Éjféli Kiáltás

IZRAELBÕL

HÍREK

Rövid jelentések ■ Arab és izraeli hackerek szemtõl-szemben

Éjféli Kiáltás Nemzetközi folyóirat a bibliai próféciákról

«Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idõk jönnek.

Az emberek ugyanis önzõk, pénzsóvárak lesznek, dicsekvõk, gõgösek, istenkáromlók, szüleikkel szemben engedetlenek, hálátlanok, szentségtelenek; szeretetlenek, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, féktelenek, jóra nem hajlandók,

A nagy fordulat árulók, vakmerõk, felfuvalkodottak, akik inkább az élvezeteket szeretik, mint az Istent.

Az ilyenek a kegyesség látszatát megõrzik ugyan, de annak az erejét megtagadják.

Fordulj el tehát ezektõl.»

www.ejfelikialtas.hu

2012. március – 3. szám

Ta v a s z i a k c i ó !

Körülöttünk minden azt harsogja: tökéletesnek kell lennünk, sikert sikerre kell halmoznunk életünk attól függ, hogyan teljesítünk. Az önszeretet gravitációval terhelt mezőjéből csak úgy szabadulhatunk ki, ha elfogadjuk, hogy a hiányosságok, a gyengeségek és a halandóság is az emberi sors része. A sebeink és a hibáink azok a repedések, amelyeken keresztül a kegyelem behatolhat az életünkbe. Ha a kegyelem Isten legnagyobb ajándéka a világ számára, vajon hogyan valósul megg a gyakorlatban? Ára: 290 2900, 00 --Ft -60%: 1160,- Ft

Vannak kérdések, melyekre nincs válasz! Ma sem tudunk választ adni arra, hogy miért hallgatott ennyi ember. Miért? Miért hagytuk őket a halálba menetelni?

Miért?Nincs elfogadható válasz! E könyv írója valóságon alapuló, saját emlékeit és családja tragédiáját írta meg kiírta magából talán, hogy enyhítsen fájdalmán...Talán, hogy megossza velünk, az olvasókkal, hogy soha többé...! A könyvben található számos név, helyszín és esemény valóság! Nem kitalált és nem regényszerű,valóság minden sora. Néha zaklatott, szabdalt, ahogyan egy napló szavai, de tényeken alapuló fekete valóság. Ára: 2900 2900, 0 -F -Ft -60%: 1160,- Ft "Ahhoz, hogy döntéseinkben segítséget jelentesen a Szentírás, nemcsak olvasnunk kell, hanem meg kell tanulnunk helyesen érteni, helyesen magyarázni is azt.

Ez a munka ugyan elsősorban a Szentlélek munkája, aki meg is teszi ezt, de meggyőződésem, hogy Isten az újjászült értelmünket is használni akarja ebben a folyamtban, így szükségünk van a tanulásra. Arra, hogy megtanuljuk az Ige olvasásának és megértésének helyes módzserét. Remélem, Isten ezt a könyvet sokunk életében használhatja majd eszközként, hogy jobban megértsük megváltó Urunk gondolatait és akaratát, és hogy az Ige olvasása ne csupán kötelesség, vagy megosztás legyen, hanem állandó örömforrás." Ára: 1200 1200, 0 --Ft -60%: 480,- Ft

www.ejfelikialtas.hu

1750,- Ft helyett

720,- Ft A Tízparancsolat (The Ten Commandments) színes magyarul beszél amerikai animációs rajzfilm A Fáraó által halálraítélt zsidó csecsemőt, Mózest, édesanyja és nővére a Nílus hánykolódó hullámaira bízza. Életét a Fáraó lánya menti meg, és Mózes abban a tudatban nő fel, hogy ő egy egyiptomi herceg.

Végül, amikor egy esemény kapcsán fény derül zsidó kilétére, száműzöttként kell menekülnie Egyiptom földjéről. Az úton Isten megérinti őt, és tudtára adja, hogy ő fogja kivezetni rabszolgasorban tartott népét Egyiptomból az Ígéret Földjére. Mózes negyven évig vezeti a kiválasztott népet, majd Isten magához veszi őt egy jobb helyre. A Tízparancsolat úgy mutatja be Mózest, a vonakodó prófétát, mint az egyetlen embert, aki szemtől szemben látta Istent, és akit Isten "barátjának" nevezett.

Megrendelhetõ: Éjféli Kiáltás Misszió; 1135 Bp. Palóc u. 2.

Telefonon (061) 3500-343; ejfel@t-online.hu; www.ejfelikialtas.hu

* a készlet erejéig

Ingyenes konyhakerti vetõmag program pályázat Az Éjféli Kiáltás Misszió vezetõsége látva az ország lakosságának hátrányos szociális helyzetét, konyhakerti vetõmagprogram pályázatot írt ki Krisztusban hívõ testvéreknek, vagy gyülekezeteknek. Jézus megszabadító örömhírének-evangéliumának hirdetése közben gyakran tapasztaltuk azt, hogy a lelki-szellemi szükséggel együtt jár a testi szegénység is. A Nagy Parancsolat értelmében rászoruló testvéreink szükségei mellett nem mehetünk el tétlenül, hiszen Istenünk szeretetét és igaz emberségünket legteljesebben a felebarátunkon keresztül tudjuk megmutatni.

A program keretében 15 féle kiváló holland vetõmagból álló csomagot lehetett térítésmentesen kapni, mely a következõ fajta magokból áll: uborka, póréhagyma, vörös retek, saláta, zeller, paradicsom, hagyma, sárgarépa, cukkini, cékla, karfiol, vöröskáposzta, fehérkáposzta, édespaprika, petrezselyem.

A nyertesek a vetõmagokat az Éjféli Kiáltás Misszió 2012. március 16-án 17.00-kor megrendezendõ alkalmán lesznek átadva. Helyszín: 1135 Budapest, Kerekes u. 12. (Hotel Góliát).

as

3 Bibliai üzenet

4

altas.hu alt s.hu Nézõpontban

10 10 11 12 14 15 16 17

Kényes téma: üdvbizonyosság Milyen biztos a megváltás?

Isten ezt is mondta Felhívás hûtlenségre Énók – egy profetikus jelkép Isten kilencféle beszéde a számûzetés elõtti próféták által Egy alkalmazott helyes magatartása munkaadójával szemben Bibliai prófécia – fontos vagy mellékes?

Éjféli Kiáltás szolgálatában

18 19

Új ág az Éjféli Kiáltás Misszióban «A keresztyének jövõje nagyon is ismert»

Kérdések – Válaszok

21 21

Válás és újraházasodás?

A bizonyságtevõknek nagy fellege figyel bennünket?

3 13 14 22

Üdvözlet Fénysugarak Házunk tája Rajtad csak Jézus segíthet

Hírek Izraelbõl

23 23 25 26 27 28 29 30

ÜDVÖZLET

A nagy fordulat

Üdvözlet Fredi Winklertõl Rövid jelentése Abbasz a békefolyamat végére készül Arab és izraeli hackerek szemtõlszemben Izrael gondban Észak-Afrika politikai térképe miatt A keresztyének a Közel-Keleten jövõjükért aggódnak Izraelben csak két százalék keresztyén él Izrael meghosszabbított karja csapott le Szudánban?

Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Kedves Barátaim!

Az elmúlt év októberében temettük el egykori munkatársunkat, Ernst Kräutlit.

Magas kort érhetett meg, mielõtt mennyei Urához és Mesteréhez költözhetett.

Hazatérésével az Éjféli Kiáltás Misszió (Missionswerk Mitternachtsruf) kezdeti szakaszának szinte az utolsó élõ tanúját veszítette el. Õ jelen volt, amikor 1955 áprilisában megalapították a missziós állomást. Sok éven keresztül tagja volt a vezetõségnek is. És végül Wim Malgo hazaköltözését követõen éveken keresztül ellátta a Misszió elnöki posztját is. Most már õ is láthatja azt, Akiben rendületlen hittel, szívbõl hitt.

Az ilyen búcsú, ahogyan az ember megéli azt, önkéntelenül juttatja eszünkbe, saját múlandóságunkat is. A mi életünk itt a földön, ahogyan azt Jób megfogalmazza, egy lehelet. És a Zsolt 90,10-ben ez nagyon szemléletesen jelenik meg: «… olyan gyorsan eltûnik, mintha repülnénk.» Lehetünk akár munkatársai vagy barátai a Missziónak, életünk aktív idõszaka behatárolt. Ezért nagyon fontos, hogy mi mindaddig, amíg erõnk teljében vagyunk, mindent megtegyünk az ügyéért. Mindannyiunknál eljön annak az ideje, amikor át kell adnunk a stafétabotot. Na de, kinek kell majd átadni?

Nagyon fontos, hogy idejében rátaláljunk az utódokra. Az 5. Móz 30,9-ben az Úr Izráelnek gazdag áldásokat ígér, amennyiben betartják az Õ parancsolatait, majd így olvassuk: «Mert újra öröme telik az ÚRnak abban, hogy jót tegyen veled, ahogyan öröme telt atyáidban.» Mi is részesei lehetünk az áldásnak, amelyben atyáink, elõdeink is részesültek. És már a harmadik generáció tevékenykedik Missziónknál az Úr munkájában. Ez bátorít minket. Az ilyesmi nem automatikus módon jön létre. Sok más áldott missziós csoport azért nem mûködhetett tovább, mert egyes felelõsök nem tudták idõben elengedni a gyeplõt, és nem gondoskodtak utódaikról. Az utóbbi hónapokban szüntelenül ez foglalkoztat. Ezt látjuk gyakran a szabad gazdaságban is: Ha az idõs tulajdonos vezetõ nem gondoskodik idõben utódjáról, akkor gyakran egész életmûve összeomlik.

Számunkra jó tudni azt, hogy Missziónk egyben az Úr mûve is. Ismerjük a régi hiténeket: «A Te ügyed, Úr Jézus Krisztus, melyben mi járunk; és mivel a Te ügyed, soha el nem árvul…» Ez persze nem ment fel minket azon felelõsség alól, hogy komolyan vegyük az utódlás kérdését. Istennek itt sincsenek unokái.

A Biblia felhoz néhány áldásos utódlási elõírást, amelyeket Maga Isten vezetett be: Józsué volt Mózes utódja, Elizeus pedig Illésé, stb. Ott viszont, ahol az utódlásról emberek határoznak, igen gyakran félre sikerednek a dolgok. Gondoljunk csak sok ószövetségi királyi dinasztiára.

Pál tudatában volt az utódlás fontosságának. Az õ saját elhívása és szolgálata azzal kezdõdött, hogy Isten így szólt Anániáshoz: «Menj el, mert választott eszközöm õ…» (ApCsel 9,15). Évekkel késõbb aztán saját utódlásáról volt szó. Például a thesszalonikaiakra úgy tekintett, mint saját utódaira: «mivel tudjuk, Istentõl szeretett testvéreink, hogy választottak vagytok.… ti pedig a mi követõinkké lettetek, és az Úréi…» (1.Thessz 1,4.6). Még egyértelmûbben látjuk az õ elõrelátását és gyakorlatiasságát Timóteusnál és Titusznál, akiket helyetteseiként alkalmazott: «Ezért küldtem el hozzátok Timóteust, aki szeretett és hû gyermekem az Úrban, aki emlékeztetni fog titeket arra: hogyan élek Krisztus Jézusban, és hogyan tanítok minden gyülekezetben» (1.Kor 4,17). Tituszt pedig társának, munkatársának nevezte (2.Kor 8,23). Bátorította, vezette követõit, tudatosan építette fel õket, majd végül átadta nekik a stafétabotot.

A mi imádságaink tárgya többek között, hogy elnyerhessük Istennek kegyelmét, ami által helyesen ismerhetjük fel az Õ, Missziónkkal kapcsolatos terveit, bármily szerteágazóak is legyenek azok.

Testvéri üdvözlettel

Éjféli Kiáltás

2012 március

4

BIBLIAI ÜZENET

A nagy

fordulat «Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idõk jönnek.

Az emberek ugyanis önzõk, pénzsóvárak lesznek, dicsekvõk, gõgösek, istenkáromlók, szüleikkel szemben engedetlenek, hálátlanok, szentségtelenek; szeretetlenek, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, féktelenek, jóra nem hajlandók, árulók, vakmerõk, felfuvalkodottak, akik inkább az élvezeteket szeretik, mint az Istent.

Az ilyenek a kegyesség látszatát megõrzik ugyan, de annak az erejét megtagadják. Fordulj el tehát ezektõl.»

Éjféli Kiáltás

2012 március

5

NORBERT LIETH Igehirdetõ, Biblia-oktató, az Éjféli Kiáltás Misszió elnökségi tagja

közelmúlt történelmében számos nagy fordulópont létezik: 1968-ban volt egy fordulat, egyfajta kulturális forradalom. Az 1990-es években került sok a kommunista világ nagy fordulatára. Jelenleg az arab világban lehetünk tanúi egy fordulatnak, amit «arab forradalomnak», vagy «arab tavasznak» is neveznek. Európában mi is egy gazdasági fordulat középpontjában állunk, és már egy idõ óta tart itt és az egész világon egy politikai fordulat is («új világrend», Lisszaboni szerzõdések). A Biblia is beszél egy fordulatról, amely a társadalmat az utolsó napokban jellemzi majd. Talán már az említettek is ehhez tartoznak.

«Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idõk jönnek. Az emberek ugyanis önzõk, pénzsóvárak lesznek, dicsekvõk, gõgösek, istenkáromlók, szüleikkel szemben engedetlenek, hálátlanok, szentségtelenek; szeretetlenek, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, féktelenek, jóra nem hajlandók, árulók, vakmerõk, felfuvalkodottak, akik inkább az élvezeteket szeretik, mint az Istent. Az ilyenek a kegyesség látszatát megõrzik ugyan, de annak az erejét megtagadják. Fordulj el tehát ezektõl!» (2.Tim 3,1-6; vö. Róm 1,29-32).

«Azt pedig tudd meg» bekezdés sürgetést jelent, a Biblia profetikus kijelentésére való odafigyelésre szólít fel.

Nem hunyhatunk szemet ezek fölött, és nem mehetünk el egyszerûen mellettük.

A próféciákat nem hagyhatjuk figyelmen kívül, és nem is hallgathatjuk el pusztán azért, mert nekünk nem tetszik, vagy valami negatív dologról szól, esetleg nem eléggé evangelisztikus, vagy más témák fontosabbnak tûnnek. A Gyülekezet nem hallgathatja el a végidõkrõl szóló igazságokat.

Egy régi mondás szerint: «Az emberek mindig azt mondják, hogy egyre rosszabb idõk jönnek. Az idõk jöttek,

A

mentek, az emberek egyre rosszabbak lettek.» Minden idõben voltak emberek, akikre ráillik a mondás. De mi a különbség a régi idõk és az utolsó idõk között? A különbséget három szinten határozhatjuk meg: 1) A jövõben. «Az utolsó napok» (1. v) fogalmából, görögül: eschatos, származik az eszkatológia szó (az utolsó dolgok tana). Ez valami befejezettet ír le, valamit, ami legvégül jön – azt az idõpontot, amikor Isten üdvtörténete befejezéséhez érkezik. Amikor Pál azt írja, «hogy az utolsó napokban nehéz idõk jönnek» (jövõ), akkor ezzel kevésbé szól saját koráról – noha már akkor is él-

az egész 20. század fõ alapvonását meghatározzam és röviden tolmácsoljam, képtelen lennék valami pontosabbat és markánsabbat találni, mint ismételten hangsúlyozni: ‹Az emberek elfelejtették Istent›.»2 A többes számú «nehéz idõk» (nem: «nehéz idõ») arra utal, hogy a kaotikus társadalmi állapotok intenzitásukban növekednek – a végidõk hullámain belül. Ez egy örökös fel és le, ide és oda. Ez emlékeztet a szülési fájdalmak intervallumaira is (vö. Mt 24,8).

Az 1968-as forradalom ifjúsági és egyetemista mozgalma, amely gyakorlatilag

Gustav Heinemann: «Európa a világban elfoglalt múltbeli pozícióját Jézus Krisztus evangéliumának köszönheti.» tek emberek hasonló jellemvonásokkal, amelyektõl Timóteusnak el kell fordulnia (5. v) –, sokkal inkább beszél egy olyan idõpontról, amely még a távoli jövõ része, vagyis éppen az «utolsó napokról».

2) Világot átfogó. Pál ezt írja: «Az emberek ugyanis … lesznek». A végidõkre az emberiségnek, világot átfogó, globális viselkedése lesz jellemzõ, amelyet túlnyomórészt a 2. Tim 3,1-6-ban leírt tulajdonságok határozzák meg.

3) Egy krisztianizált világ. Ezzel kapcsolatban mondja a próféta: «az ilyenek a kegyesség látszatát megõrzik». Ez azt jelenti, hogy a keresztyénségnek elõször széleskörûen el kell terjednie, mielõtt az emberek késõbb a keresztyénségtõl elhajolva ezekhez a negatív antikrisztusi tulajdonságokhoz fordulnak. Pál apostol korában ilyesmi ilyen módon még teljesen lehetetlen volt. Azonban pontosan ráillik a mi 21. századi nyugati keresztyén világunkra – úgy, mint egyetlen más korra sem azelõtt.

Az egykori német szövetségi elnök, Gustav Heinemann mondta egyszer a «keresztyén» Európáról: «Európa a világban elfoglalt múltbeli pozícióját Jézus Krisztus evangéliumának köszönheti.»1 Ma azonban Európa már fokozatosan elfordul a keresztyénségtõl. Ezért jegyezte meg egyszer Alexander Szolzsenyicin találóan: «Ha arra szólítanának fel, hogy

egybeesett Jeruzsálem elfoglalásával az izraeliek által, egy ilyen hullám volt. A végidõk tehát abszolút értelemben szorosan összefüggnek Izrael helyreállításával (Lk 21,29 = a fügefa és a többi fa; Ez 36,33; Róm 11,25-27; Jer 30,24-31,2; 33,7-8: Zsolt 102,14-19; 5.Móz 4,30; 31,29). Ezennel megkezdõdött az utolsó napok «nehéz idõk» korszaka? Errõl az idõszakról olvashatjuk: «1968 – Micsoda év! Egy felszabadult, láncait lerázó fiatalság ledöntötte talapzatáról a háború utáni német társadalom korhadt morálját, tombolt fölötte, nevetve porba taposta mindazt, ami évszázadok óta a legmagasabb erénynek számított: a szemérmes önmegtartóztatást, az illemtudó önmeghatározást, a jámbor, odaadó engedelmességet és a törvény és a felsõbbség iránti szolgalelkû tiszteletet... szemtelenül, vidáman indult ez a fiatalság, hogy saját új világát felépítse, hogy saját életét élje, hogy saját erkölcsét megtalálja. … Mint minden igazi forradalom, ez is forradalom volt, az ifjúság forradalma; a régi és a régiek ellen irányult, a hiteles és a hamis értékek ellen, a létezõ ellen, az establishment ellen. … ‹68 mítosszá vált›: Egy teljesen új kor kezdete volt (A szerk, megjegyz.: ‹Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idõk jönnek.›) egy új emberképpel (A Éjféli Kiáltás

2012 március

6

BIBLIAI ÜZENET A valóságshow idõközben már életformává vált, amelyben az egyén állandóan rivaldafényben áll. A nyilvános figyelemért folytatott harc már rég nem korlátozódik a prominens személyiségekre vagy a médiasztárokra

szerk. megjegyz.: ‹Az emberek ugyanis … lesznek›) – szabad, önmegvalósító emberrõl volt szó, aki már nem engedte magát felülrõl irányítani, hanem egy új, liberálisan demokratikus világot alkotott magának, amelyben személyiségét teljes mértékben kibontakoztathatta.»3 A «nehéz idõk» megnevezés helyett még a «kemény idõk», «veszélyes idõk», «fenyegetõ idõk» vagy «gonosz idõk» kifejezéseket is olvashatjuk. Ez az átalakulások kora, egy nagy fordulat minden területen, minden nép körében. Ezekkel a kijelentésekkel a Szentlélek már nem táplál jobb idõk iránti reményeket.

Teljesen józanul megállapítja, hogy az idõk rosszabbá válnak. A mi korunkkal kapcsolatban ma már nyíltan egy értékek nélküli társadalomról beszélnek, a szellemi-lelki terror állapotáról, egy olyan lobbiról, amely társadalmunkat megváltoztatja. Világunkra az átalakulások, az erõszak, a terror, a forradalmak, tüntetések, lázadások és a liberalizmus nyomja rá bélyegét. A következõkben a 2. Tim 3,1-6-ban felsorolt 18 jellemvonást vizsgáljuk meg, amelyek a végidõk társadalmát jellemzik.

Az emberek lesznek: 1) Önzõek. Más fordítás szerint: «magukat szeretõk», azaz egoisták, énközpontúak, vagy «szenvedélyesen önimádók». Az ember áll a középpontban.

Egy pszichoanalitikus így magyarázta: «A pszichoanalízisben a maximum, ami elérhetõ: az önmegvalósítás és az autonómia.»4 Egy másik példa a magamutogatásra a mindenütt jelenlévõ valóságshowõrület. A Welt Online beszámolója szerint: «A valóságshow-k az állandó magamutogatás kultuszát indítják el: …

A valóságshow-társadalom már rég nemÉjféli Kiáltás

2012 március

csak a tévében szerepel: A foglalkoztatás világában, a szociális hálózatban, az interneten és a privát élet területén, a szakértõk szerint, sok ember saját rendezésû valóságshow-kat mutat be … amilyen a ‹dzsungeltábor› vagy ‹Németország szupersztárt keres› - mind, a tübingeni médiatudós, Bernhard Pörksen véleménye szerint, fontos jele egy társadalmi fordulatnak. A valóságshow idõközben már életformává vált, amelyben az egyén állandóan rivaldafényben áll. A nyilvános figyelemért folytatott harc már rég nem korlátozódik a prominens személyiségekre vagy a médiasztárokra, folytatta Pörksen. Maga a Bajor Építõipari Szövetség az álláskeresõk körében ‹építõtábort› szervez, amelyben – mint a Pro7 ‹A te esélyed› címû showmûsorában - három jelentkezõ verseng egy állásért. Idõközben kialakult ‹az állandó magamutogatás kultusza›, melyet a televízió és az internet mûködtet.

Ezrek teszik fel fotóikat és videóikat a közösségi hálózatra vagy saját honlapjukra. Következésképp Pörksen olyan fejleményt lát, melyben mindenkit azzal gyanúsítanak, hogy csupán megrendezi magát.»5 2) Pénzsóvárak, kapzsik. Az anyagias gondolkodás elnyomja a szellemi értékeket. «… a gazdag keményen felel» (Péld18,23). Noha általában nem érvényes, mégis igen sokatmondó a megállapítás, hogy a pénz megronthatja a jellemet. Nem húzza-e alá nyilvánvalóan az euró,- a bank-és adósságválság (és minden, ami ezzel összefügg) ezt a bibliai igazságot? Egy olyan kereskedelemrõl van szó, amelynek nincs erkölcsi alapja, ahol állítólag vétkes nincs, csak sok áldozat.

Ezzel egy idõben azonban nem csupán pénzügyi válságról beszélhetünk, hanem egy értékválságról is. Az államok

horribilis adósságokat csinálnak, hogy a fogyasztást finanszírozzák, mivel senki nem akar semmirõl sem lemondani.

«A német 1000 órával kevesebbet dolgozik egy évben, mint egy dél-koreai, de azért különösen sokat ül az orvosok várótermeiben, ahova a felduzzasztott egészségügyi rendszer õt meghívja», írja Thomas Lachenmaier és Niall Ferguson gazdaságtörténészt idézi.6 A német szövetségi pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble, találóan írta egyik cikkében: «Túl jóllakottak vagyunk Isten számára? … A bankok válságát, és késõbb a gazdaságét és minden államét is, amellyel 2008 óta szembe kell néznünk, vajon nem a határtalan mohóság váltotta-e ki, amellyel minél nagyobb nyereségre akartunk szert tenni a tõkepiacon? Amilyen mértékben sikeres egy piacgazdasági modell – és senki nem gondolhatja komolyan ezek leépítését –, olyan mértékben támaszkodik azokra a mechanizmusokra, amelyek, ha kikerülnek az ellenõrzés és korlátozás alól, szó szerint embertelen következményeket vonnak maguk után.

A profit egetverõ hajszolása, amelyet semmiféle önmûködõ fék nem korlátoz, újabb és újabb igények, kívánalmak gerjesztése a fogyasztói társadalomban és a Föld még rendelkezésre álló természeti kincseivel folytatott rablógazdálkodás, mind-mind olyan állapotokhoz vezetnek, amelyek az emberi jólétet, sõt még az emberi túlélést is veszélyeztetik. …

Ha az Európai Unió és különösen az euró-zóna a pénzpiacok nyomására terhelõképességének határaihoz ér, akkor ez is az emberi mértéktelenségre vezethetõ vissza. …»7 3) D ic sek võ k . E z a z t jelent i: hencegõk, fontoskodók, nagyzolók, nagyszájúak, beképzeltek (gondoljunk

7

A családot, az állam legkisebb sejtjét éri támadás. A szülõk elvesztik hatalmukat.

csak a politikusokra, újgazdagokra, rapperekre).

4) Gõgösek. Azaz: elbizakodottak.

Felülemelkednek minden morális, etikai, társadalmi korlátozáson.

5) Istenkáromlók, gyalázkodók. Az emberek önmagukat felemelik, másokat pedig lealacsonyítanak. Gyalázkodásuk Isten és ember ellen irányul. De a politikusok, a kormány és a keresztyénség ellen is. A kabarékban, show-mûsorokban például a politikusokat gúny tárgyává teszik, kifigurázzák, megrágalmazzák, a keresztyén értékeket pedig a sárba tapossák.

6) A szülõkkel szemben engedetlenek (ami azt jelenti, hogy megtagadják az engedelmességet). Itt nem csupán arról van szó, hogy a gyerekek megtagadják az engedelmességet és fellázadnak szüleik ellen, hanem itt egy végidõkbeli széleskörûen elterjedt, elkorcsosult rendszerrõl van szó. A családot, az állam legkisebb sejtjét éri támadás. A szülõk elvesztik hatalmukat. Azokat az értékeket, amelyek a családi és társadalmi együttélést támogatják, feladják vagy értéktelenné nyilvánítják. Megvetik Istent, a családot, embertársaikat.

7) Hálátlanok. Az emberek mindent saját vívmányuknak, saját érdemüknek tekintenek. Megvetéssel tekintenek a régi idõkre vissza. Fiatal menedzserek minden skrupulus nélkül elbocsátják idõsebb munkatársaikat. Alkalmazottak, akik még néhány éve hûségükért és lojalitásukért jutalmat kaptak, kénytelenek átadni helyüket.

8) Szentségtelenek, elvetemültek, alázat nélküliek. Az emberek elõtt már semmi sem szent. Nem tisztelik sem az isteni rendelkezéseket, sem az állami törvényeket, sem a társadalmi irányvonalakat, de a családot, a meg

nem született életet és az idõseket sem.

Ezért semmi szentségtelenségtõl sem riadnak vissza; sem az abortusztól, sem az eutanáziától.

9) Szeretetlenek, szívtelenek, érzéketlenek. Ez a Mt 24,12 beteljesedése: «Mivel pedig megsokasodik a gonoszság, a szeretet sokakban meghidegül.»

10) Engesztelhetetlenek, hûtlenek.

Nem akarnak semmiféle kötõdést, ezért házasságot is csak házassági anyakönyvi kivonat nélkül. Ez viszszaüt kicsikre és nagyokra egyaránt, a családi veszekedésekben (válások), a szomszédságban, a tiltakozó tüntetésekben, a néprétegek egymás iránti engesztelhetetlenségében. A felebaráti szeretet, a változtatásra és integrációra való készség hiányzik.

11) Rágalmazók (gr.: diaboloi). Az ördög egyrészt a diabolos, ami zavart keltõt jelent, másfelõl pedig a vádló (Jel 12,10). Az utóbbi idõk valóban ördögi idõk, telve hamis vádakkal, melyekben elferdítik az igazságot, az értékek eltolódnak. Az igazságot hazugsággá, jogtalansággá nyilvánítják, és a hazugságot emelik ki igazságként. Például: Istent nem létezõnek nyilvánítják, és a teremtménybõl csinálnak istent. Megvetik azt, amit Isten Szava a bûnrõl mond, ezzel ellentétben a környezet ellen elkövetett vétkekre a legnagyobb pontossággal odafigyelnek és megtorolják azokat.

Londonban például a mohamedánoknak és szimpatizánsaiknak sikerült az állandó, részben erõszakos és hangos tiltakozásaikkal elérniük, hogy az Ahava

(Szeretet) izraeli vállalat fióküzletét, amely egészségügyi és kozmetikai termékeket állított elõ, bezárják. A rendõrségnek nem sikerült az üzleteket megvédenie.8 Aki hisz a Bibliában, hitet tesz mellette, és aszerint szeretne élni, azt hamar perbe foghatják, és üldözötté válhat, mint aki a társadalmat zavarja.

Nyilvánvalóan másként áll a dolog, ha a Koránról van szó. 2006 végén egy Marokkóból származó német nõ bevádolta férjét, mert az megverte. A vádat elutasították azzal az indokkal, hogy neki elõre kellett volna tudnia, hogy a muszlimok verik a feleségüket, hisz elvégre az a Koránban is benne van!9 12) Önuralom nélküliek, gátlástalanok, kíméletlenek. Más szavakkal: erkölcsi tartás nélküliek, kicsapongóak, féktelenek, nem tudnak uralkodni indulataikon. Nem a Szentlélek szerint élnek.

(Gal 5,16-21).

13) E r õ sz ak o s ak , b r u t áli s ak , szörnyûek, nyersek. Azaz: impulzívak, érzéketlenek, haragjukban önkontroll nélküliek, gyorsan és meggondolás nélkül ütnek. Mobbing az iskolaudvaron vagy a munkahelyen szintén idetartozik. Csak saját érdekeiket nézik, tüntetéseiken kihasználják a törvényt. A rendõröket tettlegesen bántalmazzák, festékkel megdobálják.

Ezzel ellentétben a másképp gondolkodók békésen vonulnak az utcára meggyõzõdésükért, akiket gyakran erõszakkal akadályoznak felvonulásukban (pl. az abortusz elleni tiltakozások).

A szélsõjobboldaliakat joggal korlátozzák Éjféli Kiáltás

2012 március

8

BIBLIAI ÜZENET

államilag, a szélsõbaloldaliakat viszont gyakran tolerálják. Ha a kommunista rezsim áldozatai az utcára mennek, és a baloldali elemek ellen tüntetnek, megtámadják õket.

14) A jónak ellenségei. Itt az erkölcsöt megvetõ magatartásról, a jó ellen irányuló indulatról van szó. Ez már cselekvõ ellenállás a jóval, minden erkölccsel szemben. A civil engedetlenséget propagálja, a Gender-Mainstreaming támogatója, a házastársi hûtlenséget hirdeti (l. Nézõpontban c. rovatunk «Felhívás hûtlenségre» cikke).

A homoszexuális lobbi például a saját maga javára befolyásolja a médiát és a jogrendszert.

15) Árulók. Ez Júdásra emlékeztet, aki Jézus árulója lett. Párhuzamot vonhatunk a végidõkkel, amikor a bukott keresztyénség elárulja Jézus tanítását, és az antikrisztusi erõknek nyújt segítséget. Más tanok, mint amilyeneket a Biblia támogat, fokozatosan átitatják a keresztyén államokat, mialatt a bibliai tanításokat megvetik. Így éppen egy teológiaprofesszor mondását idézhetjük: «Aki szó szerint veszi a Bibliát, az nem veszi komolyan.»10 Helmut Matthies arra mutat rá, hogy már az egyházakban is több ember hisz a környezõ világ dogmáiban, mint Jézus szûztõl való születésében. Egyes egyházi személyiségeket a nyilvánosság jobban ismer arról, hogy a klímaváltozás veszélyeire figyelmeztet, mint arról, hogy az Istenben való hitre bátorítana.11 És Franklin Graham (az amerikai evangélista Billy Graham fia) megfogalmazása szerint Jézus Krisztus nevét egyre jobban kiszorítják a közéletbõl. Így, lehetne ugyan nyilvánosan «egy Istenhez» imádkozni, de nem Jézus Krisztushoz.12 16 ) K ö n n y e l m û , k í m é l e t l e n , vakmerõ. Más fordításban: «A szenvedélyek kényszere alatt cselekvõ.» Ezek például a kalandorok, akik semmilyen kockázattól nem riadnak vissza, mindent kockáztatnak..

17) Felfuvalkodottak. Számukra csak saját maguk a fontos. Csak saját céljaik vannak szemeik elõtt.

18) Inkább az élvezeteket szeretik, mint Istent. Ez egy olyan életstílust ír le, Éjféli Kiáltás

2012 március

amelybõl Istent teljesen kizárták. Minden iránt nyitottak, ami élvezetet jelent, de mindentõl elzárkóznak, ami isteni. Az angol «Fun» (élvezet) szó az élet lényege lett (Fun-társadalom). A Biblia olyan emberekrõl is beszél, akiknek a hasuk az istenük (Fil 3,19). Az eddig említetteknek teljesen megfelelõ és egyben azokat összefoglaló kontármû jelent meg, amely mostanra már bestsellerré vált. A címe Az eljövendõ. Egy, a szerzõ megnevezése nélkül megjelent, könyvrõl van szó, amelynek írói a «Láthatatlan bizottság» (Nautilus kiadó) álnév mögé rejtõznek. A könyvben olyan új tiltakozási kultúráról van szó, amely merényletekre és egy csalással, rablással fenntartott életstílusra szólít fel. A factum folyóirat szerint a könyv egy anarchista kiáltvány, vitairat, amely erõszakot és törvénytelenséget szít: «A zendülés karakterei a narcisztikus fellépés színpadán jellemzõek és idõszerûek. A tiltakozás, amit a radikális anarchisták ajánlanak, teljesen a piac törvényeit követi.» Thomas Lachenmaier a factum-ban többek között ezt írja errõl a könyvrõl: «… a mi idõnkre minden bizonynyal az jellemzõ, hogy szellemisége a keresztyén istenképtõl eltávolodik, és növekvõ mértékben nyíltan ellene fordul. Egyre világosabban nyomul az én narcisztikus önimádata a gondolkodás középpontjába. … Az istennélküliség korszelleme, az én-központúság, azon értékek elvetése, melyeket a Biblia világa képvisel, itt radikális kifejezésre jutnak. A jobbkonzervatív amerikai tévékommentátor, Glenn Beck, errõl a szövegrõl azt mondta, hogy ez ‹a lehet-

séges leggonoszabb, amit valaha is olvastam›. … A vitairat egy olyan alapmagatartást ír le, amely a társadalomban már régóta lappang. … A szöveg egy olyan életstílust alapoz meg, amely az antikrisztusi világképpel, mely napjainkat túlnyomórészt átitatja, azonosul, és amelyhez hozzátartozik a mindennapok terrorja. Ez a könyv a rombolásnak olyan dokumentuma, amelyrõl eddig alig olvashattunk. … Követõinek egy teljesen speciális életmódot ajánl: ‹Az utcai harcot megtanulni, üres házakat elfoglalni, nem dolgozni, õrülten szeretni és az üzletekbõl lopni›. A közlekedés és a tömegkommunikáció technikai infrastruktúráit a támadás és rombolás célpontjaiként határozza meg. … Emberek törvények nélkül: Elvenni, amire szükséged van. Elfoglalni, amit akarsz. … Aminek most érvényt kell szerezni: feg y vereket rabolni, merényleteket elkövetni, hacker-támadásokat indítani, fosztogatni és mindenek elõtt: ‹egy bizonyos taktikai lázat kelteni – szítani, mint ahogy tüzet szítunk›. Ez a harc a könyvben leírtak következtében már régóta elkezdõdött: a szociális csalásokkal, rombolásokkal, zavargásokkal, égõ autókkal Párizsban, Strasszburgban, Berlinben. … Elõttük olyan társadalom lebeg, amelyben a törvénytelenség uralkodik. … Ezeknek a postdemokratikus anarchistáknak még egy demokratikusan törvényes határozat sem kötelezõ érvényû. Ebben az új ideológiában mindenki saját magának felebarátja és mércéje, és saját maga dönti el, ki és mi ellen akar harcolni.

Ez az egyén uralma, önkény. … Alig

9 Minden iránt nyitottak, ami élvezetet jelent, de mindentõl elzárkóznak, ami isteni. Az angol «Fun» (élvezet) szó az élet lényege lett (Fun-társadalom)

találni annál megvetendõbb eljárást, mint amikor csoportok saját szubjektív, általuk «jónak» deklarált célok érdekében jogsértéseket követnek el. … Olyan határozatok ellen is harcba szállnak, amelyek demokratikus alapokon jöttek létre. Ez mutatkozott meg például akkor, amikor a svájci népszavazás arról döntött, hogy a bûnözõ külföldieket vissza kell toloncolni hazájukba. A szavazás után az ellenzõk Svájcban addig még soha nem tapasztalt brutalitással tiltakoztak. … A 68-asok menetével az intézményeken keresztül gondolkodásuk behatolt egészen a vezetõ hivatalos személyek tevékenységébe és az államhivatalokba is. …Azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy városában nem múlik úgy el hét, hogy radikálisok ne gyújtanának fel autókat büntetlenül, azt nyilatkozta a berlini rendõrség elnöke, Dieter Glietsch vállvonogatva, hogy a nagy értékû autók tulajdonosainak nem éppen az úttesten kellene jármûvüket leparkolniuk. Ez már szinte ‹provokáció›.»13 A f e n t i e k b e n f e l s o r o l t 18 végidõkbeli tulajdonság összefoglalását találjuk a 19. pontban: «Az ilyenek a kegyesség látszatát megõrzik ugyan, de annak az erejét megtagadják.» Más fordításban: «De az igaz tanításról, az erõrõl, amely a valódi kegyességbõl fakad, nem akarnak hallani sem.» Az igevers arról beszél, hogy ezek a lelketlen és brutális változások, amelyek az utolsó idõk emberében végbemennek, a templomok és gyülekezetek kapui elõtt sem állnak meg; a 13. vers kiegé-

szíti azzal, hogy ezenkívül még félrevezetett félrevezetõkrõl is szó van: «A gonosz emberek és ámítók pedig még tovább mennek a rosszban, tévelyegve és másokat is megtévesztve» (2.Tim 3,13).

A helyzet nem javul, hanem egyre rosszabb lesz. Ezt talán a keresztyénség «elpogányosodott» formájának is nevezhetjük. Az egykori reformációból már alig maradt valami. A reformátorok elveit («Csak a Biblia az abszolút megbízható») már rég feladták. Noha még ragaszkodnak a formalitáshoz, egy bizonyos vallásossághoz, az egyház hagyományaihoz, a templomi viselet elõírásaihoz, a titulusokhoz, ceremóniákhoz és rituálékhoz, de az erõtõl már eltávolodtak; az igazi tartalmat megtagadják. Idõközben nem biblikus mértékek uralkodnak el a keresztyénség széles köreiben is. Az igazi keresztyének elõtt csak egy választás áll: «Fordulj el tehát ezektõl!» Ez a fordulat a fordulatban!

Már Timóteusnak is a maga idejében el kellett távolodnia az ilyen tulajdonságokkal rendelkezõ emberektõl.

Menny ivel inká bb ér vényes ez a végidõk keresztyénségére, amelyet itt Pál bemutat. De a nagy fordulathoz a fordulatban még valami más is hozzátartozik. Három dolog az, amit szem elõtt kell tartanunk.

1) Személyes odafordulás Jézushoz.

Kérdezhetnénk magunktól: «Hogyan menekülhetnék meg ezektõl a romboló viszonyoktól? Hiszen én is ennek az istentelen rendszernek foglya vagyok, itt ülök a kellõs közepén.» A felelet: A helyes oldalra állhatunk! Dora Rappard mondta egyszer: «Nincs más menekülés Isten elõl, (csak) az Istenhez való menekülés.» Van valami fontosabb, mint az euró válsága és a bankok megmentése. Nemcsak pénzügyileg adósodtunk el, hanem Istennel szemben is nagyon nagy az adósságunk. Csak a Jézushoz való odafordulás mentesít bennünket ez alól az adósság alól.

«Rám figyeljetek a föld legvégérõl is, és megszabadultok, mert én vagyok az Isten, nincs más!» (Ézs 45,22). Ez a legnagyobb fordulat, amit egy ember megtehet.

2) Új hitbeli magatartáshoz való odafordulás. Sok keresztyén hagyja magát az események által lehúzni, és szûklátókörûen él. A társadalommal és az eseményekkel szemben csupán negatív magatartást tanúsítanak. Mi nem tudjuk a dolgokat megváltoztatni, de hozzáállásunkat a dolgokhoz igen. A szellemileg egyre destruktívabbá váló világban nekünk, keresztyéneknek annál inkább konstruktívaknak kell lennünk. A keresztyének számára van lelki válasz a 2 Tim 3 krisztusnélküli viszonyaira: «Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jóhírû, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!»

(Fil 4,8).

3) A nagy fordulat Jézus visszajövetelével jön el. Nem a lelki válságoké, de mégcsak nem is a politikai vagy gazdasági válságoké az utolsó szó; ezek legfeljebb Jézus szavainak megbízhatóságára mutatnak rá. Az utolsó szó Magáé, Jézus Krisztusé: «A trónuson ülõ ezt mondta: „Íme, újjáteremtek mindent”. És így szólt: „Írd meg, mert ezek az igék megbízhatók és igazak!»

(Jel 21,5). Ebben a megbízhatatlan és bizonytalan világban Isten kijelentései megbízhatóak és biztosak és azok is maradnak. Ezzel a meggyõzõdéssel és reményteli kilátással éljük keresztyén életünket! ■

1

factum 2001/9 Üzletember és keresztyén Nr. 2; 1986, 21. old 3 www.kaikracht.de/68 4 Dr. med. Markus Bourquin 5 Welt Online, 2011. január 20.

6 factum 2011/9, 20. old.

7 www.christundwelt.de/detail/artikel/sindwir-zu-satt-fuer-gott/ 8 factum 2011/9; 8. old.

9 Spiegel Online, 2007. március 20., http://www.spiegel.de/politik/deutschland/0,1518,472849,00.html 10 ideaSpektrum 2011. 2., 13. old 11 ideaSpektrum 2011. 1., 3. old.

12 ideaSpektrum 2011. 4., 13. old.

13 Thomas Lachenmaier, factum 2011. 1., 12-16. old.

2

Éjféli Kiáltás

2012 március

10

NÉZÕPONTBAN

Kényes téma: üdvbizonyosság 1. A következõ hónapokban ezen a helyen egy sokat vitatott és ellentmondásos téma kerül terítékre. Az a kérdés, hogy egy keresztyén megtérése után elveszhet-e.

2. Ezzel a sorozattal nem akarunk viszályt szítani, vagy a testvérek közötti szakadékot mélyíteni, hanem egyeseket arra szeretnénk ösztönözni, hogy a kérdést gondolják át újra, másokat pedig meg szeretnénk erõsíteni üdvbizonyosságukat illetõen. Arról van szó, hogy a bizonytalan keresztyéneket lelki gondozásban részesítsük.

3. Megkértük szerkesztõ munkatársunkat, René Malgot, hogy fejtse ki és világítsa meg ezt a témát. N.L. ■

Milyen biztos a megváltás?

Hitehagyottá válhat-e a megváltott ember? Ez a sorozat az üdvbizonyosság kérdését rendszeresen megvizsgálja és az Olvasók elé tárja.

Olvasd el az elsõ részt.

RENÉ MALGO Az Éjféli Kiáltás Misszió szerkesztõségének munkatársa, valamint az Éjféli Kiáltás Gyülekezetében az ifjúsági munka felelõse

keresztyénség sorai ban széleskörûen elterjedt az a vélemény, hogy egy megváltott is válhat hitehagyottá. És ez azt jelenti: Egy megváltott végül mégis elkárhozhat. Egyesek ezzel szemben azt tartják, hogy egy megváltott elhagyhatja ugyan a hitét, de mégis megváltott marad. Az Újszövetség különben a hit megtagadását démoni cselekedetnek tekinti, amely kárhozathoz vezet (vö. 2.Thessz 1,8-10; 2,3-12; 1.Tim 4,1; Zsid3,12-19; 6,1-8; 10,26-31). A hit elhagyása és a kárhozat nem választható el egymástól. Egy bibliai kommentár így határozza meg a hitehagyást: «A hitehagyott elfordul az evangéliumtól, miután azt megismerte.»1 A kérdés a következõ: Elfordulhat-e valaki az evangéliumtól, miután már azáltal megváltottá lett? E kérdés megválaszolásakor minden olyan érvet ki kell zárnunk, amely valamilyen tapasztalaton, érzésen vagy megfigyelésen alapul.

Például: «Ismerek valakit, aki valóban hívõ volt, de hitehagyottá vált. Õ a ‹bizonyíték› arra, hogy egy megváltott is válhat hitehagyottá és elkárhozhat.»

A

Éjféli Kiáltás

2012 március

Az ilyen fajta érveléseknek semmi jogszerûségük sincs, mivel azt csupán egyedül a szívek Vizsgálója adhatja (Péld 17,3). Hogy a hitehagyás kérdését megválaszolhassuk, egyedül csak Isten Szavára támaszkodhatunk.

A Biblia Isten ihletett Szava, és Isten nem mond ellent Önmagának. Nem ígérheti oda egyfelõl a megváltást és az üdvösség bizonyosságát – és másfelõl nem engedheti a kárhozat veszélyét, mint Damoklész kardját, minden megváltott feje fölött függeni.

Ebbõl következõen minden Bibliához hû keresztyén elõtt két lehetõség áll.

Egyfelõl: A Biblia olyan megváltottakról beszél, akik elveszhetnek; következésképpen minden igehelynek, mely az üdvbizonyosságról szól, valami mást kell jelentenie. Vagy másfelõl: A Biblia üdvbizonyosságról beszél; következésképp a hitehagyásról szóló igehelyek nem a megváltottakról szólnak. Meg vagyok arról gyõzõdve, hogy ez a második következtetés az igaz, és ez áll Isten Szavával összhangban. És ezt fogom a folyóirat következõ számaiban kifejteni.

Mindenekelõtt néhány megjegyzést fûznék az elsõ következtetéshez. Az a gondolat, hogy egy megváltott hitehagyottá válhat, legalább hét téves teológiai következtetést hordoz magában: 1. Alábecsüli Isten erejét. (Vagyis nem lenne elég erõs vagy képes arra,

hogy egy megváltottat hitében megtartson.)

2. Az emberi erõ túlbecsülése. (Az ember képes lenne önerõbõl a hitben megállni, vagy azt elhagyni.)

3. Az evangélium jelentõségét csökkenti. (Eszerint nem több mint egy kötelezettségek nélküli ajánlat, és nem Istennek életeket megváltoztató ereje.)

4 . A m e g m e nt õ h it et h a m i s erõforrásnak tulajdonítja. (A hit egyedül az ember mûve lenne, és nem Isten ajándéka.)

5. Az újjászületés isteni eredetét semmibe veszi. (Az újjászületést egyedül az embertõl teszi függõvé, és ezáltal idõszakos lehet.)

6. Jézus közbenjáró halála behatárolódik. (Krisztus mégsem tökéletesen és kellõképpen áldozta fel Önmagát, és nem vett minden bûnt Magára, mivel még fennáll egy kárhozatra méltó bûn lehetõsége, mégpedig a hitehagyás bûne.)

7. A bennünk lakozó Szentlelket tévesen határozza meg. (A hívõ eszerint nem pecsételõdik el véglegesen a Szentlélekkel, hanem csupán kölcsönbe kapta azt, és el is veszítheti.)

Ennyi elég is a feltételezésekbõl.

A következõ számunktól fokozatosan egymásra épülõ bibliai témákat akarunk megvizsgálni, amelyek a hitehagyás és elkárhozás kérdésével függenek össze.

Az üdvbizonyosság kérdésére adott fele-

A Biblia Isten ihletett Szava, és Isten nem mond ellent önmagának. let sem mellékes, mivel ennek lelki gondozói következményei vannak. Gondolj csak bele abba, milyen «boldog» lenne annak a kétségektõl gyötört megváltottnak a reménysége, ha egyszer csak közölnéd vele: Krisztus csak próbaidõre eszközölte ki számunkra a megváltást.

Csak próbaidõre élünk az Atya házában.

Csak próbaidõre születtünk újjá. A fiúságot csak próbaidõre kaptuk. És várjuk az elragadtatást, «a boldog reménységet, és a mi nagy Istenünk dicsõségének megjelenését, és az üdvözítõ Jézus Krisztusét», de csak próbaidõre. ■

1

John MacArthur-Studienbibel, Megjegyzés az 1. Tim 1,19-hez, 1782. old.

11 HÁZASSÁGTÖRÉS

Isten ezt is mondta «Ne paráználkodj!»

(2.Móz 20,14).

«Vigyázzatok magatokra, ne legyetek hûtlenek!»

(Mal 2,16).

MARCEL MALGO A Misszió munkatársa, igehirdetõ, presbiter és az Éjféli Kiáltás Gyülekezetének lelkigondozója

há zasságtörés eg y ha r madik erõszakos behatolása egy férfi és egy nõ között már fennálló kettõs közösségbe. A házasságtörés rosszabb, mint a szajhaság általános vétke, mert ez egy meglévõ közösséget rombol szét. A házasságtörés által egy olyan élettel teli sejtet ér a legdurvább módon támadás, amely egy férfi és a felesége eggyé válásával jön létre. Ezért a házasságtörést az Ószövetségben a legsúlyosabb büntetéssel sújtották: «Ha valaki férjes aszszonnyal paráználkodik, a felebarátja feleségével paráználkodik, halállal lakoljon a parázna férfi és a parázna nõ» (3.Móz 20,10; vö. 5.Móz 22,22).

Többek között a világban azért is követnek el olyan sok házasságtörést, mert egyszerûen nem akarják elismerni, hogy a házasság szövetségét Isten már a teremtéskor megalkotta, és hogy a házasságot Isten már akkor sérthetetlennek nyilvánította! Ha abból a tételbõl indulunk ki, hogy házasság nem létezik, a két nem közötti kötelezõ együttélés sem létezik, akkor egy univerzális szabadjegyet hozunk létre. És ezáltal a «házasságtörés» fogalma teljesen tárgytalanná válik.

Vannak sajnos keresztyének, akik úgy vélik, hogy a házasság a Bibliában nem található meg. Valóban nem található a Bibliában az «anyakönyvi

A

hivatal» kifejezés. És egy jegyespár beszentelésérõl sem olvashatunk sehol. De mégis vannak nagyon világos és meggyõzõ utalások a házassággal kapcsolatban.

Miután az Úr Ádám oldalbordájából egy asszonyt – Évát ugyanis – megalkotta, ezt olvashatjuk: «Akkor ezt mondta az ember: Ez most már csontomból való csont, testembõl való test. Asszonyember legyen a neve: mert férfi emberbõl vétetett.

Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté» (1.Móz 2,23-24).

Ezek a szavak egy titokban megkötött megállapodásról beszélnek egy fiatal férfi és egy lány között? Egy olyan megállapodásról, amelyet idõben korlátozott periódusra kötöttek, és ezért akármikor feloldható lenne? Nem! Itt sokkal inkább egy hivatalos eljárás tanúi vagyunk. Ha itt az áll, hogy a férfi elhagyja saját anyját és apját, akkor ez egy olyan eseményt bizonyít, amelyet mindenkinek el kell ismernie. Ennek a «ragaszkodik» kifejezésnek «erõsen, szorosan tart, hozzátapad» jelentése van. És miért teszi ezt a férfi? Azért, hogy vele, a feleségével egy testté – azaz egy új sejtté – legyen. Hogy ez az összetartozás örökérvényû és nem visszafordítható, nem csekélyebb bizonyítja, mint a mi Urunk.

Amikor Jézus a válásról beszélt, azt mondta: «mert a teremtés kezdete óta (a házasság sejtjében) az embert férfivá és nõvé teremtette az Isten. (És itt idézi az 1.Móz 2,24-et:) Ezért elhagyja az ember apját és anyját, és lesznek ketten egy testté, (És most jön e kapcsolat követ kezménye:) úgyhogy õk többé már nem két test, hanem egy. Amit tehát az Isten egybekötött, ember el ne válassza» (Mk 10,6-9). Ezek vajon nem fölöttébb világos szavak-e, amelyek minden házasság abszolút kötelezõ státuszát bizonyítják?

Az Ószövetségben világos utalást találunk arra, hogy házasság már akkor is létezett. Ha ug yanis eg y férfi titokban szerelmi kapcsolatba került egy lánnyal, csak egy megoldás

jöhetett szóba: A férfi feleségül kellett vegye a lányt, és nem taszíthatta el magától (2.Móz 22,15; 5.Móz 22,2829). A z 5. Móz 22,28-29-ben 50 ezüstpénzrõl van szó, amit a férfi nak jeg yajándékként kellett fizetnie a lányért. Ez bizonyította a házasságkötést a teljes nyilvánosság elõtt.

A Zsidókhoz írott levélben Krisztus figyelmeztet: «Legyen megbecsült a házasság mindenki elõtt, és a házasélet legyen tiszta! A paráznákat és a házasságtörõket pedig ítéletével sújtja az Isten» (Zsid 13,4). A keresztyének a házasságtörés vétkét követik el, amikor elválnak: «Én pedig azt mondom nektek, hogy aki elbocsátja feleségét, paráznaság esetét kivéve, az házasságtörõvé teszi õt, és aki elbocsátott asszonyt vesz feleségül, az házasságtörést követ el» (Mt 5,32).

Ha tehát egy hívõ keresztyén a válásnak csupán a gondolatával kacérkodik, már a házasságtörés bûnével kacérkodott. Tegyük fel, hogy a házasságtörés már ténnyé vált azáltal, hogy ezt a bûnt a másik házastárs már elkövette. Akkor a válás már nem egyenlõ a házasságtöréssel (többet errõl a Kérdés – felelet rovatunkban: «Válás és újraházasodás?»).

Van ám valami más is, ami által Isten gyermekei a házasságtörés vétkének részeseivé válhatnak: «Én pedig azt mondom nektek: aki kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráznaságot követett el vele szívében» (Mt 5,28). Vajon kijelentheted-e: Én a házasságtörés bûnét még csakúgy követtem el, ahogy azt Jézus a Máté 5,28-ban leírja? Én soha nem követtem el házasságtörést még a szememmel sem? Isten embere, Jób, ismerte ezt a veszélyt, ezért vehemensen védekezett a bûnnek mindenféle kacsingatása ellen: «Szövetséget kötöttem a szememmel, hogy ne tekintsen a szüzekre» (Jób 31,1). Azáltal, hogy Jób így járt el a bûnnel szemben, igazolta a Zsid 12,4-et: «Mert a bûn ellen való harcban még nem álltatok ellen egészen a vérig.» Nem szabad elfelejtenünk: Jézus Krisztus megítéli a bûn gondolatát éppúgy, mint magát a bûnt! ■ Éjféli Kiáltás

2012 március

12

NÉZÕPONTBAN «Gyermekeim, senki meg ne tévesszen titeket: aki az igazságot cselekszi, az igaz, mint ahogyan õ is igaz»

Felhívás hûtlenségre 2011. december 19-én megjelent a svájci MIGROS újságban egy interjú jelent meg Holger Lendt író és társadalomtudóssal a következõ provokáló címmel: «A hûség nem zár ki más lehetõséget is.»

NORBERT LIETH

z interjú nemcsak a félrelépést menti fel, ha nem eg yenesen hût lenség re szólít fel. Ilyen cikkek inkább a Playboy bulvárlap hasábjain képzelhetõek el, és nem Svájc legnagyobb élelmiszer-üzletláncának újságjában. Ez a magazin, mint «népújság» számtalan háztartásba eljut; és az ilyen cikk elvezet ahhoz a gondolathoz, hogy a félrelépés tulajdonképpen nem is olyan rossz dolog, és hozzátartozik az élethez. Ahelyett, hogy erkölcsöt és etikát közvetítene a családok felé, ez az újság az ilyenfajta érvelések közzétételével csak kárt okoz. És ez éppen a karácsony elõtti idõben történt –abban az idõben, amikor Istennek az emberekhez való hûségérõl és a Megváltó születésérõl emlékeztünk meg, és a családot, a harmóniát és a békét ünnepeltük.

A cikk az sugallta, hogy a monogámia már egy kifutó modell, mivelhogy végül is manapság már a legtöbben félrelépnek. De ezzel szemben azt lehet felhozni, hogy egyre több ember azért lép félre, mert többek között ilyen cikkek és ennek megfelelõ ajánlatok arra ösztönzik. Éppen a férfi ak azok, akik túlságosan is készek ezt a szörnyû lépést megtenni. Aztán az asszonyok és a

A

Éjféli Kiáltás

2012 március

gyerekek a szenvedõ alanyok. Mi történik egy feleséggel, aki hû akar lenni és gyerekei vannak, férjének viszont fontosabb az, hogy félrelépjen, mint a családjához való hûség? Mi lesz ennek a forgatókönyvnek a gyümölcse?

Miért ment így tönkre a mi társada lmunk? Miért foly ik a csa ládokban ilyen sok könny? Miért kell a g yerekeknek lelki g yötrelmeken átmenniük? Azért, mert a félrelépés éppen hogy nem normális dolog. Ez az abnormális, ami normálisnak akar feltûnni. Szabályszerûen az a törekvés, hogy a hûtlenséget elfogadható magatartásként tüntessék fel. Már magában ez a törekvés azt mutatja, hogy a hûtlenség éppen nem a helyes út. Különben miért titkolják olyan jól a hûtlenséget, ameddig csak lehet?

Miért okoz lelkifurdalást? Miért félnek a következményektõl? Miért folyik anynyi könny? És miért van emiatt annyi veszekedés, ha ez normális dolog? Miért kell egy erkölcsi akadályt, erkölcsi sorompót szabályszerûen áthágni, ill. áttörni? Mert házasságtörésrõl van szó! Az egymáshoz hû házaspárok miért nem élik át ezeket a félelmeket? És miért boldogok öreg korukban, hogy mindvégig hûségesek maradtak, amíg a hûtlenek gyakran megbánják tettüket, és az igazi boldogságot elszalasztják?

A Bi bl ia nyomatékosa n óv a házasságtöréstõl és az erkölcstelen életmódtól. Találó szavakkal beszél erról a Péld 5,11-23: «Nyögni fogsz majd a végén, amikor tönkremegy tested és életed. És ezt mondod: Miért is gyûlöltem az intést, miért utáltam szívbõl a feddést? Miért nem hallgattam tanítóim szavára, miért nem figyeltem oktatóimra? Majdnem belekerültem minden rosszba, amit egy társaság vagy csoport elkövethet. A magad kútjából igyál vizet, és csörgedezõ vizet a magad forrásából! Ne folyjanak forrásaid az utcára, és patakjaid a terekre! Egyedül tiéid legyenek, ne oszd meg másokkal! Legyen forrásod áldott, és örülj ifjúkorodban elvett feleségednek. Szerelmes szarvasünõ és kedves õzike õ, keblei gyönyörködtetnek mindenkor, szerelmétõl mindig mámoros leszel. Miért mámorosodnál meg, fi am, a más asszonyától, miért ölelnéd idegen asszony keblét? Mert az ÚR látja az ember útjait, és figyeli minden lépését. Saját bûnei fogják meg a bûnöst, és saját vétkei kötözik meg. Meghal az ilyen, mert nem fogadta meg az intést, és a sok bolondság megmámorosította.»

Ez a szöveg azt mutatja, hogy Isten biztosan nem unalmas, kedvetlen, kiégett házasságokat akar. A Teremtõ ajá ndék ként adt a a z em ber nek a szexet, de csak a házasságon belül, és semmiképpen sem a házasságon kívül (1.Kor 7,2-5). Aki ezt figyelmen kívül hagyja, az egész családja és a saját maga jólétét, boldogságát is kockáztatja.

Az említett interjúban azonban még a «hûség» szót is a visszájára fordítják.

Elmagyarázzák, hogy «a hûség» valami tartósat, erõset és biztosat jelent, de az író azt feltételezi, hogy ezen nem a monogám hûség értendõ, hiszen az emberek 80 százaléka végül is hûtlen.

Ebbõl következik szerinte, hogy kapcsolatunk csak akkor valóban tartós, erõs és biztos – tehát hû –, ha nyíltan fontolgatunk egy másik kapcsolatot,

13 FÉNYSUGARAK ha beszélünk róla, aztán belemegyünk ebbe a kapcsolatba, de ugyanakkor az elsõt is megtartjuk. … Ha valóban igaz, hogy az emberek 80 százaléka hûtlen, akkor éppen, hogy õk azok, akik a mindennapi életet bizonytalanná teszik. Ez az oka annak, hogy mindig visszatérünk a Bibliához, és a lelkiismeret által arra ösztönzünk, mindenki ragaszkodjék a hûséghez és legyen erõs, mert a kísértés mindenütt ott leselkedik.

Amíg a hûséges házaspárok egymásban nyugalomra és békességre lelnek, addig a hûtleneknek megfeszített erõvel kell igazolniuk magukat, és mondvacsinált érvekkel próbálják görcsösen alátámasztani, miért hûtlenek, és hogy joguk van arra, hogy hûtlenek legyenek. Az interjúalany a poligámokat (emberek, akik több emberrel is tartanak fenn szerelmi kapcsolatot) a szabadság szélsõséges példáiként emlegette. Jelent het-e ez valóba n szabadságot? Nem fog-e ettõl mindig valaki szenvedni? Nem fog-e ismét szakításhoz vezetni? Amíg egy hûségben eltöltött házasság 60 vagy még több évig is tarthat, felvetõdik a kérdés, milyen hosszan tartanak átlagosan a házasságon kívüli kapcsolatok, vagy több kapcsolat egymás után, mielõtt még az újabb jön, és aztán az újabb és újabb …?

A meginterjúvolt szociológus azt ajánlja: «A legjobb olyan magatartást felvenni, amely lehetõvé teszi a szerelem követését. A szexualitás is a szerelem egy formája, mindenekelõtt a z önszereteté.» De nem sok kal inkább úgy van-e, hogy aki valóban követi a szerelmet, minden körülmények közt hû szeretne maradni?

A félrelépés során a szerelem súlyos sebeket kap.

Apropó önszeretet, Pál apostol ezt írja: «Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idõk jönnek.

Az emberek ugyanis önzõk, pénzsóvárak lesznek …» (2.Tim 3,1-tõl.; l.: «A nagy fordulat» címû cikket).

Mindnyájan kísértésbe eshetünk.

Imádkozzunk, hogy az Úr megõrizzen bennünket. De magunknak is mindent meg kell tennünk, a kísértés leküzdéséért. János apostol ezt írja: «Gyermekeim, senki meg ne téveszszen titeket: aki az igazságot cselekszi, az igaz, mint ahogyan õ is igaz» (1.Jn 3,7). ■

Csoda vagy az ige A Mt 8,34-ben ezt olvashatjuk: «Akkor azután az egész város kiment Jézus elé, és amikor meglátták, kérték, hogy távozzék el határukból.»

Ezzel ellentétben a Lk 24,28-29ben ez áll: «Így értek el ahhoz a faluhoz, amelybe igyekeztek. Õ azonban úgy tett, mintha tovább akarna menni. De azok unszolták és kérték: „Maradj velünk, mert esteledik, a nap is lehanyatlott már!” Bement hát, hogy velük maradjon.»

Ez a két szöveg a Bibliában egymástól teljesen függetlenül található. Az egyik oldalon egy egész város mondott nemet Jézusnak, és küldte el Õt. A másik oldalon két magányos vándor mond igent Jézusnak, és megpróbálják Õt visszatartani, magukhoz hívni. Feltehetjük a kérdést: Melyik pillanatban küldi el Jézust egy egész város, és mikor tartja vissza Õt két magányos vándor?

A város közvetlenül egy nagy csodatétel után küldte el az Úr Jézust, amit Õ ott végrehajtott: «Amikor a túlsó partra, a gadaraiak földjére ért, két megszállott ment elé, akik a sírboltokból jöttek elõ, és nagyon veszélyesek voltak; annyira, hogy senki sem tudott miattuk végigmenni azon az úton. És egyszerre felkiáltottak: „Mi közünk hozzád, Isten Fia? Azért jöttél ide, hogy idõ elõtt meggyötörj minket?” Tõlük távolabbra volt egy legelészõ disznónyáj, azért ezt kérték tõle az ördögök: „Ha kiûzöl minket, küldj a disznónyájba.” Õ pedig ezt mondta nekik: „Menjetek!” Akkor azok elõjöttek, és belementek a disznókba. És íme, a meredekrõl a tengerbe rohant az egész nyáj, és beleveszett a vízbe. A pásztorok pedig elfutottak, bementek a városba, és elhíreszteltek mindent, azt is, ami a megszállottakkal történt. Akkor azután az egész város kiment Jézus elé, és amikor meglátták, kérték, hogy távozzék el határukból» (Mt 8,28-34).

A két vándor vissza akarta tartani az Úr Jézust, miután Õ az igét hirdette: «Akkor õ így szólt hozzájuk: „Ó, ti balgák! Milyen rest a szívetek arra, hogy mindazt elhiggyé-

tek, amit megmondtak a próféták!

Hát nem ezt kellett-e elszenvednie a Krisztusnak, és így megdicsõülnie?” És Mózestõl meg valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban róla szólt. Így értek el ahhoz a faluhoz, amelybe igyekeztek. Õ azonban úgy tett, mintha tovább akarna menni.

De azok unszolták és kérték: „Maradj velünk, mert esteledik, a nap is lehanyatlott már!” Bement hát, hogy velük maradjon» (Lk 24,25-29).

Itt a következõ válik nyilvánvalóvá: A csoda, a nagy események – vagy akármi más történjék – maradandóan nem képesek az emberre hatni. De az igének sikerül! A Bibliának megvan az ereje ahhoz, hogy újra és újra csodálatba ejtsen bennünket, szívünket lángra lobbantsa.

Ezért nem kellene elsõsorban mindig valamilyen csúcspont felé törekedni – még akkor sem, ha az kegyes köntösben jelentkezik. Nem, nekünk mindig Isten kinyilatkoztatott Szava után kell igazodnunk, az Õ csalhatatlan világossága után.

Akkor fog a szívünk lángolni, akkor fog bennünket csodálatba ejteni. A Zsolt 119,130-ban ezt olvassuk: «Igéd kijelentése világosságot gyújt.»

A nagy csoda nem világosította meg annakidején a gadaraiakat, hogy azáltal felismerték volna Jézust; nem, még nagyobb sötétség lett a szívükben. De az egyszerû kijelentett ige két magányos vándornak – akik nagyon nyugtalanok és szorongatottak voltak – nagy belsõ fényességet hozott, mégpedig olyan fényt, hogy késõbb így szóltak egymáshoz: «Nem hevült-e a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, amikor feltárta elõttünk az Írásokat?» (Lk 24,32). Ó, bár mi is újra felfognánk, hogy csak Isten Szava képes igazán hatni ránk; minden más elmúlik ezen a világon!

Soha semmit ne emelj magasabbra a Szentírásnál – még akkor sem, ha esetleg hatalmas nagy lelki eseményekrõl vagy tapasztalatokról van szó. M.M. ■ Éjféli Kiáltás

2012 március

14

NÉZÕPONTBAN

HÁZUNK TÁJA A Böjt lényege Az idén február 26-án van a böjt elsõ vasárnapja, innen számolva 40 napot megérkezünk majd Nagypéntek ünnepéhez. Már ez a tény önmagában is jelzés értékû, az Úr Jézus kereszten elvégzett bûntörlõ és örök életet ajándékozó önfeláldozó szeretetére mutat. A mûvészek, tudósok és sportolók hangoztatják, hogy mennyi lemondással jár az eléjük kitûzött célok elérése, vagyis az emberiség élete áldozat nélkül nem tud gazdagodni, azaz fejlõdni. Azonban mivel helytelen cselekedetek lehetnek életünkben, mint pl.: hazugság, gõg, képmutatás stb., ezért jön segítségünkre Isten a böjt lehetõségével, hogy megszabadítson ebbõl az életünket megkeserítõ állapotból. Mivel sok embernek lehet „istene a hasa”, jó, ha rádöbbenünk arra, hogy „nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Isten Igéjével is”, mivel az ember teremtettsége folytán test és lélek. A böjtölés nem csupán valamitõl való elfordulást jelent, hanem az Úr felé való odafordulást is. A böjt azt jelenti, hogy egy idõre tudatosan fékezzük a testünket állandóan ostromló bûnös vágyakat, azaz Isten segítségével „méregtelenítjük” a testünket és közben a bennünk hit által élõ Krisztusnak átengedjük a lelkünk „karbantartását”. Pál apostol tudott szûkölködni, eltûrte a naponkénti zaklatásokat, és az ellenségeskedõk között tudott béketûrõ maradni. Böjtöt tartottak az emberek amikor nemzetük romokban hevert, katasztrófák és járványok idején illetve a gyász napjaiban is. Böjt és a lelkünket gyógyító sírás: azt jelenti, hogy bánkódtunk e már a magunk céltévesztett élete felett? Böjtölés és segítés: Az igazi böjt számunkra, hogy az éhezõknek enni adunk, a hajléktalanokkal találkozva pedig segítünk rajtuk ruha és élelmiszer adományokkal. Böjt és beszéd: „Ha valaki beszédben nem vétkezik, az tökéletes ember, meg tudja fékezni az egész testét”, vagyis azt mondjuk, ami hasznos és szeretettõl áthatott, és egymás építésére szolgál. Böjt minden ki nem mondott bántó szó, vagy meg nem torolt sérelem. Pál apostol a hatalmon lévõk elõtt beszélt a böjtrõl, mert látta, hogy egyesek mennyire pénzsóvárak és öndicsõítõk lehetnek. Böjt és borfogyasztás: Az orvosok szerint egy kis pohár vörösbor fogyasztása jótékony hatású szervezetünkre, persze kizárólag ezzel azok éljenek, akiknek ez megengedett. A közvélemény szerint böjtölni általában azt jelenti, hogy nem hússal lakik jól az ember, hanem mondjuk növényi eledellel. Pál apostol Görögországban, az olimpia bölcsõjének helyén lévén, a sportolóktól veszi a hasonlatokat, amikor a böjtrõl tanít: „Aki pedig versenypályán vesz részt, mindenben önmegtartóztató”. Továbbá, az ökölvívók képét is használja: „Megsanyargatom és szolgává teszem a testemet”. Vagyis: ami hiábavalóság az életünkben, a mennybe vezetõ utunkon, az Úr Jézus segítségével engedjük eltávolítani életünkbõl, hogy végezetül elérjük hitünk célját, az üdvösségünket.

A böjt tehát nem önorvoslás, nem a testünk haszontalan sanyargatását jelenti, hanem a testünk és lelkünk rendbe hozására szolgál. A helyzet általában ez: keskeny az az út, amely az örök életre visz, és kevesen vannak, akik törõdnek vele. A kevesekkel, de Jézussal járni – ez a böjt mennyei örömet adó útja, még akkor is, ha az emberek néha „lábtörlõnek” használnak. Az élõ Úr Jézus önfeláldozó szeretetének örök példája, böjtünk helyes gyakorlatának forrása.

Jászai Gyula, református lelkész, Debrecen, Nagy Sándor telep

Éjféli Kiáltás

2012 március

Énók – egy profetikus jelkép «Hit által ragadtatott el Énók, hogy ne lásson halált, és nem találták meg, mivel elragadta õt az Isten. Elragadtatása elõtt azonban bizonyságot nyert arról, hogy Isten szemében kedves» (Zsid 11,5).

STEPHAN BEITZE Misszionárius és igehirdetõ az argentinai Éjféli Kiáltás Missziónál

nókot Jézus Krisztus Gyülekezetének profetikus jelképeként tekinthetjük mindenekelõtt azért, mert már életében elragadtatott. A Gyülekezet is egy pillanat alatt elragadtatik, és Krisztussal együtt a mennyei hazában fog lakozni.

Ezután az esemény után a földön lélegzetelállító történések veszik kezdetüket, egészen a bûn legnagyobb kinyilatkoztatásáig, azaz a «Törvénytipró» vagy «a kárhozat fia» ill. «Antikrisztus» megjelenéséig. Az emberek nem fognak bûnbánatot tartani, noha keresztyének milliói a legsajátosabb módon a szemük láttára eltûnnek.

Ebben pá rhu za mot lát hatunk a z 1.Móz 5. és 6. fejezeteinek történéseivel. Énók megindító elragadtatása ellenére semmi nem utal arra, hogy az emberek megjavultak volna, vagy Istenhez valamit is közeledtek volna.

Nem, gonoszságuk olyan mértékben túllépett minden határt, hogy Magának Istennek kellett beavatkoznia. Éppen úgy lesz majd a keresztyének elragadtatásának idejében is, amint Énók elragadtatásának idejében volt. A Föld lakosait hatalmas ítéletek sújtják majd. Mózes elsõ könyvében az özönvíz volt az, amely az akkori emberiséget elragadta. A Jelenések könyvében a pecsétek, a trombiták és Isten haragjának kelyhei képviselik a hatalmas ítéletet. Mindez a nemzetek feletti végítéletbe torkollik majd, amit Énók maga már megjövendölt (Jud 14).

Ezáltal beteljesedik, amit Pál apostol

É

írt: «… és várjátok a mennybõl Jézust, az õ Fiát, akit feltámasztott a halottak közül, aki megszabadít minket az eljövendõ haragtól» (1.Thessz 1,10). A «harag» fogalma és hasonló kifejezések mindig az «Úr napjára» vonatkoznak, vagyis arra az idõre, amely az apokaliptikus ítéletet öleli fel. Ezt nem szabad az örök kárhozattal összetéveszteni. Más szavakkal: Az elragadtatás a nagy nyomorúság elõtt következik be, éppen úgy, mint ahogy Énók is az özönvíz ítélete elõtt ragadtatott el. Énók a Gyülekezet jelképe, de egyszersmind minden újjászületett keresztyéné is. Õ példa az én és a te életed számára is. Kétségkívül bennünk is azoknak a tulajdonságoknak kellene lenniük, mint amelyek Énókban voltak. Õ olyan ember volt, aki Istennel járt, mindazzal együtt, ami ehhez tartozik. Szentségben élt, kitartó maradt, Isten vezetését követte, kitûnt mély hitével, kitûnõ bizonyságtevõ, alázatos volt, Istent szolgálta a rábízott üzenet hirdetésével, és elragadtatott. Akarod-e te is e csodálatos férfi példáját követni?

Adja a z Úr, hog y rövidesen számunkra is beteljesedjenek a menynyei Jeruzsálemrõl, a mi jövõbeli lakhelyünkrõl szóló igék: «… és lámpása a Bárány: a népek az õ világosságában fognak járni, és a föld királyai oda viszik be dicsõségüket…» (Jel 21,23-24). Hamarosam a mi Urunkkal fogunk a színarany utcán járni! Most még hitben járunk, de hamarosan a hit látássá válik, és akkor meglátjuk Õt színrõl színre!

Jézus jön! «Így szól az, aki ezekrõl bizonyságot tesz: „Bizony, hamar eljövök”. Ámen. Jöjj, Uram Jézus!»

(Jel 22,20). ■

15

Isten kilencféle beszéde a számûzetés elõtti próféták által Mit mondhat nekünk ma a kilenc úgynevezett «kis» próféta? Rövid áttekintés.

SAMUEL RINDLISBACHER A Misszió munkatársa, igehirdetõ és presbiter az Éjféli Kiáltás svájci gyülekezetében, valamint az ifjúsági munka vezetõje

HÓSEÁS 1) Hóseás pellengérre állítja Izráelnek az élõ Istennel szembeni hûtlenségét.

Isten nagy szeretete ellenére Izráel megvetõen viselkedett iránta. Nem így van-e ez ma is? Isten hív, szól hozzánk.

De a legtöbb ember közömbösen elfordul Tõle, sõt megvetik Õt!

JÓEL ..

2) Jóel elítélte az Isten dolgaival szembeni felületességet és közömbösséget. Noha külsõleg megbánást mutatott a nép, de a szíve kemény maradt. Nem volt igazi bûnbánat és Istenhez való odafordulás, úgyhogy Jóel próféta által ezt kellett mondania az Úrnak: «A szíveiteket szaggassátok meg, ne a ruháitokat!» Milyen közömbössé vált a mi generációnk is! «Hagyj békén a kegyes szövegeddel.» – «Ha neked megfelel, oké, de kérlek, nekem ne gyere ezzel a régi mesével!» Á MÓS 3) Ámós arról panaszkodik, hogy Izráel már nem teljes szívvel követi Istent.

Noha az izráeliták tartanak istentiszte-

leteket, ám a szívüket, a bensõjüket kizárják abból! Mennyire veszik komolyan manapság, még a keresztyének köreiben is, Isten dolgait? Mindenre van idõnk és elegendõ pénzünk. Síkraszállunk egyik vagy másik egyesület mellett. És Isten dolgai? Szó sincs róla!

A BDIÁS 4) Abdiás éles szavakkal ostorozza a nemzetek növekvõ antiszemitizmusát és zsidógyûlöletét. Ez napjainkban is egyre fokozódó jelenség: nemcsak az egyének részérõl, hanem egész nemzetek részérõl is!

JÓNÁS 5) Jónás könyve a próféta önelégültségét mutatja be. Õ a példa arra, milyen gyorsan fordulhat a szellemi tudás gyarló emberi elbizakodottságra. «Hisz mi Isten népe vagyunk, mi tudjuk, hogy Isten kiválasztott bennünket ...» Közben a romlás felé rohanó világ iránti szeretet kárhozatba visz!

M IKEÁST 6) Mikeást megrendíti a szinkretizmus jelenléte. Úgy tartották, hogy össze lehet kötni Isten és a bálványok tiszteletét, a szentet és a szentségtelent.

Igen, úgy gondolták, hogy egyszerre lehet Istennek is meg a világnak is szolgálni. Ma hogy van ez a keresztyénség köreiben?

NÁHUM 7) Náhum büszkeséggel és biztonságtudattal ment az akkori idõk törvényszéke elé. Ninive büszke volt katonai erejére, óriási erõdítményeire. És mi, mi mire támaszkodunk? Bankokra, nyugdíjbiztosításra …?

H ABAKUK 8) Habakuk az asszírok minden mértéket meghaladó gonoszságára és brutalitására panaszkodott. Mi vajon ma jobbak vagyunk? Mi a helyzet az évi 50-60 millió abortuszunkkal, az egyre inkább legálissá váló eutanáziával, a városainkban, iskoláinkban, családjainkban megnyilvánuló brutalitással?

SOFÓNIÁS 9) Sofóniás beköti a zsák száját. Õ már csak Isten teljes elutasítását és az ellene való lázadást tudja megállapítani.

Erre már, ha egy valóban igazságos Isten létezik, kétségkívül csak az Õ ítélete következhet! Vajon ez a kilenc helyzetjelentés nem beszél-e a mi idõnkrõl és helyzetünkrõl is? És ha így van, mi hova tartunk? Ismerjük már fel a helyzet komolyságát, térjünk meg, tartsunk bûnbánatot, adjunk Istennek igazat!

Igen, ne felejtsük el, Isten nem ítéletet akar, hanem sokkal inkább megmentést: «Hiszen nem kívánom én a bûnös ember halálát - így szól az én Uram, az ÚR -, hanem azt, hogy megtérjen útjáról, és éljen» (Ez 18,23). ■ Éjféli Kiáltás

2012 március

16

NÉZÕPONTBAN

Sajnos, vannak manapság olyan hívõ munkaadók, akiknek keresztyén munkatársaikkal több nehézségük akad, mint a világiakkal.

1. TIMÓTEUS 6,1-2

Egy alkalmazott helyes magatartása munkaadójával szemben Az 1. Timóteushoz írott levélben Pál apostol rámutat arra, «hogyan kell Isten házában viselkedni, amely az élõ Isten Gyülekezete, az igazság oszlopa és alapköve». Olvasd el a 18. részt.

NORBERT LIETH

z 1. Tim 6,1-2-ben ezt írja Pál: «Akik iga alatt görnyedõ szolgák, a saját uraikat méltassák teljes tiszteletre, hogy az Isten nevét és a tanítást ne káromolják miattuk. Akiknek pedig hívõ uraik vannak, ne becsüljék le õket azért, mert testvérek, hanem annál szívesebben szolgáljanak nekik, mert hívõk és szeretettek, akik a jó cselekvésére törekszenek. Ezeket tanítsd és hirdesd!»

Ezekkel az igeversekkel egy új fejezet kezdõdik. A keresztyén életnek nemcsak a gyülekezeten belül kell megnyilvánulnia, hanem a gyülekezeten kívül is. Az igever-

A

Éjféli Kiáltás

2012 március

sek elmagyarázzák, hogy egy alkalmazott hûsége, szorgalma és alárendeltsége munkaadójával szemben, nem szûnt meg azáltal, hogy a munkavállaló keresztyén lett. Egy cég alkalmazottai tehát akkor sem egyenjogúak, ha munkaadójuk Krisztusban testvérük. Éppen akkor kellene mindent beleadniuk és magukat alávetni, hogy ezáltal még inkább bizonyságul szolgáljanak hitetlen munkatársaik számára és az Úr elõtt. Az õ lojális együttmûködésük, szorgalmuk és engedelmességük Jézus Krisztushoz való hûségüket kell tükrözze.

Ami a megváltást illeti, noha valóban nem létezik különbség szolga és úr között, csupán ami a rendet illeti (Gal 3,28).

Sajnos, vannak manapság olyan hívõ munkaadók, akiknek keresztyén munkatársaikkal több nehézségük akad, mint a világiakkal. Ez abból adódik, hogy ezek az alkalmazottak fõnökükre nem úgy tekintenek, mint fõnökre, hanem «csupán» mint testvérükre a Krisztusban, és így kevesebb tiszteletet is tanúsítanak iránta. Úgy vélik, hogy egyenjogúak, és mindenbe beleszólhatnak. Tudok olyan cégtulajdonosokról, akik már nem akarnak Jézusban hívõ munkatársakat alkalmazni, és hangsúlyozzák, hogy a világi munkatársakkal egyszerûbb az együttmûködés. Noha ennek éppen fordítva kellene lennie! (l. Ef 6,5-9; Kol 3,22-4,15; 1.Pt 2,18-21). ■

17

Bibliai prófécia – fontos vagy mellékes?

ALEXANDER SEIBEL

Az evangélium világviszonylatban tevékeny hirdetõje, az apologetikára és a próféciákra helyezve a hangsúlyt

éter 2. levelében egy «egykori» fogalmat találunk. A második fejezet 3. versében azt olvassuk, hogy az embereket «költött» beszédekkel félrevezetik. Az alapszövegben a plastos kifejezést találjuk, ami az Újszövetségben csak ezen a helyen fordul elõ. A szobrászatra, plasztikára emlékeztet, és ugyanaz a szó etimológiája is.

Napjainkban sok olyan tárgy, növény, virág vagy élelmiszer létezik, melyek megtévesztõen utá nozzá k a z er edet it . Eg yes k ira k atok ba n mûa nyag g y ümölcsök pompá zna k, melyek vonzóan csillognak. Arra csábítanak, hogy beleharapjunk, noha tudjuk, hogy nem ehetõek, csak a csalódásunkat növelik. Szellemi táplálék terén körülbelül ilyen az, amit a világ szektáin, fi lozófiáin és ideológiáin keresztül felkínálni tud. Az éhes lelkeket ezek nem elégítik ki, életet adó táplálék helyett emészthetetlen pótlékot kínálnak. Néha ez az egész halálossá is válik.

Annál inkább kifejezõbb az ellentét, amit Isten igazi Szava hordoz, és amelyrõl ugyanabban a levélben azt olvassuk, hogy «profetikus» (2.Pt 1,19).

Profetikus, ez azt jelenti, hogy élõ, ható, beteljesedõ, legyen szó ítéletrõl vagy kegyelemrõl. És a próféciáknak éppen ez a csodálatos megjelenési formája az, ami sok kételkedõt és szkeptikust meggyõzött, és az Úr Jézusban való élõ hitre vezetett.

Példá k profet ikus beteljesedésekre. Egy amerikai keresztyén

P

bizonyságot tett egy zsidó embernek a feltámadott Messiásról. Együtt tanulmányozták a Bibliát. Dániel próféciáiban olvasták, hogy a Messiás el fog jönni, és megölik, aztán következik be a Szentély lerombolása (Dán 9,26). Nos, a Templom, a Szentély már majdnem két évezred óta romokban áll. Tehát a Messiásnak még lerombolása elõtt el kellett jönnie. Noha a zsidó nép még mindig az eljövendõ Felkentet várja. Itt tehát valami nincs rendben.

Lassanként derengeni kezdett Ábrahám eme fiának, hogy a Templom lerombolása elõtt csak egyetlen Valaki lépett fel Messiásként – Akit el is vetettek, mint ahogy az többek között a Dániel próféciájában felismerhetõ: a Názáreti Jézust. Amikor az amerikai keresztyén aztán megmutatta neki Zakariás próféciáját, ahol arról van szó, hogy a zsidók az élõ Istenre fognak tekinteni, Akit õk átdöftek (Zak12,10), felismerte az õ igazi és élõ Megmentõjét. Átadta életét ennek a feltámadott Jézus Krisztusnak, és Tamással együtt vallotta: «én Uram, én Istenem!» És így számos esetet ismerünk olyan keresõ emberekrõl, akik a Biblia profetikus szavai által jutottak hitre, nem utolsó sorban e sorok írója is. Ateizmusa az Izrael népérõl szóló próféciák által dõlt meg.

Hogy mennyire aktuális és élõ a bibliai prófécia, például a 83. zsoltár is mutatja: «Istenem, ne maradj csendben, ne hallgass, és ne légy tétlen, Istenem! Hiszen háborognak ellenségeid, gyûlölõid fenn hordják fejüket.

Néped ellen titkon ármányt szõnek, tanácskoznak védenceid ellen. Jertek - mondják -, irtsuk ki e népet, ne is emlékezzenek többé Izráel nevére!›» (2-5. v). Noha körülbelül 3.000 éves, mégis úgy olvasható, mint a Heszbollah,

a Hamasz vagy Ahmadinedzsad eredeti hangja. Igen, el lehet képzelni, hogy Irán elnöke «csendes óráiban» a 83-as zsoltár fölött meditál.

A Biblia a maga profetikus töltetével egyedülálló. A világ egyetlen vallásos könyve sem tartalmaz olyan részletes próféciákat, mint a Biblia, legyen az a Korán, a Bhagavad Gita, az Edda, vagy bármely másik. A Biblia az egyetlen olyan könyv az emberiség össz történelmi tanúságtételében, amely a történelmet nem visszatekintve, hanem elõretekintve írja le. És ez abszolút egyedülálló.

Ha például az 5. Móz 28-at összehasonlítjuk Izráel népének fejlõdési folyamatával, el kell ismernünk, akkor is, ha csupán intellektuálisan becsületesek akarunk lenni, hogy ezt egy mindentudó Isten íratta, legalábbis olyan valaki, Aki a jövõt ismerte. Így e nép történelmének mindkét nagy katasztrófáját megjövendöli a Bibliának ez az átfogó profetikus fejezete. A 36. vers megjövendöli az elsõ elhurcoltatást, a 64. vers pedig a második nagy szétszóratást a népek közé a Föld egyik végétõl a Föld másik végéig. Figyelemreméltó az is, ahogyan a 36. vers, tehát az elsõ szétszóratás, még egy királyt is megemlít. És valóban, amikor Izráelt a babilóniai fogságba, egy idegen nép közé elhurcolták, mint ahogy az kifejezetten érthetõ, volt még egy királya: Cidkijjá, Jeruzsálem utolsó királya.

A második szétszóratásnál, a 64. versben, amely a világban szétszórt diaszpórát jelenti, már nem említ királyt. És úgy is volt, hogy Izrael Jeruzsálem lerombolása után, Kr. u. 70-ben szétszóratott a népek között. A zsidóknak már nem volt királyuk. A Názáreti Jézust, a zsidók igazi királyát, egy generációval azelõtt elvetették. Éjféli Kiáltás

2012 március

18

NÉZÕPONTBAN Isten az akkori sokvallású pogány világ elõtt éppen ezt a bizonyítékot mutatta be: «Mondjátok meg, mi lesz ezután, hadd tudjuk meg, istenek vagytok-e» (Ézs 41,23). Hogy Isten az egyedüli igaz Isten, onnan ismerhetõ fel, hogy Õ kinyilatkoztatja a jövendõt.

Einstein óta tudjuk, hogy tér és idõ egymástól nem független tényezõ, hanem egymásba szövõdve léteznek.

Egy térben mindenütt jelenvaló Alkotónak, és ez Isten meghatározása, idõben is mindenütt jelenvalónak kell lennie. És a Biblia írója éppen ezt a bizonyítékot tárja elénk. Isten megjövendölhet eseményeket, amelyek majd évezredek után teljesülnek be, az Õ számára idõbeli távolságuk nem jelent problémát, ugyanis az Úr elõtt egy nap annyi, mint ezer esztendõ, és ezer esztendõ annyi, mint egy nap (2.Pt 3,8).

Példák profetikus részletekre. Így például Dávid meglepõ részletességgel írja le a keresztre feszítést (Zsolt 22). Arról beszél, hogy a kezeket és a lábakat átlyukasztják (17. v), egy olyan korban, amikor a keresztre feszítést még nem is ismerték. Abban az idõben a zsidók kivégzési módja a megkövezés volt. Hogy Jézus lábát átlyukasztották, feketén, fehéren ott áll, nem az Újszövetségben, hanem az Ószövetségben.

Említsünk meg itt még egy esetet, amelynek éppen napjainkban van meglepõ aktualitása. A Jelenések könyvének 11. fejezete egy figyelemreméltó eseményt ábrázol. Isten két tanújáról beszél, akiket a fenevad, amely feljön az alvilágból, megöl (7. v). Azután holttestüket három és fél napig Jeruzsálem utcáin hagyják, és az egész világ örvendezik a két próféta halálán.

Ezt követõen újra életre kelnek (V 11).

Nos, a Biblia utolsó köny vének egyik kommentátora – aki a 19. század végén élt – feltette magának a kérdést, hogyan lehetséges, hogy egy eseményrõl, amely annyira rövid idõre korlátozódik, azonnal az egész világon tudomást szereznek.

Amikor Amerikát felfedezték, majdnem egy fél évbe telt, amíg azt az öreg kontinensen is megtudták. Amikor Abraham Lincolnt 1865-ben megölték, 10 nap telt el, amíg Európába is eljutott a híre. Idõközben már az USA-nak új elnöke volt. Éjféli Kiáltás

2012 március

Szó szerint az áll a Jelenések könyvében, hogy az egész világ látta. «A népek és törzsek, a nyelvek és nemzetek fiai látják az õ holttestüket három és fél napig, de nem engedik sírba tenni…»

(9. v).

Amikor a Jelenések könyvében ez a négy fogalom szerepel: népek, törzsek, nyelvek és nemzetek, akkor ez nem egy szûk csoportot jelent, hanem a Föld egész lakosságát. Az említett kommentátor arra a következtetésre jutott, hogy a telegráf (a 19. század végén õ ugyanis mást nem ismert) abban a távoli jövõben, amelyrõl a Jelenések könyve ír, lehetõvé teszi majd, hogy azt, ami csak pár napja történt, az egész világ szó szerint olvashassa és láthassa.

Egy ilyen kérdés bennünk már egyáltalán nem vetõdik fel. Ha valamilyen szenzáció vagy súlyos szerencsétlenség történik ezen a bolygón, akkor azt már az aznapi hírekben láthatjuk. Ám a Jelenések könyvét közel kétezer éve írták, amikor a globális kommunikáció ilyen technikai lehetõsége abszolút elképzelhetetlen volt. Hogy lehetséges mégis a leírás ily mértékû pontossága?

Ezt csak az élõ Isten tudja! Így lehetne példát példára sorolni, hogyan képes Valaki ilyen részleteket kinyilatkoztatni, eseményeket maradéktalanul áttekinteni, és a múltban, a jelenben és jövõben jelen lenni (tehát Isten). Így Isten az, Aki a Biblia valódi Szerzõje is.

Isteni bizonyíték? Ez természettudományi és fi zikai nézõpontból is egyértelmû bizonyíték egy transzcendentális intelligencia létezésére. A próféciákat nem lehet a fizikai világkép szerint valamiféle immanens összefüggésekkel megmagyarázni. Egyszerûen elképzelhetetlen, természettudományos szempontból, hogyan állhat kapcsolatban egy meglévõ modell (jelen) egy még nem létezõ rendszerrel (jövõ).

Itt minden okos értelmezési lehetõség, amely az eseményeket csak a látható világ törvényei szerint akarja meghatározni, visszavonhatatlanul véget ér.

Ha részletes próféciák léteznek, ez annak a bizonyítéka, hogy az egyedül igaz Isten szólott, Aki él, Aki legyõzte a halált, és Aki nem az emberek találmánya. És ez az igaz Isten vissza fog jönni, amint azt a próféták már õsidõk óta megjövendölték. Legyünk készen fogadására! ■

Új ág az Éjféli Kiáltás Misszióban JONATHAN MALGO Személyzeti vezetõ és elnökségi tag az Éjféli Kiáltás Missziónál

z Apostolok cselekedeteinek pünkösdrõl szóló részében arról olvasunk, hogy a föld minden nemzete közül nagy sokaság gyûlt össze, akik hallva az apostolokat, így kiáltottak fel: «… hallhatja õket mindegyikünk a maga anyanyelvén!» (ApCsel 2,8). A felsorolásban az arabok is ott vannak, és ezzel a témánál is vagyok: Nagy örömmel köszöntöm Elia Moriset feleségével, Ingeborg asszonnyal együtt az Éjféli Kiáltás Misszió csapatában. Elia Morise egyiptomi, és Németországban él. Munkáját az említett bibliaverssel írhatjuk le: «Beszélnek az Isten felséges dolgairól!» Ezt õ mindenekelõtt arab anyanyelvén teszi, de németül és angolul is. Az Új Reménység Rádió (www.rnh.de) arab nyelvû adásait már 2007 óta készítjük Eliaval a dübendorfi

A

Elia Morise felvétel közben az RNH stúdiójában

stúdiónkban. 2012. január elsején tettünk egy további lépést: Elia ekkor ugyanis teljes munkaidejû munkatársa lett az Éjféli Kiáltás Missziónak. Ez számunkra határaink kiterjesztését jelenti, ami már régóta szívügyünk: mégpedig, hogy Jézus Krisztus üzenetét az arab világba is eljuttassuk.

Határaink ily módon való kiszélesítése nekünk is, de Elia és Ingeborg Morise számára is fontos hitbeli lépést jelent.

Ezért nagyon hálásak vagyunk, ha ezt a kialakulóban lévõ arab részleget imáitokban hordozzátok. ■

19

ÉJFÉLI KIÁLTÁS INTERJÚ

«A keresztyének jövõje nagyon is ismert» Elia Morise felvázolja az Éjféli Kiáltás Misszióban végzendõ szolgálatát. Állandó munkatársként sokat leszel úton. Pontosan mi a feladatod?

Az a feladatom, hogy elérjem azokat az embereket Isten Szavával, akiknek erre ritkán adódik lehetõségük. Például: sok, iszlám háttérrel rendelkezõ barátomat, akik éhezik Isten szeretetét. Sokat hallottak a keresztyénségrõl, de sajnos téves információkat kaptak. Minden beszélgetés útközben nagy örömömre szolgál. Iszlám szemináriumokat tartok a különbözõ gyülekezetekben, és bibliaórákat a nemrég újjászületett testvéreknek.

Az egyik feladat, amit nagyon a szívemen hordok, hogy a nemrég újjászületett testvéreknek gyülekezetet találjak. Nagyon sokan hitre jutnak, de mivel nincs szellemi hátterük, saját gyülekezetük, elhidegülnek és hitükben megrendülnek.

Egy további nagyon fontos feladat, ami szintén a szívemen van, hogy az újonnan áttértek egy saját gyülekezetet alkossanak. Azt kívánom, használják ki annak esélyét, hogy Isten Szava körül összegyûljenek. Egy ilyen projekttel kezdtem Észak-Rajna-Westfália területén. Hessenben szintén összegyûlnek az újonnan megkeresztelkedett, iszlám háttérrel rendelkezõ testvérek, együtt ülnek, együtt esznek, együtt imádkoznak, és együtt olvassák a Szentírást.

Ezekben a körökben én vendégként vagyok jelen. Támogatni akarom õket, ha kérdéseik vannak. Az a célom, hogy ez a kapcsolat fennmaradjon.

Mindemellett egy új feladat terhe is nyomja a vállam: Szeretnék berendezni egy gyakorló központot azoknak a z emberek nek, akik mindennapi tevékenységük során evangelizációs munkát tudnak végezni. Ezt a gyakorló központot az Éjféli Kiáltás Misszió dübendorfi központjában szeretném létrehozni. Ott kellene például 10, maximum 20 tevékenykedõ személyt egy szeminárium keretében általam vagy más, erre specializálódott testvér

Elia Morise egy muszlimmal beszélget.

«Egy muszlim tiszteli Jézus Krisztust, mint személyt, mivel a Korán nagyon pozitívan beszél Jézusról.»

által oktatásban részesíteni. A téma a következõ: Hogyan érhetem el a muszlimokat tevékenységem során?

Amikor a fodrásznál voltam, az egyik fodrásznõ azt kérdezte tõlem: «Elia testvér, sok nõ jön ide hajat vágatni vagy festetni. És én nem találok kiindulási pontot. Hogyan kezdjem el az üzenet hirdetését?» Egy fogorvos ezt mondta: «Nekem nagy lehetõségeim vannak, mert az én pácienseim csendben ülnek a kezem alatt. Beszélhetek, de hiányoznak az ötletek. Hogyan adhatnám tovább az üzenetet pácienseimnek?»

Egy fiatal férfi elmondta, hogy van egy étterme Németországban, jönnek a vendégek, és néha kérdéseket tesznek fel a hittel kapcsolatban. Ekkor az az ötletem támadt, hogy összehozok egy fogorvost, egy tanárt, egy postást, egy taxisofõrt, stb. – mind újjászületett keresztyének–, és tartunk egy szemináriumot a következõ témával: Hogyan érhetem el az embereket, akik az én taximban utaznak, betérnek a vedéglõmbe, megjelennek a rendelõmben vagy a klinikámon, stb.? Így kellene az evangelizációs munkát elõrelendíteni testvérekkel, akik Svájcból, Németországból, Európa különbözõ helyeirõl jönnek, és azokkal az emberekkel is, akik a Közel-Keletrõl kapcsolódnak be. Mindenkinek hozzá kellene járulnia a költségekhez, hogy

ezt minél gyakrabban megtehessük. Az Úrnak legyen hála, itt Dübendorfban erre megvan a lehetõségünk; azonban egy vagy két évre elõre kell terveznünk a helyiségeket.

Sokat vagy úton a Közel-Keleten.

Hogyan reagálnak a muszlimok az üzenetedre?

Egy muszlim tiszteli Jézus Krisztust, mint személyt, mivel a Korán nagyon pozitívan beszél Jézusról. Egy muszlim tudja, hogy Jézus a szûz Máriától született, apa nélkül, testi kapcsolat nélkül.

Egy muszlim tudja, hogy létezik a Biblia.

Különben minden muszlim arra gondol, hogy a Bibliát meghamisították. És feladatomnak ez az egyik része: Elmagyarázom nekik Isten Szavát a mi normális körülményeink között, a mi mindennapi nyelvünkön, és amikor látom, hogy lelkesen reagálnak, azt mondom: «Kérem, ezek nem az én szavaim, ezek a Bibliában vannak, tessék, itt a Biblia.» Erre a muszlimok nagyon pozitíven reagálnak, nagyon udvariasan, még akkor is, ha nem fogadják el, amit mondok. Ez a mi jellemünkre és kultúránkra vezethetõ vissza.

Akkor is kedvesek és barátságosak, ha nem értenek egyet.

Hogyan jött létre a te missziós munkád Szudánban? Éjféli Kiáltás

2012 március

20

ÉJFÉLI KIÁLTÁS Szabad evangelizálóként beteg embereket kerestem fel egy egyiptomi missziós kórházban, és ott néhány páciens szudáni volt. E kapcsolat révén – «Honnan jössz?», «Hol laksz?» stb. – ezek az emberek azt kívánták, hogy egyszer látogassam meg õket Szudánban. Összegyûjtöttem néhány címet, nevet, stb. Imáimban a szívemen hordoztam azt a lehetõséget, hogy ezt az országot meglátogassam. Így 1983ban látogattam el elõször Szudánba. Ez az utazás bõvelkedett találkozásokban és az Úr jelenlétében. Ebbõl az idõbõl vannak nagyon jó muszlim barátaim az egész országban. És egy muszlim barátom küldött egy hivatalos meghívót a követségre és szerzett egy vízumot.

Milyen projekteket terveztél Szudánnal kapcsolatban?

Elsõsorban szeretnék bizonyos embereket támogatni, akik aktívak és tanulni akarnak. Szeretném például, hogy a gyülekezeteknek legyen orvosuk, gyógyszerészük és nevelõjük.

Ha ez a nég y személy jelen van a gyülekezetben, küldhetünk oda minden gond nélkül gyógyszereket. Az orvos megvizsgálhatja az embereket, a gyógyszerész kioszthatja a gyógyszereket, a tanár pedig taníthatja a gyülekezet gyermekeit. A nevelõ az óvodában lenne fontos. És ha ez mind megvalósulna minden gyülekezetben, nagyon jó volna. Dongolaban kezdtük az embereket segíteni. Az Úr felnyitotta a szemem néhány személlyel kapcsolatban, akik aktívak, és komolyan veszik tanulmányaikat.

A második dolog: az óvodák támogatása. Az emberek nagy többsége jövõ nélküli gyerek. Azért fontos, hogy olyan óvoda legyen, melynek tiszta helyiségei vannak, esetleg ventilátora is, jó padlója, és tiszta ivóvize. Azt is a szívemen hordozom, hogy mindenütt tiszta ivóvíz legyen.

Hogyan segíthetik az európai keresztyének a szudániakat? Õszintén meg kell monda nom: elsõsorban imádság által. Lehet ugyan pénzed, de különbözõ okok miatt valószínû, hogy ott azzal semmit sem tudsz elérni. De imádság által szabaddá válhat az út, és az Úr megáldja az adományokat. És az Úr segít, hogy az anyagiak összejöjjenek. Sokan talán úgy gondolkodnak: «Na, igen, hogy Éjféli Kiáltás

2012 március

Elia Morise Szudánban.

«Azt is a szívemen hordozom, hogy mindenütt tiszta ivóvíz legyen.»

segíthetünk? Küldünk pénzt.» Sokan tudnak pénzt adni, de kevesen kísérik adományukat imával. Ez a kettõ nagyon fontos: ima, adomány. Természetesen lehet imádkozni, de szükséges mellé az anyagi támogatás is. De anyagi támogatás imádság nélkül – azt hiszem, semmit nem segít. Ha valaki például egy adományt az Éjféli Kiáltás Missziónak elküld, kaphat egy adományigazolást, a pénzt pedig bizonyos célra gyûjtik, esetleg egy óvodának. Számos gyülekezet van Szudánban, és mindegyiknek szüksége van erre az óvodaprogramra, mindegyik igényel támogatást. Kéthárom fiatal emberre van szükségük, például két nõre és egy férfira, akik valóban tanulnak, és határidõn belül nagy segítségére lehetnek a gyülekezetnek.

Hogy látod a keresztyének jövõjét Egyiptomban a kormány megbuktatása és a változások után?

A keresztyének jövõje jól ismert, mindegy, hogy az egyes országokban milyen a helyzet. Tudjuk, hogy itt e földön vendégek vagyunk, és nagykövetek. Egyiptomban is egy bizonyos idõre vagyunk jelen Jézus Krisztus tanúiként. Én egyiptomi vagyok, de és is vendég vagyok ebben az országban. És ez azt jelenti, hogy a keresztyének, ill. a gyülekezet jövõje Isten kezében van. Természetesen változnak a kormányok, változnak a törvények és nagy a nyomás. De ezzel kapcsolatban meg szeretném jegyezni: Minél nagyobb a nyomás a kormány vagy az iszlám részérõl, annál több keresztyén jön össze imádkozni. 2011. november 11-én 60-70.000 keresztyén gyûlt össze egy gyülekezetben imádkozni. Ilyet még nem éltünk át. Minden átkeresztelke-

dett testvér együtt volt, hogy imádkozzék, és Jézus nevét dicsõítsék. Úgy van, ahogy a német közmondás mondja: «A szükség megtanít imádkozni.» Látom, ahogy ez alatt a szükség és nyomás alatt összegyûlnek a keresztyének. És azt is látom, hogy sajtolás nélkül nincs a termésnek leve. Egyiptomban van cukornádunk, és amikor cukornádlét akarunk inni, két hengerrel össze kell préselni a cukornádat; akkor aztán kifolyik a leve. Így hozza be az elnyomás Jézus Krisztus jó illatát a gyülekezetbe; a keresztyének szeretik egymást, együtt imádkoznak, imádkoznak az országért, aktívan dolgoznak az üzenetért, amíg az Úr eljön.

Van- még valami kiegészítenivaló, amit szívesen megosztanál Olvasóinkkal?

Igen, még akartam valamit mondani: Elkezdtem több könyvet is írni arabul, de kevés idõm volt rá. Most lassan eljött az ideje, hogy valamit megjelentessek.

Az Éjféli Kiáltás Missziónál is vannak csodálatos traktátusok és könyvek, amelyeket le szeretném arabra fordítani.

A gyakorlóközponttal kapcsolatban még el szeretném mondani, hogy a szemináriumokra délelõttönként kerül sor, délután pedig kimegyünk az utcára.

Megpróbálunk arabokat, muszlimokat elérni, akik útközben vannak. Aztán visszamegyünk és elvégezzük az utómunkálatokat. Megbeszéljük, milyen volt a nap, mik voltak a hibák, mit kell megtanulni. Aztán mindenki késõbb, a hétvégét követõen – a szemináriumok mindig hétvégeken lesznek – új tapasztalatokkal térhet haza. Így a Misszióból mindenhova küldhetünk ki evangelizálókat. R.M./E.M. ■

21

KÉRDÉSEK – VÁLASZOK én ezt az igeverset olvasom, arra gondolok, hogy azok, akik mi elõttünk a túlvilágra eltávoztak, figyelnek ránk és a tetteinkre itt e földön. De ami számomra problémát jelent, az a szégyenkezés, ez elõtt a sok (esetleges) szem elõtt. Ön mit gondol errõl?

Zsid 12,1 igeverssel kezdõdik az a logikus következtetés, ami a nagy ígéretekrõl és hithõsökrõl szóló elõzõ fejezetbõl vonható le (a 10,19tõl), ezt mutatják különösen az ilyen kötõszavak, mint a «mivel / ezért / emiatt / mert» (a különbözõ bibliafordítások szerint).

A «nagy felleg» kifejezés nem valóságos felleget jelent. A görög nephos szó sokkal inkább egy összefüggõ nagy felhõtakarót jelent, amely az egész látható eget betakarja. Nephos az akkori nyelvhasználatban csupán költõi kifejezés volt egy átláthatatlan nagy tömeg jelölésére.

A «bizonyságtevõk» megnevezésére használt görög szó, a martys, abban az idõben a szerzõdéskötésekkel és a bírósági tárgyalásokkal összefüggésben volt használatos. Olyan emberekrõl van szó, akik saját tapasztalatukból kiindulva tanúsítják, amit láttak, hallottak vagy átéltek – itt, a mi szövegösszefüggésünkben különösen olyanokról, akik arról tanúskodnak, hogy az õ esetükben vagy általuk hogyan váltotta be Isten ígéreteit. Egyeseket közülük bizonyságtételük miatt megöltek, és ezért mártíroknak nevezték õket. Martys nem szemlélõdõt, vagy olyan személyt jelent, aki valamit megfigyel. Éppen fordítva: Nem a 11. fejezet hithõsei figyelik a mi hitharcunkat, hanem mi figyeljük az övékét!

Az Ön aggodalma, hogy az elhunyt szentek az Ön mindennapjainak részesei, ezért alaptalan. Az ilyen félelmek egyrészt a mi magatartásunkkal kapcsolatosak, másrészt azonban közük van az emberektõl való félelemhez is. Ellenben félnünk attól kellene, Akinek valóban van betekintése a mi legrejtettebb gondolatainkba is (Zsolt 139,2), Akinek tekintete elõtt minden nyilvánvaló (Hós 7,2). Ezért kell naponta megszívlelnünk a 2. Kor 7,1 figyelmeztetését: «Mivel tehát ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, és Isten félelmében tegyük teljessé a mi megszentelõdésünket!» F.P. ■

A

Válás és újraházasodás?

Mindkét házastárs hívõ, de idõvel az egyik új partnert talál és eltûnik. Az elhagyott házastárs frusztrált, aztán õ is talál új partnert.

A válás és az újraházasodás lehetséges ebben az esetben? És mi történik akkor, ha egy házasságban az egyik házastárs megtér? Emiatt a másik el akar válni. Hogyan kell viselkednie a hívõ házastársnak? férfinek és a nõnek Isten teremtõ mûvében eredetileg az a rendeltetése, hogy a házasság kötelékében együtt éljen (Mt 19,4-6). Egyetlen újraházasodás sem megengedett a válás után,– kivéve a házasságtörés vagy fajtalanság esetét. Ez azt jelenti, hogy egy ember, aki egy akármilyen tetszés szerinti okból – amint az a zsidóknál régen szokás volt (Mt 19,3) – elválik, és egyszerûen valaki mással köt házasságot, az házasságtörést követ el, mert az elõzõ még mindig érvényben van. A válás és újraházasodás «normális» körülmények között nem lehetséges: «Mondom nektek, hogy aki elbocsátja feleségét - a paráznaság esetét kivéve -, és mást vesz feleségül, az házasságtörõ; aki elbocsátott asszonyt vesz feleségül, az házasságtörést követ el» (Mt 19,9; vö.

Mt 5,31-32; Lk 16,18).

Csak a perverz szexuális erkölcstelenség és az ahhoz való tartós ragaszkodás esetén, bûnbánatra való hajlandóság nélkül (fajtalanság, szajhaság, házasságtörés – gr.: porneia), lehetséges a válás és az újraházasodás, és csak ebben az esetben nem házasságtörés az újraházasodás (vö. Jer 3,8). Az 1. Kor 7 szerint még további alapelvek is sorolhatók ide:

A

1. A hívõ házaspárok ne váljanak el, de ha már elváltak, ne házasodjanak újra, hanem maradjanak egyedül vagy béküljenek ki (1.Kor 7,10-11.27.39).

2. Ha egy Krisztusban hívõ nõnek vagy egy Krisztusban hívõ férfinek hitetlen házastársa van, akkor együtt szabad/kell maradniuk. Ha azonban a hitetlen társ el akar válni, megengedett. A testvér vagy a testvérnõ ilyen esetekben nem kötött a házassághoz, így a válás után szabaddá válik és újraházasodhat (1.Kor 7,12-16). Mivelhogy normális esetben egy házasság kötelezõ érvényû és az is marad (V 10-11), ez a kijelentés: «nincs szolgaság alá vetve a hívõ férj vagy a hívõ feleség az ilyen esetekben» (V 15), csak azt jelentheti, hogy újra szabaddá válik, megházasodhat, különben ellenkezõ esetben a régi kötelék érvényes lenne. Összefoglalva az evangélium említett szövegrészei és a Korinthusi levél a következõket jelentik ki: – Egyetlen könnyelmû válás sem megengedett, amely nem valamelyik házastárs durva magatartása, házasságtörése miatt következik be.

– Ha a válás mégis megtörtént, egyedül kell maradni, vagy ki kell békülni.

A válás és az újraházasodás akkor lehetséges, ha: – Durva szexuális kihágásról van szó, mint amilyen a partner házasságtörése.

– A hitetlen házastárs elválik.

– A házastárs meghal. N.L. ■

A bizonyságtevõknek nagy fellege figyel bennünket?

Meg tudná-e Ön ezt a bibliaverset nekünk magyarázni: «… mi is, akiket a bizonyságtevõknek akkora fellege vesz körül …» (Zsid 12,1)? Bátorkodom Önökkel megosztani gondolataimat, amelyek a lelkipásztor és mások véleményétõl is eltérnek. Ha

Éjféli Kiáltás

2012 március

22

ELÕZETES

RAJTAD CSAK JÉZUS SEGÍTHET A következõ szám 2012. 04. 10. után jelenik meg többek között e témával*:

«Az égõáldozati oltár és Isten Báránya» *A változtatás joga fenntartva!

IMPRESSZUM Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (00-36-1) 236-08-96 Fax: 786-2641 E-mail: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu In memoriam: Wim Malgo, alapító Megjelenik: angol, francia, holland, olasz, koreai, portugál, román, spanyol, német, cseh és magyar nyelven.

Szövegszerkesztõ: Conno Malgo Fordította: Dálnoki László, Miklós Margit Tördelés: ÉKM Képszerkesztõ: Elishevah Malgo Kiadja: Éjféli Kiáltás Misszió, Budapest Az újság ára: 350,-Ft Éves elõfizetés díja: 4200,-Ft A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad! Határon túli országokba postaköltséggel 37 EUR Tengerentúli országokba 40 EUR Forint számlaszám: 10918001-00000040-71680019 UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

EURO számlaszám: 10918001-00000040-71680002 UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

Kiadásért felel: a Misszió elnöke Lelkigondozói kérdésekben írjon a fenti címünkre.

Beth-Shalom izraeli utazás: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (00-36-1) 35-00-343 E-Mail: ejfel@t-online.hu

HÍREK IZRAELBÕL 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: +361 236 08 96 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu, www.hirekizraelbol.hu In memoriam Wim Malgo Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2.

Kiadásért felel: a Misszió elnöke Fordította Dálnoki László, Miklós Margit Kép és szövegszerkesztés: Dálnoki László, Bakai Attila, Kis Roland Kérjük kedves Olvasónkat, amennyiben támogatni szeretné a Hírek Izraelbõl munkáját, vagy egyéb Izraelben végzett más szolgálatot, adományát a következõ számlaszámra küldje el (adja meg nevét, címét és hogy mi célból): MKB 10300002-20510628-00003285 UniCredit Bank 10918001-00000040-71680019 A Hírek Izraelbõl folyóirat teljes terjedelmében megtekinthetõ az interneten: www.hirekizraelbol.hu Nyomda: Éjféli Kiáltás Európa-Nyomda, 1135 Budapest, Palóc u. 2 ISSN: 0866-0425

Minden vasárnap 17.00 órakor missziós istentiszteletet és minden kedden 17.30 órakor bibliaórát tartunk Szeretettel várunk mindenkit.

1135 Budapest, Palóc u. 2.; Tel.: (1) 2360896

Figyelem!

Missziónk minden nap 9.30-tól 17 óráig fogad telefonhívásokat.

Éjféli Kiáltás

2012 március

Kalapácsütések Súlyos kalapácsütések hatolnak át a csenden. Kalapácsütések, amelyek az Úr Jézus kezébe, lábába rozsdás szegeket vernek. Kalapácsütések, melyek Isten Fiát érik. Kalapácsütések, amelyek inait szétszaggatják, és kimondhatatlan fájdalmakat okoznak Neki. Kalapácsütések, amelyeket tulajdonképpen te és én érdemelnénk.

Kalapácsütések a mi gonoszságunk és vétkeink miatt. De ezek az Úr Jézust, Isten Bárányát feszítik a keresztre. Kalapácsütésrõl kalapácsütésre tárta elénk maga Isten problémánkat. Ez a mi bûneink és elveszettségünk problémája. Ahelyett azonban, hogy ezeket a kalapácsütéseket mi kapnánk, Õ vette saját Magára. Ezek a kalapácsütések azt mondják neked: «Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz õbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen!» (Jn 3,16).

Ezek a kalapácsütések azok, amelyek Jézust a kereszthez szögezték, és ezáltal Istentõl messze került, olyannyira, hogy így kiáltott fel: «Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?» (Mt 27,46).

Hallod szívedben a kalapácsütéseket? Isten hozzád szól. Azt akarja neked mondani: Békülj meg Õvele.

Hozd rendbe életed Istennel.

Kalapácsütés kalapácsütésre.

Kérlelhetetlen és kemény. Irgalom és részvét nélkül. Kalapácsütések, amelyek azt mondják: Itt van valaki, Jézus Krisztus, Aki érted fizet. Õ az, Akirõl a Biblia mondja: «Mert azt, aki nem ismert bûnt, bûnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk õbenne» (2.Kor 5,21). Kalapácsütések, amelyek azt mondják neked: Jézus Magára vette a te bûneidet is! «Íme, az Isten Báránya, aki hordozza a világ bûnét!» (Jn 1,29).

Mialatt a kalapács csikorogva lecsap, Isten hozzád kiált: Jézus azért jött el, hogy bûneidet elvegye (1.Jn 3,5)! Kalapácsütés kalapácsütésre.

Mialatt Isten érted szenved, Õ hozzád kiált: «Ha megvalljuk bûneinket, hû és igaz õ: megbocsátja bûneinket, és megtisztít minket minden gonosz-

ságtól» (1.Jn 1,9). Mialatt hóhérsegéd lendíti a kalapácsot, Isten hozzád kiált: «Jöjjetek, szálljunk vitába! - mondja az ÚR. Ha vétkeitek skarlátpirosak is, hófehérekké válhattok, ha vörösek is, mint a bíbor, fehérekké lehettek, mint a gyapjú» (Ézs 1,18).

Isten téged kérdez személyesen: Át akarsz-e Nekem valamit adni?

Neked olyan mindegy az, ami a kereszten történt? Olyan kevéssé érintett meg? Igen, téged hidegen hagy, hogy Isten életét adta érted? Kalapácsütés kalapácsütésre! Istennek életéért cserébe egyetlen kívánsága van! Azt szeretné, hogy te megmentett légy. Azt szeretné, hogy Vele legyél a mennyben. És ezekkel a kalapácsütésekkel azt mondja neked: «Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére» (1.Tim 2,4). A kalapácsütések ezt mondják hangosan: Békülj meg Istennel! (2.Kor 5,20).

Megbékéltél Istennel? Megbocsáttattak bûneid? Isten már a te Atyád is, a te barátod is? Ha nem, akkor most ereszkedj térdre. Valld be Jézus Krisztusnak bûneidet. Kérd az Õ bocsánatát, és azt, hogy költözzön a szívedbe és az életedbe.

Akkor biztos lehetsz benne, hogy bûneid megbocsáttattak.

A kereszt kalapácsütései a te javadat is szolgálják. Jézus vére teérted is kifolyt. Igen, köszönd meg az Úr Jézusnak, hogy életét és vérét adta érted, és akkor megtapasztalod, amit a Biblia mond: «Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az õ nevében!» (Jn 1,12).

Megértetted a kereszt kalapácsütéseit? Az örökkévalóságon át hangzanak, remélem, a te szívedben is!

Igen, még egyszer szeretnélek kérni: Még ma békélj meg Istennel! Mert most, ebben a pillanatban mondja a Biblia: «Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja!» (2.Kor 6,2). Most válaszolj Isten hívó szavára! S.R. ■

HÍREK IZRAELBŐL Kedves Izrael-Barátok «Egy az iráni nukleáris berendezések ellen izraeli támadás olyan lenne az ajatollah-rezsim számára, mint egy ajándék az égbõl.» Ezt mondta egy iráni ellenzéki, aki ma az USA-ban él, és elõször látogatta meg Izraelt. Mivel ez által, véleménye szerint, az iszlám köztársasággal és vezetésével szembeni ellenállás örökre el lenne hallgattatva. Egy izraeli támadás áldozatának szerepében, az õ érvelése szerint, biztos lenne az Iránnal való együttérzés világszerte. A rezsim még saját népe elismerését is learathatná, amelyet a 2009-es választásokon elveszített, amikor a választási csalás elleni tiltakozásokat erõszakkal elfojtotta. Az iráni rezsim paranoid módon Izraelnek és az állítólagos zsidó világ-összeesküvésnek rótta fel minden problémáját és nehézségét.

Ezért lenne egy izraeli bombatámadás a legjobbkor jött «bizonyíték» erre az elméletre, és az ellenzéket is elhallgattatná Iránban.

Az idézett ellenzéki ezért sokkal hatásosabbnak tart egy Irán elleni nemzetközi bojkottot, mert ezáltal a rezsim elveszti a hatalma fenntartásához szükséges pénzügyi alapokat.

Hasonló következtetésre jutott Barry Rubin izraeli riporter is az izraeli újság, a Jerusalem Post hasábjain megjelent cikkében, melynek címe: «Izrael nem fogja Iránt megtámadni, szokjanak hozzá ehhez a gondolathoz.» Legyenek mást hangoztató sajtójelentések, folytatta Rubin, vagy magától, az izraeli vezetéstõl származó olyan hangok, amelyek ennek épp az ellenkezõjét mondják. «És miért nem?», kérdezi, és õ maga felel rá: «Mert Izrael számára ez a legjobb és valójában az egyetlen lehetõség a nyugati államokra nyomást gyakorolni, hogy azok komolyan lépjenek fel gazdasági ás diplomáciai szankciókkal Irán ellen.»

Rubin felteszi továbbá a költõi kérdést: «Ha most Izrael lebombázná az iráni nukleáris berendezéseket, vajon ez azt jelentené, hogy a jövõben nem lenne Irán birtokában atomfegyver?» Õ határozottan tagadja: «Éppen ellenkezõleg, legfeljebb talán egy évet késleltetné a dolgot. … Irán egy ilyen csapás által valóságos okot kapna arra, hogy a jövõben atomfegyvert vessen be, és elnyerné sok ország támogatását is.» Az egész világ és vele együtt az USA is, folytatta a riporter, egy izraeli bevetés ellen döntene. Ezenkívül egy ilyen bevetés még sokkal súlyosabbá tenné Izrael nemzetközi elszigeteltségét, mint amennyire már amúgy is az.

Barry Rubin a továbbiakban azt a kérdést teszi fel, hogy egy izraeli támadásnak lehetnee egyáltalán sikere, és felsorolja mindazt a nehézséget, amelyet egy ilyen bevetés jelent.

A végkövetkeztetése ez: A támadás abszurd ötlet lenne. Egy sokat emlegetett és erõs érv az Irán elleni csapás mellett az iráni vezetés irracionális cselekedetei lennének. Egy Izrael elleni nukleáris csapás érdekében ez a vezetés vélhetõen arra is kész, hogy saját polgárai millióinak életét kockára tegye egy izraeli megtorló támadás esetén.

Noha ez a forgatókönyv nem teljesen kizárható, mégis nagyon valószínûtlennek tûnik.

Látva a felforgató és forradalmi terrorszervezetek ez irányú támogatását, a teheráni rezsim mégis inkább arra törekszik, hogy a nukleáris fegyverek hozzájutásával érje el saját megtámadhatatlanságát. Számításba kell venni azt a tényt is, hogy sok minden, amit a teheráni vezetés mond, puszta demagógia, amely arra szolgál, hogy a nép támogatását elnyerje, és a tömegek figyelmét saját tehetetlenségérõl, gazdasági kudarcairól elterelje.

Befejezésül ezt írja Barry Rubin: «Mindegy, hogy reménykednek-e vagy félnek egy Irán elleni izraeli csapástól, az nem fog bekövetkezni.»

Az arab országokban, különösen pedig Szíriában végbemenõ aktuális történések azt mutatják, hogy az arab tömegek már nem fogadják el minden fenntartás nélkül vezetõik azon érveit, hogy minden nyomorúságuk okozója Izrael és a zsidó nép. És kezdenek leigázóik és elnyomóik ellen lázadozni. A nagy kérdés, amelyre még senki nem felelt, az: Jobbak lesznek-e az ezután következõ kormányok? És mit jelent mindez Izrael számára?

Egy biztos, Izraelnek most jobban, mint bármikor, résen kell lennie.

Abban a vigasztaló tudatban, hogy Izrael Õrizõje soha nem alszik, és nem is szunnyad, szívélyes Shalommal köszöntelek benneteket.

Fredi Winkler

BETH-SHALOM

23

Rövid jelentések • Izrael számára a 2011. év erõsödõ terrorral végzõdött: 81 eset decemberben (novemberben 44). Jeruzsálemben és környékén 24 terrorcselekményt regisztráltak, az elõzõ hónapban hetet. A Gázai-övezet határán az esetek száma 11-rõl 20ra emelkedett. Ciszjordániában 26 terrorista motivációjú, erõszakos cselekmény történt.

• 1995ben a nõk kiharcolták, hogy bejussanak az Izraeli hadsereg utolsó, férfiak által uralt védõbástyájába: Azóta évente nõk is végeznek a vadászpilóták kiképzésén. 2011-ben a 168 kiképzett vadászpilóta között elõször volt öt nõ is.

• Egy izraeli diákokból álló csoport is ott volt a világ különbözõ részérõl származó 20 team között, amelyek résztvevõi lesznek a Kínában 2013ban megrendezésre kerülõ «Solar Decathlon» elnevezésû öko-építészeti versenyen. Õk egy olyan ház építését tervezik, amely több energiát termel, mint amennyit felhasznál.

• Izrael államügyészsége úgy határozott, hogy a volt miniszterelnököt, Olmertet 17 másik személlyel együtt, köztük az egykori jeruzsálemi fõpolgármesterrel, Lupolianiskival, korrupció miatt vád alá helyezi.

• Tel Avivban vagy Jeruzsálemben élni drágább, mint New Yorkban, amint az egy nemzetközi összehasonlításból kiderül. Tel Aviv és Jeruzsálem ezen a világot átfogó listán a 32. és 36. helyet foglalják el, miközben New York csak a 46.

• Az izraeli összlakosság 28 százaléka 14 év alatti. Ezzel Izrael a nyugati országok között a «legfiatalabbnak» számít, amelyeknél a gyermekkorúak aránya a legjobb esetben is csupán 17 százalék.

• Az Allenby híd a leginkább használt átjáró Izrael és Jordánia között.

2011-ben 1,2 millió átlépést regisztráltak. 580.000 utazó haladt rajta át Ciszjordánia felé és több mint 630.000 Jordánia irányába.

• Egy a Tel Aviv Egyetemen tanuló testvérpár nyerte az «Egyetemi Vita-világbajnokságot» az angol, mint második nyelv kategóriában. A Fü-

24 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

•

•

•

•

•

•

•

•

•

löp-szigeteki Manilában a holland, a malajziai és a német csapatot utasították maguk mögé.

A Knesszet elfogadott egy törvényt, amely szerint a terroristák kegyelmi kérvényének elfogadását érvényteleníti, amennyiben azok késõbb újra terrorista aktivitásba kezdenek.

Izrael segítséget nyújt Chilének egyik kedvelt természetvédelmi területének erdõsítéséhez, ahol izraeli hátizsákos turisták okoztak hatalmas erdõtüzet.

Az izraeli Gilboa körzet és Dzsenin palesztin város vezetése nemrég egy közös környezeti parkot kezdett üzemeltetni, amelynek keretében új életre keltik a Kishon folyót.

2012-ben Izraelben is megszûnik a 60 és 100 Wattos villanyégõk forgalmazása. Azon üzletek, amelyek ennek ellenére ilyen termékeket árusítanak, 200 eurós büntetéssel számolhatnak.

2011-ben Izrael déli részét 680, a Gázai-övezetbõl kilõtt rakéta érte el, köztük 80 Grad-rakéta.

Mivel 2011 végén a lövöldözés felerõsödött, Izrael az ENSZ-nél tett panaszt – ami nem elõször történt meg.

A 2009 óta tartó anyagi ösztönzések ellenére 2011-ben kevesebb izraeli tért vissza az országba.

2009-ben kereken 12.000, 2011ben már csak 8.500 telepedtek vissza. A fiatal tudósokat mindenekelõtt adókönnyítésekkel szeretnék visszatérésre ösztönözni.

A nyári tüntetéssorozatokra adott reakciójaként az izraeli kormány elhatározta, hogy az oktatási és képzési költségvetést drasztikusan megemeli, ami által Izraelben a továbbiakban ingyenes képzést biztosít a harmadik életévtõl.

Jeruzsálem botanikus kertjében, ahol több mint 10.000 a világ minden tájáról származó növényben gyönyörködhet a látogató, már ötödik éve, hogy zsidó és arab fiatalok sikeresen végzik együtt a botanikai szemináriumot.

Ismét egy izraeli újságíró nyergel át a politikára. Yair Lapid, a második TV csatorna péntek esti híradójának mûsorvezetõje 2008-ban elhunyt apját követi a

Hírek Izraelbõl

2012 március

•

•

•

•

•

•

•

politikusi pályán. Tommy Lapid többször is volt miniszterként hivatalban.

24 órával azután, hogy Yair Lapid bejelentette, politikával akar foglalkozni Noam Shalit, az öt évig a Gázai-övezetben fogvatartott Gilad apja, állt elõ hasonlóval. Õ a Munkapárt egyik listás helyezésére pályázik a Knesszet-választásokon.

Januárban a biztonsági erõk egy terrorcselekményt akadályoztak meg Izraelben. A Jenin melletti határátkelõnél több palesztint fogtak el, akiknél 11 csõbombát és többek között pisztolyokat, valamint a hozzájuk való muníciót találtak. Csak néhány nap elteltével bukkantak újabb csõbombákra.

Az ortodox karácsonyt zavarta meg egy gyilkosság a keresztyén Jaffa közösségben. Az ortodox jótékonysági egyesület elnökét, Gabi Kadist a nyílt utcán szúrták le. A tettes Mikulásnak volt öltözve. A rendõrség egy ingatlan üzleti vitáját sejti a háttérben.

Az izraeli parlament a «Kiemelkedõ teljesítmények díjával» tisztelte meg a Shalem Alapítványt, mivel az 2006 óta tevékenykedik a szellemi fogyatékkal élõ emberek foglalkoztatásának érdekében. A Knesszetben is dolgozik 15 alkalmazott, akik képességeiknek megfelelõ feladatot látnak el.

Az izraeli külügyminisztérium Yaacov Hadas-Handelsmant nevezte ki Németországba új izraeli nagykövetnek, aki többek között az EU-nál és a NATO-nál is betöltötte ezt a hivatalt. Az 1957-ben született, három fiúgyermekes apa közel-keleti tanulmányokat folytatott, beszél héberül, angolul, németül, arabul és törökül, 1983 óta van diplomáciai szolgálatban.

2011-ben Izraelt 3,4 millió turista látogatta meg. Habár ez kevesebb, mint a 2010-es adat, ez az ágazat mégis két százalékkal magasabb forgalmat realizálhatott. 2,8 millió turista egy vagy több éjszakát töltött Izraelben. 234.000 látogató vette igénybe a hajókirándulások kínálta lehetõségeket.

A iszlámról a keresztyénségbe áttért 38 éves Umar Mulinde Ugandából származó lelkipász-

•

•

•

•

•

•

•

tort szenteste egy Izraelrõl szóló elõadása közben fanatikus muszlimok savval támadták meg. Izrael eleget tett a sétült lelkész kérésének, hogy a Tel Avív melletti Tel Hashomerban lévõ Sheba Kórházban kezeljék.

Az izraeli külügyminisztérium megbízásából és egy alapítvány támogatásával izraeli orvosok Nepálban, Mianmarban, Üzbegisztánban, Tadzsikisztánban, Kambodzsában, Etiópiában és a Maldív-szigeteken végeztek szemmûtéteket. Összesen 2.000 emberen segítettek.

A Rehovotban mûködõ Weizmann Intézet és a jó nevû német MaxPlanck társaság közös kutatóintézetet hozott létre, ahol tudósok a régészetnek és az antropológiának szentelik kutatásaikat.

Nemrég újra lefordították a Grimm Testvérek néhány meséjét héber nyelvre. Izraelben is Grimm-meséken nõnek fel a gyerekek, noha most elõször kapták vissza eredeti költõi nyelvezetüket héberül.

2011-ben nõtt az izraeli bruttó hazai termelés. 4,8 százalék növekedést regisztráltak. Az euró válsága ellenére az izraeli Nemzeti Bank szakértõi úgy vélik, hogy 2012-ben további növekedés várható.

Gilad Shalit segítõihez intézett videó-üzenete után, köszönõlevelet írt Angela Merkel, szövetségi kancellárnak, amelyben mindenekelõtt Németország közvetítõi fáradozásait méltatta. Úgyszintén köszönetét fejezte ki Sarkozy francia elnöknek is.

2011 Izrael munkaerõ piacának rekordéve volt, mivel 20 éve nem volt ilyen alacsony a munkanélküliségi ráta. 2011 nyarán 6 százalék volt, õszre tovább csökkent 5 százalékra.

Izrael Nemzeti Bankja megerõsítette: Sok mindenért többet kell Izraelben fizetni, mint más OECD tagállamban. A kenyér Izraelben átlagosan 17 %-kal drágább, a hús 28 %-kal, a tejtermékek 44 %-kal, csak a gyümölcs és a zöldség olcsóbb. A ruhanemû 7, a szállodák 30, az elektromos berendezések 42 és az autók akár 70 százalékkal drágábbak. AN ■

25 VENDÉGKOMMENTÁR

Abbasz a békefolyamat végére készül Az izraeli arab, Khaled Abu Toameh, újságíróként tevékenykedik többek között a Jerusalem Postnál és az amerikai News and World Report újságnál. Az itt következõ kommentár az õ borotvaéles meglátását tükrözi, és olyan dolgokat foglal szavakba, amelyeket a nyugati világ nem szívesen hall meg.

Egy kommentárban, amely az Audiatur online hasábjain jelent meg, Abu Toameh azt a véleményét fejtette ki, hogy a Palesztin Autonómiahatóság (PA) elnöke, Mahmud Abbasz, a békefolyamat hivatalos halála utáni napra készül. Ezt arra alapozza, hogy jelenleg Abbasz három féllel tárgyal párhuzamosan (Izrael, a Hamasz és a nemzetközi közösség). Ez az eljárás Abbasznak azon stratégiáján alapszik, hogy «minden irányba lövöldözni abban a reményben, hogy közben annyi madarat talál el, amennyit csak lehetséges». Abu Toameh ezt írja: «Különben ez a stratégia eddig nem sok hasznot hajtott. A Hamasszal folytatott tárgyalásoknak egy közös palesztin stratégiát kellett volna eredményezniük arra az idõre, amikor a békefolyamat Izraellel zátonyra fut. Abbasz azt remélte, hogy a Hamasz támogatni fogja az Izrael el-

leni erõszakmentes intifáda tervét, amelyet a nemzetközi közösség is fedezni fog.»

Továbbá Abu Toameh azt állítja, hogy Abbasz Izrael elleni gazdasági és politikai szankciókban reménykedik, melyek által saját törekvéseit jobban tudja érvényesíteni. Ide tartozna az is, hogy a PA kívánatosnak tart egy «arab tavaszt» Ciszjordániában és a Gázai-övezetben is, amely Izrael ellen irányulna. Egyúttal úgy véli: «Abbasz nem akar Izrael elleni öngyilkos merényleteket és más terrortámadásokat látni: Õ abban hisz, hogy ezek nem kifizetõdõek, és a palesztinoknak nem segítenek céljaik elérésében, és különösen nem segítik egy független palesztin állam megalapítását Kelet-Jeruzsálemmel fõvárosaként, és nem támogatják a menekültek ‹visszatérési jogát› eredeti házaikba Izraelen belül.» Ennek a szempontnak, Abu Toameh sze-

rint, Abbasz eddig csupán néhány Hamasz vezetõt tudott megnyerni, akik Szíriában élnek. A Gázai övezetben élõ Hamasz-vezetõréteg ugyanis kitartóan ellenzi az erõszakmentes intifádát, mivel továbbra is «az Izrael elleni fegyveres harcot támogatja».

Ezen túl Abu Toameh kitér az izraeliek és a palesztinok között folyó tárgyalásokra Jordániában, melyekrõl a palesztin oldal már nyíltan kijelentette, hogy õket erre a Jordániából jövõ nyomás, az USA és egyes európai országok kényszerítették. Magának, Abu Toamehnek is az a benyomása, hogy ezek a tárgyalások «sehova sem vezetnek».

Mialatt Abbasz makacsul ragaszkodik saját átfogó törekvéseihez, addig a PA hivatalnokai kifogásolják az «izraeli hajthatatlanságot», amely végül ezt a tárgyalást szerintük kudarcra ítéli.

Ezért Abu Toameh ezeket a következtetéseket vonja le: «A szakadék Izrael és a palesztinok között ugyanolyan mély marad, mint volt, és ezért még az illúziója sem látszik annak, hogy a békefolyamatot újra lehetne indítani. Mindkét fél azt is tudja, hogy az Obama-kormány hónapokkal az amerikai elnökválasztás elõtt, alig tehet valamit. Amíg Abbasz Izraellel és a Hamasszal külön tárgyal, közben azon fáradozik, hogy a nemzetközi közösség Izraelnek egy egyoldalú megoldást kínáljon fel. Abbasz továbbá azzal fenyeget, hogy törekvéseit az egyoldalú palesztin ENSZ-tagságra mindenképpen folytatni fogja.» ■ Forrás: Audiatur online/Feldolgozta AN

Jelenleg Abbasz három féllel tárgyal párhuzamosan (Izrael, a Hamasz és a nemzetközi közösség). Ez az eljárás Abbasznak azon stratégiáján alapszik, hogy «minden irányba lövöldözni abban a reményben, hogy közben annyi madarat talál el, amennyit csak lehetséges».

Hírek Izraelbõl

2012 március

26 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL MODERN HADVISELÉS

Arab és izraeli hackerek szemtõl-szemben A hír úgy robbant be Izraelbe, mint egy bomba: Izraeliek tízezreinek bankkártya-adatait tették fel a világhálóra. Amikor kiderült, hogy nem valami kínos biztonsági résrõl van szó, hanem az incidensért az arab hackerek a felelõsök, mûködésbe léptek az izraeli hackerek is.

Néhány napig tartott, amíg az elsõ izgalmak elcsitultak. A bankkártya-cégek megerõsítették telefonközpontjaik személyzetét, hogy az ügyfelek minden hívását feldolgozhassák. Minden elbizonytalanodott telefonálónak kártérítést ígértek a visszaélések esetére. Egyúttal hangsúlyozták, hogy kézben tartják az ügyet. De amikor egy szaúdi hacker szinte naponta izraeliek további bankkártya-adatait tette fel a hálóra, már veszítettek higgadtságukból.

Az OxOmar fedõnevû férfi szaúdinak adta ki magát. Más feltételezések szerint õ lenne a 19 éves, Mexikóban tanuló Omar Habib nevû férfi az Egyesült Arab Emirátusokból. Egy hangos üzenetben azt közölte, hogy megkaparintotta egyes izraeli cégek ügyfél-listáinak rosszul biztosított adatait.

Azzal fenyegetõzött, hogy ez csak a kezdet. És valóban az OxOmar által elindított Izrael elleni digitális támadásnak további gyors következményei lettek. Amíg a bankkártya-tulajdonosok a telefonöszszeköttetésre vártak, addig az izraeli tõzsde, az EL AL légitársaság és más neves izraeli cég honlapja nem volt elérhetõ. Két héttel a kiberháború kezdete után olyan Hírek Izraelbõl

2012 március

internetportálok is érintettek lettek, mint a Haaretz és Ynet. OxOmar és hacker barátai, egy csoport, amely a «Rémálom-csoport» néven mutatkozott be, noha nem tudtak behatolni a biztonsági szintekre, a honlapokat mégis tönkretették. Beigazolódni látszik, amit OxOmar üzenetében meghirdetett: «Minden elképzelhetõ módon ártani akarok Izraelnek. (...) Képzeljetek el bármilyen lehetséges kibertámadást, és én azt tettekre váltom. Ennek nem látható a vége.

Csak ha az izraeli hatóságok a Palesztinában és Gázában elkövetett genocídium (népirtás) miatt bocsánatot kérnek, szüntetem meg én is támadásaimat.»

Ez felkeltette az Izrael-barát hacker-közösség harci kedvét.

Hamarosan jelentkezett Hannibal, aki zsidóként mutatkozott be. Õ az interneten olyan információkat tett közzé, amelyek lehetõvé tették 20.000 arab facebook-tag oldalának feltörését. Hamarosan ezután az öbölbeli arab országok több tízezer polgárának bankkártya-adatai forogtak közkézen a hálón. Hannibal éppolyan harciasnak mutatkozott, mint hacker ellenfelei: «Ha a támadások tovább folytatódnak, fel fogom törni a szaúdi királyi ház bankszámláját,

a szaúd-arábiai kormány portálját, valamint más arab államokét is.»

El lehet képzelni, hogy ez éppen a Hamasznak való csemege volt. A Hamasz-szóvivõ, Sami Abu Suhri a következõket mondta egy sajtókonferencián a Gázai-övezetben: «Az izraeli weboldalakra történt behatolás az elektronikus ellenállás új frontját nyitotta meg, és az izraeli megszállás elleni háborút.»

Végsõ soron egy dolog világos: Ez egy olyan háború, amelyet, jóllehet a «civilek» viselnek, mégis Izrael Állam kormánya támogat.

Ez végül is a kényes izraeli rendszerek biztonságának kérdését is felveti. A hackerek ugyanis képesek az oldalakat nem csupán blokkolni, hanem behatolhatnak a számítógépbe is, ellophatnak titkos adatokat, óriási károkat okozhatnak.

Ezért nem csoda, hogy az izraeli védelmi erõk (IDF) keretein belül nemrég létrehozott «kiber védelmi egység» parancsnoka is hallatta szavát: «Évek óta van dolgunk vírusokkal, trójaiakkal és férgekkel, de ez az eset most minõségileg új. Az a feladatunk, hogy az izraeli védelmi erõk öszszességét ezen a téren is felkészítsük.» Röviddel lapzárta elõtt vált ismertté, hogy az IDF-nek van egy «facebook-egysége», az arab társadalmakban végbemenõ folyamatok behatóbb megfigyelésére.

Izrael külügyminiszter-helyettese, Danny Ayalon is – akit OxOmar kimondottan támadásai céltáblájának nyilvánított – hivatalos közleményt adott ki, amelyben ezeket az eseteket «terrorcselekményeknek» nevezte: «Aki Izraelnek kárt okoz, vagy azt tervezi, hogy kárt fog okozni,– és ez éppúgy érvényes a Cyberspace-ekre is – az saját magának árt, mert izraeli megtorló intézkedésekre kell számítania.» AN ■

27 AZ «ARAB TAVASZ» UTÁN

Izrael gondban Észak-Afrika politikai térképe miatt Tunéziában kezdõdött. Ez volt az elsõ ország, ahol az «arab tavasz» után választásokat tartottak.

Eközben Izrael Afrikának azzal az északi részével néz szembe, amelyben az iszlám radikálisok kerültek hatalomra.

2010. december 17. után Tunéziában az «arab tavasz» fejleményei a dominóelv szerint harapóztak el. Már többször hírt adtunk azokról az Izraeli aggodalmakról, melyek szerint a tétova, bizonytalan demokratizálódás mindenekelõtt egy olyan vákuumot hozhat létre, amelyben az iszlám erõk kerülhetnek hatalomra. Tekintsünk csak Észak-Afrikára, azonnal látható, hogy sajnos, Izraelnek igaza volt, mivel az iszlám pártok mindenütt nagy befolyásra tettek szert.

Tunézia 1987 óta Zine el-Abidine Ben Ali vezetése alatt állt, aki a diktatúrája elleni súlyos tiltakozások hatására 2011. január 14-én elmenekült az országból. Így Tunézia lett az elsõ olyan ország, amelynek zsarnokát az «arab tavasz» következtében megbuktatták. 2011. október végén több évtized után megtartották Tunéziában az elsõ szabad választásokat, amely eddig kevéssé volt az iszlám tanokkal átitatva, és a Nyugat felé orientálódó országnak számított.

Az En-Nahda iszlám párt nyerte a választásokat. Nos, ez a párt tartja kezében a hatalmat, habár a társadalom továbbra is egy liberális és egy konzervatív célokat követõ iszlám részre szakad.

Mialatt a világ a tunéziai lázadást jóindulattal vette tudomásul, aggodalommal tekintett Egyiptomra, ahol a Tahrir téri tömegeknek nagyon sokáig kellett a változásokért tüntetniük.

Hosni Mubarak, aki 1981 óta elnökként kormányzott, de facto inkább zsarnok volt, 2011. február 11-én végül engedett azoknak a követeléseknek, melyek lemondását sürgették.

Idõközben már a törvényszék elõtt áll.

Az ideiglenesen katonai fennhatóság alatt álló Egyiptomban a választások

több szakaszban zajlottak le, 2012 elején azonban már világos volt: Itt is az iszlám pártok nyerik meg az elsõ szabad választásokat. A szavazatok 70 százalékát gyûjtötték össze. A legerõsebb párt a röviddel azelõtt még betiltott Muszlim Testvériség pártja, amely saját oldalán tudhatja a még radikálisabb Világosság Pártja (Hisb al-Nur) nevû iszlám pártot is.

A líbiai folyamatok is magukra vonták a világ figyelmét, nem csak a NATO-csapatok bevetéséért. Líbia diktátorát, Muammar al-Kathafit, aki az országot 1979 óta vaskezekkel vezette, 2011. október 20-án megölték.

Már 2011 szeptembere óta a néhány hónappal azelõtt alapított és csupán egy maroknyi tagból álló nemzeti átmeneti tanácsnak volt döntõ szava az országban. A Tanács kifejezetten távol tartotta magát a rasszizmustól, a diszkriminációtól, a vallási szélsõségektõl és a terrorizmustól, de ezzel párhuzamosan követelte: «Több iszlámot Líbiának!» Ugyanakkor 2012 januárjában már sor került a lakosság elsõ lázadozásaira az átmeneti Tanács ellen.

A szomszéd államot, Algériát, 1999 óta Abd al-Aziz Bouteflika kormányozta, akinek akkori választási gyõzelme mindmáig vitatott a katonaság segítségével elkövetett manipulációk vádja miatt. Rá is hatott az ország iszlámistáival való hivatalos kibékülés, akiknek tartós befolyásuk van különbözõ területeken, így többek között a joggyakorlatban is, ahol az iszlám jogot gyakorolják. Az «arab tavasz» minden tiltakozását csírájában elfojtották ebben az országban.

Marokkó az «arab tavasz» idején meglehetõsen nyugodt maradt.

Mindazonáltal ebben az országban is jelentõs változások mentek végbe. Az ország eddig alkotmányos királyság volt, melynek élén az abszolút uralkodó, VI. Mohammed király állt. 2011 márciusában meghirdette az alkotmány átdolgozását, amely nyáron az államhatalmi ágak szétválasztását helyezte kilátásba. A királynak, aki a világi és egyúttal a szellemi vezetõnek is számított, elõzõleg a «szent» stá-

A Hamasz vezér, Iszmail Hanije (balra) felkereste Tunéziát. A Hamasz legyen a példakép az õ iszlám ideológiájával és «az Izrael elleni fegyveres ellenállásával».

Hírek Izraelbõl

2012 március

28 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL tuszt adományozták. Idõközben ezt a státuszt «érinthetetlenre, sérthetetlenre» változtatták, mert a szellemi vezetést az iszlámnak engedte át. A 2011. november végén tartott parlamenti választásokon legerõsebb pártként az Igazságosság és Fejlõdés Pártja tört elõre, amelyet az iszlám mérsékelt ágához lehet számítani, és amely

mégis az iszlám szabályainak szigorú megerõsítését helyezte kilátásba. Nos, Marokkónak Abdelilah Benkirane személyében elsõ iszlám miniszterelnöke van. Összefoglalva: Észak-Afrika mozgásban van, mégpedig olyan irányban, amely Izraelnek fejtörést okoz. Hogy mennyire veszélyes izraeli szemszögbõl a helyzet,

azok az antiszemita szlogenek mutatják, amelyek a Hamasz-vezetõ, Hanije, tunéziai látogatása során hangzottak el, valamint a Muszlim Testvériség nyilatkozatai, amely minden észak-afrikai államban megerõsödött: A Hamasz legyen a példakép az õ iszlám ideológiájával és «az Izrael elleni fegyveres ellenállásával». AN ■

ROSSZ KILÁTÁSOK

A keresztyének a Közel-Keleten jövõjükért aggódnak Az arab világ keresztyénjei szkeptikusan fogadták a több mint egy éve kezdõdött lázadásokat. Noha nem nézték õket jó szemmel, ugyanakkor mégis élvezték a despoták védelmét. 2012 elején már tudják, hogy fordult a kocka sorsukat illetõen - és semmiképpen sem a jó irányba.

Valamivel több, mint egy éve különbözõ arab országokban tömegtüntetések robbantak ki. Szinte minden ilyen államban a muszlim többség mellett egy keresztyén kisebbség is él. Számukra az eddig táplált reménység aggodalomba fordult.

Sokan gondolják azt ugyanis, hogy saját hazájukban alig van esélyük a túlélésre. Már hónapok óta sok keresztyén fordít hátat saját hazájának.

Jóllehet már eddig is hozzá kellett szokniuk az elkülönítéshez és diszkriminációhoz, most azonban már tulajdonuk kifosztásával, elnyomással, megerõszakolással, üldözéssel és a halállal kell szembenézniük.

Különbözõ szakértõk szerint a legsúlyosabb változások, amelyek a keresztyéneket érintik, Egyiptomban mentek végbe. 2011 márciusa és decembere között 250.000 kopt keresztyén kényszerült az ismétlõdõ pogromok miatt hátat fordítani az országnak. Számos radikális iszlám párt választási gyõzelme után, amelyek a szavazatok majdnem 70 százalékát kaparintották meg, óriási kivándorlási hullámra lehet számítani. A kopt egyház tagjai, akik a lakosság 6-10 százalékát teszik ki (öt-nyolc millió személy), egyre gyakoribb támadásoknak vannak kitéve.

Irakban viszont a keresztyéneket érintõ változások csak lassan kezdenek mutatkozni. Egykor Szaddam Husszein rezsimje védelmet és biztonságot nyújtott nekik. Akkor Irakban Hírek Izraelbõl

2012 március

A kopt egyház tagjai, akik a lakosság 6-10 százalékát teszik ki (öt-nyolc millió személy), egyre gyakoribb támadásoknak vannak kitéve.

1,5 millió keresztyén élt, idõközben azonban számuk felére csökkent. Sokan kivándoroltak; jóllehet, alig akad megbízható statisztikai adat, mégis köztudott, hogy sok iraki keresztyén életét muszlim polgártársa oltotta ki. A Husszeint követõ érában nem kevesebb, mint 54 templomot tettek készakarva a földdel egyenlõvé. A még Irakban élõ keresztyének tudták, hogy az amerikai csapatok kivonulása után végérvényesen szabad prédává válhatnak.

Valamikor Libanon a keresztyének fellegvárának számított, mivel az ország lakosságának felét tették ki.

Nagy fordulatot hozott a libanoni polgárháború, már néhány év óta ugyan-

is jóval erõteljesebbek a változások, amelyeket a Heszbollah Milíciák egyre növekvõ hatalma hozott magával. A keresztyének továbbra is menekülnek ebbõl az államból, és ezáltal számuk már alig éri el a lakosság egyharmadát. Eltekintve a viszonylag alacsony születési rátától, Libanonban a keresztyének száma évente 50.000 fõvel csökken, õk az üldöztetés és elnyomás elõl akarnak elmenekülni.

A Palesztin Autonómiahatóság (PA) területén is bajosan lehet arról szó, hogy a keresztyének jelen lennének a mindennapi életben. Napjainkban a PA fennhatósága alatt lévõ területeken alig több mint 15 000 keresztyén él, éppen a lakosság tíz

29 százaléka. Jézus születésének helye, Betlehem, már régóta nem keresztyén város. A muszlimok jó ideje elnyomják a generációkon át ebben a városban élõ keresztyén családokat.

Az egyre növekvõ ellenségeskedések miatt a kivándorlást választják. Még súlyosabb képet mutat az alig néhány ezer fõt számláló keresztyén közösség a Gázai-övezetben. A Hamasz-uralom miatt arra kényszerülnek, hogy istentiszteleteiket titokban tartsák.

Szíriában a keresztyének az Asszad-rezsim védelmét élvezik. Az ország 850.000 keresztyénje nem tudja, hogyan lesz tovább tekintettel arra, hogy Basár al-Asszad uralkodói széke inog. Errõl a helyzetrõl éppúgy, mint az egyiptomi keresztyének kilátásairól már beszámoltunk lapunk 2011. novemberi számában.

Ez a körképünk a Közel-Keleten élõ keresztyének életérõl azon-

ban befejezetlen maradna, ha nem számolnánk be az Izraelben élõ keresztyének helyzetérõl is. Itt is megfigyelhetjük az arab keresztyén lakosság jelentõs csökkenését az elmúlt 60 év során, jóllehet teljesen más okból. A következõ cikk részletesen kitér a keresztyének státuszának alakulására Izraelben, amely az egyetlen ország a Közel-Keleten, ahol a keresztyén araboknak nem kell félteniük az életüket. ZL ■

NÉPESSÉGSTATISZTIKA

Izraelben csak két százalék keresztyén él Az év vége és a nagy keresztyén ünnepek alkalmával megjelentették Izrael keresztyén lakosságának legújabb statisztikai adatait, amelyek érdekes betekintést nyújtanak ennek az Izraelben élõ kisebbségnek életébe.

Izrael a Szentföld, szellemi központ zsidók, keresztyének és muszlimok számára. Mindazonáltal Izrael a zsidó állam, amit a népesség statisztikai adatai is igazolnak. Az országnak jelenleg 7,8 millió lakosa van, ennek körülbelül 76 százaléka zsidó. A muszlimok a lakosság közel 20 százalékát teszik ki. A keresztyének az éppen két százalékos arányukkal nagyon kisszámú kisebbséget, de egy nagyon heterogén csoportot is alkotnak.

Ez a csoport részben a zsidók keresztyén házastársaiból tevõdik össze.

Itt túlnyomórészt olyan zsidókról van szó, akik az 1990-es évek elejének nagy bevándorlási hullámával érkeztek ide az egykori Szovjetunió országaiból. Az izraeli visszatérési jog szerint nemcsak a zsidó származású bevándorló kapott menedékjogot, hanem az

Az Izraelben élõ arab keresztyének legnagyobb városi közösségei Názáretben (22.200), Haifán (13.800) és Shfaramban (9.300) élnek. A képen Názáret

õ nem zsidó házastársa is. Az Izraelben élõ keresztyének jóval nagyobb százalékarányát azonban a keresztyén arabok teszik ki. Összesen 154.500 keresztyén él Izraelben. A 2011 végén közzétett statisztikák szerint az országban élõ keresztyének 80,4 százaléka arab. A keresztyén arabok többségében az úgynevezett Keleti Egyházhoz tartoznak.

Ezen keresztyének fele a melekita bizánci szertartású görög-katolikus egyházhoz tartozik. A második legnagyobb csoportot, 35 százalékarányukkal a görög ortodox keresztyének alkotják.

De kimutatható az országban például örmény vagy maronita gyülekezet is.

1947 óta, tehát Izrael Állam megalakításának elõestéje óta, az ország keresztyén közössége folyamatosan zsugorodik. 1947-ben még 2,89 százalékot tettek ki, 2010-ben már csak 2,1 százalékot, és 2011-ben újra 0,1 százalékkal lettek kevesebben. Ennek egyik oka az elvándorlás is lehet, de a statisztikusok sokkal inkább az alacsony születési arányt teszik ezért felelõssé, amely szerint 2,2 gyerek jut egy családra.

Az országban élõ keresztyének túlnyomórészt az északi részen élnek. Az arab keresztyének kereken 75 százaléka Nyugat-Galileában él. Az Izraelben élõ arab keresztyének legnagyobb városi közösségei Názáretben (22.200), Haifán (13.800) és Shfaramban (9.300) élnek. Ezekben a városokban vannak azonban nem arab keresztyének is: Haifán 3.300 és Shfaramban 2.800. Jeruzsálemben él Izrael arab-keresztyén

közösségének 11 százaléka. Tel AvivYaffo-ban, azaz a keresztyénséggel jelentõsen átitatott Jaffa városában, az ország keresztyén arabjainak 5,5 százaléka található. Érdekesek továbbá a családi állapotra, a képzésre és a foglalkoztatásra vonatkozó adatok is. Izraelben a keresztyének átlagosan 29,1 éves korukban házasodnak, ami azt jelenti, hogy másfél évvel késõbb, mint az állam zsidó polgárai. Hozzávetõleges becslések szerint ki lehet jelenteni: Egy muszlim családnak Izraelben átlagosan 4-5 gyermeke van, egy zsidó családra három gyerek jut, míg egy keresztyén családnak Izraelben csupán két gyermeke van.

Izrael keresztyén-arab közösségének képzettségi szintje általában jónak mondható. A végzõs zsidó diákok 60 százaléka teljes értékû érettségi vizsgát tesz, míg ez a százalékarány a keresztyén araboknál 63 százalék. Öszszehasonlításként: A muszlim tanulók esetében ez az arány 46 százalék.

Ezt tükrözik a keresztyén diákok számadatai is, mivel õk az izraeli diákok 1,8 százalékát (5.300 személy) teszik ki, ami az összlakossághoz viszonyított részarányuknak körülbelül megfelel. Különösen kedvelt szakok a jog és a társadalomtudományi szakágak. Ezentúl figyelemre méltó az a statisztikai adat is, mely szerint az ország foglalkoztatott keresztyén arab polgárainak 25 százaléka szabad akadémiai és technikai pályán tevékenykedik. AN ■ Hírek Izraelbõl

2012 március

30 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL TALÁLÓS KÉRDÉS

Izrael meghosszabbított karja csapott le Szudánban?

Izrael 2010-ben egyszer már elismerte, hogy lebombázott Szudánban egy fegyverszállítmányt, amelyet az irániak a Gázába vezetõ úton továbbítottak. 2009 elején egy hasonló eset alkalmával is feltételezték, hogy Izrael áll az incidens mögött. A 2011. december közepén lezajlott események mögött vajon ugyancsak Izrael áll?

A szudáni média azt feltételezte, hogy a dzsipek elleni támadás mögött Izrael áll, mivel a régióban állítólag izraeli harci gépeket és Apache helikoptert láttak, és még egy radarállomás is észlelte õket..

A férfiak a kombiban és a két dzsipben, mindegyik kocsi Toyota márkájú, éppen úton voltak egy vádin keresztül Szudán északi részén.

Hirtelen zajt hallottak. A levegõbõl jött. Közvetlenül ezután robbanások hallatszottak. Abból már nem sokat érzékeltek a férfiak. Már halottak voltak. Csekély robbanóerõre volt szükség ahhoz, hogy a jármûveket lángba borítsák, azok ugyanis fegyverekkel voltak megrakva. Egy rakás ócskavas maradt belõlük. Ez 2011. december 15-én történt. Csupán három nappal késõbb ugyanerre a sorsa jutott egy hasonló fegyvercsempész konvoj is.

A szudáni média is beszámolt ezekrõl a titokzatos robbantásokról a Szudáni Köztársaság felségHírek Izraelbõl

2012 március

területén, Afrika egyik radikálisan muszlim államában. Azt feltételezték, hogy a dzsipek elleni támadás mögött Izrael áll, mivel a régióban állítólag izraeli harci gépeket és Apache helikoptert láttak, és még egy radarállomás is észlelte õket.

Izrael hivatalosan nem adott ki nyilatkozatot ezzel kapcsolatban, de az izraeli média szintén felkapta ezt a jelentést. Azt hangsúlyozták, hogy a kérdéses idõben Dél-Szudán elnöke, Salva Kiir Mayardit, éppen látogatáson volt Jeruzsálemben.

2011. július elejétõl, mióta DélSzudán függetlenné vált a Szudáni Köztársaságtól, jó kapcsolatokat ápol Izraellel.

A Szudáni Köztársaság fontos tranzitállomása a Gázai-övezetbe

tartó iráni fegyvercsempészetnek.

A rakomány általában Irán déli részén került egy teherhajó fedélzetére, amely aztán a Hormus-i útvonalon eljutott a szudáni kikötõbe, Port Sudanba. Innen a szárazföldön vezetett tovább az útja, mivel innen az egyiptomi határ már egyáltalán nincs messze.

Az elmúlt három év során öszszesen öt titokzatos robbantást jelentettek Szudánból. Ezek következtében mindig a legkülönfélébb jármûvek lobbantak lángra. A rombolás minden esetben oly mértékû volt, hogy alig hitte bárki is, hogy ezt egyetlen bomba okozta volna.

Aztán kiderült, hogy a 2011. áprilisi robbantásban a Hamasz katonai szárnyának magas rangú parancsnoka életét vesztette. Mahmoud al Mabhouh utódjáról volt szó, aki a Hamasznál a fegyvercsempészésért volt felelõs. Mabhouh-t 2010ben egy dubai hotelben érte a halál.

Ezzel kapcsolatban is azonnal az izraeli Moszadot emlegette a sajtó. Amint az utólagos közlések is igazolták, feltételezéseikkel nem jártak messze az igazságtól.

Amikor a Hamasz vezetõinek részvétele ebben a Szudánon át folyó fegyvercsempészetben már nem volt kérdéses, Izrael hivatalos közleményt adott ki, amelyben a robbantásokért magára vállalta a felelõsséget. További nyilatkozatok nem kerültek napvilágra, habár a megelõzõ és az azután bekövetkezõ akciókat is a Moszad számlájára írták. Ide tartoznak például a különbözõ hajók elleni szabotázsakciók Irán partjainál. Ide vonatkozóan Izraelbõl csupán azt jelentették, hogy éppen a «Shayetet 13»-t, az izraeli védelmi erõk (IDF) egyik tengerészeti harci kommandóját, az izraeli vezérkari fõnök magas kitüntetésben részesítette.

ZL ■

2012. július 31. - augusztus 9.

Mûvészet, kultúra, szórakozás, nyaralás Izraelben a Biblia fényében

Csodálatos utazás Izraelben 2012. október 4.-14.

3 nap a Holt tengernél Haifa, Cezárea, Kapernaum, Akkó, Muchraka, Názáret, Masszada, Qumrán, Gecsemáné-kert, Yad Vashem, Jeruzsálem, Siratófal, Betlehem Lelki vezetõ: Dr Mészáros Kálmán a Magyarországi Baptista Egyház elnöke

Szolgáltatások: • • • • • •

Út a repülõtérrõl és a repülõtérre 5 éjszakai szállás Beth-Shalomban Haifán félpanzióval 2 éjszakai szállás a Leonardo DS (Holt-tenger) hotelben félpanzióval 3 éjszakai szállás a Rimonim hotelben Jeruzsálemben félpanzióval Belépõjegyek a program szerint Hajóút a Genezáreti-tavon, ebéddel

• •

Masszadai kötélpálya Idegenvezetés: Fredi Winkler, ill. Ariel Winkler

Nem beszámított szolgáltatások: • •

Személyes kiadások, mint italok, stb.

Külön szállítás, a külön repülõutak esetében

A részletes programok a www.ejfelikialtas.hu oldalon megtalálhatóak!

A változtatás jogát fenntartjuk!

AKCIÓ! csak most az Éjféli Kiáltás Misszió olvasóinak *

2500, -Ft helyett Rontó Attila

Kihozott minket Egyiptomból Megrendelhetõ: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Bp. Palóc u. 2.

Telefonon (061) 3500-343 ejfel@t-online.hu www.ejfelikialtas.hu

* a készlet erejéig

350,-Ft