Hírek Izraelből 2018 november by Éjféli Kiáltás Misszió

H ÍREK

2018. november/ 5779

Nr.

www.hirekizraelbol.hu

A muszlimok számára jüdischen Jeruzsálem Nationalstaat egyáltalán nem fontos

MIGRáció

Évtizedek óta a legalacsonyabb kivándorlási ráta

Biblia perspektívák Izrael összegyûjtetése és államalapítása

Norbert Lieth

Miért éppen Izrael?

Korunkat riasztó tudatlanság jellemzi Izrael üdvtörténeti pozícióját illetõen. Ezt fõként egy általános és egyre növekvõ antiszemita hozzáállás teszi egyértelmûvé. A zsidó népet inkább bûnbaknak, mint üdvhordozónak tekintik. Ennek már a múltban is végzetes következményei voltak. Ez a könyv azért íródott, hogy hasson az ilyen folyamatok ellen. 108 oldal, 135x215mm

Ára: 1450 Ft +postaköltség

Messiási fény Izrael sötétjében

A Szentírás prófétai szavaiba való bepillantás egyben a jövõbe vetett pillantás is: Istennek Izraellel való munkálkodása célirányos, a végsõ cél felé mutat, arra, ami Izraelre vár. 96 oldal, 115x180mm

Ára: 750 Ft

+ postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2., rendeles@ejfelikialtas.hu, (+36 1) 3500-343

Benjamin és Ruben Berger

Az út A jó út

…életünk Jesuával Izrael földjén Ebben az életrajzban sokkal többrõl van szó, mint két testvér kalandos történetérõl. Mindketten papi nemzetségbõl származnak. Dávid idejében a papok a vállukon vitték fel Jeruzsálembe a zsidó szövetség ládáját, mint Isten valóságos jelenlétének jelét. Aranyszálként húzódik végig ez a papi hivatás a két igen tehetséges testvér egymásba fonódó élettörténetén. New Yorkból Európába vezet az útjuk, végül Izraelbe... Ma Jeruzsálemben élnek egy kis közösségben, és az óváros központjában egy nemzetközi hír messiási gyülekezetet vezetnek. Papi elhívásuk miatt kulcsfontosságú szerep jutott nekik az atyák földjén Mindkét testvér életének és szolgálatának erõs prófétai dimenziója van. A zsidó nép rendeltetése, hogy áldássá váljon más népek számára Ma, amikor Izrael neve egyre inkább szitokszóvá válik, újra és újra vannak olyan, a zsidó népbõl származó személyek vagy csoportok, akik az antiszemitizmus és az anticionizmus radarját hatástalanítva élnek megbízatásukkal, hogy áldássá váljanak a nemzetek számára Két cserépedény élettörténete, micsoda forrásai az élõ, örök reménységnek! Legyen bárki, zsidó vagy nem zsidó, aki Szellemben végigjárja a két férfi itt leírt útját, örömmel fog továbbhaladni a maga útján.

Ára 1500, -FT

+ postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2., rendeles@ejfelikialtas.hu, (+36 1) 3500-343

Elõszó

Kedves Izrael-barátok!

17 4

Címlapon: A muszlimok számára Jeruzsálem egyáltalán nem fontos POLITIKA

Rövid jelentések

Kétállamiságú megoldás és az izraeli telepek kiürítése

Az ellenséged barátja nem szükségszerûen az ellenséged

Egy antiszemita lesz a következõ brit miniszterelnök

Még nem … TÁRSADALOM

Rövid jelentések

Szidalmak saját soraikból

17 18 20 22

Egyiptomi-jemeni politológus: «Meglátogattam Izraelt, és nem bántam meg!» Humanitárius EU-segítség politikai szándékkal Betlehem egyre jobban muszlimmá válik Évtizedek óta a legalacsonyabb kivándorlási ráta TUDOMÁNY

Rövid jelentések

Antik adósságlevél

BIBLIA: Izrael, egy rendkívül különleges nép 30. rész: Izrael összegyûjtése és államalapítása

Az Ézsaiás 66,8-ban olvassuk ezeket a kérdéseket, melyekre a próféta nem várt feleletet, hisz õ maga adta azt meg: «Ki hallott ilyet, ki látott ehhez foghatót? Vajon egy országért csak egy napig kell vajúdni? Születik-e nép csak úgy egyszerre? Hiszen alig vajúdott Sion, máris megszülte fiait». Beteljesedett-e ez a prófécia 1948-ban, amikor Izrael Állam megalakult? Valóban lehetne így értelmezni, azonban az a szövegösszefüggés, amelyben az ígéret áll, arra utal, hogy ennél többrõl van szó. E fejezet következõ versei arra mutatnak rá, hogy a megígért esemény a Messiás második visszajövetelével és az ahhoz kapcsolódó hatalmas történésekkel áll összefüggésben. A 15. és 16. vers tûzrõl beszél, amely által Isten megítéli a világot Jézus Krisztusnak hatalommal és dicsõségben való második visszajövetelekor. A 18. vers pedig arról ír, hogyan gyûjti össze Isten a világ népeit. Ez pontosan megegyezik azzal, amit Jézus a Máté 25-ben, a végidõkrõl szóló beszéde után a 24. fejezetben, kijelent. A népek összegyûjtetnek a világ minden részérõl annak eldöntésére, ki mehet be, és ki nem, az Ezeréves Birodalomba. Ez Izraelre is vonatkozik. Õ sincs kizárva a népek ítéletébõl. Izrael is egy nemzet vagy, ahogy héberül mondják, egy «goj». Az Ószövetség Izráelt többször is nevezi «gojnak». Ami ezután következik, az lesz Isten számára Izrael végleges helyreállítása – amikor Istennek és az Õ Messiásának országa itt a földön jön létre. A 19. vers szerint csak ezután fogják a többi nemzetet evangelizálni. Nem szabad elfelednünk, hogy az emberek nagy része még nem ismerte fel Isten igazi dicsõségét. Igen, Izrael a nemzetekbõl elhívottakkal együtt akkor fogja betölteni tulajdonképpen isteni megbízását, hogy áldás legyen a nemzetek számára. Errõl a jövõbeli szellemi «újjászületésrõl» beszél Pál, amikor a Róma 11,15-ben felteszi a költõi kérdést: «Hiszen ha elvettetésük a világ megbékélését szolgálta, mi mást jelentene befogadtatásuk, mint életet a halálból?» Ezt a kijelentést nem könnyû megérteni. Isten választott népét, Izráelt, biztosan nem akarta elvetni. Viszont az Apostolok Cselekedete 15-ben a következõket látjuk: a körülmetélés kérdése miatt Pál Jeruzsálembe utazik, hogy egyszer s mindenkorra tisztázza azt. Mivel voltak egyesek, akik így vélekedtek: «Némelyek, akik Júdeából jöttek le, így tanították a testvéreket: Ha nem metélkedtek körül a mózesi szokás szerint, nem üdvözülhettek» (1. vers). A megváltást külsõséges cselekedetektõl tették függõvé. És az Úr Jézus Krisztus megváltói tettének ez a káros és hamis megítélése a farizeusok részérõl, vezetett végsõ soron Izráel elvetéséhez. Az õ szemükben a parancsolatok betartása maradt az üdvözülés alapja és nem Jézusnak a golgotai kereszten véghezvitt megváltói mûve. Isten elutasította ezt a hamis üdvösségértelmezést, és vele Izráel népét is, amely többségében ahhoz ragaszkodott. Amikor eljön az a nap, amelyen Izrael maradéka felismeri, hogy egyedül csak a Messiás Jézus megváltói mûve létezik, amely õket megválthatja, akkor az valóban, ahogy Pál mondja, élet lesz a halálból. Az igazság, amely a tévtanítások olyan hosszú ideje után hozzájuk is eljut, szárnyakat ad nekik, hogy – amint Ézsaiás mondja – Isten dicsõségét a nemzetek között hirdessék. Várva a békesség idejének Isten által megígért mihamarabbi eljöttét, köszöntelek Benneteket szívélyes shalommal

Hírek Izraelbõl | 2018/11

Címlapon

CÍMLAPON

A muszlimok számára Jeruzsálem egyáltalán nem fontos

Egy tanulmány azt a tézist fejti ki, hogy a Szent Város iránti muszlim érdeklõdés akkor ébredt fel, amikor Jeruzsálem iszlám uralom alá került.

Hírek Izraelbõl | 2018/11

CÍMLAPON

Az elsõ palesztin nemzeti chartát 1964-ben bocsátották ki. Ebben Jeruzsálemet meg sem említik. A charta 1968-ban elfogadott revideált változata sem említi egy szóval sem a várost. További 29 évnek kellett eltelnie, míg a Palesztin Autonómiahatóság (PA) 1997-es ideiglenes alkotmányában megjelent egy újabb paragrafus, amely Jeruzsálemet Palesztina fõvárosaként említi. Jóllehet ez elsõ pillantásra meglepõnek tûnik, azonban egyáltalán nem véletlenrõl van szó. Legalábbis egy muszlim tudós nézete szerint nem, aki a Gatestone amerikai kutatóintézet megbízásából egy alaptételeket ös�szefoglaló tanulmányt készített. Ez a szerzõ, név szerint A. Z. Mohamed, az iszlám Jeruzsálemrõl alkotott állásfoglalásának beható elemzése által arra a következtetésre jutott, hogy a város az iszlámban és az arab világban is csak

meg, amikor a britek 1917 decemberében véget vetettek a régióban az oszmán uralomnak. «Jeruzsálem fontos volt a britek számára. Õk voltak azok, akik Jeruzsálemet fõvárossá stilizálták», állapítja meg Ben-Arie professzor. 1949 decemberében az izraeli kormány elhatározta, hogy Jeruzsálemet Izrael Állam fõvárosaként deklarálja. A Kneszet 1980-ban kibocsátott egy különösen védett törvényt, melyet azóta egyfajta alaptörvénynek tekintenek, és amely leszögezi, hogy Jeruzsálem egyesített városként örökre a zsidó nép fõvárosa. A Korán nem tesz említést Jeruzsálemrõl. Ennek ellenére a város kétségkívül az iszlám történelmének és ethoszának is alkotó eleme. Az iszlám elsõ éveiben a muszlimok imájának iránya Jeruzsálem felé mutatott. Azokban a napokban a muszlimok nyugalmi napja szombat volt, és Yom Kippur-kor

Ennek ellenére, állapítja meg a Gatestone-tanulmány szerzõje, az iszlámban fennáll egy bizonyos tulajdonlási igény a várossal szemben, igaz viszont csak azóta, hogy a város muszlim uralom alá került, vagyis 638 óta, amikor Omár kalifa elfoglalta a várost, és a Templomhegyen állandó muszlim jelenlétet hozott létre, ahonnan a Szent Sír-templomra lehet látni. A tanulmány továbbá kifejti: «A muszlimok számára Jeruzsálem politikai és vallásos szempontból vált jelentõssé; a város jelentõsége akkor válik nyilvánvalóvá, amikor a nem muszlimok (a keresztes lovagok, britek, zsidók) el akarják foglalni és ellenõrzésük alatt akarják tartani. Az iszlám nemzeti vezetõ személyiségei a történelemnek csak ezekben a szakaszaiban tartottak igényt Jeruzsálemre, mint szent városra, Mekka és Medina után». Ez

A Korán nem említi Jeruzsálemet … A muszlimok számára Jeruzsálem politikai és vallásos szempontból vált jelentõssé. a késõbbi generációk számára vált jelentõssé. Továbbá kifejti, hogy a muszlimok hitvallásuk történetének kezdetén semmilyen különleges jelentõséget nem tulajdonítottak Jeruzsálemnek, ami aztán csak lassan, lépésekben kezdett megváltozni. «A muszlim uralom 1200 éve során Jeruzsálemet nem nyilvánították fõvárossá, sem egy szuverén muszlim állam, sem a muszlim birodalom államainak fõvárosává», írja a szerzõ, és így folytatja: «érdekes különben az is, hogy Jeruzsálem soha nem vált az iszlám kulturális vagy tudományos központjává». A szerzõ idézi a Jeruzsálemi Héber Egyetem történelmi geográfusát, Yehoshua Ben-Arie professzort, aki arra a következtetésre jutott, hogy Jeruzsálemet az elsõ és második Templom kora óta senki nem emelte fõvárosi státuszra, és ez csak akkor változott

böjtöltek is. Ennek arra kellett volna a zsidókat rávezetnie, hogy végsõ soron Mohammed próféta követõivé váljanak. Mivel a zsidók ezt nem tették meg, Mohammed 622-ben megváltoztatta az imádkozás irányát, és azóta imádkoznak a muszlimok Mekka felé fordulva. Jeruzsálem veszített jelentõségébõl, jóllehet a muszlimok továbbra is szent városnak tekintették, mert végül is «a távoli szenthelyrõl» – arabul al-masdschid al-aqṣā – ment fel Mohammed próféta csodálatos lován, Buraq hátán az égbe. De írásban sehol nem jelenik meg, hogy ez a mecset ténylegesen Jeruzsálemben található. Csak három nemzedékkel Mohammed próféta halála után, 705-ben építettek egy mecsetet Jeruzsálemben, mely semmilyen ös�szefüggésben sem áll a Korán elbeszélésével.

volt a helyzet a 19. század végén is a cionista mozgalom megjelenése és az Erec Israelbe, valamint Jeruzsálembe való visszatérés idején. A közbeesõ idõszakban, hangsúlyozza a szerzõ, a várost elhanyagolták, valójában nem érdekelte a muszlimokat. Ez a tudományos érvelés rendkívül érdekes. Különben van egy bökkenõje: mégpedig a jelen annyira más valósága. Jóllehet a szent helyek a a jordániai Waqf muzulmán vallási hatóság gyakorolja a felügyeletet. (A Templomhegy, Jeruzsálem Óvárosával egyetemben 1948-tól 1967-ig Jordánia megszállása alatt volt.) Mégis azt hangoztatják, hogy «idegen uralom» veszi õket körül; ugyanis a zsidóké a döntõ szó, ami magyarázattal szolgál arra, hogy a világ muszlimjainak milliói miért állnak ugrásra készen, hogy egy dzsihád keretében elûzzék az idegeneket. ZL∎ Hírek Izraelbõl | 2018/11

PolitikA

Jamie Cowen

A zsidó nép történelme

Felkészülés, beruházás-növelés és újítások között Izrael vezérkari fõnöke, Gadi Eizenkot vezérõrnagy szerint «az utóbbi két évtizedben Izrael hadserege soha nem volt jobban felkészítve és abban a helyzetben, hogy az országot egyszerre több fronton is megvédje, mint most. Tekintettel «operatív, hírszolgálati és technológiai kapacitására, elmondható, hogy Izrael nagy elõnyt dolgozott ki ellenségeivel szemben», jelentette ki nemrég. Jóllehet ez a megállapítás nem új, azonban az izraeli védelmi erõk (IDF) legutóbbi fegyverkezési akciója mégis újnak számít. Ugyanis Romach (IMI System Spears) föld-föld rakétákkal szerelik fel, amelyek GPS irányításukkal rendkívül pontosan célba juttathatóak. A védelmi minisztérium szerzõdést írt alá az Israel Military Industries (IMI) konszernnel közép és hosszú hatótávolságú rakéták kifejlesztésére, amelyek lehetõvé teszik «a Közel-Kelet minden célpontjának pontos elérését». De nemcsak e tekintetben jár új utakon az IDF, hanem a nõk szerepvállalásában is a seregen belül. Néhány héttel ezelõtt vette át elõször egy harci egység vezetését egy nõ. 1995 óta, amikor a Legfelsõ Bíróság ítélete szerint egy nõ is részt vehetett az Izraeli légierõ pilóta-képzésében, már 49 nõ tölti be ezt a nagy presztízsû, rendkívül igényes életpályát. AN∎

Jamie Cowen 1999-ben és 2001-ben járt Budapesten, az akkoriban itt mûködõ Messiási Zsidó Biblia Intézet elõadó tanáraként. Egyhetes kurzusa során a zsidó történelemrõl beszélt, kivételes módon, JézusJesua személyét állítva a középpontba. Hatalmas ívû sorozata Ábrahámtól napjainkig kísérte végig a választott nép tragédiákkal és felemelkedésekkel teli történelmét. A hallgatók néhány nap múlva úgy érezték, Izrael népének történelmével való ismerkedésük egyúttal a világ történelmében tett utazássá is vált. Nemcsak Izrael társadalmának Jézus-korabeli tagozódását érthették meg jobban, hanem Nagy Sándor ókori birodalmának sorsától kezdve ott jártak Jeruzsálem szörnyû pusztulásánál, az európai vándorutak és üldöztetések keserû fájdalmainál is. Megismerhették a korai egyházatyák zsidóellenes iratait éppúgy, mint a rabbinikus zsidóság gondolkodásmódjának formálódását is. A jelen kötet ezeknek az elõadásoknak a szöveganyagát dolgozza fel, megõrizve az élõ beszéd lendületét. Ajánljuk mindenkinek, aki szeretné közelebbrõl megismerni ezt a hatalmas témát.

Ára: 1250,-Ft

helyett

1125,- Ft

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu

1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu; Tel.: (+36 1) 3500-343

Hírek Izraelbõl | 2018/11

Wim Malgo Illés titka Sámson

Füzet, 26 old. 120x170mm

Füzet, 12 old.

Ár: 350 Ft

Jézus

József Jézus

+postaköltség

az Ószövetség öt áldozatában

+postaköltség

52 old.;120x170 mm

Ára: 350 Ft +postaköltség

268 old.;115x180mm

Ára: 1450 Ft +postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Bp, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu; (+36 1) 3500-343

A közbenjáró imádság ereje Füzet, 36 old. 120x170

Ár: 350 Ft

+postaköltség

Az ujjászületett ember hét jellemzõje Füzet, 32 old. 115x170mm

Ára: 350,-Ft +postaköltség

Illés köntöse Füzet, 28 old. 120x170

Ár: 350 Ft

+postaköltség

Izráel utolsó fia

Füzet, 26 old. 115x180mm

Ára: 350,-Ft +postaköltség

PolitikA

telepes politika

Kétállamiságú megoldás és az izraeli telepek kiürítése Netanjahu «lázítónak, zavarkeltõnek» számít az izraeli telepek ügyében. Mi történt itt az utóbbi években, és hogyan hatottak a történtek a kétállamiságú megoldásra, amirõl manapság többet beszélnek, mint bármikor?

A telepek kiürítését, mint ahogy az 2005-ben a Gázai-övezetben történt, Izraelben nemzeti traumaként élik meg. Az izraeli társadalom akkor is és most is úgy pro, mint kontra, mélységesen megosztott. Tekintettel a kiürítés utáni helyzetre, amely a Gázai-övezettel határos régióban kialakult, a 2016-ban elhunyt egykori miniszterelnök, Simon Peresz azt mondta, hogy õ a telepek kiürítését támogatta, jóllehet már nem biztos abban, hogy ez tényleg a helyes lépés volt-e. Indoklásként a Hamasz hatalomátvételét hozta fel, amely vaskézzel uralkodott a palesztin népen, és arra törekedett, hogy «a cionista képzõdmény pusztulását fegyveres ellenállással elõremozdítsa». De elsõsorban az izraeli civilek elviselhetetlen helyzetére mutatott rá, akik rakétazápornak voltak kitéve. Kérdéses, mit szólna ez a férfi Júda és Samária bibliai régióinak mai helyzetéhez. Jóllehet az izraeli telepek létét a jobbkonzervatív, sõt bizonyos szélsõjobboldali izraeli pártok és társadalmi rétegek vesszõparipájának tekintették, mégis éppen a békegalambként emlegetett Peresz volt az, aki védelmi miniszterként 1974 és 1977 között sok telep felépítését támogatta Ciszjordániában. Izraelben nemcsak a pártpolitikai kapcsolatoknak van fontos szerepük, hanem olyan aspektusoknak is, mint a biztonság, történelmi vallásos örökség és az önértelmezés. Idõközben az or-

Hírek Izraelbõl | 2018/11

szág történelmét már egy évtized óta Benjamin Netanjahuval a jobbkonzervatív áramlat miniszterelnöke irányítja, aki ideológiailag a telepes mozgalom támogatójának számít. Hogyan fejlõdtek tehát az izraeli telepek azóta? A kormányzó jobbkonzervatív párt általában azt hangsúlyozza, hogy az évek óta fennálló telepek által olyan tények teremtõdtek, amelyek egy életképes palesztin állam megalapítását már nem teszik lehetõvé, így a kétállamiságú megoldás sem valósítható meg. A külföld állandóan azt hangoztatja, hogy az izraeli telepek a béke tulajdonképpeni akadályát képezik Izrael és a palesztinok között. A Netanjahu-kormány több pénzt fektetett az izraeli telepekbe, mint az elõzõ kormányok, például a közlekedési infrastruktúra kiépítésébe. Ez nagy segítség volt az ún. telepes állomáshelyek számára, amelyek eléggé izoláltan helyezkednek el, és így könnyebben elérhetõek lettek. Éppen ezeket a telepes elõõrsöket tekintik sokan rendkívül nyugtalanító tényezõnek. Amint a kormánytól független izraeli napilap, a HaEretz felmérésébõl kiderül, egyes telepes posztok Netanjahu alatt kb. 400 családdal bõvültek. Más régiók esetében, mint pl. a Jenin, Nablus és Tulkarem háromszögben, Ciszjordánia északi részén, Samária biblikus régiójában, 140 családdal bõvült a lakosok száma. E régió és az autonóm palesztin területek között, melyekhez Ramallah is tartozik, és ahol három telep található, még 350 telepes család kapott helyet. A HaEretz ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy itt néhány különösen kegyetlen terrorcselekmény történt, melyekre Netanjahu és a jobb-szélsõ frakció néhány minisztere azt válaszolta, hogy a terrorra újabb építkezésekkel fognak felelni. Az ilyen kevés család általi növekedés azonban arra utal, hogy ezt a «fenyegetést» egyáltalán nem léptették

életbe. Hasonló a helyzet Júdeában, Ciszjordánia déli részén. Itt mindössze csupán 80 családdal növekedett a telepesek száma. Ennek ellenére világos, hogy Netanjahu a telepeket és az odaköltözést támogatja. Azonban a HaEretz elemzésébõl kiderül, hogy elsõsorban a Jeruzsálemtõl keletre esõ lakónegyedekrõl van szó, amelyek közvetlenül az ún. zöld vonal mentén helyezkednek el (Jeruzsálem térségében, valamint Tel Avivtól északra és keletre), ahova például olyan ultra-ortodox telepek tartoznak, mint Beitar Illit és Modi‘in Illit. Tíz évvel ezelõtt ezeken a telepeken 73 000 izraeli élt, jelenleg számuk 130 000 fõ. Egy elemzésbõl, melyet a HaEretz hozott nyilvánosságra, kiderül, hogy egy viszonylag állandó palesztin terület kialakításához, mint ahogy azt az Oslói szerzõdések is elõírták, végül is mindössze 33, viszonylag izolált telepet kellene kiüríteni. Az izraeli földhivatal statisztikai adatai szerint ez azt jelentené, hogy 46 000 izraeli, azaz 9800 család veszítené el otthonát. A külföld állítása tehát, hogy a béke egyedüli akadálya a telepek megléte, nem állja meg a helyét. Figyelembe véve, hogy 2005-ben a Gázai-övezetben 21 telepet 8500 személlyel ürítettek ki, elképzelhetõ, hogy ez még mindig óriási költségekkel járó intézkedéseket jelentene, a HaEretz azonban azt az ellenérvet hozza fel, hogy a 46 000 személy – legjobb esetben is az összes telepes 20%-a – Jeruzsálem északi részén még egy lakónegyedet sem

PolitikA

külpolitika

Az ellenséged barátja nem szükségszerûen az ellenséged

töltene meg. «Semmiség», mondanák egyesek. Azonban a HaEretz tekintettel Netanjahunak a telepek kiépítésére tett ígéretére, valamint arra a kijelentésére, hogy a kétállamiságú megoldás csak nagyon nehezen valósítható meg, ezt a következtetést vonta le: «A lapjárás és a számok sem hagynak kétséget afelõl, hogy ha a telepek kiépítése kerül szóba, Netanjahu olyanná válik, mint egy régi hûtõszekrény, szinte mindent azonnal befagyaszt, és ezzel egy halom problémát okoz». AN∎

Katar, a kõolaj-emirátus, a legjobb kapcsolatokat ápolja mindazokkal, akik gyûlölik Izraelt. Ennek ellenére az ország közvetít a Hamasz és Izrael között a Gázai-övezetben, és kész arra, hogy sok pénzt fektessen be, csakhogy nyugalom legyen a régióban.

Az Öbölbeli emirátus, Katar, rendkívül közel áll Iránhoz. De ugyanez mondható el Törökországról is, mivel a Boszporusz menti országnak az emirátus megengedte, hogy felségterületén a Perzsa-öbölnél katonai bázist építsen ki. Azonban a Hamasz, az egyiptomi Muszlim Testvériség, valamint a radikális szunnita milíciák, melyek Szíriában mûködnek, az évek során szintén részesültek Katar nagyvonalú támogatásában, és igénybe vehették logisztikai segítségnyújtását. Tekintettel ezekre a baráti kapcsolatokra, a katari rezsimnek azt vetették szemére, hogy támogatja a terrorizmust, sõt létrejöttét is elõsegíti. Ezért megalakították a Katar ellenes koalíciót, melynek élén Szaúd-Arábia és Egyiptom áll, és a Perzsa-öböl több államát is magába foglalja. Közösen egy átfogó embargót vetettek ki Katarra, és gondoskodtak arról, hogy az ország elszigetelõdjön a nemzetközi színtéren. A régió azon országai, melyek Izrael esküdt ellenségei, Katar legjobb barátai közé tartoznak. Következésképp azt gondolhatnánk, hogy Izrael ezzel a kõolajban gazdag országgal mindenféle kapcsolatot elkerül, és inkább azoknak az országoknak nyomába szegõdik, amelyek bojkottálják Katart. Azonban errõl szó sincs, sõt ellenkezõleg. Az utóbbi hónapokban szivárgott ki, hogy az izraeli védelmi miniszter, Avigdor Liberman Cipruson az emirátus külügyminiszterével, Mohammed bin Abdulrahman al Thanival találkozott. Továbbá az is kitudódott, hogy a Gázai-övezet problémáinak megoldása volt napirenden, melyek mostanra súlyos válsággá fajultak. Miután Egyiptom és Amerika közvetítései kudarcot vallottak, és az ENSZ közel-keleti megbízottja, Nickolay Mladenow, sem járt sikerrel, Izrael rá van utalva a Katar nyújtotta lehetõségre. Katar jó kapcsolatai a Hamasz-vezetéssel hozzájárulhatnának ahhoz, hogy Izrael számára egy rendkívül kényes ügyben megegyezés szülessen. Két izraeli katona holttestének kiadásáról van szó. Ezen kívül a Hamasz két civil izraelit tart fogva a Gázai-övezetben, akik feltehetõen szellemileg zavart állapotban vannak. A Hamasz a holttest és a két civil kiadásáért az izraeli börtönben fogvatartott két Hamasz-tag szabadon bocsátását követeli. Katar azonban további elõnnyel is kecsegtet, és ez a pénz. Az emirátus késznek mutatkozik arra, hogy fedezi a Hamasz hiHírek Izraelbõl | 2018/11

PolitikA

vatalnokok fizetését, mert a PA a Ramallah és Gáza között folyó hatalmi harc következtében befagyasztotta ezeknek a fizetéseknek az átutalását. Katar, amely a PA elnökével, Mahmoud Abbasszal hadilábon áll, ezen kívül kész dollármilliókat befektetni a Gázai-övezet infrastruktúrájába, és egy kereskedelmi hálózat kiépítésébe, amely lehetõvé tenné Gáza számára, hogy sokkal nagyobb függetlenséget vívjon ki a PA-val szemben. Katar még azt is javasolta, hogy Izrael déli részén építsenek egy repülõteret, amely fölött Izrael rendelkezne, és amelyen keresztül a Gázába irányuló áruszállítást bonyolítanák. Katar arról is gondoskodna, hogy Ciprus régiójában egy tengeri kikötõállomást létesítsenek, ahonnan Gázába indulhatnának a szállítmányok. És Katar javaslata szerint ez is izraeli ellenõrzés alatt állna. Katar nagyvonalúsága Gázával szemben egy nagyon jól átgondolt koncepción alapszik. Katarnak jó kapcsolatai vannak Washingtonnal, az emirátus felségterületén található ugyanis az egyik legnagyobb katonai támaszpont, melyet Amerika a Közel-Keleten fenntart. Azonban a Szaúd-Arábia közremûködésével kivetett embargó megkarcolta Katar imázsát. A Gázai-övezetnek felkínált intézkedésekkel a katariak növelni szeretnék tekintélyüket a világban, és fõleg Amerikával szemben jobb fényben szeretnének feltûnni. Katarban arra a meggyõzõdésre jutottak, hogy az Izraellel való jó viszony hozzásegíti az országot ahhoz, hogy Amerika jóakaratát és támogatását elnyerje. Ha Katar terveit tényleg megvalósítanák, abból minden oldal csak profitálna. Izrael az ország déli részének nyugalmát érné el ezzel, ami izraeli szemszögbõl nagyon kívánatos kilátás. ZL∎

A Szentföld és lakosságának Kabai István rövid története az I. Szentély építésétõl napjainkig Vajs Tibor

Izrael

tják és elvita éhez. itatták, ldj Sokan elv p jogát ősei fö ekezigy né e is is ig a m mind lynek a zsidók Noha a nak a he őket az dozni an tek fára ova szétszórta feledah m jólétén, soha se Jes, íté ny ldről és isteni fe Szentfö omeg a az egyk keztek ívében mimről, sz vel: «A lyé ruzsále he ly hűlt ett lakell m i ri Szenté gondolon folyó kor Babil nk, ha a Sionra zem ke tu tunk, sír «Ha megfeled n meg ljo (...) tunk». m, bénu gadjon ále zs ru ra rólad, Je m! Nyelvem ze lékezem a jobb ke z, ha nem em tartom he et az ínyem m Jeruzsálem ok ne » Zsoltár k! ne rád, ha örömöm legfőbb 6. vers. 51; 7, 13

Hírek Izraelbõl | 2018/11

M.sz.: 300

egy nép történelmi panorámája

Ára:750,-Ft

+postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu; 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu; (+36 1) 3500-343

Több mint 100 éve (1897-ben) született meg Herzl Tivadarnak «A zsidó állam» címû könyve. Ebben többek között ezt írta: «A zsidó állam a világ szükségszerûsége, és az elkövetkezõkben létre fog jönni». 172 oldal, 130x195mm

Norbert Lieth A zsidó állam

A világ botrányától a világ szükségszerûségéig

Ára: 750 Ft + postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Bp, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu (+36 1) 3500-343

PolitikA

ANTISzEMITIzMUS

Egy antiszemita lesz a következõ brit miniszterelnök? Nagy Britannia zsidó közössége attól tart, hogy országuk következõ kormányát Jeremy Corbyn alakíthatja majd. Emiatt Izraelben is aggódnak.

«Egy üres taxi állt meg a Downing Street 10 elõtt, és Clement Attlee szállt ki belõle», mondta Winston Churchill sajátos humorával arról a férfiról, aki 1945-ben Nagy Britannia miniszterelnökeként felváltotta, és 1951-ig maradt hatalmon. Jelenleg úgy tûnik, közel a pillanat, amikor a Downing Street 10 elõtt ismét megáll egy nagy kocsi. Vajon az abból kiszálló férfivel a brit miniszterelnöki székben az antiszemitizmus és zsidógyûlölet, valamint az Izrael iránti szélsõséges gyûlölet is helyet foglal-e? Mert ebbõl az autóból Jeremy Corbyn is kiszállhatna. Ez egy horrorisztikus forgatókönyv, de mégis valóságos. A közvélemény-kutatások, melyeket a szigetország polgárai körében végeztek, arra utalnak, hogy a Labour párt jelenlegi fõnöke miniszterelnök lehet. Egy olyan férfi, akit sokan antiszemitizmussal, sõt egy Izrael elleni szélsõséges elutasítással hoznak kapcsolatba. Corbyn támogatja az Izrael elleni bojkottot, az izraeli telepeket a náci tevékenységgel hasonlította össze, és felszólította a Hágai Nemzetközi Bíróságot, hogy az izraeli kormányt «a palesztinok ellen a Gázai-övezetben elkövetett tömegmészárlás miatt» állítsa bíróság elé, és ítélje el. Ez a férfi meghívta a Hamasz és a Hezbollah képviselõit a londoni parlamentbe, és «testvéreknek» nevezte õket. Nemrég Tunéziában megkoszorúzta azoknak a palesztin terroristáknak a sírját, akik a 11 izraeli sportoló meggyilkolásáért voltak felelõsek az

1972-es Müncheni Olimpián. Azt is hangoztatta, hogy «a brit politikusok beszédeit izraeli hivatalnokok írják, ezért jut kifejezésre Izrael támogatása a brit felszólalásokban», és nem felejtett el célzásokat tenni Nagy Britannia zsidó közösségére, és nyilvánosan kifejtette, hogy «õk képtelenek megérteni a tipikus brit humort», ezért aztán, szögezte le, õk nem is britek. Corbyn mérgezõ kijelentései rémületbe kergetik Nagy Britannia zsidóságát. A közösség egykori fõrabbija, Lord Jonathan Henry Sacks, nyilvánosan kijelentette, hogy Corbyn antiszemita, és azt követelte, hogy mondjon le a Labour párt vezetõi tisztségérõl. «Ezek precedens nélküli idõk», mondta Jonathan Goldstein, aki 2017 májusától a Jewish Leadership Council élén áll, ez 32 zsidó szervezet csúcsszervezete Nagy Britanniában. «Corbyn», folytatta, «veszélyezteti az ország zsidó közösségének létezését». Valóban, a Nagy Britanniában élõ zsidók 40%-a nyilatkozott úgy, hogy Corbyn hatalomra jutása esetén megfontolja az ország elhagyását. Az ország közcsatornái is éles szavakkal nyilatkoztak errõl a lehetõségrõl. A The Times of London egyik szerkesztõségi cikkében nagyon világosan kifejtette, hogy Corbyn kijelentései, valamint magatartása alapján nem alkalmas arra, hogy a brit kormány élén álljon. Corbyn és követõi, akik közül egyesek igencsak kétes értékû kijelentésekkel váltak hírhedtté, vissza-

utasítják a kritikát, és Trump amerikai elnökhöz hasonlóan viselkednek, miközben a médiát «fake news» váddal illetik. Sõt, egyesek odáig elmennek, hogy azt hangoztatják, a média bíráló kijelentései mögött «a brit vezetés elleni zsidó konspiráció áll». És hasonlóan, mint Amerikában, az ilyen kritika Nagy Britanniában is csak a hírhedt jelölt szavazóbázisának növelését idézi elõ. Mindezek Izrael számára is rossz hírek. Corbyn elsõ hivatalos lépése, miután bevonulna a Downing Street 10-be, nagy valószínûséggel az lenne, hogy hivatalosan elismerné Palesztina Államot. «Nagy Britannia vezetése», jegyezte meg egy Izrael-barát a Labour pártból, «azután Izrael nagyhangú ellenfelévé válik, az egész baloldali Európát ebbe az irányba fogja húzni, és vélhetõen egyes kormányokat is ez irányban fog befolyásolni». További károkat nemcsak a kereskedelemben fog okozni, hanem a High-Tech-iparban is, amely az utóbbi idõben a kétoldalú kapcsolatok által fellendült és virágzik. Egy másik terület, amely biztosan súlyos károkat fog elszenvedni, a hírszolgálati együttmûködés a két ország között, mely jelenleg «kitûnõen jónak» mondható különösen, ha a terrorellenes intézkedésekrõl van szó. Nem szükséges azonban túl nagy fantázia ahhoz, hogy elképzeljük, mi fog ez irányban történni, ha a Downing Street 10-be valóban egy olyan férfi költözik be, aki a Hamasz és a Hezbollah vezetését «testvéreknek» nevezte. ZL∎ Hírek Izraelbõl | 2018/11

PolitikA

GOLáN-ANNEktálás

Még nem … Izrael abban reménykedik, hogy Jeruzsálem Amerika általi elismerését hasonló lépés fogja követni a Golánfennsíkkal kapcsolatban is, egyelõre azonban ebben a témában semmi sem hallható a Trump-kormány soraiban.

« Izrael számára a Golán fontos ütközõzóna, amely kiemelkedõ szerepet játszik «a mindazokkal szembeni védelemben, akik gonoszat forralnak Izrael ellen».

Hírek Izraelbõl | 2018/11

Amerika a kisujját nyújtotta oda Izraelnek, amikor nagykövetségét Tel Avivból Jeruzsálembe költöztette, erre fel Izrael már az USA egész kezét szeretné magáénak tudni. Ugyanis a jeruzsálemi új nagykövetség ünnepélyes felavatása után nem sokkal az izraeli kormány Washingtonban azt szerette volna elérni, hogy következõ lépésként Amerika ismerje el Izrael szuverenitását a Golán-fennsík fölött. Azoknak a vezetõ személyiségeknek egyike, akik ezt a célt tûzték maguk elé, Zvi Hauser, egykori államtitkár. Célja megvalósításához sikerült megszereznie Ted Cruz republikánus szenátor beleegyezését is, aki további támogatókat verbuvált a kongresszusi képviselõk soraiban. Elkezdték ezután a meggyõzõ munkát annak érdekében, hogy Amerika ismerje el Izrael szuverenitását a Golán-fennsík fölött. Ugyanakkor azt is tervezik, hogy nagyarányú pénzeszközöket juttatnak a régióba különbözõ projektek megvalósítására. De ennél is fontosabb egy egyezmény ratifikálása, amely értelmében Izrael a Golánon termelt minden terméket a «Made in Israel» címkével láthat el. Ez csak akkor lehetséges, ha a kongresszus egy olyan határozatot bocsát ki, amely az Izrael általi annektálást a szuverenitását is elismerõ nyilatkozatba foglalja, és egyben leszögezi, hogy ez a régió soha nem kerül vissza Szíria tulajdonába. Ennek alátámasztására többek között azt tervezik, hogy a kongresszus képviselõibõl álló delegáció ellátogat a Golán-fennsíkra. Ezzel párhuzamosan már lefolytattak egy vitát a Golán-fennsík fölötti izraeli szuverenitásról. E vita keretében Ron DeSantis republikánus képviselõ, aki a képviselõházban Floridát képviseli és a Külpolitikai Bizottság tagja, kifejtette, hogy Izrael számára a Golán fontos ütközõzóna, amely kiemelkedõ szerepet játszik «a mindazokkal szembeni védelemben, akik gonoszat forralnak Izrael ellen». Ha Izraelnek vissza kellene adnia a Golánt, folytatta beszédét, tulajdonképpen sebezhetõvé tenné magát. Ha megszûnne ez az ütközõzóna, a Golán Irán ter-

rortámadásainak elõretolt támaszpontjává válna, ami súlyos veszélyt jelentene Izrael számára. «Tekintettel Amerikának azon érdekére, hogy az iráni befolyást visszaszorítsa, és a terrort leküzdje, végre itt az ideje az izraeli szuverenitás elismerésének a Golán-fennsík felett». A washingtoni Capitol Hillben nagy kavarodást váltott ki ez a téma, ami nem maradt rejtve John R. Bolton elõtt sem, aki Trump tanácsadója a nemzetbiztonsági kérdésekben. Õ megpróbálta elsimítani a hullámokat, és bagatellizálni a téma körüli szóbeszédet. A Reuters hírügynökségnek adott egyik interjújában világosan kijelentette, hogy a Trump-kormány semmilyen módon sem foglalkozik ezzel a témával. «Értesültem arról, hogy felmerült Izrael szuverenitásának ötlete a Golán-fennsík fölött, de ebben az ügyben nem fogunk vitát folytatni, és Amerika nincs olyan helyzetben, hogy bármiféle döntést hozzon ebben az ügyben», mondta Bolton. «Ahhoz kétség sem fér, hogy a Golánnal kapcsolatos izraeli törekvéseket megértjük, és elfogadjuk. Megértjük, miért annektálta Izrael a Golánt, de a régió státuszával kapcsolatban Amerika állásfoglalása nem változott». Az Izraelbe akkreditált amerikai nagykövet, David Friedman, a következõ véleményen van: «Én személy szerint egyszerûen nem tudom elképzelni, hogy Izrael vis�szaadja a Golánt Szíriának. A Golán örök idõkre Izrael Állam alkotórésze kell maradjon», jelentette ki a nagykövet az Israel HaYom izraeli napilapnak. Megjegyzendõ, hogy Amerika soha nem ismerte el a Golán-fennsík annektálását, úgyhogy ezt a területet megszállt szír területként tekinti. Ebbõl az következik, hogy a Golán-fennsík izraeli lakosa, ha amerikai dokumentumot akar kérni, például vízumot vagy kettõs állampolgárként útlevelet, születési és lakóhelyként nem nevezheti meg Izraelt a kérvény ûrlapján, hanem Szíriát kell írnia. Ezért aztán nem nevezik meg az államot, csak a születési helyet. ML∎

Társadalom

Jeruzsálem Óvárosa csodálatos lelettel dicsekedhet A régészek Jeruzsálem település rétegeiben gyakran egyedülálló leletekre bukkannak, de ritkán találnak olyan lélegzetelállítóan szép darabot, mint ez a több mint 2000 éves arany fülbevaló. A spirálformára kidolgozott fülbevaló, amely kitûnõ kézmûves tehetségrõl tanúskodik, alsó végén egy szarvval ellátott állatfejet ábrázol, valószínûleg egy antilopét. A Dávid-városában végzett ásatásokon fedezték fel. Ez az elsõ ilyen fülbevaló a hellenisztikus korszakból, melyet Jeruzsálemben találtak. Összehasonlítva a Földközi-tenger más régióiban talált leletekkel, a régészek ennek az értékes fülbevalónak elõállítását a Kr. e. 3. vagy a korai 2. századra datálják, arra az idõre, amikor Júdea Jeruzsálemmel együtt séhellén korszmi-autonóm zsidó uralom alatt állt, és hellén vazallus város volt. A tudósok nem tudják, hogy az ilyen fülbevalókat férfiak vagy nõk viselték-e, és egykori viselõjének vallásos vagy etnikai hovatartozásáról sem tudnak felvilágosítást adni. «Ugyanakkor biztonsággal elmondható, hogy a tulajdonos Jeruzsálem lakosságának felsõ rétegéhez tartozott», olvasható az izraeli régészeti hatóság sajtónyilatkozatában. További adatokat a lakóház beható elemzésétõl remélnek, ahol ezt a ritka leletet felfedezték. AN∎

Uganda fiatal zsidósága Izraelbe látogat Uganda és a zsidók – sokaknak errõl a brit Uganda-projekt jut eszébe, amely ebben az afrikai államban akart egy zsidó államot alapítani. Most azonban valami másról van szó. Az interneten olvasható az az adat, hogy Uganda zsidó közössége kb. 750 fõt számlál. Az izraeli sajtóban ezzel szemben az a hír járja, hogy az ugandai zsidó közösség legalább 2000 személybõl áll, melynek gyökerei ellentétben a nigériai igbókkal és a dél-afrikai lembákkal, alig 100 évre nyúlnak vissza. Ennek az Abayudaya közösségnek a megalapítása (luganda nyelven «Júda gyermekei») Semei Kakungulunak köszönhetõ, aki egykor lelkes és aktív támogatója volt a zsidóságnak. Míg az izraeli belügyminisztérium ezeket az ugandaiakat nem ismeri el zsidókként, addig a Jewish Agency meggyõzõdéssel szavazza meg nekik ezt a státuszt. Ennek szellemében nemrég egy Israel-Birthright utazást szerveztek, amelyen 40, 18 és 27 év közti fiatal ugandai vett részt. A Birthright-Taglit utazások még Ariel Sharon kezdeményezésére vezethetõek vis�sza, akinek az volt a kívánsága, hogy minden fiatal zsidó embernek meg kell látogatnia Izraelt. 1999 óta kb. 600 000 zsidó fiatal látogathatta meg ingyen Izraelt. A fiatal ugandaiak útjáról a sajtó szûkszavúan számolt be, mivel a vitatott státusz miatt a Birthright-Taglit szervezõ társaság inkább a hallgatást választotta az eseménnyel kapcsolatban. AN∎

Hamarosan kerékpárral a Golántól Eilatig «Shvil Israel» olyan fogalom, melyet régóta nemcsak Izraelben ismernek. Ez Izrael híres gyalogösvénye, melyet a külföldiek is egyre nagyobb számban használnak, ha az országot a Golán és Eilat közti szakaszon, egy 1050 kilométeres útvonal mentén fel akarják fedezni. Az interneten közölt adatok szerint az Izrael-gyalogösvény a világ tíz legszebb hosszú távú gyalogútjai közé tartozik. 2021-tõl a kerékpárosok abban az élvezetben részesülnek, hogy Izraelnek egy kb. 1200 kilométeres útvonalon a városi és vidéki arculatát is felfedezhetik. Már 600 kilométer kiépült, 2015 óta már használható a Mitzpe Ramon és Eilat közti útszakasz. Amint a vidékfejlesztési hatóság 2018 õszén közölte, 45 millió sékelt fektetnek be a további 600 kilométeres szakasz kiépítésébe. A tervezés során figyelembe veszik, hogy a természet lehetõleg ne károsodjék, sem az építkezés munkálataival, sem a jövõbeli kerékpáros turisták által. AN∎

Hírek Izraelbõl | 2018/11

Társadalom

Bébi-boom

Antik tér újjá formálva: Jeruzsálem történelmi Damaszkusz-kapuja A Damaszkusz-kapunak több neve is van. A héber neve Sha‘ar Shechem, a Nablusz-kapu, arabul Bab al-Amudnak hívják, aminek jelentése »az oszlop kapuja«. Egykor valóban állt itt egy oszlop, mégpedig Hadriánusz római császár oszlopa, melyet a Kr. u. 135-ben levert zsidó lázadás emlékére emeltek. Ez a tér látható a gyõzelmi oszloppal együtt a híres Madaba-mozaikon, amely a 6. századból származik. Az 1982-ben végzett ásatásokon többek között római kõpadló maradványokat, különféle mûtárgyakat találtak, közöttük egy figyelemreméltó feliratot. Mindezt megtekinthetik a látogatók éppúgy, mint a Zedekiás magaslatot és a vele határos nagy kõfejtõt, ahonnan 3000 évvel ezelõtt Salamon templomához termelték ki a kõtömböket. A turisták sokáig távol maradtak e helytõl, mivel ez a politikai konfrontációk gyújtópontja volt Jeruzsálemben. Most azonban a város önkormányzata az egész területet újjá formálta, ahol már üzletek és rendezvények is várják az érdeklõdõket. AN∎

Minden évben, szeptember elején, az új iskolai év kezdetén jól látható, hogy Izrael kétségkívül fiatal ország, mégpedig nagyon fiatal. 2018-ban az izraeli oktatási minisztériumnak 2,3 millió kiskorúról kellett gondoskodnia, és elhelyeznie õket a napközi otthonokban, óvodákban, és minden iskolatípusban, az elemitõl a felsõfokú tanintézetekig. Ha meggondoljuk, hogy Izrael összesen 8,9 millió polgárt számlál, látható, milyen jelentõs nagyságrendû a fiatalkorúak aránya. Nemrég a média arról is beszámolt, hogy az utánpótlás utánpótlása tekintetében is kitûnõen áll az ország. Ugyanis egyszerre több izraeli kórház is jelentette, hogy megdõlt a saját születési rekordjuk. Ide tartozik a Soroka kórház is Beer Shevában, ahol évente 17 000 gyermek születik. 2018 júliusában 1518 gyermek jött itt a világra; az évi átlaghoz viszonyítva 7%-kal több, és 2017 júliusával összehasonlítva, amikor 1395 születést regisztráltak, majd 10%-kal több. Így ez a kórház áll az országos tabella élén megelõzve az ország egyik legnagyobb kórházát, a sûrûn lakott központban található Ichilov kórházat, ahol 2018 júliusában 1014 gyermek született. 2016-ban összesen 181 405 gyermek látta meg a napvilágot Izraelben, így átlagban 3,11 gyermek esik egy anyára. Az OECD átlaga 1,7 gyermek egy anyára számítva. AN∎

A SodaStream elkelt A SodaStream cég, amely a házilag elõállítható szódavízre specializálódott, nemzetközileg is ismert izraeli konszernként a BDS célkeresztjébe került a vitatott területeken lévõ üzemei miatt. Jóllehet ezzel a BDS öngólt rúgott, mert a cég a Beer Sheva melletti Rahatba való költözésével több száz palesztin munkahelye szûnt meg, a cég jelenleg ugyanis izraeli beduinokat alkalmaz. A cég azonban, amely «volumenét tekintve a világ legnagyobb szódavíz márkája». most újabb fordulóponthoz érkezett: a Pepsi Cola amerikai konszern 3,2 milliárd dollárért megvásárolta. A SodaStream ezzel együtt önálló cég maradt izraeli székhellyel, és megtartotta saját márkáját. A Pepsi Cola saját termékeivel együtt tandemben akarja a SodaStreamet tovább fejleszteni. Közvetlenül a vásárlás után a SodaStream részvényeinek értéke 10%-kal növekedett. A dolog pikantériája az, hogy a SodaStream korábban az olyan cégeket, mint a Pepsi Cola, reklámkampányában élesen bírálta az egészségtelenül édes italaikért, és környezetkárosító, eldobható flakonjaikért. A szakértõk ezt a vásárt a Pepsi Cola stratégiájának részeként értékelik, amivel «egészségesebb és környezetbarát imázsra» akarnak szert tenni. AN∎

Hírek Izraelbõl | 2018/11

Társadalom

ARAB polgárok

Szidalmak saját soraikból Izrael arab közösségének politikai vezetése néha saját köreibõl is éles bírálatot kap. Egyesek halkabban, mások hangosabban fejezik ki nemtetszésüket. A képmutatás vádja is gyakran elhangzik.

2018 szeptemberében az állami totta össze Izraelt; Haneen Zoabi, az általuk képviselt lakosság számástatisztikai hivatal adatai szerint aki 2009 óta Kneszet-tag, 2010-ben ra sem jelentenek mást, mint az «ötöaz országnak 8 907 000 lakosa volt, csatlakozott a Gáza-színpatizánsai- dik hadoszlop». A közvélemény-kutaakiknek 20,9 százaléka arab. Ehhez hoz, elutasít mindenféle arab integ- tások azt mutatják, hogy az ország az 1 864 000 fõt számláló csoporthoz rációt a zsidó államban, és Izraelrõl arab lakosainak több mint 60%-a muszlim és keresztyén arabok, vala- úgy beszél, mint egy «sötét rezsim- Izraelt «pozitív helynek tartja, ahol mint drúzok tartoznak. Megtalálhatók rõl», és tette ezt azután is, hogy Iz- érdemes élni». Sokan támogatják a társadalom minden területén, min- rael Legfelsõ Bírósága megszüntette ugyan egy palesztin állam magalapíden pozícióban. Így vannak közöttük a diszkvalifikációt, amit a választó tását, de nem akarnak palesztin kororvosok, tanárok, ügyvédek, bírók, bizottság népuszítás miatt kirótt rá. mányzás alatt élni. Jóllehet az arab rendõrök, hadseregparancsnokok és Aida Touma-Suleiman, egy keresz- képviselõk hivatalukat arab választóképviselõk az izraeli parlamentben. tyén arab nõ Názáretbõl, azzal az ál- iknak köszönhetik, akik közül sokan A 2015-ben megválasztott 20. lítással hívja fel magára a nyilvános- most is kitartanak mellettük, mégis Kneszetben 18 arab származású ság figyelmét, hogy Izrael az iszlám egyre gyakrabban hallhatóak a szemarab képviselõ rehányások. ül, muszlimok, Elsõsorban csakeresztyének lódottságuknak Dr. Ahmed Tibi (balra), a politikus, aki Yassir Arafat tanácsadója volt, a és drúzok. Koadnak hangot Kneszet szónoki pultjátról a náci rezsimhez hasonlította Izraelt, Haneen látván, hogy ez rábban a saját a vezetõ réteg arab pártjaikZoabi (jobbra) 2010-ben csatlakozott a Gáza-szimpatizánsaihoz és elutasít csak akkor halban tevékenymindenféle arab integrációt a zsidó államban kedtek, melyek latja szavát, ha 2015-ben a megfeltûnést keltemelt klauzula het a médiában miatt a Kneszethez csatlakoztak államoktól vásárol kõolajat, és olyan Izrael támadásával, és közben teljeegy egyesített listán. De a védel- összeesküvés elméleteket terjeszt, sen elfelejtik, miért választották meg mi miniszter, Avigdor Liberman, miszerint Izrael politikája Szíriában õket: ugyanis az lenne a feladatuk, pártjának soraiban is található egy arra irányul, hogy «a szír népet halál- hogy az arabok körében csökkentsék arab Kneszet-képviselõ. Vannak, ra éheztesse saját hatalmi szférájá- a munkanélküliséget, gondoskodjaakik a baloldali pártok tagjai (pl. a nak kiszélesítése érdekében»; Ayman nak az arab negyedek infrastruktúráMeretz polgárjogi párt és a Cionista Odeh, akit az elõbbiekhez viszonyítva jának kiépítésérõl, állami támogatást Egyesület), de megtalálhatóak a li- szinte mérsékeltnek nevezhetünk, járjanak ki közösségüknek, és fogberális spektrumban is (Kulanu von mivel támogatja az arabok szociális lalkozzanak olyan súlyos problémákKahlon), valamint a Likud kormány- hálózatának létrehozását, és ellenpártban. Az arab képviselõk között zi a fegyveres palesztin ellenálvannak szocialisták, kommunisták, lást, ugyanakkor minden alnacionalisták, az iszlám mozgalmak kalmat megragad, hogy a kaképviselõi, valamint a szekuláris merák elõtt Izraelt rasszista életstílus követõi, poligám életmó- államként állítsa be. Így aztán nem dot folytató férfiak és feministák. csoda, hogy ezek Valaki azt mondta egyszer, hogy és más arab igencsak hangos kell legyen egy kiKneszet-képvisebbség kiáltása ahhoz, hogy a többség meghallja. Izraelben azonban a selõk Izrael tárkövetkezõ a helyzet: Dr. Ahmed Tibi, zsidó sadalmától aki, mielõtt 1999-ben elõször választották be a Kneszetbe, Yassir Arafat azt hallják, tanácsadója volt, a Kneszet szónoki hogy saját pultjáról a náci rezsimmel hasonlí- maguk, de Hírek Izraelbõl | 2018/11

Társadalom

kal, mint a családon belüli erõszak, vérbosszú, poligámia, illegális fegyverkereskedés. Ilyen és hasonló belsõarab témák fiatal arabok soraiban ütköznek ki, akik közös életet élnek zsidó korosztályukkal. Legújabban azonban sokan találtak egy újabb közös nevezõt, még ha különben egészen más nézeteket is vallanak. Így a közélet fontos személyiségei is, mint Lucy Aharish muszlim hölgy, aki az izraeli tévében héber nyelvû bemondónõ, szót emelnek az arab társadalom, saját testvéreik képmutatása ellen, de Izrael Állam ellen is bírálva a zsidó nemzeti törvényt. Aharish, az arab Kneszet-képviselõk, és sokan mások magas fokú képzettségüket és sikeres karrierjüket az esélyegyenlõségnek köszönhetik, amit Izrael biztosít számukra, jegyzik meg a közösségi hálókon sokan az integrált arabok közül. Ha az arab világra tekintenek, csak örülhetnek, hogy Izraelben élnek, és értékelik az izraeli demokráciát. Mégis sokaknak nehezére esik elismerni, hogy Izrael a zsidó nép hazája. És aki ez ellen olyan éles hangon tiltakozik, jó lenne, ha megjegyezné a következõ tényt: semmi más, mint jellemtelen képmutatás, Izraelt rasszista államnak nevezni, miközben az izraeli demokrácia megválasztott képviselõjeként bezsebeli a magas állami fizetéseket. AN∎

Fellendülõben a Teva, Izraeli gyógyszergyár konszernje A Teva Izrael egyik sikertörténetének számít: egy kis cégbõl világviszonylatban híres konszernné nõtte ki magát, amely 70 országban mûködik, kb. 57 000 alkalmazottat foglalkoztat, és a generikus gyógyszerek tíz vezetõ elõállítói közé tartozik. 2017-ben azonban a Teva komoly problémákkal került szembe, mivel a cég vezetõsége téves beruházásokat eszközölt, és a lejáró szabadalmak miatt csökkentek a nyereségek. Nemcsak a részvények értékének esésével és a milliárdos nagyságrendû hiányzó összegekkel kellett számolniuk, melyek szinte elérték az évente kigazdálkodott profitot, hanem kb. 14 000 munkatárs elbocsátásával is, közöttük több százat Izraelben bocsátottak el. Idõközben azonban újra pozitív szenzációval szolgált a Teva, amire a részvényindex is azonnal reagált, egyik leányvállalata Amerikában ugyanis megkapta az ottani egészségügyi hatóság engedélyét az EpiPens generikus verziójára. Az EpiPens allergiásoknak készült injekció, amit az életveszélyes allergiás sokk esetén önmaguknak is beadhatnak az érintettek. Izraelben kiadtak egy törvényt, amely kötelezi az éttermeket és a közintézményeket, hogy az EpiPens injekciót készenlétben tartsák. Amerikában hiány lépett fel e termék esetében, ami pozitíven hatott a generikus verzió engedélyezésére, és kitûnõ piaci lehetõséget hozott a Teva számára. AN∎

Marcel Malgo, Arno Froese, Dr. Arnold G. Fruchtenbaum, Norbert Lieth

a bibliai próféciák csodája A négy szerzõ különbözõ szemszögbõl közelíti meg a prófétai szó egy-egy vetületét. Érdekes magyarázataik, egyéni meglátásaik arra ösztönzik az érdeklõdõ

Olvasót, hogy saját maga is a bibliai próféciák csodájának felfedezésére induljon.

Ára: 2700,-FT +postaköltség

Hírek Izraelbõl | 2018/11

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu Tel.: (+36 1) 3500-343

Társadalom

megegyezés, megértés

Egyiptomi-jemeni politológus: «Meglátogattam Izraelt, és nem bántam meg!» Megjegyzendõ, hogy a politológusnõ a liberális muszlimok közé tartozik, mindazonáltal az iszlám világ felfigyel és hallgat szavára, úgyhogy izraeli beszámolója nagy feltûnést keltett.

Elham Manea 1966-ban született egy egyiptomi diplomata lányaként. Egyiptomban, Marokkóban, Németországban, Jemenben és Iránban nevelkedett, Kuvaitban és Amerikában végezte tanulmányait. Elsõ asszisztensi állását a politikatudományok szakterületén a jemeni Sana’a egyetemen töltötte be. Az Arab-félsziget regionális politikájából doktorált. Már régóta neves professzorként mûködik és több nemzetközi szervezet tanácsadója, így a Világbank és az USAid tanácsadója is. Jóllehet Egyiptomban született, prof. Manea, aki különbben tevékeny írói munkássággal is rendelkezik, mégis jemeni állampolgár. A Die Zeit egyik cikke arról ír, hogy fiatal korában a szélsõséges iszlámmal flörtölt. «Tizenhat évesen gimnazistaként Sana’a-ban elbûvölte egy vallásos csoport. Annak prédikátornõje, egy karizmatikus fiatal nõ, Isten szeretetérõl és azoknak az embereknek a magasztosságáról beszélt, akik az igazi iszlámhoz tartoznak». Prof. Manea egyik interjújában elmondta, hogy apja intelmei ellenére vonzalmat érzett a fundamentalisták üzenete iránt, és mind közelebb került hozzájuk. Idõbe telt, mire jobban megismerte õket, és eltávolodott tõlük, amikor megértette, hogy ez az iszlám a vallás nevében helyesli a gyilkosságot. Ma már óva int az ilyen radikális prédikátoroktól, és egy humanitárius iszlámot képvisel. Figyelmeztetõ szavát világosan, hangosan és állandóan hallatja. Teszi ezt ma Svájcból, Bernbõl, mivel nemcsak jemeni, hanem svájci állampolgár is. A Zürichi Egyetemen doktorált és magándocensként ott tanít. Azok közé a kevés muszlimok közé tartozik, akik a világi és vallási hatalom egymástól való elválasztását támogatják, valamint «a Korán és a Haditok idõszerû, ideológiáktól mentes magyarázatát». Az arab világban számon tartják, és felfigyelnek szavára. Interjúkat ad anyanyelvén, azaz arabul, publikációit többek között a Sana’a Egyetemen tananyagként használják. Ezzel a háttérrel igencsak figyelemreméltó, hogy prof. Manea nemrég egy arab weboldalon (ahewar.org) közzétett egy cikket, amelynek témája a béke lehetõsége Izraellel. Már a cím is sokatmondó: «Meglátogattam Izraelt, és nem bántam meg».

Prof. Manea meglátogatta többek között Jaffát, Haifát és Jeruzsálemet, bejárta Betlehemet, amely palesztin fennhatóság alá tartozik. Találkozott zsidókkal és arabokkal, meglátogatta Yad Vashemet, a Holokauszt-emlékhelyet; «egy látogatás, amely mindenkit megváltoztat». Cikkében a következõ kérdéseket veti fel: «Milyen sokunkat neveltek arra, hogy ezt az országot (Izraelt) gyûlöljük? Ezt a gyûlöletet már az anyatejjel szívtuk magunkba. (…) Sokan közülünk ezt hangoztatják: ‹Nekünk nincs problémánk a zsidókkal, nekünk Izraellel van problémánk›, aztán hozzáfûzik, hogy ezt az államot mesterségesen alakították ki, és nincs joga a létezéshez. De Izrael nem tûnt el, továbbra is fennáll. És ha ez így van, (…) itt az ideje, hogy egy közös utat keressünk jövõnk érdekében». Cikkében kifejtette: «Én nem fogok gyûlölni. Én nem gyûlölöm az izraelieket. Én elítélem a gyûlöletet, amely úgy a zsidó, mint az iszlám szélsõségesek részérõl megnyilvánul». Azt szeretné, hogy az izraeliek is, akiknek félelmét meg tudja érteni, és a palesztinok is, akiknek szenvedését át tudja érezni, biztonságban élnének. Prof. Manea hiszi, hogy elegendõ hang létezik a béke oldalán, elsõsorban Izraelben, és éppen most mutatkoznak a béke lehetõségének jelei, mert «a béke nem a biztonság és kölcsönös szeretet idején jön el, hanem a háború és gyûlölet idején». Cikkét ezekkel a szavakkal zárja: «Nem volt nehéz döntés ez az izraeli látogatás. (…) Elutaztam Izraelbe, mert olyan állam, amelynek létezését elismerem. De ennél fontosabb odautazásom célja, vagyis hogy saját szememmel lássam, ami ott a valóságban történik. (…) Nem bántam meg, sõt ellenkezõleg». Bejelentette, hogy következõ szabadságát férjével együtt Tel Avivban akarja eltölteni, és egy sorozatot akar írni Izraelrõl, «Izrael magatartásának megható aspektusairól egyes szomszédaival szemben, háborúink áldozatairól. És még ennél is fontosabb, hogy írni fogok arról az izraelirõl, aki szeret, nevet, fél és gyászol; arról az izraelirõl, aki barát lehet, és aki által, ha felfedezzük, közelebb hozhatjuk a béke lehetõségét». AN∎ Hírek Izraelbõl | 2018/11

Társadalom

BEDUINok

Humanitárius EU-segítség politikai szándékkal

Egy beduin nagycsalád Ciszjordániában az Izrael, a PA és az EU alkotta front közé került.

Hírek Izraelbõl | 2018/11

Történelmi források is megemlítik Khan al-Akhmar települést, amelynek kolostorában már a 13. században vendégfogadó (Khan) mûködött. A mai Khan al-Akhmar abban a régióban terül el, ahol a Jézus példázatából ismert irgalmas samaritánus utazott. Ma a «modern» Khan al-Akhmar, egy sátorokból, hullámlemez-kunyhókból és egy autógumikból összeállított, nyomorúságos iskolából álló település, a nemzetközi figyelem középpontjába került. Itt élnek a Jahalin beduin törzs megmaradt tagjai az 1. sz. utca mentén, Ma‘ale Adumim és Kfar Adumim között, tehát Ciszjordániában. 1948/49 és 1967 politikai-katonai eseményei szétszórták e törzs tagjait, akik közül egyesek az 1970-es években, valószínûleg 1976-után, ebben a régióban, Jeruzsálem és Jerikó között telepedtek le. A Jahalin törzsnek ez a része nem engedélyeztette letelepedését Izrael által sem az izraeli katonai kormányzás idején (1967 után), sem az Oslói egyezmény után (1994), ugyanis ez a régió C zónaként Izrael fennhatósága alatt állt, és így minden adminisztratív, közigazgatási intézkedés Izrael hatásköre volt. 30 család él itt ezen a dombos vidéken kb. 170 személlyel, közülük 90 gyermek, sátorokban, tetõtlen deszkatákolmányban és hullámlemez-kunyhókban, közvetlenül egy fõ közlekedési út mentén. Télen a víz utat vág itt magának, ezért a családok az egyik autópálya-aluljáróban rendezik be matractáborukat. Víz vagy villanyvezetéket hiába keresnénk itt, emberek és állatok együtt élnek, egy légtérben, és minden tele van szeméttel. Téved, aki azt

Társadalom

Ha azonban közelebbrõl megnézzük, az EU a humanitárius segítség leple alatt olyan intézkedések jogosságát igazolja, melyek a palesztinok javát szolgálják.

gondolná, hogy ez kizárólag azért van így, mert Izrael «illegálisnak» nyilvánítja ezt a beduin települést, és a Legfelsõ Bíróság egy vég nélküli huzavona után engedélyezte a kiürítését. Sokkal inkább arról van szó, hogy ezek az emberek egy hatalmi harc játékszerei, mely több nagyhatalom között folyik. Ez derül ki a törzsfõnök beszámolójából. Eid Khamis sejk elmondta, hogy a Palesztin Autonómiahatóság (PA) csalta oda nagycsaládját «azzal, hogy egy nagy víztartályt állított fel a dombon». Idõközben nyomást gyakoroltak rájuk, hogy ezen a helyen maradjanak, mivel így «ellenállást fejthetnek ki az izraeliekkel szemben». Továbbá azt vetette a PA szemére, hogy megígérte «az iskola termének» kialakítását, amelyre véleménye szerint «a PA hivatalnokai sok pénzt kaptak» a külföldtõl (az EU-tól). «A pénz azonban nem jutott el hozzánk», mondta a külföldi újságíróknak, «mert azok saját zsebükbe rakták». Izraellel szemben is voltak ellenvetései, nem tetszett neki az áttelepítési terv, mert «egy szemétdomb közelébe» akarták õket telepíteni. Az újságírók rámutattak arra, hogy több helységet is felkínáltak nekik, mindben volt víz és áramellátás, de nem fogadták el. Így az újságírók annak a véleményüknek adtak hangot, hogy «ezekben az emberekben az a követelmény, hogy állandó helyhez kötött lakóházban éljenek, valóságos pánikot vált ki». Khamis sejk továbbá elzárkózott attól, hogy törzsének más tagjaival összezárják egy településen, ahogy Izrael akarja,

mert, jóllehet egy törzs tagjairól van szó, viszály, ellenségeskedés áll fenn közöttük, ami már gyilkossághoz is vezetett. Különben meg kell jegyezni, hogy a közigazgatásilag illetékes Izraelhez soha nem nyújtottak be lakóházak iránti kérelmet. Minden oldalon ügyvédi csatározások folynak. A Legfelsõ Bíróság többször elrendelte Khan al-Akhmar kiürítésének elhalasztását, hogy további érveket meghallgasson. Ebben az a kérdés is szerepet játszott, hogy a szóban forgó földterület magán vagy állami tulajdonban van-e. A múltban a Legfelsõ Bíróság nemcsak az olyan izraeli telepes posztok kiürítését rendelte el, melyek palesztin magánterületen épültek fel, hanem az izraeli telepeken azoknak a házaknak a lerombolását is, amelyeknek akár egyetlen négyzetmétere palesztin magánterületre esett. Ez azonban nem felel meg annak a képnek, amit a világ az izraeli telepes politikáról ismer. Errõl szándékosan hallgatnak. Ám egy engedély nélküli település kiürítésekor azonban az egész világ felhördül, csak azért, mert az érintettek arabok. Különösen Európában hallható Izrael elítélése Khan al-Akhmarral kapcsolatban. Arról természetesen nem szólnak, hogy Izrael olyan épületeket rombol le, melyeket engedély nélkül EU, pénzeken húztak fel, csak azt hangoztatják, hogy Izrael az EU humanitárius segélyprogramját teszi tönkre. Ha azonban közelebbrõl megnézzük, az EU a humanitárius segítség leple

alatt olyan intézkedések jogosságát igazolja, melyek a palesztinok javát szolgálják. Ez történik Ciszjordánia stratégiailag fontos régióiban, mint például az E1 régióban, a Jeruzsálemet körülvevõ övezetben, annak ellenére, hogy az EU ratifikálta azokat a szerzõdéseket, melyek itt Izraelnek közigazgatási jogot biztosítanak. Még Németország külügyi hivatala is így vélekedik: «Ha sor kerülne Khan al-Akhmar kiürítésére, az súlyos csapást jelentene a palesztin fejlõdés perspektívája szempontjából Ciszjordánia C zónájában. (…) Khan al-Akhmar kiürítése alapjaiban rázkódtatná meg a kétállamiságú megoldást, ezért a szövetségi kormány ismételten felszólítja az izraeli kormányt, mondjon le Khan al-Akhmar lakosainak áttelepítésérõl, és további terveket dolgozzon ki». Ezek mérsékelt ellenvetések voltak az európai államokhoz képest, amelyek sokkal élesebben fogalmaztak, és még Izrael belügyeibe is beavatkoztak, úgyhogy ez tulajdonképpen felhívás arra, hogy az izraeli kormány hagyja figyelmen kívül a Legfelsõ Bíróság ítéletét, ill. annak ellenére cselekedjék. Viszont lényegében mindegy, hogyan jár el Izrael; ha víz és áram nélkül hagyja ezeket az embereket, akkor is megsérti az emberi jogokat; ha lebontja az építményeket, melyeket engedély nélkül húztak fel – a berlini külügyi hivatal például «falunak» nevezi Khan al-Akhmart, ami nem más, mint ideiglenes tákolmányok halmaza –, Izraelt akkor is pellengérre állítják. AN∎

Hírek Izraelbõl | 2018/11

Társadalom

keresztyénüldözés

Betlehem egyre jobban muszlimmá válik 2018 évvel Jézus születése után a szülõvárosában élõ keresztyének száma történelmi mélypontjára süllyedt.

Izraelbõl | 2018/11 20 Hírek Izraelbõl | 2018/11 20 Hírek

Történelmi tény, hogy Betlehem az évszázadok során, még az oszmán uralom idején is, keresztyén város volt. És így volt ez akkor is, amikor Izrael 1967-ben elfoglalta Ciszjordániát, és Betlehem izraeli fennhatóság alá került. Azonban a kép gyökeresen megváltozott az Oslói egyezmény után, az 1990-es évek közepétõl. A várost a Palesztin Autonómiahatósághoz csatolták, és azóta a városban élõ keresztyének száma nemhogy csökkent, hanem drámai módon egyre zsugorodott. Azelõtt a lakosok 80%-a keresztyén volt, ma ez a szám már csak 15%; és ez a tendencia csak erõsödik. Meg kell hagyni, hogy Betlehem a védelmi korlátozások miatt, melyeket Izrael a második intifáda után vezetett be, kissé nehezen élhetõ várossá vált, Izrael ugyanis biztonsága érdekében fenntartja magának az ellenõrzés jogát. Mindez megterheli az emberek mindennapjait. Valószínû, hogy ez a helyzet is elköltözésre készteti az embereket, de a keresztyéneknek egészen más okuk van arra, hogy elhagyják a várost: õket a szélsõséges muszlimok üldözik. Betlehemben több súlyos eset is történt. Az egyik ilyen szenvedéstörténetrõl a Jerusalem Center for Public Affairs (JCPA) számolt be nemrég a nyilvánosságnak. Azt tudni kell, hogy a Betlehemben élõ keresztyének az érvényben lévõ iszlám Saria-törvénykezés miatt másodosztályú polgárokká váltak. Nemcsak a hatóságok nehezítik meg az életüket, hanem az egész környezetük is. «Az üldöztetés mindennapossá vált, a keresztyének földjeiket vagy ingatlanjukat csak muszlimoknak adhatják el. Sok keresztyént, akinek cége vagy üzlete van, fegyveres bandák védelmi pénz megfizetésére köteleznek». Mivel a keresztyének nemcsak a vagyonuk elleni támadásoktól tartanak, hanem saját testi épségüket is féltik, sokan közülük nyilvánosan szolidaritást vállal-

Társadalom

nak a palesztin ellenállással. Semmiképpen sem merik a Palesztin Autonómiahatóságot bírálni. Ugyanakkor csak nagyon kevesen számolnak be az utcai atrocitásokról, a hátrányos megkülönböztetésrõl, és a kirekesztésrõl. Az utcán nyíltan bántalmazzák, leköpik, szidalmazzák õket, de a tettleges bántalmazás sem ritka. «Leköpnek bennünket, a feleségeinket arra kényszerítik, hogy fejkendõt viseljenek, ramadánkor pedig fennáll a veszélye annak, hogy akit étkezésen kapnak, letartóztatják», mondta el Lina A., aki a betlehemi templomnál áll alkalmazásban. «Meg akarnak tõlünk, keresztyénektõl, szabadulni, és arra kényszerítenek, hogy úgy éljünk, mint õk». Betlehem egyes lakosai beszámoltak a második intifáda idejérõl, amikor fegyveres palesztin kommandók behatoltak házaikba, hogy azok tetejérõl izraeli katonákat vegyenek célba. Ha a tüzet viszonozták, a keresztyének házait érte a támadás és a károsodás. Ezek a keresztyén családok a bankokhoz fordultak hitelért, hogy a házaikat renoválják, de elutasították õket keresztyén hitük miatt. Sokkolóak ezek a beszámolók az erõszakos cselekedetekrõl, a gyilkosságokról. Õk csak azért válnak áldozatokká, mert keresztyének. A JCPA beszámolója olyan eseteket ír le, amikor fiatal muszlimok azért erõszakolnak meg keresztyén nõket, hogy «tisztátalanná váljanak a házasság kötelékére nézve». Christy Anastas, egykori lakos, arról számolt be, hogy a nagynénjét háza ajtaja elõtt lõtték le, mert megtagadta a nem muszlimokra kivetett különadó befizetését. Az unokahúga ezután Londonba menekült. A PA nagyon jól ismeri ezeket a folyamatokat, de szemet huny felettük. Így sajnos a helyzet csak rosszabbodhat, úgyhogy a keresztyén Betlehem rövidesen csak történelmi emlékké válik. ML∎

Hírek Izraelbõl | 2018/11

Társadalom

MIGRáció

Évtizedek óta a legalacsonyabb kivándorlási ráta Még ha Izrael bevándorló országnak is számít, természetesen vannak izraeliek, akik külföldön próbálják megtalálni szerencséjüket. Izrael pontos statisztikát vezet a kivándorlókról és a visszatérõkrõl, ami évtizedek óta már nem annyira pozitív.

Izrael, mint ismeretes, bevándorló ország. A zsidók évszázadok óta folyamatosan térnek vissza az ígéret földjére az isteni ígéret beteljesítéseként. A Sionra való visszatérés fontos alkotóeleme a naponta háromszor megismételt zsidó imádságnak. A nagy ünnepnapokon így köszöntik egymást az emberek: «Jövõre Jeruzsálemben». A cionizmus elterjedésével a modern korban az államalapítás elõtti Izrael mindig akkor élt meg nagy bevándorlási hullámokat, amikor a világban egyre jobban eluralkodott az antiszemitizmus, csúcspontját pedig a náci idõkben érte el, amikor százezrek vándoroltak be Izraelbe. Az állam fennállásának elsõ öt évében több mint 700 000 személy érkezett, úgyhogy a zsidó lakosság néhány éven belül megduplázódott. Azóta a bevándorlók számát minden évben öttagú számjeggyel lehet megjelölni, az 1990-es években idõlegesen ez hattagú számjegy volt. Az utóbbi években kb. 30 000 bevándorlót regisztráltak. Az állam fennállásának 70 éve alatt több mint három millió zsidó ember vándorolt be az országba. Héberül ezt alijáhnak, felmenetelnek nevezik. Az újonnan bevándorlókat számtalan támogató program segíti sikeres integrációjukban. Izrael büszke erre a zsidók alkotta társadalmi mozaikra, melynek tagjai 160 nemzet közül alijáhztak. Mindenesetre elmondható, hogy az alijáht Izraelben mély tisztelet övezi. Azonban nemcsak oléh vagy olám, azaz felmenõ férfi vagy felmenõ nõ lehet valaki, hanem elmenõ is, héberül jerida – amit régebben az alijah iránti tiszteletbõl valóságos szitokszónak tekintettek, ma már azonban enyhébb a megítélése. Ugyanakkor nem minden új bevándorló marad véglegesen az országban. A statisztikák azt mutatják, hogy az egykori Szovjetunió államaiból bevándoroltak 10%-a visszatér hazájába. Ez mondható el az Amerikából beván-

22 Hírek Izraelbõl | 2018/11

doroltak 30%-ról és a Franciaországból érkezettek 20%-ról is. De vannak olyan, az országban született, izraeliek is, akik különbözõ okokból szintén kivándorolnak, így a tanulmányok, a karrier vagy a házasság miatt. A statisztikák azt is kimutatják, hogy bizonyos korreláció áll fenn a kivándorlás és a politikai valóság között. 2002-ben jegyezték az elvándorlás csúcspontját, amikor 27 300 izraeli hagyta el az országot. Ez a második intifáda idején volt, amely izraeliek ezreinek életét követelte. Ez a szám annál is fájdalmasabb, hogy akkor Izrael lakosainak száma csupán 4,6 millió fõ volt. Ös�szességében úgy számítják, hogy kb. 600 000 izraeli – a jelenlegi zsidó lakosság majdnem 10%-a – külföldön él. Azonban sokan hangsúlyozzák, fõleg az alijah iránti tiszteletbõl, hogy csak ideiglenesen élnek külföldön. Egyesek visszajönnek, mások maradnak. Az izraeli kormány évek óta azon fáradozik, hogy a fiatal izraelieket

hazahozza, fõleg azokat, akik briliáns karriert futnak be külföldön. Alapvetõen megállapítható, hogy Izrael legnagyobb tõkéjét az emberek és kitûnõ képzettségük, intellektusuk és ötletgazdagságuk jelenti. Erre való tekintettel Izrael a visszatérõ fiatal tudósoknak adókedvezményeket és más állami támogatást ad. 2016-ban 15 200 izraelit tartottak nyilván, aki egy évnél tovább tartózkodott külföldön, ami az összlakossághoz, a 8,9 millió fõhöz képest elenyészõ százalékarány. A központi statisztikai hivatal adatai szerint azonban 8900 külföldi lakóhellyel rendelkezõ izraeli tért vissza Izraelbe. Így jelentõsen csökkent az elvándorlók és a visszatérõk közti szakadék; ez a harmadik legkisebb szám 1990 óta. Valóban úgy tûnik, hogy az izraeliek, még ha sok mindenben akadékoskodnak is, saját hazájukban a világ legboldogabb polgárok közé tartoznak. AN∎

Tudomány

A Technion mesterséges orra egyre sikeresebb Egy egyedülálló fejlesztésrõl van szó, melyet egy izraeli arab hozott létre, aki Izrael híres technikai fõiskoláján, a haifai Technionon kutat és tanít. Prof. Hossam Haick, aki vegyészmérnök és a nanotechnológiára specializálódott, az általa kifejlesztett mesterséges orral már többször is szenzációt keltett, amely a lélegzet elemzésével különbözõ betegségeket diagnosztizál. Prof. Haick ötlete már fejlesztésének korai szakaszában is nagy feltûnést keltõ kutatási támogatást kapott, ami egymillió eurós nagyságrendjével az EU által izraeli projektnek odaítélt eddigi legmagasabb kutatási támogatás volt. Ez az izraeli tudós nemrég bejelentette, hogy mesterséges orra 17 paraméter alapján a Parkinson-kórt egészen korai fázisában, amikor még az elsõ fizikai tünetek meg sem jelentek, diagnosztizálni tudja. AN∎

Rainer Wagner

Kézikönyv Isten üdvtervérõl és a hit alapjairól 252 oldal, 142x197mm

Ára: 1 450,- Ft + postaköltség Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Bp, Palóc utca 2. ; rendeles@ejfelikialtas.hu; (+36 1) 3500-343

Izraeli cégek forradalmasítják a vértesztet A vérteszt forradalmasításában legalább három izraeli cég tölt be vezetõ szerepet. Ezek különbözõ aspektusokkal foglalkoznak: Az Engineering for All (EfA) kifejlesztett egy készüléket, amely automatikus vérelemzést végez függetlenül az alkalmazás helyétõl, laboratórium, áram és internet nélkül. Elõször ezt a malária elemzésénél alkalmazták, de a jövõben általános vér elemzéshez is használni fogják. Ezzel nemcsak a legfélreesõbb helyeken is végezhetnek vizsgálatokat, hanem a gondozó személyzet a páciens lakásán is elvégezheti a tesztet. A Sonarapy cég kifejlesztett egy mûtéti beavatkozást nem igénylõ eljárást a hanghullám-diagnózishoz, mellyel a vírusos és bakteriális kórokozókat azonosítják. Egy másik cég ezen a területen, a Diagnostics of Tel Aviv, az OLO névre keresztelt vérdiagnosztizáló eszközzel már meg is jelent a piacon, amely a mesterséges intelligencián alapul. A cégvezetõ elmondása szerint elegendõ egy vércsepp a teljes körû elemzéshez. Az izraeli tudományos internetportál, az Israel21c, egy átfogó cikkben további izraeli cégeket mutatott be, melyek ezzel a területtel foglalkoznak, és innovatív módszereket fejlesztenek ki ennek a diagnosztizáló területnek a forradalmasítására. AN∎

Hírek Izraelbõl | 2018/11

Tudomány

régészet

Antik adósságlevél Ez az adósságlevél a Kr. e. 5. századból származik. A Netanjahu név olvasható rajta. A miniszterelnöki irodában fogják kiállítani, hogy minden magas rangú állami vendég láthassa a zsidó nép kontinuitását.

Benyahu ben Netanjahu zsidó kereskedõ 2600 évvel ezelõtt a távoli babiloni fogságban állította ki ezt az adósságlevelet, amelyet egy agyagtáblába vésett. Ezt az ókori leletet a jeruzsálemi Bibelland Múzeum bocsátotta rendelkezésre, hogy egy prominens névrokon hivatalában a zsidó nép ókori történelmérõl bizonyságot tegyen. A legutóbbi Jeruzsálem-nap alkalmával, amikor Izrael Állam a Szent város újraegyesítésérõl emlékezett meg, az izraeli kormány kabinetülését a Bibelland Múzeum termeiben tartotta meg, amely az Israel Museum közelében és nem messze a miniszterelnöki hivataltól található. A múzeum személyzete ez alkalomból különleges meglepetést készített: a babiloni fogságból származó ókori agyagtáblákat mutatott be, a múzeum birtokában lévõ ún. «al-Yahudu-Sammlung» gyûjteménybõl. Ebben egy apró agyagtábla is található a Kr. e. 511. századból, amelyen a Benyahu ben Netanjahu név olvasható. Izrael miniszterelnökének, Benjamin Netanjahunak fogalma sem volt ennek az agyagtáblának a létezésérõl, amelyen az õ családneve található, így az egész prezentáció és a kis tábla mélyen meghatotta. Ez az agyagtábla szövege szerint egy ókori adósságlevél, és a 200 agyagtáblából álló «al-Yahudu» gyûjteményhez tartozik, amely a babiloni fogság zsidó életmódjáról tanúskodik, vagyis a Templom lerombolása utáni idõrõl. A múzeum ebben a témában nemrég egy külön kiállítást rendezett. Az agyagtáblák egyedülálló tanúi a babiloni fogság zsidó mindennapjainak, mivel a szövegek a legkülönbözõbb aspektusokat tárják fel. Így van közöttük üzleti szerzõdés, adósságlevél, adóelismervény, és egy lista 20 olyan városról, amelyben a zsidók Babilonban éltek. Ezek a dokumentumok a jeruzsálemi Templom lerombolása utáni idõkbõl, ami Kr. e. 586-ban történt, megõrizték a

24 Hírek Izraelbõl | 2018/11

számûzött zsidó családok neveit, pl. Niryahu ben Achikum, Hagai ben Matanyahu és Benyahu ben Netanjahu. A gyûjtemény különben egy iraki városról kapta a nevét, ahol ezeket a lelteket felfedezték, és ezek Kr. e. 572 és 477 közötti idõszakra datálhatóak. Egy pontosabb vizsgálat sem mutat ki közelebbi kapcsolatot Netanjahu családneve és az agyagtáblán említett név között, mivel a jelenleg hivatalban lévõ miniszterelnök apja Milikovsky néven vándorolt be Izraelbe, és apjának, vagyis Benjamin nagyapjának nevét, a Netanjahu családnevet Izraelben vette fel. Ez a családnév azonban egy évezredeken át húzódó zsidó történelemrõl tanúskodik, így Izrael miniszterelnöke azt kérte a múzeumtól, hogy ezt az agyagtáblát kölcsönzött tárgyként bocsássa a miniszterelnöki iroda rendelkezésére. A múzeum nagy örömmel teljesítette ezt a kérést. Így ez a lelet ezentúl a világ minden részérõl érkezõ vendégeket fogja köszönteni, akik Izrael miniszterelnökével megbeszélésre jönnek össze. Egyiknek sem kerülheti el a figyelmét, hogy történelmi bizonyíték igazolja nemcsak a zsidó nép számûzetését, hanem a visszatérésüket is a Sionra. «Abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy múzeumunkban üdvözölhettük az izraeli kabinetet, és Netanjahu miniszterelnöknek egyedülálló kincseket mutathattunk be, amelyek a zsidó nép történelmének jelentõs periódusáról tanúskodnak», mondta el Amanda Weiss, a Bibelland Múzeum üzletvezetõje. «Különösen megható volt az a pillanat, amikor Netanjahu miniszterelnöknek egy 2600 éves agyagtáblát adhattunk át, melyen az õ családneve olvasható. Sem én, sem a múzeum vezetõsége nem tudnánk megfelelõbb helyet elképzelni az agyagtábla kiállítási helyeként, mint a miniszterelnöki hivatalt, ahol a világ vezetõ személyiségei megszemlélhetik a zsidó történelemnek ezt az egyedülálló bizonyságát». ML∎

WIRTSCHAFT

Izrael konyhája

Húsgombóc csicseriborsó és padlizsán mártással Húsgombóc, sült padlizsán és fõtt csicseriborsó önmagukban is finom ételek, de mi történik, ha kombináljuk õket? Nem meglepõ, hogy mennyei receptet kapunk. A húsgombóc magába szívja a padlizsán ízét, a padlizsán a csicseriborsó aromájából vesz át, emez meg a húsgombóc zamatát kölcsönzi. Aztán kezdhetjük e kört elölrõl, de megfordítva is. Szóval mennyei esszencia. Mondtam már? Külön élvezet a fõétel elfogyasztása után kenyérrel kimártogatni a megmaradt mártást :)

Hozzávalók 4-6 személyre Húsgombóc: • • • • • • • •

1 kg friss darált marhahús 6 gerezd összezúzott fokhagyma 1 tojás 1/2 csésze apróra vágott koriander (vagy petrezselyem) 1 evõkanál római kömény 1 teáskanál só 1 teáskanál õrölt fekete bors 1 teáskanál baharat (arab-izraeli fûszerkeverék, fõ összetevõi: szegfûszeg, fahéj, szegfûbors, fekete bors, egyes változataiban a szerecsendió, a kardamom, a kömény és még a száraz koriander is megtalálható)

• 1 teáskanál paprika • 3 evõkanál zabpehely vagy zsemlemorzsa

sik lehetõség: olajat spriccelünk a padlizsánra, majd 180 fokra elõmelegített sütõben fél óráig sütjük).

Mártás:

Jól összekeverjük a húsgombóchoz valókat és a masszából golyókat formálunk.

• • • • • • • •

1 nagy padlizsán 3 evõkanál olívaolaj 2 fej vöröshagyma, csíkokra vágva 1 teáskanál római kömény 1 teáskanál kurkuma 2 evõkanál szójaszósz 3 csésze víz 1 evõkanál zöld curry krém (kihagyható, de nem ajánlatos) • 1 teáskanál só • õrölt fekete bors • 2 csésze fõtt csicseriborsó

Elkészítés: Nagyobb kockákra vágjuk a padlizsánt és olajban aranybarnára pirítjuk (má-

A mártás elkészítéséhez nagy, lapos serpenyõben felhevítjük az olívaolajat, majd a hagymát aranybarnára pirítjuk. Hozzáadjuk a köménymagot, kurkumát, szójaszószt, curryt, vizet, sót, borsot, mindezt összekeverjük, forrásba hozzuk, majd lejjebb vesszük a tüzet. Beletesszük a csicseriborsót, ráhelyezzük a húsgombócokat, majd erre a padlizsán kockákat. Félig lefedjük, és körülbelül 35 percig fõzzük , amíg a húsgombóc puhára fõ (ha sûrûbb mártást szeretnénk, a fõzés utolsó 10 percében távolítsuk el a fedelet). http://konyha.frankpeti.net Hírek Izraelbõl | 2018/11

BIBLIA

HÍREK IZRAELBÕL

Impresszum Biblia

Izrael

Izrael, egy egészen különleges nép 30. rész

Izrael összegyûjtése és államalapítása.

Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 3500-343 06 30 630 7823 www.hirekizraelbol.hu, www.ejfelkialtas.hu Kérjük támogassa adományával A Zsidókeresztény munkánkat! Az alábbi számlaszámon támogathat bennünket vagy megrendelheti folyóiratainkat: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6. IBAN HU61 10918001-00000040-71680019 MKB; 1056 Bp, Váci utca 38. IBAN HU44 10300002-20510628-00003285

E-mail: ejfel@t-online.hu In memoriam Wim Malgo Magyarországon kiadja Éjféli Kiáltás Misszió Magyarországon felelõs fõszerkesztõ Nagy Erzsébet A «Hírek Izraelbõl« megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven. Támogassa az EBENEZER Messiáshívõ keresztények idõsek otthonát Izraelben UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6. IBAN HU61 10918001-00000040-71680019 Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch

Lord Erskine kancellár: «A zsidók szétszóratása, példanélküli szenvedése és csodálatos fennmaradása már egyedül elegendõ lenne a Szentírás igazságának bizonyítására».

26 Hírek Izraelbõl | 2018/11

A megrendelés az írásos lemondásig érvényben marad! Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Az újság ára: 450,-Ft+postaköltség Éves elõfizetés: 5040,-Ft +postaköltség, postai díjszabás alapján.

Thomas Lieth Napjainkban tanúi lehetünk annak, hogy a fügefa (Izrael) ismét virágozni kezd. Halottnak tûnt, levelek nélkül, virágokról szó se lehetett. És íme, hirtelen, röviddel azelõtt, hogy a fa kivágásáról végleges döntés született volna, leveleket hajtott, sõt az elsõ virágok is megjelentek. A halottnak hitt fa, egy halottnak hitt nép sarjakat hoz, lélegzik, él. «Szent néped csak kis ideig birtokolta szent helyedet, azután ellenségeink taposták» (Ézsaiás 63,18; vö. 5Mózes 30,3–4; Ezékiel 36,24; Jeremiás 16,14– 15; 30,2–3; 31,10; Ézsaiás 43,6). Ezékiel profetikus jövendölése Izrael csontjainak újraéledésérõl most van beteljesülõben (Ezékiel 37). Amikor minden és mindenki összefogott, hogy a zsidó népet eltöröljék a föld színérõl, például a nácik «végsõ megoldásakor» a zsidók számára a Harmadik Birodalomban, akkor mindig éppen az ellenkezõje történt. 1948-ban újra megalakult Izrael Állam, mindössze három évvel a Holokauszt, a zsidók

ISSN 0866-0417

tervezett megsemmisítése után. Aki nem akar a csodákban hinni, utazzon el Izraelbe: ez az ország Istennek élõ csodája. A zsidók minden országból és minden nép közül jönnek, hogy a nekik megígért országban otthonra találjanak. A föld több mint 150 országából tértek már vissza a zsidók atyáik földjére. Északról (Oroszország), délrõl (Afrika), keletrõl (Jemen) és nyugatról (Amerika), mindenhonnan érkeznek. Jeruzsálem csak 1967-ben, a Hatnapos háborúban szabadult fel teljesen, és azóta a zsidóknak majd 2000 év után újra szabad bejutásuk van szent helyükhöz, a Siratófalhoz (a Templom külsõ maradványához). Akár tetszik a világnak, az ENSZ-nek, az EU-nak vagy az Arab Ligának, Jeruzsálem Izrael örök fõvárosa, és az is marad. Lord Erskine kancellár mondta egykor: «A zsidók szétszóratása, példanélküli szenvedése és csodálatos fennmaradása már egyedül elegendõ lenne a Szentírás igazságának bizonyítására».

Személyesen a Missziónknál vagy keresztyén könyvesboltokban postaköltség nélkül megvehetõ A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad! Határon túli országokba postaköltséggel 50 EUR. Tengerentúli országokba 60 EUR

Állandó programjaink Minden hónap utólsó szombatján: Asszonykör – érdekes témák, érdekes elõadók Minden vasárnap 17 órai kezdettel Istentiszteletet tartunk! 1135 Budapest, Palóc u. 2.; Tel.: (+36-1) 35-00-343, 236 0895 Mobil: (+36-30) 630-7823

Figyelem! Missziónk hétfõtõl péntekig 9:00-tól 16:30 óráig fogad telefonhívásokat.

facebook.com/hirek.izraelbol Like-olj minket a facebookon, hogy értesülj az Izraelben történt legújabb napi hirekrõl és eseményekrõl !

Várjuk a segítségeteket! A«cipõsdoboz» akciónk ez évben is Zimányi József:

Találkozás Salamonnal

Ára: 250,-Ft

John F. Walvoord

Prófécia az új évezredben Ár: 1450 Ft.

+postaköltség

Norbert Lieth Az

Anti szemi tizmus nagy

tévedése

Norbert Lieth

Az antiszemitizmus nagy tévedése

folytatódik. Ehhez szükségünk van segítõkész Önkéntesekre, akik a dobozokat ünnepi díszbe öltöztetik. Szükségünk van szeretõ, adakozó Testvérekre, akik gondoskodnak a dobozok tartalmáról.

Izrael sok olyan idõt élt át, amikor ellenségei látszólag gyõztek, a zsidó állam és a zsidó nép pusztulását jósolták, és minden erõt bevetettek, hogy ezt elõsegítsék. Csakhogy egy dologgal egyikõjük sem számolt, Izrael Istenének ígéreteivel, amelyeket népének adott. „De az ÚR terve örökké megmarad, szívének szándéka nemzedékrõl nemzedékre” (Zsolt 33,11). Felvetõdik a kérdés, miért is van Eszter könyve a Bibliában, a válasz többek között abban rejlik, hogy Isten példát akart állítani arról, miként hiúsul meg az ellenség stratégiája mindig Isten stratégiájával szemében.

Füzet 26 oldal; Ára 450,- Ft

+postaköltség Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu • 1135 Budapest, Palóc utca 2. • rendeles@ejfelikialtas.hu • (+36 1) 3500-343

Mindent várunk és hálásan fogadunk, aminek egy gyermek örül – édességet, játékokat, iskolai felszerelést.

Ne hagyjuk az utolsó pillanatra! Adományaitokat a szokásos módon juttathatjátok el hozzánk: postai úton, vagy személyesen. Pénzbeli adományokat köszönettel és hálával fogadunk az alábbi bankszámlán: MKB bank: HU44 10300002-20510628-00003285

Marcel Malgo

Perspektívák Ezsdrás könyvébõl Ára: 380,-Ft

+postaköltség

Wolfgang Bühne

Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszen valaki titeket!

A jutalom:

Csillogó szemek, boldog mosolyok! Nincs nagyobb öröm, mint örömet szerezni!

Ár: 750 Ft.

+postaköltség

www.ejfelikialtas.hu

2019

Bibliai tanulmányút a Szentföldön 2019 február 24.- március 4.

1150,-Euró ✷

✷

+ repülõjegy, kezelési költség, illeték, borravalók, stb.)

Csoport lelki vezetõje: Dr. Mészáros Kálmán - egyháztörténész Idegenvezetõ: Fredi Winkler A csoportot kiséri: Nagy Erzsébet

FONTOS: Az Éjféli Kiáltás Misszió nem utazási iroda. A bibliatanulmányút szervezését a haifai Beth Shalom (Haifa) végzi. A zarándokút célja: a Biblia és a Szentföld helyszínének jobb megismerése és tanulmányozása, lelkigyakorlatok, feltöltõdés, kikapcsolódás.

Jelentkezés: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2. Telefon: (+36-1) 35-00-343; Mobil: (+36 30) 63 07 823 E-mail: info@ejfelikialtas.hu; www.ejfelikialtas.hu

Az újság ára: 450,-Ft