Éjféli kiáltás 2016 december by Éjféli Kiáltás Misszió

Nemzetközi folyóirat a bibliai próféciákról

Éjféli Kiáltás www.ejfelikialtas.hu jf liki lt h ■ 2016 2016. december d b – 12. 12 szám á

«Nem lesz szomorú a karácsonyom»

Próféciai példázatok

+postaköltség

Ára: 980,-Ft

+postaköltség

Ára: 950,-Ft

+postaköltség

Ára: 1750,-Ft

9 csodajel János Jézus beszéde az evangéliumában Olajfák hegyén

A keresztyének jövõje

Norbert Lieth

+postaköltség

Ára: 750,-Ft

üdvtörténet fényében

Ára: 950,-Ft

AAzz iidõ dõ kközel özel

+postaköltség

Ára: 550,-Ft

Ára: 275,-Ft Ruth könyve az

Az idõ közel

Gedeon

+postaköltség

Ára: 750,-Ft

Ára: 1450,-Ft

+postaköltség

Hol van Messiási fény Izrael sötétjében Barnabás?

Norbert Lieth elmúlt években elhangzott legjobb prédikációi, melyek üzenete ma is aktuális, megrendelhetõek CD-n. A sorozat elsõ 5 lemeze: A csomag ára:

3.750,- Ft +postaköltség

A lemezek külön-külön is megvásárolhatóak 800,- Ft/db áron

Az Úr eljövetelének napja, Elragadtatás, A jövõ kellõs közepén, Jövõt adni a hitnek, Megnyerni a jövõt

MEGRENDELHETÕ: www.ejfelikialtas.hu 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. rendeles@ejfelikialtas.hu Tel.: (+36 1) 3500-343

TARTALOM

ÜDVÖZLET RENÉ MALGOTÓL

CÍML APON 4 Nem lesz szomorú a karácsonyom 9 Öröm, nagy öröm

NÉZÕPONTBAN 14 «Jer, tárjunk ajtót még ma mind…» 17 Karácsonyi capriccio 2016 23 «Fontos, hogy ne álljunk meg a kedvenc igeverseknél, hanem a Bibliát teljességében olvassuk és tanulmányozzuk» 26 A fenevad, az Antikrisztus és a parázna nõ 28 Isten családjának érzésvilága

É JFÉLI KIÁLTÁS 32 Megkaptuk a munkavállalási engedélyt 32 Isten a szenvedés által is mûködik 32 Új «Chamada» 33 Isten csodája 33 Vakáció és karácsony 34 Éjféli Kiáltás Misszió

3 12 29 33

Üdvözlet

Innen-onnan Bölcsességek Impresszum

«MINDEN ÉVBEN ÚJRA…» Így hangzik egyik kedves karácsonyi énekünk címe, és így folytatódik: «Minden évben újra eljön a kis Jézus örömhírt hozva …» És valóban, minden évben olyan sok szeretettel emlékezünk meg ennek a «tehetetlen» kisded Jézusnak az eljövetelére, Akit az «Isten anyja» karjaiban látunk magunk elõtt. Nos, talán enynyi elég is a néphagyományos «kitérõbõl», mivel én ezzel az elõszóval nem a minden évben visszatérõ kis Jézusról szeretnék beszélni, hanem az emberi alakot öltött Istenrõl, Jézus Krisztusról. Magam részérõl lélegzetelállító csodának tartom, hogy az Úr Jézus Isten formájában nem tekintette zsákmánynak, hogy Õ Istennel egyenlõ, hanem megüresítve Önmagát, szolgai formát vett fel, és emberekhez lett hasonló (vö. Filippi 2,6–7). Nem tudom, mások milyen eredményre jutnak, ha komolyan elgondolkodnak azon, mit is ünneplünk tulajdonképpen karácsonykor, vagy mire kellene emlékeznünk ezekben a napokban. Isten emberré lett – ezt a csodát kellene átélnünk, ezért kellene hálát adnunk, mert hisz ez az örömhír minden karácsonyi finomságnál ízletesebb és pompásabb. És ha tudatosul bennünk, hogy az emberi alakot öltött Isten nemcsak úgy, egy pillanatra hagyta el a mennyei dicsõséget elhozva hozzánk az Atya szeretetteljes üdvözletét, hanem emberré válásával már a szeme elõtt lebegett az önként vállalat kereszthalál is, akkor valóban nem találunk szavakat. A döbbenettõl magunkhoz térve feltehetjük a kérdést: «De mindezt miért tette?» És anélkül, hogy Isten teljes üdvtervét magyarázni kezdenénk, nagyon egyszerûen, de mégis szívbemarkolóan válaszolhatunk: «Szeretetbõl!» Igen, «abban nyilvánul meg Isten hozzánk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el a világba, hogy éljünk õáltala. Ez a szeretet, és nem az, ahogy mi szeretjük Istent, hanem az, hogy õ szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelõ áldozatul bûneinkért» (1János 4,9–10). Valóban, pompásabb minden karácsonyi menünél, és értékesebb a legdrágább ajándéknál, mert a Biblia karácsonyi történetében nem egyszerûen egy szép, szívhez szóló tör-

ténetrõl van szó, hanem arról, hogy Isten látható módon beavatkozott a világ és az emberiség történelmébe. Még ha abban az idõben, több mint 2000 évvel ezelõtt, Izráelben és a világ nagy részén szinte senki nem is vett e születésrõl tudomást, akkor is valami felfoghatatlan, lélegzetelállító dolog történt, amely az eget és a földet is megrengette: «Az angyal pedig ezt mondta nekik: «Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítõ született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában» (Lukács 2,10–11). Ez a gyermek nem egyszerûen megpillantotta a világ világosságát, nem, Õ Maga a világ Világossága: «Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: õ jött el a világba» (János 1,9). Milyen örömüzenet, és mekkora öröm, ha ráadásul még azt is tudjuk, hogy: «nincs tehát most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak» (Róma 8,1)! Ebben a bizonyosságban kívánok minden kedves Olvasónknak és családjaiknak sok örömet, és az ahhoz szükséges idõt és nyugalmat, hogy legyen idejük hálaadásra is; szívbõl kívánom, hogy mindenkinek áldott adventje és karácsonya legyen, mindenekelõtt pedig hûséges Istenünk és a mi Urunk, az Úr Jézus Krisztus áldását, Aki elhagyta a menynyei dicsõséget, hogy bennünket megváltson! Szívélyes üdvözlettel Thomas Lieth, az Éjféli Kiáltás Misszió igehirdetõje

Kérjük vegye figyelembe, hogy irodánk karácsony és újév között zárva van. (2016 december 23-tól – 2016 január 2-ig) Kívánunk Önnek áldott adventet és karácsonyi ünnepeket. Éjféli Kiáltás Misszió

Éjféli Kiáltás 2016 december

CÍMLAPON

Nem lesz szomorú a karácsonyom Néhány ok, amiért karácsonykor örvendezhetünk, boldogok és hálásak lehetünk.

a várjuk, ha nem, az ünnepnapok minden évben beköszöntenek. November közepétõl megváltozik a mindennapi életünk, és ez tart egészen január elejéig – sok örömben van részünk, de stressz és fáradság is társul az örömhöz. Feszültségek a családban (melyik rokonnál kellene ünnepelnünk? Kinek mit vegyünk ajándékba), az elintéznivalók soha véget nem érõ listája, pénzügyi nehézségek, túlzott elvárások az ajándékokat illetõen – minden okunk meg van arra, hogy ebben az idõszakban levertek legyünk a ránk nehezedõ nyomástól.

Lehetséges-e karácsonyra várva az igaz belsõ boldogságot megtalálni még az ünneppel járó stressz közepette is? Igen. Az igazi öröm – az, amelyet az Úr Jézus kínál – mert Õ a karácsony lényege, Róla szól valójában a karácsony! Figyeljük meg, mit mond az angyal a pásztoroknak Jézus születésekor: «Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz» (Lukács 2,10). Az a görög szó, amelyet mi a «nagy» melléknévvel fordítunk, a megas – ami azt jelenti, hogy nem egyszerûen nagy örömhírrõl van szó, hanem

a legnagyobbról, a «mega-örömrõl». Ez a legjobb és legnagyobb üzenet, amit valaha is közvetítettek, vagy elhozhatnak az emberiségnek. Ez az üzenet mély, maradandó örömet jelentett azoknak, akik kapták. A Contemporary English Version ezt a verset így fordítja le: «Good news for you, which will make everyone happy» – «Jó hír ez számotokra, amely mindnyájatokat boldoggá tesz». Az Ézsaiás 52,7-ben ezt olvassuk: «Mily szép, ha feltûnik a hegyeken az örömhírt hozó lába! Békességet hirdet, örömhírt hoz, szabadulást hirdet. Azt mondja Sionnak: Istened uralkodik!» Az ige itt arra figyelmeztet, hogy a mi feladatunk mindenkihez eljuttatni az «örömhírt» az Úr Jézusról. Ha az az üzenet, amelyet egész évben beleértve a karácsonyi szolgálatokat is hirdetünk, nem foglalja magában az örömet, melynek forrása Jézus, akkor ellentmondunk Isten szavának (Ézsaiás 52,7). Az evangélium a boldogító igazságot kínálja a gondokat, bajokat, fájdalmakat hozó bûn helyett, amelyet Maga Jézus ajándékoz nekünk – az emberré vált örömforrás, a boldogság

emberi alakban. Az evangélium szabaddá és boldoggá tesz! A karácsonyi énekek versszakai az igazi öröm kifejezõi: «Jertek, ó keresztyének, mondjunk halleluját…», vagy egy másik kedves ének így szólít fel «Örvendezzetek, örvendezzetek, ti hívek…». Öröm, ujjongás, örvendezés a megfelelõ válasz Jézus érkezésére. Az az evangélium, amelyet nem hat át a mindent betöltõ öröm, az nem Istenrõl szóló evangélium. Az Isten által ajándékozott mély öröm nélkül karácsony ünnepe nem közvetítheti a Jézusról szóló örömüzenetet. Hogyan élhetünk át igazi boldogságot ezekben az ünnepnapokban? Elsõsorban istenfélelemben meghatározott célokat és feladatokat kell magunk elé tûznünk, és ennek megfelelõen alakítanunk életünket. Ha megbékéltünk Istennel, és az új égrõl és földrõl szóló bibliai tanítást helyesen értelmezzük, akkor biztosak lehetünk abban, hogy részesülünk az örökké tartó tökéletes boldogságban. Ez az öröm és boldogság maradéktalanul akkor valósul meg, amikor Isten üdvter-

CÍMLAPON

AZ ELINTÉZNIVALÓK SOHA VÉGET NEM ÉRÕ LISTÁJA, PÉNZÜGYI NEHÉZSÉGEK, TÚLZOTT ELVÁRÁSOK AZ AJÁNDÉKOKAT ILLETÕEN – MINDEN OKUNK MEG VAN ARRA, HOGY EBBEN AZ IDÕSZAKBAN LEVERTEK LEGYÜNK A RÁNK NEHEZEDÕ NYOMÁSTÓL.

Éjféli Kiáltás 2016 december

vének csúcspontjaként a megígért új ég és az új föld létrejön. A karácsony sok ember számára jelenthet különbözõ okokból nehéz idõszakot. Isten azonban a szenvedés közepette is vigasztalja népét: «Mert én új eget és új földet teremtek, a régire nem is emlékeznek, senkinek sem jut eszébe» (Ézsaiás 65,17). Hogyan kellene felelnünk erre az ígéretre? Isten örömteli szavakkal írja le az új földet, azt a helyet, ahol a népével együtt Õ Maga is örvendezni fog: «Ezért örvendjetek és vigadjatok mindörökké annak, amit teremtek. Mert Jeruzsálemet vigasságra teremtem, népét pedig örömre. Vigadozni fogok Jeruzsálemmel, és örvendezni népemmel. Nem hallatszik ott többé sírás és jajgatás hangja» (Ézsaiás 65,18–19). A ránk váró örökkévalóság és annak

teljessége már az itteni, jelenlegi földi életünket is pozitíven kellene befolyásolnia. Ezért ez a mi feladatunk is, hogy az ottani ránk váró örömökbõl naponta merítsünk erõt, vigaszt, bátorítást, miközben Krisztusra tekintünk, és a mennyei otthonra, ahol ígérete szerint helyet készít számunkra. Ez az örökkévalóság-perspektíva segíthet a jelenlegi életünk elvárásain és vágyain javítani, különösen az ünnepnapok idején. A bibliai látásmód rendkívül optimista és örömteli, de azért felismeri és nem veszíti szem elõl a veszendõ világ mai realitását sem. Ha elvárásainkat valós alapokra helyezzük, és nem gondoljuk azt, hogy minden dolognak a mi elképzeléseink szerint kell végbemennie, hanem vágyainkat inkább az örökéletre irányítjuk, életünket és

annak menetét is Isten kezébe helyezzük akkor ma is igazi örömet és boldogságot élhetünk át. Ha az ítéletre gondolunk, amely Isten kegyelme nélkül tulajdonképpen megérdemelnénk, akkor minden öröm, legyen az kicsi vagy nagy, nem más, mint meg nem érdemelt ajándék – vagyis Isten végtelen szeretete irántunk. Ha boldog pillanatokban van részünk, legyünk hálásak érte, ha pedig nem, tudnunk kell és bizonyosnak kell lennünk abban, hogy egy napon boldogságunk teljes és örökké tartó lesz. Isten nem mondta, hogy nem lesz részünk szenvedésekben vagy nehézségekben – sõt kijelentette, hogy ezek várnak majd ránk (János 16,33). Így ne érjen bennünket meglepetésként, ha nehéz helyzet elé kerülünk, még karácsony idején sem. Legyen az valami jelentéktelen

dolog, mint például az odaégett pulykakakas, vagy egy szörnyû trauma amikor valamelyik szerettünket elveszítettük, Isten így biztat bennünket: «Szeretteim! A szenvedés tüze miatt, amely megpróbáltatásul támadt közöttetek, ne háborogjatok úgy, mintha valami meglepõ dolog érne titeket» (1Péter 4,12). Ha arra számítunk, hogy Isten majd életünket egyszerûvé teszi, csak meg kell térnünk, akkor gondolkodásunk nem biblikus. Keresztyénekként megmenekülünk az örök kínszenvedéstõl, mert már Isten gyermekeinek családjához tartozunk, Isten betekintést akar adni az Õ jelenlétében eltöltendõ dicsõségbe, ahol állandó az öröm és örökké tartó gyönyörûség (Zsoltárok 16,11). Isten ezt megígérte nekünk. De vajon melyik idõpont lenne a legmegfelelõbb az Isten jelenlétében eltöl-

tendõ örök életrevaló összpontosításban, ha nem éppen karácsony? Másként látjuk majd az életet, ha arra gondolunk, hogy szorongattatásaink a mennyei Atyánknál elmúlnak. Õ az, aki mindent tud, minden felett rendelkezik, és szuverenitásában mindent javunkra fordít: «Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott» (Róma 8,28). Minél inkább elmélyül Isten szuverén kegyelmébe vetett hitünk, annál boldogabbak leszünk. Isten mindenható, nincs olyan, amit meg ne tehetne, és Õ a szeretet, így minden cselekedetét a szeretet irányítja, és a mi érdekünket szolgálja. A mi Teremtõnk szuverén hatalommal rendelkezik az egész univerzum felett, minden teremtménynek Ura és parancsolója, még a gonosz hatalmak felett is. Nekünk, embereknek a lelkiállapotunkat a körülményeink is meghatározzák. A megszakadt kapcsolatok ilyenkor, karácsony táján jobban fájnak, mint máskor. Az ajándékok iránti elvárások is feszültségeket, idegességet fokozhatják. A mások karácsonyának a mienkkel való összehasonlítása szomorúságot válthat ki belõlünk különösen, ha magányosok vagyunk, vagy kirekesztettnek érezzük magunkat. De minden körülmény alkalmat kínál a lelki növekedésre, a nehézségek felülemelkedésén és végsõ soron a javunkat szolgálja. Ha a nehézségek hulláma elnyeléssel fenyeget, jusson eszünkbe a mi kõsziklánkra és Megváltónkra tekinteni (Zsoltárok 19,14). A próféta is így vigasztal: «Ne bánkódjatok, mert az ÚR elõtt való öröm erõt ad nektek!» (Nehémiás 8,10). Bátorító üzenet ez azoknak is, akik az ünnepnapokon egyedül érzik magukat, és nehezen viselik terheiket. Ha nincsenek is barátok és szeretõ családtagok körülöttük, nem szabad elfelejteniük, hogy Krisztus megígérte, Õ velünk lesz mindenkoron a világ végezetéig (Máté 28,20), és Õ soha nem hagy el bennünket (Zsidók 13,5). Vizsgáljuk meg gondolatainkat, nem szállta-e meg valami külsõ ránk nehezedõ nyomás, ami ellen tehetetlennek érezzük magunkat. Pál figyelmeztet: «… testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretet-

Éjféli Kiáltás 2016 december

CÍMLAPON

NEKÜNK IS ISTEN IGÉJÉNEK TALAJÁBAN KELL GYÖKEREZNÜNK, AZ ÉLÕ VÍZZEL ÖNTÖZTETNÜNK, ÉS AZ Õ KEGYELMÉNEK RAGYOGÓ FÉNYÉBEN FÜRÖDNÜNK.

Éjféli Kiáltás 2016 december

reméltó, ami jó hírû, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!» (Filippi 4,8). Ez viszont nem történik meg automatikusan. Ha azonban kifejlesztjük azt a képességünket, hogy minden esetben Istenre tekintünk, akkor már ösztönösen arra irányítjuk gondolatainkat, ami Krisztusban boldoggá tesz. Természetesen soha nem jelenthetjük ki könnyelmûen: «A boldogság csak elhatározás kérdése». Nem mindig egyszerû megtalálni a Krisztusban való örömet. Attól még nem leszünk boldogok, ha megfeszített munkával igyekszünk gondolatainkat Rá irányítani, és a jókedvet magunkra erõltetni. Sokkal inkább arra kell törekednünk, hogy hála legyen a szívünkben és így odaadással fogadjunk minden isteni ajándékot és kegyelmet. Isten megadja azt, amire szükségünk van, hogy boldogok legyünk, és képessé tesz Szelleme által megelégíteni bennünket az Õ kegyelmével, bízni Õbenne, és engedelmeskedni Neki. Olyan döntések meghozatalához segít, amelyek örömet és boldogságot hoznak életünkbe. Igéje által felszólít, hogy félelemmel és rettegéssel munkálkodjuk üdvösségünk érdekében, miközben az Õ erejére és kegyelmére hagyatkozunk (Filippi 2,12–13). Ha alázatos szívvel és hálaadással éljük minden napjainkat, látni fogjuk, mennyi örömforrás vesz körül bennünket csak meríteni kell belõle. Isten több száz alkalmat ad arra, hogy hálásak legyünk minden órában, csak kérnünk kell Õt, nyissa meg a szemüket, hogy meglássuk azokat különösen, amikor lelkünk leterhelt pedig örvendeznünk kellene – mint amikor például Krisztus születését ünnepeljük! Ha a hálaadás mindennapi gyakorlatunkká válik, Istent is jobban dicsõíthetjük, és mi is nagyobb örömben részesülünk. A nehéz helyzetekben is hálásak lehetünk, mert Isten nem hagy el bennünket, hanem a nehézségeket is a javunkra fordítja. Mindegy, milyenek a körülményeink ezen a karácsonyon, örömet találhatunk a hálaadásban, ha megköszönjük Isten gondoskodását. Igyekezzünk másoknak is segíteni, szolgálatunkkal örömet szerezni, ez Isten elvárása velünk szemben. «Semmit ne tegyetek önzésbõl, se hiú dicsõségvágyból, hanem alázattal különbnek

tartsátok egymást magatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is» (Filippi 2,3–4). Ily módon megsokasodik az öröm, növekszik, mint a gyümölcs a fán. Ha a fa elegendõ napfényt és esõt kap, és termékeny talajban gyökerezik, akkor bõséges termést hoz. Ilyen termés a Krisztusban való öröm is, amely meghozza a Lélek gyümölcsét, ahogyan a Galata 5,22-ben olvashatjuk. Nekünk is Isten igéjének talajában kell gyökereznünk, az élõ vízzel öntöztetnünk, és az Õ kegyelmének ragyogó fényében fürödnünk. Akkor részesülünk abban a boldogságban és örömben, amit csak Isten adhat, Aki emberré lett, kínhalált szenvedett, meghalt és harmadnapon feltámadott, hogy ne csak itt legyen örömünk, hanem mienk lehessen a véget nem érõ boldogság a mennyei dicsõsségben. R A NDY ALCOR N

Öröm, nagy öröm

A cikk megjelent angol nyelven az Eternal Perspectives kiadvány téli számában, 2015.

Az új ég és az új föld Az Ószövetség prófétái új földet ígértek Izráel népének, ahol Isten az Õ népe között fog lakozni (Ézsaiás 65; Zakariás 14). Ez az ígéret akkor teljesedik be, amikor Jézus Krisztus minden szentjével dicsõségben visszatér a földre, a zsidó nép maradéka megtér, és az Úr felállítja Ezeréves birodalmát, amelyet Jeruzsálembõl fog kormányozni (Ézsaiás 2; Zakariás 12; Jelenések 20). Jézus Krisztushoz való kötõdésünk által mi is örökösök és Isten népének tagjai, valamint országának birtokosai vagyunk (Efézus 2–3). Amikor pedig az Ezeréves birodalom itt a földön elmúlik, a Fiú átadja az uralmat Istennek, az Atyának, és Õ lesz az újjáteremtett univerzumban minden mindenekben; akkor örök idõkig Izrael megváltott népe és a nemzetek megváltottjai között fog lakozni (1Korinthus 15,28; Jelenések 21–22).

z az asszony soha nem állt az élet napos oldalán. Ellenkezõleg, csak a sötét, örömtelen létre tekinthetett vissza. Így véget akart vetni életének, és erre éppen a szentestét választotta. Rendbe rakta a lakást, a tablettákat elõkészítette az éjjeliszekrényre, a tûzhelyen melegedett hozzá a víz. Éppen amikor forró vizet akart a tablettákra önteni, csengettek. Egy csoport fiatal állt a bejárati ajtó elõtt, és az «Ó, mi örömteli» kezdetû karácsonyi éneket énekelte. Épp ez hiányzott neki ebben a helyzetben. A fiatalok az ének befejeztével átadtak neki egy borítékot egy kisebb pénzösszeggel és egy karácsonyi CD-t, majd boldog karácsonyt kívánva folytatták útjukat. Nem sejtették, hogy az asszony elõtt az új élet útját nyitották meg. «Ez az az éj, mely elhozta hozzám a nagy Isten örömüzenetét. A gyermek, kinek angyalok serege szolgál, fénnyel ragyogta be életem sötét egét. E mennyei fény körülvesz, élet, vele százezer földi nap sem versenyezhet. » Nos, hol találta meg ez az asszony az igazi, maradandó örömet, azt a fajta örömet, amely felülkerekedik a halálos szomorúságon is? A választ az a megjegyzés tartalmazza, amelyet egyszer valakitõl hallottam: «Az igazi öröm a mennybõl szállt alá.» Egy másik megjegyzés ezt erõsíti meg: «Az öröm nem a szomorúság hiánya, hanem az Isten jelenléte.» Ez a két kijelentés karácsony csodáját írja le. Jó 2000 évvel ezelõtt Jézus eljött erre a világra, hogy elhozza hozzánk az igazi örömet. Az emberek bûnei, mint az igazságtalanság, önzés, kapzsiság, megfojtják az örömet ebben a világban. De

Éjféli Kiáltás 2016 december

CÍMLAPON

Jézus Krisztus földre jötte óta hangzik az örömüzenet, amint Lukács evangéliumában olvassuk: «... hogy megtanítsd népét az üdvösség ismeretére, bûneik bocsánata által, Istenünk könyörülõ irgalmáért, amellyel meglátogat minket a felkelõ nap a magasságból; hogy világítson azoknak, akik sötétségben s a halál árnyékában lakoznak, hogy ráigazítsa lábunkat a békesség útjára» (Lukács 1,77–79). Az evangéliumok leírják az elsõ karácsony történetét, Jézus megszületését. Mindegyik külön kihangsúlyozza az esemény örömteli voltát – mégpedig négyszer megismételve. A karácsony tehát az igazi öröm ünnepe. 1. Elsõ alkalommal akkor olvasunk az örömrõl, ujjungásról, amikor a Jézussal áldott állapotban lévõ Mária meglátogatja rokonát, Erzsébetet, aki szintén gyermeket vár. Amikor Erzsébet meglátja Máriát, így kiált fel: «… íme, amint meghallotta köszöntésed hangját, ujjongva mozdult meg a magzat méhemben» (Lukács 1,44). Erzsébet nagyon sokáig nem tudott áldott állapotba kerülni, gyermeket hozni a világra. Ez abban az idõben különösen tragikus volt egy zsidó nõ életében. Sokan Isten büntetését látták a gyermektelen asszonyon, és ezért Erzsébetet is lenézték. Mivel abban az idõben a gyermekek gondoskodtak idõs szüleikrõl, így Erzsébet a hosszú gyermektelen éveken át nem látta biztosítottnak öreg napjait. Ettõl minden bizonnyal sokat szenvedett, védtelennek, magányosnak, megvetettnek érezhette magát, semmi perspektívát nem látott maga elõtt. De minden hirtelen megváltozott. Erzsébet fiút hordott a szíve alatt, aki majd Jézus útjának elõkészítõje lesz. Jézus megjelenésével egyszerre élettel, örömmel, értelemmel telítõdött meg a napjai. Talán nekünk is eszünkbe jutnak ilyen gondolatok: «Mi értelme van tulajdonképpen az életemnek? Mit mutathatok fel? Mi marad utánam? Az egészségi állapotom se a legjobb. Semmi fontosat vagy jelentõset nem

10 Éjféli Kiáltás 2016 december

JÖN A MEGVÁLTÓ! Jön a Megváltó, meleggel, fénnyel tölti be házunk! Csak jól vigyázzunk, hogy észrevétlen el ne haladjon, s itt ne maradjunk mi a sötétben! Szép karácsonyfa nem elég nékem. Nem elég semmi. Jön a Megváltó: Õt magát vágyom szívembe venni. Olyan lesz akkor, mintha minden nap karácsony lenne! Puha jászolként vár a szívem rád: Végy, Uram Jézus lakozást benne! Túrmezei Erzsébet

hoztam létre, nem is beszélve valami nagyszerû, maradandó dologról. Értéktelen, használhatatlan vagyok, és ez szomorúsággal tölt el.» De ha keressük a Jézussal való találkozást, akkor minden másként lehet. 2. Második alkalommal a karácsonyi történetben, Máriának, Jézus anyjának énekében találkozunk az örömmel. Amikor Isten csodája által áldott állapotban volt, így kiáltott fel: «Magasztalja lelkem az Urat, és az én lelkem ujjong Isten, az én Megtartóm elõtt» (Lukács 1,46–47). Mária a jelentéktelen településen, Názáretben élte gyermeksége éveit. Szegény körülmények között élt, és még nagyon fiatal volt. Az asztalos József jegyeseként semmi különleges nem mutatkozott életében. Nevének jelentése «keserûség» vagy «szomo-

rúság». De Jézus megjelenésével egyszerre megváltozott élete, új értelmet nyert. A Szentlélek által benne fogant meg Isten Fia, amint arról az evangéliumok beszámolnak. Így a «szomorúság» túláradó örömmé változott. Betlehemet, ahol Jézus megszületett, és Názáretet késõbb zarándokok milliói keresték fel. Ma a világ legismertebb helységei közé tartoznak. Mária pedig a világtörténelem legjelentõsebb aszszonya lett. Te is kedves Olvasóm, jelentéktelennek érzed magad? Kiszolgáltatottnak, szomorúnak? – Isten a Te életedet is meg akarja változtatni, Jézust érted is elküldte erre a világra, mert az életeddel terve van. 3. A karácsonyi történet harmadik öröme a pásztoroknak szólt Betlehem mezején. Lukács így ír errõl: «És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta õket az Úr dicsõsége, és nagy félelem vett erõt rajtuk. Az angyal pedig ezt mondta nekik: «Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítõ született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában» (Lukács 2,9–11). Abban az idõben a pásztoroknak nem sok tekintélyük volt, jogaik szinte semmi. Gyakran lakhellyel sem rendelkeztek, írni, olvasni sem tudtak. A rablókkal és a csalókkal tekintették egyenrangúaknak õket. A kegyes, vallásos Izráelben tilos volt tõlük valamit vásárolni, mert a gyanú szerint lopott dolog is lehetett. A bíróságon sem jelenhettek meg tanúkként. Mások juhait õrizték, õk saját maguk nem rendelkeztek semmilyen tulajdonnal. Túlnyomórészt ápolatlan, durva emberek voltak. Ám a pásztorkodás mégis nagy felelõsséggel járt, és kötelességtudatot követelt. Éjjel-nappal szolgálatban voltak, munkájuk nem volt veszélytelen. Hisz a nyájat meg kellett védeniük a vadállatoktól és a tolvajoktól. Napjainkban a pásztorok nagy tisztességnek örvendenek. Egyetlen karácsonyi jelenetbõl sem hiányozhatnak a pásztorok figurái.

A bölcsek ellentétben a pásztorokkal gazdagok voltak, arannyal, kincsekkel rendelkeztek, de tekintélyesek, nagy tudásúak is, viszont a lényeg hiányzott az életükbõl: a találkozás Jézus Krisztussal, Isten Megváltójával. Ebben a tekintetben nem voltak többek a pásztoroknál. A Jézussal való személyes találkozás után a bölcsek a reménység hordozóivá váltak. Az évszázadok során hozzájuk hasonlóan számtalan ember talált rá a megváltásra és a túláradó örömre. Isten többet akar adni, mint pozíciót, elismerést, jólétet, társadalmi rangot. Õ az öröm kincsét akarja nekünk adni. Ki akar ragadni a mindennapok taposó malmából, és az igazi örömmel megajándékozni. A szórakozás, a világi örömök megvásárolhatóak, de az igazi örömet csak Isten adhatja ajándékként – az ajándékot pedig illik elfogadni. Ez a négy példa mutatja, hogy Jézus mindenkiért eljött erre a világra, és senki sincs kirekesztve:

JÓZSEF JÉZUS

144 000 + 2 TANÚ KIK AZOK

WIM MALGO

- Eljött az olyan kilátástalan helyzetûekért, mint Erzsébet, - a világ jelentéktelenjeiért, mint amilyen Mária, - az értéktelenekért, és megalázott sorsúakért, mint amilyenek a pásztorok - és az értelmiségiekért, a tekintélyesekért, mint a bölcsek. Mindnyájukat öröm töltötte el, amikor Jézust befogadták életükbe. Egy palliatív (fájdalomenyhítõ) gondozónõ elmondása szerint élete végén sok ember megbánja, hogy nem engedte meg magának a boldogságot. Jézus a megszemélyesített öröm; engedjük, hogy Õ töltse be az életünket! Arra szólítom fel az Olvasóimat, hogy mondjuk együtt ezt az imádságot: «Úr Jézus Krisztus, szenvedek a kilátástalan és reménytelem helyzetemtõl, úgy érzem, jelentéktelen az életem. Vétkek terhe nyom, és belsõ magányosság gyötör. Eljöttél erre a világra, jöjj be az én életembe is. Ámen!» NOR BERT LIETH

AZ EZERÉVES BIRODALOM

Te is, kedves Olvasóm, arra vagy hivatva, hogy ennek a nagy örömnek tanúja legyél. Szorgalmasan, kötelességtudóan dolgozol, de talán nem vagy különösen kiemelkedõ vagy híres és jelentõs személyiség. Esetleg takarító vagy és mások után takarítasz, lehet építed mások házait, mosod a mások ruháit, vagy gondozod mások kertjeit, hordod a felgyülemlett szemetet, hulladékot végzed a napi rád szabott munkát irodában, munkahelyen, kórházakban, hivatalokban. Nem vagy jelentõs társadalmi személy? – Akkor úgy, mint a pásztoroknak, az angyalok üzenete pontosan Neked szól. 4. Végül az öröm negyedik alkalommal a megszületett Jézust keresõ napkeleti bölcsek örömeként fordul elõ. Máté így ír errõl: « Amikor meglátták a csillagot, igen nagy volt az örömük. Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták õt. Kinyitották kincses ládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát» (Máté 2,10–11).

ÁRA:

1450,-FT

ÁRA:

POSTAKÖLTSÉG

IZRÁEL UTÓLSÓ FIA

1250,-FT

A KÖZBENJÁRÓ IMÁDSÁG EREJE

ÁRA:

Megrendelhetõ:www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2.; rendeles@ejfelikialtas.hu; Tel.: (+36 1) 3500-343 vagy személyesen a Misszióban megvásárolható

750,-FT POSTAKÖLTSÉG

POSTAKÖLTSÉG

ÁRA:

350,-FT POSTAKÖLTSÉG

ÁRA:

350,-FT POSTAKÖLTSÉG

Éjféli Kiáltás 2016 december 11

NÉZÕPONTBAN

Berthold Schwarz:

Keresztyének és a teológiai haladás erthold Schwarz teológus a Facebook-on reagált a technikai haladással és az okostelefon használatával kapcsolatos kérdésre. Úgy véli, hogy erre két «egymással ellentétes» választ lehet adni: Egyfelõl «az önrendelkezés jogával összhangban ezekkel élni kell», másfelõl azonban «el lehet rugaszkodni a valóságtól, és aszkézisbe vonulni». Az elsõ reakció a helyes. A másodikról ezt írja: «Semmi biblikust és keresztyénit nem látok benne, olyat sem, ami a biblikus megszentelõdésnek megfelelne». Schwarz szerint az ilyen magatartás amely inkább «az ókor filozófiai dualista világszemléletéhez áll közel». Kipellen-

gérezi ezeket az ártalmatlannak tûnõ kérdéseket, amelyek «az ájtatoskodó aszkézis katasztrófájához és a valóság tagadásához» vezethetnek: «És mit csináltunk akkor, amikor nem volt áram? És amikor autó sem volt?» Ezek olyan kérdések, amelyek «semmit sem segítenek, inkább tévesen rossz lelkiismeretet keltenek bennünk». Schwarz következtetése így hangzik: «A keresztyének használják, amit a kultúra és a technika kínál a Szentírás iránti felelõsségtudattal, és nem esnek áldozatául a tévesen értelmezett aszkézis filozófiájának, amely az anyagi és technikai javakról való lemondást mnr propagálja.»

Luther és az «Ámen» mélységbõl kiáltok Hozzád, Uram! címû áhítatos könyv Martin Luther imádkozást segítõ és ösztönzõ gondolatait gyûjti össze. Az «Ámen»-t magyarázva a német reformátor a «Miatyánk magyarázata az együgyû laikusoknak» címû mûvében ezt írja: «a szó héber eredetû, és jelentése ‹bizony› vagy ‹biztosan›. Komolyan kell gondolni ezt a szót, mert a hitet bizonyítja, azt a hitet, amelynek minden kérést kísérnie kell.» Luther, a Jakab 1,6-ra és a Prédikátorok 7,8-ra hivatkozva kijelenti: «Mert ha imádságod végén szívbõl jövõ bizalommal és hittel ‹Ámen›-t mondasz, akkor az imádság biztosan

12 Éjféli Kiáltás 2016 december

rögzített és meghallgatott lesz. Ha pedig a végérõl hiányzik az ‹Ámen›, akkor az ima elejének és közepének sincs semmi értelme.» mnr

«A KERESZTYÉNEK HASZNÁLJÁK, AMIT A KULTÚRA ÉS A TECHNIKA KÍNÁL A SZENTÍRÁS IRÁNTI FELELÕSSÉGTUDATTAL, ÉS NEM ESNEK ÁLDOZATÁUL A TÉVESEN ÉRTELMEZETT ASZKÉZIS FILOZÓFIÁJÁNAK, AMELY AZ ANYAGI ÉS TECHNIKAI JAVAKRÓL VALÓ LEMONDÁST PROPAGÁLJA.»

Elohim vagy Jahve? www.bibelstudium.de internetes oldalon Marco Leßmann az Ószövetség különbözõ héber elnevezéseirõl ír, melyeket Istennek adtak. Szerinte nem véletlen az, hogy Isten egyszer úgy nevezi meg Önmagát, hogy «Elohim» máskor meg úgy, hogy «Jahve»: «Elohim a hatalmas, fenséges Isten. Jahve a neve Istennek, amikor kapcsolatba lép az emberekkel. Valaki ezt így fogalmazta meg: ‹Elohim a távoli Isten, Jahve pedig a közeli Isten.›» Leßmann ezt a kijelentését három igeverssel támasztja alá. Az 1Mózes 7,16-ra hivatkozva ezt írja: «Elohim rendelkezett az állatok felõl, melyeket a bárkába kellett vinni, de Jahve zárta be Nóé után a bárka ajtaját.» Az 1Sámuel 17,46.47-re hivatkozva pedig ezt írja: «Dávidnak Góliát feletti gyõzelme által az egész világnak fel kell ismernie Istent (Elohim). Izráelnek, Isten népének pedig látnia kell, hogy Jahve mentette meg õket.» És a 2Krónika 18,31 kapcsán ezt írja: «Jahve segített Josafátnak, Elohim pedig a szírekkel bánt el.» Isten különbözõ héber elnevezéseinek használata tehát nem véletlen. mnr

Sikeres abortuszellenzõk ozitív hírrõl is beszámolhatunk: Amerikában az abortuszellenzõk a jövõben jobb kilátásokkal számolhatnak, mint az 1970-es és 1990-es évek között a kormány legutóbbi negatív döntése ellenére. A slate.com honlapon Ruth Graham azt írja, hogy már

nemcsak a keresztyén, inkább idõsebb emberek emelik fel szavukat az anyaméhben megfoganó élet védelmében, hanem egyre több fiatal, világi feminista is. A fiatal nõk körében is emelkedett az abortuszt elutasítók száma. Ez a pozitív fejlemény kétségkívül össze-

függ a technikai fejlõdés elõrehaladtával: Az egyre jobb ultrahang-felvételeknek köszönhetõen az emberek saját maguk láthatják, hogy a gyermek az anyaméhben nem egy sejthalmaz, hanem egy valóságos élõlény. mnr

Történész helyesbítette a keresztyénekrõl kialakított álláspontját om Holland brit történész a NewStatesman magazin honlapján azt írta, hogy régebben a felvilágosodás nagy írójának nézetét vallotta, amely szerint a keresztyénség gyõzelme Európában a «babonák és a hiszékenység korát» hozta el. De aztán elkezdte Holland elsõ történelemköny vét írni az ókorról. Elmélyült a klasszikus ókor világában, és azt látta, mennyire idegenek és brutálisak voltak az akkori emberek. Holland belátta, hogy sokkal többet köszönhet a keresztyénségnek, mint gondolta. Visszatekintve az ókorra ezt írja: «A keresztre feszítés bibliai történetének általános megismerése képessé tett bennünket felfogni, mennyire tökéletesen újfajta Isten Krisztus. Az ókorban az istenek feladata volt az univerzum irányítása, a benne lévõ rendnek büntetéssel való fenntartása – nem pedig az, hogy saját maguk szenvedjenek.» Morális és etikai nézetét így foglalja össze: «Megtanultam elfogadni, hogy én a legkevésbé sem vagyok görög vagy római, hanem lassan, lassan teljesen büszke keresztyénné válok …» mnr

Der Tempelberg in Schnee gehüllt

Az Unesco botrányos zsidógyûlölete z egy olyan nyilvánvalóan zsidóellenes ENSZ-kezdeményezés, amelyrõl még a világi német média is negatív hangnemben tudósított. A Die Welt így ír: «Az Unesconak, az ENSZ kulturális szervezetének programbizottsága hagyta magát behálózni az arab és muszlim államok zsidóellenes propagandája által. 24 ellenszavazattal a hat igennel szemben, valamint 26 tartózkodással elfogadott egy olyan határozatot, amely tagadja a jeruzsálemi Templom-hegy bizony ít hatóa n zsidó történelmi szenthely voltát.» A határozatban Izraelt «megszálló hatalomnak» nevezik; továbbá a határozat tudatos

«történelemha misítás», a mellyel «Izrael létezési jogának alapjait rengetik meg». Ezt követõen «Amerika és Nagy Britannia mellett Németország, Hollandia, Litvánia és Észtország is visszautasította ezt az aljas mûveletet». Más európai országok, mint Franciaország és Görögország tartózkodtak, és a «támogatókhoz» tartoznak «az olyan gyilkos rezsimek mellett, mint Szudán és Irán, de ide sorolható Kína és Oroszország is», írja a welt.de. Tekintettel ezekre a fejleményekre csak imádkozhatunk: Maranatha, jövel, Uram, Jézus, és hozd el a Te igazságodnak országát! mnr

Éjféli Kiáltás 2016 december 13

NÉZÕPONTBAN

EGYHÁ Z TÖRTÉNE T

«Jer, tárjunk ajtót még ma mind…»

«… a legnagyobb Király van itt». Minden évben meghatódva énekeljük úgy a templomokban, mint odahaza a régi adventi énekeket. Egy visszapillantás.

mikor a régmúlt idõk adventi énekeit olvassuk vagy énekeljük, ezek a gondolatok merülhetnek fel bennünk: «Milyen jó is volt, az akkori embereknek! Nem voltak ennyire zaklatottak, elbizonytalanodottak, mint manapság a modern ember. Az õ életük rendezett körülmények között folyt. Úgy könnyû lehetett vidámnak lenni, és hinni a szeretet istenében, és ezeket a mélyen megható, hiterõsítõ énekeket írni.» Az énekszerzõ az ajtóval és kapuval kétségkívül «a keresztyének szíveinek

14 Éjféli Kiáltás 2016 december

kiskapuit szerette volna szélesre tárni», és amikor azt halljuk, milyen szívesen éneklik, milyen odaadással követik az ünnepi ének felhívását, és milyen belsõ szenvedély cseng hangjukban, akkor tudjuk, hogy a költõ elérte célját. Amikor pedig az adventi dicshimnuszt halljuk: «Ujjongjatok, örömmel énekeljetek: Dicsõség Istennek, a mindenség Teremtõjének, Megváltónknak, csodás tettek Urának, Vigasztalónknak ... », amely a nagy karácsonyi elvárások kifejezõje, akkor megerõsítve érezzük azt a véleményünket, hogy az akkori emberek hiszékenyebbek voltak, egyszerûbb lélekkel és gyermekibb hittel rendelkeztek, mint mi. Csakhogy a valóságban Georg Weissel kelet-poroszországi pap, aki 1635-ben,

45 évesen halt meg, örömteli énekeit a harmincéves háború idején írta. Egy olyan idõben, amikor mindenrõl lehetett beszélni, csak békességrõl, nyugalomról és rendrõl nem. A szörnyû járványokról, mint a pestisrõl, nem is beszélve. Georg Weissel a Königsbergi költõi kör korai tagjaihoz tartozott, amely Simon Dach körül csoportosult. 23 éneket írt, de közülük csak három ismert. Érdemes megemlíteni a húsvéti énekét: «Ó, halál, hol a te fullánkod? Hol a te gyõzelmed, pokol? Semmit se tehet már ellenünk az ördög, bármilyen fenyegetõen is dühöng. Istennek hála, ki ezt a gyõzelmet e dicsõ harc után Jézus Krisztus által kivívta, s szerzett biztos védelmet!»

tanulmányai befejezése után kinevezték Friedlandba (Kelet-Poroszország) rektornak. 33 éves volt, amikor felajánlották neki a königsbergi újjáépített Rossgärtschen-i templom lelkészi állását. Weissel elfogadta a felkérést, és erre az alkalomra írt egy hitmélyítõ éneket: « JER, TÁRJUNK AJTÓT (Baptista énekeskönyv: 58. ének) Jer, tárjunk ajtót még ma mind, A nagy Király van íme, itt, Kit Úrnak vall a föld s az ég, De mint Megváltó jõ közénk. Õ áraszt békét, életet, Jer, mondjunk néki éneket! Ó, várlak boldogan, Térj hozzám, én Uram! Ó, boldog ország, boldog nép, Ahol e Felség trónra lép, És boldog hajlék, boldog szív, Mely õelõtte már kinyílt! Az éjbõl hajnal támad ott, S az élet fénye fölragyog, És száll az énekszó Feléd, Vigasztaló.

A külsõ biztonság és jólét tehát nem lehetett Weissel énekeinek mozgatórugója. Költeményei alapját sokkal mélyebben kell keresni, az pedig e férfi Jézus Krisztusba vetett igaz hite volt. Csak a mélységes, odaadó hit tette képessé az örömteli énekek megalkotására, melyekbõl õszinte életöröm árad, még akkor is, ha a külsõ körülmények nem sok okot adtak rá. Úgy lehetett az õ esetében is, ahogy Paul Gerhardt írta, aki kortársa volt Georg Weisselnek: «A nap, mely rám nevet, Jézus Krisztus, az én Uram az. Ami engem énekre serkent, fent a mennyben nyújt vigaszt.» Georg Weissel 1590-ben, a kelet-poroszországi Domnauban született. Königsbergben zenét és teológiát tanult,

Ó, jöjj, megváltó Jézusom, A szívem néked megnyitom! Tevéled tér be gazdagon Az élet és az irgalom. Szentlelked által járj velünk, Míg hozzád mennybe érkezünk, S ott mondunk majd neked Dicsérõ éneket! .» Az ének sorai, amelyeknek alapjául az 1Korinthus 3,11 és a Jeremiás 15,6 szolgál, a lelki gondozó Weissel személyes hitvallásának tekinthetõek. Amikor Weissel ezt az éneket késõbb az egyik istentiszteleten énekeltette, épp jelen volt az újgazdag üzletember, Sturgis is. Az ének oly mértékben megérintette a szívét, hogy érdeklõdni kezdett a szerzõje iránt. Amikor Weisselt megtalálta, arra kérte, hogy az éneket saját kezûleg írja be az õ énekeskönyvébe. A könyvön látszott, milyen keveset használta a tulajdonosa. Weissel szívesen teljesítette a kérést. Közben betekintést nyert Sturgis úr önzõ

életébe, így a harmadik versszak után abbahagyta az írást, a strófa így hangzik: « Ó, jöjj, megváltó Jézusom, A szívem néked megnyitom! Tevéled tér be gazdagon Az élet és az irgalom. Szentlelked által járj velünk, Míg hozzád mennybe érkezünk, S ott mondunk majd neked Dicsérõ éneket! !» Sturgis nagyon is jól megértette Weissel «prédikációját», összeráncolta a homlokát, és elfojtott haraggal megkérdezte, hogy a lelkész úr másokkal is így jár el. Georg Weissel udvariasan azt válaszolta, hogy a lelki gondozás során külön figyelembe kell vennie minden egyes személy sajátos tulajdonságait. Ettõl az órától Sturgis még ritkábban látogatta Weissel gyülekezetét. Minden vasárnap tüntetõleg elhajtatott hintójával a Rossgärtschen-i templom elõtt a városi dómhoz. Ám a «hûtlen» Sturgis úrnak, aki a gyülekezetnek több más gondot is okozott, sokkal erõsebben kellett a kõkemény szívét megérinteni. Georg Weisselnek sikerült ezt elérnie, és megnyitni a szívéhez vezetõ utat a jól ismert «Jer, tárjunk ajtót még ma mind!» kezdetû énekével. És ehhez az adventi énekhez két történet kapcsolódik, melyeket maga Weissel mesélt el: «Nemrég, amikor az észak-kelet felõl jövõ vihar Samlandküste felõl lecsapott és sok havat hozott magával, épp a dóm közelében akadt valami dolgom. Nagy hópelyhek csapódtak az emberek arcába, mintha meg akarták volna õket vakítani. Velem együtt több ember is igyekezett a dóm felé, ahol védelmet reméltek a vihar elõl. A barátságos és tréfás kedvû sekrestyés mély meghajlással kinyitotta nekünk az ajtót, és így szólt: ‹Isten hozta mindnyájukat ebben a házban! Itt mindenkit szeretettel fogadunk, legyen az patrícius vagy napszámos! Nem kellene kimennünk az utcára, és mindenkit behívnunk, aki jönni akar? A királyok Királyának ajtaja mindenki elõtt nyitva áll!› Miután a havat levertem kabátomról, megveregettem a sekrestyés vállát, és ezekkel a szavakkal fordultam hozzá:

Éjféli Kiáltás 2016 december 15

NÉZÕPONTBAN

‹Épp most tartott nekem egy csodálatos prédikációt!› A dóm elõterében maradtunk, amíg a zivatar alábbhagyott. Közben tekintetemet a magas portálra szegeztem, és váratlanul az adventi ének elsõ sorai jutottak eszembe. Hazaérve azonnal hozzáfogtam, és befejeztem az éneket.» Ez volt hát az a körülmény, amelynek az ének keletkezését köszönhetjük, amely tartalmilag a 24. zsoltárra és a Máté 21,19-re támaszkodik. Hogy milyen ébresztõ, sõt felrázó hatású, arról a második történet mesél: Az éneket elõször az év negyedik adventi vasárnapján énekelték, amint arról Georg Weissel beszámol, mégpedig a már említett üzletember, Sturgis kertkapuja elõtt. Weissel lelkészi szolgálata idején a Rossgärtschen-i gyülekezetben szokássá vált, hogy a gyermekkórus minden évben karácsony elõtt a tehetõs polgároknak szerenádot adott. Amikor ebben az évben is megbeszélték az éneklés menetét, a kórus vezetõje nem szívesen vállalta, hogy Sturgis urat is felkeressék. Georg Weissel nem érezte szükségesnek a visszautasítás okáról kérdezõsködni. Jól ismerte a kórusvezetõ fenntartásait. A fiatal férfi sem kedvelte Sturgis urat éppúgy, mint a gyülekezet több tagja, ugyanis önzõ, arrogáns viselkedése miatt nem volt valami népszerû. Az eset a következõképp történt: Az újgazdag Sturgis úr nem kapott engedélyt, hogy a patríciusok negyedében házat építsen. Ezért egy másik városrészben telepedett meg, és ott épített magának egy sokkal pompásabb házat, mint a rég ott élõ üzletemberek. Azonban kis «kastélyának» környékét nagyon elcsúfította – legalábbis Sturgis úr szerint az ott található szegények és gyógyíthatatlan betegek otthona. Az otthon lakói, de a járókelõk és a gyülekezetbe igyekvõk is azt a kis gyalogutat használták, amely a szomszédos üres telken vezetett át, így a gazdag Sturgisnak állandóan a szegény, roskatag embereket kellett látnia, ha az ablakán kinézett. És ez õt rendkívül zavarta. Hogy ettõl a bosszúságtól megszabaduljon, megvásárolta a szomszédos telket, parkot alakíttatott ki rajta, amit egy kerítéssel vett körül.

16 Éjféli Kiáltás 2016 december

Oda, ahol a gyalogút vezetett, szép kapukat állítatott, amelyek azonban mindig zárva voltak. Így nemcsak a szegény emberek elõl zárta el a rövidebb, városba vezetõ utat, hanem a templomhoz vezetõt is. Így az emberek csak nagy kerülõvel érhették el céljukat, az otthon sok beteg, öreg lakójának nem is volt hozzá ereje. A város vezetõi, valamint a polgárok hiába kérték, hogy nyissa meg a kapukat, Sturgis úrnál minden felszólítás süket fülekre talált. Hajthatatlan maradt, amivel csak fokozta az ellene irányuló ellenszenvet, természetesen a kórusvezetõjét is. Georg Weisselnek minden rábeszélõ mûvészetét be kellett vetnie, hogy a fiatal férfit meggyõzze: «Fiatal barátom, én úgy vélem, nem ünnepelhetjük méltóképp adventet és karácsonyt, ha ezt a gazdag embert kizárjuk. A mi Megváltónk egyetlen házat vagy szívet sem hanyagolt el. Hogy elfogadja-e a köszöntésünket, vagy visszautasítja, az már az õ dolga. talán az õ példáját akarjuk mi is követni?» Ezek után a kórusvezetõ és a kórus is beleegyezett, hogy énekelni fognak Sturgis úrnak is. Felmerült azonban a kérdés, hogy melyik énekkel menjenek hozzá, melyik érintené meg a szívét. A lelki gondozó pap ekkor kinyitotta a fiókját, elõvett egy teleírt lapot, és átnyújtotta a kórusvezetõnek. Az egyre meghatottabban olvasta az adventi éneket. «Csodálatos!» – kiáltotta lelkesedéssel. «De nem fogjuk tudni elénekelni, nincs idõnk a begyakorlására.» «Még nincs dallama», válaszolta Weissel. «De már kikerestem egy ismert dallamot, amely megfelel a szövegnek. Késõbb talán akad egy zeneszerzõ, aki dallamot ír hozzá.» Így aztán advent negyedik vasárnapján a gyermekkórus megjelent Sturgis házánál, de a pap javaslatára elkísérték az otthon öregjei és betegjei is, természetesen az ének szerzõjével együtt. Miután a kórus Sturgis házának kapuja elõtt felsorakozott, Weissel rövid prédikációt mondott. Nagy komolysággal beszélt arról a gõgös, önhitt elvakultságról, mellyel sok ember a királyok Királya elõtt, Aki most a jászolban kisdedként jelent meg, bezárja szívének kapuit, hogy ne vonulhasson be oda. Emelet hangon így folytatta:

«És ma, kedves Sturgis úr, az ön beriglizett kapuja elõtt áll ... Azt tanácsolom önnek, és kérem az ön lelki üdvösségére, nyissa ki nemcsak ezt a látható kaput, hanem szíve láthatatlan kapuját is és alázatos örömmel engedje be oda a Megváltót, amíg még nem késõ. Gondoljon erre az igeversre: ‹Amit eggyel is e kicsinyek közül megtettetek, velem tettétek meg!›» Az utolsó szavak elhangzásakor felcsendült a kórus: «Jer, tárjunk ajtót még ma mind! A legnagyobb király van itt, Kit Úrnak vall a föld s az ég, De mint Megváltó jõ közénk, Hogy hozzon békét, életet. Jer, mondjunk néki éneket: Ó, áldlak boldogan, Én alkotó Uram! 2. Hû támasz és hû gyámol õ, Az égi jóság benne jõ, És nála vár az oltalom, Mert kormánybotja irgalom. A búnak, gyásznak vége lesz, Az ég s föld hálát zengedez: Légy áldva szüntelen, Megváltó Istenem! 3. Ott boldogság van, boldog nép, E nagy Király hol trónra lép, És boldog hajlék, boldog szív, Mely õelõtte már kinyílt! Az éjbõl hajnal támad ott, S az élet fénye úgy ragyog! És száll az énekszó Feléd, Vigasztaló. 4. Jer, tárjunk ajtót lelkesen! A szívünk templommá legyen, És hintsük benne szét a hit Szép, élõ pálmaágait! És Jézus hozzánk is belép, Megosztja vélünk életét. Légy áldva szüntelen, Kegyelmes Istenem! 5. Ó, jöjj, megváltó Jézusom, A szívem néked megnyitom. Tevéled tér be gazdagon Az élet és az irgalom. Szentlelked által járj velünk, Míg hozzád mennybe érkezünk, S ott mondunk majd neked Dicsérõ éneket!…» Sturgis úr úgy állt ott, mint akinek földbe gyökerezett a lába. És röviddel az ének befejezése elõtt – az éneklõk megdöbbenve figyelték – a zsebébe nyúlt, elõvett egy kulcsot, és kinyitotta vele a kertkaput. Ettõl kezdve a kapuk mindig nyitva álltak. A lakosok használhatták a rövid utat a templomhoz, amelyet ezentúl «adventi útnak» hívtak. ERICH SCHMIDT-SCHELL

Karácsonyi capriccio 2016 SZÉP KARÁCSONYI TÖRTÉNET A MAI SZÍRIAI KERESZTYÉNEK ÕSEITÕL gy szír-arám legenda szerint nem három, nem kettõ, hanem 12 mágus volt, akik nem királyként, hanem csillagászként szerepelnek a feljegyzésekben. De nem mind a tizenkettõ ment el Jeruzsálemig, hanem a mai Törökország dél-keleti részén található Tur Abdinsben találkoztak. Ott hármat maguk közül kiválasztottak, s õket küldték Jeruzsálembe. Hazatérésükkor magukkal vitték a gyermek Jézus kicsiny ruhácskáját. Mind a 12 mágus viszont magával akart vinni egy darabkát Jézus ruhácskájából áldást hozó «talizmánként». De nem tudtak megeg yezni. Ezért úg y döntöttek, hogy a ruhácskát egy sziklán elégetik, s a hamuból egyenlõ mértékben visznek magukkal. Azonban a hamuban találtak 12 arany medált, rajtuk Mária és a gyermek Jézus képével. A mágu-

sok eztt akk sok akkora k kora csodánakk tartották, t ar hogy helyen ho ogy aazon zon zo n a he hely lyen éépítették pítették meg a máig tur-abdinsi m áig álló templomot. Ez a turIIsten anyja j templom. l A mûvészetben û é három korosztályt jelképezve jelentek meg a bölcsek: egyikük ifjúként, a másik felnõttként, a harmadik õsz idõsként. Beda Venerabilis angol szerzetes (672-735), a k i a ngolra fordította a korai egyházatyák latin és görög írásait, tudni vélte, hogy a legidõsebb volt köztük Menyhért, akit õsz szakállal ábrázoltak. Gáspár még szakáll nélküli ifjú volt. Baltazár sötét szakállt viselt. Öltözékükrõl azt jegyezte le Beda, hogy az szír öltözék volt. A 12. században az volt a keresztyén közhit és az általános földrajzi ismeret, hogy a világ három kontinensbõl áll: Európából, Ázsiából és Afrikából. (GY ÛJTÉS, FORDÍTÁS DR. BÉKEF Y LAJOS)

KI AZ KÖZÖTTÜNK, AKI IGAZÁN ÜNNEPLI KARÁCSONYT?

z, aki a jászolbölcsõnél letesz mindent: erõt, hatalmát, de odatesz minden tiszteletet és megbecsülést is, minden hiábavalóságot és gõgöt ott tud hagyni, minden akaratosságát ottfelejti, aki odaszegõdik a megalázottakhoz, s engedi, hogy Isten legyen valóban az egyedüli nagyság. És aki képes felfedezni a jászolbölcsõ Kisdedében Isten dicsõségét, amint az a mélységben és egyszerûségben tisztán felragyog.

(FOR R ÁS : LONDON 1933-1935, DBW BA ND 13, 342KK OLDAL, FORD. DR BL)

Éjféli Kiáltás 2016 december 17

NÉZÕPONTBAN

LUTHER ÉS MÁSOK A NAPKELETI TUDÓSOKRÓL három király, illetve mágus ezt a három kontinenst képviselve hódolt a gyermek Jézus elõtt. Luther Márton a három király megnevezést elvetette, mivel az nem szerepel a Bibliában. A német reformátor volt az, akinek a fordítása nyomán a protestantizmusban ez a kifejezés honosodott meg: «napkeleti bölcsek». A korai keresztyén egyházatyák tudnak arról, hogy a mágusok perzsa papi kaszt tagjai lehettek. Alexandriai Kelemen (150215) szigorúan megkülönböztette a tudóst és a mágust, a varázslót. Ez utóbbit látnoknak, valamiféle titkos tan tudójának nevezte. Ezeknek sem-

mi közük a csillagászokhoz. Jézus kortársa, Alexandriai Philo ezektõl szintén megkülönbözteti az igazi mágusokat, akik a tudománynak, nem a varázslásnak szentelték magukat. A napkeleti bölcsek tehát nagy valószínûséggel perzsa tudósok voltak. A késõbbi legendaképzõdés reális eleme viszont az, hogy személyükben mind a három akkor ismert kontinens meghódol a Gyermek elõtt, elfogadja uralmát, hatalmát, istenségét. És kincseik legjavával tisztelik meg Õt. Johannes

von Hildesheim (1310-1375) német karmelita szerzetes 1364-ben megírta Historia trium regum, azaz a Három Király története címû legendagyûjteményét. Ebben már meseszerûen rajzolja meg alakjukat. Olyannyira, hogy szerinte miután hazatértek hazájukba, késõbb Tamás apostol megkeresztelte õket és püspökök lettek. Hosszú életet éltek, de egymást követve haltak meg: Menyhért 116 évesen, Baltazár 112 évesen, Gáspár 109 évesen. (GY ÛJTÉS, FORDÍTÁS DR BL)

LATIN-AMERIKA KARÁCSONYI HÓDOLAT «Mi karácsonyunk» – Navidad Nuestra - Argentin zenemû Ariel Ramírez (1921-2010) argentin zeneszerzõ

izonyára keveset és kevesen hallottak nálunk arról, hogy nem csak európai mesterek, komponisták hódoltak a hangzás gyönyörû világával a Világ Megváltója, a Gyermek Jézus elõtt. A csodálatos isten-emberi születést, testet öltést Latin-Amerikában is énekekkel, zenemûvekkel magasztalják, csak ezeknek a hangzása alapvetõen eltér az európai zenétõl. Ariel Ramírez (19212010) argentin zeneszerzõ 1963 õszén lepte meg a zenei világot hattételes

18 Éjféli Kiáltás 2016 december

kompozíciójával, aminek a «Mi karácsonyunk» címet adta. Nem csak a melódia, hanem a szöveg is hozzásegít ahhoz, hogy a karácsonyi történet igazi dél-amerikai környezetben játszódjék le. Mária és József a tûzforró pampán vándorolnak, tövisek és csalánbozótok között, a pásztorok is az argentin vidékekrõl jönnek, kicsi sajtos zsákot hoznak magukkal, bazsalikomot és tömjént, a királyok ajándéka pedig fehér poncsó. Az elragadó dallamú mestermû bemutatóján három világhírû énekes énekelt: Mercedes Sosa, José Carreras, s Plácido Domingo. A mû hat tétele: Gábriel angyal hírt hoz Máriának Jézus születésérõl (La anunciación); József és Mária szálláskeresése a szülés elõtt (La peregrinación – zarándokút), majd a csodálatos születés (El nacimiento). Aztán következik a pásztorok és a három királyok hódolása, s a menekülés hangjai zárják a kompozíciót. A zene olyan lüktetõ, mint a latin-amerikai karácsonyokat jellemzõ forró éghajlat klímája.

A chamamé táncritmusa ugyanúgy megjelenik a zenében, mint a pampák lírai hangja. A karácsonyi történet verses feldolgozását Félix Luna alkotta meg. Az észak-argentin vidékre átültetett Betlehem és a bennszülött guarani nyelven

is meg-megszólaló énekrészek elbûvölik a zenehallgatót. A fiatal Máriát minden asszonyok közül a legszebbnek írja le a partitúra, Gábriel arkangyal tekintete pedig caté, átható, lélekfürkészõ nézés. Gitárok és pánsípok hangjai hozzák el hozzánk a dél-amerikai zenei kolórt. Népzenei és mûzenei elemek gazdag kavalkádját vonultatja fel a komponista karácsony örömének érzékeltetésére. A katolikus komponista Ramírez alkotómûvészetének érdekessége még, hogy a II. Vatikáni Zsinat tiszteletére kreol misét (Misa Criolla) is komponált, ugyancsak latin-amerikai hangzásvilággal. Patri-

cia Sosa honfitárs énekesnõ mondta a mesterrõl nem sokkal halála után: a történelem legnagyobb népzenei ihletésû komponistája volt (nyilván Sosa nem ismerte kellõen Kodály és Bartók népzenei ihletésû muzsikáját). Érdekessége még munkásságának, hogy 1980-ban II. János Pál pápa szövegeinek felhasználásával komponálta meg Mise a békéért és igazságosságért c. mûvét. Ramírez átütõ személyiségének és alkotó mûvészetének egyik legnagyobb elismerése az volt, hogy 1988-ban a Komponisták és Alkotómûvészek Nemzetközi Szövetségének (CISAC) az elnökévé választot-

ták. Ideje, hogy a 88 éves koráig alkotó komponista, a «szép öregúr» – ahogyan kortársai nevezték – zenéjét mi is megismerjük. Nem lesz nehéz megszeretni, s gyönyörködve a zenében, hódolni Az elõtt, Akitõl tehetségét, témáit kapta: a tálentumok Istene és Szent Fia, a karácsonyi Gyermek elõtt. (Írjuk be a google keresõbe: http://youtu.be/kU6rltGn-34, s hallgassuk az angyali üdvözlet lendületes muzsikáját, meg erre: http:// youtu.be/Mu8uuqxv_98 és érezzük át a szálláskeresõ József és Mária lelki állapotát Mercedes Sosa ihletett, szívszorító DR. BÉKEFY LAJOS elõadásában…)

KARÁCSONYI TÖRTÉNET – SZERZÕ ÉS MÛVE KÜLÖNÖS HISTÓRIÁJA 20. századi német protestáns zenetörténetnek különös, kifinomult, drámai sorsú komponistája Hugo Distler. A protestáns zeneszerzõ Nürnbergben született 1908-ban és Berlinben halt meg 1942-ben. Az evangélikus egyházi zene megújítójaként tartják számon. Érzékenységét gyermekkorának törése fokozta: anyja a négyéves gyermeket nagyszüleire hagyta, s kivándorolt Amerikába. Majd ott szült fiával hazatért, de Hugo állandóan érezte a félre tételt féltestvérével szemben. Zongoratanulmányait a szegénység miatt abba kellett hagynia egy idõre, majd zenetanára, Carl Dupont szerzett neki ösztöndíjat, hogy ígéretes tehetsége kibontakozzék. 1931 elején lett a lübecki Jakab-templom orgonistája. 52 kisebb lelki kórusmuzsikát komponál hamarjában két év alatt, meg korál játékot, ádventi zenét. A lübecki zenekonzervatóriumban 1933-ban kinevezik docensnek, de a barna inges hatalmi váltás életére sötét árnyékot vet. Ennek az évnek a márciusában volt korál passiójának (op. 7) az õsbemutatója, majd nem sokkal ezután születik meg Karácsonyi története (op. 10), amit 1933 decemberében mutatnak be a kölni dómban. 1936 decemberében a Gestapo a lübecki Jakab-templomba a karácsonyi történet bemutatójára sietõ evangélikus keresztyéneket erõszakkal szétzavarja, s megakadályozza a bemutatót.

A kifinomult szellemiségû Distler szívesen komponált kórusmûveket, elsõsorban Mörike verseire, de korál motettákat is, mint az Áldjad én lelkem a dicsõség erõs királyát c. egyházi énekre. A Karácsonyi történetet «kamarazenei karakterû oratóriumnak» szánta. Szinte végig zenekar nélkül lehet a mûvet elõadni. A kórus mellett a szólisták jelentik a váltást, a színt. A «Mostan kinyílt egy szép rózsavirág…» kezdetû dal hét versszakára gyönyörûen komponálta meg a mû egy részét. A kórus megszólaltatja az angyalok karát, akik ünneplik a Gyermek születését, majd a boldog pásztorok énekét, s a bölcsek és írástudók áhítatát érezzük ki az éneklésbõl. A kórusmû bevezetéseként kortörténeti aktualitásnak is érezhetjük a kezdést, mely arról szól, hogy a nép, amely sötétségben lakozik, lát majd nagy világosságot, ami felülrõl érkezik. Mert Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát küldte el hozzánk. A zenei csúcspontot Mária Magnificatja jelenti, aki magasztalja lelkével és lelkében az Urat, mert Õ hatalmasan cselekedett. 1942. november 1-én Berlinbe ment. Az ottani dómban zeneileg kísérte az istentiszteletet. Majd szolgálata után lakásába ment és véget vetett életének. Sírkövére ezt az Igét vésték: «A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyõztem a világot» (János 16,33/b). A 34 éves, evangélikus zeneszerzõ

váratlan halálával a német zenetörténet súlyos veszteséget szenvedett el – írták róla a megemlékezések. Életmûve így is nagyon gazdag, és zenéje halkan hordozza alkotója fájdalmát, de tiszta Isten-hódolását is. Kórusmûvei között ilyenek szerepelnek: Szívbõl szeretlek, Uram; Krisztus Te vagy nap és világosság; Üdvözítõ jött el hozzánk; Jöjj, Szentlélek, Úristen. Vagy: Áldjad az Urat; Jöjj, pogányok Üdvössége; Kedves dolog dicsérni az Urat; Örvendjetek az Úrnak mindenkor; Mily szépen ragyog a hajnalcsillag… Motettái, lelki kórusmûvei, világi dalai, kantátái, zongorára és zenekarra írt koncertdarabjai, vagy a reformáció 400 éves ünnepségei alkalmából 1931-ben komponált Luther-kantátája maradandóan õrzik alkotói stílusát, lelkiségét. DR. BÉKEFY LAJOS

Éjféli Kiáltás 2016 december 19

NÉZÕPONTBAN

A KÕBÖLCSÕ ÉS A KOPONYÁK HEGYE KERESZTJÉNEK «HATALMA» runk bölcsõje korabeli szokás szerint az állatok etetésére szolgáló istállóban sziklatömbbõl kivájt «etetõvályú» lehetett. A keresztyén teológia korán összekapcsolta a földi otthontalanság két jelét: a jászolt és a keresztet. A különös jászol hatalmáról Bonhoeffer ezeket az elgondolkodtató sorokat fogalmazta: «Ennek a világnak az erõsei és hatalmasai számára csak két olyan hely van, ahol elvesztik a kedvüket, amitõl lelkük mélyén félnek, és szégyenkezve kitérnének elõle, ez pedig Jézus Krisztus jászolbölcsõje és keresztje. A jászol közelébe egyetlen hatalmaskodó ember sem kíván odalépni, még az oly’ hatalmas Heródes

sem merte ezt megtenni. A jászolbölcsõ közelében ugyanis meginganak a trónok, összeomlanak a hatalmasok, semmivé lesznek a fenséges urak, mivel Isten a

szegények pártján áll, ezért még a gazdagok is semmivé lesznek». FOR R ÁS : LONDON 1933-1935, DBW BA ND 13, 342KK OLDAL, FORD. DR BL)

ÉV VÉGI VISSZAPILLANTÁS – HÁLA MINDENÉRT A hála a cantus firmusa, alaphangja a genfi francia reformátor, Jean Calvin óévi imájának és a 20. századi német evangélikus mártírteológus, Dietrich Bonhoeffer visszapillantó sorainak. Mintegy 400 év a sorok írása közötti idõeltérés, de mindketten a hála lelki motívumára fûzik fel gondolataikat.

meg õket, Urunk, nehogy elveszítsék hitüket, de megõrizhessék bizodalmukat Tebenned, és új reménységet kapjanak. Engedd Urunk, hogy emberséget tapasztaljanak, s felfedezhessék szereteted jeleit. De könyörgünk azokért is, akik a baj és erõszak okozói: fedezzék fel szeretetedet, s így hagyják el gaz cselekedeteiket.

KÁLVIN ÓÉVI HÁLAIMÁJA

BONHOEFFER: NEM FELEJTENI, HANEM FELDOLGOZNI!

Istenünk, jó Atyánk, ez az év lassan véget ér. Sok mindent tapasztaltunk, megéltünk, némi öröm is adódott utunkon. Mindent hálásan vettünk szent kezedbõl. Adódott fájdalom és szenvedés is, betegség és gyász is a múló napokban. De nem törtünk össze, el tudtunk mindent viselni. Hálával telt szívünkkel mondjuk: Te vezettél át minket az idõk viharain. Hálaadásunk közben sem feledkezünk meg testvéreinkrõl: azokról, akik éheznek és fáznak, akik fenyegetések és üldözés között élnek, akiknek az életét erõszak veszi körül. Erõsítsd

20 Éjféli Kiáltás 2016 december

Ennek az évnek a végén szólnunk kell minden hétrõl, minden óráról, ami mögöttünk van. Ezzel az Igével kezdjük imádságunkat, mert egyetlen óra sem múlt el, amirõl ne mondhatnánk el: «Õ mindent jól cselekedett» (Márk 7,37). Pontosan azokat a napokat nem szeretnénk ma hátunk mögött tudni, melyek nehezek voltak, megkínoztak minket vagy aggodalmat hoztak magukkal. Azokat a napokat nem akarjuk magunk mögött hagyni, melyek a keserûség ízét adták nekünk, mindaddig, amíg ezekrõl a napokról hálával és alázatosan meg nem

valljuk: «Õ mindent jól cselekedett». Nem felejtenünk kell, hanem feldolgozni és legyõzni. Ezt a hála képes megtenni. Nem akarjuk a múlt rejtélyes titkait megoldani, s gyötrõ tépelõdésbe süllyedni, hanem mindazt, ami felfoghatatlan, megmagyarázhatatlan, úgy, amint van, megbékélve Isten kezébe szeretnénk visszatenni. Ezt pedig csak alázattal tehetjük meg. De a legfájóbb tüske még hátra van: Az én vétkem, az én igen nagy vétkem!...Bûneim rossz gyümölcse bizony vég nélkül tovább hat. Hogyan zárhatom mégis le mindezt? Ha nem tudod vétkedrõl kimondani, «Õ mindent jól cselekedett», akkor még nem vagy keresztyén, akkor még megkeményedtél bûneidben… A végsõ és legmeglepõbb ismertetõ jele a keresztyén embernek pontosan az, hogy õ végül is ki tudja mondani bûneirõl: Õ mindent jól cselekedett. (D. Bonhoeffer, Illegale Theologenausbildung: Finkenwalde 1935-1937) VÁLOGATÁS, FORDÍTÁS : DR. BÉKEF Y LAJOS

LUXEMBURGI ZENESZERZÕ, ETIÓP FESTÕ ÉS MAGYAR REFORMÁTUS KÖLTÕ TALÁLKOZÁSA A BETLEHEMI CSILLAG ALATT JOSEF GABRIEL RHEINBERGER – ALEMAYEHU BIZUNEH – FÜLE LAJOS

OMPOZÍCIÓ A BETLEHEMI CSILLAGRÓL. Rheinberger a lichtensteini kishercegség nagy fiaként született Vaduzban 1839-ben és ismert komponistaként halt meg Münchenben 1901-ben. Élete 62 éve alatt orgonistaként és komponistaként vált ismertté. Õ is már nagyon korán, hét évesen megmutatta páratlan zenei tehetségét, és a vaduzi templomnak lett orgonistája. Nyolc évesen komponál, igazi csodagyerek. Hamarosan a müncheni konzervatóriumba kerül, ahol pár éven belül a zeneszerzés tanára lesz. Tanítványát, majd szövegíróját, a költõnõ Franziska von Hoffnaasst veszi feleségül. Zenei példaképeinek Brahmsot, Schubertet és Bachot tekintette. A müncheni egyetemen késõbb filozófiai doktorátust is szerzett, el is nevezték «királyi professzornak». A musica sacra-ban, a szent ihletésû, vallási tartalmú zenében teljesedett ki tehetsége. 12 misét komponált, egy rekviemet és egy Stabat Matert. Néhány operát, szimfóniát, kamaramuzsikát és kórusmûvet is szerzett. Nagy mennyiségben ontotta az orgonamûveket: 2 koncertet, 20 szonátát, 12 orgonameditációt, 36 szólódarabot. Sokáig hallgattak róla, majd a romantikus zene védõbástyájának titulálták utódai. Egy ideje az ádventi hetek során mind

több helyen csendülnek fel lágy és tiszta akkordjai Bach karácsonyi oratóriuma mellett. «A betlehemi csillag» címet viselõ mûve 50 perces, a kilencrészes költõi ciklust felesége, Franziska írta. A bibliai karácsonyi történetet lírai szabadsággal alkotta meg Rheinberger. Az egyes tételek címe: Várakozás; Mária; Beteljesülés; Az angyalok megjelenése; Pásztorok a bölcsõnél. A meleg hangvételû, a legmívesebb szerzõi igényeknek is megfelelõ zenekari muzsika igen érzékletes, kifejezõ. A hárfa és a cselló összhangzása jól érzékelteti a bensõséges Mária-ének hangulatát. A csúcspontot a hatodik tétel jelenti, ez a csillagról/Csillagról, a különös égi jelrõl, s a különös égi jelzettrõl, Jézusról szól. A hallgatók átélhetik, megsejthetik a keleti zene hangulatával felidézett csillagjelenést, még a homokviharnak és a tevekaravánnak a sajátos hangjai is megszólalnak ebben a részben. Mindenekfelett azonban ott ragyog a csillag, amit/Akit a fuvola kitartó szólója érzékeltet. «A boldogság hangula-

tát sugallja az egész kompozíció» – írta a mûrõl az erlangeni egyházzenész profesz-

szor, Konrad Klek. 1892 szentestén még dolgozott a mûvön a szerzõ súlyos beteg felesége mellett. Zongoráján a mester lejátszotta feleségének Mária látomását a csillagról. Betegségben megfáradt mosollyal Franziska ennyit mondott: «Ezt a csillagot hamarosan látni fogom én is, hamar, hamar!». Egy hét múlva örökre elment megtalálni a vágyott Csillagot. Kilenc év múlva a mester követ-

Éjféli Kiáltás 2016 december 21

NÉZÕPONTBAN

te feleségét. Haláláig nem engedte, hogy mûvét bemutassák. Utána egész Németországban nagy lelkesedés fogadta, ünnepelte a szelíd, tiszta hangzású mestermûvet. Bizonyára bennünk is felébreszti azt a Jézus-csodálatot Rheinberger muzsikája, amit felesége is érzett a dallamtöredék hallgatásakor, s a nagy szemû etiópp pá pászász sztorok is megjelenítenek az etióp Bizuneh zuneh festményén. AZ ORTODOX ETIÓP FESTÕ, Õ, AKI YERTE ELVESZÍTETTE, MAJD VISSZANYERTE rtodox SZEME VILÁGÁT. Az etiópiai ortodox sztyén egyház a világ egyik legrégibb keresztyén Aedeközössége. 350 körül Frumentius és AedeEtióópi piásius vitték az evangéliumot Észak-Etiópiába. A föld és az ország már jóval ezelõtt híressé vált bibliai története révén. Hiszen a legenda szerint Krisztus elõtt 1000 körül a szépséges és gazdag sábai királynõ meglátogatta Salamon királyt, s ugyancsak a hagyomány szerint ennek a látogatásnak maradandó gyümölcse lett az etióp királyi dinasztia. Közös gyermekük I. Menelik

KÁLVIN ÚJÉVI GONDOLATAIBÓL zokra az emberekre gondolok ilyenkor, akiket hitük miatt megvádolnak, fenyegetnek, üldöznek, vagy kivégeznek. Naponta fellobbannak a máglyák lángnyelvei, s ez a humanizmus korában. Amint Luther atya is írta: ’Az õs ellenség most is üldöz még’. Ezért van ezeknek az embereknek szükségük segítségünkre. Hogy támaszt találjanak nálunk és kitartsanak».

«A

(IDÉZET WENDELIN RIHELHEZ, STR ASSBURGI N YOMDÁSZHOZ, K ÁLV IN RÓM AI LEV ÉL-KOM MENTÁRJA KIADÓJÁ HOZ ÍRT LEV ÉLBÕL – FORD. DR BL)

22 Éjféli Kiáltás 2016 december

király így kötötte össze a zsidóságot és az etióp népet. A középkorból ered az a

FÜLE LAJOS

fesstõ fe tõi hagyomány, hagy gyom omáány, amit B Bizuneh alkalmaz festõi a szociaképein. Az ország keresztyénei keeres lista sokat szenvedtek az list li sta fordulat at idején idejjén soka ateista hatalom részérõl elkövetett durva üldözések következtében. Alemayehu Bizuneh a keleti tartományból, Haragebõl származik. Átmeneti szemromlása miatt az USA-ban megmûtötték, majd évek óta Kölnben él a most hatvanas éveit járó alkotómûvész. Visszanyert külsõ és belsõ, testi és lelki látásával azóta is ragyogni látja életében Krisztust. Róla szólnak sokféleképpen képei. Az etióp sziklatemplomok ikonos táblaképeinek stílusában készült alkotásai sokrétûen dolgozzák fel az Újszövetség történeteit. Talán az sem véletlen, hogy figuráinak legtöbbjén látó, ámuló szemeket festett a mûvész, hiszen átmeneti vakságában érzékelhette a látás páratlan és csodálatos ajándékának a fontosságát is. MINDEN EMBER, NÉP ÉJSZAKÁJÁT CSILLAG-FÉNY TÖRTE ÁT. Az etióp festményen a betlehemi csillagot és a jászolbölcsõt megosztva figyelõ, szemlélõ, csodáló pásztorok, illetve az angyal egyszerû képi eszközökkel fejezik ki a lényeget. Valaki jön, aki fölötte áll az egész világnak, mégis benne van teljesen a mi földi történelmünkben, mert azért jött, hogy belülrõl ragyogja át, változtassa meg, váltsa meg a sötét, istentelen, embertelen világot. Igen, ilyen egyszerû a Jézus történet, mégis ezért olyan szemnyitogatóan fontos, mert a belsõ ragyogás és a külsõ emberség függ Tõle és összefügg Benne, Vele! A Rheinberger-muzsika és a Bizuneh ikonkép tér-idõt átívelõ, egymásba illeszkedõ hang-, és színvilágába elrendelten és ünneplésünket emelõ módon illeszkednek

bele Füle Lajos Isten-szeretettõl áthatott lelkének igaz költõi sorai: «A betlehemi éjszakát/ és minden ember éjszakáját/ egykor Csillag-fény törte át. /Ma is, kik hisznek, látva látják, / és imádják a GYERMEKET, / KI népek MEGVÁLTÓJA lett,/ hatalmas minden éj felett./ N é p ü n k is megváltásra vár,/ hisz sorsa, bûne tönkretette,/ s meg nem válthatja önmagát,/ hiába kész a harcra, tettre./ Véred, hatalmad kell nekünk!/ Segíts, URUNK, mert elveszünk,/ szánd meg veszendõ nemzetünk!» (Segíts! 1989) Különös szinkronizálása, egyidejû megjelenést, megszólalást lehetõvé tévõ csodája Isten Lelkének, most így fordítanám a szót: karácsonyi szinkronja a luxemburgi komponista, az etióp festõ és a magyar református költõ soha nem találkozott egymással. Mégis ugyanarról komponáltak, festettek, költöttek. Mert mindhárman találkoztak Jézussal, mindhármuknak élõ Krisztus-hitük volt, s ezen át csodálkoztak rá annak a titokzatos éjszakának az élõ Titkára… DR. BÉKEF Y LAJOS

Sarkadi Nagy Pál

Krisztus teljessége

750,- Ft +postaköltség Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. info@ejfelikialtas.hu; (061) 3500-343

MEGKÉRDEZ TÜK

«Fontos, hogy ne álljunk meg a kedvenc igeverseknél, hanem a Bibliát teljességében olvassuk és tanulmányozzuk»

Dr. Roger Liebi a teológia mellett zenét tanult, valamint a biblia világának nyelveit (görög, klaszszikus és modern héber, örmény, akkád és arám). 2004 és 2011 között fõiskolai docensként Izrael és Közel-Kelet Régészeti Intézetében tanított. Bibliaoktatóként és referensként szerte a világon tevékenykedik. A Whitefield Theological Seminary-n Floridában (USA) a judaisztika és régészet területeit átfogó disszertációjával doktorált, amelyben a jeruzsálemi második Templomot mutatta be.

Roger Liebi intenzíven foglalkozott az Ószövetség kronológiájával, és annak pontosságát összevetette a régészeti leletekkel. Most egy újabb könyvet szándékozik kiadni, melyben felismeréseinek részleteit szeretné bemutatni az olvasóknak.

Mondana-e valamit az Ószövetség kronológiájával foglalkozó új könyvérõl? A témában már megjelent egy brosúrám és egy összehajtható térképem. A könyv, amelyhez hamarosan hozzákezdek, természetesen sokkal részletesebben fog a témával foglalkozni. Nem csupán a kronológiáról lesz benne szó, hanem arról is, miként lehet a bökkenõket és problémákat a régészetben megoldani.

Éjféli Kiáltás 2016 december 23

NÉZÕPONTBAN

Mondana-e egy konkrét példát egy ilyen problémára? Ilyen példa az ország elfoglalása Józsué idejében – ezt a liberális teológusok Kr. e. 1230-ra teszik, de ebben az idõpontban Jerikó egyáltalán nem volt város, és nem voltak falai. Ugyanez érvényes más városokra is, amelyeket Józsué idejében foglaltak el. Az én általam készített pontosított kronológiám szerint, azonban az ország Józsué általi elfoglalása Kr. e. 1560-ra esik, és ez egybevág Jerikó hatalmas falainak létezésével is, amelyek leomlottak; a Hácór-i Jábin palotájának lerombolásával, Tel Dán elpusztításával Dán törzse által és Sikem elfoglalásával, ahol aztán Józsué az országgyûlést megtartotta. És ez az adat Silóra vonatkozóan is megfelel, mert a Silót körülvevõ falakat Kr. e. 1550 körül rombolták le. Józsué ott állította fel a Szent sátrat a városfalakon kívül.

Ásatások Jerikónál

«AZ ÉN ÁLTALAM KÉSZÍTETT PONTOSÍTOTT KRONOLÓGIÁM SZERINT, AZONBAN AZ ORSZÁG JÓZSUÉ ÁLTALI ELFOGLALÁSA KR. E. 1560-RA ESIK, ÉS EZ EGYBEVÁG JERIKÓ HATALMAS FALAINAK LÉTEZÉSÉVEL IS, AMELYEK LEOMLOTTAK»

Vannak más bibliaoktatók is, akik ily módon gondolkodnak a kronológiáról és a liberálisok megítélésével szemben kialakult konfliktusról? Igen, létezik sok helyesen kialakított kronológia. Azonban mindig adódik valamiféle megtorpanás. Floyd Nolen Jones például írt egy nagyon jó kronológiát, amelyben meg tudta oldani azt a problémát, hogy miként illik bele pontosan a megosztott királyság idejébe az Ezékiel 4-ben említett 390 év, amely Jeruzsálem lerombolásáig tartott. Ezt csodálatosan meg tudta magyarázni. Egy problémát azonban figyelem kívül hagyott mégpedig a Bírák korával kapcsolatban, amely nála nagyon rövid ideig tart. Mások viszont ezt a problémát oldották meg, a Királyok korának kérdését pedig megválaszolatlanul hagyták. Én a legjobb megoldásokat áttanulmányoztam, és újonnan átértékeltem, ez már az elsõ alkalommal pontos eredményt adta meg. Azonban meg kell jegyeznem, hogy mindenkinek hálás vagyok, akik évekkel ezelõtt azt az óriási elõmunkát elvégezték. Hogyan magyarázza Ön Babilon 70 évét? Mát létezik két lehetséges magyarázat, miszerint Babilon uralkodására vagy

24 Éjféli Kiáltás 2016 december

Izráel fogságára vonatkoznak. Önnek mi a véleménye? Ha a Jeremiás 26. és 29. fejezeteket helyesen értelmezzük, láthatjuk, hogy Isten Bábel idejérõl beszél, amely a környezõ nemzeteken uralkodott. Ez világossá teszi, hogy ez a 70 év Babilon uralmára vonatkozik. Ez történelmi szempontból is megfelel, mivel Kr. e. 609-ben a babiloniak a médekkel együtt véglegesen meghódították az Asszír Birodalom utolsó maradványát is. Kr. e. 539 õszén azonban Belsazárnak azon a végzetes kicsapongással töltött éjszakáján a médek a perzsákkal együtt elfoglalták Babilont. Ez éppen 70 év. Izráel fogsága Jójákim uralkodásának 3. évében kezdõdött (Dániel 1,1), ez Kr. e 606-ban volt, és egészen Kr. e. 539-ig tartott – ez 67 év, tehát nagyon megközelíti a 70-et. Mit mond ez a pontos bibliai kronológia a próféciák megbízhatóságáról? Ez több mindenre is rámutat. Egyfelõl azt igazolja, hogy a Biblia leírói a számadatokat mindig tiszteletben tartották, még akkor is, ha azok számukra semmilyen értelemmel sem bírtak. Hisz nagyon is kézenfekvõ lett volna a számokat kijavítani. Az azonban meghamisítás lett volna, így ellenálltak ennek a kísértésnek. Látható, mennyire pontosan írták le a Biblia szövegét, valami csodálatos korlátoltsággal. Másfelõl pedig ez a kronológia azt is mutatja, mennyire megbízhatóak a bibliai szövegek elbeszélõ részei. Ezért minden okunk megvan arra, hogy elhiggyük, a profetikus fejezeteket is éppen olyan abszolút pontossággal hagyományozták ránk. Ön írt egy könyvet a beteljesedett bibliai próféciákról is. Ha napjaink aktuális eseményeit szemléli Izraelben és a Közel-Keleten, felismer-e bizonyos összefüggéseket a bibliai próféciákkal? A bibliai próféciákban különbözõ szereplõk igen jelentõs szerepeket játszanak, és ezeket meg kell tudnunk egymástól különböztetnünk. Az egyik közülük Észak királya (Dániel könyvében), aki Izraelt a nagy nyomorúság kezdetén északról lerohanja. És Észak királya a beteljesedett próféciában – a Dániel 11,1–35-ben ol-

Ön szerint hogyan kellene egy teológiai ismeretekkel nem rendelkezõ keresztyénnek a bibliai próféciákat olvasnia? Éppen úgy, mint a Biblia többi részét. Az a fontos, hogy ne álljunk meg a kedvenc igeversnél, hanem a Bibliát a maga teljességében olvassuk és tanulmányozzuk, legyenek azok profetikus, történelmi vagy tanító részek. Hasznos lehet, ha jó és megbízható kommentárokat is olvasunk

hozzá, ezek segíthetnek a Bibliát helyesen értelmezni. Mit tudna személyes bizonyságtételként továbbadni – miért éri meg olyan pontosan ragaszkodni az Íráshoz? Én már tinédzser koromban, 14 évesen kezdtem el a Bibliát intenzíven tanulmányozni. Ez óriási segítséget jelentett az iskolai idõszakban a Biblia elleni támadások visszaverésében. Így soha nem fordult

elõ, hogy kétségek törtek volna rám. Már ez is egy ok arra, hogy a Bibliát olvassam. De a Biblia iránymutató volt számomra a lehetséges eszmeáramlatok közti eligazodásban is, melyekkel épp az iskolában konfrontálódik az ember. A Biblia tanulmányozása segített mindebben az ideológiai konfliktusban eligazodni, és az Úr Szava mellett hûen megmaradni. Köszönjük a beszélgetést.

MARCEL MALGO ARNO FROESE DR. ARNOLD G. FRUCHTENBAUM NORBERT LIETH

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu • 1135 Budapest, Palóc utca 2. • rendeles@ejfelikialtas.hu • (+36 1) 3500-343

+POSTAKÖLTSÉG

Vannak keresztyének, akik a próféciákkal kapcsolatban azt tartják, hogy nem olyan fontos, hogyan teljesedtek be – a fõ az, hogy végül az Úr fog gyõzni. Ön mit mond ezeknek a keresztyéneknek? Ön szerint milyen gyakorlati hasznuk van a próféciáknak a mindennapokban? Elõször is a következõt mondanám: Hogy mondhatjuk azt, hogy nem olyan fontos, amikor azt az Úr mondta? Ez tulajdonképpen az Úr megsértése. – Olyan sok ismeretet és adatot közölt velünk már jó elõre, és az nem fontos?! Másodsorban pedig meg szeretném említeni a Dániel 11-et példaként: ott minden prófécia Círus királytól, a perzsák királyától, Nagy Sándoron át, aztán az egész korszak amint következett a diadokhoszok kora, az Északi és a Déli királyok kora, nemzedékrõl nemzedékre beteljesedett, az akkori Izráelben élõ zsidók pedig megfigyelhették, hogyan teljesedik be mondatról mondatra egyik prófécia a másik után a pontos sorrendben. A Qumráni lelet alapján is látni lehet, hogy Dániel könyve nagyon népszerû volt a Krisztus elõtti korban. Az akkori hívõk valóban elismerték, és tanulmányozták a Bibliát a beteljesedés folyamatában. Nekünk is éppen így kellene a Bibliát olvasnunk.

«A BIBLIA LEÍRÓI A SZÁMADATOKAT MINDIG TISZTELETBEN TARTOTTÁK, MÉG AKKOR IS, HA AZOK SZÁMUKRA SEMMILYEN ÉRTELEMMEL SEM BÍRTAK. HISZ NAGYON IS KÉZENFEKVÕ LETT VOLNA A SZÁMOKAT KIJAVÍTANI.»

ÁR: 2700,-FT

vashatunk róla – mindig nagy Szíria volt, azaz Szíria, Libanon stb., egészen Pakisztánig. Ebbõl világosan látszik, hogy ezen a területen egy gyilkos hatalom kél életre, amely Izraelt észak felõl fenyegeti. Ezért olyan jelentõsek az Iszlám Állammal öszszefüggõ fejlemények. Ez Észak-Irakban jött létre, a bibliai Asszíriában, kiterjedt Szíriára is, és ma már kapcsolataik vannak egészen Pakisztánig, de Egyiptomig és Líbiáig is. És ez is megdöbbentõen beleillik a profetikus képbe.

Éjféli Kiáltás 2016 december 25

NÉZÕPONTBAN

Kilátás a Vatikánból – Szent Péter-bazilika – a Hét-dombon Rómában

BIBLIAI PRÓFÉCIÁK

A fenevad, az Antikrisztus és a parázna nõ Ha a Szentírás profetikus kijelentéseit összességükben tekintjük, világos kép rajzolódik ki, amint azt dr. Roger Liebi bibliaoktató és prófécia szakértõ mondta. A következõkben magyarázó áttekintést nyújt a végidõkkel kapcsolatos néhány félreértésrõl.

bibliai próféciák olvasásakor különös gondosságra van szükségünk, hogy a széles körben elterjedt tévtanításokat elkerülhessük, nehogy bármely vallási kör tanításának csapdájába essünk. A próféciák magyarázatánál egyedül a Biblia lehet irányadó mérce. Így, a tengerbõl kiemel-

26 Éjféli Kiáltás 2016 december

kedõ (Jelenések 13,1–10) és az alvilágból elõjövõ (Jelenések 13,11–18) fenevad között is különbséget kell tennünk. Az elsõ fenevad a végidõkben újra életre kelõ Római Birodalom (amely napjainkban Európában látszik testet ölteni) pogány diktátora, a második pedig a jövõbeli hamis messiás lesz Izraelben. Így téves az a felfogás, miszerint Európa eljövendõ diktátora azonos lenne az Antikrisztussal. Az Antikrisztus a második fenevad, õ Izrael hamis messiása, aki Krisztus helyébe állítja majd önmagát (Krisztus Messiást jelent, 1János 2,18). Az Antikrisztus jelentése pedig hamis messiás. A hamis messiás zsidóként Izraelben fog uralkodni (Dániel 11,36–39; Ézsaiás 30,33; Zakariás 11,15–17; János 5,43; 2Thessza-

lonika 2,3–12; 1János 2,18; János 6,1–2; 13,11–18; 16,13; 19,19–20). Az eljövendõ «új-római» diktátor nem azonos a hamis messiással. De õ nem is a Dániel 11-ben említett Észak királya. Észak királya a nagy Szíria próféciában szerepel (Szíria/Libanon-tól Pakisztánig; Dániel 11,1–35). A Jelenések 13-ban leírt fenevad, amely a tengerbõl emelkedik ki és tíz szarva van, megfelel a Dániel 7-ben leírt negyedik fenevadnak, ez pedig a Római Birodalmat szimbolizálja. De az Antikrisztus, a második fenevad sem lehet az Észak királya. Az Antikrisztust, azaz a hamis messiást, Dániel egyszerûen «a királyként» említi (Dániel 11,36–39). Világosan megkülönböztethetõ

Észak királyától (Nagy Szíria) és Dél királyától (Egyiptom; Dániel 11,40). Így az is világos, hogy az Antikrisztus nem lehet sem az iszlám, sem pedig a síita muszlimok által várt Mahdi. Igen, az Antikrisztus valóban egy zsidóember, aki nem fogja atyái Istenét tisztelni, tehát Ábrahám, Izsák és Jákób Istenét (Dániel 11,37). Egy bálványkép imádatát fogja bevezetni (Jelenések 13,14–15; Dániel 9,27; Máté 24,15). Ez pedig egyáltalán nem felel meg az iszlámnak, sem pedig a két fenevad bálványozásának (Jelenések 13,4; 2Thesszalonika 2,4). A tengerbõl kiemelkedõ fenevad, aki a római diktátor lesz, gyakorolni fogja ugyan hatalmi befolyását világszerte (Jelenések 13,7), de az újraalakuló Római Birodalom (Európa) nem fogja az egész világot átfogni, amint azt egyesek gondolják. A Biblia több hatalmi tömbrõl beszél, amelyek egy öszszecsapásban az önmegsemmisítés szélére sodorják az emberiséget (vö. pl. Jelenések 9,15). Az északi király Ázsiában és Afrikában iszlám uralkodóként fog szemben állni a Nyugattal. A fentiek alapján, többféle

uralkodót kell megkülönböztetnünk: A tengerbõl feljövõ fenevadat (Jelenések 13,1), az alvilágból elõjövõ fenevadat (Jelenések 13,11), az északi királyt (Dániel 11,40), a déli királyt (Egyiptom; Dániel 11,40), Róst a távoli Északról (Ezékiel 38–39), a napkeletrõl jövõ királyokat (Jelenések 16,12) és a nagy Babilont, a föld paráznáinak és undokságainak anyját (Jelenések 17,5). Az Antikrisztus sem fog egy idõre békét és biztonságot hozni, amint azt egyesek mondják. Az 1Thesszalonika 5,3-ban csak azt olvassuk, hogy a végidõkben sokat beszélnek «békérõl és biztonságról» (legousin = folyamatosan beszélnek). De egy békés állapotról, amit az Antikrisztus teremt, nem beszél a Szentírás. Az a biztonság, amelyrõl az Ezékiel 38,8 profetikus igehely beszél, az a biztonság, melyet az Úr Jézus visszajövetele után Izrael számára biztosít. Mivel az Antikrisztus a második fenevad, amely az alvilágból jön elõ, õ lesz Izrael királya (Dániel 11,36–39), és székhelyét nem a régi Babilonba helyezi, amint sok igemagyarázó gondolja. Az Úr Jézus viszszajövetelekor a Harmagedoni csatában szájának leheletével fogja õt megsemmisíteni (Jelenések 16,14–15; 17,14; 19,19–20). A földi Babilont a végidõkben egy északról jövõ nemzet pusztítja el és teszi lakatlanná, ami összefügg a médek brutális támadásával (kurdok; Ézsaiás 13,17–21; Jeremiás 50–51). A jelenések 17-ben említett parázna nõ, a nagy Babilon, szintén nem lehet az iszlám. A parázna nõ hét dombon ül (Jelenések 17,9). Õ a nagy város, amelynek királyi hatalma van a föld királyai fölött (Jelenések 17,18). Ez pedig a hét dombból álló város, vagyis Róma. Ellentéte a Bárány menyasszonyának, az új Jeruzsálemnek, amely az igazi Gyülekezetet, ill. Egyházat ábrázolja (Jelenések 21,9-tõl). Babilon tehát a hamis egyház Rómában. Európa, ill. a Római birodalom fölött uralkodik (Jelenések 17,3). Ez, történelmi szemszögbõl nézve a katolikus egyház, amely királyokat és császárokat emelt fel, és süllyesztett el. Az asszony ruházata skarlát és bíbor, ami megegyezik a római magas klérus ruházatának színeivel: skarlát a kardinálisoké és bíbor a püspököké (Jelenések 17,4). A drágakövek, arany és igazgyöngyök az egyház kincseskamráinak tartalma

(Jelenések 17,4). Az aranypohár tele utálatossággal (bálványimádás) a római egyház bálványimádó központját ábrázolja: a miseáldozatot, ahol a kenyeret istenként imádják (Jelenések 17,4). Az asszony részeg a szentek vérétõl (Jelenések 17,6), ami megfelel annak a ténynek, hogy a római egyház hívõk százezreit ölette meg. Az eljövendõ «új római» diktátor tíz legfõbb miniszterével meg fogja semmisíteni a római parázna Babilont (Jelenések 17,17). Ezzel világossá válik, hogy a parázna Babilon nem jelentheti az egységes világvallást. A tengerbõl kijövõ fenevad vallása, valamint az alvilágból megjelenõ fenevadé, azaz a diktátornak, az «erõdök istenének» (Dániel 11,38) és az Antikrisztusnak (2Thesszalonika 2), imádata nem ugyanaz, mint a parázna Babilon kultusza. A parázna Babilon «a föld paráznáinak és undokságainak anyja» (Jelenések 17,5). Minden egyház, amely a római katolikusoktól elszakadva keletkezett, és éppen úgy, mint azok, letértek a Szentírás útjáról, a parázna Babilon lányai, tehát meg kell õket tõle különböztetni. Azonban igaz az a mondás, hogy amilyen az anyja, olyan a lánya (Ezékiel 16,44). Így tehát a parázna Babilon nem az újra életre kelõ ókori Babilon város Irakban. Az iraki Babilon a hamis római egyház jelképe, a parázna Babiloné, éppen úgy, mint ahogy Jeruzsálem Izraelben az igazi egyház, az új Jeruzsálem jelképe (Jelenések 21,9). A Jelenések 17 és 18 adatai egyáltalán nem felelnek meg az Irakban lévõ Babilonnak. A bibliai próféciák kijelentései szerint nem lehet egy végidõbeli ébredésre számítani sem Európában, sem Amerikában. Az ilyen kijelentések, melyet bizonyos keresztyének hangoztatnak, a Máté 24,11.24-ben említett hamis prófétáktól származnak. A 2Timóteus 3–4, a 2Péter 2–3, Júdás és a 2Thesszalonika 2,3 mind a hittõl való nagy elszakadásról beszélnek a hitvalló keresztyénség körében. Ha tudatára ébredünk annak, mit is mondanak valójában Isten Szavának próféciái, belátjuk, mennyire fontos az a bibliai felszólítás, hogy legyünk éberek és józanok. A világra ugyanis nem egy nagyszerû aranykor vár, mielõtt Jézus Krisztus megjelenik, hanem a «nagy elszakadás». DR. ROGER LIEBI

Éjféli Kiáltás 2016 december 27

NÉZÕPONTBAN

SOROZ AT

Isten családjának érzésvilága A Filippi levél magyarázata az Éjféli kiáltás Misszió igehirdetõi által. 12. rész, Filippi 2,1–4.

risztusban» Maga az igazság, amint Pál a Filippi levélben szüntelenül hangsúlyozza. A levelet «a Krisztus Jézusban hívõ szentek» számára (Filippi 1,1) írta. Az elsõ fejezetben arról ír, hogy «Krisztusért viselem bilincseimet» (Filippi 1,13). És a Krisztus Jézusban való dicsekedésrõl ír (Filippi 1,26). Szereti a filippibelieket «a Krisztus Jézus szeretetével» (Filippi 1,8). Mindig szeme elõtt tartja «Jézus Krisztus napját» (Filippi 1,6.10), ezzel a Jézus visszajövetelére utal, mint ösztönzõ erõre. Számára az élet Krisztus (Filippi 1,21). Ez a gondolat foglalkoztatja: «vágyódom elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb mindennél» (Filippi 1,23). Pál arra is figyelmezteti a filippibelieket, hogy nemcsak az adatott meg nekik, hogy higgyenek Krisztusban, hanem az is hogy szenvedjenek érte

«K

28 Éjféli Kiáltás 2016 december

(Filippi 1,29). Egyedül Jézus Krisztusról van tehát szó, az Õ evangéliumáról; és Pál boldog, amíg ezt hirdetheti, és ez hirdettetik (Filippi 1,14-17.27). Ezért nem kell azon csodálkozni, hogy Pál elõször felszólít és hív «Krisztus evangéliumához» méltó viselkedésre, mégpedig Krisztusra és mindarra hivatkozva, amit Õbenne kaptunk, és csak azután magyarázza el, milyen az a viselkedés. A Filippi 2,1-4-ben ezt írja: «Ha tehát van vigasztalás Krisztusban, ha van szeretetbõl fakadó figyelmeztetés, ha van közösség a Lélekben, ha van irgalom és könyörület, akkor tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy ugyanazt akarjátok: ugyanaz a szeretet legyen bennetek, egyet akarva ugyanarra törekedjetek. Semmit ne tegyetek önzésbõl, se hiú dicsõségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is». Pál a Filippi 2,1-4-ben tehát egységre és alázatra szólít fel. Ez a két

pont ugyanis– ironikusan fogalmazva – tudvalevõ, hogy mindannyiunknak az erõs oldala … A keresztyének alig, vagy egyáltalán nem veszekednek, és az egység annál nagyobb lesz, minél jobban közelítenek a teológiai meggyõzõdések. Nincs annál szebb közösség, mint amikor egy kálvinista, egy pünkösdista, lutheránus, egy miszticizmussal áthatott és egy fundamentalista keresztény ember ül le egymással beszélgetni. Ha még egy mindegyikkel megbékélõ társ is csatlakozik hozzájuk, az egység és alázat dolgában valóságos földi mennyország jön létre. Mi, keresztyének, pedig egyetértünk. A veszekedés számunkra teljesen idegen. Számunkra logikus, hogy másokat többre becsülünk saját magunknál. Ezt tesszük állandóan. Ez a magatartásunkon is meglátszik. Mi mindig átengedjük másoknak az elsõbbséget, így aztán a gyülekezetünkben nincs is vita, veszekedés. Soha senki nem érzi magát háttérbe szorítva, nincs bosszankodás, mivel a szószékre fellépõ prédikátor 100%-ban a mi nézetünket

BÖLCSESSÉGEK

képviseli. Nálunk mindig béke, öröm uralkodik, mert mi egyetértésben és alázatosan élünk. Természetesen tudjuk, hogy sajnos nem ez a valós helyzet. És Pál is tudta ezt. Isten családjában nem mindig családias a hangulat. Ezért kezdi az apostol az egységre és alázatra való felhívását a Filippi 2,1-ben arra hivatkozva, amit mi Krisztusban kaptunk. Mintha Pál költõi kérdéséket tenne fel: Van-e valóban «vigasztalás Krisztusban?», létezik-e «szeretetbõl fakadó figyelmeztetés?», van-e «közösség a Lélekben?», és megtapasztalhatjuk-e az «irgalom és könyörület» ajándékát? Ha mindezek valóban léteznek, akkor lesz teljes az öröme, ha a filippibeliek is az egységre és az alázatra törekednek – feltételezve, hogy a felsoroltak valóban léteznek. Ezért feltehetjük a kérdést: Mindezek valóban léteznek-e? Vigasztalás Krisztusban, szeretetbõl fakadó figyelmeztetés, egység a Szentlélek által, irgalom és könyörület? Természetesen. Ez az evangélium. Krisztusban megvigasztalódunk, ösztönzést, segítséget kapunk. Az Õ szeretete bátorít, erõsít. Isten szeretete oly messzire ment, hogy a saját Fiát nem kímélte, csakhogy bennünket megváltson. A Szentlélek által az Õ testébe oltattunk be. A Szentlélek által közösségünk van Istennel, az Atyával, a Fiával és a szentekkel. Megtapasztaltuk Isten könyörületességét, amikor megváltott bennünket hiábavaló, veszendõ életünkbõl, és új teremtést formált belõlünk. Naponta tapasztaljuk ez, amint hordoz bennünket, és a jó munkát, amit elkezdett, elvégzi bennünk (Filippi 1,6). Miután Pál az elsõ fejezetben többször hangsúlyozta, hogy Krisztus az élet, a filippibeliek válasza Pál ezen bevezetõ szavaira: «Ha tehát van vigasztalás Krisztusban, ha van szeretetbõl fakadó figyelmeztetés, ha van közösség a Lélekben, ha van irgalom és könyörület», csak így hangozhatott: Természetesen van! Pál ezt tudta, ezért így folytatta: «akkor tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy ugyanazt akarjátok…» (Filippi 2,2).

Pál közös akaratra szólít fel. Teszi ezt abban a tudatban, hogy ez nem mindig van jelen a gyülekezeti tagok között. A 4. fejezetben Evódiát, és Szüntükhét név szerint is meginti, hogy «legyen közöttük egyetértés az Úrban» (Filippi 4,2). A különben példamutató filippibelieknek is nyilvánvalóan voltak problémáik. És legyünk õszinték: Vajon nem szembesülünk mi is ezzel a problémával? Mondhatja-e közülünk nyugodt lelkiismerettel valaki, hogy a testvérekkel mindig «ugyanazt akarja», hogy mindig «ugyanaz a szeretet» van benne, mindegy, kivel áll szemben? Nos, jó. Én is mindig egy akaraton lennék, és mindenkit egyformán szeretnék, ha többiek is hasonlóan gondolkodnának! Hát igen, legtöbben közülünk eléggé ravaszok ahhoz, hogy így érveljenek. De tegyük szívünkre a kezünket: Gondolataink nem mennek-e el veszélyesen ebbe az irányba? Másokkal adódnak a problémák, én sokkal jobban tudnám Isten parancsait az Õ családjában érvényesíteni, ha a többiek nem lennének … Szinte lehetetlennek tûnik egyetértéssel és azonos szeretettel fordulni minden keresztyén felé. Hogy lehetnék én például egy misztikussal azonos véleményen, mikor õ az eleve elrendeltségben hisz? Olyan valakivel, aki azt hiszi, hogy Isten egyeseket eleve a pokolra teremtett? Vagy azzal, aki a szabad akaratban hisz? Aki úgy gondolja, hogy a megváltás saját magunktól függ? És ezt a felsorolást még folytathatnánk. Pál szerint mégis lehetséges, ha hisszük, hogy Krisztusban vigasztalás, szeretetbõl fakadó figyelmeztetés, közösség a Szentlélekben, irgalom és könyörület van, hogy a Szentlélekkel való közösség realitás, és Isten valóban könyörületes hozzánk. Ha Krisztusban vagyunk, a hitbeli meggyõzõdéseink ellenére is egyet tudunk érteni testvéreinkkel, és tudjuk õket egyformán szeretni. És ha a kálvinista, lutheránus, misztikus vagy pünkösdista is de Krisztusban van, akkor õk is képesek arra, hogy egyetértsenek, és ugyanúgy szeressenek elfogadjanak engem. Ez persze

Isten mind a két kezével áld, az egyikkel kegyelmet oszt, a másikkal megszentelõdést nyújt. C.H. Spurgeon

Az egyik áldás csak a másikkal együtt nyerhetõ el. C.H. Spurgeon

A béketûrõ ember a békesség Istenének gyermeke, és mint olyan mennyei Atyja áldásának örököse C.H. Spurgeon

Minden keresztyén annyira az, amennyire Krisztus hasonmása. C.H. Spurgeon

Az õszinte szolgálatkészség vezérgondolata ez: Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem? C.H. Spurgeon

Milyen csodálatos hatalom az, amely soha nem kényszeríti, de mégis irányítja az akaratunkat! Isten nem töri fel a zárat, hanem mesteri módon kinyitja azt. Erre egyedül csak Õ képes. C.H. Spurgeon

Középút nincs. Aki halogatja a döntést, az valójában a gonosz mellett döntött. Aki azon töpreng magában, hogy becsületes legyen-e, vagy sem, az már letért az egyenes útról. C.H. Spurgeon

Éjféli Kiáltás 2016 december 29

NÉZÕPONTBAN

«SEMMIT NE TEGYETEK ÖNZÉSBÕL, SE HIÚ DICSÕSÉGVÁGYBÓL, HANEM ALÁZATTAL KÜLÖNBNEK TARTSÁTOK EGYMÁST MAGATOKNÁL; ÉS SENKI SE A MAGA HASZNÁT NÉZZE, HANEM MINDENKI A MÁSOKÉT IS»

nehezünkre esik. Hisz megvan a saját teológiai meggyõzõdésünk. Úgy véljük, mi tudjuk, milyen az igazi, Krisztusban való élet … És ebbe a krisztusi életbe nem tartoznak bele például a filmek, melyeket egyes keresztyének megnéznek, vagy a zenék, amelyeket hallgatnak. Hogy legyünk egyek olyan keresztyénekkel, akik nem a mi dogmatikus, fundamentalista alapunkon állnak? Pál és Szentírás is egyértelmû: «… akkor tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy ugyanazt akarjátok» (Phil 2,2). Az azonos akarat és az egyforma szeretet nem mitõlünk származnak, hanem Istentõl. Õ nem taszít el bennünket, ha valamilyen teológiai hibát követünk el, vagy ha nem élünk még tökéletes életet. Akkor is irgalmassággal fordul felénk, ha tévedünk, hibázunk vagy kudarcot vallunk. A Szentlélek által közösségben van velünk még akkor is, ha téves elképzelésünk van az Õ kiválasztásáról és a mi felelõssé-

günkrõl. Krisztusban bármikor bátorítást, vigasztalást, segítséget, irgalmat találunk, akkor is, ha pillanatnyilag kudarcot vallottunk. Isten nem vezet listát, amint mi néha tesszük, ha a megváltott gyermekeivel való közösségrõl van szó, és ha vigasztalni kell õket. Nem kérdezi: Mi a te hozzáállásod Izrael/a Gyülekezet témájához? És hogyan vélekedsz a kiválasztásról/szabad akaratról? Hát a szellemi ajándékokról? Hogyan viszonyulsz a filmekhez, a zenéhez? És a pénzkiadásról? Csak egy valamit akar tudni: Krisztusban vagy-e? Érthetõ ez? Lehetséges a közös akarat és egymás iránti azonos szeretet, mert mint megkegyelmezett bûnösök Krisztusban vagyunk. De nem azért, mert olyan nagyszerûek vagyunk, hanem mert Krisztus mindent elvégzett értünk. Ezért tudjuk elfogadni a többi keresztyént akkor is, ha nem olyan tökéletesek, mint ahogyan mi szeretnénk. Ez viszont nem nyit szabad utat a törvénytelenség vagy a teológiai szaba-

Meggrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 11355 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu Tel.:: (+36 1) 3500-343

Füle Lajos

Napi csendességek 365 napon Egy kis könyv, hatalmas tartalommal – minden napra!

Ára: 980,- Ft +postaköltség

30 Éjféli Kiáltás 2016 december

dosság elõtt. Sõt, nagyon is józanoknak kell lennünk: Tudatában vagyunk-e annak, hogy mi és a többi keresztyén nem azért van Krisztusban, mert teológiánk és cselekedeteink olyan tökéletesek, hanem mert Krisztus végtelen szeretetében megváltott minket? De ne ámítsuk magunkat: A hittestvérekkel egy akaraton lenni, és minden keresztyént egyformán szeretni komoly szellemi harcot igényel. Természettõl fogva nem vagyunk erre hajlandóak. Mi inkább elvárjuk a szeretetet, minthogy szeretetet adjunk olyanoknak, akik szerintünk nem érdemlik meg. Ezért szükséges annyira az alázat, amint Pál mondja: «Semmit ne tegyetek önzésbõl, se hiú dicsõségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is» (Filippi 2,3-4). A veszekedést jelentõ görög szót önzésnek is lehet fordítani, amint sok fordításban így is találjuk. Az önzés ugyanis veszekedéshez vezet, és ellentéte az alázatnak. Az egyik közmondás találóan fogalmaz: «Az egész világ sajátmagára gondol, csak én gondolok magamra.» Ez a mi természetes magatartásunk. De Isten az ellenkezõjét várja tõlünk. Pál a következõ versekben Jézus Krisztus példáját állítja elénk, aki a mennyei dicsõségrõl mondott le, hogy az embereknek szolgáljon. Ilyen érzülettel kellene nekünk is lennünk. Alázat nélkül nincs egység. Olyan szépen hangzik, és olyan igaz, felemelõ: Jézus lelkülete kell, hogy mibennünk is legyen! Másokat többre kell tartanunk magunknál, miközben alázatosak vagyunk. Mindenkit szeretnünk kell. Azonban hogyan valósul ez meg a gyakorlatban? Ha azt mondom: «Mától kezdve mindenkit többre becsülök a

környezetemben magamnál», nagy a valószínûsége, hogy néhány perc múlva már kudarcot is vallok. Nincs ugyanis alázatot be- és kikapcsoló gombom. A megoldás: Krisztusban kell lenni. «Ah, René», mondhatod, «ez olyan kegyes megfogalmazás, amit noha sokszor ismételünk, de a mindennapokban nem tudok vele mit kezdeni». Nos, ez lehet egy elfogadható kifogás. Valóban egy kicsit misztikusan hangzik, a gyakorlatiasokat nem elégíti ki. Szeretnénk egy szabálykatalógust, amit lehetne követni, és egy olyan listát, amely alapján másokat megítélhetnénk, ezt azonban Isten nem bocsátja rendelkezésünkre. Õ közösségben akar lenni velünk. Krisztusban lenni nem olyan gyakorlat, amelyet bizonyos szabálykatalógus szerint lehet végezni. Ez egy élõ kapcsolat. Ezért csak olyan emberek között lehet egység, akik Krisztusban vannak, és ez az élõ kapcsolat nem a szabályok alapján mûködik, hanem a szeretet alapján azért, mert közös Uruk és Megváltójuk van. Konkrétabban fogalmazva: Ott van egység, ahol a keresztyének valóban Krisztusban vannak. Ennek semmi köze a passzivitáshoz, az ezoterikához. Ezek a keresztyének nem ülnek a tábortûz körül meditatív mantrákat énekelve, hanem aktívan tevékenykednek az Úr szolgálatában, imádkoznak, hûségesen olvassák a Szentírást, azon elmélkednek… és Krisztust keresik a többi keresztyénben is. Természetünknél fogva arra hajlunk, hogy másokban keressük a hibát, miközben azt gondoljuk, hogy mi jobbak vagyunk. Aki azonban Krisztusban van, Krisztust keresi a másik keresztyénben. Képzeljük el, hogy minden megváltott hívõ Urát és Megváltóját látja minden megváltottban. Tételezzük fel, hogy a gyülekezetben olyan keresztyénnel találkozunk, akivel valami problémánk van. Már rég nem is beszéltünk egymással. De hirtelen nem õt látjuk, nem az õ tökéletlenségét, hanem a királyok Királyát, Aki vérét adta õérte is. Hogyan viszonyulnánk hozzá ekkor? Azt hiszem alázattal, és ez vezet az egységhez. Gondolj arra, Pál azért mondta, hogy semmit se tegyünk «önzésbõl, se hiú dicsõségvágyból», mert tudja, mi

lakozik a mi büszke szívünkben. Ez a felszólítás fölösleges lenne, ha a szívünk telve lenne alázattal. A keresztyén, aki Krisztusban van, megalázza magát Isten hatalmas keze alatt. Felismeri, hogy büszke. Büszkesége megtörik Isten elõtt, és így kiált: «Uram, én semmire sem vagyok képes. Én vagyok az egység akadálya. Nincs elég szeretet bennem. Önzésbõl cselekszem sokszor. Saját dicsõségem keresem. Csak a saját boldogulásomra gondolok. Bosszant, ha mások elõrejutnak. Uram, Nélküled én semmit sem tudok tenni. Kérlek, segíts! Szükségem van Rád!» Ez az alázat. Azt jelenti, hogy beismerem tehetetlenségemet, és az Úr lábaihoz borulok, mert belátom, hogy egyedül csak Õ általa és Õvele élhetek. Jézusba kapaszkodom, és többé már nem engedem el. Krisztusban lenni függõséget is jelent, mégpedig Krisztustól való

függõséget. Pál nem azért hangsúlyozza a Filippi-levélben olyan gyakran, hogy «Krisztusban» vagy «az Úrban» legyünk, mert olyan szép, és jól hangzó megfogalmazás, hanem azért, mert tudja, hogy Õnélküle semmit sem tehetünk. Befejezésként olvassuk el még egyszer a Filippi 2,1–4-et: «Ha tehát van vigasztalás Krisztusban, ha van szeretetbõl fakadó figyelmeztetés, ha van közösség a Lélekben, ha van irgalom és könyörület, akkor tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy ugyanazt akarjátok: ugyanaz a szeretet legyen bennetek, egyet akarva ugyanarra törekedjetek. Semmit ne tegyetek önzésbõl, se hiú dicsõségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is». Krisztusban ez lehetséges. RENÉ MALGO

Ára: 2 750,-Ft +postaköltség Az Éjféli Kiáltás Misszió verseket kedvelõ Olvasói számára adta ki a hívõ költészet jeles hazai és külföldi képviselõinek legszebb verseit. A CSENDES CSODÁK címû 400 oldalas kötet közel ugyanennyi költeményt tartalmaz, amelyek az elcsendesedés perceiben lelki felüdülést, támaszt és bátorítást jelenthetnek olvasóinak a hitélet mindennapjaiban.

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu Éjféli Éjfél Éj f li Kiáltás fé K iál áltá ál tás ttá ás 20 2016 ddece 201 2016 december ec mbe ece m err mb 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu • Tel.: (+36 1) 3500-343

31 1

Éjféli Kiáltás

a világban

Isten a szenvedés által is mûködik Ist AND BEITZE, GUATEMALA VÁROS, ANDRÉ GUATEMALA GUA

z utóbbi hónapokban a feleségem, Ingrid, a közeli kórházban fekvõ kis Nicolt, egy hívõ kislányt látogat. Nagy Nico alkalom volt ez, hogy az ott fekvõ gyeralka mekek szüleit elérjük kiadványainkkal, mek

A Megkaptuk M egkaptuk a munkavállalási m unkavállalási engedélyt

és imádkozzunk értük. Hét hónapi szenvedés után, amikor Nicol az intenzív osztályon fekve 12 fertõzésen esett át, végre megszabadult földi szenvedéseitõl, és most már az Úr Jézusnál van. Imakérésünk e tekintetben az, hogy a kórházban elvetett mag meghozza gyümölcsét az örökkévalóságra nézve.

MATIAS STEIGER, COLUMBIA, USA

gy év és két hét elteltével végre megkaptam feleségemmel együtt a munkavállalási engedélyt. Rögtön azután benyújtottuk a tartózkodási engedély iránti kérelmünket is. Azért imádkozunk, hogy ezt is hamarosam megkapjuk. Az utóbbi hetekben sok rendelést kaptunk spanyol nyelvû traktátusokra. Most nyomtattunk ki két újat. Hálásak vagyunk, hogy sok keresztyén testvérünk segít ezeket a kis füzeteket az örömüzenettel terjeszteni. Épp most jelent meg a Prophecy for the Gentiles (Próféciák pogányok számára) címû könyv Arno Froese tollából. Versrõl versre haladó igemagyarázatot tartalmaz Abdiás, Jónás, Náhum és Habakuk próféták könyveihez. Reméljük sokakat fog a könyv érdekelni, nagy segítséget nyújt ugyanis a kis próféták tanulmányozásához, jobb megértéséhez. Évvégéig folyik a 2017-es naptár értékesítése is angol és spanyol nyelven.

32 Éjféli Kiáltás 2016 december

Új «Chamada» MARKUS STEIGER, PORTO ALEGRE, BRAZÍLIA

brazíliai gazdasági válság arra kényszerített bennünket, hogy munkamódszereinket, a szektorokat és folyamatokat felülvizsgáljuk – hol tudnánk a költségeket lefaragni. Így történt, hogy a két újságot, a Chamada da Meia-Noite (Éjféli Kiáltás) és a Noticias de Israel (Hírek Izraelbõl) összevontuk egy újsággá. Spanyolul már évek óta így jelenik meg. A postaköltség volt az egy ok. De igen gyakran megbízhatatlan is a postai szolgáltatás, így ha elvész egy lapszám mindjárt 50 %-ra csökkenthetjük a kiadást. Az új formátum szerkesztését a feleségem, Ellen és a fiam, Sebastian vette át, miután elõdje, Ingo Haake (66), nyugdíjba ment. Eddig már három számot adtunk ki, ezek 40 oldalasak az eddigi kétszer 24 oldal helyett. Decembertõl már 48 oldalas lesz. Az összevonással néhány tartalmi változás is járt, úgyhogy most sokoldalúbbak és aktuálisabbak vagyunk. A legtöbb olvasónk pozitívan reagált a változásra. Így augusztusban 200 új elõfi zetés

érkezett be hozzánk. Ez pedig már rég nem történt meg velünk. Reméljük, és ezért imádkozunk, hogy új olvasóréteget szerzünk, és a brazil embereknek továbbra is világos bibliai magyarázatokat, külföldi, belföldi információkat, és aktuális izraeli híreket tudunk közvetíteni. Így továbbra is új utakat és eszközöket keresünk, hogy a brazilokat a bibliai próféciákkal elérjük. A kis helyi kongresszusok egyre nehezebb megszervezni. További imakérésünk a 2017-es izraeli naptárak, valamint az új könyvek – mint az Ezékiel (Roger Liebi), Jakab (Meno Kalisher), A menny hét levele (Arno Froese) és Pásztori levelek (Norbert Lieth) – értékesítése.

Éjféli Kiáltás Misszió In memoriam: Wim Malgo, alapító 1135 BUDAPEST, PALÓC U. 2 TEL.: (+36-1) 3500-343 E-MAIL: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu

Isten csodája STEPHAN BEITZE, BUENOS AIRES, ARGENTÍNA

z Úr egyre több csodát tesz velünk. Aggodalommal tekintettem egy kéthetes túra elé Saltaba (1500 km északnyugatra Buenos Airestõl). Sok szolgálatot terveztünk, és még néhány összejövetelt, ahogy adódik, ahog yan azt Isten kirendeli. Eg y különös élményemet szeretném ezzel kapcsolatban megosztani: Már hónapokkal ezelõtt kapcsolatban álltam a whatsapp segítségével egy saltai keresztyénnel. Olvasta az Éjféli kiáltás egyik könyvét, amely nagyon megérintette. Sok kérdése volt, és eg y r e úja bb t a nu l má nyok at kért, melyeket aztán továbbadott a gyülekezetében. Amikor elmondtam neki, hogy éppen az õ városába tervezünk egy túrát, megkérdezte, el tudnék-e menni az õ gyülekezetébe is, amely igencsak kicsi. Volt még egy szabad napunk, és így az õ gyülekezetében is prédikálhattam. Kb. 30 ember volt jelen. Amikor aztán megkérdeztem, van-e valaki, aki az Úr Jézust személyes Megváltójának elfogadja, öt ember emelte fel a kezét. Ez valóságos csoda volt a számomra. De aztán megtudtam, hogy a pásztor meghívta egyik kollégáját a feleségével együtt, akik

MEGJELENIK: angol, francia, holland, olasz, koreai, portugál, román, spanyol, német, cseh és magyar nyelven.

mormonok voltak. Mindketten Jézus mellett döntöttek. Ez volt az elsõ alkalom, hogy megélhettem azt, amikor a mormonok az Úr Jézusra találnak. Carinával együtt részt vettünk egy meghosszabbított hétvégén egy ifjúsági találkozón is Uruguayban. Legalább 400 fiatal ember gyûlt össze egész Uruguayból. Az összejövetelek mellett evangelizációra is sor került. lehetõségünk volt sok fiatal emberrel beszélni, és lelki gondozó tevékenységet folytatni. Itt is megadta az Úr, hogy egyesek elfogadták az Úr Jézust személyes Megváltójuknak. Továbbra is imádkozunk értük. Karácsony és újév között Erich és Jutta Schäfer nagy mennyiségû eva ngelizációs naptárt oszta nak ki Argentínában a Jó Vetés ajándékaként. Imádkozunk, hogy ez a vetés termékeny talajba hulljon, és g yümölcsöt teremjen. Ezenkívül Daniel Bachmann, a Breckerfeld-i bibliaiskola hallgatója nálunk végzi téli gyakorlatát, kb. két hónapig. 2017. január 12. és 31. között Erich és Daniel Schäfer, Alex Müller, Daniel Bachman és én úton leszünk a Maranatha-Latino-Mobilla. Jujuy-ba megyünk (1700 km Buenos Airestõl északnyugatra), ahol a különbözõ szolgálatok mellett két ifjúsági táborban is szolgálni fogunk.

SZÖVEGSZERKESZTÕ: Conno Malgo, Nagy Erzsébet FORDÍTOTTA: Dr. Békeffy Lajos, Dálnoki László, Miklós Margit TÖRDELÉS: Bakai Attila (Éjféli Kiáltás Misszió) KÉPSZERKESZTÕ: Elishevah Malgo KIADJA: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Az újság ára: 420,-Ft+postaköltség ÉVES ELÕFIZETÉS DÍJA: 5040 Ft + postaköltség Személyesen a Missziónknál vagy keresztyén könyvesboltokban postaköltség nélkül megvehetõ A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad! Határon túli országokba postaköltséggel 46 EUR. Tengerentúli országokba 51 EUR FORINT SZÁMLASZÁM: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6. IBAN HU61 10918001-00000040-71680019 MKB; 1056 Bp, Váci utca 38. IBAN HU44 10300002-20510628-00003285 EURO SZÁMLASZÁM: UniCredit Bank Hungary ZRT. IBAN HU35 10918001-00000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB MKB IBAN HU49 10300002-50100122-21004886 SWIFT (BIC) MKKBHUHB KIADÁSÉRT FELEL: a Misszió elnöke, Nagy Erzsébet LELKIGONDOZÓI KÉRDÉSEKBEN ÍRJON A FENTI CÍMÜNKRE. BETH-SHALOM IZRAELI UTAZÁS: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 TEL.: (+36-1) 35-00-343, MOBIL: (+36-30) 630-7823 E-Mail: ejfel@t-online.hu ISSN: 0866-0425 ÁLLANDÓ PROGRAMJAINK MINDEN HÓNAP UTOLSÓ SZOMBATJÁN: ASSZONYNAP – érdekes témák, érdekes elõadók MINDEN HÓNAP HARMADIK CSÜTÖRTÖKJÉN: TÉNYEK ÉS SALÁTÁK – aktualitások Izraelbõl. Népszerû meghívottak elõadásai, kóstoló az izraeli ételspecialitásokból. MINDEN HÓNAP MÁSODIK KEDDJÉN: IDÕK JELEI: HOL TART A KERESZTYÉNSÉG A VILÁG ÓRÁJÁN? – AZ ALKALMAT VEZETI DIENES JÓZSEF. MEGHÍVOTT SZAKEMBEREK ELÕADÁSAI A VÉGIDÕKRÕL.

Vakáció és karácsony

MINDEN SZERDÁN bibliaóra 18 órai kezdettel.

EBERHARD HANISCH, RIBERALTA, BOLÍVIA

rre a decemberre Obed Hanisch készítette elõ a gyerekek téli vakációját, imádkozunk, hogy elegendõ munkatárs álljon rendelkezésünkre ebben az idõszakban, és az Úr szava elérje a gyermeke szívét. Szívünkön hordozzuk régi munkatársunk, Gonnie Pothof misszionárius egészségi

állapotát is, aki súlyos beteg, és kímélnünk kell. Az iskolai év a végéhez ért, az internátus lakói hazatértek szüleikhez. Értük is imádkozunk, és a tervezett javítási munkálatokért az iskolában és az internátusban. Imádkozunk továbbá könyvesboltunk karácsonyi vásáráért Riberaltán és az ottani gyülekezetért, amely új pásztort keres.

Vezeti: Dienes József.

FIGYELEM! Missziónk hétfõtõl-péntekig 9.00 órától 16.30 óráig fogad telefonhívásokat. Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13,9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Éjféli Kiáltás 2016 december 33

ÉJFÉLI KIÁLTÁS A VILÁGBAN

Éjféli Kiáltás Misszió Programajánló Idõk jelei (kedd) - Hol tart a keresztyénség

Minden szerdán bibliaóra 18 órai kezdettel. Vezeti: Dienes József.

világ óráj ján? – A Azz a alka lkalmat vvezeti ezeti Dienes Józs a világ óráján? alkalmat József. Meghívott Meghívott sszolgálattevõk zolgálattevõk e elõadásai lõadásai a vvégidõkrõl. égidõkrõ

Február 7

Július 4

Március 7

Augusztus 8

Április 4

Szeptember 5

Május 9

Október 3

Június 6

November 7 December 5

Tények és s sal saláták láták ((csütörtök) csütörtök) – aktualitások Izraelbõl. Népszerû zraelbõl. Nép pszerû szakemberek elõadásai, kóstoló ételspecialitásokból. sto stol oló azz iz iizraeli zrraeli aeli é étels telspeci pecial ialitásokból itásokból.

Február 1 16 6

Július 13

6 Márciuss 1 16

Augusztus 17

3 Április 13

Szeptember 14

8 Május 18

Október 12

5 Június 1 15

N ove ember 1 6 November 16 D ecember 1 4 December 14

1135 BUDAPEST, PALÓC U. 2 TEL.: (+36-1) 3500-343 E-MAIL: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu

34 Éjf Éjféli Kiáltás 2016 december

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu • Tel.: (+36 1) 3500-343 Az örök halál négy kamrája A könyv Zimányi József prédikációinak gyöngyszemeibõl válogat. Hat rendkívül érdekes igehirdetést olvashatunk itt Józsi bácsi egyéni, senkihez nem hasonlítható stílusában. Minden téma egy-egy igeversre építve napjaink problémáira keres és talál választ. Talán e hat prédikációt egy szálra is felfûzhetnénk: a tagadástól (a negyedik hatványon) indulva zörgetünk bebocsátásért a kegyelembe, megküzdünk a kísértésekkel, remélhetõleg nagyobb sikerrel, mint Ákán, és eljutunk az Úr törvényeinek megismeréséhez, megszeretéséhez, majd tiszta szívet nyerve meghozzuk a legfontosabb döntést. Az Úr segítsen ebben mindnyájunkat! 72 oldal

Ára: 950,-Ft

örök halál négy kamrája Zimányi József

+postaköltség

Fészek a csillagok között

Ára: 550,-Ft +postaköltség

Zimányi József

Öngyilkos buzgóság A LEGFÉNYESEBB ÉJSZAKA

Ára: 270,-Ft +postaköltség

A legfényesebb éjszaka

Egy sorsdöntõ éjszaka

Bátorító vigasz szól hozzád, Testvérem e kis füzet lapjairól, hiszen arról szól, hogy azon a betlehemi csillag által megvilágított fényes éjszakán tehozzád is eljött a Megváltó! (A6, 28 oldal)

Ákán megrázó története kapcsán tanít e füzetben Zimányi József. Mennyire emberi jellemvonás a kapzsiság! Napjainkban is nagyon sok tragédiát okoz ez az emberi gyarlóság. Okuljunk Ákán példájából! (A6, 36 oldal)

Ára: 270,-Ft

+postaköltség

Zimányi József

A család pénze, a pénz szerelme

Ára: 270,-Ft +postaköltség

2017 augusztus 13-20

s á l a r a ny

a Szentföldön 8 nap 850, -E Eu Euró uró +re +repülõjegy epü p ü llõ õjjjegy õ e g y + já járu jjárulékok áruléko ok k meghosszabítható kívánságra

...pihenjetek pihenjetek n tek meg egy kissé! é! (Máté (Má 6 6.31) 6.3 31) 1)

Pihenjen meg Ön is! Bõvebb információ: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 35-00-343, Mobil: (+36-30) 630-7823 - Nagy Erzsébet E-Mail: utazas@ejfelikialtas.hu

Bibliai tanulmányút

Szentföldön 2017 1100,március 22. - március 30.

Euró

+repülõjegy + járulékok

9 csodálatos nap Izraelben Még 4 Dr. Mészáros Kálmán szabad hely Nagy Erzsébet A csoportot vezeti:

lelki vezetõnk, egyháztörténész és teológiai tanár valamint - Éjféli Kiáltás Misszió vezetõje hhelyi he e idegenvezetõ: Fredi Winkler

A pr pprogramváltozás rog ogra oog gra gra ramv am mvál mv vál állto tozá to zás jo jjogát ogá gát ffe fenn fenntartjuk! eenn nnta nn tart tar rtju juk! k! FONTOS: FFO ON NTTOS TOS OS: S: A Azz ÉÉjféli jféélli K jf Ki Kiáltás iáálltás tás M tá Mi Misszió isssszi szió zió nem zi nem uutazási iroda. Bibliatanulmányút szervezését a ne Beth Palex (Haifa) hhaifai ha aiffaaii B etth Shalom Shal Sh allom oom m ééss Pa P Pale ale lex To TTours our urss ((H Hai a faa Ltd izraeli utazási irodával együttmûködve végzi. A zarándokút célja: a Biblia helyszínének jobb megismerése és tanulmányozása.

Ára: 420,-Ft