Webéjféli kiáltás magazin2013 09

Nemzetközi folyóirat a bibliai próféciákról

Éjféli Kiáltás www.ejfelikialtas.hu ■ 2013. szeptember – 09. szám

Tírusz megdöbbentõ bukása IZRAELBÕL

HÍREK

A Hezbollah problémái ❙ A víztechnológia – Izrael erõssége

w w w.ejfelik ialtas.hu

Dr. Nagy Antal Mihály

Sípos Ete Álmos

Vajs Tibor -

Örök szövettség

Halálbüntetés – igen vagy nem?

Izrael –

A bibliai igazságok kimondása Isten akarata. Ez nem rokonszenv vagy ellenszenv, nem pártolás vagy ellenségeskedés kérdése. Mindnyájan érintettek vagyunk, s mindnyájan abban vagyunk érdekeltek, hogy az élet és a békesség útját megtaláljuk.

Nem egyik vagy másik félnek adunk igazat, Istennek van igazsága, s ez elõtt kell minden érintettnek meghajolni, ha nem akar elveszni.

egy nép történelmi panorámája

Mint sok mindenben, ebben a témában is mélyen megosztott a keresztyénség. Kemény érvekként hangzanak el a humanitás, az emberi jogok, az élethez való jog a két tábor között dúló vitában. De mit mond a Biblia? Ezt tudjuk meg a szerzõnek ebbõl a munkájából, amit szeretettel ajánlunk olvasóink figyelmébe.

A Szentföld és lakosságának rövid története az I. Szentély építésétõl napjainkig Sokan elvitatták, és elvitatják ma is e nép jogát õsei földjéhez. Noha a zsidók mindig is igyekeztek fáradozni annak a helynek a jólétén, ahova szétszórta õket az isteni fenyítés, soha nem feledkeztek meg a Szentföldrõl és Jeruzsálemrõl, szívében az egykori Szentély hûlt helyével.

Ára: 270,-Ft

Ár: 3 900 Ft.

Ár: 750 Ft.

Marcel Malgo

Norbert Lieth

Segítség a követéshez «Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel naponként a keresztjét, és kövessen engem» (Lk 9,23).

Ehhez az igaz hitben járó követéshez ad biblikus alapon álló válaszokat és tanácsokat Marcel Malgo e könyvében.

Fogadjuk meg ezeket, hogy életünk gyõzelmes legyen.

Ára: 750,-Ft

A zsidó állam – a világ botrányától a világ szükségszerûségéig Több mint 100 éve (1897-ben) született meg Herzl Tivadarnak «A zsidó állam» címû könyve. Ebben többek között ezt írta: «A zsidó állam a világ szükségszerûsége, és az elkövetkezõkben létre fog jönni.» 50 évvel késõbb valóban megalakult a zsidó állam. E könyv célja annak bizonyítása, hogy a zsidó állam létezése más és több, mint bármelyik államé!

Ára: 750,-Ft

Megrendelhetõ:

www.ejfelikialtas.hu Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest Palóc u. 2.

Telefon: (1) 33 99 490 E-mail: ejfel@t-online.hu

TARTALOM

ÜDVÖZLET

PETER MALGÓTÓL

BIBLIAI ÜZENET 4

Tírusz megdöbbentõ bukása

INNEN-ONNAN 9 9 9 9 10 10 10

India szuperhatalom lesz?

Hatalomáthelyezõdés Ázsiába Evangéliumi szálláshelyek Kínában A Gyehenna-szemétdomb mítosza Mi volt elõbb, a tyúk vagy a tojás?

Zsidók egy barlangrendszerben élték túl a Holokausztot Melyik a te felhõd?

NÉZÕPONTBAN 11 13 15 16 18 21

Várható-e a közeljövõben a tíz király megjelenése?

A keresztyén cionizmus csúcspontja A zsidók politikai helyreállítása Támadás az Úr közeli eljövetelének várása ellen A feltámadás dicsõsége Pál apostolnál Bibliátlan tanok az elragadtatásról

OLVASÓI LEVÉL 21

5 12 14 22 22

Volt-e túlélõje Kóráh bandájának?

Üdvözlet Fénysugarak Ima-témák Megkérdeztük Elõzetes / Impresszum

HÍREK IZRAELBÕL 24 27 28 28 29

Izrael és a harmadik Templom Szír orvosok kértek segítséget izraeli kollégáiktól Az izraeli védelmi költségvetés drasztikus csökkentése Az EU-dekrétum kihatásai A nagy teljesítményû tenyésztés világbajnokairól

Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség. Éjféli Kiáltás 2013 szeptember

Kedves Barátaim!

Egyes modern épületek ablakai egy sötét tükörhöz hasonlítanak. Az üvegtábla visszatükrözi a külvilág képét, és a kívülállóktól elzárja a bepillantás lehetõségét. Olykor az ember szívesen bekukkantana, hogy mi mindent rejt elõle az ablak. De ez szinte mindig titok marad. Csak az üveg másik oldalán, az épületben lévõ emberek látnak ki szabadon.

A Biblia is ismeri ezt a jelenséget. Az 1. Kor 13,12-ben olvassuk: «Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színrõl színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert az Isten.»

Sok minden, ami most még elõttünk van, láthatatlan a számunkra. Mi Isten ígéreteivel rendelkezünk. Kezünkben van az Õ Szava, az Õ igéje. Ígéretet kaptunk. Velünk van az Õ Szelleme, Aki bizonyságot tesz a szívünkben. De a végsõ, hogy miként lesz az örökkévalóságban, az titok marad. Az 1. Kor 2,9-ben ír Pál errõl a titokról: «Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett”, azt készítette el az Isten az õt szeretõknek. ...» Most mi még a tükrözõdõ üvegtáblán kívül állunk.

Lelki szemeink talán a mögötte rejlõ dicsõség halvány körvonalait sejthetik: «Nekünk pedig kinyilatkoztatta Isten a Lélek által» (1.Kor 2,10).

A Mt 6-ban Jézus a mi belsõ szemeinket szeretné megnyitni az örökkévalóság értékeire. Elõször annak értelmetlenségét említi, ahogyan ez a világ a kincseket és a gazdagságot halmozza fel, majd a mi szemeinkrõl beszél: «Ha pedig a szemed gonosz, az egész tested sötét lesz. Ha tehát a benned lévõ világosság sötétség, milyen nagy akkor a sötétség!» (Mt 6,22-23).

Már Dávid is világos, nyitott szemekért imádkozott, hogy mindazt, amit Isten mondani és mutatni akar nekünk, megláthassa: «Nyisd föl szememet, hogy megláthassam, milyen csodálatos a te törvényed!»

(Zsolt 119,18). Hogy Istennek prófétai igéiben milyen csodák rejlenek, az Norbert Lieth-nek e számunkban közreadott fõcik-

ke is mutatja, melynek címe «Tírusz megdöbbentõ bukása». Ahogyan ott beteljesedtek egyes bibliai próféciák, az már lélegzetelállító. Ahogyan lélegzetelállító a feltámadás dicsõsége és annak kihatása is ránk nézve, amint azt Pál bemutatja (l.

«A feltámadás dicsõsége Pálnál» címmel Nézõpontban c. rovatunkban). Szükséges, hogy az Úr az általa Krisztusban nekünk ajándékozott kincsekre újból és újból felnyissa szemünket, hogy ne sötétben tapogatózzunk, hanem rálátásunk legyen a jövõre.

Végül is a mi Urunk, Jézus az, Aki számunkra ki akarja Magát nyilatkoztatni, hogy láthassuk az Õ dicsõségét. A Jn 17,24-ben mondja ki e kérését Atyjához intézve: «Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, azok is ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák az én dicsõségemet.»

De ha a szemeink az e világ dolgaira, a sötétségre nyitottak, akkor Jézus dicsõsége elrejtve marad elõttünk, és így a legjobbat szalaszthatjuk el. Visszatérve még egyszer a fényvisszaverõ üveghez: Nagyon gyakran fordulnak elõ a csillogó üvegfelületen zavaró fényvisszaverõdések, amelyek teljesen ellehetetlenítik az átlátást. Néha hasonló effektusok, tükrözõdések figyelhetõk meg a vizeken is, úgyhogy nem láthatjuk meg a halakat a vízben, ill. nem ismerjük fel õket. Ha vannak Olvasóim között optikusok, rögtön tudni fogják, hogy mit is kell tenni: Egy polarizációs szûrõre van szükség! Akkor kitisztul a látás. Minden zavaró körülmény megszûnik. Ahogyan azt Pál áttette a gyakorlatba és a Fil 3-ban le is írta. Õ mindent, ami egykor értékes volt a számára, méltánytalannak ítélt. Csupán egyetlen célja volt: Megismerni Jézust (10. v). Pál alkalmazta ezt a szûrõt! Mi még egy «sötét képet» látunk, mintha tükörben néznénk. De az 1. Jn3,2 egyszer valósággá lesz: «… meglátjuk Õt, amilyen.»

Szívélyes egységben Veletek

3

BIBLIAI ÜZENET

Tírusz megdöbbentõ bukása «Íme, a káldeusok országa! Még nem is volt ez a nép, amikor Asszíria kiépítette Tíruszt hajói számára.

De ostrommûveket állított ellene, palotáit lerombolta, rommá tette!

Jajgassatok, Tarsís-hajók, mert elpusztult erõdít ményetek! A k kor majd elfelejtik Tíruszt hetven évig, ameddig egy király él. Hetven év múlva úgy jár Tírusz, ahogy a szajhanóta mondja: Fogd a citerát, járd be a várost, elfelejtett szajha! Szépen pengesd, dalolj sokat, hogy emlékezzenek rád! Hetven év múlva az ÚR meglátogatja Tíruszt, és az ismét megkapja bérét, mert paráználkodni fog a világ minden országával a föld színén. De keresete és bére egyszer még az ÚR szent tulajdona lesz. Nem teszik a kincstárba, hogy ott õrizzék, hanem az ÚR színe elõtt lakóké lesz ez a kereset, hogy jóllakásig ehessenek, és szép ruhába öltözzenek.» (Ézs 23,13-18). «Így szólt hozzám az ÚR igéje: Te, emberfia, kezdj siratóéneket Tíruszról, és mondd Tírusznak, amely a tenger kapujánál lakik, és sok sziget népeivel kereskedik: Így szól az én Uram, az ÚR: Tírusz, te azt mondtad: Tökéletes szépségû vagyok! A tenger közepén terül el birodalmad, tökéletesen szépnek építettek. Szenír ciprusaiból készítették összes oldaldeszkádat, libánoni cédrust hoztak, abból csinálták árbocodat. Básáni tölg y fá ból készítették evezõidet, elefántcsonttal díszített fedélzetedet ciprusfából készítették, mely a kittiek szigeteirõl való» (Ez 27,1-6; vö. V 7-36).

«Emberfia! Kezdj siratóéneket Tírusz királyáról, és mondd róla: Ezt mondja az én Uram, az ÚR: Te voltál a mintakép, tele bölcsességgel, tökéletesen szép!» (Ez 28,12).

4

A Tíruszról szóló fejezetek jelentõsége a bennük lévõ bibliai prófécia pontosságában rejlik. Ez alátámasztja a Bibliának, mint Isten Szavának megbízhatóságát, és számunkra azt a bizonyosságot adja, hogy minden dologban tökéletesen megbízhatunk a Bibliában, mint Isten Szavában, vonatkozzék az – a népekre, melyek sorsát Isten a kezében tartja, – Izrael jövõjére, amit Isten garantál, – személyes életünkre, amit a történelem Urára teljes hittel rábízhatunk.

Tírusz kikötõváros volt a mai Libanon területén, az akkori Fõníciához tartozott, az egész földközi-tengeri medence leg na g yobb ga zda sá g i metropolisza volt, és uralta a világ kereskedelmét. Gondolkodásmódja és cselekedetei napjaink globális gazdasági hatalmasságaival hasonlíthatóak össze. El tudom képzelni, hog y Isten jelként állította elénk ezt a várost. Az Ez 28 világosan rámutat, hogy a Sátán, az egykori fõangyal, aki Isten elleni lázadása miatt levettetett, áll Tírusz felfogása mögött, és õ hajszolta a várost afelé, amivé vált: mértéktelenül önhitté, csak a terjeszkedésre és a gazdagságra gondolt. Ahelyett, hogy Istenben hitt és bízott volna, a lakosság saját bölcsességében, intelligenciájában (t udomá ny á ba n) és hat a l má ba n bízott, és a filiszteusokkal éltek barátságban, Izráelt pedig ellenségnek tekintették. A Biblia egészen konkrétan arra tanít, hogy a Sátán, mint «e világ istene» és «e világ fejedelme» irányítja a népek törekvéseit (2.Kor 4,4; Jn 12,31). Tírusz egykori városában és a mai világgazdaságban emberek állnak az elõtérben, akik a Éjféli Kiáltás 2013 szeptember

világkereskedelmet uralják, azonban a valóságban az e világ fejedelme áll mögöttük, és hajszolja a világot az utolsó, antikrisztusi világbirodalom felé.

A z Ézs 14-ben Sátá nt Ba bilon politikai világbirodalma hátterében álló hatalomként látjuk (12-18. v); az Ez 28 a világgazdaság központjának számító Tírusz mögötti hatalomként mutatja (11-19. v). Ebbõl következik, hogy Sátán áll úgy a politikai fejlemények, mint a népek világgazdasági törekvései mögött, egészen az antikrisztusi birodalom megjelenéséig, amelyrõl a Jel 17, 18. fejezetekben olvashatunk.

Tírusz hajói gyakorlatilag minden a k kori k ikötõ ben meg fordu lt a k, hogy kereskedjenek: «Tarsís-hajók szállították áruidat. Meggazdagodtál, tekintélyre tettél szert a tenger közepén» (Ez 27,25). Az 1. Kir 10,22ben a zt olvassuk, hog y Salamon Tarsís-flottája és a Tírusz királyáé (a Hira mé) Sa lomonna k minden harmadik évben aranyat, ezüstöt, elefántcsontot, majmokat és pávákat szállított. Az Ézs 23,2-3 megemlíti az Egyiptommal folyó kereskedelmi kapcsolatokat is. Itt gabonaszállítmányokról, a «Nílus-völgy termésérõl», a «nemzetek piacáról» és hasonló nagy üzletekrõl, valamint bevételekrõl volt szó. Az Ez 27,12 leírja, hogyan kereskedtek Tírusz kereskedõi Ta rsissa l (Spa nyolország), és nagy mennyiségû javakat, mint ezüstöt, vasat, cint és ólmot importáltak. A 18. és 19. versekben «sok féle készít ményeidrõ l» és a vassal, illatos náddal, fahéjjal való kereskedésrõl van szó. A 27-es vers felsorolja a gazdagságot, a forgalmat, a csereárukat, hajókat, a hajók legénységét, a katonákat, stb. A 33. Éjféli Kiáltás 2013 szeptember

versben ezt olvassuk: «Amikor piaci áruid a tengerrõl megérkeztek, sok népet elégítettél ki, kincset érõ áruk tömegével gazdagítottad a föld királyait.» Az Ez 27 továbbá a gazdasági kapcsolatokat és a tírusziaknak más népekre gyakorolt óriási befolyását említi, a kitteusokat (Ciprus lakói), perzsákat, lídeket, pútiakat, Jáván, Túbál és Mesek embereit, és még sokakat.

Tírusz neve «Sziklát» jelent, ami onnan ered, hogy egy sziklaszirten feküdt. Létezett eg y «szárazföldi Tírusz» közvetlenül a Földközi-tenger partján és egy «Új-Tírusz», amely a szárazföldtõl 800 méterre egy kis sziklaszigeten terült el. Ezért Tíruszt «Erõdítménynek» (2.Sám 24,7) vagy «Tír usz szilá rd vá ros»-na k (Józs 19,29) is nevezték. Ezékiel ezt írja Tíruszról: «… te dicsõített város, mely a tenger közepén lakott. A tenger volt az erõssége neki és lakóinak, rettegésben tartották a környékükön lakókat mind!» (Ez 26,17). Továbbá «tökéletes szépség ként» jelen ik meg (Ez 27,4). És Tírusz királyának rendkívüli bölcsesség, értelem (intelligencia) adatott, ami oda vezetett, hogy mérhetetlenül meggazdagodott (Ez 28,4-5).

Ehhez az a tény is hozzátartozik, hogy Tírusz aránylag könnyen vált jelentõssé és tehetõssé. Ézsaiás ezt így írja le: «Szégyenkezz, Szidón, mert íg y szól a tenger, a tengeri erõdít mény: Olya n lettem, mint aki nem vajúdott, nem szült, nem nevelt i f ja k at , nem dédelgetet t leányokat!›» (Ézs 23,4). Szidón a fõníciai biroda lomhoz tartozott, és ezért gyakran állt kapcsolatban Tírusszal. Ezért is említi a próféta itt Tírusz, a «tengeri erõdítmény» mellett. Tírusztól valamivel északra

Tirus az egész földközitengeri medence legnagyobb gazdasági metropolisza volt, és uralta a világ kereskedelmét.

Gondolkodásmódja és cselekedetei napjaink globális gazdasági hatalmasságaival hasonlíthatóak össze.

Kép: New York

terült el, és mellette Fõnícia második legnagyobb kikötõje volt. Ez a régió tehát minden nagyobb egyéni törekvés és «szülési fájdalmak» nélkül lett gazdag; gazdagságát a kereskedelem által szerezte. Nem beszélhetünk a «gyereknevelés» hosszú folyamatáról, a felépítésrõl és a vele járó fáradozásról. Minden úgy ment, mint a karikacsapás.

Az Ézs 23,7 Tírusz korát, vidám életét, terjeszkedését említi: «Hát ez a ti vigadozó városotok, mely õsidõk óta fennáll, amely messzire elment, hogy ott is megtelepedjék?»

Hérodotosz görög történetíró szerint (Kr. e. 480 körül) Tírusz alapítása visszanyúlik Kr. e. 2700-ra. A Biblia mér a Józsué 19,29-ben említi.

Kezdetben Tírusz baráti kapcsolatokat tartott fenn Izráellel, Hiram, Tír usz k irá ly a ug y a n is ácsok at, kõmûveseket és cédrusfát küldött Dávidnak egy ház felépítéséhez (2.Sám 5,11; 1.Krón 14,1). Késõbb Salamon templomépítését is támogatta azáltal, hogy épületfát és munkaerõt bocsátott rendelkezésére (1.Kir 5,22-24; 2.Krón 2,2). Tírusz tengerészei segítettek Salamon hajóit kormányozni, 5

BIBLIAI ÜZENET A Biblia az egyetlen könyv a világon, amely a történelmet megbízhatóan elõre leírja.

ami azt jelenti, hogy õk a tengeren jobban kiismerték magukat, és a hajózás tudományában nagyon elõrehaladottak voltak. Ézsaiás éppúgy, mint Ezékiel elõre felvázolták Tírusz teljes pusztulását, mialatt még virágkorát élte. Ez egy siratóének, és nem örömóda, mert Isten nem talált örömöt az istentelenek halálában. Miért kellett Tírusznak elpusztulnia? Hiszen soha nem viselt háborút Izráellel, sõt a korai idõkben Dávid és Salamon királyokat anyagilag támogatta, és a templomépítéshez is hozzájárult? Három speciális panasz szól Tírusz ellen: 1. Mert Tírusz felelõsségviselõi «Izráel foglyait kiszolgáltatták Edomnak, és nem gondoltak a testvérszövetségre» (Ám 1,9). A foglyokat, akiket a filiszteusok rablóhadjárataik során ejtettek, (Ám 1,6), megvásárolták, és tovább adták (vö. Jóel 4,5-6). És még valami: Egyedül csak a gazdasági profit érdekelte õket.

A testvérszövetség, amelyrõl itt szó van, valószínûleg arra a korai egyezségre vonatkozik, amely Hiram (Tírusz királya) és Salamon között jött lét re (1.K ir 5,15.26). A ztá n Tírusz feladta barátságát Izráellel a filiszteusok javára. Nem hangzik-e ez nagyon is aktuálisan? Manapság Izrael a palesztinok javára kerül hátrányos helyzetbe. A nemzetek Izrael elleni bojkottra és a területek visszaadására szólítanak fel. Izrael óriási, világpolitikai nyomás alatt áll; mind több és több engedményre kényszerítik. Ehhez adódik még a rakéták óriási száma, melyeket zsidó területekre lõnek ki – és a világ a kisujját sem mozdítja.

2. Tír usz Jer u zsá lemet, Isten városát riválisának tekintette: «Emberfia! Tírusz ezt mondta Jeruzsálemrõl: Haha! Összetört a népek kapuja, feltárult elõttem! Gazdag leszek , mer t r om má lett!›» (Ez 26,2). Kárörömük oka az volt, hogy a tírusziak és a filiszteusok Júda hanyatlásából gazdaságilag profitáltak (vö. Joel 4,5-6). Tírusz a tengeri utakat, Jeruzsálem a földi utakat 6

uralta Egyiptom és a Kelet középsõ része között. Amikor Jeruzsálem elesett, értelemszerûen több jutott Tírusznak, és így hatalmát növelni tudta. Ezért örült Tírusz, amikor Babilon Kr. e. 586-ban Jeruzsálemet lerombolta.

3. Tírusz királya és népe önhittségtõl és büszkeségtõl dagadt. Ezáltal a Sátán jellegzetességeit öltötték magukra (Ez 28,1-19). Tírusz büszkeségét az Ézs 23,9 is említi. Ez ugyanakkor figyelmeztetés az egész világ számára: «A Seregek URa végzett így, hogy meggyalázza a kevélységet, és megalázzon minden pompát, mindenkit, akit tisztelnek a földön.»

Az Ez 28,3-5-ben az Úr megállapítja: «Biztosan bölcsebb vagy Dánielnél, nem marad homályban elõtted semmi! Bölcsességeddel és értelmeddel szereztél gazdagságot, aranyat és ezüstöt szereztél k incst á ra idba.

Nag y kereskedõi bölcsességeddel gyarapítottad gazdagságodat, és felfuvalkodtál, mert meggazdagodtál. …» (vö. 17. v). Az Ez 27,3-ban Tírusz dicsek szik: «Tökéletes szépség û vagyok!» Mindez nagyon modernül hangzik, ugyanez játszódik jelenleg is világunkban.

Isten kijelentéseinek beteljesedése Tírusz pusztulásáról és a beteljesedés pontossága Ézsaiás idejében (Kr. e.

700 körül) elképzelhetetlen volt.

Azonban ha Isten valamit mond, az úgy is van. «Kicsoda végzett így a koronás Tírusz felõl, melynek kereskedõi vezérek, és kalmárait tisztelik a földön? A Seregek URa végzett így, hog y megg yalázza a kevélységet, és mega lá zzon minden pompát, mindenkit, akit tisztelnek a földön …Kinyújtotta kezét a tengerre az ÚR, megrendítette a királyságokat; a zt parancsolta Kánaánról, hog y pusztítsák el erõdítményeit» (Ézs 23,8-9.11). A «Seregek Ura» az, Aki minden mennyei és földi sereget, valamint a teljes hatalmi rendszert a kezében tartja. Ezért nevezi az apostol Jézust «a királyok Királyának és az urak Urának» (1.Tim 6,15). Jó tudni, hogy végül minden sorsot ez

az Úr tart a kezében, úgy világpolitikai, mint személyes téren.

Gondoljuk meg, hogy Isten végzését a fent megnevezett okokból hozta, mert Tírusz megsértette a zsidó népet, és rendkívül gõgös volt.

Itt bizonyos párhuzamokat láthatunk napjaink fejleményeivel. És ezek különösen a Jelenések köny vében felvázolt eseményekben láthatóak. Így például Tírusz pusztulása az Ez 27,21-36-ból ijesztõ hasonlatossággal emlékeztet Babilon pusztulására a Jel 18-ban; a szavak szinte ugyanazok.

Itt nincs lehetõségünk minden próféciát részletekbe menõen megvilágítani, azonban a legmarkánsabbak lehetõséget adnak számunka Isten Szavának hatalma felett elcsodálkozni. A Biblia az egyetlen könyv a világon, amely a történelmet megbízhatóan elõre leírja.

1. Babilon lerombolását még akkor megjövendölte a Szentírás, amikor Asszíria világhatalom volt. «Íme, a káldeusok országa! Még nem is volt ez a nép, amikor Asszíria kiépítette Tíruszt hajói számára. De ostrommûveket állított ellene, palotáit lerombolta, rommá tette! Jajgassatok, Tarsís-hajók, mert elpusztult erõdítményetek!» (Ézs 23,13-14). Itt a bibliai jövendölések számtalan jelenségének egyike elõtt állunk. Amikor Ézsaiás Kr. e. 700 körül ezeket a szavakat leírta, Asszíria még vitathatatlan világhatalom volt. Az egész óbabilóniai területet uralta, amelyet õ épített ki. Csak Kr. e. 612-ben tette meg az Újbabilon Birodalom Ninivét asszír fõvárossá. Ettõl kezdve volt Babilon az elsõszámú világhatalom.

Azonban nemcsak errõl van szó: a Biblia azt is elõre megjövendölte, hogy Tírusz romlását nem az asszírok fogják okozni, amit feltételezni lehetett volna, hanem a babiloniak, akiket káldeusoknak is hívtak.

2. Nem csupán egyetlen népnek, hanem sok népnek kellett több szakaszban Tíruszra támadnia: «Ezért íg y szól a z én Uram, a z ÚR: Én ellened fordulok, Tírusz, sok népet hozok ellened, ahog yan a tenger Éjféli Kiáltás 2013 szeptember

hozza hullámait!» (Ez 26,3). Mivel Tírusz erõdítményként a tengernél terült el és a hajózást uralta, érdekes az a szójáték, amelyet Isten Tírusz romlásának szemléltetésére használ, hogy a népeket úgy fogja ellene hozni, amint a tenger a hullámait, azaz szakaszonként. Valóban az idõk folyamán Tíruszt ötször támadták meg és foglalták el. A legismertebb támadásokat a babiloniak hajtották végre, akik Tíruszt 13 évig tartották megszállva (Kr. e. 585–572.). Kr. e.

370-ben Ciprus királya elfoglalta Új-Tíruszt. Kr. e. 332-ben azonban Nagy Sándor háborút indított ÚjTírusz ellen, és teljesen lerombolta, amint az a bibliai próféciában áll.

A sors iróniája a késõbbiekben is utolérte Tíruszt. A Jóel 4,5-6-ban az Úr panaszt emel a tírusziak ellen: «Hiszen elvettétek ezüstömet és aranyomat, kincseim legjavát templomaitokba vittétek. Júda és Jeruzsálem fiait eladtátok a görögöknek, hogy messze kerüljenek hazájuktól!» Éppen a görögök, akiknek a tírusziak a zsidókat eladták, voltak azok, akik Tírusz végérvényes elpusztítását véghezvitték. A hódító hadjáratok egyes hullámai között Tírusz visszanyert valamit tekintélyébõl és gazdasági sikereibõl, ami az Ézs 23,14-18-ból is kitûnik, sikere azonban a «szajha béreként» számíttatott be.

3. Nabukodonozornak kell bevennie Tírusz erõdítményét: «Ezt mondja az én Uram, az ÚR: Elhozom Tírusz ellen Nebukadneccart, Babilónia királyát, a királyok királyát északról, lovakkal, harci kocsikkal, lovasokkal és nagy tömegû hadinéppel. A szárazföldön levõ falvaidat fegyverrel irtja ki. Ostromgépeket állít veled szemben, sáncot emel ellened, és pajzsok alatt tör ellened» (Ez 26,7-8). Kr. e. 586-ban foglalta el Nabukodonozor Jeruzsálemet Tírusz örömére, egy évvel késõbb pedig, Kr. e. 585-ben, Tíruszra tört, és 13 évig ostromolta, míg végül Tírusz erõdítménye is a kezére került. Lerombolta a várost, amint azt Ezékiel és elõtte Ézsaiás is megjövendölte. Éjféli Kiáltás 2013 szeptember

Idõközben azonban lakosainak nagy része vissza tudott költözni a sziklaszigetre, amely a szárazföldtõl 800 méterre volt a Földközi-tengerben. Nabukodonozornak nem sikerült a szigetet bevenni, úgyhogy késõbb visszavonult. Érdekes módon a prófécia erre is kitér: «feltört a válla, mégsem lett jutalma sem neki, sem haderejének azért a munkáért, amelyet Tírusszal szemben végeztek.

Azért ezt mondja az én Uram, az ÚR: Én most neki adom Nebukadneccar babilóniai királynak Eg yiptomot.

Elveszi kincseit, zsákmányt ejt, és prédát szerez. Ez lesz haderejének a bére azért a munkáért, amelyet végzett: neki adom Egyiptomot, mert nekem szolgált vele - így szól az én Uram, az ÚR» (Ez 29,18-20). Így is történt pontosan, ami történelmileg is bizonyított: Miután a babiloniak 13 éven át ostromolták Tíruszt, és a sziklaszigeten lévõ Új-Tíruszt nem tudták bevenni, Egyiptom felé vonultak tovább, és Kr. e. 568-567 között elfoglalták Egyiptomot.

Megrázó azonban Isten megjegyzése Babilonról: «… nekem szolgált.» A világpolitikai események nincsenek a véletlenre bízva, hanem Isten ellenõrzése és irányítása alatt állnak. Még ha a Sátán is kormányoz, végül minden abba az irányba megy, amelyet Isten megszabott.

4. A görögök fejezik be a Szikla (Tírusz szigeti városa) bevételének mûvét. «Zsákmányul ejtik gazdagságodat, és felprédálják áruidat; ledöntik várfalaidat, g yönyörû há za idat leromboljá k, a köveket, a gerendákat, még a port is a tenger közepébe szór já k . Meg sz ü ntetem énekeid zaját, és citerád ha ng ja nem ha llatszik többé. Csupasz sziklává teszlek; hálók szárítóhelye leszel; nem építenek fel több é. É n, a z Ú R , megmondtam! - így szól az én Uram, az ÚR» (Ez 26,12-14). Amíg a 7-11 ver-

sek ben a z «õ» Nabukodonozorra vonatkozik, az ezt követõ versekben az «õk» már a görögöket jelenti. Kb. 250 évvel az események elõtt Ezékiel utalt arra, hogy a görögök elfoglalják majd Tírusz szigetét. Nagy Sándor rendelkezett azzal a vakmerõséggel, hogy mindazt az épülettörmeléket, amelyet Nabukodonozor a parti város lerombolása után hátrahag yott, a tengerbe szórja, és így megépítse azt a 800 méter hosszú és 60 méter széles töltést, amelyen megközelíthette a sziklaszigeten lévõ Új-Tíruszt. És így Kr. e. 332-ben, egy hét hónapig tartó ostrom után el is foglalta. Igen, és mit prófétált Ezékiel? «… a köveket, a gerendákat, még a port is a tenger közepébe szórják»! Következésképp Tírusz sziklaszigete valóban

Nagy Sándor így Kr. e. 332-ben, egy hét hónapig tartó ostrom után el is foglalta, amint az a Biblia elõre kijelentette.

7

BIBLIAI ÜZENET INFOBOX

Egy sziklaszilárd bizonyíték

Halászcsónakok Tíriusz szikláin

azzá vált, amit Isten prófétált róla. A sziget mindmáig egy lakatlan szikla, amelyre a halászok hálóikat teregetik száradni. Az egykori világgazdasági központból jelentéktelen halászfalu lett!

Isten jövendölései olyan radikális mértékben teljesedtek be, hogy a régészeknek rendkívül nehéz a régi Tírusz pontos helyzetét meghatározni, mivel alig maradt valami a városból és az egykori kikötõ is elhomokosodott. A mai liba noni város, Tírusz, jóllehet ugyanazon a vidéken fekszik, az egykori Tíruszt azonban soha nem fogja visszaidézni.

A Nagy Sándor építette töltés pedig az évszázadok során rárakódó homok által földnyelvvé alakult, amely az eg ykori szigetet a szára zföldhöz köti, íg y szigetként g yakorlatilag megszûnt létezni.

A bibliai próféciák megdöbbentõ kijelentései címû könyvében Mark Hitchock megjeg yzi: «A matematikus Peter Stoner állítása szerint annak valószínûsége, hogy ezeknek a Tíruszról szóló próféciáknak mindegyike pontosan úgy teljesedjen be, a legapróbb részletekig, amint azt elõre megjövendölték, eg y a 400 millióhoz (leírva: 400.000.000)» (30. old). Ez körülbelül olyan, mintha egy érmét 27-szer a levegõbe dobnánk, és 27-szer ugyanazzal az oldalával esne le.

A tíruszi események élõ bizonyítékai Isten tévedhetetlen Szavának, és Tírusz lerombolása Isten hatalmának demonstrálása. Kijózanító 8

figyelmeztetés ez minden nemzet és minden ember számára, hogy az Isten nélküli hatalom és gazdagság múlandó, és hogy aki Istent kizárja, rögtön a pusztulás útján találja magát. A Sátán megpróbálja félrevezetni az embereket; megpróbálja Istent a ha zug színében feltüntetni, és az igazság helyett más alternatívát kínál. Teszi ezt például olyan tudomány által, amely kizárja Istent, és egyedül az emberi intelligenciára és értelemre épít.

Eg y hospice (a haldokló utolsó óráiban jelenlévõ, lelki segélyt nyújtó személy) mesélt nekem egy haldokló mérnökrõl, aki Jézust elõzõleg mindig elutasította. Röviddel halála elõtt ezeket a szavakat ismételte: «Nincs kártyám. Nincs kártyám.»

Mérnökként gyakran volt úton, és az volt a szokás, hogy utazásait és munkáit pontosan megtervezték, és azokról kártyákat állítottak ki. Most pedig, amikor a halálba készült, elmulasztotta a legfontosabb kártyát beszerezni: a mennybe vezetõ kártyát. Különben utolsó leheletével azt kérte, hogy imádkozzanak érte, amit a hospice meg is tett. Többet nem tudunk róla.

Komoly figyelmeztetés szól arról is, hogy nagyon veszélyes megtagadni a barátságot Izraellel. Isten Maga Izrael barátja, sõt ennél több, Izrael Isten tulajdona (2.Móz 19,5).

«Barátodat és apád barátját ne hagyd cserben!», olvassuk a Péld 27,10-ben.

Ahitófel elárulta eg ykor Dávidot, Júdás elárulta Jézust és keresztyén

Több mint 100 évvel ezelõtt egy utazó arra a helyre érkezett, ahol valamikor az ókori Tírusz állt, és éppen úgy írta le a romokat, amint azt Ezékiel prófétálta: «A sziget, mint olyan, nem több másfél kilométer hoszszúságúnál. Az a rész, amely délen a földszorosig nyúlik, vélhetõen 400 méter széles, sziklás és egyenetlen.

Ma lakatlan, csak a halászok használják «olyan helyként, ahova a hálókat lehet teregetni».

Ma, a 21. században az egykor élettel teli kereskedelmi központ még mindig romokban áll. Noha a környezõ vidéket újra beépítették, az eredeti szikla néma tanúja maradt Isten félelmetes ítéletének és Szava tévedhetetlen pontosságának.

Mark Hitchock, A bibliai próféciák megdöbbentõ állításai (Éjféli Kiáltás, 2013. március), 31. old.

országok napjainkban azon az úton vannak, hogy elárulják Izraelt.

A Tírusz körüli eseményekbõl azt is láthatjuk, hogy az önhittség – a gazdagság utáni törekvés mellett – nagy veszélyt jelent, és mindig bukáshoz vezet, a mint meg va n írva: «Az összeomlást gõg elõzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság» (Péld 16,18).

Végezetül nagy bizodalmat nyerhetünk saját életünk re néz ve is Isten igéjébõl, és teljes bizalommal lehetünk a tökéletesen megbízható bibliai próféciák iránt, tekintettel a Szentírás ígértére: «Ne veszítsétek el tehát bizalmatokat, amelynek nagy jutalma van!» (Zsid 10,35).

NORBERT LIETH

Éjféli Kiáltás 2013 szeptember

INNEN-ONNAN

India szuperhatalom lesz? ndia úton volna a felé, hog y szuperhat a lom leg yen? Má r az elmúlt évben is így írt errõl Erich Follath a Spiegel 2012/34. számában: «India, kétségtelenül hisz felemelkedésében. Eg yes p ol it i k u s a i és v á l la l koz ói a z országot a harmadik szuperhatalomnak tekintik az USA és Kína mellett. (…) Az indiaiak világszínvonalat látnak, ahova csak néznek: a gazdaság, a vásárlóerõt tekintve, a harmadik a Földön.»

India eg y év t izeden belül leválthatja Kínát a népszaporulat terén, mint a világ legnépesebb országát. De a z a kadá lyok és nehézségek ellenére is India gazdaságilag növekszik. Az ország része az újjáéledõ Ázsiának, ahol az egyik sikertörténetet követi a másik. Szingapúr, ez az apró városállam például ismét második Svájc mögött, mint a világ egyik legversenyképesebb országa. A kommunizmus által igazgatott Kínában, mely India szomszédja, a világ egyik leggazdagabb «kapitalistája» lett. És fennáll a kérdés: Eléri-e India a szuperhatalom státuszt, amire annyira törekszik?

Az idõ majd megmutatja. Idõközben mindenesetre nyilvánvalóan lát szik , a hog y a n a nem zetek afelé törekednek, hogy növeljék jelentõségüket. Minden nemzet eg yenrangúságra törekszik, ez azonban csak civilizált módon mûködhet, ha majd a világot egy világkormány uralja világtörvény alatt, amit egy jogi világrendszer valósít meg. Ez, úgy tûnik, ma van megvalósulóban. Mit jelentsen ez nekünk, keresztyéneknek?

Azt, hogy a mi feladatunk Jézus Krisztus evangéliumának hirdetése, amíg ez be nem teljesedik.

Tehát ki kell használnunk az idõt, és bizakodva «várjuk a mi boldog reménységünket, a mi nagy Istenünk és üdvözítõnk, Jézus Krisztus dicsõségének megjelenését» (Tit 2,13). af

I

Éjféli Kiáltás 2013 szeptember

Hatalomáthelyezõdés Ázsiába 2013 áprilisában jelentette a factum, hogy a nyugati államok politikai és gazdasági befolyása csökken. « A hat a l m i sú ly pontok Á zsiá ba helyezõdnek át.» Ez a felismerés a Think-Tanks des Centers for Security Studies (CSS) jelentésébõl vált ismertté. Éppen Kína az, amely egyre inkább gazdasági nag yhatalommá fejlõdik, miközben a nyugati ipari országok gazdasági problémái jelentõsen megváltoztatják a «globális erõviszonyokat». mnr

Evangéliumi szálláshelyek Kínában gy fiatal kínai házaspár szálláshelyet nyitott Yünnan tartományban, amely az evangélium terjesztését hivatott szolgálni. A chinesechurchvoices.com angol nyelvû blogja lefordította a kínai Christian Times újságnak Long-gal készített interjúját, aki a szálláshely létrehozója. Long elmondta, hogy õ egy jó keresztyén családban nevelkedett, míg felesége semmit sem tudott Jézusról, de már keresõ lélek volt. Behatóan foglalkozott a buddhizmussal és a filozófiával, de a teljességet Jézus Krisztusban találta meg. Így jutottak arra a gondolatra, hogy még számos vándor jöhet «kiszáradt, szomjas szívvel».

Mindketten bemerítkeztek, összeházasodtak, majd vásároltak egy kisebb telket. Long feladta jól fi zetett állását, hogy berendezze Dali Gospel Inn szálláshelyét. A nyitás utáni hat hónapban már hat vendégük is hitre jutott Jézus Krisztusban, mondta Long. mnr

E

A Gyehennaszemétdomb mítosza «Már régóta foglalkoztatta az a végtelenségig hajtogatott szóbeszéd», hogy a «Hinnom-völgy egy állandóan izzó szemétdomb» lehetett, mondja Todd Bohlen a BiblePlaces. com. oldalon. A Gyehenna-szemétdomb ötlete állítólag a középkori zsidó körökön belül keletkezett.

Bohlen szerint «egyszerûen nincsen bizonyíték, ami ezt az ötletet alátámasztaná, de mivel ez úgy tûnik, hogy a Hinnom-völgynek, mint a ‹pokol› eredetének egy tisztességes magyarázata, az írók és prédikátorok elfogadják ezt a történetet, és terjesztik is». A «Gyehenna tüzének» magyarázata nem egy izzó szemétdombban rejlik, «hanem a feláldozott gyermekek elégetésében», így Bohlen (vö. Jer 7,31-32). Ézsaiás a Tófetet (Ben Hinnom völgye) már, mint «Isten egyik ellenségének tüzes sorsát» nevezte meg. Példaként említi az Ézs 30,33-at, ahol fordításoktól függõen «vesztõhely» (új fordítás) ill. «szörnyû tûzhely» (Károli) áll a Tophet-nek megfelelõen. – A Tófet régi fordításban megjelenik még, mint «visszataszító hely, a pokol szinonimájaként is». Így már az ószövetségi korban a Ben Hinnom-völgyét (Tófét) az istentelenek sorsával kötötték össze. – Todd Bohlen szerint a Jeruzsálemen kívülre esõ völgy «mérvadó képe azoknak, akik kizárattak az isteni áldásokból».

Aztán idézi Ézsaiás utolsó versét (66,24) és végezetül elmagyarázza: «Ez és más szövegek alapján (vö.

2.Kir 23,10; 2.Kr 28,3; 33,6; Jer 32,35) nem nehéz látni azt, hogy Jézus és kortársai miért használták a gyehenna szót (‹Ben Hinnom völgye›) az örök, tüzes kínok helyeként.

Tényleg, semmi okunk sincs további ókori tûzrakások után kutatni.» rem

9

INNEN-ONNAN

Mi volt elõbb, a tyúk vagy a tojás?

A

keresztyéneknek ez nem téma.

Aki hisz a teremtõ Istenben, az tudja, hogy a Mindenható magától értetõdõ módon a tyúkot teremtette meg elõbb, mely azóta tojást tojik.

De számos, az evolúcióban hívõ tudós számára úgy tûnik, ez a kérdés valódi problémát jelent. Így például néhány éve egyes angol kutatók szimulálták a szárnyasok biokémiai fejlõdését a számítógépen. P.M. – A Welt des Wissens 2010. októberi száma beszámolt arról, hogy egy «OC-17 nevû protein szükségeltetik a szilárd tojáshéj képzõdéséhez». És ó, micsoda meglepetés, ez a protein csak és kizárólag a tyúkok petefészkében létezik. Az eredmény: «A tojás tehát csak a tyúkokban képes kifejlõdni.» nol

Zsidók egy barlangrend szerben élték túl a Holokausztot A második világháború alatt egy zsidó család 38 tagja 511 napon át élt egy ukrajnai barlangrendszerben.

Mind túlélték az üldöztetést. Csak nemrég vált ténylegesen ismertté a hihetetlen történet, amint a mozikba került ennek megfilmesítése egy doku-drámában No Place on Earth – Nincs helyük élni címen. A családok magukban tartották a történetet, mivel attól tartottak, hogy senki sem hinne nekik. mnr

10

Melyik a te «felhõd?»

G

yakran elõfordul, hogy hallom – és gondolom, nem vagyok egyedül – amint az emberek úgy nyilatkoznak elhunyt ismerõseikrõl, netán közismert személyiségekrõl, hogy azok «már ott csücsülnek egy felhõn, és néznek le ránk». A minap is egy riportot hallottam a rádióban valamely neves zenésszel, aki elhunyt zenésztársáról beszélt, majd hozzátette: «Õ már ott játszik a nagy mennyei zenekarban.» Ezen általában el szoktak az emberek mosolyodni, apró poénnak veszik, mivel annak is szánta az, aki mondta. Érdekes, hogy sok esetben hitetlenek is elviccelõdnek ily módon, ügyet sem vetve arra, hogy õk aztán egy szót sem hisznek el a halál utáni létbõl.

Akkor vajon miért találkozni lépten-nyomon ilyen fantáziálgatással? Fõleg amikor az elhunytról mindenki jól tudja, hogy hitetlen volt, részeges, kötekedõ, erõszakos, bûnözõ életet élt, stb. Hogy netán a pokolba vizionálnák a jó havert, az a legritkább esetben sem fordul elõ.

Mi lehet ennek az oka?

Miután már néhány napja ezen töprengtem, arra a következtetésre jutottam, hogy ez nem alapulhat máson, mint azon a tudatalatti hiányérzeten, ami ott lappang mindannyiunkban a paradicsomi bûnbeesés óta. Az ember visszavágyódik az elveszett Paradicsomba, a kényelembe, a végtelen nyugalomba, a felhõtlen biztonságba – egyszóval az Isten közelségébe.

De ha netán feltennénk a kérdést egy ilyen és hasonló megjegyzés után az illetõnek, hogy ugyan mondja már, mire alapozza feltételezését, nemigen tudna felelni, és esetleg elviccelné a választ. Ha viszont megpróbálnánk szembesíteni egy olyan alternatívával, miszerint elképzelhetõ, hogy a szeretett rokonnak, barátnak, ismerõsnek az örök kárhozat jut osztályrészül az örökkévalóságban, attól tartok, sértõdés, felháborodás, és harag lenne a vége, és örökre kivívnánk magunknak a szektásoknak kijáró bélyeget.

Mert ha egy köztudottan világi ember, mondjuk, egy focista arról beszél, hogy halála után majd együtt fog játszani elhunyt csapattársaival a mennyei válogatottban, azt elnézzük és kedvesen megmosolyogjuk. Ám, ha utalást teszünk az illetõ hitetlen életére, és az iránt érdeklõdünk, hogy mire is alapozza ezt a jó reménységet, akkor zavart,

értetlen tekintet szegezõdik ránk, és végtelenül gyanússá válunk. És ami nagyon megdöbbentõ: Névleges keresztyénnek, vallásoskodó képmutatónak lenni normális dolog, hívõnek lenni már gyanús. Gyanús, mert túl komolyan veszi ezt az egészet, így aztán «lehet, hogy hiányzik is egy kereke?!» «Mert a keresztrõl szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje» (1Kor 1,18). Innen tehát a hívõ ember ereje, amely erõvel nem kellene szégyellnünk helyre tenni az ilyen tévtanításokat. Mert ezek azok! Származhat az ilyen felfogás abból a tévtanításból, amit egyes egyházak is elõszeretettel sugallnak.

Nevezetesen, hogy végül is minden ember üdvözül. A szeretõ Isten hogyan is lehetne olyan szívtelen, hogy pokolra küldje az embert? Igen, a szeretõ Isten nem is akarja ezt. «Ez jó és kedves a mi üdvözítõ Istenünk színe elõtt, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön…» (1Tim 2,34). Majd így folytatja: «… és eljusson az igazság megismerésére». Az igazság pedig a megváltó, üdvözítõ Jézus Krisztus, Aki az Isten Fia, és Akit majd megláthatunk színrõl színre úgy, amilyen Õ. De errõl már nem igazán akarnak tudni az emberek, mégis megelõlegezik maguknak a bérelt helyet a mennyben.

Pedig aki nem ismeri meg az Úr Jézust, azon az Isten sem fogja az Õ Fiát felismerni, és így – amennyiben meg nem tér – a pokoli válogatottban vagy zenekarban «játszhat» majd. De ez már egyáltalán nem lesz olyan vicces!

Melyik a te «felhõd», amelyen majd békésen «elücsöröghetsz»?

Vegyük tehát az Istentõl kapott erõt, és a missziós parancs alapján ne szégyelljük felvilágosítani embertársainkat az igazságról, mindenki adottságai és kapott lehetõségei szerint. Mert ezt mondja az Úr Jézus: «Mert ha valaki szégyell engem és az én beszédeimet e parázna és bûnös nemzedék elõtt, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor eljön Atyja dicsõségében a szent angyalokkal» (Mk 8,38).

Akinek módja van rá, adja tovább folyóiratainkat, kiadványainkat (ld. 2. old.), mert azzal is hozzájárul az igazság terjesztéséhez, ahhoz, hogy minél többen kerülhessenek valóban a menynyországba, és ne csak azt képzeljék, hogy egy felhõn unatkoznak, hanem a menynyei béke és határtalan öröm legyen örök osztályrészük.

Dálnoki László Éjféli Kiáltás 2013 szeptember

NÉZÕPONTBAN

KORTÖRTÉNET

Várható-e a közeljövõben a tíz király megjelenése?

Az európai nehézségek elvezethetnek-e a bibliai tíz király hatalmi összefonódásához?

Ezt senki sem tudhatja, de lehetségesnek tûnik.

M

i a megoldás Európa problémáira? A valóság az, hogy a politikai döntéshozóknak fogalmuk sincs, hogyan tudnának a jelenlegi nehézségeken úrrá lenni. A G20-ak találkozója vagy az IMF (Nemzetközi Valutaalap) csupán üres magyarázatokkal szolgálnak. A bibliai világnézet alapjain állva azt láthatjuk, hogy a mai világszellem anyagias és pogány. Azt az állítólagos «boldogságot», melyet az egész emberiség anyagi jólét által kíván elérni, szomorú módon éppen ez a zabolátlan életvitel ássa alá.

Az emberi kapzsiság, a szeretet hiánya (vagyis a gazdasági döntések igazi mozgató rugói), az önzés, a «hamis istenek» hajszolása a baj igazi okai.

Az emberiség saját döntésétõl vezéÉjféli Kiáltás 2013 szeptember

relve elkerülhetetlenül sodródik azon végidõkbeli feltételek felé, amelyeket a Biblia megjövendölt.

Ez a döntõ tényezõ. Nem azt kellene gondolnunk, hogy az emberiség a bibliai próféciák áldozata…, hogy esetleg a Biblia próféciái az emberiséget ostobaságra és nyomorúságra ítélik. Nem. Ezekben a dolgokban a Biblia csupán elmondja elõre, milyen események fognak bekövetkezni az emberiség életében. Ez egy teljesen más perspektíva.

Példátlan idõket élünk, amikor az anyagias ember «nyers ösztönei» és a világ politikai döntéshozóinak kétségbeesett «erõszak taktikái» túlságosan szélsõséges és felgyorsult fordulatokhoz vezethetnek. Ezek a fordulatok elvezethetnek a pénzgazdálkodás átfogó összeomlásától egészen egy új, hirtelen létrejövõ hatalmi összefonódásig.

Az «utolsó napokban» egy tíz nemzetbõl álló csoport alakul, amint azt a Biblia elõre megjövendölte. Ezek a nemzetek egy rövid idõre kormányozni fogják a világot, ami aztán az Antikrisztus hatalomra jutásához vezet. Ezek a királyok azok, «akik még nem kaptak királyságot, hanem a fenevaddal együtt kapnak királyi hatalmat egyetlen órára.

Ezek egy véleményen vannak, felajánlják erejüket és hatalmukat a fenevadnak» (Jel 17,12-13).

Azoknak az embereknek, akik az Antikrisztus megjelenésére számítanak, vagy annak Izraellel kötött békeegyezményére spekulálnak (Dán 9,27), meg kell mondanunk, hogy hamis irányba tekintenek. Elõször a tíz király fog eljönni. Dániel elmondja, hogy «A tíz szarv ezt jelenti: Ebben az országban (a Római Birodalomban) tíz király uralkodik, majd még egy másik is következik utánuk; ez más lesz, mint az elõzõk…» (Dán 7,24).

11

NÉZÕPONTBAN

FÉNYSUGARAK A férfi és a nõ alárendeltsége Még eg yszer: Csak a tíz király megjelenése «után» fog a nyolcadik király (az Antikrisztus) fellépni. «És miután eljön, kevés ideig maradhat.

A fenevad pedig, amely volt és nincs: õ a nyolcadik, a hét király családjából származik, és elmegy a kárhozatba» (Jel 17,10-11). Úgy tûnik, hogy mi jelenleg tanúi vagyunk azoknak a szülési fájdalmaknak, amelyek végsõ soron a tíz király globális hatalmi összefonódásához vezethetnek. Vajon a világ észreveszi-e egyáltalán ezeket az eseményeket? Minden bizonnyal. A hatalmi szövetség ugyanis nem egy titkos összeesküvés által fog létrejönni, de nem is lesz a nemzetek valamilyen ködös egyezsége, amely a világ vagy a hírszolgálatok, mint például a CNN számára láthatatlan lesz. Miért?

Isten soha nem titokban teljesíti be próféciáit. Azt akarja, hogy a világ minden kétséget kizáróan felismerje, hogy Õ az egyedüli igaz Isten, Aki a jövõt elõre megmondja. Hasonlóképpen figyelmeztetett Jézus, hogy az Õ dicsõségben való visszajövetele – a próféciák egyik jelentõs beteljesedése és az Õ istenségének hatalmas bizonyítéka a világ számára – szintén nem titokban fog végbemenni. Így fogalmazott: «Ha tehát azt mondják nektek: Íme, a pusztában van, ne menjetek ki! Íme, a belsõ szobákban, ne higgyétek! Mert ahogyan a villámlás keletrõl támad, és ellátszik nyugatig, úgy lesz az Emberfiának az eljövetele is» (Mt 24,26-27).

Elmondhatjuk tehát, hogy a világ látni fogja a tíz király hatalmi összefonódásának létrejöttét. E tíz szarv uralkodása (a tíz király globális uralkodása) azonban nagyon rövid lesz.

A tíz király nem dohányfüstös különszobákban szõtt intrikák által, vagy a Föld egy távoli eldugott sarkában fog fellépni. Olyan hirtelen fognak a világ színpadán megjelenni, mint a villámlás. Az a válság, amelyet ma Európában tapasztalhatunk, szerepet játszhat a királyok hirtelen felemelkedésében.

WILFRED J. HAHN

12

« Az asszonyok engedelmeskedjenek férjüknek, mint az Úrnak» (Ef 5,22). Pont ez az igevers, amellyel a férjek visszaélnek, hogy egoista vonásaikat igazolják!

Pedig a férjnek úgy kell szeretnie feleségét, ahogyan Jézus Krisztus szereti az Õ Gyülekezetét. Krisztus Önmagát adta Gyülekezetéért. Egy keresztyéni módon érzõ férjnek mindig szem elõtt kell tartania azt, hogy a felesége sohasem lehet eszköze férje saját önzõ céljainak. Sokkal inkább az van érvényben, hogy a feleségével elfogadó módon, nagyrabecsüléssel viselkedjen. Ez konkrétan annyit jelent, hogy gondoskodjon a jólétérõl, a biztonságáról és védelmérõl. Valaki ezt így fejezte ki: «A szeretet mûvészete annak, hogy miként szeressünk másokat anélkül, hogy leuralnánk, közel legyünk a másikhoz anélkül, hogy fel akarnánk falni, szabadságot adjunk neki anélkül, hogy elhagynánk õt, és mindvégig vele maradjunk.»

Egy férj legfelsõbb viselkedés-alapelve a felesége iránt az, hogy példaképének tekinti Jézus Krisztust (Ef 5,25.28-29). Az asszony alárendeltségét a házasságban mindig a férj szeretetének kell megelõznie. « Ti férfiak, szeressétek feleségeteket, és ne legyetek irántuk mogorvák» (Kol 3,19).

Végül is ez nem jelent mást, mint ezt: «Ne hangoskodjatok, ne korholjatok, vádaskodjatok, ne beszéljetek szemrehányó módon, ne tegyetek lekezelõ gesztusokat, és ne használjatok megvetõ mimikát!» Ha egy asszony így megtapasztalja férjénél a Krisztus szeretetét, akkor nem fog nehezére esni az, hogy az õ felelõsségének alávesse magát.

De mi van, ha a házastárs ezt nem akarja, vagy még nem is hívõ Jézusban?

Talán a másiknak mindig ki kell tartania, mindig engednie kellene és alávetni magát? Egy darabig igen, mivel ezt mondja a Biblia: « A többieknek pedig én mondom, nem az Úr: ha egy testvérnek hitetlen felesége van, aki kész vele élni, ne bocsássa el. És ha egy asszonynak hitetlen férje van, és ez kész vele élni, ne hagyja el a férjét» (1.Kor 7,12-13). És: «Ugyanígy, ti asszonyok, engedelmeskedjetek férjeteknek, hogy ha közülük egyesek nem engedelmeskednek az igének, feleségük magaviselete szavak nélkül is nyerje meg õket!» (1.Pt 3,1; vö. Róm 12,18).

Az kellene legyen a cél, hogy a hitetlen partnert megnyerjük Jézusnak! «Szavak nélkül», ami azt jelenti, szemrehányások, kioktatások, lenézés, megvetés vagy vonakodás nélkül. A házastárs Jézusnak történõ megnyerése egyenlõ egy szeretettõl átitatott életstílussal!

Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindent tolerálni kellene. Ott, ahol én, mint keresztyén, beleegyezem a bûnbe, vagy ami sérti a lelkiismeretemet, ott nekem szabad, sõt kell nemet mondanom. Az hamisan értelmezett alárendelés és roszszul értelmezett szeretetet, ha egy alkoholistának alkoholt viszek haza, a láncdohányosnak meg cigarettát, vagy a szex-megszállottnak lehetõvé tenni az internetes hozzáférést a vágyai kielégítésére. Egy bûnös életstílus támogatása Jézus meggyalázását jelenti. Ezzel a házastársat csak arra bátorítanánk, hogy még tovább bûnözzön, és végül nem találna segítséget az életre vezetõ út megtalálásában. Az ilyen helyzetekben van szükség bátorságra és bölcsességre, azaz a Szentlélek segítségére, hogy helyesen cselekedjünk. Akkor tudnunk kell, hogy ezt ígérte az Úr: «szabadulást adok az arra vágyódónak» (Zsolt 12,6; vö. Jak 1,5).

Az alárendeltség a Bibliában mindig egy egészen bizonyos célt követ: – Jézus az Atyának rendelte alá Magát, hogy megmentse a bûnösöket.

– A férfiak Krisztusnak kell alárendeljék magukat, mert nekünk, férfiaknak is kell valaki, Aki segít.

– Az asszonyok a férjüknek rendelik alá magukat.

– A gyermekek szüleiknek rendeljék alá magukat, hogy azáltal engedelmességet tanuljanak, és késõbb így legyenek engedelmesek Istennek.

– Keresztyén emberekként alárendeljük magunkat a kormánynak, és így lehetünk bizonyságtevõi egy sötét világ közepette az egyetlen Úrnak: Jézus Krisztusnak.

Ha ezt esszük – Pál imádsága szerint –, akkor Isten ezzel «vezet minket Krisztus gyõzedelmes útján. Akárhova is megyünk, Istennek ismerete kiárad, mint egy kellemes illat, amely alól senki sem vonhatja ki magát!» (2.Kor 2,14).

SAMUEL RINDLISBACHER

Éjféli Kiáltás 2013 szeptember

INFOBOX

A premillennarizmus

TÖRTÉNELEM

A keresztyén cionizmus csúcspontja Aki úgy véli, hogy John Nelson Darby «felelõs» a keresztyén cionizmus elterjedéséért, azt túlhaladta a történelem. Sok Izrael-barát az anglikán egyházból került ki.

A

brit premillennarizmus a 19. században érte el csúcspontját – és ezzel egy idõben a keresztyén cionizmus is. Sokan, akik ma a keresztyén cionizmust bírálják, J. N. Darby-re összpontosítanak és a diszpenzacionalizmus elõrenyomulására, mint az Izrael helyreállítását valló brit felfogás alapjaira. Azonban a tények vizsgálata azt mutatja, hogy nem ez a helyzet. A keresztyén cionizmus igazi támogatói és képviselõi Britanniában fõleg az anglikán premillennaristák voltak. A 19. század közepén az anglikán szellemi vezetõk több mint fele premillennarista volt. Iain Murray a The Puritan Hope címû kiadványban így nyilatkozott: «Több, mint hétszáz befolyásos papról lehet elmondani, miszerint abban hisznek, hogy Krisztusnak vissza kell jönnie királyságának a Földön való felállítása elõtt. Ekkor 1845-öt írtak.» Murray hozzáfûzi, hogy «ez a szám az évszázad második felében minden bizonnyal növekedett». Ilyen magas beosztású pap lehetett például J.C. Ryle (1816-1900), aki a Are You Ready For The End of Time? címû premillennarista hitvallást írta. A premillennarista hullám egy sor keresztyén cionistát hozott felszínre, ami aztán politikai részvételhez vezetett és a Balfour-nyilatkozatban érte el csúcspontját.

Barbara W. Tuchman a Bible and Sword: England and Palestine from the Bronze Age to Balfour címû mûvében úgy véli, hogy Anthony Ashley-Cooper (1801-1885), Shaftesbury 7. grófja Darwintól eltekintve a viktoriánus korszak legbefolyásosabb nem Éjféli Kiáltás 2013 szeptember

politikus alakja volt. Õ, mint megygyõzõdéses evangéliumi anglikán, életét a Biblia szó szerinti értelmezésére alapozta, és mint az «evangélikusok evangélikusa» vált ismertté. Shaftesbury nagy befolyást gyakorolt a 19. század szociális jogrendszerére. Lord Shaftesbury Jézusnak dicsõségben való visszajövetelébe vetett hitével kapcsolatban azt mondta, hogy «ez mindig életem elõremozdító elve volt, mivel mindent, ami a világban történt, úgy szemléltem, mint ami ennek a nagy eseménynek van alárendelve». Premillennarista hite alapján Shaftesbury nagy befolyást gyakorolt a London Society for Promoting Christianity among the Jews társaság elnökeként. Shaftesbury egy olyan mozgalom élén állt, amely «egy anglikán püspökség megalapításához vezetett Jeruzsálemben a Church of England által, egy megtért zsidó püspökként való kinevezésével», írta Tuchman. «Ó, imádkozz Jeruzsálem békéjéért», ezeket a szavakat vésték be egy gyûrûbe, melyet mindig a jobb kezén hordott. Mivel Lord Shaftesbury hitte, hogy a zsidók a dicsõséges visszajövetellel egyidejûleg saját hazájukba vissza kell térjenek, «a legkisebb kétsége sem volt afelõl, hogy a zsidók a saját országukba vissza fognak térni. (…) Ez volt mindennapi imádsága, mindennapi reménye» (Tuchman, Bible and Sword). 1840-ben Shaftesbury egy mondása által vált ismertté, melyet élete végéig szüntelenül ismételt: A zsidók szerinte «egy nép nélküli ország egy ország nélküli nép számára».

A premillennarizmus abból indul ki, hogy Jézus Krisztus a jövõben egy szó szerinti, ezer évig tartó Királyságot hoz létre a Földön. A premillennarista hiszi, hogy Jézus Krisztus az Ezeréves birodalom elõtt (pre) vissza fog jönni, hogy királyságát felállítsa. A legtöbb premillennarista azt is hiszi, hogy Izrael az Ezeréves birodalom idején uralkodó nemzet lesz a Földön. A Jel 20-ban megadott idõpontokat õk szó szerint értelmezik, és nem csupán szimbolikus kijelentésekként.

Shaftesburynek az újra helyreállítási mozgalomhoz való legnagyobb hozzájárulása a politikába történt bekapcsolódása volt, az volt a célja, hogy Angliát rávegye egy olyan alaptörvény elfogadására, amely a zsidók hazájukba való visszatérését lehetõvé teszi. Valóban elérte, hogy Angliát rábeszélje erre a politikára, noha Angliának ebben az idõben nem sikerült Törökországot (amely Izraelt megszállva tartotta) errõl meggyõznie.

1838-ban Shaftesbury a Quartely Review hasábjain megjelent eg yik cikkében azt a nézetet terjesztette, hog y Palesztina eg y brit zsidó-kolónia lehet ne, «a mely Br it a n niát gyapjúval, selyemmel, fûszerekkel és olívaolajjal láthatná el» (James A. Saddington, «Prophecy and Politics: A History of Christian Zionism in the Anglo-American Experience, 18001948»). Saddington «Prophecy and Politics» címû disszertációjában azt írta, hogy Shaftesbury mint rokon, sógorát, az egykori külügyminisztert, lord Palmerstont megkörnyékezte, és «politikai, pénzügyi és gazdasági okok alapján meggyõzte, hogy segítse a zsidók visszatérését Palesztinába. És Palmerston megtette. Ami eredetileg a keresztyén cionisták vallásos hite volt, az az 1840-es években a brit politika hivatalos alapelve lett (politikai okokból) Palesztinában és a Közel-Keleten.»

Ez tulajdonképpen lord Shaftesbury fáradozásaira vezethetõ vissza. Végül Shaftesbury terve kudarcba fulladt, de abban az értelemben sikeresnek 13

NÉZÕPONTBAN

IMA-TÉMÁK

Jézusnak volt ideje!

Mi, emberek régtõl sietõsek vagyunk, még meg is toldanánk néha rövid napunk.

Lám, Megváltó Urunk soha nem sietett, végig gyalogolta a földi életet.

Szeretõ szíve volt, mélyen megszánt minket, látva bûnös voltunk, vérzõ szíveinket.

Jerikóban megállt egy vak koldus mellett, bénákért, vakokért hagyta el a mennyet!

Bár sürgõs volt útja: Jézus mégis megállt, Õ volt, kit nyomorunk, bajunk szíven talált.

Jézus, Dávid Fia! Hallotta a nevét, egy vak koldus kérte, nyissa meg a szemét!

Hozzá vezették õt, Jézus rátekintett, láss! – hited megtartott, menjünk, keze intett.

Elindult nyomába népes kísérete, mágnesként vonta azt Jézus szeretete. Útjának utolsó útja a szent város áldozata most még a nép elõtt homályos. Áldozatos útja kereszten ért véget, értünk, bûnösökért elvérzett egy élet!

Jézus szent életét feláldozta értünk, hogy ne a kárhozat legyen osztályrészünk.

Feltámadt a sírból! Minket is feltámaszt, Tõle és Atyjától senki el nem választ!

Pecznyík Pál, Celldömölk, 2013. aug. 21.

14

nevezhetõ, hogy egy vallásos hitbeli megg yõzõdésnek konkrét politikai támpillért adott. Egy késõbbi idõpontban ez a körülmény sikerhez vezetett.

A skótokat is elérte a premillennarista hullám, ami a zsidó helyreállítás iránti növekvõ szimpátiához vezetett. Ami Isserof a «British Support for Jewish Restoration» címû cikkében kijelentette: «1839-ben a Church of Scotland kiküldte Andrew Bonart és Robert Murray M’Cheynet, hogy ‹a zsidóknak saját országukbeli helyzetérõl› jelentést tegyenek. Nagy Britanniában jelentésük széleskörûen elterjedt, amelyet egy ‹Memorandum Európa protestáns uralkodóihoz a zsidók Palesztinában való helyreállításáért› követett. Ezt a memorandumot szó szerint megjelentették a London Times napilapban, lord Shaftesbury egy hirdetményéhez csatolva, és ez egy lelkes kampányt indított útnak a Times keretében a zsidók helyreállításáért» (mideastweb.org).

Colonel George Gawler (1796-1869), aki Dél-Ausztrália kormányzója volt az 1840-es években, Shaftesbury mellett az egyik legbuzgóbb és legbefolyásosabb támogatója a zsidók helyreállításának. Amikor 1841-ben Angliába visszatért, a Palesztina földjén létrejött zsidó telepek erõs védelmezõjeként lépett fel. Gawler helyreállítási pozíciója, mint legtöbb kortársáé is, vallásos megg yõzõdésén alapult, különben geopolitikai okok alapján is indokoltnak látta a zsidók visszatérését saját hazájukba.

Gawler együtt dolgozott Sir Moses Montefiore (1784-1885) zsidó származású brit kortársával a Szentföld zsidók általi betelepítésének mezõgazdasági stratégiáján. Az egyik ilyen Montefiore-Gawler-projekt eredménye lett «a Jaffa közelében telepített narancsliget, amely mind máig fennmaradt, és Tel Aviv ‹Montefiore-neg yedeként› ismert», amint Michael J. Pragai a Faith and Fulfillment: Christians and the Return to the Promised Land címû mûvében megállapítja.

Charles Henr y Churchill (18141877), Wi nston Chu r ch i l l eg y i k elõdje, egy Damaszkuszban állomá-

sozó brit katonatiszt volt. Saddington így ír róla: «Õ keresztyén cionista volt, és támogatta a zsidókat a nem cionista keresztyénekkel szemben Damaszkuszban.» A zsidó filantróp Montefiorenak írt, 1841. június 14-én kelt levelében Churchill kifejtette, hogy «rendkívüli nagyrabecsülését» Montefiore iránt, «nem hallgathatja el», ugyanakkor nem nézheti, hogy a honfitársai miként igyekeznek, «hogy megteremtsék önálló népként való létezésüket». «Én ezt a célt abszolút elérhetõnek látom. Azonban két dolog nélkülözhetetlenül szükséges: Elõször, hogy a zsidók maguk vegyék kezükbe az ügyet, mindenütt és egyetértõen.

Másodsorban, hogy az európai hatalmak nézeteikben támogassák õket.»

Churchill a Közel-Keleten maradt, és 1853-ban megírta Mount Lebanon címû mûvét, James Saddington szerint pedig azt jövendölte, hogy «Palesztina, ha már nem lenne az Oszmán Birodalom része, vagy angol kolónia, vagy egy független állam lenne».

A 19. században még sok más támogatója is volt a helyreállítás tanának.

Az egész egy olyan lendületes erõvé alakult, amely késõbb Palesztina brit ellenõrzését és a Balfour-nyilatkozatot eredményezte. A helyreállítás tana a 19. század legkedveltebb regényírónõjét is megérintette, George Eliot (tulajdonképpen nõ, Mary Anne Evans néven) ugyanis megírta egyik leghatásosabb pro-cionista elbeszélését Daniel Deronda címen. Lawrence J. Epstein a Zion’s Call: Christian Contributions to the Origins and Development of Israel címû írásában megfigyelte, hogy a 19. század brit polgárai között «egy fokozódó tendencia érezhetõ a tiszta vallásos nézetektõl a politika felé». Ez a két befolyás, a Biblia és a kard (vallás és politika), amint Tuchman megfogalmazta, erõteljes fogatként a Balfour-nyilatkozathoz és végsõ soron a zsidó állam 20. századi megalakulásához vezetett.

DR. THOMAS ICE

Elõször megjelent: pre-trig.org; Dr. Thomas Ice több mint 30 könyv társszerzõje, bibliaoktató és a Community Bible Curch lelkipásztora Omahaban, Nebraska. Éjféli Kiáltás 2013 szeptember

BIBLIA

A zsidók politikai helyreállítása A 19. század egyik legnagyobb prédikátora Angliában C. H. Spurgeon volt. Õ is megygyõzõdéssel hirdette a zsidóknak saját országukban való helyreállítását, amint azt a következõ prédikációrészlet is mutatja.

J

elen leg (1864) I zrael le va n törölve a nemzetek térképérõl; fiai szétszórattak a világban, lányai jajkiáltása hangzik a Föld m i nden fol y ó j a ment én . Sz ent éneküket el fojtott á k; nem ura lkodik király Jeruzsálemben; nem állít fejedelmeket törzsei élére. De helyre kell állíttatnia; helyre fog állni, «mintha halottaiból támadna fel». Amikor saját fiai már minden reményt feladtak, akkor fog Isten számukra megjelenni. Újra rendezi soraikat; szétszórt tagjai összegyûjtetnek. Újra lesz saját kormányuk; újra lesz politikai államformájuk; államot fognak alapítani, ahol egy király fog uralkodni. Izraelt most elidegenítették saját országától. Fiai, noha Palesztina szent porát soha nem tudják elfelejteni, még mindig reménytelen messzeségben halnak meg szent partjaiktól. De nem lesz ez mindig így, mivel fiai újra ott fog na k ör vendez n i: Or szá g u k at «Jeg yesnek» fog já k h ív n i, mer t mint egy fiatal férfi feleségül veszi jegyesét, úgy kell majd fiainak is Éjféli Kiáltás 2013 szeptember

birtokba venniük hazájukat. «Saját országodba helyezlek téged», íg y szól Isten ígérete. Újra járni fogják hegyeiket, ismét saját szõlõtõkéjük alatt fognak ülni, és örvendeznek fügefáiknak. Újra egyesülni fognak.

Nem lesz két, sem tíz vagy tizenkét, hanem csak egy Izrael, amely egy Istent imád, egy Királyt szolgál; és ez az egy Király Dávid Fia lesz, az alászállott Messiás. Nemzeti jólétben élnek, mely híressé teszi õket; igen, olyan dicsõségben lesz részük, hogy Egyiptom, Tírusz, Görögország és Róma minden dicsõségét elfelejteti Dávid trónjának sokkal nagyobb ragyogása. Eljön még az a nap, amikor a magas hegyeket irigység tölti el, mert ez az a hegy, melyet Isten kiválasztott, eljön a nap, amikor újra zarándokok keresik fel Sion szent hegyét; amikor völgyeiben énekek zengenek, és a hegyekrõl túlcsordul a bor és az olaj. Ha a szavak jelentenek valamit, akkor ezek a szavak jelentik e fejezet (Ez 37) lényegét.

Egész életemben tanulom azt a mûvészetet, hogy Isten értelmét saját szavaiból megragadjam. Ha valami tiszta és egyszerû, akkor e fejezet

szó szerinti értelme és jelentése – amit nem ferdítünk el, nem magyarázunk félre – nyilvánvaló kell legyen, az ugyanis, hogy Izraelnek úgy a két, mint a tíz törzse saját országában fog helyreállíttatni, és hogy egy Király fog rajta uralkodni. «…így beszélj hozzájuk: Ezt mondja az én Uram, az ÚR: Én kihozom Izráel fiait a népek közül, bárhová kerültek. Összegyûjtöm õket mindenfelõl, és beviszem õket a saját földjükre. Egy néppé teszem õket abban az országban, Izráel hegyein, és egy király fog uralkodni mindnyájuk fölött. Nem lesz többé két nép, és nem szakadnak soha többé két királyságra» (Ez 37,21-22).

CHARLES H. SPURGEON (1834–1892)

C.H. Spurgeon Ez 37,1-10-rõl szóló prédikációjának részlete, melynek címe: «The Restoration and Conversion of the Jews» (A zsidók helyreállítása és megtérése), a prédikáció 1864. június 16-án, csütörtök este hangzott el a Metropolitan Tabernacle-ban, Newington.

15

NÉZÕPONTBAN

BIBLIA

Támadás az Úr közeli eljövetelének várása ellen Milyen érvek léteznek az elragadtatás közeli bekövetkeztének várása ellen? Hogy hangzanak a bibliai cáfolatok? Egy állásfoglalás.

M

ar v Rosent ha l a T he P rewrath Rapture of the Church címû köny vében ezt írta: «35 éven át meggyõzõdéses, õszinte, engesztelhetetlen és visszatekintve, saját szégyenemre meg kell állapítanom, intoleráns szószólója voltam a nagy nyomorúság elõtti elragadtatásnak. Álláspontom mindenütt ismert volt, mivel azt teljes meggyõzõdéssel és õszinte odaadással az egész világon prédikáltam.» Azonban egy «fáradhatatlan barát» (az eg ykori köny vkiadó, Robert Van Kampen), kitartó meggyõzõ munkája által, aki három hónapon át naponta felhívta, valamint egy intenzív tanulmányozás után visszavonta álláspontját a nagy nyomorúság elõtti elragadtatásról, és írt egy könyvet, amelyben kifejtette új látásmódját, mégpedig a Gyülekezetnek Isten haragja (ítélete) elõtti elragadtatását. Mint mindazok, akik azt a véleményt osztják, hogy a Gyülekezetnek végig kell szenvednie a nagy nyomorúságot, most már vehemensen elvetette a közeli eljövetel várását.

Meglehetõsen nyers hangnemben állandó ismétlésekkel érvelt egy, a nagy nyomorúság és az Úr napja között bekövetkezõ elragadtatás mellett.

Ennek az eseménynek idõpontját Rosenthal a Dániel könyvében szereplõ hetvenedik hét negyedik negyedére helyezte, az elragadott Gyülekezetet pedig azonosította a Jel 7,9-17-ben említett «megszámlálhatatlan sereggel».

Az Úr közeli eljövetelének várását «semmissé» nyilvánította, és «megoldhatatlan problémának» nevezte, 16

amely «önmagába roskadt» és amelyet «az új megsemmisít». Ez ugyanis szerinte «hamis reménység», amely «már az õsgyülekezetben sem volt képes tartani magát». «A bibliaolvasó hiába kutat egzegetikai bizonyítékok után.» «A nagy nyomorúság elõtti elragadtatás tana az új tan által halálos sebet kapott.» És ebben a hangnemben folytatja tovább. Új, profetikus felismerését eg y széleskörûen elterjedt, kéthavonta megjelenõ folyóiratban védelmezte, amelynek címe: Zion’s Fire (Sion tüze). Az 1990. augusztus-szeptemberi számban a következõ kérdést tette fel: «Krisztus visszatérése az ajtó elõtt áll?» A ztán támadással indított. A nagy nyomorúság elõtti elragadt at ás t a nát J.N. Da rby-ra vezette vissza, az 1830-as évekre, valamint egy karizmatikus és látomásos személyiségre, egy Margaret Macdonald nevû asszonyra. Ezeket a feltételezéseket különben már megcáfolták. Ezután saját látásmódjának részletezése következett az Úr napjáról, amelyben ismételten támadja «az Úr közeli eljövetelének be nem bizonyított állítását». A «közeli eljövetel várása» helyett elõnyben részesíti a «reménység» kifejezést. Noha azt állítja, hogy «Krisztus a történelem minden nemzedéke életében eljöhet», mégis azon a véleményen van, hogy a Gyülekezetnek át kell élnie a nagy nyomorúságot, amelyet õ a «nagy nehézségek ideje» kifejezéssel enyhít.

Meglepõ módon csak öt ellenvetést tud felsorolni a közeli visszajövetel

várásának tana ellen. Ezek közül négy egy rövid fejezetben található.

1) Rosenthal a következõt állítja: «Nincsenek történelmi bizonyítékok arra, hogy a korai egyház egy minden idõben bekövetkezhetõ elragadtatásban hitt volna.» Azonban a bizonyítékok magában az Újszövetségben találhatóak. Itt a hívõket az ige arra figyelmezteti, hogy legyenek éberek, körültekintõek, várják az Úr eljövetelét, és egymást ezzel a reménységgel vigasztalják (1.Thessz 4,18). Elég gyenge vigasz lenne, ha abban kellene hinniük, hogy elõször egy szörnyû nyomorúságot kell átélniük, és esetleg a fenevad áldozatául is eshetnek.

Egy ilyenfajta fi gyelmeztetés elveszítené minden jelentõségét, ha ezt az eseményt a példanélküli erõszak és pusztítás évei elõznék meg.

Ebben az összefüggésben fontos, hogy sok korai egyházatya írásaiban megtalálható az Úr közeli visszatérésének hite. A Didache soraiban olyan tisztán kifejezett reménység mellett az Elsõ Klemens levélben, amely kb.

Kr. u. 96-ban keletkezett, ezt olvashatjuk: «igazságban fog az Õ akarata hamarosan és hirtelen beteljesedni, amint azt a Szentírás is bizonyítja, ahol így olvasható: ‹Sietve jön Õ, és nem késlekedik.›» A továbbiakban ez áll: «Az Úr hirtelen jön el az Õ Templomához, a Szent, Akit vártok.»

A Második Klemens levélben a következõt olvashatjuk: «Minden órában várjuk Isten országát szeretetben és igazságban, mert nem tudjuk a napot, amikor megjelenik az Úr.»

A Barnabás Levélben ez áll: «Az Úr megrövidítette a napokat, hogy az Õ szerettei siessenek.» Más helyen ez olvasható: «Az Úr közel, és Vele az Õ jutalma.» Hasonló módon mutat rá Ignatius, A ntiókia püspöke az «utolsó idõkre», és figyelmeztet, hogy ezekben az idõkben «várjuk Õt». A Rómában élõ Klemens (Kr. u. kb. 40 és 100 között) Krisztus eljövetelét hirdette, és George N.H. Peters szerint Klemens annak a reményének adott hangot, «hogy Õ hamar eljön, és nem késlekedik» (Peters, The Theocratic Kingdom). A History of Doctrine (A Éjféli Kiáltás 2013 szeptember

keresztyén tanok története) címû könyvében Crippen a következõt írta: «A korai egyházatyák az Úr mielõbbi visszajövetelének várásában éltek.»

Krisztus eljövetele régóta reménysége és elvárása a keresztyén hit jelentõs személyiségeinek, mint például John Wesleynek is (1703-1791), aki nem próbálkozott idõpontok megállapításával, de állandóan éberen figyelt az Úr visszajövetelére. Azonban alig várhatta, hogy a szörnyû nyomorúság hét évét átélje, amikor így írt: «Lehet úgy fog megjelenni, mint a hajnal onnan fentrõl, még a reggeli napfény elõtt. Ó, ne tûzzetek ki idõpontokat, hanem várjátok Õt minden órában.

Most már közel van, az ajtó elõtt áll.»

Martin Luther a maga idejében ezt hirdette: «Úgy hiszem, hogy minden jel, melynek az utolsó napokat meg kell elõznie, már megjelent. Nem azt akarjuk hinni, hogy Krisztus eljövetele még távol van, hanem emelt fõvel fel akarunk tekinteni, örvendezõ vágyakozással akarjuk Megváltónkat várni.»

Johannes Calvin mûvében, amelynek címe Institutio Relgiionis Christianae (A keresztyén vallás intézménye), ezt írja: «Az egész Írás arra élezõdik ki, hogy reménykedve várjuk Krisztus eljövetelét.»

Latimer (1485-1555 között) e reménységhez a következõket fûzte: «M inden k iemelkedõ és képzett férfi, akiket Isten ezekben az utolsó napokban a világba küldött, hogy figyelmeztessék, elfogadják az Írást, amely szerint az utolsó napok már nem lehetnek távol. Lehet, az én idõmben, még ha öreg is vagyok, vagy a gyermekeim idejében fognak ezek a napok bekövetkezni.»

Ezenkívül a Hermas pásztora címû mûben, amely úgy Kr. u. 100 és 120 között keletkezett, azt olvashatjuk, hogy a szerzõ állítólag egy látomásban a következõ kijelentést kapta: «Hited alapján te elkerülöd a nagy nyomorúságot, és azért, mert a fenevad jelenlétében nem kételkedsz.»

Ezek a z idézetek világosa n és egyértelmûen azt mutatják, hogy a korai Gyülekezet nemcsak Krisztust Éjféli Kiáltás 2013 szeptember

és az Õ országát várta, hanem az Õ közeli eljövetelét is, mégpedig a nagy nyomorúság elõtt. Mi nem azt akarjuk állítani, hogy a korai egyházatyák vagy a reformátorok a végidõk tanának minden részletét úgy értelmezték, ahogyan mi látjuk, vagy mindig következetesek lettek volna fejtegetéseikhez, azonban hatalmas tévedés azt állítani, hogy az Úr közeli eljövetelének várása nem található meg az apostolok egyházában, hanem csupán a 19. század eg yik kísérõ jelensége.

2) Rosenthal azt állítja, hogy az õsgyülekezet nem számolhatott az Úr közeli eljövetelével, mert «Krisztus visszajövetele elõtt prédikálni kellett volna az evangéliumot» az egész világon (ApCsel 1,8). Azonban fi gyelembe kell vennünk, hogy az õsgyülekezet erõteljes misszionárius tevékenységet fejtett ki, amint azt valaki megállapította: «Ha figyelembe vesszük Pál és más megtértek agilitását és buzgóságát, világrengetõ bizonyságtételüket (ApCsel 17,6), és az akkori lakott világ nagyságát (amely a római jog és a római utak egyesítõ hatására még kisebb lett), akkor be kell látnunk, hogy a világ evangelizálásának elõfeltételei Pál napjaiban jobbak voltak, mint a mostani idõkben.»

3) «Peter magas kort érhetett meg (Jn 21,18-19). Az õsgyülekezet számára ez kizárta eg y bármikor várható elragadtatás tényét.» Ezt az érvet hamar meg lehet cáfolni. Péter saját maga bátorította a hívõket, hogy várják az Úr eljövetelét, azokat pedig, akik errõl másként vélekedtek, «csúfolódóknak» nevezte (2.Pt 3,3-5). Õ tudta, hogy halála hirtelen bekövetkezhet (2.Pt 1,14), mivel Jakabot Heródes már kivégeztette, és õt is ezzel a szándékkal csukatta be (ApCsel 12,1-3). A hívõk Péter korai halálát várták, amikor ugyanis Rodé szabadon bocsátásának hírét hozta, az egybegyûltek azt hitték, hogy elment az esze. Mikor aztán Péter megjelent, «elámultak» (ApCsel 12,15-16).

Nem tudták elképzelni, hogy egy hosszú élet adatott neki, azonban

mialatt a Megváltóra vártak, biztosan nem kérdezgették: «Péter még mindig nem halt meg?» A Jn 21,18 szövege, amelyben Krisztus és Péter beszélgetése található, egyáltalán nem befolyásolhatta fontolgatásaikat, mert azt legalább 20 évvel Péter halála után írták és küldték el a gyülekezeteknek.

4) «A Templomnak le kell romboltatnia, mielõtt Krisztus visszatér (Mt 24,1-3). Ez szintén kizárja a közeli elragadtatás tényét az õsgyülekezet számára.» Jóllehet ebben az igeszakaszban Jézus nem az elragadtatásról vagy a Gyülekezet koráról beszél, hiszen a Szentlélek még nem jött el, és a Gyülekezet még nem alakult meg. Õ a Király elsõ és második eljövetele közti idõszakról beszélt, és azokról a témákról, amelyek Izráelt érintették. Megjövendölte a Templom lerombolását, amely Kr. u. 70-ben be is következett Titus római hadvezér által. Ebben a próféciában semmilyen összefüggést nem említ a Templom lerombolása és az elragadtatás között, és nem is utal arra, hogy az elsõnek meg kell elõzze a másodikat.

5) «Az Antikrisztus szövetséget fog kötni Izraellel, hogy így hét éven át pártfogolja» (Dán 9,27). Kr. u. 70-tõl egészen 1948. május 14-ig «nem létezett zsidó nemzet vagy kormány. …

Ezért nem volt lehetséges a közeli eljövetel várása, mielõtt a modern Izrael Állam a második világháború romjaiból feléledt volna.» Ez a kijelentés elfogadhatóan hangzana, ha alaposan utána nem gondolnánk.

Dániel ugyanis az eljövendõ Antikrisztusról és egy szövetségrõl írt, amelynek a «hetven évhét» utolsó hetében kell megköttetnie. Mivel a Gyülekezet felvitele a 70. évhét elõtt megtörténik, egy olyan eseménynek, amely a nagy nyomorúság idején fog végbe menni, semmilyen befolyása nem lesz az elragadtatás idõpontjára.

Itt nem az a kérdés, hogy ezt a régi próféciát ma, különösen a Jelenések könyvének fényében, helyesen értelmezzük-e. Hanem az, hogy vajon ezt a próféciát abban az idõben olyan jelentõségûnek tekintették-e, hogy ez az elmúlt századokban a Gyülekezet 17

NÉZÕPONTBAN

reménységét és várakozását megsemmisíthette. Azonban nem ez volt a helyzet, hiszen sok ember várta az Úr visszajövetelét a menynybõl már 1948 elõtt, mielõtt Izrael nemzetté vált volna. Ha Dániel próféciája a mi saját életünkben nem rombolta le Krisztus eljövetelének napi reménységét, miért kellett volna ezt a hatást más, bármelyik nemzedékre gyakorolnia?

Fejtegetéseinkbõl a következõ összegzést vonhatjuk le: Az Úr közeli eljövetelének várása és a nagy nyomorúság elõtti elragadtatás tana szorosan összekapcsolódik, mivel mindkettõ elválaszthatatlan alkotórésze a bizonyítási eljárásnak. A különbség a mindenkori súly ponton mérhetõ le, mivel a nagy nyomorúság elõtti elragadtatás fogalmával azt a tényt emeljük ki, hogy Jézus Krisztus igazi Gyülekezete felvitetik az Atya házába, mégpedig «a Jákób nyomorúságának ideje» (Jer 30,7) elõtt, «Isten haragjának nagy napja elõtt» (Jel 6,16-17). Az Úr közeli eljövetelének várása esetében a súlypont Krisztusra és az Õ közeli eljövetelére esik. Nem várunk jelekre, vagy valamilyen profetikus esemény beteljesedésére, hanem Magára Jézus Krisztusra!

Az Õ eljövetele a következõ esemény Isten kijelentett üdvtervében, és ez már az ajtó elõtt á llhat. Ezért leg y ünk éberek, és várjuk Urunk megjelenését a mennybõl. Ez a mi dicsõséges, boldog remény ség ü n k , a m i a legmesszebbmenõen bizonyított és bibliailag megalapozott, nem pedig az Antikrisztus és az eljövendõ nagy nyomorúság tragikus éveinek várása. A következõ hang, amelyet a mennybõl fogunk hallani, hazahív bennünket!

GERALD B. STANTON (1918-2010)

Elõször megjelent az Amikor a harsona megszólal címû könyvben; rövidített kivonat.

18

BIBLIA

A feltámadás dicsõsége Pál apostolnál Milyen hatással volt a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak feltámadása Gyülekezetére? Látni fogjuk, ha megtekintjük Pál apostol elhívását.

P

ált nem Júdás helyére hívta el az Úr, hanem külön, a nemzetek számára nevezte ki apostollá (ApCsel 9,15; Gal 2,7-10). Az õ elhívása jelentõsen eltér a többi apostolétól.

Amikor Saul a megtérésekor megkérdezte az Urat: «Kicsoda vagy, Uram?», ezt a lehengerlõ választ kapta: «Én vagyok Jézus, akit te üldözöl. Nehéz neked az ösztön ellen rugódoznod!»

(ApCsel 9,5). Itt megmutatkozott a feltámadott Úr ereje a maga teljességében. «Mennyire felgerjedtél, mennyire törekedtél ellenem, micsoda hévvel küzdöttél a Bennem hívõk ellen, mégsem tudtad megakadályozni, hogy éljek.»

A Feltámadottal való találkozás eseményeit az ApCsel 9-ben a következõképpen tagolhatjuk: 1.) «Kicsoda vagy, Uram?» (5. v). 2.) «Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem?» (6. v). 3.) «Íme, imádkozik» (11. v). 4.) «Megkeresztelkedett» (18. v). 5.) «…és azonnal hirdetni kezdte a zsinagógákban Jézusról, hogy õ az Isten Fia» (20. v).

6.) «…zavarba hozta a damaszkuszi zsidókat, bebizonyítva nekik, hogy Jézus a Krisztus» (22. v). 7.) Pál «nyíltan szólt Damaszkuszban Jézus nevében» (27. v). Ahogyan ebbõl a példából láthatjuk, senkinek sem kell félnie, hogy a Feltámadott az õ életét, álláspontját, körülményeit ne tudná

teljesen megváltoztatni. Sokan úgy vélik, hogy õket nem lehet megváltoztatni, és ezt hozzák elõ kifogásként, csakhogy ne kelljen az Úr Jézushoz jönniük.

Késõbb Pál így vázolta a Jézussal való tapasztalatát: «Pedig nekem lehetne bizakodásom a testben is.

Ha másvalaki úg y gondolja, hog y testben bizakodhat, én még inkább: nyolcadik napon metéltek körül, Izráel népébõl, Benjámin törzsébõl származom, héber a héberek közül, tör vény szempontjá ból fa r i zeus, buzgóság szempontjából az egyház üldözõje, a törvényben követelt igazság szempontjából feddhetetlen voltam.

Ellenben azt, ami nekem nyereség volt, kárnak ítéltem a Krisztusért.

Sõt most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért. Õérte Éjféli Kiáltás 2013 szeptember

kárba veszni hagytam, és szemétnek ítélek mindent, hogy Krisztust megnyerjem. Hogy kitûnjék rólam õáltala: nincsen saját igazságom a törvény alapján, hanem a Krisztusba vetett hit által van igazságom Istentõl a hit alapján, hogy megismerjem õt és feltámadása erejét, valamint a szenvedéseiben való részesedést, hasonlóvá lévén az õ halálához, hogy valamiképpen eljussak a halottak közül való feltámadásra» (Fil 3,4-11).

Felületesen szemlélve, ez a szöveg meg kellene ijesszen bennünket. Az Izrael-barátok gyakran túl nagyra tartják a zsidóságot és a Törvényt.

Egyesek titokban azt kívánják, bárcsak zsidók lennének, és az után kutatnak, hogy nincsen-e véletlenül zsidó g yökerük, amire a ztán különösen büszkék lennének. Pál itt azonban egészen másról beszél. Õ éppen fordítva gondolkodik. – Már nem vagyok büszke arra, hogy zsidó vagyok, noha lehetnék, és egyedül csak «az én Uram ismeretének páratlan nagyságára» és «feltámadásának erejére» vagyok büszke. Aki Jézus feltámadását a saját szívében megtapasztalta, az már nem érhet el attól többet, viszont aki nem rendelkezik Jézus feltámadásának ismeretével, mindent elérhet, amit csak akar, mégsem lesz semmije. Éjféli Kiáltás 2013 szeptember

Pá l nemcsa k a saját iga zságát szég yel lte, kör ü l metélt ségét , és törvényeskedését, hanem az izráeli fajhoz, a Benjámin törzséhez való tartozását is, azt, hogy zsidó a zsidók között, hogy farizeus és a Törvény elõtt feddhetetlen. Mielõtt Krisztust megismerte, mindez a számára nyereségnek számított. Most azonban, hogy megismerte Jézust, és feltámadásának erejét, mindez már semmit sem jelentett szá má ra. Sõt, eg y lealacsonyító kifejezést választ, hogy ezt a valóságot a lehetõ legjobban érzékeltesse: «szemétnek ítélem».

Mit akar ezzel Pál mondani? Hogy az, amit Jézus feltámadásával a Gyülekezetnek szerzett, az toronymagasan minden ígéret fölött áll. Isten Izraelnek adott jövõre vonatkozó ígéretei magától értetõdõen nagyszerûek, gondoljunk csak az Ezeréves birodalomra, de ezek semmik azzal összehasonlítva, amit Jézus szeretett Gyülekezetének a mennyben kivívott. Pál már nem akar cserélni. Így például inkább nem akar a Benjámin törzsébõl származó 12.000 elpecsételt közé tartozni a nagy nyomorúság idején (Jel 7,8), hanem sokkal inkább azokhoz, akikrõl az Efézusi levélben ezt írta: A Gyülekezet megváltottai ugyanis 1.) elõre elrendelve «az istenfiúság» birtokosai (Ef 1,5). Krisztusban 2.) «örökösei lettünk» (11. v). A megvá ltotta k ba n él 3.) «elhívásá na k reménysége» és «dicsõséges örökségének gazdagsága» (18. v). Ugyanaz az isteni erõ, amely a megváltottakra hat 4.) «munkálkodik a Krisztusban, miután feltámasztotta õt a halálból, és jobbjára ültette a mennyekben, feljebb minden méltóságnál és hatalmasságnál, minden erõnél és uralomnál, sõt minden névnél is, amelyet segítségül hívnak, nemcsak ebben a világban, hanem az eljövendõben is. „Az õ lábai alá vetett mindent”, és õt tette mindenekfelett való fõvé az egyházban, amely az õ teste, és teljessége annak, aki teljessé tesz mindent mindenekben» (20-23. v). 5.) Minden Jézusban hívõ Krisztussal együtt ide kerül (Ef 2,5-6). Ezt a reménységet a

Gyülekezet megváltottai nem cselekedetek által nyerték, amint azt Izráel megpróbálta, és nem érte el, hanem 6.) Isten kegyelmébõl hit által (8-9. v).

E csodálatos kijelentések hallatán, amelyeket Pál kapott, nem is csoda, hogy minden korábbi értékét kárnak ítélte. Az Ef 3-ban bizonyságot tesz, miszerint az õ elhívása abban áll, hogy ezeket a csodálatos igazságokat elfogadja és továbbadja. Ezért lett Pál a «13.» apostol, mégpedig rendkívüli módon a nemzeteké. Azt mondta, hogy az Úr kijelentés által adta tudtára a titkot. Következésképp csak õ kapott betekintést Krisztus titkába, amely a korábbi generációk gyermekei elõtt ismeretlen volt (3-5. v), «ennek lettem szolgájává az Isten kegyelmének ajándékából, amelyben hatalmának ereje által részesített engem. Nekem, minden szent között a legkisebbnek adatott az a kegyelem, hog y a pogányoknak hirdessem a Krisztus mérhetetlen gazdagságát» (V 7-8).

Egyedül Pál apostolnak és egyetlen más apostolnak sem jelentettek ki a Krisztusra és a Gyülekezetre vonatkozó titkok. Péter csupán ezt írhatja: «A mi Urunk hosszú tûrését pedig üdvösnek tartsátok, ahogyan szeretett testvérünk, Pál is megírta nektek - a neki adott bölcsesség szerint - szinte minden levélben, amikor ezekrõl szól. Ezekben van néhány nehezen érthetõ dolog, amelyeket a tanulatlanok és az állhatatlanok kiforgatnak, mint más írásokat is a maguk vesztére» (2.Pt 3,15-16).

Az elragadtatás titkának kinyilatkoztatása, egy további csodálatos következménye a feltámadásnak, csak Pál apostolnak adatott meg (1.Kor 15,51-52). Az elragadtatásról Pálnak három fontos kijelentését emeljük ki: Elõször. A Gyülekezet elragadtatása titok (1.Kor 15,52). Ezért nem kell csodálkoznunk, hogy olyan sokan nem tartják lehetségesnek vagy reálisnak. Ezt – a páli leveleken kívül – különben sehol nem említik (maga az elragadtatás már megtalálható a Szentírásban, l. Énókot és Illést; de nem a Gyülekezet elragadtatása), 19

NÉZÕPONTBAN

sem az Ószövetségben, sem egyetlen újszövetségi könyvben sem. Éppen ezért hihetõ. Végül is Pálnak más titkok is kijelentettek, amelyeknek hitelt adunk, például Izráel megkeményedésének titka (Róm 11,25), a Gyülekezetnek, mint Krisztus testének titka (Ef 5,30-32) vagy a «Krisztus mibennünk» (Kol 1,25-27) titka.

Másodszor. Az elragadtatás számunkra egy minden kétséget kizáró bizonyosság. Bevezetésként az elragadtatás témájához Pál apostol ezt írja: «Nem szeretnénk, testvéreink, ha tudatlanok lennétek az elhunytak felõl, és szomorkodnátok, mint a többiek, akiknek nincs reménységük.

Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, az is bizonyos, hogy Isten az elhunytakat is elõhozza Jézus által, vele együtt. …» (1.Thessz 4,13-14). Aki hisz Jézusban, aki hiszi, hogy Jézus meghalt és feltámadt, az bizonyos lehet saját személyes feltámadásában, ill. elragadtatásában.

Ha egyesek kételkednek abban, hogy jelen lesznek az elragadtatásnál, akkor felajánlok nekik egy önsegítõ kurzust, ami manapság úgyis olyan divatos. Egyszerûen tegyék fel maguknak a kérdést, hisznek-e Jézusban, hisznek-e abban, hogy Õ a halottak közül feltámadt és abban, hogy Jézus az õ Uruk. Ha ezekre valaki szívbõl jövõ igennel tud felelni, akkor nincs szüksége lelki gondozóra annak tisztázására, hogy õ is elragadtatik-e. Ebben az esetben ugyanis már megkapta Istentõl kétségeire a választ. Mindebben az a szép, hogy Pál nem feltételezések vagy összefüggések alapján következtet, hanem: «Azt pedig az Úr igéjével mondjuk nektek» (1.Thessz 4,15). Az Úr Maga nyilatkoztatta ki tehát Pálnak az elragadtatás igazságát. Nem azért fogunk elragadtatni, mert olyan jók vagyunk. És nem azért fogunk itt maradni, mert olyan roszszak vagyunk. Jézus feltámadásának ténye alapján fel fogunk támadni, ezt pedig hitünk által fogadhatjuk el. Ha azonban nem rendelkezünk ezzel a hittel, akkor azok közé tartozunk, akiket Pál a többieknek nevezett, «akiknek nincs reménységük», mivel 20

Egyesek titokban azt kívánják, bárcsak zsidók lennének, és az után kutatnak, hogy nincsen-e véletlenül zsidó gyökerük, amire aztán különösen büszkék lennének. Pál itt azonban egészen másról beszél. Õ éppen fordítva gondolkodik..

ezt a reményt az Úr csak azoknak adja, akik hisznek Benne.

Harmadszor. A feltámadás, ill. az elragadtatás idõpontja. Pál apostol a 2Thessz 2,5-7-ben a törvénytelenség titkáról beszél, amely szerint az Antikrisztus «a maga idejében», azaz egy meghatározott idõben, nyilvánvalóvá lesz. Ez a bizonyos idõ csak akkor következik be, amikor «ez elõtt az idõpont elõtt» eltávolíttatik az, ami még visszatartja. Amíg ez a Földön van, nem következik be az a «bizonyos idõ». Mi ez a feltartóztató erõ? Valami olyasmirõl van szó, amit a thesszalonikabeliek már tudtak, mert Pál már közölte velük. Három verssel korábban Pál így magyaráz a thesszalonikaiaknak: «Ne veszítsétek el egyhamar józanságotokat, és ne rémítsen meg benneteket sem valamely lélektõl származó kijelentés, sem a mi nevünkben elhangzó megnyilatkozás, sem valamiféle nekünk tulajdonított levél, mintha az Úr napja már közvetlenül itt volna» (2. v). Semmilyen levélnek sem szabad hinniük, csak a Pál és munkatársai által írtaknak (melyeket kezdetben csak az apostol írt) vagy a többi apostolénak (2.Thessz 2,15; 3,14). Mit közölt tehát az apostol elsõ levelében velük? Azt, hogy nekik «Isten Fiát a mennybõl» kell várniuk, «Jézust, az õ Fiát, akit feltámasztott a halottak közül, aki megszabadít minket az eljövendõ haragtól» (1.Thessz 1,10). És: «Mert az Isten nem haragra rendelt minket, hanem hogy elnyerjük az üdvösséget a mi Urunk Jézus

Krisztus által» (1.Thessz 5,9).

Az Antikrisztus fellépésének rendelt ideje «az õ ideje», amit Isten ítéletként rendelt el (2.Thessz 2,11).

Igen, ez végül is Isten haragja, amely a Földet sújtja. Ebbõl az a következtetés adódik, hogy a kegyelemnek jelenlegi üdvkorszakában Krisztus testének jelenléte tatja vissza Isten haragját.

A Gyülekezet felvitele jelenti aztán a kegyelmi idõ végét, és egyben «az õ idejének» kezdetét. Elragadtatáskor az Úr eljön Gyülekezetéért, Magához vonzza a testet, melynek feje Õ. Ekkor fog készen állni a Föld az eljövendõ harag és az Antikrisztus rendelt ideje számára.

Miután Pált személyesen, és a Feltámadott által neki adott kinyilatkoztatást megvizsgáltuk, egy valamit nyomatékosan hangsúlyoznunk kell: Minden a hiten múlik!

– Pál megtalálta a Jézus Krisztusba vetett hitet.

– Hangsúlyozta a Jézus halálába és feltámadásába vetett hit fontosságát a saját megigazulásunk szempontjából.

–Pál kijelentette, hogy a hit a garancia saját elragadtatásunkra vagy feltámadásunkra, és mindannak az elnyerésére, amit az Úr már elkészített és megígért nekünk.

– Pál azonban azt is mondta, hogy mindazok ítélet alá esnek, akik nem hittek (2.Thessz 2,12).

Tegyük fel magunknak a kérdést: Hogyan áll a mi Jézus Krisztus megváltói mûvébe vetett hitünk?

NORBERT LIETH Éjféli Kiáltás 2013 szeptember

OLVASÓI LEVÉL

Bibliátlan tanok az elragadtatásról Nemrég olvastam egy cikket az elragadtatásról szóló tan keletkezésérõl.

Ebben a következõk tûntek fel nekem: Az említett tan meglehetõsen fiatal, új.

Nyilvánvalóan 1830 körül tûnt fel elõször.

A skót lelkész, Edward Irving látomásban kapott Istentõl egy kinyilatkoztatást. Így többek között õ azt állította, hogy még mindig vannak «kinyilatkoztatások»,

nyelveken szólás, stb. Õ alapította meg a Katolikus Apostoli Egyházat. Az elragadtatás tana S. P. Tregelles szerint Irvingnek egy ilyen «kinyilatkoztatásából» keletkezett. J. N. Darby szakított ugyan Irvinggel, azonban ragaszkodott az elragadtatás tanához, amelyet mind a mai napig tanítanak az Éjféli Kiáltásnál is. Az említett cikk szerint a Bibliában a legcsekélyebb bizonyíték sem található az elragadtatásra, nemhogy egyáltalán egy «titkos elragadtatásra» vagy Jézus két eljövetelére. Mit szólnak Önök ehhez?

A

mi az elragadtatást illeti, azt már az Ószövetség is ismerte (Illés és Énók). A Jel 12-ben egy gyermek elragadtatásáról van szó; ezek szerint sem lehetett ez olyan újdonság (l. cikkünket az ÉK 2013. augusztusi számában «Említi a Biblia az elragadtatást?», címmel).

Mégis való igaz az, hogy az egyházatyák az «elragadtatás» fogalmát nem vagy alig használták. Õk az elsõ két évszázadban Krisztusnak elõttük álló megjelenésével számoltak (l. «Támadás az Úr közeli eljövetelének várása ellen» aktuális számunkban), de alig létezik Éjféli Kiáltás 2013 szeptember

Az elragadtatás tana olyan idõs, mint az Újszövetség.

Pál nyilvánvaló módon képviselte ezt, és ezért tesszük mi is

egyértelmû kijelentés az elragadtatásról. Pedig Ephraem Syrus (306-373) hangoztatta egy prédikációjában, hogy a Gyülekezet összegyûjtetik a nagy nyomorúság elõl. «mert minden szent és Isten kiválasztottja összegyûjtetik a nagy nyomorúság elõtt, amelynek el kell jönnie, és az Úrhoz vitetnek fel.»

Azt a koncepciót képviselte, hogy a keresztyén Gyülekezet (egyház) elragadtatása és Krisztus visszajövetele közé ékelõdik be a 3 és fél éves nagy nyomorúság. Ha valaki nem hisz a Gyülekezet elragadtatásában, akkor valamilyen logikus alternatívát fel kell kínálnia az 1. Thessz 4,13-18 és 1. Kor 15,51-52 interpretációihoz. Mit értsünk az élõk elváltozása alatt? Mi mást lehetne ezalatt érteni, mint ami írva van? «…azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhõkön az Úr fogadására a levegõbe…» (1.Thessz 4,17). Az elragadtatás tana olyan idõs, mint az Újszövetség. Pál nyilvánvaló módon képviselte ezt, és ezért tesszük mi is. nol

Volt-e túlélõje Kóráh bandájának?

A 4. Móz 16,32-ben ugyanis az áll, hogy Kóráh egész bandáját elnyelte a föld.

Majd a Zsoltárok között találok egy Kóráh nevû szerzõt. Van-e összefüggés a két név között? Hiszen mindkettõ «énekes» volt, ha jól értelmezem, vagy mégsem?

A

lévita Kórah volt Izráel más befolyásos embereivel együtt a Mózes és Áron elleni felkelés fõ szervezõje. Õ szította az ellenségeskedést, a rosszakaratot, az irigységet és a féltékenységet. Õ sokakat fellázított a nép közül Isten vezetése ellen, és ezzel Maga az Úr ellen lázadt (4.Móz 16,26). «Bizony az ÚR ellen fogtatok össze, te és egész csoportod!»

(11. v). Lázadásuk olyan súlyos volt, hogy Isten oly módon ítélte meg õket, hogy megnyílt a föld Kóráh és a banda vezetõi alatt, és elevenen elnyelte õket vagyonukkal és családjaik nagy részével együtt. Ám a Biblia megállapítja: «De Kóráh fiai nem haltak meg» (4.Móz 26,11). Õk azok tehát, akik a Biblia tizenegy zsoltárát írták, többek között a 45. zsoltár szeretet énekét, melyben kifejezésre jut Istenhez fûzõdõ szoros kapcsolatuk.

A szülõk amilyen istentelen lázadók voltak, Istennek olyan odaadó szolgái lettek g yermekeik, akik kifejezték szeretetüket iránta, és bizalmukat is teljes mértékben az Úrba helyezték. «Kóráh fiainak» nevezték õket, ami Istennek végtelen kegyelmeként értelmezhetõ.

A 45. zsoltár 11. és 17. verseiben írják Kóráh fiai: «Feledd el népedet és atyádnak házát… Õseid helyébe fiaid lépnek.» Ebbõl az érzékelhetõ, hogy Isten nem ítéli meg önkényesen az istentelen szülõk gyermekét. Van egy világos választóvonal a megtérés által, és lehetõvé válik egy teljesen új kezdet.

Isten nem haragtartó. Újszövetségileg ez annyit jelent: «Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre!» (2.Kor 5,17; vö. 1.Pt 1,18-19). nol

21

ELÕZETES/ IMPRESSZUM

MEGKÉRDEZTÜK

A következõ szám 2013. 10. 10. után jelenik meg többek között e témával*:

Irán kontra Izrael: Szûk az idõ *A változtatás joga fenntartva!

Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (00-36-1) 236-08-96 Fax: 786-2641 E-mail: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu In memoriam: Wim Malgo, alapító Megjelenik: angol, francia, holland, olasz, koreai, portugál, román, spanyol, német, cseh és magyar nyelven.

Szövegszerkesztõ: Conno Malgo Fordította: Dálnoki László, Miklós Margit Tördelés: ÉKM Képszerkesztõ: Elishevah Malgo Kiadja: Éjféli Kiáltás Misszió, Budapest Az újság ára: 350,-Ft Éves elõfizetés díja: 4200,-Ft A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad! Határon túli országokba postaköltséggel 37 EUR Tengerentúli országokba 40 EUR Forint számlaszám: 10918001-00000040-71680019 UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

EURO számlaszám: 10918001-00000040-71680002 UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

Kiadásért felel: a Misszió elnöke Lelkigondozói kérdésekben írjon a fenti címünkre.

Beth-Shalom izraeli utazás: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (00-36-1) 35-00-343 E-Mail: ejfel@t-online.hu

HÍREK IZRAELBÕL 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: +361 236 08 96 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu, www.hirekizraelbol.hu In memoriam Wim Malgo Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2.

Kiadásért felel: a Misszió elnöke Fordította Dálnoki László, Miklós Margit Kép és szövegszerkesztés: Dálnoki László, Bakai Attila, Kis Roland Kérjük kedves Olvasónkat, amennyiben támogatni szeretné a Hírek Izraelbõl munkáját, vagy egyéb Izraelben végzett más szolgálatot, adományát a következõ számlaszámra küldje el (adja meg nevét, címét és hogy mi célból): MKB 10300002-20510628-00003285 UniCredit Bank 10918001-00000040-71680019 A Hírek Izraelbõl folyóirat teljes terjedelmében megtekinthetõ az interneten: www.hirekizraelbol.hu Nyomda: Éjféli Kiáltás Európa-Nyomda, 1135 Budapest, Palóc u. 2 ISSN: 0866-0425

Minden vasárnap 17.00 órakor missziós istentiszteletet tartunk Szeretettel várunk mindenkit.

1135 Budapest, Palóc u. 2.; Tel.: (1) 2360896

Figyelem!

Missziónk minden nap 9.30-tól 17 óráig fogad telefonhívásokat.

22

Dr. theol. Roger Liebi, bibliaoktató, elõadó különbözõ országokban

«Minden, az evangélium elõl elzárt országot azonnal hivatalosan megnyitnék»

Hogyan jutott hitre Jézus Krisztusban?

Anyám bizonyságtétele gyõzött meg. Tíz éves koromban a Janz-Team evangelizációjának estéjén tudatosan átadtam életemet Jézus Krisztusnak. Ez az elhatározásom megmaradt egész fiatalságom idejében, és tart mind a mai napig.

Melyik az Ön három kedvenc könyve, eltekintve a Bibliától?

14 évesen olvastam A Messiás mindkét szövetségben címû könyvet John Meldau-tól, amely döntõ hatással volt rám Isten Szava iránti bizalmam kialakulásában, és jelentõsen felkeltette érdeklõdésemet a bibliai próféciák iránt. A második könyv szerzõje Paul Kiene, Isten szentsége a Sínai pusztában címmel, amely a Szent sátor szimbolikájáról szól. A harmadik, számomra nagyon fontossá vált könyv Az áldozat H. L. Heijkoop-tól.

A Biblia melyik könyvét olvassa legszívesebben, és miért?

Azon fáradozom, hogy ezt megállapítsam, mivel én minden könyv szépségét és különlegességét értékelem, mint drágaköveket, amelyek különbözõképpen ragyognak. De az a könyv, amely különösen közel áll a szívemhez, az a Dániel könyve. Rövid, 12 fejezetbõl áll, mégis több mint 200 próféciát tartalmaz, amelyek a történelem során bizonyíthatóan beteljesedtek. Én magam számoltam meg, és ez mély meggyõzõdéssel töltött el a Biblia ihletettsége és tekintélye felõl.

A keresztyénség melyik történelmi személyiségét értékeli különösen nagyra, és miért?

Nehéz az egyháztörténet egyetlen személyiségét megnevezni, de ha már megkérdezett, akkor két személyiséget neveznék meg, akik életemben döntõ jelentõségûek voltak: H. L. Heijkoop, aki annak idején a koncentrációs tábort is megjárta és túlélte, és Paul Kiene, aki különös módon felkeltette bennem a Biblia, mint Isten Szava iránti szeretetemet és örömömet. Nagy hatást gyakorolt rám a bibliai dolgokban tanúsított sziklaszilárd bizonyossága.

Mi jut eszébe, ha Jézusnak ezt az ígéretét hallja: «Bizony, hamar eljövök»?

Azonnal az elragadtatásra gondolok, amely minden nap bekövetkezhet. A «hamar» szó, egy idõhatározó szó, azt jelenti, hogy «gyorsan» és azt fejezi ki, hogy jóllehet minden nap várjuk Jézus eljövetelét, mégis, amikor megtörténik, akkor lenyûgözõ, hirtelen és bizonyos értelemben váratlan lesz, ha az tényleg éppen ma történik meg.

Mire gondol az «apokalipszis» fogalmát hallva?

Az apokalipszis kinyilatkoztatást jelent. Azonnal a Jelenések könyvére gondolok, amely a könyvek Könyvét bezárja, és arra, hogy Isten részletesen közölte velünk a jövõt. De nemcsak azt; éppen a Jelenések könyvében tûnik elénk Jézus személye az Õ csodálatos valóságában egyfelõl megalázkodva, mint Isten Báránya, másfelõl a magasztos nagyságában, mint Júda Oroszlánja és a királyok Királya.

Ha a világon egy dolgot megváltoztathatna, mi lenne az?

Minden, az evangélium elõl elzárt országot azonnal hivatalosan megnyitnék. Éjféli Kiáltás 2013 szeptember

Szír orvosok kértek segítséget izraeli kollégáiktól • 8

Az EU-dekrétum kihatásai • 10

IZRAELBÕL ISRAEL Nr. 9 – September 2013 2013. szeptember - 09. szám

HÍREK IZRAELBÕL

BETH-SHALOM

23

www.hirekizraelbol.hu

Izrael és

Erinnerung an Jom-Kippur-Krieg

a harmadik Templom

Rövid jelentések

BETH BE BETH-SHALOM TH-S TH -SHA -S HALO HA LOM LO M

Kedves Izrael-barátok Az egyiptomi események példaértékûen mutatják, hogyan zajlik a hatalmi harc az iszlám világban. Noha a megbuktatott elnök, Mursi és a Muszlim Testvériség demokratikus választások útján kerültek hatalomra, a csupán egy éve tartó uralmuk ellen olyan erõteljes ellenállás alakult ki a nép körében, hogy fennáll a veszély, miszerint az egész ország káoszba süllyed. Ennek megakadályozására lépett fel a hadsereg és mozdította el a kormányt. Azonban tartózkodott attól, hogy maga vegye át a hatalmat, így aztán egy átmeneti kormányt bízott meg, hogy beavatkozását ne lehessen katonai puccsal azonosítani. Ennek ugyanis az lehetne a következménye, hogy Amerika megvonná támogatását, fõképp, hogy az Egyesült Államok a demokrácia védelmezõjeként határozza meg magát. Az egyiptomi események azonban egyre inkább azt mutatják, hogy az iszlám Saria törvényei szerinti állam és a nyugati értelmezés szerinti demokrácia nem igazán tudnak egymással kijönni.

Jelenleg még nem látható, hogy végül melyik hatalom kerül fölénybe. A helyzetet országról országra különbözõképpen ítélik meg. A médiából meg lehet állapítani, hogy a politikai szakértõk és szakemberek tanácstalanok. Már egy évvel ezelõtt is például úgy gondolták, hogy Asszad megbuktatása Szíriában bármikor bekövetkezhet. Õ azonban még mindig a helyén van, sõt idõközben úgy tûnik, hogy õ kerül ki gyõztesként a konfliktusból. Senki nem tudja valójában megmondani, mi lenne jobb ebben az esetben.

Ami Iránt illeti, sokan azt remélik, hogy egy mérsékeltebb elnök megválasztása élét venné a helyzetnek, és õ a nukleáris fegyverek fejlesztését tekintve is elõzékenyebb lenne.

Azonban ez is csalóka reménynek tûnik. Ami pedig az iráni nukleáris program elleni katonai eljárás következményeit illeti, senki nem képes azokat elõre megjósolni.

Aztán ott van még Törökország, azon is a nyugtalanság hulláma söpört végig, melyet fõleg fiatal emberek indítottak el, õket az Erdogan vezetése alatt Törökországba is belopakodó iszlamizálás aggasztja, amibe egyáltalán nem akarnak beletörõdni.

Ezzel kapcsolatban megjelent egy cikk az egyik izraeli lapban ezzel a címmel: «Erdogan az új Ahmadinedzsád?» A szerzõ kóstolót nyújt a török médiából, melyek azt mutatják, miként válik Törökország Erdogan alatt egyre antiszemitábbá.

Noha még mindig vannak olyanok, akik hiszik, hogy az egykori jó viszony Izrael és Törökország között helyreállítható. Ezért kért bocsánatot Izrael Obama amerikai elnök közvetítésével a Mavi-Marmara-incidens miatt a törököktõl. Azonban a legújabb fejlemények azt mutatják, hogy Erdogan tulajdonképpen nem érdekelt a jó viszony helyreállításában.

Izrael és a zsidók Erdogan és párthívei számára egy jókor jött bûnbak szerepét töltik be a törökországi nyugtalanság és tiltakozások közepette. Az AKP (kormánypárt) iránt elkötelezett egyik újság azt is állította, hogy bizonyítékai vannak arra, miszerint az Erdogan elleni tiltakozások hátterében az amerikai zsidó lobbi összeesküvése áll. És Ankara polgármestere kijelentette, hogy a tiltakozások a zsidó lobbi játéka, mely a török kormány aláaknázására irányul. A zsidó bankárok sötét hatalmat képviselnek, mely szerinte irigy Erdoganra és kormányára; ennek oka a gazdasági siker és Törökország új magasságokba való felemelkedése Erdogan vezetése alatt. Ilyen és hasonló vádaskodások hangzottak el a kormánypártok köreiben Izrael és a zsidók ellen. És mit tett ez ellen Erdogan? Egyáltalán semmit.

Obama amerikai elnök Erdogant az öt «World leaders» egyikének nevezte, akikkel neki baráti és bizalmi kapcsolatai vannak. A cikk írója végül megjegyzi: «Legfõbb ideje az új megítélésnek.»

Mindez azt mutatja, hogy a régió fejleményei Izrael körül aggodalomra adnak okot. Ennek ellenére Izrael éppen most újra tárgyalásokat folytat a palesztinokkal.

Ha minden olyan fenyegetõnek is tûnik, tudnunk kell, hogy Istennek minden világeseménnyel terve és szándéka van. Ebben a tudatban köszöntelek Benneteket szívélyes Shalommal Fredi Winkler

• Az izraeli kormány úgy határozott, hogy az ultra-ortodox közösség heves tiltakozása ellenére is elsõ alkalommal októberig hosszabbítja meg a nyári idõszakot.

• Az egyik izraeli biztosító társaság már egy ideje azt követeli a friss vezetési engedélyt szerzett autósoktól, hogy szereljék be a «Mobile Eye» elnevezésû vezetésbiztonsági rendszert a kocsijukba. Statisztikák igazolják, hogy a fiatal autósok kártérítési igényei ezzel 45 %-kal visszaestek.

• A Maccabi Haifa kosárlabda csapata Izrael történelme során elõször lett országos bajnok. A csapat 86:79 pontaránnyal gyõzött az 50-szeres bajnok, Maccabi Tel Aviv ellen.

• Az ország legnagyobb kórházaiban a következõ másfél éven belül a meglévõ zsinagógák mellé muszlim imaházakat is berendeznek.

• A volt amerikai elnök, Bill Clinton az izraeli államelnöktõl emlékérmet kapott Izrael Állam jövõjének biztosításában játszott szerepéért és a közel-keleti békéért való fáradozásaiért.

• Az izraeli zongoramûvész, Boris Giltburg nyerte az Erzsébet királynõ zongoraversenyt, amelyet a belga fõvárosban, Brüsszelben tartottak meg, és 25.000 euróval jutalmaztak. A zsûri méltatta a moszkvai születésû zongorista technikai képességeit éppúgy, mint többek között érzelmi töltésû játékát.

• A jövõben az ultrabookok és a táblagépek akár 9 órát is mûködhetnek feltöltés nélkül: A tajvani Computer-Expón bemutatkozott az Intel «Haswell»-je. Ez egy Core-processzor a 4. generációból, amelyet az izraeli Intel-laborban fejlesztett technikára építettek fel ilyen teljesítménnyel.

• A jeruzsálemi Héber Egyetem és a Technion Haifa után a Tel Aviv Egyetem is csatlakozott a «Coursera» oktató projekthez (júliusi számunkban beszámoltunk róla), és mérnökképzésben, régészetben, biológiában, valamint kultúrtanulmányokban, továbbá a nanotechnológiában kínálnak internetes tanfolyamokat. ■

24 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK CÍMLAP TÉMA IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/09 09

Izrael A vallásos zsidók majd fele szívesen látná, hogy megépüljön a harmadik Templom.

Sõt, a világi körökben sincsennek kevesen, akik támogatnának ilyen terveket.

A Templomok a zsidóság életében központi szerepet játszottak. Az ún. salamoni Templom megépítését a

Királyok és Krónika könyvei a legapróbb részletekig bemutatják. Az elsõ Templomnak a babiloniak általi lerom-

bolása a Kr. e. 6. században a zsidó történelem lényegbevágó eseménye volt. Ugyanez vonatkozik a második

25

és a harmadik Templom

Ráadásul megerõsödni látszanak azok a körök, amelyek készülnek a harmadik Templom építésére, és modelleket készítenek, ókori eszközöket rekonstruálnak, és egyes papi öltözékeket az eredetivel azonos módon varratnak meg.

Templom lerombolására, amelyet közvetlenül a babiloni fogság vége után, a Kr. e. 5. század elején építettek fel, és Kr. u. 70-ben a rómaiak rombolták A zsidók már sok évszázada gyászolnak. Már sok évszázada állnak iszlám szakrális épületek ezeken a zsidók számára szent helyeken.

Stätte islamische Sakralbauten.

le. Azóta a zsidóknak egyetlen szentélyükbõl csupán a nyugati fal maradt meg, amely a nép körében a Siratófalként ismert. A nép ide jön imádkozni, felpanaszolják a Templomok lerombolását, és itt folytatnak a Mindenhatóval párbeszédet. A zsidó Av hónap kilencedik napja, amely a gregorián naptár szerint július-augusztusra esik,

egy gyásznap. A vallásos zsidók ezen a napon mindenütt gyászszertartásra gyûlnek össze, még a modern Izrael Állam is megemlékezik ezen a napon a Templomok lerombolásáról, így például kormányrendelet szerint minden szórakozóhely zárva tart.

A zsidók már sok évszázada gyászolnak. Már sok évszázada állnak iszlám szakrális épületek ezeken a zsidók számára szent helyeken. Ugyanakkor nem kevesen vágyakoznak egy harmadik Templom után, amint azt egy közvélemény-kutatás a közelmúltban kimutatta. Noha a közvélemény-kutatást egy olyan fórum végezte, amely egy további Templom felépítését támogatja, az eredmény mégis megegyezik egy korábbi kutatás eredményével, amelyet egy másik szervezet végzett.

A «Joint Forum of Temple Mount Organizations» szervezet által végzett kutatás azon kérdésére, hogy «Támogatja-e vagy ellenzi egy Templom felépítését a Templom-hegyen?» a megkérdezett izraeli zsidók 30 százaléka pozitív választ adott. Különben 45 szá-

26 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL CÍMLAP TÉMA HÍREK IZRAELBÕL • 2013/09

A Templom-hegy a zsidóság széles nyilvánossága elõtt alárendelt szerepet játszik, mivel a megkérdezettek 66 százaléka a Siratófalat nyilvánította a zsidóság legszentebb helyének.

a Templom-hegy területére, újabban nemzeti vallásos cionista körök jelentek meg, amelyek ezt már nem tolerálják. Egy növekvõ személyi kör megtörte ezt a hagyományt, amelyhez most már ortodoxok és ultra-ortodoxok is csatlakoznak. A Szentek szentjébe való belépés csak kizárólag a fõpapnak volt megengedett. Mivel azonban ma már nem lehet biztonsággal megmondani, hol volt pontosan a Szentek szentje a hegyen, tiltás kell megakadályozza, hogy a zsidók megszentségtelenítsék a helyet. Ráadásul megerõsödni látszanak azok a körök, amelyek készülnek a harmadik Templom építésére, és modelleket készítenek, ókori eszközöket rekonstruálnak, és egyes papi öltözékeket az eredetivel azonos módon varratnak meg.

Az ez évi Av havának 9. napja alkalmával a hivatalban lévõ lakásépítési miniszter, Uri Ariel a HaBeit HaYehudi párttól azzal keltett szenzációt, hogy a bibliai Shiloban állva jelentette ki, miszerint támogatja egy új Templom felépítését. Ennek ellenére meg kell mondani, hogy a Templom-hegy a zsidóság széles nyilvánossága elõtt alárendelt szerepet játszik, mivel a megkérdezettek 66 százaléka a Siratófalat nyilvánította a zsidóság legszentebb helyének. AN ■ zalék ellene szavazott, míg 25 százalék bizonytalan volt a válaszadásban.

A részletekbe menõ, alapos kutatás azonban kimutatta, hogy a vallásos zsidók 43 százaléka támogatja a harmadik Templom felépítését. Az ultra-ortodox és a nemzeti érzelmû ortodox zsidóság körében a támogatottság mindössze 20 százalék, míg a világi zsidók köreiben ez 31 százalék. Ellenben a megkérdezettek nagy többsége –azaz 59 százalékuk – abban egyetért, hogy legalább a Templom-hegynek 1967 óta érvényben lévõ status quo-ját kellene megváltoztatni, úgyhogy a semmiképpen sem csak muszlim szent hegyhez a zsidóknak is legyenek bizonyos jogaik.

Ezzel a háttérben érdemes megemlíteni, hogy néhány éve a vallásos

zsidóság körében egy új irányzat figyelhetõ meg. Amíg korábban elfogadták, hogy a zsidók nem léphettek be

Szép ajándék az egész családnak!

Bõvebben a szervezetrõl, amely támogatja a harmadik Templom felépítését: http:// www.templeinstitute.org/

Tízparancsolat The Ten Commandments amerikai animációs film (magyar szinkronnal)

DVD most akciós áron kapható 2200,-Ft helyett

799,-Ft ha postai úton kéri, az plussz postaköltség.

-Ft , 9 9 7 Ára:

Megrendelhetõ: 1135 Budapest, Palóc utca 2.; Telefon 061 3500-343, E-mail: ejfel@t-online.hu; www.ejfelikialtas.hu

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL 27 HADSEREG

Szír orvosok kértek segítséget izraeli kollégáiktól A Szíriában dúló harcok már 100.000 halálos áldozatot követeltek. Izrael e miatt a helyzet miatt egészen új problémával kénytelen szembenézni.

Zefat – Rövid jelentéseinkben többször is beszámoltunk arról, hogy szíriai sebesülteket Izraelben részesítenek orvosi ellátásban. E sorok írása közben a rádió déli híradásában jött a jelentés, hogy ismét egy kislányt szállítottak be a zefati Ziv-Kórházba szilánk okozta sérülésekkel. Idõközben az Izraelben kezelt szíriai civilek száma már elérte a százat. Több súlyos sebesültet már az izraeli orvosok sem tudtak megmenteni. Holttesteiket az UNDOF-csoport közremûködésével szállították vissza Szíriába.

A szír sebesültek többségét olyanok teszik ki, akiket az izraeli katonák közvetlenül a határ közelében találtak meg. A Ziv-Kórházban idõközben már jól felkészültek erre a helyzetre.

Mint minden izraeli kórházban, ott is dolgoznak orvosok és betegápolók, akiknek anyanyelvük arab, úgyhogy a kommunikáció nem jelent gondot.

Adódnak viszont más jellegû problémák: Lehetséges-e, hogy a kezelésre szoruló lázadók között az Al-Kaida emberei is elõfordulhatnak, úgyhogy a humanitárius ellátás ellenére jobb lenne talán vigyázni az ilyenekkel?

Vannak-e e személyek között olyanok, akik a minden megadott segítség ellenére kémtevékenységet folytatnak?

Hogy az ilyen kérdések nem lényegtelenek, azt az az incidens is jól mutatta, melyre nemrég került sor.

Egy Szíriából származó lázadónál, akit lõtt mellkasi és hasi sérülésekkel szállítottak be, a sürgõsségi osztályon végzett elsõ vizsgálatoknál

Idõközben az Izraelben kezelt szíriai civilek száma már elérte a százat.

egy kézigránátot találtak. A sürgõsségi osztályt rögtön evakuálták, és a hadsereg egységeit hívták, hogy ártalmatlanítsák a kézigránátot. «Ez volt az elsõ eset, hogy ilyen nálunk megtörtént», mondja a kórház igazgatója, Dr. Oscar Ambon. Hozzátartozik az is, hogy a páciensnek nem állt szándékában a gránátot a kórházi személyzet ellen bevetni. Õ egy tûzharc kellõs közepébõl került be az izraeli kórházba, és a gránátot így vele együtt hozták be.

Eközben további, újabb jelenség is kezd elharapódzni: Szíriai civilek lépik át a határt, hogy Izraelben jussanak orvosi ellátáshoz. Így keresett néhány hete egy apa kilencéves fiának Izraelben segítséget, aki félszemét veszítette el. Általában az a benyomás kezd megerõsödni, hogy a szír orvosoknak egyre nehezebb lesz a helyzetük ahhoz, hogy a sebesülteket megfelelõ módon elláthassák. Egyesek amiatt aggódnak, hogy az általuk nem kezelhetõ esetek mind Izraelbe kerülnek át. Így történt ez nemrég is, amikor egy 28 éves, súlyos, lõtt sérüléseket szenvedett férfire találtak rá, egy papírdarabka volt nála a megfelelõ kéréssel. A szír kezelõ orvos arabul fordult izraeli kollégáihoz, akikhez «Halló, tisztelt Sebész» megszólítással

Egy Szíriából származó lázadónál, akit lõtt mellkasi és hasi sérülésekkel szállítottak be, a sürgõsségi osztályon végzett elsõ vizsgálatoknál egy kézigránátot találtak.

üzent. Természetesen segítettek az emberen. Néhány héttel ezelõtt a Yediot Acharonot izraeli napilap interjút készített a Zefat-i kórház sürgõsségi osztályának vezetõjével. Dr. Amram Hadari többek között elmondta: «Legelõször 20 és 30 éves fiatalemberek voltak, most egyre gyakrabban találkozunk fiatalabb szíriai páciensekkel, olykor tizenévesekkel, de még gyerekekkel is.» Úgyhogy most már a Naharija-i, a haifai Rambam kórház és a Tibériásban mûködõ Poriah kórház is felveszi ezeket a sebesülteket.

Az izraeli véderõk (IDF) a határ közelében továbbra is készenlétben állnak minden szükséges beavatkozásra, hogy minél kevesebb súlyos esetet kelljen ambuláns módon ellátni. Ezenkívül izraeli katonák azok, akik a pácienseket a kórházakba kísérik, és ott felvigyáznak rájuk. Itt nem csupán saját biztonságukért kell aggódniuk, hanem gondolniuk kell a páciensekre is. Mivel nem tudni, hogy az emberek, akik Izraelbõl egy kezelésrõl visszatérnek, Szíriában milyen helyzettel találkoznak, ezért minimalizálják érintkezésüket az izraeli környezettel. Az orvosoknak szóló utasítás ezért az, hogy ezekkel a páciensekkel csupán orvosi témákról kommunikáljanak.. AN ■

28 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/09

HADÜGY

Az izraeli védelmi költségvetés drasztikus csökkentése A kormány mindenütt beveti a piros ceruzát, még a honvédelmi kiadásoknál is.

Jeruzsálem – Az izraeli véderõknek (IDF) nagyon szorosra kell húzniuk a nadrágszíjat. A kormány a védelmi költségvetést az elkövetkezendõ két évre több milliárd sékellel megnyirbálta.

Ezek között szerepelnek új beszerzések is, amelyeket a vezérkar amúgy okvetlenül szükségesnek tartott. Ezen kívül takarékossági tervet léptetett életbe. A következõ öt év során kereken hét milliárd sékelt (1,5 milliárd euró) kellene megtakarítani.

A légierõ és a harckocsizók bizonyos egységeit feloszlatják, hagyományos csapategységeket némelyspeciális egység javára csökkentenek, több ezer hivatásos katonát elbocsátanak, a gyakorlatok számát csökkentik, és hadihajókat selejteznek le. Számtalan egységnél lesznek összevonások és átszervezések.

Ezen felül átnézték a készleteket és különbözõ típusú harckocsikat, valamint harci gépeket és helikoptereket, továbbá szállító óriásgépeket részben tucatjával kínálnak majd eladásra. Így például 25 Kfir harci gépet adnak el baráti ország számára. A legtöbbet kínáló ország viheti el. Ily módon remélik, hogy jelentõsebb összeg jöhet be a kaszszába, hogy a csökkentést némiképpen ellensúlyozzák.

Izrael védelmi költségvetése és a hadsereggel kapcsolatos kiadásai olyan valami, mint a szent tehén. Ilyen rigorózus és drámai talán még soha nem is volt e téren a helyzet, amikor a piros ceruzát alkalmazták. Elsõ pillantásra az izraeliek számára ez fenyegetõen hathat.

Benny Gantz vezérkari fõnök magyarázólag fejtette ki: «Mi most egy forradalmi terv megvalósítása elõtt állunk. Ha ezt

néhány év alatt végrehajtjuk, akkor egy megváltozott hadseregünk lesz.» Õ ezalatt egyszerûen és pontosan egy kisebb, de nem kevésbé ütõképes hadsereget ért.

Az izraeli sajtóban kiemelték, hogy a védelmi költségvetés megnyirbálása csupán felerõsít egy folyamatot, ami már régen megindult. Az ország hadvezetése és politikusai ugyanis azon a nézeten vannak, hogy a jövõben nem lesz több, Izrael ellen indított, hagyományos háború. A legutolsó klasszikus harckocsicsata, ahogyan hiszik legalábbis, az 1973as Yom-Kippur háborúban játszódott le.

Következésképpen úgy látják, hogy az átszervezés célszerû lenne. Sokan még úgy is gondolják, hogy õk már rég feleslegesek, mivel a kiber-egységek és a rakétaelhárítók már nem csupán tegnap óta játszanak fontos szerepet. Ezen kívül egyre több személyzet nélküli jármû kerül bevetésre, amelyekkel ellenõrzik a határokat, kémtevékenységet folytatnak, és még a harcokban is szerepet

kapnak. Ebbõl kifolyólag a harcmezõn kevesebb katonára van szükség, mint kiképzett személyzetre, akik az ilyen technikát kezelik, úgyhogy az ilyen újítások személyzeti vonatkozásban is benyújtják a számlát.

Ennélfogva hangsúlyozta Moshe Ya’alon védelmi miniszter több interjúban is: «E lépésekre beérett meggondolásokat követõen határoztuk el magunkat, nagy felelõsségtudattal. Ezek az intézkedések magukba foglalnak olyan fegyverekbe és rendszerekbe történt befektetéseket, amelyek az IDF-et segítik abban, hogy minden ellenséges ország és szervezet elõtt járhassunk egy drámai lépéssel.» Ez bizonyosan így van, de a vita szakértõi körökben mégis tovább folyik arról, hogy valóban minden változtatás ésszerû-e. Így már heves kritika érte a repülõezred feloszlatását, amelyet a hadviselés megváltozásától eltekintve még mindig az izraeli hadsereg gerincének tekintenek. AN ■ Ilyen rigorózus és drámai talán még soha nem is volt e téren a helyzet, amikor a piros ceruzát alkalmazták. Elsõ pillantásra az izraeliek számára ez fenyegetõen hathat.

POLITIKA

Az EU-dekrétum kihatásai Az EU külügyi megbízottja Catherine Ashton elérte. Az Unió új irányvonala szerint mind a 28 tagjának megtiltja a befektetéseket, a támogatásokat vagy az együttmûködést azon izraeliekkel, akiknek lakhelye Ciszjordániában van.

Jeruzsálem – Izraelben megegyeznek a vélemények arról, hogy a külügyminisztérium egyik

magas rangú izraeli munkatársa fején találta a szöget, amint «földrengés» jelzõvel illette az Európai Unió kötelezõ

érvényû dekrétumát. «Elõször», ahogyan az izraeli napilap, a Haaretz idézi, «az EU errõl egy pontos írásos irányvonalat

29 hozott nyilvánosságra. Eddig csendes megbeszélések és megállapodások voltak, amelyek szerint az EU a zöld vonal másik oldalán nem aktivizálta magát.

Most ez formális, kötelezõ érvényû politika lesz.» A «zöld vonal» alatt az 1949es fegyverszüneti vonal értendõ, ami azt jelenti, hogy Izrael Államnak az 1967-es Hatnapos háború elõtti határa. De mit is mond ki az EU-nak ez a kötelezõ érvényû dekrétuma egyes részleteiben?

Az EU-határozat megtilt mindenfajta finanszírozást, ösztöndíjazást, kutatási támogatást vagy díjkiosztást azoknak az izraelieknek, akiknek lakhelye Ciszjordániában, a Golán magaslaton és Kelet-Jeruzsálemben van, amint mindenféle együttmûködést is. Ezzel az ún. «zöld vonal»-on túli zsidó intézményekkel való mindennemû együttmûködés beszüntetésérõl volna szó. Izrael Állam mintegy félmillió zsidó polgárát érintené ez az intézkedés.

Ezen felül az izraeliek a Haaretzbõl értesültek Ashton EU-s külügyi megbízott levelérõl, amit több EU-felügyelõnek küldött, és ebben az izraeli telepekrõl származó termékek megjelölésére vonatkozó világos szabályok elfogadását jelenti be. Az EU rögzíteni kívánja, hogy az ilyen termékeket ne a «Made in Israel» jelzéssel lássák el, hanem az európai vásárlók számára váljék egyértelmûvé, hogy ezek a telepekrõl származnak. Úgy a dekrétumot, mint az áruk megjelölésének szándékát Yigal Palmor, az izraeli külügyminisztérium szóvivõje «diszkriminatívnak» nevezte.

Továbbá hozzáfûzte: «Ha a vásárlókat informálni kell arról, hogy egy termék netán vitatott területekrõl származik, akkor ennek Európában és a világ minden vitatott fennhatóságú területein is érvényesnek kellene lennie.» Ezzel

Catherine Ashton

összefüggésben utalni kívánt többek között az EU és Marokkó között megkötött halászati megállapodásra. A szerzõdés szerint európai halászok hajóikkal halászhatnak Marokkó partjai elõtt, valamint a Marokkó által 1975-ben jogtalanul annektált, volt spanyol gyarmat, Nyugat-Szahara vizein is. E megállapodás kapcsán az EU Marokkónak megszavazott egy négy évre szóló, évi 40 millió eurós összeget.

Izraelben bosszankodnak emiatt a kettõs mérce és az Izrael ellenes egyértelmû politikai csapásirány miatt, ezzel az EU ugyanis bejelenti, hogy Izrael esetében más mércével mér, mint Törökország, Észak-Ciprus, Oroszország esetében Grúzia miatt, és a már említett Marokkót illetõen is. E témát érintõ állásfoglalásában Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kifejtette: «Elvárnám azt, hogy az EU elõbb sokkal sürgõsebb és égetõbb ügyekkel foglalkozzon, mint például a szíriai polgárháború (…). Izrael nem fogadja el a külföldi diktátumokat a határát illetõ kérdésben.» Továbbá kifejtette, hogy Izrael jövõbeni határait egyedül a palesztinokkal lefolytatott tárgyalások által lehetne meghatározni.

Izraeli szakértõk ugyanakkor a médiában, mint valódi buktatókra hívják fel a figyelmet, melyekre az európaiak dekrétumukat felépítik. Többek között a következõ kérdések vetõdtek fel: Szándékában áll-e az EU-nak az izraeli bankokat együttmûködésébõl kizárni, mivel azok rendelkeznek fióküzletekkel Kelet-Jeruzsálem arab és zsidó negyedében is, ott, ahol egyébként a város lakosságának kétharmada él? Hogyan gondolnak az izraeli vállalkozók vi-

szonylatában eljárni, akik a palesztinok érdekében indított EU-s projektekben részt vesznek? Ha ezek az EU-határozat alá esnek, akkor az érintené a palesztin városok tisztítóberendezéseit, kútjait és szeméttelepeit is. Kérdéses lesz még: Miként gondolja az EU a jövõben a jeruzsálemi Héber Egyetemmel való együttmûködést alakítani? A campus ugyan nem a «vitatottnak» mondott területen van, de a docensek között vannak, akik Kelet-Jeruzsálemben vagy a telepeken laknak. Röviden: Ha tehát az EU-dekrétum gyakorlati megvalósítására sor kerülne, az szinte az élet minden területét érintené – a gazdaságtól kezdve a tudományon át a mezõgazdasági fejlesztési projektekig és a környezetvédelemig, az ifjúsági cserékig, a sportig és a turizmusig, mivel akkor az izraeli vállalkozások kénytelenek lennének lemondani a betlehemi zarándokutakra meghirdetett ajánlataikat, ami egyébként a PA-nak éppúgy, mint a palesztin polgároknak jelentõs bevételt hoz. AN ■ Az «Izrael európai barátai» kezdeményezés honlapjához való hozzáférés: http://www. efi-eu.org/

TECHNOLÓGIA

A nagy teljesítményû tenyésztés világbajnokairól Izrael szinte naponta az újságok címoldalán szerepel. Azonban csak kevesen tudják, hogy az izraeliek a mezõgazdaságban is átlagosan 12.000 l tej/tehén/év teljesítménnyel világviszonylatban egyedülálló csúcsot értek el.

Egy vendégcikk Peter Ziegertõl, amely elõször az UFA-REVUE-ben jelent meg.

Mivel Izrael a szárazföldi utakon eléggé elszigetelt, a hazai gazdaságnak maximális termelésre kell beállnia. Az exporttermékekkel való ellátás csak légi vagy vízi utakon lehetséges,

ami természetesen nagyon sokba kerül. Izraelbe a 20. század kezdetén telepítettek elõször tejüzemeket azzal a céllal, hogy a lakosságot tervszerûen ellássák. A tejüzemek gyorsan a kib-

bucok szívéhez nõttek, de a szövetkezeteknek is, amelyek a sztálinista példakép szerint biztosították tagjaik megélhetõségét, és közben fejlesztették izraeli nemzeti öntudatukat. Azon-

30 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/09

ban a magán tejtermelõ farmok is, az ún. mosavok, tényleges támogatást kaptak az államtól a telepítéshez.

Alkotmány és fitnesz

Jelenleg majdnem 1000 tejtermelõ üzem létezik Izraelben, a tehenek kétharmada magánistállókban áll, a többi a kibbucokban. Így Izraelben 1,2 millió tehén él. Az izraeli tehenek évente átlagosan 11.667 kg tejet adnak. A barátságtalan és kemény külsõ feltételekkel a háttérben ez a teljesítmény szinte hihetetlen, még ha az összetevõk viszonylag alacsony értéket mutatnak is.

A régi babonát, miszerint a magas teljesítmény árt a termékenységnek, az izraeliek megcáfolták. A 420 napos borjazási idõvel is jelentõsen magasabb a teljesítményük, mint a német üzemeké. Mivel minden üzem csatlakozott a tejtermelés teljesítményének ellenõrzéséhez, ezek az adatok megbízhatóak.

A takarmányozás, a gondozás és az állatorvos valamint a gazdák közti együttmûködés mellett fontos szerepe van a tenyésztésnek is a siker elérésében. Az izraeliek ellentétben a klasszikus Holstein-Friesiai nagytenyészetekkel szemben megértették a szélessávú tenyésztés kiépítésének fontosságát, miközben a puszta tejtermelés mellett következetesen hangsúlyt fektetnek az alkati és fitnesz jellemzõkre is.

Damaszkíner marha

A szarvasmarha-tenyésztés alapját a damaszkíner marha képezi, amely egy helyi tejelõtehén fajta kiemelkedõen jól tûri a forróságot, és genetikailag ellenálló a hazai betegségekkel szemben. Ezt keresztezték az

Észak-Amerikából és Hollandiából importált bikákkal. Az F1-állatokat több generáción át különbözõ Import-Holstein bikákkal keresztezték. A mesterséges megtermékenyítés elterjedésével az 1940-es években a tenyésztés nagy lendületet kapott. Rövid idõ után már saját bikaállomány állt rendelkezésre a tenyésztésben, és ezzel a damaszkíner marhák szárazság és hõség iránti genetikai tûrõképessége továbböröklõdött, ami az izraeli körülmények miatt elengedhetetlen volt.

Az évtizedeken át tartó következetes és ellenõrzött tenyésztés által kialakult az izraeli Holstein marha a mai formájában.

Szigorú szervezés

A szigorúan vett tenyésztés mögött Izraelben egy érdekes szervezési struktúra rejlik meg: A mai tenyésztési szervezet ICBA (Israelian Cattle Breeders Association) már 1926-ban alakult, akkori nevén «Dairymen’s Union», és már három évvel késõbb megtartották az elsõ tejtermelési próbákat összesen 336 tehénnel.

A mesterséges megtermékenyítés kezdetével Izraelben számos kisebb megtermékenyítõ szervezet jött létre, amelyek egymás után beolvadtak a két nagy szervezetbe, az egyik az «On» északon, a másik a «Hasherut» délen. 2001-ben a két szervezet az ICBA védõszárnyai alatt egyesült a mai «Sion A.I.» megtermékenyítõ szervezetben.

Pároztatási program a csordatervezésben

A tejelõmarha-szektor különbözõ szervezeteinek szoros összefonódása és jó együttmûködése az izraeli tenyésztés sikerének jelentõs tényezõje.

Nemcsak a tejtermelés teljesítményét ellenõrzõ vizsgálat (MLP) adatait gyûjti össze és értékeli megbízhatóan az ICBA, hanem a «Hachaklait» állatorvosi szövetség adatait a tehenek fiziológiai és ginekológiai állapotáról, valamint tõgyegészségügyi adatokat is a «National Service for Udder Health and Milk» (Nemzeti szolgálat a tõgy, egészség és tej vizsgálatára) szervtõl és információkat a vágóhidaktól a vágómarhákkal kapcsolatban. Ez a hálózat azért lehetséges, mivel az ICBA néhány évvel ezelõtt saját számítógépes központot hozott létre, és ennek alapján sok további számítógépes programot fejlesztett ki. Itt fejlesztették ki

az átfogó csordamanagement-programot NOA elnevezéssel, amellyel az izraeli tejtermelõ üzemek majdnem 50 %-a dolgozik. E program célja a szokásos csordanyilvántartás mellett a különbözõ szervezetek összekapcsolása az egyes üzemekkel, miközben az adatokat automatikusan továbbadják és feldolgozzák. Többek között a NOA egy párosítási programot is tartalmaz, amelyhez Sion megtermékenyítési technikusai is folyamodnak.

Szelekció a gazdaságosság szempontjából

A PD01 szelekciós indexet, amely minden bikát és tehenet kiértékel, gazdasági szempontok szerint fejlesztették ki. A célja az üzemi nyereség maximálása. A takarmány ára mellett a tejszállítás költségét, valamint a fixköltségeket is figyelembe vették.

Az indexbe beszámít a tej mennyisége mellett a zsír- és fehérjemennyiség, de a tehén sejtszáma és termékenysége is.

65 % sûrûség

Egy csúcsteljesítményhez szükséges adag takarmánykoncentrátum 65 % száraztakarmányt tartalmaz, a fennmaradt 35 % alaptakarmány-rész kétharmad gabonasilóból és egyharmad kukoricasilóból áll. Egy ilyen adag fedezi a tehén óriási energia- és tápanyagszükségletét. A szoptatás elsõ harmadában csökkent testi kondíciójú tehenek nem is találhatóak Izraelben. Ennek a High-Input-High-Output stratégiának azért is van értelme, mert az alaptakarmány ára jelentõsen magasabb, mint Közép-Európában. ■ Elõször megjelent: UFA-REVUE 6/2013, www.ufarevue.ch;

Smith J. Oswald A legcsodálatosabb történet Valószínûleg azt hiszed, hogy mivel Isten már mindent elõkészített a te üdvösségedet illetõleg, neked semmit sem kell tenned.

Milyen tévedés! Nem látod, hogy neked el kell fogadnod Istennek ezt az ajánlatát? A Biblia ezt mondja: «Válassz, vegyél, fogadd el!» Az üdvösséget már elkészítették, de neked ezt el kell fogadnod. Én felajánlhatok neked egy pohár vizet, de neked azt el kell venned. Az orvos felírhat, rendelhet számodra egy orvosságot, de milyen hasznod lesz belõle, hogyha azt nem veszed be? Jézus Krisztust neked el kell fogadnod ahhoz, hogy üdvösséged legyen. Óh, én Barátom, fogadd el Krisztust! «Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az õ nevében» (Jn 1,12).

1450,- Ft

Wim Malgo József Jézus

Az Ószövetségben aligha találunk még egy olyan személyiséget, aki oly csodálatos módon mutathatná be Jézus Krisztust és az Õ földi életét, mint József, Jákob fia. A szerzõ úgy próbálja meg továbbadni József történetét, hogy az olvasó érezheti a Jézussal meglévõ párhuzamokat, mert ahogyan Pál mondja, minden igehirdetés célja: «... hogy minden embert tökéletessé tegyünk a Krisztusban.» (Kol 1,28)

ég a követ téshez Marcel Malgo - Segítség követéshez «Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel naponként a keresztjét, és kövessen engem» (Lk 9,23).

Ehhez az igaz hitben járó követéshez ad biblikus alapon álló válaszokat és tanácsokat Marcel Malgo e könyvében. Fogadjuk meg ezeket, hogy életünk gyõzelmes legyen.

410,- Ft Norbert Lieth Az antiszemitizmus nagy tévedése Eszter királyné történetén keresztül megtudhatjuk, a mindenható Isten hogyan tartott mindent ellenõrzése alatt – akkor, és tart ma is!

1450,- Ft

Költségek: 1100,-Euró + repülõ költség Az 1100.-Euró tartalmazza: a szállás reggeli és vacsorát, minden a programban szereplõ belépõjegyet, helyszinen való klímatizált busz költséget.

Valamint az izraeli repülõtéri transzfer költségét. En Gevben az ebédet és a hajó költségét.

Nem tartalmazza: Biztosításokat, borravalókat, italfogyasztást és a magyar repülõtéri transzfert. *Változtatás jogát a szervezõk fenntartják.

FONTOS: Az Éjféli Kiáltás Misszió Bibliatanulmányút szervezését a haifai Beth Shalom és Palex izraeli utazási irodával együttmûködve végzi. Úti célunk a Szentföldre: zarándokút és a Biblia helyszínen való jobb megismerése.

Jelentkezni lehet: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2. ; Tel: (1) 33 99 490; www.ejfelikialtas.hu

Ára: 350,-Ft

850 Euro +repjegy

2013. november 1–10.

10 nap

Jézus nyomán

Izraelben 1100 Euro +repjegy