jöhet létre Izrael és a népek világa (a 10 király, aki a fenevadnak adja hatalmat) között és pont itt lesz a Sátán hatalmi központja (vö. Jel 13).

A Márk evangéliumából kiolvasható, hogy amikor Krisztus a légiónyi démont kiûzte, azok körülbelül kétezer disznóba mentek (Márk 5,13).

A démonok a tisztátalant keresik. A római hadseregben egy légió háromezer katonából állt, a teljes létszámú hatezerbõl. Biztosan van jelentõsége annak, hogy a tisztátalan szellemet pont «légiónak» hívták, amely azokra a római egységekre használt latin kifejezés, melyek mégiscsak megszállva tartották az országot és elnyomták. Kifejezetten erre a vidékre ment az Úr és mutatta meg isteni hatalmát. Az utolsó idõk ben újra hasonló események mehetnek végbe. Ha az Úr az Olajfák hegyére teszi a lábát (Zak 14,4), akkor a zsidó néphez fog visszatérni, amely összekeveredett a nemzetekkel, ahogy akkoriban Izrael és Dekapolisz.

A démonok test nélküli szellemi lények, amelyek elõszeretettel laknak testekben, akár disznókéban is. Semmiképpen sem akarnak a feneketlen mélységbe kerülni. Ezt a két embert tehát három-hatezer démon uralta. A démonok kétségkívül felismerték és ismerték Jézust Isten Fiaként, ezzel szemben Izrael vezetõsége vakságot tanúsított Vele szemben. A démonok gyakran többet tudnak, mint a teológusok.

Miért kérdezték félve a démonok az Úr Jézustól: «Azért jöttél ide, hogy idõ elõtt meggyötörj minket?» (Mt 8,29).

A démonok félnek az eljövendõ ítélettõl (vö. Jak 2,19). Az általuk említett kínoztatás a jövõre vonatkozik, amikor a pokolban és a tûz tavában gyötrik majd õket, amely az ördögnek és az angyalai­ nak készíttetett (Jel 20,10; Mt 25,41).

Tudták tehát, hogy az Úr megjelenése a felettük hozott végérvényes ítélettel

kapcsolatos. Bizonyára azt gondolták, hogy azon a helyen már a végsõ ítélet elõtt meghozzák felettük az ítéletet.

Jézus megjelenését a «véggel» hozták összefüggésbe. Ám az Úr még nem ítélte meg õket, ehelyett valami mást tett.

A démonok a disznókba mehettek és a Genezáreti tóba vetették magukat, amelyet «galileai tengernek» is neveznek. Jelképesen szólva, az Úr nem a pokolba küldte õket, hanem a tengerbe. Ha mindezt prófétai perspektívából nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy a tenger a népek tengerét is jelképezheti (vö. Jel 13). Az utolsó napokra nézve a Jelenések könyvébõl egy meglepõen hasonló forgatókönyv vehetõ ki: a Sátán és démonai elõször az égbõl a földre vettettek (Jel 12,9) azért, hogy a népek tengerében kitombolják magukat (Jel 12,12) és csak késõbb jön el a végérvényes ítélet, ha Jézus Krisztus visszatér (Jel 20,1–3,10).

Miután Jézus Krisztus meggyógyította a megszállottakat, a pogány területen lakó emberek arra kérték, hogy «távozzon el a határukból» (Mt 8,34). Elutasították Jézust. Biztos ez a legszörnyûbb «imádság», amit ember egyáltalán imádkozhat. A Márk 5,15 hozzáteszi még, hogy az ottlakókat félelem kerítette hatalmába, és ezután kérték, hogy menjen el. Mennyire jellemzõ: a démonok féltek Krisztus hatalmától és a végítélettõl. Az emberek féltek Jézus szeretetétõl, pedig ez minden félelmet kiûz (1Ján 4,18).

Inkább megmaradtak a tisztátalan mellett és a démonok uralma alatt.

Nem ugyanez zajlik ma a nemzetek között? Kitették Jézus szûrét, megtagadták Tõle a belépést, ne kormányozzon, ne határozzon meg semmit. Akadályokat gördítettek a keresztyénség útjába, és ezen kívül a keresztyénné lett, nyugati világ már megint elfelejtette, milyen úton érkezett el hozzá a Megváltó, az áldások, a hit; nevezetesen Izraelrõl feledkeztek meg. Gondoljunk csak az UNESCO-ra, amely a múlt év októberében döntésében elvitatta a zsidó nép bárminemû történelmi kapcsolatát Jeruzsálemmel és a Templom heggyel. Úgy tûnik, mintha

mindent a sötétség leple borítana be.

Milyen megállapítást tehetünk ezzel kapcsolatban? Az Úr visszavonul és visszatér Izraelbe. Akkoriban elhagyta a pogány Tízváros vidékét azért, hogy újra Izrael felé forduljon.

Világunk egyre démonizáltabb, és a félelem és tanácstalanság ennek megfelelõen növekszik. Mi más lenne a Szíriában dúló háború és az ISIS terrorizmusa, mint démonikus? Mi mások lennének a gonosz uralkodók, elnyomók, zsarnokok, a diktátorok és gátlástalan népvezérek, mint démonikusan irányítottak? Gyógyulásuk elõtt a két megszállottról így tudósít az Írás: «annyira veszedelmesek [õrjöngõk] voltak, hogy senki sem mert azon az úton járni» (Mt 8,28).

Ma is így van ez: Bizonyos helyekre már nincs merszük bemenni a polgároknak –középületekben, pályaudvarokon, bevásárlóközpontokban, repülõtereken vag y stadionokban tartózkodva tart az ember az õrjöngõ, veszedelmes alakoktól, akik rettegést, félelmet és rémületet keltenek. A Bibliából tudjuk, hogy a Sátán ellenõrzi az államokat és a vezetõiket (pl.: Tirusz, Ez 28; Babilon, Ézs 14; Perzsia és Görögország, Dán 10; vö. Ef 2,1–3; 2Kor 4,4). A Jelenések könyvének 16. fejezete írja le, hogyan küldi ki az ördög a démoni szellemeket a világ államainak vezetõire az utolsó idõkben, hogy tévútra vigye õket. A világ felett uralkodó antikrisztusi vezetõ és a hamis próféta az utolsó napokban démonok irányításával - fog uralkodni; aztán a Sátán majd átadja hatalmát a fenevadnak (Jel 13; 16,13). Ki tudja, milyen közel van már ez az idõ?

A zsidó népbõl jött a Messiás, hogy megváltsa a világot, és ebbe a népbe és országba fog visszatérni a világ Uraként (Zak 12; 14; vö. Róm 11,25–29).

Ez ellen harcol a Sátán (gondoljunk a fáraóra, Hámánra, Antiokhosz Epifánészra, Heródesre, Hitlerre, Sztálinra, az iszlámra és az Antikrisztusra.)

Amikor Jézus elsõ alkalommal eljött, a Sátán hatalma különösen felágaskodott ellene. Mielõtt újra eljön, ismét ez fog történni.

Norbert Lieth

Éjféli Kiáltás 2017 február 25

Nézõpontban

soroz at

Az egyedülálló Jézus A Filippi levél több részben közölt magyarázata az Éjféli Kiáltás Misszió különbözõ igehirdetõitõl. 14. rész, Filippi 2,9–11.

A

Filippi levél 2,5–11 nemcsak ennek a levélnek csúcspontja, hanem egyébként is az Újszövetség legfontosabb krisztológiai kijelentéseihez tartozik. A legtöbb magyarázó abból indul ki, hogy ez az õskeresztények dala volt, egy Krisztus-himnusz, amely két nagy részre oszlik, melyek Urunk Jézus egyedülállóságát és összehasonlíthatatlan mivoltát mutatják meg.

Az 5-8. versekben Jézus cselekszik.

Ez írja le egyszerûen, mégis annyira megindítóan Isten Fiának tökéletes és mindenre kiterjedõ megalázkodását.

De a teljes kiüresítés, alázat, lemondás és az Atya iránti szeretetbõl való engedelmesség útja nem fejezõdik be a 8. verssel. Ahogy a zene világában mondanák, a Calando (olaszul lassulva és halkulva) vagy Espirando (olaszul «lehelet finoman», elhalóan) után Crescendo következik, ami Forte Fortissimoba csap át, amit már semmi sem múlhat felül.

A 9-11. versekben Isten cselekszik.

Ez írja le fejedelmien és felettébb megragadóan Jézus Krisztus teljes, mindent átfogó felmagasztalását. Így reagál Isten Fia alázatára.

Jézus megalázkodása és az Atya általi felmagasztalása pont azt igazolja, amit Krisztus a Máté 23,12-ben mond: «Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, és aki megalázza magát, felmagasztaltatik.» Ez egy megdönthetetlen bibliai alapelv: «aki tisztességet akar, elõbb legyen alázatos!» (Péld 15,33). Isten is mindig így fog cselekedni az életünkben, ha szívbõl megalázzuk magunkat!

Jézus elõzõ versekben leírt hatalmas kiüresítését azonnal Isten «ezértje» 26 Éjféli Kiáltás 2017 február

követi: «Ezért fel is magasztalta õt Isten mindenek fölé» (Fil 2,9a). A teljes kiüresedés után a tökéletes beteljesedés, a megalázkodás után a felmagasztalás: «mindenek fölé». Hogyan lehetett az Urat még inkább felmagasztalni? Hisz Krisztus már (az) emberré válása elõtt rendelkezett minden isteni tulajdonsággal, része volt Isten hármasegységének.

Istenként Isten maradt! De leereszkedésén, szenvedésén, halálán keresztül megtapasztalt egy új dimenziót és «végigszenvedte». Istenemberré vált.

Jézus kereszthalála után három nappal «e minõségében» magasztaltatott fel a sírból való feltámadása által az életre (Csel 2,32; 5,31), negyven nappal késõbb a mennybemenetel által magasztaltatott fel a mennybe (Csel 1,9), a mennyben pedig az Isten jobbjára magasztaltatott fel (vö. Csel 2,33), és ott könyörög érettünk és képvisel minket Isten, az Atya elõtt (Zsid 7,25; 9,24).

Emberré válásakor Jézus «hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, de nem vétkezett» (Zsid 4,15).

Megtanulta az engedelmességet, tudott azonosulni velünk, szánalomra indult gyengeségeinken és végül mennyei fõpapunkká vált (Zsid 5,8; 9,24). Mindez a János 17,5-ben mondott imádságának meghallgatása: «És most te dicsõíts meg, Atyám, önmagadnál azzal a dicsõséggel, amely már akkor az enyém volt tenálad, mielõtt még a világ lett.»

Jézus példája megmutatja: A felfelé vivõ út elõször mindig lefelé vezet.

Adolf Schlatter így szól errõl: «Ahogyan Jézus cselekszik és ahogyan Isten cselekszik vele kapcsolatban, az szoros, ok-okozati összefüggésben áll. Jézus megalázza magát, Isten felmagasztalja Õt. Jézus(hoz) szegénnyé teszi magát, Isten a legdicsõségesebb örökséggel ajándékozza meg. Jézus az utolsó lépését is engedelmességben teszi, elveszi a keresztet; Isten magasan az

Filippiekhez írt levél 2,5–11 Az az indulat legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban is megvolt: aki Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlõ Istennel, hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és emberként élt; megalázta magát, és engedelmes volt mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért fel is magasztalta õt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb, hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alattiaké; és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsõségére.

egész teremtés fölé emeli és nevét a legnagyobbá és legdicsõségesebbé teszi.

Akinek a legnagyobb a neve, annak adatik a legnagyobb hatalom és dicsõség, úgyhogy mindenek felett uralkodik.»

«Ezért fel is magasztalta õt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb» (Fil 2,9). Az adományozás nem azt jelenti, hogy Jézus ezt a nevet ismét el tudja veszíteni. Szó szerint annyit jelent, hogy ajándékozott vagy kegyelembõl adatott. A Bibliában Jézust több mint 250 címmel vagy elnevezéssel írják le. Például ilyen az ismert igerész, amelyet olyan szívesen idézünk karácsonykor: «Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az õ vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erõs Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme!» (Ézs 9,5). Mit mond az angyal Máriának?

«Akit nevezz Jézusnak» (Lk 1,31). Ez a név tehát már adva volt. Így a megoldás máshol keresendõ. A Jelenések 19,16ban találjuk a választ: «Ruhájára és derekára ez a név van írva: ‹királyoknak Királya és uraknak Ura›.» Az Úrnak tehát ez az új neve, e «minden névnél nagyobb» név.

A világtörténelem minden neve, akkor is, ha jól hangzó, és ha hivatalt, rangot, állást és méltóságot takar,

kicsiny, térben és idõben korlátozott – szemben az Úr egyedülálló nevével. Az «Úr» a görög kyrios szó fordítása. Jézust ezen a tiszteletbeli címen ismerték a korai egyházban. Ebbõl lett aztán a különösen kifejezõ «Úr Jézus Krisztus» elnevezés (pl.: 1Tessz 3,11-ben).

Mi olyan különös ebben a névben?

William Barclay leírja azt, hogy idõk folyamán hogyan változott a jelentése: «A kyrios szó érdekes fejlõdésen ment keresztül. 1. Mindenekelõtt mestert vagy tulajdonost jelentett. Olyan címrõl volt szó, amelyben az illetõ iránti állandó tiszteletadás fejezõdött ki. 2. A szó a római császár hivatalos titulusává vált. Görögül a római császárt kyrios, latinul dominus címmel szólították meg. Õ volt a családfõ és az uralkodó.

3. A szó a pogány istenek megnevezésére szolgált. Minden pogány istennél elé tették ezt a megjelölést: kyrios, Úr.

4. Ezzel a szóval fordították le a héber Jahve kifejezést az Ószövetség görög változatában. Amikor Jézust kyriosként, Úrként nevezték meg, akkor ez azt jelentette, hogy Õ volt a Mester és minden élet tulajdonosa. Õ a királyok Királya, a hatalmasok Ura. Úr volt úgy, ahogy a pogány istenek a néma bálványképeikkel sohasem voltak képesek.

Jézus semmivel sem kevésbé volt isteni.

Jézus Krisztus új neve, a név, amelyen az egész világ egyszer szólítani fogja, az Úr neve.

Milyen egyedülálló név! Milyen értéke van ennek az névnek számunkra?

Hogyan bánjunk ezzel a dicsõséges névvel?

A mindenek fölé magasztalás a múltban történt, ugyanúgy annak a névnek az adományozása is, amely minden név felett áll. Mégis mindkettõ hatással van a jelenre. A következõ vers azonban az eljövendõrõl beszél, és megerõsíti Jézust minden urak Uraként: «… hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alattiaké» (Fil 2,10).

Ennek a versnek a részeit az Ézsaiás 45,23-ban találjuk. Ott azonban Jahve beszél, az Izraellel szövetséget kötõ Isten. Itt tehát világos bizonyítékot találunk arra, hogy Jézus Isten. A 10. vers

egy prófécia a 110. zsoltár 1. versébõl: «Így szól az Úr [Jahve] az én uramhoz: Ülj a jobb kezem felõl, míg ellenségeidet lábad zsámolyává nem teszem!» Ezt az Újszövetség közvetlenül vagy közvetetten több mint 27-szer idézi.

Milyen gyakran vigasztalták és erõsítették a keresztényeket súlyos üldözések és szorongattatás közepette éppen azzal, hogy erre az eljövendõ eseményre tekintsenek! Mi is szenvedünk és szorongatva vagyunk, ha családunkban, szomszédságunkban vagy munkahelyünkön megkérdõjelezik hitünket, ha nevetségessé tesznek minket, mert ebben a Jézusban hiszünk, ha végig kell néznünk és hallgatnunk, ahogy e világ médiájában megvetik az Úr dicsõséges nevét, rágalmazzák, becsmérlik, sõt idõnként már a használatát is megtiltják. Kedves Olvasó, tartson ki! A végsõ elszámolás még nincs meg, de el fog jönni. Aztán «minden térd meghajol».

Paul Murdoch kommentárjában így ír: «A térdhajtás a régi idõkben az alávetettség jele volt. Ez érvényes a bibliai idõkre is. A legyõzött meghajolt legyõzõje elõtt, a gyõztes lábát a nyakára tette és ezzel azt fejezte ki, hogy igényt tart ennek az embernek az életére. A térdhajtás nem az udvariasság kifejezése volt, hanem a megadásé.»

Jézus Úr mindenki felett, «akik a mennyekben» vannak: számtalan angyali sereg, kérubok, szeráfok és minden idõk megváltott embereinek lelkei felett. Jézus Úr mindenki felett, akik a «földön» vannak: minden élõ ember felett. És Úr mindenki felett, akik a «föld alatt» vannak: minden démon felett és a pokolban lévõ elveszett emberek felett.

Igen: Jézus egyedülálló hatalma tekintetében! Egyszer mindenki meg fog hajolni az Úr Jézus Krisztus elõtt: nagyok és kicsik, híresek és névtelenek, mindenütt, kivétel nélkül! Egyik részük kényszerítve, nyomás alatt, fogcsikorgatva hajt térdet, üvöltve a porban, mert õk megtagadták a hitet.

Másik részük teljes szívbõl, önként hajt térdet – ujjongva, imádva, zavarodottan az örömtõl.

KÜLÖNLEGES ALKALOM! RENDHAGYÓ BIBLIASZEMINÁRIUM RENDHAGYÓ LELKÉSSZEL

Ezt nem hagyhatjátok ki!

Ifj. Zimányi József és Dienes József minden pénteken 18 órai kezdettel csodálatos utazásra hív Benneteket

90 napon át Jézussal végig a Biblián Elsõ sorozatunk címe:

József, Jézus és te…

Szeretettel várunk!

Az alkalom ingyenes.

Cím: 1135 Budapest, Palóc utca 2.

1. emelet (Kérem csöngess) info@ejfelikialtas.hu; Tel.: (+36 1) 3500-343

Fredy Peter

Éjféli Kiáltás 2017 február 27

Éjféli Kiáltás a világban Mitternachtsruf Mitternachtsruf weltweit Röviden az Éjféli Kiáltás munkájáról a világban

Növekedés Amerikában Matias és Suzana Steiger, Columbia (USA)

Dübendorf, Svájc. Január 29-én került sor a Misszió tervezett gyülekezeti bibliaiskolájának (GBSM) elsõ tanórájára. ez a svájci Misszió új szolgálati ága, és imádkozunk, hogy áldást jelentsen minden résztvevõnek.

Arad, Románia. Továbbra is folynak az új irodahelyiség építési munkálatai, melyek többek között a törvényi elõírások, és az azokkal kapcsolatos bürokrácia miatt elhúzódnak. A kiadások csökkentése érdekében munkatársaink egyéni munkával segítik az építkezést.

Vergara, Uruguay. Múlt decemberben a villám belecsapott rádióállomásunkba, és megbénította mûködését. Több más váratlan kiadás mellett ez jelentõs kihívás elé állította misszió házaspárunkat, Jan és Isabelle Eissest, ami ráadásul épp európai szolgálatuk elõtt történt.

São Paulo, Brazília. Már régóta imakérése missziós csapatunknak, hogy egy nagyobb könyvesboltba költözhessék. Nos, misszionáriusaink Ernst és Elvira Kraft vezetésével zöld utat kaptak és január 7-én elkezdhettek az új boltban munkálkodni. mnr

28 Éjféli Kiáltás 2017 február

Matias és Susi Steiger családja

J

elenleg munkatársunk, Ricardo Rempel, a Porto Alegre-i missziónál azzal foglakozik, hogy, weboldalunkat

az online shoppal elkészítse. Reméljük, március végéig elkészül vele.

Imakérésünk az, hogy az új, könnyen kezelhetõ webolda lunk ka l minél több embert érjünk el a biblia próféciákkal. Hálásak vagyunk az 1400 új elõfizetõért, melyek Midnight Call legutóbbi adása után jelentkeztek. Az új spanyol nyelvû Éjféli Kiáltás újságunk is Amerikában már 700 olvasót mondhat magáénak, aminek nagyon örülünk. Reméljük, hogy ez a szám ebben az évben is növekedni fog.

Idõközben megkaptuk a munkavállalási engedélyt, így igényelhettük a Greencard-ot. Az igénylést jelenleg az FBI vizsgálja – milyen jó, hogy nincs semmi rejtegetni valónk! Ez eltarthat egy-két hónapig. Azután következik a tartózkodási engedély megadásának utolsó fázisa, hogy az meddig tarthat, még nem tudjuk.

Isten Szava az iskolákban André és Ingrid Beitze, Guatemala város (Guatemala)

M

egvan minden okunk a hálaadásra, hogy itt Guatemalában lehetõségünk van Isten Szavának üzenetét terjeszteni. Örülünk, hogy egyre több iskola használja kiadványainkat, így a gyerekek és fiatalok lehetõséget kapnak Isten Szavával szembesülni, és mellette döntést hozni. Imakérésünk, hogy az Úr nyissa meg igése elõtt az

ajtókat, minden zûrzavar közepette, amit az országnak át kell élnie.

Imádkozzanak a Testvérek értünk, egészségünkért, különösen Ursula és Werner Beitze-ért, mivel már 80 körül sok minden elõjön, amit nem szívesen veszünk. A posta múlt augusztus óta nem mûködik, ami megnehezíti munkánkat. Ezért is imádkozunk, hogy ismét mûködjék, és a legyülemlett küldeményeket eljuttassák a címzettekhez.

t

2017 augusztus 13-20(-28)

s á l u a Szentföldön n s á ta l a r a y ns 8 nap(kívánságra+7nap) 850,- Eurótól +repülõjegy + járulékok utazá

Pihenjen meg Ön is!

...pihenjetek meg egy kissé! (Máté 6.31)

Bõvebb információ:

Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 35-00-343, Mobil: (+36-30) 630-7823 - Nagy Erzsébet E-Mail: utazas@ejfelikialtas.hu

õsz a Szentföldön 2017 otóber 18-26 Jeruzsálem, Holt-tenger, Haifai tartózkodással

1200,- Euró

+repülõjegy + járulékok

A programváltozás jogát fenntartjuk!

FONTOS: Az Éjféli Kiáltás Misszió nem utazási iroda. Bibliatanulmányút szervezését a haifai Beth Shalom és Palex Tours (Haifa) Ltd izraeli utazási irodával együttmûködve végzi. A zarándokút célja: a Biblia helyszínének jobb megismerése és tanulmányozása.

✁

Baráti Kör 2017

Köszönettel: Nagy Erzsébet

✁

Ebben az esztendõben: 2017-ben szeretnénk úgy is, mint önálló magyar missziós állomás többet tenni, cselekedni a testvérekkel közösen az Úr szolgálatában. Ehhez szükségünk van arra, ahogyan arra a Biblia is tanít bennünket: számoljuk meg a «vagyonunkat» és csak azután kezdjünk bele egy (lelki)építkezésbe.

Mi most ezt szeretnénk tenni. Megkérdezzük az Urat, hogy hány testvért küld nekünk az elõttünk álló feladatok elvégzésére.

Céljaink, amihez Baráti Kör keretén belül szeretnénk Veletek együttmûködni: 1. Jézus, szeretetét továbbadni és megélni a testvéri közösségeket más keresztény gyülekezetekkel.

2. Jézus szeretetének erejét a világ elõtt nyílván valóvá tenni.

3. A szegények és rászorultak felé segítõ kezet nyújtani!

Éjféli Kiáltás Misszió

2017

baráti és tagsági köre

a közösségi oldalakon is megtalálsz minket

Név:.............................................................................................................................................

Asszonyoknál leánykori név:.......................................................................................................................

Cím:.............................................................................................................................................

Telefonszám:............................................................

E-mail:......................................................................

Születési dátum:.........................................................

Hozzájárulok, hogy e-mailon keresztül hírlevelet vagy információs anyagot küldhessünk Önnek: igen: nem:

Vállalom, hogy az Éjféli Kiáltás Misszió Baráti körének tagjaként évi minimum ............,- forint támogatással hozzájárulok a Misszió munkájához.

Számlaszámunk: IBAN HU61 10918001-00000040-71680019 Postai feladás esetén címünk: 1135 Budapest, Palóc u 2. *Az Éjféli Kiáltás Misszió baráti kör tagjainak ingyenesen bocsátja rendelkezésére osztogatás céljából: traktátusokat, egyes evangéliumi irodalmakat, régebbi újságokat. Könyveinkbõl minden Gyülekezeti tagnak 10% kedvezményt adunk. a tagok felé Éjféli Kiáltás 2017 február 29 A tagság bármikor megszüntethetõ, egyéb kötelezettséggel a nyilatkozat nem jár.

É j f é l i K i á l t á s M i s s z i ó ; 113 5 B u d a p e s t , P a l ó c u . 2 . ; w w w. e j f e l i k i a l t a s . h u

Éjféli Kiáltás a világban

Zimányi József

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu; Tel.: (+36 1) 3500-343

Az örök halál négy kamrája

Két év a mennyország küszöbén

Ára: 950,-Ft

Ára: +270,-Ft

Igazi hõsök

Harag alatt

Ára: 270,-Ft

Ára: 750,-Ft

+postaköltség

+postaköltség

postaköltség

Kérjük, az idén se feledkezzen meg rólunk adója

1%-ának felajánlásával!

+postaköltség

Misszió adószáma: 19622897-2-41 Éjféli Kiáltás Misszió www.ejfelikialtas.hu

30 Éjféli Kiáltás 2017 február

+postaköltség

Nagyon sokan számítanak az 1%-os bevételekre.

Ez az összeg az, amellyel a személyi jövedelmünk 1%-val szabadon rendelkezhetünk, vagyis dönthetünk arról, hogy kinek adjuk. Ha nem rendelkezünk vele, akkor visszakerül az Államkincstárba.

Az Éjféli Kiáltás Misszió, mint közhasznú egyesület szintén kérheti támogatóit, arra hogy a „nem Egyházaknak” szánt második 1%-át a munkánkra, szolgálatainkra ajánlják fel.

Mi is ezt tesszük most: arra kérjük kedves Olvasóinkat, Testvéreinket, hogy támogassák munkánkat. Az Evangélium terjesztésére szeretnénk ebben az évben nagyobb hangsúlyt fektetni.

Köszönjük, hogy számíthatunk Önre, és hogy ismerõseinek is megemlíti ezt a lehetõséget! „ami pedig elõttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért.” Filippi 3,14 Köszönettel: Nagy Erzsébet

Alexander és Maria Müller, Buenos Aires (Argentína)

N

Alexander és Maria Müller

142x187mm; 264 oldal

Több mint 400 szolgálat egy évben

H

a visszatekintünk az elmúlt évre, sok okunk van a hálaadásra: Jóllehet kis csapat vagyunk, legalább 400 szolgálatot teljesítettünk. Ezeket gyülekezetekben, konferenciákon, bibliaiskolákban, evangelizációs alkalmakon, a tévében, szabadidõs foglalkozásokon, stb. végeztük. Kiadványaink nagy segítséget jelentettek minden alkalommal, melyekbõl sokat szétosztottunk. Midig érkeznek bizonyságtételek hozzánk, hogy ezek az írások segítettek a hit útján továbblépni.

Idõközben üzeneteinket hangfelvételen is rögzítik, és egy svájci munkatárs épp most készíti honlapunkat.

Oda fogjuk anyagunkat feltölteni, és így több embert is elérhetünk üzenetünkkel. A múlt évben munkánk során egész sor ember ismerhette meg Jézust, egyesekkel továbbra is kapcso-

latban állunk Email vagy WhatsApp segítségével. Imádkozunk értük, hogy növekedjenek a hitben.

Spanyol nyelvû izraeli utunk ra, amely augusztusban lesz, már 50 résztvevõ jelentkezett. Az elsõ ígéretek már beérkeztek a 2018. augusztusi utunkra is – ha az Úr úgy akarja és éltet bennünket. Erre az évre nyolc igehirdetõ utat tervezünk, de biztos lesz még több is. Egy túra jelenleg zajlik (l. fent). A Breckerfeld-i bibliaiskola egyik gyakornoka is részt vesz a túrán. Erre a februárra két túrát tervezünk; egyesek északra mennek, mások Patagóniába, délre. Márciusban a Tûzföldig tervezünk eljutni igehirdetõ körutunkon. Így imakérésünk, hogy az Úr adjon sok bölcsességet, hogy megfelelõ módon továbbadhassuk Szavát, úgy a prédikációkon, mint lelki gondozás során. Hálásan köszönünk minden imatámogatást, szükségünk van rá.

115x180mm; 44 oldal

Ára: 750,-Ft

Stephan és Carina Beitze, Buenos Aires (Argentína)

+ postaköltség

Ára: 550,-Ft

A spanyol prédikációk még nagy problémát jelentenek számomra, így minden imatámogatásért hálás vagyok.

115x180mm; 72 oldal

+ postaköltség

agyon hálásak vagyunk a múlt évi imákért és adományokért.

Hálásak vagyunk a nyomda jó mûködéséért is, melyek nem sok problémát okoznak. Az újság e számának megjelenésével egy idõben Erich Schäfer, Stephan Beitze, Daniel Schäfer és én, Alexander, épp úton vagyunk Észak-Argentína felé. Daniel és én egy ifjúsági táborba lettünk beosztva, az én feladatom az, hogy hat vagy hét prédikációt spanyolul tartsak. Ez nagy kihívás számomra.

+ postaköltség

Spanyolul prédikálni

Ára: 1 450,-Ft

Dr. Pálhegyi Ferenc

Internetes megrendelés esetén 20% kedvezményt adunk a saját kiadványainkból!

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2.

Éjféli Kiáltás 2017 február 31 rendeles@ejfelikialtas.hu Tel.: (+36 1) 3500-343

Éjféli Kiáltás a világban

Isten megtartó irgalma Markus és Ellen Steiger, Porto Alegre (Brazília)

Markus és Ellen Steiger fiukkal Sebastiannal, aki most csatlakozott a misszió munkájához.

A

z Úr keg yelemesen hordozott bennünket a múlt évi gazdasági válság ellenére is. valamivel kevesebb kiadványunk fogyott, mégis hálásak vag yunk az elhintett vetésért. Az év csúcspontja a bibliai próféciákról tartott 18. kongresszus volt, témája az «Apokalipszis» volt. A szónokok végigvették a Jelenések könyvének mind a 22 fejezetét. A válság ellenére több mint 1020 ember vett részt. Nagy volt az érdeklõdés a kiadványaink iránt is; könyvstandunkat sokan keresték fel. Sokan sajnálattal állapították meg, hogy a saját gyülekezetükben nem hallanak ilyen üzenetet. Íg y csak hálát adhatunk és dicsõíthetjük Urunkat, hogy ilyen gazdagon megáldotta ezt a napot. Hálásak vagyunk azért a 60 testvérért is, akik már a 2017-es kongresszusra jelentkeztek (a téma: «Jöjjön el a Te országod – most és mindörökké!»). A 2018-as izraeli útra is van 25 jelentkezõnk, amikor Izrael fennállásának 70. évfordulóját ünnepli.

Imádkozzanak az ország helyzetének jobbra fordulásáért is, hogy a feszült gazdasági és politikai helyzet végre normalizálódjék. A szakértõk azt mondják, hogy Brazíla válsága 32 Éjféli Kiáltás 2017 február

még nem érte el mély pontját. A z erkölcs és etika teljes hiánya a politikusok körében oda vezetett, hogy a képviselõi kamara megszavazta az igazságügy minisztérium és a közszolgálati minisztérium megfosztását intézkedési és döntéshozási jogától.

Vagyis nagy többséggel megszavazt á k, hog y bírók, á l la müg yészek, vizsgálóbizottsági tagok szintén vád alá kerülnek az új korrupció ellenes törvény egyik pontja alapján. Ami jónak hangzik, az a valóságban nagyon komoly dolog. Így az érintett bírókat és vizsgálóbizottsági hivatalnokokat bármikor megvádolhatják, hogy kihasználták pozíciójukat, visszaéltek hatalmukkal, embereket önkényesen helyeztek vád alá, stb. Mivel a legtöbb képviselõ is érintett a nagy port felvert «Lava-Jato» korrupciós ügyben, így akadályozhatják az igazságszolgáltatás munkáját, és a hozott döntéseket megtorpedózhatják. A szenátus azonban leállította a törvényjavaslatot. A bûnözés egyre növekszik az országban, az Úr azonban megõrzött bennünket a gonosztól, reméljük ezután is megõriz. Porto Alegrében a Força Nacional katonái még mindig bevetésen vannak.

A braziliai csoportal az Olajfák hegyén.

Ingo és Ione Haake

Különbözõ egészségüg yi problémák miatt is kérünk imatámogatást.

Köszönjük, hogy régi munkatársunk, Ingo Haake drága g yóg yszereit az állam kifizeti, és imádkozunk, hogy a ritka betegsége stabilizálódjék.

Hálásak vagyunk Ellen pajzsmirigy biopsziájának eredményéért (jóindulatú), és imádkozunk a beavatkozásért, mellyel a csomót kiveszik.

A mûtét elõreláthatóan márciusban lesz.

Éjféli Kiáltás Misszió In memoriam: Wim Malgo, alapító 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 3500-343 E-mail: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu

Evangélium az egyetemen Mathias és Doro Rindlisbacher, Santa Cruz (Bolívia)

Mathias és Doro Rindlisbacher

S

ikeresen befejeztük az elsõ szemesztert az «Universidad»-on Santa Cruzban. Ha egy kissé nehéz is volt a tananyag az idegen nyelv miatt, mégis jó jegyekkel zártunk. Istennek hála érte! Azért is hálásak vagyunk, hogy sokat tanulhattunk spanyolul, és az ország kultúrájával, életmódjával ismerkedhettünk. A szemeszter hat szakból tevõdött össze, az egyik a SIPES volt (gyakorlati pszichológiának fordíthatnánk). E szak keretében elmentünk több állami iskolába és osztályokat látogattunk (16–18 éves tanulókat), hogy szociális témákat dolgozzunk fel. A cél az volt, hogy csoportjátékok keretében erkölcsi értékeket adjunk át. Két hónapon keresztül heti egy délutánt az osz-

t á ly u n k k a l töltött ü n k . A zon ba n nekünk az is fontos volt, hogy ne csak «élet bölcsességeket» adjunk át, hanem azt is, honnan származik minden bölcsesség, így a délutánokat arra használtuk, hogy rámutassunk arra, Akiben minden bölcsesség el van rejtve, és õk is «eljussanak a teljes bizonyossághoz vezetõ ismeret egész gazdagságára: az Isten titkának, Krisztusnak ismeretére» (Kolossé 2,2–3). Azoknak, akik többet akartak Jézusról tudni, Bibliát ajándékoztunk.

Hálásak voltak érte, és megígérték, hogy olvasni fogják.

Az utolsó hónapokban egyre többször éltük meg, milyen könnyen és egyszerûen ellehet itt Bolíviában az emberekkel a hitrõl beszélgetni. Ezek az emberek nyíltszívûek, ami mindig megdöbbent bennünket. Jóllehet a keresztyénség magától értetõdõnek tûnt, ezzel együtt gyakran lehet a különbözõ hitbeli megg yõzõdések keverékével találkozni, vagy azzal, hogy az emberek nem élik meg következetesen hitüket. Így ki szeretnénk az alkalmakat használni, hog y az embereket Urunkhoz vezessük, és határozott döntéshez segítsük õket.

Szövegszerkesztõ: Conno Malgo, Nagy Erzsébet Fordította: Dálnoki László, Dr. Tóth Gergely, Kaszás Ildikó, Miklós Margit Tördelés: Bakai Attila (Éjféli Kiáltás Misszió) Képszerkesztõ: Elishevah Malgo Kiadja: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Az újság ára: 420,-Ft+postaköltség Éves elõfizetés díja: 5040 Ft + postaköltség Személyesen a Missziónknál vagy keresztyén könyvesboltokban postaköltség nélkül megvehetõ A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad! Határon túli országokba postaköltséggel 50 EUR. Tengerentúli országokba 51 EUR Forint számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

IBAN HU61 10918001-00000040-71680019 MKB; 1056 Bp, Váci utca 38.

IBAN HU44 10300002-20510628-00003285 EURO számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. IBAN HU35 10918001-00000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB MKB IBAN HU49 10300002-50100122-21004886 SWIFT (BIC) MKKBHUHB Kiadásért felel: a Misszió elnöke, Nagy Erzsébet Lelkigondozói kérdésekben írjon a fenti címünk­re.

Beth-Shalom izraeli utazás: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 35-00-343, Mobil: (+36-30) 630-7823 E-Mail: ejfel@t-online.hu ISSN: 0866-0425 Állandó programjaink Minden hónap utolsó szombatján: Asszonynap – érdekes témák, érdekes elõadók

Egyetemi képzés a missziós szolgálatban Mathias és Doro Rindlisbacher Santa Cruzban egy keresztyén egyetem szociális területén képezik magukat, hogy aztán az internátusban és az Éjféli Kiáltás iskolájában, Riberaltán taníthassanak. Épp bolíviai munkánk során fontos, hogy államilag elismert pedagógiai végzettségük legyen misszionáriusainknak. mnr

Mathias Rindlisbacher elõadást tart az egyik iskolában.

Megjelenik: angol, francia, holland, olasz, koreai, portugál, román, spanyol, német, cseh és magyar nyelven.

Minden hónap harmadik csütörtökjén: Tények és saláták – aktualitások Izraelbõl.

Népszerû meghívottak elõadásai, kóstoló az izraeli ételspecialitásokból.

Minden hónap második keddjén: Idõk jelei: Hol tart a keresztyénség a világ óráján? – Az alkalmat vezeti Dienes József. Meghívott szakemberek elõadásai a végidõkrõl.

Minden szerdán és Pénteken bibliaóra 18 órai kezdettel.

Vezeti: Ifj. Zimányi József, Dienes József.

Figyelem!

Missziónk hétfõtõl-péntekig 9.00 órától 16.30 óráig fogad telefonhívásokat.

Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13,9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Éjféli Kiáltás 2017 február 33

Éjféli Kiáltás a világban

Éjféli Kiáltás Misszió Programajánló

2017

Idõk jelei (kedd, 18 óra) - Hol tart a

keresztyénség a világ óráján? – Az alkalmat vezeti Dienes József. Meghívott szolgálattevõk elõadásai a végidõkrõl.

Március 7

Augusztus 8

Április 4

Szeptember 5

Május 9

Október 3

Június 6

November 7

Július 4

December 5

Tények és saláták (csütörtök, 18 óra) – aktualitások Izraelbõl. Népszerû szakemberek elõadásai, kóstoló az izraeli ételspecialitásokból.

Február 16

Július 13

Március 16

Augusztus 17

Április 13

Szeptember 14

Május 18

Október 12

Június 15

November 16

Minden szerdán és pénteken

bibliaóra 18 órai kezdettel.

Vezeti: Ifj. Zimányi József, Dienes József.

Minden hónap utolsó szombatján: 15 órai kezdettel Asszonynap – érdekes témák, érdekes elõadók

Konferencia 2017 Május 12 péntek Norbert Lieth (Svájc)

További információ: facebook.com/ejfelikialtas.misszio www.ejfelikialtas.hu

December 14 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 3500-343 E-mail: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu

34 Éjféli Kiáltás 2017 február

Norbert Lieth

9 csodajel János evangéliumában Az Újtestamentum Jézus számos csodájáról és jelérõl számol be, amelyeket földi élete során tett.

Egyedül János apostol számol be könyvében kilencrõl, de figyelmeztet arra, hogy Jézus még számos más jelet is tett. Meg is adja annak az okát, miért ezt a választékot adja közre – a Szentlélek ihletése által: Minden jel elsõsorban azt szolgálja, hogy az embereket meggyõzze, miszerint Jézus Krisztus a Messiás és Isten Fia (Jn 20,31).

135x210mm; 144 oldal

Ára: 1750,-Ft Rajtad csak Jézus segíthet C.D. Carter, Dr. Raymond Edman, S. Gallagher, Ernst Kraft, Thomas Lieth, Marcel Malgo, Roland Philips, Samuel Rindlisbacher, Dieter Steiger Burkhard Vetsch Gertrud Wasserzug Tom Watson Az itt felsorolt szerzõk írásait – szám szerint ötvenkettõt – gyûjtötte össze missziónk e kötetben. A hívõ ember számára is igen sokszor szükség van bátorító szóra, erõsítésre és támaszra a kihívások közepette. De ezek a rövid bizonyságtételek kitûnõen alkalmasak a még sötétségben járók, a kétkedõk, az igazságot kutatók meggyõzésére arról a cáfolhatatlan tényrõl, hogy õrajtuk is «csak Jézus segíthet!»

színes 142x197mm; 118 oldal

Ára: 890,-Ft

Füle Lajos

Napi csendességek 365 napon

A hívõ embernek köztudottan napi kapcsolatot kell fenntartania Istennel. Ezt tanácsolja nekünk a Biblia. Nagy segítséget nyújtanak az Úrral való napi imakapcsolatunkban az áhítatos könyvek. Az Éjféli Kiáltás Misszió most egy ilyen különleges kiadványt szeretne az Olvasók kezébe adni. Füle Lajos négysoros verseit hozzájuk illõ képekkel és bibliai idézetekkel kötöttük gyönyörû csokorba, amely erõsítést jelenthet minden igaz keresztyén napi csendességének perceiben.

99x137mm 369 oldal

Ára: 980,-Ft Norbert Lieth

Jézus beszéde az Olajfák hegyén

Az Olajfák hegyén elhangzott beszéd, amit Jézus néhány nappal halála elõtt tartott, az egész Szentírás legfontosabb prófétai kijelentései közé tartozik. Minden további kijelentés errõl a témáról, ami végigvonul a következõ bibliai könyvekben, egészen a Jelenések könyvéig, igazából az Úr végidõkre vonatkozó beszédén nyugszik. Jézus ezt remény testámentumként, végrendeletként adta tovább.

134x214mm; 156 oldal

Norbert Lieth

Az idõ közel

Ára: 980,-Ft

Köztudott, hogy napjainkban számos félreérthetetlen jelét figyelhetjük meg az utolsó idõknek, melyek az Úr Jézus Krisztus visszajövetelét elõzik meg. A szerzõ e könyvében a Biblia különbözõ történetein keresztül megalkuvást nem ismerõ módon döbbenti rá olvasóit arra a tényre, hogy AZ IDÕ KÖZEL!

123x183mm; 194 oldal

Ára: 950,-Ft Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu • Tel.: (+36 1) 3500-343

új Izrael relief térképe (3D) A három csodálatosan szép relief térkép minden iroda vagy lakás dísze lehet.

Rátekintve szinte kézzelfoghatóan tárja elénk Izrael gyönyörû tájait, a Biblia földjét. Így mindennap imánkba foglalhatjuk. Rendelje meg Ön is, fejezze ki így is szolidaritását, együttérzését Izrael iránt! A térkép biztosan sok érdekes beszélgetés elindítója lesz.

Izrael barátainak pedig a legjobb ajándék lehet.

• A térkép angol nyelvû, formátuma 23X52 cm.

Ára: 4900 Ft. Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu • Tel.: (+36 1) 3500-343

Az újság ára: 420,-Ft