Éjféli Kiáltás 2017 január

Nemzetközi folyóirat a bibliai próféciákról

Éjféli Kiáltás www.ejfelikialtas.hu n 2017 január 1. szám

Vissza a kereszthez Nem tudhatjuk, mit hoz az újév. Azt sem, hogy mikor jön vissza az Úr.

Nem láthatjuk elõre, hányszor lesz okunk sírni vagy örülni. De egyet biztosan tudhatunk, és ahhoz ragaszkodnunk kell: Jézus meghalt értem a keresztfán, ezért megvigasztalva tekinthetek a jövõbe.

Luther kereszt-teológiája • Szûz vagy fiatal nõ?

Kedves Testvéreink, Barátaink, Olvasóink!

Nemzetközi folyóirat a bibliai próféciákról

Éjféli Kiáltás www.ejfelikialtas.hu jf liki lt h ■ 2016 2016. december d b – 12.

12 szám á

Az Éjféli Kiáltás magazin

ára 420,-Ft/hó «Nem lesz szomorú a karácsonyom»

Éves elõfizetése: 5.040,-Ft Éves postaköltsége: 3 300,-Ft

Végtelen nagy örömmel köszönöm meg az elmúlt esztendõben mindazoknak a Testvéreknek, Olvasóknak, akik hûségesen járatták az Éjféli Kiáltás magazinunkat, szeretetüket és a támogatásukat!

Ezért vagyok hálás az Úrnak, hogy komoly és hívõ olvasó tábor áll az Éjféli Kiáltás csapata mögött, akik mindezt tudják és kivéve néhány testvért, mindenki igyekszik gyorsan rendezni a tartozásait.

Igyekeztünk úgy összeválogatni a folyóiratok tartalmát, hogy az minél informatívabb és tartalmasabb legyen mindenki számára.

Tény, hogy a lapunk nem «könnyû» olvasmány. Mindenképpen azokhoz a hívõkhöz szeretnénk szólni benne – mivel ezt küldetésünknek is tekintjük – akik már mélyebben járnak a hit dolgaiban. Számos keresztyén újság jelenik meg, nem könnyû eldönteni és nem könnyû a választás sem, hogy melyiket tartsa meg az Olvasó.

2017-re az éves Éjféli Kiáltás magazin ára 5.040,-Ft (mint tavaly is) – ez csak, akkor ha a testvérek tõlünk viszik el személyesen.

Ezért kiemelten hálás vagyok személy szerint is, hogy megmaradhat a kapcsolat az Éjféli Kiáltás Misszió és az Olvasóink között.

Hálásak vagyunk minden egyes megrendelõért, de fõleg azokért, akik már régóta megbízható bázisként állnak a munkánk mögött.

Bizony a megrendelések be nem fizetése sokszor sodor minket komoly anyagi megpróbáltatások elé. A nyomda elvárja a maga nyomdai költségének rendezését a Missziótól, a posta nem veszi fel, ha nem fizetjük ki az újságonkénti (2017-es áremelés szerint) 275,-Ft-ot. Õket sem érdekli, hogy azt nekünk befizették-e az olvasók vagy nem. A fordítónak, a lektornak, a korrektornak meg kell kapniuk a nekik járó jövedelmet. Õk nem tehetnek arról, ha néhányan nem fizetik be.

Akik 2017. február 15.-ig befizetik az újságok árát azoknak kedvezménnyel az éves díj: 7.540,-ft (tartalmazza a postaköltséget).

Február 15.-tõl a teljes összeget számoljuk fel 5040,- Ft + postaköltség 3.300,-Ft összesen: 8.340,-ft Természetesen az idén is lehetõség lesz a 2 részletben való fizetésre. Bár itt meg kell jegyeznem, hogy a második részlet sokaknál elfelejtõdött.

A további jó nemes és közös cél ügyében Veletek együtt munkálkodva Krisztus Jézusban Köszöntelek szeretettel

Nagy Erzsébet erzsebet.nagy@ejfelikialtas.hu

A folyóirat megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2.; rendeles@ejfelikialtas.hu; Tel.: (+36 1) 3500-343 vagy személyesen a Misszióban megvásárolható!

n

t

Tartalom

Üdvözlet René MalgOtól

CÍML APON 4 Vissza a kereszthez 11 Jer, örvendjünk, keresztyének

Nézõpontban 14 Áldáskérés, lelki útravaló mindenkinek a reformáció 500. évére, 2017-re!

14 KÁLVIN ÓÉVI IMÁJA – Te vezettél át minket az idõk viharain 15 KÁLVIN ÚJÉVI IMÁJA – Add, hogy mértéktartással és megelégedéssel éljünk…

15 Lelki útravaló 2017-re 16 Kálvin genfi «szilveszterei» 17 Újévi áldás kínából 17 Görbe tükör, szokatlan útravaló 2017-re 18 Luther kereszt- teológiája 22 «Az evangéliumi protestánsok gyakran nem fogják fel, mennyire szentségi volt Luther teológiája» 24 Szûz vagy fiatal nõ?

27 «Semmit sem sejtettek…»

28 Az az indulat, ami Jézus Krisztusban is megvolt…

É jféli Kiáltás 30 Megújult reménység Magyarországon 31 Kisebb csapattal a nyári hónapokban 31 Istentõl jövõ bátorítás 32 Evangélium a dzsungelben

3 Üdvözlet 12 Innen-onnan 23 Bölcsességek 33 Impresszum

«Luther nem az égbõl csöppent…»

A 2017-es jubileumi év kapcsán cikkek és könyvek sokasága foglalkozik majd a reformáció jelentõségével, elindítójának, Martin Luthernek, valamint más reformátornak szerepével, rámutatva vívmányaikra, de bûneikre is. Ebben az évben az Éjféli Kiáltás szintén foglalkozik majd a reformáció 500 éves fennállásának történelmével.

Manapság divatossá vált kritikus szemmel, negatívan írni Lutherrõl. A konzervatív evangélikus teológusok arról panaszkodnak, hogy Luther túl közel maradt a katolikus egyházhoz. Közben pedig figyelmen kívül hagyják, milyen rendkívüliek és forradalmiak voltak Luther felismerései akkor, abban a kultúrában. Érdekes módon épp a fundamentalista teológusokat fenyegeti sokszor az a veszély, hogy nem látnak messzebb saját kultúrájuk határainál. Ha Luthert bíráljuk – és minden bizonnyal akad sok olyan dolog, melyekhez kritikus szemmel viszonyulhatunk –, arra is figyelnünk kellene, hogy mi magunk sem azok a hívõk vagyunk, akik mindenféle reformhoz csatlakozunk, akik talán, hasonlóan a római katolikus egyházhoz, szigorú dogmákhoz ragaszkodunk, és nem vagyunk hajlandóak saját rendszerünket vagy kiindulási pontunkat a Biblia alapján megvizsgálni vagy megkérdõjelezni. Luther, mint római katolikus teológus, ezt megtette.

A veszélyes csapda, amelybe épp a ránk köszöntõ reformációév kapcsán eshetünk, az, hogy mindig másokban látjuk a változás és javulás szükségességét, és nem magunkban.

Nekünk, konzervatívoknak is szükségünk van reformációra. Nem létezik tökéletes rendszer, tökéletes teológia, ezért mindet szüntelenül felül kell vizsgálni a Szentírás alapján. Az egyháztörténet 2000 évébõl ezt már megtanulhattuk volna.

A német reformátor sem volt természetesen bûntelen. Amikor vívmányait ünnepeljük, árnyoldalait sem hallgathatjuk el. Az élete végén megnyilvánuló zsidógyûlölete megbocsáthatatlan, és az is marad. Ennek a rettenetes magatartásnak megvannak az okai. Jóllehet ezek nem szépítenek Luther zsidóellenességén, de azt olyan szemszögbe helyezik, amelybõl már nehezebb õt a magas

lóról elítélni. Ugyanis éppen Luther végidõkre vonatkozó elvárása volt az, ami élete végén ehhez az elítélendõ magatartáshoz, Isten választott népe iránti gyûlöletéhez vezetett. – A témát részletesen kifejtettem a Luther végideje címû könyvemben.

Idõközben világi és katolikus történészek is kétségbe vonják a reformáció protestáns olvasatát. Azt hangoztatják, hogy a reformáció nem azért indult útjára, mert Luther a kegyelmes Istent kereste, és a Szentírásban meg is találta – amint azt a mi köreinkben mindenütt hirdetik. A kegyelemes Isten felfedezése szerintük késõbb következett. Ezek a történészek inkább a középkori teológusok és gondolkodók tanainak folytonosságát hangsúlyozzák Luther gondolkodásában. Ez a nézet különben nem egészen helytelen. A reformáció ugyanis eljött, mert megérett rá az idõ. Luther nem az égbõl csöppent az események sûrûjébe.

Mint bárki mást az õ korában, õt is befolyásolta a kor szelleme, kultúrája, gondolkodására rányomta bélyegét az a bibliaiskola, a tanárai, ahol, és akiktõl tanult – amint az napjainkban is történik.

Valójában annak a 95 tételnek, melyeket Luther 1517 októberében a wittenbergi vártemplom kapujára kiszegezett, nem sok köze van a megigazulás tanához, amelyet késõbb az õ nevéhez fûztek. Amint Carl Trueman egyháztörténész rámutatott, Luther már azelõtt sokkal radikálisabb dolgokat is mondott a hitrõl, amelyben az Úr keresztje központi helyet foglalt el (ld. 18. oldal). És a kereszt központi helye Luther teológiájában az az örökség, amelyet nekünk, az az örökség, amelyet nekünk a protestáns egyházaknak át kell vennünk. Ezért felhívásunk a 2017-es új év kezdetén, amely a reformáció éve is, így hangzik: Vissza a kereszthez! (ld. 4. oldal).

Amíg Urunk megváltásunkat elhozva visszajön, maradjunk meg az Õ keresztjénél, megváltói mûvénél, az Õ szeretetében és az Õ személyénél. Igen, nem akarunk mi sem másról tudni, csak «Jézus Krisztusról, a megfeszítettrõl» (1Korinthus 2,2). – Maranatha, Jöjj, uram, Jézus! – Talán már 2017-ben!

René Malgo

Éjféli Kiáltás 2017 január

3

Címlapon

Vissza a ker Nem tudhatjuk, mit hoz az újév. Azt sem, hogy mikor jön vissza az Úr.

Nem láthatjuk elõre, hányszor lesz okunk sírni vagy örülni. De egyet biztosan tudhatunk, és ahhoz ragaszkodnunk kell: Jézus meghalt értem a keresztfán, ezért megvigasztalva tekinthetek a jövõbe.

4

Éjféli Kiáltás 2017 január

B

eköszöntött a 2017-es esztendõ, a reformáció éve, 500 év telt el azóta, hogy Martin Luther elindította az Európát átfogó reformációt. Õ volt az, aki az evangéliumot Pál apostolnak a Rómaiakhoz és a Galáciabeliekhez írott leveleiben «újra felfedezte», amellyel aztán szembeszállt korának romlott szellemével, világi és egyházi hatalmaságaival.

Napjainkban az evangélium újra felfedezése szükségesebbnek tûnik, mint bármikor. A protestáns teológusok az iszlámmal való párbeszédre szólítnak fel, evangéliumi keresztyének «Rómához zarándokolnak vissza», mert a protestantizmusban eluralkodó felületességet és szabadosságot nem tudják elviselni; sok bibliahû prédikátor, akik ugyanazt az Urat szolgálják, ellentmondanak egymásnak a szószéken és az internetes oldalakon

folytatott vitákban. Ezzel egyidejûleg az állítólag keresztyén Nyugaton elkerülhetetlennek tûnik a morális és társadalmi hanyatlás. Hol találhat a hívõ ma még támaszt?

A válasz ugyanaz, mint amelyet Luther 500 évvel ezelõtt adott: az evangéliumban, pontosabban az evangélium személyében, Jézus Krisztusban.

Arra van szükség, hogy mi, protestáns keresztyének, visszatérjünk a kereszthez, hogy «együgyûek» legyünk, akik semmi máshoz nem ragaszkodnak, csak «a keresztrõl szóló beszéd bolondságához» (1Korinthus 1,18).

Martin Luther ezzel kapcsolatban az egyik alapvetõ kijelentést a Róma 1,16–17-ben találta: «Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az, minden hívõnek üdvösségére, elsõként zsidónak, de görögnek is, mert Isten a maga igazságát nyilatkoz-

ereszthez tatja ki benne hitbõl hitbe, ahogyan meg van írva: Az igaz ember pedig hitbõl fog élni».

Luther éveken át azon fáradozott, hog y életét megtisztítsa, és Isten elõtt megállhasson. Azonban hiába szenvedett, testét véresre korbácsolta, megvonta magától az ételt, napokon át böjtölt, belsõ nyugalmat mégsem talált, és egyre jobban kínozta a gondolat: Úgysem fog sikerülni! De ekkor egyszerre csak megértette: «Az igaz ember pedig hitbõl fog élni». Nem a teljesítményünk az, amit Isten akar.

Nem az imánk, nem a mi «szent» életünk az, ami közel visz bennünket Istenhez; de nem is a szellemi gyakorlatok, rítusok azok, amit Isten elvár tõlünk, hanem ez az egyszerû megoldás: «A z igaz ember pedig hitbõl fog élni». A hit jelenti a kiutat nyomorúságunkból, elveszettségünk-

Éjféli Kiáltás 2017 január

5

«hitbõl fog élni»

Címlapon

Isten garantálja számunkra a sikert.

Mielõtt még a bûnösrõl felállítná a diagnózist (Róma 1,18–3,21), megígéri minden hívõnek a gyógyulást, mégpedig egyszerû szavakkal: «hitbõl fog élni.»

6

Éjféli Kiáltás 2017 január

bõl, a bûn kötelékébõl, Istentõl való eltávolodásunkból.

Tételezzük fel, hogy egy orvosi rendelõben ülünk, és sürgõs, életmentõ kezelésre várunk. De az orvos, mielõtt megvizsgálna, és a kezelést elkezdené, már elõre megígérné a gyógyulást; mielõtt még egyetlen tablettát lenyelnénk, megkapnánk a százszázalékos gyógyulás ígéretét. Az ilyen orvost valószínûleg sarlatánnak neveznénk.

Isten azonban pontosan ezt teszi: Õ garantálja számunkra a sikert. Mielõtt még a bûnösrõl felállítná a diagnózist (Róma 1,18–3,21), megígéri minden hívõnek a gyógyulást, mégpedig egyszerû szavakkal: «hitbõl fog élni.» Ez azt jelenti, hogy már elõre biztosított a szabadulásunk hit által. Hit által elkerüljük a kárhozatot is. Hit által a bûn terhétõl is megszabadulunk. És a hit segít hozzá, hogy Isten elfogadjon bennünket, a hit biztosítja számunkra a mennyei lakhelyet. Az evangéliumnak ez a lenyûgözõ üzenete! Ha a keresztrõl szóló üzenetet nem is tudom a maga teljes mélységében felfogni, de hiszek benne, Isten elõtt igazzá nyilváníttatom. Akkor is, ha az isteni kegyelem teljes dimenzióját képtelen vagyok felmérni, de hiszek abban, Isten elõtt szentnek számítok. És ha bûnös, elveszett voltomat nem is tudom teljes egészében felfogni, de beismerem azt és hitben Jézus Krisztus megváltói mûvébe kapaszkodom, Isten könyörül rajtam, és megbékéltet Önmagával. Ez az az evangélium, amelyrõl Pál beszél.

Pál bizonyságot tesz arról, hogy az evangéliumban olyan erõ rejlik, amely az embert igazzá teszi, és az örök életre vezeti. Igen, aki hisz az evangéliumban, kapcsolatba kerül az univerzum legnagyobb hatalmával, Isten erejével. Az evangélium örömhírt jelent, jó hírt vagy gyõzelmi üzenetet.

Az evangélium valóban a legjobb hír, amit valaha is a világon hírül adtak, hisz Isten evangéliuma Maga Jézus Krisztus. Krisztus az örök élet, a mindenható teremtõerõ, a végtelen szeretet ereje. Nos, logikus dolog lett volna, ha Pál a Római levelet már úgy

kezdi, hogy ezt az evangéliumot, ezt az isteni erõt hirdeti. De nem ezt tette.

Vagy legalábbis nem úgy, ahogyan az talán elvárható lenne. Csak a 3. fejezet 21. versében beszél az evangéliumról.

Azelõtt azt magyarázza, miért fontos és szükséges az evangélium. Arra mutat rá, miért semmi más. Csak Isten ereje képes az embert igazzá tenni, és az örök életre vezetni.

A Róma 1,18-tól Pál, Istennek egy olyan tulajdonságáról. ill. oldaláról beszél, amely a mi posztmodern keresztyénségünkben, kultúránkban és társadalmunkban nem annyira népszerû: Isten haragjáról. Ám az az igazság, hogy az evangéliumnak Isten haragja nélkül nem sok értelme lenne. A Róma 1,18–23-ban Pál elmagyarázza, hogy Isten haragszik az istentelen, igazságtalan emberre, mivel felismeri ugyan az Istenrõl szóló igazságot a teremtett világban, de ezt az ismeret elfojtja, és a teremtményt imádja a Teremtõ helyett, a maga istentelenségében pedig mindenféle gonoszságot elkövet. Pál rámutat arra, hogy egyetlen ember sem állhat meg Isten elõtt, és az Õ haragját minden ember kiérdemelte.

Mielõtt rátérnénk az evangélium felszabadító erejére, meg kell értenünk, hogy Isten mértékét soha nem tudjuk elérni. Luther, a reformátor számára azért volt olyan fontos, hogy elõször Isten kegyelmét és törvényét hirdesse, és csak aztán az evangéliumot, a keresztet, mert ha Isten parancsolatainak tükrében tekintünk önmagunkra, fel kell ismernünk, és ki kell jelentenünk, hogy esendõk vagyunk, és mi magunktól képtelenek vagyunk azokat betartani. Saját teljesítménye alapján senki se fog a mennybe jutni.

Fáradozásunk, igyekezetünk bármilyen nagy is, soha nem lehet kielégítõ és elegendõ. «Mindnyájan olyanok lettünk, mint a tisztátalanok, minden igazságunk olyan, mint a szennyes ruha. Elhervadunk mindnyájan, mint a falevél, bûneink elsodornak bennünket, mint a szél» (Ézsaiás 64,5).

Jézus is hivatkozott a Tízparancsolatra, amikor valaki megkérdezte

Tõle, mit kell tennie, hogy «örök élete legyen» (Máté 19,16–30). Istennek ez az alaptörvénye rámutat arra, hogy mennyire reménytelenül elveszettek vagyunk. Olyan ez, mint mikor egy fénysugár megvilágít egy sötét hátteret. Így mi is elveszettségünket Isten szent parancsolatának fényében ismerjük fel.

Az elsõ parancsolat így hangzik: «Ne legyen más istened rajtam kívül!»

(2Mózes 20,3). Jézus Krisztus ezt a parancsolatot így magyarázta: «Jézus így válaszolt: «Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedbõl, teljes lelkedbõl és teljes elmédbõl. Ez az elsõ és a nagy parancsolat» (Máté 22,37–38; vö.

5Mózes 6,5). Martin Luther ebbõl ezt a következtetést vonta le: Ha a legnagyobb parancsolat az, hogy szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedbõl, akkor a legnagyobb bûn az, ha nem szereted Õt teljes szívedbõl. ez a gondolat szinte megõrjítette Luthert. Mert hisz hogyan tudná az ember mindig teljes szívbõl, minden gondolatával és érzésével Istent szeretni?

E cikk keretei nem teszik lehetõvé minden parancsolat vizsgálatát, de ha Jézus Krisztus mértékét vesszük alapul, azonnal kiderül, hogy Isten elõtt nem állhatunk meg. A hatodik parancsolat például kimondja: «Ne ölj» (2Mózes 20,13), a mi Urunk pedig ez a parancsot így teszi még hangsúlyosabbá: «Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj! Mert aki öl, méltó arra, hogy ítélkezzenek felette. Én pedig azt mondom nektek, hogy aki haragszik atyjafiára, méltó arra, hogy ítélkezzenek felette, aki pedig azt mondja atyjafiának: Ostoba! - méltó a fõtörvényszéki eljárásra; aki pedig azt mondja: Bolond! - méltó a gyehenna tüzére» (Máté 5,21–22). Vagy a hetedik parancsolat: «Ne paráználkodj» (2Mózes 20,14). Jézus itt rámutat a bûn igazi mibenlétére: «Én pedig azt mondom nektek: aki kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráznaságot követett el vele szívében» (Máté 5,28). Minden szexuális indíttatású gondolat vagy tekintet, amely nem a házastárs felé száll, már paráználkodás. Ez az isteni mérték mindenki számára érvényes.

Saját teljesítménye alapján senki se fog a mennybe jutni. Fáradozásunk, igyekezetünk bármilyen nagy is, soha nem lehet kielégítõ és elegendõ.

Az elsõ és legnagyobb parancsolat: Szeretni Istent teljes szívünkbõl. De ehhez hasonló az a parancsolat is, hogy szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Nos, minden felebarátunkkal szemben olyan elõzékenyek legyünk, mint önmagunkkal? Hisz ez lehetetlen. Pál kijózanító következtetése az, hogy az emberek «mind bûnben vannak, amint meg van írva: «Nincsen igaz ember egy sem, nincsen, aki értse, nincsen, aki keresse Istent. Mind elhajlottak, valamennyien megromlottak, és nincsen, aki jót tegyen, nincs egyetlen egy sem» (Róma 3,9–12).

Mi a bûn? Isten törvényének tudatos vagy akaratlan megszegése – legyen az

Éjféli Kiáltás 2017 január

7

Címlapon

.

8

Minden szexuális indíttatású gondolat vagy tekintet, amely nem a házastárs felé száll, már paráználkodás. Ez az isteni mérték mindenki számára érvényes.

Éjféli Kiáltás 2017 január

cselekedetekkel, hanyagsággal vagy gondolatainkkal. Senki nem állhat meg Isten elõtt. Senki nem képes az Õ parancsolatait betartani. Mindenki, aki Isten ítélõszéke elõtt cselekedetei szerint ítéltetik meg, kárhozatot érdemel (Máté 10,28; Márk 9,43-44; vö.

Jelenések 20,10–15; 21,8).

Amikor Luther még katolikus szerzetes és tudós volt, pontosan felismerte, hogy Isten parancsolatait soha nem fogja tudni betartani – bármennyire is törekszik arra. Önmagát sanyargatta, a hideg padlón aludt, volt, hogy öt órát is eltöltött a gyóntatószékben, és szinte megõrült a gondolattól, hogy nem állhat meg Isten elõtt. és ezzel nemcsak Luther volt így abban az idõben. Ebben az önkínzásban olyan kijelentésekre

is vetemedett, mint: «Istent szeretni?

Néha gyûlölöm Õt!» Ez már valóban erõs kijelentés. Vagy: «Néha úgy látom Krisztust, mint egy haragos bírót, aki egy kivont karddal közeledik felém».

De ilyen megjegyzése is fennmaradt: «Akasztófára Mózessel!». Ezekkel a szavakkal a Törvényre utalt. Igen, Luther pontosan felismerte, hogy õ Isten mércéjének nem tud megfelelni.

«Mert a törvény cselekedeteibõl nem fog megigazulni egyetlen halandó sem Õelõtte. Hiszen a törvénybõl csak a bûn felismerése adódik» (Róma 3,20).

Már szinte az õrület határán volt, amikor a Római levelet olvasni kezdte… És itt jut szerephez az evangélium, a jó hír. Isten a mi tehetetlenségünkkel és elveszettségünkkel az evangéliumot

állítja szembe; bûneink bocsánatát és az üdvösséget. Ez az evangélium, amelyrõl Pál beszélt: «Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az, minden hívõnek üdvösségére, elsõként zsidónak, de görögnek is» (Róma 1,16). Ez az evangélium történelmi esemény. Egy «bizonyos idõben» Krisztus meghalt az istentelenekért (Róma 5,6; vö. Galata 4,4).

Isten kinyilatkoztatta Önmagát Fiában, Jézus Krisztusban. Jézus, Aki által minden dolgok teremtettek (Kolossé 1,16), emberré lett, szûztõl született a Szentlélek által – így nem örökölte Ádám eredendõ bûnét (Ézsaiás 7,14; Máté 1,23; Lukács 1,35; Róma 5; Galata 4,4). Megõrizve isteni lényét emberként bûntelen, tökéletes életet élt itt a földön. Õ volt az Ószövetségben megígért Messiás és a zsidók Királya.

De a zsidók népe elutasította, elárulta, és kínhalált szenvedett a golgotai kereszten. De a kereszthalála utáni harmadik napon feltámadt a halottak közül bizonyítva ezzel istenfiúságát és azt, hogy valóban Õ a Messiás, a Megváltó (Róma 1,4), majd felment a mennybe, és ott ül Istennek, az Atyának jobbján (Márk 16,19), onnan fog visszajönni a földre, hogy Izraelbõl uralkodjék (Apostolok Cselekedete 1,5.11).

Errõl az evangéliumról «bizonyságot is tesznek a törvény és a próféták» (Róma 3,21). A zsidó Biblia, az Ószövetség megjövendölte. A zsidók felismerhették volna, ha a Törvényt és a prófétákat (ez az Ószövetség) olvasták és elhitték volna. Így például Ézsaiás próféta 700 évvel Krisztus elõtt részletesen leírta kínszenvedésének útját, és a szenvedésének okát is (Ézsaiás 53,3–12). Ez tehát azt jelenti, hogy nem véletlen, vagy tévedés Isten Fiának keresztre feszítése. Igaz, hogy emberek árulták el, de Isten Maga adta Fiát kereszthalálra.

Ez a kereszt nyilatkoztatja ki Isten igazságát (Róma 3,21). Mert a bûnösök egyedül ott nyerhetnek «megigazulást» és szabadulhatnak meg az isteni ítélettõl. Ez pedig úgy lehetséges, hog y a megigazult ember hitben

felfogja, hogy valaki más, mégpedig Isten Maga Jézus Krisztusban lépett helyette a vádlottak padjára. És Jézus az õ bûnét, valamint a megérdemelt büntetést teljes egészében Magára vette. Ezt a tényt Pál nagy örömmel adja tudtunkra: «Nincs tehát most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak!»

(Róma 8,1).

De egyvalamivel tisztában kell lennünk: Isten nem huny szemet semmi fölött. Nála nem létezik elnézés, nincs olyan, hogy semmi baj, spongyát rá.

Nem, ha Isten egy bûnöst igazzá tesz, csak egyetlen okból teszi, amint Pál nyomatékosan értésünkre adja: «Mert az Isten õt [Jézus Krisztust] rendelte engesztelõ áldozatul azoknak, akik az õ vérében hisznek, hogy igazságát megmutassa» (Róma 3,25). Az egyetlen út, amelyen Isten a bûnöst igazzá nyilvánítja, a golgotai kereszt útja.

Ez pedig úgy lehetséges, hogy Jézus Krisztus vérét ontotta a kereszten és meghalt, miközben Magára vette a világ bûneit, így eleget tett a szent Isten követelésének. Megigazulásunkat csak akkor nyerhetjük el, ha ezt a nagy közbenjáró áldozatot személyesen igénybe vesszük és hiszünk benne. Így elrejtõzhetünk Krisztusban, mint egy gyermek apja köpenyének védelmében, ha jön a zivatar. Ha Krisztusban keresek menedéket, ha annak oltalmába menekülök, amit értem is véghez vitt a golgotai kereszten, csak akkor biztosít számomra Isten védelmet szent haragja elõl, amely lesújt a veszendõ bûnösre.

Ebbõl a szemszögbõl az evangéliumot jogi ügyként is felfoghatjuk: Krisztus a hívõ bûnös minden bûnét Magára vette. Cserébe az Õ tökéletes igazságosságát helyezte a bûnösre.

Isten a bûnösre ezután az Õ bûntelen Fián keresztül tekint. Az igaz Istenfiú elhordozta a büntetést, vállalta a halált a bûnös helyett, feltámadásával pedig gyõzelmet aratott a halál felett. Ezáltal a bûnös megbékél Istennel, igazzá válik Isten elõtt, és elnyeri az örök életet.

Ez Isten ereje az evangéliumban!

Jézus krisztus hordozta el a bünte-

tést a kereszten, amelyet mi érdemeltünk volna. El sem tudjuk képzelni, hogy ez mit jelent, és hogy Jézusnak ezért mit kellett szenvednie. Olyan borzalmas volt, hogy a kereszten így kiáltott fel: «Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?» (Máté 27,46). De Krisztus kiitta a keserû poharat az utolsó cseppig, ami után kijelenthette: «Elvégeztetett!» (János 19,30). Krisztus feltámadásával pedig Isten kihirdette, igazolta és megpecsételte azt a tényt, hogy Fia bûnösökért hozott áldozata elégséges, és Krisztus minden ember bûnéért megfizetett, aki hisz Õbenne.

Isten igazságtalan lenne, ha nem tekintene mindenkit igaznak, aki hisz Jézusban. Saját nevét, jellemét, igazságosságát tagadná meg. Hisz az emberek számára a nagy kérdés ez: Hogyan bocsáthatja meg Isten a bûnöket, miközben igazságos marad? Isten, az abszolút morális törvény, hogyan nyilváníthat bûnösöket igaznak? Õ, az abszolút igazságos és szent Isten, hogyan fogadhatja el a bûnösöket anélkül, hogy közben igazságosságának és szentségének mércéjétõl ne térjen el?

A választ, amint láttuk Jézusnál találjuk a golgotai kereszten: «…ahogyan õ [Isten] igaz, igazzá teszi azt is, aki Jézusban hisz» (Róma 3,26). Igen, a golgotai kereszten nyilvánvalóvá lett Isten igazságossága a bûnökkel szemben (hogy a bûn mennyire szörnyû és visszataszító valójában), valamint az is, hogy Isten szentsége és igazságossága elégtételt nyert. Mégpedig úgy, hogy a szent Isten Maga emberré lett, a bûnök büntetését Magára vette, és saját halálával fizetett értük, így nyerhettek a bûnösök bocsánatot és tökéletes megoldást reménytelen helyzetükre (Róma 3,25–26).

Sok keresztyén talán fel sem fogta a maga teljességében, mennyire jó is ez a jó hír, mennyire biztos valójában a megváltás. Isten a kereszten nem söpörte félre a Törvényt, hanem tökéletesen betöltötte. Krisztus elhordozta a kereszten a Törvény átkát, így részesülhetünk annak igazságosságában (Galata 3,10–13; 2Korinthus 5,21).

Éjféli Kiáltás 2017 január

9

Címlapon

Az önkínzás vajon az az út, amelyen Istenhez lehet közeledni? Távolról sem! Egyedül a Jézus Krisztus személyébe és megváltói mûvébe vetett hit az, ami megválthat, és nem a személyes törekvés, a szabályok betartása, az ima vagy a böjtölés.

Porta Negra Trier német városban

Luther ezt «örvendetes cserének» és «valóban páratlan megoldásnak» nevezte: Krisztus igazságossága a mi igazságtalanságunk helyett. Így Isten kegyelme nem tõlünk függ, és ezért Isten kegyelmét nem is veszíthetjük el, ha Krisztusban hiszünk. És ez az, amire a reformáció évében újból emlékeznünk kell, amihez kitartóan ragaszkodnunk kell. Nincs olyan szenvedéstörténet, amely nagyobb hatással lehetne ránk, mint Krisztus keresztje, amint azt egykor Luther is hangsúlyozta. Igen, nekünk Krisztusba, az Õ keresztjébe kell kapaszkodnunk, és nem a saját igazságunkra, ügyességünkre, vagy az önerõbõl remélt hitbeli növekedésre, megszentelõdésre kellene hagyatkoznunk. Értsük meg, hogy Krisztusban minden bûnünk megbocsáttatott!

Krisztus az egyedüli megtartónk, a kereszt pedig a mi horgonyunk. Ez tart meg bennünket az élet viharaiban. Ha a megfeszített és feltámadott Krisztus áll életünk középpontjában, akkor a helyes oldalon állunk. Mert egyedül a Jézus Krisztusba vetett hit az, ami Isten elõtt igazzá tesz bennünket. Ezért mondja Pál: «Mert úgy határoztam, hogy nem tudok közöttetek másról, csak Jézus Krisztusról, róla is, mint a megfeszítettrõl» (1Korinthus 2,2), ezt pedig így indokolja: «Ezért Isten ingyen igazítja meg õket kegyelmébõl, miután megváltotta õket a Krisztus Jézus által» (Róma 3,24).

10 Éjféli Kiáltás 2017 január

Minden hívõ keresztyén tudja, hogy cselekedeteink által nem nyerhetjük el a megigazulást, azonban van még valami, amit meg kellene fontolnunk, csak gyakran megfeledkezünk róla: A megigazulást a megszentelõdésünk foka vagy mértéke alapján sem nyerhetjük el. Vagyis: nem nyilváníttatunk igazaknak azáltal, amit Krisztus a szívünkben elvégzett.

A Szentlélek megváltásunk bizonyítéka és zálogaként mûködik bennünk, de emiatt még nem jutunk a mennybe.

Egyes keresztyének azt gondolják, azáltal jutnak mennybe, amit Jézus a szívükben elvégzett. De ez nem így van.

Mert ilyenkor felvetõdnek a kétkedés ilyenfajta kérdései: Elég-e az, amit teszek? Imádkozom-e eleget? A Szentlélek szerint élek-e? Szeretek-e eléggé? Kellõ mértékben gyûlölöm-e a bûnt? Vajon helyes-e a teológiai meggyõzõdésem?

Vagyis: Elegendõ-e az, amit Jézus a szívemben elvégzett, hogy a mennybe jussak?

Az egyik gonosztevõ, aki Jézus mellett a kereszten függött, a Paradicsomba jutott, mert hitt. Arra már nem volt ideje, hogy Jézus vagy a Szentlélek bármit is elvégezzen a szívében. Arra sem volt ideje, hogy az emberek iránti szeretetét elmélyítse, imalistát állítson össze, olvassa a Bibliát, pontosan megjelenjen az istentiszteleten, a helyes tanításokat meghallgassa, vagy anyagilag hozzájá-

ruljon az evangélium terjesztéséhez.

Csak a hite alapján jutott a mennybe. Ó, milyen siralmasak is gyakran ezek az emberi fáradozások! Trier német városban áll például a Porta Negra, egy csodálatos városkapu a római korból. Ide falaztatta be magát 1028-ban Simon, a Szicíliából származó bizánci szerzetes, hogy zavartalanul az imádságnak és elmélkedésnek szentelje minden idejét. Az önkínzás vajon az az út, amelyen Istenhez lehet közeledni?

Távolról sem! Egyedül a Jézus Krisztus személyébe és megváltói mûvébe vetett hit az, ami megválthat, és nem a személyes törekvés, a szabályok betartása, az ima vagy a böjtölés.

Ez a hit pedig az, amely abban bízik, hogy Isten Jézus Krisztusban emberré lett; az a hit, amely azzal számol, hogy Jézus a golgotai kereszten bûneinket Magára vette és a büntetést helyettünk elhordozva meghalt a kereszten. Így nyertünk megigazulást az által, amit Urunk rajtunk kívül, tõlünk függetlenül elvégzett. Az által jutunk a mennybe, amit Jézus Krisztus elvégzett. És nem az alapján, amit mi magunk tettünk vagy teszünk. Eszerint tehát annak alapján sem kerülünk a mennybe, amit Jézus a szívünkben véghezvitt, amint Alistair Begg bibliaoktató is hangsúlyozta. Azért kerülünk a mennybe, mert már minden elvégeztetett helyettünk. Isten szemében régi emberünk

már meghalt; az Õ szemében már nem vagyunk bûnösök; Isten szemében már új életre támadtunk fel; az Õ szemében már igazak és szentek vagyunk – függetlenül attól, hogy esetleg rossz napunk volt, vagy jó. És mindez egyedül kegyelembõl, hit által, egyedül Jézus Krisztus által!

Amikor a katolikus szerzetes és tudós Luther Márton ezt felismerte, alapjaiban megváltozott az élete.

Elindította azt a mozgalmat, amit ma protestáns reformációként ismerünk.

R.C. Sproul kijelentette: «Attól a pillanattól, amikor Luther megértette, amit Pál a Római levélben magyarázott, más emberré lett. Bûneinek terhe lehullott vállairól. A szörnyû kínoknak vége lett. Ez olyan sokat jelentett ennek a férfinek, hogy kész volt a pápával, a zsinattal, a fejedelmekkel, a császárral is szembeszállni, ha szükséges lett volna, az egész világgal is. Belépett a Paradicsom kapuján, és egyetlen ember által sem hagyta volna magát onnan kirángatni.» – Bármi is történjen életünkben az elõttünk álló újévben, továbbra is Jézus Krisztus tökéletes megváltói mûvéhez ragaszkodjunk, és térjünk vissza a kereszthez. Ne hagyjuk magunkat a Paradicsomból kirángatni, és Lutherrel együtt mi is valljuk: «Eddig a velem született gonoszság és gyengeség miatt lehetetlen volt eleget tennem Isten követelményeinek.

Ha nem hinnék abban, hogy Isten Krisztusért ezeket a naponta megsiratott vétkeket nekem megbocsátja, végem lenne. Kétségbe esnék, De nem teszem. Mint júdás, nem fogom magam felakasztani. Inkább Krisztus nyakába akaszkodom, vagy a lábara, mint a bûnös nõ. talán én még nála is rosszabb vagyok, de szorosan tartom az én Uramat. Ekkor majd így szól az Atyához: Ennek a koloncnak is be kell jutnia. Nem tartott meg ugyan semmit parancsolataidból. De Atyám, rám akaszkodott. meghaltam érte! Hagyd õt is átcsúszni. Ez az én hitem.»

Jer, örvendjünk, keresztyének Nürnberg 1523

1. Jer, örvendjünk, keresztyének, Jer, énekeljünk vígan! Gyülekezzünk, ifjak, vének, Az Úr szent hajlékiban, Ki atyai szeretetbõl Megváltott veszedelmekbõl Dicsérjük háladással!

4. De végre nagy gyötrelmemet Az örök Úr megszánta, Irgalmára emlékezett: Szívét felém kitárta. Jó Atyaként fordult hozzám, Egyszülöttét feláldozván, Ki néki legdrágább volt.

2. Az ördögnek foglya voltam, Halálban elveszetten, Így kínozott minduntalan A bûn, melyben születtem; És mind mélyebbre süllyedtem, Jó nem volt az életemben, A bûn vont hatalmába.

5. És õ engedelmeskedett: Eljött a földre értem, Szép, tiszta szûztõl született Ember lett és testvérem. Nagy hatalmát elrejtette, Én földi formám fölvette, Hogy a Gonoszt legyõzze.

3. A jó cselekedet, erény Nem segített énrajtam, Nem enyhített lelkem sebén, A jót bárhogy akartam. A kétségek terhe alatt Nékem csak a halál maradt És a pokol borzalma

6. Úgy tégy és csak úgy taníts hát, Mint Jézus, hozzá térve. Hirdesd az Isten országát Az õ dicsõségére, És jól vigyázz, hogy emberek Meg ne rontsák nagy kincsedet - Ezt bízza rád Megváltód.

Luther Márton 1483-1546.

René Malgo und Samuel Rindlisbacher

Éjféli Kiáltás 2017 január 11

Nézõpontban

Trump meglepetésszerû gyõzelme

S

okak számára teljesen meglepõ volt a multimilliomos playboy Donald Trump gyõzelme az amerikai elnökválasztási kampányban, miközben a nagy esélyest, Hillary Clintont gyõzte le, a baloldali elit média kedvencét. A Christianity Today arról számolt be, hogy végül 4, az 5 «fehér» evangéliumi

lelkészbõl Trumpra szavazott. Ez meglepetésnek tûnik, hisz azelõtt az evangéliumi magazin, a Christianity Today és a World Magazine, valamint prominens «fehér» evangéliumiak, mint John Piper, Phil Johnson, James White, Al Mohler, Denny Burk vagy Russell Moore kifejezetten a vitatott erkölcsû Trump ellen nyilatkoztak.

A tékozló fiú kínálta különbözõ perspektíva

S

cot McKnight teológus blogjában méltatta Mark Allan Powell bibliaoktató What Do They Hear?

(Mit hallanak?) címû köny vét.

McKnight a könyvet az egyik legfontosabb tanulmánynak tartja az Isten szaváról elhangzott tanítások és prédikációk sorában. Powell azzal a problematikával foglalkozik, hogy a hallgatóság nem mindig «hallja», amit a prédikátor «mond», és arra, amit a keresztyének olvasnak, mindig rányomja bélyegét az a «szociális környezet» amelyben élnek. Példaként Powell személyes statisztikáját említi, a tékozló fiú példázatával kapcsolatban. Íg y amerikai hallgatóinak 100 %-a megjegyezte, hogy a tékozló fiú el-

12 Éjféli Kiáltás 2017 január

pazarolta pénzét, miközben csak 6 % figyelt fel arra, hogy az országban éhínség dúlt. Az orosz hallgatók közül viszont csak 34 % említette a pénz eltékozlását, míg 84 % észrevette az éhínséget. A példázat magyarázatában az orosz hallgatók a bõségre – a dúskáló életmódra koncentráltak, amelyet a tékozló fiú az atyai házon kívül folytatott, míg az amerikai hallgatók az erkölcsi hanyatlásra figyeltek fel, amihez a nõk és alkohol által meghatározott bûnös élet vezetett. És érdekes módon a tanzániai hallgatók azt vették észre a példázatban, hogy a tékozló fiút (az emigránst) az idegen országban nem segítették az emberek. mnr

A prominens evangéliumi választók közé tartozik Jerry Falwell Jr., Eric Metaxas, David Jeremiah, Wayne Grudem és végül John MacArthur is, aki jóllehet élesen bírálta Trump személyét, de szavazatát mégis Trumpra adta pártja világnézete miatt, ami azt is jelenti, hogy Clinton világnézetével nem ért egyet. mnr

Ellentmondásos cenzúra a YouTube-nál

A

megbotránkoztató tartalmú videókat úgy cenzúrázta a YouTube, hogy nem törölte végérvényesen, hanem módot hagyott a megtekintésükre (be kell jelentkezni, és az életkort megadni). Ez akár pozitív is lehet, azonban a konzervatívok oktatóvideóját, az inkább jobboldali irányultságú oktató platform, a PragerU videóját úgy cenzúrázta, hogy minden oknélkül megbotránkoztatónak nevezte és végleg törölte. Ez igencsak sajátságos, ha arra gondolunk, hogy a YouTube a baloldali hírportál, a Vox (ne tévesszük össze a német Vox tévéadóval) videóját az amerikai rasszizmusról nem cenzúrázta, de a PragerU hasonló témájú videóját annál inkább. mnr

A svájci idõsotthonoknak és gondozóházaknak meg kell engedniük az eutanáziát

N

euenburg svájci kantonban az Üdvhadsereg panaszt tett az ellen a határozat ellen, amely engedélyezi az eutanáziát a gondozóházakban. Panaszukban a vallásszabadságra hivatkoznak. A keresztyének számára nem kérdéses, hogy az öngyilkosság minden esetben tilos. A svájci szövetségi bíróság 2016 õszén azonban úgy döntött, hogy az egyén önrendelkezési joga felette áll a vallásszabadságnak, úgyhogy az Üdvhadsereg otthonaiban helyt kell adjon az eutanáziának. A srf ezt az ítéletet «útmutatónak nevezte az idõsotthonok és gondozóházak számára». mnr

Egyre több meghamisított hír

A

A németek többsége meg akarja szüntetni a hitoktatást

A

n-tv.de szerint a németek «több mint kétharmada» támogatja «a hitoktatás eltörlését az iskolákban». Keleten «az elutasítás sokkal nagyobb». A megkérdezettek 69 százaléka van amellett, hogy mint Luxemburgban, egy általános «erkölcstant» vezessenek be, amely a felekezeti hitoktatást váltaná fel. mnr

z interneten egyre duzzad a meghamisított hírek áradata. A Facebook Google kerül e tekintetben leginkább a kritika kereszttüzébe, amelyek az ún. «Hoaxes» (kacsák) terjedését elõsegítik. Így például kiderült, hogy Kanadában két fiatal a «Hot Global News» számára híreket gyárt Donald Trumpról, drogokról, menekültekrõl, tömeggyilkosságról, és ezzel több ezer dollárt keresnek havonta. De hamisított hírek terjednek a jobb sarokból is az interneten, és elbizonytalanítják elsõsorban a jóhiszemû keresztyéneket. Az egyik ilyen «birodalmi polgár» és jobboldali összeesküvés-elméletet gyártó által terjesztett hírek egyike egy állítólagos mérnöknõrõl szól, aki Németország földalatti bunkereirõl és egy tömeg�gyilkosság elõkészítésérõl beszél a 2017-es évben. mnr

Hamis próféta törölte a hamis próféciát

A

nigériai TB Joshua prédikátor ismert karizmatikus evangélista, követõi táborába sok politikus is tartozik. Üzeneteivel és «csodáival» még a holland teológust, Willem J. Ouweneelt is meggyõzte. Az amerikai elnökválasztás elõtt egy vasárnap Joshua azt «prófétálta», hogy egy asszonyt látott Amerika elnökeként. Ezt az állítólagos isteni látomást a Facebookon is nyilvánosságra hozta. Amikor aztán Trump lett az elnök, eltûnt a prófécia Facebook oldaláról. mnr

Éjféli Kiáltás 2017 január 13

Nézõpontban

ÁLDÁSKÉRÉS, LELKI ÚTRAVALÓ MINDENKINEK

A REFORMÁCIÓ 500. ÉVÉRE, 2017-RE! «Aki nem tud az embereknek köszönetet mondani, az Istennel szemben is hálátlan» KÁLVIN ÓÉVI IMÁJA – Te vezettél át minket az idõk viharain akik éheznek és fáznak, akik fenyegetések és üldözés között élnek, akiknek az életét erõszak veszi körül. Erõsítsd meg õket, Urunk, nehogy elveszítsék hitüket, de megõrizhessék bizodalmukat Tebenned, és új reménységet kapjanak.

I

stenünk, jó Atyánk, ez az év lassan véget ér. Sok mindent tapasztaltunk, megéltünk, némi öröm is adódott utunkon. Mindent hálásan vettünk szent kezedbõl. Adódott fájdalom és szenvedés is, betegség és gyász is múló napjainkban. De nem törtünk össze, el tudtunk mindent viselni. Hálával telt szívünkkel mondjuk: Te vezettél át minket az idõk viharain. Hálaadásunk közben sem feledkezünk meg testvéreinkrõl. Azokról, 14 Éjféli Kiáltás 2017 január

Engedd Urunk, hogy emberséget tapasztaljanak, s felfedezhessék szereteted jeleit. De könyörgünk azokért is, akik a baj és erõszak okozói: fedezzék fel szeretetedet, s így hagyják el gaz cselekedeteiket.

KÁLVIN ÚJÉVI IMÁJA – Add, hogy mértéktartással és megelégedéssel éljünk…

M

indenható Istenünk, Te alászállottál hozzánk és gondoskodtál arról, hogy mindazt megadd nekünk, ami földi életünkhöz szükséges és fontos. Segíts megtanulnunk azt, hogy egészen Rád bízzuk magunkat, s így áldásoddal induljunk a z újesztendõ felé. Szent lelked vezessen minket, Õ g y újtsa fel bennünk a buzgóság lángját. Azért lángoljunk, hogy Téged segítségül hívjunk. Kegyetlenség és mértéktelen embertelenség vesz körül minket, így gyakran tévelygünk a külsõ dolgokban. Úgy tûnik, hogy az emberek nagyon megfeledkeznek magukról, s olyan háborúságokba keverednek, melyek során feledve lesz minden jogszerûség és minden törvény. Ahol viszont Istent felismerik és megismerik, ott felébred és növekszik az emberség. Ahol pedig kölcsönösen elnyomják és meghazudtolják egymást, ott az is kiderül, hogy kiveszett belõlük a Te félelmed.

A kert feletti felügyeletet Te Ádámra ruháztad, hogy ezzel is megmutasd, szabadon rendelkezhetünk azokkal a dolgokkal, javakkal, amiket Te azzal a feltétellel bíztál ránk, hogy mértéktartással és megelégedéssel éljünk velük. Ami pedig még hiányzik, arról gondoskodjunk. Semmi más nincs, amiben Téged igazán követhetnénk, mint a jó cselekvése.

Nem elég az, ha a hit bennünk megfogan, azt folyamatosan táplálnunk és növelnünk kell. Urunk, Istenünk, tudjuk, azért vagyunk e földön, hogy egy szívvel és egy szájjal magasztaljunk Téged, s ez legyen életünk igazi értelme és célja. Add meg ezt nekünk, Ámen.

LELKI ÚTRAVALÓ 2017-RE a 23. zsoltár alapján

Még ha nem is tudnám, hol talál majd nyugalmat lelkem e gonosz idõkben, és ha arcomat sûrû homály borítaná el, gond, csalódás, megrettenés felhõje, s ha napszálltakor is nyugtalan lenne a szívem, tudom, tudom, hiszem, hiszem, Te fogsz akkor is majd jótevõ kezeddel betakarni, megnyugtatni engem.

Irgalmad árnyékában rejtsd hát el életem, mikor nem lesz már menedékem.

Jóságod legyen lelkem védõpajzsa, sebeimre gyógyír Igéd balzsama.

Mert ha Kelet felé megyek, ott vagy, ha Nyugat felé, ott is észreveszlek, ha Északon mûködsz, meglátlak Uram, ha Délre fordulok, ott is látom áldó kezed.

Tied az életem kettõezer­tizenhétben, mint volt kezdetben, s lesz a végen, ha majd zarándokutamat itt bevégzem,

meghallván fenséges égi zenédet.

Hazahívó szelíd kérésed.

Addig is, és mindvégig ezt kérem: Jó Uram, én Istenem, nyugtasd meg magaddal zaklatott szívem.

Háromszáz­hatvanöt napon át, reformációd öt évszázadán csodálkozó, kincseidért hálás hittel.

S végig a végig, míg alkotó utam kimérted szépséges világod magyar tájain. Ámen.

Dr. Békefy L ajos (Eredetije megjelent a Selye János Egyetem R eformátus Teológiai K ara egyetemi lapjában, a Papiruszban, VII. évf. 1. szám, 2.o., 2016. decemberében – szerzõi frissítésekkel)

Éjféli Kiáltás 2017 január 15

Nézõpontban

KÁLVIN GENFI

«SZILVESZTEREI» « Aki nem tud embereknek köszönetet mondani, az Istennel szemben is hálátlan». Kálvin és Genf, a menekülõ hugenották és az õshonos genfi polgárok, s a reformáció népe számára 450-500 éve még minden a helyén volt. Pontosabban minden a helyére került az evangélium, a Szentírás tanításai nyomán. Karácsony így nem a pénztárcaszaggató pénzköltésrõl, a vakító és elvakító, magamutogató, belénk tolakodó reklámokról, hanem Jézus Krisztusról, az Üdvözítõrõl szólt.

Egyedül Õróla. Az ó-, és az újév pedig nem az üres és hiábavaló fogadkozások visszatérõ alkalma volt, nem az önfeledt vígadás idõmúlatása, hanem az ajándékba kapott lehetõségek nyitánya. A közösségek és egyének, egyházak és világ, Európa és a távoli földrészek népei számára még tartó, megtartó kegyelem, a megtérésre jutás esélyeit magában rejtõ újévet jelentette. Az Úr jótetszésének újabb 365 napját. Ezért akkortájt karácsonykor nem ajándékoztak egymásnak semmit az emberek, legalább is Genfben, hanem Jézus Krisztust, a világ Világosságának a születésnapját ünnepelték. Újévkor viszont szokásban volt meglepni valamivel azokat, akik közel voltak egymáshoz. Így adódott, hogy a nagyon visszafogott, puritán Kálvin élete utolsó újévének a nyitányakor szokatlan lépésre szánta el magát. 1564-et írtak akkortájt. Utolsó életévének az elején, január 8-án levelet írt Ferrarai Renáta hercegnõnek, aki nemrég még Párizsban volt. Mivel ottani palotájában a francia fõvárosban élõ evangéliumi hitûek közül többen is látogatták a házában tartott istentiszteleteket, nyugtalanság támadt a város vezetésében és fõként a katolikus egyházi méltóságok között. A hitújítástól való félelem volt ez. Ezért Renáta úgy döntött, elhagyja Párizst, s montargisi kastélyába vonul vissza. De nem sértõdött magányba, 16 Éjféli Kiáltás 2017 január

világmegvetõ bezárkózásba, hanem igazi szolgálatba. Kastélyát ugyanis megnyitotta a katolikusok által hazájukból elüldözött hugenotta menekültek, elsõsorban anyák és gyermekeik elõtt. Így az elõkelõ szállás jó idõre ispotállyá, kórházzá, menedékházzá alakult át.

Kálvin gyönyörûen «el is keresztelte» a hercegnõ közjóléti kastélyát Hotel-Dieuvé, azaz Isten fogadójává. Kálvin oda küldte életében utoljára újévi levelét és ajándékát: egy arany pénzérmét. Ezt a királyi hercegnõ, Renáta édesapja, XII. Lajos király verette, amikor II. Julius pápával ellenséges viszonyban volt.

Az érme körirata ezt volt: El fogom törölni Babilon nevét. A levél bevezetõjében utal Kálvin arra, hogy talán jobb lenne, ha Párizsban, az udvarban maradt volna a hercegnõ, mert akkor a szegény egyház pártfogásában többet érhetett volna el. De azt is megérti, hogy nyugalomra vágyott. Visszatérve kastélyába – tanácsolja Kálvin -, tegyen meg mindent alattvalóiért, illetve a nagyon kõszívû nép Istenhez térítéséért.

Legyen háza jó példa, s erõs kézzel álljon ellent minden piszkálódásnak.

A jó rend érdekében vesse alá magát «Madame» annak a rendek, amit Isten Fia hozott a világnak, mert csak ekkor várható, hogy a gátlástalan szabadságnak, ami mindent felforgat, véget lehet vetni. Ezért az egyház reformációja több mint szükséges. A hercegnõ reformációs törekvéseinek támogatása céljából udvari papot küld hozzá Morel de Collonges személyében. Õ garancia arra, hogy a fejedelmi udvarokat átható korrupcióval szemben mind a hercegnõ, mind udvara és népe

szembeszálljon. Levele végén utal az újévi ajándékra: «Madame, már régóta tervezem, hogy Önt megtisztelem egy aranypénzzel. Túl merész dolognak tartja ezt? Mivel bizonytalan voltam afelõl, hogy vajon Önnek van-e ilyen aranypénze vagy nincs, ezért mindig csak halasztgattam az küldését. Mert csak akkor lehet értéke, ha valami új az Ön számára. Kérem, tartsa meg az érmét, ha ez nincs még meg Önnek. Ezért odaadtam azt bizalmas emberemnek, mutassa meg Önnek, s ha nincs még meg Önnek, tartsa meg kérem. Ebben az esetben a legszebb újévi ajándék lesz, amit csak adhatok Önnek».

A ki nem tud az embereknek köszönetet mondani… Kálvin közel fél ezredévvel ezelõtti megfogalmazásai között vannak olyanok, melyek ma is igen ülnek, s megszívlelendõk. Ilyen az is, amit néhány igehirdetésében újra és újra idéz, s amit óesztendõ vége felé párszor felidézett. Ez a Genfi Káté egyik aranymondása, mely így hangzik: «Aki nem tud embereknek köszönetet mondani, ezzel leleplezi önmagát, hogy bizony Istennel szemben is hálátlan és nem tud Neki sem köszönetet mondani». Napjaink közéletében, egyházi és nem egyházi napi érintkezésekben felfedezhetjük ennek a kálvini etikett szabálynak a hatalmas hiányát, illetve azt, hogy igazán megköszönni valamit valakinek ma is csak akkor tudunk, ha elõbb Istennek köszönünk meg mindent. Az udvariasság nem etikett kurzus vagy protokolliskola függvénye, sem fenn, a magas politikai és banki világban, hanem bizony mélyen erkölcsi, hitbeli kérdés! Különben csak

máz, álarc, ami mögött akár bûnözõ is rejtõzhet! Nem is lehet csodálkoznunk Kálvin nyomán azon, hogy korunk rideg «udvariassága», betanult etikett szabályai miért is olyan ridegek, olykor már fájóan embertelenek, s miért csikorognak annyira az emberi kapcsolatok, olykor nagyon is hosszú árnyékot vetve az éppen uralkodó szokásokra, uralkodó «elitre». A századokon keresztül messze földön híres magyar vendégszeretet lelkület és nem etikett oktatás eredménye, megnyilatkozása volt. Vérében volt parasztnak és arisztokratának egyaránt. Jó ezt éppen esztendõ fordulóján (köz)emlékezetbe idézni, mert mérhetetlenül sok sebet osztanak ma az emberek egymásnak csak azért, mert a magyar emberek egy része elfeledte õsi jó hírnevünket. És ennek igazi okát. Több odafigyelés egymásra, nem pedig leereszkedõ, betanult protokollformák kellenek hétköznapi kapcsolataink olajozására.

Egyszerûen több szív és több lélek! És mindkettõ ingyen megszerezhetõ Istennél. Isten-kultúra nélkül nincs emberkultúra. Isten-hiányban elvész az ember és az embertársi jó viszony is! Ezt hagyta ránk annyi mindennel együtt Kálvin drága örökségül, a Genfi Kátén, s ezernyi levelén keresztül, de ezt hagyták ránk nem veszendõ aranyként, nem avuló ruhaként azok, akikben még élt a magyar szív, azaz a keresztyén, hívõ lelkület. És ezt bizony jó lenne visszaépíteni, visszaszerezni, õseink hagyatékából, visszakönyörögni Istentõl. Biztosan megelevenítené ez az egyre fagyosabb és üresebb, csikorgó-nyikorgó honi kapcsolatrendszereinket, ember-társi viszonyokká formálva azokat! Amiket annyi gyanúsítás, hazug infó, féligazság, mesterséges hivatali vagy klikkes szóbeszéd rág, tép, szaggat, vagy idegen érdekeket szolgáló métely, lekezelés, semmibevétel, manipuláció fejez ki naponta, és az egyre romló közhangulat jelez vissza honi és külhoni magyarnak egyaránt. Vissza tehát Kálvinhoz (is), hogy elõbbre jussunk 2017-ben! S ünneplésünk ne ellenünkre, hanem javunkra, s maradékaink javára szolgáljon! Dr Békefy Lajos

ÚJÉVI ÁLDÁS KÍNÁBÓL

R

övid kínai keresztyén történet jut eszembe ezekben az idõk hallhatatlan fordulását, az óból az újba érkezõ órák nesztelen indulását, s az óramutatót is zajtalan mozgató, kissé fájdalmas, kissé elbizonytalanító, mégis hitben bizakodó, reménnyel elõre tekintõ szilveszter napján.

Ismeretlen kínai testvérünk így szólt az angyalhoz, aki az újév küszöbén állott: - Világosítsd meg kérlek elõttem a következõ lépést, hogy el ne tévelyedjem az ismeretlen úton!

Az angyal így felelt: - Ezt nem tehetem. Tedd inkább kezedet Atyád, Istened kezébe, azaz bízzál, higgy Õbenne teljes szívvel, s akkor biztosan jársz majd az ismeretlen úton! 2017-ben is.

GÖRBE TÜKÖR, SZOKATLAN ÚTRAVALÓ 2017-RE A szavak töviskoronáját és a szavak szögeit kívánom mindenkinek, hogy átjárja szíveteket és lelketeket, s felrázzon.

A szögek talán ráébresztenek az istenfélelem jó voltára, s szíveteket odahajlítja a kereszt aljára.

Törjétek össze csontját és lábát ti szülõk és gyermekek õs Ádámnak, ki uralkodik bennetek, s általa uralja a gonosz az éltetek.

Az Ördög törjön rátok, kik bûnben napjaitok élvezitek, nem azért, hogy vigyen el titeket, hanem hogy rettentése által ébredjetek! Észhez térjetek! Én magamnak csak halált és pusztulást kérek, a test minden csapása ellen, mely nem akar mást, mint örök vesztem.

A menny Ura vigye véghez mit különös szavakkal kérek, hogy ne legyen soha részem az örök ítélet.

Erdmann Neumeister, német barokk kori evangélikus egyházi énekköltõ, teológus (1671-1756)

Éjféli Kiáltás 2017 január 17

Nézõpontban

A reformáció 500 éve

Luther keresztteológiája Az élõ Isten hol jelentette ki magát?

Luther válasza: a kereszten. Ez pedig Isten lényegét és a mi személyes életünket tekintve nem más, mint szenzáció. Magyarázat.

T

ulajdonképpen alig volt elvárható, hogy a reformáció 1517 októberében Ma r t in Lut her 95 tétele által elkezdõdjék. Ez a dokumentum csupán egy egyetemi vita kereteit vázolta fel. Luther csak a bûnbocsátó cédulákkal való kereskedés javítása mellett érvelt, és nem a megszüntetésüket szolgalmazta.

Még nagyvonalakban sem fektette le egy sokoldalú teológiai és egyházi reform terveit.

A valóságban már elõzõleg, 1517. szeptember 4-én a Disputáció a skolasztikus teológia ellen címû vitairatában ellentmondóbb és szembenállóbb dolgokat jelentett ki, amelyekkel az évszázadok óta fennálló középkori teológia rendszerét bírálta.

Ez a vitairat azonban egy mukkanásnyi visszhangot sem keltett. Emberileg szólva, ebben az idõben a külsõ tényezõk egyedülálló kombinációja – a társadalmi, gazdasági és politikai faktoroké – volt az, amelynek hatására a 95 tétel a reformáció fáklyáját meggyújtó szikrává vált.

Amikor aztán ez a fáklya meggyulladt, az egyház fatális hibát követett el: Megengedte az Ágoston rendnek, amelyhez Luther tartozott, hogy az egészet, mint csekély helyi vonatkozású problémát kezelje. 1518 áprilisában rendi összejövetelt tartottak, és felszólították Luthert, hogy fejtsen ki néhány tételt teológiájából, hogy a 18 Éjféli Kiáltás 2017 január

testvérei megítélhessék azokat. Így a viszonylag nem sokat mondó 95 tétel döntõ alkalmat biztosított Luthernek, hogy teológiáját, amelyet már szeptemberi vitairatában ismertetett, részletesen megfogalmazza.

Ez a heidelbergi vitairat két okból is nagy jelentõséggel bír. Egyfelõl jelen volt itt a reformáció másik nag y a lakja, Martin Bucer is, a strasszburgi reformátor, aki élete alkonyán Cambridge-ben a teológia professzoraként tevékenykedett.

Mint rendkívüli intellektusú, felekezeteken átívelõ világnézetû férfi, Bucer mélyreható befolyást gyakorolt a reformáció eljövendõ nemzedékére, többek között (Johannes Calvin) vagy ahogyan magyarul ismerjük: Kálvin Jánosra. És az elsõ kóstolót a reformáció gondolatvilágából ott kapta Luthertõl Heidelbergben. Azonban Bucer megdöbbenve attól a módtól, ahogyan Luther mindazt támadta, amivé az egyház vált, elhagyta a vita helyszínét, így nem vett tudomást Luther mondandójának teológiai magváról. És ez a vitairat jelentõségének másik pontja, vagyis Luther kereszt-teológiája.

A vita vége felé Luther néhány olyan tételt fektetett le, amelyek (a tipikus Luther-módszer szerint) értelmetleneknek, vagy legalábbis zavarosaknak tûnnek: «19. Nem az nevezhetõ méltán teológusnak, aki Isten láthatatlan dolgait az õ teremtett mûveiben felfogva szemléli. [Róma 1,20] 20. Hanem az nevezhetõ méltán teológusnak, aki Istennek látható mûveit, azaz a «hátát» a szenvedésekben és a keresztben szemlélve fogja fel.

21. A dicsõség teológusa a ros�szat jónak, a jót rossznak mondja, a kereszt teológusa azt mondja, ami a valóság.

22. Az a bölcsesség, amely Isten láthatatlan dolgait az Õ teremtett mûveibõ l követ keztetések segítségével próbálja meglátni teljesen felfuvalkodottá tesz, megvakít és megkeményít.»

Ezek a kijelentések lényegében Luther teológiájának központi részét képezik; és ha megértjük, mit akar ezekkel a g yanús kifejezésekkel, fogalmakkal mondani, nemcsak teológiájának tartalmára derítünk fényt, hanem arra is, hogy szerinte hogyan kellene a teológusoknak gondolkodniuk. Valójában Luther itt Pál apostol explozív kijelentéseit ragadja meg az 1Korinthus 1-bõl, és azokat egy átfogó teológiai alaptétellé fejleszti. Érvelésének központi részét az a nézete képezi, hogy az embereknek nem kellene azt fontolgatniuk, ki Isten, és hogyan cselekszik, ha elõször nem úgy tekintenek Rá, mint arra, Aki kijelentette Magát. Így Luther Isten Ön-kinyilatkoztatását alapvetõnek tekinti minden teológia számára.

Nos, aligha akad a történelemben olyan eretnek, aki nem értene azzal egyet, hogy minden teológia Isten Ön-kinyilatkoztatását feltételezi – legyen az a természetben, az emberi értelemben, a kultúrában, vagy bármi másban.

Luthernek különben radikálisan korlátozott felfogása volt Isten Ön-kinyilatkoztatásáról. Isten kinyilatkoztatta Önmagát az emberiség iránti irgalmasságból, amikor emberré lett, amikor emberi alakban jelent meg – és ez a kinyilatkoztatás a golgotai kereszten érte el csúcspontját.

Luther néha titokzatos módon úgy utal a megfeszített Krisztusra, mint «Isten hátoldalára» – ez az a pont, amikor Isten épp ellenkezõjeként jelenik meg annak, amit különben értelem szerint el lehetne Tõle várni.

A «dicsõség teológusai» eszerint azok, akik annak fényében alkotják meg teológiájukat, ahogyan Istennek az õ felfogásuk szerint lennie kellene – és, micsoda meglepetés, így olyan valakit formálnak Istenbõl, aki úgy néz ki, mint õk. A «kereszt teológusai» ezzel szemben azok, akik teológiájukat Istennek Krisztusban a kereszten történt kinyilatkoztatására alapozzák.

Ennek az álláspontnak forradalmi következményei vannak. Luther elõ-

ször is azt akarta, hogy a teljes teológiai szókincset a kereszt fényében javítsák ki. Vegyük például a hatalom szót. Ha a dicsõség teológusai a Bibliában Isten hatalmáról olvasnak, vagy ezt a fogalmat saját teológiájukban alkalmazzák, azt feltételezik, hogy ez a hatalom összehasonlítható az em beri hat a lom ma l. Úg y vélik, hogy fel tudnák fogni az isteni hatalmat, ha a leghatalmasabbat, amit képesek elképzelni, a végtelenségig felnagyítanák. A kereszt fényében azonban ennek az isteni hatalomnak az értelmezése pontos ellentéte annak, amirõl e hatalom esetében szó van. Isten hatalma a kereszt gyengeségében nyilvánul meg, mert épp akkor mutatta meg Jézus isteni hatalmát, amikor a gonosz hatalmak és romlott földi hatalmasságok keze által látszólag legyõzetett, Õ ezzel az isteni hatalommal legyõzte a halált, és a gonosz minden hatalmát.

Amikor tehát egy keresztyén Isten hatalmáról beszél, vagy az egyház, a keresztyénség hatalmáról, akkor ezt mindig a gyengeség formájában elrejtett kereszt hatalmának feltételei alatt kell értenie.

Luther szerint minden más teológiai fogalmat ilyen módon kellene megítélni. Íg y például Isten bölcsessége a kereszt bolondságában lett nyilvánvalóvá. Mert hisz kinek jutna az a balgatag gondolat eszébe, miszerint Isten azért vesz fel emberi alakot, hogy a bûnösökért, akik Õt elutasítják, szörnyû halált haljon; vagy, hogy Isten a bûnösöket igazzá nyilvánítja, miközben Õ Maga értük bûnné válik; vagy, hogy Isten egy népet új életre támaszt fel, miközben saját Magát halálra adja? Folytathatjuk még az olyan fogalmakkal, mint szeretet, áldás, szentség, igazságosság.

Ez mind fontos teológiai kategória; és ezek mind alkalmasak arra, hogy az emberek saját elképzelésük szerint értelmezzék õket; de ezeket is mind a kereszt fényében kell felfogni és értelmezni.

Ez a nézet Luther gondolkodásának egyik fontos tényezõje, amely

Éjféli Kiáltás 2017 január 19

Nézõpontban

teológiájának belsõ logikát és pontosságot kölcsönöz. Vizsgáljuk meg például az õ értelmezését a megigazulásról, amely során Isten a hívõt igazzá nyilvánítja, nem az saját becsületessége, tisztessége által (vagyis nem a hívõ cselekedetei által), hanem egy idegen igazságosság, mégpedig a Krisztus igazságossága alapján, ami a hívõtõl független, rajta kívülálló.

Mennyire jellemzõ ez Isten sajátságos, de egyben csodálatos logikájára a keresztrõl! Az a személy, aki valóban igazságtalan, a bûn mocsarába ragadt, Isten elõtt igazzá és tisztává nyilváníttatik! Az ilyen igazság az emberi értelem számára felfoghatatlan, de a kereszt fényében abszolút értelmet nyer. És mit mondhatunk arról az Istenrõl, aki lejött hozzánk, és szerette a nem szeretetreméltókat, az igazságtalanokat, mielõtt még szeretetének ezen tárgyai a legkevesebb hajlamot is mutatták volna arra, hogy Õt szeressék, vagy legalább jót tegyenek?

Ilyesmi elképzelhetetlen a dicsõség teológusai számára, akik úgy vélik, hogy Isten ugyanolyan, mint õk, mint más emberi teremtmény, és ezért csak azokra figyel, akik vonzóak és jók, vagy akik megnyerik a kegyeit. A kereszt azonban megmutatja, hogy Isten nem ilyen: Ellentétben mindazon feltételezéssel, melyeket az emberek Istenrõl vagy az Õ cselekedeteirõl alkothatnak, Isten nem vár el elõzetes szeretetreméltóságot szeretetének tárgyaitól; sokkal inkább az Õ megelõlegezett szeretete hozza létre ezt a szeretetreméltóságot anélkül, hogy bármiféle elõfeltételt is megkövetelne. Ilyen Isten nyilatkoztatta ki Önmagát megdöbbentõ és váratlan gyengédséggel és szépséggel a kereszt szörnyû és brutális drámájában.

Luther nem korlátozza a kereszt teológiáját Isten objektív Ön-kinyilatkoztatására. Ezt a keresztyén etika és tapasztalat megértésének kulcsaként is tekintette. Mindkét esetben alapvetõ szerepe van a hitnek: A hitetlenség szemében a kereszt értelmetlen; 20 Éjféli Kiáltás 2017 január

csupán az, aminek látszik: egy férfi szörnyû, megalázó halála, akit Isten átka sújtott. A hitetlen értelme így interpretálja a keresztet – vagy, ahogy a görögök, akik bolondságnak, és a zsidók, akik bosszúságnak tekintik aszerint, hogy az intellektuális arrogancia vagy a morális önigazolás lép elõtérbe. De a hit által megnyitott szemek annak látják a keresztet, ami valójában. Isten a külsõ forma rejtettségében nyilatkozik meg. A hit pedig Isten ajándéka a megértéshez, nem pedig valami erõ az emberi értelemben.

A hitnek ez az elve lehetõvé teszi a hívõ számára, hog y megértse, hogyan kell viselkednie. Egyesülve Krisztussal, a nagy Királlyal és Fõpappal, a hívõ maga is király és fõpap. De ezek a titulusok nem jogosítanak fel arra, hogy másoknak parancsolgassunk. A k irályságot és papságot a hívõnek ug yanúg y kellene elnyernie, mint Krisztusnak – szenvedés és másokért végzett, önfeláldozó szolgálat által. A hívõ ura minden dolognak, amennyiben mindenki szolgája is; tökéletesen szabad, amennyiben mindeneknek aláveti magát. Amint Krisztus királyságát és hatalmát kereszthalálával bizonyította, a hívõ is ezt teheti, amennyiben feltétel nélkül mások javát szolgálja.

Nekünk Lut her szerint Krisztus alázatos szolgáivá kellene lennünk felebarátaink számára, mert ha ezt tesszük, akkor találjuk meg igazi identitásunkat Isten gyermekeiként.

Ez a látásmód teljesen új értelmezést ad a keresztyén tekintélynek. Az elöljárók például nem azzal kellene tekintélyt szerezzenek, hogy fontoskodnak, másokat elnyomnak, és pozíciójukat, referenciáikat vagy jómódjukat arra használják, hogy saját véleményüket juttassák érvényre. Az igazi keresztyén elöljáró az, aki egész életét fájdalmas, kényelmetlen és alázatos, másokért végzett szolgálatban tölti, így juttathatja érvényre Krisztuséhoz hasonló tekintélyét, vagyis olyan tekintélyt, amelyet Krisztus Maga emberré válásával, életével és

fõleg kereszthalálával demonstrált az embereknek.

A kereszt teológiájának következményei a hívõk életében tovább hatnak. A kereszt arra is példa, hogyan bánik Isten a hívõkkel, akik hitben Krisztussal egyesültek. Röviden fogalmazva: A nagy áldás nagy szenvedés árán érhetõ el.

Számunkra itt, a jómódú Európában ezt a tételt nehéz lenyelni. Néhány évvel ezelõtt például elõadást tartottam az egyik gyülekezetben, és rámutattam arra, hogy a kereszt nem csupán az engesztelés és bûnbocsánat helye, hanem azt is nyilvánvalóvá teszi, miként bánik Isten azokkal, akiket szeret. Az elõadás végén valaki ezt az állítást kétségbe vonta, mivel szerinte Luther kereszt-teológiája figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a kereszt és a feltámadás a bûn átka feloldásának kezdetét jelzi, és ezért nagy áldásokat kellene várnunk; ha csak a szenvedésre és gyengeségre koncentrálunk, nem vesszük észre Krisztus szolgálatának végidõkbeli jelentõségét.

Ez az ember azonban elmulasztotta Luther kereszt-teológiájának olyan alapos és gondos alkalmazását, mint ahog y tennie kellett volna.

Mindaz, amit mondott, igaz volt, de nem sikerült neki az elmondottakat a kereszt fényében megérteni. Igen, Luther is egyetértene azzal, hogy az átok eltöröltetik, de ez csak azáltal válik láthatóvá, hogy a kereszt mûveként a gonosz a jó szolgálatába áll. Ha Krisztus keresztje – amely messzemenõen az emberiség történelmének leggonoszabb cselekedete – megegyezhet Isten akaratával, és a gonosz, a kereszt okozója feletti döntõ gyõzelem forrása lehet, akkor mindenféle gonoszság legyõzhetõ, és a jó szolgálatába állítható.

Sõt, tovább menve, ha Krisztus ha lá la va la mi t itok zatos módon áldást jelent, akkor minden baj, nyomorúság, ami egy keresztyénnel történhet, szintén áldássá válhat. Igen, az átok eltöröltetett; igen, az áldás ki fog áradni; de ki döntheti azt el,

hogy ezek az áldások meg kell feleljenek az anyagias Európa igényeinek és elvárásainak? A kereszt leckéje Luther számára az, hogy a legjobban megáldott ember a földön, Maga Jézus Krisztus éppen szenvedésében és halálában bizonyult áldottnak. És ha Isten az Õ szeretett Fiával így bánt, vajon joga van-e ahhoz bármelyik hívõnek is, aki hitben Jézussal egyesült, hogy valami másra számítson?

Ez a gondolatmenet Luther számára más fénybe állítja a gonosz problematikáját, mint például Harold Kushner rabbi számára, aki a When Bad Things Happen to Good People (Amikor jó embereket rossz dolgok érnek) címû tanulmányt írta. Ezek a dolgok azért történnek, mondaná Luther, mert Isten így áldja meg a hívõket. Õ véghezviszi bennünk a mûvét, miközben terve szerint cselekszik (vagyis annak ellentétét teszi, amit mi elvárnánk); tulajdonképpen megáld, amikor látszólag megátkoz.

Tehát a helyzet a következõ: ha megértjük, hog y Krisztus halála – az emberiség legnagyobb bûncselekménye – valamilyen titokzatos módon a Szentháromság egy igaz Isten akaratának megfelel anélkül, hogy közben bármilyen módon is erkölcsileg vétkesnek érezné Magát, akkor az õsrégi probléma megoldását is látjuk, mégpedig azt, hogyan lehet a mindenható Istent a gonoszért viselt felelõsség alól felmenteni. A gonosz problémájára adandó válasz nem abban rejlik, hogy megpróbáljuk kikutatni, hogyan és hol keletkezett, mert az egyszerûen nem jelentetett ki nekünk. Sokkal inkább a kereszten történtekben válik nyilvánvalóvá, hogy a gonosz a jó által teljesen leg yõzetett, és a jó szolgálatába állíttatott. A Róma 8,28 kijelentése Krisztus keresztje által válhat valósággá: ha Isten a legszörnyûbb gyötrelmet eltörölheti és a legnagyobb jóvá alakíthatja, mennyivel inkább eltörölheti a kisebb bajokat és nyomorúságot, amelyek az emberiséget gyötrik – a személyes tragédiákon át a nemzetközi katasztrófákig –, és

azokat az Õ jó tervei szerint változtathatja át.

Luther kereszt-teológiája túl sokoldalú és gazdag ahhoz, hogy egyetlen cikk keretei között kifejthetnénk, de remélem, hogy e rövid értekezésem világossá teszi, a teológiai gondolatok micsoda gazdag forrásához jut az, aki az 1Korinthus 1-et olvasva elmélkedik fölötte, és tudatára ébred a látszat és valóság különleges ellentmondásainak, melyek a Szentírásban megtalálhatóak, és amelyek a Lutheréhez hasonló hévvel kikutathatóak. Az érzelgõsség, a jóléti

evangélium és az eltúlzott, világias végidõkbeli elvárások ellenszereként Luther kereszt-teológiája teológiai arany az igaz keresztyén számára.

A kereszt nem csupán az a hely, ahol Isten megbocsátja a bûnöket; a kereszt az, amely kinyilatkoztatja Isten igazi lényét és azt a módot, ahogyan a teremtményeivel bánik.

Carl R. Trueman

Angolból fordítva megjelent a New Horizons lapjain, 2005 októberében.

Ára: 3200,-Ft +postaköltség Az Éjféli Kiáltás Misszió verseket kedvelõ Olvasói számára adta ki a hívõ költészet jeles hazai és külföldi képviselõinek legszebb verseit. A CSENDES CSODÁK címû 400 oldalas kötet közel ugyanennyi költeményt tartalmaz, amelyek az elcsendesedés perceiben lelki felüdülést, támaszt és bátorítást jelenthetnek olvasóinak a hitélet mindennapjaiban.

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu • Tel.: (+36 1) 3500-343

Éjféli Kiáltás 2017 január 21

Nézõpontban

megkérdez tük

«Az evangéliumi protestánsok gyakran nem fogják fel, mennyire szentségi volt Luther teológiája» Dr. Carl Trueman egyháztörténész válaszol a Luther Mártonnal kapcsolatos, leggyakrabban feltett kérdésekre, elmagyarázza Luther felfogását az úrvacsoráról, beszél a «kereszt teológiájának» reménységérõl a mai gyülekezetek számára.

Portré Dr. Carl R. Trueman az Aberdeen-i Egetemen, valamint a St. Catharine’s College-en Cambridge-ben végezte tanulmányait, kinevezett lelkésze és vezetõje a Cornerstone Presbyterian Church egyházközségnek Ambler-ben, Pennsylvaniában, egyben a Westminster Theological Seminary egyháztörténet-tanára. Több könyvet is írt. Tudományos érdeklõdési köréhez tartozik a reformáció egyháztörténete, valamint olyan személyiségek élete és mûve, mint Martin Luther és John Owen.

22 Éjféli Kiáltás 2017 január

1517 októberében mutatta be Martin Luther egyetemi tanár, Ágoston rendi szerzetes, 95 tételét. Mirõl is van szó e tételek kapcsán?

Vita tárgyává akarta tenni a bûnbocsátó cédulák árusításának késõ középkori gyakorlatát. Ezek a bûnbocsátó cédulák garantálták annak, aki megvette, hogy õ vagy valamelyik hozzátartozója (elhunyt szerette) kevesebb idõt fog tölteni a tisztítótûzben. Luther tisztázni akarta, mit is tanít valójában az egyház ebben a dologban.

Miért gyújtottak ezek a tételek olyan futótüzet az európai vallási és társadalmi átalakulásban?

Bizonyos módon meglepõ volt a reakció – Luther azelõtt már sokkal radikálisabb teológiai nézeteket is hangoztatott, de senki nem figyelt fel rá. De a 95 tétellel megérintett valamit, ami mindenki számára nagy jelentõséggel bírt: és ez a pénz volt. A 95 tétel azért lett olyan népszerû, mert sokak szerint az egyház pénzsóvárságát támadta.

Idõközben eltelt 500 év a 95 tétel és a reformáció kezdete óta. Mi a legfontosabb, amit ma Martin Lutherrõl tudnunk kellene? Õ a kegyelembõl való, hit általi megigazulást hirdette. Sok minden, ami a protestantizmust a katolicizmustól megkülönbözteti – a z igehirdetés központi szerepe, a hit bizonyossága, a keresztyén élet boldog reménysége, stb.– mind ezen a ponton nyugszik.

Milyen Lutherrel kapcsolatos kérdéssel keresik meg önt leggyakrabban?

A Luther és a zsidók viszonyát feszegetõ kérdésekkel. Luther (a 16. század gyermeke) kezdetben nagyon pozitívan viszonyult a zsidókhoz abban a reményben, hogy megtérnek, azonban késõbb szélsõséges módon ellenük fordult. Sajnos, e témában írt szerzeményeit a náci propaganda is felhasználta.

Hogyan magyarázza ön ezt a zsidógyûlöletét?

Ez nagyon kellemetlen dolog. Luther meg ny ilvá nu lása sok tek intet ben tipikus volt kora zsidóellenes szemléletében. Fontos megérteni, hogy az õ zsidógyûlölete nem rasszista indíttatású volt. A 16. század embereként legjobb esetben is csak nagyon ködös elképzelése lehetett a fajokról. Az õ

BÖLCSESSÉGEK

gyûlölete vallásos eredetû volt: Ha egy zsidó áttért a keresztyénségre a probléma megoldódott. Azonban semmi kétség, Luther látásmódja gyûlölettel teli volt, és írásait a náci propaganda is felhasználta.

Az evangéliumi protestánsok gyakran nem fogják fel, mennyire szentségi volt Luther teológiája?

Az evangélikus protestánsok gyakran nem követik Luther teológiájának szentségekre vonatkozó elõírásait.

Az õ számára rendkívül fontos volt az úrvacsora – annyira fontos, hogy kész volt emiatt Zwinglivel is összekapni, ami aztán a protestantizmus megosztásához vezetett. Számára Krisztus valóban jelen volt a kenyérben és a borban, és ez hatalmas vigasz volt számára.

Bûnei és gyengeségei ellenére van-e valami, amit ma Luthertõl tanulhatnánk?

Fontos üzenete az, hogy a kereszt nyilatkoztatja ki számunkra, kicsoda Isten valójában, ennek felismerése pedig alapvetõen fontos számunkra. Arra emlékeztet, hogy Isten útjai nem a mi útjaink, és hogy az, ami gyengeségnek látszik, Istennél hatalmas. Röviden: Ez minden emberi – és bûnös – elvárásunkat azzal kapcsolatban, hogy kicsoda Isten, a fejetetejére állítja.

A nyugati keresztyénség – idõközben már számtalan felekezetre, szabadegyházra szakadva – megérett-e egy újabb reformációra? Ha igen, hogyan kellene ennek kinéznie?

A gyülekezetnek szüksége van állandó reformációra. Hogy nézhetne ez ki?

Nehéz ezt részletezni, a legfontosabb mindenesetre a bûnbánat és a hitbeli odafordulás Krisztushoz. Ide tartozik a Szentírás állandó tanulmányozása, és mindent, amit mondunk, Isten Szavának fényében kell megvizsgálnunk.

A kereszt Luther teológiájának központi témája. 500 év elteltével a protestantizmus eléggé szomorú állapotban van. Miért kellene a keresztnek még mindig a középpontban állnia? A történelem nem tanította meg, hogy a kereszt teológiája nem mûködik?

Luther az egyház szétforgácsolódását tragédiának tekintené, és ezen a ponton õ a kereszt teológiáját tekintené reményt adónak. Mert éppen a gyülekezet külsõ gyengesége az, amelyben Isten megmutatja mindenható hatalmát.

Mert úgy határoztam, hogy nem tudok közöttetek másról, csak Jézus Krisztusról, róla is mint a megfeszítettrõl.

Pál apostol levele, 1Korintus 2,2

A hit szükséges próbája a megkísértés. Akit nem ért megpróbáltatás az nem tud valójában hinni.

Martin Luther (1483–1546), Reformátor

Ha megakarsz szabadulni a kétségeidtõl menj a kereszthez.

C. H. Spurgeon (1834–1892), Prédikátor

Isten a gondviselés Istene. Isten Fia a mi testünkben szenvedett, ezért vette vállára a keresztet. Fájdalmainkat Õ viselte, és hordozta a mi gondjainkat, hogy megbékéltessen minket az Istennel.

Dietrich Bonhoeffer (1906–1945), Teológus

Köszönjük a beszélgetést.

Dr. Carl R. Trueman: A 95 tétel azért lett olyan népszerû, mert sokak szerint az egyház pénzsóvárságát támadta.

A keresztyénség hit alapköve, hogy minden dologban Jézusra tekint.

Adolf Stoecker (1835–1909), Teológus

Jézus Krisztus azért ontotta vérét a kereszten, hogy vérének hullatásával meghaljon az én bûneimért, hogy bennem életre kelljen, ez a hit kezdete. Ezt tudják az ördögök és reszketnek!

Martin Luther (1483–1546), Teológus

És a ki föl nem veszi az õ keresztjét és úgy nem követ engem, nem méltó én hozzám.

Jézus Krisztus, Máté 10,38 *Károli

Éjféli Kiáltás 2017 január 23

Nézõpontban

ta Biblia

Szûz vagy fiatal nõ?

Ahol a 2017-es Luther Biblia kiadói tévednek. Egy biblikus, üdvtörténeti állásfoglalás.

A

z új 2017-es Luther Biblia az Ézsaiás 7,14-et lefordít va a «szûz» kifejezést használja.

A kiadásért felelõsök különben egy lábjegyzetben arra utalnak, hogy «szó szerint» fordítva ez «fiatal nõt» jelent. És a Biblia függelékében, a szómag yarázatban kapcsolatba hozzák a «szûztõl való születést» olyan görög mítoszokkal, mint a «Herakleitosz, Asklepiádész és Nagy Sándor» történetét feldolgozó mítoszok. A teológusok úgy vélik, hogy a z Újszövetségben «homály fedi azt a módot, ahogyan Jézus isteni eredete és Dávidtól való földi származása egymáshoz viszonyul». Így «Jézus szûztõl való fogantatásának kifejezését (Máté 1,23; Lukács 1,27)» nem «biológiai csodaként, hanem az Õ isteni eredetének teológiai kifejezéseként kellene értelmezni». Ezzel kikerülték a szûztõl való születésrõl szóló próféciát.

A tény, hogy Jézus a szûz hajadontól, Máriától biológiai úton született, minden kétségen felül álló bibliai igazság, és semmi esetre sem «fedi homály». A Megváltóról szóló elsõ ígéretben már utal a Biblia a szûztõl való születésre: «Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony közt, a te utódod és az õ utódja (Károli: az õ magva) közt: õ a fejedet tapossa, te meg a sarkát mardosod» (1Mózes 3,15).

Ha a Messiás természetes úton, egy férfitõl fogant volna, akkor nem az állna ebben az igeversben, hogy «az asszony magva».

24 Éjféli Kiáltás 2017 január

Az Ézsaiás 7,14-ben a héber almãh szó áll, amely lányt, fiatal nõt jelent olyan értelemben, hogy szûz, aki már férjhez mehet.

Az Ézsaiás 7,14-ben a héber almãh szó áll, amely lányt, fiatal nõt jelent olyan értelemben, hogy szûz, aki már férjhez mehet. Ugyanezt a héber szót találjuk az 1Mózes 24,43-ban; a 2Mózes 2,8-ban; a Zsoltárok 68,26ban; az Énekek éneke 1,3-ban; 6,8ban; a Példabeszédek 30,19-ben. És minden esetben egy biológiai szûzrõl van szó. Bibliai értelmezés szerint ezenkívül Ézsaiás idejében magától értetõdõ volt, hogy egy fiatal nõnek, aki még nem ment férjhez, szûznek kellett lennie. Ebben az összefüggésben kap jelentõséget Máté apostol vallomása, aki a Szentlélektõl inspirálva az Ézsaiás 7,14-et Jézus Krisztusra alkalmazza, és Õbenne hirdeti meg a beteljesülést: «Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által: Íme, a szûz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuelnek neveznek - ami azt jelenti: Velünk az Isten» (Máté 1,22–23).

Máté egyértelmûen szûzrõl beszél (vö.18. vers és Lukács 1,34).

Tehát Mária már áldott állapotban volt, mielõtt még Józseffel egybekelt volna, és Mária maga vallotta, hogy még nem volt kapcsolata férfivel. Így Máté az Ézsaiás 7,14 beteljesülését hirdette meg.

Jézus nemzetségi táblázata szintén utal az Úr szûztõl való születésére, amit nem kellene figyelmen kívül hagyni: «Jákób fia volt József, annak a Máriának férje, akitõl Jézus született, akit Krisztusnak neveznek (a Károli fordítás még egyértelmûbb: Jákób nemzé Józsefet, férjét Máriának, akitõl született Jézus…)» (Máté 1,16).

A teljes nemzetségi táblázatban végig úgy olvassuk, hogy a férfiak

nemzették az utódokat, de Jézusnál ez hirtelen megváltozik, és csak azt olvassuk, hogy Jézus Máriától született. Egy szó sem esik a nemzõrõl! Lukács evangéliuma ezt írja: «Jézus mintegy harminc esztendõs volt, amikor elkezdte mûködését.

Köztudomás szerint József fia volt…»

(Lukács 3,23). Hangsúlyozza, hogy köztudomás szerint, mert Jézus Józsefnek nem az egyik általa nemzett fia volt. E példák mutatják, mennyire egybehangzóak és pontosak a Biblia kijelentései. Üdvtörténeti szempontból Jézus szûztõl való születése döntõ jelentõséggel bír: Azért annyira fontos, mert így Jézus Ádám eredendõ bûne nélkül jött erre a világra. Õ soha nem követett el bûnt (1Péter 2,22), és így lehetett a mi tökéletes Megváltónk.

E tény alapján már mi, mint Krisztusban újjászületettek, nem vagyunk Ádám eredendõ bûnének alávetve, annak a bûnnek, amely átöröklõdik a férfi magja által minden nemzetségnek. Másképp fogalmazva: Egy újjászületett embert ettõl a bûntõl, amelyet test szerint örökölt, a Szentlélek által nemzett Jézus megszabadítja, és megváltott lesz. Így örökre megváltottak vagyunk és biztosak lehetünk üdvösségünkben.

Ha kétségbe vonjuk Jézus szûztõl való születést, akkor a bûn tragikus voltát, és az ember megváltásának feltétlen szükségszerûségét is kétségbe vonjuk, és ezzel együtt Istennek csodálatos üdvter vét is, amelyet isteni Fiában és az Õ egyedülálló és szükségszerû emberré válásában készített el számunkra.

Norbert Lieth

2017 augusztus 13-20(-28)

s á l u a Szentföldön n s á ta l a r a y ns 8 nap(kívánságra+7nap) 850,- Eurótól +repülõjegy + járulékok utazá ...pihenjetek meg egy kissé! (Máté 6.31)

Pihenjen meg Ön is!

Bõvebb információ:

Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 35-00-343, Mobil: (+36-30) 630-7823 - Nagy Erzsébet E-Mail: utazas@ejfelikialtas.hu

Bibliai tanulmányút Szentföldön !nap l a r r 2017 március 22. - március 30. gy9 fcsodálatos á l e e j õ l ü p e r k Izraelben Már csa

A programváltozás jogát fenntartjuk!

FONTOS: Az Éjféli Kiáltás Misszió nem utazási iroda. Bibliatanulmányút szervezését a haifai Beth Shalom és Palex Tours (Haifa) Ltd izraeli utazási irodával együttmûködve végzi. A zarándokút célja: a Biblia helyszínének jobb megismerése és tanulmányozása.

✁

Baráti Kör 2017

Köszönettel: Nagy Erzsébet

✁

Ebben az esztendõben: 2017-ben szeretnénk úgy is, mint önálló magyar missziós állomás többet tenni, cselekedni a testvérekkel közösen az Úr szolgálatában. Ehhez szükségünk van arra, ahogyan arra a Biblia is tanít bennünket: számoljuk meg a «vagyonunkat» és csak azután kezdjünk bele egy (lelki)építkezésbe.

Mi most ezt szeretnénk tenni. Megkérdezzük az Urat, hogy hány testvért küld nekünk az elõttünk álló feladatok elvégzésére.

Céljaink, amihez Baráti Kör keretén belül szeretnénk Veletek együttmûködni: 1. Jézus, szeretetét továbbadni és megélni a testvéri közösségeket más keresztény gyülekezetekkel.

2. Jézus szeretetének erejét a világ elõtt nyílván valóvá tenni.

3. A szegények és rászorultak felé segítõ kezet nyújtani!

Éjféli Kiáltás Misszió

2017

baráti és tagsági köre

a közösségi oldalakon is megtalálsz minket

Név:.............................................................................................................................................

Asszonyoknál leánykori név:.......................................................................................................................

Cím:.............................................................................................................................................

Telefonszám:............................................................

E-mail:......................................................................

Születési dátum:.........................................................

Hozzájárulok, hogy e-mailon keresztül hírlevelet vagy információs anyagot küldhessünk Önnek: igen: nem:

Vállalom, hogy az Éjféli Kiáltás Misszió Baráti körének tagjaként évi minimum ............,- forint támogatással hozzájárulok a Misszió munkájához.

Számlaszámunk: IBAN HU61 10918001-00000040-71680019 Postai feladás esetén címünk: 1135 Budapest, Palóc u 2. *Az Éjféli Kiáltás Misszió baráti kör tagjainak ingyenesen bocsátja rendelkezésére osztogatás céljából: traktátusokat, egyes evangéliumi irodalmakat, régebbi újságokat. Könyveinkbõl minden Gyülekezeti tagnak 10% kedvezményt adunk.

A tagság bármikor megszüntethetõ, egyéb kötelezettséggel a nyilatkozat a tagok felé nem jár.

É j f é l i K i á l t á s M i s s z i ó ; 113 5 B u d a p e s t , P a l ó c u . 2 . ; w w w. e j f e l i k i a l t a s . h u

Nézõpontban

Zimányi József

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu; Tel.: (+36 1) 3500-343

Az örök halál négy kamrája

Két év a mennyország küszöbén

Ára: 950,-Ft

Ára: +270,-Ft

Igazi hõsök

Harag alatt

Ára: 270,-Ft

Ára: 750,-Ft

+postaköltség

+postaköltség

postaköltség

Kérjük, az idén se feledkezzen meg rólunk adója

1%-ának felajánlásával!

+postaköltség

Misszió adószáma: 19622897-2-41 Éjféli Kiáltás Misszió www.ejfelikialtas.hu

26 Éjféli Kiáltás 2017 január

+postaköltség

Nagyon sokan számítanak az 1%-os bevételekre.

Ez az összeg az, amellyel a személyi jövedelmünk 1%-val szabadon rendelkezhetünk, vagyis dönthetünk arról, hogy kinek adjuk. Ha nem rendelkezünk vele, akkor visszakerül az Államkincstárba.

Az Éjféli Kiáltás Misszió, mint közhasznú egyesület szintén kérheti támogatóit, arra hogy a „nem Egyházaknak” szánt második 1%-át a munkánkra, szolgálatainkra ajánlják fel.

Mi is ezt tesszük most: arra kérjük kedves Olvasóinkat, Testvéreinket, hogy támogassák munkánkat. Az Evangélium terjesztésére szeretnénk ebben az évben nagyobb hangsúlyt fektetni.

Köszönjük, hogy számíthatunk Önre, és hogy ismerõseinek is megemlíti ezt a lehetõséget! „ami pedig elõttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért.” Filippi 3,14 Köszönettel: Nagy Erzsébet

Bibliai Prófécia

«Semmit sem sejtettek…»

Nem tudhatjuk, mikor tér vissza Urunk.

De félreérthetetlenül figyelmeztetett bennünket, hogy mindenkor készen legyünk a találkozásra. Egy felhívás.

J

ézus a Hegyi beszédben egy olyan eseményre készítette fel tanítványait, amely a végidõkben fog bekövetkezni. Az övéit, akik Õt várják, egy szempillantás alatt magával ragadja az égbe. Elõször feltámadnak azok, akik elhunytak, és kijönnek sírjaikból. Õket követik az akkor életben lévõk, és a levegõben egyesülnek Jézussal, és elragadtatnak a mennybe, hogy mindenkor az Úrral legyenek. «Azt a napot viszont, vagy azt az órát senki nem tudja: sem az ég angyalai, sem a Fiú, hanem csak az Atya egyedül» (Máté 24,36).

Olyan idõszak lesz, mint egykor az özönvíz idején: «Ahogyan Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia eljövetele is. Mert amiképpen azokban a napokban, az özönvíz elõtt, ettek, ittak, házasodtak és férjhez mentek egészen addig a napig, amelyen Nóé bement a bárkába, és semmit sem sejtettek, míg el nem jött az özönvíz, és mindnyájukat el nem sodorta, úgy lesz az Emberfiának eljövetele is» (Máté 24,37–39).

«Semmit sem sejtettek!» Napjainkban szintén ugyanez a helyzet. «…úgy lesz az Emberfiának eljövetele is»: «Akkor ketten lesznek a mezõn: az egyik felvétetik, a másik otthagyatik, két asszony õröl a kézimalommal: az egyik felvétetik, a másik otthagyatik.

Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok, hogy melyik órában jön el a ti Uratok!

Azt pedig jegyezzétek meg: ha tudná a ház ura, hogy melyik õrváltáskor jön a tolvaj, virrasztana, és nem hagyná betörni a házába. Ezért legyetek ti is készen, mert abban az órában jön el

az Emberfia, amelyikben nem is gondoljátok!» (Máté 24,40–44).

Sok keresztyén gyülekezetben nem beszélnek az elragadtatásról, pedig az idõk jelei azt mutatják, hogy már itt áll az ajtó elõtt. Ha errõl a fontos eseményrõl beszélünk, sietnek megjegyezni, hogy már 20 évvel ezelõtt is ugyanezt hallották. Sok hívõ éppen úgy reagál, mint ahogyan Péter írja: «Tudjátok meg elsõsorban azt, hogy az utolsó napokban csúfolódók támadnak, akik mindenbõl gúnyt ûznek, akik saját kívánságaik szerint élnek, és ezt kérdezgetik: «Hol van az õ eljövetelének ígérete? Mert mióta az atyák elhunytak, minden úgy maradt, amint a teremtés kezdetétõl fogva van» (2Péter 3,3–4). Így sok közösség e világ szerinti keresztyénéletet él, nem figyelve Jézus intelmére: «Amikor pedig ezek elkezdõdnek, egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok» (Lukács 21,28).

Képzeljük el: Vasárnap reggel egy kereszt yén g y ülekezet ben. M int minden vasárnap, minden irányból autókon és gyalogszerrel érkeznek azzal a céllal, hogy hallják Isten Szavát, hittestvéreikkel együtt dicsõítsék Istent, és ápolják a testvéri közösséget.

Egymás után érkeznek, hogy az istentiszteleten részt vegyenek. Így van ez ezen a vasárnapon is. Szívélyesen üdvözlik egymást, azokat is, akiket nem ismernek név szerint. Még az istentisztelet elõtt megkezdõdik a beszélgetés, amely aztán a tea és kávé mellett intenzívebbé válik. Elmondják egymásnak gondjukat, bajukat, milyen szenvedést kell hordozniuk. Találó lehet ez az igevers: «Egymás terhét hordozzátok.» Az is átélik ilyenkor, milyen nagyszerû egymást közelebbrõl megismerni, új barátságokat kötni. A beszélgetés lassan abbamarad az elsõ

ének felhangzásával, a gyülekezeti terembe lépve. – Minden a szokásos módon zajlik? – Épp elhangzott az utolsó ének a prédikáció elõtt, mint mindig. De … aztán …! – Váratlanul elhalkul az ének … az orgona hirtelen elhallgat, az éneklõk feltekintenek, a testvérek elsápadnak… mindenütt, ahol azelõtt még emberek ültek, a székek üresen tátongnak – az orgonista is eltûnt. Hiába várnak a jelenlevõk, senki nem lép a szószékre. – Hol van, aki az istentiszteletet vezeti? És hol van a prédikátor?

«Az egyik felvétetik, a másik otthagyatik». Itt vetõdik fel a legfontosabb kérdés: Mennyire igazi-e az én megtérésem? Valóban újjászülettem? Az elõbb vázolt esemény még nem következett be. De az elõttünk álló idõ egyre rövidebb lesz. Megtérésünkkor a régi énünket minden testi kívánságával megfeszítettük-e (Galata5,24)? Mondhatjuk-e Pállal: «Mert én meghaltam a törvény által a törvénynek, hogy Istennek éljek. Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amit most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem» (Galata 2,19–20)?

Csak aki meghalt Krisztussal, nyerheti el a Szentlelket (Róma 6). A világ, a bûnösök iránti szeretetet megfeszítettük-e? «Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világban van. Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete» (1János 2,15, vö.16–17). A Jézussal élt élet már nem áll a törvény alatt, hanem újjá lesz a Szentlélek mûködése által (Galata 2,17–20; 6,14–15; Titus 2,11–15; Filippi 3,17–19). Pál így írt egykor: «Démász elhagyott engem, mivel ehhez a világhoz ragaszkodott, és elment Thesszalonikába» (2Timóteus 4,10). Isten õrizzen meg bennünket attól, hogy a Démász neve helyett a miénk álljon. Készen állunk-e az Úr fogadására?

Heinrich Angst

Éjféli Kiáltás 2017 január 27

Nézõpontban

SOROZ AT

Az az indulat, ami Jézus Krisztusban is megvolt…

A Filippi levél folytatásos magyarázata az Éjféli Kiáltás Misszió igehirdetõi által. 13. rész, Filippi 2,5–8.

P

ál apostol lelki szemeivel állandóan Krisztust látta, úg y látta Õt, mint szenvedõ, az átok fájára függesztett Megváltót: «Ó, esztelen galaták, ki igézett meg titeket, akiknek szeme elõtt úgy írtuk le Jézus Krisztust, mintha közöttetek feszítették volna meg!» (Galata 3,1). Így látjuk-e mi is Jézust? A Filippi 2,5ben ezt olvassuk: «Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt.» A Biblia ezzel azt mondja, hogy úgy kell gondolkodnunk, beszélnünk, cselekednünk, mint ahogyan Jézus tette. Indulatunk határozza meg célkitûzésünket is életünk folyamán.

Befolyásolja napi tevékenységünket, amint Krisztus mondja: Ahol a kincsünk, ott van a szívünk is.

A Filippi 2,6-ban olvassuk: «mert õ Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlõ Istennel…», Jézus tehát kész volt mindent hátrahagyni – és ez kell a mi hozzáállásunk is legyen. Az Úr Jézus lemondott dicsõségérõl, pozíciójáról, fenségérõl, tekintélyérõl, és mindez mi érettünk.

Jellemzõ-e ránk is ez a lemondás, vagy minden erõvel kapaszkodunk abba, amit úgysem tudunk megtarta28 Éjféli Kiáltás 2017 január

ni? Vissza tudunk-e lépni a második sorba? Tudunk-e hallgatni, ha igazságtalanság ér? Él-e bennünk Jézus indulata a mindennapi helyzetekben?

A Filippi 2,7 így folytatja: «… hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel …» Szolgaként élni azt jelenti, hogy függõségben, egyéni szabadság nélkül másoknak szolgálni. Az Újszövetség idejében ez rabszolgaságot jelentett. Sivár élet volt ez, nélkülözésekkel teli, szakadatlan munkában, szolgálatban.

Jézus Krisztus a legtökéletesebb szolga volt, Õ maga jelentette ki: «Mint ahogy az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy õ szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért» (Máté 20,28). Ez volt az Úr Jézus alapállása. Kész volt a saját akaratát háttérbe helyezni, és az Atya akaratát teljesíteni (Zsidók 10,9; vö.

Lukács 22,42).

Jézus szolgai életet élt, és személyválogatás nélkül minden társadalmi réteg tagjának szolgált. Úgy a gazdagoknak, mint a szegényeknek, akár szépek, vagy kevésbé szépek, tekintélyesek, vagy a társadalom megvetettjei voltak. Még ellenségének is megmosta a lábát, amivel tulajdonképpen a legutolsó rabszolga szolgálatát végezte el. Az õt elárulót is «barátomnak» nevezte. Megvan-e bennünk is ez az indulat? Ezt mindnyájunknak meg kellene vizsgálnia.

A Filippi 2,7-ben ezt olvashatjuk: «emberekhez hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult…»

Jézus emberként lemondott mindenható hatalmáról, mindentudásáról, mindenhol jelenvalóságáról. Jézus emberként el is fáradt (János 4,6), megéhezett (Lukács 4,2) és megszomjazott (János 19,28), még sírt is (Lukács 19,41). Így «megalázta magát» (Filippi 2,8). Nem foglalta el az õt megilletõ helyet, hanem vállalta a bûnösöket megilletõ helyet: Õ a gyengék, nyomorultak, jogtalanok, megszállottak, betegek oldalán foglalt helyet. Ez a hely a kitaszítottak ás megvetettek helye. Ez az indulat van-e mibennünk is? Vállaljuk-e a megaláztatás helyét?

A Filippi 2,8 így folytatja: «és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.» Tudunk-e mi is engedelmeskedni? Jézus engedelmes volt. Pedig nem lett volna rá szüksége. De Õ engedelmes volt mind halálig. Engedelmesen járta végig útját, és teljesítette a rábízott feladatot. Semmi nem téríthette el céljától.

Pedig nagyon jól tudta, mi vár Rá.

Gyakran mondjuk, majd meghaltam félelmemben. Hisz a mindennapok valóban tartogatnak számunkra félelmeket, sõt néha még halálfélelmet is. de mi ez ahhoz képest, amit Jézus élt át! A Gecsemáné kertben átélt szenvedésérõl olvassuk: «Halá-

Samuel Rindlisbacher

Ára:

350,-Ft

Ára:

350,-Ft

+postaköltség

Izráel utólsó fia

+postaköltség

Ára:

350,-Ft

+postaköltség

Remény a búskomorságban

+postaköltség

350,-Ft

Ára:

+postaköltség

350,-Ft

Ára:

+postaköltség

Hogyan neveljem gyermekeimet

Jób hét próbatétele

Egyedül Jézus

350,-Ft

Az isten báránya

los gyötrõdésében még kitartóbban imádkozott, és verejtéke olyan volt, mint a földre hulló nagy vércseppek» (Lukács 22,44; vö. Zsoltárok 31,10).

Jézus vállalta a kínhalált, a golgotai keresztet érted és értem. Felfoghatatlan szenvedést kellett elviselnie: halálos g yötrõdést a világ bûneit hordozva és az Atyától elhagyatva.

Vizsgáljuk meg önmagunkat! Engedelmesen követjük-e azt az utat, melyet Isten nekünk rendelt, abban a z élet helyzet ben, a hova Urunk állított? Nem kell nag y dolgokat véghezvinnünk, vagy a világot megváltoztatnunk, de legyünk engedelmesek azon a helyen, ahova Krisztus állított. Kis gyertyalángok lehetünk a körülöttünk lévõ sötétségben. Legyen bár kicsi és gyenge a fénye – minél sötétebb a hely, annál fényesebb lesz a lángja.

A z Úr Jézus engedelmes volt, végigjárta a kirendelt utat, példát mutatva, hogy mi is menjünk végig az engedelmesség útján azzal az «indulattal», ami «Krisztus Jézusban is megvolt» (Filippi 2,5). Az Õ lénye, gondolkodásmódja, cselekedetei határozzák meg életünket!

Igen, készen kell állnunk arra, hogy megalázkodjunk, hogy szolgáljunk, önmagunkat megüresítsük, ha arra van szükség. Ez az indulat legyen magatartásunk alapja az egymáshoz való viszonyunkban, ez hassa át szolgálatunkat, egész életünket. És mindez a mi Urunk és Megváltónk dicsõségére!

Ára:

A közbenjáró imádság ereje

Kis gyertyalángok lehetünk a körülöttünk lévõ sötétségben. Legyen bár kicsi és gyenge a fénye – minél sötétebb a hely, annál fényesebb lesz a lángja.

Túláradó kegyelem

Wim MALGO

Ára:

350,-Ft +postaköltség

350,-Ft

Ára:

+postaköltség

Megrendelhetõ:www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2.; rendeles@ejfelikialtas.hu; Tel.: (+36 1) 3500-343

Éjféli Kiáltás vagy személyesen a Misszióban megvásárolható

2017 január 29

Éjféli Kiáltás a világban Mitternachtsruf weltweit Megújult reménység Magyarországon Nagy Erzsébet, Budapest, Magyarország

Norbert Lieth és Natanael Winkler szolgálata a miskolci Testvérgyülekezetben

K

ülönleges élmény volt számunkra Norbert Lieth és Nathanael Winkler látogatása a múlt év õszén. Ez az az idõszak volt, amikor átgondoltuk Missziónk helyzetét Magyarországon, és feltettük magunknak a kérdést, hogyan kellene Isten Szavát minél több emberhez elvinnünk, oéyan helyeket kerestünk ahol nyitott fülekre találunk Jézus evangéliumának hirdetésével.

Férjemmel, Lászlóval, azokról a baráti és testvéri kapcsolatokról beszélgettünk, amelyek egykor az észak-magyarországi testvérgyülekezetekhez kötöttek bennünket. Beszélgetésünk közben megszólalt a telefon. A vonal másik végén egy miskolci testvérgyülekezet képviselõje szólalt meg, tudvalevõ, hogy ez Észak-Magyarországon van. Megkérdezte, meglátogatnánk-e gyülekezetét Norbert Liethtel, ugyanis nagyon szeretnék hallani igehirdetését a biblia próféciákról.

30 Éjféli Kiáltás 2017 január

Szóhoz sem jutottam meglepetésemben. Így munkálkodik az Úr! Õ meghallgatta kérésünket, mielõtt még kimondtuk volna. Ebben a csodálatos közösségben aztán Norbert és Nathanael szolgálata által mély betekintést nyerhettünk Isten szavának üzenetébe. A testvéri találkozó szeretetteljes, áldásos légkörben zajlott. Budapesten a Református Egyház Teológia dísztermében rendeztük meg összejövetelünket, amely zsúfolásig megtelt érdeklõdõ testvérekkel, akikre mély benyomást tett a bibliai próféciák üzenete. Sokan most értették meg ezeknek a végidõkre vonatkozó kijelentéseit, és ez úgy meghatotta õket, hogy könnyek között mondtak köszönetet és hagyták el a termet.

Magyarországon szeretnénk a szükségben lévõ emberekrõl is gondoskodni.

Az egyik újságcikkben nemrég «Az éhezõ emberek napjáról» olvastam, amikor Budapesten az egyházak, gyüle-

kezetek, segélyszervezetek összefogtak, és ételt osztottak. Ez nagyon szép cselekedet, ez a mi napi imakérésünk is, adjon az Úr lehetõséget, segítõ kezeket és adományozókat az ilyen rendezvényekhez. Megdöbbentem, amikor az éhes embertömeget megláttam, hosszú sorokban sorakoztak az ételosztó kocsi elõtt.

Karácsonykor lehetõségünk volt árvagyerekeket megajándékozni a svájci Éjféli Kiáltás gyülekezet jóvoltából. A gyerekek nagyon izgatottan várták a csomagokat, hisz ez volt az egyedüli ajándék, amit kaptak. Egy kis bibliai történet elõadásával kedveskedtek, és köszönték meg az ajándékokat.

Nagy öröm számunkra az a gyermekkönyv is, amelyet az Éjféli Kiáltás kiadója jelentetett meg, a bibliai történeteket tartalmazó könyvet férjem, László, rajzai illusztrálják. Nagyon szép kivitelezésû könyv, szívbõl ajánljuk mindenkinek.

Sajnos még magyarul nem kapható.

Kisebb csapattal a nyári hónapokban

Istentõl jövõ bátorítás Rebekka Wehner, Riberalta, Bolívia

Isabelle Eisses, Montevideo, Uruguay

A

misszió rádiós csapatának Uruguayban nagy szüksége van a testvérek imáira a nyári hónapokban (Dél-Amerikában decembertõl márciusig). A Maag és az Eisses család Európában tartózkodik (imádkozzunk útjukért és szolgálatukért), így Rodrigo és Silvia Rincón végzi a munkát Uruguayban. A Radio El Libertador missziós állomáson Vergarában munkatársaink, Ricardo és Mayka Windmoller elsõ gyermeküket várják február közepén, aminek mindnyájan nagyon örülünk. Azonban segítõtársakra, valamint jó szervezésre van szükségünk, hogy a Mayka távollétét is pótolni tudjuk.

Rodrigo és Silvia Rincón, gyermekeikkel.

Kérjük a testvéreket, imádkozzanak, hogy a szülés rendben lezajlódjon, anya és gyermeke egészséges legyen.

Itt az ország belsejében nem magától értetõdõ, hogy egy orvos vagy bábaas�szony mindig rendelkezésre áll, ezért van okunk az aggodalomra.

Teljes szívünkbõl köszönjük azokat az adományokat, amelyek lehetõvé tették, hogy a rádiós misszió számára egy új Suzuki Ertiga (Indiában gyártották) kocsit vehettünk, miután a régi Renault Kangoot eladtuk, amellyel eddig már 263.000 kilométert tettünk meg.

T

ulajdonképpen ez is egy kényelmes filmes este lehetett volna, mivel másnap a gyermekek nem mentek iskolába. Azonban egészen másként történt. Hatalmas vihar támadt. Villámlott, fülsiketítõen dörgött, a villany kialudt, minden sötétségbe borult. A gyerekek ordítottak félelmükben és az asztal alá bújtak.

Ekkor elmondtam nekik, hogy én nem félek a vihartól, sõt még

történt a csoportomban. Amikor azt sem tudtam, hol áll a fejem a sok tennivaló miatt, odajött egy kislány, Elisa, és megkérdezte: «Van most idõd? Én el akarom fogadni Jézust!» Azelõtt lelkesen újságolta: «Már elolvastam a teljes János evangéliumot, és most a Máté evangéliumot olvasom».

Október elején gyülekezetünk tagjaival egy missziós úton vettem részt (lásd Josua Fürst beszámolóját). Már rég vártam erre az utazásra. Az õserdõ távoli falvait látogattunk meg, melyek közül háromban nem volt gyülekezet.

Minden faluban egészségügyi ellátást is kaptak a lakosok, fõleg pa-

Rebekka Wehner hittanórán

gyönyörködöm is a villámlásban.

Elolvastam nekik a Jób 38,34–35 igeverseket: «El tudod-e juttatni hangodat a felhõkig, hogy vízáradat borítson el téged? Tudsz-e villámokat küldeni útjukra, és mondják-e neked: Itt vagyunk?»

Milyen csodálatos és hatalmas Istenünk van, Aki ilyen hatalmas zivatart küld, és minden villámot a kezében tart, tudja, hova fog becsapni! Így a gyermekek megnyugodtak, elõjöttek az asztal alól, és együtt énekeltünk dicséreteket Istenünknek. …

Egy másik napon kedves dolog

razitairtást végzett az orvosunk, istentiszteleteket tartottunk és gyermekfoglalkozásokat Annyira szép volt ezeknek a gyerekeknek, akik még semmit sem tudtak, Jézusról beszélni. Szájtátva hallgatták az evangelizációt, az óra végén egyszerûen nem akartak felállni, és elhagyni a helységet.

Aztán játszottunk is velük, énekeltünk, fürödtünk a tóban, stb., majd ugyanaz következett egy másik faluban. Hálásak vagyunk, hogy Isten megõrzött bennünket, áldásában részeltetett, megõrizte egészségünket is az õserdõben.

Éjféli Kiáltás 2017 január 31

Éjféli Kiáltás a világban

14 személlyel missziós útra indulhattunk

Evangélium a dzsungelben Josua Fürst, Riberalta, Bolívia

Heinrich katonai vezetõkkel beszélget a Puerto Cabinasban lévõ kaszárnyában.

Volt még velünk egy orvos a feleségével, hogy az embereknek, ha szükséges orvosi segítséget nyújtson.

Összejövetel a szabad ég alatt

32 Éjféli Kiáltás 2017 január

A

múlt év októberében az Úr Jézus megajándékozott bennünket azzal a lehetõséggel, hogy 14 személlyel missziós útra indulhattunk. Terepjáróval keltünk át a dzsungelen, hogy öt falut meglátogassunk. A csoporthoz tartozott egykori pásztorunk, Alejandro Llanos (aki az utazást szervezte és vezette), misszionáriusunk, Rebekka Wehner, valamint egy csoportvezetõ az internátusból, hogy a gyerekeket az evangéliummal elérje. Volt még velünk egy orvos a feleségével, hogy az embereknek, ha szükséges orvosi segítséget nyújtson.

Elkísértek a gyülekezetünk tagja és a Guayaramerinben lévõ misszió néhány munkatársa. Gyógyszereket, használt ruhákat, élelmiszert vittünk magunkkal. De a legfontosabb volt a szellemi táplálék, amit tovább akartunk adni – az evangélium örömhírét úgy az elveszettek, akiknek meg akartuk mutatni az Élethez vezetõ ösvényt, mint a megváltottak számára.

Utazásunk nagyon kétségesnek tûnt, indulás elõtt megpróbáltunk kapcsolatba lépni a falvak vezetõivel, hogy érkezésünkrõl tájékoztassuk õket. Egyszer Obed Hanisch, Alejandro lelkésszel volt úton, de felborultak a motorkerékpárral. Másodszor Alejandro az egyik faluban kénytelen volt a tûzoltásnál segédkezni, ami miatt megbetegedett, füstmérgezést kapott és meg kellett útját szakítania. Így jött el a mi utazásunk ideje, egy kissé aggódtam, mi érhet majd bennünket útközben.

Kétórás út után érkeztünk az elsõ benzinkúthoz, ahol tankolni akartunk, és üzemanyag tartalékot is beszerezni. De épp kifogyott a dízel, és csak három nap múlva vártak újabb szállítmányt. Az elsõ falu nem volt messze, úgyhogy odamentünk, és mindent

Éjféli Kiáltás Misszió In memoriam: Wim Malgo, alapító 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 3500-343 E-mail: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu Megjelenik: angol, francia, holland, olasz, koreai, portugál, román, spanyol, német, cseh és magyar nyelven.

Szövegszerkesztõ: Conno Malgo, Nagy Erzsébet

kipakoltunk. Heinrich (misszionárius Guyaramerinben) és én visszautaztunk Riberaltára, az Éjféli Kiáltáshoz. Állomásunkon megtöltöttük üzemanyagos kannáinkat, és íg y feltöltekezve este tízkor indultunk vissza a többiekhez.

Mire visszaértünk már az elsõ istentiszteletet megtartották itt, Cayuses-ben. Másnap sok feladatot kellett ellátnunk, or vosi ellátás, gyermekfoglalkozás, bibliaóra, az adományok szétosztása (élelmiszerek, ruhák). A bibliaóra témájaként ezt választottam: «Gazdagság, öröm Jézus Krisztusban». Az Úr megadta azt a kegyelmet, hogy el tudtam spanyolul mondani. Örömömre szolgált errõl a témáról beszélni és továbbadni a hittestvéreknek. éreztem, érdemes keresztyénnek lenni, és az Úr gazdagságát, szellemi áldásait felfedezni és másokkal megosztani!

Ebéd után tovább utaztunk Baqueti faluba. Az út meglehetõsen sáros volt, de a terepjárónknak nem jelentett gondot. Késõ délután tartottuk a z istentiszteletet, imádkoztunk azért, hogy sokan eljöjjenek, és hála Istennek valóban sokan eljöttek! A következõ napok hasonló ritmusban teltek – orvosi ellátás, gyermekfoglalkozás, bibliaóra, adományok osztása.

A következõ faluban, Puerto Cabinas-ban Heinrich prédikált, a témája: «Az igazi fény a sötétségben világít!»

Nem túl sokan voltak, de jelen volt négy katona is a közeli kaszárnyából. A fõnökük csak a szolgálat után jelent meg, és meghívott bennünket másnap reggel 8 órára a kaszárnyába. Hárman mentünk el, vittünk Bibliákat, keresztyén kiadványokat.

Reméltük, találkozunk a katonákkal, mert a tiszt egyedül akart velünk beszélni. A beszélgetés kellemes és személyes hangvételû volt. A végén sikerült együtt imádkoznunk. Kérte Jézus bocsánatát, és újra Isten kezé-

be tette le életét. Az volt az óhaja, hogy az örömhírt Jézus megbocsátó kegyelmérõl továbbadja. Adtunk neki egy áhítatos könyvet, amellyel napi áhítatot tarthatott katonáival. Gedeon-Bibliákat is osztottunk a katonák között. Reméljük ez a szellemi kenyér hasznos lesz a katonák számára, és segítik õket Jézus jönni, az örök életet elnyerni. Az a vágyunk, hogy ebben a faluban létrejöjjön egy gyülekezet.

Egy családdal, amely keresztyénnek vallotta ug yan magát, de ne úg y élt, egy kis összejövetelt tartottunk, énekeltünk, igeverseket olvastunk és magyaráztunk.

Amikor a negyedik falut, Cabinast elértük, már jöttek az emberek anélkül, hogy hívtuk volna õket, a hírünk megelõzött ben nü nket. Õk má r ismertek bennünket egy korábbi látogatásunkból. A gyülekezeti ház sajnos teljesen romossá vált, így a szabad ég alatt tartottuk az istentiszteletet. Két asszony megbékélt Istennel, és a gyülekezet elõtt kinyilvánították, hogy ezután csak Jézust akarják követni.

Az utolsó falu, Candelaria, volt a legnagyobb. Korán indultunk, hogy reggel megtarthassuk az istentiszteletet. Sok ember eljött, együtt dicsérhettük Istent, a prédikáció után dicsõítõ énekeket énekeltünk.

Megérte elindulni erre az útra, elvinni az evangéliumot a világnak erre a távoli sarkába. Missziós csapatunk is örömmel élte át a közösség megtartó erejét. Együtt kezdtük a napot Isten Szava mellett, és az estét is együtt fejeztük be énekelve, a nap eseményeit megbeszélve.

A kellemetlenségek és félelmek ellenére az Úr nag y örömmel és bátorsággal ajándékozott meg. Köszönjük mindenkinek, akik imáikkal kísértek bennünket itt Bolíviában és anyagilag is támogatták az út megvalósulását! Az Úr Jézus áldja meg õket gazdagon!

Fordította: Dr. Békeffy Lajos, Dálnoki László, Miklós Margit Tördelés: Bakai Attila (Éjféli Kiáltás Misszió) Képszerkesztõ: Elishevah Malgo Kiadja: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Az újság ára: 420,-Ft+postaköltség Éves elõfizetés díja: 5040 Ft + postaköltség Személyesen a Missziónknál vagy keresztyén könyvesboltokban postaköltség nélkül megvehetõ A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad! Határon túli országokba postaköltséggel 50 EUR. Tengerentúli országokba 51 EUR Forint számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

IBAN HU61 10918001-00000040-71680019 MKB; 1056 Bp, Váci utca 38.

IBAN HU44 10300002-20510628-00003285 EURO számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. IBAN HU35 10918001-00000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB MKB IBAN HU49 10300002-50100122-21004886 SWIFT (BIC) MKKBHUHB Kiadásért felel: a Misszió elnöke, Nagy Erzsébet Lelkigondozói kérdésekben írjon a fenti címünk­re.

Beth-Shalom izraeli utazás: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 35-00-343, Mobil: (+36-30) 630-7823 E-Mail: ejfel@t-online.hu ISSN: 0866-0425 Állandó programjaink Minden hónap utolsó szombatján: Asszonynap – érdekes témák, érdekes elõadók Minden hónap harmadik csütörtökjén: Tények és saláták – aktualitások Izraelbõl.

Népszerû meghívottak elõadásai, kóstoló az izraeli ételspecialitásokból.

Minden hónap második keddjén: Idõk jelei: Hol tart a keresztyénség a világ óráján? – Az alkalmat vezeti Dienes József. Meghívott szakemberek elõadásai a végidõkrõl.

Minden szerdán bibliaóra 18 órai kezdettel.

Vezeti: Dienes József.

Figyelem!

Missziónk hétfõtõl-péntekig 9.00 órától 16.30 óráig fogad telefonhívásokat.

Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13,9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Éjféli Kiáltás 2017 január 33

Éjféli Kiáltás a világban

Éjféli Kiáltás Misszió Programajánló

2017

Idõk jelei (kedd) - Hol tart a keresztyénség

a világ óráján? – Az alkalmat vezeti Dienes József.

Meghívott szolgálattevõk elõadásai a végidõkrõl.

Február 7

Július 4

Március 7

Augusztus 8

Április 4

Szeptember 5

Május 9

Október 3

Június 6

November 7

Minden szerdán

bibliaóra 18 órai kezdettel.

Vezeti: Dienes József.

Minden hónap utolsó szombatján: 15 órai kezdettel Asszonynap – érdekes témák, érdekes elõadók

December 5

Tények és saláták (csütörtök) –

aktualitások Izraelbõl. Népszerû szakemberek elõadásai, kóstoló az izraeli ételspecialitásokból.

Február 16

Július 13

Március 16

Augusztus 17

Április 13

Szeptember 14

Május 18

Október 12

Június 15

November 16

Konferencia 2017 Május 12 péntek Budapest Norbert Lieth Izraeli konferencia Július 15 szombat Budapest Norbert Lieth Szervezés alatt: Fredy Winkler (Izrael)

December 14 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 3500-343 E-mail: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu

34 Éjféli Kiáltás 2017 január

+postaköltség

Ára: 950,-Ft Próféciai példázatok

Ára: 980,-Ft

Ára: 1750,-Ft

+postaköltség

9 csodajel János Jézus beszéde az evangéliumában Olajfák hegyén

+postaköltség

A keresztyének jövõje

Norbert Lieth

+postaköltség +postaköltség

+postaköltség

Ára: 950,-Ft

Az idõ közel

+postaköltség

Ára: 550,-Ft

Ára: 750,-Ft

Ruth könyve az üdvtörténet fényében

Az idõ közel

Gedeon

Ára: 275,-Ft

Ára: 750,-Ft

+postaköltség

Ára: 1450,-Ft

+postaköltség

Hol van Messiási fény Izrael sötétjében Barnabás?

Norbert Lieth elmúlt években elhangzott legjobb prédikációi, melyek üzenete ma is aktuális, megrendelhetõek CD-n.

A sorozat elsõ 5 lemeze: A csomag ára:

3.750,- Ft +postaköltség

A lemezek külön-külön is megvásárolhatóak 800,- Ft/db áron

Az Úr eljövetelének napja, Elragadtatás, A jövõ kellõs közepén, Jövõt adni a hitnek, Megnyerni a jövõt

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu Tel.: (+36 1) 3500-343

Rendeld meg, olvasd el és add tovább!

«Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.» (Mk 16,15)

Adok majd a szomjazónak az élet forrásából ingyen. Ó, Isten, te vagy Istenem, hozzád vágyakozom.

Norberth Lieth

Ösvényeim kietlen helyekre vittek.

Gyötrelmeim óriásokká nõttek.

Amiért érdemes keresztyénnek lenni

Ó, Isten, te vagy Istenem, hozzád vágyakozom.

A te nevedben reménykedem, mert a hiábavalóság súlya rám nehezedett.

Utánad szomjazik lelkem, utánad sóvárog testem, mint kiszikkadt, kopár, víztelen föld.

Elvezeti õket az élet vizének forrásaihoz, és az Isten letöröl szemükrõl minden könnyet.

Az ember szakadatlan keresi lelki üdvösségét, de sajnos nem a megfelelõ helyen keresi azt, ezért nem találja nyugalmát. Korunk pluralizmusának jegyében nem csak feltenni szeretnénk azt a kérdést, hogy érdemes-e keresztyénnek lenni, hanem egyben meg is kívánjuk válaszolni.

Jézus sokkal többet kínál mint azt egyesek gondolnák. Ha Jézus az, Akinek mondta magát, akkor az a megváltást mint egyetlen lehetõséget engedi feltételezni és a többit mind kizárja. «Jézus egyedülálló, páratlan, csodálatos», amit ez a könyvecske szilárd indokokkal támaszt alá.

Segíts nekünk ezeket a «nyomtatott misszionáriusokat» továbbadni! Postaköltség fejében mindenki tetszése szerinti példányban rendelheti meg, amit mi rögtön el is küldünk számára!

Adományokat szivesen fogadunk!

Dicsõséged eltölt, békességed felüdít.

Megelégítesz örökkévaló, üde végtelenségedbõl.

76 oldal, színes képekkel illusztrált könyv,

A hajnali harmatra emlékezem, a völgyekben nyugvó békesség forrására.

Utánad szomjazik lelkem, a vigasztalás élõ Istene után, utánad sóvárog testem.

Kietlen pusztákon járok, holt cselekedetek terhét cibálom. Így nézek rád a szentélyben, hogy lássam szabadításodat, hatalmadat, dicsõségedet.

Mert szereteted az életnél is jobb, ajkam téged dicsõit.

63 Zsoltár alapján

Segítsen Ön is az Élet Forrásából másoknak juttatni!

Rendelje meg posta költség fejében ingyenesen a kiadványunkat: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u 2; Vagy rendelés@ejfelikialtas.hu email címen.

Elvezeti õket az élet vizének forrásaihoz, és az Isten letöröl szemükrõl minden könnyet. www.ejfelikialtas.hu

Az újság ára: 420,-Ft