Éjféli Kiáltás 2012 szeptember

IZRAELBÕL

és Samária telepei jogszerûek ■ deKülföldi Een vraag over de eindtijd ■ Het Maya jaarJúdea ■ Spreken de Evangeliën elkaar bij rede opbefektetések de OlijfbergIzraelben tegen?

HÍREK

Éjféli Kiáltás Nemzetközi folyóirat a bibliai próféciákról

www.ejfelikialtas.hu

2012. szeptember – 9. szám

«Mert én új eget és új földet teremtek, a régire nem is emlékeznek, senkinek sem jut eszébe»

J Ú Z A

M U Z R E V I UN

Az Éjféli Kiáltás Misszió szeretettel meghív Téged 2012 szeptemberében, minden pénteken 1000 és 1600 óra, valamint a hónap utólsó szombatján 1000 és 1600 óra között tartandó morzsa vásárra A vásárban nemcsak vásárolhatsz, hanem adhatsz is. Minden megvásárolt áru értékével támogatod a nagyon nehéz sorban lévõ gyermekek nyári táboroztatását és beiskoláztatását.

A Morzsa-vásárban kaphatók könyvek, ruhák, cipõk, kabátok, táskák, tányérok, poharak, játékok és sok minden más hihetetlen áron!

De Te is hozzájárulhatsz és segítheted a munkánkat: ha van a háztartásodban jó állapotú vagy új tárgyad, ruhád, könyved stb, add be ajándékba nekünk, hogy annak ellenértékével segíts te is a rászorultakon.

HELYSZIN:

1135 Budapest, Palóc u 2. Éjféli Kiáltás Misszió épülete

morzsa vásár www.ejfelikialtas.hu e-mail: ejfel@t-online.hu Tel.: (061) 3500-343

Szeretettel várunk: Éjféli Kiáltas Misszió csapata és önkéntesei

Kérjük adakozz!

3 Bibliai üzenet

4

Nézõpontban

10 12 13 14 15 16 17 17 18 20

Biblia üdvtörténeti napjai Izrael nemzeti és szellemi jövõje Ki itt a naiv?

A tanítványok, a vihar és a gyülekezet Ma is teljesednek be próféciák?

A bábeli elv Istenem, miért hagyod mindezt?

Létezik feltételekhez kötött áldás?

Okok a közeli visszajövetel várására A mi Urunk, Jézus Krisztus megjelenéséig

Kérdések – Válaszok

21

Mi a Szentlélek elleni bûn?

3 15 19 22

Üdvözlet Házunk tája Fénysugarak Rajtad csak Jézus segíthet

Hírek Izraelbõl

23 24 25 26 27 28 28 29 30

ÜDVÖZLET

Az új univerzum

Rövid jelentések Izrael hadserege délre tekint Börtönbüntetéssel fedik el Egyiptomban az Izrael-ellenes hangulatot Egy jövõbeli Szíria forgatókönyvei Putyin államfõi látogatása Izraelben Látogatóban, életveszély ellenére Júdea és Samária telepei jogszerûek Külföldi befektetések Izraelben Jótékonysági aukció beteg gyerekekért

Kedves Barátaim!

«Ha a koldus bekopogtat» – ezzel a címmel jelent meg egy itteni napilapban egy részletes felmérés illusztrációval együtt e témában. A képaláírás így szólt: «Mindig kellemetlen helyzet adódik, ha a kéregetõ alkalmatlan idõben áll meg a paplak ajtaja elõtt.» Az említett cikk egy érintett pap tapasztalatait ecseteli, és beszámol valakirõl, aki feltette neki a kérdést: «Hogyan fog megállni Isten elõtt, ha most semmit se ad nekem?» Természetesen minden egyes eset külön-külön megérzést és megkülönböztetési képességet követel az embertõl, hogy felismerje: valóban egy szükséghelyzetben szenvedõrõl van-e szó, vagy csak egy csaló, sarlatán áll az ajtó elõtt.

Az Úr közel 2012 áhítatos könyvünk, amelybõl mi, munkatársak is fel szoktunk olvasni közösen, pont e témát mutatja be egy esettel, amit nem szeretnék visszatartani elõletek: «Egy vagyonos ember, aki keresztyénnek tartotta magát, gyakran imádkozott együtt a családjával, hogy bár könyörülne Isten a szegényeken és a szerencsétleneken. De amint egy szükségben szenvedõ csengetett az ajtaján, rögtön azt válaszolta, hogy nincs semmi felesleges, amit odaadhatna. Sokszor elõfordult, hogy kisebbik fia szomorúan nézte végig az ilyen jeleneteket, amikor az apja elküldte a szegény embereket. Majd az esti imádságnál megint hallania kellett, amint a papa ugyanazokért az emberekért könyörög, akiknek a legszükségesebb dolgok is hiányoznak. Egy nap így szólt a fiú: ‹Papa, én úgy szeretném a te pénzedet!› – ‹És mit kezdenél vele, fiam?› – ‹Meghallgatnám vele az imádságaidat.›» A kisfiú ezzel egészen konkrét módon apjának kegyes szavai és valódi, mindennapi viselkedése közötti mély szakadékra utalt. Mi talán nem vagyunk-e úgy sokszor, mint akik jól és szépen fogalmazott imádságainkkal istenfélõ követés látszatát próbáljuk kelteni?

De miként is festenek a mindennapok? Egészen bizonyos, hogy nem mindenkinek adatott meg hogy imáiban megtalálja a legmegfelelõbb szavakat. Olykor talán olyan ez, mint szerencsétlen, de õszinte tántorgás. Ezek azok az imádságok, amelyeket a mi mennyei Atyánk meghallgat, mivel itt válik valósággá a Róm 8,26. Mégis nem kevés olyan keresztyén van közöttünk, akiknél mûködik a kánaáni nyelvezet, és nagyon modorosan tudnak imádkozni. Nem ritkán elõfordulnak bennük klisék, mint a verklinél. Ez lenne az imádság, amit Isten meghallgat? Egyszerûen csak hagyományok mentén imádkozunk, vagy, mert azt akarjuk, hogy a testvérek is hallják, és különösen kegyes benyomást próbálunk kelteni?

Lehet, hogy itt az ideje magunkba nézni, és önvizsgálatot tartani, miért is imádkozunk tulajdonképpen. Az evangéliumokban többféleképpen is szó van arról, hogy imádkozni kell, és megmaradni Jézusban, valamint Õvele járni. Akkor megtapasztalhatjuk a meghallgatást. A Jn 9,31 még precízebben fogalmaz: «… de ha valaki istenfélõ, és az õ akaratát cselekszi, azt meghallgatja.» Hogy az aktuális példánál maradjunk: Egészen világos, Isten akarata az, hogy a valóban rászorulókat felkaroljuk.

Jézus Maga is többször elmondta. Ha mi mégis pusztán csak imádkozunk ezekért az emberekért, de nem tesszük meg a tõlünk telhetõt értük, akkor Isten nem hallgatja meg az imánkat. Ezt hozta szóba az a kisfiú. Ezért kellene megvizsgálnunk magunkat – és ez vonatkozik tulajdonképpen életünk minden területére! –, ahol imameghallgatást szeretnénk. Imádkozunk ébredésért, imádkozunk szellemi-lelki megújulásért, sõt imádkozunk a bûnöktõl való megszabadításért – de mit teszünk, hogy Isten meghallgathassa imádságunkat? Bár adna az Úr kegyelmet ahhoz, hogy újfent az ige megcselekvõi lehessünk!

Szívélyes üdvözlettel

Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség. Éjféli Kiáltás

2012 szeptember

4

BIBLIAI ÜZENET

JELENÉSEK 21-22

Az új univerzum «Mert én új eget és új földet teremtek, a régire nem is emlékeznek, senkinek sem jut eszébe» (Ézs 65,17). «De új eget és új földet várunk az õ ígérete szerint, amelyben igazság lakik» (2.Pt 3,13). «És láttam új eget és új földet, mert az elsõ ég és az elsõ föld elmúlt, és a tenger sincs többé…» (Jel 21,1).

Éjféli Kiáltás

2012 szeptember

5

RENÉ MALGO Az Éjféli Kiáltás Misszió kiadójának munkatársa

A Biblia elsõ két fejezete ezekkel a szavakkal kezdõdik: «Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet» (1.Móz 1,1), és leírja, hog yan teremtette Isten a világot.

Középpontban az Édenkert áll az «élet fájával» (1.Móz 2,9), ahol Isten Maga személyes kapcsolatban volt az általa teremtett emberrel (vö.

1.Móz 3,8). Ez volt a szó szoros értelmében a földi Paradicsom. – Ez volt a kezdet.

Mivé lesz a Föld? A Biblia utolsó két fejezete ezekkel a szavakkal kezdõdik: «És láttam új eget és új földet» (Jel 21,1), és leírja hogyan fog Isten egy új világot teremteni. Akkor az új Jeruzsálem az «élet fájával» áll majd a középpontban (Jel 22,2), ahol Isten Maga személyes kapcsolatot teremt majd az általa megváltott emberekkel (Jel 21,3-4). Ez lesz a szó legszorosabb értelmében a földi Paradicsom.

A Biblia a Pa radicsom ma l kezdõdik. A Biblia a Paradicsommal végzõdik. A Biblia a menny és a föld teremtésével kezdõdik. A Biblia egy új ég és új föld teremtésével végzõdik.

Már a Biblia harmadik fejezetében azt olvassuk, hogy a Paradicsom elveszett, mert Ádám, az elsõ ember vétkezett. Õ miatta lett az emberiség a Paradicsomból, Isten személyes közösségébõl kizárva, és az élet fájától megfosztva (1.Móz 3; Róm 5,12-21). Azonban a Biblia utolsó negyedik és harmadik fejezetében láthatjuk, hogy az utolsó ember, Jézus Krisztus, megítéli a bûnösöket és a bûn okozóját, és visszaállítja a Paradicsomot. Az emberiség Õáltala nyer újra hozzáférést a Paradicsomhoz, az élet fájához, és Õáltala áll helyre az Istennel való személyes kapcsolat is (Jel 19-20; Róm 5,12-21).

A bûneset óta a teremtett világ átok alatt van (1.Móz 3,17). Pál apostol kijelentette, hogy a teremtett világ ma «sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését (Róm 8,19).

Leszögezi, hogy «az egész teremtett világ együtt sóhajtozik, és együtt vajúdik mind ez ideig» (Róm 8,22).

A megátkozott teremtés sóvárogva várja, hogy végül megszabaduljon a bûn romboló hatásától, és hogy majd Isten fiai fogják uralni (Róm 8,2021). Szülési fájdalmakban vergõdik, és vár ja újjászületését, «amikor az Emberf ia beül dicsõségének királyi székébe» (Mt 19,28). Azt az

amely láthatóvá lesz rajtunk» (Róm 8,18).

Amikor János apostolnak megmutatták a Jelenésekben az új ég és az új föld eljövendõ dicsõségét, annyira lenyûgözte a látvány, hogy Istennek, Magának kellett fig yelmeztetnie feladatára: «„Írd meg, mert ezek az igék megbízhatók és igazak!» (Jel 21,5). Az új világegyetemrõl szóló látomás végén Isten megerõsíti ezt még egyszer: «Ezek az igék megbízhatók és igazak» (Jel 22,6). A Mindenható kétszer hangsúlyozta: «Azt mondom, amit gondolok, megtartom ígéreteimet. Az új ég és az új

A mi végcélunk nem a jelenlegi ég, ahova kerülünk, amikor meghalunk, hanem az új univerzum. idõpontot várja, amikor «támaszt a menny Istene eg y királyságot, amely nem semmisül meg soha, és a királyi uralom más népre nem száll át» (Dán 2,44). E vágy végérvényes beteljesedését a Biblia két utolsó fejezete írja le. Új teremtés. Péter apostol kijelenti: «De új eget és új földet várunk az õ ígérete szerint, amelyben igazság lakik» (2.Pt 3,13). A mi végcélunk nem a jelenlegi ég, ahova kerülünk, amikor meghalunk (vö.

Fil 1,23), hanem az új univerzum.

A z ennek meg felelõ ígéretet a z Ószövetségben találjuk, ahol az Úr Ézsaiás próféta által megígéri: «Mert én új eget és új földet teremtek, a régire nem is emlékeznek, senkinek sem jut eszébe» (Ézs 65,17).

Ez az, amire a sóvárgó világ állhatatosan vár. Ennek az ígéretnek a beteljesedése nyilvánvalóan olyan csodálatos lesz, hogy ha majd megvalósul, a régi már «senkinek sem jut eszébe», és «nem is emlékeznek rá». Ezért jelentheti ki Pál – függetlenül a legszörnyûbb helyzettõl is, amelybe ma eg y ember kerülhet – «hogy a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsõséghez,

föld egészen biztos úgy fog eljönni, ahogyan kinyilatkoztattam.»

Ahogyan kezdetben Isten megteremtette a világegyetemet, úgy fog az idõk végezetén új világot teremteni. Amint az «akkori világ» az özönvízben víz által semmisült meg, «a mostani ég és föld azonban» tûz által semmisíttetik meg, amint a zt Péter apostol k ijelenti (2.Pt 3,6.7.10.11-12). És amint a fõnix a hamvaiból feltámad, úgy fog kikelni a tûz által megemésztett univerzum hamvaiból az új világegyetem. Ez az a jövõbeli dicsõség, amire várunk. Ez a Paradicsom, amely után sóvárgunk.

A régi világ szépsége, amelyet ma élvezünk, az új teremtésben sokkal csodálatosabb lesz. Mi – és velünk együtt az egész teremtett világ – várjuk a Paradicsomot; és nem csupán a visszaállítottat, hanem azt teljesen új formájában. Randy Alcorn így fejezte ezt ki találóan: Az Édenkert az átok színtere volt, az új föld minden áldás hordozója lesz.

Az örök dicsõség elképzelhetetlenül csodálatos lesz. Az az új világ, amelyet Isten az idõk végezetén teremt, emberi értelem szerint felfoghatatlanul fenséges lesz. Isten Éjféli Kiáltás

2012 szeptember

6

BIBLIAI ÜZENET

A régi világ szépsége, amelyet ma élvezünk, az új teremtésben sokkal csodálatosabb lesz.

szeretetének fénye rag yog ja be, ami minden könnyet és szenvedést letöröl, örök boldogságban élhetünk az Atya és a Bárány dicsõségében! Új központ. Noha Isten mindenek felett szuverén Úr, pillanatnyilag ez a bûnös föld még az ördög uralma alatt nyög (vö. Mt 4,8; Ef 6,12). A világ úgy táncol, ahogy õ húzza (Ef 2,2). Ez meg fog változni!

Jézus Krisztus, a «királyok Királya és az urak Ura», nagy hatalommal és dicsõséggel teszi majd lábát a (régi) földre (Jel 19,16). Átveszi a hatalmat, a Sátánt és démonait pedig ezer évre megkötözi (Jel 20,2-3). Ez alatt az idõ alatt Jézus Krisztus a zsidók Királyaként Izraelben fog uralkodni ezen a földön, amint azt Mózes és a próféták ígérték (vö. 5.Móz 30,1-10; Ézs 2,1-5). Így látta elõre ezt Dániel, az ószövetségi próféta is: «Hatalom, dicsõség és királyi uralom adatott neki, hogy mindenféle nyelvû nép és nemzet õt tisztelje. Hatalma az örök hatalom, amely nem múlik el, és királyi uralma nem semmisül meg» (Dán 7,14; vö. Dán 2,44). Ez az újjászületés kezdete, «amikor az Emberfia beül dicsõségének királyi székébe» (Mt 19,28). A sóhajtozó teremtés megkapja azt, amire sóvárogva várt – de csak részben. Mivel a bûnök még mindig jelen lesznek, Jézus Krisztus uralma ellenére, és annak ellenére, hogy a Sátán és a sötétség hatalmasságai már nincseÉjféli Kiáltás

2012 szeptember

nek a földön; az embereknek még mindig meg kell halniuk (vö. Ézs 65,20). A bûn pusztító ereje megmutatkozik, amikor a Sátán ezer év után feloldoztatik, és sokakat a nemzetek közül, «akiknek annyi a számuk, mint a tenger fövenye», megtéveszt, és eg y utolsó nag y lázadásra gyûjt össze (Jel 20,7-8).

Isten azonban a lázadókat az égbõl leszálló tûzzel pusztítja el (Jel 20,9).

Ezutá n következik a végítélet Isten nagy, fehér trónja elõtt. Jézus Krisztus minden lázadó «fejedelemséget, minden hatalmat és erõt» végérvényesen eltöröl (1.Kor 15,24).

Az ördög a démonaival együtt és Istennek minden ellensége a «a tüzes és kénes tóba vettetett,…, és gyötrõdnek éjjel és nappal örökkönörökké» (Jel 20,10; vö. V 11-15). És «mint utolsó ellenség töröltetik el a halál» (1.Kor 15,26). Nos, minden Jézus lábai alá vettetik (1.Kor 15,27).

Minden térd, «mennyeieké, földieké és földalattiaké» meg kell elõtte hajoljon, és minden nyelvnek be kell ismernie, «hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsõségére» (Fil 2,1011). Ezzel eljön a vég, amikor az Úr Jézus «átadja az uralmat Istennek és Atyának » (1.Kor 15,24), hog y Vele eg y ütt ura lkodjon örök kön örökké. És Isten, az Atya új eget és új földet teremt, «amelyben igazság lakozik»: egy új világmindenséget bûn nélkül, az ördög és démonai nélkül. Az újjászületés befejezõdik.

A régi teremtés szülési fájdalmai végleg elmúlnak.

A tûzben megtisztított régi univerzum egy új, bûntõl megtisztított univerzumot szül. A régi teremtés kitartó várakozása tökéletesen beteljesül. Minden Istennek vettetik alá, «hogy Isten legyen minden mindenekben» (1.Kor 15,28). A Királyság, amely «soha nem semmisül meg» és amely a földön az Ezeréves birodalomban kezdõdött, most már a bûn nélküli örökkévalóságban elérte végleges állapotát (vö. Dán 2,44).

Ennek az örök Királyságnak az új világegyetemben lesz egy mindent felülmúló központja: Ez lesz «az Úr, a mindenható Isten és a Bárány» (Jel 21,22). János apostol írja ezt le a legcsodálatosabban: «És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll a mennybõl az Istentõl, felkészítve, mint egy menyasszony, aki férje számára van felékesítve.

Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trónus felõl: „Íme, az Isten sátora az emberekkel van, és õ velük fog lakni, õk pedig népei lesznek, és maga az Isten lesz velük; és letöröl minden könnyet a szemükrõl, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsõk elmúltak» (Jel 21,2-4).

Az új univerzum jellemzõje az lesz, hogy Isten az emberek között fog lak ni (Jel 21,3-4). Sõt «látni fogják az õ arcát» (Jel 22,4; vö. 1.Jn 3,2). Amint Ádám és Éva együtt járt Istennel az Édenkertben, úgy járhatnak és élhetnek az emberek Istennel az új földön. Istennek, az égbõl alászálló, új metropoliszban fog állni dicsõséges trónja. Az új földnek eme fõvárosát «menyaszszonynak, a Bárány feleségének» is fogják nevezni, vagy «a szent városnak, Jeruzsálemnek» (Jel 21,9.10).

Ez valószínûleg az Atya háza, ahol «sok hajlék van» van (Jn 14,2). Így ez Istennek lakhelye, a mennyei Sion (Jel 21,2.10). Az új világegyetemben a menny szó szerint a földön lesz.

A Jel 21-22 többször említi a Bárány Jézust. Az övé az új Jeru-

7 «és letöröl minden könnyet a szemükrõl, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsõk elmúltak»

nak. Megszûnik a bûn hatalma, és a Fenséges hatalma tölt be mindent.

zsálem (Jel 21,9), Õ Istennel, az Atyával a város Temploma (21,22). Õ ül az Atyával a trónon és uralkodik (22,3). A z új univerzum középpontja örökké a Bárány lesz, mégpedig a megöletett Bárány (Jel 5,6). Ezzel ha ngsúlyossá vá lik, hogy Jézus Krisztus «az Isten Báránya», Aki Magára vette a világ bûneit (Jn 1,29). Nem véletlen, hog y a királyok Királya Báránynak neveztetik. A Jn 20,27-bõ l megtudjuk, hogy Jézus feltámadott teste magán viselte a keresztre feszítés sebhelyeit. Isten számára semmiség lett volna egy sebhelyek nélküli dicsõséges testet adni Neki.

Jézus azonban ezzel a testtel ment fel a mennybe. Miért? Így fognak Isten megváltottai minden idõben, «örökkön örökké» arra emlékezni, miért élvezhetik az örök dicsõséget az új univerzumban.

Isten szeretetbõl küldte 2000 évvel ezelõtt Fiát a földre, Aki lealacsonyította Magát, és meghalt a kereszten a világ bûneiért (Fil 2,68). Önként vállalta Isten büntetését a bûnösök helyett, hog y minden bûnös, aki hisz, az Õ halála által megbékélhessen a szent Istennel, az Õ kiontott vére által megigazulhasson, és feltámadása által örök élete legyen (Róm 4,25; 5,9-10). Erre az igazságra az új világegyetemben is emlékezni fognak az emberek, amikor Isten Bárányát szemtõl szemben, a feltámadott testén lévõ sebhelyekkel együtt fogják látni.

Az új földön Isten, az Atya és a Bárány az új metropoliszban a dicsõség trónján vitathatatlan középpontjai lesznek az új univerzum-

Új állapot. Milyen lesz az élet az új univerzumban, ahol Isten Maga az emberekkel él együtt? Közölnünk kell egy elrettentõ hírt: Valahol lesz egy «kívül» (Jel 22,15), egy hely, ahol a gyávák, a hitetlenek, az ebek, a varázslók és a paráznák, a gyilkosok és a bálványimádók lesznek, és mindenki, aki szereti és cselekszi a hazugságot (Jel 21,8.27; 22,15).

A Jel 21,8 ezt a helyet a tûzzel és a kénnel égõ tónak nevezi. Ezek az emberek nem mehetnek be az új univerzumba, és fõleg nem az új Jeruzsálembe (Jel 21,27; 22,15).

Valahol még létezni fog az örök büntetés helye.

Nyilvánvaló: Az új univerzumban csak megváltottak élnek, akiknek bûneit Krisztus vére lemosta, és a z Õ ker esz t ha lá la á lt a l engesztelést nyertek. Mivel eg yet len em ber sem létezik, aki soha nem hazudott, ne lett vol na g yáva, vag y lega lá bb sz ívéb en ne lett volna g yilkos, parázna vagy bálványimádó. Az új u niverzu m ba n n i ncsenek ateist á k , agnosztikusok, buddhisták, muszlimok, sem zsidók vag y «kereszt yének», akik Jézust, mint Urukat elvetették. Az új univerzumban csak a Jézus Krisztusba vetett hit által Istennel megbékélt, megigazult, szentnek nyilvánított emberek fognak élni.

Ez többek között azt jelenti: A z új univerzum lakói nem fognak gonosztevõkkel találkozni. Ha valaki ezen az új földön embertársával beszélget, nem kell attól félnie, hogy az hazudni fog, nem lesznek viták jogról és jogtalanságról, senki nem fog Isten imádata és tisztelete ellen véteni. Senki nem csapja be a másikat. Senki nem cselekszik, mond vagy gondol gonoszat.

Senki nem veszekszik, és nem is gyûlölködik.

«Nem lesz többé átok» (Jel 22,3).

A bûn átka, amely ezt a régi teremtett világot sújtja, megszûnik az új égen és új földön. Semmi nem romlik el, nem megy tönkre, vagy nem hull szét. Nincs átok – nincs bûn.

Nincs bûn – nincs halál. Nincs halál – nincs szétesés. A feltételek tökéletesek lesznek. Az új univerzum új teremtése feddhetetlen és örök lesz. Nem lesz könnyhullatás, nem lesz halál és gyász, sem kiabálás (veszekedés, vádaskodás) és fájda-

Semmi nem romlik el, nem megy tönkre, vagy nem hull szét.

Éjféli Kiáltás

2012 szeptember

8

BIBLIAI ÜZENET A történet legfontosabb fordulópontja a kereszt.

A kereszt a csere helye.

lom sem lesz (balesetek, sebek) (Jel 21,3-4). Nem lesz éjszaka, a napra és a holdra nem lesz szükség, mivel Isten dicsõsége lesz a fény és az élet forrása az új földön (Jel 21,22-24).

A Jel 21,3 szerint az emberek ebben a tökéletes új világban az angyalokkal együtt fognak élni (12. v). Itt emberekrõl van szó, nem lelkekrõl és nem szellemekrõl. Mi az ember? Test, lélek és szellem eg ysége (1.Thessz 5,23; vö. Péld 20,27; Róm 8,10; 1.Kor 5,3; 7,34).

A z új teremtésben va lósá gos emberek élnek valóságos testekben. A Krisztusban hívõknek az a reménysége, hog y eg y napon bûntelenségben feltámadnak (1.Kor 15; 1.Thessz 4,13-tól). Minden megváltott bûntõl megszabadult testet kap feltámadáskor: Minden hívõ «gyarló teste» át fog változni «az õ dicsõséges testéhez hasonlóvá» (Fil 3,20-21). Miért? Mert a megváltottak egy napon tökéletes testben a tökéletes új világegyetemben az õ tökéletes Urukkal tökéletes feltételek között fognak élni!

Dá niel próféta elá r ulta, hog y a z emberek fel fognak támadni, egyesek «az örök életre» és mások «gyalázatra és örök utálatra» (Dán 12,2-3). Egyesek feltámadáskor új testet kapnak az örök kárhozatra, mások az örök paradicsomi életre.

Az új földön megváltott, feltámadott, megdicsõült emberek fognak élni. Olyanok lesznek, mint Isten a ng y a la i a z ég ben (Mt 22,30). É s a m i l yen s okold a lú a k n a k és különbözõeknek teremtette Isten az embereket, olyan sokoldalúak és különbözõek lesznek a dicsõséges állapotukban is, amikor a «mennyeinek a képét» (1.Kor 15,49) viselik, Éjféli Kiáltás

2012 szeptember

és szellemi, ill. mennyei testük lesz.

Mivel a megváltottak feltámadása nem azt jelenti, hogy sablon szerint egyformák lesznek, hanem minden megváltott egyéni átalakuláson és megdicsõülésen (1.Kor 15,35-49) megy át. Amint Jézusnak is feltámadáskor saját egyéni teste volt, rajta a sebekkel (Jn 20,27), ugyanúgy kapnak a megváltottak is feltámadáskor saját egyéni testet (Fil 3,20-21).

Ezek a megváltott emberek az új világegyetemben Isten népe lesznek (Jel 21,3). Egyes fordítások úgy is mondják, hogy «népek». A fordítótól függ, melyik változatot találja helyesebbnek. A Jel 21-22 teljes összefüggése a «népek» olvasatot támasztja alá: A Jel 21,12 említi ugyanis az «Izrael fiainak tizenkét törzsét», a 24 és 26 versek «nemzetekrõl», ill. «pogány népekrõl» (többes számban) beszélnek. Úgy tûnik, mintha még az örök új világban is különbség lesz Izrael és a nemzetek között. Így nem helytelen feltételezni, hogy az új földön éppúgy, mint korábban, különbözõ népek lesznek, amelyek mind egy Istent fognak szolgálni.

Miért ne folytatódhatna az a vonal, a m i a z Ezeréves biroda lom ba n a bûnös földön elkezdõdött? Ám az örökkévalóságban bûntelenek lesznek!

Ki mondja, hogy Isten az új univerzumban lemond a sokféleségrõl?

Eg yik ember sem olyan, mint a másik. Egyik megváltott sem olyan,

mint a másik. Különbözõ tagok vagyunk különbözõ feladatokkal, nemzetiséggel és jellemmel eg y testen, a Krisztus testén. Testünk megdicsõülése nem a jellemünket fogja eltörölni, hanem g yengeségünket és bûnösségünket. Pál elmagyarázza, hogy Isten «az egész emberi nemzetséget is egy vérbõl teremtette, hogy lakjon a föld egész felszínén» (ApCsel 17,26). Az emberek egyetlen vérbõl keletkeztek.

Nincs magasabb vagy alacsonyabb rendû faj. Azonban Isten egyetlen vérbõl több nemzetet teremtett.

Ellentmond-e valami is annak, hogy ez a sokféleség jelen legyen az új teremtésben is?

A Jel 21,24 szerint a nemzetek– itt tehát már az új univerzumban való mozgásról van szó – az Õ világosságában fognak járni. A föld királyai dicsõségüket és gazdagságukat az új Jeruzsálembe fogják vinni. Az új fõvárosba tehát ki-és be lehet járni.

Ezenkívül Isten új univerzumának lakosai eg yfelõl szolgálni fognak (Jel 22,3), és másfelõl Vele együtt «uralkodnak örökkön-örökké» (Jel 22,5). Nyilvánvalóan ehetnek is (Jel 22,2; vö. Jel 19,9; Mt 26,29).

Hogy mi minden lehetséges még – a következõket állapíthatjuk meg: Az új univerzumban lesz hierarchia, gazdagság, tevékenységek, kultúra, evés és munka. És mindez örökké tart. Dániel próféta bizonyítja minden megváltottra, valószínûleg minden idõk minden megváltottjára vonatkozóan: «De a Felségesnek a szentjei foglalják el majd a királyságot, és örökre birtokolják azt, mindörökre» (Dán 7,18). Amikor az Úr Jézus azt mondja, hogy mi a mennyben gyûjtsünk magunknak gazdagságot (Mt 6,20), hogy sokan Keletrõl és Nyugatról a mennyei birodalomban Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal fognak egy asztalnál ülni (Mt 8,11), és hogy a hû szolgára sokat bíz rá (Mt 25,21), akkor ezeket szó szerint kell vennünk (vö. 2.Kor

9 INFOBOX

Az Ezeréves Birodalom és az új univerzum közötti összefüggés 5,10). Kétségkívül az új univerzum az a hely, ahol bõségben lehet élni (vö. Joh 10,10); az a hely, ahol Isten «kegyelmének mérhetetlen gazdagságát irántunk (…) Jézus Krisztusban» megmutatja (Ef 2,7) – és ezt «örökkön-örökké» (Jel 22,5).

Isten, a M indenható, A k i «a kezdet és a vég», megígérte: «Íme, újjáteremtek mindent» (Jel 21,5). « Ezek a z i gék m egbí zh atók é s igazak» (5. v). Te is örülsz annak, hogy Isten mindezt megcselekszi?

Hiszed-e, hogy új ég és új föld lesz?

Hiszed-e, hogy ez szebb és jobb lesz annál a legcsodálatosabbnál, amit te el tudsz képzelni?

Dávid király tudott az Isten jelenlétében való életrõl, és így szólt: «Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké t a r t a g yö n y ö r û s é g j o b b o d o n » (Zsolt 16,11). Ez az élet vár ránk, mégpedig bõségben. Ezt az Úr már évezredekkel ezelõtt megígérte. És «Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen» (2.Pt 3,9).

Ez a türelem, szeretet és irgalmasság meg mutat kozik a Biblia utolsó két fejezetében is. Isten nem a kárhozat helyét akarja megtölteni, hanem a helyreállított Paradicsomot akarja benépesíteni olyan emberekkel, mint te meg én. Isten egy hallatlanul nagyvonalú ajánlatot tesz: «Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen» (Jel 21,6). Itt Isten kimondhatatlan szeretetét és dicsõségét láthatjuk. Az Õ ajánlata áll. Jézus Krisztus a golgotai kereszten értünk mindent véghezvitt. A megváltást Õ tökéletesen biztosította. Az élet vizébõl ingyen venni azt jelenti, hogy te, bármenynyire is bûnös vagy Isten elõtt, most már tökéletesen megigazultan és bûntelenül állhatsz Isten elé, mert

A Jelenések könyve ír arról, hogy Krisztus és az Õ szentjei ezer évig uralkodnak, mielõtt Isten megteremti az új eget és földet (Jel 20-21).

Hogyan egyezik ez meg az ószövetségi ígéretekkel? Mivel egyfelõl Isten királyságáról itt e földön, másfelõl egy új égrõl és egy új földrõl van szó. Az ószövetségi királyságról szóló fejezetek gyakran beszélnek az örök uralomról. Ez tehát nem teljesedhet be az Ezeréves Birodalomban. Kétségkívül ezer év valamivel kevesebb, mint az «örökkön örökké» (Dán 7,18). És azután ott vannak az új égrõl és új földrõl szóló igehelyek, amelyek valahogy nem úgy tûnnek, mintha egybeesnének az új örök univerzummal: «Mert én új eget és új földet teremtek, a régire nem is emlékeznek, senkinek sem jut eszébe. (…)Nem lesz ott olyan csecsemõ, aki csak néhány napig él, sem öreg ember, aki magas kort nem ér. Mert a legfiatalabb is százéves korában hal meg, és aki nem ér meg száz évet, átkozottnak számít» (Ézs 65,17.20).

Hogyan egyezik a 17. vers a 20. verssel? Hogyan halhat meg valaki az új univerzumban, ahol már nincs többé halál (Jel 21,4)?

A megoldás: Az Ószövetségben számos ígéretet láthatunk Jézusnak elsõ és második eljövetelével kapcsolatban, amelyeket egyetlen lélegzetvétellel sorol fel a próféta (vö. pl. Ézs 9,1-6; 61,1-2). Mi tehát ma már tudjuk, hogy a próféták két eljövetelt hirdettek meg. Éppen így viszonyulhatunk a messiási Királyságról és az új földrõl szóló ígéretekhez is.

Az Újszövetség fényében tudjuk, hogy a föld «újjászületésének» két szakasza van (Mt 19,28; Róm 8,18-23). Az elsõ szakasz Jézus ezer éves uralkodása Jeruzsálemben a régi földön (Jel 20; Zak 14). A második szakasz Isten és Jézus örök uralma az új Jeruzsálemben az új földön (Jel 21-22).

Az Isten örök királyságáról, valamint az új égrõl és új földrõl szóló ígéret beteljesedése elkezdõdik az Ezeréves birodalomban, és az új univerzum valóságos megteremtésével ér véget. R.M. ■

az Úr Jézus a kereszten már minden bûnödért megbûnhõdött. Vehetsz az élet vizébõl ingyen – Isten túláradó kegyelme és a Jézus Krisztusba vetett hit által (Ef 2,1-10).

A történet legfontosabb fordulópontja a kereszt. A kereszt a csere helye. Ott vette Magára Krisztus a te bûnös, igaztalan természetedet, alkalmatlanságodat az új univerzumért cserébe, hogy neked tökéletes megigazulást és alkalmasságot adjon (2.Kor 5,21; Róm 5,15-19). A kereszten dõl el, ki élvezheti a nagyszerû ígéreteket (Ef 3,6) és az örökkévalóságot az új földön (Zsolt 37,29).

Felkészültél-e arra az idõre, amikor a feltámadott Úr Jézus Krisztus visszajön, hog y minden ígéretét betartsa? Örömmel várod-e? És ez a várakozás arra sarkall-e, hog y «szentül és kegyesen» (2.Pt 3,11) éld az életed? A te Megváltód olyan dicsõséget ad neked, amelyet most legmerészebb álmaidban sem tudsz elképzelni. Õ az, Aki «ezekrõl bizonyságot tesz és így szól: „Bizony, hamar eljövök». Erre csak egyetlen válaszunk lehet: «Ámen. Jöjj, Uram Jézus!» (Jel 22,20). ■

Éjféli Kiáltás

2012 szeptember

10

NÉZÕPONTBAN

A Biblia üdvtörténeti napjai

SAMUEL RINDLISBACHER A Misszió munkatársa, igehirdetõ és az Éjféli Kiáltás gyülekezetének vezetõségi tagja, az ifjúsági munka vezetõje

Biblia figyelmes olvasása közben megállapíthatjuk, hogy a Szentírás különbözõ napokat említ. Például a z «ember napja» vagy «Jézus Krisztus napja». Gyakran elõfordul az «Úr napja», és egyszer az «Isten napja». Ezeknek a napoknak megkülönböztetése fontos ahhoz, hogy Isten Szavát jobban megértsük, hog y felismerjük, milyen komoly idõket élünk, és hogy a hamarosan visszatérõ Úr elé örömmel mehessünk.

A

Az ember napja. Erre a napra utal Pál, amikor ezt mondja: «Én pedig a legkevésbé sem törõdöm azzal, hog y ti hog yan ítélkeztek felettem, vagy más emberek hogyan ítélkeznek egy napon!» (1.Kor 4,3).

Eg y emberi ítéletnapon értékelik a t et t e k e t , í t é l e t e k e t h o z n a k , határozatokat foganatosítanak. Ezen felül az «ember napja» az emberi életcél fontossá gá na k k ifejezõje is. Földi létünk idõtartamáról van szó, a cselekvés lehetõségérõl, a mûködésrõl, a létezésrõl. Ez a születés és az elmúlás közötti idõtartam: « A z a sszony tól született ember rövid életû, tele nyugtalansággal.

Kihajt, mint a virág, majd elfonnyad, árnyékként tûnik el, nem marad meg» (Jób 14,1-2). Mózes kijelöli ezt az Éjféli Kiáltás

2012 szeptember

idõtartamot, amint így szól: «Életünk ideje hetven esztendõ, vagy ha több, nyolc van esz tendõ, és n ag yobb részük hiábavaló fáradság, olyan gyorsan eltûnik, mintha repülnénk» (Zsolt 90,10). Egyidejûleg ez a nap a döntés idõtartama is! Ugyanis a «mában», a számunkra rendeltetett idõtartam alatt döntjük el, hol töltjük majd az örökkévalóságot. Vag y a mennyben Jézus Krisztussal, vagy a pokolban. Mivel eg yedül az az ember, aki a «mában», most, a z Isten által rendelkezésére bocsátott élettartam alatt dönt Jézus Krisztus mel lett, lesz majd eg ykor Jézus Krisztussal az örökkévalóságban.

A Biblia egyértelmûen kijelenti ezt: «Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiún ak , nem l át m ajd életet, h anem a z Isten h ar a g j a m ar ad rajta» (Jn 3,36). Ezt az eg yedül Isten által az ember rendelkezésére bocsátott idõtartamot nevezi a Biblia az «ember napjának». A költõ fején találja a szöget, amikor így kiált fel: «Ó, ember, gondold meg, gondold meg a z idõ mú lá s át , mer t jön, közeledik az örökkévalóság!»

Jézus Krisztus napja. Pál ír errõl a napról: «Éppen ezért meg vagyok gyõzõdve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára» (Fil 1,6).

Pál ezt a napot tartotta szem elõtt.

Ezért a napért élt szívvel-lélekkel, hog y a többi hívõ is eg y biztos pont ként tek int se ezt a napot!

«Jézus Krisztus napja» nem más, mint Gyülekezetének hazavitele. Ez

a Jézus Krisztussal való egyesülés napja, az elragadtatás! Az a nap, amelyrõl ezt olvassuk: «Íme, titkot m o n d o k n e k te k : n e m f o g u n k ug yan mindnyájan elhunyni, de mindnyájan el fogunk változni.

Hirtelen egy szempillantás alatt, az utolsó harsonaszóra; mert meg fog szólalni a harsona, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, m i p e d i g e l v á l to z u n k » (1. Kor 15,51-52). Egyidejûleg ez a nap a jutalom és a koronázás napja is!

Pál így beszél errõl: «Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezet r e eltétetet t nek em a z igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama n apon ; de nemc s ak énnekem , hanem mindazoknak is, akik várva várják az õ megjelenését» (2.Tim 4,7-8). Ez a z ör vendezés napja, amint a Jel 19,7-9 mondja: «Örüljünk és ujjongjunk, és dicsõítsük õt, mert eljött a Bárány menyegzõje, felkészült menyasszonya, és megadatott neki, hogy felöltözzék fényes, tiszta g yolcsba. Ez a gyolcs a szentek igaz cselekedeteit jelenti”. Így szólt hozzám: „Írd meg: Boldogok, akik hivatalosak a Bárány menyegzõjének vacsorájára!» Az Újszövetség legalább hétszer említi «Jézus Krisztus napját». Így ez nem más, mint a Jézus Krisztus által megígért otthonba való beköltözés és annak birtokbavétele. (Jn 14,23).

Az Úr napja. A Biblia ezt a napot a nagy és szörnyû napnak is nevezi,

11 Jákób rettegése idejének, és különösen a nag y nyomor úság na k. A z «Úr napja» kifejezést az Ószövetségben nyolc különbözõ szerzõ használja, és 19-szer fordul elõ. Ez a nap mindig a Mindenható haragjának és ítéletének ideje. Jóel próféta úgy ragadja meg ezt a témát, mint senki más. A mikor õ az eljövendõ «Úr napját» leírja, az ellenség támadásáról beszél, amely körülveszi Izraelt, mindent elpusztító szárazságról és sáskajárásról számol be. Az akkori, helyi eseményekre visszatekintve írja: «Jaj, micsoda nap! Közel van már az ÚR napja, pusztulás jön a Mindenhatótól! … Fújjátok meg a kürtöt a Sionon, fújjatok riadót szent heg yemen! Reszkessen az ország minden lakosa, mert jön az ÚR napja, bizony, közel van már! …

A z ÚR mennydörög serege elõtt.

Roppant nagy a tábora, hatalmas parancsának a végrehajtója. Nagy és igen félelmetes az ÚRnak a napja! Ki bírja ki azt!? … A nap elsötétül, a hold vérvörös lesz, mielõtt eljön az ÚR nagy és félelmetes napja» (Jóel 1,15; 2,1.11; 3,4).

Ez a nap tu lajdon képpen eg y idõtartam, és nyilvánvalóvá válik Isten szent, tiszta és hatalmas lénye.

Mindenki számára láthatóvá válik Isten köz vet len beavat kozása a z emberek sorsába különbözõ útonmódon, természeti erõk által (Ez 13,13), felhõk és sötétség által (Zof 1,14-15), kozmikus változásokkal és rombolásokkal (Jóel 4,14-16). Ez az az idõ, amelyrõl Jézus ezt mondta: «Mert olyan nagy nyomorúság lesz akkor, amilyen nem volt a világ kezdete óta mostanáig, és nem is lesz soha.

Ha nem rövidülnének meg azok a napok, nem menekülne meg egyetlen halandó sem, de a választottakért megrövidülnek azok a napok» (Mt 24,21-22). A legmélyrehatóbban a Jel 4-19 fejezetei ábrázolják ezt az idõt: «A föld királyai, a fejedelmek é s a vezé r ek , a g a zd a gok é s a hatalmasok, a szolgák és a szabadok mind elrejtõztek a barlangokban é s a heg yek sz ik l áib an , é s í g y szóltak a hegyekhez és a sziklákhoz: „Essetek ránk, és rejtsetek el minket a királyi trónuson ülõ arca elõl, és a Bárány haragja elõl, mert eljött az õ haragjuk nagy napja, és ki állhat meg?» (Jel 6,15-17).

Ez a nap a Bárány haragjának a napja! A Bárány az, Akit a golgotai keresztre szegeztek, és mégis azt mondt a : « A t y á m , b o c s á s s m e g nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek!» Ez a Bárány haragja, Akit ököllel vertek, az arcába köptek, leszag gattá k ruhá it, és Õ még is szeretettel tekintett meggyalázóira.

E z a B á r á ny h a r a g ja , A k it õ l a kereszten a legkedvesebbet vették el – az Atyjával való közösséget – és Aki mégis az anyja és barátai sorsával törõdött. A n na k a Bá rá ny na k a haragja, Akit a barátai megtagadtak, és A k i még is imádkozott értük.

Ha a Bá rá ny t íg y meg t a gadjá k , nem marad számára más választás!

Naponta arcul ütik Õt, szemtelenül állítják, hogy nincs Isten. Leköpik, amikor etikáját és erkölcsét lábbal tapossák. Megvetéssel illetik: «Ah, mit akar ez a Bibliával, egy mesékkel, mítoszokkal és történetekkel teli köny v vel!» Ököllel verik, amikor tanítványait és követõit hitük miatt üldözik, megkínozzák vagy megölik. És ennek a Báránynak egyszerûen hallgatnia kellene? Ez a Bárány, Aki minden dolgot megalkotott és létre szólított (Péld 8). Ez a Bárány, Aki az univerzumot összetartja, és Szavával hordozza (Zsid 1,3). Nos, ha ez a Bárány hallgat, akkor, engedtessék meg kijelentenem, ez a Bárány nem Isten. Akkor nem Õ az eg yetlen, szent és tiszta! Akkor nem Õ az, A k i meg közelít hetet len fényben la k ik. Ha Õ ha llgat, a k kor nem Õ az, Aki szent vérét bûneinkért k iont ot t a . Ha Õ ha l l g at , a k kor nem Õ az, Aki a pokol kínjait állta ki, hogy bennünket az Atya elõtt megigazítson. Ha Õ hallgat, akkor minden hiábavaló volt, mert akkor nincs igazság. De Õ az a Bárány, Aki vállalta értünk a Golgota keresztjét, Õ a Bárány Jézus Krisztus, Aki joggal haragszik!

Ez a harag szent és igazságos harag minda zokon a z embereken, akik kegyelmét megvetették, és lábbal taposták. Nem hiába mondja itt a Biblia «mert eljött az õ haragjuk nagy napja, és ki állhat meg?» (Jel 6,17). De mindemellett fennáll még a bûnbánat lehetõsége. Az Õ nagy, igazságos és szent haragjában Isten még kinyújtja a kezét a megbocsátásra. Mert a legszörnyûbb ítélet során is fennáll a

lehetõség, hogy bûnbánatot tartsunk (vö. Jel 16,9). «Hiszen nem kívánom a halandó halálát - így szól az én Uram, az ÚR -, térjetek hát meg és éljetek!»

(Ez 18,32). Még a mai napon hajtsuk meg térdeinket, és adjuk meg Neki a tiszteletet és hódolatot: «És láttam, és sok ang yal hangját hallottam a trónus, az élõlények és a vének körül, számuk tízezerszer tízezer és ezerszer ezer volt; és íg y szóltak hatalmas hangon: „Méltó a megöletett Bárány, hogy övé legyen az erõ és a gazdagság, a bölcsesség és a hatalom, a tisztesség, a dicsõség és az áldás!” És hallottam, h o g y m i n d e n te r e m t m é n y, a mennyben és a földön, a föld alatt és a tengerben, és minden, ami ezekben van, ezt mondta: „A királyi széken ülõé és a Bárányé az áldás és a tisztesség, a dicsõség és a hatalom örökkön-örökké!» (Jel 5,11-13).

Isten napja. A z Isten napja örök állapot. Isten lesz minden m i nden ben. M ielõtt ez a nap beköszönt, a mostani teremtés elmúlik, mert azt Isten megátkozta (1.Móz 3,17). Ez a teremtés bûnnel szennyezett, vérrel átitatott és a haláltól eltorzított. E «szennyezett föld» mivoltából következõen el fog múlni (2.Pt 3,12). Aztán Isten új eget és új földet teremt, amelyben igazság lakozik (2.Pt 3,13). A Jelenések könyve így írja le ezt az új eget és földet: «És láttam új eget és új földet, mert az elsõ ég és az elsõ föld elmúlt, és a tenger sincs többé. És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll a mennybõl az Istentõl, felkészítve, mint egy menyasszony, aki férje számára van felékesítve. Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trónus felõl: „Íme, az Isten sátora az emberekkel van, és õ velük fog lakni, õk pedig népei lesznek, és maga az Isten lesz velük; és letöröl minden könnyet a szemükrõl, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsõk elmúltak.” A trónuson ülõ ezt mondta: „ Íme, újjáteremtek mindent!»

(Jel 21,1-5). Ez a «minden új» az «Isten napja» – az örökkévalóság elkezdõdött. ■ Éjféli Kiáltás

2012 szeptember

12

NÉZÕPONTBAN

Tel Aviv

Izrael nemzeti és szellemi jövõje WIM MALGO (1922-1992) Evangélista és igehirdetõ, az Éjféli Kiáltás Misszió alapítója és egykori vezetõje

zraelnek lesz éppúgy nemzeti, mint szellemi jövõje. Ez végül egybefolyik majd Jézus Gyülekezetével.

Istennek Jézus Gyülekezetével és Izraellel kapcsolatos útjai egy nagy cél felé – Királyságának felállítása felé halad –, azonban teljesen különbözõek. Isten már most megengedi a láthatókat megtörténni népében és népe által, cselekedetek és csodák által, míg a láthatatlan, szíveik megváltozása, csak késõbb következik be. Jézus Gyülekezeténél ez fordítva van. Elõször láthatatlanul kezdõdik. Egy ember, aki újjászületik, a Szentlélek által belülrõ l kiindulva kezd megújulni, és ezután válnak a Lélek gyümölcsei láthatóvá.

Izrael jövõjérõl két jövendölés létezik, amelyek olyannyira világosak, hogy nem lehet azokat lelki értelem-

I

Éjféli Kiáltás

2012 szeptember

ben magyarázni. Az elsõ így hangzik: «Elültetem õket földjükbe, és többé nem tépik ki õket földjükbõl, amelyet nekik adtam» (Ám 9,5). Ez nagyon egyértelmû. Ez az ígéret, amely a földi dolgokra vonatkozik, napjainkban a Közel-Keleten az egész világ szeme elõtt láthatóan, hatalmas méretekben teljesedik be. A másik ígéretet az Újszövetségben találjuk, és a szellemi helyreállításra vonatkozik: «… mi mást jelentene befogadtatásuk, mint életet a halálból!»

(Róm 11,15). Amint napjainkban a fi zikai ígéret beteljesedése szemeink elõtt láthatóan megy végbe, úgy fog beteljesedni az Izraelnek adott szellemi ígéret is. Az egész Izrael üdvözülni fog! Már az elsõ jelek érzékelhetõek; már hallható a Messiás utáni érdeklõdõ kérdés. Ezékiel próféta ezt a folyamatot így írja le: «Én tehát prófétáltam , ahog yan megparancsolta nekem. Amint prófétálni kezdtem, hirtelen dörgõ hang támadt, a csontok pedig egymáshoz illeszkedtek. Láttam, hogy inak kerültek rájuk, majd hús növekedett, és

végül bõr borította be õket, de lélek még nem volt bennük» (Ez 37,7-8).

Ez a mai helyzet Izraelben. Ezzel azonban a beteljesedés nem fejezõdik be, mert a 9. versben ezt olvassuk: «Akkor ezt mondta nekem: Prófétálj a léleknek, prófétálj, emberfi a, és mondd a léleknek: Így szól az én Uram, az ÚR: A négy égtáj felõl jöjj elõ, lélek, és lehelj ezekbe a megöltekbe, hogy életre keljenek! Én tehát prófétáltam, ahogyan megparancsolta nekem. Akkor lélek szállt beléjük, életre keltek, és talpra álltak: igenigen nagy sereg volt» (Ez 37,9-10). A további magyarázat félreérthetetlenül tisztázza, hogy itt Izraelrõl van szó és nem az egyházról, mivel a 11. versben ez áll: «Akkor ezt mondta nekem: Emberfi a! Ez a sok csont Izráel egész háza, amely most ezt mondja: Elszáradtak a csontjaink, és elveszett a reménységünk, végünk van.» Némely keresztyén eddig képes követni, a szöveg azonban így folytatódik: «Azért prófétálj, és ezt mondd nekik: Így szól az én Uram, az ÚR: Én felnyitom sírjaitokat, és kihozlak sírjaitokból, én népem, és beviszlek benneteket Izráel földjére.

Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az ÚR, amikor felnyitom sírjaitokat, és kihozlak sírjaitokból, én népem!

Lelkemet adom belétek, életre keltek, és letelepítelek benneteket a saját földeteken. Akkor megtudjátok, hogy én, az ÚR, meg is teszem, amit megmondtam - így szól az ÚR» (Ez 37,12-14). Ez a fejezet csodálatos sorrendben vezeti végig szemünk elõtt az Izrael népével kapcsolatos eseményeket, és bemutatja, hogy a nemzeti és aztán a szellemi jövõ is beteljesedik. A 25. és 27. versekben ezt olvashatjuk: «Abban az országban laknak majd, amelyet szolgámnak, Jákóbnak adtam, amelyben õseitek is laktak. Ott laknak õk, fi aik és unokáik örökre, és szolgám, Dávid lesz a fejedelmük örökre. ... Hajlékom náluk lesz, Istenük leszek, õk pedig népem lesznek.» Tehát: elõször a nép hazatelepítése országába (nemzeti jövõ) és azután a nép megtérése (szellemi jövõ). Ebbõ l világosa n láthatjuk, hogy nemcsak a nemzeti ígéretek, hanem a szellemiek is be fognak teljesedni. Így tölt be az Úr csodálatos sorrendben egyik ígéretet a másik után! ■

13

BEÜLTETETT CHIP

Ki itt a naiv?

Egy médiafilozófus agyba beültetett chipekrõl, naiv keresztyénekrõl és keleti bölcsességekrõl beszél.

NORBERT LIETH Igehirdetõ, Biblia-oktató és az Éjféli Kiáltás Misszió elnökségi tagja

2012. január 7-én a Welt Online-on megjelent egy cikk a következõ címmel: «Az embernek csak terminátorként van esélye a túlélésre.» A szerzõ azt szorgalmazta, hogy számítógépes chipeket ültessenek be az agyunkba, és úgy véli, hogy a mell-és szívimplantátumokhoz hasonlóan agyimplantátumok is létezhetnének. Ezt írja: «Ebben a robbanásszerûen fejlõdõ tudományos-és médiatársadalomban az ember saját természetes érzékszerveinek lehetõségeit, ideértve a központi szervet, az agyat is, a technika eszközeivel ki kell tágítania. (…) Természetesen ez a keresztyénség számára kihívást jelent, mert hisz ez a természetes fejlõdés gondolatát elveti: azaz a világot Isten teremtette éppen úgy, mint az embert.» Ha azonban az ember egyre jobban beavatkozik, esetleg géntechnikai eszközökkel, konfl iktus alakulhat ki a «naiv» keresztyénséggel.

«Ezért van szükségünk több keleti bölcsességre és kategóriára.»

A keresztyéneket naivnak tüntetik fel, mert nem abban hisznek, amit ma

általában az emberek hisznek. Nekem azonban úgy tûnik, hogy éppen az ellenkezõje az igaz.

Ernst Haeckelt úgy ismerték, mint «Darwin csatlósát a kontinensen» vagy, mint az õ «európai fõapostolát» az evolúció «evangéliumának» ismertetésében. Haeckel fáradhatatlan és vehemens szószólója volt az evolúció elméletének. Idõközben már régóta olyan tudósként ismert, aki egyik csalást a másik után követi el, csakhogy az evolúció elméletét érvényre juttassa. Így elõször bizonyítékokat fabrikált, hogy gondolatait meggyõzõen bemutassa, miközben csaló módon hamisította azokat. Hasonlóképpen hamisítások lehetnek az állítólagos Neandervölgyi ember körül is, csakhogy az evolúcióelmélet megállhassa a helyét.

Nem Haeckel volt az egyetlen. A klónozás úttörõje, Hwang Woo Suk, munkáját, amely világszerte nagy feltûnést keltett, teljes egészében hamisította. A Szöuli Nemzeti Egyetem vizsgálatának zárójelentése közölte, hogy Hwang egyetlen embrionális õssejtet sem állított elõ klónozással. Az õ csalása a tudomány nagy skandalumai közé tartozik. Azonban a naiv többség hitt neki, csak a megg yõzõdéses, bibliahívõ keresztyének nem.

A következõ három idézet aláhúzza, hogy naivabb egy elméletben hinni, mint Isten Szavában megbízni: – «A teoretikusok azon buzgólkodnak, hogy az univerzum, különféle modelljét megalkossák azokkal az elképzelésekkel, amelyek nekik éppen tetszenek. Valószínûleg ezek a modellek mind hamisak.» Paul Dirac, Nobel-díjas brit fi zikus (1902-1984).

– «Mivel az õsrobbanás elmélete szerint kezdetben robbanás keletkezett, az õsrobbanás okozta a robbanást. De nem közli velünk, mi robbant, miért robbant, hogyan robbant, és õszintén szólva, hogy egyáltalán robbant-e.» Brian Greene, amerikai fi zikus (sz. 1963).

– «Az elmélet felsõfokú feltételezés.» James Earl «Jimmy» Carter.

Amíg a bevezetésben említett filozófus a keresztyéneket naivaknak titulálja, a biztos gyõzelem tudatában száll síkra a keleti bölcsességek és kategóriák mellett. Itt felvetõdik a kérdés, hogy ezek mind a mai napig hoztak-e valamilyen igazi értéket számunkra.

Pál ezzel ellentétben arról a bizonyosságról beszél, hog y benne Krisztus igazsága lakozik: «A Krisztus bennem levõ igazságára mondom, …» (2.Kor 11,10). Péter a tökéletesen biztos prófétai szóról ír: «Ezért egészen bizonyosnak tartjuk a prófétai beszédet, amelyre jól teszitek, ha mint sötét helyen világító lámpásra fi gyeltek, amíg felragyog a nap, és felkel a hajnalcsillag szívetekben» (2.Pt 1,19). És János apostol felé a Jelenések könyvében ez hangzik el: «A trónuson ülõ ezt mondta: „Íme, újjáteremtek mindent”. És így szólt: „Írd meg, mert ezek az igék megbízhatók és igazak!” És ezt mondta nekem: „Megtörtént! Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen» (Jel 21,5-6).

Fennáll annak a veszélye, hogy tarthatatlan elméletek állandó ismételgetése folytán a médiában, az iskolákban és egyetemeken, a keresztyének is kétségek közé kerülnek. Ezért fontos Isten Szavának igazságát állandóan tudatosítani, amint azt Pál a Fil 3,1-ben hangsúlyozza: «Hogy ugyanazt írjam nektek, az engem nem fáraszt, titeket viszont megerõsít.»

Goethe így fejezte ki magát: «Az igazságot mindig ismételni kell, mert a tévelygést is állandóan prédikálják körülöttünk, mégpedig nem is az eg yének , ha nem a tömegek , a z újságokban, az enciklopédiákban, az iskolákban és eg yetemeken. A tévelygés mindenütt felül van, jól és kényelmesen befészkelõdve a többség érzéseibe, akik az õ oldalán állnak.»

Elnézést, akkor hát ki itt a naiv? ■ Éjféli Kiáltás

2012 szeptember

14

NÉZÕPONTBAN

VIHAROS IDÕK

A tanítványok, a vihar és a gyülekezet

NORBERT LIETH

Mk 4,35-41-ben ezt olvashatjuk: «Ugyanezen a napon, amikor este lett, így szólt hozzájuk: „Menjünk át a túlsó partra.” Miután tehát elbocsátották a sokaságot, magukkal vitték õt, úgy, ahogy éppen a hajóban volt; de más hajók is voltak a nyomában. Ekkor nagy szélvihar támadt, és a hullámok becsaptak a hajóba, úgyhogy az már kezdett megtelni. Õ pedig a hajó hátsó részében volt, és a vánkoson aludt.

Ekkor felébresztették, és így szóltak hozzá: „Mester, nem törõdsz azzal, hogy elveszünk?” Õ pedig felkelt, ráparancsolt a szélre, és azt mondta a tengernek: „Hallgass el, némulj meg!” És elállt a vihar, és nag y csendesség lett. Akkor ezt mondta nekik: „Miért féltek ennyire? Miért nincs hitetek?” Nagy félelem fogta el õket, és így szóltak egymáshoz: „Ki ez, hogy a szél is, a tenger is engedelmeskedik neki?»

Gondolkozzunk el ennek az igeszakasznak néhány kijelentésén: - «Ugyanezen a napon, amikor este lett»: A Gyülekezet korszakában ahhoz az idõponthoz közeledünk, a mikor este lesz, a mikor a z üdvtörténet véget ér.

- «Menjünk át a túlsó partra!»: A túlsó part, azaz Isten eljövendõ birodalmának hirdetése és láthatóvá

A

Éjféli Kiáltás

2012 szeptember

válása jellemzi azt az idõt, amelyben élünk.

- «… magukkal vitték Õt, úgy, ahogy éppen a hajóban volt»: Az alatt az idõ alatt, amíg mi a jelenben úton vagyunk, az Úr Jézus mindig velünk van. Ebben az üdvkorszakban soha nem vagyunk Õnélküle. Nem szükséges valahol keresnünk, amíg megtaláljuk, mert Õ mindig bennünk va n; Õ szüntelenül Gy ülekezete körében tartózkodik.

- «Ekkor nagy szélvihar támadt, és a hullámok becsaptak a hajóba, úg yhog y az már kezdett megtelni.» Képszerûen szemlélve, ez itt a végidõk viharának képe, annak a viharnak, amelyben ma Isten gyermeke található. Összességében ezek az idõk a Gyülekezet számára egyre viharosabbak lesznek.

A személyes támadások megsokszorozódnak, hullámaik becsapódnak az élethajóba. A szorongattatás és nyomorúság újabb és újabb dagálya jön, a vihar hevessé válhat. Akkor a víz elborítja a hajót, és nem tudunk vele semmit kezdeni. Amíg ezeket a mondatokat írtam, kaptam eg y e-mailt a következõ kijelentéssel: «… és ha néha belülrõl fi gyelünk kifelé, minden csak fájdalom, és én egyszerûen mindenbe belefáradtam. Üresnek érzem magam, és valahogy egyedül, az emberek nem értenek meg.»

Megérkezésük nem volt veszélyben, mivel Õ a hajóban volt!

Ez a mondat biztos sok ember nevében beszél. De milyen jó, amikor Márk arról számolhat be, hogy: «… magukkal vitték Õt, úgy, ahogy éppen a hajóban volt…» Amikor a tanítványok hirtelen viharba kerültek, Jézus már ott volt a hajóban, mert már elõzõleg felvették Õt rá.

Ez a csodálatos! Aki Jézust felvette, noha a viharoktól nem kap védelmet, azonban állandóan Jézus jelenlétében van. Õ mindig jelen van!

Mindeközben a tanítványok tudták: «Útban vagyunk a túlsó partra.» És végül ezt olvashatjuk: «Azután elmentek a tenger túlsó partjára…» (Mk 5,1).

Noha az Úr jelen van, mégis úgy gondoljuk néha, hog y eg yáltalán itt sincs, vagy nem is gondoskodik rólunk, hanem alszik, mivel nem reagál. Elhagyatottnak érezzük magunkat. Fel akarjuk ébreszteni, és szorult helyzetünkre emlékeztetni. Azonban mit tesz Õ? Figyelmeztet bennünket hitéletünk hullámaira: «Miért féltek ennyire? Miért nincs hitetek?»

Az Úr minden vihart le tud csendesíteni, ezt itt is megtette, de ha nem is csendesíti le, a túlsó partot akkor is elérték volna. Megérkezésük nem volt veszélyben, mivel Õ a hajóban volt! ■

15 HÁZUNK TÁJA

Ma is teljesednek be próféciák?

JOHN F. WALVOORD (1910–2002)

bibliai próféciák tanulmányozása közben az emberek gyakran nem veszik észre, hogy ma is teljesednek be jelentõs próféciák.

Isten Szava tele va n ígéretek kel.

Olyan eseményekrõl szóló próféciák ezek, amelyek bizonyos feltételekhez kötõdnek. De vannak olyan profetikus kijelentések is, amelyek feltételektõl függetlenek, és ezért Isten szuverenitása indokolja õket, és ezek éppen ma teljesednek be. Sok területen Isten ma is megmutatja természetfölötti hatalmát. A próféciák beteljesedése esetében egyik nyilvánvaló tényezõ azoknak az embereknek a megváltása, akik bizodalmukat Krisztusba helyezik. Az evangélium feltételekhez kötött. Ha az emberek hisznek benne, meg váltatnak. Minden meg váltott annak a próféciának megtestesült beteljesedése, amely az evangélium üzenetében van elrejtve.

Isten Szava így szól hozzánk a Gal 5,16-ban: «Intelek titeket: a Lélek szerint éljetek, és a test kívánságát ne teljesítsétek.» A szöveg szó szerinti visszaadása így hangzik: «Mondom pedig, Lélek szerint járjatok, és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek.» Ebbõl az igeversbõl kitûnik, hogy egy hívõ embernek, aki gyõztes életet él, minden pillanatban a Szentlélekkel kell kapcsolatban állnia. Egy ilyen Istentõl kapott képesség természetfölötti, és ennek birtokában az ember képes ellenállni a test kívánságainak, azaz ennek az intelemnek profetikus beteljesedése megvalósul. A Biblia gyakran figyelmezteti a keresztyéneket, azzal a bizonyossággal imádkozzanak, hogy imájuk meghallgatásra talál. Így ír errõl az 1. Jn 5,14: «Az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti, hogy ha valamit az õ akarata szerint kérünk, meghallgat minket.» A keresztyének

A

gyakran élnek át imameghallgatásokat, és Istennek minden felelete egy-egy prófécia beteljesedése.

Azt a tényt, hogy napjainkban is teljesednek be próféciák, feltûnõen szemlélteti Istennek az az ünnepélyes kijelentése, hogy Izrael nemzetként fog létezni, amíg a nap, a hold és a csillagok ragyognak az égen. A Jer 31,35-36 szerint ez az idõtartam átfogja az emberiség egész történelmét: «Ezt mondja az ÚR, aki adott napot, hogy világítson nappal, és adott szabályt a holdnak és a csillagoknak, hogy világítsanak éjjel, aki felriasztja a tengert úgy, hogy hullámai zúgnak, akinek Seregek URa a neve: Ha majd eltûnik ez a rend színem elõl - így szól az ÚR -, akkor szakad magva Izráelnek is, és soha többé nem lesz az én népem.»

Az a tény, hogy Izrael mind a mai napig megtartotta nemzeti identitását, figyelemre méltó bizonyítéka Isten hatalmának. Más etnikai csoportok gyorsan elvegyülnek környezetükkel, mint például az Eg yesült Államok esetében is történt. Ebben az «Újvilágban» a különbözõ nemzetiségek és fajok elveszítik saját vonásaikat.

Noha Izrael, mint nemzet, évezredeken át szétszórva élt az egész világon, megõrizte egyéni sajátosságait és a Biblia különleges profetikus kijelentéseit. Minden alkalommal, amikor egy ember egy zsidót lát, és mint olyat felismeri, egy prófécia beteljesedését éli meg. ■ Kivonat a Próféciák az új évezredben címû könyvbõl, John F. Walvoord, 29-30. old.

Minden megváltott annak a próféciának megtestesült beteljesedése, amely az evangélium üzenetében van elrejtve.

A szív hangjai Környebányáról

Az elsõ hang, amit az emberré válásunk útján hallottunk, az édesanyánk szívverése volt. Az anyaméhben sok-sok idegen hang vett bennünket körül, de ez az egy hang volt az, amely békét és nyugalmat árasztott. Ez a hang azt üzente, biztonságban vagy, szeretlek! Amikor édesanyánkat megöleljük, ösztönösen ezt a hangot, ezt a biztonságot keressük.

A környebányai Takács család öt gyermeke édesanyjuk halálával ezt a hangot vesztette el, pedig még csak alig heverték ki édesapjuk halálát. Néhány éven belül kétszer kellett megállniuk szüleik koporsója mellett. Szavakkal kifejezhetetlen az a veszteség és az a fájdalom, amelyen az öt testvér átmehetett. Azért hogy ne kerüljenek állami gondozásba, édesapjuk idõs szülei vették gyámság alá az elárvult gyermekeket, akik közül kettõ részt vett a tavalyi nyári táborozáson, melyet Missziónk szervezett.

Akik Istenhez közel állunk - akiknek van füle a hallásra – nap, mint nap hallhatjuk Istenünk szíve dobogását, érezhetjük atyai szeretetét, melynek Jézus maga a bizonyítéka. Ebbõl a szeretetbõl juttattunk ezeknek a szeretetre vágyó gyermekeknek egy darabot, amikor meglátogattuk õket és az Úr Jézus nevében átadtunk nekik egy élelmiszerekbõl és tisztítószerekbõl álló szeretetcsomagot.

A táboros testvérek szinte odaröpültek hozzánk és megölelgettek bennünket.

Szeretetet vittünk, de mi többet kaptunk belõle.

Ha halljuk Isten szíve dobogását, szeretetét és kegyelmét, akkor meg kell látnunk azokat is, akik nélkülöznek.

Lehetõségeik szerint támogassák az Éjféli Kiáltás Misszió gyermekek közötti szeretetszolgálatát, hogy egyre többen érezhessék meg általunk is Isten szeretetét!

Fodor Gusztáv lelkész Éjféli Kiáltás Misszió Éjféli Kiáltás

2012 szeptember

16

NÉZÕPONTBAN

A bábeli elv Egy toronyház-index állítása szerint mindig, amikor rekord-toronyházakat építenek, pénzügyi válság fenyeget. Ez nem minden irónia nélküli megállapítás.

Európa legmagasabb épülete Londonban áll – az idén nyáron avatták fel.

NORBERT LIETH Neue Zürcher Zeitung eg yik jelentésében ez áll: «Tavalyelõtt elkészült a világ legmagasabb épülete Dubaiban, ami már 2007-ben túlszárnyalta a Taipeh 101 tornyot. Szinte ezzel egyidõben elkezdõdött a pénzügyi világválság, és így Dubai gyakorlatilag csõdbe jutott. (…) Andrew Lawrence számára a Bank Barclays-tól (…) ez nem véletlen, hanem egy gazdasági törvény. (…) Elmélete bizonyításaként példákat sorolt fel az utóbbi 100 évbõl. Így a legmagasabb épület címért folytatott verseny keretében megépült New Yorkban a Chrysler Building 1930-ban és az Empire State Building 1931-ben, ami idõben egybeesik az 1929-es nagy tõzsdekrachhal. A Twin Tower 1972-73as megnyitását New York-ban és a Sears Tower 1974-es átadását Chicagóban szintén az akkori pénzügyi rendszer összeomlása és a kõolajválság kísérte.

1997-ben a Petronas Tower felállítását az Ázsia-válság követte.»1 E példákhoz sorolhatnánk a legelsõ példát, mégpedig Bábel tornyának építését. Ezt azonban az elv kedvéért

A

Éjféli Kiáltás

2012 szeptember

inkább a bábeli torony esetének kellene neveznünk. Ez az emberkéz által emelt «toronyház» is egy nagy válsághoz kapcsolódik. Hatalmas átalakulásra került sor, a nyelvek válságára és az emberek szétszóratására.

A nagy tenorista, Placido Domingo mondta egyszer: «Aki azt hiszi, hogy a csúcson van, az már rálépett a lefelé vezetõ útra.» A bábeli elv az ember határtalan gõgjét tükrözi. Szó szerint fel akar törni a magasba, magasabbra, mint mindenki más elõtte, és mindenekelõtt saját erejébõl, Isten nélkül. Akinek a legmagasabb az épülete, az a legnagyobb – csak így magyarázhatóak az egyre gigantikusabb objektumokért folyó versenyek.

Egy példa erre a nyáron, Londonban felavatott «The Shard» toronyház. A Spiegel Online a következõkrõl számolt be: «Ez Európa legszebb háza, és a város új jelképévé kell válnia. A piramis alakú felhõkarcoló üveghomlokzatával majdnem 310 m magas, amint az építõ cég közölte. Ezzel ez a felhõkarcoló, amelyet cakkos csúcsáért <The Shard> (a cserép) névre kereszteltek, meghaladta a Capital City Towert, Európa eddigi

legmagasabb épületét Moszkvában.

Különben a Mercury City Tower Oroszország fõvárosában, amely még nem készült el, a 332 méteres magasságával még magasabb lesz.»2 Igen figyelemreméltó tények ezek, ha az európai gazdaság jelenlegi turbulenciájára gondolunk. Így például a világgazdaság közeljövõben bekövetkezõ drámai bukására lehet számítani: London és New York pénzügyi hatalmasságai erõsen inognak, és Japánnal együtt el kell ismerniük, hogy itt véget ér a tudományuk!

A felhõkarcolók egyfajta státuszszimbólumot jelentenek: Mi vagyunk a leggazdagabbak, a legelõrehaladottabbak, a legmodernebbek, a leghatalmasabbak, a legokosabbak és a legnagyobbak.

Azonban az igaz Mindenható erre egy egészen tényszerû választ ad: «Az összeomlást gõg elõzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság» (Péld 16,18).

Ez szellemi törvénynek tûnik, hasonló a természeti törvényhez. A gõgrõl szóló törvény megtanítja, hogy a gõgöt kétségtelenül bukás követi. «Elbukik, aki gazdagságában bízik, de az igazak virulnak, mint a lomb» (Péld 11,28).

Ebben az összefüggésben érdekes, hogy a fent említett pénzügyi szakember, Lawrence úgy véli, hogy a toronyházépítéseknél a tõke általánosan téves allokációja2 figyelhetõ meg. A tõke téves kihelyezésérõl lehet szó, és erre jönne a piac korrektúrája: «Egy léggömb létrehozása történik, aztán ez a léggömb szétdurran.»

A bábeli torony esete elõtt Isten ezt a megállapítást tette: «Akkor ezt mondta az ÚR: Most még egy nép ez, és mindnyájuknak egy a nyelve. De ez csak a kezdete annak, amit tenni akarnak. És most semmi sem gátolja õket, hogy véghezvigyék mindazt, amit elterveznek» (1.Móz 11,6). Az ember Istentõl való függetlenedésében egyre magasabbra tör, és nem ismer határt. Ennek a gõgnek szab Isten határt, amikor úgy engedi a válságok bekövetkeztét, hogy általuk mi felismerjük, hogy Õrá, a Legnagyobbra van szükségünk. ■

1

Neue Zürcher Zeitung 12.01.12, Nr 9, 22. old, «Mindenféle» rovat 2 Spiegel Online, 2012. 07. 05.

2 Allokáció: valamely erõforrás szabad kapacitásának használatba vétele (Wikipedia).

17

Istenem, miért hagyod mindezt?

Szövetségesek: Chavez és Ahmadinedzsad

NORBERT LIETH

g y kereszt yén elveszítette a pénztárcáját, és természetesen bosszankodott miatta. Imádkozott, hogy megtalálja, de semmi nem történt, a pénztárca nem került elõ.

Lehet, hogy titokban szemrehányásokkal is illette Istent: «Hogy engedhetted ezt meg? Miért éppen velem kellett ennek megtörténnie? Mit csináltam rosszul? Miért nem hallgatsz meg engem?»

Körülbelül ugyanebben az idõben egy ember el akarta dobni az életét.

Kiábrándult önmagából, embertársaiból, és semmi értelmét nem látta életének. Túlélte a második világháború borzalmait, megjárta Sztálingrádot, súlyosan megsebesült. Évekkel a háború után alkoholistává vált, fájdalmai voltak. Véget akart mindennek vetni, és egy stégrõl a mély vízbe akart ugrani. A stégen, néhány lépéssel a cél elõtt, ahol életét be akarta fejezni, egy pénztárcát látott a földön. Felemelte és megnézte, mi van benne. Többek között talált egy igés kártyát is, amelyen ez állt: «Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az ÚR tetteit!» (Zsolt 118,7). Ez volt egy új élet kezdete, amely az évek során nagy áldássá vált számtalan ember számára.

Nem tudjuk, mit szolgál a mi szenvedésünk, mire használja azt fel az Úr, és miért nem találnak meghallgatásra egyes imák. Az eredmény sokkal nagyobb lehet, mintha az Úr meghallgatott volna bennünket.

E

Létezik feltételekhez kötött áldás?

NORBERT LIETH z i s r a el h e u te h í r m a g a z i n a következõkrõl számolt be: «Köztudott, hogy a venezuelai államfõ, Hugo Rafael Chavez 2011 óta rákbeteg. Az viszont nem ismert, hogy õ a brooklyni Munkácsi Hasszidok rabbijához, Baruch Rabinovitzhoz fordult gyógyító áldásért. Errõl számolt be a Be’Chadrei Chaderim ortodox internetoldal. Chavez két követet küldött a híres rabbihoz New Yorkba, és áldását kérte életére. A Munkácsi Hasszidok szóvivõi közölték az ortodox weboldallal, hogy a rabbi kész áldást mondani, ha Chavez közbenjár Jakob Astreicher zsidó rab szabadon bocsátásáért Bolíviában.

Rabinovitz rabbi életcéljának tekinti a rabok szabadon bocsátásáért való küzdelmet. Ezt közölte a rabbi a követekkel, a konzullal és egy venezuelai tanácstaggal, akik azonnal elindultak a kórházba, Kubába, ahol egy ideje Hugo Chavezt kezelték. A venezuelai államelnök éveken át szidalmazta a zsidó államot, és Izraelt a nyilvánosság elõtt azzal vádolta, hogy a palesztin népet ki akarja irtani. Chavez azzal vádolta az USA-t és Izraelt, hogy tudatosan és felelõtlenül indít el egy atomháborút, és attól kezdve az iráni diktátor, Ahmadinedzsad oldalán áll. Izrael és a zsidók iránti

A

gyûlölete ellenére számot tart a zsidó rabbi, Rabinovitz gyógyító áldására.»1 Létezik feltételekhez kötött áldás? Évekkel ezelõtt, egy izraeli utazás során elmenten a Siratófalhoz. Egy idõs ortodox zsidó megszólított, és megkérdezte, hány gyermekem van.

Megmondtam neki, mire õ azt felelte, hogy egy bizonyos pénzösszegért innen Jeruzsálembõl megáldja gyermekeimet. Baruch Rabinovitz rabbi kérése, hogy az államfõ járjon közbe a rab zsidóért, érthetõ és fi gyelemre méltó, de feltételként szabni, hogy egy embert megáldjon, vagy ne, nem biblikus.

Már az Ószövetségben kijelentette az Úr az ellenség iránti szeretet kapcsán: «Ha ráakadsz ellenséged eltévedt marhájára vagy szamarára, hajtsd vissza hozzá!Ha látod, hogy összeroskad terhe alatt annak a szamara, aki gyûlöl téged, ne hagyd magára, hanem segíts rajta!» (2.Móz 23,4-5).

Az ellenségnek nyújtandó segítséghez tehát semmiféle feltétel nem köthetõ, minden esetben segíteni kell neki, akkor is, ha õ gyûlöl. Ez sokkal világosabban és nyomatékosabban jut kifejezésre az Újszövetség tanításából. ■

1

israel heute, 2012. május 16. Éjféli Kiáltás

2012 szeptember

18

NÉZÕPONTBAN

Okok a közeli visszajövetel várására GERALD B. STANTON (1918-2010)

közeli visszajövetel várásának számos indoka van: 1) Elismerjük, hogy az elragadtatás nem azonos Krisztus megjelenésével, ill. visszajövetelével. Itt két különbözõ eseményrõl van szó, és egy egész sor megkülönböztetõ jel fedezhetõ fel. Az elragadtatás a Gyülekezetre vonatkozik, amikor a halottak Krisztusban feltámadnak, és az élõk felvétetnek, hogy az Úrral a levegõben találkozzanak (1.Kor 15,52; 1.Theszsz 4,16-17). Ez az esemény reményt ébreszt és egy örömteli várakozást (1.Thessz 1,10), és ezek a hatások egy gyõzelmes, megtisztított életvitelhez vezetnek (1.Jn 3,2-3).

Másrészrõl Jézus visszajövetele nem elsõsorban a szenteket érinti, hanem a bûnösöket. Amikor Krisztus visszatér a földre, befejezõdik a harmagedoni csata (Jel 19,17-18), a fenevad és a hamis próféta a tûz tavába vettetnek (Jel 19,19-20), a Sátán megkötöztetik és a mélységbe vettetik (Jel 20,1-3), a föld nemzetei összegyûjtetnek ítéletre (Mt 25,31-46) és Izrael, amelynek nehéz próbát kellett kiállnia, megláthatja Krisztust, az õ igazi Messiását, és Benne fog bízni (Zak 12,10; Róm 11,26-27).

2) A két esemény leírása között nagy nyelvi különbségek fedezhetõk fel.

A

Éjféli Kiáltás

2012 szeptember

Amíg mindkettõ a végidõkre vonatkozik, és mindkettõ Jézus mûködését írja le, addig az õsgyülekezet hívõit arra szólították fel, hogy várják a Megváltót (Fil 3,20; Tit 2,13): «… másodszor majd a bûn hordozása nélkül fog megjelenni azoknak, akik várják õt üdvösségükre» (Zsid 9,28). Hasonló módon kellett várniuk Isten Fiát a mennybõl (1.Thessz 1,10). Éberek és józanok kellett legyenek (1.Thessz 5,6) és egymást kellett vigasztalják Jézus eljövetelével (1.Thessz 4,18). Ezek a gyakori figyelmeztetések Krisztus közeli visszajövetelének várását bátorítják.

Pál nyilvánvalóan azok köréhez sorolt a magát, a k ik K r isztus visszajövetelét várták (1.Thessz 4,15.17; 2.Thessz 2,1). Timóteust figyelmeztette, «hog y tartsd meg a parancsolatot szeplõtelenül, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenéséig» (1.Ti m 6,14). A z sidó h ívõ ket a következõképpen emlékeztette: «Mert még „eg y igen-igen kevés idõ, és aki eljövendõ, eljön, és nem késik» (Zsid 10,37). Egyes keresztyéneknél annyira erõs volt ez a várakozás, hogy munkájukat is abbahagyták, és fi gyelmeztetni kellett õket, térjenek vissza a foglalkozásukhoz (2.Thessz 3,10-12). Mindenkit türelemre intettek (Jak 5,8). Végül János a Jelenések köny vét a Bi bl ia k á nonjáv á v á lt felkiáltással fejezi be: «Így szól az,

aki ezekrõl bizonyságot tesz: „Bizony, hamar eljövök”. Ámen. Jöjj, Uram Jézus!» (Jel 22,20). Az ilyen bibliai szövegek képezik a keresztyének között széles körben elterjedt reménység alapját, hogy Krisztus visszajövetele már a küszöbön áll.

Teljesen más a nyelvhasználat azokban a szövegekben, amelyekben Krisztus visszatér, hogy a hitetlenségnek és az istentelenek lázadásának véget vessen. Azon a napon megjelenik «tûz lángjában, bosszút áll azokon, akik nem ismerik Istent, és nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézus Krisztus evangéliumának» (2.Thessz 1,8). Az elragadtatás és a visszajövetel közötti különbség megértésének hiánya képezi manapság az eszkatológia különbözõ táboraiban uralkodó zavar egyik fõ okát.

3) A közeli visszajövetel várása évszázadok óta az evangéliumhirdetõ keresztyének hitbeli alaptétele volt.

Amíg olyan teológiai fogalmak, mint a «szentháromság», «teofánia (Isten megjelenése)», «a közeli visszajövetel várása», «tévedhetetlenség (a Biblia)» és «a millennium elõtt» az évszázadok során általában fejlõdtek, addig a közeli visszajövetel várása, noha ezt a kifejezést nem használták, az apostoli idõk Gyülekezetére volt jellemzõ.

John F. Walvoord, az eszkatológia területének egyik tekintélye, így szemlélteti ezt a tényállást: «A nagy nyomorúság elõtti elragadtatás tanának központi kijelentése, azaz az Úr rövidesen bekövetkezõ visszajövetelének tana központi helyet foglal el az õsgyülekezet tanításában … (amely) az Úrnak, gyülekezetükhöz való visszajövetelének állandó várásában élt.»1

19 FÉNYSUGARAK Õ idézte a Didache-t is, amelyet Kr. u.

100 és 120 között írtak. Ott a következõ figyelmeztetés olvasható: «Legyetek éberek saját életetek érdekében. Ne hagyjátok lámpásaitokat elaludni, és derekatok mindig legyen felövezve; legyetek kész, mert nem tudjátok az órát, amikor Urunk eljön.»2 Sõt még Adolph Harnack is, az elsõ liberális teológusok egyike, a történész pontosságával ezt írta: «A keresztyénség történelmében három erõ létezett, amelyek az evangélium hirdetésében segédeszközökként szolgáltak. Ezek keltették fel az emberek izzó lelkesedését, akik az evangélium puszta hirdetése által nem váltak volna határozott követõkké. Ide tartozott többek között a Krisztus közeli visszajövetelébe és dicsõséges földi királyságába vetett hit. Elsõ helyen állt a Krisztus közeli visszajövetelébe vetett hit és királyságának dicsõséges felállítása a földön, hiszen az olyan közelinek tûnt, hogy felmerült a kérdés, nem kellene-e ezt a keresztyén vallás alapvetõ alkotó elemeként tekinteni.»3 Jesse Forest Silver a következõ megjegyzést tette kiváló könyvében, The Lord’s Return (Az Úr visszatérése), az apostoli atyákról: «Õk a saját korukban várták az Úr visszatérését. … Azt hitték, hogy ez az idõpont közvetlenül elõttük áll, mert Uruk azt tanította nekik, hogy állandó éberségben éljenek.

A Nikóziai Zsinat elõtti egyházatyákról a következõt írja: A hagyományokból ismerték az apostolok hitét. Õk az Úrnak közvetlenül a millennium elõtti visszatérését hirdették.»4 ■

1

John F. Walvoord, The Rapture Question, javított és bõvített kiadás (Grand Rapids: Zondervan Publishing House, 1979), 51. old.

2 Philip Schaff, Hrsg., A Select Library of the AnteNicene Fathers, Nachdruck (Grand Rapids: Wm. B. Eerdmans Publishing Co., 1978), vvi: 382.

3 Adolph Harnack, «Millennium», Encyclopedia Britannica (kilencedik kiadás), XVI, 314. old.

4 Jesse Forest Silver, The Lord’s Return (New York: Fleming H. Revell Co., 1914), 62-63. old.

Az «Azért is hinni» a «Mit használ az!» közepette: Jézus Krisztus mondotta Simon Péternek: «Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra!” Simon így felelt: „Mester, egész éjszaka fáradtunk ugyan, és semmit sem fogtunk, de a te szavadra mégis kivetem a hálókat!»

(Lk 5,4-5). Egy olyan helyzetet látunk itt, amikor az embernek tapasztalatból kellett kimondania: «De hisz, mit használ az.» Itt láthatjuk az «Azért is hinni» példáját. Péter visszaemlékezett a maga mögött hagyott éjszakára, amikor teljes igyekezete és sok éves tapasztalata sem hozott semmit.

«De hisz ez már nem éri meg!» – Ezt vagy ehhez hasonlót mi magunk is gyakran mondtunk már, vagy hallottunk másoktól. Ezeket nem csak a köznapi életben tapasztalhatjuk meg, hanem szellemi-lelki téren is. Mi például már évek óta imádkozunk egy valakiért, de az még mindig nem tért meg. Hónapokon keresztül imádkoztunk bizonyos körülményekért, és mégsem változott semmi. «Mit használ ez.»

Reménykedtünk már jó ideje, és mégis csalódtunk reménységünkben: Egész éjszaka dolgoztak, és nem fogtak semmit. Mindent megpróbáltak, de semmi sem használt. Ha nem lenne nekünk Jézus, akkor itt most pontot is tehetnénk, fel is adhatnánk.

Mindenesetre van itt egy «de», egy «mégis», amint az a Lk 5,5-ben található: «Mester, egész éjszaka fáradtunk ugyan, és semmit sem fogtunk, de a te szavadra mégis kivetem a hálókat!»

Ha te is csalódott vagy, és úgy érzed, a végét járod a dolgoknak, és ezt mondod: «Ez nekem már mit sem használ!», akkor Jézus felszólítása marad: «Kíséreld meg az én szavamra.» Illés próféta megparancsolhatta szolgájának, hogy nézzen utána a megjövendölt esõnek: «Menj föl és tekints a tenger felé!» A szolga «fölment és arra tekintett, majd ezt mondta: Nincs ott semmi!» Ekkor Illés így szólt: «Menj ki ismét! Így történt ez hétszer» (1.Kir 18,43). Illés nem adta fel másodszorra, harmadszorra, negyedszerre vagy ötödszörre sem.

Nem, folytatta tovább, és alkalmazta a

«Csak azért is hinni» elvét, és megélhette a csodát. A tiszta kék égbõl és egy tenyérnyi felhõbõl hatalmas zivatar keletkezett (45. v). Sokan maradnak a «Mit sem használ ez» álláspontnál, és nem mennek tovább, és nem is élhetik meg a «csak azért is hinni» csodáját.

Amint Péter a «csak azért is hinni» elv szerint járt el, azt olvassuk, annyi halat fogtak, hogy szakadoztak a hálók. Társaiknak, akik a másik hajón voltak, segíteniük kellett a háló partra vonszolásában. «Azok pedig odamentek, és annyira megtöltötték mind a két hajót, hogy majdnem elsüllyedtek» (Lk 5,7).

Aki a «csak azért is hittel» elvét alkalmazza, csodát fog megélni, és másokat is gazdagíthat ezzel a hittel. Pál a Róm 1,12-ben világosít fel bennünket: «vagyis, hogy együtt bátorodjunk meg közöttetek egymás hite által, a tietek és az enyém által.» Vigasztal-e a mi hitünk másokat? Bizonyosan nem segítünk másoknak vigasztalódni, ha ezt mondjuk: «Ez már mit sem használ.»

Vagy: «Ne fáraszd már a Mestert, a te ügyednek annyi, nincs segítség többé.»

Aki viszont a «csak azért is hittel» elve szerint él, az ezt mondja: «De azért az Úr szavára mégis csak reménykedhetünk és cselekedhetünk.»

A Márk 5,25-34-ben olvasunk egy asszonyról, «Egy asszony pedig, aki tizenkét éve vérfolyásos volt, sok orvostól sokat szenvedett, mindenét ráköltötte, de semmi hasznát sem látta, hanem még rosszabbul lett» (25-26. v). Ez az asszony fel is adhatta volna, és talán joggal mondhatta volna: «Semmi értelme az egésznek, feladom.» Nem, õ a «csak azért is hinni» elvét alkalmazta, és ezt mondta: «„Ha megérintem akár csak a ruháját is, meggyógyulok!» (28. v). Õ megélhette a «csak azért is hinni» csodáját, és meggyógyult (29. v).

Ne mondd többé: «Mit sem használ ez már», hanem higgyél Isten Szavának, imádkozz és remélj továbbra is, és te is megélheted Istennek csodálatos kegyelmét, hogy ott, ahol semmi sem érzékelhetõ, teljes változás következhet be. E.K. ■

Éjféli Kiáltás

2012 szeptember

20

NÉZÕPONTBAN 1. TIMÓTEUS 6,13-14

A mi Urunk, Jézus Krisztus megjelenéséig Pál apostol a Timóteushoz írott elsõ levelében rámutat arra, «hogyan kell Isten házában viselkedni, amely az élõ Isten Gyülekezete, az igazság alapköve és tartóoszlopa». Olvasd el a 23. részt.

NORBERT LIETH iután Pál apostol hitbeli gyermekét, Timóteust arra szólította fel, hogy harcolja meg a hit nemes harcát, hogy azáltal elnyerje az örök életet (1.Tim 6,12), ezt írja: «Meghagyom neked az Isten színe elõtt, aki életet ad mindennek, és Krisztus Jézus színe elõtt, aki Poncius Pilátus elõtt bizonyságot tett azzal a szép hitvallással, hogy tartsd meg a parancsolatot szeplõtelenül, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenéséig…»

(1.Tim 6,13-14).

Timóteusnak szem elõtt kell tartania, hogy Isten az Úr mindenekfelett, az élet és halál felett is: «Meghagyom neked az Isten színe elõtt, aki életet ad mindennek…» Az idõk végezetén Szavának erejére minden ember feltámad, és mindenkinek meg kell jelennie ítélõszéke elõtt. Ezért nem az emberektõl való félelmet kell szem elõtt tartani, hanem az istenfélelmet,

M

amelyet Pál a 6. fejezetben négyszer említ (3.5.6.11. v).

Olyan Istent szolgálunk, Aki mindennek életet adott, és mindenhez jogot formál. Ezért olyan fontos a Neki és a Róla szóló hitvallás. A földi urak mind eltûnnek, minden politikai döntés semmivé foszlik, és minden bibliaellenes hang elnémul. Boldog az, aki kompromisszumok nélkül minden tekintetben az Úr iránti teljes odaadással él.

Pál maga is félelem nélkül állt Felix, Fesztus és Agrippa elõtt, és azért küzdött, hogy Rómába jusson, hogy akár a császár elõtt is bátran tegyen hitvallást Jézus Krisztus mellett. Pál nem rettent vissza egyetlen világi nagyságtól sem, mert tudta: Van egy mindennél Nagyobb. «… és Krisztus Jézus színe elõtt, aki Poncius Pilátus elõtt bizonyságot tett azzal a szép hitvallással …» Az Úr Jézus élete legnehezebb órájában minden ellenkezés nélkül bizonyította Pilátus

még akkor is, ha azért a törvény elé kell állnunk. «… hogy tartsd meg a parancsolatot szeplõtelenül, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenéséig…» Ez a parancs a teljes Szentírásra vonatkozik (vö. 2.Tim 3,16-17): «Kérve kérlek az Isten és a Krisztus Jézus színe elõtt, aki ítélni fog élõket és holtakat; az õ eljövetelére és országára kérlek: hirdesd az igét, állj elõ vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idõ, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással!» (2.Tim 4,1-2).

Isten Szavát a mi Urunk, Jézus Krisztus megjelenéséig teljességében, szeplõtelenül kell megtartanunk és megõriznünk. Semmit sem szabad belõle elvenni, és semmit sem szabad hozzáfûzni. Nem szabad elrejteni, vagy értelmezés nélkül hagyni. Jézus visszajön, és már Timóteus is a maga korában a közeli visszajövetel várakozásában élt.

Minden figyelmét az Úr visszajövetelére irányította, arra várt.

Ezzel a szószerkezettel «a mi Urunk, Jézus Krisztus megjelenése», véleményem szerint, Pál Jézusnak az elragadtatáskor való megjelenésére gondol (1.Kor 1,7; Fil 1,6.10; 1.Thessz 1,10; 3,13; 5,23; 2.Tim 4,8). De kiterjed a közvetlenül rákövetkezõ eseményre is, mégpedig az Úr dicsõségben való viszszajövetelére. Mivel a parancs érvényes az elragadtatás utáni idõre is mindazok számára, akik azután térnek meg és várják az Õ dicsõséges visszajövetelét (Jel 12,17; 14,12). Isten üdvterve az elragadtatással nem ér véget, hanem folytatódik. A Biblia az elragadtatás után is a világon marad, és lesznek emberek, akik hisznek majd benne. Ezt a tökéletes véget kellett Timóteusnak

Pál maga is félelem nélkül állt Felix, Fesztus és Agrippa elõtt, és azért küzdött, hogy Rómába jusson, hogy akár a császár elõtt is bátran tegyen hitvallást Jézus Krisztus mellett. elõtt, hogy Õ a Király és a Messiás (Jn 18,33.37). Jézus semmilyen módon nem félt kinyilvánítani, ki is Õ, mi az Õ feladata, és mit jelent az Õ birodalma. Ezzel a bizonyítvánnyal az Úr a mi legnagyobb példaképünk, amikor arról van szó, hogy kiálljunk az Õ Szava mellett, és félelem nélkül bizonyságot tegyünk Õmellette, Éjféli Kiáltás

2012 szeptember

és kell nekünk is szem elõtt tartani. A Jelenések könyve utolsó igeverseiben figyelmeztet bennünket, hogy semmit el ne vegyünk, vagy hozzá ne tegyünk ezekhez az igazságokhoz (Jel 22,1819). «És íme, eljövök hamar: boldog, aki megtartja e könyv prófétai igéit!»

(Jel 22,7). ■

21

KÉRDÉSEK – VÁLASZOK «Ha megvalljuk bûneinket, hû és igaz õ: megbocsátja bûneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól!»

Mi a Szentlélek elleni bûn? lelki gondozás során mindig szembesülünk ezzel a kérdéssel: «Vajon vétettem a Szentlélek ellen? Isten meg tud nekem bocsátani?» Azokat az embereket, akik ezt a kérdést felteszik, ezzel a válasszal kell vigasztalnunk: «Nem, Ön nem követett el a Szentlélek ellen bûnt!»

Amíg ezen a földön vagyunk, sajnos mindig hibákat követünk el, és megszomorítjuk a Szentlelket. Igen, vétkezünk, sõt szitkozódunk is. János apostol így ír: «Ha azt mondjuk, hogy nincsen bûnünk, önmagunkat csaljuk meg, és nincs meg bennünk az igazság!» (1.Jn 1,8). Ez sajnos, tény. Eg yidejûleg János rámutat a bûnbocsánat lehetõségére is, ezeket mondja a kilencedik igeversben: «Ha megvalljuk bûneinket, hû és igaz õ: megbocsátja bûneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól!»

Hogy az Úr Jézusnak ezt a kijelentését megértsük: «Ezért mondom nektek: minden bûn és káromlás meg fog bocsáttatni az embereknek, de a Lélek káromlása nem bocsáttatik meg» (Mt 12,31), az egész szövegösszefüggést figyelembe kell vennünk. Sõt, tovább kell szélesítenünk szemlélõdésünk határait, és vissza kell nyúlnunk az Ószövetséghez.

Az Ószövetség egyik fõ célja az, hogy hirdesse a Messiásnak, a Megváltónak az eljövetelét. Eljövetelének bizonyíté-

A

kaként a Messiást nagy jelek és csodák kísérik majd.

Amikor Jézus megkezdte nyilvános tevékenységét, «szokása szerint bement szombat napján a zsinagógába, és felállt felolvasni» (Lk 4,16).

Elkérte a tekercseket, és ezt olvasta: «Az ÚR Lelke van énrajtam, mivel felkent engem, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek; azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak, és a vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a megkínzottak at, és hirdessem az Úr kedves esztendejét» (18-19. v).

A zá lt a l, hog y Jézus ez t tette, vállalta azt a küldetést, hogy Õ a megígért Megváltó, Akin az Úr Lelke van. Ennek igazolásaként betegeket g yóg yított, démonokat ûzött ki, a vízen járt, megvendégelt egy nagy tömeget öt kenyérrel és két hallal, halottakat támasztott fel, stb. Sõt, egy lépéssel tovább is ment, kijelentette, hogy Õ Istennel egyenlõ! A felháborító arroganciát, önteltséget nem a jelek és csodák jelentették, amelyek összhangban vannak az Ószövetség kijelentésével. A Messiás kísérõlevele és igazolása ugyanis ott van az ószövetségi írásokban.

Mindezt a farizeusok és írástudók nagyon is jól tudták. Ezzel azonban nagy dilemma elõtt álltak. Mivel vagy elismerik Jézus Krisztus messiásvoltát, és hisznek Benne – veszélyeztetve ezzel hivatalukat és állásukat – vagy

t a gadjá k a z t . Ebb en a z eset b en megfelelõ kiutat kellett keresniük.

Sajnos, a második utat választották, elvetették Jézust. Ez legjobb tudásuk, írásismeretük és saját hagyományaik ellenére történt. Tudatosan utasították vissza Jézus Krisztus messiási igényét, noha tudták, hogy õ Izrael Messiása! Sõt, odáig mentek a viszszautasítással, hogy a csodákat és jeleket, amelyeket Jézus a Szentlélek erejével vitt véghez, a démonok erejének tulajdonították: «A farizeusok azonban, amikor ezt meghallották, kijelentették: „Ez nem ûzheti ki az ördögöket másként, csak Belzebubnak , az ördögök fejedelmének a segítségével!» (Mt 12,24).

A Szentlélek mûködésének ezt a tudatos tagadását, a megígért Messiásnak ezt a kérlelhetetlen elutasítását, ezt a nem-tudomásul-venni szándékot, ezt az akaratlagos elhatározást: «Nem akarjuk!», ezt a z intrikát, hogy a Felkentet eltávolítsák az útból, ezt a hatalmi játékot, hogy saját pozícióikat megõrizzék, mindezt az Úr Jézus a Szentlélek elleni bûnnek nyilvánította.

Senki nem tette ezt, akinek a lelkiismerete mûködik. Senki, aki az élõ Istent féli. Senki nem vétkes ebben, akinek van bûntudata, vagy aki saját elveszett állapota fölött sírni tud.

Merítsen Ön is bátorságot, és tekintsen Jézusra! Õ mindig szívesen megbocsát – újra és újra. Minden idõben! És ha még mindig nem tudna a lelkiismerete megnyugodni, gondoljon a Biblia szavaira: «…hogy bár a szívünk elítél, Isten mégis nagyobb a mi szívünknél, és mindent tud!»

(1.Jn 3,20). Isten és az Õ kegyelme nagyobb, sokkal nagyobb, mint a mi háborgó lelkiismeretünk! S.R. ■ Éjféli Kiáltás

2012 szeptember

22

ELÕZETES

RAJTAD CSAK JÉZUS SEGÍTHET A következõ szám 2012. 09. 10. után jelenik meg többek között e témával*:

«A proféták súlyos üzenete» *A változtatás joga fenntartva!

IMPRESSZUM Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (00-36-1) 236-08-96 Fax: 786-2641 E-mail: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu In memoriam: Wim Malgo, alapító Megjelenik: angol, francia, holland, olasz, koreai, portugál, román, spanyol, német, cseh és magyar nyelven.

Szövegszerkesztõ: Conno Malgo Fordította: Dálnoki László, Miklós Margit Tördelés: ÉKM Képszerkesztõ: Elishevah Malgo Kiadja: Éjféli Kiáltás Misszió, Budapest Az újság ára: 350,-Ft Éves elõfizetés díja: 4200,-Ft A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad! Határon túli országokba postaköltséggel 37 EUR Tengerentúli országokba 40 EUR Forint számlaszám: 10918001-00000040-71680019 UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

EURO számlaszám: 10918001-00000040-71680002 UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

Kiadásért felel: a Misszió elnöke Lelkigondozói kérdésekben írjon a fenti címünkre.

Beth-Shalom izraeli utazás: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (00-36-1) 35-00-343 E-Mail: ejfel@t-online.hu

HÍREK IZRAELBÕL 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: +361 236 08 96 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu, www.hirekizraelbol.hu In memoriam Wim Malgo Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2.

Kiadásért felel: a Misszió elnöke Fordította Dálnoki László, Miklós Margit Kép és szövegszerkesztés: Dálnoki László, Bakai Attila, Kis Roland Kérjük kedves Olvasónkat, amennyiben támogatni szeretné a Hírek Izraelbõl munkáját, vagy egyéb Izraelben végzett más szolgálatot, adományát a következõ számlaszámra küldje el (adja meg nevét, címét és hogy mi célból): MKB 10300002-20510628-00003285 UniCredit Bank 10918001-00000040-71680019 A Hírek Izraelbõl folyóirat teljes terjedelmében megtekinthetõ az interneten: www.hirekizraelbol.hu Nyomda: Éjféli Kiáltás Európa-Nyomda, 1135 Budapest, Palóc u. 2 ISSN: 0866-0425

Minden vasárnap 17.00 órakor missziós istentiszteletet és minden kedden 17.30 órakor bibliaórát tartunk Szeretettel várunk mindenkit.

1135 Budapest, Palóc u. 2.; Tel.: (1) 2360896

Figyelem!

Missziónk minden nap 9.30-tól 17 óráig fogad telefonhívásokat.

Éjféli Kiáltás

2012 szeptember

A te lehetõséged Elégedett vagy az életeddel, vagy történtek dolgok, amelyeket a legszívesebben visszacsinálnál? Titkon netán újrakezdésre vágysz? Az is lehet, hogy ezzel a vágyakozással a szívedben már sok mindent ki is próbáltál, mindig újabb és újabb kalandokba mentél bele. És még valami, ami mélyen, legbelsõbb énedben megbúvik: Jogos félelem a jövõtõl.

Hogyan tovább? Minden olyan sötétnek tûnik. Miként békülhetek ki azzal, hogy egyre öregebb leszek? És nem utolsó sorban: mi lesz a halál után? Mindennek vége lesz, vagy folytatódik tovább? És ha igen, miként lesz ez? Ádám és Éva bûnbeesése óta uralja az embert ez a félelem. Valaki egyszer a félelmet az Istennel való kapcsolatunk zavarának jeleként, riadójelzéseként értelmezte. A félelem a rossz lelkiismeret kifejezõdése lehet, ami a mi bûneinkre utal, amilyenek Isten elõtt vagyunk. Egyetlen vallás, egyetlen világnézet, ideológia vagy társadalmi rend sem tudja ezt a bûnt és az ezzel együtt járó félelmet elvenni tõlünk. A Biblia mondja: «Gyötrelem és szorongás lesz a része minden ember lelkének, aki a rosszat cselekszi, zsidónak elsõsorban, de görögnek is; viszont dicsõség, tisztelet és békesség jut majd osztályrészül mindenkinek, aki a jót cselekszi, zsidónak elsõsorban, de görögnek is» (Róm 2,9-10).

Aki teljes bizalmát Jézusba veti, az nemcsak megszabadul minden bûnétõl, hanem rossz lelkiismeretétõl és mélyen ülõ félelmeitõl is, mivel békessége lesz Istennel: «Mivel tehát megigazultunk hit által, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által» (Róm 5,1). Az ilyen ember az élet minden vihara közepette is az Úrban elrejtve érezheti magát.

Hiszed, hogy a Biblia Istennek igéje? Vagy azt hozod fel, hogy oly sokat beszéltek már errõl és mindenki valami mást mond, úgyhogy már nem is tudod, mit higgyél? Õszintén remélem, hogy te nem ilyen érvek mögé bújsz!

Egy perccel a halál után meglepetten állapíthatja meg az ember, hogy még mindig létezik. Majd aztán Isten elõtt kell felelnie, Aki meg fogja kérdezni tõle: «Miért nem hittél nekem?» Ezt válaszolnád erre: «Ó, mindenfélét hallottam. Láttam egy filmet, amely úgy tûnt, igazolaja, hogy nincs Teremtõ, hanem mindent a véletlen hozott létre»? Vagy: «Olvastam egy könyvet, hogy Jézus nem is támadt fel, hogy az, ami a Bibliában áll, egyáltalán nem igaz. A szerzõk elmagyarázták, hogy ennek pontosan utánajártak. Én aztán ezt hittem el. Úgy gondoltam, õk csak jól tudják»?

Isten az ilyen kifogásokat nem fogja elfogadni, hanem benyújtja a számlát: «Ó, nem tudtál olvasni? Kinyilatkoztattam Magam az én igém által, fiacskám. Miért nem olvastad és hittél az én igémnek? Ott van benne minden rólam és az embereknek szóló üdvtervemrõl. Meg is vizsgálhattad volna, hogy igaze? De te inkább azoknak hittél, akik engem kérdõjeleztek meg. Az ördög lépre csalt. Az én igém minden próbát kiállt. Volt épp elég keresztyén könyv bibliai magyarázatokkal és utalásokkal, amelyek ezt igazolták. Nem hittél annak, hogy én Isten vagyok, hogy én megbízhatóan igazolom Magam, és hogy képes vagyok õrködni az én igém felett, hogy nehogy meghamisítsák azt? Évezredek alatt fennmaradt az Én Szavam, és igém vörös fonala nem maradt észrevétlen. Egyszerûvé tettem a számotokra, és elhívtam Martin Luthert arra, hogy lefordítsa a Bibliát a ti nyelvetekre (németre), és nem sokkal elõtte hagytam, hogy feltalálják a könyvnyomtatást, hogy igém gyorsabban terjedhessen.

Idõközben már szinte minden utcasarkon kapható az Én igém, hogy Rólam szolgáljon nektek információval.»

Te, kedves Olvasóm, te még élsz.

Ez a te nagy lehetõséged! Mert ha most be kellene ismerned, hogy Istennek így vagy hasonlóképpen kellene szólnia hozzád, akkor most még itt a lehetõség, hogy megtérj, és odafordulj Istenhez. N.L. ■

HÍREK IZRAELBŐL Kedves Izrael-barátok!

Izrael északi szomszédjának, Szíriának eseményei aggodalomkeltõek, és mélyebb elmélkedésre adnak okot.

A katonai és politikai vezetés magától értetõdõen a kellõ figyelemmel követi nyomon az eseményeket. A Jerusalem Post napilapban megjelent ezzel kapcsolatban egy cikk, amelynek szerzõje a szíriai történéseket Ezékiel 38. és 39. könyve alapján szemléli. Ezt írja: «Most, amikor ezt írom, kell elérnie Góg királynak Jeruzsálem kapuit.»

Elõször is figyelembe vette azokat a csoportosulásokat, amelyek a hatalmi harcokban érdekeltek, a helyi etnikai és vallásos csoportoktól, a regionális hatalmi tömbökön át, egészen a szuperhatalmakig, és összehasonlította õket az Ez 38,4-6-tal.

Ott szembetûnõ módon a népcsoportok ugyanolyan tarka mozgósítását figyelhetjük meg. Továbbá rámutat arra, hogy a mai helyzet éppen annak a leírásnak felel meg, amelyet az Ez 38,7-14-ben olvashatunk.

Asa-El aztán felveti a kérdést, mi történik ott, és arra hogyan kell Izraelnek reagálnia. Arra a következtetésre jut, hogy az a világrend, amelyet a Közel-Keleten az európaiak Napóleon és az elsõ világháború után meghatároztak, ma már felbomlófélben van, és a különbözõ hatalmi tömbök megpróbálják befolyásukat érvényesíteni.

Elsõsorban a két egymással rivalizáló regionális hatalmat vizsgálja, Iránt és Törökországot, ezután a két szuperhatalmat, Oroszországot és Amerikát. Majd elemzi azokat az okokat, amelyek indokolják, miért áll tulajdonképpen olyan kitartóan Oroszország Asszad és rezsimje mögött. Oroszország számára Szíria fontos támaszpontot jelent, fõképpen azért, mert Tartus kikötõjében az egyetlen olyan orosz tengerész támaszpont található, amely az orosz partokon kívülre esik. Ráadásul az úgynevezett «meleg vizeken» található, amiután az oroszok Nagy Péter napjai óta vágyakoznak. Az a tény, hogy Törökország a szíriai ellenzéket támogatja, és ezzel Asszad, valamint az alaviták által megbuktatott rezsimje ellen lép fel, nemcsak Iránt provokálja, hanem Oroszországot is, Asa-El szerint. A történelemre visszatekintve, Oroszország 1568 óta tizenkét háborút vívott Törökországgal.

Asa-El lehetséges forgatókönyvként tekinti Szíria összeomlását és a különbözõ érdekcsoportok közötti felosztását, majd megjegyzi: «Volt idõ, amikor hasonló átalakulások alkalmával a felelõsök Jeruzsálemben beavatkozásra szánták el magukat. De a tapasztalat, éppúgy, mint az elsõ Libanoni háborúban, fájdalmas módon igazolta, hogy ebben a régióban nincs megbízható szövetséges partner, és nem éri meg beavatkozni, fõleg akkor, ha a zsidó államról van szó.» Cikkét ezzel a megállapítással zárja: «Minden tekintetben túl kicsik és jelentéktelenek vagyunk ahhoz, hogy egy új rendet teremthessünk abban a régióban, amelyben élünk. Ezért nem marad más számunkra, mint illõ szerénységgel követni az eseményeket, és csak akkor cselekedni, ha támadás vagy provokáció ér bennünket.»

Asa-El leszögezi, hogy ezt Izraelben mindenki megérti, ha Szíriáról van szó, de ha a nukleáris erõvel fenyegetõ Iránról, akkor már nem: «Engedtessék meg ezért nyíltan és világosan kijelentenem: Mindent meg kellene próbálnunk, ami csak hatalmunkban áll, hogy az atomfegyver birtoklására törekvõ Iránt megállítsuk, azonkívül, hogy Iránt, magát megtámadnánk.» Érvelése a következõ: Úgy, ahogyan a dolgok alakulnak, Izrael körül egyik szomszéd a másik ellen támad, ami azt mutatja, hogy az Ez 38,21-ben ábrázolt események elkezdenek beteljesedni. Itt azt olvashatjuk, hogy Isten Maga szít rivalizálást azok között, akik Jeruzsálem ellen vonulnak, úgyhogy egymást fogják elpusztítani, és Jeruzsálem kapuit soha nem érik el. Õbenne és Õáltala, Aki az Ez 38 utolsó verse szerint mindezt elvégzi, és az Õ szent és nagy nevét a pogányok sokasága elõtt kijelenti, köszöntelek benneteket szívélyes Shalommal Fredi Winkler

BETH-SHALOM

23

Rövid jelentések • Jitzhak Shamir, aki Izrael miniszterelnöke volt 1983 és 1984 valamint 1986 és 1992 között, 96 éves korában elhunyt. Állami tiszteletadással helyezték örök nyugalomra Jeruzsálemben, a Herzl-hegyen.

• Az OECD kijelentette: Izrael Állam kiemelkedõen globális úttörõ, amikor a víz hatékony felhasználásáról van szó a mezõgazdaságban.

• Katz közlekedési miniszter kínai látogatása során jelentõs szerzõdést írt alá: Egy kínai cég fogja az Eilatba vezetõ autópályát építeni (majdnem 200 km), úgyhogy az ország legdélebbi üdülõhelyét egyszerûbb lesz elérni.

• Yigal Amirnak, Jitzhak Rabin miniszterelnök gyilkosának, 17 év után enyhítették fogvatartási körülményeit, többek között engedélyezték a fogolytársaival való érintkezést.

• Az Azrieli-csoport, amely Izraelben számtalan irodát és bevásárlóközpontot tart fenn, most az USA-ba terjeszkedik. Nemrég egy új központot építettek fel a texasi Houstonban.

Jelenleg egy 100.000 m2 területû központ építését tervezik Charlotte városában, Észak-Karolinában.

• A Boeing az Elbit izraeli cég védelmi technológiáját választotta. Csatlakozási szerzõdést írtak alá hét éves futamidõvel további Elbit-termékek szállítására. Az üzlet nagysága: 65 millió euró.

• Régebben Tel Aviv a partik városának számított. Azonban már régóta a «Start-up-City» megtisztelõ státuszt élvezheti. A Traveler’s Digest szerint ráadásul ebben a városban élnek a legjobb kinézetû emberek. Tel Aviv asszonyai világviszonylatban a szépséglista 7. helyén állnak, míg a férfiak a 10. helyen.

• Tel Aviv másban is a világ élvonalában van: A város két strandja felkerült a világ tíz legszebb városi strandjainak listájára.

• A Cionista Világszervezet egy új részleget rendezett be. A jeruzsálemi székhelyû médiaközpont az antiszemitizmus elleni küzdelem jegyében létesült. Feladata az interneten terjedõ antiszemitizmus felkutatása és visszaverése. ■

24 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/09

Izrael hadserege délre tekint Zwi Lidar A Hírek Izraelbõl tudósítója Jeruzsálemben, Izrael Hosszú azoknak a témáknak a listája, amelyeket az izraeli vezérkarnak szomszédjaival kapcsolatban szüntelenül figyelemmel kell követnie. Nem csupán a nukleáris törekvésektõl fûtött Irán témája fontos; a libanoni Heszbollah Milíciák és a Hamasz Gázai-övezeti fegyverlerakatait is szem elõtt kell tartani, valamint az érvényben lévõ hatalmi konstellációkkal is tisztában kell lenni. Ezekhez jönnek a kaotikus állapotok Szíriában és az olyan kérdések, mint: Fennmarad-e a nyugalom a Golán-fennsíkon? Mi jöhet Asszad után? Mi történik a fegyverarzenálokkal, különösen a kémiai fegyverekkel?

Idõközben megkérdezhetjük azt is, meddig lesz még nyugalom a jordániai határon. Az az illúzió, hogy az egyiptomi határ továbbra is békés marad, Izraelben már régóta szertefoszlott. Ez nem csupán azon a tényen nyugszik, hogy a Sínai-félsziget már régóta a ter-

roristák játékterévé vált, hanem abban szerepe van a Nílus menti országban lezajlott politikai hatalomváltásnak is.

Pillanatnyilag az egyik legnagyobb probléma a bizonytalanság. Csupán egyvalami biztos: A stabilitás és nyugalom, amit Mubarak uralkodása hozott, a múlt luxuscikkeivé váltak Izrael számára. Idõközben minden mozgásba lendült, amint azt a hatalmi harcok is mutatják, amelyeket a nemrég megválasztott elnök, Mursi, a katonai tanácscsal folytat. Egyesek fülének talán nem hangzik túl szépen, az egyiptomi hadsereg hatalmi pozíciójának gyengülése azonban Izrael számára a következõt jelenti: a harag elõrenyomulóban van.

Noha Amerika megpróbál közvetíteni, próbálja a feszültségeket csökkenteni, és mindkét oldalt a fennálló békeszerzõdés betartására ösztönözni, Izrael mégsem építhet az elõre nem látható dolgokra. A kicsi és könnyen sebezhetõ Izraelben egyszerûen a túlélés ábécéjéhez tartozik, hogy minden forgatókönyvre a lehetõ legjobban fel legyenek készülve.

Az egyiptomi hadsereg Afrika és az arab világ legnagyobb hadserege.

A 470.000 katonájával és további 480.000 tartalékosával a világ tizedik legnagyobb hadserege. Az izraeli hadsereg mindössze 180.000 katonát számlál, és legjobb esetben egy félmillió tartalékost. Ehhez jön még, hogy az egyiptomi hadsereg az 1973-as JomKippur-háború után nagy változásokon ment keresztül. Az elavult szovjet hadifelszerelést már rég leselejtezték, és modern amerikai rendszerekre cserélték. Egyiptom jelenleg 3.000 harckocsival rendelkezik. Közel egyharmaduk esetében a legmodernebb amerikai harckocsikról van szó. Az egyiptomi légierõnek 240 F-16 típusú harci gépe van szolgálatban. Haditengerészete 220 nagyobb hadihajót és nyolc tengeralattjárót számlál.

E számok mögött hatalmas ütõképesség rejlik. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy Izraelben háborúról beszélnek. Épp ellenkezõleg. Azonban tekintettel erre az ütõképességre, már elég egy belpolitikai instabilitás

25 ahhoz, hogy a határon problémák keletkezzenek. Ezzel a háttérben Izrael vezetõ beosztású katonái éberen figyelik a 250 km hosszú egyiptomi határt. Felkészültek akarnak lenni, nem a támadásra, hanem a védekezésre. A kerítés építése, amelyet az Afrikából érkezõ illegális menekültek számának növekedése miatt kezdtek el, ma már egészem más jelentõséget kapott.

A hadsereg abból indul ki, hogy ezt a határt most már sokkal átfogóbban és hatékonyabban kell védeni. Ehhez tartozik az Izrael déli részén állomásozó egységek számának megemelése is. Az elsõ becslések szerint az államkasszát öt milliárd eurós többletkiadás terheli egyedül az ország déli határának védelmében hozott intézkedések miatt. ■

Az elsõ becslések szerint az államkasszát öt milliárd eurós többletkiadás terheli egyedül az ország déli határának védelmében hozott intézkedések miatt.

Börtönbüntetéssel fedik el Egyiptomban az Izrael-ellenes hangulatot Mubarak államelnök megbuktatásával nemcsak a demokratizálódás, hanem – amint azt Izraelben sokan gyanították – a Nílus menti ország iszlám radikalizálódásának esélyei is megnõttek. A Muszlim Testvériség felesküdött követõjének, Mohammed Mursinak elnökké választása bizonyíték arra, hogy Izrael ezzel a megítélésével nem téved. Mursinak az elnöki joggyakorlásért a katonai tanáccsal folytatott hatalmi harca is kifejezetten azt bizonyítja, mennyire megerõsödött ez a radikális muszlim irányzat. Izrael nem táplál illúziókat ennek szándékai felõl. Ezen nem sokat változtat az sem, hogy Mursi olyan embert bízott meg kormányalapítással, aki nem tagja a Muszlim Testvériségnek, «csupán» mélyen hívõ muszlimként ismerik.

Hogy Egyiptomban szinte folyamatosan erõsödik az Izrael ellenes hangulat, azt a Mubarak alatt szolgálatban lévõ miniszterek és hivatalnokok elleni bírósági ítéletek is bizonyítják.

Itt nem az a figyelemre méltó, hogy a régi rezsim képviselõire bírósági ítéleteket szabtak ki, hanem sokkal inkább az, hogy ezek azért voltak olyan kemények, mert az egykori kormánytisztviselõk felelõsek voltak az Izraellel kötött egyezményért.

Egy kairói büntetõ bíróság az ország egykori kõolajipari minisz-

terét, Sameh Fahmyt, 15 évi börtönbüntetésre ítélte. A továbbiakban börtönbüntetéssel sújtottak öt kormánytisztviselõt, valamint Hussein Salem egyiptomi üzletembert.

A bíróság az ítéleteket azzal indokolta, hogy ezek a férfiak az államnak legalább 574 millió eurós gazdasági kárt okoztak. A bírák ezt azáltal látták bizonyítottnak, hogy Fahmy és a többiek a 2005-ben Izraellel kötött gázszerzõdés keretében közpénzeket herdáltak el. Kiegészítésképpen a bíróság rámutatott arra, hogy Fahmy és Salem, mint Mubarak, egykori elnök bizalmasai, felelõsek azért, hogy az Izraellel kötött gázüzlet bevétele az egykori uralkodó család zsebébe folyt be.

Egyiptomban a földgázszállításról szóló, Izraellel kötött szerzõdést már a kezdetektõl bírálták. A múltban is hallani lehetett bírálatokat azért, mert a szomszédos államoknak– amint az különben a szomszédok között szokásos – kedvezõ feltételeket nyújtottak.

Gyakran állt e mögött egy alapvetõ kritika is; ugyanis egy Izraellel kötött egyezményt sokan véltek önmagában elvetendõnek. Az egyiptomi bíróság természetesen jogosan büntette a közpénzeknek magánzsebbe juttatását, azonban mindezek mögött mégis az állt, hogy ez az Izraelbõl származó bevétellel történt. A gázszállítmányok

A bíróság rámutatott arra, hogy Fahmy és Salem, mint Mubarak, egykori elnök bizalmasai, felelõsek azért, hogy az Izraellel kötött gázüzlet bevétele az egykori uralkodó család zsebébe folyt be..

többek között Jordániába is mennek, azonban mégis egyedül az Izraellel kötött szerzõdés miatt emeltek kifogást.

Egyiptom már Spanyolországnak is nyújtott be kiadatási kérvényt, ahol Salem üzletember tartózkodik, aki az egyiptomi mellett spanyol állampolgár ■

26 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/09

MI FOG TÖRTÉNNI?

Egy jövõbeli Szíria forgatókönyvei A világ tétlenül nézi, hogyan élezõdik a helyzet Szíriában. Mindenki elõtt világos, hogy Asszadot a trónról le kell taszítani, azonban sokaknak fogalmuk sincs arról, hogy esetleg nem akkor kezdõdik-e el az igazi vérontás.

Izrael számára a stabilitás, amit Mubarak Egyiptomnak biztosított, elismerten nagyon kényelmes volt.

Hasonló kijelentést tehetünk Asszad és Szíria vonatkozásában is. Még ha Izrael saját stabilitását is tartja szem elõtt a régióban, nehezére esik azt az emberi szenvedést elviselni, amit a vérontás Szíriában okoz. Izrael már többször felszólította a nemzetközi államközösséget, hogy ne tûrje tovább a mészárlást. Egyidejûleg Izrael azon a nézeten van, hogy a szíriai uralkodó megbuktatása nem fog békét hozni; éppen ilyen pontosan elõrelátta Izrael azt is, hogy Egyiptom nem abba az irányba fog elindulni, amelyrõl a Nyugat reménykedve beszélt.

Izrael álláspontját, hogy a helyzet Szíriában olyan radikális elemek kezére játszik, mint az Al-Kaida, és az iszlám Dzsihád, az amerikai CIA is osztja. Ott mindenekelõtt azért aggódnak, hogy mi fog történni az Asszad rezsim fegyverarzenáljával. Izrael számára rémálomként hat az a feltételezés, hogy Asszad például mérgesgáz-és rakétakészleteket játszik át a szövetséges libanoni Heszbollah Milíciáknak.

Ezzel a háttérben fogalmazta meg a külföldi sajtó jelentését, hogy az USA és Izrael a régió mûholdas megfigyeléseit intenzívebbé tette.

De messze nem ez a legégetõbb téma; mert itt van az a kérdés is, ki állhat a jövõben Szíria élén. Pillanatnyilag a felkelõk és az Asszad rezsim áll egymással szemben. A frontok a tiltakozó többség és a vaskezekkel uralkodó kisebbség között világosnak tûnnek. Az Asszad-család, mint sok más kulcspozícióban lévõ politikus és katona, Szíria etnikai és vallási kisebbségéhez tartozik. Az országnak 21 millió lakosa van; a többség szunnita arab. De Szíriában élnek kurdok, drúzok, türkmének, cserkeszek, valamint különbözõ keresztyén csoportok (örmények, arámiak, asszírok, nesztoriánusok). Aztán ott vannak még az alaviták (nuszariaknak

is nevezik õket), egy síita közösség, amely eredetét Ibn Nusair 9. századi neves sejkre vezeti vissza. Ennek hagyományait és mítoszait ápolják a mai napig, mint egy részben titkos vallási tant. Az alaviták és a síiták Szíria összlakosságának 12 százalékát teszik ki. Bashar Al-Assad különben a legismertebb alavita. E különbözõ etnikai csoportok és vallások alkotta hátteret figyelembe véve megjósolható, hogy Szíriában a vérontás Asszad után sem fog abbamaradni, hanem inkább a végsõ káosz fog kitörni. Ezért aggódik Izrael, a káosz ugyanis mindig hatalmi vákuumot hoz létre. Már most köztudott, hogy a terorristák nagy számban jelennek meg Szíriában. Páratlan a lehetõség, amely itt egy fellegvár létrehozására mutatkozik.

Ha visszapillantunk a történelemre, talán kirajzolódhatnak elõttünk

egy lehetséges jövõbeli forgatókönyv körvonalai. Amikor ez a régió, amely ma Szíriát és Libanont foglalja magába, a francia mandátumnak volt alárendelve, akkor ott nem kevesebb, mint hat állam létrehozására került sor. Akkor jött létre Libanon, mint a maroniták keresztyén állama, Jabel Druz, mint a drúzok állama, Latakia, egy alavita állam, Alexandretta állam a türkmén kisebbségnek Szíria északnyugati részén, és két állam szunnita többséggel, Damaszkusz és Aleppo Állam. Csak az 1930-as években szüntették meg ezt a felosztást; két kisebbség került a csupán két, mesterségesen kialakított állam uralma alá. A jeruzsálemi külügyminisztériumban úgy vélik, hogy a múltra kell visszatekinteni ahhoz, hogy Szíria jövõjére vonatkozóan prognózist tudjunk felállítani. ZL ■

Izrael számára rémálomként hat az a feltételezés, hogy Asszad például mérgesgáz-és rakétakészleteket játszik át a szövetséges libanoni Heszbollah Milíciáknak. Ezzel a háttérben fogalmazta meg a külföldi sajtó jelentését, hogy az USA és Izrael a régió mûholdas megfigyeléseit intenzívebbé tette.

27 JELENTÕSÉGTELJES LÁTOGATÁS

Putyin államfõi látogatása Izraelben Nehezen lehetne Oroszországot olyan államként jellemezni, amely Izrael oldalán áll. A globális összefüggéseket figyelembe véve, Vlagyimir Putyin államelnök izraeli látogatásának annál is inkább nagy jelentõsége van.

Gyakran került sor diplomáciai jégkorszakra Izrael és a Szovjetunió között, ami a vasfüggöny lehullása után sem sokat változott. Jelenleg a két nemzet között komoly különbségek vannak a szíriai válság és az iráni atomkutatási program megítélése terén. Jóllehet Izrael politikai elitje nemigen reménykedett abban, hogy a látogatás Putyint meggondolásra készteti, mégis mindent mozgósított, ami rangban és névben elérhetõ volt. Az orosz elnök 400 fõs kísérete miniszterekbõl, üzletemberekbõl és újságírókból állt. Kétnapos tartózkodásának programja nagyon zsúfolt volt, többek között találkozott Netanjahu miniszterelnökkel és Barak védelmi miniszterrel. Egy kései vacsora keretében sor került a Perez államelnökkel való találkozóra is.

A külügyminisztérium munkatársai nyilvánosan szkepticizmusuknak adtak hangot a látogatás lehetséges pozitív fejleményei tekintetében. Mindazonáltal Netanjahu miniszterelnök és államfõ vendége a sajtókonferencián közölték,

egyetértenek abban, hogy «a nukleáris fegyverekkel felszerelt Irán nagy veszélyt jelent elsõsorban Izrael, de az egész régió, sõt az egész világ számára». Szíriával kapcsolatban kijelentették, hogy errõl a témáról is tárgyaltak. A mindkét témakörhöz kapcsolódó megbeszéléseket «részletesnek és hasznosnak» nyilvánították, a tartalomból azonban semmi nem került a nyilvánosság elé. Éppen ezzel összefüggésben érte kritika Izrael kormányát. Egyes Knesszet-képviselõk «erkölcsileg kifogásolhatónak és diplomáciailag tévesnek» ítélték Putyint olyan idõszakban fogadni Izraelben, amikor Oroszország továbbra is egy követ fúj Szíria diktátorával. Mások ellenben azt hangsúlyozták, hogy ez a látogatás különösen fontos, abban a tekintetben is, hogy a kereskedelem volumene Izrael és Oroszország között növekszik, egyre szorosabbá váló együttmûködés tapasztalható a mezõgazdaság, a tudomány, a technológia és az ûrutazás területein, és egyre több orosz turista láto-

gatja a Szentföldet. A sajtóban azt is kiemelték, hogy tulajdonképpen az izraeli polgárok egy hatoda orosz származású.

Putyin izraeli látogatásának egyik programját szimbolikus jelenõsége miatt különleges figyelem kísérte. Az orosz államelnök felavatott egy emlékmûvet az izraeli tengerparti városban, Netanja-ban, amely a második világháborúban elesett orosz katonáknak állít emléket. Az avatási ünnepségen jelen volt Perez államelnök és Avigdor Liberman külügyminiszter, valamint további 600 meghívott vendég.

Oroszország volt egyike azoknak az országoknak, melyek számszerûen a legtöbb veszteséget szenvedték a második világháborúban. Az orosz frontvonalra esik a náci koncentrációs táborok nagy részének felszabadítása. Perez államelnök ezzel kapcsolatban elmondta: «A Vörös Hadsereg vetett véget azoknak a szörnyû tetteknek.»

Külföldön kevésbé ismert, hogy Izrael sok városában minden év május 8-án katonai parádékat rendeznek, amikor az országban élõ orosz-zsidó háborús veteránok a «Nagy Gyõzelem Napjára» emlékeznek. Így azoknak az orosz-zsidó veteránoknak múzeuma mellé, akik a nemzeti szocialisták ellen harcoltak, az ország most egy hivatalos emlékmûvet is kapott, amelyet rangjához méltóan egy orosz államfõ szentelt fel. Ehhez jegyezte meg Perez államelnök, hidat kovácsolva egy másik fontos téma felé: «Biztos vagyok abban, hogy Oroszország, mint a fasizmus esküdt ellensége, egyetlen hasonló fenyegetést sem fog eltûrni, sem az iráni fenyegetést, sem pedig a szíriai vérontást.» AN ■ Kétnapos tartózkodásának programja nagyon zsúfolt volt, többek között találkozott Netanjahu miniszterelnökkel és Barak védelmi miniszterrel.

Egy kései vacsora keretében sor került a Perez államelnökkel való találkozóra is.

28 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/09

«A ZÖLD HERCEG» IZRAELBEN

ÁLLAMI VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG:

Látogatóban, életveszély ellenére Júdea és 2010 óta a világ nyilvánossága «Zöld herceg» néven ismeri. Õ az egyik Samária ciszjordániai Hamasz-alapító fia. Azzal keltett szenzációt, hogy Izrael telepei számára kémkedett, és áttért a keresztyén hitre. Ez a férfi, aki politikai menedékjogot kapott Amerikában, nemrég Izraelbe látogatott. jogszerûek Mosab Hassan Yousef 30-as évei közepén jár. Ciszjordániában nõtt fel, azonban 2009 óta Kaliforniát nevezi hazájának. Ott kapott 2010-ben politikai menedékjogot. Az egyik ciszjordániai Hamasz-alapító fia, kémtevékenység miatt, amit 1997 óta folytatott Izrael számára, életveszélybe került.

Titkos munkája által, amint azt az izraeli összekötõje is bizonyította, izraeliek százainak életét mentette meg.

A hitvalló keresztyén külföldön keresett menedéket, jóllehet ott is óvatos. Élettörténetébõl különben nem csinál titkot. Azt már rég rögzítette egy önéletrajzban, amely 2010-ben többek között németül is megjelent (A Hamasz fia, SCM Hänssler kiadó).

Idõközben a «Zöld herceg» ellátogatott Izraelbe. Egy hónapig tartózkodott az országban, azonban szülõvárosát, Ramallahot nem látogathatta meg, «mivel onnan élve nem kerülhettem volna ki», amint azt az izraeli TV-nek adott egyik interjújában elmondta. A Yediot Acharonot izraeli napilapnak látogatása alkalmával nyilatkozott: «Azért jöttem ide, hogy magamat az izraeli katonákkal azonosítsam, akik keményen dolgoznak hazájuk védelmében.» Az Izraelhez való viszonyáról a következõket mondta: «Én Izrael Államot támogatom, mert tiszteli az emberi jogokat, a szabadságot, és azt remélem, hogy a másik oldal is, az arab oldal, ezt az utat fogja választani.»

Mindent meg akar azért tenni, hogy a palesztinok végre «feladják az erõszak nyelvét».

Yousef a Negev és Galilea fejlesztéséért felelõs miniszterhelyettes meghívására érkezett Izraelbe. Az izraeli drúz, Ajoub Kara, Silvan Shalom miniszter helyettese, a fiatal férfit egy hónapra hívta meg Izraelbe, hogy elõadásokat tartson az egyetemeken és más létesítményekben. Az Izraeli Véderõ (IDF) különbözõ egységeinek pulpitusa mögött is gyakran állt Yousef.

Ez a téma Izraelben heves vita tárgya. Emiatt Izraelt a világ folyamatosan pellengérre állítja.

Azonban csak kevesen ismerik a történelmi és nemzetközi jogállást.

Mosab Hassan Yousef

Izraeli látogatása során kiderült, hogy ez a fiatal férfi, akit a családja halottnak nyilvánított, utazása kezdetén halálos fenyegetést kapott. Azonban nem hagyta magát megfélemlíteni, mivel «ezek nem olyan idõk, amikor feladhatnánk. Itt az ideje annak, hogy egy új nemzedéket indítsunk útnak», mondta a Jerusalem Post-nak adott egyik interjújában. Ezeken felül említette, hogy neki kultúrát, vallást és identitást kellett változtatnia, hogy életben maradjon, de «mindezt az emberiesség érdekében tette». Yousef, aki a Hamasz terrorszervezet mesterkedéseit továbbra is élesen bírálja, beismerte, hogy szívesen élne Izraelben, mindenesetre csak akkor, «ha az idõ erre megérik».

Ezenfelül Sam Feuer izraeli színészszel és producerrel egy film forgatását tervezik. Ennek érdekében a «Hamasz fia» kiválasztott egy témát, ami a radikális muszlimok körében még nagyobb indulatot szít majd ellene. Ugyanis Mohamed próféta életének megfilmesítését tervezi. AN ■ Élettörténete a YouTube-on olvasható: http://www.youtube.com/ watch?v=M3HKKc9txsc

Egyesek Ciszjordániáról beszélnek, amelyet Nyugati partnak is neveznek (azaz: a Jordán nyugati partja). Mások Júdeának és Samáriának nevezik. Vannak, akik a «megszállt területek» elnevezést választják.

Minden egykor még földrajzi fogalomnak számító kifejezés már rég politikai színezetet kapott, aminek következtében egyre gyakrabban hangoztatják: E régióban található zsidó telepek ellentmondanak a nemzetközi jognak.

Ezzel az Izraelben, de nemzetközi szinten is sokat vitatott témával foglalkozott egy állami vizsgálóbizottság az izraeli kormány megbízásából.

A zárójelentést nemrég nyújtották be. Abban világosan és félreérthetetlenül ez áll: Júdea és Samária telepeinek létrehozása semmiképpen sem ellenkezik az érvényben lévõ nemzetközi joggal, úgyhogy az izraeliek ebben a régióban teljesen jogszerûen telepedhetnek le. A bizottság azt az ajánlatot tette, hogy a települések minden elõõrsét, amelyek eddig törvénytelennek számítottak, hivatalosan ismerjék el, és olyan ítéleteket ezentúl ne hozzanak, amelyek azokat a lakóházakat leromboltatják, amelyeket a telepesek a birtokokon magántulajdonként felépítettek.

A vizsgálóbizottságot Izrael Állam legfelsõ bíróságának egykori bírája vezette. D. Edmond E. Levy bíró és a bizottság más tagjai a következõ végkövetkeztetésre jutottak: Júdea és Samária régiói az érvényes nemzetközi jog fényében nem tekinthetõek «megszállt területeknek». Ez abból a ténybõl következik, hogy Jordánia, ahonnan ezt a területet 1967-ben, a

29 Júdea és Samária telepeinek létrehozása semmiképpen sem ellenkezik az érvényben lévõ nemzetközi joggal, úgyhogy az izraeliek ebben a régióban teljesen jogszerûen telepedhetnek le.

Hatnapos háború idején elfoglalták, soha nem érvényesítette szuverenitását ebben a régióban. Ebbõl kifolyólag Jordánia ma már régóta nem támaszt tulajdonosi igényt ezzel a földrajzi területtel kapcsolatban.

Ha egy terület fölött nincs szuverenitási igény bejelentve, akkor a bizottság szerint a rajta létesített települések nem lehetnek törvénytelenek. Más szavakkal: Nincs semmilyen jogi alapja annak, hogy eltekintsenek ebben a régióban a szabad letelepedéstõl. Ez a következte-

tés azonban ellentmond a nemzetközi államközösség többségi felfogásának, amely szerint az izraeli telepek Júdeában és Samáriában törvénytelenek, sõt gyakran «háborús bûntettként» emlegetik azokat. Még Amerika sem ismeri el a telepek törvényességét, noha az elnökválasztási küzdelemben igyekszik elkerülni a feszültségeket Izraellel. Az izraeli vizsgálóbizottság végkövetkeztetéseivel kapcsolatban Patrick Ventrell amerikai kormányszóvivõ elmondta: «Kétségkívül aggódunk e végkövetkeztetések miatt.»

Az izraeli államügyészség berkeiben is aggodalmaknak adtak hangot, azonban nem a következtetések alapelvei, hanem a következményei miatt, amelyek Izraelt fenyegethetik, ha a kormány elfogadja az ajánlatokat. «Akkor a Hágai Nemzetközi Bíróság panaszáradatával találjuk majd szemben magunkat», hangoztatták.

Izrael politikai jogainak képviselõi higgadtan néznek ezzel szembe. Köreikben már régóta hisznek a telepek jogszerûségében, ami nézetük szerint csak a vizsgálóbizottság tekintélyes bírái által nyert megerõsítést. A bizottság ajánlatainak alapján követelik ezeknek a területeknek az annektálását. A Likud kormánypárt egyik Knesszet-képviselõje már közzétette, hogy egy erre vonatkozó törvényjavaslatot nyújt be az izraeli parlamentnek. «Éppen ideje változtatni végre valamit a kiindulási helyzeten. Izrael népe ugyanis Erez Jiszráelben nem megszálló hatalom», állapította meg Cipi Hotovely, Likud-képviselõnõ.

Politikai megfigyelõk különben kételkednek abban, hogy Izrael kormánya erre az útra lépne. Azt remélik, hogy a fõállamügyész, aki ugyanakkor a kormány jogi tanácsadója, nem fogja hagyni, «hogy Izrael az államközösség pária-nemzete legyen». ZL ■ Az izraeli külügyminisztérium videofelvétele megvilágítja a terület jogi státuszát: http://www.youtube.com/ watch?v=XGYxLWUKwWo

HONNAN ÉS MENNYI?

Külföldi befektetések Izraelben A sajtó folyamatosan arról számol be, hogy szerteágazó külföldi beruházások folynak be Izraelbe, különösen az új cégalapításokba.

Következzék egy rövid betekintés ebbe a témakomplexusba.

Izrael gazdaságával összefüggésben szüntelenül az ország legnagyobb kincsét emelik ki: a humántõkét. Az országnak kitûnõen képzett szakember-állománya van, és magas fokú az innovációs készség. Ezért áll Izráel az új fejlesztések, benyújtott szabadalmak és teljesen új területek feltárásának élén. Ebben a vonatkozásban a kormánypolitika is fontos szerepet játszik, ugyanis éppen a fiatal cégeket, gyakran kalandosan me-

rész tervekkel, támogatja a kormány.

Nemzetközi téren ez követendõ példának számít. Ide tartozik az alternatív energia fejlesztési projektjeinek kormánytámogatása is. Izrael kormánya ugyanis azt a célt tûzte ki, hogy segítse a világot a kõolajtól való függõség csökkentésében. Ezekbe a kezdeményezésekbe Izrael kormánya euró milliók tucatjait fektette be.

A cégekbe, különösen a kockázatos újalapítású cégekbe való

befektetések esetében meghatározó szerepet játszik a magánszektor. Szüntelenül hírt adunk

30 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/09

olyan cégekrõl, amelyek úttörõ fejlesztéseket hajtanak végre, a továbbfejlõdés, valamint az értékesítés érdekében, azonban financiális támogatást igényelnek.

A cégeknek gyakran van külföldi kapcsolatuk, így már a korai stádiumban potenciális befektetõkre számíthatnak. Sokszor elõfordul az is, hogy a külföldi beruházó – fõleg a nagy cégek és konszernek – egy izraeli cég megvásárlása által biztosítja magának a találmányra érvényes jogot. Többször elõfordul az is, hogy egy beruházást egy ún. Private-Equity-Fonds eszközöl. Így cégek, magánbefektetõk, bankok, biztosítótársaságok vagy felsõfokú magánintézmények beruházások által jelen lehetnek a tõkepiacon anélkül, hogy egy kudarc alkalmával egyetlen beruházásnak kellene azért pénzügyileg felelnie.

Izrael összesen 70 aktív kockázati tõke-alapítványt számlál; 14 közülük nemzetközi alapítvány, amelyek Iz-

raelben tartanak fenn képviseletet.

Ezek nagyrészt a hightech-szektorba fektetnek be, így a hard- és softwerek fejlesztésébe, de a cleantech, kommunikáció, biotechnológia és orvostudomány (gyógyszerek eszközök, eljárások) területeit képviselõ cégekbe is. Az Izraelbe közvetlenül befolyó külföldi beruházások összege (Foreign Direct Investment, FDI) 2010-ben az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciájának jelentése szerint 4,2 milliárd euróra rúgott. 2009-cel szemben ez 16 százalékos növekedést jelentett.

Egy ilyen Private-Equity-Fonds nemrég azzal keltett szenzációt, hogy 733 millió eurót akvirált, és ezzel Izrael legnagyobb ilyen jellegû alapítványa lett. A tõke felét külföldi befektetõk bocsátották rendelkezésre. 1996-os alapítása óta ez az alapítvány, amely a «FIMI 5» néven ismert, összesen egymilliárd euró tõkét halmozott fel. 65 vállalkozásba fektetett

be, amelyek közül 35 már értékesítette fejlesztéseit.

A Globes izraeli gazdasági lapnak ezzel kapcsolatban Ishay Davidi elmondta, aki a «FIMI» alapítója, amelyet neves izraeli vállalkozók konzorciumával együtt vezet: «Egyáltalán nem szokványos dolog, hogy ezt a pénzt fel tudtuk halmozni. A bizonytalanság, amely évek óta uralkodik a világpiacon, megnehezítette a pénzek megszerzését.» Továbbá elmondta, hogy a «FIMI 5» Izraelben a beruházások létesítésénél és bankoknál ebben az alapítványban található tõke felét tudta öszszeszedni. A másik felét az USA-ban, Kínában, Japánban, Ausztráliában és Európában szerezte meg. A beruházási politikával kapcsolatban megjegyezte, hogy az alapítvány éves jövedelme meghaladja a 30 százalékot. A beruházások kb. 80% esetében cégek és szabadalmak vásárlásáról van szó, a fennmaradó 20%-ot folyamatban lévõ újításokba fektetik. AN ■

SVÁJCI NAGYKÖVET IZRAELBEN

Jótékonysági aukció beteg gyerekekért Már négy éve szolgál Tel Avivban. Walter Haffner Svájc nagykövete Izraelben. Nemrég nagyvonalú házigazdaként került a lapok címoldalára, de mûvészként és jótevõként is ismert.

Svájc nagykövetsége, mint a legtöbb diplomáciai képviselet, Tel Aviv központjában található. A követek magánlakásai azonban egy nyugalmas lakóterületen vannak. Nemrég Izraelben a svájci nagykövet rezidenciáján igencsak nagy volt a jövés-menés.

Kertjében, Ramat Ganban, nyilvános aukciót rendeztek, amelynek bevételét a súlyos szívbetegségben szenvedõ gyerekek javára ajánlották fel.

Az izraeli jótékonysági alapítvány, a Save a Child’s Heart (SACH) együttmûködik a Wolfson-Kórházzal a szívbeteg gyerekek kezelésében. A világ minden tájáról kezelnek itt gyerekeket, amit adományokból fedeznek. A kórház igazgatója, Dr. Yitzhak Berlowitz, a Haffner nagykövet által rendezett adomány-aukció alkalmából elmondta: «Ez a jótékony segítség szívproblémákkal küszködõ gyerekek százainak menti meg életét, akiket a SACH-nak

köszönhetõen kezelni tudunk. Eddig a SACH-hal együttmûködve kórházunkban 3000 gyereket tudtunk kezelni 46 országból, közöttük a Palesztin Autonómia területérõl is. Folytatjuk munkánkat és jótékonysági tevékenységünket, mert erõsen hiszünk ebben a Talmud-mondásban: ‹Aki egy életet megment, egy egész világot ment meg.›» Haffner nagykövet kerti partiján 100 neves vendéget köszönthetett, közöttük orvosokat és a SACH, valamint a Wolfson-Kórház felelõseit, Yael Dayant, a Knesszet egykori tagját és a legendás vezérkari fõnök és külügyminiszter, Moshe Dayan lányát, valamint az Európai Bizottság Izraelben mûködõ vezetõjét, Andrew Standleyt.

Néhány gyerek is jelen volt, akiknek kezelése befejezõdött, de még hazatérésük elõtt rehabilitációs utókezelésre maradtak Izraelben. Haffner nagykö-

vet személyesen is ismerte néhányukat, mivel már évek óta támogatja a SACH munkáját.

Haffner nagykövet estére általános meglepetésrõl gondoskodott. A vendégek természetesen tudták, hogy egy jótékonysági aukcióra érkeztek. Arról azonban fogalmuk sem volt, hogy Haffner nagykövet a jó cél érdekében saját mûveit is bevetette. Más mûvészeket is arra buzdított, hogy ajánlják fel saját mûveiket az eseményre.

Ez nemcsak szép társas összejövetel volt, hanem sikeres alkalom is a világ beteg gyermekeinek javára. AN ■

Hihetetlen akció!

Most 10000, - Ft helyett 500,-Ft

- ért

+ postaköltség

megvásárolhatja az alábbi

5 könyvet

Dr. Sarkadi Nagy Pál

Kabai István

Krisztus teljessége

Házasság bármi áron

Martinidesz László

Éjféli Kiáltásaim

Keresztény-Zsidó Évkönyv 2008

Megrendelhetõ Éjféli Kiáltás Missziónál

Keresztény-Zsidó Évkönyv 2007 1135 Budapest, Palóc utca 2. Telefon 061 3500-343, E-mail: ejfel@t-online.hu, www.ejfelikialtas.hu

Az akció 2012. szeptember 31-ig tart vagy a készlet erejéig.

Galilea – Jeruzsálem – Holt-tenger, és további bibliai helyek

Jézus nyomán Izraelben Bibliatanulmányozás a Szentföldön

i l ü v í k Rend

2012. október 4.-11.

! y n é m d e g n e ár + ó r u E , 0 8

6 k a s C

y g e j õ l ü p e r

Lelki vezetõ:

Márcsak 4 hely van!

Dr Mészáros Kálmán Magyarországi Baptista Egyház

Nagy Erzsébet Éjféli Kiáltás Misszió

Haifa

Genezáreti-tó Kapernaum

Boldogmondások hegye

Tabgha

En Gev

Banias-forrás

Kenyérszaporítás temploma

Yardenit

Akkó

Cezárea-Philippi Názáret Megiddo Holt-tenger Massada

Muchraka Cezárea Jesrael-völgye

Keresztény idegenvezetõ:

Fredi Winkler Jelentkezés:

Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest Palóc u. 2.

Telefon: (1) 33 99 490; Mobil: (06 30) 63 07 823; E-mail: ejfel@t-online.hu, izraeliutazas@gmail.com www.ejfelikialtas.hu; www.hirekizraelbol.hu Az ár függ a Dollár-Euró viszonylatától. Ezért az árban eltérés lehetséges.

Qumrán

Jeruzsálem

Olajfák hegye

Jézus sírt (Dominus Flevit) kápolna Gecsemáné-kert Via Dolorosa

Siratófal Bethesda Yad Vashem A változtatás jogát fenntartjuk!

Utazási feltétel: Az ajánlatunk augusztus 15 érvényes.

Augusztus 15 - szeptember 15-ig 680 Euró az alapár.

Szeptember 16 - október 01-ig 799 Euró az alapár.

Olvasóink, baráti körünk és tagjaink részére. Az út eredeti ára 1100,- Euro.

A részvételi díj jelentkezésekor, a teljes összeg egy tételben való befizetése. Utazás esetleges lemondása esetén a befizetett összeget nem tudjuk visszatériteni.

350,-Ft