Éjféli Kiáltás 2012 December

IZRAELBÕL

Traurige und wahre ⁄ Richtiger mitdeReichtum Dürfen öffentlich beten?

Gázára és⁄ Jeruzsálemre ■ 24 óralehren Beerund Shevában Een vraagPopmusik over de eindtijd ■Freude Het Maya jaar ■Umgang SprekenTûz Evangeliën elkaarFrauen bij de rede op de Olijfberg tegen?

HÍREK

Éjféli Kiáltás Nemzetközi folyóirat a bibliai próféciákról

www.ejfelikialtas.hu

2012. december – 12. szám

Egy kisváros

Júdában

és az eljövendo

Királyság

Különlegességek

Jézus születése körül > 11. oldal

Tízparancsolat

Szép ajándék az egész családnak!

The Ten Commandments amerikai animációs film (magyar szinkronnal)

DVD most akciós áron kapható 2200,-Ft helyett

799,-Ft

ha postai úton kéri, az plussz postaköltség.

EGY ÁTLAGOS EMBER, – KIVÉTELES KÜLDETÉSSEL computer animációs játékfilm A Tízparancsolat c. film Mózes életét, a zsidó nép egyiptomi szolgaságból való szabadulását, negyven évig tartó pusztai vándorlását, majd az Ígéret Földéjére való bejutását mutatja be a Biblia történet alapján.

Ez a különleges animációs film tele van kalanddal, csodálatos eseményekkel és egy csipetnyi humorral...

-Ft , 9 9 7 Ára:

Megrendelhetõ: 1135 Budapest, Palóc utca 2.; Telefon 061 3500-343, E-mail: ejfel@t-online.hu; www.ejfelikialtas.hu

+ Hírek Izraelbõl kivonatozva

Éjféli Kiáltás

Ee HnÍR vraa EK g ov er

IZRde ei AndEtijdL■ BHeÕt May La jaar ■

Éjfé li K iált ás Spre Gy kenóg de yá

szEvatan i ge turiz liëmnus elka Izraar elbibej de

Nem

zetk

Nemzetközi folyóirat a bibliai próféciákról

özi fo

lyóira

■reM deenopny

t a bi

bliai

próf

éciá

król

itdeér

OlIzijfra beelrggá tezlegele te? n?

www.e

jfelik

ialtas

.hu

2012

. július

h

visata A sza lm IZRAELB jöv as ÕL ete l Éjféli Kiá ltás

IZRAELBÕL

Rendelje meg Ön a barátainak vagy ismerõseinek!

Traurige Een vraagPopmusik HÍREK over de eindtijd und wahre ■Freude ⁄ Richtiger Het Maya jaar Geert ■Umgang mitdeReichtum Spreken Wilders rosszul Evangelië ⁄nDürfen kalkulált elkaarFrauen ■ öffentlich bij de Izraeli-jo rede oprdániai delehren undtegen?

Olijfberg kooperá beten? ció

Éjféli Kiáltás Nemzetközi folyóirat a bibliai

próféciákról

www.ejfelikialtas.hu

Een HÍRE vraagKover

2012. november – 11. szám

de eindtijd

■ Het May a jaar

Júde ■aSpre és Sam kenária

Nemzetközi

de Evan telepgelië ei jogs n zerû elkaek ar bij ■

deKülf rede öldiop befe dektet Olijfések bergIzrae tegelben n? www.ejfelikia

folyóirat a

ltas.hu

bibliai próf

éciákról

2012. szepte

mber – 9. szám

A zöld megváltás

«Mert én új eget és új földet a régire nem terem senkinek is emlékeznek, tek, sem jut esz ébe» ig tegen? a szájsebészet op de Olijfberg A rakétától ■ rede

bij de körül elkaar a háború Evangeliën Het Maya L jaar ■ Spreken deHáború IZRAELBÕ

Een ÍvraagKover de eindtijd HÍREK

Az utolsó napok csúf

www.ejfelikialtas.hu

éll Kiáltás É Éjf Éjjféli

> A föld felmele > Környezet val gedése > új pogányság lás

2012. október – 10. szám

Nemzetközi folyóirat a bibliai próféciákról Nemzetk

AZ ÚJ J

UNIVERZUM

olódói

Rendelés esetén ajándékokkal kedveskedünk!

A

Éves elõfizetés díja: 4200,-Ft

üzenete

próféta súlyos

1135 Budapest, Palóc utca 2.; Telefon 061 3500-343, E-mail: ejfel@t-online.hu; www.ejfelikialtas.hu

– 7.

szám

3 Bibliai üzenet

4

ÜDVÖZLET

Egy kisváros Júdában és az eljövendõ Királyság

Kedves Barátaim!

Nézõpontban

10 11 15 16 17 18 19

Karácsony Különlegességek Jézus születése körül A Barátságos Szalafisták? Köszönöm, nem!

Szalafisták és probléma a «keresztyén» paradicsommal A Biblia inuktitut nyelven Minden jó, ha a vége jó

Kérdések – Válaszok

21 21

A tömjén utálatos Isten elõtt?

Az élet könyve

3 17 20 22

Üdvözlet Házunk tája Fénysugarak Rajtad csak Jézus segíthet

Hírek Izraelbõl

23 24 26 27 28

Rövid jelentések Tûz Gázára és Jeruzsálemre 24 óra Beer Shevában Mit jelent Obama újraválasztása Izraelnek?

Izrael jövõje biztosított

Kérjük vegye figyelembe, hogy irodánk karácsony és újév között zárva van.

Kívánunk Önnek áldott adventet és karácsonyi ünnepeket. Éjféli Kiáltás

Megtalálták-e a kutatók, vagy mégsem az isteni részecskét? Az Éjféli Kiáltás októberi számában beszámoltunk az állítólagos eredményrõl. Bár közel állnak ahhoz, hogy a megfigyelt részecske az a részecske, ami után a kutatók 40 éve kutatnak – de száz százalékosan ez nem biztos. Az ún. Higgs-részecske – ha egyáltalán létezik – nagyon parányi. Mégis ennek az elképesztõen apró részecskének kellene a legnagyobb rést betöltenie, ami a részecskefizika standardmodelljén tátong, vélik a szakemberek. Nézetük szerint e bizonyíték tisztázná végre azt, hogy mi tartja össze a galaxisokat és a csillagokat, hogy miért vannak bolygók, és végül az emberiség is. Az elemi részecske utáni kutatáshoz egy 27 kilométeres kör alakú alagutat, azaz részecskegyorsító pályát építettek, melyben az LHC protonokat roppant erõvel ütköztetik. Eközben jön létre számtalan különbözõ alkotórészecske, és ezek között kellett a tudósoknak lehetõség szerint a Higgs-Bozont megfigyelni.

Az õsrobbanás elmélete azt mondja ki, hogy az egész univerzum úgymond a semmibõl jött létre. Ezt hivatott igazolni tehát ez az isteni részecske. Az isteni részecske elnevezést nem a tudósok akarták. De ez a tény a figyelmet a mindenség Teremtõjére, Istenre tereli.

Minekünk, keresztyéneknek is elfogadható az univerzum keletkezésére vonatkozóan az, hogy minden a semmibõl állt elõ. Ez világlik ki többek között a Jn 1,3-ból is: «Minden általa lett (Isten igéje által 1. v), és nélküle semmi sem lett, ami létrejött.» És ezt mondja a Zsid 11,3: «Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta, úgyhogy a nem láthatókból állt elõ a látható.» Minden, ami látható, a nem láthatóból jött létre! De e mögött, ill. ez elõtt valami másnak kellett lennie. Számunkra, keresztyének számára Isten, az Úr, mindenek Teremtõje az, a kutatók szerint pedig az «isteni részecske». Ezt keresik. Úgy vélik, megtalálták. Évszázadokon keresztül számtalan kutató, nagy tudású, tehetséges emberek próbálták meg a lét ismeretlen összefüggéseit kifürkészni és megmagyarázni. Mindig eljutottak egy pontig, ahol csupán egyetlen felismerés maradt számukra: E mögött valami magasabb rendû hatalom állhat, amely (Aki) mindezt megteremtette. Allan Sandage fizikus és kutató kérdéseivel eljutott a fizikai tudás határáig: «Fiatal emberként gyakorló ateista voltam», mondta az amerikai kozmológus. Sandage fél évszázadon keresztül foglalkozott a csillagok korával, és szakterülete egyik nagysága lett. 72 éves korában tette meglepõ vallomását: «Az univerzum kutatása megmutatta nekem, hogy az anyag léte egy csoda, ami csak a természetfelettivel magyarázható.» Ma a tudósok az «isteni részecskét» keresik. Azt még nem realizálták magukban, hogy valójában Isten után kutatnak. Nem a részecske az, ami kiváltotta az õsrobbanást, hanem Maga Isten teremtett meg mindent.

Röviddel Jézus második eljövetele elõtt állunk. Amint Õ meg fog jelenni nagy hatalommal és dicsõsségben, mindezek a dolgok egy csapásra világossá válnak majd!

Mintegy kétezer éve néhány kutatónak feltûnt valami különös. Õk egy addig ismeretlen objektumot fedeztek fel az égbolton, amely annak elõtte még soha nem tûnt fel nekik.

Utána akartak járni e jelnek. Végül felismerték, hogy e jelenség mögött egy egészen különleges Ember születése állhat. Így elindultak, hogy megkeressék és megtalálják Istent, Aki Jézus Krisztusban jött el erre a földre, és ezáltal emberré lett (Mt 2). Ez volt karácsony, Jézus elsõ eljövetele! Hamarosan ismét karácsonyt ünneplünk. Jól tesszük, ha ezt most különös tekintettel Jézus második eljövetelére ünnepeljük, mert Õ hamarosan eljön. Figyeljünk hát az idõknek jeleire, keressük Õt mindig újra és újra. Isten Jeremiás prófétán keresztül mondja: «Megtaláltok engem, ha kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám» (Jer 29,13).

Szívélyes üdvözlettel kívánok áldott karácsonyt

Tudván Tudván Tudv án aazt, ztt hhogy ogg y minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség. Éjféli Kiáltás

2012 december

4

BIBLIAI ÜZENET

Egy kisváros Júdában

és az eljövendõ Királyság MARCEL MALGO Lelkipásztor és az Éjféli Kiáltás gyülekezetének vezetõje Bernben

ikeás próféta könyvének 4. és 5. fejezete beszél Izrael dicsõséges jövõjérõl és a Királyság felállításáról. Ezt nevezzük a Jel 20,4-bõl kiindulva az Ezeréves birodalomnak. A Mik 4,1 és 5,14 közti idõtartam rendkívül hosszú: Magában foglalja Jézus születését Betlehemben, Sedékiás király ural-

M

Éjféli Kiáltás

2012 december

kodásának idejét (õ volt Júda utolsó királya), a babilóniai fogságot és az Ezeréves birodalom eseményeit.

A Mik 4 felvázolja a Királyság tulajdonságait (1-5. v) és felállítását (6-13. v). A Mik 5-ben egy párját ritkító csúcsponttal állunk szemben.

Itt ugyanis kevés, de találó szavakkal az egész karácsonyi történet örömüzenete szólal meg, a za z a Király megszületése (1. v). A 2-14 versek arról szólnak, hogy Krisztus, Izrael Királya mit fog tenni népe érdekében az Ezeréves birodalom idején. Tekintsük át röviden mindkét fejezetet.

4,1: A «hegy» Sion hegye; az «Úr háza» az Ezeréves birodalom Temploma. (Errõl a Templomról többet megtudhatunk az Ez 40- 42-ben.) A «népek», amelyek, mint egy folyam áradnak Sion hegyéhez, e föld nemzetei.

4,2: Mikeás elmagyarázza, hogy Jeruzsálem az Ezeréves birodalom idején a föld etikai-erkölcsi és vallási központja lesz.

4,3-4: A Királyság az igazságosság, a békesség és biztonság birodalma lesz.

4,5: A z Ezeréves birodalomban Izrael nem a bálványoknak, hanem egyedül Istenének – Izrael Istenének– fog szolgálni.

5

4,6-8: Izrael összegyûjtetik a szétszóratásból a Királyságban (vö. Ézs 11,11-16).

4,9-10: A hazatérés a babilóniai fogság után kezdõdik.

4,11-13: Itt leírja a Királyság felállításának módját, Jeruzsálemnek a nemzetek által történõ végidõkbeli megtámadása után. – Ez a támadás a harmagedoni csatával ér véget (vö. Jel 16,16).

4,14: Itt valószínûleg Sedékiás királyról van szó, akit a babilóniai invázió során az ellenség megvakított (kiszúrták a szemét).

5,1: Betlehemet nevezi a nagy Király szülõvárosának.

5,2: A Messiás megszabadítja Isten népét. De mielõtt erre sor kerülne, Isten erre ítélet által készíti fel õket. Átengedi õket ellenségeinek a Messiás megszületéséig. Azután a maradék, ill. testvéreik maradéka vissza fog térni Izrael fiaihoz.

5,3-4a: A Messiás uralma a béke és védettség uralma lesz: Õ legelteti népét az Úr hatalmával; biztonságban laknak, és Õ Maga lesz a békesség.

5,4b-5: A Messiás síkra fog szállni népe jólétéért és boldogulásáért, amikor az ellenség megtámadja. Ellenségeit itt az asszírok személyesítik meg.

Hét pásztor és nyolc fejedelem száll majd szembe az ellenséggel. A hetes szám Isten tökéletes mûvének jelképe, ami már önmagában is elég lenne, de még egy számot említ, mégpedig a nyolcas számot, hogy világossá tegye, több mint elegendõ erõ áll majd rendelkezésre, hogy Isten népének ellenségeivel szembeszálljon.

5,6-8: Itt írja le a megmaradott zsidók gyõzelmét, amelyben Messiásuk által lehet osztályrészük: Olyanok lesznek, mint az Úrtól jövõ harmat, mint az esõcsepp a fûszálon. Olyanok lesznek a többi nép között, mint az oroszlán az erdõ vadjai közt. Kezük gyõzelmet arat ellenfeleik fölött.

5,9-10: Azonban világossá válik, hogy ez a gyõzelem nem katonai erõ vagy fölény eredménye. Mert Maga az Úr fogja harci méneiket, szekereiket megsemmisíteni, városaikat és erõdítményeiket lerombolni.

5,11-13: Mindez azonban akkor következik be, amikor az Úr a varázslókat, jelmagyarázókat, bálványképeket, a szent oszlopokat, a bálványszobrot közülük kiirtotta.

5,14: Az ítéletnek azokban az utolsó napjaiban kitöltetik Isten haragja nagy és romboló erõvel erre a világra.

Kis város Júdában. Legyen elég ennyi a két fejezet áttekintésébõl.

Vizsgáljuk meg elõször a legmarkánsabb igeverset, azt ugyanis, amely a karácsonyi történetet írja le, a Mik 5,1-et: «Te pedig, efrátai Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belõled származik az, aki uralkodni fog Izráelen. Származása visszanyúlik a hajdankorba, a távoli múltba» (A Károli fordítás sokkal jobban és pontosabban visszaadja Jézus származásának megjelölését: «… akinek származása eleitõl fogva, öröktõl fogva van, Mi 5,1). Ez a vers a legrövidebb és mégis a legfigyelemreméltóbb próféciák közé tartozik, amelyek Jézusnak a földre való eljövetelérõl szólnak. Egy lélegzetvétellel a Messiás két, teljesen különbözõ lakhelyérõl beszél: az örökkévalóságról, mint a mennyei, és az efratai Betlehemrõl, mint a földi lakhelyérõl.

A Betlehem név «kenyér-házat» ill. «a kenyér házát» (Beth-Lechem) jelenti. E helységnek azért adták ezt a nevet, mert környéke rendkívül termékeny volt ellentétben a közelében fekvõ Júdabeli sivataggal. Rút könyvének második fejezetében olvashatunk arról, milyen termékeny volt akkor ez a vidék. Van azonban egy másik magyarázat is a «kenyér háza» kifejezésre, és ez közvetlen módon az Úr Jézussal áll kapcsolatban. Mivel abban a pillanatban, amikor az Úr Beth-Lechemben, a «kenyér házában»

Éjféli Kiáltás

2012 december

6

BIBLIAI ÜZENET Ha manapság Betlehem felé tekintünk, még mindig nem mondhatjuk el róla, hogy különösen fontos helységgé vált volna. Épp ellenkezõleg: Egy kisváros feszült politikai légkörrel, az utóbbi évtizedekben meglehetõsen nagy nyomás alatt állt.

megszületett, szó szerinti beteljesítõje lett ennek a névnek, amint azt késõbb Önmagáról mondta: «Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg. … Én vagyok az az élõ kenyér, amely a mennybõl szállt le: ha valaki eszik ebbõl a kenyérbõl, élni fog örökké, mert az a kenyér, amelyet én adok oda a világ életéért, az az én testem» (Jn 6,35.51).

Jézus Krisztus, «az élet kenyere» által a «kenyér háza» elnyerte a legmélyebb és legdicsõségesebb jelentését. És Jézus születésével Betlehem az akkori idõk középpontjává vált, sõt az egész világtörténelem középpontjává.

De meglepõ módon majdnem senki nem vett tudomást a hatalmas változásról, amely ebben a kis Júdabeli városkában történt. Épp ellenkezõleg: Betlehem az a kis, jelentéktelen helység maradt, amely volt. És ez annak ellenére, hog y Mikeás próféciáját ismerték. Ugyanis amikor Heródes a bölcsektõl és az írástudóktól tudni akarta, hol kell az új királynak megszületnie, utalás történt Betlehemre.

Azon az éjszakán azonban, amikor Jézus megszületett, mindössze néhány pásztor értette meg, mi játszódott le Betlehem városában (Lk 2,15). A nagy többség egyszerûen átaludta ezt a hatalmas eseményt.

Ha manapság Betlehem felé tekintünk, még mindig nem mondhatjuk el róla, hogy különösen fontos helységgé vált volna. Épp ellenkezõleg: Eg y kisváros feszült politikai légkörrel, az utóbbi évtizedekben meglehetõsen nagy nyomás alatt állt. Amit ma ott találunk, annak már nem sok köze van Mikeás próféta szavaihoz (Mik 5,1). Ennek ellenére Betlehem száÉjféli Kiáltás

2012 december

munkra, keresztyének számára, ma is az a hely, amely a világot drasztikusan megváltoztatta. Ennek egyedüli oka az, hogy Isten, az Úr, Szavában kihirdette, hogy Fia Betlehemben fog megszületni. Ez számunkra a különleges karácsonyi üzenet: Isten megcselekszi, amit mond, még akkor is, ha elsõ pillantásra nem sok látható belõle. Nincs szükségünk látványos dolgokra és tapasztalatokra, hogy üdvösségünk felõl Krisztusban bizonyosak lehessünk. Csupán az Isten írott Szavába vetett egyszerû, gyermeki hitre. A Zsid 11,1 így ír: «A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létérõl való meggyõzõdés.» Pál megerõsíti: «Mert hitben járunk, nem látásban» (2.Kor 5,7).

Betlehem, a Megváltó elsõ földi lakhelye, «kicsi volt Júda városai között».

A Hermann-Menge-féle bibliafordítás szerint: «Te pedig Efratának Betleheme, noha kicsi vagy ahhoz, hogy Júda tartományi városai közé tartozhass, mégis belõ led fog szárma zni a z, Aki Izráelben uralkodik, és Akinek eredete visszanyúlik a régmúltba, az õsidõk napjaiba.» Betlehem tehát valóban túl jelentéktelen volt ahhoz, hogy Izráel nagyvárosaihoz mérhette volna magát. Egy másik fordításban ezt olvashatjuk: «Túl kicsi vagy ahhoz, hogy Júda ezres városai között légy.» Ez azt jelenti, hogy Betlehem olyan város volt, amelyben még 1000 család sem lakott.

Betlehemet az Ószövetség is többször említi: Jákób ott temette el szeretett feleségét, Ráhelt (1.Móz 35,19). Rúth könyve arról számol be, hogy egy férfi, név szerint Elimélek

és felesége Naomi Betlehembõl elköltöztek, és Moáb földjén telepedtek le (Rut 1). Aztán Betlehem volt Dávid szülõvárosa (1.Sám 16; 20,6; Lk 2,4).

Roboám király, Salamon fia építette ki Betlehemet (2.Krón 11,5.6). A babilóniai fogság után 123 lakos újra letelepedett a régi Betlehemben (Ezsdr 2,21).

Betlehem jelentéktelen városka volt. És éppen ezt a helyet választotta Isten Fia születési helyéül! Miért éppen ezt a kis helységet? Egy lehetséges választ találhatunk, ha megfigyeljük az 1. Kor 1,27-29 elméletét. Ott azt írja Pál: «Sõt azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében erõtlenek, hogy megszégyenítse az erõseket: és azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében nem elõkelõk, sõt lenézettek; és a semmiket, hogy semmikké teg ye a valamiket; hog y eg yetlen ember se dicsekedjék az Isten színe elõtt.» Vagy gondoljunk arra, amit Jakab írt levelében: «Figyeljetek csak ide, szeretett testvéreim: vajon nem Isten választotta-e ki azokat, akik a világ szemében szegények, hogy hitben gazdagok legyenek, és örököljék azt az országot, amelyet Isten az õt szeretõknek ígért?» (Jak 2,5).

Lelki-szellemi értelemben talán te is egy ilyen jelentéktelen kis «Betlehem» vagy. Nem sok látványos dolog történt az életedben. Alig figyelnek rád. Sokszor gyengének, tehetetlennek érzed magad. Gondolj Betlehemre, amelyrõl Mikeás így beszélt: «És te, Efratának Betleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezresei között …» Júda

7

törzse volt a z eg y ik leg nag yobb Izráelben, az õ területén feküdt a kis Betlehem. De hozzá intézte az Úr ezeket a szavakat: «…de belõled származik nékem, aki uralkodó az Izráelen, akinek származása eleitõl fogva, öröktõl fogva van.»

Az Úr ismeri a problémáidat, gyengeségeidet, szükségeidet – és csüggedésedet is. Õ jelenti ki világosan: «A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyõztem a világot» (Jn 16,33). Talán szeretnél olyan kicsi lenni, mint Betlehem, de gondolj bele, Betlehemmel még valami más is együtt jár: Te is Jézus Krisztusnak, e világ Megváltójának lakhelye lehetsz. Éppen azoknak, akik kicsinek, tehetetlennek, magányosnak érzik magukat, mondta az Úr: «Ezt mondja a magasztos, a felséges, aki örök hajlékában lakik, szent az õ neve: Magasságban és szentségben lakom, de a megtörttel és alázatos lelkûvel is. Felüdítem az alázatosak lelkét, felüdítem a megtörtek szívét» (Ézs 57,15; vö. Zsolt 113,5-7).

Júda kisvárosa üdvtörténeti világközponttá vált, mert nem kisebb, mint az Úr Jézus Krisztus vett ott lakozást. Amikor a világ Világossága (Jn 1,3-4) benned is lakozást vesz, akkor ebben a komisz világban te is új pozíciót töltesz majd be. Hiszen ezt mondja az Úr: «Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthetõ el a hegyen épült város» (Mt 5,14). A Zsid 1,3 a következõt mondja az Úr Jézusról: «Õ Isten dicsõségének a kisugárzása és lényének képmása». Õ, Aki áthatolt az egeken (Zsid 4,14) benned akar lakozást venni, és megtölteni téged dicsõségével, ha eddig még nem történt meg. Pál arról beszél, hogy Krisztus közöttünk «az eljövendõ dicsõség reménysége» (Kol 1,27). A Gal 2,20-ban találjuk a híres mondást: «Krisztus él bennem!» (vö. Jn 17,23). Ezeket hallva te is szeretnél ez a kis betlehem lenni, azonban ha az lakik majd benned, Aki eleitõl, öröktõl fogva létezik, sok minden megváltozik az életedben!

Azt is fi gyelembe kell vennünk, hog y Bet lehem a n na k el lenér e,

hogy Isten Fia ott lakott, külsõleg ugyanolyan kicsi, jelentéktelen város maradt, mint azelõtt. Minden bizonnyal keresztyének ezrei számára zarándokhellyé vált, azonban ezáltal nem lett dicsõbb, nagyobb, impozánsabb. Nagysága kiválasztottságában áll. Külsõleg máig sem történt sok pozitív változás; épp ellenkezõleg: Az idõ múlásával bizonyos dolgok még rosszabbak lettek. Betlehem napjainkban nem éppen Izrael turistacsalogató helyei közé tartozik. Ha Jézus Krisztus betölti életedet, nem jelenti feltétlenül azt, hogy személyes szükségeid megszûnnek, és életed visszásságai elhárulnak.

Jézus Krisztussal betöltekezve lenni nem jelenti a kellemetlenségektõl és bajoktól való teljes megszabadulást, hanem azt, hogy ezeken felül tudunk kerekedni Isten ereje által.

A mikor a z Úr Jézus a zt mondja: «Nem rejthetõ el a heg yen épült város» (Mt 5,14), akkor egy kivilágított városról beszél, és nem egy tökéletes vá rosról. Hiszen a sok lámpás ellenére is adódhatnak egy városban sötét helyek. Így van ez eg y hívõ kereszt yén életében is: Jézus Krisztus benne lakik ugyan teljes dicsõségével úgy, hogy világossággá vált, és nagy világító erõvel is rendelkezik, azonban egyidejûleg ottmaradtak a kérdések, problémák, szükségek. Ebben az esetben fontos, hogy ne a «miért» után kérdezzünk, hanem hitben eljussunk az «azért» kimondásáig! Pál nagy példaképünk ebben. Amikor láncra verve a börtönben ült, ezt mondta: «Izráel reménységéért viselem ezt a láncot» (ApCsel 28,20). Nem lá zadozott a láncok miatt, hanem ebben a helyzetben eljutott oda, hogy a láncai «miértjét» az Istentõl kapott «azért»-ra cserélte: «Izráel reménységéért.»

A kicsi, jelentéktelen Betlehem 2000 év vel ezelõtt a Föld középpontjává vált, mert ott született meg Isten Fia és ott is lakott. És így válhat mindenki közülünk – leg yen bár gyenge, kicsi és jelentéktelen – egy olyan hellyé, ahonnan öröm és áldás származik.

Az eljövendõ Királyság. A Király, Aki annakidején a kicsi Betlehemben világra jött (Mik 5,1), vissza fog jönni, és ezen a Földön fog uralkodni éppen úgy, amint azt a Mik 4 és 5 megígérte. A próféta a Mik 4,1-4-ben kijelenti: «Az utolsó napokban az ÚR házának hegye szilárdan fog állni a hegyek tetején. Kimagaslik a halmok közül, és özönlenek hozzá a népek.

Eljön a sok nép, és ezt mondják: Jöjjetek, menjünk az ÚR hegyére, Jákób Istenének házához! Tanítson minket útjaira, hogy ösvényein járjunk! Mert a Sionról jön a tanítás, és az ÚR igéje Jeruzsálembõl. Ítéletet tart a sok nép fölött, és megfenyíti a távoli, erõs nemzeteket. Kardjaikból kapákat kovácsolnak, lándzsáikból metszõkéseket. Nép a népre kardot nem emel, hadakozást többé nem tanul. Mindenki a saját szõlõjében vagy fügefája alatt ülhet, senki sem rettenti õket. Maga a Seregek URa mondta ezt!»

A Mik 4,1-3 gyakorlatilag azonos az Ézs 2,2-4-gyel. Ez azt jelenti, hogy mindkét próféta isteni sugallat által ugyanazt az üzenetet kapta. A szóhasználatban lehet egy kevés eltérés, de ugyanarról van szó: az eljövendõ Királyságról!

A zok a bibliaolvasók, ak ik nek mindennapi táplálékuk Isten Szava, örömmel fogadják a két megegyezõ profetikus szöveget. Hiszen ez számukra nem más, mint az isteni sugallat csalhatatlan bizonyítéka, ami által a Szentírás létrejött. A Biblia bírálói azonban más véleményen vannak: «Az egyik lemásolta a másikról.

Ugyanis Mikeás és Ézsaiás kortársak voltak. Összebeszélhettek, vagy leírhatták egymás szövegét.» Egy ilyen feltételezés kizárja a sugallat csodáját.

A Szentírás kinyilatkoztatja: Amikor az Úr valamit kétszer, esetleg háromszor mond, azt jelenti, hogy az az üzenet nem csupán fontos, hanem rendkívül fontos, és az Isten elõtt elhatározott dolog. Ezt láthattuk József élettörténetébõl is. Amikor a börtönben ült, az egyiptomi uralkodó hét bõ és hét szûk esztendõrõl álmodott. Érdekes módon a fáraó ezt kétszer látta Éjféli Kiáltás

2012 december

8

BIBLIAI ÜZENET «Kívánjatok békét Jeruzsálemnek!

Legyenek boldogok, akik téged szeretnek!»

álmában: Elõször hét sovány tehenet látott, amelyek felfalták a hét kövér tehenet, aztán másodszorra hét sovány búzakalászt látott, amelyek szintén felfalták a hét kövér kalászt. Mindkét álom üzenete ugyanaz volt. József megérette az álmok jelentését és közölte a fáraóval, amikor kihozták a börtönbõl. Ezenkívül József még kijelentette: «Azért ismétlõdött meg kétszer is a fáraó álma, mert Isten elhatározta ezt, és hamarosan véghez is viszi az Isten» (1.Mo 41,32).

Isten tehát kétszer küldte az üzenetet a fáraónak, mert az annyira fontos és megváltoztathatatlan volt. Éppen így van ez az eljövendõ Királysággal is. Ez annyira hatalmas, megakadályozhatatlan, és szilárdan elhatározott, hogy Isten nem csak egy, hanem két próféta által – szinte szó szerint – hirdette meg.

Sionból indul ki a törvény. Az Ezeréves birodalom egyik különlegessége az lesz, hogy Jeruzsálem a Föld etikai-morális és vallási központja lesz (Mik 4,2). Az Ezeréves birodalomban már nem lesz antiszemitizmus. Éppen ellenkezõleg: a nemzetek teljesen Jeruzsálem felé fordulnak. Manapság ezt alig tudjuk elképzelni, amikor Izraelt eg yre nagyobb szorongattatás és állandó vádaskodás éri. De egyszer majd minden másként lesz! Amikor a Messiás Királysága megvalósul, Jeruzsálem a gyõzelem és tisztelet fenséges városa lesz. Köré gyûlnek a népek és nemzetek. Ma ez pontosan fordítva van: Jeruzsálemet gyûlölet, ellenségeskedés és elnyomás veszi körül. A nemzetek egyre jobban elfordulnak Jeruzsálemtõl, Izrael központjától; a város ma sokkal inkább, mint eddig bármikor, a világ bûnbakjává lett.

Mire szólít ez fel bennünket, az Újszövetség újjászületett keresztyénjeit? Mit tehetünk ma Jeruzsálemért, amikor még egyáltalán semmi sem látszik abból, ami majd az Ezeréves birodalomban lesz? A felelet ez: Éjféli Kiáltás

2012 december

Közbenjárás. Isten azt akarja, hogy imádkozzunk Jeruzsálemért, amint azt az Ez 22,30 is írja: «Kerestem köztük valakit, aki építené a falat, és odaállana a résre színem elé az országért…» Az Ézs 59,16-ban pedig azt látjuk, hogy az Úr csodálkozott, mert egyetlen közbenjárót sem talált: «Amikor látta, hogy nincs ott senki, és elámult, hogy nincs, aki közbelépjen, saját karja segítette õt, saját igazsága támogatta.»

Ki kell állnunk imádságban Izraelért, különösen Jeruzsálemért, a nagy Király városáért, ahogyan Jézus Krisztus nevezte (Mt 5,35). De hogyan kell imádkoznunk? A Róm 10,1-ben olvassuk hogyan imádkozott Pál apostol Izraelért. Szinte szenvedélyesen mondja: «Testvéreim, én szívembõl kívánom, és könyörgök értük Istenhez, hogy üdvözüljenek!»

A buzgó ima sok zsidó ember üdvözüléséért a legfontosabb ima Izraelért.

Ha Izraelben manapság megtérnek az emberek Jézus Krisztushoz, azzal már szinte az Ezeréves birodalom lehelete érezhetõ. Ezt a birodalmat többek között a béke és biztonság jellemzi. Ha ma Izraelben egy zsidó rátalál Jézusra, akkor békességre talál, és biztonságban van! Útmutató imádságot találunk a Zsolt 122,6-ban is: «Kívánjatok békét Jeruzsálemnek! Legyenek boldogok, akik téged szeretnek!» Egyesek úgy vélik, hog y Jeruzsálem politikai békéjéért kellene imádkozni. Önmagában ez jó gondolat. Azonban tudjuk, hogy végül úgyis minden Isten végzése szerint történik úgy, ahogy azt a prófétai szó megjövendölte. Amikor Izrael népe számára békéért imádkozunk, mindenekelõtt a belsõ békességre kell gondolnunk, arra a békességre, amelyet csak Jézus adhat. Ugyanis minél több zsidó

ember nyeri el manapság a Jézus nyújtotta békességet, annál több mennyei fuvallat – vagy másképpen az Ezeréves birodalom lehelete– árad már most Izraelre.

A z Úr nevében já r n i. Ha a z Ezeréves birodalomban is az emberek azzal a szándékkal akarnak a Sionhoz zarándokolni, hogy: «Mi Izrael Istenének nevében akarunk járni!», elképzelhetõ, hogy ez nem lesz mindenki számára elérhetõ. A Mik 4,5 arról ír, hogy Izrael népe akkor meg fog térni: «Ha minden nép a maga istenének nevében jár is, mi az ÚRnak, a mi Istenünknek nevében járunk mindörökké!» Ha az Ezeréves birodalomban valóban minden nép Izrael Istenének nevében járna, akkor ez a kijelentés nem így hangzana. Izrael azonban leszögezi: Ha más népek a saját istenük nevében járnak is, mi csak az Úrnak, a mi Istenünknek nevében akarunk járni.

Amennyire nehezen elképzelhetõ, annyira lehetségesnek tûnik, hogy az Ezeréves birodalomban sokan azt fogják mondani: «Gyertek, járjunk Jákób Istenének útjain», ezt azonban nem mindenki fogja megtenni. Merrill F. Unger bibliaoktató ezzel kapcsolatban megjegyzi: «Ez az igevers egyértelmûen kijelenti, hogy Izrael az Ezeréves birodalomban megszabadul a bálványoktól. De semmilyen utalás nincs arra, hogy a nemzetek is ugyanúgy elvetik a bálványokat.»

Napjainkban ugyanúgy sok ember odaadást és hûséget esküdött Krisztusnak, azonban mindennapi életük sajnos egészen másként alakul. A Mik 4,5 ma is nagyon komoly kérdés elé állít bennünket: Tulajdonképpen Istennel járok én? Vagy inkább saját elgondolásom szerint, ahogy nekem tetszik?

9 INFOBOX

Az Ezeréves birodalom

Istennel járni azt jelenti, hogy régi magatartásunkat következetesen elhagyjuk. Pál írja az efézusbeli hívõknek: «Vessétek le a régi élet szerint való óembert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott» (Ef 4,22). Ha teljes szívbõl nem szakítunk régi életünkkel, nem járhatunk Istennel! Istennel járni Jakab szerint ezt jelenti: «Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz!» (Jak 3,13). Az Istennel való járás két fontos tulajdonságát húzza alá: a szelídséget és a bölcsességet. Mivel mi ezen a világon ellenséges országban mozgunk, ezt mondja nekünk az Úr Jézus: «„Íme, én elküldelek titeket, mint juhokat a farkasok közé: legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok» (Mt 10,16). Jézus szelídségre tanít (Mt 11,29), és amint Jakab mondja, bölcsességet is kérhetünk az Úrtól (Jak 1,5). Ez a két tulajdonság az, melyek Istennel járásunkat ebben a világban nagyon megerõsítik.

Az Úr kegyelmes hazavezetése.

A Mik 4,6-8 tanúsítja: «Azon a napon – így szól az ÚR - összeszedem a sántákat, összegyûjtöm a szétszórtakat, akikre veszedelmet hoztam. A sánták meg fognak maradni, a gyengék erõs nemzetté lesznek, és az ÚR uralkodik fölöttük a Sion hegyén, mostantól fogva örökké. És te, õrtornya a nyájnak, Sionnak várhegye! Visszatér hozzád, és helyreáll a régi hatalom, Jeruzsálem királysága!»

Ezek a z igeversek a rról szólnak, hogy Izrael a szétszóratásból összegyûjtetik a messiási Királyságba. Ez Isten üdvtervének csodálatos beteljesedése! A Jer 30,7 noha Jákób számára a rettegés idejének eljövetelét jövendöli, azonban mégsem az lesz a vég. Nem, mert éppen akkor jön el az a nap, amikor Isten népét, Izraelt, csodálatos módon elfogadja: «Jaj, mert nagy nap lesz az, nincs hozzá fogható! Nyomorúság ideje lesz az Jákóbnak, de megszabadul belõle!»

A mennybemenetel elõtt a tanítványok tudni akarták Jézustól, mikor fogja Izráel számára a Királyságot felállítani (ApCsel 1,6). Az Úr így felelt: «Nem a ti dolgotok, hogy olyan idõkrõl és alkalmakról tudjatok, amelyeket az Atya a maga hatalmába helyezett» (7. v). Amikor felemelkedett a mennybe, az angyal azt mondta: «Ez a Jézus, aki felvitetett tõletek a mennybe, úgy jön el, ahogyan láttátok õt felmenni a mennybe!» (11. v). És így fog az Emberfia «az ég felhõin nagy hatalommal és dicsõséggel» (Mt 24,30) visszajönni, «és vele az angyalok mind, akkor odaül dicsõsége trónjára» (Mt 25,31). Jézus felállítja Izrael számára az Ószövetségben megígért Királyságot, és felállítja dicsõségének trónját Jeruzsálemben (Mik 5; Ézs 6; Zak 12; 14). Onnan fogja az Úr a föld népeit «vasvesszõvel pásztorolni» (Jel 19,15).

Az apostolokról ezt olvashatjuk: «ti is tizenkét királyi székbe ültök, és ítéletet tartotok Izráel tizenkét törzse felett» (Mt 19,28). Az ördög «1000 évre» megkötöztetik (Jel 20,3) és a feltámadott megváltottak «a Krisztus papjai lesznek, és vele fognak uralkodni ezer esztendeig» (Jel 20,6; vö. 2,26-27; 5,9-10). R.M. ■

Mi, Isten g yermekei, ak ik ma élü n k , szü ntelenü l félel mek nek és támadásoknak vagyunk kitéve.

Ez azért van, mert egyre közelebb kerülünk ahhoz a célunkhoz, hogy mindig Jézussal legyünk. Az ördög tudja, hogy még kevés ideje van, ezért hatalmas dühvel tombol (vö.

Jel 12,12), és ez heves támadásokban nyilvánul meg Isten gyermekei ellen.

A zonban nem szabad elcsüggednünk, mert a mi Urunk legyõzte a világot (Jn 16,33), és megígérte: «Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni a számotokra?» (Jn 14,2).

Amint Izraelt Messiása bevezeti a messiási birodalomba, úgy fogjuk mi, akik Jézus vére által megváltattunk, a mindent felülmúló hazatérés élményét átélni. Oda fogunk menni, ahol az Úr mindnyájunknak otthont készített. Akit Jézus vére megváltott, az kaphat a mennybe szóló útlevelet.

Ott van a mi otthonunk: «Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk» (Fil 3,20).

Neveink fel vannak írva az élet köny vében (vö. Fil 4,3), és az Úr megígérte: «Aki gyõz, azt öltöztetik fehér ruhába, annak a nevét nem törlöm ki az élet könyvébõl, hanem vallást teszek nevérõl az én Atyám elõtt és angyalai elõtt» (Jel 3,5). Már most mennyei polgárok vagyunk,

noha még ellenséges ország ba n élünk. A legjobb ezután jön! És ezért mondhatjuk Pállal együtt: «Mert azt tartom, hogy a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsõséghez, amely láthatóvá lesz rajtunk.» (Róm 8,18; vö. 2.Kor 4,17-18; 1.Pt 1,6). És örvendezhetünk, mint Dávid: «Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az ÚR házában lakom egész életemben!»

(Zsolt 23,6).

Amint az a nap közeledik, amelyen az Úr Izraelben összegyûjti a bénákat és kitaszítottakat, úgy fog eljönni az a nap is, amelyen Megváltónk a vérén megváltottakat a föld minden sarkából összegyûjti és hazavezeti. Fordítsd figyelmedet erre az eseményre! 2000 évvel ezelõtt a dicsõség Királya eljött erre a földre eg y k is Júdabeli városban, hog y bennünket megváltson. És ugyanaz a Király fog visszajönni, hogy bennünket hazavigyen, Izraelt megváltsa és Királyságát ezen a földön felállítsa. Így szólít bennünket Urunk ebben a karácsonyi idõszak ban is: «Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok, mikor jön meg a ház ura; lehet este vagy éjfélkor, kakasszókor vagy reggel: nehogy, amikor hirtelen megjön, alva találjon benneteket! Amit pedig nektek mondok, azt mindenkinek mondom: Vigyázzatok!» (Mk 13,3537). ■ Éjféli Kiáltás

2012 december

10

NÉZÕPONTBAN Mindenféle törekvésünk, hogy uraljuk az idõt, kudarcra van ítélve.

Karácsony «De amikor eljött az idõ teljessége, Isten elküldte Fiát …» (Gal 4,4).

WIM MALGO (1922-1992)

Evangélista, könyvszerzõ és az Éjféli Kiáltás Misszió, valamint gyülekezetének alapítója

arácsonykor megtörtént a felfoghatatlan: az örökkévalóság úgyszólván belépett az idõbe azáltal, hogy az örök Isten Jézus Krisztusban emberré lett, és Betlehemben megjelent a mi idõben korlátozott létünkben. A Betlehemben született gyermek felnõtt, és Isten Fiaként a golgotai kereszten legyõzte a számunkra feltartóztatha-

K

Éjféli Kiáltás

2012 december

tatlanul eljövõ örök halált, amint az a Zsid 2,14-15-ben meg van írva: «Mivel pedig a gyermekek test és vér részesei, õ is hozzájuk hasonlóan részese lett ezeknek, hogy halála által megsemmisítse azt, akinek hatalma van a halálon, vagyis az ördögöt; és megszabadítsa azokat, akik a haláltól való félelem miatt egész életükben rabok voltak.»

Gerd von Hassler a következõt írja az idõrõl: «Ez egy bosszantó jelenség, amely bennünket minden másodpercben, minden percben, minden órában és minden napon cselekvésre késztet.

Soha nem áll meg, folyik szüntelenül: gyorsabban, mint ahogy akarnánk,

és lassabban, mint ahogy szeretnénk, állandó egyenletességben, amelyre nekünk semmilyen befolyásunk nincs.

Mindenféle törekvésünk, hogy uraljuk az idõt, kudarcra van ítélve. Meghódíthatunk országokat, behatolhatunk a világûr rejtelmeibe, bepillanthatunk a föld mélyébe, hatalmunkba keríthetjük a környezõ természetet, de mit tehetünk az idõvel? Semmit – azonkívül, hogy alkalomadtán megállapítjuk, ütött az óra! (…) Hog y feladatainkat mindig pontosan elvégezzük, liheghetünk a nyomában, megpróbálhatjuk ‹megtakarítással› becsapni, és közben saját magunkat csapjuk be (ember még soha nem nyert idõt önmaga részére a ‹megtakarított idõvel›…). (…)

Azzal az idõvel, amely ezen a földön számunkra osztályrészül jutott, nem szeretetteljesen, hanem racionálisan járunk el. Mi ‹használjuk› az idõt: karrierépítésre, hogy lehetõleg minél több ‹boldogságot› nyerjünk minden órával, hogy a lehetõ legtöbb anyagi hasznot hozzuk ki minden órából (…), amint azt Erich Kästner egyik versében találóan megjegyezte: ‹Az idõ múlik, mi mást is tehetne?›»1 Azonban amikor karácsony eljött, és Jézus megszületett, Isten megszakította a halálos idõkorlátot, és az örökkévalóságot, a végtelen, idõtlen örök életet ajánlotta fel számunkra a gyermekben, Jézus Krisztusban, amint azt a 2 Tim 1,9-10-ben olvashatjuk: «Mert õ szabadított meg minket, és õ hívott el szent hívással, nem a mi cselekedeteink alapján, hanem saját végzése és kegyelme szerint, amelyet még az idõk kezdete elõtt Krisztus Jézusban adott nekünk. Ez most nyilvánvalóvá lett a mi Üdvözítõnk, Krisztus Jézus megjelenése által, aki megtörte a halál erejét, és az evangélium által világosságra hozta az elmúlhatatlan életet.»

A zt nem lehet a mi szegényes szavainkkal kifejezni, hogy azon az éjszakán ott a betlehemi istállóban mi is történt. Mit is akarnak mondani ezzel? Ha Krisztus nem született volna meg, úgy gondolom, a világ már nem is állna fenn. A Mindenható bosszúálló felindultsága már rég elemésztette vol-

11 na bûneiben (vö. Zsolt 18,9). Azonban, dicsõség Istennek, Jézus megszületett!

Dicsõség Istennek a mennyben, a Megváltó megszületett!

A mi égövünk alatt nagyon jól öszszeillik ennek az ünnepnek a jelentése és az az idõpont, amelyben ünneplik.

Ebben az idõben ugyanis a nappalok rövidek, az éjszakák hosszúak, kevés a fény és nagy a sötétség. Így volt ez akkor is, amikor Jézus a földön megjelent, és így van ez napjainkban is mindenütt és minden szívben, amely Istennek emberré válásáról még nem hallott, és azt nem tapasztalta meg.

Homály borítja be a földi birodalmat és sötétség a népeket és szíveket, amíg az igazság napja fel nem jön a szívekben.

Addig tél és hideg uralkodik. Azonban az élet Napja már odafordult a szegény emberi fajhoz. Ahogyan a Nap elkezd a Földhöz ismét közeledni, amikor már mondhatjuk, hogy vége a legrövidebb napnak, úgy közeledik Krisztusban az igazság napja a világhoz. Õ a mindent betöltõ, megvilágító és felmelegítõ Nap, Õnélküle az emberek halottak bûneikben, és azok is maradnak. Az

Azonban amikor karácsony eljött, és Jézus megszületett, Isten megszakította a halálos idõkorlátot, és az örökkévalóságot, a végtelen, idõtlen örök életet ajánlotta fel számunkra a gyermekben, Jézus Krisztusban...

Ószövetség utolsó prófétája látta Jézus eljövetelét, amikor a mindenható Isten általa hirdette ki: «De fölragyog majd az igazság napja számotokra, akik nevemet félitek, és sugarai gyógyulást hoznak» (Mal 3,20),és az Ézs 9,1-ben ez áll: «A nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát. A halál árnyékának földjén lakókra világosság ragyog.» Milyen csodálatos jótétemény, hogy Isten Fia emberré lett! Mert igaz az, amit az énekszerzõ mond: «Ha e kisded nem születetett volna, mi mindnyájan elkárhoztunk volna.»

Mennyi idõre lesz ahhoz szükség, hogy Istennek ezt az örök, kimondhatatlan, alászálló kegyelmét kellõképpen fontolóra vegyük és megértsük?! Honnan veszik majd a tökéletes igazak szellemei a szavakat, melyekkel Istent a Krisztusban megnyilvánult örök irgal-

Különlegességek Jézus születése körül NORBERT LIETH Igehirdetõ, bibliaoktató és az Éjféli Kiáltás Misszió elnökségi tagja

Jézus családfája Máté evangéliumában a zsidók felé fordult. A Jézusról szóló beszámolóját eg y családfával kezdi, hog y Jézus származását Dávidtól és Ábrahámtól levezesse. Ezzel az ismertetéssel Máté bebizonyítja, hogy Jézus zsidó, és Izrael Messiása, amint azt a próféták megjövendölték.

Jézus családfája 46 személyt sorol fel, ak ik nek élete körülbelül eg y

2000 éves idõintervallumot fog át.

Ebbõl következik, hogy az átlagos életkoruk kb. 43 év volt. Mindegyik teljesen különbözõ jellem, akikkel a Máté felsorolásában találkozunk: Hithõsök, mint Ábrahám, asszonyok, kétes múlttal, teljesen közönséges emberek, akikrõl nem sokat lehet tudni, és szélsõségesen gonosz emberek, mint Manassé vagy Abija. Isten a Krisztusban megjelenõ üdvösség útját nem engedi az emberek kudarcai által korlátozni, hiszen a Megváltó éppen a bûnök miatt jött.

József ebben a családfában nem úgy szerepel, mint Jézus apja, hanem csupán, mint Mária férje (Mt 1,16; vö. Lk 3,23). Ez világos utalás arra, hog y Jézus szûztõl született Isten

máért dicsõítik? E hálaadás és dicsõítés a mi feladatunk is. Mindnyájunknak megvan az oka erre, éppen úgy, mint azoknak, akik már az Õ orcáját látják: «Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz õbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen» (Jn 3,16).

Feltartóztathatatlanul közeledünk az elragadtatás nag y pillanatához, amikor megláthatjuk Jézust olyannak, amilyen – talán már az elõttünk álló új évben. Ez igazi dicsõség lesz, akkor majd Hozzá hasonlókká válunk, «mert olyannak fogjuk õt látni, amilyen valójában» (1.Jn 3,2). Cselekedjünk tehát az Õ parancsolatai szerint, amíg visszajön! (vö. Lk 19,12-13). ■ 1

Gerd von Hassler, Világ vészkijárat nélkül (Gütersloh, Bertelsmann, 1985), 15; 17 old.

Fiaként. Jézus szûztõl való születése által (Mt 1,18.23; Lk 1,27) egyrészt ember, másrészt pedig – mivel nem földi ember nemzette – szabad volt az örökölhetõ bûnös természettõl. Mivel nem bûnben fogantatott és született, megválthatta a világot azáltal, hogy a kereszten Magára vette a világ bûneit.

Máté Jézus családfáját Ábrahámtól vezeti le, Lukács viszont visszavezeti egészen Ádámig. Ennek oka az, hogy Máté a zsidókhoz fordult, hogy bebizonyítsa nekik, Jézus a megígért Messiás. Lukács a nem zsidókhoz szólt, és azt hangsúlyozta, hogy Jézus minden ember Megváltója. Máté zsidó volt, Lukács pedig görög származású.

Néhány egyházatya szerint Lukács a szíriai Antiókiából származik, és nem volt zsidó. Ha ez így van, akkor Isten egy zsidót és egy pogányt használt fel, hogy a zsidók és pogányok eljövendõ Messiását bemutassák.

József éppúgy, mint Mária, Dávid király egyenes leszármazottai voltak (Mt 1,16.20; Lk 1,27; 3,31). Ezáltal az Úr jogilag is (József által) és testileg Éjféli Kiáltás

2012 december

12

NÉZÕPONTBAN is (Mária által) Dávidnak és trónjának valódi örököse volt. Ezáltal teljesedhettek be azok az isteni ígéretek, amelyeket Dávid utódjának adott (2.Sám 7,16; 1.Krón 17,11-14).

József és Mária Egy zsidó házasságot három lépésben kötöttek: Elõször a két család megállapodására került sor. Ezután nyilvánosan kihirdették az eljegy-

zést. Ez alatt az idõ alatt a pár nem élt együtt, és a házastársi viszony tilos volt. Mivel az eljegyzés már kötelezõ kötõdést jelentett, ennek felbontása csak jogszerû válással történhetett. Csak a harmadik lépésben kelt egybe a pár, és költözött össze.

József fel akarta bontani az eljegyzést Mária terhessége miatt, de úgy akart eljárni, hogy Mária ne szégyenüljön meg a nyilvánosság elõtt (Mt 1,1819). Isten kijelentése által azonban megtudta, hogy Mária terhessége természetfölötti módon jött létre (Isten csodája által történt), ezért feleségül vette õt, de nem élt vele házas életet, amíg Jézus meg nem született (Mt 1,20-25).

A gyermeket Jézusnak nevezték el.

Jézus, héberül Josua jelentése «Jahwe a Szabadító»: «Fiút fog szülni, akit nevezz el Jézusnak, mert õ szabadítja meg népét bûneibõl» (Mt 1,21).

Augusztusz császár Augusztusz császár Cézár unokaöccse volt, Kr. e. 30 és Kr. u. 14 között uralkodott. Augustusz még a Gaiusz Octaviusz néven is ismert, az Augustusz nevet a szenátustól kapta tiszteletbeli titulusként. Ennek jelentése «a Magasztos». Ennélfogva az Úr Jézus Isten válasza volt az emberek magasztosára, mivel ezentúl Jézus Krisztus lett az urak Ura és a királyok Királya; Õ Isten Magasztosa. Éjféli Kiáltás

2012 december

Heródes Her ó de s e dom it a volt ( E dom t ör z séb õ l) és v a ló sz í nû leg nem tõsgyökeres zsidó, emiatt a zsidóság részérõl csekély támogatást kapott.

Különösen a kegyes zsidók hivatkoztak e tekintetben az 17,15-re: «Csak azt emeld magad fölé királlyá, akit Istened, az ÚR kiválaszt. Atyádfi ai közül emelj királyt magad fölé; nem tehetsz magad fölé idegen embert, aki nem atyádfi a!» Heródest a rómaiak

választották meg vazallus királlyá Júdeában, és azt a címet kapta, hogy a «zsidók királya». Õ a Kr. e. 37tõl Kr. u 4-ig uralkodott. Sok zsidó Heródesben zsarnokot látott, aki a hatalmat jogtalanul ragadta magához.

Heródes különösen híres volt hatalmas építkezéseirõl, mindenekelõtt a jeruzsálemi Templom teljes renoválásáról, ill. újjáépítésérõl. Ezenkívül a betlehemi szörnyû gyermekgyilkossággal vált hírhedtté.

A napkeleti bölcsek és a betlehemi csillag A bölcseket napkelet rõ l (ba bilóniai terület) csillagjósoknak, ill. asztrológusoknak is nevezik, de nem királyoknak. Hogy tulajdonképpen mi mindenrõl volt szó, nem maradt fenn. A hármas számot a három ajándékból vezették le, melyeket Jézusnak átnyújtottak. Azonban ötven ember is átadhatta volna ezt a három értékes ajándékot.

A csillagot úgy is emlegetik, mint az «Õ csillaga». A bölcsek ezt mondták: «Láttuk az õ csillagát…» (Mt 2,2). A csillagok és bolygók különleges konstellációjáról szóló spekulációk nem felelnek meg a valóságnak. E csillag esetében inkább egy rendkívüli jelenségrõl van szó, egy speciális csodáról, amely az Úr születését adta hírül. Isten, Aki az eget alkotta, nem hozhatott-e létre egy különleges

égitestet, hog y Fiának születését bejelentse?

Felvetõdik a kérdés, honnan tudták a bölcsek, hogy egy különleges zsidó királynak kell születnie. Mi késztette õket arra, hogy több ezer kilométert utazzanak? Hiszen más zsidó királyokat nem látogattak meg. Természetesen a csillag volt az; ennek alapjául azonban elõzetes ismereteknek kell szolgálniuk.

Egyrészt a babiloniak rendelkeztek bizonyos ismeretekkel a héber írásokról azoknak a zsidóknak jóvoltából, a k ik ba biloni fogság ba kerültek, és ott éltek. Ezekhez a zsidókhoz tartozott a bölcs Dániel is (Dán 1,1920; 5,11-12). Dániel Babilonban írta könyvét. Ebben õ profetikusan megadta a Messiás eljövetelének pontos idõpontját, mégpedig a 70 évhét alapján a Dán 9,24-27-ben. Nagyon is elképzelhetõ, hogy Dániel, mint minden bölcs elöljárója Bábelben (Dán 2,48), kapcsolatokat teremtett és beszélgetéseket folytatott más bölcsekkel, és meg tudta õket gyõzni egy eljövendõ zsidó Messiásról. Másrészt Bileam varázsló már Mózes idejében meghirdette a Messiás eljövetelét, és egy csillaggal hozta összefüggésbe: «Látom õt, de nem most, szemlélem, de nem közel. Csillag jön fel Jákóbból, királyi pálca támad Izráelbõl» (4.Móz 24,17). A jogar mindig a királyi uralom jelképe volt. Dániel ismerte az ószövetségi írásokat, amelyek az õ idejében léteztek, és tanulmányozta õket (Dán 9,2). Biztosan továbbadta tudását. Érdekes, hogy Bileam Pethor helységbõl származott (4.Mo 22,5), egy kis városból az Eufrátesz mentén Babilóniában.

Ezt a tudást valószínûleg továbbadták nemzedékrõl nemzedékre. A babilóniai csillagjósok ezt az ismeretüket nem okkult jóslásból és csillagjóslásból merítették, hanem Isten kinyilatkoztatása alapján szerezték.

A három ajándék, melyeket a bölcsek Jézusnak átnyújtottak, arany, tömjén és mirha volt. Ezeknek mély ószövetségi jelrendszere va n: a z arany a királyságra utal, a tömjén az imádat és istenség szimbóluma.

A Szent sátor és késõbb a Templom építéséhez sok aranyat használtak fel, az imádathoz pedig tömjént. A mirhát azonban a halottak balzsamozásához használták. Az ajándékok

13 jelentõsége abban áll, hogy Jézus Izráel királya (arany). Élete isteni élet volt, amely Istent, az Atyát imádta és megdicsõítette (tömjén). És végül Isten Bárányaként vállalta a halált, hogy aztán feltámadjon (mirha).

A kapott ajándékok lehetõvé tették Máriának és Józsefnek, hogy késõbb a költséges menekülést és az egyiptomi tartózkodást fi nanszírozni tudják. – Milyen csodálatos, hogy a mindenható Isten elõre gondoskodik, hogy az övéi átvészeljék a nehézségeket.

Amikor a napkeleti bölcsek beléptek a betlehemi házba, tekintetük elõször Jézusra esett, aztán anyjára, Máriára, és a gyermeket imádták, nem az anyját: «Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták õt» (Mt 2,11). Ez ellentétben áll sok mûvész á brá zolásáva l, a hol Mária á ll a z elõtérben.

Gabriel angyal Gabriel olyan angyal volt, «aki Isten elõtt állt» (Lk 1,19), és aki rendkívüli alkalmakkor Isten különleges üzeneteit továbbította. Õt különben sehol nem nevezik arkangyalnak; ezt a címet a Bibliában csak Mihály viseli (Jud 9).

Gabriel 500 év vel Jézus születése elõtt két alkalommal adott át Dániel prófétának különleges üzenetet Isten kinyilatkoztatásáról (Dán 8,15-17; 9,21). Évszázadokkal késõbb megjelent Zakariás papnak, hogy Keresztelõ János születését bejelentse (Lk 1,19), majd késõbb Máriának adta hírül Jézus születését (Lk 1,19). Lehetséges, hogy az is Gabriel volt, aki Józsefnek álmában megjelent, ez azonban nem derül ki az igeversbõl (Mt 1,20). Azt sem írja a Biblia, ki volt az az angyal, aki Betlehem határában a pásztoroknak vitte el az örömhírt (Lk 2,9).

Mária és Erzsébet A betlehemi gyermekgyilkosság és menekülés Egyiptomba A legtöbb izráelita azt várta, hogy az õ Messiásuk egy hatalmas hadvezér lesz; talán olyan, mint Nagy Sándor, aki megszabadítja õket a római uralomtól és Heródestõl. Azt várták, hogy szabadítójuk hamarosan megjelenik (Lk 2,25.38; 3,15). És akkor jöttek a bölcsek napkeletrõl, hogy az újszülött királynak hódoljanak. Ezáltal Heródes veszélyben látta hatalmát. És nem rettent vissza ez a gátlástalan zsarnok attól, hogy minden csecsemõt meg-

A m i kor a z á l dot t á l l a p ot b a n lévõ Mária rokonát, Erzsébetet, aki Keresztelõ Jánossal már a terhesség hatodik hónapjában volt, Júdea hegyvidékén meglátogatta, Erzsébet hasában repesett a gyermek örömében (Lk 1,36). Erzsébet nyilvánvalóan tudott Mária állapotáról, és hitte, hogy az õ gyermeke lesz a Messiás. Ezért köszöntötte Máriát Szentlélekkel eltelve ezekkel a szavakkal: «az én Uram anyja» (Lk 1,43). Ahelyett, hogy féltékeny lett volna vagy irigy, örvendezett, és együtt dicsérte Istent Máriával.

mennyire tudatában volt egy Szabadító szükségességének.

A népszámlálás A népszámlálás, amelyet Augusztusz császár az adóemelés miatt rendelt el, «amikor Szíriában Ciréniusz volt a helytartó» (Lk 2,1-2), egy régi latin felirat szerint «Titulus Venetus» címen szerepel. Ez mutatja, hogy Szíriában és Júdeában ilyen összeírást tartottak.

A népszámlálás tipikus Augusztusz császár uralkodási idejére. Különben történelmi tény, hogy a római császárságban szokásos gyakorlat volt a népszámlálás. Ez a «kormányrendelet» oda vezetett, hogy József és Mária Názáretbõl Betlehembe utazott, ahol a prófécia beteljesedett (Mi 5,1).

Amikor kb. 100 kilométeres fáradságos utazás után megérkeztek Betlehembe, és eljött Mária szülésének ideje, nem találtak szállást a városban. Az engedelmesség nem feltételez automatikusan egy kényelmes életet, ha Isten akarata mást tart jónak. Jézusnak, mint a világ Megváltójának és a zsidók Királyának a legnyomorúságosabb körülmények között kellett világra jönnie. Megismerte az emberiség legmélyebb szakadékait, és mindenki felé segítséggel tud fordulni. Amint azt Jean Koechlin megfogalmazta: «Mindenütt, ahova a bûn bennünket elvihet, jelen van az Úr Jézus szeretete, hogy megszabadítson.»

A pásztorok

ölessen Betlehemben és környékén (Mt 2,16).

József és Mária Egyiptomba való menekülése nem volt szokatlan abban az idõben. Voltak zsidók, akik k ivándoroltak Eg yiptomba, mivel ott már akkor nagy zsidó kolóniák léteztek, amelyek még a zsidóknak a babilóniaiak elõl való menekülésébõl származtak (Jer 43-44).

Mária dicsénekét a Lk 1,46-55-ben latin fordításban «Magnifikat» címmel látták el, és emlékeztet Anna énekére, amely Sámuel születésekor hangzott el az 1 Sám 2,1-10-ben. Mária éneke tele van ószövetségi utalásokkal, és azt mutatja, hogy õ milyen nagymértékben foglalkozott Isten Szavával. És, hogy õ dicsõítõ énekében Istent Szabadítójának nevezte, azt mutatja,

A pásztorok voltak az elsõk, akik a zsidók születendõ Királyáról az üzenetet megkapták. Jézus vélhetõen a közelükben, egy istállóban, esetleg egy barlangban született. A pásztorok az akkori társadalom alsó rétegéhez tartoztak, és a juhokat õrizték, ezek közül kerültek ki az oltáron bemutatott állatáldozatok is. Biztos ezért kellett a pásztoroknak elsõknek lenniük, akik Isten Bárányának születésérõl értesültek, és Õt elsõkként kellett köszönteniük.

A pásztorok számára a jel az volt, hogy a zsidók Királyát egy jászolban találják. Ez természetesen rendkívüli dolog. Egy jászolban, amelybõl a bárányok takarmányukat fogyaszthatták, fekszik Isten Báránya, hogy a világ Éjféli Kiáltás

2012 december

14

NÉZÕPONTBAN

számára az élet eledelévé váljon. Már az Ószövetség megjövendöli, hogy Isten Maga ad egy jelet, amely szerint Jézus szûz által jön erre a világra: «Ezért maga az ÚR fog nektek jelt adni: Íme egy fiatal nõ teherben van, és fiút fog szülni, és Immánuélnak nevezik el» (Ézs 7,14).

Jézus bemutatása a Templomban A Lk 2,21-24 alapján meg lehet állapítani, mennyi idõs volt az Úr Jézus, amikor a Templomban bemutatták.

Egy fiú születése után az anya 7 napig tisztátalannak számított. A 8. napon kellett a fiút körülmetélni. A 8. nap számított a legbiztonságosabbnak,

körülmények között éltek. A bölcsek látogatása ebben az idõpontban még nem történt meg.

Amikor az agg Simeon a gyermeket a karjaiban tartotta, két próféciát jelentett ki: 1. Jézus a pogányok világossága és Izrael dicsõsége lesz (Lk 2,32).

2. Jézus sokak elesésére és felemeltetésére rendeltetett Izraelben (V 34).

Mindkét jövendölés beszél Jézusnak úgy az elsõ, mint a még elõttünk álló eljövetelérõl: 1. Mivel Izráel elvetette Õt, Jézus elõször a pogányok világossága lett (Gyülekezet). Dicsõségben való viszszajövetelekor megváltja Izraelt, és megdicsõíti.

2. Jézus elvetése által került sor Jeruzsálem lerombolására Kr. u. 70ben és a zsidók szétszóratására. Jézus visszajövetelekor helyreállítja Izraelt, miután az átment a nagy nyomorúságon.

Ellentmondások?

ami a véralvadást illeti. Továbbá a nõnek egy fiú születése után még 33 napig otthon kellett maradnia. Ezután kellett az anyának és a gyereknek a Szent sátor, majd késõbb a Templom bejáratánál a papnak átadnia a család gazdasági helyzetétõl függõen vagy egy egyéves bárányt és egy fiatal galambot, vagy egy gerlicét áldozat gyanánt (3. Móz 12,1-8). Eszerint Jézus, amikor Õt Jeruzsálembe, a Templomba hozták, 41 napos volt (8 + 33 nap). Az, hogy József és Mária gerlicét áldoztak, mutatja, milyen szegényes Éjféli Kiáltás

2012 december

A Lk 2,39 beszámol arról, hogy József Máriával és a gyermek Jézussal a Templomban történt bemutatás után visszatér Názáretbe. Itt felvetõdik a kérdés, hova lehet besorolni az Egyiptomban töltött idõt. A család Názáretben lakott, onnan ment Jeruzsálembe, és aztán vissza Názáretbe?

Lukács nem említi sem a napkeleti bölcseket, sem a menekülést Egyiptomba. Ezeknek az eseményeknek a kihagyása nem azt jelenti, hogy nem történtek meg. A tényállás azzal magyarázható, hogy Lukács evangélista az olyan események említését, amelyek a zsidóknak voltak fontosak, nem tartotta szükségesnek a pogányoknak írt beszámolójában megem-

líteni. Valószínûleg így történtek az események: – Jézus megszületett egy betlehemi istállóban.

– A pásztorok meglátogatták az újszülöttet.

– Jézust körülmetélték, és nevet adtak Neki.

– A szülõk Jeruzsálembe mentek Jézussal, hogy az Üdvözítõt a Templomban bemutassák.

– Visszatértek Betlehembe, és ott egy házban laktak.

– Megjelentek a bölcsek Babilonból.

– Ezután következett a menekülés Egyiptomba.

– Az Egyiptomból való visszatérés után a család Názáretbe költözött, József és Mária lakóhelyére.

A következõket csak Máté említi: – József álma – A csillagjósok látogatása – Heródes g yermekg yilkossága Betlehemben – Menekülés Egyiptomba – Visszatérés Egyiptomból A következõket csak Lukács említi: – Jézus születésének bejelentése – Mária látogatása Erzsébetnél – Mária hálaéneke – A betlehemi pásztorok – Jézus körülmetélése – Jézus bemutatása a Templomban

Beteljesedett próféciák Legalább öt, Jézus eljövetelérõl szóló ószövetségi prófécia teljesedett be szó szerint Jézus születése körül: – A szûztõl való születéssel (Mt 1,23) beteljesedett az Ézs 7,14.

– A születéssel Betlehemben (Mt 2,6) beteljesedett a Mik 5,1.

– A meneküléssel Egyiptomba és a visszatéréssel (Mt 2,15) beteljesedett a Hós 11,1 és a 4. Móz 24,8.

– A kisg yermekek megölésének elsiratásával Betlehemben (Mt 2,17) beteljesedett a Jer 31,15.

– Az Urat «Názáretinek» fogják hívni (Mt 2,23), ezzel az Ézs 11,1 teljesedett be.

Jézus csecsemõkora ezzel a mondattal fejezõdik be: «A gyermek pedig növekedett és erõsödött, megtelt bölcsességgel, és az Isten kegyelme volt rajta» (Lk 2,40). ■

15

A Barátságos NORBERT LIETH

Biztosan ért már mindnyájunkat un nk k aatt legalább egyszer meglepetés. Például éélldáául ul elõfordul néha, hogy bizonyos elképel kéépel pzeléseink vannak egy emberrõl, ll, akit a k it nem ismerünk közelebbrõl, és aaztán ztt á n ha megismerjük, meglepõdünk,, mert m er t ussab b b, egészen más, sokkal szimpatikusabb, m i nt közvetlenebb, barátságosabb, mint ahogy gondoltuk. emVajon mit válaszolnának azz emIIsten s tee n berek arra a kérdésre, hog y Is llõ õ szz ör nevének említésekor mi jut elõször n válav ál á laaz eszükbe? Valószínûleg ilyen Bí r ó»,, szokat kapnánk: «a Szent», «a Bíró», okoll»,, «a Mindenható» «Büntetés», «Pokol», ajjja jja l éss «egy öregember hosszú fehér hajjal szakállal a trónon kezében egy jjogarogaa r og ral», «a Megközelíthetetlen», «a szigoszi ziggo go rú és a haragos» vagy «a Bosszúálló». úá ll lló ó». ó» Alighanem kevés embernek jutna j utna utt a eszébe Õt «a Barátságosnak» nevezni. vezn n i.

De Isten éppen az: a Barátságos! s!

A legtöbb embernek helyy telen t el elee n elképzelése van Istenrõl. Többnyire bny ire ire a tévesen értelmezett vallásosság sáá g azz ság oka ennek, vagy azok a tanok, am aameme lyek Isten kegyelmét elhallgatják, á k , dee szerepe van az elõítéleteknek is.. IIsten stten n sokaknak nem szimpatikus, inkább n ká k á bb b taszítónak találják, mint vonzónak, ónak ak, és nem akarnak közeledni Hozzá. á. MáM ások azon fáradoznak, hogy elnyerjék yerjéék tetszését, mert félnek Tõle. – Isten Isteen do ol . olják. azonban más, mint ahogy gondolják. s á ggo os Isten bebizonyította barátságos j ött tt.. voltát, amikor Jézus a világraa jött. ásbaa n: Ezt olvashatjuk errõl a Szentírásban: íttõ k e«Mert megjelent az Isten üdvözítõ ke2,11)). gyelme minden embernek» (Tit 2,11). elõ õ l, l, Ahelyett, hogy elvetne színee elõl, Istten elítélne vagy sorsunkra hagyna,, Isten dull fe ffeebarátsággal és kegyelemmel fordul künk k. lénk, hogy üdvösséget adjon nekünk.

A karácsonyi történet azért olyan oll yyaa n o megindító és szívesen hallgatott t t ttörörr ö ténet, mert abban Istennek emberek b ereek iránti csodálatos barátsága nyilvánul lvván v á nu l meg. Kinek a lelkét ne érintenéé m meg eg a karácsony? Kinek a szívében ne ne éébb-resztene ez az ünnep különös vágyav ágyyaya kozást? Miért ragyog minden ünnepi n neepi n nepi nee pii díszben advent idején? Az ünnepi mér e,, hangulat hat az emberek szemére, ér ntii érin fülére, minden érzékére, megérinti l ób ba n a szívüket. A betlehemi istállóban õ déésee megjelent Isten barátságos törõdése hozz v a Jézus Krisztusban, üdvösséget hozva Jéé zus Jézu zu u st az emberek számára. Ezért Jézust Üdvözítõnek is nevezik.

A Biblia azokról az emberekrõl, ekrõ õ l, akik bizalommal Istenhez fordulnak, u ln lnaa k , a következõket mondja: «Mertt val valaallamikor mi is esztelenek, engedetlenek, lenek k, tévelygõk voltunk, különféle kí kívánív án nságok és élvezetek rabjai, gonoszságszzsággban és irigységben élõk, egymástól má st s ól gyûlöltek és egymást gyûlölõk. k . De De a mikor meg jelent a mi üdvözítõ vö ö zíí t õ Istenünk jósága és emberszeretete, etetee, nem a z á lta lunk vég hez vittt igaa z cselekedetekért, hanem az õ irgali rgaa l-mából üdvözített minket újjászülõ ü lõ és ül és megújító fürdõje a Szentlélek által, álta ál t a l, l, Akit kitöltött ránk gazdagon JJézus ézuss éz Krisztus, a mi Üdvözítõnk által,, hogy hogy og y az Õ kegyelmébõl megigazulva v a rereg y ün gy gyün nk ménységünk szerint részesei legyünk az örök életnek» (Tit 3 3-7). m i gogo A Mindenható felelete a mi megj gje-nosz cselekedeteinkre Jézus megjeíttéln ne,, lenése volt. Ahelyett, hogy elítélne, t á srr a.. lehetõséget szerzett a megváltásra. o s éss os M iért? Mert Isten ba rát ságos kii, aki aki ak szereti az embereket. Mindenki, kén é n ek Jézushoz fordul, megigazul, lelkének r e-sötétsége megtelik fénnyel éss reök élet éllet ménységgel, és megkapja az örök bizonyosságát.

A következõ történet aláhúzza Isten barátságos voltának igazságát, amely megjelent Jézus Krisztusban: Egy gyerek meglátogatta a nagyapját, aki éppen azzal foglalkozott, hogy a karácsonyi történet egyik alakját faragta. A z istálló már kész volt, sok kis szereplõ már a helyén állt.

A gyerek már sokszor hallotta Jézus születésének történetét. Csodálkozva állt a figurák elõtt, és minden részletet alaposan megfigyelt. «Képzeld el, hogy akkor te is ott voltál...» hallotta a háttérben nagyapja hangját.

A gyerek megfogadta a tanácsot.

Egyszerre csak életre keltek a figurák.

A gyerek belépett az istállóba, és hallotta, hogy a bölcsõbõl megszólítja valaki: «Három dolgot szeretnék tõled...»

A gyerek azokra az ajándékokra gondolt, amelyeket éppen most kapott. «Szívesen neked adom az új kabátomat, az új játékomat és az új könyvet ...»

«Nem, azokra nincs szükségem. Valami mást szeretnék tõled. Add nekem a legutóbbi német házi feladatodat!», mondta Jézus csendesen. A gyerek megijedt.

«De arra a tanár ‹elégtelent› írt!» «Éppen azért szeretném azt. – Te mindig hozzám hozhatsz mindent, ami alatt az elégtelen osztályzat szerepel!» «És mi a második?»

«A müzlis táladat szeretném.»

«De azt eltörtem!» – «Te mindig átadhatod nekem, ami az életedben eltörik.»

Gondolataiba merülve várta a gyermek a harmadik kívánságot.

«Add ide még azt a feleletet, amit te édesanyádnak adtál, amikor õ a tál után kérdezett.» Ekkor sírva fakadt a gyerek és azt zokogta: «Azt hazudtam, hogy a tál leesett, pedig dühömben, akarattal vágtam a földhöz.» – «Mindazt a hazugságot, ellenkezést, gonoszságot, amelyeket tettél, hozzám kell hoznod, hogy segíthessek és megbocsáthassak neked, hogy meggyógyíthassalak és megváltoztathassalak!»

Most fogta fel a gyerek az igazi okot, amiért Jézus Krisztus, Isten Fia emberré lett: Jézus énértem született Üdvözítõként, hogy minden elégtelent, összetörtet és gonoszt meggyógyítson és megváltoztasson.

Add át te is bizalommal Neki életed – Õ a Barátságos! ■ Éjféli É Éjf élii Kiáltás K ált Ki áltáás

2012 20 012 1 dec december ecembeer

16

NÉZÕPONTBAN

A Szalafisták Koránt osztogatnak egyik sétálóutcán

Szalafisták?

Köszönöm, nem!

Megtámadják a rendõrséget, gyûlöletet prédikálnak, támogatják a terroristákat, és a Koránt milliószámra osztogatják a német sétálóutcákon.

Ne legyenek illúzióink – a szalafisták visszaélnek szabadságunkkal, hogy eltöröljék azt.

WOLFRAM WEIMER Újságíró és könyvszerzõ, a «Cicero» politikai magazin megalapítója, a «Focus» egykori fõszerkesztõje

égül 29 rendõr sebesült meg, kettõ szúrt sebekkel halálán volt, egész útszakaszok elnéptelenedtek Bonnban. A szalafisták újra szabadjára engedték érzelmeiket, mert sértve érezték magukat «büszkeségükben». Gyakran teszik ezt, egyre gyakrabban. Solingenben, Hamburgban, Berlinben – egyre szaporodnak a jelentések, hogy a vallásos fanatikusok zavargásokat szítanak. A szövetségi belügyminiszter figyelmezteti, óvja és kéri a polgári társadalmat, hogy tanúsítsanak civil ellenállást a szélsõségesekkel szemben. De ez továbbra is elmarad. A többség inkább szemet huny. Ez viszont nem sokáig mehet így.

A szalafisták ugyanis Németországot

V

Éjféli Kiáltás

2012 december

választották csatamezõjüknek. Koránosztogató akciójukkal – éppen húsvétra idõzítve, hogy a keresztyén érzelmeket megsértsék – fellobbantották ebben az országban a nyílt kultúrharcot.

Sok szalafistát azonban nem a jóravaló hit, az istenkeresés, vagy a segítõ miszsziós munka vezérel – hanem politikai hatalom demonstrálására törekednek. Õk akarják a közterületeket meghatározni – mégpedig saját játékszabályaik szerint.

Ezért a rendõrök mellett az újságírókat is támadják, akik bírálóan viszonyulnak hozzájuk. A vélemény- és vallásszabadságot arra használják fel, hogy a szabadság ellen küzdjenek. Az alkotmányvédelem figyelmeztet, hogy «szinte kivétel nélkül minden személy», aki az erõszakos dzsihádot támogatja, a szalafizmus talaján áll.

Ez lehet az iszlám terrorizmus táptalaja.

A szélsõséges szalafisták fenyegetésekkel, utcai megmozdulásokkal félelmet

keltve tartják uralmuk alatt az üzleti életet, és a módszer bevált. A Salman Rushdie elleni halálos fenyegetés és Theo van Gogh meggyilkolása óta már alig akad író, aki nyíltan szót mer emelni az iszlám ellen. A karikaturisták és a kabarék felhagytak a szatirikus kritikai hanggal, mióta a dán rajzok az iszlám erõszak hullámát indították el. Idõközben a tanítók és tanárok is az iszlám egyesületek szisztematikus fenyegetéseirõl számolnak be, ha valamelyik tantárgy állítólagos hitbeli kérdéseket érint.

Mi egy lusta «kulturális dialógusba» szervezõdünk, amelyben szemlátomást hallgatunk, ide-oda huzakodunk, amíg a gyûlöletet prédikáló szalafisták követelnek és osztogatnak. A Korán osztogatását még elviseljük. Azonban megfordítva, Bibliát osztogatni Riádban, Iszlamabadban vagy Teheránban, elképzelhetetlen.

Azonnal letartóztatnának. Keresztyének ezrei ülnek hitük miatt muszlim börtönökben, üldözik vagy meg is ölik õket. A szaúd-arábiai fõmufti (az egyik legnagyobb iszlám jogtudós), Scheich Abdulasis Bin Abdullah, március közepén azt követelte, hogy a régió minden keresztyén templomát a földdel tegyék egyenlõvé: Az arab félszigeten csak az iszlám létezhet. Vannak olyan szélsõséges szalafisták, akik ebbõl az álláspontból kiindulva a Nyugat ellen vallásháborút akarnak indítani. A Nyugat erre még nem reagált. Jelenleg ebben a nagy kultúrharcban egyfajta meghátrálást tanúsítunk. A Real Madrid törölte a keresztet a futballszövetség címerébõl. Athénban éppen az európai mentõszolgálat pénzén emeltek egy vitatott mecsetet. Arábiában azonban betiltották a templomépítést.

Egész Európában leszedték a keresztet a közintézmények falairól. A Mikulás, a karácsony, a húsvét ünneplését már az óvodákból is számûzték. Mindent elhagytak, ami a muszlimok vallásos érzelmeit sértené, odáig menve, hogy az áruházakban felhangzó karácsonyi éneket a próféta számára bántó provokációnak bélyegzik. A gyûlöletet szító prédikációktól a kényszerházasságig és tiszteletbeli gyilkosságokig beszivárgott a diktatúra társadalmunkba. Ellenállást kellene tanúsítanunk. Nem erõszakkal és intoleranciával. Hanem öntudatos, nyílt fellépéssel értékeink és hitünk mellett. ■ A Keresztyén Magazinból, 2012/3 www.promedienmagazin.de

17 KÖNYVAJÁNLÓ

Szalafisták és probléma a «keresztyén» paradicsommal Csendes csodák Versek a hitrõl

Ár: 3 200 Ft. «Tilos a paradicsom fogyasztása mert az keresztény eledel» A szalafista csoport azzal a ténnyel indokolta állítását, hogy egy keresztforma lesz látható, ha a paradicsomot középen kettévágjuk.

Dr. Friedmann Hillélné Rab Erzsébet

És nem verik félre a harangot

Ár: 4 900 Ft.+ CD NORBERT LIETH

török Hürriyet Daily News napilap angol nyelvû internetes oldalán eg y fig yelemreméltó hírt közölt: «Egy szalafi sta csoport, név szerint a ‹Popular Egyptian Islamic Association› arra figyelmeztette a muszlimokat, hog y ne eg yenek paradicsomot, mert az ‹keresztyén eledel›, amint arról a NowLebanon. com beszámol. A szalafista csoport azzal a ténnyel indokolta állítását, hogy egy keresztforma lesz látható, ha a paradicsomot középen kettévágjuk. (…) ‹Tilos paradicsomot enni, mert az keresztyén zöldségféle. (A paradicsom) a keresztet dicsõíti Allah helyett és azt állítja, hogy Allah hármas személyiség (vonatkoztatás a Szentháromságra).›»1 A szalafista szövetség megjelentetett egy fényképet egy kettévágott paradicsomról a facebook oldalán, és arra szólít fel, hogy terjesszék ezt a képet, «mert van egy testvérnõ Palesztinában, aki Allah prófétáját látomásban látta, aki sírt és a népet óvta attól, hogy paradicsomot egyen. Ha nem osztod meg ezt a hírt, tudd meg, hogy az ördög akadályoz téged abban.»2

A

Ez a hír olyan nagy felháborodást válthatott ki a facebook felhasználók között, hogy a szalafista csoport szükségesnek látta magyarázatát «megmagyarázni»: «Azt mondjuk, ne úgy vágd (a paradicsomot), hogy a keresztforma látható legyen.»3 Ezen már csak a fejünket rázhatjuk mosolyogva, vagy felháborodva tollat ragadhatunk. Nem csupán arról van szó, hogy a muszlimok itt hazugságot terjesztenek, és diktatórikus utasításokat adnak, hanem a szélsõségesek naivitása és veszélyessége is kitûnik. Mi történne akkor, ha ezek az emberek diktálhatnának? Akkor minden szabadság odalenne.

A Nyugat nagylelkû és bõkezû szabadsága meglehetõsen pusztító hatással volt az erkölcsre, de a Scharia kormányzása, vagy a paradicsom ellen indított háború jobb lenne a társadalom számára? Ezek mögött a kijelentések mögött sokkal több van, minthogy azon csupán a fejünket ráznánk nevetve. ■ 1

hurriyetdailynews.com, «‹Tomatoes are Christians›, Egyptian Salafi group warns», 2012. aug. 29. (Az idézet angolból fordítva) 2 Ua. 3 Ua.

Rajtad csak Jézus segíthet

Ár: 890 Ft.

SSmith Sm mit i h J. Oswald

A legcsodálatosabb tö történet örténet

Ár: 1 450 Ft. www.ejfelikialtas.hu Éjféli Kiáltás

2012 december

18

NÉZÕPONTBAN

A Biblia inuktitut nyelven A Biblia a leggyakrabban lefordított könyv a világon. 34 év fordítómunkája után a Szentírás egy újabb nyelven jelent meg: azon a nyelven, amely a kanadai eszkimók körében a legelterjedtebb.

ZWI LIDAR A Hírek Izraelbõl jeruzsálemi tudósítója

teljes Bibliát (az Ó-és az Újszövetséget) 469 nyelvre fordították le.

Az Újszövetséget ezen felül még 1.231 nyelvre, és további 827 nyelven jelentették meg kiválasztott részeit.

Nos, ehhez a 2.527 fordításhoz, melyen a Biblia részben vagy teljesen megjelent, egy újabb fordítás csatlakozik: az inuktitut, az eszkimók nyelvén megjelent fordítás.

Ez a fordítói munka, amelyet a Kanadai Bibliatársaság és az anglikán egyház fi nanszírozott, 34 évig tartott.

Különben a fordítók nem folyamatosan ezzel foglalkoztak. Hogy a nyelvi kihívásokat leküzdjék, inuit anyanyelvi fordítókat alkalmaztak. Sokan közülük, fõleg az egyházatyák, évente csupán pár hetet vagy hónapot dolgoztak a fordításon, de akkor valóban vasfegyelemmel. Az elsõ kiadás 2012 késõtavaszán jelent meg a fõvárosban,

A

Az inuitok Kanada legszorgalmasabb templomjárói.

Kép: Inuit templom Éjféli Kiáltás

2012 december

Nunavutban, az azonos nevû kanadai kormányzóságban.

A munka nehéz kérdések elé állította a fordítókat. El lehet gondolni, például, hogy elsõsorban az állatok és növények nevei milyen nagy problémát jelentettek.

A Bibliában számtalan növény és fafajta szerepel, amelyek közül az Északi-sarkon egyetlen egy sem található meg. És hogyan fordítható le a «pásztor» szó egy olyan kultúra emberei számára, akik az állatokat kizárólag vadásszák?

Még nehezebbnek bizonyult, amikor a

példázatokról volt szó, mint például a «jó Pásztor» kifejezés visszaadása. Így inuktitut nyelven a jó Pásztorból «a szánhúzó kutyák bébiszittere» lett.

De nem csupán a flóra, a fauna és a példázatok jelentettek nagy kihívást, hanem a Bibliában olyan g yakran elõforduló Shalom (békesség) szó sem ismert az inuit nyelvben. Összetett jelentésû szavak, mint például a «megváltás» ugyancsak olyan ismeretlenek, mint a homokdûne kifejezés.

Gyakran általános fogalmakkal oldották meg az ilyen problémákat; így az inuktitut Bibliában csak általában említik a fákat, és a fajtájukat, mint a pálmát vagy olajfát, csak a lábjegyzetben írják le. Más esetekben a fordítók egy keveset hozzáadtak a szöveghez. A teve megnevezésére például meghagyták az angol szót. Minden résztvevõ számára fontos volt, hogy egy érthetõ szöveget kapjanak, amely a 30 000 inuit fülében, akik Kanada legszorgalmasabb templomjárói közé tartoznak, helyesen és érthetõen csengjen. ■

KOMMENTÁR

E

g y Biblia 30.000 eszkimó részére, 34

évi munka. Micsoda ráfordítás és micsoda szeretet rejlik ebben! Ezzel kapcsolatban azok a mondatok jutottak eszembe, melyeket nemrég valahol olvastam: «Mi magunk érezzük, hogy az, amit teszünk, csupán egy csepp az óceánban. De ha ez a csepp nem lenne az óceánban, akkor az kevesebb lenne, mert ez a csepp hiányozna belõle.»

Biztosak lehetünk abban, hogy ezeket az embereket a Szentlélek vezérelte, hogy ezt a hatalmas munkát magukra vállalják. És éppen ez különbözteti meg õket. Melyik cég szánna 34 évi kutatómunkát egy olyan projektre, amelyet «csak» 30.000 ember tud felhasználni, beruházásokat eszközölne, vagy munkatársakat alkalmazna? Egy ilyen kis piacért el sem kezdené a munkát! Hogy a fordítóknak nem volt könnyû dolguk, azt a hosszúra nyúlt fordítási folyamat is mutatja. Mindig akadtak keresztyének, akik nem sajnáltak sem pénzt, sem fáradságot, hogy Isten országa ügyéért tevékenykedjenek, és az embereket elérjék az evangéliummal. A keresztyénség nagy sikere abban rejlik, hogy sokan közülük a legkisebben is hûek voltak, nem hagyták magukat a számok által eltán-

torítani, hanem követték Isten parancsát, és odaszánták magukat annak végrehajtására. De a legnagyobb példa Isten Maga. Nem tehette volna meg, hogy mindenható erejével a bûnbeesés után egyszerûen mindent eltöröl, és aztán újat teremt? Azonban nem tette, szeretete megakadályozta abban. Helyette feláldozta Magát Jézus Krisztusban, emberré lett, hogy bennünket, embereket ezen az egyik «legkisebben» a bolygók közül, megmentsen. Isten szeretete olyan nagy, hogy a legkisebbet sem tudja figyelmen kívül hagyni. Senki nem közömbös számára, még a «legutolsó» sem.

Azonban mit teszünk mi tulajdonképpen embertársainkért, akkor is, ha csak egyrõl van szó közülük? Hogyan járunk közben érdekükben, milyen az imaéletünk ezzel kapcsolatban, hogyan próbálunk egy embert Isten szeretetével megismertetni? Hogy állunk a türelemmel és elfogadással?

«Aki hû a kevesen, a sokon is hû az, és aki a kevesen hamis, a sokon is hamis az» (Lk 16,10).

«Az erre így szólt: Jól van, jó szolgám, mivel hû voltál a kevésen, legyen hatalmad tíz város fölött!» (Lk 19,17).

Te is csepp vagy az óceánban. N.L. ■

1. TIMÓTEUS 6,20-21

Minden jó, ha a vége jó Pál apostol a Timóteushoz írott elsõ levelében rámutat arra, «hogyan kell viselkedni Isten házában, amely az élõ Isten gyülekezete, az igazság tartóoszlopa és alapja».

Olvasd el az utolsó, 26. részt.

NORBERT LIETH

Timóteushoz írott elsõ levél ezekkel a szavakkal zárul: «Timóteus, õrizd meg a rád bízott kincset. Fordulj el a hazug módon ismeretnek nevezett szentségtelen, üres beszédektõl és ellenvetésektõl, amelyeket egyesek elfogadva eltévelyedtek a hittõl. A kegyelem veletek!»

(1.Tim 6,20-21).

A «Timóteus» megszólítás úgy hangzik itt, mint egy sóhaj, és azt mutatja, mennyire szívén viseli Pál a tanítást, milyen mélyen érinti õt lelkileg, és mennyire komoly számára ez a feladat.

Egy felhívás ez a levél befejezéseként.

Szükségesek a figyelmeztetések, amelyeknek azonban szívbõl kell jönniük.

Láthatjuk az ellentétet az «õrizd meg» és «fordulj el» között. Ami azt jelenti, hogy a jó, egészséges tanítást meg kell õrizni, a hazug tanítást pedig kerülni kell.

Vannak szentségtelen, üres beszédek, ellenvetések, hamisítások, ismeretek, melyek hamis ismeretek, mivel ezek Isten Szavának «vörös fonalával» szemben haladnak. Ezek ellentétben állnak a Szentírás egészséges, igaz tanításával (1.Tim 1,10; 2,7; 4,6). Minden, ami a tiszta bibliai tanítással ellentétes – még ha olyan kegyesen is hangzik –, nem egyéb, mint szentségtelen fecsegés. Elbizonytalanít és ellentétben áll Isten Szavának össztanításával. Az igazi tanítás soha nem áll ellentétben a Biblia más igehelyeivel. A hamis tanítás gyakran kiragad egyes bibliai idézeteket a szövegösszefüggésükbõl; a súlypontokat tévesen máshová helyezi, nem veszi figyelembe a bibliai különbségeket és a z újszövetségi

A

kijelentéseket, az igazságot felhígítja, vagy törvényes kiegészítéseket hoz önkényesen. Így jutnak be a tévtanítások a gyülekezetekbe.

A ránk bízott jó megõrzésében a következõ idézetre hivatkozhatunk: «A Szentírás helyes értelmezésének egyik legfontosabb kritériuma az, hogy a Szentarást teljes összefüggésében kell olvasni és tanulmányozni. Ezt az elsõ és legfontosabb utasítást a 2. Pt 1,20-21-ben találjuk: ‹Mindenekelõtt tudnotok kell, hogy az Írás egyetlen próféciája sem ered önkényes magyarázatból, mert sohasem ember akaratából származott a prófécia, hanem a Szentlélektõl indíttatva szólaltak meg az Istentõl küldött emberek.› Egyetlen prófécia sem elegendõ önmagában ahhoz, hogy a teljes és helyes értelmezését megfejtsük. Önmagában nem lehet felfedni, hanem egy nagy egész részeként kell tekinteni …»1 Óvakodnunk kell a hamis ismeretektõl, azokat tudatosan kerülnünk kell, és velük szemben meg kell õriznünk a ránk bízott jó tanítást Isten Szaváról. A Timóteuslevél befejezése visszautal a kezdetére, arra ugyanis, hogy csak egyetlen igaz tanítás van, hamis tanítás viszont sok (1.Tim 1,3.10; 4,1.6; 6,1.3).

Nem szeretnénk szem elõl téveszteni, hogy hitéletünknek egyetlen célja van. «…amelyeket egyesek elfogadva eltévelyedtek a hittõl» (1.Tim 6,21).

Létezik a hamis tanokhoz kapcsolódó nyílt és makacs hitvallás, ami eltérít életünk igazi céljától, de éppen úgy létezik az igaz bibliai tanokhoz való ragaszkodás is, ami elvezet hitéletünk igazi céljához.

A pásztori levelek súlypontját tehát az Isten Szavával való helyes eljárás

képezi. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, eltéveszti hitéletének célját. Pál megemlít itt embereket, akik a hamis és ellentmondásos tanítások alapján, a tulajdonképpeni életcéljukat tévesztették el. Ezt már a levél elején is megemlíti: «A parancs célja pedig a tiszta szívbõl, jó lelkiismeretbõl és képmutatás nélküli hitbõl fakadó szeretet. Némelyek

20

BIBLIAI ÜZENET

FÉNYSUGARAK elfordultak ezektõl, és üres fecsegésre adták magukat» (1.Tim 1,5-6).

Csak a tiszta tanítás által érjük el a célt, amihez mindenképpen hozzátartozik a hit. Hitéletünk igazi céljához nem vezethet el egyedül az elmélet, feltétlenül szükséges Isten Szavának hitbeli alkalmazása is.

A Wuppertal-i bibliatanulmány ehhez a következõket fûzi: «A hit a levél utolsó elõtti szava, és aláhúzza a központi, örökérvényû jelentést, amelyet minden kijelentésnek tulajdonít: Nem a cselekedetek, nem a tudás, hanem a hit a döntõ adomány és feladat, amelyet az evangélium hoz.»

Ha a Szentírásba vetett hitünket elveszítjük, és más tanok befolyása alá kerülünk, elveszítjük hitéletünk célját.

Ezt hangsúlyozza az apostol a Timóteushoz írott utolsó levelében: «Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon; …» (2.Tim 4,7-8).

A levél a kegyelemmel zárul: «A kegyelem veletek! Ámen.» A kegyelem jelentése «barátságos odafordulás». Sok más bibliafordítás és régi kézirat így írja: «A kegyelem legyen veletek!», így a 2. Tim 4,22-ben: «Az Úr legyen a lelkeddel! Kegyelem veletek! Ámen.»

Ez azt hangsúlyozza, hogy a levél Timóteuson túl, az egész gyülekezetre érvényes. Az Istennek igaz Szavába vetett hit tarthat meg bennünket egyedül a kegyelemben – és ha e hitben élünk, megtapasztaljuk a kegyelmet.

Nagy megkönnyebbülést jelent, hogy a sok követelmény után, amelyeket az apostol levelében felsorol, végül a kegyelem áll. Csak a kegyelem tesz képessé arra, hogy megmaradjunk Krisztusban és az Õ Szavában. Csak e kegyelem erejével képes Timóteus és a gyülekezet a téves tanításoknak ellenállni, befolyásuktól megszabadulni, és igazi istenfélelemben élni. Nekünk is szükségünk van mindenben Isten kegyelmére, és a levél utolsó mondata szerint az Úr meg is adja nekünk. A kegyelem rendelkezésünkre áll, hogy általa Isten Szavát hitbeli engedelmességgel az életünkbe bevezessük. Élhetünk a kegyelem erejével! ■ 1

Az elfeledett gazdagság, Dirk Schürmann / Stephan Isenberg, Daniel Verlag, 106/107. old. Éjféli Kiáltás

2012 december

A feltörekvõ nemzedék A jelenlegi Közel-ill. Közép-Keletre tekintve, alig lehet ésszel felfogni, ami ott történik. Nem is szeretném tudni, hogy valójában mennyi a civil áldozatok száma. Képek a tömegsírokról! Szinte elviselhetetlen. Ki látja még ezt át? Tény az, hogy ezek az aktuális rémtettek nem a zsidó-keresztyén világban történnek. Összehasonlításképpen tekintek a parányi demokráciára e szörnyûségek között, amely jelenleg jóval stabilabb és békésebb benyomást kelt, mint a környezõ szomszédállamok. Nem nagyobb, mint Alsó-Ausztria, hangoskodó ellenségtõl körbezárva virágzik és fejlõdik ez a fiatal nemzet, és olyan innovatív szellemiséget mutat, mely párját ritkítja.

Kis csodaország – high-technagyhatalom! A világ meglepõdne, ha mindazokon a dolgokon, amelyek az õ technológiájukat bírják, ez állna:«Made in Israel». Igen a mobiltulajdonosok is egy kis darab Izraelt tartanak a kezükben anélkül, hogy ezt tudnák. Nem utolsó sorban Izrael bojkottálói – ha egy kicsit is következetesek lennének – alig tudnának kommunikálni, vagy orvosi ellátásban részesülni. Mózes 5. könyvében profetikus megállapításként ez áll: «Áldott leszel Izráel minden népek között.» Miután Isten hûségesen és megbízhatóan betartotta ígéretét, az Õ jótéteménye Izraellel a hozzáértõ bibliaolvasók számára nem meglepetés. Isten számtalan ígéretet adott kiválasztott népének (és rajtuk kívül keresztyén gyermekeinek szerte a világon).

Megáldotta népét intelligenciával és gazdasági érzékkel. A sok izraeli, ill. zsidó Nobel-díjas tanúskodik errõl.

A Szentírás szerint Izrael a legszebb ország a földön; ékesség a többi nép elõtt (Ez 20,6). Ki ne akarná ezt a legmagasabb helyrõl adott, csodálatos országot megismerni? Azonban mit adott Izrael mindenekelõtt a világnak?

1. Isten Szavát. Lukács evangélista kivételével minden Isten által

ihletett bibliai szerzõ zsidó ember. A «Miatyánk» is Izraelbõl jön.

2. A Megváltó Jézus Krisztust.

A keresztyénség Izraelben született.

Az Újszövetségben, a Jn 4,22-ben mondja Jézus: «Az üdvösség a zsidók közül támad.»

3. Isten kinyilatkoztatott tervét.

A Szentírás alapján nyer értelmet jelenvaló életünk, a világ folyása és az emberiség. A keresztyén, aki szereti Urát, az Úr Jézus Krisztust, természetes módon szereti Annak népét és országát is örök fõvárosával, Jeruzsálemmel.

A nyugati politikusokkal kapcsolatban felmerül bennem a kérdés, miért akarják ezt a már amúgy is kicsi országot még kisebbé tenni, a Nyugat igazi vallásos gyökereit figyelmen kívül hagyva az iszlám kezére játszani. Izrael már eddig Ciszjordániával lemondott az egyik fontos bibliai-történelmi középpontjáról (Júdea és Samária). Ha Jeruzsálemet felosztanák egy zsidó és egy palesztin fõvárosra, tartósan nem vezetne semmi jóra. Lásd Berlin!

A világ saját magát csonkítaná meg, ha belemenne Izraelnek vagy fõvárosának, Jeruzsálemnek további megosztásába. Isten Maga jelenti ki a Szentírásban: «Bizony, aki titeket bánt, a szemem fényét bántja!»

(Zak 2,12). Továbbá: «Aki Izraelt áldja, az áldott. Aki Izraelt átkozza, …»

CHETZEDER ■

Aus: Wohntraum & Lifestyle, Ausgabe 140, Juni-Juli 2012

21

KÉRDÉSEK – VÁLASZOK

A tömjén utálatos Isten elõtt?

Az Ézs 66,3-ban találtam egy felsorolást arról, hogy mi utálatos Isten elõtt.

Hogyan kell érteni a tömjénezést, amit az igevers említ? Gondolok itt többek között a katolikus templomokban használatos tömjénre, vagy, ami számomra fontosabb, mert nem vagyok katolikus, arra a szokásra az Érchegységben, amely szerint karácsonykor, ill. adventkor tömjéngyertyát gyújtanak. Mit gondol Ön, hogyan kell értelmezni a tömjén használatát Ézsaiás versében? Az Újszövetségben is megtalálhatjuk a tömjén használatát. ( Mt 2,11: «Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták õt. Kinyitották kincses ládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.») z Ön által említett rész Ézsaiás köny vébõl Izráel akkori «istenellenes» magatartását írja le. Noha volt Templomuk, amely mûködött is, áldoztak ott, ceremóniákat mutattak be, imádkoztak, istentiszteleteket tartottak, azonban szívük nagyon távol volt Istentõl. A bûnök, amelyeket elkövettek és nem hagytak el, olyan szörnyûek voltak, hogy az istentiszteletük is utálatossá vált Isten elõtt, és éppen az ellenkezõjét érték el vele. «Ételáldozatot mutatnak be, de disznóvért is, tömjéneznek emlékeztetõül, de a bálványt is áldják. …» (Ézs 66,3).

A tömjént eredetileg áldozati adományként írták elõ az Ószövetségben (2.Móz 30,34; 3.Móz 2,1-2). A Római Katolikus Egyház ezt is, mint sok eg yebet, Istennek Izráellel kötött szövetségébõl vette át, és alkalmazta saját egyházában, mert önmagát «Izráel helyettesének» tekintette.

A tömjénnel való áldozás jó illatot jelentett Isten elõtt, egy kellemes áldozatot. Természetesen ennek a vallásos gyakorlatnak az Ószövetségbõl való átvétele nem helyes, azonban ez nem azt jelenti, hogy mi magunknak nem gyújthatunk tömjéngyertyát.

Mivel az Újszövetség Gyülekezete nem áll a Törvény alatt (Róm 6,14), már nem kell tömjénáldozatot és semmiféle á ldozatot bemutat nia.

Jézus Krisztus a Maga személyében

A

tökéletes áldozat minden tekintetben.

Az Õ élete volt Isten számára a jó illat, Akiben gyönyörködött (Mt 3,17). Õbenne lehetünk mi is jó illat Isten elõtt: «Mert Krisztus jó illata vagyunk Isten dicsõségére mind az üdvözülõk, mind az elkárhozók között» (2.Kor 2,15). Ezért nem bálványimádó áldozati cselekedet az, ha karácsonykor vag y bizonyos ünnepnapokon tömjéngyertyát gyújtunk. Mivel ezt nem áldozásként tesszük, hogy általa nyerjünk bemenetelt Isten országába.

Krisztusban mindenünk megvan, semmit nem kell hozzátenni. N.L. ■

Az élet könyve Eddig azt hittem, hogy újjászületetett keresztyénként a Jn 5,24; 1; 5,13; Róm 10,9 stb. szerint már be vagyunk írva az élet könyvébe, és onnan már nem töröltethetünk ki. Nem mond ez ellent annak, ami a szárdiszi gyülekezethez írott levélben áll a Jel 3,5-ben: «annak a nevét nem törlöm ki az élet könyvébõl …». Ez azt jelenti, hogy az Úr mégis kitörölhet neveket az élet könyvébõl vagy ki fog törölni? smereteink szerint minden ember be van írva az élet könyvébe. Gondoljuk meg, hogy Isten «nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen» (2.Pt 3,9).

Azonban az embernek kell eldöntenie,

I

hogy akarja-e ezt az örök életet! Így Isten megszólít minden embert minimum «egyszer vagy kétszer» (vö. Jób 33,14-24), hogy «megtérjen az õ útjáról és éljen!» (vö. Ez 33,11). Ha az ember azonban élete során megkeményedett és Isten Szavára «nemet» mond, viszszautasítja a Szentlélek mûködését a szívében és gondolataiban, akkor eljön az a pillanat, amikor Isten is nemet fog mondani ennek az embernek. Akkor kitöröltetik az élet könyvébõl! Figyelmébe ajánlom, amit ezzel kapcsolatban Mózes mond: «Mégis, bocsásd meg vétküket! Mert ha nem, akkor törölj ki engem könyvedbõl, amelyet írtál!

Az ÚR így felelt Mózesnek: Csak azt törlöm ki könyvembõl, aki vétkezett ellenem!» (2.Móz 32,32-33). Következzék itt egy kis epizód az angliai nyaralás eseményei közül: Meglátogattuk a Windsor kastélyt, többek között a nagy lovagtermet is. A plafonról az angol lovagrend páncéljai lógnak, több száz csodálatos, pompás páncél.

Feltûnt, hogy néhányat közülük fehérre festettek át. Megtudtuk, hogy a lefestett páncélok olyan lovagoktól származtak, akik életük során méltatlan tetteket követtek el, és így elveszítették jogukat a lovagi címre és hivatalra. Elvesztették annak jogát, hogy lovagok legyenek!

Ez az epizód az élet könyvére emlékeztetett. A hívás mindnyájunknak szól:«Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek!» (Mt 11,28). De sajnos, olyan kevesen jönnek! Igen, kevesen békülnek meg Istennel, és mondanak igent Isten üdvösséget kínáló ajánlatára! Ezt akarja Isten, de vajon én is akarom-e?

Egykor majd a nagy fehér trón elõtt ez fog történni: «És láttam, hogy a halottak, nagyok és kicsinyek a trónus elõtt állnak, és könyvek nyittattak ki. Még egy könyv nyittatott ki, az élet könyve, és a halottak a könyvbe írottak alapján ítéltettek meg cselekedeteik szerint. A tenger kiadta a benne levõ halottakat, a Halál és a Pokol is kiadták a náluk levõ halottakat, és megítéltetett mindenki cselekedetei szerint. És a Halál és a Pokol belevettetett a tûz tavába: ez a második halál, a tûz tava. Ha valakit nem találtak beírva az élet könyvébe, azt a tûz tavába vetették» (Jel 20,12-15).

Az emberek nem akarták, de mégis kitöröltettek az élet könyvébõl. Micsoda tragédia! S.R. ■ Éjféli Kiáltás

2012 december

22

ELÕZETES

RAJTAD CSAK JÉZUS SEGÍTHET A következõ szám 2013. 01. 15. után jelenik meg többek között e témával*:

Amikor ik kor aazz iidõ dõ b betelik etelik

«Istennel az újévben» *A változtatás joga fenntartva!

Mit jelent advent nekünk, mikor az elsõ gyertya fellobban?

Az idén is olyanok leszünk, hogy szívünk másként nem dobban?

IMPRESSZUM Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (00-36-1) 236-08-96 Fax: 786-2641 E-mail: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu In memoriam: Wim Malgo, alapító Megjelenik: angol, francia, holland, olasz, koreai, portugál, román, spanyol, német, cseh és magyar nyelven.

Szövegszerkesztõ: Conno Malgo Fordította: Dálnoki László, Miklós Margit Tördelés: ÉKM Képszerkesztõ: Elishevah Malgo Kiadja: Éjféli Kiáltás Misszió, Budapest Az újság ára: 350,-Ft Éves elõfizetés díja: 4200,-Ft A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad! Határon túli országokba postaköltséggel 37 EUR Tengerentúli országokba 40 EUR Forint számlaszám: 10918001-00000040-71680019 UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

EURO számlaszám: 10918001-00000040-71680002 UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

Kiadásért felel: a Misszió elnöke Lelkigondozói kérdésekben írjon a fenti címünkre.

Beth-Shalom izraeli utazás: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (00-36-1) 35-00-343 E-Mail: ejfel@t-online.hu

HÍREK IZRAELBÕL 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: +361 236 08 96 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu, www.hirekizraelbol.hu

A hagyományhoz tartozott, hogy mindenki a Fiút várja, Õbenne Isten üdvöt adott jó, ha ezt az ember észben tartja!

Világunknak mennyi kínja, el sem tudom képzelni, bár jönne a dicsõség Ura bennünket megváltani!

Eljön, mindenki fogja látni, ki tud majd elõtte megállni?

Aki hatalmával dicsekszik, ágyára ájultan hanyatlik.

Aki nagyon büszke, nagyon gazdag, Isten országában hátul ballag.

Aki úgy véli, hogy nagyon okos, az csak önmagát csalja meg.

Az, ki istentelen, csúfondáros, most Isten elõtt hajoljon meg.

Aki helytelenül éli a kegyelem korát, szégyenkezhet, ha nem kap fehér ruhát.

A hegyek rejtik majd el, kiket félelem és rettegés tölt el.

A megbánás már túl késõ, ha a Bíró ítélete eljõ.

In memoriam Wim Malgo Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2.

Kiadásért felel: a Misszió elnöke Fordította Dálnoki László, Miklós Margit Kép és szövegszerkesztés: Dálnoki László, Bakai Attila, Kis Roland Kérjük kedves Olvasónkat, amennyiben támogatni szeretné a Hírek Izraelbõl munkáját, vagy egyéb Izraelben végzett más szolgálatot, adományát a következõ számlaszámra küldje el (adja meg nevét, címét és hogy mi célból): MKB 10300002-20510628-00003285 UniCredit Bank 10918001-00000040-71680019 A Hírek Izraelbõl folyóirat teljes terjedelmében megtekinthetõ az interneten: www.hirekizraelbol.hu Nyomda: Éjféli Kiáltás Európa-Nyomda, 1135 Budapest, Palóc u. 2 ISSN: 0866-0425

Minden vasárnap 17.00 órakor missziós istentiszteletet és minden kedden 17.30 órakor bibliaórát tartunk Szeretettel várunk mindenkit.

1135 Budapest, Palóc u. 2.; Tel.: (1) 2360896

Figyelem!

Missziónk minden nap 9.30-tól 17 óráig fogad telefonhívásokat. Éjféli Kiáltás

2012 december

Ha a jogar Jézus kezében lesz, éhezõ ember a földön nem lesz.

Könnyhullatás, szomorúság elmúlik, minden nyomorúság jóra változik.

Szenvedés, betegség eltûnik, hisz Õáltala minden újjászületik.

A halálnak sincsen már helye, hisz ez volt minden ember reménye.

Háború és terror mind megszûnnek, az emberek szeretetben élnek.

Békesség tölt be minden helyet, mert Isten Szava nyert teret.

Ezt a reménységet adja advent, amikor a gyertya fénye éghet.

Ezért tudok bizalommal telve, bátran tekinteni a jövõbe.

Mert hamar visszajön az Úr, dicsõsége mindent felülmúl.

Majd amikor az idõ betelik, Minden vágy és óhaj megszûnik.

Adventi vers, Brunhilde Rusch, 2008

HÍREK IZRAELBÕL

BETH-SHALOM

23

Rövid jelentések Kedves Izrael-barátok!

Az amerikai választásokat különleges feszültséggel várták Izraelben. Egy riporter ezzel kapcsolatban úgy vélte: «Az embernek az lehetett a benyomása, mintha Izraelben tartott választásokról lett volna szó.» Az izraeli kormány és mindenekelõtt Netanjahu miniszterelnök valóban nagy reményeket fûzött Mitt Romney gyõzelméhez. Netanjahu ellenzéke ezt az USA belügyeibe való beavatkozásként vetette a szemére. Attól tartottak, hogy a Romneyba vetett nyilvános reménykedés Obama újraválasztása esetén káros hatással lehet Izrael és az USA kapcsolatára. Nos, ez a helyzet Barack Obama választási gyõzelmével valóban elõállt.

Netanjahu azt remélte, hogy a Mitt Romneyval felálló republikánus kormány döntõ módon fog fellépni Irán ellen , és a palesztinok kérdésében kormánya több megértést kaphat. De még mielõtt ezzel kapcsolatban bármi is történne, Izraelben az elkövetkezõ januárban szintén választások lesznek. Izraelben sokan nagy reményekkel várják ezt a választást. Valószínûleg a hatalmi viszonyokon itt sem fog sok változni. Ez azt jelenti, hogy Obamának és Netanjahunak az elkövetkezõ évek során lesz közük egymáshoz, pedig látható, hogy Netanjahu számára ez nem volt kívánatos.

Ezen kívül Izrael elkerülhetetlenül felerõsödött nyomás alá fog kerülni az ún. békefolyamat miatt, így Izraeltõl követelni fogják, tegyen végre elõrelépéseket. És ezt a két államiság megoldásának irányába tett elõrelépésként értik, amit a Netanjahu-kormány el szeretne odázni, ill. megakadályozni. Obama eltekintett attól, hogy újraválasztása elõtt nyomást gyakoroljon Izraelre, nehogy azáltal valamit is veszítsen népszerûségébõl.

Most erre már nem kell tekintettel lennie.

A demokraták sikere az USA-ban jórészt abban áll, hogy õk megértették, számításba kell venniük a generációváltást és a lakosságon belüli változásokat. Lehetõség szerint az ilyen faktorok Izraelben is okozhatnak bizonyos meglepetéseket, annál is inkább, mivel már jó ideje állandóan sor kerül a fiatalok tiltakozó felvonulására, ahol nagyobb társadalmi igazságosságot és a szociálisan leszakadtak támogatását követelik.

Netanjahu az iráni fenyegetettség okán megpróbált kiépíteni egy nemzetközi szövetséget, ami némileg sikerült is neki. Obama mindenesetre elvetette, hogy ezt mindent eldöntõ kérdéssé tegye. Biztosította ugyan Izraelt az USA feltétel nélküli támogatásáról, azonban azt is világossá tette, hogy egy háború csak a legkivételesebb szükséghelyzetben jöhetne szóba. Ez a beállítás nyilvánvalóan annak a számlájára írható, hogy Obama tekintélye a nép elõtt megnövekedett. A legtöbb amerikai nem akar egy további költséges katonai konfliktusba belegabalyodni – ezekbõl már elegük van.

Az a tény, hogy Mitt Romney a mormon közösséghez tartozik, valószínûleg csak egy ok, amiért a konzervatív jelölt iránti lelkesedés határokon belül maradt. Akárhogy is, újfent arról van szó, hogy a választási eredményt úgy kell akceptálni, és elismerni, mint ami Isten kezébõl való, mivel minden az Õ ellenõrzése alatt áll.

Itt nem marad más, minthogy Pálnak a Timóteushoz írott elsõ levele 2,2 versének figyelmeztetését megszívleljük, a felsõ vezetõkért imádkozzunk, hogy ezáltal nyugodt és csendes életet lehessen élni teljes istenfélelemben és erényes módon.

A közbenjárás e fontos küldetésében kívánok Nektek nyugodt és áldott karácsonyi és újévi ünnepeket!

Szívélyes Shalommal Fredi Winkler

• Eilatnak új látványossága van. Az «Örök napfény városában» (mert évente mindössze 30 mm esõ esik) egy olimpiai méretû (1.200 m2) mûjégpályát nyitottak meg.

Az ennél is nagyobb attrakciót a gyerekeknek egy óriási üveg iglu jelenti, amiben szállingózik a hó.

• Az OECD Izraelt a lakosság számarányához képest a legtöbb tudóssal rendelkezõ országok közül a 2. helyre sorolta be. Az izraelieknek, megfelelõ korcsoporton belül, 56 %-a rendelkezik akadémiai végzettséggel, miközben az OECD átlaga 30 %.

• Az észak-izraeli Kishon folyó az ország legszennyezettebb vizének számít. Ott a vízi sportokat betiltották. Hála a legutóbbi tíz évben hozott szigorú intézkedéseknek, a szennyezettség foka olyannyira visszaesett, hogy már 13 halfajta és 50 vízi madár jelent meg benne.

• Az egyik legtekintélyesebb izraeli költõ és dalszerzõ, Haim Hefer, 87 éves korában elhunyt.

Még kiskorúként csatlakozott az 1942-ben Lengyelországból menekült Hefer a Palmachhoz, az izraeli hadsereg elit egységének egykori elõdjéhez. Az állammá válás idején számos dalt írt, amelyeket Izraelben még ma is mindenki ismer.

• A harmadik legnagyobb izraeli napilap, a Ma’ariv csõdbe ment és eladták. Kétezer alkalmazottjából mindössze 300-at vettek át, ami heteken át tartó tiltakozáshoz, és a nyomtatott sajtó jövõjéért folytatott vitához vezetett Izraelben.

Egyébként a tekintélyes Haarec lap is anyagi nehézségekkel küzd.

• Jeruzsálemben a villamos-közlekedés bevezetése óta a belváros gyalogosforgalma 41 %-kal megnövekedett. Így a látogatók özönébõl az üzletek és az ország legnagyobb szabadtéri piaca is profitál. A Mahane Yehuda piac eladói viszont arra panaszkodnak, hogy kevesebb a nagybevásárlás, mivel a vevõk autó nélkül érkeznek. ■

24 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/12

Ott ahol a «Vaskupola» rakétaelhárító rendszer állomásozott a Gázából érkrzõ rakéták 85%-át megsemmisítette

«A felhõoszlop» hadmûvelet

Tûz Gázára és Jeruzsálemre Zwi Lidar HI-tudósító Jeruzsálemben Évtizedek múltak el, amióta Jeruzsálem lakói nem hallottak szirénát, amely légitámadásra riadóztatott volna. Az 1967-es Hatnapos háború óta senki sem merészelte a várost, amely három világvallás számára szent, a levegõbõl megtámadni. Ez 2012. november 16-án megváltozott. Az ezt megelõzõ napokban a Hamasz a Negev nyugati felének 40 kilométeres sávját szinte lefedetten elárasztotta mozsárgránátokkal és rakétákkal. A Hamasz arzenáljában megtalálhatók Fajr5-ös rakéták is, melyek 75 kilométer távolságra repülnek. Ezekkel érte el aztán a terrorszervezet Jeruzsálemet, de Tel Avivot is több alkalommal. A Hamasz híradójában azzal dicsekedett, hogy a «cionisták kneszetjét leromboltuk». Otromba propaganda volt ez csupán, mivel a rakéta a Jeruzsálem határán fekvõ, egyik arab falu melletti lakatlan területen landolt.

Jeruzsálem és Tel Aviv lövetésére azután vállalkoztak, miután Izrael déli részén a helyzet eszkalálódott. Az izra-

eli hadvezetés a Gázából érkezõ állandó rakétatámadásokra a «Felhõoszlop» fedõnevû hadmûvelettel válaszolt, míg a Hamasz «stratégiai sikerekként» akarta elkönyvelni magának a támadásokat. Izrael a katonai hadmûveletet egy, a gázai határ mentén elkövetett egész sor provokáció után indította el, amelyeket az izraeli katonaság és az ott élõ polgári lakosság ellen kezdeményeztek. A provokációkat különbözõ palesztin terrorszervezetek követték el. Izrael sokáig visszafogott volt, lemondva a reakcióról, ám ez a politika mindenesetre abban a pillanatban megváltozott, amint a Hamasz katonai szárnya aktív lett. Mivel a Hamasz az egyedüli kormányzó hatalom a Gázaiövezetben, Izrael számára betelt a pohár. Az izraeli véderõk szóvivõje, Poli Mordechai vezérõrnagy, a Gázaiövezetet «Irán elõretolt katonai bázisának» nevezte.

Az elsõ, Izrael által indított akció a Hamasz katonai szárnyának parancsnoka, Ahmed Dzsabari ellen irányult. Ez az ember az utóbbi években jelentõs mértékben kiépítette a Hamasz katonai infrastruktúráját, és

számtalan támadásért és terrorcselekményért személyesen õ a felelõs, többek között az izraeli katona, Gilad Shalit elrablásáért is. Õ már régóta az izraeli hadsereg célkeresztjébe került, és a hírszerzés állandóan figyelte. Dzsabari egy ún. célzott likvidáció során vesztette életét. Ezzel az akcióval vezette be az izraeli kormány a «Felhõoszlop» hadmûveletet.

Az ezt követõ órákban a Hamasz vezetése körében nagy lett a fejetlenség. A vezetésben lévõ személyek éppolyan biztonságban érezték magukat, mint Dzsabari, aki egy vadonatúj autóval volt úton fényes nappal Gáza-városban. Izrael kihasználta a zavarodottságot és a pillanatnyi hatalmi vákuumot. Úgy jártak el a további Hamasz tagokkal, «mintha csipeszszel dolgoztak volna», fogalmazott a vezérkar. De ennél is fontosabbak voltak az izraeli légierõ masszív bombázásai, amelyek elsõsorban a Fajr5-ös rakétakilövõ állásokat vették célba. Ezek a rakéták 175 kilogrammos robbanófejjel vannak ellátva, és 75 kilométeres a hatótávolságuk. Ez annyit jelent, hogy Izrael központi

25

Pánikban egy Kiryat Malachi-i ház lakói, rakétatalálat után

területeit könnyen elérhetik. Ennek ellenére a számtalan fegyverraktárban és kilövõállásokon maradtak még rakéták, melyeket a különbözõ terrorszervezetek nem sokkal késõbb Jeruzsálem és Tel Aviv ellen vetettek be.

Az eszkaláció elsõ négy adok-kapok napjában majdnem ezer mozsárlövedéket és rakétát lõttek ki izraeli területre. Az izraeli légierõ és a haditengerészet több mint 950 bevetésben támadta a Gázai-övezetben a terroristák fegyverraktárait és egyéb infrastruktúráit. Ezek a célirányos, nagy pontosságú támadások oda vezettek, hogy a palesztin oldalon a negyedik nap végére több tucat személy vesztette életét, többségében terror csoportok ismert, vezetõ beosztású alakjai, de polgári áldozatok is voltak, ennél jó-

val kevesebben. Az izraeli pilóták más irányú bevetéseket is végrehajtottak, nevezetesen röplapokat szórtak szét a Gázai-övezetben a palesztin lakosság részére. Ezeken azt tanácsolták nekik, hogy tartsák távol magukat azoktól az épületektõl, ahol fegyverraktárakat rendeztek be.

De a Hamasz ezt a politikát folytatta továbbra is. Magánházak, iskolák, mecsetek és más közintézmények közelében 2009 óta fokozott mértékben telepítették fegyverraktáraikat. A készlet részben saját gyártásból származik, de elõfordulnak Iránból becsempészett fegyverek is. Hogy mennyi rakétát sikerült a határon átcsempészni, azt az is mutatja, hogy a Hamasz a folyamatos bombázás és a több száz megsemmisített arzenálja ellenére e sorok írásakor továbbra is kitart.

75.000 tartalékost hívtak be.

Kép: Imádkozó katonák a Gázai övezet határa elõtt.

Az eszkaláció alatt a Vaskupola rakétaelhárító-rendszer jól vizsgázott, mert ott, ahol kilövõrámpáit felállították, a támadó rakétáknak 85 százalékát elfogták, már amelyek lakókörzetek felé vették az irányt.

Senki nem is mer Izraelben arra gondolni, hogy milyen lett volna a helyzet az elhárító rendszer nélkül, ha a lakókörzetekben 200 rakéta robbant volna. Az összecsapások harmadik napján nagy sietve még egy ötödik kilövõrámpát is bevetettek, amely tulajdonképpen még csak tesztfázisban volt. Mindössze néhány órával a tel-avivi körzetben történt felállítása után sikeresen bizonyította bevethetõségét.

Miközben e sorokat írom, a 75.000 tartalékos mozgósítása befejezõdött.

Izrael a szárazföldi egységeknek a Gázai-övezetbe való bevonulásával igen óvatosan jár el; számos aspektust mérlegelni kell, a még fel sem becsülhetõ «új» közel-keleti konstellációk miatt is, amelyek az «arab tavaszt» követõen álltak elõ. Ugyanis tudatosodott, hogy egy szárazföldi offenzíva óhatatlanul egészen más jellegû veszteségeket hozna magával – mindkét oldalon. Ez azt is jelentené, hogy a közvélemény Izrael ellen fordulhatna. A «Felhõoszlop» hadmûvelet negyedik napjáig a világ számos politikusától hallhatta Izrael: «Megértjük, hogy Izrael élt az önvédelemhez való jogával.» De a Hamasznak sem lehet érdeke, bármennyire is feszíti a húrt, hogy kiprovokálja az izraeli szárazföldi offenzívát, mivel Izraelnek egy ilyen lépése súlyos veszteséget okozna a Hamasz hatalmában. ■

26 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/12

ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ

24 óra Beer Shevában Antje Naujoks NaI-Korrespondentin in Beer Sheva Szerdai nap volt, 2012. november 14. Épp egy kései pihenõidõt engedélyeztem magamnak, amikor szendergésembõl a telefon vert fel.

Az izraelieknek van egy szokásuk, nevezetesen minden telefonhívást fogadnak. Mindig történhet valami. És így volt ez most is. A barátnõm izgatottan kiabálta a telefonba: «Egy magas rangú Hamasz vezetõnek kaptuk el a frakkját, aki irányítja a ka-

Ahmed Dzsabari (balról) Gilad Shalittal (jobbról) a fogolycserénél

tonai szárnyat. Hogy mi a neve, azt már elfelejtettem, de ott állt közvetlenül Gilad mögött, amikor szabadon engedték.» A név nekem sem ugrott be, de az arca rögtön, amely 2011 õszén szinte minden izraeli emlékezetébe beéghetett. Ahmed Dzsabari, az izraeli katonának Egyiptom részére történt átadásakor, mindig közvetlenül Gilad mögött állt.

Gyors pillantás az órára, 16.25.

Ezzel együtt bekapcsoltam a tévét. A barátnõmnek csak ennyit mondtam: «Majd jelentkezem újra.» Most fontos dolgom van. Vajon mi? - kérdezhetnétek. Az óvóhelyet elõkészíteni.

Számomra teljesen világos volt, hogy

nagyon kevés idõ maradt, mire a Hamasz reagálni fog. Miközben a zseblámpát ellenõriztem, biztos, ami biztos, gyertyát és gyufát kotortam elõ, egy üveg vizet, idegnyugtatónak pedig kekszet és csokoládét vettem magamhoz, a telefont a vállam és a fülem közé szorítottam, így vonultam le az óvóhelyre. Sok mindenre kell egyszerre gondolni: Más ismerõsöket is felhívni, akikrõl tudtam, hogy úton vannak; a külföldön élõ családomat elõkészíteni a legközelebbi Hírekre; de a Beer Shevában éppen szolgálatot teljesítõ német önkénteseket is értesíteni. A közlemény rövid volt: «Csomagoljatok be egy táskába, és utazzatok el Tel Avivba! Ami most jön, azt nem kell átélnetek.» Ezután a hordozható számítógépet csatlakoztattam az áramkörbe, hogy töltõdjön az akkuja, hogy információhoz jussak az óvóhelyen, ha áramkimaradás lesz. A macskanasi is az óvóhelyre kerül, hogy megnyugodjon a kicsi, ha ott ülünk bezártan. És mindenesetre egy vödröt is, ha az ember hosszabb ideig nem jöhetne ki.

Sajnos, igazam lett, és az összes elõkészületem megfelelõnek bizonyult. De errõl késõbb. 18.00 óra körül telefonkonferenciát tartottunk a legjobb barátnõimmel. Õk tulajdonképpen vacsorára jöttek volna, ám idõközben a polgárvédelem utasításainak kellett engedelmeskedniük, hogy a szükségtelen utazgatásról mondjanak le. De amint az izraeliek tartani szokták az ilyesmihez magukat: megegyeztünk, hogy mivel olyan rég nem találkoztunk, nem hagyjuk magunkat megfosztani ettõl az estétõl. Az utóbbi hetekben túl sok mindent kellett lemondani, mert újra – a derült égbõl, minden látható ok nélkül – Beer Shevát lõtték rakétákkal. Éppen az elsõ pohár bort iszogattuk a balkonon, amikor felhangzott az elsõ riasztás, mely légi veszélyt jelzett. Mind a négyen rohantunk le az óvóhelyre. Erre maximum 45 másodpercünk volt. Útközben gondolni kell a táskánkra és az értékeinkre.

A macskával nem kell foglalkozni, õ

tudja, hogy e fülsiketítõ vijjogáskor mit kell tennie: Gyorsan le az óvóhelyre! Alig értünk vissza a balkonra, máris kaptuk a második riasztást. Ekkor teletöltöttük poharainkat, és úgy mentünk le. Ugyanez játszódott le a vacsoránál is. Alig nyeltük le az elsõ falatokat– jött a harmadik riasztás, 20 percen belül. Végül tányérokkal a térdünkön ültünk az óvóhelyen miközben telefonáltunk szeretteinkkel, SMS-eket küldtünk és fogadtunk, valamint természetesen figyelemmel kísértük a híreket. Egyben füleltünk, hogy hány rakéta robbant ennél a támadásnál. Vajon elkapták-e õket?

A robbanások hangjáról Beer Shevában mindenki meg tudja különböztetni, hogy hol mi történhet, még a meglehetõsen vastag szigetelés ellenére is. Többségét elfogták – hála a rakétaelhárító-rendszer, a Vaskupola feltalálójának …

Egyszer aztán a barátnõimmel mindannyian arra a véleményre jutottunk, hogy most jobb, ha mindenki hazamegy, mielõtt még hevesebbé válnak a támadások. Ketten haza is értek anélkül, hogy újabb riadó érte volna utol õket. A harmadikat útközben kapta el. Rendkívül szorongatott érzés a nyílt utcán ülni az autóban, minden védelem nélkül. Ekkor futni kell. Megjegyzem, a barátnõim közül egy élvezheti azt a luxust, amit én, hogy saját óvóhelye van. Mások a családjukkal és háziállataikkal megkeresik a lehetõ legstabilabb, legvédettebb falat a házon belül.

Az éjszaka éppolyan nyugtalan volt, mint ahogyan indult. Olykor két riadó is elõfordul fél órán belül, néha van egy óra nyugalom. Alvásra gondolni sem lehet. Éjjel egy órára kikészültem idegileg. Valahogy nem éreztem magam biztonságban már az óvóhelyen sem. Így aztán felkészültem, hogy a riadók között leülök a számítógép elé. A munka bizonyos fokig eltereli az ember figyelmét, bármilyen abszurd módon is hangzik. Csütörtök délelõtt éppúgy ment minden tovább, mint éjszaka. Holt fáradtan, idegileg a padlón, riadtan végül megállapíthattuk, hogy nem számoltunk rosszul: Nem egészen 24 óra leforgása alatt több rakétát lõttek ki Beer Shevára, mint a 2008 és 2009 között lezajlott «Öntött ólom» hadmûvelet egyetlen hónapja alatt. ■

27 POLITIKA

Mit jelent Obama újraválasztása Izraelnek?

Az amerikai választások kimenetele Izraelben sok kérdést vet fel. Az országban megegyeznek a vélemények arról, hogy Obama újraválasztása nem jelenti egy könnyebb idõszak beköszöntét.

Izrael a múltban már megtapasztalhatta: egy újraválasztott amerikai elnök második hivatali periódusában hagyományos módon szorosra fogja a gyeplõt, Izraellel szemben.

Jeruzsálem – Izrael hivatalos udvariassággal gratulált Barack Obama újbóli megválasztásához az Egyesült Államok elnöki hivatalánál. Egyesek igencsak fogcsikorgatva tették; legalábbis egyvalaki nem volt elragadtatva: Benjamin Netanjahu miniszterelnök. Õ szívesebben gratulált volna jó barátjának, Mitt Romneynak az elnöki hivatalhoz. Abszolút érthetõ, hogy Netanjahu jobban szeretett volna egy olyan embert a legmagasabb hivatalban látni, aki Izrael legszorosabb szövetségese, és akihez politikai és ideológiai alapokon a legközelebb áll.

Netanjahu ezt nyilvánosan is kifejtette.

Ebben sokan az amerikai politikába történt illetlen beavatkozást látják. Mások ennél is tovább mennek: Mivel Netanjahu ilyen egyértelmûen Romney oldalán tette le a voksot, így Izraelnek az USAhoz fûzõdõ jó viszonyát tette kockára, vagyis torpedózta meg. Mindezekkel a háttérben az izraeli médiakommentárok azt hangoztatják, hogy Netanjahu az amerikai választásokon nemcsak hogy

rossz lóra tett, hanem még egy bizonyos határt is átlépett. Ebben az összefüggésben elõszeretettel emlegetik azt a követelést, amit Netanjahu az Irán elleni fellépés ügyében támasztott: Obamának meg kell világosan jelölnie egy határt; amire az USA-ból meg is érkezett a reakció: «Nincs államférfi, aki hagyja megkötni a kezeit.» Végérvényesen kitört a jégkorszak.

A választás lezárulta után is sok kommentátor azzal a kérdéssel foglalkozott, ki is hibás hát a rossz politikai klímáért. Miközben az Obama és Netanjahu közötti kapcsolat megromlásáért az izraeli miniszterelnök politikai vonalát hibáztatják, mások azt lényegtelennek tartják. Ezek úgy gondolják, hogy közömbös az, amit Netanjahu tett vagy elmulasztott, az eredmény ugyanaz lenne, mivel Obama az, aki Izraelt nyûgnek és tehernek tekinti. A Ynet egy kommentárjában emlékeztetnek rá: «Végtére Obama volt az, aki Kairóba utazott és nem Jeruzsálembe. Obama kényszerítette Netanjahura a telepekkel szembeni építési tilalmát», és Obamának nem akadt ideje a Netanjahuval való utolsó találkozóra.

Továbbá ezt írja a cikk: Valószínûleg Obama lenne az, aki Netanjahu bizonyos határáthágásai, pl. Romney egyértelmû favorizálása miatt bosszút állna – így aztán rossz idõk köszöntenének Izraelre, ahogyan azt brekegték, már csak azért is, ha Netanjahu a következõ választást megnyerné.

Függetlenül ettõl, Izrael a múltban már megtapasztalhatta: egy újraválasztott amerikai elnök második hivatali periódusában hagyományos módon szorosra fogja a gyeplõt, Izraellel szemben. Ugyan az amerikai külpolitika meglehetõsen kiegyensúlyozott – függetlenül attól, hogy republikánusok vagy demokraták töltike be az elnöki hivatalt –, Izrael ügyében azért mindig más hangon nyilvánulnak meg. Egy második hivatali periódusban, amikor az amerikai elnöknek már nem kell a zsidó szavazatokért megküzdenie (mivel harmadszor nem indulhat a választásokon), akkor a zsidó állammal «elfogulatlanabb» is lehet. Tény az, hogy most viszont két központi és Izrael szá-

mára sorsdöntõ téma van napirenden: a palesztinokkal való tárgyalás és az idõvel folytatott versenyfutás Irán nukleáris törekvéseinek kérdésében.

Hogy Obama jó-e Izrael számára vagy sem, az függ az izraeli politikusok ideológiai hozzáállásától is. Az izraeli politika jobboldali-konzervatív szárnya nincs elragadtatva, mivel azt hiszik, hogy Obama Izraelt nyomás alá fogja helyezni a telepek és a palesztinoknak teendõ engedmények miatt. Az inkább baloldali beállítottságú szárny ezzel szemben Obama megválasztásában esélyt lát arra, hogy végre talán ismét életet lehel a palesztinokkal folytatandó tárgyalásokba. Nem fest másként ez a megosztottság annak kérdésében sem, hogy miként akadályozható meg Irán abban, hogy nukleáris fegyverekhez jusson.

Teljesen mindegy, hogy Izrael politikusai milyen politikát képviselnek, és miként állnak Obamához, az egyértelmûen megállapítható, hogy Izrael elõtt nem könnyû, sõt mondhatni, kritikus idõszakok állnak. Obama nemcsak az amerikai gazdasággal fog törõdni, hanem megkísérli a Nobel-békedíjjal megelõlegezett babérokat is valóban kiérdemelni. Magyarul: Keményen meghúzhatja Izrael zabláját a palesztinoknak teendõ engedmények tekintetében.

Egyben azt is meg kell állapítani: Többek között Obamának – és Netanjahunak – köszönhetõ, hogy végre súlyosabb szankciókat érvényesítenek Iránnal szemben. Hogy ezek elegendõek-e, azt majd a jövõ fogja megmutatni. Arra is emlékezhetünk, hogy éppen egy republikánus elnök volt az, aki az Izraelnek nyújtandó pénzügyi segítséget megkurtította. Obama ezzel szemben még meg is emelte azt. Ezzel cseng egybe Netanjahu mondanivalójának magva is, amit Obama újraválasztása után mondott: «A stratégiai szövetség Izrael és az Egyesült Államok között erõsebb, mint valaha», még ha Obama és Izrael jelenleg még hivatalban lévõ miniszterelnöke közötti viszony bárminek is nevezhetõ volna, csak szimpátiának és melegszívûnek nem. AN ■

28 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/12

Izrael jövõje biztosított

Norbert Lieth Minden próbálkozás, melyet Izrael Állam megsemmisítésére indítottak, mind a mai napig kudarcot vallott. Mindazon gyûlölettiráda, mely ellene irányult, nem ingatta meg a zsidó államot. Egyetlen politikai intrika sem érte el célját. Sõt, saját politikusainak alkalmatlansága sem sodorta Izrael létezését komoly veszélybe. Ellenkezõleg, a zsidó állam ma jobban áll, mint sok más nemzet.

Milyen rejtett erõ áll az «Izraeli csoda» mögött?

– Izrael létezése bizonyítja az élõ Isten létezését.

– Izrael jelenléte Isten Szavának hatalmát és igazságát igazolja.

– Izrael biztonsága Istennek népével kötött szövetségének megbízhatóságát bizonyítja (vö. Ez 36,36).

A következõkben nyolc olyan újszövetségi kijelentést szeretnék felsorolni, amelyek Izrael jövõjét garantálják. Miért újszövetségi igehelyeket? Mert keresztyén körökben egyre erõsebbek azok a hangok, amelyek szerint Izraelnek újszövetségi szemszögbõl nincs jövõje.

1. A Messiás áldott lesz majd ott, ahol egykor elutasították. «Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek, hányszor akartam összegyûjteni gyermekeidet, ahogyan a tyúk szárnya alá gyûjti a csibéit, de ti nem akartátok! Íme, elhagyottá lesz a ti házatok. Mert mondom nektek: nem láttok engem mostantól fogva mindaddig, amíg azt nem mondjátok: Áldott, aki az Úr nevében jön!›» (Mt 23,37-39).

Jézus a 118. messiási zsoltárt idézte, és ezeket a szavakat Jeruzsálem kapui elõtt mondta. Kézenfekvõ, hogy az Urat, Akit Jeruzsálemben elutasítottak, ugyanott fogják majd

áldottként fogadni, Õt «Aki az Úr nevében jön». A zsidók ezt az örömteli üdvözlést nem New Yorkban vagy Szentpéterváron fogják zengeni, hanem Jeruzsálemben.

E zsoltár 26. verse megemlíti, amit Jézus Jeruzsálemben mondott: «Áldott, aki az ÚR nevében jön!

Megáldunk titeket az ÚR házából.

Az ÚR az Isten, õ adott nekünk világosságot. Kötelekkel kössétek az ünnepi áldozatot az oltár szarvaihoz!

Istenem vagy, hálát adok neked, Istenem, magasztallak téged! Adjatok hálát az ÚRnak, mert jó, mert örökké tart szeretete!» (26-29. v). Jézus tehát élete végén kijelentette, hogy Izrael a zsoltár szavait, «Áldott, aki az ÚR nevében jön!», a jövõben megéli és az beteljesedik. Ezzel a 118. zsoltár aláhúzza Izrael biztos jövõjét; így többek között a 17. versben ez áll: «Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az ÚR tetteit!»

Az utolsó idõben, amikor az Úr Jézus visszajön, ott lesz Izrael maradéka, amely fogadja Õt. Ezek a zsidók világosságot kapnak, ami azt jelenti, hogy elvétetik a lepel (vö. 2.Kor 3,16). Akkor majd felismerik és elis-

29 merik az Urat (a Messiást), mint Istenüket (vö. Zsolt 118,14-21).

2. Jézus a zsidók országába jön vissza. «És akkor feltûnik az Emberfiának jele az égen, akkor jajgat a föld minden népe, és meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhõin nagy hatalommal és dicsõséggel. És elküldi angyalait nagy harsonaszóval, és összegyûjtik az õ választottait a négy égtáj felõl, az ég egyik sarkától a másik sarkáig» (Mt 24,30-31).

Amikor az Úr visszajön, «akkor jajgat a föld minden népe», azaz a jeruzsálemi nép fog jajgatni és gyászolni. Ezért tehát akkor zsidó földön zsidó népnek kell laknia. A zsidók országában felhangzó jajgatásról másik két igehelyen is olvashatunk: a) A Zak 12,10-12-ben: «Dávid házára és Jeruzsálem lakóira pedig kiárasztom a könyörület és a könyörgés lelkét. Rátekintenek arra, akit átdöftek, és úgy gyászolják, ahogyan az egyetlen gyermeket szokták, és úgy keseregnek miatta, ahogyan az elsõszülött miatt szoktak. Azon a napon olyan nagy gyász lesz Jeruzsálemben, amilyent Hadad-Rimmónért szoktak tartani a megiddói völgyben.

Gyászolni fog az ország, külön-külön minden nemzetsége…» b) A Jel 1,7-ben: «Íme, eljön a felhõkön, és meglátja minden szem, azok is, akik átszegezték, és siratja õt a föld minden nemzetsége. Úgy van. Ámen.» A régi Elberfelder-Bibla szerint: «Az ország minden nemzetsége».

3. A dicsõség trónja Jeruzsálemben. «Amikor pedig az Emberfia eljön az õ dicsõségében, és vele az

angyalok mind, akkor odaül dicsõsége trónjára» (Mt 25,31). Ez a «dicsõség trónja» nem azonos a mennyei trónnal. A zsidó messiás dicsõséges trónja Jeruzsálemben fog állni, hiszen itt a szöveg Jézus eljövetelére utal. És oda jön vissza, ahol már egyszer volt, Izraelbe! Jeruzsálem ugyanis lábainak zsámolya, amely elõtt Isten ellenségeinek meg kell hajolniuk (Zsolt 110,1; JSir 2,1; 1.Krón 28,2). Nem csoda, hogy a Sátán dühe e város ellen irányul.

Isten ígérete, melyet Dávidnak adott, az õ Utódában, a Messiásban teljesedett be, Akinek trónja örökké Jeruzsálemben fog állni (1.Krón 17,11-14). Továbbá látta Dávid az eljövendõ Messiást a felhõkben, és így írt róla: «Láttam az éjszakai látomásban: Jött valaki az ég felhõin, aki emberfiához hasonló volt; az öregkorú felé tartott, és odavezették hozzá.

Hatalom, dicsõség és királyi uralom adatott neki, hogy mindenféle nyelvû nép és nemzet õt tisztelje. Hatalma az örök hatalom, amely nem múlik el, és királyi uralma nem semmisül meg» (Dán 7,13-14).

4. Az Úr arra a helyre jön vissza, ahonnan a mennybe ment. «Amint távozása közben feszülten néztek az

ég felé, íme, két férfi állt meg mellettük fehér ruhában, és ezt mondta: „Galileai férfiak, miért álltok itt az ég felé nézve? Ez a Jézus, aki felvitetett tõletek a mennybe, úgy jön el, ahogyan láttátok õt felmenni a mennybe. Ezután visszatértek Jeruzsálembe az Olajfák hegyérõl, amely Jeruzsálem közelében van egy szombatnapi járóföldre» (ApCsel 1,10-12).

Tudjuk a Zak 14,4-5-bõl, hogy az Úr az Olajfák hegyére fog viszszajönni. Visszajövetelekor Izrael

tizenkét törzse meglátja az Emberfiát a felhõkön át jönni. Mivel az Úr az Olajfák hegyérõl emelkedett fel a mennybe, szükségszerûen oda fog visszajönni, amire az angyal az ApCsel 1,10-12-ben világosan utal.

Az Olajfák hegye pedig Jeruzsálem közelében fekszik.

– Jézus Krisztus az Olajfák hegyérõl ment fel a mennybe, és éppen úgy oda fog visszajönni.

– Az Úr láthatóan ment fel a mennybe, és ugyanúgy láthatóan fog visszatérni.

– Jézus mennybemenetelekor is jelen voltak angyalok, és visszajövetelekor is angyalok fogják kísérni.

– Izrael egy hívõ maradéka, akiket a tanítványok személyesítenek meg, jelen volt mennybemenetelekor, éppen úgy egy hívõ maradék jelen lesz az Úr visszajövetelekor, és fogadni fogja.

– Jézus Krisztus Istenként és Emberként ment fel a mennybe, éppen úgy Istenként és Emberként fog visszajönni.

– Felhõk vették körül az Úr Jézust mennybemenetelekor, és éppen úgy az ég felhõin fog visszatéri.

5. Sionba jön vissza az Úr.

«Nem szeretném, testvéreim, ha önmagatokat bölcseknek tartva nem vennétek tudomásul azt a titkot, hogy a megkeményedés Izráelnek csak egy részét érte, amíg a pogányok teljes számban be nem jutnak, és így üdvözülni fog az egész Izráel, ahogyan meg van írva: „Eljön Sionból a Megváltó; eltávolítja a hitetlenséget Jákób házából, és én ezt a szövetségemet adom nekik, amikor eltörlöm bûneiket.” Az evangélium miatt tehát ellenségek Isten szemében tiértetek, de a kiválasztás miatt kedveltek az õsatyákért, hiszen az Isten ajándékai és elhívása viszszavonhatatlanok» (Róm 11,25-29).

«Sion» földrajzilag a világnak egyetlen más vidékén sem terülhet el, csakis Izraelben. – Ha a pogányok száma a Gyülekezetben betöltetik, elragadtatik a Földrõl. Ezután tér vissza az Úr a Sionra, Izrael megváltatik, az Úr új szövetséget köt vele, és bûnei eltöröltetnek.

Mivel mindezek a mai napig még nem történtek meg, továbbra is élõ reménységgel várjuk e kijelentések beteljesedését.

30 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/12

Ha Istennek Ábrahámmal kötött szövetsége a Gal 3,17 értelmében nem valósult meg maradéktalanul, ez egyidejûleg azt is jelenti, hogy a jövõben be kell teljesednie. Mivel azonban Istennek Ábrahámmal kötött szövetsége Izrael földi népére és országára vonatkozik (1.Móz 15; 17), szükségszerûen ott is fog beteljesedni.

A Jelenések profetikus könyve is felhívja a figyelmet arra, hogy az Úr a Sionra jön vissza: «És láttam: íme, a Bárány ott állt a Sion hegyén, és vele száznegyvennégyezren, akiknek a homlokára az õ neve és Atyjának a neve volt felírva» (Jel 14,1).

Azt, hogy ez a kijelentés nem a mennyei, hanem sokkal inkább Izraelben a földi Sionra értendõ, az a tény alátámasztja, hogy János ebben a fejezetben kétszer is hangsúlyozza, miszerint a mennybõl hallotta a hangot (2.13. v). Ha János a mennybõl hallotta a hangot, akkor õ nem a mennyben, hanem a földön tartózkodott. Eszerint Jézus visszajövetelét a próféta a földi Sionon látta. Késõbb, a 14. verstõl János arról ír, hogy õ az Urat egy felhõn látta jönni, hogy a földet megítélje, ami ugyanúgy világossá teszi, hogy az Úr a földi Sionra gondol, ahova visszatér.

«Gyõzelmesen vonulnak föl a Sion hegyére, és ítéletet tartanak Ézsau hegye fölött. Azután az ÚR fog uralkodni!» (Abd 21).

6. Dávid leomlott sátorát újra felépítik. «Simon elbeszélte, hogyan gondoskodott Isten elõször arról, hogy a pogányok közül népet szerezzen az õ nevének. És ezzel egyeznek a próféták szavai, ahogyan meg van írva: Ezután visszatérek, és felépítem Dávid leomlott sátorát, romjait is felépítem, és helyreállítom, hogy keresse az emberek maradéka az Urat, és mindazok a pogányok, akik között elhangzik az én nevem. Így szól az Úr, aki ezt véghezviszi» (ApCsel 15,14-17).

Az igevers elején Jakab által említett nép a Gyülekezet, amely a nemzetekbõl alakult ki (1.Pt 2,910). A Gyülekezet korszaka után az Úr visszatér, hogy Dávid leomlott sátorát újra felépítse, ez pedig a messiási uralomra vonatkozik az Ezeréves birodalomban. Jakab itt

Ámós próféciáját idézi az Ám 9,1112-bõl.

Isten örök szövetséget kötött Dávid házával, és ez a Messiás eljövetelében érte el csúcspontját (Zsolt 89; 1.Kr 17,10-14). Kr. u. 70-ben lerombolták «Dávid házát» annak következtében, hogy a Messiást elutasították, és helyére a Gyülekezet házát állították (Ef 2,19-22). Azonban ez csupán addig tart, amíg betelik a Gyülekezet háza. «Ezután» jön vissza az Úr, felállítja Dávid leomlott sátorát, és Izraelt a messiási birodalomba helyezi minden nép áldására (Zak 8,20-23).

7. Izrael jövõbeli megtérése.

«Sõt mindmáig, valahányszor Mózest olvassák, lepel van a szívükön.

De ha majd megtérnek az Úrhoz, elvétetik a lepel» (2.Kor 3,15-16).

Pál apostolnak ez a kijelentése a zsidó maradék jövõbeli megtérésére utal. Majd lesz egykor egy Izrael, amely meg fog térni, és ez szellemi –lelki síkon látható is lesz. Ez az Úrnak a messiási birodalom felállítására való visszatérésekor fog történni.

Azon a napon minden nemzet elõl elvétetik a lepel: «Ezen a hegyen leveszi a leplet, amely ráborult minden népre, és a takarót, amely betakart minden nemzetet. Véget vet a halálnak örökre! Az én Uram, az ÚR letörli a könnyet minden arcról. Leveszi népérõl a gyalázatot az egész földön. - Ezt ígérte az ÚR! Ezt mondják azon a napon: Itt van a mi Istenünk, benne reménykedtünk, hogy megszabadít minket. Itt van az ÚR, benne reménykedtünk,

vigadjunk és örüljünk szabadításáadításának!» (Ézs 25,7-9). sség és 8. Isten Izraelje. «Békesség irgalmasság mindazoknak, akik e sten Izszabály szerint élnek, és az Isten ráelének!» (Gal 6,16). Noha Pál a poten azt gányok apostola, és kifejezetten dókból tanítja, hogy a Gyülekezet zsidókból ,12; Ef és pogányokból áll (Róm 10,12; 2,11-18), itt a Gyülekezettõll külön zzel az említi Isten Izraelét. Hogy õ ezzel lekeze«Isten Izraelével» nem a Gyülekezek, hogy tet gondolja, abból is kitûnik, külön tagmondatban említi, és az «és» kapcsolatos kötõszóval fûzi az ben küelõzõ tagmondathoz, amelyben lön említeti a Gyülekezetet alkotó népeket.

– A «mindazok, akik e szabály szerint élnek» igehely Jézuss egész Gyülekezetét jelenti, amely zsidókból és pogányokból áll. » meg– «És az Isten Izráelének» el hívõ fogalmazás különösen Izrael dó rész maradékára vonatkozik (a zsidó a Gyülekezeten belül). Izraell teljes maradéka csak a jövõben, a Gyüleegtérni, kezet korszaka után fog megtérni, ménnyé és Krisztusban új teremtménnyé válni (Gal 6,15). ö Ez a kiragadott nyolc új újszövetségi kijelentés biztosítja Izrael jövõjét. Isten Szava alapján tudjuk, hogy a zsidó nép elõtt még mindenféle nehézség áll, de elveszni nem fog. Még akkor sem, ha az ellenség olyan nagyon összpontosít erre, mert minden törekvése kudarcot vall azáltal, Akiben Istennek minden ígéretére ott van az igen és az ámen (2.Kor 1,20) ■ .

Karácsonyi

könyvajánló

Norbert Lieth

+

Próféciaii példázatok éldá t k – 2. kiadás

Vásárlás e setén meglepetés ajándék!

Útban a G Golgota ollgo gota ffelé elé é

Könyv, 80 oldal; M.sz.: 30069

A lelkiismeret – Isten államügyésze

Ára: 950 Ft

Füzet, 24 oldal; MSZ.: 30037;

Ára: 450,- Ft

Füzet, 40 oldal, M.sz.: 30045

Ára: 200,-Ft

Júdás úd dá á llevele l

Miért éppen Izrael

Msz.: 30051; Könyv 143 oldal;

Msz.: 30048; Könyv 106 oldal;

Ára 1650 Ft

Ára 1450 Ft

Az utolsó ajtó az elragadtatáshoz vezetõ úton Füzet, 23 old. Msz: 3024;

Ára: 310,-Ft A megrendelésnél tûntesse fel hogy:

"Karácsonyi könyvajánló"

megvásárolható az Éjféli Kiáltás Missziónál

1135 Budapest, Palóc utca 2.

Telefon 061 3500-343, E-mail: ejfel@t-online.hu, www.ejfelikialtas.hu

2012 december 1-töl 22-ig minden nap 1000 és 1600 óra között nyitva!

2013-ban január 18-tól várjuk a kedves testvéreinket!

A vásárban nemcsak vásárolhatsz, hanem adhatsz is.

A Morzsa vásárban kaphatók könyvek, ruhák, cipõk, kabátok, táskák, tányérok, poharak, játékok és sok minden más hihetetlen áron!

De Te is hozzájárulhatsz és segítheted a munkánkat: ha van a háztartásodban jó állapotú vagy új tárgyad, ruhád, könyved stb, add be ajándékba nekünk, hogy annak ellenértékével segíts te is a rászorultakon.

A Mor zsa vá s á r be vé te lé t a m i ssz i ó fe n ta rtá sá ra fo rd í tjuk! k!

Szeretettel várunk: Éjféli Kiáltas Misszió csapata és önkéntesei www.ejfelikialtas.hu e-mail: ejfel@t-online.hu Tel.: (061) 3500-343

Ára: 350,-Ft