Hírek Izraelből 2014 05 by Éjféli Kiáltás Misszió

2014 május / 5774

HÍREK

Nr.

www.hirekizraelbol.hu

Izrael és

Amerika

‫בית שלומ‬

Segítse Izraelért végzett munkánkat!

1%-ával!

a munkatársunk!

Legyen Ön is

adója

A Misszió adószáma:

Harc az antiszemitizmus ellen

19622897-2-41

Támogathatja az 1%-on kívül is missziónkat, szívesen fogadjuk adományaikat a következõ bankszámlaszámra: MKB bank: 10300002-20510628-00003285

Bibliai tanulmányutak Izraelbe

Éjféli Kiáltás Misszió • www.ejfelikialtas.hu

ELÕSZÓ

Kedves Izrael-barátok

19 29

CÍMLAPON: IZRAEL ÉS AMERIKA

Rövid jelentések

Abbasztól nem várható aláírás

«Izraelnek, mint a zsidó nép államának jelentõsége»

Figyelemreméltó Merkel-látogatás Izraelben

Az ukrajnai konfliktus zsidó aspektusa

Veszély Izrael északi határainál

Iráni fegyvercsempészeket lepleztek le

«Izrael rég nem volt már ilyen jó pozícióban...»

A keresztyének helyzete Szíriában

Megtalálták a náci tetováló bélyegzõket

Újabb vásárlók az izraeli földgázra

Izrael-díj az Alzheimer-kór elleni gyógyszer kifejlesztéséért

Új minõsítés az Assaf Harofeh Kórháznak

BIBLIA ÉS IZRAEL Az utolsó támadás Izrael ellen

Sok keresztyén kérdezi mostanában a 2014-ben és 2015-ben négyszer egymás után megismétlõdõ holdfogyatkozás kapcsán, melyek mindegyike éppen bibliai zsidó ünnepnapokra, a páskára és a szukkotra esnek, hogy hordoznak-e ezek valamiféle profetikus, végidõkbeli jelentést? Ennek a konstellációnak nyolcszor kellett (kell) elõfordulnia az elmúlt 2000 évben, és az utolsó három alkalom a zsidó nép számára fontos eseményekkel állt kapcsolatban. 1493-94-ben történt a zsidók kiûzése Spanyolországból. 1949-50-ben alakult meg Izrael Állam. 1967-68-ban volt a Hat napos háború és Jeruzsálem újraegyesítése zsidó fennhatóság alatt. A végidõkrõl beszélve Jézus világosan utalt arra, hogy az égen jelek lesznek láthatóak, amint a Lk 21,25-26 leírja: «És akkor jelek lesznek a napban, a holdban és a csillagokban, a földön pedig a tenger zúgása és háborgása miatt kétségbeesnek a népek tanácstalanságukban. Az emberek megdermednek a félelemtõl és annak sejtésétõl, ami az egész földre vár, mert az egek tartóerõi megrendülnek.» Ha ezzel kapcsolatban más igehelyeket is megvizsgálunk, megérthetjük, hogy a végidõkrõl szóló próféciák sokkal megrázóbb és lényegbevágóbb eseményekrõl szólnak, mint csupán a nap- vagy a holdfogyatkozás úgy, amint az az idézett igevers végén is áll: «…az egek tartóerõi megrendülnek.» Tehát kozmikus megrázkódtatások által kiváltott események várhatóak. A Jóel 3,3-4 próféciája a legjelentõsebb e tekintetben, ott ez áll: «Csodás jeleket mutatok az égen és a földön: vért, tüzet és füstoszlopokat. A nap elsötétül, a hold vérvörös lesz, mielõtt eljön az ÚR nagy és félelmetes napja.» Itt egyértelmûen hatalmas eseményekrõl olvashatunk, amelyek az emberiséget rettenettel töltik el. A füstfelhõk minden bizonnyal vulkánkitörésekre utalnak, amelyek olyan erõsek lesznek, hogy a napot és a holdat is elsötétítik. Azonban ezek a holdfogyatkozások a zsidó ünnepnapokon valószínûleg jelek, Isten figyelmeztetése Izrael népéhez, hogy Izrael számára döntõ események állnak az ajtó elõtt. Ugyanis zsidó értelmezés szerint a napfogyatkozás a nemzetek, a holdfogyatkozás pedig Izrael számára adott jelek. Helyes és tanácsos is, hogy azok, akik az Urat és az Õ Szavát ismerik, figyelnek a jelekre, melyekrõl a Biblia beszél, és így tudják, hogy mielõtt az Úr nagy és félelmetes napja eljön, Isten figyelmeztetõ jeleket fog adni, amint az a Jóel 3,4-ben áll. Úgy gondolom, hogy az ilyen figyelmeztetõ jelek különösen azoknak adatnak, akik ismerik Isten Szavát, hiszen a világ nem fogja felismerni, hogy azok mögött isteni üzenet áll. Így volt ez Ábrahámmal is, akit Isten barátjának neveztek, hiszen Isten így szól az 1Móz 18,17ben: «Az ÚR ezt mondta: Eltitkoljam-e Ábrahám elõl, amit tenni akarok?» Az Úr Maga nevez bennünket a Jn 15,15-ben barátainak: «Többé nem mondalak titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Titeket azonban barátaimnak mondalak, mert mindazt, amit hallottam az én Atyámtól, tudtul adtam nektek.» Hálás vagyok, hogy mi mennyei Urunk barátaiként az idõk jeleit megérthetjük, hogy aszerint alakítsuk életünket. A mi Urunk barátaiként köszöntelek benneteket szívélyes Shalommal Fredi Winkler

Hírek Izraelbõl | 2014/05

Izrael és Amerika

CÍMLAPON

Izrael és

Amerika

Hírek Izraelbõl | 2014/05

Izrael és Amerika

Az USA az az ország és világhatalom, amely Izraelt mindig segítette és támogatta. Ezért következzenek itt olyan cikkek, amelyek az Amerika és Izrael közötti kapcsolatokat különbözõ szemszögbõl világítják meg. Egyfelõl Amerika Izrael mellett áll - a lakosság nagy többsége, másfelõl azonban nagy nyomást gyakorolnak Izraelre, hogy a palesztin foglyokat, akiknek vér tapad a kezükhöz, szabadon bocsássák, és az országot kétállamiságú megoldásba kényszerítsék. Arra is szeretnénk emlékeztetni, hogy a történelemben még soha nem létezett palesztin állam, és hogy az ország Izraelhez tartozik. Nem kisebb, mint Isten adta ezt az országot Izraelnek. Számos bibliavers tanúskodik errõl: 1Móz 12,7; 17,8; Józs 1,2-4 stb. Nem feltétlenül kell legyinteni, amikor a bibliai próféciák magyarázói Amerika szerepét az ókor világuralkodójához, Koreshez hasonlítják, akit Isten azzal bízott meg, hogy támogassa a zsidókat, segítse õket visszatérni Erec Israelbe, hogy Jeruzsálemben felépítsék a Templomot (vö. Ézs 44,28 és 45,1-4). Olvasd el a következõ két cikket, hogy ezeket az összefüggéseket jobban megértsd. Amerika különben nem hiába vált minden idõk legnagyobb és legerõsebb világhatalmává, Isten ígéretének következménye ez: «Megáldom a téged áldókat, s megátkozom a téged gyalázókat» (1Móz 12,3). Természetesen tudjuk, hogy egy napon Amerika is, mint minden nemzet szembefordul Izraellel (vö. Zak 12,1-4; 14,2-4; l. «Az utolsó támadás Izrael ellen» címû cikket, S. XX). Máskülönben a bibliai próféciák egyebet nem mondanak Amerikáról, még ha az USA, mint nyugati nemzet, mindenképpen része lehet az újra megalakuló Római Birodalomnak. A végidõkbeli Római Birodalom nagyobb területet is felölelhet, mint Európa. És ha megtörténik az, hogy minden nemzet felvonul Jeruzsálem ellen, akkor fog visszajönni az Úr Jézus, lábai az Olajfák hegyén fognak állni, CM∎ amikor megváltja népét!

Obamát bírálat érte Izrael miatt Ha külpolitikai kérdésekrõl van szó, Obama, amerikai elnök, sokaktól nagyon rossz osztályzatot kap. Az Ukrajnában és a Krím-félszigeten végbemenõ fejlemények alapján sok bíráló megalapozottnak véli kritikus álláspontját.

A hivatalban lévõ amerikai elnök, Barack Obama külpolitikai tévedéseinek listája kritikusai szerint hosszú, nagyon hosszú. Ha e felsorolást követni akarjuk, elõször az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktust kell megemlítenünk, amelyben Amerika nem foglalt állást, hanem csendben félrehúzódott. Ezután következhet Obama állásfoglalása Iránnal szemben a szankcióktól a tárgyalásokig, melyeknek eredménye több mint kétséges. Következõként Obama tétovázó magatartása jöhet szóba a szíriai polgárháború fejleményeivel kapcsolatban. Jóllehet fennhéjázó módon bizonyos határokról beszélt, melyeket semmilyen körülmények között sem szabadna túllépni, a szír diktátor, Bashar al-Assad, mégis pontosan azt tette. Amikor pedig Obamának cselekednie kellett volna, tétovázott. Amikor az amerikai flotta Szíria elõtt állomásozott, azzal, hogy semmit nem tett, igencsak rossz pozícióba hozta saját magát. Ezt a listát folytatni lehet az úgynevezett «arab tavasz» eseményeivel, és fõleg Egyiptommal szemben tanúsított magatartásával, de ide lehet sorolni az Izrael és a Palesztin Autonómiahatóság közti béke-megállapodások ügyében tett fáradozásait is. Obama politikai manõverei a legjobb esetben is óriási kérdõjelet vázolnak képességeit és kompetenciáját illetõen, hogy az Egyesült Államok elnökének pozíciójában sikerül-e valamilyen befolyást is gyakorolnia. Sokan, akik dühösek voltak, ami-

kor a Nobel békedíjjal kitüntették, és azok, akik a kitüntetést elsietett babérkoszorúként értékelték, most pesszimista állásfoglalásukat beigazoltnak látják. Izraelben észrevették Obama gyengélkedõ külpolitikáját, de inkább hallgattak. Éppen a jelenlegi közel-keletei helyzetre való tekintettel Izrael politikai vezetõ rétege nem tartja bölcs dolognak az amerikai elnökkel összetûzésbe kerülni, és viszályt vagy szakítást kockáztatni. A kormány egyik képviselõje –Mosche Jaalon védelmi miniszter – azonban nem tudta a száját tartani. Noha nemtetszésének Obama tévedéseivel és hibáival kapcsolatban csupán zárt ajtók mögött adott hangot, megjegy-

Hírek Izraelbõl | 2014/05

Izrael és Amerika

zései mégis nyilvánosságra kerültek. Jaalon nemcsak Obamát bírálta, hanem rögtön levonta a következtetést is: Izrael csak saját magára számíthat, mindenekelõtt akkor, ha az iráni atomkutatási programról van szó. Jaalon végül arra kényszerült, hogy kijelentései miatt bocsánatot kérjen. Izraelben oda kell figyelni arra, hogy egyáltalán merjenek-e kritikát gyakorolni Obamával szemben, Amerikában azonban ez másként néz ki. Az USA-ban egyre hangosabbá válik a jelenlegi kormány és Obama elnök vezetési stílusa elleni kritika. Különösen erõs hangon nyilatkozott eddig Ted Cruz amerikai szenátor. Cruz, aki republikánusként az ellenzékhez tartozik, legutóbb a krími válság miatt mennydörgött Obama ellen, aztán súlyos szemrehányásokat tett az amerikai elnöknek közel-keleti politikája miatt is: «Obama a modern idõk legellenségesebb érzületû amerikai elnöke Izraellel szemben», mondta. Aztán továbbra sem rejtette véka alá nézeteit: «Az elnök békülékeny politikája Iránnal szemben elõkészíti a talajt izraeliek vagy akár amerikaiak millióinak lemészárlásához.» Ez a tekintélyes szenátor, aki már, mint lehetséges elnökjelölt jöhet szóba a 2016-os választásokon, ráadásul azt a nézetet vallja, hogy mond Obama amerikai elnök, mind a külügyminisztere, John Kerry az Izrael és a Palesztin Autonómiahatóság között folyó tárgyalásokat az elképzelhetõ legrosszabb módon vezeti. Nézete szerint az USAnak az a feladata, hogy «segítsen a béke megteremtésében», de semmi esetre sem az, hogy «Izrael biztonságát bármi módon is veszélyeztesse». Azonkívül Amerikának az lenne a kötelessége, hogy «Izraellel különleges kapcsolatokat építsen ki», és úgy látja, hogy ezt Obama és kormánya elhanyagolja. Ezért leplezetlenül kijelentette, az mégsem tûrhetõ, hogy a palesztinoknak megengedik, hogy «továbbra is ragaszkodjanak a terror alkalmazásához, és még mindig vonakodjanak attól, hogy a zsidó államot elismerjék». Majd levonta a következtetést: «Így nem szabad békeszerzõdést kötni.» ZL∎

Hírek Izraelbõl | 2014/05

Amerika figyelemreméltó Izrael-barát magatartása Míg a Fehér Ház, azaz az amerikai kormány Barack Obama elnökkel az élen, nyomást igyekszik gyakorolni Izraelre, addig az amerikai Képviselõház támogatásáról biztosította a zsidó államot.

Nemsokára megrendezik az amerikai Képviselõház választásait, amely a szenátussal együtt az amerikai kongresszus két kamaráját alkotja. A Képviselõház küldöttei a nép közvetlenül választott képviselõi, akiket a saját szövetségi államuk küld. A Képviselõház most egy határozattal lépett a nyilvánosság elé, ami az Egyesült Államok jelenlegi kormányának irányvonalát tekintve igencsak figyelemreméltó. A képviselõk Izrael Államot «Amerika központi stratégiai partnerének» nyilvánították. Egy egyedülálló nyilatkozatról van szó, amely a zsidó államot olyan státuszba emelte, melyet az USA egyetlen szövetséges partnere sem élvez.

A határozat, melyet nagy többséggel fogadtak el – 410 igen szavazattal egy darab nem szavazat ellenében a 435 képviselõbõl – szorosabb együttmûködésre való felhívást is tartalmazott. Többek között a rakétavédelmi rendszerek fejlesztésének területén, az Izraelben lévõ amerikai fegyverarzenál növelésében szükség esetén, valamint a belsõ biztonság, az energia, a mezõgazdaság területén. Peter Roskam, a republikánus párt képviselõje, e nyilatkozat egyik kezdeményezõje, ezzel kapcsolatban elmondta: «A Képviselõház ismételten megerõsítette, hogy Amerika és Izrael között különleges és merész kapcsolatok állnak fenn, és amellett foglalt állást,

Arno Froese Peter Roskam, a republikánus párt képviselõje: «A KÉPVISELÕHÁZ ISMÉTELTEN MEGERÕSÍTETTE, HOGY AMERIKA ÉS IZRAEL KÖZÖTT KÜLÖNLEGES ÉS MERÉSZ KAPCSOLATOK ÁLLNAK FENN, ÉS AMELLETT FOGLALT ÁLLÁST, HOGY IZRAEL ÁLLAMNAK JOGA VAN AZ ÖNVÉDELEMHEZ. »

120 kérdés

a bibliai próféciákról hogy Izrael Államnak joga van az önvédelemhez. A kényes helyzet et a Közép-Keleten – kezdve az iráni ni törekvésekkel, hogy atomfegyver er birtokába jussanak, a polgárhááborún át, amely Szíriában tombol, ol, egészen a politikai földrengésig ig Egyiptomban – kivétel nélkül a zsisidó állam létezésének jelentõségét ét hangsúlyozza, amelynek fennmaaradását egy biztonságos és stabil bil Izrael keretein belül lehet szavatololni.» Roskam több mint bizakodónak ak mutatkozott azzal kapcsolatban, n, hogy ezt a határozatot a szenátus, s, az amerikai kongresszus második ik kamarája is átveszi, és az Egyesült ült Államok hivatalos deklarációja forormájában Obama elnök is aláírja, és ez által ratifikálja. A zsidó lobbi Washingtonban, az AIPAC (The American Israel Public lic Affairs Commitee) köszöntötte ezt a határozatot, és kívánatosnak nevezte te ennek továbbfejlesztését törvény forormájában, valamint «a két szövetséges es partner, Amerika és Izrael kapcsolaami tainak drámai megerõsítéseként, ami a fenyegetettség és a közel-keleti új es kihívások tekintetében különleges jelentõséggel bír». ZL∎

A Biblia prófétai szavai sok olyan isteni kijelentést tartalmaznak, amelyek már beteljesedtek. Ezek közé tartoznak a zsidók egész világon való szétszóródtatása, a Messiás eljövetele, halála és feltámadása, valamint a zsidó népnek a végidõk során bekövetkezõ visszatérése Izrael földjére. Még a nagy szkeptikusok is elismerik, hogy már nagyon sok bibliai prófécia beteljesedett. De vajon érvényes ez napjainkra is? Mond a Biblia a jövõnkrõl valamit? Arno Froese az Éjféli Kiáltás (Midnight Call) és a Hírek Izraelbõl (News from Israel) folyóiratok amerikai kiadásának fõszerkesztõje a végidõk történéseinek 120 égetõen aktuális kérdésére válaszol.

T F ,-

0 5 2 +PO

ÉG

S LT

Ö AK ST

-Mikor épül meg Jeruzsálemben a Templom? -Hol van a szövetség ládája? -Átélhet-e Izrael egy tartós békét? -Ki az Antikrisztus? -Mi lesz Amerika jövõje? -Mit jelent a 666-os szám? -Mi a nagy nyomorúság, -Ki a 144 000? -Felépül-e a régi Babilon? -Atomháború elõtt állunk? Az ilyen és ezekhez hasonló kérdések vezetnek be egy nagyon izgalmas témába.

Rövid jelentések  Március közepén került sor a Szderot városa elleni, évek óta legsúlyosabb rakétatámadásra. Rövid idõn belül több tucat Kasszam-rakétát lõttek ki a város irányába. Ennek ellenére Izraelt nem érték súlyos veszteségek, sebesültek is alig voltak, pedig a támadás Ashkelont és Asdodot is érintette. Az áldozatok csupán sokkos állapotba kerültek.  A Hamasz a Gázai-övezetben a hét évvel ezelõtti hatalomátvétel óta a legsúlyosabb pénzügyi válságát éli meg. Alig képes kifizetni a béreket. A Hamasz bevételeinek kétharmadát elveszítette, mivel Egyiptom lerombolta a határán lévõ csempészalagutakat. Az egyiptomiak szerint eddig 1.370 ilyen járatot romboltak le. Kevésbé reményteli a Hamasz számára az a hír is, miszerint Egyiptom fontolgatja, hogy a Hamaszt terrorista egyesülésnek nyilvánítja.  Tunézia megtiltotta egy norvég sétahajó izraeli utasainak, hogy részt vegyenek egy turista kiránduláson. A cég vezetése azonban úgy döntött, hogy nem hajt fejet a tilalom elõtt: «Szeretnénk tudatni a tunéziai és a világ más kikötõivel is, hogy vendégeink ilyen ön-

kényes diszkriminációját nem tolerálhatjuk.»  Izrael szerzõdést írt alá az USAval a Vaskupola rakétaelhárító rendszer további fejlesztésérõl. Az USA 429 millió dollárral támogatja további kilövõrámpák gyártását, továbbá a rendszer személyzetének kiképzését, amely az 50 km hatótávolságú rakéták megsemmisítésére alkalmas, és ez Izraelben évek óta bizonyítja kiváló képességeit.  Jogerõre emelkedett a törvény, minek alapján megemelték a pártoknak az izraeli parlamenti bejutáshoz szükséges százalékos küszöbét. Sokan ebben «antidemokratikus» lépést vélnek felfedezni, mivel éppen a kisebb arab pártokat érinti hátrányosan. Mindenesetre a Haifa Egyetem egyik tanulmánya mutatta ki, hogy éppen ezek a pártok, ha összezárnak, a törvénybõl tartósan profitálhatnának, és jelenlétüket a Knesszetben még inkább kiépíthetnék.  Izrael egyik arab polgára egy ciszjordániai palesztin társával több éves börtönbüntetést kapott, mert 2012 novemberében (a «Tûzoszlop hadmûvelet» idején) egy mobil tele-

fonról mûködtetett bombát helyezett el egy Tel Aviv-i buszon. A merényletben 24 személy sérült meg.  Az ún. Selfie-App CamMe (egy alkalmazás mobiltelefonos fotózáshoz) az izraeli PointGrab cégtõl a világ legjelentõsebb mobilkommunikációs kiállításán, a Mobile World Congress-en Barcelonában a leginnovatívabb alkalmazásért nyert díjat. Ezzel a díj ismét Izraelbe került.  A jeruzsálemi egyetemi klinika, a Hadassah pénzügyi nehézségekkel küzd. A rossz menedzselés és hibás tervezés odavezetett, hogy a fizetéseket nem tudják kifizetni, és a beszállítók is várnak a pénzükre. Egy bírósági határozat kizárta a sztrájkot, és határidõt szabott a helyzet kezelésére.  A Tel-Aviv-i Marathonon a résztvevõk számának 25 %-os növekedését könyvelhették el. Összesen kereken 40.000 futó vett részt az eseményen. Egy kenyai versenyzõ nyerte a marathont, melyet elsõ alkalommal 1934-ben rendeztek meg Dizengoff polgármester kezdeményezésére.  Názáretben, Izrael legnagyobb arab városában 1994 óta látja el hi-

Hivatalos forrásból kitûnik, hogy Netanjahu ötéves hivatali ideje alatt átlagban 1.443 új lakást építettek a telepeken. Elõdje, Ehud Olmert (2006-2008) alatt ez a szám 1.702 volt. Õ elõtte Ariel Scharon (2001-2006) évente átlagban 1.652 lakést építtetett.

Hírek Izraelbõl | 2014/05

BENJAMIN NETANJAHU ÉVES ÁTLAGBAN

EHUD OLMERT ÉVES ÁTLAGBAN

ARIEL SHARON ÉVES ÁTLAGBAN

1.443

1.702

1.652

új lakást épített a telepeken

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

vatalát polgármesterként a keresztyén Jerayssi, jóllehet a keresztyének itt már évek óta kisebbségben vannak. A legfelsõbb bíróság határozatára sor kerülhetett a polgármesteri választás megismétlésére, melyben a hivatalban lévõ polgármesterrel szemben a muszlim Ali Salam alulmaradt.  A Knesszet különbizottsága, amely felelõs a katonai szolgálat új szabályozásának igazságos teherelosztásáért, engedélyezte a kötelezõ katonai szolgálati idõ 36 hónapról 32 hónapra történõ lerövidítését.  A Menningen melletti Allgäu repülõtér (Németország) a nyári hónapokban ismét állandó kapcsolatban lesz Tel Avivval. Minden pénteken onnan indulnak az Israir-Airlines gépei Izrael felé és onnan újra vissza. Ezt igénybe veszik izraeli utas szervezõk is, akik vendégeik számára Dél-Németországba szerveznek körutazásokat és kirándulásokat.  Egykor a Maariv volt Izrael legolvasottabb újságja. Már jó egy éve, hogy a lap anyagi nehézségekkel küzd, és úgy néz ki, hogy teljes csõd elõtt áll, mivel az új befektetõ és attraktív elõfizetési ajánlatai ellenére továbbra is veszteséges.  A jeruzsálemi Izrael Múzeum egyik raktárában a holt-tengeri tekercseknek apró darabkáira bukkantak, amelyeket más leletekkel együtt ott felejtettek és tároltak. Most a lencseszem nagyságú darabkák tartalmát is megfejtik.  Edmond Levy bíró, aki többek között Rabin gyilkosát is rács mögé juttatta, és más jelentõs per bírája volt, 72 éves korában elhunyt. A legfelsõbb bíróság késõbbi bírája 9 évesen (1951) családjával Irakból vándorolt be Izraelbe, ahol késõbb a Likud követõjeként csinált karriert a helyi politikában.  Éremesélyes egy sem volt az öt izraeli sportoló közül a Szocsiban megrendezett téli olimpián – õk név szerint a mûkorcsolyázó Alexei

Bychenko, Evgeni Krasnopolski és Andrea Davidovich, a rövidtávú sífutó Vladislav Bykanov valamint a szlalom specialista sportolónõ Virgile Vandeput. De amit aligha vett észre valaki: Õk és a 20.000, többnyire Észak-Amerikából érkezett zsidó látogató igénybe vették a kóser étkeztetést és a vallási infrastruktúrát. Szocsi zsidó közössége mintegy 3.000 tagot számlál.  Az izraeli kormány elhatározta, hogy felemeli a Holokauszt-túlélõk anyagi támogatását, úgyhogy további túlélõk juthatnak pótlólagos nyugdíj-kiegészítésekhez.  A Moody’s nemzetközi hitelminõsítõ az izraeli bankrendszert ismét «stabil»-ként sorolta be. Az elmúlt két évben a besorolás negatívan alakult, mivel a globális gazdasági helyzet akadályként állt Izrael növekedési törekvéseinek útjában. A Moody’s 2014-re Izrael gazdaságának 3,4 %-os növekedését várja.  Egyiptom nem élt Izrael ajánlatával, hogy az izraeli-egyiptomi határon, a Tábánál végrehajtott merénylet áldozatait a közeli Eilat kórházába szállítsák, és így a sebesülteket a száz kilométerre, a Sínain lévõ kórházba vitték.  A Csendes-óceáni Allianzhoz tartoznak Chile, Kolumbia, Mexikó és Peru. Costa Rica éppen most áll a csatlakozási eljárás alatt. A kolumbiai Cartagenaban megtartott ülésen öt megfigyelõ státuszban lévõ államot vettek fel: Izrael, Finnország, India, Marokkó és Szingapúr. Ezzel a tagok száma 30-ra emelkedett. Ezekhez tartoznak többek között az USA, Kanada, Franciaország, Németország, Svájc és Törökország.  Finnország miniszterelnöke Jyrki Katainen Izraelt példaképnek tekinti az ország gazdaságának megújítása terén. Mindkét ország induló feltételei és törekvései nagyon hasonlatosak, mondotta.  Elsõ alkalommal vett részt Izrael az ENSZ JUSCANZ elnevezésû or-

Nemzedékünk sok próbatétele közben igen szükséges annak vizsgálata, hogy miként viseljük el azokat. Igen jó mérlegelési lehetoség ehhez a minden korok emberénél nagyobb próbatételek között szenvedett Jób.

Ára: 350,- Ft+postaköltség szág-csoportjának egyik ülésén. Ezzel Izrael az ENSZ harmadik bizottságának egy fontos érdekcsoportjához tartozik, amely az emberi jogok és szociálpolitika témaköreivel foglalkozik. A JUSCANZ csoport a nem az EU-hoz tartozó demokratikus ipari országokból tevõdik össze, köztük van az USA, Kanada, Ausztrália, Japán, Újzéland, Dél-Korea és Norvégia. Izrael ENSZ nagykövete, Ron Prosor errõl elmondta: «Egy történelmi jogtalanság nyert orvoslást. Aki nagyra tartja az emberi jogokat, az üdvözölheti ezt a hírt. Izrael csatlakozása demokráciánk értékítéletének elfogadását jelenti a nemzetközi közösség részérõl. A Közel-Keleten, egy olyan régióban, ahol nõket köveznek meg, és üldözik a kisebbségeket, mi az emberi jogok világítótornyaként állunk ki az egyenlõ bánásmód és szabadság mellett.» AN ∎

Hírek Izraelbõl | 2014/05

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

VENDÉGKOMMENTÁR

Abbasztól nem várható aláírás Prof. Shlomo Avineri a jeruzsálemi Héber Egyetemen tanított a politikai tudományok szakán. A nyugdíjazott akadémikus kiemelkedõ ismerõje a Közel-Kelet politikai válságának. Izrael berlini nagykövetsége nyilvánosságra hozta egyik kommentárját, amely megjelent a Haarec napilapban is. Ezt írja:

Ehud Olmert miniszterelnökként 36szor (vagy talán 37-szer?) találkozott a Palesztin Autonómiahatóság (PA) elnökével, Mahmoud Abbasszal anélkül, hogy megállapodást kötött volna vele. Ennek ellenére semmi sem tartotta vissza attól, hogy nemrég egy TV-interjúban Abbaszt egy megállapodás létrejöttében partnerként emlegesse. Olmert képes volt mindegyik más korábbi izraeli kormányfõnél meszszebb elmenni. A palesztin követeléseknek a legmesszebbmenõkig elébe ment, így Jeruzsálemre és a Jordán völgyére vonatkozó kérdésekben is, és a lehetséges területcserék témakörében. Felajánlotta 70.000 telepes evakuálását és humanitárius gesztusként 5.000 palesztin menekült (vagy azok leszármazottai) visszatérését. Ezzel azt a meggyõzõdését húzta alá, hogy Izraelnek fájdalmas kompromisszumokba kell belemennie. Bátorsága és eltökéltsége, tekintettel politikai múltjára, csodálatra méltó volt.

1 10

Hírek Izraelbõl | 2014/05

De mégis mi volt az eredménye mindezen törekvéseknek? Olmert tucat számra ajánlotta fel Abbasznak egy, az izraeli engedményeket tartalmazó dokumentum aláírását, de a másik fél vonakodott ettõl. Olmert ezt úgy magyarázza, hogy Abbasz se igent, se nemet nem mondott. Ez nevetségesnek tûnik, mivel azzal, hogy tartózkodott az aláírástól, tulajdonképpen nemet mondott. Abbasz nyilvánvalóan nem volt kész arra, hogy valamit elismerjen, de arra képes volt, hogy Olmertet messzemenõ engedményekbe belevigye, csakhogy aztán megszakíthassa a tárgyalásokat. Következésképp ez azt jelenti, hogy a tárgyalások újrakezdésével a palesztinok azt várják, hogy ott szálljanak be, ahol abbahagyták; azaz az izraeli engedményeket alapul véve anélkül, hogy maguk bármiféle koncesszióba belemennének. Rosszul értelmezem a dolgokat? Pontosan ugyanez történt 1995-ben Yossi Beilin tárgyalásain Abbasszal.

Annak idején is Izrael jelentõs engedményeivel kezdõdtek a tárgyalások; az izraeli fél akkor is írásban megegyezve kívánta lezárni a tárgyalásokat, de Abbasz akkor sem volt hajlandó aláírni a megállapodást. Csupán egy papír maradt, ami az izraeli engedményeket tartalmazta. Camp Davidben az akkori amerikai elnöknek, Bill Clintonnak elege lett ebbõl a módszerbõl, és türelmetlenül fordult Jasszer Arafathoz, aki az addigi összes ajánlatot elutasította. Talán tehetne ön is egy ajánlatot, indítványozta Clinton Arafatnak. De palesztin oldalról soha nem került az asztalra egyetlen elképzelés sem. A palesztinoknak soha sem volt átfogó elképzelésük a megállapodásról, eltekintve természetesen a területi kérdésektõl. De az Izrael számára döntõ jelentõségû pontokban – lemondás a visszatérési jogról, Izraelnek, mint zsidó államnak valamilyen formában való elismerése – a palesztin vezetés egyértelmûen

A Szentföld és lakosságának rövid története az I. Szentély építésétõl napjainkig HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

OLMERT KÉPES VOLT MINDEGYIK MÁS KORÁBBI IZRAELI KORMÁNYFÕNÉL MESSZEBB ELMENNI.

A palesztin követeléseknek a legmesszebbmenõkig elébe ment, így Jeruzsálemre és a Jordán völgyére vonatkozó kérdésekben is, és a lehetséges területcserék témakörében.

visszautasította az izraeli pozíciót. Még ha Abbasz azt is hirdette, hogy õ személyesen nem érdekelt abban, hogy Zefatba visszatérjen, ugyanakkor azt is kijelentette, hogy a palesztinok visszatérési jogát nem adhatja fel, mivel az ‹egyéni jog›. Mind Abbasz, mind fõtárgyalója, Saeb Erekat viszolyogtak felhívást tenni arra, hogy Izraelt zsidó államként ismerjék el és arra az alapvetõ palesztin álláspontra hivatkoztak, miszerint a zsidóság vallási közösség, és nem nemzet. Abbasz vonakodása hogy Olmerttel vagy Beilinnel aláírják a megállapodást világos zavarkeltést takar: nem mintha õ nem volna tárgyalópartner, sõt, sokkal inkább kiemelkedõ tárgyalópartnernek bizonyul – mindaddig, amíg a tárgyalások azt szolgálják, hogy Izraeltõl több és több engedményt csikarjanak ki, mégpedig írásban. Majd aztán valamilyen kifogással eláll az aláírástól, hogy leállítsa a folyamatot, hogy majd a jövõben végsõ soron újra fel-

vegyék a tárgyalások fonalát, beleértve Izrael engedményeit anélkül, hogy a palesztin oldal bármit is engedne. Bizonyos körökben ma Izraelben eretnekségnek számít valami pozitívat mondani Ehud Barakról. Viszont õ mindezekbõl a megfelelõ következtetést vonta le. Kijelentését, hogy 2000-ben azért ment a Camp David-i csúcsra, hogy Arafat igazi arcát megmutassa, egyesek szkeptikusan fogadták. Azzal a komoly meggyõzõdéssel ment a csúcsra, hogy készsége a jelentõs konceszsziókra, ami különben politikai helyzetét is veszélyeztette, gyümölcsözõ lesz. De amikor látta, hogy a palesztinok nem tesznek egyebet, mint hogy a tárgyalások során egyre több izraeli engedményt kényszerítsenek ki anélkül, hogy a maguk részérõl valamivel hozzájárulnának, levonta a megfelelõ következtetéseket. Olmertet és Beilint meg lehet érteni: A normális dolog az, hogy mindenki, aki tárgyal, olyan õszintén azonosítja magát a tárgyalási folyamattal, hogy a végén okvetlenül sikert érhessen el. De õk nem látják, vagy nem fogják látni, amit minden külsõ megfigyelõ láthat, akkor sem, ha a kilátások rosszak vagy kényelmetlenek is. (Hogy egész õszinték legyünk: Nekem is nehezemre esik, mert én sokkal inkább követném Olmert és Beilin optimizmusát, ami viszont nem a valóságban gyökerezik.) Ha tehát a folyó tárgyalásokon valami hasonló történne, Izraelnek kész kellene lennie egy vég nélküli, megfoghatatlan és átfogó megállapodás alternatívájára: egy komoly átmeneti vagy részmegállapodást ajánlani; egyoldalú tárgyalásokra; a területek betelepítésének leállításával; és elismerni azt az akaratot, hogy egy hiányos záró megállapodás esetén, mely kizárja a konfliktust, megtehessen olyan dolgokat, melyek leépítik a feszültséget, és látható változásokat hoznak – nemcsak Izraelben, hanem a palesztin nemzeti mozgalom fõsodrában is. Cipruson, Koszovóban és Boszniában már ez megtörtént. Talán ez az – pillanatnyilag – amit tenni lehet. Feldolgozta AN ∎

Sokan elvitatták, és elvitatják ma is e nép jogát õsei földjéhez. Noha a zsidók mindig is igyekeztek fáradozni annak a helynek a jólétén, ahova szétszórta õket az isteni fenyítés, soha nem feledkeztek meg a Szentföldrõl és Jeruzsálemrõl, szívében az egykori Szentély hûlt helyével: "Amikor Babilon folyói mellett laktunk, sírtunk, ha a Sionra gondoltunk". (...) "Ha megfeledkezem rólad, Jeruzsálem, bénuljon meg a jobb kezem! Nyelvem ragadjon az ínyemhez, ha nem emlékezem rád, ha nem Jeruzsálemet tartom legfõbb örömömknek!" (Zsoltárok 137, 1; 5-6. vers)

Ára: 900,-Ft + postaköltség

MEGRENDELHETÕ: WWW.EJFELIKIALTAS.HU 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. EJFEL@T-ONLINE.HU • Hírek Izraelbõl | 2014/05 (+36 1) 3500-343 11

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

POLITIKA

«Izraelnek, mint a zsidó nép államának jelentõsége» Avigdor Liberman az Israel Beitenu pártból, mely a Likuddal együtt áll a kormánykoalíció élén, nyilatkozott egy témában a palesztinok hozzáállásról a béketárgyalásokon, amely hírértékûvé vált.

Terjedelmes cikkében világít rá a külügyminiszter, Avigdor Liberman Izraelnek, mint a zsidó nép államának jelentõségére. Ebben történelmi áttekintését összeköti a nemzetközi közösséghez intézett felhívásával, melyben nyomatékosan felszólítja a közösséget, hasson oda, hogy a palesztinok ismerjék el a zsidó államot. «Izrael földjén jött létre az izraeli nép. Itt formálódott szellemi, vallási és politikai lénye. Itt élt szabadon és függetlenül, itt teremtett magának egy nemzeti és univerzális kultúrát, és adta a világnak a könyvek örök Könyvét.» Ezt írja továbbá: «Évtizedekkel Izrael Állam 1948-as megalapítása elõtt már felismerte a nemzetközi közösség, hogy Izrael földje a zsidó nép hazája. A palesztinok képviselõi a maguk részérõl vonakodnak Izraelt, mint zsidó államot elismerni. Ez nemcsak a szemantika egyik kérdése; ez sokkal inkább a békekötés létrejöttének egyik fontos pontja. A konfliktus magva a palesztin ellenkezés marad, az, hogy nem hajlandók Izrael létezését elismerni, mint a zsidó nép nemzeti államát. A zsidó nép mindig is egy nemzet volt, egy nép és egy kultúra, még hazájától hosszú idõn keresztül elszakítva is. Évezredekkel a ‹Westfáliai rendszer›

Hírek Izraelbõl | 2014/05

létrejötte elõtt a zsidó nép már függet- Arab Köztársaságként és Görögország len közösségként rendezkedett be Izra- Hellén Köztársaságként nevezi magát, el földjén. Mind történelmileg, mind a akképpen tartja magát Izrael zsidó álmodern cionizmus szemszögébõl nézve lamnak. Izrael Állam demokratikus állam, a zsidó identitás egy közösségi érzésen alapult, ami a közös sors által egy föld- ahol minden polgárt megillet a valláshöz, egy valláshoz, egy kultúrához és szabadság. Izrael függetlenségi nyilatkozata világosan fogalmaz, miszerint az egy nyelvhez kötõdik. A valódi és tartós béke csak úgy ‹minden polgárának, tekintet nélkül faji, vallási és nemi, de lesz lehetséges, ha a szociális vagy politipalesztinok Izraelt, A konfliktus magva a palesztin kai hovatartozására, mint a zsidó nép hazáellenkezés marad, az, hogy kezeskedik [kezesját elismerik, mellette kedni fog] az egyenegy palesztin állammal, nem hajlandók Izrael létezését lõ bánásmódról. Lemely a palesztin nép haelismerni, mint a zsidó nép hetõvé teszi a hit és zája lenne. A konfliktus nemzeti államát. lelkiismereti szabadmegoldása két nép két ságot, a nevelést és államán múlik, amelyek egymás mellett békében és biztonság- kultúrát, és védelmébe veszi azok szent helyeit. Izrael demokratikus kormányban élnek. A ‹zsidó állam› fogalma elsõrangúan rendszere által, annak államhatalmi a nemzetiségre vonatkozik. Ókori lét- ágainak megosztását, sajtószabadságát rejöttétõl kezdve a zsidó nép mindig is és a polgárjogok egyértelmû védelmét egy nemzet, egy nép és egy kultúra volt, biztosítja, valamint azt is, hogy ezek ideidentitásuk lényeges aspektusa: a zsidó- ális módon kerüljenek megvalósításra. ság és a héber nyelv közös volt. Izrael a Ezért Izraelnek, mint a zsidó nép hazájázsidó népnek olyan, mint Franciaország nak elismerése semmiképpen sem mond a franciáknak, Írország az íreknek vagy ellent a polgárainak garantált vallásszabadságnak.» Japán a japánoknak. Feldolgozta AN∎ Minden nemzetnek joga van magát A teljes cikk lehívható: http://bit.ly/ államként definiálni, saját akarata szeLiebermanJüdischerStaat rint. Úgy, ahogyan Egyiptom Egyiptomi

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

POLITIKA

Figyelemreméltó Merkel-látogatás Izraelben Figyelembe véve azt, hogy az elkövetkezõ év az Izrael és Németország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója lesz, ezen a látogatáson is fontos megbeszélések zajlottak. Azért azt Izraelben sem várhatta senki, hogy az egész német kormánynak csaknem a fele elutazik az ötödik német-izraeli kormánykonzultációra.

Ezek nehéz napok voltak a jeruzsálemiek számára. A város üzleti és kormányközpontja, beleértve a határos lakónegyedeket is, szinte megbénult, mivel Angela Merkel szövetségi kancellár delegációjának autókonvoja részére lezárták az utcákat. A nagy létszámú delegáció elutazása különösen érzékenyen érintette az ingázókat. A Tel Aviv és Jeruzsálem közötti 1. számú fõutat két órára teljesen lezárták. Sokan a fejüket csóválták, mások meglepõdve szemlélték, hogy Merkel szinte az egész kormányát magával hozta Izraelbe. Tekintettel a megbeszélendõ témakörökre, amelyek a kétoldalú tárgyalásokon terítékre kerültek, mindenképpen annak volt értelme, hogy a lehetõ legtöbb minisztert és szakértõt hozzon magával. Intenzív megbeszélésekre a következõ területeken került sor: gazdaság, nemzetvédelem, energia, környezetvédelem, mezõgazdaság, közlekedés, kutatás, sport, kultúra és egészségügy. A két ország egyben több új megállapodást is kötött, valamint olyan események megtartását is elõkészítették, amelyek a közelgõ jubileumi évet jól reprezentálják, amikor Izrael és Németország diplomáciai kapcsolatainak 50. évfordulóját ünnepli. Erre vonatkozóan egy német-izraeli bizottság kiválasztotta a jubileumi évet szimbolizáló logót is. Ariel Wollek és Ticha Matting mûvészek errõl elmondták: «Számunkra az volt fontos, hogy ez az embléma egy viszonyt, a két ország közötti kötõdést és összefonódást fejezze ki, ami a fájó múlt történelmi árnyékában és a jövõ ígéretes kapcsolatának reményében áll fenn. Ezen kívül bizonyos hivatalos ünnepélyességet is bele akartunk vinni, tekintettel a kétoldalú évfordulóra.»

A kancellár asszony két szándéknyilatkozata különös érdeklõdést váltott ki Izraelben: Merkel kijelentette, hogy a túlélõk nyugdíját, akiket a gettókba kényszerítettek, viszszamenõlegesen megemelik. Errõl tudni kell, hogy számos zsidó ember, akiket a náci korszakban gettókba internáltak, eddig gyakran nem is kaptak semmilyen nyugdíjat. Ennek legtöbbször két oka volt: Vagy nem volt a kényszerinternálást igazoló dokumentumuk, vagy azért maradtak ki a kifizetésekbõl, mert a szövetségi kormány egy «minimum tartózkodási idõt» határozott meg. Merkel továbbá bejelentette, hogy a jövõben bevezetnek egy ún. «Work-and-Travel» vízumot fiatal izraeliek részére, aminek segítségével 30. életévükig igénybe vehetnek németországi felsõoktatási képzéseket. Izraelben azt is megállapíthatták, hogy a Netanjahu Izrael miniszterelnöke és Merkel kancellár közötti tárgyalások minden konfrontáció nélkül zajlottak le. Nyílt titok ugyanis, hogy kettõjük között nincs túl nagy személyes szimpátia. Ennek ellenére mindkét félnek sikerült a súlyos témákat konstruktív módon kezelni, mint például Izrael neheztelését amiatt, hogy Németország befolyt az Iránnal való tárgyalásokba, továbbá a folyamatban lévõ béketárgyalások és az Izraellel szembeni bojkott kérdéseit. Merkel a tárgyalásokon elért kompromisszumként hozta fel az Iránnal folytatott tárgyalások sikerét, amely nézetét Netanjahu miniszterelnök nem osztotta. Miközben Merkel érthetõen

kijelentette, hogy «a telepek építését aggodalommal figyeli», hangsúlyozta a német kormánynak a kétállamos megoldás iránti elkötelezettségét, és egyben aláhúzta, hogy ennek a megoldásnak Izrael biztonságát kell garantálnia, és hogy éppen Németország az, amely a zsidó államnak ezt az óhaját nagyon komolyan veszi. Az Izrael-bojkott témakörében Netanjahu leszögezte: «A bojkottok visszavetik a békefolyamatot. Ezért reménykedem, hogy Európában mások is követik, Angela az ön példáját, és a bojkottot elutasítják.» Merkel ezt azzal egészítette ki, hogy a maga részérõl meg van gyõzõdve arról, hogy a bojkott-mozgalom nem segíti elõ a régió békéjét; Németország távol tartaná magát ettõl, jóllehet, mint az EU tagját, egyben kötik bizonyos irányvonalak. A szövetségi kancellár izraeli látogatásának egyik csúcspontja az elnöki emlékérem átadása volt, amit Peresz államelnök adott át Merkel kancellárnak. Méltatásában Peresz kifejtette Izrael Merkel iránti nagyrabecsülését: «Az ön Izrael felvirágozásához és biztonságához való hozzájárulásáért. Azért a közbenjárásért, amit a régió békéje és egy jobb világ létrehozásának érdekében fáradhatatlanul végez. Továbbá annak a politikus asszonynak, aki nagy bátorsággal, de szerénységgel is rendelkezik, akinek van víziója nemcsak a mai, hanem a jövõ generációi számára is. Izrael Állam elnökeként kitüntetem önt, Dr. Angela Merkel, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárját, az elnöki becsületrenddel. Isten áldja önt.» AN∎ Hírek Izraelbõl | 2014/05

14 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

Hegyi András: Jézus a Krisztus Az egyháztörténelem során folyamatos kérdést jelentett a gondolkodó emberek számára: Kicsoda Krisztus? Az eltelt évszázadok alatt többféle oldalról közelítették meg a kérdést. Krisztus „egylényegû az Atyával”, „kettõs természetû”, „született, de nem teremtmény”, „öröktõl fogva született”, ”valóságos Isten a valóságos Istentõl”, „Istensége szerint örökkévaló, emberi természete az idõk teljességében jelent meg”… Természetesen, ezek a megfogalmazások a legnagyobb igyekezet mellett is csak „rész szerint valók”. Az örökké kérdõ- és gondolkodó ember minden esetben csak egy pici szeletet tud felismerni és megérteni mindabból a csodából, ami a mindenséget: az egy örök igaz Istent, s egyben a Szentháromságot jelenti.

Ár: 750,- Ft +postaköltség

Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu (061) 3500-343 Hírek Izraelbõl | 2014/05

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

POLITIKA

Az ukrajnai konfliktus zsidó aspektusa A zsidó számûzetés kezdete óta a zsidók állandóan lehetetlen helyzetekbe kerülnek, miközben olyan konﬂiktusokba keverednek, amelyhez nincs is közük. A zsidók újfent egy ilyen szituáció elõtt állnak, ez alkalommal Ukrajnában.

Éppen az elsõ világháború volt a klasszikus példája annak az ellentmondásos helyzetnek, amikor zsidók háborús konfliktus közé kerültek. Akkor minden nemzetállam katonáinak oldalán harcoltak zsidók ott, ahová éppen tartozónak érezték magukat. Ennélfogva fordult elõ az, hogy zsidók harcoltak zsidók ellen, olykor még egymás rokonaiként is. A zsidók egyben egy egészen más fronton is harcoltak, amely már az elsõ világháború elõtt és alatt is erõteljesen formálódott: az antiszemitizmus ellen. A történelem ismétli önmagát, jelenleg az Ukrajnában kitört konfliktus nyomán. Miközben a világ a Maidan térre figyelt és lélegzetét visszafojtva láthatta az Ukrajna és Oroszország közötti erõpróbát a Krím-félsziget körül, észre sem vette, hogy a zsidók e káoszban egy újabb fronttal állnak szemben. Az antiszemitizmus hozzátartozik Ukrajna történelméhez. 103 éve került sor arra, hogy ebben az országban egy rituális gyilkossággal vádolták meg a zsidókat. Ez volt az utolsó per, amelyet Európában ilyen váddal folytattak le zsidók ellen. Az akkor még a cári birodalomhoz tartozó Ukrajnában lezajlott ún. Beilis-perben azt vetették a zsidók szemére, hogy a zsidó páska ünnep elõtt egy fiatalt meggyilkoltak azért, hogy vérét a kovásztalan kenyér sütéséhez használják fel. Ennek az áldozatnak a sírja még ma is számtalan ukrán zarándokhelye, akik továbbra is hisznek az ilyen rituális gyilkosságokban. Ukrajnában ismeretes több párt is, amelyek a Szovjetunió összeomlása után keletkeztek, és

zászlaikra a hajthatatlan antiszemitizmust tûzték, részben felhagyva politikai álláspontjukkal. Az egész világ láthatta a kijevi Maidan téren szélsõséges jobboldali csoportok tagjait is, akik az oroszbarát ukrán kormány ellen lázadtak fel, és közben neonáci jelvényekkel díszített zászlókat lengettek. Amint aztán elzavarták az oroszpárti kormányt, Ukrajnában nemcsak a jog és a rend omlott össze, hanem Kievben és más városokban is számtalan támadás ért zsidó létesítményeket, és tettlegesen bántalmaztak zsidókat is. Oroszországnak ez éppen kapóra jött. Az orosz állam szóvivõi rögtön feltalálták magukat, és az incidenseket állították bizonyítékként arra, hogy «az új ukrán kormány új-náci beállítottságú». Ez a gátlástalan retorika éppen a Chabad-mozgalom rabbijainál talált nyitott fülekre. Itt éppúgy szó van oroszországi, mint ukrán Chabad-rabbikról. Putyin alatt a Chabad-mozgalom Oroszországban jelentõs támogatásban részesült, úgyhogy az idõközben a legtöbb zsugorodó zsidó közösség közül vezetõ helyre került. A támogatások fejében dicsérik Putyint az antiszemitizmus elleni vélt küzdelméért. Újabban ezzel kapcsolatban hivatkoznak az Ukrajnában lejátszódó eseményekre is. Mindezekkel a háttérben legalábbis egy rabbi, a kijevi Chabad-rabbi, Mos-

he Azman, az Ukrajnában élõ zsidókat arra szólította fel, hogy hagyják el az országot. Ez a felhívás felbõszítette az ukrán zsidó közösség más rabbijait. Felhívták a figyelmet arra, hogy ez visszaélés a zsidók hely-

zetével a Kiev és Moszkva közötti hatalmi harcban. Az ukrán rabbik, akik együttmûködést szorgalmaznak az új ukrán kormánnyal, azt feltételezik, hogy Azman rabbi és más Chabad-rabbik is a Kreml közvetlen utasítására szólalnak meg a nyilvánosság elõtt. Egyesek ennél is továbbmennek, és azt gyanítják, hogy jó néhány incidens, melyek során zsinagógákat szentségtelenítettek meg, és zsidókra támadtak, célzottan a Kreml utasítására történtek, hogy az ukrajnai eseményeket minél rosszabb színben tüntethessék fel. Ezzel aztán Ukrajnában egy zsidó belharc is kibontakozott. Egy idõben az oroszok bevonulásával a Krím-félszigetre Ukrajna fõrabbija, Yaakov Bleich rabbi felhívást tett közzé, amelyhez számtalan más rabbi is csatlakozott. Ebben az Oroszországhoz intézett felhívásban többek között az áll, hogy «az Ukrajna elleni agressziót azonnal állítsák le». A Chabad-rabbik ezzel ellentétben természetesen köszöntötték a régi-új uralkodót a Krím-félszigeten. Közöttük van Krím zsidó közösségének elnöke is, Anatoly Gandin, aki boldognak mutatkozott a fejlemények kapcsán. És így ismétlõdik meg újra a történelem. Amikor 160 évvel ezelõtt a Krím-háború tombolt, zsidók is harcoltak a cári csapatok soraiban, éppen úgy amint az Oszmán Birodalom, Anglia és Franciaország katonáinak oldalán is. Zsidók, akik részben még rokonok is voltak, fegyverrel léptek fel egymás ellen. Az elkövetkezõ hetek megmutatják, hova fejlõdnek a jelenlegi viharos események. AN∎ Hírek Izraelbõl | 2014/05

1155

Dr. Friedmann Hillélné Rab Erzsébet

És nem verik félre a harangot

Karácsony János (LGT) CD mellékletével

Ár: 4200,- Ft + postaköltség

Vannak kérdések, melyekre nincs válasz! Ma sem tudunk választ adni arra, hogy miért hallgatott ennyi ember. Miért? Miért hagytuk õket a halálba menetelni? Miért? Nincs elfogadható válasz! E könyv írója valóságon alapuló, saját emlékeit és családja tragédiáját írta meg, kiírta magából, hogy enyhítsen fájdalmán... Talán, hogy megossza velünk, az olvasókkal, hogy soha többé...! A könyvben található számos név, helyszín és esemény valóságos! Nem kitalált és nem regényszerû, valóság minden sora. Néha zaklatott, szabdalt, ahogyan egy napló szavai, de tényeken alapuló fekete valóság.

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

POLITIKA

Veszély Izrael északi határainál Már többször beszámoltunk arról, hogy a szíriai lázadók soraiban meghúzódó Al-Kaida harcosok tulajdonképpen már Izrael kapuiban állnak. Mostanra azonban világossá vált, hogy nem õk jelentik az egyedüli problémát Izrael északi határainál, mert a Hezbollah Milíciák és Asszad is kesztyût dobott Izraelnek. Szíriában szörnyû polgárháború dúl. Már rég nem arról van szó, hogy Asszadot megbuktassák. Ezek a konfrontációk egy idõ óta már az egymással ellenséges viszonyban lévõ vallásos csoportosulások közti háború jeleit mutatják, azaz a harcok a szunniták és a síiták között bontakoznak ki. Míg Izrael eddig a határ menti incidenseket a szunnita csoportok számlájára írta – tehát azoknak a lázadóknak és iszlám radikális csoportoknak a számlájára, akik az Al-Kaidához állnak közel –, addig egyre szaporodnak azok a jelek, melyek Asszad és a Hezbollah Milíciák aktivitására utalnak Izrael határainál. Ez a két szövetséges mindinkább kutyaszorítóba kerül, a Hezbollah Milíciák nemcsak Szíriában vérzik, hanem saját fellegvárában, Libanonban is szorongattatásoknak van kitéve. E fejlemények következménye Izrael számára az északi határainál történõ incidensek sorozata, melyek során márciusban több katona is megsebesült, és északon fokozni kellett a riadókészültséget. Ezzel kapcsolatban Amos Harel kommentátor a Haaretc hírneves napilapnak a következõképpen nyilatkozott: «Az utóbbi határincidens jelentõsége messze meghaladja annak közvetlen eredményét – az izra-

eli hadsereg számos katonája sebesült meg. Az incidenseket eddig az izraeli hadsereg a szunniták, azaz a szíriai lázadók számlájára írta, ám közben kiderült, hogy ezek riválisai, a síita Hezbollah Milíciák is egyre aktívabbakká válnak. (…) Ezek az események a játékszabályok megváltozására utalnak Izrael északi határainál. Míg a Hezbollah Milíciák néhány éve viszonylagos nyugalmat mutatott Izraellel szemben, most – a szír polgárháborúba mélyen belebonyolódva – kesztyût dobott Izraelnek.» Amint Harel továbbá kifejtette, ezt a Hezbollah Milíciák csak azért tehette meg, mert a szír diktátor, Bashar al-Asszad mellette áll, és egyetért a játékszabályok megváltoztatásával. Ezek pedig nem valami jó hírek Izrael számára. Ugyanakkor Harel olyan dologra is felhívta a figyelmet, amit a világ alig vesz észre. A szíriai polgárháború már a negyedik évébe lép. Óvatos becslések szerint is eddig legalább már 150.000 ember életébe került. És már rég nemcsak a szír területeken folynak a harcok. Alig telik el hónap anélkül, hogy a szíriai polgárháborúval a háttérben ne robbanna bomba Libanonban is. Így havonta Libanonban is legalább 50 halálos áldozattal kell számolni.

Izrael számára ez az egész egy potenciális puskaporos hordó: A Szíria és Libanon közti szoros kapcsolat, a Szíriából Libanonba tartó fegyvercsempész akciók, a Hezbollah Milíciák részvétele a szír polgárháborúban, melyek hatalma megszûnt Libanonban, valamint a radikális szunnita muszlimok tömeges jelenléte, akik nemcsak Asszad és a Hezbollah Milíciák ellen harcolnak, hanem azokkal együtt közös ellenségük: Israel ellen is. Harel így összegezte következtetéseit: «A külföldi jelentések szerint évente Izrael légvédelmi erõinek 6 – 7 támadásával reagált északon. Ám ezeknek a támadásoknak elrettentõ ereje idõközben hatástalanná vált. Szíria és a Hezbollah Milíciák tudják, hogy a mozsárágyúk és robbanólövedékek bevetésével a határ mentén ezeket a támadásokat baj nélkül megúszszák, ha ezeknek számát és mértékét Izrael nem növeli egy nagyobb katonai beavatkozássá. Szíriában és Libanonban két egymással rivalizáló tábor hadakozik: a síita-alavita és a szunnita tábor. Egyik sem kíméli Izraelt, úgyhogy Izrael sem a Golán-fennsíkon, szíriai határánál, sem pedig az északi, libanoni határánál nem számíthat kíméletre.» AN∎

Hírek Izraelbõl | 2014/05

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

Wim Malgo

144 000 + 2 tanú Kik azok? Kényes té Ké témát témá á érint a kön könyv v szer szerzõje, mivel mi m ivel ig igen gen e na nagy a n ttudatlanság udatlanság e kérdés körül. k örül. Egy Eg gy vil vi világot á tfogó gó közis g ö i átfogó közismert szekta s zekta ekta is s e té ttévtanítás e gyik hirdetõ egyik hirdetõje. Wim W im Malgo go a Bibliát hívja h ívja ja segítsé segítségül a féreértése fféreértések éreértése eloszlatására. eloszlatására e loszlatására

Ára: Á ra: 1250 1250,-Ft + postakö postaköltség postaköl

Hírek Izraelbõl | 2014/05

Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu (061) 3500-343

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

HADSEREG

Iráni fegyvercsempészeket lepleztek le Az izraeli védelmi erõk (IDF) haditengerészetének elit egységei iráni hajóra bukkantak a Vörös-tengeren. A hajó kirakodásánál az eilati kikötõben rakétákat, mozsárgránátokat fedeztek fel. E rakomány rendeltetési helye a Gázai-övezet lett volna.

A hajó Panama zászlója alatt volt úton. A fedélzeten török kapitány és 17 fõs legénység tartózkodott. A «Klos-C» nevû teherhajó útját már a berakodásától szemmel tartották. Az IDF elit egységei nemzetközi vizeken állították meg a hajót 1.500 kilométerrel az izraeli partok elõtt. A hajó fegyverrakományával, valamint a cementes zsákokkal, melyek a fegyverek elrejtésére szolgáltak, Port Szudán felé tartott. Az IDF szóvivõje elmondta, mi is a tulajdonképpeni útvonala ennek a fegyverrakománynak: Damaszkuszból Teheránba, berakodás Bandar Abbas iráni kikötõben a Perzsa-öbölnél, kikötés az iraki Umm Kasr kikötõben, onnan ki az Indiai-óceánra, egészen Port Szudánig. A rakományt onnan szállították volna szárazföldön a Gázai-övezetbe a Sínai-félszigeten átcsempészve. Olyan útvonal ez, melyet már többször kipróbáltak, és amely már gyakran került az izraeli légvédelmi erõk célkeresztjébe. Az izraeli hadsereg emlékeztette a világ nyilvánosságát ezzel a fegyverszállítmánnyal kapcsolatban arra, hogy nem elsõ alkalommal fogtak hasonló csempészárut. Leginkább mozsárgránátokat és lõszert találtak. Ez alkalommal azonban a rakomány jelentõsen «ütõképesebb» volt, mivel a fedélzeten «jóval nagyobb hatótávolságú és jelentõsen erõsebb hatású robbanófejjel felszerelt rakéták» voltak. Az izraeli hadsereg tulajdonképpen 40 darab M-302 típusú rakétát fedezett fel a fedélzeten, amelyeket Szíriában állítottak elõ, és amelyek Izraelben jól ismertek, mivel a 2006os Libanoni háború idején a Hezbollah Milíciák ilyeneket vetettek be. Ezt a rakéta típust, amelynek újabb változata 215 kilométeres a hatótá-

AZ IZRAELI HADSEREG TULAJDONKÉPPEN 40 DARAB M-302 TÍPUSÚ RAKÉTÁT FEDEZETT FEL A FEDÉLZETEN, AMELYEKET SZÍRIÁBAN ÁLLÍTOTTAK ELÕ,

és amelyek Izraelben jól ismertek, mivel a 2006-os Libanoni háború idején a Hezbollah Milíciák ilyeneket vetettek be.

volságú, olyan robbanófejjel látják el, amely maximum 175 kilogramm robbanóanyagot hordoz. Az ilyen rakéták könnyen elérhetnek olyan célpontokat, mint Tel Aviv és Jeruzsálem, de az izraeli gázmezõket is a Földközi tengeren. Ráadásul a «Klos-C» fedélzetén felfedeztek még 181 mozsárgránátot és 400.000 darab lõszert is. E fegyvercsempész akció leleplezése kapcsán Benjamin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke a következõket mondta: «Miközben Irán széles mosollyal az ajkán különbözõ tárgyalásokat folytat, továbbra is támogatja a terrorszervezetek felfegyverzését széles e világon.» Hangsúlyozta, hogy ennek a rakománynak a lefoglalá-

sa Izrael Állam polgárainak millióit mentheti meg, ugyanakkor a világnak megmutatja «Irán igazi arcát». Ezzel egy idõben Netanjahu miniszterelnöknek volt egy kezdeményezése. Felhívta az EU külügyi megbízottját, Catherine Ashtont, aki a fegyvercsempész hajó kirakodásával egy idõben iráni látogatáson vett részt. Mialatt õ Iránban bizonygatta, hogy látogatása «az Irán és az EU közti kapcsolatok újra fogalmazását jelenti», Netanjahu lelkiismeretére apellált: «Senkinek sincs joga, figyelmen kívül hagyni a teheráni rezsim gyilkos akcióit. A nemzetközi közösség jól tenné, ha átgondolná magatartását az iráni politikával szemben.» AN∎ Hírek Izraelbõl | 2014/05

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

HADSEREG

«Izrael rég nem volt már ilyen jó pozícióban...» Az izraeli véderõk katonai hírszerzése ez év márciusában részletes beszámolót nyújtott be a kormánynak a közel-keleti helyzetrõl. Nem minden értékelés ígér jót, Izrael mégis jó pozícióban van.

Kezdjük a rossz hírrel, amirõl az «Aman» – így hívják héberül a katonai hírszerzõ szolgálatot – Benjamin Netanjahu kormányának beszámolt. A katonai hírszerzés szakértõi meg vannak gyõzõdve, hogy Irán semmilyen körülmények között sem mond le törekvéseirõl, hanem továbbra is próbálkozik nukleáris ütõképességre szert tenni. Ugyanakkor a jelentésben aggodalmuknak adnak hangot a nemzetközi színtéren uralkodó békülékeny hangulat miatt, mivel ez a körülmény éppen ahhoz járulhat hozzá, hogy az irániak elérjék céljukat. A katonai hírszerzés egy másik következtetése viszont jó hírt jelent: Már rég nem volt Izrael ilyen jó pozícióban, ha a Közel-Keleten alaposabban körülnézünk. A jelentés rávilágít arra, hogy a régió politikai változásai – mindenekelõtt Iránban és Szíriában – pozitívan hatnak Izrael biztonsági helyzetére. Jóllehet az irániak kitartanak nukleáris terveik mellett, az izraeli hírszerzés szakértõi azonban úgy hiszik, hogy Rohani vezetése alatt megváltozott napirendre kerül sor. Az az általános vélemény, hogy Iránban Rohani vezetésével láthatóan több figyelmet szentelnek a belföldi ügyeknek. Sok tartalék, amit eddig az iszlám forradalom céljainak támogatására fordítottak, más területek támogatására fog szolgálni, úgyhogy az ország polgárainak az lesz az érzése, hogy törõdnek velük, és az érdekeiket képviselik. Ezért Irán kevesebb pénzt juttat a Hezbollah Milíciák támogatására, és ez Szíriát is érinteni fogja. A költségvetés megszorításait megérzik majd a forradalmi gárdák különbözõ egységei is, közöttük

220 Hírek Izraelbõl | 2014/05

azok az egységek, amelyek a világ minden táján a terrortevékenységekért felelnek. Szíriával kapcsolatban a jelentés abból indul ki, hogy a szír hadsereg súlyos károkat szenvedett. Becslések szerint legalább 30.000 katonája esett el, és a sebesültek számát 90.000-re becsülik, ami Aszszad diktátor hadseregét mindössze 200.000 fõs létszámúra csökkentette. Jóllehet Asszad serege helyi viszonylatban bizonyos állásokat megõrzött, ám az ország területének 75 százaléka fölött elveszítette az ellenõrzést. Ebben az összefüggésben a Hezbollah Milíciák elfogadására kényszerülnek, melyek igencsak belekeveredtek a Szíriában folyó harcokba. A Hezbollah-harcosok, akik Asszad segítségére siettek, súlyos veszteségeket szenvedtek az elesett harcosok számát és az elhasznált hadianyagot tekintve. Ez a helyzet, valamint a Milíciák tekintélyének csökkenése az arab világban oda vezetett, hogy ennek az «államnak az államban», amint a Hezbollah Milíciákat Libanonban nevezték, hatalmi pozíciója eltûnt. Az iráni költségvetés megkurtítása szintén hozzájárul a Milíciák további gyengüléséhez. Ugyanakkor a Milíciákat egyre érzékenyebben érinti az a tény, hogy az EU terrorszervezetté nyilvánította, ez a határozat ugyanis megzavarta az Európából befolyó adományok áramlását. De ez a gyengülés egyáltalán nem azt jelenti, hogy ne lennének továbbra is Izrael õsellenségei. Izrael déli frontján a Hamasz saját túlélésével van elfoglalva. A Hamasz, miután hátat fordított Iránnak, és mindent az egyiptomi kártyá-

ra – a Muszlim Testvériség uralmára – tett fel, a Nílus menti országban történt változásoknak köszönhetõen közben teljesen elszigetelõdött. Egyiptom a Hamaszt idõközben már ellenségének tekinti. Erdogan is egyre kevesebb figyelmet szentel neki, mivel Törökország belsõ ügyeivel van elfoglalva. Ugyanakkor saját háza táján is hatalmi harcokkal kell szembenéznie, melyeket a radikális iszlám mozgalmak egymás között vívnak. Így a Hamasz nehéz helyzetben van, ami azonban nem jelenti azt, hogy kevésbé agresszívan lépne fel Izrael ellen. E jó hírek ellenére a hírszerzés ugyanakkor aggodalommal figyeli más iszlám radikális mozgalmak megerõsödését Izrael Állam kapuja elõtt. Jóllehet úgy tûnik, hogy Izrael, Egyiptom és Szaúd-Arábia – magától értetõdõen nem hivatalosan – öszszetartanak, ugyanakkor az Iszlám Dzsihád egyre egységesebb frontjával kerülnek szembe Szíriában, Libanonban, a Sínai-félszigeten és különösen Jemenben. A jelentés arra is kitért, miként értékelik Izrael ellenségei az «izraeli fenyegetést». Saját szemszögébõl e tekintetben egészen jól áll Izrael, mert az országgal szembeni ellenséges erõk úgy ítélik, hogy az ország biztonságpolitikai szempontból minden eshetõségre a legjobban felkészült. Libanon például tart attól a lehetõségtõl, hogy a Hezbollah Milíciák Izraelt egy katonai reakcióra és országában átfogó pusztításra ösztönözheti. Ebbõl következtetni lehet az IDF azon képességére, hogy elrettentõ és visszatartó hadi potenciálját Izrael ellenségeinek szeme láttára felvonultassa. ZL∎

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

TÁRSADALOM

A keresztyének helyzete Szíriában Szíriában már rég nem egy szörnyû diktátor megbuktatásáról és a demokrácia megvalósításáról van szó. Ami polgárháborúként kezdõdött, az idõközben egy nemzetközi konﬂiktus gyújtópontjává vált, melyet a muszlimok egymás között vívnak, ugyanakkor a muszlimok közösen lépnek fel a keresztyének ellen.

SZ Szíriában a szunniták és a síiták között folyik a harc. De az alaviták is beavatkoznak. Ám nem maradnak ki a különbözõ nemzetközileg aktív iszlám radikális szervezetek sem, mint például az Al-Kaida és az Iszlám Dzsihád. Az embernek szinte az a benyomása, hogy itt mindenki mindenki ellen harcol. Minden érdekelt áramlat esélyt lát a Szíriában kialakult vákuum kapcsán arra, hogy saját elképzelése szerint megalakítsa az iszlám vallás államát. De ebbe a hatalmi harcba más csoportokat is bevonnak. Õk a peremen helyezkednek el, nem azonosulnak e magasztos céllal, és tulajdonképpen a helyzet szenvedõ alanyai. A keresztyénekrõl van szó, akik Szíriában élnek. Már többször beszámoltunk a Szíriában élõ keresztyének nehéz helyzetérõl, úgy Asszad uralma alatt, mint a polgárháború idején, ami már néhány éve tombol. Mészárlásokról szóló értesülések is napvilágra kerültek, amirõl nemrég a nemzetközi

sajtó is beszámolt, szinte azt lehetne feltételezni, hogy az idõ kereke végérvényesen visszafelé, a középkor felé fordult. Szíria északi részén arra kényszerítették a keresztyéneket, hogy írjanak alá egy szerzõdést, amely vereségüket és az iszlám fennhatóságnak való alárendeltségüket szögezi le. Ez Raqqa falu régiójában történt. A falut harcosok szállták meg, akik az «Iszlám állam Irakban és Levantéban» (ISIS) nevû szervezethez tartoznak. Ezek a harcosok a radikális iszlám ideológia képviselõi, hivatalosan közel állnak az Al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez, a megszállt faluban három választási lehetõség elé állították a keresztyéneket: áttérés az iszlám hitre, a mohamedánok kardja általi halál, vagy alávetik magukat az iszlám uralomnak. A keresztyének a harmadik lehetõség mellett döntöttek, amely egy sor feltételt szabott ki számukra. A jövõben a falu és környékének keresztyénjei nem tarthatják fenn

templomaikat, sem a régió kolostorait. Nyilvánosan nem mutatkozhatnak a kereszttel, csak zárt helyiségben imádkozhatnak. Ezt is csak halkan tehetik, nehogy egy keresztyén hittel kapcsolatos szó muszlim fülekbe jusson. Így imáik nemcsak csendben hangozhatnak el, hanem zárt ajtók és ablakok mellett is. A templom falain kívül tilos bármiféle egyházi ceremóniát tartani. Ezeknek a «hitetleneknek» tisztelniük kell az iszlámot, és a muszlimok akaratának alá kell vetniük magukat. Ez azt is jelenti, hogy az alkohol tilos, és a keresztyén asszonyoknak a muszlim szokások szerint kell öltözniük. Mindemellett a keresztyéneket arra kötelezték, hogy fizessék a gizyát, ami védelmi adó, ezt az iszlám keretein belül a jövedelem arányában fizetik. Minden felnõttnek kötelessége ezt az adót kétszer egy évben befizetni. A jövõben ezek a keresztyének a Dhimma iszlám jog szabályzata alatt állnak, amely a nem muszlim «gyámolításra szorultak» jogait szabályozza, és amelyet Kr. u. a 8. században fejlesztettek ki. Ezt a szerzõdést az ISIS helyi vezetõje, Ibrahim al-Badri fogalmazta. Ennek a szerzõdésnek a létrejöttét a muszlimok az internetes közösségi oldalakon ismertették. Keresztyén részrõl ezt a szerzõdést 20 vezetõ személyiség írta alá. Ezzel arra kötelezték magukat, hogy gondoskodnak a feltételek betartásáról gyülekezeteikben, mert csak akkor élvezhetik Mohamed próféta védelmét. Abban az esetben, ha nem tartják be a feltételeket, a muszlimok az érvényben lévõ «háborús jog» szerint járhatnak el velük szemben. Noha ezt a Dhimma-szabályozást az Oszmán Birodalom idején fokozatosan megszüntették, úgy tûnik, hogy a 21. században újra térhódításra indul a világ egyes régióiban. ZL∎ Hírek Izraelbõl | 2014/05 /05

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

TÖRTÉNELEM

Megtalálták a náci tetováló bélyegzõket Izraelben ezek még mindig láthatóak: Egy szám kék tetoválása az alsó karon, amelyet a foglyok internálásuk alkalmával Auschwitz-Birkenau haláltáborban örök emlékül kaptak a náciktól.

22 HHírek Izraelbõl | 2014/05

kapcsolatban elmondta: «Tekintettel az egyre gyakrabban és ráadásul szégyentelenül a nyilvánosság elõtt hangoztatott Holokauszttal kapcsolatos kételyekre, ezeknek a bélyegzõknek a megtalálása, melyeket Auschwitzban használtak, nagy jelentõséggel bír. További bizonyítékok ezek, melyeket a Holokauszt-tagadóknak felmutathatunk.» ZL∎

Wim Malgo

Jeruzsálem vagy Bábel

De mindannyiunk lelkében és szívében létezik Jeruzsálem és Bábel is. Wim Malgonak e munkája segít felismerni saját belsõ énünket, viszonyunkat a bûnhöz, ill. Krisztus követésének életre segítõ útjához.

+postaköltség

Jeruzsálem sorsa a palesztinokkal folyó tárgyalássorozat miatt igen aktuális téma.

Ára: 350,- Ft

Az egész világon élnek még és múzeumnak. A múzeum vezetõje, Auschwitz-Birkenaunak, a nácik Piotr M. A. Cywiński annyit fûzött egyik legszörnyûbb megsemmisítõ tá- hozzá, hogy ezek az egykori tábor borának túlélõi. Különösen Izraelben közvetlen közelében bukkantak elõ. nem kerülhetõ el észrevételük, mert A tetováló bélyegzõ egyik részérõl az idõs túlélõk nem takarják el a teto- van szó, amelyet az SS személyzet válásokat alsó karjukon. A karjukba 1942 óta használt. A bélyegzõn a tetovált szám szörnyû szimbólum. 2, 3, 9 és 6 számok maradtak fenn. Ezek az emberen egykor csupán egy Ezek egy fa részbõl állnak, amelybe számot jelentettek. A náci Német- tûket vertek olyan sorrendben, hogy ország eleste után e táborok zsidó a számot kiadják. Minden beérkezõ foglyai, akik túlélték a borzalmakat, fogolynak az alkarjába ütötték, és a és ezáltal személyes friss sebbe tintát öntötgyõzelmet arattak, tek. Ez rendkívül meg«Angesichts der immer visszakapták saját nealázó procedúra volt, häufiger öffentlich geäusvüket, de a bevésett a zsidók számára ez szám megmaradt. Õk azonban még ennél is serten Zweifel am Holoés családtagjaik kívülrosszabbat jelentett. A caust ist das Auffinden rõl tudják, még akkor hívõ zsidóknak ugyandieser Stempel von heis, ha sokan megpróis szigorúan tilos volt rausragender Bedeutung.» a testüket bármiféle bálták orvosi beavatkozással eltávolítani tetoválással megcsonazokat. kítani. Ez számukra Ezek az emberek élõ bizonyítékai egyben istenkáromlás is volt. a nácik degradáló gyakorlatának, Óriási történelmi jelentõsége van amely mindenkibõl, aki a táborba ke- annak, hogy e bélyegzõk közül néhárült, igyekezett kiirtani azt a tudatot, nyat megtaláltak. Eddig azt hitték, hogy õ ember. A nácik Auschwitzot hogy csak egy bélyegzõ maradt fenn, nagy sietséggel evakuálták. A foglyo- amelyet a szentpétervári katonai múkat szörnyû halálmenetre kényszerí- zeumban õriznek. Annak a másolatát tették. Sok dokumentumot megsem- állították ki Auschwitzban a 14. bamisítettek. Így mind máig egyetlen rakkban. Az auschwitzi múzeum vebélyegzõt találtak, amely a nácik zetõje ennek a náci idõkbõl fennmatetováló gyakorlatát bizonyítja. Csak radt töredéknek átadását «jelentõs69 évvel Auschwitznak a vörös had- nek» nevezte. sereg általi felszabadítása után került A náci táborok túlélõi egyesüleelõ néhány tetováló eszköz. Ezeket a tének izraeli elnöke Colette Avital, tárgyakat egy anonimitást kérõ sze- aki maga is túlélõ, és egykori Kneszmély adta át a helyi emlékhelynek szet-tag a munkapárt részérõl, ezzel

MEGRENDELHETÕ: WWW.EJFELIKIALTAS.HU 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. EJFEL@T-ONLINE.HU • (+36 1) 3500-343

Munkafüzet és könyv együtt

Ára: 2490 Ft + postaköltség A világtörténelem alakulása szorosan összefügg Izrael jövõjével Ez a fontos könyv rávilágít arra, hogy hol ol tartunk a végidõk isteni menetrendjében. n. Útmutatást ad továbbá arra nézve is, hogy milyen yen lehetséges kifejlet felé tart a közel-keleti válság, és ez miképpen kapcsolódik a napjainkban beteljesedõ bibliai próféciákhoz. E könyv lapjain olyan, hosszú ideje tisztázatlan kérdésekre kapunk választ, mint:

• Mit jelent Jeruzsálem a zsidóknak, a keresztényeknek és a muszlimoknak? • Miben áll Izrael országának és a zsidó népnek az egyedülállósága? • Hogyan kapcsolódik egymáshoz Izrael és a keresztény egyház? • Miért térnek vissza a zsidók Izraelbe? • Hogyan bontakoznak ki a bibliai próféciák a Közel-Keleten? • Miértgyûlölik olyan sokan Izraelt? A holland szerzõ, Willem Glashouwer ismeretterjesztõ stílusban megírt könyvében, mely könnyen használható mind egyéni, mind csoportos Biblia-tanulmányozáshoz, világos képet fest a Közel-Keletrõl, és jó támpontokat ad ahhoz, hogy imádkozhassunk Izraelért. „egy-egy könyv egy-egy világmegváltó lépés” Az Utolsó Idõk Izraelének és Egyházának jobb megértéséhez

Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. Hírek H Hí Hír ír í ek ek Izraelbõl | 2014/05 ejfel@t-online.hu (061) 3500-343

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

GAZDASÁG

Újabb vásárlók az izraeli földgázra A gázmezõk, amelyeket izraeli cégek az ország partjainál fedeztek fel, az energia területén függetlenséget biztosítanak az országnak. Ugyanakkor jogilag már szabad az út a nemzetközi értékesítésre. Gyarapodnak a szerzõdéskötések.

Már márciusban beszámoltunk arról, hogy mozgásba lendült az izraeli energiapiac. Ez mindenekelõtt a néhány évvel ezelõtt Izrael partjainál felfedezett gázlelõhelyek folyamatban lévõ kitermelésével kapcsolatos változásokra vonatkozik. Az említett cikkben megállapímegállap

Sípos Ete Álmos Sípo Egyesülnek-e a vallások?

Ára: 500,- Ft 24 Hírek Izraelbõl | 2014/05

+ postaköltség

tottuk: «Amíg a tamari gázmezõkrõl már múlt tavasz óta áramlik a gáz az izraeli hálózatba, az még mindig nem tisztázott, hogyan kellene a Leviathan gázmezõrõl a szállítást megszervezni. A Delek izraeli áramszolgáltató és az amerikai Noble Energy cég e földgázlelõhely feltárását szorgalmazza. Egy Törökországon és Görögországon át vezetõ gázvezeték mellett még rendelkezésre áll egy cseppfolyósgáz-létesítmény is Cipruson. De gondolnak hajón történõ átszállításra is. Ezenkívül mérlegelésre került az új gázvezeték is, amely Izraelen át Jordániába és Egyiptomba vezethetne.» Arról is beszámoltunk, hogy a Leviathan gázmezõ elsõ vásárlója 2016/2017-tõl a Palestine Power Generation Company (PPGC). Néhány héttel ezelõtt a Tamar gázmezõt üzemeltetõ cégek két nagy üzletkötésrõl számolhattak be. A többségi tulajdonos Delek Group és a Nobel Energy Jordániával kötött szerzõdést 362 millió euró értékû gázszállításról. Ennek megfelelõen 2016-tól 15 éven át kb. 1,8 milliárd köbméter

A szerzõ rámutat arra a társadalmi igényre, amely szerint meg kell szüntetni a vallási élet zavaró sokszínûségét, másrészt ismerteti az ezt egyre jobban kiszolgáló ökumenikusszinkretista mozgalmak és törekvések történetét.

gázt szállítanak Jordániának. Jordánia éppen úgy, mint Izrael az egyik fõ károsultja az egyiptomi gázvezetékek elleni folyamatos támadásoknak, amelyeket a Sínai-félszigetrõl érkezõ terroristák rendszeresen szabotálnak. Jordánia korábban gázszükségletének 80 százalékát Egyiptomból kapta. Következésképp az Izraelbõl jövõ gázszállítás Jordánia hasemita királyságának két cégéhez kiváló alternatívát kínál. Ebben az összefüggésben a Haarec napilap és a Times of Israel internetes újság arról számoltak be, hogy a gázeladás az izraeli kormány szerint a kétoldalú kapcsolatok javítását is jelenti. A tamari gázmezõk termelésének 50 százalékát, a Leviathan mezõkének pedig 40 százalékát lehet exportálni.

A Jordániával kötött jelentõs szerzõdés mellett a Delek Group (a részvények 31,25 %) a többségi tulajdonos Nobel Energy-vel (a részvények 36 %) és két további kisebb részvényessel arról számolhattak be, hogy újabb 15 évre szóló szállítási szerzõdést kötöttek. Két magánerõmû Alon Tavorban és Ramat Gavrielben a tamari gázmezõkrõl összesen 4,5 milliárd köbméter gázt vásárol. Az Alon Tavorban lévõ erõmû egy ipari komplexumhoz tartozik, amelyet a Tuvna, az egyik legnagyobb izraeli élelmiszerkonszern üzemeltet. A Ramat Gavrielben lévõ erõmû, az ország északi részében, Migdal HaEmek régiójában a Nilit konszernhez tartozik, amely mûanyag szálakat és speciális mûanyag szigeteléseket állít elõ. A Tamar üzemeltetõi már korábban is kötöttek egy szerzõdést a Sorek-IPP-erõmûvel, amely leányvállalata a Delek Groupnak, és a szállított energiát sótalanító berendezéseik üzemeltetésére fogják használni. A Sorek-IPP-erõmûnek 15 év alatt 3,3 milliárd köbméter gázt szállítanak. Még mindig nem világos teljesen, milyen nagy a tamari gázmezõ készlete. A becslések szerint kb. 300 milliárd köbméter gáz lehet. Eddig az üzemeltetõk 200 milliárd köbméter gáz eladására kötöttek szerzõdést. A Jordániával kötött szerzõdés után a Tamari gázmezõkrõl egy további 48,2 milliárd köbmétert felölelõ készlet kerülhet még exportra. AN∎

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

Az õ nevéhez fûzõdik az «Exelon» (Rivastigmine) gyógyszer kifejlesztése, mellyel az Alzheimer kór enyhébb tüneteit kezelni lehet.

GYÓGYÁSZAT

Izrael-díj az Alzheimer-kór elleni gyógyszer kifejlesztéséért Prof. Marta Weinstock-Rosin a jeruzsálemi Héber Egyetemen tanult. Túlnyomórészt a degeneratív betegségekkel foglalkozott, és hozzájárult azon kevés gyógyszerek egyikének kifejlesztéséhez, amelyek az Alzheimer kór ellen vannak forgalomban. Ezért a kutatásért májusban állami ünnepség alkalmával kitüntetésben részesül.

Mindenki aki az ultra-ortodox hölgyet megismeri, arról számol be, hoy mély benyomást hagyott benne.Szigorúan vallásos zsidó nõ, feminista beállítottsággal, valamint hûvösen és logikusan gondolkodó tudósnõ, aki egy kutatási áttörésért Izrael Állam legmagasabb kitüntetését, az Izrael-díjat kapja. Ezzel a díjjal az «Exelon» nevû gyógyszer kifejlesztéséhez való úttörõ hozzájárulását ismerik el, amely értékesítése óta az Alzheimer-kórban szenvedõk millióinak segített az egész világon. Prof. Weinstock-Rosin életében számtalan konvencióval szakított. A ma 79 éves hölgy 1935-ben látta meg a napvilágot. Miután Ausztriát a Német Birodalomhoz csatolták, letartóztatták az apját. Mivel zsidó családként életveszélyben voltak, megpróbáltak elmenekülni. Végül sikerült nekik Londonba költözni. Ott nagyon rossz körülmények között élt a nagy család, mivel nyelvtudás nélkül nem kaptak munkát. Valósággal éheztek. «Akkor», emlékezett vissza a tudósnõ, «szembesültem elõször azzal, hogyan kell a szükséghelyzetet lelkileg feldolgozni.» Mikor végre elsajátította az idegen nyelvet, és jobban kiismerte magát az új környezetben, akkor a gimnáziumban azért kellett harcolnia, hogy lányként engedélyezzék neki a természettudományok tagozatának látogatását. Ezeket a szakokat akkor kizárólag fiúk látogathatták. Végül sikerült aka-

ratát érvényesítenie. Aztán ez a forgatókönyv megismétlõdött, amikor egyetemre jelentkezett, de a londoni egyetemen is gyõzött kitartó akaratereje. 1969-ben, amikor már rég jó pozícióban a Londoni Egyetemen tanított, férjével, Arnold Rosinnal együtt – aki késõbb a jeruzsálemi Sha’are Zedek kórház geriatria (öregedéssel foglalkozó tudomány) osztályán dolgozott – és gyermekeikkel elhatározták, hogy kivándorolnak Izraelbe. «Kezdetben nem ment olyan jól a sorom itt az országban. Az éghajlat túl meleg és nyomasztó volt számomra. De szerettem az embereket és az országot is.» 1981ben kapta meg a professzori címet, és 1983-tól átvette a gyógyszerészeti szakterület vezetését a jeruzsálemi Héber Egyetemen. Már akkor kezdett az olyan degeneratív betegségek gyógyszeres kezelésével foglalkozni, mint az Alzheimer- és Parkinson-kór. Az õ nevéhez fûzõdik az «Exelon» (Rivastigmine) gyógyszer kifejlesztése, mellyel az Alzheimer kór enyhébb tüneteit kezelni lehet. A hatóanyagot 1987-ben szabadalmaztatták, és a Héber Egyetem alkalmazott tudományokért felelõs társasága a gyógyszerészeti konszerneknek megvételre felkínálta. A gyógyszert aztán a Novartis konszern értékesítette, és éves szinten milliárdos profitra tett szert, mivel ezen a területen ez az egyetlen orvosság. Miután a 20-szoros nagymama Weinstock-Rosin, nyugalomba vonult,

nem hagyta abba a munkát, továbbra is részt vett a kutatásban. Kollegájával, Moussa Youdim professzorral együtt felfedezte, hogy a Ladostigil hatóanyaga kis adagokban csökkenti az agy degenerációját. Jelenleg a második tesztsorozat folyik, amelyet Izraelben és Európában is végeznek. Prof. Weinstock-Rosin az Izrael-díjat ünnepélyes keretek között az izraeli Függetlenségi napon veheti át, amely ebben az évben május 6-ra esik. ML∎

Norbert Lieth

Ruth könyve az üdvtörténet fényében

Ruth könyvébõl érthetõvé válik az a mindenkorra érvényes igazság, hogy az Úr hûséges az Õ szeretõ, gondoskodó szeretetében: menyasszonyi Gyülekezetét és népét Izraelt, az idõk minden zaklatottsága és nyomorúsága ellenére is elvezeti a gyönyörû célig!

Ára: 750,-Ft +postaköltség 25 Hírek Izraelbõl | 2014/05

26 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

Rainer Wagner

Kézikönyv Isten üdvtervérõl és a hit alapjairól

Bármely tervrõl is legyen szó a Bibliából, azt Rainer Wagner minden érdeklõdõ olvasója számára átláthatóvá teszi. Mindaz, amirõl a Biblia beszámol, az átfogja a tegnapot, a mát és a holnapot. Megérthetjük, hogy Isten értünk való üdvössége mindent átfog, a Földet, az idõt, a népeket, a világot. A szerzõ meghív az üdvösség izgalmas történetébe és bevezet Isten munkálkodásába. Meg fogod érteni, miért is hiszel ma. Továbbá azt, hogy mire

várunk, miként alakul korunk egészen Jézus visszajöveteléig. Ez a könyv egy teljes bibliai áttekintést ad Isten üdvtervérõl. Hozzáértéssel dolgozza fel hitünk alapjait. Egy kézikönyv, amely jól használható tanfolyamokon is. Rainer Wagner 1951-ben született. 1974-tõl 1983-ig prédikátor a Sachsen-Anhalt tartományi közösségi szövetségben. 1984 óta Bad Bergzabern/Pfalz evangélikus városi missziójának igehirdetõje.

Ára: 1 450,- Ft + postaköltség

Hírek Izraelbõl | 2014/05

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

GYÓGYÁSZAT

Új minõsítés az Assaf Harofeh Kórháznak Már sok éve támogatjuk az Assaf Harofeh Medical Centert. A kórház nemrég nemzetközi JCI-minõség bizonyítványt kapott.

DR. MORDECHAI WARON AZ IZRAELI ASSAF-HAROFEHKÓRHÁZ VOLT IGAZGATÓ FÕORVOSA

A JCI nemzetközi tanúsítvány egy kórház belsõ minõségmenedzsmentje számára. Az eljárás során megvizsgálják, hogy a kórház belsõ tevékenysége biztosítja-e a kezelések és a gondozás magas szintû minõségének fenntartását. 600 kritériumot vizsgálnak meg, többek között a betegjogokat, az orvosi ellátás folytonosságát, a munkatársak továbbképzését és a belsõ üzemeltetési rendszereket, valamint folyamatokat. A kórházat így egy idõigényes és drága tanúsítási eljárásnak vetik alá. Az JCI tanúsítványa ezért a legtöbbet mondó tanúsítvány, ami a kórházak rendelkezésére áll. 1951-ben vezették be az amerikai kórházak számára, és azóta folyamatosan továbbfejlesztik. A JCI-t mindenütt bevezették a világon nemzeti sajátosságokkal kiegészítve. Ennek megfelelõen a tanulási effektus sem elhanyagolható a kórházak számára. Ennek az eljárásnak keretében a klinikák kötelesek átfogó papírmunkát végezni, tulajdonképpen egész könyvet kitölteni a belsõ üzemeltetési folyamatok megszervezésérõl. Ehhez a bemutatkozó dokumentumhoz kapcsolódik aztán a bizottság tagjainak többnapos látogatása, amely az adatokat szúrópróbaszerûen ellenõrzi. A bizottság tagjai a JCI munkatársai. Voltak esetek, amikor a klinikák nem kapták meg a tanúsítványt, mert nem érték el a szükséges pontszámot. Mindenki követheti az eredményeket, mert a kérdésekre igennel és

nemmel kell válaszolni. Néhány példa: A JCI kérdõívén megkérdezik, hogy dokunemtálják-e az orvosi kezelés minden lépését a beteg aktáiban vagy, hogy a betegeknek a sürgõsségi felvételnél várakozniuk kell-e. Vagy: Használnak-e a klinikán írásban leszögezett irányvonalakat, ill. kezelési útmutatókat a terápiák során? A felelet csak igen vagy nem lehet. A JCI kifejezetten a kórházak számára készült. Ennek keretében minden területet megvizsgálnak egy katalógus szerint, amelyben 13 fejezet, 250 elõírás és több mint 1.300 mérhetõ elem van – a konyhától a mûtõkig. A JCI partnere a WHO-nak, közösen fejlesztettek ki hat betegbiztonsági célt: 1. A betegek korrekt azonosítása 2. A kommunikáció hatékonyságának javítása 3. A biztonságos gyógyszeradagolás javítása, amely fokozott figyelmet igényel 4. A mûtétek végrehajtásának biztonsága a megfelelõ helyen, a megfelelõ eljárással, és a megfelelõ betegen 5. A kezelésekkel járó fertõzések kockázatának csökkentése 6. Csökkenteni a betegek elesés következtében történõ sérülési kockázatát Dr. B. Davidson, az Assaf Harofeh Medical Center jelenlegi kórházigazgatója, ezzel kapcsolatban elmondta: «Ez egy újabb lehetõség munkánk javítására, és az eddig már sok területen elért minõségnövekedés további fokozására.» Szívbõl köszönetet mondott munkatársainak és az orvosoknak, akik a heteken át tartó kemény munkával hozzájárultak ehhez a sikerhez. Dr. M. Waron Hírek Izraelbõl | 2014/05

28 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

Dr. Szebeni Olivér

Bibliai kortörténet A könyv elmélyült kutatás és teológiai hallgatók több évtizedes tanítása után került kiadásra. A Bibliai kortörténet elénk tárja Isten népe történetének évszázadait és a keresztyén gyülekezetek ókori eseményeit a Római Birodalom bukásáig. A vizsgált idõszak ismerete minden keresztyén y ember számára alapvetõen fontos. MEGRENDELHETÕ: WWW.EJFELIKIALTAS.HU 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. EJFEL@T-ONLINE.HU TEL.: (061) 3500-343

Ára: 1650,-Ft + postaköltség Hírek Izraelbõl | 2014/05

BIBLIA ÉS IZRAEL

Az utolsóóoí;' ó í ; ' í ; ' taámadaás Izrael ellen

BIBLIA & IZRAEL

Norbert Lieth

A nemzetek világa egyre inkább Izrael ellen fordul. Egy napon valóban felvonul minden nemzet Izrael ellen, ez a nagy nyomorúság végén fog megtörténni. Zakariás próféta így ír errõl: «Eljön az ÚRnak a napja, amikor osztozkodnak a tõled elvett zsákmányon. Mert összegyûjtök minden népet, hogy harcoljanak Jeruzsálem ellen. Elfoglalják a várost, kifosztják a házakat, és meggyalázzák az asszonyokat. A város fele fogságba megy, a megmaradt népet azonban nem ûzik ki a városból. De az ÚR harcba száll majd azokkal a népekkel, ahogyan harcolt egykor, a csata napján. Megveti majd lábát azon a napon az Olajfák hegyén, amely Jeruzsálemtõl keletre van. Az Olajfák hegye pedig középen kettéhasad; kelet-nyugati irányban egy igen nagy völgy lesz, mert a hegy egyik fele északra, a másik fele délre mozdul el. Akkor meneküljetek

Zak 14,2 «Mert minden népet ütközetre gyûjtök Jeruzsálemhez» a hegyek szakadékaiba, mert a hegyek között a szakadék Ácalig ér. Úgy fussatok, ahogyan Uzzijjának, Júda királyának az idejében futottatok a földrengés elõl! Mert eljön az ÚR, az én Istenem, szentjeivel együtt. Azon a napon nem lesz sem hõség, sem hideg, sem fagy» (Zak 14,1-6). Az Úr Jézusnak hatalommal és dicsõséggel való visszajövetele elõtti utolsó háború valószínûleg a harmagedoni csata lesz, mivel itt nem csak néhány nemzetrõl van szó, hanem az összesrõl (2. v). Ugyanakkor Zakariás ebben az összefüggésben az Úr Jézus látható, gyõzedelmes visszajövetelérõl is beszél, amikor eljön az összes szentjével, hogy megsemmisítse azokat a népeket, amelyek Izraelre támadtak, és közvetlenül azután felállítsa messiási birodalmát. Ez az esemény a múltban még nem teljesedett be, ezek

azokban a napokban következnek be, amikor az Úr az Olajfák hegyére teszi lábait, és a hegy kettéhasad. Ebben az összefüggésben figyeljük meg a következõ kifejezéseket: «Eljön az ÚRnak a napja…» (1. v) «… a csata napján» (3. v). «Megveti majd lábát azon a napon…» (V 4). Ebben a fejezetben Ézsaiás könyve 12. és 13. fejezeteinek összefoglalását kapjuk. A 14. fejezet újra felidézi és továbbfejleszti az ott olvasható eseményeket. Mivel a leírások nem feltétlenül kronológiai sorrendben követik egymást, össze kell raknunk azokat, mint egy puzzle darabjait, hogy egy összképet kapjunk. A sorrend így nézhetne ki: A Zak 12-ben arról olvasunk, hogy Jeruzsálemet körbeveszik és megtámadják az országok, ugyanakkor kitör egy belháború is (12,2; 14,14). Az északi király támadása, aki mögött ott áll Góg a Magóg földHírek Izraelbõl | 2014/05 4/05

Impresszum

BIBLIA ÉS IZRAEL

jérõl a szövetségeseivel, egybeeshet ezekkel az eseményekkel. Nagyon is lehetséges, hogy a szövetségesek esetében iszlám országokról van szó. Késõbb az összegyûlt nemzetek elfoglalják Jeruzsálemet, és szörnyû háború bontakozik ki (12,3). Ebben a háborúban Izrael lakosságának kétharmada elpusztul (13,8). A továbbiakban Jeruzsálem elesik, és a város felét fogságba hurcolják (14,2). Ezután vonul fel az Úr, hogy a nemzetek ellen harcoljon, aminek azonban nem kell közvetlenül egybeesnie az Õ látható visszajövetelével. Úgy irányítja majd az eseményeket, hogy az ellenség mind megsemmisül (14,3). A lovak megbokrosodnak, lovasaik megõrülnek, a népek megvakulnak (12,4). Ez azt jelenti, hogy az egész háborús stratégia, amelyre ma olyan büszkék, és amelyet a médiában népszerûsítenek, káoszban végzõdik. Az Úr megkezdi az ellenséges nemzetek megsemmisítését (12,9; 14), mégpedig természetfeletti események által (14,12-13). Az Olajfák hegye kettéhasad a zsidóknak menedéket és oltalmat nyújtva (14,4-5). Izrael maradéka és Jeruzsálem, mely átéli ezeket az eseményeket, segítségül hívja az Úr nevét, és oltalmat talál (13,9; 12,8). Ezáltal Jeruzsálem fele, melyet a nemzetek nem tudnak elpusztítani, megerõsödik az Úrban, és szembeszegül támadójával (12,5.8). Elsõként Júda menekül meg, miután már egyharmad elpusztul (12,6-7). Ezután jelenik meg az Úr láthatóan népének (14,5). Látható lesz, ahol átszegezték (12,10), és a szívek bûnbánatra indulnak (12,10-14). Izrael bûnei megbocsáttatnak, szellemileg újjá fog születni, miközben veszi a Szentlelket, és felállíttatik a messiási birodalom (13,1-6; 14,6-21). A Zak 14,1-5 olyan, mintha egy riporter «élõben» közvetítené a háború eseményeit. Azonban az évezredek során lezajlott számtalan háború után, kezdve Káinnal és Ábellel egészen napjainkig, ez lesz az utolsó háborús tudósítás. «Eljön az ÚRnak a napja, amikor osztozkodnak a tõled elvett zsákmányon» (Zak 14,1). Mennyire hatásos ez a kijelentés «Eljön az ÚRnak a napja»! A nemzetek ezt egészen másként képzelték: «Jeruzsálemet, a botrán-

30 Hírek Izraelbõl | 2014/05

HÍREK IZRAELBÕL

kozás kövét, ezt a dacos bosszantót el kell távolítani az útból.» Jeruzsálem az egyesült nemzetek számára az egyedüli és utolsó akadály lesz az önmegvalósító humanista világbirodalom útjában, amelyben Izrael Istenének nincs helye. «Tegyük félre az útból, aztán végre nyugalmunk lesz; ez a megfelelõ óra, és lehetõség, ez a mi napunk!» De amit a népek nem is sejtenek, az az a tény, hogy az õ napjuk az Úr napja lesz: «… az ÚRnak a napja». A «nemzetek napja», amelyen Jeruzsálemet le akarják radírozni a föld színérõl, az «Úr napjává» válik, amelyen a nemzeteket megbünteti az Úr. Izgalmas belegondolni, hogy minden nemzet éppen Jeruzsálem ellen indul fel. A háborúzó népek pusztulása nem valahol a világban történik meg, hanem a földgolyó egy bizonyos pontján: Jeruzsálemben. A Zak 1,10-11-ben már láthattuk, hogyan figyeli meg Isten a népeket és cselekedeteiket Jeruzsálemmel kapcsolatban. A 14-15 versek leírják Isten buzgó szeretetét Jeruzsálem iránt és haragját annak ellenségeivel szemben. A 2. fejezetbõl megtudjuk, hogyan ítélte meg Isten a világbirodalmakat, amelyek Jeruzsálem és Júda ellen fordultak, valamint azt is, hogy Izráel lakói és Jeruzsálem Istennek a szemefénye. A 3. fejezetben láthatjuk, hogy az Úr a Sátánt is rendreutasítja, mert Jeruzsálem, Isten választott városa ellen fordult. A Zak 12,13-ban az Úr kihirdeti, hogy minden nemzetet megsemmisít, amelyek felvonultak Jeruzsálem ellen. Jeruzsálem nyomtatókõvé lesz, amelybe a nemzetek beleütköznek és összezúzzák magukat (12,3). A Zak 14,12-13 leírja, hogyan ítéli meg az Úr a nemzeteket, és a Zak 14,2-ben az Úr az, Aki összegyûjti a népeket az ítéletre Jeruzsálembe: «Mert összegyûjtök minden népet, hogy harcoljanak Jeruzsálem ellen.» Noha azt hiszik, saját akaratukból vonulnak fel, azonban az Úr kezében vannak, Õ irányítja õket, Õ gyûjti össze õket az ítéletre. Nos, a csúcspontot elértük, Istennek beavatkozása Sion érdekében már az ajtó elõtt áll. A pohár túlcsordult már a nemzeteknek Jeruzsálemmel kapcsolatos cselekedeteivel; a népek megértek az ítéletre. ∎

Beth-Shalom, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: +361 236 08 96 Fax: +361 786 26 41 Köszönjük, hogy adományával támogatja az Éjféli Kiáltás Misszió munkáját! MKB bank: 10300002-20510628-00003285 Külföldrõl: SWIFT (BIC) kód: MKKB HU HB IBAN: HU44 1030 0002 2051 0628 0000 3285 E-mail: ejfel@t-online.hu, www.ejfelkialtas.hu In memoriam Wim Malgo Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Fõszerkesztõ Nagy Erzsébet Fordította Dálnoki László, Miklós Margit A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven. Bank Magyar Külkereskedelmi Bank; Budapest V., Szent István tér 15 Számlaszám HUF 10300002-20510628-00003285, EUR 501-0122-2100-4886 Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 Dübendorf Tel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19 E-Mail: beth-shalom@mnr.ch Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: smn@inext.ro, Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001 Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Beth-Shalom izraeli utazás Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.+361 236 08 96, 3399 490 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu ISSN 0866-0417 Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség. Éves elõfizetés: 8400,-Ft+ postaköltség

Minden vasárnap 17.00 órakor istentiszteletet tartunk. Szeretettel várunk mindenkit. 1135 Budapest, Palóc u. 2 Telefon: (1) 236-0896

Figyelem! Missziónk hétfõtõl péntekig 9.30-tól 17 óráig fogad telefonhívásokat.

Ország, ország, ország! Hallgass az ÚR szavára! Jer. 22.29

IV. Nemzetközi Izrael konferencia

Budapesten a Dunán

2014.07.12 Zenei szolgálat: Igeszolgálat:

Folk Iván és mások

Norbert Lieth Zenei szolgálat:

Sabbathsong Klezmer Band Folk Iván és mások

a részvétel regisztrációhoz kötött

Regisztrálj már most!

limitált férõhely

Regisztrációs lehetõségek: Levélben: 1135 Bp, Palóc u. 2. E-mailben: ejfel@t-online.hu Interneten: www.ejfelikialtas.hu Telefonon: (061) 3500-343 A rendezvény szervezõje az Éjféli Kiáltás Misszió

1050 Euro +repjegy

2015. február 8-15.

Ára: 720,-Ft

Már most foglaljon helyet tavaszváró kedvezményes utunkra!