Hirek Izraelböl 2017 február by Éjféli Kiáltás Misszió

HÍREK

2017. február / 5778

Nr.

www.hirekizraelbol.hu

Izrael csúcstechnológiával körülvett

szupertehenei falépítés A világ képmutatása

Libanon elkezdett falat építeni egy palesztin menekülttábor köré.

Izraelben egy anyára esõ gyermekek száma 3,13 Azonos demográfiai állás

Norbert Lieth Miért éppen Izrael?

Korunkat riasztó tudatlanság jellemzi Izrael üdvtörténeti pozícióját illetõen. Ezt fõként egy általános és egyre növekvõ antiszemita hozzáállás teszi egyértelmûvé. A zsidó népet inkább bûnbaknak, mint üdvhordozónak tekintik. Ennek már a múltban is végzetes következményei voltak. Ez a könyv azért íródott, hogy hasson az ilyen folyamatok ellen.

Ára: 1.450,-Ft + postaköltség

+postaköltség

Messiási fény Izrael sötétjében

A Szentírás prófétai szavaiba való bepillantás egyben a jövõbe vetett pillantás is: Istennek Izraellel való munkálkodása cálirányos, a végsõ cél felé mutat, arra, ami Izraelre vár.

Ára: 750,- Ft + postaköltség

A zsidó állam

a világ botrányától a világ szükségszerûségéig

Ára: 750,- Ft +postaköltség

Ruth könyve

az üdvtörténet fényében

Ruth könyvébõl érthetõvé válik az a mindenkorra érvényes igazság, hogy az Úr hûséges az Õ szeretõ, gondoskodó szeretetében: menyasszonyi Gyülekezetét és népét Izraelt, az idõk minden zaklatottsága és nyomorúsága ellenére is elvezeti a gyönyörû célig!

Ára: 750,-Ft +postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu; rendeles@ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. Tel.: (+36 1) 3500-343

Elõszó

Kedves Izrael-barátok!

14 26 5

CÍMLAPON: Izrael precíz mezõgazdasága

CÍMLAPON: Izrael csúcstechnológiával körülvett szupertehenei

CÍMLAPON: Visszafordult árhullám POLITIKA

Rövid jelentések

Az Amona-paradoxon

A világ képmutatása

Izrael «müezzin-törvénye» az összmuszlim vitát tükrözi társadalom

Rövid jelentések

Izrael Júdea és Somron jogos tulajdonosa

Megtalálták a holt-tengeri tekercseket rejtõ 12. barlangot

Purim –«zsidó karnevál»? Szó sincs róla!

Üdvözletek az UNESCO-nak

Azonos demográfiai állás tudomány

Rövid jelentések

Ki tette erõs várossá Jeruzsálemet?

BIBlIA: Izrael Izrael, egy rendkívül különleges nép 11. rész: A Sínai szövetség

Donald Trump gyõzelme az amerikai elnökválasztáson sokak számára teljes meglepetést okozott, elsõsorban azért, mert a médiumok Hillary Clinton gyõzelmét bebiztosítottnak állították be. Most a világ izgatottan figyel az amerikai fõvárosra Washingtonra, hogy vajon miként is fog kinézni az ország politikája Donald Trump adminisztrációja alatt. Mindenek elõtt az izraeli kormány táplál nagy reményeket a Trump-kormány iránt, különösen az után, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte az izraeli telepes politikát, ami ellen a még Obama vezette USA, most elõször nem élt vétójogával. Izrael mellett Donald Trump ugyanúgy nyilatkozott, hogy õalatta minden más lesz, de hogy ez pontosan mit is jelent, azt valójában senki sem tudja. Kijelentette, mint már mások is, hogy az amerikai nagykövetséget Tel Avivból áthelyezteti Jeruzsálembe – ami egyet jelentene Jeruzsálemnek, Izrael fõvárosaként való elismerésével. Õelõtte mások ezt még nem tették meg, tartva az arab államokkal és a palesztinokkal keletkezõ konfliktustól. Õ a palesztin problémáról, mint egy «üzletrõl» beszél, amit szándékában áll megkötni, de hogy ez pontosan mit tartalmaz, azt eddig senki sem tudja. Naftali Bennett, az izraeli kormány egyik mértékadó minisztere nyíltan arról beszélt, hogy annektálni fogják a palesztin területeken lévõ izraeli telepeket. De Izrael, ezt az USA beleegyezése nélkül nem merné megkockáztatni. Így most az annektálást szorgalmazók abban a reményben várnak az új amerikai elnökre, hogy vele minden más lesz. Miközben Izraelben nagy reményekkel várják az új washingtoni adminisztrációt, egyes arab országokban elõre rettegnek attól, amit az új amerikai kormány hozhat számukra. A Donald Trumpnak Putyin orosz elnökhöz és Oroszországhoz fûzõdõ állítólagos, jó viszonya valóban azt ígéri, hogy változások állhatnak be az arab és az iszlám világ irányában, különösen Szíria, Irak és az ISIS tekintetében. A menekült kérdésben is döntõ változások várhatóak Donald Trumptól. Nagy-Britanniának az EU-ból történõ kilépése szintén változásokat hoz a világpolitikában; ez a kilépés is azok közé tartozott, amelyet az új amerikai elnök erõsen támogatott. Az õ választási jelszava ez volt: «Make America great again!» («Tegyük újra naggyá Amerikát!») Hogy ez a szlogen a világ többi részére nézve mit is jelent, nem teljesen világos, viszont kétségtelenül azt mutatja, hogy az amerikai kormány elsõsorban saját országának problémáira fog koncentrálni és nem a világ más országaira. Ha más országok megsegítésérõl van szó, fõként az Izraelnek nyújtott támogatásokról, bár Trump kilátásba helyezett további segélyeket, egyben azt is tudatta, hogy ezeknek meg lesz az áruk is. Ez mindenképpen azt jelenti, hogy az USA a továbbiakban nem kíván ajándékokat osztogatni, hanem ezekért majd ellenszolgáltatásokat vár el. Ezek a kijelentések Izraelben minden eufória ellenére aggodalomra adtak okot, hogy az eljövendõ amerikai kormány alatt mégsem lesz minden olyan rózsás Izrael számára. A «Brexit»-megtapasztalás és Donald Trump amerikai elnökké történt megválasztása újfent megmutatta, hogy nem éppen mindig úgy alakulnak a dolgok, amint azt a média «véleményformálói» az embereknek be akarják beszélni, hanem, hogy létezik egy magasabb rendû akarat, mely a világot és az emberiséget irányítja. Hogyan is hangzik ez a szép közmondás: «Ember tervez Isten végez». Abban a tudatban, hogy az Isten az Úr e világ történelmének irányítója, mégha számunkra gyakran világiasnak és profánnak hat, szívélyes shalommal üdvözöl Benneteket

Hírek Izraelbõl | 2017/02

CÍmlapon

CÍMLAPON

Izrael precíz mezõgazdasága

Izrael csúcstechnológiával körülvett szupertehenei

Visszafordult árhullám 4

Hírek Izraelbõl | 2017/02

CÍmlapon

Izrael precíz mezõgazdasága Egy izraeli újítás a jövõben lehetõvé teszi, hogy a gazdák a napenergiával mûködõ érzékelõk segítségével pontos adatokat kapjanak vetésük állapotáról.

Amikor Isten Ádámot és Évát kiûzte a Paradicsomból, Ádám arra kárhoztatott, hogy arca verítékével, keserves földmûvelõ munkával keresse meg kenyerét. Mióta a gabona alapélelmiszer lett, az emberiség arról álmodik, hogy a mezõgazdaságot egyszerûbbé és hatékonyabbá tegye. Egy izraeli cég nemrég újfajta módszert kínált ehhez, ugyanis egy olyan forradalmian új ellenõrzõ rendszert fejlesztett ki, amely lehetõvé teszi, hogy a gazda még távolról is részletesen felmérje, hogyan áll a veteménye, láthatja, milyen intézkedéseket kell hoznia, hogy biztosítsa a termést, sõt növelje is azt. «Precision Farming» (precíz mezõgazdaság) a neve annak az új trendnek, amely néhány éve terjedt el, és világviszonylatban egyre nagyobb teret hódít. Különbözõ országok kormányai óriási összegeket invesztálnak a fejlesztésekbe, valamint technológiák beszerzésébe azzal a céllal, hogy csökkentsék a munkaráfordítást, ám emellett növeljék a terméshozamot. Ebben egyre nagyobb szerephez jut a csúcstechnológia és az internet is. A 2009-ben alapított Sol Chip izraeli cég, amelynek központi székhelye Haifán van, de fióktelepeket tart fenn Kínában és Kanadában is, éppen ezen a területen mûködik, és a modern mezõgazdaság számára fejleszt ki úttörõ technológiai eszközöket. A rendszer, melyet szabadföldön, valamint üvegházban is fel lehet szerelni, a megfigyelt területen elhelyezett több száz kábel nélküli érzékelõvel fontos adatokat gyûjt, így például méri a talaj és a levegõ nedvességtartalmát, a hõmérsékletet, a trágya koncentrációját, stb. A helyszínen gyûjtött adatokat egy ellenõrzõ egységbe továbbítják, ott más fontos adatokkal vetik össze, így az idõjárás elõrejelzés mellett már a mûholdfelvételekkel is, melyekbõl aztán a gazda egy nagyon pontos betekintést kap, de mindenekelõtt az egész áttekintését kapja. Így lehetségessé válik az öntözés és a trágyázás pontos meg-

tervezése, ugyanakkor lehetõvé válik további intézkedések meghozatala, mint a napfény és fagy elleni védelem, a védõhálók idõben való megtervezése. Különben nem újdonság, hogy a talajba ellenõrzés céljából érzékelõket helyeznek. Ezt már jó ideje alkalmazzák. A Sol Chip izraeli cég ezeket fejlesztette tovább, mégpedig úgy, hogy az õ érzékelõik rendkívüli teljesítõképességgel bírnak, és kábel nélküli mûködésükhöz a napenergiát használják fel, ez természetesen csökkenti a mûködtetési költségeket. Emellett a cég a szenzorok számára olyan elemet fejlesztett ki, melyek egy évtizedig is használhatóak. Ezzel a költségek és a munkaráfordítás csökkentéséhez járul hozzá. A nagy teljesítményû szenzorok kevés napfény mellett is, éjjel-nappal, egész évben kifogástalanul mûködnek – mégpedig tíz éven keresztül. A rendszer iránt, ezeket az elõnyöket figyelembe véve, a mezõgazdaság legkülönbözõbb ágai érdeklõdnek. A Sol Chip azonban egy további elõrelépésrõl is beszámolhat a más hasonló érzékelõ rendszerekkel szemben, ugyanis az egyes elemek különösen kicsik, könnyen kezelhetõek, messzemenõen felhasználóbarát jellegüknél fogva egyszerû az alkalmazásuk. A cég egy év leforgása alatt Izraelben különbözõ éghajlati zónákban próbálta ki a rendszert. Ugyanakkor Spanyolország, Szingapúr, Kína és Argentína különbözõ területein is tesztelték. Ezek a tesztsorozatok rendkívül sikeresek voltak, úgyhogy a céget már néhány díjjal ki is tüntették, szakkörökben pedig szuperlatívuszokban beszélnek róla. A Fast szakfolyóirat például a céget az egyik legjelentõsebb és legbefolyásosabb technológiai cégek egyikének nevezte, amelyek a világot az eljövendõ évtizedekben forradalmasítani fogják. Az Innovex 2015 izraeli versenyen a céget «Izrael Állam leginnovatívabb újalapítású cége» címmel tüntették ki. ML∎

A cég egy év leforgása alatt Izraelben különbözõ éghajlati zónákban próbálta ki a rendszert. Ugyanakkor Spanyolország, Szingapúr, Kína és Argentína különbözõ területein is tesztelték. Ezek a tesztsorozatok rendkívül sikeresek voltak

Hírek Izraelbõl | 2017/02

CÍmlapon

Izrael csúcstechnológiával körülvett szupertehenei

Az izraeli tehenek a világ legproduktívabb tehenei közé tartoznak, átlagosan tíz százalékkal több tejet adnak, mint amerikai társaik, és a német tehenek tejhozamát 50%kal haladják meg.

Hírek Izraelbõl | 2017/02

Az izraeli tejelõ tehenek több rekordot is tartanak. Nemcsak átlagon felüli a tejhozamuk, hanem nagyon hosszú életûek is. Ezek a tehenek teljes körû managementet élveznek, és egyre inkább a digitális technológia határozza meg mindennapjaikat. E szektor számtalan innovációja élén az Afikim kibbuc áll, amely a Genezáreti tótól néhány kilométerrel délre terül el. Külföldi delegációk már régóta zarándokolnak oda, hogy saját szemükkel láthassák a tejelõ tehéntartás modern managementjét. Így ebben a kibbucban, melyet a Jordán völgyében 1924-ben Oroszországból bevándorolt zsidók alapítottak, hallani lehet olasz, hindu, de különbözõ afrikai országok nyelveit is. Mindenkit elképeszt az a hatékonyság és produktivitás, amit elsõsorban Izrael éghajlati adottságai tesznek lehetõvé. Afikim kibbuc 900 tehene ilyen körülmények között él. Ha a hõmérséklet a nyári idõszakban, amely meglehetõsen hosszú, nemritkán a 30, sõt a 40 fokot is eléri, a tehenek nem nyugtalankodnak. Ugyanis hûsítõ iszapfürdõt vehetnek, és nagy ventilátorok gondoskodnak legyezésükrõl. Kedvükre választhatnak, a félig nyitott istállók árnyékában heverednek-e le, vagy inkább sétálnak egyet. «A boldog tehenek több tejet adnak. A világ minden részérõl jönnek hozzánk emberek, és tapasztalhatják: Jóllehet nálunk szörnyû meleg van, a mi teheneink mégis boldogok. Több aspektusról is beszámolhatunk, miért olyan boldogok a teheneink», mondta Ofir Langer, aki régebben vezetõ tisztséget töltött be az izraeli hightech szektorban, és hat évvel ezelõtt megalapította az izraeli tejgazdasági iskolát. Kibbuca, Afikim az izraeli tejelõ tehéntartás óriásának számít, mivel már többek között az USA-ban, Kínában és Vietnámban is nagyprojekteket valósított meg. Az üzem kínálatához tartoznak az istállók és fejõüzemek számára készült mo-

dern monitor- és management- rendszerek is. Hasonló csúcstechnológiájú tehénistállókat kínál még a SCR Dairy izraeli cég is, amelyet nemrég vásárolt meg egy amerikai konszern. A Gázai-övezet határához közel fekvõ Bror Hayil kibbuc adatbank rendszert kínál, amellyel követni lehet minden egyes tehén tejtermelését. Amint azt a gazdák is tudják, a tehenek gyakran igényelnek segítséget elléskor, fõleg elsõ ellésük alkalmával. Régen a tehéntartók ilyenkor a teheneik mellett ültek, sõt gyakran az istállóban aludtak. Egy újfajta megfigyelõ rendszernek köszönhetõen, melyet az AfiAct II névvel láttak el, ez a gyakorlat már a múlté. Ez a drót nélküli lábra erõsített érzékelõ rendszer érzékeli az ellés kezdetét, és jelzést küld a gazda okostelefonjára. Ugyanakkor a rendszer a tehén aktív és nyugalmi állapotából azt is észleli, hogy stresszhelyzet adódott-e, vagy esetleg komplikáció lépett fel az ellés során. Az AfiMilk cég, amely elsõ újítását a fejés mennyiségének elektronikus ellenõrzése terén már 1977-ben kifejlesztette, egy további érzékelõ rendszerrel, név szerint a Silent Herdsman-nal jelent meg a piacon. Ezt a tehén nyakára kötik, és a készülék így feljegyzi, mikor és mennyit eszik, ill. kérõdzik a tehén. A szakértõk és a tejelõ tehéntartók körében mindkét rendszer nagy feltûnést keltett a 2016 végén megrendezett franciaországi és amerikai szakmai vásárokon. Így az izraeli cég további piaci sikerekre számíthat, amelynek különben már több mint 50 országban vannak megrendelõi, és a globális piac 30%-át fedezi. Hogy ezek a cégek láthatóan nemcsak a tehéntartókat, hanem elsõsorban a teheneket is boldoggá teszik, azt a tejmennyiség bizonyítja, melyet az izraeli tehenek adnak. Ezek ugyanis a világ legproduktívabb tehenei közé tartoznak, átlagosan tíz százalékkal több tejet adnak, mint amerikai társaik, és a német tehenek tejhozamát 50%-kal haladják meg. AN∎

Munkafüzet és könyv együtt

Ára: 1580 Ft + postaköltség

A világtörténelem alakulása szorosan összefügg Izrael jövõjével

Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu; 1135 Budapest; Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu; (061) 3500-343

Dr. Friedmann Hillélné Rab Erzsébet

És nem verik félre a harangot Vannak kérdések, melyekre nincs válasz! Ma sem tudunk választ adni arra, hogy miért hallgatott ennyi ember. Miért? Miért hagytuk õket a halálba menetelni? Miért? Nincs elfogadható válasz! E könyv írója valóságon alapuló, saját emlékeit és családja tragédiáját írta meg, kiírta magából, hogy enyhítsen fájdalmán... Talán, hogy megossza velünk, az olvasókkal, hogy soha többé...! A könyvben található számos név, helyszín és esemény valóságos! Nem kitalált és nem regényszerû, valóság minden sora. Néha zaklatott, szabdalt, ahogyan egy napló szavai, de tényeken alapuló fekete valóság.

Karácsony János (LGT) CD mellékletével 352 oldal, 142x197mm

Ár: 3200 Ft + postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu Tel.: (+36 1) 3500-343

CÍmlapon

Visszafordult

árhullám A csapadékban szegény téli idõszak, melyet Izraelnek át kell vészelnie, nemcsak a Genezáreti tó kiszáradásával riogat, hanem a mezõgazdaságot, valamint a Jordániával kötött békeegyezményt is fenyegeti. Most azon gondolkodnak, hogyan vezethetnének az ország központjából vizet északra.

Hírek Izraelbõl | 2017/02

Kinneret kibbuc õshonos lakosai nem gyõzik ámulatukban a szemüket dörzsölni. 2016 decemberének egyik napsütéses reggelén ugyanis a Genezáreti tó vizében egy szigetet pillantottak meg, ami azelõtt egyáltalán nem létezett. Fekete sziklák bukkantak fel a vízbõl, és meredtek az ég felé. Ez a meglepetés csak megerõsítette addigi kellemetlen érzésüket, hogy talán hamarosan már nem láthatják a tavat otthonukból kilépve, mert Izrael Államnak ez a nagy belvize, amely egyben az egyik legfontosabb édesvíz-tartalék is, egyre jobban kiszárad. Az elmúlt három téli esõs idõszak mérsékelt csapadékmen�nyiséget hozott. Az ország északi részén azonban az éves átlagnak csak töredéke esett, úgyhogy ott szárazság uralkodott, ennek következtében a Genezáreti tó vízszintje szokatlanul mélyre süllyedt. 2016 októberében egy kevés vízmennyiség érkezett a tóba, ezzel együtt azonban ez volt a téli esõs évszak elsõ legszárazabb hónapja 90 év óta. Az északi források, elsõsorban a Jordán forrása, már alig adnak vizet. Így, mivel az esõzések is el-

maradnak, a tó vize alig pótlódik, vagyis nem töltõdik fel újra. A helyzetet súlyosbította, hogy az elmúlt két év nyári hónapjai során szokatlanul nagy volt a párolgás, ami szintén hozzájárult a tó vízmennyiségének csökkenéséhez. Tekintettel erre a meglehetõsen drámai helyzetre, a vízellátásért felelõs izraeli hatóság különbözõ mentõmódszereket kezdett kidolgozni ennek a jelentõs édesvízi tónak a megmentésére. Az egyik lehetséges terv valósággal megdöbbentette az izraelieket, de nem az esetleges hatékonysága, sokkal inkább a benne rejlõ irónia miatt. 1964-ben fejezte be az akkor még fiatalnak számító ország egyik legnagyobb infrastruktúra projektjét. Egy 164 kilométeres szakaszon csatornát építettek és csöveket fektettek le, hogy az akkor esõvízzel gazdagon megáldott északról az életfontosságú vizet a száraz délre vezessék. Az izraeli vízügyi hatóság most azon gondolkodik, hogy a víz folyási irányát egyszerûen megfordítják, így az országot egykor édesvízzel ellátó Genezáreti tó most visszakapja a vizet, és újra feltöltõdjék.

PolitikA

Ez a modell elõírja, hogy a tóba évente legalább 100 millió köbméter vizet kell az ország középsõ részébõl vezetni. Egy ilyen vízmennyiség a tó vízszintjét évente 70 centiméterrel növelné. Ám ahhoz, hogy ekkora mennyiséget rendelkezésre bocsássanak, elsõsorban modern tisztítómûvekre és vízelõkészítõ berendezésekre van szükség, amelyek manapság fontos tartozékai a lakosság ivóvízzel való ellátásának, valamint ezek teszik lehetõvé az elõkészített víznek a mezõgazdasági egységekhez való eljutását. A tervek szerint észak vízzel való ellátását az 1960-as években lefektetett csõvezetékeken szándékoznak megvalósítani. Ezzel párhuzamosan az izraeli vízügyi hatóságnak eléggé nehéz helyzetre kell felkészülnie. Ugyanis nemrég csökkentették az északi gazdáknak juttatott vízmennyiséget, mivel õk a szükséges víz nagy részét a Jordán jordániai részérõl kapták. «A régió már nem az, ami egykor volt», mondta ezzel kapcsolatban Amir Givati a vízügyi hatóságtól. «Abból kell kiindulnunk, hogy a jelenlegi helyzet sajnos határozatlan ideig fennmarad, mert a klímaváltozással áll kapcsolatban. Így továbbra is arra kell számítanunk, hogy ezután is kevesebb csapadék fog északon esni, mint amihez eddig hozzászoktunk.» Ettõl a helyzettõl szenved Izrael szomszédja, Jordánia is. A legutóbbi vízegyezményben, melyet Izrael és Jordánia aláírt, Izrael arra kötelezte magát, hogy a hasemita királyságnak évente 50 millió köbméter vizet ad a Genezáreti tóból. Most azonban az a helyzet, hogy Izraelnek alternatív vízforrások után kell néznie, hogy a megígért vízmennyiséget valóban le tudja szállítani. Ha ezt mégsem sikerül megvalósítania, a diplomáciának kell közbelépnie, hogy az ügybõl ne keletkezzék komoly válság. Néhány év óta Jordániának is súlyos szárazsággal kell küzdenie. Ezt még súlyosbítja az a tény, hogy a Szíriából özönlõ menekültek nagy terheket rónak az országra, ugyanis így sokkal több embert kell vízzel ellátni. Ha egy ilyen fontos dolog, mint a víz, hiányzik az ember életébõl, hamar zavargásokhoz vezethet, és instabilitást okozhat. Erre a múltban már több példa is adódott. ML ∎

Kölcsönös szemrehányások és együttes összefogás között 2016 novemberének végén Izraelnek számos nagy tûzvésszel kellett megküzdenie. A legalább 90 tûzfészekbõl 220 tûzvész keletkezett, amelyek a Jeruzsálem környéki régióban, Galileában és Samáriában, de fõleg Haifán tomboltak. Ennek következtében kb. 80 000 lakost kellett kitelepíteni. Jóllehet különleges idõjárási viszonyok uralkodtak – szélsõséges szárazság és orkán erejû szélviharok –, felmerült az a gyanú, hogy egyes esetekben «piromán terrorizmus» állhat a katasztrófa hátterében. Miközben az arab közösségi hálókon valóságos ujjongás fogadta a hírt, hogy «Izrael ég», több helyen is megmutatkozott az arab lakosság együttérzõ szolidaritása az érintett zsidó lakossággal. Jeruzsálem közelében két nap alatt kétszer kellett egy falut evakuálni. A lakosokat arab szomszédaik Abu Goshban fogadták be, megvendégelték és ellátták õket szükségeik szerint. Hasonló szolidaritást lehetett az ország északi részében is tapasztalni. Izrael szomszédjai hasonlóan jártak el: palesztin tûzoltó egységek, egyiptomi és jordániai tûzoltó repülõgépek siettek a helyi tûzoltóság és a helyszínre érkezõ nemzetközi mentõcsapatok segítségére. AN∎

A nagy tûzvészek fájdalmas következményei Izraelben Csodába illõ módon a több napig tomboló hatalmas tûzvészek, amelyek kb. 32 000 hektár erdõt és 7500 hektár városi zöldterületet emésztettek meg, emberéletben nem okoztak kárt, csupán néhány könnyebb sérülés és füstmérgezés fordult elõ. Az anyagi kár mérlege azonban már fájdalmas képet mutat, mivel több, mint 500 ház és lakás vált a lángok martalékává, és további 1300 sérült meg. Szokás szerint felvetõdött a kérdés, kinek kellene ezért felelnie, a helyreállítás költségeit vállalnia. Elõször a kormány úgy nyilatkozott, hogy mindenkinek segíteni fog, de aztán arról beszéltek, hogy az állam csak akkor segít, ha politikailag motivált gyújtogatásról van szó. A katasztrófa nagysága miatt hosszabb ideig még káosz uralkodott, melyet a sok esõt hozó viharciklon csak súlyosbított. Az okok vizsgálata – gondatlanság vagy szándékos gyújtogatás, esetleg a szélsõséges idõjárás válthatta ki a tûzvészeket – lapzártánkig még nem fejezõdött be. A kormány közölte, hogy azok a családok, akik politikai indíttatású gyújtogatás következtében mindenüket elvesztették, a terror áldozataiként kártalanításra jogosultak, ennek összegét több mint 120 millió euróra becsüli. Az érintettek nagy többségének azonban biztosítójához kell fordulnia. Közben olyan hangok is hallhatóak, hogy bizonyos hiányosságok merültek fel az erdõfelügyelõségnél, valamint a tûzoltóságnál is. AN∎ Hírek Izraelbõl | 2017/02

A katonai szolgálat statisztikái

PolitikA

Öt év óta egyre csökken az izraeli védelmi erõk kötelékébe bevonuló újoncok száma. Ez azonban az ultra-ortodox férfiakra nem vonatkozik, akik számottevõen gyakrabban vállalnak fegyveres szolgálatot, mint öt évvel ezelõtt. Ugyanakkor növekedett a katonai szolgálatot vállaló vallásos nõk száma, akik polgári szolgálatot is választhatnak. Azonban a tulajdonképpeni feltûnést Izraelben más számok váltották ki a témával kapcsolatban: Egyre több fiatalember érdeklõdik a kiber-egységekben végzendõ katonai szolgálat iránt, az egykor elitcsapatoknak számító harci egységeket pedig megvetik. Ellenben azoknak a nõknek a száma, akik a harci egységekben szolgálnak, ebben az idõszakban 400%-kal megnövekedett. Ezt az is magyarázza, hogy ezek az egységek néhány éve elsõsorban nõi újoncokat verbuváltak. Ezzel a háttérben sok izraelit elkedvetlenített, hogy e statisztikák nyilvánosságra hozatalával újra fellángolt a vita a nõk katonai szolgálatáról a harci egységekben általában, de különösen a harckocsiknál. AN∎

Hat ember megsebesült egy terrorista akcióban, Izraelben Hat embert megsebesített lõfegyverrel, illetve megszúrt Izraelben egy palesztin merénylõ csütörtökön Tel Aviv mellett egy piacnál – közölte az izraeli Tízes csatorna. Hat ember megsebesült egy terrorista akcióban, Izraelben Egy Nablusz környékérõl útnak indult tizennyolc éves palesztin merénylõ tüzet nyitott házilagos lõfegyverével egy autóbusz utasaira a piac bejáratánál a Tel-Aviv melletti Petach Tikva nevû városban, majd elmenekült. A járókelõk egy része a lövöldözõ után futott, és megpróbálták elfogni. A terrorista egyik üldözõjét egy csavarhúzóval közepesen súlyosan, másik öt járókelõt pedig könnyebben megsebesített, míg a civilek és a biztonságiak végül együtt elfogták.

Egy premier, amirõl szívesen lemondtak volna Ez volt az elsõ közvetlen ütésváltás. Errõl Izrael szívesen lemondott volna, azonban tudta, hogy elõbb-utóbb sor fog rá kerülni. A szíriai Golán-fennsík déli régióiban a Shuhadaal-Yarmouk Brigádok (Yarmuk Mártír Brigádok) harcosai megtámadták az izraeli védelmi erõket. A mozsárágyú támadásban izraeli oldalon senki nem sérült meg. Az izraeli légierõ felfedezett egy nehézfegyverekkel megrakott jármûvet, és tûz alá vette. Ennek következtében négy harcos életét vesztette, akik különben már hûségesküt tettek az Iszlám Államnak, és néhány hónapja más szalafista csoporttal is együttmûködtek. Az incidens súlyos aggodalmakat váltott ki. Ez a brigád saját érdekeit követve nyilvánvalóan bele akarja Izraelt a harcokba rángatni. Ugyanis nehéz helyzetben van (gyenge pozíció, kevés bevonuló harcos, financiális problémák), és láthatóan azt reméli, hogy így újraoszthatja a lapokat. Izrael érthetõen tudomásukra hozta, hogy semmiféle támadást nem tûr el. Nem sokkal ezután Izrael légitámadást indított egy, a Heszbollah számára küldött fegyverszállítmány ellen Damaszkusz térségében. Ez már nem volt premier, de hosszabb idõ óta az elsõ ilyen jellegû támadás, ugyanakkor annak tesztelése is, hogy a Szíriában egyre esõsebb befolyással rendelkezõ oroszok miként fognak reagálni. Még nem tisztázódott, miként fog a helyzet kibontakozni. Az azonban biztos, hogy rendkívül robbanékony. AN∎

Hírek Izraelbõl | 2017/02

A sebesülteket kórházba szállították. A rendõrség terrorista akciónak tekinti a támadást.

2015 õsze óta számos, fõként késeléses, többször gázolásos, vagy lõfegyverrel elkövetett merényletet hajtottak végre palesztinok Izraelben, megöltek negyvenegy izraelit és két amerikai turistát. A támadások elhárítása során, illetve a biztonsági erõkkel történt összecsapások során kétszázharmincöt palesztin vesztette életét, többségük az izraeli hatóságok szerint terrorista volt. Jeruzsálem álláspontja szerint fõként a palesztin hivatalos és a közösségi média uszítása a felelõs az erõszakhullámért, de a palesztinok szerint a több évtizedes megszállás okozta elkeseredés, és államuk megszületésének késlekedése okozza a támadásokat. atv.hu/MTI ∎

PolitikA

telepes politika

Az Amona-paradoxon A kis, illegális telepes elõõrs kiürítése körüli események megerõsítik a telepek státuszát Júdeában és Samáriában, ugyanakkor bizonyos veszélyt is hordoznak magukban.

A döntést meg kellett hozni. A meghozott döntés ideológiailag a telepes politika mögött áll. A világ, amint az várható volt, heves elutasítással reagált Kép: egy zsidó család Amona-ban

Amona neve annak a helységnek, amely mindössze 40 házból áll nem messze Orfától egy kis dombon. Ez a kis közösség mérföldkõ lehet a Júdeában és Samáriában található izraeli telepek történetében, de az izraeli-palesztin konfliktus tekintetében is. E sorok megjelenésével az eredetileg telepes elõõrsként szolgáló, 20 éve fennálló Amona már nem fog létezni. Hosszadalmas jogi küzdelem után, valamint a Legfelsõ Bíróság ítéletét követõen kiürítették, ez ugyanis végsõ ítéletként leszögezte, hogy Amona illegális telepes elõõrs volt palesztin magánterületen. 2006ban a Legfelsõ Bíróság már hozott egy hasonló ítéletet, amely akkor ennek az elõõrsnek kilenc házára vonatkozott. A lakosok ellenálltak a kitelepítésnek, aminek következtében erõszakos konfrontációra került sor a katonaság, rendõrség és a lakosok között, akiket ezrek támogattak. Következésképp 216 sebesültet kellett kórházban ápolni. Az érintett házakat pedig lerombolták.

Az ideológiai, politikai, és az imázs szempontjából releváns történések, amelyek egy ilyen forgatókönyv megismétlésével együtt járnak, Amonát szimbólummá emelhetik, ugyanakkor azt is megmutatják, miként kezeli ezt a helyzetet Netanjahu miniszterelnök jobb-konzervatív koalíciója. A koalíciós pártok közül kettõ, a Likud és a Ha Beit Ha Yehudi, melyek a szám szerint nem csekély szavazatot jelentõ júdeai és samáriai telepesek megnyeréséért versengenek, megpróbálták egymást kölcsönösen kiütni a nyeregbõl a különben radikális megoldások hangoztatásával, mert világosan látják, hogy a telep kiürítése a következõ választáson számukra kedvezõtlen fordulatot hozhat. Amona telepesei gyorsan felismerték a politika ezen sebezhetõ pontját, és megpróbálták a helyzetet kihasználni, hogy mégis a településen maradhassanak. Ez a háttere annak az új törvénynek, amelyet Izraelben «szabályozási törvény» elnevezéssel sietve kibocsátottak,

és amely kimondja, hogy a júdeai és samáriai telepesek, akik magántulajdonú palesztin birtokokon telepedtek le, továbbra is ott lakhatnak, ha a jogszerinti tulajdonost kártalanítják. Ebbe a törvénybe beépítettek egy záradékot, amely kimondja, hogy ezek a rendelkezések visszamenõleg is érvényesek, így Amonára is, amely így elkerülhetné a kiürítést. Ez ellen az izraeli törvénykezésben vihar tört ki. A kormány jogi tanácsadója közölte, hogy egy ilyen törvényt nem tud támogatni, mégpedig azért, mert a visszamenõleges legitimáció Amona esetében súlyosan megsértené a jelenleg érvényben lévõ igazságszolgáltatást, és ellentmondana a Legfelsõ Bíróság ítéletének. Továbbá kijelentette, hogy ez a törvény nemzetközi jogot is sért, mert több tucat telepet és elõõrsöt nyilvánít engedélyezettnek, amelyek a palesztinok magánterületein és telkein létesültek, és amelyeket a világ jogtalannak tekint. Ugyanakkor a jogtanácsos rámutatott arra, hogy a törHírek Izraelbõl | 2017/02

PolitikA

vény végleges elfogadása a felelõsök egy részének – közöttük Netanjahu miniszterelnöknek, egyes minisztereknek, kormányhivatalnokoknak, az IDF tisztjeinek – azt jelentené, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróságon eljárást indítanának ellenük. A Likud és a Ha Beit Ha Yehudi pártok vezetõi, Netanjahu és Naftali Bennett, akik különben elkeseredett politikai riválisai egymásnak, nehéz döntés elõtt álltak: dönteniük kellett, vagy megtartják a telepeket a nagy Izrael területén a bibliai ígéreteknek megfelelõen, melyek szerint Izrael egész földje a zsidó népet illeti meg, vagy figyelembe veszik az érvényben lévõ nemzetközi jogszabályozást, amely Ciszjordániát megszállt területnek tekinti; tehát vagy támogatják a telepeseket, vagy szembenéznek a Hágai Bíróság fenyegetõ eljárásával. A döntést meg kellett hozni. A meghozott döntés ideológiailag a telepes politika mögött áll. Úgy határoztak, hogy a szabályozási törvény végleges kibocsátása mellett szállnak síkra. Különben a Moshe Kachlon vezette «Kulanu» koalíciós párt ellenvetése miatt elhatározták a törvényjavaslat módosítását úgy, hogy Amonára ne vonatkozzék. A telepet tehát kiürítik, azonban a lakosságot

ugyanazon a dombon kell elszállásolni. Vagyis a telepet csupán más birtokra helyezik át. Viszonzásként a telepesek ezért megkapják 5000 ház jogi legitimációját, amelyek több tucat más telepen, palesztin magánterületeken épülnek fel. Amona lakosai, akik kárára mindez végbemegy, fel vannak háborodva. A szabályozást és a kiürítést is visszautasították, és kijelentették, nem fognak szabad akaratukból kimenni, így mindenki számára világossá vált: a kiürítéskor ismét erõszakos összetûzésekre kerül majd sor. A jobboldali konzervatívok többsége azonban úgy nyilatkozott, hogy az érvényben lévõ törvényhez tartják magukat, jóllehet a jogállam minden lehetõségét kihasználják, hogy a területen megakadályozzák egy palesztin állam megalapítását. Ugyanakkor azok a hangok sem némultak el, még a jobboldali konzervatív körökben sem, melyek figyelmeztettek a veszélyekre és az estleges komplikációkra, amelyek a több milliós palesztin lakosság feletti uralommal együtt járnak egy kétnemzetiségû államban. A világ, amint az várható volt, heves elutasítással reagált. E sorok megjelenésekor már hivatalából felmentett amerikai külügymi-

Kérjük, az idén se feledkezzen meg rólunk adója

1%-ának felajánlásával! támogassa az izraeli munkánkat

Misszió adószáma: 19622897-2-41 Éjféli Kiáltás Misszió www.ejfelikialtas.hu

Hírek Izraelbõl | 2017/02

niszter, John Kerry, az ENSZ, az EU és más államok igencsak éles hangon közölték aggodalmukat egy ilyen törvény kibocsátása kapcsán, és újólag rámutattak arra, hogy az izraeli telepek Ciszjordániában «a béke akadályát» képezik, ugyanakkor megsértik «egy palesztin állam megalapításának» jogát. Az izraeli diplomaták azt a véleményt osztják, hogy ezek a reakciók a jövõben Izrael ellenes határozatokban jutnak majd kifejezésre, és arra is sor kerülhet, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókat vet ki Izraelre. Azonkívül attól is tartanak, hogy újra indulnak a telepek jogtalanságát hangoztató kampányok, amit minden telepes projekt megszenved majd. Különben az is lehetséges, hogy e sorok megjelenésének idejében a szabályozási törvény kibocsátása még mindig érvényben van. Izraelben megértették, hogy az egyetlen tényezõ, amely a félresikerült nemzetközi képen valamit javíthatna, az a jelenleg megválasztott amerikai elnök, Donald Trump, és ezért tanácsos lenne, jelenleg minden folyamatot e törvény körül nyugton hagyni, amíg õ átveszi a hivatalát, annak minden tekintélyével együtt, és tisztázódik politikai irányvonala. ZL∎

Nagyon sokan számítanak az 1%-os bevételekre. Ez az összeg az, amellyel a személyi jövedelmünk 1%-val szabadon rendelkezhetünk, vagyis dönthetünk arról, hogy kinek adjuk. Ha nem rendelkezünk vele, akkor visszakerül az Államkincstárba. Az Éjféli Kiáltás Misszió, mint közhasznú egyesület szintén kérheti támogatóit arra, hogy a «nem Egyházaknak» szánt második 1%-át a munkánkra, szolgálatainkra ajánlják fel. Mi is ezt tesszük most: arra kérjük kedves Olvasóinkat, Testvéreinket, hogy támogassák munkánkat. Az Evangélium terjesztésére szeretnénk ebben az évben nagyobb hangsúlyt fektetni. Köszönjük, hogy számíthatunk Önre, és hogy ismerõseinek is megemlíti ezt a lehetõséget! «Ami pedig elõttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért.» Filippi 3,14 Köszönettel: Nagy Erzsébet

PolitikA

falépítés

A világ képmutatása Amikor Izrael falat épített, felhördült az egész világ. Azonban mélységes csend fogadta a hírt, hogy Libanon elkezdett falat építeni egy palesztin menekülttábor köré.

A fal, mint fogalom, az amerikai elzáró létesítményeknek nevezték, is elõfordultak erõszakos összetûzéválasztási küzdelemben csúcskonjunk- melyek túlnyomórészt kerítésekbõl, sek. 2015-ben a rivalizáló csoportok túrát élt meg. A gyõzedelmes Donald és csupán egyes szakaszokon falakból összetûzéseiben számtalan ember Trump megígérte, hogy Mexikó határa- álltak, hogy ott az éles lövedékekkel megsebesült. A libanoniak a Fatahot inál «rendet teremt, és egy állandó fa- végrehajtott támadásoktól védekez- tartják felelõsnek a tábor nyugalmáért lat építtet». Ez a téma már az 1990-es zenek. Még 2016-ban sem készült el és rendjéért, de a szíriai polgárháború évek választási küzdelmeiben is nagy teljesen, egy szakasza sincs hermeti- óta a Fatah már nehezen látja el ezt a port vert fel. Egyesek megbotránkoz- kusan elzárva, más szakaszok pedig feladatot. Ezzel kapcsolatban az egyik nak, mások örülnek. Amerika mexikói még biztosítva sincsenek. És mégis, ha táborlakó, Yousif Rabah elmondta: «A határa 3141 km hosszú, 1126 kilomé- utánanézünk az interneten, azt látjuk, libanoni katonák minden bemenõ szeteren pedig határsánccal biztosított, hogy ún. faltúrákat ajánlanak, mintha mélyt regisztrálnak az ellenõrzõ pontoamelyet a népnyelv «Tortilla sáncnak» valami hasonlóról volna szó, mint az kon.» Továbbá arról is beszélt, hogy a nevez. A határ többi részét a nemzeti egykori berlini fal esetében. katonák nemcsak hogy tudták, mikor Néhány héttel ezelõtt aztán Liba- jutottak be a dzsihádisták a campusra, gárda biztosítja. Itt a gazdasági menekültek illegális bejutását igyekeznek non keltett szenzációt egy fallal, kü- hanem szemrebbenés nélkül be is enmegakadályozni. gedték õket. Az egész világon léteznek A menekülttábornak terveLibanonban kb. 450 000 palesztin él nemcsak jól biztosított határzett még hermetikusabb elzávédõ létesítmények, hanem rása ellen az egész világon fel(a lakosság 10 %-a). Szerintük a fal igazi védõsáncok is, melyekkel zúdultak a palesztinok. A terv megépítése «a libanoni kormány további ismert libanoni személyiségek az országok egyrészt védik masoraiban is visszatetszést kelgukat, másrészt területigényediszkrimináló intézkedése». iknek is érvényt szereznek, és tett, így olyan neves férfiak távol tartják az illegális bevánkörében is, mit a drúz Walid dorlókat. Több mint 10 000 kilométert lönben szinte kizárólag a Közel-Kele- Dschumblat. Jóllehet a libanoni bizis kitesz, ha a felhúzott falak hosszú- ten. Az új hír alig jutott túl Levantén, tonsági apparátus továbbra is kitart ságát összeszámoljuk India és Pak- mely szerint Ainal-Hilweh, Libanon a védõsánc megépítése mellett, az inisztán, India és Banglades, Észak- és legnagyobb palesztin menekülttábo- tézkedésrõl hozott döntést azonban a Dél-Korea, Ciprus görög és török ha- ra biztonsági fallal lesz körülvéve, és kormány fogja meghozni. Libanonban kb. 450 000 palesztárainál, Exklaven Ceutaill. Melilla és õrtornyokkal is megerõsítik. Ainal-HilMarokkó, valamint Marokkó és Nyu- weh 1948-ban jött létre, Szidontól dél- tin él (a lakosság 10 %-a). Szerintük gat-Szahara között. Míg Nyugat- és re, itt kb. 70 000 palesztin menekült a fal megépítése «a libanoni kormány Kelet-Németország között nemcsak a él. Számuk legalább 10 000 szíriai me- további diszkrimináló intézkedése», a fal, hanem a veszélyt jelzõ lövedékek nekülttel növekedett. Egyes források palesztinok Linanonban ugyanis csak is már a múlthoz tartoznak, addig egy- nagyobb létszámról beszélnek. Tény, tartózkodási engedélyt kapnak. Éppre inkább szükségessé válik a sáncok hogy ezt a campust 1948-ban 20 000 úgy, mint Jordániában, itt sem kapmegépítése a mind fenyegetõbbé váló személy részére létesítették mindös�- hatják meg az állampolgárságot. Így új veszély – a terrorizmus elleni véde- sze 1,5 négyzetkilométeren, úgyhogy a mindennapi életben másodrendû polidõközben már minden lakásban 4 – 6 gárokként sok tekintetben kiközösítve kezésként. Amikor Izrael a Ciszjordánia felõli család él. A libanoni hatóság azt nyi- érzik magukat. Ezzel kapcsolatban Ra759 kilométer hosszú határszakaszá- latkozta, hogy a fal megépítése véde- beh elmondta: «Az elsõ naptól, amint nak egy részét 2002-ben elkezdte meg- lemként szolgál az iszlám terroristák Libanonba érkeztünk egy számnak és erõsíteni a példanélküli terrorhullám ellen. A campust különben is fémke- egy veszélyforrásnak tekintenek benmiatt, melybõl az öngyilkos merényle- rítés zárja el a környezetétõl. Az el- nünket. Soha nem kezelnek bennünket tek sem hiányoztak, a világ egyhangú- lenõrzõ pontokon ellenõrzik, ki megy emberekként. Nem közelítettek hozlag felzúdult. Ezeket a szerkezeteket be vagy ki. Ainal-Hilwehban mindig zánk emberileg.» AN∎ Hírek Izraelbõl | 2017/02

PolitikA

Iszlám

Izrael «müezzin-törvénye» az össz-muszlim vitát tükrözi Nemrég egy újabb izraeli törvényjavaslat borzolta fel a kedélyeket, az ún. izraeli «müezzintörvény», amely a muszlim imára való felszólítás feltételeit hivatott szabályozni.

A világ sok országában csendül fel a minaretekrõl, magasabb épületekrõl vagy a mecsetek tornyaiból a müezzin imára hívó szava, amely a muszlimokat Adhān napján ötször szólítja fel imádkozásra. A vallástudósok szerint a müezzin imafelhívása 623 óta hangzik fel Mohamed próféta rendelkezése szerint. Az iszlámon belül különbözõ lehetõségeket fontolgattak, hogyan lehetne a hívõket az elõírt közös imára összehívni – próbálkoztak tûzzel, haranggal, gonggal, kürttel –, de végül megállapodtak a müezzin imafelhívásánál, amelynek «minden hívõhöz el kell jutnia». Az akkori idõk óta sokminden megváltozott, ugyanis legtöbb helyen már nem a müezzin hirdeti az Allahu Akbar felhívást a saját hangerejével, hanem hangfelvételrõl játs�szák le, és hangosbemondót használnak. Izraelben is sok helyen hallható a müezzin felhívása, mivel kb. 1,5 millió muszlim polgár él itt (17 %). Az idõpont évszakonként változik. A felhívás elõször egy órával napfelkelte elõtt hangzik fel, majd dél körül, aztán délután kétszer és végül egy órával naplemente után. 1988-ban Izrael területén 80 mecsetet számláltak. 2016-ban már több mint 400 volt. 1988-ban Izraelnek 4,5 millió lakosa volt, akik közül 620 000 fõ vallotta magát muszlimnak. Vagyis míg Izrael muszlim lakosságának száma az utóbbi 30 évben megkétszerezõdött, addig mecseteiknek száma ötszörösére emelkedett.

Hírek Izraelbõl | 2017/02

Izraelben kb. 100 arab falut és kisvárost, több nagyobb várost tartanak számon, ilyen például Názáret. De vannak vegyes lakosú városok is, mint Akko, Haifa, Jaffo, Ramla, Lod és Jeruzsálem. Izrael nem nagy, ezért az emberek egymás közvetlen közelségében élnek. Így van ez Jisral-Zarka és Herzliya Pituach településeken is. Az ott kialakult müezzin-felhívás körüli helyzet vezethetett oda, hogy ez a törvényjavaslat megszületett, amely kapcsán a sajtó nem felejtette el megjegyezni, hogy Netanjahu miniszterelnök Herzliya Pituach településen lakó egyik fiát különösen zavarja ez a felhívás. Természetesen ebben a törvényben is közrejátszik a világnézet és ideológia, és ezért biztosra vehetõ, hogy ezzel kapcsolatban heves vita fog kirobbanni, amelynek hullámai Marokkótól Indonéziáig terjednek majd. A vita tárgyát több aspektus is képezi: A mecsetek számának gyors növekedése miatt – nemcsak Izraelben – azt fontolgatják, hogy az imafelhívásokat egységesíteni kellene. Jelenleg még szomszédos mecsetek is gyakran egy idõben szólaltatják meg a felhívást, úgyhogy az egészbõl csupán kakofónia vehetõ ki. Ugyanakkor szóvá teszik a hang erõsséget is, mivel nemcsak hogy egyszerre több felhívás is megszólal, de a hangosbemondó hangja valósággal a velõkig hatol. Izraelben már létezik néhány helyen a szomszédos helységek között megállapodás, de ez még messze nem szabályozás, és elfogadhatatlan, hogy a nem muszlimoknak is reggel 4:30-kor a müezzin kiáltására kell álmukból felriadniuk. Ezt a témát vitatják Egyiptomban is már 2004 óta. Külön-

bözõ minisztériumok a vallási vezetõk támogatásával egy idõben egységes felhívást akarnak bevezetni. Ezt eddig nem sikerült elérni, azonban az Al-Azhar iszlám fõiskola tudósai a témát ismételten napirendre tûzik, tekintettel a keresztyén polgárokkal szembeni toleranciára. A 620 000 lakost számláló Abu Dhabi településen már rég egységes felhívás van érvényben. Jelenleg Szaúd-Arábiában is egy ilyen megoldásról folyik a vita, és ez állt a tunéziai parlament napirendjének középpontjában is 2016 végén, az itteni képviselõk a hangosbemondók hangerejének mérséklését is kérték. Indonéziában, ahol legalább 800 000 mecsetet számlálnak, több helyen is gongütéssel szólítják imára a hívõket. Izrael közvetlen szomszédja, a Palesztin Autonómiahatóság is azt tanácsolja a városoknak, hogy állapodjanak meg egy egységes felhívásban. Hogy a téma mögött ugyanakkor bizonyos «rangsor-kérdés» is meghúzódik, azt Betlehem példája mutatja, mert ott a müezzin azért olyan hangos, hogy a Születés templomának harangszavát túlharsogja. Izraelbenaz ultra-ortodox pártok is tiltakoznak a törvény ellen, mert sok ultra-ortodox negyedben szirénák és hangos énekszó jelzi a szent pihenõnap, a sabbat kezdetét. E pártok képviselõi kitartanak saját álláspontjuk mellett, mivel a müezzin-felhívás szabályozásával nem akarnak precedenst teremteni. Lapzártakor még nem volt világos, miként alakul a szabályozás, egy azonban biztos: ami az arab-muszlim országokban a realitások miatt napirenden áll, az Izraelben is releváns. AN∎

Társadalom

Izrael mellett kiállni: európai szövetség Izraelért Izraelt nemzetközi színtéren nem éppen barátok veszik körül, de ha akadnak barátai, azok kitartóan támogatják a zsidó államot. Ez érvényes az «Európai Szövetség Izraelért» elnevezésû szervezetre is, amely 2015 tavaszán alakult minden európai Izrael-baráti társaság ös�szefogásával, és akkor legalább 20 000 tagot számlált. Idõközben a svájci nemzeti tanácsos Corina Eichenberger-Walther, aki a Svájc-Izrael Társaság központi elnökségét vezeti, és egyben õ áll az «Európai Szövetség» élén is, legalább 30 000 tagot számlált 23 államban. Nemrég hírül adták, hogy 2017-ben «barátság-kampányt» indítanak attól tartva, hogy az Izrael-ellenes BDS mozgalom kiterjeszti aktivitását, valamint hogy Izrael várhatóan ismét a kritika kereszttüzébe kerül Ciszjordánia elfoglalásának közeledõ 50. évfordulója alkalmából. AN∎

Ritka felfedezés: KZ-ruhadarabot találtak Amerikába Az egyik zsibvásáron Jillian Eisman egy telezsúfolt ruhásszekrényt kutatott át. A lélegzete is elakadt, amikor egy csíkos kabátra esett a tekintete. «Azonnal tudtam, mi az, mielõtt még a mellén található számra néztem volna», mondta el késõbb. A kabátot, melyet két dollárért vett meg, a Kupferberg Holocaust-Museumnak adományozta New York Cityben, a múzeum kurátorai közölték, hogy a kabát egy zsidó fogolyé volt, akit a Dachau-i koncentrációs táborban tartottak fogva, és aki 1978-ban hunyt el. Az utódok tudtak arról, hogy az apjuk túlélõ volt, de arról semmit nem tudtak, hogy megõrzött egy kabátot, amit Eisman egy zsibvásáron fedezett fel. Eisman, akinek a bátyja a 2001. szeptember 11-i terrortámadás áldozata lett, kijelentette: «Semmi nem történik csak úgy. Oka van annak, miért voltam azon a helyen, és miért éppen azt a ruhásszekrényt néztem át…» AN∎

Úszni a Holt-tenger megmentéséért Az úszók 17 kilométert hagytak maguk mögött. A világ 26 extrém úszójának ehhez hét órára volt szüksége, mivel a Jordániától Izraelig vezetõ útvonalon nehéz feltételeket kellett leküzdeniük. Az Eco Peace közhasznú egyesület jó cél érdekében kérte fel õket, hogy a Holt-tenger kihívásaival szembeszálljanak. A külön erre a célra készült búvárszemüveggel felszerelve számolniuk kellett azzal, hogy a sós víz bejuthat a szemükbe, szájukba, orrukba, de az úszás sem jelentett csekélyebb kihívást, mert a normális úszás lehetetlen volt, ugyanis a nagy só-koncentráció miatt a testük a víz felületén maradt. Jóllehet mind tudták, hogy fatális is lehet, ha a sósvíz a légutakba kerül, azonban nagyobb megpróbáltatás volt a só által felerõsített, hátukat égetõ napsugarak elviselése. Ennek ellenére egyik úszó sem akart errõl a premierrõl lemondani, akik közül a legidõsebb 68 éves volt, mert fel akarták hívni a figyelmet ennek az egyedülálló beltengernek a kiszáradására. Ezzel a témával foglalkoznak a Holt-tenger Kutatóközpont nemrég felszentelt látogató központjának izraeli, palesztin és jordániai munkatársai a Massada Nemzeti Parkban, amelyet többek között a regionális együttmûködésért felelõs izraeli minisztérium támogat. AN∎

Mozaikok illusztrálják az 1500 évvel ezelõtti jeruzsálemi életet A Cardoa jeruzsálemi Óvárosban a római és bizánci uralom alatt, azaz 1500 évvel ezelõtt, forgalmas kereskedelmi út volt, amely az északi fekvésû Damaszkuszi kaputól a Templom-hegytõl délnyugatra lévõ Szemét kapuig húzódott. Madaba jordán település görög-ortodox templomában, 1884-ben találtak egy, a 6. század közepe tájáról származó mozaikot, amely ezt az egykori üzleti útvonalat ábrázolja. Ennek egy részét izraeli régészek fedezték fel az 1970-es években a zsidó negyedben végzett ásatásokon. Ezt a pompás utat ugyanis mozaikokkal rakták ki, melyek a látogatók elé tárják, miként éltek annakidején a régió emberei, milyen ruhákat és ékszereket hordtak és milyen edényeket készítettek. Jelenleg üzleteket nyitnak, ahol ezeknek a mozaikoknak a mintájára készült ékszer és kerámia másolatokat kínálnak, de a bemutatott gyümölcsöket és fûszereket is meg lehet majd vásárolni. A projekt, melyet az Óváros további részeire is kiterjesztenek, az építkezésért felelõs miniszter, d. R. Yoav Galant tábornok védõszárnyai alatt áll, a projekt megvalósításában részt vesz még más minisztérium, Jeruzsálem önkormányzata, valamint az Izraeli Régészeti Hatóság is, amely figyel arra, hogy a bemutatott ábrázolások az eredetihez hûek legyenek. AN∎

Hírek Izraelbõl | 2017/02

Társadalom

Izrael Júdea és Somron jogos tulajdonosa Semmiféle «fõsodratú» nem volt hajlandó megemlékezni a nemzetközi jog alapján hozott, a zsidó államnak igazságot szolgáltató ítéletrõl. Mintha meg se hozták volna. Pedig kiderül belõle, hogy a propaganda nem azonos a nemzetközi joggal.

A felperes nem Izrael volt. A jelenleg a Nyugati Part – a történelmi Júdea és Somron, a magyar sajtóban helytelen, de makacsul következetes chrudinákista szóhasználattal «Ciszjordánia» – körülbelül 95 %-át igazgató Palesztin Hatóság fordult bírósághoz, hogy ítélje el azokat a francia cégeket – az Alstomot és a Veoliát –, amelyek részt vettek a jeruzsálemi villamosvonal létesítésében.

Az egyik zsidó õsbûn. Állandóan fejlesztenek, létesítenek valamit

Ha bármilyen arab vagy más harmadik világbeli állam részérõl keresetet adnak be Izrael ellen bármilyen nemzetközi fórumon, a végeredmény gyakorlatilag garantált, akárcsak anno a szovjet választásoké. A Palesztin Hatóság jogászai nyilván nem számítottak arra, hogy eljön a nap, amikor ez nem így lesz. Arra meg végképp nem, hogy a Nyugat egyik legdekadensebb országában veszítenek. A történteket az Izrael-párti média se nagyon hozta, fõként mert nem értették meg annak jogi jelentõségét, és

Hírek Izraelbõl | 2017/02

zömében azt hitték, hogy az ítélet a jeruzsálemi villamosvonalra korlátozódik, holott annál sokkal komolyabb dologról van szó. Közismert, hogy Izrael ellen a legszörnyûbb vád évtizedek óta – nem a rombolás, hanem az építkezés. Az építkezések azok, amelyek «akadályozzák a békét a megszállt területeken» – ezt a beragadt lemezt a hetvenes évek közepe óta recsegtetik.

A történelmi tények persze erre több alkalommal rácáfoltak.

Izrael bõségesen építkezett 1967 és 1977 között az Egyiptomtól elvett Sínai-félszigeten, még egy komplett várost is felépített – Jámitnak hívták –, ennek dacára a Camp David-i békét megkötötték, Izrael lerombolta, amit épített, a lakosságot erõvel elhurcolta onnét, az idõközben kitermelt olajat pedig kifizette Egyiptomnak. Gázában huszonegy település létezett több mint hatezer lakossal. Izrael 2005-ben egyoldalúan, minden szerzõdés nélkül kiürítette Gázát, és a telepeseit oly hirtelenséggel vitte haza, hogy sokáig sátrakban és karavánokban kényszerültek lakni. Az «építkezések akadályozzák a békét a megszállt területeken» szlogen hazugság. Az igazság az, hogy mindkét palesztin vezetés – a ramallahi és a gázai – nem a zsidó állam mellett képzeli el az újabb palesztin államot (mert egy már van: Jordánia), nem is a jelenleg a kezükön lévõ területeken (ahol ha de iure nem is, de facto további két palesztin állam létezik), hanem a zsidó állam helyén. Ezért nincs béke. Az alábbi jogi érvelést Franciaország egyik legprominensebb jogásza, Gilles-William Goldnadel hagyta jóvá a jogi kérdésekben szintén nem járatlan Jean-Patrick Grumberg megkeresésére, aki a Dreuz.info címû portálon elsõként ismertette a versailles-i ítéletet és annak jelentõségét.

Az izraeli hadsereg telepest hurcol el Jámitból, hogy a Sínaifélszigetet vissza tudják adni Egyiptomnak. A települések nem voltak a béke akadályai

Társadalom

Az izraeli hadsereg telepesekkel csap össze 2005-ben, Gáza egyoldalú kiürítésekor

Mindenekelõtt: a versailles-i Fellebbviteli Bíróságnak meg kellett határoznia, milyen jogaik vannak a Nyugati Parthoz az izraelieknek és a palesztinoknak. Arra jutottak, hogy a palesztinoknak nemzetközi jogi értelemben semmilyen jogaik nincsenek, szemben Izraellel, amely teljes mértékben jogosult arra, hogy megszállva tartsa az 1967-ben elfoglalt területeket.

(Amivel természetesen minden józan ember tisztában volt eddig is. Ha egy ország agressziót követ el a szomszédja ellen, utána vereséget és területveszteséget szenved, a nyertes megtarthatja a területeket, még akkor is, ha az azon élõ embereket hirtelen egy sohasem létezett néppé nyilvánítják.) A kontextus:

Izrael a kilencvenes években írt ki versenytárgyalást a jeruzsálemi villamosvonal elkészítésére. Ezt a Veolia és az Alstom nyerte meg. A vonal 2011-ben készült el, és áthalad Jeruzsálem – az arabok és pártfogóik által szintén «megszálltnak» minõsített – keleti részén is (amelynek arab lakossága életét persze szintén megkönnyítette Izrael elsõ villamosvonalának üzembe helyezése). Ezt követõen a Palesztin Felszabadítási Szervezet nevû terrorbanda panaszt nyújtott be a versailles-i Tribunal de Grande Instance-hoz a két francia cég ellen, mivel szerintük a villamos illegálisan létesült, ugyanis az ENSZ, az EU, számos civil szervezet és jó néhány kormány úgy tartja, Izrael illegálisan tart palesztin területeket megszállva. Annak megállapítása érdekében, hogy a villamosépítés jogos volt vagy sem, a bíróságnak át kellett néznie a nemzetközi jog vonatkozó (és a nemzetközi közösség által következetesen figyelmen kívül hagyott) passzusait. Így született meg az ügyben 1948, Izrael kikiáltása óta a legelsõ nemzetközi jogi ítélet, amely a zsidó államot pozitívan érintette – és ez még akkor is történelmi jelentõségû, ha tudjuk, hogy Versailles-nak épp úgy nincs hatalma döntésének érvényt szerezni, ahogyan az ENSZ-nek és sóhivatalainak se volt hatalma soha.

A Nyugati Part jelenlegi megoszlása. A zöldesbarna terület a Palesztin Hatóságé, amelyen meg vannak jelölve a rajta átvezetú, Izrael által épített utak. Kék háromszög jelöli az elszigetelt zsidó településeket, sárga foltok az összefüggõket. A nyolc nagyvárosból hét - Dzsenin, Nablusz, Tulkárem, Ramallah, Jerikó, Betlehem és Hebron - arab kézen van. Jeruzsálem Izrael fõvárosa

Hírek Izraelbõl | 2017/02

Nem véletlen, hogy a fõsodratú kussol. A «mérvadó», a «véleményformáló» médiában soha nem fog megjelenni, hogy a Nyugati Part, azaz Júdea és Somron jogos tulajdonosa Izrael, azt épít itt és akkor, amit és amikor csak akar, és a bírák a palesztin peres fél minden érvelését alaptalannak minõsítették. Mik voltak ezek az érvelések? A PFSZ a palesztin népesség kitoloncolására, illetve tulajdonuknak a nemzetközi joggal ellentétes megsemmisítésére panaszkodott. A genfi és a hágai konvenciókra, valamint az ENSZ-határozatokra hivatkozva állította, hogy Izrael Állam illegálisan tart megszállva palesztin területeket és szintén a nemzetközi joggal ellentétesen folytat zsidó kolonializációt. Ennélfogva maga a villamoslétesítés is illegális. A PFSZ hozzátette, hogy a villamosépítés miatt palesztin házakat és otthonokat bontottak le, majdnem teljesen felszámolták a palesztin kereskedelem számára létfontosságú 60-as országutat, amellett számos esetben jogellenesen vettek el tulajdonokat, mindezzel megsértve az 1907. október 8-i Negyedik Hágai Konvenció csatolt Szabályozásait. Végezetül azt is állította a PFSZ, hogy Izrael az 1954. május 14-i Hágai Konvenció 4. szakaszában, az 1907-es Hágai Szabályozások 27. szakaszában, az 1907. évi Kilence-

Huszonegyedik századi Jeruzsálem

dik Hágai Konvenció 5. szakaszában, valamint a Genfi Konvenciók Kiegészítõ Jegyzõkönyve 53. szakaszában foglalt, a kulturális tulajdon védelmével kapcsolatos kötelezettségeit is megszegte. A bíróság nem tagadja, hogy megszállt területrõl van szó, de a palesztin érveléseket sorra-rendre elveti. A PFSZ által citált szövegekre hivatkozva állapítja meg, hogy Izraelnek jogában áll a Nyugati Part rendjének és közéletének biztosítása, amiben benne foglaltatik a villamosépítés, miként az infrastrukturális fejlesztés és a sokat hánytorgatott építkezések is. Mint az 1907. évi Negyedik Hágai Konvenció 43. szakasza leszögezi: «Amennyiben a törvényalkotási hatalom valójában a megszálló kezébe megy át, utóbbi megtesz minden hatalmában álló intézkedést annak érdekében, hogy amennyire csak le-

hetséges, helyreállítsa és biztosítsa a közrendet és a biztonságot.» Az izraeli megszállás semmiféle nemzetközi jogot nem sért. «A Palesztin Hatóság félreértelmezte a dokumentumokat, azok a megszállásra nem vonatkoznak.» A bíróság elmagyarázza, miként értelmezte félre a Palesztin Hatóság a szöveget (persze a valószínûbb az, hogy igazán alaposan el sem olvasták – nem tartották szükségesnek, hiszen biztosak voltak abban, hogy az ítélet nekik kedvez majd.) «Mindenekelõtt, a PFSZ által elõhozott valamennyi nemzetközi eszköz Államok által aláírt jogszabály, és a bennük foglalt kötelezettségek, illetve tiltások ennélfogva Államokra vonatkoznak. Sem a Palesztin Hatóság, sem a PFSZ nem Állam, imigyen rájuk e jogi dokumentumok sem vonatkoznak.» «Másodszor: ezek a szövegek csak az aláírókat kötelezik, nevezetesen a 'szerzõdõ feleket'. Sem a PFSZ, sem a Palesztin Hatóság nem írta soha alá ezeket a szövegeket.» A propaganda nem nemzetközi jog, és – az ítélet megszövegezése alapján alighanem kissé irritált bíróság szerint – a jog «nem alapozható kizárólagosan arra, miként ítél meg a PFSZ egy politikai vagy társadalmi helyzetet.» A humanitárius jogot nem sértették meg. A PFSZ tévesen hivatkozik nem megfelelõ jogi dokumentumra, mivel a Hágai Konvenció bombázás esetén alkalmazható. «Jeruzsálemet nem bombázták». A fejlesztés nemhogy jog, de kötelesség

Hírek Izraelbõl | 2017/02

Merci, Versailles!

konvenciókhoz sem csatlakoztak, így nem is hivatkozhatnak rá, nem rájuk tartoznak. A bíróság egyúttal elrendelte, hogy a PFSZ és annak társ-felperese, az Association France Palestine Solidarité (AFPS) fizessen 30-30 ezer eurót az Alstomnak, az Alstom Transportnak és a Veolia Transportnak. Miután a három alperes egyike sem fellebbezett az ítélet ellen, az jogerõre emelkedett. A PFSZ ugyanis a genfi és a hágai konvenciókra hivatkozva a humanitárius jog megsértésével is vádolta a

zsidó államot. A bíróság itt is emlékezteti a felperest, hogy nem állam sem õ, sem a Palesztin Hatóság, amellett a

http://magyarkroki.com Köszönjük a közlési engedélyt

Megtalálták a holt-tengeri tekercseket rejtõ 12. barlangot

Megtalálták a Holt-tengernél a 12. olyan barlangot, amely egykor holt-tengeri tekercseket rejthetett.

Ezidáig úgy hitték, hogy csak 11 barlang rejtett õsi kéziratokat. A kutatók elmondása szerint a 8. barlanghoz hasonlóan tekercseket nem, csak azok tárolására szolgáló edényeket, edénydarabokat találtak. Emellett tekercstöredékekre, egy a tekercseket összetartó zsinegre, és egy bõrdarabra bukkantak, amely egy tekercs része lehetett.

ti intézetének munkatársa szerdán, amikor bejelentették a felfedezést. “Bár végeredményben nem találtunk tekercset, +csak+ egy feltekert pergamendarabot egy edényben, a leletek kétség kívül arra utalnak, hogy a barlangban tekercsek voltak, melyeket aztán elloptak» – tette hozzá a szakértõ. A ritka pergameneket a 20. század közepén lopták el, vélhetõen helyi pásztorok – közölte a Jeruzsálemi Héber Egyetem és a virginiai Liberty Egyetem. A barlang a Jerikótól 15 kilométerre délre fekvõ õsi település, Khirbet Kumrán nyugati szikláinál található, ahol 1947 és 1956 között tizenegy barlangot találtak.

“Ez az izgalmas ásatás az újabb holt-tengeri tekercsek utáni kutatás legnagyobb eredménye az elmúlt hatvan évben»

– mondta Oren Gutfeld, az ásatás vezetõje, a Héber Egyetem régésze-

Az úgynevezett holt-tengeri tekercseket a tó partjának közelében lévõ barlangokban találták meg. A Kr. e. 3. és a Kr. u. 1. század között íródott tekercsek a legrégebbi ismert bibliai tárgyú

kéziratok, amelyeket Kr. u. 68-ban rejtettek el a római hadsereg elõl 11 (vagyis 12) barlangban a Júdeai-sivatagban. A héber, illetve keresztény bibliai kánonba bekerült szövegek mellett apokrif írásokat is tartalmaznak, valamint megtalálhatók közöttük a tekercsekkel összefüggésbe hozott zsidó közösség – hagyományos értelmezés szerint az esszénusok – belsõ szabályzatai és hiedelmei is. Az eredeti kéziratokat az Izrael Múzeumban õrzik. 1947 és 1956 között összesen 981 szöveget tártak fel, a felbecsülhetetlen értékû dokumentumok bepillantást engednek a Jézus korabeli zsidó közösség és a korai keresztények életébe. A tekercsek jelentõs része nem egybefüggõ darabban, hanem apró töredékekben maradt fenn, azóta tudósok nemzedékei dolgoznak a szövegrészletek összeállításán. Forrás: Reuters atv.hu/MTI Hírek Izraelbõl | 2017/02

m i r Pu

Társadalom

hagyomány

asv Ah

e ros

Szó sincs róla !

zsidó purim ünnep középpontjában tulajdonképpen a zsidó nép megmentése áll. A perzsa Ahasvérus király idejében, Hámán, a nagyvezír ugyanis kiirtásukat tervezte. Elhatározta, «hogy minden zsidót, a kisfiútól az öregemberig, a gyermekeket és asszonyokat egyetlen nap alatt (…) el kell pusztítani, és javaikat elkobozni», olvashatjuk Eszter könyvében, amelyet purimkor úgy este, mint reggel a Tóra olvasása után a zsinagógákban felolvasnak. A zsidó naptár szerint ezek az események Kr. e. 470 körül mehettek végbe. Eszter könyvét, amely nem tartozik a Tórához, de a héber Biblia 24 könyvének egyike, a zsidók «Megilla» (könyvtekercs) néven említik. Ez a könyv számol be arról, hogy Hámán tervét «a zsidókérdés végleges megoldására» Eszter, akit Ahasvérus királynénak választott anélkül, hogy tudott volna zsidó származásáról, és nagybátyja, Márdokeus, hiúsította meg. Hámán Márdokeust népével együtt az akasztófán akarta látni, mert az

megtagadta, hogy a perzsakirályt istenként tisztelje. Márdokeust, aki bizonyságot tett arról, hogy zsidóként az egyedül igaz Istenben hisz, Hámán arra kényszerítette, hogy sorsot húzzon, így jelölve meg azt a napot, amelyen a zsidókat megölik. A sorshúzást perzsául a «pur» szó jelenti, innen származik az ünnep neve. Élete kockáztatásával Eszter királyné elérte, hogy népét megkímélték, és Hámán került az akasztófára, amelyet Márdokeus számára emeltetett, és Hámán helyett Márdokeus lett a vezír. A zsidó Adar hónap 13. napján, «amikor azt remélték a zsidók ellenségei, hogy elbánhatnak velük, éppen fordítva történt a dolog, mert a zsidók bánhattak el azokkal, akik gyûlölték õket …» (Eszter 9,1),a királyi parancsnak ezen a napján, amely megengedte a zsidóknak, hogy szembeszálljanak Hámán szövetségeseivel, imádkoztak és böjtöltek a zsidók. Ezt a napot a zsidóság «Ta’anit Esther» (Eszterböjt) napjának nevezi, de a következõ «napon már nyugalmuk volt, ezért azt n

20 Hírek Izraelbõl | 2017/02

–«zsidó karnevál»?

ma Ha

Mindkét ünnepet jelmezekbe öltözve és nagy jókedvvel ünneplik. A szerepek felcserélõdnek, az érvényben lévõ normákat felfüggesztik. Felvonulásokat rendeznek, a nagy közös étkezések és ivászatok fontos szerephez jutnak, férfiak és nõk együtt táncolnak. Természetesen a nagy zajkeltés is része az ünnepnek, purim-királyt választanak, akit a keresztyén udvari bolond megfelelõjének is lehetne tekinteni. A sok párhuzam miatt azt lehetne gondolni, hogy a purim tulajdonképpen egyféle zsidó karnevál, ez a benyomás azonban csak a felszínre érvényes. Ha megnézzük a purim ünnep mélyebb jelentését, látni fogjuk, hogy ez az ünnepnap egy megkülönböztetõ liturgiához kötõdik több vallásos tilalommal, és mindez azt a mélyreható jelentést hordozza, hogy az emberek sorsát Isten irányítja, még ha a befolyása nem is ismerhetõ fel látványosan. Mint annyi más zsidó ünnepnap, a purim is a zsidó ünnepek tipikus «modelljén»alapul, amint azt Adrian Michael Schellrabbi megfogalmazta: «Megpróbáltak bennünket megölni, de mi ellenálltunk, megmaradtunk, gyertek együnk és ünnepeljünk.» A

Elsõ pillantásra párhuzamok adódnak a purim ünnepe, a zsidóság legvidámabb ünnepnapja és a karnevál között. De ha alaposabban megnézzük, láthatjuk az alapvetõ különbségeket.

Társadalom

mán» kiáltásokat. A «Megilla» említi, hogy a perzsa király parancsára Márdokeust ünnepi díszben nagy pompával vitték végig a fõváros utcáin. Ilyen felvonulások a zsidóság körében nem terjedtek el, elõször 1912-ben még az államalapítás elõtt vezették be Izraelben, de csupán néhány évig maradtak fenn, és aztán már csak a modern Izraelben, 1955-ben vezették be újra. Talán a legfeltûnõbb hasonlóság, a kosztümök, az álöltözet, a zsidóság körében viszonylag nem olyan régi szokás, elõször Jehuda ben Eliezer Ha-Levi említi a 14. és 15. század fordulóján, és talán az olasz karneváloktól származhat. Azonban a «Megilla» maga is az identitás körüli játék témáját boncolgatja, így többek között Eszter elõször elrejti származását, Márdokeus elhallgatja nyelvi ismereteit, de további összetévesztések is elõfordulnak. Sokkal jelentõsebb azonban egy másik aspektus: Az elbeszélésben Isten végig rejtve marad, Eszter könyve ugyanis az Énekek énekével azok a bibliai könyvek, melyek Isten nevét egyszer sem említik. Schell rabbi ezzel kapcsolatban megjegyzi: «A zsidó filozófusok abban, hogy hiányzik Isten neve, fontos tanítást látnak, mégpedig azt, hogy Isten akkor is mûködik, amikor szemmel nem látható. Annak ‹emlékére›, hogy Isten Eszter könyvében rejtve van, de a purim csodája által mûködik, a zsidók jelmezeket öltenek purimkor.» Más források még megemlítik, hogy más zsidók Perzsiában – Márdokeusai sal ellentétben – meghajoltak a bálványok elõtt, csupán a külsõ látszat miatt, mivel a szívükben hûségesek maradtak Izráel Istenéhez. Így a jelmezöltés erre a helyzetre utal, amikor a külsõ megjelenés elfedi a belsõ igazságot. AN∎ h

er th

elõtt ünnepeltek. Ezt az ünnepet, mint a többit is, azért rendezték, hogy egy kicsit kiszabaduljanak a mindennapi gondok szorításából. A purim ünnep ezzel szemben nem csupán a zsidó nép megmenekülését jelzi, hanem amint mondtuk, sokkal mélyebbre hatol. Nemcsak a «Megilla» tekercs kétszeri elolvasása tartozik ide, valamint a különleges álló és asztali imák, hanem azokat tanulva foglakozni kellett a tartalmukkal is. Zajt a zsinagógákban keltettek, de csak akkor, amikor Hámán nevét olvasták a «Megilla»-ból. Ez a szokás abból a bibliai parancsból származik, amely felszólít «Amálek nevét kiirtani», õ az elsõ ellenség, aki a zsidókat Egyiptomból való kivonulásuk után megtámadta (Hámán Amálek családjának leszármazottja). További parancs két rászorult megajándékozása – legyen az legalább két személy vagy két közhasznú egyesület, hogy mindenki együtt ünnepelhessen. Ugyanakkor az is parancs, hogy a barátokra «Mishloach Manot»-tal (ajándékküldéssel) emlékezzenek, amint azt a «Megilla» említi. Aki ennek a kötelezettségnek eleget akart tenni, az legalább két különbözõ készételt küldött legalább egy személynek, hogy megemlékezzék az egységre és barátságra Izrael népe között. Amint a zsidók egykor Perzsiában megmenekülésüket ünnepi lakomával ünnepelték, úgy ma is Adar hónap 14. napján délutántól egész az esti órákig az ünnepi asztal mellett ülnek. Ez hasonlónak tûnhet a nem zsidó nagy eszem-iszomhoz, ahol az alkohol sem hiányozhatott. Míg ez a nem zsidó világban a mindennapok gondjainak elfelejtését jelentette, addig a zsidóknak purimkor tilos volt egy, legfeljebb két pohárnál többet inni, fõleg azért, mert a végén már esetleg összetéveszthették volna a «Legyen áldott Márdokeus» és «Legyen átkozott Há-

Mor dec

az evés-ivás és az öröm napjává tették» (Eszter 9,17), úgyhogy mindmáig e hónap 14. napja a purim ünnep napja. A purim ünnep tehát, amelynek egy egész Talmud-traktátust szenteltek, az ókori szokásokból származik. Vannak szokások, melyek az akkori személyekre emlékeztetnek. Ilyen például az, hogy egy bizonyos édességet, a Hámán fülét sütik. Ez egy háromszög alakú töltött sütemény, melyet csak purimkor sütnek arra emlékezve, hogy Hámán elveszítette hatalmát, amikor végül elismerte a három zsidó õsatya – Ábrahám, Izsák és Jákób – érdemeit. Hagyományos töltelék a mák, így emlékeznek arra, hogy Eszter a perzsa udvarban csak hüvelyeseket és magvakat evett (így pl. mákot), nehogy valamilyen nem kóser ételt is elfogyasszon. Ugyanakkor a töltelék azt a 10 000 aranypénzt is szimbolizálja, amivel Hámán a királyt meg akarta vesztegetni, aki akkor hatalmas uralkodó volt, India és Etiópia 127 tartományának ura, hogy gonosz tervét támogassa. De a töltelék a zsidó nép óriási anyagi áldására is emlékeztet. De térjünk vissza az említett párhuzamokhoz. Elõször is idézzük fel, honnan származik a karnevál. Egyes kutatások szerint a szokás a római szaturnáliákra (Szaturnusz isten tiszteletére rendezett ünnepek) vezethetõ vissza, amelynek a gyökerei még távolabbra, Mezopotámia történelmébe nyúlnak vissza. A Római Birodalomban ezen a napon az úr és a rabszolga szerepek felcserélõdtek, szabadszólás volt érvényben, nagy lakomákat csaptak, melyekre mindenki hivatalos volt. Más kutatások keresztyénség elõtti kelta rítusokat látnak a karneválban, melyek a telet és démonait szándékoztak elûzni például a nagy zaj keltésével. A középkortól «ötödik évszakként» honosodott meg, amelyet a 40 napos húsvét elõtti böjt

«A zsidó filozófusok abban, hogy hiányzik Isten neve, fontos tanítást látnak, mégpedig azt, hogy Isten akkor is mûködik, amikor szemmel nem látható.

Hírek Izraelbõl | 2017/02

Társadalom

UNESCO

Üdvözletek az UNESCO-nak Az UNESCO vezetõségének, valamint azon államok képviselõinek, akik azt a nézetet osztják, hogy a zsidó népnek semmiféle kötõdése sincs Jeruzsálemhez, több ezer Bibliát küldtek, melyekben tiltakozásul a legutóbbi határozat ellen minden olyan igehelyet megjelöltek, amely Jeruzsálemet megemlíti.

Noha a Biblia az a könyv, melybõl a legtöbbet vásárolják a világon, mégis úgy tûnik, hogy az UNESCO diplomatái ebbe a könyvbe már rég nem lapoztak bele. Különben szinte lehetetlen megmagyarázni azt a tényt, hogy legtöbbjük szavazatát adta egy olyan határozat elfogadásához, amely tagadja a zsidó nép bármiféle kötõdését Jeruzsálemhez. Ezért egy jeruzsálemi székhelyû keresztyén intézmény úgy döntött, hogy ezt a téves szemléletet meg kell szüntetni. Ennek érdekében az UNESCO székhelyének címére több ezer Bibliát küldtek, hogy a diplomaták, a hivatalnokok, valamint a grémium vezetõi lehetõséget kapjanak emlékezetük felfrissítésére a zsidó népnek Jeruzsálemhez fûzõdõ kapcsolatával összefüggésben. A Biblia, úgy az Ó-, mint az Újszövetség, Jeruzsálemet 791-szer említi; noha különbözõ írásmóddal és helymegnevezéssel, de mindig kétségkívül Jeruzsálemrõl van szó. A Jeruzsálemi Nemzetközi Keresztyén Követség internetes portálján felszólította a világ keresztyénjeit, hogy vegyenek Bibliákat, és jelöljék meg bennük a Jeruzsálemmel kapcsolatos igehelyeket, aztán pedig küldjék el az UNESCO párizsi cí-

mére. Ugyanakkor azt is kérték, hogy mellékeljenek egy levelet tiltakozásuk kifejezéseként az UNESCO határozata ellen, amely kétségbe vonja a zsidó nép kapcsolatát Jeruzsálemmel. A Bibliákat az UNESCO Végrehajtó Tanácsa elnökének, dr. Michael Worbs-nak kellett címezni, aki a szervezet fõigazgatójával, Irina Bokowával együtt a határozatot Jeruzsálembe továbbította. Ezenkívül a Nemzetközi Keresztyén Követség feltette honlapjára azoknak a diplomatáknak elérhetõségeit, akik az UNESCO-nál országukat képviselik. «Abban a reményben árasztjuk el az UNESCO-t több tízezer Bibliával, hogy a zsidók és keresztyének nevében végre eljut hozzájuk az az autentikus üzenet, mely szerint Jeruzsálem és a Templom-hegy sokkal intenzívebben gyökerezik a zsidóságba és keresztyénségbe, mint az iszlámba», olvasható a Követség internetes portálján. «Az UNESCO-nál dolgozik jó néhány olyan diplomata, aki szívesen kiradírozna mindenféle Jeruzsálemhez való zsidó és keresztyéni kötõdést. Az ellen se lenne semmi kifogásuk, ha Izraeltõl további szenthelyeket rabolnának el. Ugyanakkor reméljük, hogy akciónk

Dr. Nagy Antal Mihály

Örök szövetség Ár: 3 950,- Ft +postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu; (+36 1) 3500-343

22 Hírek Izraelbõl | 2017/02

erõsítést jelent azoknak a diplomatáknak, akik továbbra is bátran kiállnak az ilyen próbálkozások ellen, és merészen szembeszállnak minden antiszemitával. Bennünket, valamint kötõdésünket Jeruzsálemhez nem lehet kitörölni a történelembõl», hangsúlyozta a Követség elnöke, dr. Jürgen Bühler, a dr. Worbs-hoz írott személyes levélben, amely szintén megjelent a honlapon. A Nemzetközi Keresztyén Követséget 1980-ban evangéliumi keresztyének alapították, akik kifejezésre akarták juttatni kitartó támogatásukat a cionizmus és Izrael Állam iránt. Ma a Követség több száz egyházat és keresztyén egyesületet képvisel 80 országból. Székhelye a jeruzsálemi Katamon városnegyedben van. Innen szervezik szerteágazó tevékenységüket, többek között minden évben a zsidó lombsátrak ünnepén tartott szolidaritási felvonulást. Erre a világ minden tájáról érkeznek hívõ keresztyének. Múlt októberben például 8000 keresztyén zarándok vett részt a felvonuláson, akik kb. 100 országból érkeztek, hogy kifejezzék szolidaritásukat Izrael Állammal és a zsidó néppel. AN∎

Társadalom

Azonos demográfiai állás Izrael drámai átalakuláson megy át, ami a születési arányokat illeti. A statisztikák azt mutatják, hogy az államalapítás óta elõször a zsidó és arab születési arányok egyformák.

A Nemzetközi gyermeknap a zsidó társadalom számára kedvezõ újdonságokat hozott. Az ország demográfiai fejlõdésének következményeirõl már évek óta folyik a vita, ugyanis sokan aggodalommal tekintenek a statisztikai adatokra. Izrael Állam Központi Statisztikai Hivatalának legújabb jelentése olyan adatokat tartalmaz, melyeket, jelentõségüket tekintve, drámaiaknak lehet nevezni. Ugyanis Izrael Állam megalapítása óta elõször a zsidó és arab anyák szülési aránya megegyezik. A hivatal által közölt adatok alapján a következõ kép alakul ki: 2000-ig Izraelben egy arab nõ átlagosan3,8 gyermeket szült, míg egy zsidó nõ 2,6-ot. 2010-re ez a nagy különbség csökkent. A tendencia a következõ években is folytatódott, így 2015-re egyenlõ állás alakult ki, vagyis Izrael Állam zsidó és arab anyái átlagosan megegyezõ számú gyermeket hoztak a világra, azaz 3,13 gyermek esett egy anyára. Az látható tehát, hogy az arab nõk az évek során egyre kevesebb gyermeket szültek, míg a zsidó nõk egyre többet. Ugyanakkor ezekbõl a statisztikai adatokból az is kitûnik, hogy Izrael Állam 2,8 millió gyermekének 71,3 százaléka 0 és 17 éves között

zsidó, míg az arab gyermekek száma ebben a korosztályban 25,7 százalék. A fennmaradó 3 százalék nem tartozik egy felekezethez sem. Az izraeli társadalomban sokannagy örömmel fogadják ezeket az adatokat; fõleg a jobb konzervatív beállítottságúak lelkesedése volt nagy. Az izraeli lakosságnak ez a része ugyanis a demográfiai frontot az állam zsidó jellegének megõrzéséért folytatott harc fontos alkotó elemének tekinti. Õk a demográfiai fejleményeket nemcsak az ország arab lakossága, hanem a bal liberális, és így a szekuláris lakosság elleni küzdelem részének is tekintik. Az állam szekuláris köreiben ezek az adatok már nem keltenek olyan nagy lelkesedést, mivel a zsidó nõk szülési arányának növekedése fõleg a hagyományosan vallásos, az ortodox, valamint az ultra-ortodox sokgyermekes családoknak köszönhetõ. Izrael Állam szekuláris társadalma gyakran úgy érzi, hogy a vallásos zsidó lakosság veszélyezteti az õ világi-liberális életstílusukat. Egyesek életmódjuk veszélyeztetését az ortodox lakosság részérõl legalább olyan mértékûnek, ha még nem nagyobbnak érzik, mint azt a veszélyt, amelyet az ország arab lakossága jelenthet számukra.

Bizonyos irónia is lehet abban, hogy az arab lakosság körében tapasztalható születési arány csökkenéseugyancsak a növekvõ szekularizációra, a modern életmódra vezethetõ vissza. Egyre több arab nõ integrálódik a munkaerõ-piacon; ugyanakkor az arab egyetemista lányok száma is növekszik, akik nemcsak a bachelor-, hanem a mesterképzést is elvégzik az ország akadémiai intézményeiben. Ebbõl az következik, hogy egyre több arab nõ akar karriert csinálni Izrael Államban. Már nem mennek olyan korán férjhez, és számot vetnek azzal, mit jelent egy egész gyereksereggel bajlódni, vagy tudatosan megtervezni a családot. Ha ez a trend folytatódik, az állam zsidó lakosságának nem kell aggódnia a demográfiai jövõ miatt, mivel csökken annak esélye, hogy az arab lakosság az ország zsidó polgárainak számát meghaladja. «Izrael semmiképp sem áll demográfiai probléma elõtt», mondta Amnon Sofer professzor a Haifai Egyetemrõl az új statisztikai adatok kapcsán. «Az ország lakosainak majdnem 80 százaléka zsidó. Ez így lesz még két évtized múlva is. Izrael Államban a zsidó lakosság mindig a többséget fogja képviselni.» AN∎ Hírek Izraelbõl | 2017/02

TUdomány

Izrael lépéseket helyez kilátásba az AIDS gyógyítására A gyógyászat manapság az AIDS kifejlõdését egy HIV fertõzés után gyógyszeres koktéllal próbálja késleltetni. Mivel az eredmények meglehetõsen jók, az orvosok már nem tekintik az AIDS-t feltétlenül halálosnak, hanem súlyos krónikus betegségnek. A jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói most úgy tûnik, a gammora enzim által megtalálták a gyógyítás lehetséges módját. A HIV vírusok DNS-üket egy sejtbe egyszer vagy kétszer másolják bele, aztán ezt «termelési helyként» használják. Az izraeli tudósok felfedezték, hogy a gammora túltermelést vált ki egy sejtben, ami annak «öngyilkosságához» vezet. A világ felkapta a fejét, amikor ismertté vált, hogy egy laboratóriumi teszt során a HIV-fertõzöttek vérében a gammora által a vírusok számát 97 százalékkal lehetett lecsökkenteni. Mivel ezt eddig csak kémcsõben tesztelték, most lázasan folyik a kutatás, hogy a módszert behatóbban megvizsgálják. AN∎

Objektív gyémántértékelés izraeli technológiának köszönhetõen Az izraeli gyémánttõzsde Ramat Ganban a második legnagyobb a világon. Az ország elsõ gyémánt csiszoló mûhelyét két évtizeddel az állam megalapítása elõtt nyitották meg. Így nem lehet azon csodálkozni, hogy Izraelbõl származnak ezzel az értékes drágakõvel kapcsolatos újítások. A Sarine Technologies cég éllovasnak számít a gyémánt automatikus mérésére alkalmas szoftverek kifejlesztésében. Nemrég újra hallatott magáról a cég, mert új technológiát mutatott be, amely lehetõvé teszi a drágakövek tisztaságának és színének objektív besorolását, a gyémántnál ugyanis nemcsak a csiszolás és a súly a mérvadó. Eddig ezt a mûveletet kézzel végezték, amely nemcsak a szubjektív értékelés lehetõségét hordta magában, hanem nagyon idõigényes is volt. A cég szerint az új eljárás a drágakõipart végre a 21. század technológiai szintjére emeli, ugyanakkor nagyobb hitelességet és egységességet is kölcsönöz neki. AN∎

A jojó effektus fogyókúra után visszaüt Sokan szenvedtek már az ún. jojó effektustól. Sikeresen lefogytak, aztán lazábbra engedték a gyeplõt, és még többet felszedtek, mint amennyit leadtak. A hírneves Weizmann Intézet tudósai Rehovotban a Natureszak folyóiratban megjelent tanulmányukban beszámoltak arról, hogy e jelenségben a bélflóra döntõ szerepet játszik Dr. Eran Eliav és Prof. Eran Segal szerint «emlékezettel» rendelkezik, emlékszik arra, hogy az illetõ túlsúlyos volt, és igyekszik az eredeti állapotot visszaállítani. Ezenkívül a tudósok megállapították, hogy a túlsúlyosok bélflórája a táplálékkal felvett flavonoidokat aránytalanul gyorsan bontja le (ezek másodlagos növényi anyagok, melyek meggyorsítják a zsíranyagcserét). Az elsõ eredmények után további kutatás szükséges, de a tudósok már most egyetértenek azzal, hogy ezek az ismeretek hozzájárulnak a túlsúly leküzdéséhez. AN∎

24 Hírek Izraelbõl | 2017/02

Arno Froese

120 kérdés a bibliai Norbert Lieth próféciákról Miért éppen Izrael?

Mond a Biblia valamit? Arno Froese az Éjféli Kiáltás (Midnight Ár: 1 450a jövõnkrõl Ft. Call) és a Hírek Izraelbõl (News from Israel) folyóiratok amerikai kiadásának fõszerkesztõje a végidõk történéseinek 120 égetõen aktuális Dr. Tatai István kérdésére válaszol.

Az Egyház és Izrael

Ára:

Megrendelhetõ:

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu Tel.: (+36 1) 3500-343 Éjféli Kiáltás Misszió; 1135 Bp. Palóc u. 2. , Telefonon (061) 3500-343; ejfel@t-online.hu www.ejfelikialtas.hu

1 250, -Ft +postaköltség

Az ENSZ főtitkár titkos lelki naplója, az Útjelző valamenynyi világnyelven sikerkönyvvé vált. A diplomatát naplójából megismerve sokak példképe lett. Egy skót történész Ábrahám Lincoln óta a politika egyik legjelentősebb személyiségének nevezte, a New York Timesban is méltatták hitéért és munkájáért.

Dr. BÉKEFFY LAJOS

Isten diplomatája Ár: 1 980 Ft +postaköltség 168 oldal, 134x214mm

Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu (061) 3500-343

Kabai István

tják és elvita hez. itatták, djé Sokan elv p jogát ősei föl ekezné is igy ma is e mindig lynek a zsidók a he a ha No nak ozni an a őket az ad órt fár tsz tek ahova szé ha sem feledjólétén, yítés, so ől és Je isteni fen g a Szentföldr egykome ben az keztek ről, szívé l: «Ami ruzsálem hűlt helyéve y lak t tél mellet ri Szen n folyói gondolkor Babilo k, ha a Sionra zem ke tun tunk, sír ) «Ha megfeled meg (... , bénuljon tunk». ruzsálem em ragadjon elv rólad, Je Ny ! zem lékezem a jobb ke z, ha nem em tartom he et az ínyem m Jeruzsálem árok olt ne ek!» Zs rád, ha örömömn legfőbb 5-6. vers. 137, 1;

Internetes megrendelés esetén 20% kedvezményt adunk a saját kiadványainkból!

A Szentföld és lakosságának rövid története az I. Szentély építésétõl napjainkig

Vajs Tibor

IZRAEL egy nép történelmi panorámája

Ára:750,-Ft +postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu; 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu; (+36 1) 3500-343 8

M.sz.: 3005

Hírek Izraelbõl | 2017/02

TUdomány

történelem

Ki tette erõs várossá Jeruzsálemet? Egy új tanulmány, melynek keretében az ókori idõk szerves maradványait vizsgálták meg, érdekes tételt állított fel: Júdea királyai, és nem a jebuziták alapították Jeruzsálem jelentõs városát.

Éppen egy évvel ezelõtt a Gihon-forrás közelében, Jeruzsálem Silwan városrészében, amely Dávid városaként is ismert, egy felfedezés nagy feltûnést keltett: egy masszív tornyot fedeztek fel, amely kétségkívül az édesvizû forrás védelmét szolgálta, ez ugyanis kiemelkedõ jelentõséggel bírt az ókori Jeruzsálem számára. A jelenlegi tudás szerint ez volt az egyre növekvõ város legmasszívabb építménye. Egy ilyen torony megépítése központosított és erõs kormányzási rendszert követel meg, anélkül ugyanis egy ilyen erõs építmény tervezése és felhúzása lehetetlen lett volna. Az izraeli régészek, akik ezt az építményt felfedezték, Ronny Reich professzor a Jeruzsálemi Héber Egyetemrõl és Eli Shukronaz izraeli régészeti hatóságtól, elemezték az építési stílust, a felhasznált anyagokat és más paramétereket. Arra a következtetésre jutottak, hogy ezt a mas�szív építményt3500 - 4000 évvel ezelõtt emelhették, vagyis a középsõ bronzkorszakban. Abban az idõben a jebuziták uralkodtak a régióban, egy kánaáni nép, akiknek létezésérõl a Biblia is ír. A Jebus nevû város urai voltak, amelyet az izráeliták jebuzita városnak vagy az «idegenek városának» neveztek. A Biblia szerint uralmuk akkor ért véget, mikor a várost Dávid király 3000 évvel ezelõtt elfoglalta.

26 Hírek Izraelbõl | 2017/02

Az új tanulmány, amely az akkori idõk szerves maradványaival foglakozik, ezzel az elmélettel szemben új tézist állít fel. A tanulmányban részt vevõ tudósok ugyanis azon a nézeten vannak, hogy ezt a masszív tornyot nem a jebuziták építették, hanem Dávid király és Salamon utódai. Úgy hiszik, hogy ezek az uralkodók voltak felelõsök azért, hogy Jeruzsálem jelentõs, regionális várossá emelkedjék. Uralkodásuk idején terjedt ki jelentõs mértékben a város lakott területe, és õk erõsítették meg a várost. A tudósok tézisüket kizárólag a már említett szerves maradványokra alapozzák, vagyis a szén, a csontok és a növényi magvak maradványaira, melyeket csak két évvel ezelõtt fedeztek fel a torony talapzatának rétegeiben. Apró leletek ezek, melyeknek radiokarbonos vizsgálattal állapították meg a korukat. Az eredmény nagyon megdöbbentõ volt, mert minden szerves maradvány a Kr. e. 9. századból származott, vagyis abból az idõbõl, amikor a Dávid és Salamon uralkodása alatt még egyesített Júda királysága a déli és az északi királyságra szakadt szét. Ennek a kémiára és fizikára alapozott vizsgálatnak az eredménye szemben áll a régészek feltételezésével, akik az építményt felbecsülték. Ezzel a

háttérben a Weizmann Intézet tudósai és a régészeti hatóság munkatársai új munkatézist állítottak fel: A tornyot valóban a bronzkorban emelték, azonban 1000 évvel késõbb Júdea királyai alapvetõen felújították. Eszerint a szerves maradványok nem a felépítés idejébõl származnak, hanem a torony restaurálásának idejébõl. Ezért a munkatézisért azonban a legtöbb régész nem lelkesedik. Dr. Joe Uziel sem örül ennek a magyarázatnak, aki a régészeti hatóság által megbízott, a szerves maradványokkal foglalkozó munkacsoport tagja. Szerinte ez az építmény nem a bronzkorból származik, és különben is «egyelõre inkább óvatosak kellene lennünk a további spekulációkkal», jegyezte meg. Ha valóban igaz lenne, hogy a Gihon-forrása Kr. e. 9. századig nem erõsítették meg, akkor az azt jelentené, hogy Jeruzsálem Dávid és Salamon uralkodása idején viszonylag jelentéktelen város volt, és a továbbra is intenzív régészeti kutatásoknak alávetett Dávid-város területe egyáltalán nem volt Jeruzsálem központja. Más szavakkal: Jeruzsálem központja akkor a Templomhegy területe kellett legyen, amelyet Heródes király idején pompás fennsíkká építettek ki. A kérdést csak a területen végzett ásatásokkal lehetne tisztázni. A jelenlegi politikai konstelláció alapján azonban ez nem kivihetõ. ZL∎

TUdomány

régészet

Souvenir a hullámokból Tel Dor közelében találtak egy ókori írást, amely fényt vet arra a római prefektusra, akinek a Bar Kochba felkelés elõtt teljhatalma volt a régióban. Ugyanakkor ez a második olyan írás, amely kifejezetten megemlíti Júdeát, mint római provinciát.

J A masszív tornyot 3500 vagy 4000 évvel ezelõtt emelték, a bronzkor közepe táján, amikor a régióban a jebuziták uralkodtak, egy kánaáni nép, akik létezésérõl a Biblia is ír.

Júdea tartománya a hullámokból merült fel, másként nem is fogalmazhatnánk, mivel a Tel Dor környéki vizek mélytengeri kutatása során Haifától délre felfedeztek egy követ, amelynek felirata közli velünk annak a római prefektusnak a nevét, aki a Bar Kochba felkelés elõtti években a tartományt kormányozta: a prefektus neve Gargilius Antiques. A tartomány igazgatástechnikai nevét is megtudjuk: Júdea. Ez a második alkalom, hogy ennek az elnevezésnek írásos bizonyítékát megtalálták. Ez a kõ, amelynek felirata a Kr. e. 132-es évbõl való, 85 centi magas és 600 kg súlyú. Láthatóan egy szobor talapzata lehetett. A Tel Dor környéki vizeket már néhány év óta régészeti szempontból kutatják. Így akadtak rá a régészek erre a csiszolt kõtömbre is, amelynek elõször nem nagy jelentõséget tulajdonítottak. De aztán a búvárok, akik a Haifai Egyetem tanára, Assaf Yasur-Landau professzor megbízásából vettek részt a felfedezõ akcióban, a kövön írásjeleket vettek észre. Ezután egy meglehetõsen összetett akció során kiemelték a tengerbõl, és a rárakódott csigaházaktól megtisztították. A tudósok csak ekkor döbbentek rá, milyen óriási történelmi jelentõsége van ennek a kõtömbnek. A Bar Kochba felkelés korából származó történelmi bizonyítékok meglehetõsen ritkák. Még mindig sok a nyitott kérdés, így például az, hogy ki volt tulajdonképpen Bar-Kochba, és végsõ soron milyen okok váltották ki ezt a felkelést. Ezért a tudósok minden apró utalásnak örülnek, amelyek a zsidó népnek erre a tör-

ténelmi periódusára vonatkoznak Izráel földjén. A római prefektus neve, aki a felkelés elõtt a régióban uralkodott, már ismert volt a tudósok elõtt. A nevérõl elõször egy 1948as régészeti leletbõl értesültek; melyet szintén Tel Dor környékén találtak. Ez a felirat Gargilius Antiquest úgy említi, mint «helytartót», de azt még nem tudták, melyik földrajzi régió fölött uralkodott. Egyesek azt feltételezték, hogy Szíriáról és Júdeáról lehetett szó, mások úgy vélték, hogy ez a római csak Júdea fölött uralkodott. Mivel Júdea tartományát a jelenlegi lelet felirata külön megemlíti, már biztosak lehetünk abban, hogy Gargilius Antiques Júdea római tartománya fölött rendelkezett. Eltekintve a többi pótlólagos információtól, melyek errõl a római prefektusról fennmaradtak, ez a második olyan lelet, amely külön írásban is rögzíti azt az elnevezést, amelyet a rómaiak Izráel földjének megnevezésére használtak: Júdea provincia. Ezt az elnevezést elõször Cezáreában fedezték fel egy feliraton, amely Poncius Pilátust is említette. «Közvetlenül a Bar Kochba felkelés leverése után a rómaiak elhatározták, hogy Júdea tartományát megszüntetik, és eltörölnek minden,rávonatkozó emléket. A rómaiak ezt a területet Szíriához csatolták, és bevezették a Szíria-Palesztina elnevezést», magyarázta Yasur-Landau professzor. «Ezért a tartomány korábbi nevét már alig lehet megtalálni, így ez a leletünk valóságos ritkaságnak számít.» A tudósok még nem fejtették meg a teljes szöveget. Ha befejezik ezt a munkát, valószínûleg többet tudunk meg a zsidó nép történelmének errõl a jelentõs szakaszáról, amikor Izráel földjén élt. ML∎ Hírek Izraelbõl | 2017/02

Éjféli Kiáltás Misszió Programajánló

2017

Idõk jelei (kedd, 18 óra) - Hol tart a

keresztyénség a világ óráján? – Az alkalmat vezeti Dienes József. Meghívott szolgálattevõk elõadásai a végidõkrõl.

Március 7

Augusztus 8

Április 4

Szeptember 5

Május 9

Október 3

Június 6

November 7

Július 4

December 5

Minden szerdán és pénteken

bibliaóra 18 órai kezdettel. Vezeti: Ifj. Zimányi József, Dienes József. Minden hónap utolsó szombatján: 15 órai kezdettel Asszonynap – érdekes témák, érdekes elõadók

Tények és saláták (csütörtök, 18 óra) Konferencia 2017 – aktualitások Izraelbõl. Népszerû szakemberek Május 12 péntek elõadásai, kóstoló az izraeli ételspecialitásokból.

Norbert Lieth

Március 16

Augusztus 17

Április 13

Szeptember 14

Május 18

Október 12

További információ:

Június 15

November 16

facebook.com/ejfelikialtas.misszio www.ejfelikialtas.hu

Július 13

December 14

(Svájc)

1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 3500-343 E-mail: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu

BibLia

BibLIA

Izrael

Izrael, egy rendkívül különleges nép 11. rész

A Sínai szövetség

A mózesi szövetségben egyrészrõl felismerhetjük a bûn mibenlétét, másrészrõl pedig Isten képét, amely öröktõl fogva változatlan, és így mindmáig õrzi érvényességét.

Thomas Lieth A Mózessel kötött Sínai szövetség alapozta meg Isten uralmát Izráel felett (theokrácia). Mint minden más népnek és nemzetnek, Izráel megalakuló nemzetének is szüksége volt egy vezetõre, egy kormányzási rendszerre. Isten, Aki ezt a népet Ábrahám utódaiból hozta létre, Õ Maga akart vezetõjük lenni. És ettõl jobb nem is történhetett volna ezzel a néppel. Kinek lett volna több bölcsessége és hatalma egy nemzetet helyesen vezetni, az ellenségeitõl megvédeni, mint a menny és föld Teremtõjének? A Sinai hegyen, a pusztában kapta ez a nép útravalóul azt a rendelkezést, mely szerint Izráelnek Istenét kell megdicsõítenie a világban. De ezt a feladatot csak akkor teljesíthette, ha Isten szabályai szerint élt, és megtartotta a Sínai szövetségben leszögezett rendelkezéseket (5Mózes 4,5–8). Ehhez a törvényadáshoz áldás és átok is kapcsolódott. Ez az aspektus az ábrahámi szövetséggel

szembeni nagy különbség, ugyanis ahhoz nem fûzõdött semmilyen feltétel. A mózesi szövetség azonban szigorú feltételekhez kapcsolódott, és azok betartásától függött. Ha a nép betartotta a szövetség feltételeit, hûséges maradt Urához, Istenéhez, engedelmeskedett parancsainak, akkor jólétben és gazdag áldásban volt része. De ha nem tartotta be a megállapodást, hûtlenné vált Istenéhez, viselnie kellett a következményeket vereségek és átkok formájában (5Mózes 27,9–28,68). Az Isten Mózesnek elõre megjövendölte, hogy a nép megszegi majd a szövetséget: «Az ÚR ezt mondotta Mózesnek: Te most pihenni térsz atyáidhoz. Ez a nép pedig paráználkodni kezd annak a földnek idegen isteneivel, amelyre most bemegy. Elhagy engem, és megszegi szövetségemet, amelyet vele kötöttem» (5Mózes 31,16). Ez a (régi) szövetség kizárólag az izráelitákra vonatkozott, és a késõbbi idõkben – attól is függõen, hogy Izráel a szövetséget megszegte – az új szövetség érvénytelenítette és váltotta fel.

Erich Sauer ezzel kapcsolatban a következõeket írta: «Látszatra ez a törvény az a kerítés, amely Izráelt a világ többi népétõl elválasztotta (Efézus 2,14–15). Ezt a törvényt Isten nem minden népnek, hanem egyedül Izráelnek adta. Jákóbnak nyilatkoztatta ki szavát, Izráellel közölte rendelkezéseit és jogait. Egyetlen más nemzettel sem tette ezt meg (Zsoltárok 147,19–20). A szabbat Isten és Izráel közötti jel (2Mózes 31,13–17; Ezékiel 20,12.20). A nemzeteknek viszont nincs törvényük (Róma 2,14). Már egyedül ez megcáfolja a törvény bevonását a kegyelem jelenlegi népevangéliumába. A mózesi törvény soha nem adatott a világ népeinek, sem a pogányoknak, sem a keresztyéneknek, csak egyedül Izráelnek. Sokkal inkább adatott Izráel és törvénye a világ nyílt színpadán a szemlélet és véleményalakítás elsajátítására, mégpedig a legnagyszerûbb stílusban (1Korinthus 10,11), tehát, hogy minden idõk minden népe olvashassa, miközben az idõ múlásával õk is eltûnnek a történelem süllyesztõjében.» Hírek Izraelbõl | 2017/02

Impresszum HÍREK IZRAELBÕL

Biblia

Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 3500-343 www.hirekizraelbol.hu, www.ejfelkialtas.hu Köszönjük, hogy adományával támogatja az izraeli munkánkat! Forint számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6. IBAN HU61 10918001-00000040-71680019 MKB; 1056 Bp, Váci utca 38. IBAN HU44 10300002-20510628-00003285 EURO számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. IBAN HU35 10918001-00000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB MKB IBAN HU49 10300002-50100122-21004886 SWIFT (BIC) MKKBHUHB E-mail: ejfel@t-online.hu In memoriam Wim Malgo Magyarországon kiadja Éjféli Kiáltás Misszió

Ez tehát a következõt jelenti: A mózesi szövetség (az Ószövetség törvényei) 1) Izráel népe számára adatott életük szabályozására az ígéret földjén, 2) Isten szentségének, igazságosságának és jóságának szemléltetése és 3) átmeneti jelenség az üdvtörténeten belül (Galaták 3,19.24–25). A mózesi szövetségben egyrészrõl felismerhetjük a bûn mibenlétét, másrészrõl pedig Isten képét, amely öröktõl fogva változatlan, és így mindmáig õrzi érvényességét. Isten az eltelt idõ folyamán nem változott. Az elvek, melyeket az Ószövetség törvénye tartalmaz, ugyanazok maradtak. Egy példa: « Nõ ne viseljen férfiholmit, férfi se öltözzék nõi ruhába, mert utálja Istened, az ÚR mindazokat, akik ilyet tesznek» (5Mózes 22,5). Sok hívõ ezt a szabályt arra használja fel, hogy bizonygassa, egy asszony nem hordhat nadrágot. De ha ennek az igaversnek ez az üzenete a keresztyének számára, akkor mi, hívõk a következõ parancs esetében is konzekvensek kellene lennünk: «Ne öltözz olyan ruhába, amelyet gyapjúból és lenbõl szõttek egybe! Készíts bojtokat felsõruhád négy sarkára, amellyel takarózol!» (5Mózes 22,11–12). Nagyfokú következetlenség az, ha bizonyos dolgokat kiragadunk, és azt állítjuk, hogy ezt vagy azt a dolgot feltétlenül be kell tartanunk, miközben másokról úgy nyilatkozunk, hogy azok nem kötelezõek. Igen, elismerjük, hogy a mi örökké változatlan Istenünk számára utálatos az, ha egy férfi úgy öltözködik, mint egy asszony, vagy egy nõ úgy, mint egy férfi. Más szavakkal: Isten elõtt utálatos, ha a nemeket nem lehet megkülönböztetni. Ez egy alapvetõ teremtési elv. Isten az embert asszony-

30 Hírek Izraelbõl | 2017/02

nak és férfinek teremtette. Más igehely arról is beszél, hogy a homoszexualitás éppolyan utálatos Isten elõtt (vö. Róma 1). Hogy egy nõnek nem szabad «nadrágot» viselnie, sehol nem áll így kifejezetten a Bibliában, sem az Ó-, sem az Újszövetségben. Az viszont, hogy Isten nem szereti a nemek közti különbségek feloldását, világosan tudtunkra adatik. Ez az igehely Mózes 5. könyvébõl éppen azt írja elõ, vigyázzunk arra, hogy egy férfit férfiként és egy nõt nõként lehessen felismerni. Így a transzvesztiták, a homoszexuálisok, a nemüket megváltoztatók utálatosak Isten elõtt – mivel ez ellentmond az alapvetõ teremtési folyamatnak. Jézus korában a férfiak hosszú köntöst hordtak, amelyek alig vagy egyáltalán nem különböztek a nõi ruháktól – de mégis felismerhetõek voltak, mint férfiak. A nadrág valószínûleg a mi kultúrkörünkben volt tipikus férfi ruhadarab, de ma már nem így van. Skóciában a férfiak nagy része szoknyát hord, de mégis felismerhetõek férfiakként. Manapság vannak a nõk számára készített speciális nadrágok, melyekkel én férfiként biztos nem mennék ki az utcára. Következésképp nem helyénvaló, ha egy nõ úgy öltözik, úgy lép fel, úgy viselkedik, mint egy férfi. Azonban azoknak a nõknek, akiket én ismerek, és akik nadrágot hordanak, elsõ pillantásra felismerhetõ nõi mivoltuk. Itt tehát semmilyen problémát nem látok. Végsõ soron ezek olyan dolgok, melyekre nem érdemes sok szót fecsérelni. Amelyik nõ úgy tartja helyesnek, hogy szoknyát hordjon, bátran megteheti. Csak arra vigyázzunk, hogy amit teszünk, azt az Úr dicsõségére tegyük.

Magyarországon felelõs fõszerkesztõ Nagy Erzsébet Fordította Dálnoki László, Dr. Tóth Gergely, Miklós Margit A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven. Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 Dübendorf Tel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19 E-Mail: beth-shalom@mnr.ch Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: smn@inext.ro, Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001 Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch ISSN 0866-0417 Éves elõfizetés (2016-tól): 5040,-Ft +postaköltség, postai díjszabás alapján. Személyesen a Missziónknál vagy keresztyén könyvesboltokban postaköltség nélkül megvehetõ A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad! Határon túli országokba postaköltséggel 46 EUR. Tengerentúli országokba 51 EUR A megrendelés az írásos lemondásig érvényben marad! Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Állandó programjaink

Minden hónap utolsó szombatján: Asszonynap – érdekes témák, érdekes elõadók Minden hónap harmadik csütörtökjén: 18 óra Tények és saláták – aktualitások Izraelbõl. Népszerû szakemberek elõadásai, kóstoló az izraeli ételspecialitásokból. Minden hónap második keddjén: 18 óra Idõk jelei: Hol tart a keresztyénség a világ óráján? – Az alkalmat vezeti Dienes József. Meghívott szolgálattevõk elõadásai a végidõkrõl. Minden szerdán és pénteken 18 óra bibliaóra 18 órai kezdettel. Vezeti: Dienes József és Ifj. Zimányi József. 1135 Budapest, Palóc u. 2.; Tel.: (+36-1) 35-00-343, Mobil: (+36-30) 630-7823

Figyelem! Missziónk hétfõtõl péntekig 9:00-tól 16:30 óráig fogad telefonhívásokat.

facebook.com/hirek.izraelbol Like-olj minket a facebookon, hogy értesülj az Izraelben történt legújabb napi hirekrõl és eseményekrõl !

Norbert Lieth elmúlt években elhangzott legjobb prédikációi, melyek üzenete ma is aktuális, megrendelhetõek CD-n.

A sorozat elsõ 5 lemeze:

Az Úr eljövetelének napja Elragadtatás A jövõ kellõs közepén Jövõt adni a hitnek Megnyerni a jövõt

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu (+36 1) 3500-343

A csomag ára: 3.750 Ft + postaköltség

A lemezek külön-külön is megvásárolhatóak 800,- Ft/db áron + postaköltség

Zimányi József

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Bp, Palóc utca 2., rendeles@ejfelikialtas.hu, (+36 1) 3500-343 Internetes megrendelés esetén 20% kedvezményt adunk a saját kiadványinkból!

Éhúd

Saul

Zákeus

A rosszra ingerlõ Moáb királyt kellett megölnie Éhúdnak. A füzet tanítása a mi újszövetségi Éhúdunkra, Jézus Krisztusra mutat, aki bûneinktõl megszabadít.

Igehirdetés Sámuel 1 könyve 31, 1-10 versérõl Izrael veresége, Saul és Jonatán halála

32 oldal, 100x135mm

52 oldal, 100x135mm

Mi jól gondoljuk, hogy csak Isten mentheti meg az embert. De a Zákeus történetébõl világosan kiderül, hogy kétféle akarat kell hozzá. Az egyik az Úr Jézusé, aki keresi, hogy megtartsa a bûnös embert, de kell a másik akarat, a miénk, hogy ebbe mi is beleegyezzünk. 32 oldal, 100x135mm

Ára: 270,-Ft+postaköltség

2017 augusztus 13-20(-28)

s á l u tan yaralás a Szentföldön ns 8 nap(kívánságra+7nap) á z a t 850,- Eurótól +repülõjegy + járulékok u ...pihenjetek meg egy kissé! (Máté 6.31)

Pihenjen meg Ön is!

Bõvebb információ:

Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 35-00-343, Mobil: (+36-30) 630-7823 - Nagy Erzsébet E-Mail: utazas@ejfelikialtas.hu

õsz a Szentföldön 2017 otóber 18-26 Jeruzsálem, Holt-tenger, Haifai tartózkodással

1200,- Euró

+repülõjegy + járulékok

A programváltozás jogát fenntartjuk! FONTOS: Az Éjféli Kiáltás Misszió nem utazási iroda. Bibliatanulmányút szervezését a haifai Beth Shalom és Palex Tours (Haifa) Ltd izraeli utazási irodával együttmûködve végzi. A zarándokút célja: a Biblia helyszínének jobb megismerése és tanulmányozása.

✁

Baráti Kör 2017 Ebben az esztendõben: 2017-ben szeretnénk úgy is, mint önálló magyar missziós állomás többet tenni, cselekedni a testvérekkel közösen az Úr szolgálatában. Ehhez szükségünk van arra, ahogyan arra a Biblia is tanít bennünket: számoljuk meg a «vagyonunkat» és csak azután kezdjünk bele egy (lelki)építkezésbe. Mi most ezt szeretnénk tenni. Megkérdezzük az Urat, hogy hány testvért küld nekünk az elõttünk álló feladatok elvégzésére. Céljaink, amihez Baráti Kör keretén belül szeretnénk Veletek együttmûködni: 1. Jézus, szeretetét továbbadni és megélni a testvéri közösségeket más keresztény gyülekezetekkel. 2. Jézus szeretetének erejét a világ elõtt nyílván valóvá tenni.

Köszönettel: Nagy Erzsébet

Éjféli Kiáltás Misszió

2017

baráti és tagsági köre

a közösségi oldalakon megtalálsz minket

N é v :............................................................................................................................................. Asszonyoknál

leánykori

név:.......................................................................................................................

C í m : ............................................................................................................................................. Telefonszám:............................................................ E-mail:......................................................................

Születési dátum:......................................................... Hozzájárulok, hogy e-mailon keresztül hírlevelet vagy információs anyagot küldhessünk Önnek: igen: nem:

Vállalom, hogy az Éjféli Kiáltás Misszió Baráti körének tagjaként évi minimum ............,- forint támogatással hozzájárulok a Misszió munkájához. Számlaszámunk: IBAN HU61 10918001-00000040-71680019 Postai feladás esetén címünk: 1135 Budapest, Palóc u 2.

✁

3. A szegények és rászorultak felé segítõ kezet nyújtani!

Az újság ára: 420,-Ft

*Az Éjféli Kiáltás Misszió baráti kör tagjainak ingyenesen bocsátja rendelkezésére osztogatás céljából: traktátusokat, egyes evangéliumi irodalmakat, régebbi újságokat. Könyveinkbõl minden Gyülekezeti tagnak 10% kedvezményt adunk. A tagság bármikor megszüntethetõ, egyéb kötelezettséggel a nyilatkozat a tagok felé nem jár.

É j f é l i K i á l t á s M i s s z i ó ; 113 5 B u d a p e s t , P a l ó c u . 2 . ; w w w. e j f e l i k i a l t a s . h u