Éjféli Kiáltás 2018 november

Éjféli Kiáltás ◆

idoszeru korhu idotálló ◆

◆

◆

www.ejfelikialtas.hu n 2018 november 11. szám Izrael 70 éve

éleT

Társadalom

Szüksége van-e Izraelnek az evangéliumra, ha úgyis megváltásban részesül?

Vigasztalódj és ne csüggedj

Amikor elhal a nevetés

Kimondhatatlan

dicsõség

várományosai vagyunK

Légy te is

könyvbarát!

Segíts a könyv terjesztésében! www.ejfelikialtas.hu Várjuk adományba az általad kiolvasott vagy feleslegessé vált könyveket

Hozd el hozzánk személyesen

vagy küldD el postán! Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36 1) 33-99-490, (+36 1) 3500 343 (+36-1) 236 0895 info@ejfelikialtas.hu

Tartalom / Impresszum

Szüksége van-e Izraelnek az evangéliumra, ha úgyis megváltásban részesül?

Kimondhatatlan dicsõség várományosai vagyunk

6

BIBLIAI TANÍTÁS 6 Kimondhatatlan dicsõség várományosai vagyunk Innen-onnan 16 Nem minden arab gyûlöli Izraelt 16 A legjobb megoldás egy csepp alkoholt sem fogyasztani?

16 Svájci politikus felháborodott az áldást kívánó feliraton 17 Egy unatkozó generáció?

17 Vége a római katolikus egyháznak?

Éjféli Kiáltás Misszió In memoriam: Wim Malgo, alapító 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 3500-343 E-mail: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu Megjelenik: angol, francia, holland, olasz, koreai, portugál, román, spanyol, német, cseh és magyar nyelven.

Fõszerkesztõ: Nagy Erzsébet Szövegszerkesztõ: Conno Malgo Tördelés: Bakai Attila (Éjféli Kiáltás Misszió) Képszerkesztõ: Elishevah Malgo Kiadja: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Az újság ára: 450,-Ft+postaköltség Éves elõfizetés díja: 5040 Ft + postaköltség Személyesen a Missziónknál vagy keresztyén könyvesboltokban postaköltség nélkül megmegvásárolható A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad!

Határon túli országokba postaköltséggel 50 EUR. Tengerentúli országokba 55 EUR

Békesség, ahol nincs béke?

18

Nézõpontban 18 Szüksége van-e Izraelnek az evangéliumra, ha úgyis megváltásban részesül?

22 Vigasztalódj és ne csüggedj 24 Amikor elhal a nevetés 26 Békesség, ahol nincs béke?

28 Egy üldözött keresztyén felhívása

26

3 Impresszum 5 Üdvözlet 26 Bölcsességek

Forint számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

IBAN HU61 10918001-00000040-71680019 MKB; 1056 Bp, Váci utca 38.

IBAN HU44 10300002-20510628-00003285

Állandó programjaink

EURO számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. IBAN HU35 10918001-00000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB

Minden szerdán BibliaKÖR, Téma: Nehezen érthetõ Bibliai Igehelyek - kezdés :18 óra

MKB IBAN HU49 10300002-50100122-21004886 SWIFT (BIC) MKKBHUHB Kiadásért felel: a Misszió elnöke, Nagy Erzsébet Lelkigondozói kérdésekben írjon a fenti címünk­re.

Beth-Shalom izraeli utazás: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2.

Tel.: (+36-1) 35-00-343, Mobil: (+36-30) 630-7823 E-Mail: ejfel@t-online.hu ISSN: 0866-0425

Rendszeres istentiszteletek: minden vasárnap 17 órai kezdettel.

Helyszín: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2. I.em.

Figyelem!

Missziónk hétfõtõl-péntekig 9.00 órától 16.30 óráig fogad telefonhívásokat.

Éjféli Kiáltás 2018 november

3

Legyél te is Misszionárius

Rendeld meg az újságainkat és Add tovább,

kérj tõlünk traktátust!

Az Éjféli Kiáltás magazin

Éjféli Kiáltás ◆

idoszeru korhu idotálló ◆

◆

◆

www.ejfelikialtas.hu n 2018 szeptember 09. szám

BiBliai próféciák

élet

Sorozat

Egy eljövendõ pénznélküli társadalom?

A nagy Ismeretlen

Amit Pál búcsúszavaiból tanulhatunk

Kronológiája

végidÕkre

nr.

9

ára 420,-Ft/hó

Jóel

A

2018. szeptember/ 5779

HÍREK

www.hirekizraelbol.hu

Hírek Izraelbõl magazin

ára 420,-Ft/hó

Új felismerés a

Éves elõfizetése: 5 040,-Ft Éves postaköltsége: 3 300,-Ft

rák

elleni küzdelemben ANTISzEMITIzMUS

a vég kezdete európa zsidó közössége számára?

Éves elõfizetése: 5 040,-Ft Éves postaköltsége: 3 300,-Ft

BIBLIAI RégéSzET

a régészet kéz a kézben a bibliával

Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36 1) 33-99-490, (+36 1) 3500 343 (+36-1) 236 0895 www.ejfelikialtas.hu, info@ejfelikialtas.hu

ÜDVÖZLET

Philipp Ottenburg

Az Éjféli Kiáltás terjesztési vezetõje

Kegyelem és hûség

Kedves Barátaim, a 117. zsoltár minden nemzetet arra szólít fel, hogy dicsérje az Urat, és ezt megindokolja a zsoltár szavaival: «Mert nagy az õ szeretete irántunk, az ÚR hûsége örökké tart. Dicsérjétek az URat!» (2. v).

Két dologról olvasunk itt: a kegyelemrõl és a hûségrõl. Az Úr kegyelme egyfelõl az Õ végtelen irgalmasságában és megváltó szeretetében mutatkozik meg irántunk, bûnösök iránt. Másfelõl a mindennapok legkülönbözõbb ügyes-bajos dolgaiban tapasztalhatjuk meg Isten kegyelmét. Megõriz bennünket a gonosz fenyegetései közepette, bõséges asztalt terít számunkra, van ágyunk, ahol pihenõre hajthatjuk fejünket, tetõ a fejünk felett. Vasárnaponként istentiszteletre járhatunk. Állandóan erõsít bennünket Szava által. Javaiban részesít minden nap.

C. H. Spurgeon így írt ezzel kapcsolatban: «Igen, Isten hatalmas kegyelme olyan erõteljes, mint a nagy folyamok áradata, mely hatalmába keríti a földet; a kegyelem minden korlátot elsöpörve árad minden emberhez. Igen, Jézus Krisztusban Isten a legmagasabb fokon nyilvánította ki irgalmát és jóakaratát irántunk. Ezért mindnyájan hálás odaadással mondjunk dicséretet és dicsõítsük Õt».

De minden mértéken felüláll az Õ hûsége. Õ szüntelenül velünk van, még ha mi néha hûtlenek is vagyunk (2Timóteus 2,13). A Szentírás tele van Isten hûségének bizonyságaival.

Gondoljunk a szivárványra: annak jele ez,

hogy Isten soha nem pusztítja el az emberiséget özönvíz által. Jusson eszünkbe Isten türelme Gedeonnal és a nedves gyapjúval (Bírák 6,36-tól). De Illésre is gondolhatunk, akit a hollók etettek, mert Isten gondoskodott róla (1Királyok 17-tõl).

Vagy olvassuk el a Jeremiás 31-t. A Nap azért kel fel, hogy világítson nappal, a Holdnak és a csillagoknak pedig ugyanez a dolguk éjszaka. Isten kijelentette, ha majd ez a rend felbomlik, akkor fog megszûnni Õelõtte Izráel népe; vagyis: soha. Ilyen hûséges az Úr népe iránt. Hûséges marad szövetségéhez.

Isten a nemzeteknek békességet, beteljesedést, örök életet és áldást ígért, melyek Izraelbõl származnak Jézus Krisztus által. Milyen öröm az számunkra, hogy Isten lépésrõl lépésre Izraellel is célba ér. Isten megtartotta szövetségesének tett ígéretét, amikor kijelentette Ábrahámnak, hogy az õ utódja által nyer áldást a föld minden nemzetsége – mégpedig a megszemélyesített kegyelemben, Jézus Krisztusban (1Mózes 12,1– 3). Ugyanígy fogja Isten azokat az ígéreteit is beváltani, amelyek még elõttünk állnak.

Lássunk néhány példát: Amikor Krisztus dicsõségben visszajön, népének maradéka meg fog térni, és az Úr megkegyelmez nekik, miután elfogadják Õt Megváltójuknak (Zakariás 12,10; Máté 24,30; Jelenések 1,7; vö. Zakariás 13,9). Ekkor az Úr felállítja birodalmát Jeruzsálemben (Zakariás 14,9–11). És ekkor valóban min-

den nép dicsõíti a Messiást, Aki a Sionon uralkodik (Ézsaiás 60,3.5.10.11). Ez lesz a Zsoltár 117,1 tökéletes beteljesülése: «Dicsérjétek az URat mind, ti népek, dicsõítsétek mind, ti nemzetek!».

Naponta részesülünk az Úr kegyelmében, gondoskodásában, és megtapasztalhatjuk, hogy amit elkezdett, azt jó véghez is viszi.

Szemléletes példa erre népe, Izrael. Amint népével célhoz ér, úgy fog velünk is, mindnyájunkkal célba érni!

Jézus Krisztus és az Õ megváltói mûve a tetõpontja Isten Izrael által véghezvitt hatalmas mûvének. Üdvösségünk a zsidóktól származik. Ezért olyan kimondhatatlanul drága számunkra is az Õ hûsége és kegyelme népe iránt. Csak áldani és dicsõíteni tudjuk az Urat mindazért a csodálatos ígéretért, melyeket még ezután fog beváltani, errõl ír dr. Arno Gaebelein is: «‹A reménység Istene pedig töltsön be titeket a hitben teljes örömmel és békességgel, hogy bõvölködjetek a reménységben a Szentlélek ereje által!› (Róma 15,13). Ez a mi dicsõ örökségünk. A Szentlélek Isten gyermekeiben lakozik, és hitben nyilvánítja ki erejét. A reménység Istene betölt bennünket teljes örömmel és békességgel, úgyhogy túláradó reménységgel várjuk azt a dicsõ napot, amikor reménységünk valóra válik: Amikor meglátjuk Õt és olyanokká leszünk, mint amilyen Õ».

Philipp Ottenburg

Éjféli Kiáltás 2018 november

5

Bibliai Próféciák

Kimondhatatlan várományosai

A Jelenések 21,9–22,5-ben található annak a dicsõséges városnak a leírása, amely után már Ábrahám is vágyakozva tekintett, annak a városnak a bemutatása, melyet Isten Maga épített (Zsidók 11,10), és amely után mi, akik jövevényekként élünk ebben a világban (1Péter 2,11), sóvárogva vágyakozunk (Zsidók 13,14). Egy kitekintés.

6

Éjféli Kiáltás 2018 november

A

Jelenések 19,1-21,8-ban János kronologikus sorrendben mutatja be azokat az eseményeket, melyek a nagy parázna feletti ítélettõl az örökké tartó állapot beköszöntéig végbemennek: Isten igaz és igazságos ítéletei imádatra indítják a Menny lakóit (19,1–5); a Bárány menyegzõje (19,6–10); Krisztus megjelenik a királyok Királyaként, és megítéli a fenevadat seregeivel együtt (19,11.21); a Sátán a tüzes és kénköves tóba vetettetik (19,20);

dicsõség vagyunk

Krisztus megkezdi ezeréves kormányzását (21,4–6); az ezer esztendõ elteltével a Sátán elbocsáttatik börtönébõl, és az általa megtévesztett számtalan emberrel együtt megítéltetik (20,7–10); ezután következik a valaha élt minden ember feletti ítélet (20,11–15); és az örökké tartó állapot (21,1–8). Érdemes megfigyelni, hogy minden egyes eseményt az «és» kapcsolatos kötõszó vezet be, ami arra utal, hogy ezek idõben közvetlenül egymás után történnek.

Itt egy idõbeli visszatekintés következik. A Jelenések 21,9-tõl János nem folytatja az örökkévalóság leírását, hanem visszatér a messiási birodalom kezdeteihez, és bemutatja a mennyei Jeruzsálem dicsõsségét, amely majd a mennybõl alászáll a földre. Három megfigyelés bizonyítja ezt: Elõször az ábrázolás a parázna Babilon feletti ítélethez kapcsolódik.

Ezt könnyen felismerhetjük, ha ös�szehasonlítjuk a 21,9 és a 17,1 igever-

Éjféli Kiáltás 2018 november

7

Bibliai Próféciák

A menyasszony» az elsõ és minden mást kizáró szeretetet jelenti, melyet a menyasszony a võlegénye iránt érez. «A feleség» a tökéletes, kitartó szeretet jelképe, amely a hûségben mutatkozik meg.

seket. Mindkettõben odalép Jánoshoz az egyik angyal a hét közül, akiknél a hét pohár volt, és a 17,1-ben a nagy parázna büntetését mutatja meg az apostolnak, a 21,9-ben pedig a menyasszonyt, a Bárány feleségét. Ennek leírását találjuk a Jelenések 21,10-tõl a 22,5-ig terjedõ versekben.

Másodsorban azt, hogy a men�nyei Jeruzsálemrõl van szó, amint az Ezeréves Birodalom kezdetén alászáll a mennybõl, a nyelvi eszközök is bizonyítják, melyekkel János az általa ábrázolt történetet egymással összekapcsolja. Ezt a két részt nem ezek a kifejezések vezetik be: «ezután hallottam» vagy «és hallottam» vagy «és láttam». Ezeket a szavakat János akkor használta, amikor olyan eseményeket írt le, melyek idõben egymás után következtek (l. 19,1.6.11.17.19; 20,1.4.11; 21,1.2).

Harmadszorra a következõ események nem illenek az örökkévalósághoz, 8

Éjféli Kiáltás 2018 november

sokkal inkább a Millennium idejéhez: Megtudjuk, hogy a nemzetek királyai a városhoz fognak jönni (21,24). Viszont az örökkévalóságban nem léteznek majd sem a nemzetek, sem királyaik; ugyanúgy tisztátalanság sem, amit távol kellene tartani (21,27). A 22,2-ben arról olvasunk, hogy a nemzeteknek szükségük van a gyógyulásra, és ezt az élet fájának levelei biztosítják, amelyek minden hónapban termést hoznak. Az örökkévalóságban azonban szüksége lesz-e valakinek gyógyulásra? És el lehet-e az örökkévalóságról mondani, hogy egy idõ után vége lesz, és a Hold járása után mérhetõ?

A Jelenések 21,9 az Úr szeretett menyasszonyát mutatja be. «Jöjj, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány feleségét». A 17. és 18. fejezetekben az angyal a nagy parázna megbüntetését írja le, aki megrontotta az egész földet. A 21,9-ben pedig arra akar rámutatni, miként válik a meny-

asszony áldássá az egész föld számára.

«Benne volt az Isten dicsõsége». Belõle árad ki Isten tökéletessége, és betölti az egész univerzumot.

Különös, hogy a «menyasszonyt» egyben «asszonyként», azaz a Bárány feleségeként nevezi meg. A szokásos nyelvhasználat szerint a menyasszony még nem feleség, és a feleség már nem menyasszony. Azonban a Szentírás a Gyülekezetet mindkét néven említi: a 2Korinthus 11,2 menyasszonyként, az Efézus 5,25.30–32 feleségként. Isten népe, melyet az Úr szeret, és amely odaadó szeretettel viseltetik Istene iránt, tulajdonképpen mindkettõ, és az is marad örökre. «A menyasszony» az elsõ és minden mást kizáró szeretetet jelenti, melyet a menyasszony a võlegénye iránt érez. «A feleség» a tökéletes, kitartó szeretet jelképe, amely a hûségben mutatkozik meg. Mindez azt jelenti, hogy a tökéletes Gyülekezet többé soha nem fogja elhagyni az elsõ szeretetet (ld. Jelenések 2,4), és soha nem válik hûtlenné (ld. Jelenések 2,14.20–22).

Ez a két megnevezés az Úr Gyülekezete iránti szeretetének két oldalát is jelenti. A Gyülekezet a menyasszonya: elkülönített szeretettel szerette, olyan szeretettel, melyet csak iránta érzett, és ezt azzal bizonyította, hogy feláldozta Önmagát (Efézus 5,25), hogy birtokolja (Titusz 2,14). A Gyülekezet az Úr felesége: Vagyis úgy szereti, hogy örök kötelék fûzi hozzá, és soha semmi nem választhatja el az Õ szeretetétõl (Róma 8,35).

A Gyülekezet a mennybõl száll alá. «Elvitt engem lélekben egy nagy és magas heg yre, és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet, amely az Istentõl, a mennybõl szállt alá» (Jelenések 21,10).

«Lélekben» kell lennünk, hogy Isten gondolatait megértsük. János lélekben látta az Urat, amikor Patmos szigetén a kinyilatkoztatást kapta (1,10). Akkor is lélekben volt, amikor a mennyben Isten trónját látta (4,2). Ugyanilyen állapotban mutatta meg neki az angyal a nagy paráznát (17,3) – mivel a gonoszt is úgy tudjuk megérteni és

Az örökkévalóságban nem léteznek majd sem a nemzetek, sem királyaik. elkerülni, ha Isten Szelleme megtanít rá (ld. János 16,8). Ahhoz kell igazán lélekben járnunk, hogy felismerjük, ki a megdicsõült Gyülekezet.

Az tény, hogy János «egy magas hegyen» állt, az 5Mózes 34-re emlékeztet. Ahhoz, hogy az örökséget, melyet Isten népének készített, megláthassuk (5Mózes 34), nekünk is «egy magas hegyre» kell felmennünk.

Földi õrhelyünkrõl, korlátolt emberi értelmünkkel mindebbõl semmit sem tudunk felfogni.

Amint a «menyasszony» és «feleség» a megváltottak Krisztushoz való viszonyát írja le, úgy a «város» a megváltottak egymás közti közösségét jelenti. A mennyei Jeruzsálem a «szent város», a tökéletes közösség, mindannak beteljesedése, amit az Úr pünkösdkor elkezdett, és amit állandóan épített (Máté 16,18), és ez az építkezés az elragadtatás napján fejezõdik be (ld.

Zsidók 11,10.16; 12,22; 13,14).

A Bárány menyasszonya «a men�nybõl» száll alá. Onnan származik (Efézus 1,3.4); és arra a reménységre hivatott el, hogy ott legyen (Efézus 1,18; Zsidók 3,1), ez a célja (Kolossé 3,1–4). A mennyben van igazi otthona (Filippi 3,20). Így adta Isten egykor

Fotó: A vörös szõnyeg amit Brüsszelben az EU-államfõi elõtt terítenek le

Péter apostol tudtára is a szentek világraszóló közösségét a mennybõl alászálló majd újra visszahúzódó nagy kendõ jelképével (Apostolok Cselekedete 10,11.16).

A Gyülekezet dicsõsége. A városról olvassuk, hogy «benne volt az Isten dicsõsége» (Jelenések 21,11). János 17,22-ben Isten Fia imádkozva így szólt Atyjához: «Én azt a dicsõséget, amelyet nekem adtál, nekik adtam».

Ez fog itt beteljesedni. Álljunk meg egy pillanatra. Isten örökkévaló Fia emberré lett, Istene és Atyja iránti tökéletesen odaadó életet élt (János 6,38), és kész volt engedelmeskedni (Filippi 2,6–8), Önmagát feláldozni (Zsidók 9,14). Így dicsõítette meg emberként a Teremtõt (János 17,4), Akit az ember, a teremtés koronája, bûnei által meggyalázott. Ezért Isten felemelte Õt (Filippi 2,9.10) és megdicsõítette (Apostolok Cselekedete 3,13).

Jézus emberként szenvedett, és aztán «megdicsõült» (Lukács 24,26). Õ volt az elsõ ember, Aki bement Isten dicsõségébe, és emberként Isten dicsõségében részesült (Apostolok Cselekedete 7,55.56; Zsidók 2,9). Ezt a dicsõséget azért szerezte meg emberként, hogy megváltottjainak adja. Ki tudja ezt felfogni?

A város ragyogása «olyan, mint a kristálytiszta jáspiskõé». A Jelenések 4,3-ban azt olvassuk, hogy a jáspis Isten kinézetét szimbolizálja, és ez itt beigazolódik: Ha arról van szó, hogy a város birtokolja Isten dicsõségét, és hogy ragyogása olyan, mint a jáspisé, akkor arra következtethetünk, hogy a jáspis Isten megjelenését, lényének látható vonásait szimbolizálja. A szimbólum rendkívül beszédes, hisz az ókorban a jáspisként ismert drágakõ a mi gyémántunk. Amint a gyémánt a fényt minden spektrumszínben megtöri, úgy fogja a mennyei Jeruzsálem Isten dicsõségének minden oldalát a maga sokféleségében felragyogtatni.

A Gyülekezeten minden teremtmény megláthatja majd Isten dicsõségét, bölcsességét és szeretetét, hatalmát és hûségét.

Falak, kapuk és alapok. «…fala Éjféli Kiáltás 2018 november

9

Bibliai Próféciák

A jáspis Isten megjelenését, lényének látható vonásait szimbolizálja.

nagy és magas volt, tizenkét kapuja, elõtte tizenkét angyal, és a kapura nevek írva, Izráel fiai tizenkét törzsének nevei: keletrõl három kapu, északról három kapu, délrõl is három kapu, és nyugatról is három kapu. A város falának tizenkét alapköve volt, és azokon a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve» (Jelenések 21,12–14).

Hog yan épül fel a megdicsõült Gyülekezet, amely visszatükrözheti Isten dicsõségét? És hogyan képes már most valamit Isten dicsõségébõl kisugározni (ld. Efézus 3,10)? Hogyan történhet meg már most az, amit az 1Korinthus 14,24.25-ben olvasunk, hogy egy hitetlen bemegy a gyülekezetbe, és miután mindenki lelkére beszél, térdre borul, és be kell ismernie: «Isten közöttetek van»? Ez történik, ha a gyülekezet birtokában van annak a három dolognak, melyeket ezek a versek említenek. Melyek ezek? – A fal, a kapu és az alapkõ.

A nagy és magas fal az elkülönülést jelenti (ld. 27. v). A tizenkét kapu a kommunikáció kifejezése (ld. 24. v). A tizenkét alapkõ az apostolok tanítását jelképezi (ld. Efézus 2,20).

A falak. Egy várost körülvevõ fal arra szolgál, hogy megakadályozza annak bejutását, aki nem oda 10 Éjféli Kiáltás 2018 november

tartozik. Ezért már a földi Jeruzsálemrõl is ezt olvassuk: «Jeruzsálem, te szépen épített város, részeid jól illenek egymáshoz!» (Zsoltárok 122,3).

A gyülekezetbe nem szabad senkinek sem beosonnia (Galata 2,4; Júdás 4; vö. János 10,1), aki nem oda tartozik.

Ez véren megváltott közösség, Isten szentjei és szeretettjei. Így a fal azt a fontos leckét tanítja, hogy a gyülekezet elkülönített mindentõl, ami ellentmond az Úrnak és az Õ lényének. Ha gyülekezetként Isten lényét és akaratát akarjuk visszatükrözni, szóban, cselekedetben és tanításban szentek, a világtól elkülönítetteknek kell lennünk (1Péter 1,16), ezért nem lehetünk hitetlenekkel egy igában, nem tartozhatunk ahhoz az egyházi rendszerhez, amely egyre szégyentelenebbül ölti magára a nagy parázna jellemvonásait (2Korinthus 6,14–16), meg kell tisztulnunk az «ifjúkori kívánságoktól» (2Timóteus 2,22), a hitetlenektõl és a tévtanítástól (2Timóteus 2,17–18), és szükség esetén bûnvallással szakítanunk kell a világgal való barátsággal (Jakab 4,4).

A kapuk. Miért van szüksége a falnak kapura? Hogy ki- és bejárjanak rajta. És ugyanabban a Zsoltárban ezt olvassuk a földi Jeruzsálemrõl: «Lábunk megáll kapuidban, Jeruzsálem» (122,2). Be kell fogadni mindenkit, akit a Bárány vére megtisztított (Jelenések 1,5; 22,14; Róma 15,7), a megváltottaknak pedig ki kell menni-

A tizenkét kapu a kommunikáció kifejezése (ld. 24. v). A tizenkét alapkõ az apostolok tanítását jelképezi ük az emberek közé a világba, hogy megnyerjék õket Isten Fia számára, és bevezessék õket «az ajtón» (János 10,9) át a szentek közösségébe. A falnak mind a négy égtáj felé három kapuja van. Ez azt mutatja, hogy a Gyülekezetnek feladata «minden teremtményt» (Márk 16,15), «minden nemzetet» (Mété 28,19; Róma 1,5),

az evangéliummal elérni (Apostolok Cselekedete 1,8). Helyi gyülekezetként nekünk is fel kell keresnünk lehetõleg minden korcsoportot, minden társadalmi réteget, hogy elvezessük õket az Istennek tetszõ életre. Egy igazi városnak rendelkeznie kell mindkettõvel:

Annak a gyülekezetnek, amely valamit vissza akar tükrözni Isten dicsõségébõl, kizárólag és alapvetõen Isten Szava után kell igazodnia magas falakkal és mûködõ kapukkal.

Manapság eg yes g yülekezeteknek olyan sok a nyitott kapuja, hogy falnak már nem is jut hely. Minden és mindenki akadálytalanul bejut, és beviszi a közösségbe a babonákat, a tisztátalanságot, a tévtanítást. Isten szentségére már nem is figyelnek.

Vannak azonban olyan gyülekezetek is, amelyeknek csak falaik vannak, a kapuikat már meg is szüntették. Így aztán nem az Úr számára különültek el – különben hagynák magukat kiküldeni a világba (János 20,21; Apostolok Cselekedete 26,17) –hanem távol tartják magukat minden emberi kapcsolattól. Azonban nekünk jövevényekként a világban kell járnunk (1Péter 2,11), mivel útban vagyunk a mennyei város felé (Zsidók 11,10), és közben a világot nem szabad elkerülnünk (1Korinthus 5,9.10). Ez szeretetlenség lenne. Hogy válna láthatóvá a Gyülekezeten Isten szeretete, ha szeretetlenül elfordulnánk a világtól?

Alapkövek. «A város falának tizenkét alapköve volt». Az Efézus 2,22ben azt olvassuk, hogy a Gyülekezet az apostolok és próféták alapkövére épül, vagyis mindarra, amit õk írtak és tanítottak. Ezt nevezi az Apostolok Cselekedete 2,42 összefoglalva «az apostolok tanításának». Idetartozik természetesen úgy az Újszövetség, mint az Ószövetség. Ezt onnan láthatjuk, hogy az újszövetségi szerzõk gyakran idézik az Ószövetséget, így

támasztva alá az újszövetségi tanításokat. Kijelenthetjük tehát, hogy a gyülekezet alapját Isten Szava kell képezze, más alap erre nem alkalmas. Az olyan gyülekezet, amelynek részben képezi alapját Isten Szava, és részben emberi tanításokra támaszkodik, mint pl. a pszichológiára, managementre, eladási stratégiára, stb., az képtelen ellenállni az idõ kihívásainak. Az alap megrog�gyan, a ház pedig összeomlik. Hisz az Úr ezt nagyon kifejezõen szemléltette (Máté 7,24–27)! Ezért annak a gyülekezetnek, amely valamit vissza akar tükrözni Isten dicsõségébõl, kizárólag és alapvetõen Isten Szava után kell igazodnia, és csak arra szabad támaszkodnia (2Timóteus 3,15–17; Józsué 1,8; Zsoltárok 1).

A Gyülekezet elérte végül a teljes méretét. A város magassága, hosszúsága, szélessége egyforma (Jelenések 21,16.16), vagyis kocka formájú, mint Salamon Templomában

a Szentek szentje (1Királyok 6,20).

Hogy a szélesség, hosszúság, magasság egyforma, valószínûleg azt akarja jelenteni, hogy Isten népe minden vonatkozásban elérte teljes mértékét. Képes «felfogni minden szenttel együtt: mi a szélesség és hosszúság, magasság és mélység; és így megismerjétek Krisztusnak minden ismeretet meghaladó szeretetét, hogy teljességre jussatok, az Isten mindent átfogó teljességéig» (Efézus 3,18.19). «…hossza, szélessége és magassága egyenlõ». A város isteni mérték szerint épült, minden tökéletes mérték szerint készült, minden a maga helyén van, és mindenütt tökéletes egyensúly uralkodik. Mennyire más minden ezen a földön! Mindnyájan egyoldalúak vagyunk, ugyanúgy minden helyi gyülekezet is. A mennyei Jeruzsálemben azonban minden a maga helyén lesz, és minden az õt megilletõ hangsúlyt kapja. És egykor majd mi is eljutunk

Egy várost körülvevõ fal arra szolgál, hogy megakadályozza annak bejutását, aki nem oda tartozik. Ezért már a földi Jeruzsálemrõl is ezt olvassuk: «Jeruzsálem, te szépen épített város, részeid jól illenek egymáshoz!»

Zsoltárok 122,3)

az Isten mindent átfogó teljességéig (Efézus 3,19).

A 12-es szám mindennek az alapja. Azt jelenti, hogy a megváltottak népét Isten akkor tökéletesen elrendezi. Mint az ókori 12 törzsbõl álló Izráelben, mindenki bejegyeztetik a születési listára név szerint, és elfoglalja a neki kirendelt helyet (vö.

4Mózes 1–4). Az eredmény tökéletes harmónia, egy kölcsönös zavartalan adok-veszek (Efézus 4,16); mivel mindenki pontosan ott lesz, ahova Isten az Õ bölcsességében helyezte. Ezt a harmóniát jelenlegi állapotunkban

Éjféli Kiáltás 2018 november

11

Bibliai Próféciák

Manapság egyes gyülekezeteknek olyan sok a nyitott kapuja, hogy falnak már nem is jut hely. Minden és mindenki akadálytalanul bejut

megzavarja a Krisztus testében jelenlévõ önzés, irigység, elbizakodottság (l. 1Korinthus 12,12–21), de a megdicsõült Gyülekezet éppen olyan lesz, amilyennek Isten elrendelte.

A Gyülekezetnek isteni természete van. A fal jáspisból épült (Jelenések 21,18). A jáspis a Jel 4,3 és 21,11 szerint Isten dicsõségére utal.

Tehát úgy hat, mint védõ és elválasztó fal. Isten dicsõsége megtiltja és megakadályozza, hogy valami tisztátalan bejusson a városba. Ha közöttünk is valamivel jobban nyilvánulna meg Isten dicsõsége, nem tudna olyan sok idegen hatás behatolni a gyülekezetbe.

Ha az Úrért élnénk szentségben és szeretetben, nem kellene félve minden kaput bezárnunk, mint annakidején a tanítványoknak a zsidóktól való félelmükben (János 20,19). Akkor mindig nyitva hagyhatnánk az ajtókat, mint a mennyei Jeruzsálemben, ahol soha sincs éjszaka (Jelenések 21,25).

Egy esemény az Apostolok Cselekedetében nagyon jól szemlélteti ezt.

A gyülekezetet az elsõ napokban oly12 Éjféli Kiáltás 2018 november

annyira betöltötte az isteni szeretet és dicsõség, hogy semmi tisztátalan nem juthatott be, vagy nem maradhatott ott meg. Az Apostolok Cselekedete 4,34-35-ben ezt olvassuk: «Nem volt közöttük egyetlen szûkölködõ sem, mert akiknek földjük vagy házuk volt, eladták azokat, az eladott javak árát pedig elhozták, és letették az apostolok lába elé, azután szétosztották mindenkinek úgy, ahogyan szüksége volt rá».

Erõteljes bizonysága volt ez a tanítványok egymás iránti szeretetének.

Ezutá n következik A ná niás és Szafira hazugságának története, és az õket ért isteni ítélet (Apostolok Cselekedete 5,1–11). Annak a szentségnek volt ez erõteljes megnyilvánulása, mely a Zsoltárok 93,5 szerint Isten házát megilleti. Ehhez a közösséghez senki sem mert csatlakozni (Apostolok Cselekedete 5,13), ami azonban nem azt jelenti, hogy egyetlen ember sem részesült megváltásban. Épp ellenkezõleg: «Az Úrban hívõk száma egyre növekedett, férfiak és nõk tömegével» (Apostolok Cselekedete 5,14).

«Falának építõanyaga jáspis, és a város színarany, tiszta üveghez hasonló». A hetedik levélben, melyet az Úr a laodiceai gyülekezetnek küldött, azt olvassuk, hogy vegyen az Úrtól tûzben izzított aranyat, hogy meggazdagodjék, és fehér ruhát, hogy

Vannak azonban olyan gyülekezetek is, amelyeknek csak falaik vannak, a kapuikat már meg is szüntették. Így aztán nem az Úr számára különültek el – különben hagynák magukat kiküldeni a világba felöltözzék (Jelenések 3,18). A fehér ruha az isteni igazságosságot jelképezi, az arany ugyanúgy az isteni fenség kifejezõje. Az arany az az anyag, melyet nem lehet elõállítani, ezzel is az isteni természetre utal. A mennyei Jeruzsálemben ádámi természetünk

már nem fog útjában állni az isteni természet kibontakozásának, amely által újjászületünk (2Péter 1,4). Látni fogjuk Urunkat olyannak, amilyen, és Hozzá válunk hasonlókká (1János 3,2). Ez pedig azt jelenti, hogy a balgatagság, a bûn, a hanyagság, a tisztátalanság, a hiányzó ismert – azaz semmi, ami a mostani mindennapjainkat jellemzi – nem fogja megzavarni boldog közösségünket az Úrral és egymással. Minden színarany, makulátlan, tiszta üveghez hasonló, mint az isteni természet. És egyedül ez határozza meg a megváltottak egymásközti kapcsolatát is.

«A város falának alapköveit mindenféle drágakõ ékesítette: az elsõ alapkõ jáspis, …». Elsõ helyen a jáspis áll. Mit tanulhatunk ebbõl? Amint láttuk, a jáspis Isten lényét és dicsõségét jelenti. Istennek az volt a terve, hogy megváltsa a bûnösöket, és egy tökéletes közösségben egyesítse õket.

Cselekedetének elsõ és legfontosabb oka az Õ dicsõségének kinyilatkoztatása. Isten mindent «saját akaratából teremtett (Jelenések 4,11), az Õ mûve a teremtés és a megváltás is. Minden az Õ dicsõségét szolgálja: «Áldjátok

az URat, ti teremtményei, mindenütt, ahol uralkodik! Áldjad, lelkem, az Urat!» (Zsoltárok 103,22).

A gyülekezet átlátható, mint a tiszta üveg. Amint olvastuk, a város színaranyból volt. Vagyis az utcái is aranyból készültek. A város utcája sok évszázaddal ezelõtt tulajdonképpen a találkozások színhelye volt, és nem a gyors átutazásé. A szentek itt boldog társalgást folytatnak egymással, mindent az isteni tisztaság és szeretet vesz körül. Semmiféle bûnös dolog nem fog itt zavarni, semmiféle rejtett dolog nem torzítja el a közösséget, olyan lesz «mint az átlátható tiszta üveg».

Fényben fogunk járni, és tökéletes közösségben egymással (1János 1,7).

A város minden kapuja egyetlen gyöngyszem. «A tizenkét kapu tizenkét gyöngy volt, a kapuk mindegyike egy-egy gyöngybõl» (Jelenések 21,21). Ezek a gyöngyök az értékes gyöngy példázatára emlékeztetnek a Máté13,45.46-ból. A gyöngyök Isten népét jelképezik. A példázat arra tanít, hogy az Úr mindent megad azért, hogy megszerezze. Mennyire szereti

A város utcája sok évszázaddal ezelõtt tulajdonképpen a találkozások színhelye volt, és nem a gyors átutazásé.

Õ népét (Efézus 5,25)! És ezt a szeretetet meg kell ismertetni az egész univerzummal, a világ minden tájával!

A kapuk azért vannak gyöngybõl, mert ezeket pillantjuk meg elõször, mikor a városhoz közeledünk. És amikor belépünk a városba, az elsõ benyomás, ami ér, a nagy szeretet, melyet az Úr népe iránt érez. Ilyen érzése van annak, aki a sötétségbõl a világosságba lép, akit Isten Gyülekezetébe vezetnek be. Elsõ, addig soha nem tapasztalt észlelése Krisztus kimondhatatlan szeretete Gyülekezete iránt, és ez megtanítja õt mindazokat szeretni, akik az Úrhoz tartoznak (1János 5,1.2).

A város Temploma Maga Isten.

«Nem láttam templomot a városban, mert az Úr, a mindenható Isten és a Bárány annak a temploma» (Jelenések 21,22). A mennyei Jeruzsálemben a megváltottak Isten közelségében tartózkodnak, ezért nem lesz ott

templom. A Templom volt egykor Isten jelenlétének helye népe körében, és a nép itt közeledhetett Hozzá.

Ugyanakkor a Templom mindig arra emlékeztetett, hogy a bûn ott áll Isten és az ember között, és a bûn olyan távolságot teremtett, amelyet minden alkalommal egy áldozattal kellett leküzdeni. Nos, itt már nincs bûn, így távolság sem, melyet le kellene küzdeni. Isten népe körében lakozik. Õ Maga a Templomuk. Ott a megváltott közvetlen közelségben él Istenével és Megváltójával.

A város világossága Isten dicsõsége. «Napra sincs szüksége a városnak, sem holdra, hogy világítsanak neki, mert az Isten dicsõsége világosította meg, és lámpása a Bárány» (Jelenések 21,23), így a megváltottaknak nincs szükségük más fényforrásra. Ha a Teremtés könyvét olvassuk, láthatjuk, hogy elõször a világosság jelent meg, aztán a Nap és a Hold, így megérthetjük, hogy ezek csak másodlagos fényforrások. A mennyei Jeruzsálemben már semmi sem közvetett, a tökéletes szenteknek közvetlen kapcsolatuk van az élet

Éjféli Kiáltás 2018 november

13

Bibliai Próféciák

A Templom mindig arra emlékeztetett, hogy a bûn ott áll Isten és az ember között, és a bûn olyan távolságot teremtett, amelyet minden alkalommal egy áldozattal kellett leküzdeni.

Teremtõjével. Isten a világosság és a Bárány a lámpás. Jézus Krisztus úgy jött erre a sötét földre, mint a világ világossága (János 1,5; 8,12), hogy megkeresse és megváltsa a bûnösöket.

A nemzetek az Õ fényében járnak. «…a népek az õ világosságában fognak járni» (Jelenések 21,24). Ezek a népek azok az emberek, akik az Ezeréves Birodalomban benépesítik a földet. A világosság, amit látni fognak, «Isten dicsõsége», amely a városból sugárzik ki (11.23. v). Ez azt jelenti, hogy a népek Isten világosságát és szeretetét megváltott népén fogják látni, ez a nép mutatja nekik az utat, amelyen járjanak.

A város kapuit soha nem zárják be, mert éjszaka ott nem lesz. Ám a földön, amely még mindig a régi, a Millennium alatt az elsõ teremtés rendje fog uralkodni. Ez csak akkor bomlik fel, amikor a Millennium végén a föld megszûnik létezni, és új ég és új föld keletkezik, amelyben igazság uralkodik (2Péter 3). Ott már nem lesz tenger (Jelenések 21,1), sem éjszaka (22,5).

«A népek odaviszik dicsõségüket és tiszteletüket», Isten városához, ezzel kifejezésre juttatják, hogy minden jót és szépet, amit képesek elõállítani, Istennek köszönhetnek. Õ adja az akara14 Éjféli Kiáltás 2018 november

tot és a képességet mindezt megtenni (Filippi 2,13), ezért hálásak, és minden tiszteletet megadnak az Úrnak.

Isten és a Bárány trónja. Az élet vizének folyója Isten és a Bárány trónusából ered (Jelenések 22,1).

Ahol Isten uralkodik, megszûnik a halál, mert Õ az élet és a világosság forrása. «Nem lesz többé átok». Micsoda ígéret! Minden jajszó, amely erre a teremtésre kimondott elsõ isteni átok óta elhangzott (1Mózes 3,17), el fog tûnni. És ha azt kérdezzük, hogyan lehetséges ez, azonnal megkapjuk a választ: «az Isten és a Bárány trónusa lesz benne».

Az elsõ ok, amely minden más okot magába foglal, ez: Isten trónusa fog ott állni. Azáltal, hogy az ember fellázadt Isten ellen, a szenvedés elárasztotta a világot. Ha az ember ismét aláveti magát Isten akaratának, meg fog szûnni a szenvedés. Isten trónja a Bárány trónja is, mert Isten uralkodását a Bárány által gyakorolja, azaz Fia szenvedése és halála által.

Isten az átkot, amely a bûn által jött a világba, Fiára helyezte, értünk átokká tette (Galata 3,13.14). Az Õ megváltói mûve nélkül nem lennének szolgák, akik Õt szolgálják, nem lennének megváltott lelkek, akik az Õ orcáját csodálják, és nem lennének, akik áldásaiban részesüljenek.

A népek odaviszik dicsõségüket és tiszteletüket», Isten városához, ezzel kifejezésre juttatják, hogy minden jót és szépet, amit képesek elõállítani, Istennek köszönhetnek. «…szolgái imádják õt, és látni fogják az õ arcát». Ezért szolgálják Õt. Isten azért adott nekünk szemet, hogy lássuk az Õ ábrázatát. Amíg õt nem láttuk, szemünk nem gyõz eleget nézni (Prédikátor 1,8). De amint szemeink megtekintik az Õ dicsõségét, Hozzá akarunk tartozni, és odaadóan szolgálni õt.

Absolon vétke miatt nem láthatta a királyt, noha visszatérhetett Jeruzsálembe (2Sámuel 14,24). Meg nem bocsátott bûnökkel nem láthatnánk, és nem is tudnánk elviselni Isten jelenlétét. Azonban vágyakozunk arra, hogy ábrázatát láthassuk, és mivel bûneink megbocsáttattak, részünk lesz ebben a kimondhatatlan örömben. Valóban: «Boldogok, akik megmossák ruhájukat, mert joguk lesz az élet fájához,

Az új teremtésben nem lesz éjszaka, hanem örök nappal. Isten maga fogja beragyogni a megváltottakat. és bemennek a kapukon a városba» (Jelenések 22,14).

Az új teremtésben nem lesz éjszaka, hanem örök nappal. Isten maga fogja beragyogni a megváltottakat. Az elsõ teremtés a nappal és az éjszaka váltakozását ismerte, annak jeleként, hogy változásnak van alávetve. Így az embert is, akit Isten a teremtés fölé úrként helyezett, változás jellemezte.

Jóról gonoszra változhatott. A megváltott ember azonban megváltoztathatatlanul jó, ezért nem fog a jótól eltérni, mint Ádám. Az új teremtésben örök nappal lesz, melyet soha nem nyom el az éjszaka.

Mivel Isten a tökéletes igazakon (Zsidók 12,23) világit, uralkodni fognak örökkön örökké. Isten világossága ismeretet és értelmet ad nekik, amire szükségük lesz. Így soha nem vallanak kudarcot. És soha nem is lázadnak fel az Úr ellen. Mivel ábrázatát látják, nem is tehetik, de nem is akarják.

Tudni fogják örökre, ki az õ Istenük, hogy Õ örök szeretettel szerette õket, ezért õk is szeretni fogják Istenüket, mégpedig véghetetlen, soha el nem múló szeretettel, olyan mély és igaz szeretettel, amilyennek Isten öröktõl fogva szerette õket (Jeremiás 31,3).

Benedikt Peters

Dr. Pálhegyi Ferenc Életünk iránytûje

«Tudom, nehéz ellenállni a tömeg sodrásának. A pisztráng szemben úszik az árral. Kiket sodor az ár? A döglött halakat. Remélem, hogy egyikünk sem akar döglött hal lenni az emberi élet folyójában. Merjük vállalni Jézus Krisztust, mert Õ ma is szembe halad az árral.» E szavakkal fejezi be a szerzõ ezt a munkáját, amely azt mutatja be az olvasónak, hogy az ember az Édenkertben történt bûnesete óta hány és hány helyen keresett már menedéket.

Könyv, 56 old. ;

Ára: 1450,-Ft

+postaköltség

A menekülõ ember

«Tudom, nehéz ellenállni a tömeg sodrásának. A pisztráng szemben úszik az árral. Kiket sodor az ár? A döglött halakat. Remélem, hogy egyikünk sem akar döglött hal lenni az emberi élet folyójában. Merjük vállalni Jézus Krisztust, mert Õ ma is szembe halad az árral.» E szavakkal fejezi be a szerzõ ezt a munkáját, amely azt mutatja be az olvasónak, hogy az ember az Édenkertben történt bûnesete óta hány és hány helyen keresett már menedéket.

Könyv, 56 old.

Ára: 550,-Ft

+postaköltség

Pszichológia és lelkigondozás

A szerzõ kötetének négy tanulmánya segítségével azokat a kérdéseket tisztázza, amelyek a hívõ emberben felmerülnek a pszichológiának és a pszichiátriának a lelkigondozásban ill. a pedagógiában való használhatóságával kapcsolatban.

Ugyanezt az igei értékelést kapja az olvasó a házasságterápiával, amelynek egyedül eredményes alternatívája a bibliai házassággondozás. Végül a félelem és a depresszió okairól, gyógyításairól kapunk bölcs eligazítást.

Könyv, 120 old.

Ára: 1590,-Ft

Az Éjféli Kiálás Misszió BARÁTI KÖRÉNEK és az újság olvasóinak CSAK

950, -Ft +

postaköltség

Szex és szerelem

Ez a kis könyv egy tizenévesek körében elhangzott elõadást tartalmaz. Azt mondja el a fiataloknak, hogy a szerelem több a testi vágy szublimációjánál. Ha a szexet leválasztjuk az elkötelezett szeretetrõl, nem nyújtja azt az örömöt és beteljesülést, amit Teremtõnk ajándékozott általa.

Könyv, 55 old.

Ára: 650,-Ft

+postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu • Tel.: (+36 1) 3500-343

Dr. Szebeni Olivér

Bibliai kortörténet

INNEN-ONNAN

Nem minden arab gyûlöli Izraelt

A

BILD folyóirat érdekes interjút közölt májusban egy muszlim arab hölggyel, Sarah Zoabival. A hölgy Izraelben él, szereti az országot, és ennek nyíltan hangot is ad. Ezért a családja kitagadta. Õ és fia már halálos fenyegetést is kaptak, és tettlegesen is bántalmazták õket. Õ mégis ki-

Svájci politikus felháborodott az áldást kívánó feliraton

A

Bieler-i városi tanácsnok, Mohamed Hamdaoui, egy busz oldalán észrevett egy plakátot, amelyen kék alapon sárga betûkkel egy bibliai idézet állt. Magából kikelve lefotózta, és közzétette a Facebookon azzal a megjegyzéssel, hogy «õ a vallás és az állam különválasztásáért küzd», errõl a 20 minuten is beszámolt. Hogy hangzott az a félelmetes bibliai üzenet, amely annyira felháborította a városatyát?

«Az Úr áldjon meg!»

Ára: 1450,-Ft Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu • (+36 1) 3500-343

Foto: Facebook

Sarah Zoabi

jelentette: «Szilárdan hiszek abban, hogy sok izraeli arab úgy látja a helyzetet, mint én, csak nincs bátorságuk ahhoz, hogy kinyissák a szájukat». A Kneszet egyes arab politikusainak vádjára, miszerint Izrael apartheid állam, Sarah felháborodva azt válaszolta, hogy az «abszurd állítás», ezek a képviselõk «a tulajdonképpeni árulók».

Még hozzáfûzte: «Hogyan ülhet valaki képviselõként az izraeli parlamentben, az érte járó nagy fizetést zsebre rakja, aztán arról beszél, hogy Izrael apartheid állam? Nyilvánvalóan nem értik, miben részesülnek hazánkban, és visszaélnek a szólásszabadsággal. Létezik a világon 22 arab állam – menjenek akkor valamelyikbe közülük».

16 Éjféli Kiáltás 2018 november

A legjobb megoldás egy csepp alkoholt sem fogyasztani?

A

Washington Post egy figyelemreméltó tanulmányról számolt be, melyet «243 intézmény 512 kutatója» állított össze. Eredményeikrõl ezen a nyáron számoltak be a Lancet folyóiratban. A tudósok megvizsgálták a halálesetekrõl és a maradandó károsodásról készült dokumentációt

«195 országban 1990 és 2016 között.

Céljuk az volt, hogy megállapítsák, milyen befolyást gyakorol az alkohol 23 egészségügyi probléma kialakulására.

A szám, amit végül kaptak nulla volt».

Más szavakkal, aki meg akarja elõzni a betegségek kialakulását, azonban jobb, ha egy csepp alkoholt sem iszik.

Egy unatkozó generáció?

D

erek Thomas a reformation21 online magazinnak írt cikkében megállapította, hogy a mi keresztyén nemzedékünk az elsõ, amely felveti azt a kérdést, hogy mennyi idõt tölthetnek szórakozással. Ez nem jelenti azt, hogy a régebbi idõk keresztyénjei nem fordítottak idõt pihenésre, a mi generációnk azonban heti programjába a pihenési idõt már kijáró jogként építi be. A szórakoztató iparnak már pontosan megtervezett idõt szentelünk. Azonban soha eszünkbe se jut – írja Thomas –, hogy megkérdezzük, miért nem olvasunk sehol sem arról, hogy Jézus vagy a tanítványai néha egyszerûen csak úgy «szórakoztak» volna. Egyetlen helyen sem találjuk, hogy Pál az efézusi vagy a kotinthusi fiúkkal szórakozni ment volna. Thomas a sabbat-elvet ajánlja

zabolátlan médiafogyasztásunkra. Nem mintha jó ötletnek tartaná az Úr napját szórakozással tölteni, de eszerint legalább egy hétbõl 15%-nál nem töltenénk többet szórakozással. Megfigyelése szerint az a probléma, hogy ma túl egyszerûvé vált három, négy, sõt hat órát is a tévé elõtt ellustálkodni egy kényelmes fotelben. Azzal együtt, hogy olyan sok szabadidõnk és szórakozási lehetõsé-

günk van, a tanulmány szerint 71% közülünk több «újdonságot» akar az életébe. Dr. Richard Winter keresztyén pszichológus úgy véli, a szórakoztató programok sokféleségének függõséget okozó hatása van ránk, úgyhogy egyre nagyobb dózisra van rá szükségünk.

Ezért aztán a felfokozott szórakozással az unalom is növekszik.

Vége a római katolikus egyháznak?

2

002 után egy újabb visszaélési botrány rázkódtatta meg az amerikai katolikus egyházat. Egyedül Pennsylva nia szövetségi álla mba n több mint 1.000 fõleg kisfiút és tinédzsert zaklattak rendszeresen szexuálisan a papok. Az ezzel kapcsolatban készült nyomozati anyag forgatókönyvként szolgálhatna egy sátánista horrorfilmhez. Függetlenül a Pennsylvaniában történt botránytól, a közfelháborodás középpontjában áll a homoszexuális és gyermek-megbecstelenítõ Theodore McCarrick ex-kardinális, Washington kiérdemesült érseke. Carlo Maria Vigano érsek nyílt levélben azzal vádolta meg a pápát, hogy minderrõl tudott, és visszalépésre szólította fel.

XVI. Benedek pápa McCarrick –ot ki akarta vonni a forgalomból, de Ferenc pápa alatt ismét rivaldafénybe került, és elõléptették. A pápa a botránnyal kapcsolatban nem akar nyilatkozni,

Aki pedig akár csak egyet is megbotránkoztat e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tengerbe dobják» (M árk 9,42)

helyette más helyen arról beszélt, hogy a legnagyobb válságot a tengerekben lévõ sok mûanyag jelenti. E megrázkódtatások fényében az Úr szava különös jelentõséget kap: «Aki pedig akár csak egyet is megbotránkoztat e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tengerbe dobják» (Márk 9,42). A Washington

Post katolikus újságírója, Marc A. Thiessen megjegyzi, csak most értette meg, hogyan jöhetett létre a reformáció. És Benjamin Wiker katolikus professzor és történész pedig azt írta, hogy a római katolikus egyház ezzel megpecsételte a keresztyénség végét (katolikus szemszögbõl): Öreg férfiak és fiúk közti homoszexuális kapcsolatok a görög és római kultúrára voltak jellemzõek. A keresztyén eg yház ebbõl tabut csinált. Most azonban amikor nyilvánosságra került, hogy ez a romlott görög-római kultúra az egyházon belül széles körben gyakorolt, minden szavahihetõségét elvesztette, és õ maga segíti elõ a társadalom «pogánysághoz való visszatérését».

Még aktuálisabb ezzel kapcsolatban a Jelenések 18,4 felhívása: «Menjetek ki belõle, én népem, hogy ne legyetek részesek bûneiben, és hogy a rámért csapások ne érjenek titeket!»

Éjféli Kiáltás 2018 november

17

Nézõpontban

Izrael 70 éve

Szüksége van-e Izraelnek az evangéliumra, ha úgyis megváltásban részesül?

A zsidó népnek ismét van saját nemzeti otthona. Egyedülálló profetikus utalás ez Isten üdvtervére. És ha Isten Szava szerint Izrael nemzeti helyreállítását úgyis szellemi megújulása fogja követni, akkor egyáltalán szükséges-e a zsidókat evangelizálni? – Egy messiáshívõ zsidó ember állásfoglalása.

G

yak ra n ha llom: «A zsidók közti evangelizációs munka elhamarkodott, mivelhog y úgyis minden zsidóember megváltásban részesül – mégpedig az Úr vis�szajövetelekor. Végül is Pál biztosít bennünket, hogy ‹üdvözülni fog az egész Izráel› (Róma 11,26). Zakariás 12,10-bõl tudjuk, hogy ez a nemzeti bûnbánat Jézus visszajövetelekor történik meg, amikor a zsidó nép rátekint arra, Akit általszegeztek. Ez 18 Éjféli Kiáltás 2018 november

a nemzeti megváltás nemcsak az akkor élõ zsidókat foglalja magába, hanem az ‹egész Izráel› megfogalmazás minden zsidóemberre vonatkozik a múltban és a jelenben, úgy az élõkre, mint a holtakra. És mindez Jézus visszajövetele után történik meg».

Pál valóban ezt adja tudtunkra: «üdvözülni fog a z egész Izráel» (Róma 11,26). Ezen valóban nincs mit vitatkozni. Azonban azt is közli velünk, hogyan fog az egész Izrael üdvözülni: egyes egyedül úgy, ha segítségül hívja az Úr nevét. Sõt azt is kijelenti, hogy az Úr nevéhez intézett kizárólagos fohászkodásnak ez a szükségszerûsége egy univerzális igazságot fejez ki: «Nincs különbség zsidó és görög között, mert mindenkinek ugyanaz az Ura, és õ bõkezû mindenkihez, aki segítségül hívja; amint meg van írva: «Aki segít-

ségül hívja az Úr nevét, üdvözül» (Róma10,12–13).

De közvetlenül az után a kijelentés után, hogy mindenki számára csak egy Úr létezik, és hogy a megváltás csak az Õ nevének segítségül hívása által lehetséges, Pál egy sor kihívó kérdést tesz fel: «De hogyan hívják segítségül azt, akiben nem hisznek?

Hogyan is higgyenek abban, akit nem hallottak? Hogyan hallják meg igehirdetõ nélkül?» (Róma 10,14).

Ezért minden embernek, zsidónak és nem zsidónak, hallania kell ahhoz, hogy higgyen; és hinnie kell, hogy az Úr nevét segítségül hívja; és az Úr nevéhez kell kiáltaniuk, hogy megváltásban részesülhessenek. És hog y eg yáltalán mindez megtörténjék, valakinek át kell adnia az evangélium üzenetét – nemcsak a nemzeteknek, hanem a zsidóknak

is. Ezért folytatja Pál ezzel a kérdéssel: «Hogyan hallják meg igehirdetõ nélkül? És hogyan hirdessék, ha nem küldettek el?» (Róma 10,14–15).

A Róma 11,26 azt a tényt közli, hogy az egész Izrael üdvözülni fog; a Róma 10,12–15 pedig azt írja le, milyen módon jut az egész Izrael meg vá lt á shoz – a z eva ngél iu m üzenetének hallgatása által, hit általi bûnvallással és az Úr nevének segítségül hívásával.

A Róma 11 szava i csodá latos vigaszt nyújtanak szívünknek: Az egész Izrael üdvözülni fog! Azonban a Róma 10 feladattal bíz meg: Beszélnünk kell a zsidó népnek Jézusról, hogy hallják az örömhírt, higgyenek, kiáltsanak az Úrhoz és üdvözüljenek.

Ha ezt a feladatot nehéz is hordozni – nem szabad csüggedni, Pál ugyanis ezt a fejezetet csodálatos ígérettel zárja azok számára, akik készek erre az útra elindulni: «Milyen kedves azoknak a jövetele, akik az evangéliumot hirdetik!» (Róma 10,15).

De pillanatnyilag nem mellõzhetnénk-e a zsidókat, hisz úgyis üdvözülni fog az egész Izrael? Végül is majd az Úrhoz fognak kiáltani, amikor rátekintenek, nem? És rá fognak tekinteni visszajövetelekor, igaz-e?

Most, hogy ezeket a sorokat írom, apám, Dávid, 97 éves. Még mindig világos, tiszta az értelme, és éber a szelleme. De még mindig hitetlen a szíve, ami az Úr Jézust illeti. Amikor megkérdezem tõle, hogy van, mosolyogva így válaszol: «Nos, öreg vagyok, de még mindig élõ is vagyok – és ez felülmúlja az alternatívát».

Egyes keresztyének valószínûleg így érvelnének apámmal kapcsolatban: Mindegy, hogy apád hitre jut-e valamikor is az Úr Jézusban vagy, hogy még megéli-e az Úr visszajövetelét, mindenesetre nincs mitõl tartania. «Vagy hitre jut apád, miután Jézus visszajövetelekor rátekint az Úrra, vagy ha hitetlenül halna meg, halála után fog megváltásban részesülni».

Vajon Pál is íg y gondolkodott, amikor ezt mondta: «üdvözülni fog

az egész Izráel»? És Zakariás vajon ezt jövendölte, amikor kijelentette: «Rátekintenek arra, akit átdöftek»?

Nos, mi áll tulajdonképpen a Zakariás 12,10-ben?

«Dávid házára és Jeruzsálem lakóira pedig kiárasztom a könyörület és a könyörgés lelkét. Rátekintenek arra, akit átdöftek, és úgy gyászolják, ahogyan az egyetlen gyermeket szokták, és úgy keseregnek miatta, ahogyan az elsõszülött miatt szoktak».

Gya k ra n ha llom, hog y a «rátekintenek» kifejezésnek azt kell jelentenie, hogy a zsidók az Úr vis�szajövetele után fognak rátekinteni. Így ez mindnyájuk megtérésének és bûnbánatának is pillanata – mégpedig az Úr visszatérése után. De ez az érvelés legalább három okból

A Zakariás 12,10 egyáltalán nem menlevél a zsidók közti evangéliumhirdetés mellõzésére vagy elhalasztására.

tarthatatlan. Az elsõ és legfontosabb ok: Zakariás prófétának ez a verse egyszerûen nem ezt tartalmazza.

A Zakariás 12,10 annak bejelentésével kezdõdik, hogy Isten elõször a zsidókra kétféle lelket fog kiárasztani: a könyörület és a könyörgés lelkét. Ez azt jelenti, hogy Szentlelke által az Úr elõször kegyelmét tölti ki ránk, zsidókra – éppen azt a kegyelmet, amely számunkra lehetõvé teszi a hitet és azzal együtt az üdvösséget. És kegyelmében könyörgésre ösztönöz bennünket, vagyis bûnbánatra és bûnvallásra indít. Csak azután, miután könyörögtünk és bûnbánatot tartottunk, fogunk rátekinteni arra, Akit általszegeztünk. Ez az, amit a szöveg mond. Ez az, amit a szórend ebben a versben hirdet.

Más szavak kal a szöveg tehát

egyáltalán nem azt mondja, hogy visszatérése után tekintünk az Úrra, és ismerjük fel Õt, mint az általunk átszegezettet, és azután térünk meg.

A szöveg logikája és megfogalmazása sokkal inkább azt fejezi ki, hogy az Úrra való rátekintés csak a könyörgésünk és megtérésünk után fog bekövetkezni! És nem pontosan ez-e a sorrendje a zok nak a z események nek, melyeket Jézus meghirdetett? «Mert mondom nektek: nem láttok engem mostantól fogva mindaddig, amíg azt nem mondjátok: Áldott, aki az Úr nevében jön!» (Máté 23,39). Évszázadokkal Jeshua elsõ eljövetele elõtt Isten Szelleme Hóseás próféta által a történéseknek éppen ezt a sorrendjét jelentette be: «Majd visszavonulok lakóhelyemre, amíg meg nem bûnhõdnek, és hozzám nem folyamodnak. Nyomorúságukban keresnek majd engem» (Hóseás 5,15).

Jézus azután fog csak visszatérni, miután mi dicsõíteni fogjuk Õt, Aki az Úr nevében jön. Csak azután jön el, miután mi könyörögni fogunk, és bûnbánatot tartunk azért, hogy Õt átszegeztük.

De hogy bûnbánatot tarthassunk, amiért Õt átszegeztük, elõször hallanunk kell arról, amit Õ értünk tett, hallanunk kell az evangélium üzenetét.

A Zakariás 12,10 egyáltalán nem menlevél a zsidók közti evangél iu m h ir detés mel lõzésér e va g y elhalasztására. E vers szavai sokkal inkább arra kellene ösztönözzenek, hogy még buzgóbban hirdessük az evangéliumot zsidó barátaink és rokonaink között – várva azt a napot, amikor ez a prófécia beteljesedik.

A második ok, amely ellentmond annak a véleménynek, hogy a Zakariás 12,10 értelmében ma elhalasztható vagy mellõzhetõ a zsidók közti evangelizáció, a következõ: Sem az Úr, sem az apostolai nem osztották ezt a téves látásmódot. Ehelyett abban hittek, hogy a zsidók közti evangelizációs munka mindennél fontosabb. Honnan tudjuk ezt? Nos,

Éjféli Kiáltás 2018 november

19

Nézõpontban

ha úgy hitték volna, hogy a Zakariás 12,10 licencet jelent e munka elodázásához vagy mellõzéséhez, akkor sem Jeshua, sem a tanítványai, valamint követõi nem fordítottak volna annyi idõt, energiát, szívbéli odaadást az evangélium hirdetésére koruk zsidó emberei között.

Végül fel kellene még tennünk ezt a kérdést: mi a helyzet azokkal a zsidó emberekkel, akik ma még élnek, de ebben a pillanatban nem készek a nem zet i bû n bá nat ra?

Mi van apámmal, aki az Úr vis�szajövetelét valószínûleg nem éri meg, amennyiben a nagyon közeli jövõben vissza nem jönne? Apám és a többi zsidó ember most nem fog hitre jutni? Kapnak-e még egy második esélyt Jeshua visszajövetele

Még nem érkezett el az Úr napja. Ma még a kegyelem napjait éljük. Az evangélium hirdetését úgy a zsidóknak, mint a nem zsidóknak, nem szabad halogatnunk.

után? Kapnak-e még lehetõséget a megtérésre, miután meghaltak? A Szentírás szerint nem. A Szentlélek a zsidó embereknek jelentette ki, a Zsidókhoz írott levél szerzõje által: «És amint elrendeltetett, hogy az emberek egyszer meghaljanak, a zutá n pedig ítélet következik» (Zsidók 9,27). Dániel próféta által pedig tudtunkra adta Isten: «Azok közül, akik alusznak a föld porában, sokan felébrednek majd: némelyek örök életre, némelyek gyalázatra és örök utálatra» (Dániel 12,2). Sem a zsidóknak, sem senki másnak nem adatik meg halála után egy második esély.

Azonban Pál nem a Szentlélek ihletése által biztosított-e bennünket, hogy az egész Izráel üdvözülni 20 Éjféli Kiáltás 2018 november

fog? De, a Szentlélek indította õt erre. Csakhogy az «egész Izráel» a múlt és a jelen nem minden élõ és elhunyt zsidó emberére vonatkozik.

Szembesülnünk kell egy tragikus és mélységesen nyugtalanító bibliai igazsággal, ha Pál kijelentését az «egész Izráel» megváltásáról helyesen akarjuk megérteni. Ez az «egész Izráel» ugyanis a zsidóknak arra a harmadára vonatkozik, akik (még a zsidó nép elõtt álló) legborzalmasabb idõket túlélik. «Úgy jár az egész ország - így szól az ÚR -, hogy kétharmad részét kiirtják, és elpusztul, csak egyharmada marad meg. Ezt a harmadrészt is tûzbe teszem, megtisztítom õket, ahogyan az ezüstöt tisztítják, megpróbálom õket, ahogyan az aranyat próbálják. Õ segítségül hívja nevemet, én pedig meghallgatom õt.

Ezt mondom: Népem õ, és õ ezt mondja: URam, Istenem!›» (Zakariás 13,8–9).

Szörnyû elképzelni egy nép elõtt álló jövõbeli katasztrófát, még annál is rosszabb, amit a Holokauszt rémálma hozott számunkra. De Isten épp ezt közli velünk Zakariás próféta által. Népünk kétharmada fog elesni ellenségeink kezétõl. A megmaradt egyharmadot azonban megváltja az Úr. És ilyen módon fog üdvözülni az egész Izrael.

Visszajövetelekor megvédi az Úr azt az Izraelt, amely bûnbánatot tartott, és amelyet szellemileg megváltott. Aztán megvált bennünket, akik megtértünk, és rátekintettünk, mint Akit általszegeztünk. Micsoda dicsõséges megváltás és rehabilitálás lesz ez a népünk számára!

«Azon a napon folyóvíz fakad Jeruzsálembõl, egyik ága a keleti tenger felé folyik, másik ága a nyugati tenger felé; így lesz télen-nyáron át.

Az ÚR lesz a király az egész földön.

Azon a napon az ÚR lesz az egyetlen Isten, és neve az egyetlen név… Azután mindazok, akik megmaradnak a Jeruzsálemre támadó népek közül, évrõl évre elmennek, és leborulnak a Király, a Seregek URa elõtt, és

megünneplik a sátoros ünnepet» (Zakariás 14,8.9.16).

Mindazok, akik az Urat szeretik, várva várják az Õ visszajövetelét. Az ujjongó öröm napja lesz az a mi számunkra. Közben sajnos sokan elfelejtik: Azok számára, akik az Õ vis�szajövetele elõtt meg nem térnek, az Úr második eljövetelének napja nem az örömujjongás napja lesz, hanem a számadásé és a példanélküli borzalomé. Amikor Jézus visszajön, az a nap rettenetes ítéletének napja lesz.

Az ekkor végbemenõ események ábrázolása bennünket is – éppen úgy, mint akkor a prófétát – rettenettel és szánalommal kellene eltöltsenek azok iránt, akik az Úr visszajövetelekor még hitetlenségben élnek: «Harag napja lesz az a nap, nyomorúság és ínség napja, pusztítás és pusztulás napja, sötétség és ború napja, felhõ és homály napja. …

Szedd össze magad, szállj magadba te szemérmetlen nép, mielõtt bekövetkezik az ítélet, mielõtt rátok tör az ÚR izzó haragja, mielõtt rátok tör az ÚR haragjának napja! Mert oly gyorsan jön az a nap, ahogyan a polyva száll!» (Zofóniás 1,15; 2,1–2).

«Jajgassatok, mert közeledik az ÚR napja, a Mindenható pusztításaként jön el. Ezért lehanyatlik minden kéz, megdermed minden ember szíve.

Megriadnak, kínos fájdalmak fogják el õket, gyötrõdnek, mint a szülõ nõ.

Riadtan néznek egymásra, és arcuk lángban ég. Jön már az ÚR napja kegyetlenül, féktelen, izzó haraggal.

Pusztává teszi a földet, kipusztítja róla a vétkeseket» (Ézsaiás 13,6–9).

Ez nem az üdvösség napja azok számára, akik nem hallgattak az evangélium szavára, és nem hittek.

Ez a számadás napja. Jézus nem Megváltójaként jön azoknak az embereknek, akik nem hisznek, hanem Bírájaként. Jön Júda Oroszlánjaként.

Emlékszem, hog y eg yszer barátommal, Steve Cohennel meglátogattunk egy rabbit, akit Steve még gyermekkorában ismert meg.

A rabbi vendégszeretõen fogadott bennünket, és barátságosan meg-

hallgatta, amit Steve mondani akart neki. Miután barátom befejezte mondanivalóját, a rabbi udvariasan megvonta a vállát, és ezekkel a szavakkal fejezte be a látogatást: «Ha a Messiás eljön, és ha a ti Jézusotokként fog megmutatkozni, hinni fogok». Még emlékszem Steve kedves, de határozott válaszára: «Amikor Jézus visszajön, már késõ lesz».

Igen, amikor az Úr visszajön, minden térd meghajol, és minden nyelv hirdeti, hogy Jeshua az Úr. Az a nap egy gyõzedelmes csata végét jelenti, amelyben Jézus a megtért és szellemileg megváltott Izraelt megvédi minden ellenségével szemben. És ennek a csatának a végén mindenki beismeri, amit már tovább nem lehet tagadni, hogy Jézus az Úr. Egyesek ezt az igazságot örömujjongással fogják hirdetni, ujjongásuk belevegyül azok hangjába, akikre a biztos

megsemmisülés vár. Mások ellenben szívet tépõ fájdalommal ismerik be hiányzó hitüket, és megtérnek az Úrhoz. És míg sokan dicsõítéssel, rajongó imádattal hajtják meg térdeiket az Úr elõtt, mások legyõzött ellenségként fogják azt megtenni.

Még nem érkezett el az Úr napja.

Ma még a kegyelem napjait éljük.

Az evangélium hirdetését úgy a zsidóknak, mint a nem zsidóknak, nem szabad halogatnunk, mert... «... a tudatlanság idõszakait ugyan elnézte Isten, de most azt hirdeti a z emberek nek, hog y mindenk i mindenütt térjen meg. Azért rendelt egy napot, amelyen igazságos ítéletet mond majd az egész földkerekség fölött egy férfi által, akit erre kiválasztott, akirõl bizonyságot adott mindenki elõtt azáltal, hogy feltámasztotta a halálból» (Apostolok Cselekedete 17,30–31).

A «rátekintenek arra, akit átdöftek» igerész talán arra hatalmaz fel, hogy mellõzzük vagy elhalas�szuk a zsidómissziót? Az «üdvözül az egész Izráel» kijelentés vajon fölöslegessé teszi az evangélium hirdetését a zsidók körében? Egyáltalán nem! Ezek a szavak arra kell ösztönözzenek bennünket, hogy még nagyobb hatékonysággal hirdessük az evangéliumot – itt és most, «an�nyival is inkább, mivel látjátok, hogy közeledik az a nap [az Úr napja]» (Zsidók 10,25); itt és most, míg tart a kegyelem ideje.

Részlet Avi Snyder: A zsidóknak nincs szükségük Jézusra … és más tévedések c. könyvébõl, 93–102. old.

Avi Snyder Zsidók Jézusért - messiáshívõ zsidó közösség európai vezetõje.

(Budapesten él) szerk. megjegyzés

Most van itt az ideje!

Kedveskedjen a családnak minden napra egy igével Füle Lajos

Napi csendességek 365 napon - 4. kiadás -

Egy kis könyv, hatalmas tartalommal – minden napra!

A hívõ embernek köztudottan napi kapcsolatot kell fenntartania Istennel.

Ezt tanácsolja nekünk a Biblia. Nagy segítséget nyújtanak az Úrral való napi imakapcsolatunkban az áhítatos könyvek. Az Éjféli Kiáltás Misszió most egy ilyen különleges kiadványt szeretne az Olvasók kezébe adni. Füle Lajos négysoros verseit hozzájuk illõ képekkel és bibliai idézetekkel kötöttük gyönyörû csokorba, amely erõsítést jelenthet minden igaz keresztyén napi csendességének perceiben.

Ára: 1200,- Ft Megrendelhetõ: 1135 Budapest, Palóc u. 2.

Tel.: (+36-1) 3500-343 E-mail: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu

+ postaköltség

Éjféli Kiáltás 2018 november

21

Nézõpontban

s é j d ó l a t z s a g i V ne csügge dj élet

A bátortalanság elriasztja a hitet. Az ellenség nyila ez ellenünk. Elbátortalanodni azt jelenti, hogy nem tekintettünk elég messzire. Aki hívõként elbátortalanodik, az nem számolt az Úrral, hanem saját képességére, látható dolgokra tekintett.

Egy hétszeres felhívás.

E

lõször is nem szabad elbátortalanodnod, noha egy kis nyájhoz tartozol: «Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!»

(Lukács 12,32). Valóban, akik Jézust követik, egy kis nyájat alkotnak. Az antikrisztusi keresztyénség pedig eg y re na g yobb és hat a l ma sa bb lesz. A világegyház felemelkedõben van, és jaj annak, aki megpróbál szembeszállni vele. De mégsem szabad csüggedned, mert te Jézust követed, és tied az Atya jóakarata.

Aki a mostoha körülmények között Jézusra hagyatkozik, annak nincs oka a csüggedésre.

Másodsorban nem szabad elbátortalanodnod, jóllehet az erõd csekély: «De õ ezt mondta nekem: „Elég neked az én kegyelmem, mert az én erõm erõtlenség által ér célhoz.” Legszívesebben tehát az erõtlenségeimmel dicsekszem, hogy a Krisztus ereje lakozzék bennem» (2Korinthus 12,9). Miért vagy gyenge?

22 Éjféli Kiáltás 2018 november

Itt a felelet: «… hogy a Krisztus ereje lakozzék bennem». Isten csodálatos kegyelme akkor válhat hatékonnyá, ha a saját erõnket nem vesszük számításba.

«Elég neked az én kegyelmem». Ezért bármennyire is gyenge legyek, nem szabad elbátortalanodnom, mert «amikor gyenge vagyok, akkor vagyok erõs».

Harmadszor te, aki hiszed, hogy nem kell elcsüggedned, noha kevés a hitharcos, gondolj erre: «Jónátán tehát ezt mondta fegyverhordozó legényének: Gyere, menjünk át ezeknek a körülmetéletleneknek az elõõrséhez! Hátha tesz valamit értünk az ÚR, mert az ÚR elõtt nincs akadály: akár sok, akár kevés ember által szerezhet szabadulást» (1Sámuel 14,6). Csak akkor derül ki, milyen könnyen hajlunk arra, hogy a láthatókra, a külsõ erõkre hagyatkozzunk, ha kevés hûséges ember marad körülöttünk. Azonban az üdvtörténet és hitbeli tapasztalataink is arra tanítanak, hogy az Úr nem a tömegek, nem a nagyszámú túlerõ által nyilatkoztatja ki Önmagát. Amikor a keresztyének az egyháztörténelemben hatalmas állami egyházat kezdtek alkotni, az Úr visszahúzódott – az egyház szellemi hatalma megtört. Csak amikor Gedeon hagyta elmenni több ezer katonáját, és háromszáz hûséges emberével maradt a csatamezõn, mutatkozott meg az Úr hatalmas ereje. Ábrahám, minden hívõ

atyja, öreg korában egy túlerõben lévõ nagyszámú ellenséget semmisített meg 318 emberével (1Mózes 14,14–16).

Jonathan és fegyverhordozója csak ketten voltak. A filiszteusok nagy számával szemben lehetetlen helyzet. De az Úrnak nem volt nehéz a kevéssel gyõzni a túlerõn. Ezért ne légy bátortalan!

Negyedszer nem szabad elbátortalanodnod, noha sok ellenséged van: «… mert nagy és sokat ígérõ kapu nyílt ott elõttem, de az ellenfél is sok» (1Korinthus 16,9). Ellentmondásosnak hangzik: sok ott az ellenfél, de az Úr által mégis gazdag gyümölcs teremhet. A nagyszámú ellenfél csak a hitedet teszi próbára.

Semmi más nem marad számodra, csak hinni, egyedül az Úrra hagyatkozni. És íme, a Jézus gyõzelmébe vetett szilárd hit nemcsak az ellenfelet teszi tehetetlenné, hanem még gyümölcsöt is terem. Ezért köszönd meg Istennek ellenfeleidet, és ne bátortalanodj el. Ötödszörre nem szabad elbátortalanodnod, noha az idõk kétségbeejtõen gonoszak: «… kihasználva az alkalmas idõt, mert az idõk gonoszak» (Efézus 5,16). A Sátán azt akarja, hogy a nagyon rövidre szabott idejét minél jobban kihasználja (vö. Jelenések 12,12). Birodalma már nagyon inog. Az Úr Jézus jön!

Az éjszaka ezért a derengõ hajnal elõtt koromsötét. Ha a sötétség hatalmassága lázasan igyekszik kihasználni idejét,

Sarkadi Nagy Pál Krisztus teljessége mennyivel inkább nekünk is ezt kellene tennünk! A belsõ csüggedés hamar erõt vesz rajtunk, ha nem használjuk ki az idõt – és erre a legjobb a gyõzedelmes ima! Az ilyen imából bontakozik ki általad a pokol hatalmassága elleni gyõzelmes tevékenység. Jézus gyõzelme biztos alap ezekben a gonosz idõkben is. Erre építs, és ne bátortalanodj el!

Hatodszor nem szabad elbátortalanodnod, noha szaporodnak a támadások: «Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az õt szeretõknek» (Jakab 1,12). Minél inkább közeledünk a végidõkhöz, annál hevesebbek lesznek a támadások, és éppen neked, aki átadtad életedet Jézusnak, kell demonstrálnod helytállásoddal a támadásokban Jézus gyõzelmét a látható és láthatatlan világ elõtt. Ezért arra bátorít a Szentírás, hogy örüljünk, amikor különféle kísértésekbe esünk (Jakab 1,2), és a szenvedés tüze miatt, amely megpróbáltatásul támadt közöttünk, ne háborogjunk (1Péter 4,12; vö.

1Péter1,6.7).

Hetedszer nincs okunk bátortalannak lenni, noha a munkaterület mérhetetlenül nagy: Jézus a Márk 16,15ben ezt mondja: «Menjetek el szerte az egész világba». Mit tehetek én, jelentéktelen ember ebben a hatalmas világban? Eszközeim, képességeim, idõm és erõm olyannyira korlátoltak, hogy semmi jelentõs dolog véghezvitelére nem vagyok képes. Így beszél az elbátortalanító hitetlenség. De tekints Jézusra! Igen, az aratnivaló sok, a munkás kevés. De Jézus mögötted áll. Õ készen áll a szükséges eszközökkel ellátni. Te válsz eszközzé az Õ kezében, ha engeded, és így végezhetsz gyümölcsözõ munkát. Amit te nem tudsz, azt tudja Õ, és így Pállal együtt mi is mondhatjuk: «Mindenre van erõm a Krisztusban, aki megerõsít engem» (Filippi 4,13). Ezért nem szabad elbátortalanodnod a hatalmas aratnivalót látva, mert «akik könnyezve vetettek, ujjongva arassanak!» (Zsoltárok 126,5).

750,- Ft +postaköltség

Arno Froese 120 kérdés a bibliai próféciákról

1 250, -Ft +postaköltség

Wim Malgo Emberek, akik Istennel járnak

350,- Ft +postaköltség

Wim Malgo (1922–1992)

1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 3500-343 E-mail: rendeles@ejfelikialtas.hu; www.ejfelikialtas.hu

Nézõpontban

társadalom

Amikor elhal a nevetés A szomorú hír megrendítette Svájcot. Spidi, alias Peter Wetzel (51), a Svájci Nemzeti Cirkusz ismert és kedvelt bohóca ez év júliusában meghalt. Öngyilkos lett. Néhány gondolat.

S

pidi ezreket nevettetett meg. Egy órával öngyilkossága elõtt, amint egyik bizalmasa elmondta, még együtt szórakoztak, viccelõdtek, nevettek. Ha Spidit megkérdezték, hogy van, mindig ugyanazt a választ adta: «Remekül vagyok».

Mennyire találóak ezek a megjegyzések: «Egyesek csak azért nevetnek, hogy ne kelljen sírniuk», és: «Nem mindenki vidám, aki nevet». Vagy bibliai fogalmazásban: «Nevetés közben is fájhat a szív, és az öröm vége is lehet bánat» (Példabeszédek 14,13).

Nem lehet tudni, mi volt pontosan Spidi öngyilkosságának az oka. Azonban a reménytelenség, csalódás, szomorúság biztosan közrejátszott abban, hogy idáig fajult a helyzet. A gyerekek, a felnõttek szerették, hozzászokott a tapshoz, az ünnepléshez, barátok vették körül, és ezek az emberek semmit sem tudtak szívének nagy bánatáról.

Külsõleg ismerték, de lelke fájdalmáról semmit sem tudtak. Nyilvánvalóan

«Nevetés közben is fájhat a szív, és az öröm vége is lehet bánat» (Példabeszédek 14,13).

Clown Spidi, valódi neve Peter Wetzel egyik barátjával Christoph Liesch-el olvassa az Éjféli Kiáltás ujságunkat .

24 Éjféli Kiáltás 2018 november

senki sem állt hozzá olyan közel, hogy kiönthette volna neki szíve bánatát.

«A szív ismeri a maga keserûségét, és örömébe sem avatkozhat idegen» (Példabeszédek 14,10).

A kedves és szimpatikus bohóc nem volt valóban boldog. Valami lényeges hiányzott az életébõl; talán egy személy, akiben igazán megbízhatott volna. Egy bohócnak azonban nem szabad kimutatnia szomorúságát és gondjait. Neki kötelessége jókedvûnek lenni. Nevetnie kell, mindegy, milyen a kedve.

«Az ember lelke elviseli a szenvedést, de ha a lélek összetörik, azt el lehet-e hordozni?» (Példabeszédek 18,14). Így el is érkeztünk Isten Fiához, Jézus Krisztushoz. Hozzá jöhetnek az

Várjuk a segítségeteket!

A«cipõsdoboz» akciónk ez évben is

folytatódik.

«Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörûség jobbodon» (Zsoltárok 16,11)

emberek, Benne megbízhatnak, és mindent elmondhatnak Neki, ami a szívûkben van, Õelõtte nem kell szégyenkezni. Õ senkit nem utasít el, Õ segít, megbocsát és bátorít. Életkedvet ad, figyel ránk. Vele megoszthatjuk örömünket, bánatunkat.

«Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörûség jobbodon» (Zsoltárok 16,11). Pál ezt a verset idézi az Újszövetségben: «Megismertetted velem az élet útjait, betöltesz engem örvendezéssel a te orcád elõtt» (Apostolok Cselekedete 2,28).

Péter ismerte Urát, de megtagadta Õt, és sok más helyzetben is kudarcot vallott. Csalódott önmagában és a körülötte lévõ emberekben is. Jézus azonban nem vetette õt el, hanem még magasabb pozícióba emelte.

Vannak emberek, akik, mint Spidi, szenvednek, elmagányosodnak, és már nem tudnak az élettel mit kezdeni. Bármit tegyenek, semminek nem látják az értelmét. Folytatják a játszmát, amíg már nem megy tovább. Igazán senki sem veszi õket komolyan. Egyesek sok mindent megpróbálnak, de Jézushoz sajnos nem mennek. Talán mert környezetükben senki sem hívta fel az Úrra figyelmüket vagy, mert mások tiszteletlenül beszéltek az Úr Jézusról, esetleg megpróbálták nevetségessé tenni. Vagy talán téves, hamis képet közvetítettek Róla.

De tegyük fel magunknak a kérdést, mit jelent számunkra Isten létezése úgy, ahogyan mi hisszük: Ha Isten valóban létezik … … akkor mi az Õ teremtményei vagyunk. … azért élünk, mert Isten úgy akarta. … akkor olyan Istenünk van, aki szeret bennünket, … és egészen közel van hozzánk. … akkor a halál után nincs mindennek vége. … létezik a mennyország, ahova hazamehetünk. … akkor megváltásban részesülünk. … akkor értelmet nyer Jézus eljövetele erre a világra. … akkor Jézus halála és feltámadása jelenti a megoldást. … akkor mindnyájuk számára menedéket készít, … és akkor mindent bevallhatunk Jézusnak, és mindent megbeszélhetünk Vele.

Az öngyilkosság egyáltalán nem megoldás, mert Isten létezõ valóság. És mivel Õ létezik, jöhetünk Hozzá, és választhatjuk az életet.

Aki Jézushoz jön, élni fog. Õ jelentette ki: «…én élek, és ti is élni fogtok» (János 14,19).

Norbert Lieth

Ehhez szükségünk van segítõkész Önkéntesekre, akik a dobozokat ünnepi díszbe öltöztetik.

Szükségünk van szeretõ, adakozó Testvérekre, akik gondoskodnak a dobozok tartalmáról.

Mindent várunk és hálásan fogadunk, aminek egy gyermek örül – édességet, játékokat, iskolai felszerelést.

Ne hagyjuk az utolsó pillanatra!

Az adományaitokat a szokásos módon juttathatjátok el hozzánk: postai úton, vagy személyesen.

Pénzbeli adományokat köszönettel és hálával fogadunk az alábbi bankszámlán: MKB bank: HU44 10300002-20510628-00003285 A jutalom:

Csillogó szemek, boldog mosolyok!

Nincs nagyobb öröm, mint örömet szerezni!

Éjféli Kiáltás 2018 november

www.ejfelikialtas.hu

25

Nézõpontban

kortörténet

Békesség, ahol nincs béke?

A híreket hallgatva megállapíthatjuk, hogy a világpolitika a béke megteremtése ügyében egyáltalán nem haladt elõre.

Ez nem is várható, sokkal inkább az ellenkezõje. A béke többet jelent, mint a háború hiánya.

A

z ember az évszázadok során nem lett okosabb vagy jobb.

Világunk állandó nyugtalansága azt mutatja, hogy semmit sem tanult a történelembõl, és egyáltalán nem érte el a fejlõdés egy magasabb szintjét.

Ma nagyobb mértékben, mint bármikor, léteznek kegyetlen zsarnokok, lelkiismeretlen diktátorok, gátlástalan politikai vezetõk, és nemzetek, akik hagyják magukat félrevezetni. Így kijelenthetjük, hogy ma is ugyanaz a helyzet, mint az egykori Egyiptomban vagy Nabukodonozor Babilonjában, csak a körítés lett modernebb. Ézsaiás próféta Istentõl kapott egyik látomásában egy eljövendõ világot látott, amelyben béke uralkodik. Érdekes módon azt látta, hogy a béke birodalmát egy fiú fogja bevezetni és kormányozni. Ézsaiás prófétai látással a fiút a Békesség Fejedelmeként mutatja be, Aki egyben Erõs Isten is; vagyis Jézus Krisztusról beszél: «Mert egy

26 Éjféli Kiáltás 2018 november

gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az õ vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erõs Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme! Uralma növekedésének és a békének nem lesz vége a Dávid trónján és országában, mert megerõsíti és megszilárdítja törvénnyel és igazsággal mostantól fogva mindörökké. A Seregek URának féltõ szeretete viszi véghez ezt!» (Ézsaiás 9,5–6).

A világ sóvárogva vágyik a békére. Emberek százezrei mennek ki az utcákra békét követelve. A Twitteren, a közösségi hálókon, a blogokban

A béke többet jelent, mint a háború hiánya. békére szólítanak fel, de vajon hány békére vágyó ember békélt meg szívében Istennel? Hány ilyen tüntetõnek van békesség a saját házában, a házasságában, a családjában? És vajon hányan nem tudnak békességben meglenni a munkatársaikkal vagy a szomszédjaikkal e békeharcosok közül? Hol kezdõdik a béke? A Fehér Házban, Washing-

BÖLcsESSÉGEK

Törekedjetek a szeretetre, nélküle a gazdag szegény, és vele a szegény gazdag.

Augustinus von Hippo (354–430), egyházatya

Hol kezdõdik a béke? A Fehér Házban Washingtonban, az ENSZ-ben, Brüsszelben, Izraelben vagy Szíriában?

tonban, az ENSZ-ben, Izraelben vagy Szíriában?

A béke igazságosságra épül, amint a Biblia tanítja: «Az igazság békét teremt, és az igazság a békét és a biztonságot szolgálja örökké» (Ézsaiás 32,17). Csak ott lehetséges a béke, ahol az igazság valóban érvényre jut. Ahol viszont nincs igazságosság, ott soha nem fog tartós béke létrejönni. A világ mérföldekre van a békétõl, mert az igazságtalanság uralja.

De mi az igazság? Jézus Krisztus Maga az igazság személyesen, hisz meg van írva: «Õt tette nekünk Isten bölcsességgé, igazsággá, megszentelõdéssé és megváltássá» (1Korinthus 1,30). Következésképp igazi és állandó béke csak Jézus Krisztusban lehetséges.

Csak az Úr hatalommal és dicsõségben való visszajövetelekor fog Izraelben

Isten nem áldja meg azt, aki önmagát nagyra tartja.

C. H. Spurgeon (1834–1892), prédikátor

és a világ többi részében igazság kormányozni és békesség uralkodni. Errõl írt Péter második levelében: «De új eget és új földet várunk az õ ígérete szerint, amelyben igazság lakik» (2Péter 3,13).

Rainer Zelewske mindezt versbe foglalta: «Mikor lesz végre béke?

Amikor az utolsó rakétát is megette a rozsda, akkor lesz végre béke?

Akkor lesz végre béke: amikor az emberek felfogják, hogy egyáltalán nem a fegyverek okozzák, hanem õk maguk, a béke hiányát.

Akkor lesz végre béke: amikor Jézus, a Béke Fejedelme megteremti szíveinkben a békét».

Norbert Lieth

Sokan nem szégyellnek vétkezni, de szégyellnek bocsánatot kérni.

Augustinus von Hippo (354–430), egyházatya

Aki ifjúságában gátlástalanul vétkezik, megmérgezi öregkorát.

C. H. Spurgeon (1834–1892), Predikátor

Aki fellegnek, szélnek útjára figyel, az megtalálja azt az utat is, amelyen járnia kell.

Paul Gerhardt (1607–1676), énekszerzõ

Két oszlop tartja az egész világot: Isten parancsolata és a keresztyének imája.

Martin Luther (1483–1546), Reformátor

Aki, akár csak egy tenyérnyire is de Isten mellett áll - az ki van szolgáltatva a világnak Wilhelm Busch (1897–1966), Evangelista

Az Úr nem nagy hitet vár el tõlünk, hanem hitet a nagy Istenben.

Hudson Taylor (1832–1905), Misszionárus

Éjféli Kiáltás 2018 november

27

Nézõpontban

egyháztörténet

Egy üldözött keresztyén felhívása

K

risztus megjövendölte, hogy háborúk és éhínségek, földrengések és járványok fognak pusztítani. Hogy a megpróbáltatások rettenete ne érjen bennünket váratlanul, meglepetésszerûen, az Úr elõre figyelmeztetett, hogy a végidõkben egyre gyakoribbak lesznek a szorongattatások. Látjátok, most megtörtént, amit megjövendölt az Úr. És mivel a jövendölés beteljesült, az ígéret is be fog teljesülni. Mivel az ÚR, Maga tette ezt az ígéretet: «Amikor pedig ezek elkezdõdnek, egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok» (Lukács 21,28).

28 Éjféli Kiáltás 2018 november

És mivel a jövendölés beteljesült, az ígéret is be fog teljesülni.

Isten országa, kedves Testvéreim a lehetõ legközelebb került hozzánk. A mennyei élet jutalma, az örök üdvösség öröme, a múlhatatlan boldogság és az egykor elveszített Paradicsom már intenek felénk az elõttünk álló világvégével együtt. A földit a men�nyei fogja követni, a kicsit a nagy, a múlandóságot az örökkévalóság.

Krisztus eljövetele elhozta az idõk végezetét is (1Korinthus 10,11; 1Péter 1,20).

2000 év óta a végidõk hullámai tombolnak a Gyülekezet felett, melyet azonban a halottak birodalmának kapui sem tudtak elnyelni. Minden idõk legaktuálisabb felhívása a szorongatott Gyülekezet kezdeti idõszakából.

Hol lenne itt helye a félelemnek és aggodalomnak? Ki lenne itt csüggedt vag y szomorú, kivéve talán azt, akinek hiányzik a reménysége és a hite? Mert csak annak kell a haláltól tartania, aki nem akar Jézushoz jönni. Csak az berzenkedhet az ellen, hogy Krisztushoz jöjjön, aki nem hisz abban, hogy Vele fog uralkodni.

Meg van írva: «Az igaz ember pedig hitbõl fog élni» (Róma 1,17; Ha bakuk 2,4). Ha tehát te iga z ember vagy, hitbõl élsz, és valóban bízol Istenben, miért nem várod örömmel, hog y K risztus hív jon téged? És miért nem vágysz arra a boldogságra, amit akkor érzel,

amikor megszabadulsz az ördögtõl?

Hiszen ha Krisztust követed, biztos lehetsz az Õ ígéreteiben. Így Simeon, aki igaz ember volt, és Isten elõtt teljes hittel, igazságban járt, betartotta az Õ parancsolatait, azt az ígéretet kapta, hogy nem fog addig meghalni, míg meg nem látja Krisztust. Amikor a gyermek Krisztus anyja karjain megjelent a templomban, a Lélek által felismerte, hogy Õ a megígért Krisztus, Akirõl megjövendölték, hogy meg fog születni. Tudta, hogy közeledik halála órája, örömteli bizonyossággal várta hazahívását. Karjaiba vette a gyermeket, dicsõítette Istent, és íg y k iáltott: «Most bocsátod el, Uram, szolgádat beszéded szerint békességgel, mert meglátták szemeim üdvösségedet» (Lukács 2,29–30).

Ezzel Simeon arról tett bizonyságot, hogy nekünk, Isten szolgáinak csak akkor lehet békességünk és zavartalan nyugalmunk, ha e világ zûrzavarából kivonulunk, és az örök otthon biztonságot nyújtó kikötõjébe megérkezünk, ha letes�szük halandó földi sátorunkat, és a halhatatlanságot öltjük magunkra.

Akkor lesz részünk igazi örömben, megbízható nyugalomban és állandó örökké tartó biztonságban.

Ebben a világban azonban semmi más nem vár, mint az ördöggel folytatott állandó harc, miközben megpróbáljuk nyilait és támadásait kivédeni. A világ kapzsiságával, erkölcstelenségével, dühével, becsvágyával kell megküzdenünk. A testi kívánságok és a világi csábítások ellen kell állandó, nehéz küzdelmet vívnunk. Minden oldalról körülvéve az ördög támadásaitól, az ember lelke alighogy ellenállt egy kísértésnek, már ott a másik. Ha a kapzsiságtól megszabadult, hatalmába keríti a gyönyör; ha a gyönyört legyõzte, helyébe lép a becsvágy; ha ezen is túljutottunk, elkeserít a harag. Önhittségünkben felfuvalkodunk, az irigység megbontja az egyetértést, és a féltékenység szétszakítja a barátságot. […]

Csak az kíván hosszú ideig ebben a világban maradni, aki ebben leli örömét – akit a hízelgõ és csalóka múlandóság a földi élvezetekkel megkötöz. A világ gyûlöli Krisztust, és így téged is, akkor miért szereted? Miért nem követed inkább Krisztust, Aki nemcsak magváltott, hanem szeret is? János felemelte szavát, és figyelmeztetett, ne kövessük a testi vágyakat, és ne szeressük a világot. «Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világban van. Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete. Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, a szem kívánsága, és az élettel való kérkedés, nem az Atyától, hanem a világtól van. A világ pedig elmúlik, és annak kívánsága is; de aki Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké» (1János 2,15–17). […]

A világ gyûlöli Krisztust, és így téged is, akkor miért szereted?

A z t is meg kel l szívlel nü n k , kedves Test véreim, hog y mi lemondtunk a világról, és csak mint jövevények és idegenek élünk itt (1Péter 2,11). Boldogan üdvözöljük azt a napot, amely megszabadít e világ csapdáitól, és visszaad bennünket a Paradicsom és mennyország birodalmának. Ki ne igyekezne a távoli idegen világból otthonába visszatérni? Ki ne kívánna sóvárogva kedvezõ széljárást, hogy minél hamarabb szeretteinél lehessen, átölelhesse õket? Ha otthonunknak a Paradicsomot tekintjük, akkor szüleinket a pátriárkák soraiban kell keresnünk (Galata 3,7) – miért nem sietünk, szaladunk tehát, hogy láthassuk ezt az örök hazát, hogy köszöntsük szüleinket?

Szeretteink nagy száma vár ott bennünket. Tekintélyes, hatalmas serege a szülõknek, testvéreknek

és g yerekek nek vág yakozik utánunk, akik saját megváltásuk felõl már nyugodtan lehetnek, csak a mi üdvösségünkért aggódnak. Micsoda öröm nekünk és nekik is, ha átölelhetjük egymást! Micsoda gyönyörûség a mennyei birodalomban élni, ahol a halál már nem rettent; és milyen állandó boldogság, hogy az élet soha nem ér véget!

Ott találjuk az apostolok dicsõ kórusát, az ujjongó próféták seregét, a számtalan mártírt, akik életükkel fizettek a hitükért, és elnyerték az élet koronáját, ott vannak a gyõzelmes szüzek, akik a lemondás erejével ellenálltak a test kívánságainak és kísértéseinek, ott az irgalmasok, akik megvendégelték és gazdagon megajándékozták a szegényeket, és ezért elnyerték méltó jutalmukat, akik az Úr parancsolatához hûen földi javaikat mennyei kincsekre váltották (Máté 6,20; 19,21). Hozzájuk siessünk, kedves Testvéreim, epekedõ vág yakozással siessünk hozzájuk, és azzal a kívánsággal, hogy minél hamarabb náluk lehessünk, és így Krisztus színe elõtt á llhassunk! Isten látja ezeket a gondolatainkat, és a lelkünknek ezt a szándékát Krisztus értékelni fogja. Minél jobban vágyunk Õutána, annál gazdagabb lesz szeretetének jutalma, amivel majd megajándékoz bennünket.

Karthágói Szent Ciprián († 258)

Rövidített és nyelvileg korhoz igazított részlet «A halandóságról» címû könyvbõl, 1–4; 24; 26, Egyházatyák könyvtára, patrisztika és egyháztörténet részleg, unifr.ch/ bkv; rendelkezésre bocsátotta dr. Gregor Emmenegger. Ciprián hitéért mártírhalált halt, miután fiatal éveiben elmenekült az üldöztetések elõl, és gyülekezetét cserbenhagyta. Saját tapasztalatból ismerte azt, amirõl beszélt. Ismerte a kudarcot és a hûséget is.

Éjféli Kiáltás 2018 november

29

Norbert Lieth

Norbert Lieth

Vajs Tibor

Ára: 750,-Ft

Ára: 1 450,-Ft

Ára: 750,-Ft

Willem J.J. Glashouver

Csendes csodák -

Dr. Nagy Antal Mihály

A ZSIDÓ ÁLLAM

+postaköltség

Miért Izráel?

(könyv+munkafüzet)

Sokan elvitatták, és elvitatják ma is e nép jogát ősei földjéhez.

Noha a zsidók mindig is igyekeztek fáradozni annak a helynek a jólétén, ahova szétszórta őket az isteni fenyítés, soha sem feledkeztek meg a Szentföldről és Jeruzsálemről, szívében az egykori Szentély hűlt helyével: «Amikor Babilon folyói mellett laktunk, sírtunk, ha a Sionra gondoltunk». (...) «Ha megfeledkezem rólad, Jeruzsálem, bénuljon meg a jobb kezem! Nyelvem ragadjon az ínyemhez, ha nem emlékezem rád, ha nem Jeruzsálemet tartom legfőbb örömömnek!» Zsoltárok 137, 1; 5-6. vers.

MIÉRT ÉPPEN IZRAEL?

M.sz.: 30058

+postaköltség

Versek a hitrõl

IZRAEL egy nép történelmi panorámája

+postaköltség

Örök szövetség

Ára: 1580,-Ft

Ára: 3200,-Ft

Ára: 3950,-Ft

Dr. Békeffy Lajos

Norbert Lieth

Smith, Oswald J.

Ára: 1980,-Ft

Ára: 950,-Ft

Ára: 1450,-Ft

Sipos Ete Álmos

Dr. Szebeni Olivér

Halálbüntetés – igen vagy nem?

Bibliai kortörténet

John F. Walvoord

Ára: 370,-Ft

Ára: 1450,-Ft

Ára: 1650,-Ft

Sípos Ete Álmos – Dr. Falus András – Dr. Pálhegyi Ferenc

Wim Malgo

Norbert Lieth

Ára: 275,-Ft

Ára: 350,-Ft

Ára: 750,-Ft

+postaköltség

Isten diplomatája

+postaköltség

+postaköltség

+postaköltség

A keresztyének jövõje

+postaköltség

+postaköltség

Egyedül Jézus

Homoszexualitás keresztény szemmel +postaköltség

+postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu, info@ejfelikialtas.hu Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36 1) 33-99-490, (+36 1) 3500 343 (+36-1) 236 0895 vagy személyesen a Misszióban megvásárolható

+postaköltség

A legcsodálatosabb történet, amit valaha is elmondtak. +postaköltség

Prófécia az új évezredben

+postaköltség

Ruth könyve az üdvtörténet fényében +postaköltség

Újdonság! Ára: 1250,-Ft Az Éjféli Kiálás Misszió BARÁTI KÖRÉNEK és az újság olvasóinak CSAK 950, -Ft +postaköltség

Samuel Rindlisbacher I Thomas Lieth I Hartmut Jaeger

Bátorság az élethez A világban félelmek, szorongattatások várnak ránk. Szenvedés, gondok sújtanak. Hogyan viszonyuljunk mi keresztyénekként feltornyosuló problémáinkhoz? És hogyan tudunk másoknak, akik szenvednek lelkigondozói vigaszt nyújtani úgy, hogy közben ne okozzunk még nagyobb fájdalmat, mint ahogy Jób barátai is tették?

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu, info@ejfelikialtas.hu Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36 1) 33-99-490, (+36 1) 3500 343 (+36-1) 236 0895 vagy személyesen a Misszióban megvásárolható

2019

Bibliai tanulmányút a Szentföldön 2019 február 24.- március 4.

1150,-Euró ✷

✷

Csoport lelki vezetõje: Dr. Mészáros Kálmán - egyháztörténész Idegenvezetõ: Fredi Winkler A csoportot kiséri: Nagy Erzsébet

+ repülõjegy, kezelési költség, illeték, borravalók, stb.)

FONTOS: Az Éjféli Kiáltás Misszió nem utazási iroda. A bibliatanulmányút szervezését a haifai Beth Shalom (Haifa) végzi.

A zarándokút célja: a Biblia és a Szentföld helyszínének jobb megismerése és tanulmányozása, lelkigyakorlatok, feltöltõdés, kikapcsolódás.

Jelentkezés: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2.

Telefon: (+36-1) 35-00-343; Mobil: (+36 30) 63 07 823 E-mail: info@ejfelikialtas.hu; www.ejfelikialtas.hu

Az újság ára: 450,-Ft