Éjféli Kiáltás 2014 augusztus by Éjféli Kiáltás Misszió

Nemzetközi folyóirat a bibliai próféciákról

Éjféli Kiáltás www.ejfelikialtas.hu ■ 2014. augusztus – 08. szám

Vajon a Mennyországban unalmas lesz? • A menny kétféle értelmezése Egykori Hezbollah tag: az erõszak istenétõl a szeretet Istenéhez

Megjelent Norbert Lieth elmúlt években elhangzott legjobb prédikációi, melyek üzenete ma is aktuális, megrendelhetõek CD-n.

A sorozat elsõ 5 lemeze:

Az Úr eljövetelének napja Elragadtatás A jövõ kellõs közepén Jövõt adni a hitnek Megnyerni a jövõt

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu (061) 3500-343

A csomag ára: 3.750 Ft + postaköltség A lemezek külön-külön is megvásárolhatóak 800,- Ft/db áron + postaköltség A lemezek külön-külön is megvásárolhatóak 999,- Ft/db áron + postaköltség

TARTALOM

FÓKUSZBAN A BIBLIA 4 8 10 12

Vajon a Mennyországban unalmas lesz? Mennyország, oda akarok menni Bibliai drágakövek a menny fényében Ezt valóban így kell érteni?

HÁZUNK TÁJA 14

A kegyelem székében ûlõ irgalmazó nagy Királyunk

NÉZÕPONTBAN 18 20

A menny kétféle értelmezése Mennyire igaz «Valóban létezik a menny»?

ÉJFÉLI KIÁLTÁS 26

Egykori Hezbollah tag: az erõszak istenétõl a szeretet Istenéhez

AKTUALITÁS 28

3 6 23 25 30 30

Valóban lehetséges megismerni a jövõt?

Üdvözlet Imatémák Sorozat Megkérdeztük Ámen Impresszum

ÜDVÖZLET

PETER MALGÓTÓL

«Valóban a Mennyország felé igyekszünk?» A megbeszélt találkahelyre nem érkezett meg az a nõi utas, akinek Frankfurtból repülõvel kellett volna Tel Avivba jönnie. Izraeli csoportunk többi résztvevõje már mind megérkezett. Ez a múlt februárban, az év elsõ izraeli utunk alkalmával történt, amelyet a «Jeruzsálem intenzív» címszóval szerveztünk. Miután hosszabb ideig is hiába vártunk, a repülõtéren is alaposan szétnéztünk, elhatároztuk, hogy elindulunk Jeruzsálembe, a hotelünkbe. Frankfurti utastársunk azonban hiányzott. Jeruzsálembe megérkezve telefonon kaptuk a hírt távolmaradásáról. Mi is történt? A mi utastársunk egy másik csoporthoz csatlakozott, a buszban közéjük ült le, és így ahelyett, hogy Jeruzsálembe utazott volna, Észak-Izraelbe, Haifa felé ment. Útközben aztán kezdte kellemetlenül érezni magát, majd rájött, hogy nem a megfelelõ buszban ül. Végül minden jóra fordult, többórás taxiút után megérkezett, még ha késõ este is, de végül õ is velünk volt Jeruzsálemben. Nem a megfelelõ buszban… Lehet, ti is átéltetek már hasonlót. Tulajdonképpen mi mindnyájan állandóan úton vagyunk valamilyen formában. Életutunkra gondolok. De vajon a helyes úton vagyunk-e? Vagy talán nem a megfelelõ «buszban» ülünk? «Menyny, oda akarok menni.» Ez a néhány szó leírja legmélyebb vágyunkat.* Pál ezt a vágyat a mennyei haza után a feltámadással kapcsolatban fejezte ki: «Azért sóhajtozunk ebben a testben, mivel vágyakozunk felölteni rá mennybõl való hajlékunkat» (2Kor 5,2). Minden keresztyén élõ reménysége, hogy egykor bemehessen a mennybe, a mennyei Jeruzsálembe. Izraeli utazókként azon igyekeztünk, hogy lehetõleg minél hamarabb Jeruzsálembe érjünk. Ez az utastársunk azonban nem tudott velünk jönni, mert nem a megfelelõ buszra szállt fel. Ez csupán egy hasonlat, mégis elgondolkoztat bennünket: Vajon mi a megfelelõ «buszban» ülünk? A mennyei Jeruzsálembe vezetõ úton vagyunk-e? A mi hiányzó utastársnõnk a megfelelõ buszban képzelte

magát, míg végül rájött, hogy tévedett: «Álljunk meg, hiszen nem jó irányba haladunk!» Tartózkodási helyünk pontos meghatározására mindig szükség van! A helyes úton járunk-e? Ez az utastársnõnk késõbb elmesélte, valahogy hagyta magát eltéríteni. Látott egy másik csoportot, és úgy gondolta, hogy ahhoz tartozik. … A Zsidókhoz írott levél többször is beszél a mennyei Jeruzsálemrõl, és arról, hogyan vágyakoztak oda az Ószövetség hívõi: «Mert várta azt a várost, amelynek szilárd alapja van, amelynek tervezõje és alkotója az Isten» (Zsid 11,10). És a 16. versben: «Így azonban jobb után vágyakoztak, mégpedig mennyei után. … mert számukra várost készített.» Továbbá: «Ti a Sion hegyéhez járultatok, és az élõ Isten városához, a mennyei Jeruzsálemhez és az angyalok ezreihez» (Zsid 12,22). Gondolataink, vágyaink valóban a menyny felé irányulnak? Vagy engedjük magunkat valamitõl eltéríteni? Esetleg más célt követünk? Akkor téves úton járunk! Akkor gyorsan vissza kell fordulnunk, mint utastársnõnk tette! «Mert nincsen itt maradandó városunk, hanem az eljövendõt keressük» (Zsid 13,14). Az Úr Jézus elõre ment, hogy helyet készítsen nekünk a mennyei hazában (Jn 14,2). Adja az Úr, hogy kegyelme által a menynyei Jeruzsálem legyen a szemünk elõtt, és az oda vezetõ útról semmi le ne térítsen bennünket! Szívélyes üdvözlettel

«Mennyország, oda akarok menni», ez a vezérfonala új projektünknek, amellyel embertársainkat el akarjuk érni. Hisz ki ne akarna a mennybe jutni? Olvasd el errõl szóló cikkünket 10 oldalon

Éjféli Kiáltás 2014. 08.

BIBLIAI ÜZENET

Vajon a Mennyországban unalmas lesz? A mennyrõl a legkülönbözõbb elképzelések láttak napvilágot. Ezek gyakran, sajnos, nem valami hízelgõek. Vannak, akik felteszik a kérdést: «Mit fogunk egyáltalán a mennyben csinálni?» Egy válasz.

zt a kérdést napjainkban sokféleképpen fogalmazzák meg. Ilyen kérdések és gondolatok merülnek fel: «A mennyben vajon lesz futball?» – «Golfozhatok-e a mennyben?» – «Egész nap egy felhõn fogok ülni és hárfán játszani?» A legtöbb ember a Mennyországot a semmittevés és a véget nem érõ unalom helyének tartja. A gyerekeknek pedig teljesen sajátos elképzelésük van a mennyrõl. Egyesek azt kérdezik: «Mit fogunk csinálni a mennyben?», aztán így válaszolnak: «Azt szabad csinálnunk, amit akarunk!» – «Szabad édességet ennünk, és nem leszünk kövérek, és

Éjféli Kiáltás 2014. 08.

nem lyukad ki a fogunk.» – «Egész nap vízi-biciklizhetünk!», vélte egy leleményes elsõosztályos. Amikor meg kérdezték tõ le, milyen a z a vízi-bicikli, félénken mosolygott, és azt válaszolta: «Majd meglátja.» «Éjjel-nappal fennmaradhatunk, a szülõk nem küldhetnek ágyba, mivel ott nem lesznek ág yak. – Szülõk a zonba n igen.» – «Seg ítenek a z embereknek a földön, hogy okosabbak legyenek.» – «Egész nap hárfán játszanak, ha tetszik valakinek, ha nem.» – «A felhõket kell befesteni.» – «Egész idejüket arra fordítják, hogy megszárítsák magukat, mivel úgy tûnik, a mennyben mindig esik az esõ.» Még folytathatnánk az elmésebbnél elmésebb találgatásokat. M ielõtt a rra gondol ná n k, m it csinálunk a mennyben, fontosnak tartom, hogy arról beszéljünk, mit nem fogunk csinálni. Gondoljunk csak bele. Soha nem fogunk vétkezni, nem követünk el hibákat, nem kell soha bûnbánatot tartanunk, nem kell semmit megjavítani vagy kicserélni, nem lesz csöpögõ vízcsap, nem kell villanyégõt cserélni, az autót megjavítani. Nem kell soha másoknak segíteni, önmagunkat megvédeni, nem kell bocsánatot kérni, nem leszünk bûnösök, nem kell az ördöggel és démonaival küzdenünk, az evangéliumot sem kell már hirdetnünk, de gyógyulást, rehabilitációt, egyedüllétet, depressziót vagy fáradtságot sem kell átélnünk. Noha a Biblia arról, hog y mit fogunk a mennyben csinálni, nem közöl olyan sokat, amennyit tudni szeretnénk, azonban hat fõ tevékenységet mégis kiemel. Ez a hat dolog általános képet nyújt mindarról, amit tenni fogunk, és leírja az alapvetõ tevékenységeket. Az Egyesült Államokban becslések szerint 40.000 különbözõ fog-

Ez a zavartalan öröm, a spontán, vég nélküli imádat helye. Azok is, akik itt a földön nem tudnak énekelni, ott a mennyben lelkesen énekelni fognak.

lalkozás van. A munkavállalóknak csak nagyon kis százaléka elégedett foglalkozásával. Vannak személyes problémák, kevés a fi zetés, órákon át tartó, egyhangú rutinfeladatok, stb. Ezek a problémák a mennyben ismeretlenek. Vessünk most egy pillantást a hat fõ tevékenységre, melyeket az Úr az atyai házban nekünk elrendelt. Biztos vagyok abban, hogy ezek nem ölelik fel mindazt, amit az Úr számunkra készített, azonban adhatnak egy általános áttekintést. 1. Ének lés és Isten dicsõítése (Jel 4,10-11; 7,7-12; 11,15-17; 14,3; 15,2-4; 19,4-6). Robert E. Coleman a következõ kedves történetet mesélte: «Egyes középkori kolostorokban, amelyekben az izráelita Templom szokásait ápolták, az volt a szabály, hogy az Istent dicsõítõ énekek soha nem szûnhettek meg. Amikor az egyik szerzetes abbahagyta az éneket, egy másik folytatta. Így az örömteli ének éjjel-nappal hangzott. Egyszer északi támadók szállták meg az egyik kolostort, kíméletlenül leöldösték a szerzeteseket, azt is, aki éppen énekelt. Az egyik el tudott menekülni, és elrejtõzni, hogy a támadók ne találják meg. De amikor hallotta, hogy az ének abbamaradt, azonnal elkezdte folytatni a félbemaradt éneket, így elárulta rejtekhelyét.» Így van ez a mennyben is. Ez a zavartalan öröm, a spontán, vég nélküli imádat helye. Azok is, akik itt a földön

nem tudnak énekelni, ott a mennyben lelkesen énekelni fognak. A menny az a hely, ahol a Báránynak és annak, Aki a trónon ül, dicsõítõ énekeket énekelnek. 2. Szolgálat (Jel 1,6; 7,15; 19,5; 22,3). A Biblia világosan leírja, hogy mi az Úrnak örökké szolgálni fogunk, de azt nem mondja, hogy ez pontosan, hogyan fog történni. Biztosan csak azt tudjuk, hogy hívõ papokként Isten jelenlétében örökké szolgálni fogunk. 3. Uralkodni fogunk (Mt 25,21; Lk 19,17-19; 1Kor 6,3; 2Tim 2,12; Jel 3,20-21; 20,4; 22,5). Isten népe szolgáló királyokként az Úrral együtt örökké fog uralkodni az új égen és az új földön. Az angyalokon is uralkodni fogunk. De részleteket errõl sem tudunk. Pontos feladatkörünket a mennyben kapjuk meg. 4. Közösségben leszünk az Úrral (1Jn 3,2; Jel 22,4). Feltetted-e már a kérdést, milyen is lenne egy tökéletes gyülekezethez tartozni? A mennyben meg fogjuk ezt tudni. A mennybéli gyülekezet csodálatos lesz – elõször az Úrral leszünk közösségben, azaz bensõséges kapcsolatban, aztán pedig egymással. John Bunyan Zarándokút címû könyvében Christtõl megkérdezik, miért akar annyira a mennybe menni. Így válaszol: «Azt remélem, hogy élõben látom meg azt, Aki holtan függött a kereszten; és remélem, hogy ott mindazoktól a dolgoktól megszabadulok, amelyek most bosszantanak;

Éjféli Kiáltás 2014. 08.

IMA TÉMÁK

A temetés Meghalt egy ember. Életében csendes volt, magányos. Szomorúságait alkoholba ölte. Lerítt arcáról, hogy belül hiányzik az élet. De miért kellett meghalnia? Miért kellett így végeznie? Miért nem lett jó vége? Voltak emberek, akik nem hallgatták meg. Voltak emberek, akik kitoltak vele. Voltak emberek, akik rosszul tanácsolták. Voltak emberek, akik észre sem vették. És ez nem lett másképp. Pedig õ is egy felebarát volt - a sok közül. De magában gyenge volt. Magában hitetlen volt. Magában felemésztette a keserûség. Kellett volna valaki. De ki? Máig sem tudom. De a sok közül az egyik én vagyok... aki meghallgatta volna, aki Jézus üzenetét elmondta volna, aki lehetõséget adott volna a kiútra. De most már meghalt. Mint egy jelentéktelen ember. S mégis, aki Isten szeme fénye lehetett volna. Hová jutott? Isten a megmondhatója. De halála sikoltás az embernek, aki nem vette észre. Inkább már életében eltemette. Ami majd a testével történik - már csak formaság. Kiáltott az élete - most még jobban a halála: Ember! Ne temesd el azt, kinek élete talán a te kezedben van! (Nemes Nándor)

Az Úr minket elért a szeretetével. Most a mi feladatunk olyan embereket felkeresni, megtalálni, akik az élet, a mindennap perifériáján élnek. Akiket a társadalom kivetett maga közül. A Szentírás azt is világosan megmondja, hogy nekünk az Isten Igéjét, üzenetét a szívünkben nemcsak megtartani kell, de tovább is kell adnunk. Abból a reménybõl, boldogságos jövõ-képbõl, amit a Biblia elénk tár mások elõtt is fel kell tárnunk. Testvérem, ez a hónap imakérése: Ments meg másokat és teljesítsd a Missziói parancsot, melyet Jézus Krisztus rendelt el a számunkra! „Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot…” (Márk 16:15) Nagy Erzsébet

Éjféli Kiáltás 2014. 08.

Peter Kreeft: «Miért nem fogunk unatkozni a mennyben? Mert Istennél leszünk, és Isten végtelen. Soha nem tudunk megismerésének végére érni. Õ minden nap új, és örök.»

ott nincs halál, és olyan közösségben fogok élni, amely nekem a legjobban tetszik.» Christ vág yott a menny után, hogy Krisztusnál legyen, hogy láthassa azt, Aki meghalt érte, és hogy a hívõ testvérek jó közösségét élvezze. A «My Savior First of All» címû 19. századi énekben Fanny Crosby dalszerzõnõ ezt írja: «Ha bevégeztem földi pályámat, és átmegyek a megáradt folyón, ha a ragyogó, csodálatos reggelt megpillantom, felismerem az én Megváltómat, és ha elértem a túlsó partot, az Õ mosolya fogad majd ... Makulátlan fehér ruhában átvezet majd engem a városkapun oda, ahol nincsenek könnyek; csatla kozom majd a z örök kéva lóság boldog dalaihoz, ám a legjobban arra vágyom, hogy az én Megváltómmal találkozzam.» Ezeknek a szavaknak különös jelentést kölcsönöz az, hogy Fanny Crosby vakon született. Jézus Krisztus volt az elsõ személy, akit halála után látott. Milyen lesz a mi kapcsolatunk az Úrral a mennyben? Látni fogjuk Õt, és nála leszünk. Ez lesz a tökéletes boldogság. 5. Tanulás (1Kor 13,12). Mivel soha nem tudhatunk mindent, az örökkévalóságot azzal töltjük, hogy Isten személyének végtelen fenségérõl, és útjairól egyre többet megtanuljunk. 6. Ki leszünk szolgálva (Lk 12,3537). Nem a rról va n szó, hog y a mennyben a hívõk eg ymást szolgálják ki, hanem a Lk 12,35-37-ben azt olvassuk, hog y Isten az, Aki kiszolgál bennünket. A dicsõség Ura «felövezi magát, asztalhoz ülteti õket, odamegy, és felszolgál nekik». Örök szolgálóként fogja az Úr Jézus népét

szolgálni, és minden szükségleteinket kielégíti. Valamilyen okból sok ember úgy képzeli, hogy a mennyben, a tökéletesség helyén, tökéletesen unatkozni fog. Vannak, akik úgy képzelik el a mennyet, mint egy földi istentiszteletet. Azzal a kivétellel, hogy annak soha nem lesz vége. Ez nem hangzik valami csalogatóan. De a mennyben nem íg y lesz. Amint láttuk, a menny olyan hely, ahol állandóan továbbfejlõdünk, növekszünk, szolgálunk, tanulunk, és új dolgokat fedezünk fel. Eg yre többet fogunk megtudni végtelen Istenünkrõl, a csodálatos teremtett világról, és eg y másról, egy tökéletes közösségben, amely egészen más lesz, mint ahogy mi itt elképzeljük. Peter Kreeft, fi lozófi a professzor a Boston College-n, ezt így fejezi ki: «Miért nem fogunk unatkozni a menynyben? Mert Istennél leszünk, és Isten végtelen. Soha nem tudunk megismerésének végére érni. Õ minden nap új, és örök. Az idõ nem múlik (ami feltétele az unalomnak); egyszerûen ott van. ... Nem unatkozunk, mert Istennél leszünk, és Isten szeretet. Azok az emberek, akik szeretnek, a földön sem unatkoznak soha.» Ne hagyd félrevezetni magad. A menny tökéletes lesz, de nem unalmas. Minden pillanatban kihívás elé állít, és lelkesít. És ennek soha nem lesz vége. MARK HITCHCOCK

Részelt az 55 felelet a halál utáni élet kérdéseire, Mark Hitchcock, 166-172. old.

Marcel Malgo Fénysugarak Abdiás könyvébõl Abdiás könyve nem könnyû olvasmány, mégis mint a Szentírás egésze világos, kompromisszummentes üzenet az Újszövetség népéhez. Ebben a vonatkozásban szóljon ez az üzenet a szívünkhöz úgy, mint Isten tévedhetetlen kinyilatkoztatása. Füzet, 30 old.

Ára:

Bizalom a mindenható Isten iránt Háborúk, növekvõ bûnözés, lelki konfliktusok jellemzik a jelent, és aggodalommal töltenek el sok-sok embert. Az aggodalmak, a félelmek, a depresszió okai sokrétûek lehetnek! A szerzõ könyvében felvázol néhányat. Bátorít a mindenható Istenbe vetett bizalomra. 98 old.

Ára: 500,-Ft

350,-Ft

Segítség a követéshez «Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel naponként a keresztjét, és kövessen engem» (Lk 9,23). Ehhez az igaz hitben járó követéshez ad biblikus alapon álló válaszokat és tanácsokat Marcel Malgo e könyvében. Fogadjuk meg ezeket, hogy életünk gyõzelmes legyen. 98 old.

Ára:500,-Ft

Perspektívák Ezsdrás könyvébõl Marcel Malgo az Ezsdrás könyve perspektíváiból az Újszövetségnek igen idõszerû problémáját érteti meg: Jézus elragadtatás elõtt álló Gyülekezete «egy emberként» hogyan élheti meg a testvéri egységet meghatározó igét. 28 old.

Ára:500,-Ft

MEGRENDELHETÕ: WWW.EJFELIKIALTAS.HU 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. EJFEL@T-ONLINE.HU (061) 3500-343

Éjféli Kiáltás 2014. 08.

BIBLIAI ÜZENET

Mennyország, oda akarok menni Te is szeretnél a mennybe menni? Itt elolvashatod, hogyan lehet minden idõk legszebb helyére eljutni. Egy felhívás.

z élet ben lega lá bb eg yszer minden ember felteszi a kérdést: «Létezik-e a menny?» – «Létezik-e Isten?» – «Mi jön a halál után?» – «Mi van az univerzum mögött, van-e még ott valami, egy másik dimenzió?» – «Van-e örökélet?» Tudomásom szerint a legtöbb ember abból indul ki, hogy van élet a halál után. Gyakorlatilag minden vallás, még az ún. természeti vallások is azt tanítják, hogy a lélek, és azután a szellem is valamilyen formában tovább létezik. Sok nem vallásos ember is sejti ezt, még ha igyekeznek is eltitkolni. Honnan jön ez a sejtés, ez a vágy egy jobb világ után? És ha szeretjük az igazságot, keressük is azt, és nem akarjuk elnyomni, akkor kutatunk, és felteszünk még egy kérdést: «Hol találhatunk megbízható információkat a mennyrõl, Istenrõl, az örökkévalóságról?» Milyen lenne, az a válasz, amit a mennybõl kapnánk? Képzeld el, hogy egy eldugott kis faluban élsz, amelyet még soha nem hagytál el. De hallottál már bizonyos dolgokat New Yorkról, a nagy metropoliszról, a Hudson folyóról, a Szabadságszoborról, a híres városnegyedekrõl, parkokról, felhõkarcolókról és bevásá rló köz pontok ról. Szeret nél bizonyosságot minderrõl, és tudni azt is, hogy mindez igaz-e. A faluban senki nem tud segíteni, hiszen senki nem volt még ott. Egyiknek ez a véleménye New Yorkról, a másiknak az. Képzeld el, hogy a falutokba jön valaki, aki egész életét ebben a városban töltötte. Magától értetõdik, hogy

Éjféli Kiáltás 2014. 08.

ez a személy tudná a legpontosabb és legmegbízhatóbb információkat adni New Yorkról. A legjobb felvilágosítást a mennyrõl tehát olyan valaki tud adni, Aki onnan jött, Aki mindig is ott lakott, sõt Maga is hozzájárult megalkotásához. És ez a Valaki létezik! Õ Isten Fia, Jézus Krisztus. Kérlek, ne legyints most közömbösen. Azzal biztosan egyetértesz, hog y Jézus eg yedülálló, egészen különleges személy. Története anynyira egyedülálló és lenyûgözõ. de ne az emberekre hallgassunk, akik Jézusról beszélnek, hanem hagyjuk Õt, Magát szóhoz jutni. Úgy hiszem, mindenkinek joga van megszólalni, akit vádolnak vagy bírálnak. Jézus, amikor a földön járt, többek között ezt mondta: «Mert nem ment fel a mennybe senki, csak az, aki a mennybõl szállt le, az Emberfia» (Jn 3,13). Ezzel a k ijelentésével Jézus három dolgot hangsúlyozott: 1. Õ visszatér a mennybe, mert 2. a mennybõl szállt alá a földre, és 3. a menny az Õ örök otthona. Ha ezt az Úr Jézusnak nem tudjuk elhinni, akkor ki lenne az, akinek jobban elhinnénk, nagyobb hitelt adnánk szavainak? A mennyel mindig valami szépet, álomszerût, szenvedések nélküli világot kapcsolnak össze. Nem olyan régen egy fenséges tó partján jártam, amely lakóhelyünk közelében fekszik. Gyönyörû tavaszi nap volt. Láttam az Alpokat, a tóban visszatükrözõdött a nap, a nádas zöldben pompázott, madarak, kacsák hangja hallatszott. Öreg és fiatal a szabadban tartózkodott, és mindenki élvezte a csodálatos napot. Ha nem létezne a rossz, a gonosz, a pusztító vagy, ahogy a Biblia nevezi,

a bûn, itt azt gondolhatnánk, hogy a menny a földön van. De miért ne létezhetne egy olyan hely, ahol nincs bûn, és amelyet a bûn a gonosz és gyötrelem nélkül élvezhetünk? Amennyire igaz az, hogy a föld létezik, olyannyira igaz az is, hogy a menny létezik. Ám «megfelelõnek» kell bizonyulnunk ahhoz, hogy oda bejussunk, mivel oda semmi bûn, semmi gonosz nem juthat be. Ha Isten ebben a bûnös állapotunkban vinne fel a mennybe bennünket, akkor a menny más nem lenne menny. Jézus azért jött el Megváltóként. Megbocsátást nyerünk, Isten elõtt igazakká válunk, és Jézus Krisztus által nyerünk bemenetelt a mennybe. Ezért mondja Jézus saját Magáról: «Én vagyok az ajtó» (Jn 10,17). Vagy: «Én vagyok az út» (Jn 14,6). Egy másik kijelentésében Jézus hangsúlyozza a mennybõl a földre való lejövetelének célját: «… mert nem azért szálltam le a mennybõl, hogy a magam akaratát tegyem, hanem hogy annak az akaratát, aki elküldött engem» (Jn 6,38). Jézus azért jött le a mennybõl a földre, hogy Isten akaratát teljesítse. És Isten akarata az volt, hogy az emberek útját a menny felé egyengesse. Ezt az utat egyengette Jézus. Lejött a mennybõl, hogy bennünket oda vigyen. Jézus Krisztus ezért az igazságért vállalta a kereszthalált, feltámadt a halálból, és újra visszament a mennybe. Milyen csodálatos lehet a menynyben! Ha Isten mindaz a szépséget és gazdagságot megteremtette, ami itt a földön körülvesz bennünket, elképzelhetõ-e, hog y magá ná l a Teremtõnél kevésbé szebb? Ellen-

A mennyel mindig valami szépet, álomszerût, szenvedések nélküli világot kapcsolnak össze.

kezõleg, végtelenül csodálatosabb, gazdagabb lesz, ahonnan a gonoszt végérvényesen számûzik. Egy biztos: A menny nem unalmas, éteri hely, ahol az angyalok állandóan hárfán játszanak. A menyny a tökéletes élet és boldogság, a tökéletes öröm helye, az a hely, ahol Isten lakik. Szeretném itt Isten Szavának néhány kijelentését idézni a mennyrõl (Zsid 12,22-24; Ef 1,21; 2,7): – A menny az a … – hely, ahol az élõ Isten, az Atya dicsõsége jelen van, – hely, ahol számtalan, különbözõ rangú angyal lakik, – hely, ahol ünnepi gyülekezetek, összejövetelek vannak, – hely, ahol Jézus, a mi Megváltónk lakik, – hely, amely minden fejedelemség, hatalom, uralom és név fölött áll, – hely, ahol túlcsorduló bõség uralkodik, – hely, amelyrõl ezt olvassuk: «és letöröl minden könnyet a szemükrõl, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsõk elmúltak. A trónuson ülõ ezt mondta: „Íme, újjáteremtek mindent”. És így szólt: „Írd meg, mert ezek az igék megbízhatók és igazak!» (Jel 21,4-5). A menny sokszínûsége végtelen, amint Isten, az Atya is végtelen. A menny dimenziói kimeríthetetlenek. Az élet a mennyben örök, és mégsem elég ahhoz, hogy mindent felfedezzünk. Az örök és legnagyobb boldogság helye. Ami odaát Istennél vár, olyan nagyszerû, hogy az emberi szó nem írhatja le.

A földön töltött idõnk az örökkévalósághoz képest szinte elhanyagolható. És mégis itt dõl el, hogy bemehetünk-e a mennybe vagy nem. Már említettem, ami a mennytõl elválaszt, az a bûn. Ezért elõbb megfelelõkké kell válnunk a menyny számára. És ezért jött le Jézus a mennybõl. A Biblia kijelenti: «Õbenne van az õ vére által - a mi megváltásunk, bûneink bocsánata is; kegyelme gazdagságából» (Ef 1,7). Ez az alapja a mennybejutásnak. Ha életedet Jézus uralma alá helyezed, ha hiszel Õbenne, akkor leszel jogosult a mennyre. Más szavakkal: «Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk üdvözítõül» (Fil 3,20). Amikor kéred az Úr Jézust, hogy mentsen meg, akkor örök szövetségre lépsz Vele, amelynek betartásáról Isten Maga gondoskodik. Így nincs okod kételkedni abban, hogy a menynybe jutsz-e. Isten helyezi a szívedbe ennek bizonyosságát. És ekkor Isten Szava szerint ez érvényes rád: – Polgárjogod van a mennyben. – Isten gyermeke lettél. – Isten családjához tartozol. – Isten örököse lettél. – A tökéletes igazak közé tartozol. Ha hiszel Jézus Krisztusban és a megváltásban, amelyet Õ véghezvitt, és azt el is fogadod, akkor Isten kijelentése szerint «átvisz téged szeretett Fiának országába» (Kol 1,13 ígérete alapján). A világ semmilyen hatalma és körülménye sem szakíthat el többé Isten országától. Errõl is nyilatkozik Isten Szava: «Ki választana el minket a Krisztus szeretetétõl? … Mert meg vagyok gyõzõdve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendõk, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétõl, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban» (Róm 8,35.38-39).

Egy igaz történettel szeretném befejezni, amelyet az ideaSpektrum 50/2013 egyik cikkében olvastam ezzel a címmel: «Akkor a mennyben vagyok»: Egy Pál nevezetû sportos fiatalember megbetegedett rákban és nagyon kétségbeesett. Egy 35 éves orvosnõ mélységes belsõ békességet sugárzott, ami megérintette a fiatal férfit. Õ mesélt neki a Jézus Krisztusba vetett hitérõl, ami értelmet és tartást adott életének. A beteg kíváncsi lett, és sokat kérdezett. Egyik nap az orvosnõ felkérte Pált, hogy imádkozzanak együtt. A férfi azt felelte: «Szeretném egyszer azt érezni, hog y megmaradok, hog y megmenekülök.» Együtt imádkoztak, és az elsõ alkalomra is sok minden megváltozott, nem testileg, hanem szellemileg. Amikor hazaküldték, hogy otthon haljon meg, mindennap meghívta barátait. Azok felolvastak neki a Bibliából, és õ imádkozott velük és értük. Azt akarta, hogy jöjjenek el a temetésére, de eg y feltételt: «Ne feketében jelenjetek meg, hanem tarka ruhákban. Mert én akkor a mennyben leszek, ahol nekem jó lesz. Én most már Isten gyermeke vagyok. Most már együtt akarok lenni mennyei Atyámmal. Én fenn fogok ünnepelni, ti pedig ünnepeljetek idelenn.» Amikor az orvosnõnek kicsordultak a könnyei, azt mondta neki: «Miért sírsz? Hisz én Istenhez megyek! Ott majd egykor tárt karokkal foglak fogadni.» Amikor az anyja is sírva fakadt, Pál megfogta a kezét, és így vigasztalta: «Ne légy szomorú, továbbra is mélyen a szívedben maradok, még ha Istennél is leszek.»

Ezt a szöveget megtalálod evangéliumi üzenetként az interneten: www.himmel-da-will-ich-hin.info Bestellen Sie im Verlag Mitternachtsruf Visitenkärtchen mit der Internetadresse und geben Sie diese an Suchende weiter.

Éjféli Kiáltás 2014. 08.

BIBLIAI ÜZENET

Bibliai drágakövek a menny fényében 1. RÉSZ

Biblia tanulsága szerint a menny és Föld telis-tele van drágakövekkel: Tírusz drágaköveivel az Édenkertben (Ezékiel 28.13), Izrael Istenének a lába alatt égszínkék zafírkõféle van (2Mózes 24.10), az Efód két emlékeztetõ ónixköve Izrael tizenkét törzsének neveivel (2Mózes 28.8-12), a Hósen tizenkét drágaköve a tizenkét törzs vésett neveivel, (2 Mózes 28.17-20. 2 Mózes 39.10-14), a mennyei Jeruzsálem alapkövei mind drágakövekkel vannak kirakva (Jelenések 21.19-20). Isten teremtett világának, a mennynek és a Földnek különleges és beszédes tárgyai a drágakövek! Bár Izraelben egyetlen drágakõ vagy féldrágakõ lelõhely sem volt, a szentföldi ásatások során ma sorra megtalálják a Bibliában elõforduló drágaköveket. A régészet eredményei szerint a drágakövek fõ forrása Egyiptom lehetett, mivel a legnagyobb számban az Izrael déli részén történõ feltárások hozták azokat felszínre. A drágakövek izraeli jelenléte más országokkal való aktív kereskedelemre is utal: Arábiával (1 Királyok 10.2. Ezékiel 27.16), Ofírral (1 Királyok 10.11) és Kússal (Jób 28.19).

10 Éjféli Kiáltás 2014. 08.

Izrael, mint az Úr értékes drágaköve Az Úr az Ószövetségben Izrael népét többször értékes drágakövekhez hasonlította. A legbeszédesebb bizonyítéka ennek a fõpapi Efód és Hósen drágakövei. Az Efódot és a Hósent a Szentsátor többi berendezésével együtt Mózesnek az Úr többszöri utasítása alapján szigorúan mennyei minta alapján kellett elkészíttetnie (2Mózes 25.9, 2Mózes 25.40). A mennyei minta meglétét maga az Újszövetség is többször alátámasztja (ApCsel 7.44.) A Zsidó 8.5 szerint a szentsátor és a templom papjai a „mennyei dolgok képmásának és árnyékának szolgálnak.” Ez a mennyei istentisztelet most is zajlik, mivel az Úr nem szûnt meg szeretni Izraelt, drágakövekként most is a szíve fölött hordja népét (Zsidók 8.1-2). Az Efód két ónixkövére Izrael törzsei (2x6) születésük sorrendje szerint volt felvésve (2Mózes 28,8-12). Az Efódot a fõpap a vállain hordozta, azt kifejezve, hogy a választott nép egész terhét önmagán viseli, vállain hordozza. Az Efóddal összekapcsolt Hósen aranyba foglalt tizenkét drágakövét a fõpap mindig a szíve fölött hordta. Vannak keresztyének, akik szerint az Úr elvetette Izraelt, a választott nép helyére pedig a keresztyé-

neket ültette. Akik ezt gondolják, azok nem értik, hogy a fõpap vállain és szíve fölött hordott drágakövek az Úr soha nem szûnõ, örökkévaló szeretetének a félreérthetetlen bizonyítéka Izrael iránt. A mi Fõpapunk a legünnepélyesebb, legkomolyabb feladatának tekinti, hogy megvédje népét és erõsen magához láncolja azt, ahogyan a Hósen az Efódhoz volt kötve arany lánccal. Olyannyira igaz ez, hogy az Efód és Hósen nélkül a fõpap nem jelenhetett meg Isten elõtt. A ragyogó Izrael megérdemelte az Isten szívének vágyát és kívánságát. Izrael élete, sorsa és jövõje a lehetõ legjobb kezekben a van. Izrael fontos, drága az Úrnak, felelõsséget visel érte, vállain hordozza népe terhét, és szíve fölött aranyba foglalt drágakövekbe vésve. Míg az Efódra Izrael törzseinek nevei születésük sorrendje szerint volt felírva, a Hósen kövein a nevek Izráel táborozási rendjének feleltek meg (4Mózes 2), a négy égtáj szerint felosztva. Ebben a különbségben Isten a szétszóratásban lévõ Izrael iránti szeretete mutatkozik meg: Izrael szét lehet szórva az ég mind a négy tája felé, a mennyei fõpap akkor sem feledkezik el népérõl. Jeremiás próféta a megostromolt Jeruzsálemrõl szóló látomásában Izrael fiait megfeketedett aranyhoz és utcasarkokon szétszórt drágakövekhez hasonlítja (Jeremiás Siralmai 4.1). Izrael fejedelmeirõl pedig azt mondja, hogy olyanok voltak „mintha zafírból metszették volna õket.” (Jeremiás Siralmai 4.7) Izrael fejedelmeit néhány száz évvel korábban ott látjuk a kezeikben az Efódhoz való ónixkövekkel és a Hósenhez való drágakövekkel, melyet õk és Izrael népe önként, ajánlott fel, akiket arra indította a szíve (2 Mózes 35.1-7,27). Salamon király életében is megismétlõdött a drágakövek felajánlása, amikor örömmel és nagylelkûen kezdett hozzá az elsõ templom hozzávalóinak az öszszegyûjtéséhez: „ezért minden erõmmel szereztem Istenem háza számára aranyat az aranyeszközökhöz, ezüstöt az ezüsthöz, rezet a rézhez, vasat a vashoz, fát a famunkához, ónixköveket, foglalatba való köveket, sötét és tarka színû köveket, mindenféle drágakövet

Wim Malgo A bibliai keresztség és fehér márványkövet bõséggel.” (1 Krónika 29.2). A drágaköveket a gérsóni Jehiél kapta meg, aki megszervezte azok megmunkálását (1 Krónika 29.8). A ritka drágakövek sötétben ugyanolyanok, mint egy értéktelen kavics. A legkülönlegesebb drágaköveknek sincs saját fénye. Fény nélkül nem érvényesül a különlegességük és a páratlan szépségük. Izrael szépsége és különlegessége abban a fényben van, amely az Úr jelenlétébõl, az Õ dicsõségébõl árad rájuk. Az Úr dicsõsége fényének és Izrael drágaköveinek a találkozásánál ritka élményben lehet részünk, a szentek szentjében a drágakövek elkezdtek ragyogni és élni. Isten dicsõségének a visszatükrözõdésében beragyogták a szentek szentjét. Isten dicsõségét tizenkétféle színben tükrözték vissza, és szórták szét. A drágakövek nemcsak értékesek és szépek, hanem kemények is. Éppen emiatt fáj az Úrnak az, amikor megmutatkozik Izrael fejének és szívének keménysége: „olyan keménnyé teszem a fejedet, mint a gyémánt, amely a tûzkõnél is keményebb” (Ezékiel 3.9), „szívüket gyémántkeménnyé tették, hogy ne hallják a törvényt” (Zakariás 7.12). Júda vétke „vasból készült íróvesszõvel, rá van vésve gyémántheggyel szívük táblájára és oltáraik szarvára” (Jeremiás 17.1). Az Úr, aki a gyémántot teremtette, egyedül Õ képes írni Izrael gyémánt szívére. A mennyei dicsõség drágakövei Amikor az Úr a Bibliában fellebbenti a fátylat a mennyország néhány titkáról, a prófétai közvetítésben a páratlan látvány leírásánál gyakran találkozunk drágakövekkel, vagy drágakövekhez hasonlító dolgokkal, melyek leírásánál érezzük, hogy nem elégséges a próféták véges szókincse. Mózes, Áron, Nádáb, Abihú és a hetven vén felmentek a hegyre, és „látták Izráel Istenét: Lába alatt zafírkõféle volt, olyan tiszta, mint maga az ég” (2 Mózes 24.9-10). Az Úr maga „aki ott ült, hasonlónak látszott a jáspishoz és a karneolhoz; és a trónus körül szivárvány volt, amely pedig a smaragdhoz látszott hasonlónak”(Jelenések 4.3). Ezékiel látomásában a mennyei lények feje „fölött

levõ boltozaton fölül egy zafírfényû trónus alakja látszott, a trónus alakja fölött pedig emberhez hasonló alak látszott” (Ezékiel 1.26, Ezékiel 10.1). Az új Jeruzsálemrõl szóló leírásban az Isten dicsõsége „ragyogása hasonló volt a legdrágább kõhöz, a kristályfényû jáspishoz” (Jelenések 21.11), ahol a falak „építõanyaga jáspis, és a város színarany, tiszta üveghez hasonló” (Jelenések 21.18). Ézsaiás próféciája teljesedett be: „Íme, én drágakövekre építem falaidat, zafírokból rakom le alapodat. Rubinból készítem el falad párkányát, és kapuidat briliánskövekbõl, összes határaidat meg gyémántokból.” (Ézsaiás 54.11-12) A város falának alapköveit mindenféle drágakõ ékesítette: „az elsõ alapkõ jáspis, a második zafír, a harmadik kalcedon, a negyedik smaragd; az ötödik szárdonix, a hatodik karneol, a hetedik krizolit, a nyolcadik berill, a kilencedik topáz, a tizedik krizopráz, a tizenegyedik jácint, a tizenkettedik ametiszt.” (Jelenések 21.19-20) A mennyei Jeruzsálem leírása a Biblia legörömtelibb, legragyogóbb része: a ránk váró ország gazdagságának, ragyogó szépségének, tisztaságának, tökéletességének és kifejezhetetlen értékének a leírása. A véges emberi szókincs maximális erejével próbálja az író leírni a város tökéletes állapotát. A város falain Izrael törzsei és az apostolok nevei mint mennyei építõkövek tündökölnek az Isten dicsõségének elképzelhetetlen ragyogásában. A város Istennek úgy az Ószövetségi, mint az Újszövetségi idõben végzett munkájának betetõzése az üdvtörténet folyamatosságában. Milyen nagy kegyelme az Istennek, hogy mindez ránk vár! Akik tudják, hova utaznak, azok biztosan, bizalomteljesen mennek útjukon céljuk felé. Akik tudják, mi vár rájuk, azok készülnek arra, már itt és most. Készüljünk hittel és komolysággal, mert ez az ígéret hamarosan valóság lesz. „Így szól az, aki ezekrõl bizonyságot tesz: „Bizony, hamar eljövök”. Ámen. Jöjj, Uram Jézus! Az Úr Jézus kegyelme legyen mindnyájatokkal! Ámen” (Jelenések 22.20-21) FODOR GUSZTÁV LELKÉSZ

A keresztyén egyházakon és felekezeteken belül köztudottan sok az eltérõ értelmezés és magyarázat a Biblia eseményei, kijelentései és tanításai vonatkozásában. Ezek egyik igen lényeges pontja a keresztség kérdése. Erre kíván választ keresni és adni a szerzõ, Wim Malgo a Biblia alapján. 16 old.

Ára: 350,- Ft +postaköltség

Az Isten Báránya

Keresztelõ János hirdette az embereknek, hogy bánják meg bûneiket. Hirtelen megállt, majd valakire rámutatott a tömegben. Mindenki odanézett és úgy hallgatták János szavát: «Ímé, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bûnét!» Nem az a döntõ kérdés az életedben, hogy melyik egyházhoz tartozol – hanem az, hogy a Bárányhoz-e? 20 old.

Ára: 240,- Ft +postaköltség

MEGRENDELHETÕ: WWW.EJFELIKIALTAS.HU Kiáltás 2014. 08. 2. 1135 BÉjféli UDAPEST , PALÓC UTCA EJFEL@T-ONLINE.HU • (+36 1) 3500-343

BIBLIAI ÜZENET

Ezt valóban így kell érteni? Az 1Kor 2,9-et gyakran vonatkoztatják a mennyre. Ha figyelembe vesszük a szövegösszefüggést, felvetõdik a kérdés: Pál valóban a mennyrõl beszél?

z 1 Kor 2,9-ben Pál így ír: «Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el az Isten az õt szeretõknek.» Sokan úgy értelmezik, hogy Pál itt a mennyei dicsõségrõl beszél. Kétségkívül elképzelhetetlenül fenséges az, ami a mennyben vár ránk. Bizonyosan olyan dolgokat, dimenziókat tapasztalhatunk meg, amilyet még soha nem láttunk, amelyek minden létezõt felülmúlnak: hangokat, dallamokat, nyelveket és sok mást, amirõl a földön nem lehet hallani, amit nem lehet látni; dolgokat, melyeket a legmerészebb álmainkban sem tudunk elképzelni. Erre következtethetünk a Biblia számos kijelentésébõl. János apostol például a Jelenések könyvében mindig arról beszél, hogy olyan dolgot lát, ami «olyan, mint …» vagy «hasonló egy…» aztán megemlít valamit, ami legtágabb értelemben hasonlítható a mennyhez. Nos, azonban marad a kérdés, hogy az 1Kor 2,9-ben Pál a mennyre gondol-e. A szövegösszefüggés valami másra enged következtetni. Ha ug yanis elolvassuk az egész fejezetet, megállapíthatjuk, hogy az a kinyilatkoztatott isteni bölcsességet állítja szembe az emberi bölcsességgel, és ebben a szembeállításban logikus módon az isteni bölcsesség messze felülmúlja a mi bölcsességünket. Így az 1 Kor 2,1-16-ban ezt olvassuk: «Én is, amikor megérkeztem hozzátok, test véreim, nem úg y érkeztem, mint aki ékesszólás vagy bölcsesség fölényével hirdeti nektek

12 Éjféli Kiáltás 2014. 08.

az Isten bizonyságtételét. Mert úgy határoztam, hogy nem tudok közöttetek másról szólni, csak Jézus Krisztusról, róla is mint a megfeszítettrõl. És én erõtlenség, félelem és nagy rettegés között jelentem meg nálatok. Beszédem és igehirdetésem sem az emberi bölcsesség megejtõ szavaival hangzott hozzátok, hanem a Lélek bizonyító erejével; hogy hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Isten erején nyugodjék. A tökéletesek között azonban mi is bölcsességet szólunk, de nem e világnak, sem e világ múlandó fejedelmeinek bölcsességét, hanem Isten titkos bölcsességét szóljuk, azt az elrejtett bölcsességet, amelyet az Isten öröktõl fogva elrendelt a mi dicsõségünkre. Ezt e világ fejedelmei közül senki sem ismerte fel, mert ha felismerték volna, a dicsõség Urát nem feszítették volna meg. Hanem hirdetjük, amint meg van írva: „Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett”, azt készítette el az Isten az õt szeretõknek. Nekünk pedig kinyilatkoztatta Isten a Lélek által; mert a Lélek mindent megvizsgál, még Isten mélységeit is. Mert ki ismerheti meg az emberek közül azt, ami az emberben van? Egyedül az emberi lélek, amely benne lakik. Ugyanígy azt sem ismerheti senki, ami Istenben van, csak Isten Lelke. Mi pedig nem a világ lelkét kaptuk, hanem az Istenbõl való Lelket, hogy megismerjük mindazt, amit Isten ajándékozott nekünk. Ezeket hirdetjük is, de nem emberi bölcsességbõl tanult szavakkal, hanem a Lélektõl jött tanítással, a lelki dolgokat a lelki embereknek magyarázva. A nem lelki ember pedig nem fogadja el az Isten Lelkének dolgait, mert ezeket bolondságnak tekinti, sõt megismerni sem képes: mert csak

lelki módon lehet azokat megítélni. A lelki ember azonban mindent megítél, de õt senki sem ítéli meg. Mert ki ismerte meg úgy az Úr gondolatát, hogy õt kioktathatná? Bennünk pedig Krisztus értelme van.» Észrevehetõ, hogy az apostol a 9. vers kijelentését az Ószövetségbõl vette, mert az Ézs 64,3-ban ezt olvashatjuk: «Soha, senki sem hallotta, fülébe nem jutott, szemével nem látta, hogy volna Isten rajtad kívül, aki ilyet tenne a benne bízókért». Eszerint az Úr már itt a földön olyan dolgokat tett az övéiért, amelyek felfoghatatlanok, amelyek meghaladják az emberi értelmet. És az 1Kor 2 éppen ezt mondja. A kinyilatkoztatott isteni bölcsesség messze meghalad minden emberi bölcsességet. Amit a Szentlélek isteni erejével cselekszik, emberileg nem lehet felfogni (4. v). Az, amit Isten Jézus által üdvtervében cselekedett, az emberi elképzelés minden határát túllépi. Ezért Pál sem akart semmi másról tudni, mint «csak Jézus Krisztusról, róla is mint a megfeszítettrõl» (2. v). Ezért nyomatékosan hangsúlyozza, hogy ezt az üdvösséget Jézusban «nem az emberi bölcsesség megejtõ szavaival» hirdette, hanem a lélek erejével (4. v). A 12. versben azt hangsúlyozza, hogy ezek a dolgok, melyeket Isten cselekszik, csak «a Lélek által, mely Istentõl származik» lehetséges. Istennek az a bölcsessége, amely a mi dicsõségünket, üdvösségünket, megváltásunkat Jézus Krisztusban mûveli és biztosítja, e világ bölcsességében felfoghatatlan. E világ egyetlen uralkodója sem ismerheti ezt meg, egyetlen szem sem láthatja, egyetlen fül sem hallhatja, ember szíve meg sem sejtheti (6-9. v). Ha Izrael uralkodói, akkor felismerték volna Isten csodálatos üdvtervét, nem feszítették volna meg Jézust. De ez rejtve volt elõttük, ezért megfeszítették a Megváltót. Pál kijelentése a 10. versben: «Nekünk pedig kinyilatkoztatta Isten a Lélek által», világossá teszi, hogy Isten terve most a Jézusban hívõk és a Szentlélek által felvilágosítottak

által érthetõ meg. Ez a terv nem az örökkévalóságról, hanem Isten megváltói tervérõl szól Jézus Krisztus által. A 12. versben Pál még egyszer hangsúlyozza: «…megismerjük mindazt, amit Isten ajándékozott nekünk.» Tehát ez már kinyilatkoztatott, és nem rejtett. A Jézus Krisztusban hívõk tudják, mit örökölnek Jézusban. John MacArthur a 9. vershez ezt a kommentárt írta: «Ezeket a szavakat az Ézs 64,3-ból gyakran tévesen a mennyei dicsõségre értik, de ezek mindenekelõtt Isten bölcsességérõl beszélnek, amelyet Õ a hívõk számára készített. Isten igazságát nem lehet szemmel vagy füllel felfedezni (azaz objektív, empirikus megfigyeléssel), de az emberi értelemmel (vagyis szubjektív, racionális gondolkodással) sem.» Fontos, hogy a Biblia szavait szövegösszefüggésükben szemléljük, és ne hagyjuk magunkat hagyományoktól, kívánságoktól, bizonyos elképzelésektõl félrevezetni. Beismerem, hogy e szabályok figyelmen kívül hagyásával már én is követtem el bizonyos hibákat, ezért annál jobban igyekszem ezekre a hibalehetõségekre a fi gyelmet felhívni. Törekedjünk arra, hogy szorosan a bibliai tanítások mentén haladjunk, miközben szüntelenül feltesszük a kérdést, hogy gondolataink és az Írás fedik-e egymást. Ezt úgy tehetjük meg, ha nem különítünk el egyes igeverseket, hanem azokat az egész fejezet összefüggésében szemléljük. Ehhez szeretnénk az «Ezt valóban így kell érteni?» címû sorozatunkkal hozzájárulni. Egyedül ez motivál bennünket, semmi más. Egy azonban világos, még ha a fent említett szöveg valami mást is közvetít, mint ahogy azt egyesek feltételezik, mégpedig az, hog y a mennyei dicsõségben olyan dolgok és dimenziók várnak bennünket, melyeket, amíg emberi testben vagyunk, megközelítõleg sem tudunk elképzelni (2Kor 12,1-4). Ezért: «Maranatha, jövel, Uram Jézus!»

Sípos Ete Álmos Mindenki üdvözülni fog?

Helyszíni riport a túlvilágról A szerzõtõl két evangélizáló igehirdetést hallottunk, nevezetesen «A tizedik csapás», valamint «A gazdag és Lázár» címmel, de a kettõ mégis szorosan összefügg egymással a belõlük levonható konzekvenciák alapján. Az elsõ hangsúlyozza, hogy milyen fontos, hogy életünkön rajta legyen a Bárány vére. A második pedig azt szemlélteti, hogy mi történik azzal az emberrel, aki ezt nem veszi komolyan. Ez esetben ugyan Jézus egyik példázatáról van szó, mégis egy meggyõzõ erejû «helyszíni riportot» olvashatunk a túlvilágról, melybõl egyértelmûvé válik annak egyesek számára szörnyûséges, másoknak gyönyörû valósága. 32 old.

Ára: 275,-Ft +postaköltség

Az utóbbi évtizedben terjedt el a «mindenki üdvözülni fog» tana, amely azt szuggerálja, hogy végül jóra fog fordulni minden. Isten az Õ jóságában és az ember iránti szeretetében mégsem hagyhatja, hogy elkárhozzunk – mondják e tévtan hirdetõi. Ennek óriási veszélyére hívja fel az Olvasó figyelmét a szerzõ. 24 old.

Ára: 275,-Ft +postaköltség

MEGRENDELHETÕ: WWW.EJFELIKIALTAS.HU 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. EJFEL@T-ONLINE.HU (+36 1) 3500-343

NORBERT LIETH

Éjféli Kiáltás 2014. 08.

HÁZUNK TÁJA

A kegyelem székében ûlõ irgalmazó nagy Királyunk «Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk» (Zsid 4,16).

edves Testvéreim! Az Ige, amit olvastunk, Isten hatalmas üzenete és egyben felhívása hozzánk. Szívbõl kívánom, hogy meghalljuk és megtegyük azt, amire Isten Igéje biztat bennünket. Az elsõ, amit megérthetünk alapigénkbõl az, hogy ez mindannyiónkhoz szól! Azt szoktuk mondani, hogy nem minden Ige szól mindenkinek, és ez igaz. Ez az Ige azonban mindenkinek szól: Neked is, nekem is, sõt azokhoz is, akik még nem ismerik Isten Igéjét. Azért szükséges ezt mindjárt az elején megértenünk, hogy úgy olvassuk Isten Igéjét, mint az Úrnak hozzánk szóló kegyelmes üzenetét, és azzal a felelõsséggel fogadjuk az Úr szavát, hogy azt tovább is adjuk másoknak.

Bizalommal járulhatunk Istenhez! A bizalom ismert szó és fogalom a mindennapi életben is. A gyermek bízik a szüleiben. Ezt nevezzük gyermeki bizalomnak, amit példának is szoktunk felhozni az Istenben való hit megértéséhez. A tanulók bíznak tanítóikban. Tudják, hogy a tanítók tudásukat akarják átadninekik, amire szükségük van, hogy õk is felkészüljenek az életre, az élet feladataira. A betegek bíznak az orvosokban. Isten után segítséget az orvosoktól várnak. Úgy néznek az orvosokra, mint akiknek a betegek gyógyítása a hivatásuk. Az utasok bíznak a jármûvek vezetõiben. Amikor felülünk az autóbuszra, beülünk a vonatba, vagy a repülõbe, teljesen odabízzuk magunkat a vezetõre; kényelembe helyezzük magunkat, beszélgetünk, alszunk, tudjuk, hogy valakik felelõsek érettünk. Igen, a bizalom mindennapos dolog. Ha ennyi-

14 Éjféli Kiáltás 2014. 08.

re bízunk az emberekben, mennyivel inkább bízhatunk Istenben! Sok utalást találunk az Istenben való bizalomra énekeinkben, imádságokban és elsõsorban magában a Bibliában. Emlékezzünk az egyik legismertebb énekre: «Bízom benned Uram, Jézus, Te nagy kegyelmû, drága, hû Megváltó…». Csak néhány bibliai idézet a sok közül: «Bízzatok õbenne mindenkor ti népek, öntsétek ki elõtte szíveteket: Isten a mi menedékünk» (Zsolt 62,9). – Jézus mondja: «Bízzatok, én vagyok, ne féljetek» (Mt 14,27). Pál apostol pedig így szól hozzánk: «ne önmagunkban bizakodjunk, hanem az Istenben, aki feltámasztja a halottakat» (2Kor 1,9). Istenben kell bíznunk, teljes gyermeki hittel. De az a kérdés, hogyan járuljunk Istenhez? Hogyan megy a gyerek a szülõhöz, a beteg az orvoshoz, az éhes és szomjas ember a terített asztalhoz? Mindenki tudja: úgy, amint van; kéréssel, betegen, éhesen, szomjasan. Mi is úgy járulhatunk Istenhez, amint vagyunk! Gondoljunk a bibliai személyekre: Ábrahámra, Dávidra, Dánielre, Péterre, Pálra és a többire. Hogyan járultak õk Istenhez? Amint voltak. Azzal a gonddal, bajjal, bûnnel, feladattal, amit hordoztak. Ismerjük az egyháztörténet nagyjait. Assisi Ferencet, Ágostont, Luther Mártont, Kálvin Jánost és a többieket. Õk is úgy mehettek Istenhez, amint voltak. Én sem jöhetek, te sem jöhetsz másként, csak amint vagyunk. Így fejezi ki ezt egy ének: «Amint vagyok, sok bûn alatt, de hallva hívó hangodat, Ki értem áldozád magad, Fogadj el Jézusom». A csoda, a kimondhatatlan ajándék, hogy jöhetünk úgy, amint vagyunk! Jézus így bíztat bennünket: «azt, aki hozzám jön, semmiképpen ki nem vetem» (Jn 6,37). Az evangéliumokban olvashatjuk,

amint különbözõ betegségben levõket, bûnnel megterhelteket, gyerekeket, felnõtteket, elfogadott az Úr, amint voltak, megbocsátotta bûneiket, meggyógyította betegségeiket. Jézus nem változott. Õ tegnap, ma, és örökké ugyanaz! Tudjuk mi jól, hogy nincs más hely a mi számunkra, csak Jézusnál, ahol megpihenhetünk, feloldást és új erõt nyerhetünk. Adja Isten, hogy ezt meg is cselekedjük. Miért járuljunk Istenhez? Megértettük, hogy hogyan járulhatunk a kegyelem királyi székéhez; úgy, amint vagyunk! De miért kell ezt tennünk? Azért, mert mi nem tudunk önmagunkon segíteni, sem mások nem segíthetnek rajtunk. Így mondja az Írás: «Hiszen senki sem válthatja meg magát, nem adhat magáért váltságdíjat Istennek» (Zsolt 49,8-9.) Arról viszont nagyon sok helyen olvashatunk, hogy Isten, Jézus Krisztus által megváltott bennünket! «…tudván, hogy nem veszendõ dolgon váltattatok meg… hanem drága véren, a hibátlan és szeplõtlen Báránynak, Krisztusnak a vérén…» (1 Péter 1:18.19.) Nem lehet a bûnt leimádkozni, levezekelni. Nem tudjuk kiemelni magunkat a mélybõl, feloldozni a kötelékeket. Ha nem akarjuk tudomásul venni, hogy vétkeztünk, csak magunkat csaljuk meg. Ha még nem jöttél oda az Úrhoz, úgy, amint vagy, kérlek, ne halogasd, elkéshetsz, és akkor mi lesz veled? Még megmenekülsz, ha sietsz! Azért jövünk hát Istenhez, az Õ kegyelmi királyi székéhez, mert nincs más segítség számunkra. Ahhoz jöhetünk, Aki ellen vétkeztünk, Aki hatalmat adott szent Fiának, hogy e földön megbocsássa a mi bûneinket! (Mt 9,6.) A te bûnödre is van bocsánat, az én bûnömre is elég Jézus vére, és ezt hirdethetjük minden embernek. Isten bõvölködik a megbocsátásban! (Ézsaiás 55,7.) Mikor jöjjünk Istenhez, vagyis a kegyelem királyi székéhez? Az Ige ezt mondja, hogy alkalmas idõben! Ez az alkalmas idõ, Isten által nekünk ajándékozott alkalom. Mikor van ez az Istentõl elkészített idõ? Az Ige így mondja, hogy MA! «Ma, ha az õ szavát halljátok, meg ne keményítsétek

a ti szíveteket» (Zsid 3,7-8). Miért ma? Mert holnap késõ lehet! Sok bibliai példa mutatja, hogy emberek akkor mentek Istenhez, Krisztushoz, amikor arra alkalom készíttetett számukra. Gondoljunk Bartimeusra, Zákeusra, a megtérõ bûnös asszonyra és a sok-sok többi bibliai személyre. Jézus nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy igyekezzünk bemenni a szoros kapun, mert sokan akkor igyekeznének már bemenni, amikor nem mehetnek, mert a Gazda felkél és bezárja az ajtót! (Lk 13,23–30). Azt a bölcsességet mindenki jól ismeri, hogy akkor kell élni a jó lehetõséggel, amikor az megadatik: „Ideje van a vetésnek, aratásnak, tanulásnak, munkának, pihenésnek, ünneplésnek... Ideje van annak is, hogy a kegyelem királyi székéhez jöjjünk! Pál apostol is figyelmeztet: «Áron is megvegyétek az alkalmatosságot, mert a napok gonoszok» (Ef 5,16.. – Sok példát hozhatnánk fel tapasztalatainkból is az alkalmas idõvel való helyes élésrõl vagy annak szükségességérõl. Addig járulj az Úr színe elé, amíg nem késõ! Egy ismerõsöm mondta el, egy kedves, idõs asszonytestvér az elhalálozott férjérõl, hogy amikor vasárnap délelõtt harangoztak, õ vette a vadászpuskát és ment a kert felé a határba vadászni. De egyszer csak súlyos beteg lett, ágyban feküdt és így szólt: „Csak még egyszer tudnám átlépni a templom küszöbét.” Én ezt válaszoltam – mondta a feleség: „Amikor átléphetted volna, akkor nem lépted át.” Igen, ezt mondja Igénk: Alkalmas idõben való segítségül! Az Írás szerint most van az alkalmas idõ! Így olvashatjuk mi is: «Íme, most van a kegyelem ideje, most van az üdvösség napja» (2Kor 6,2). A kegyelem királyi székéhez kell jönni! Szokatlan ez a megnevezés, kegyelem királyi széke. A Biblia más igehelyeiben a királyi szék kifejezést úgy ismerjük inkább, mint az ítélet királyi székét. «Mert nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélõszéke elõtt, hogy ki-ki megjutalmaztassék aszerint, amiket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt» (2Kor 5,10).

Igen, arról van szó, hogy az a királyi szék, ami egykor az ítélet királyi széke lesz, most még a kegyelem királyi széke! Nincs két királyi szék, csak most még ugyanaz a királyi szék a kegyelem királyi széke, ami majd az ítélet királyi széke lesz. Máté Evangéliuma 24. fejezetében ezt olvashatjuk: «Mikor pedig eljön az embernek Fia… beül majd az õ dicsõségének királyi székébe. És elébe gyûjtetnek mind a népek» Most még annak az ideje van, amikor mehetünk az Úrhoz, ezért szólít fel minket, akik már Isten gyermekei vagyunk és odajárultunk az Õ kegyelmi trónusához, hogy: «félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket» (Fil 2,12). Hasonló megfogalmazást találunk egy másik bibliai kijelentésben: Ugyanaz a Jézus, aki most ezt mondja: „Jöjjetek és hozzám mindnyájan…” (Máté 11:28.), egykor ezt fogja mondani: „…Sohasem ismertelek titeket, távozzatok tõlem ti gonosztevõk.” (Máté 7:23.) Jézus magára vette a mi bûneinket, elhordozta, elszenvedte azok igazságos büntetését, átokká lett érettünk. Felmentett az átok alól. Természetesen csak úgy lesz a miénk az Õ igazsága, ha Õt a szívünkbe fogadjuk. Ezért, ha még nem fogadtad szívedbe az Úr Jézust, ne menj el most innen addig, amíg be nem fogadod. Most ott áll elõtted a töviskoronás Jézus, a Megváltó, a Megmentõ, fogadd be Õt! Ki tudja, mióta zörget már szíved ajtaján és nem vetted észre?! Talán utolsó lehetõség ez számodra?! Isten ismeri a mi szívünket, titkos és nyilvános bûneinket! Bevallom én is Isten és emberek elõtt, hogy nem aszerint éltem, ahogyan azt másoknak hirdettem, de Isten nem bûneim szerint cselekedett velem. Megszólított és adott nekem még idõt a megtérésre! Megkérdezlek most Testvérem: Hogy látod életedet? Mi a véleményed önmagadról? Menekülj velem együtt és ragadjuk meg „az elõttünk levõ reménységet, mely lelkünknek mintegy bátorságos és erõs horgonya...” (Zsidókhoz írt levél 6:18.19.) Segítségre van szükségünk! Rá vagyunk utalva mi is Istenre, a mi Urunk Jézus Krisztusra, Aki megígérte, hogy velünk lesz mind

a világ végezetéig! Járuljunk hozzá bizalommal! Kik vagyunk mi ezek után? Kegyelmet talált és irgalmasságot nyert bûnösök. Kétféle bûnös van: 1/ Kegyelmet nem talált, kegyelmet elfogadni nem akaró bûnös, 2/ kegyelmet talált, kegyelmet elfogadó bûnös! Akaratlanul adódik a kérdés. Én milyen bûnös vagyok? Te milyen bûnös vagy? Lehetsz kegyelmet talált és irgalmasságot nyert bûnös! Csodálatos, de igaz!!! Máriához, Jézus anyjához így szólt az angyali üzenet: «…Örülj, kegyelembe fogadott!..» (Lk 1,28). És Mária örült. Most neked is ez szól: Örülj, kegyelembe fogadott! Isten elõtt nincs személyválogatás, ingyen adja a kegyelmet! De sose felejtsük el, hogy valaki – Jézus Krisztus megfizette a kegyelem árát, Õ tette ingyen-valóvá számunkra! Pál apostol arról tesz bizonyságot, hogy õ irgalmasságot nyert. Példa ez számunkra, hogy mi is irgalmasságot nyerhetünk, és ha már elnyertük, elmondhatjuk: Halált érdemeltem volna, de irgalmasságot nyertem. Mi a feladatunk ezek után? Hirdetni hangos szóval, hogy Isten a szeretet! Mondjátok el, mily nagy dolgot cselekedett veletek az Úr! A kegyelem királyi székénél másoknak is van hely, akik még nincsenek ott. Megkérdezték egyszer: Mit jelent az evangéliumot hirdetni? Ez volt a válasz: „Olyan ez, – az evangélium hirdetése – mint amikor egyik koldus elmondja a másiknak, hogy õ hol kapott kenyeret!” Mi is koldusok vagyunk, lelki koldusok, és ha már megkaptuk az élet kenyerét, a kegyelmet, mondjuk el ezt másoknak is, hogy mi hol és kitõl kaptunk mennyei kenyeret! Legyünk jó testvérei egymásnak. Nem vagyunk különbek egymásnál. Nincs különbség ember és ember között: Mindenki vétkezett és híjával van az Isten dicsõségének. Éppen ezért, mint kegyelmet nyert bûnösök, fogadjuk el egymást Isten dicsõségére, mint ahogyan Krisztus is befogadott minket! Ámen. MACZI ISTVÁN

Éjféli Kiáltás 2014. 08.

A Máté 13-ban Jézus hét példázattal világítja meg a mennyek országát. A szerzõ, Norbert Lieth, úgy tárja elénk ezeket a példázatokat, mint amelyek egyben Izraellel, Jézus Gyülekezetével és az Úr dicsõséges visszajövetelével is foglalkoznak.

Norbert Lieth Próféciai példázatok 2. kiadás 80 oldal

Megrendelhetõ az Éjféli Kiáltás Misszió elérhetõségein!

Ára: 1450 Ft + postaköltég

MARCEL MALGO ARNO FROESE DR. ARNOLD G. FRUCHTENBAUM NORBERT LIETH

A NÉGY SZERZÕ KÜLÖNBÖZÕ SZEMSZÖGBÕL KÖZELÍTI MEG A PRÓFÉTAI SZÓ EGY-EGY VETÜLETÉT. ÉRDEKES MAGYARÁZATAIK, EGYÉNI MEGLÁTÁSAIK ARRA ÖSZTÖNZIK AZ ÉRDEKLÕDÕ

OLVASÓT, HOGY SAJÁT MAGA IS A BIBLIAI PRÓFÉCIÁK CSODÁJÁNAK FELFEDEZÉSÉRE INDULJON. 208 OLDAL

MEGRENDEL EGRENDELHETÕ LHETÕ: WWW.EJFELIKIALTAS.HU • 11135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. 1135 2 • EJFEL@T-ONLINE.HU • (061) 3500-343

ÁRA: 2700,-FT +POSTAKÖLTSÉG

NÉZÕPONTBAN

BIBLIA

INFOBOX

Menny, Ezeréves birodalom, új föld A legtöbb bibliaoktató ma az «új teremtés» látásmódot vallja, még akkor is, ha keretein belül különbözõ variációk léteznek. Azt hisszük, hogy egy hívõ test nélküli szelleme azonnal Jézus Krisztushoz, a mennybe kerül, ha meghal, és ott várja a test feltámadását (Lk 23,43; Fil 1,23; vö. 2.Kor 5,2-4; Fil 3,11; Préd 12,7). Ezért mondhatjuk, «hogy a mennybe megyünk, ha meghalunk». A hívõk végcélja azonban az új ég és új föld (Ef 1,10-11; Zsid 12,27; 2Pt 3,13; Jel 21; 22). Ezért a feltámadáskor megújult, dicsõséges testet kapunk (Mt 22,30; 1Kor 15,42). Akkor kezdõdik az örökélet a maga teljességében, noha már magunkban hordozzuk (Jn 3,36; 10,10; vö. Ef 2,7; Zsid 13,14). Az eljövendõ Ezeréves Birodalom ezen a régi földön úgy tekinthetõ, mint egyfajta elõszakasza az azt követõ örök életnek az új földön (4Móz 14,21; Ézs 11,9; Zak 14,9; Mt 19,28). Hasonlítsuk össze ehhez a próféták kijelentéseit, akik egy örök földi birodalomról és egy örök új univerzumról beszélnek (Ézs 65; 66; 2Pt 3,7-13), ahol Isten az Õ szentjeivel örökké él és uralkodik (Dán 7,14.22.27). rem

18 Éjféli Kiáltás 2014. 08.

A menny kétféle értelmezése A keresztyénség köreiben a mennyel kapcsolatban kétféle látásmód él, és ezek döntõen meghatározzák a mennyre vonatkozó bibliai írásokat, «szellemi síkon» értelmezzük-e, vagy «szó szerint». Egy magyarázat.

raig Blaising szerint a keresztyének a korai egyház korától fogva az örök élettel kapcsolatban, két különbözõ felfogást képviselnek. Az elsõt «szellemi látásmódnak» nevezi. Ez a felfogás a platonizmus befolyása alatt áll. Eszerint a menny fõleg szellemi terület, a legfelsõbb szintje a lételméleti valóságnak – a szellem területe szemben az egyszerû anyagi világgal. «Ez a rendeltetése minden megváltottnak, akik szellemlényként egy nem földi, szellemi helyen léteznek, és örökké szellemi dolgokkal foglalkoznak.» Ez a szellemi látásmód bibliai témákat kapcsol össze olyan kulturális eszmékkel, amelyek a klasszikus filozófiai hagyomány résztét képezték, vallja Blaising. A bibliai témák, melyeket ez a szellemi látásmód átvesz, a következõk: 1. Az az ígéret, hogy a hívõk meg fogják látni Istent. 2. Az az ígéret, hogy a hívõk a teljes megismerés részesei lesznek. 3. A mennynek, mint Isten lakhelyének bemutatása. 4. A menny az elhunyt hívõk rendeltetési helye a feltámadás elõtt. Ezektõl a bibliai témáktól eltekintve, a szellemi látásmód olyan kulturális (görög) eszmerendszert is átvett, amely a klaszszikus filozófiai hagyományok sajátja volt: 1. A szellem és az anyag közti alapvetõ különbség.

2. A szellemet egyenrangúnak tekintették az értelemmel és az intellektussal. 3. Abban hittek, hogy az örök tökéletesség kizárja a változást. Blaising kijelenti: «E három pont esetében központi fontosságú annak a klasszikus hagyománynak az átvétele, miszerint létezik egy ontológiai (lételméleti) hierarchia, amelyben a szellem a lét hierarchikus rendjének a csúcsán áll. A természetes anyag áll a legalsó szinten.» Az örök élet ennek megfelelõen fõleg «szellemi, meditatív vagy elmélkedõ» szinten értendõ. Ez a szellemi látásmód sok keresztyént juttatott arra a megygyõzõdésre, hogy az örök «Isten boldogító szemlélése, az Õ végtelen valóságának töretlen, változatlan jelenléte». A Models of the Kingdom címû könyvében Howard A. Snyder rámutat arra, hogy Isten országának pusztán szellemi megközelítése, amit õ «Isten országának belsõ szellemi tapasztalatként való megélésének» nevez, «a platoni és neoplatoni eszméknek a keresztyéngondolkodásra gyakorolt befolyására vezethetõ vissza». Snyder szerint ez a látásmód «bizonyos mértékig» a görög filozófiai forrásokból táplálkozik. Így fogalmaz: «E látásmód mögött érezhetõ a platonizmus hatása.» Snyder továbbá megjegyzi: «Történelmileg tekintve ezt a látásmódot gyakran színezte az anyagi dolgok platóni lebecsülése, miközben a testet vagy az anyagot gonosznak vagy legalábbis tökéletlennek tekintette, amely képtelen tökéletessé válni. Ez tehát dualista látásmód, ugyanis a ‹magasabb› szellemi világot alapvetõen elválasztja az anyagi világtól.»

Blaising azt is megállapítja, hogy a szellemi látásmód szorosan összekapcsolódott a szellemiesítõ és allegorizáló «módszerrel, amely a ‹szellemi igemagyarázat› sajátja, amelyben nyíltan kijelentették, hogy õk ellenzik a szó szerinti értelmezést». «Az a hosszú gyakorlat, amely során így olvasták a Szentírást, úgy alakította a keresztyéngondolkodást, hogy a szellemi látásmód a késõ középkorban általánosan elfogadott keresztyén látásmóddá vált.» Ezzel a látásmóddal ellentétben áll az ún. «új teremtés» látásmód. Ez szembefordul a platonizmussal, és az örök élet fizikai, szociális, politikai és földrajzi aspektusát hangsúlyozza. Egy eljövendõ új földrõl beszél, az élet megújulásáról ezen a földön, a test feltámadásáról, és a megváltottak közti szociális és politikai összjátékról. Craig Blaising így fogalmaz: «Az új teremtés látásmód azt várja, hogy az ontológiai rend és az örök élet alapvetõen jelenlegi földi élet folytatása, kivéve, hogy már nem lesz bûn és halál sem.» E látásmódban az örökélet testi életet jelent a földön. Ez a látásmód «nem veti

el a fizikait és a természetest, hanem fontosnak tartja az emberek teljes körû tanítása és a megváltott teremtés bibliai bemutatása szempontjából». Ez a szemlélet a bibliai igehelyek nyelvhasználatát és kijelentéseit követi, amint azt az Ézs 25; 65; 66; a Jel 21 és Róm 8 fejezetekben láthatjuk, ahol a föld helyreállításáról van szó. Az új teremtés látásmód hangsúlyozza az olyan dolgok jövõbeli jelentõségét, mint a világ és az univerzum, a nemzetek, királyok, a gazdaság, a mezõgazdaság és a szociál-politikai viszonyok megújulása. Összefoglalva elmondható, az új teremtés látásmód abból indul ki, hogy az élet Isten jövõbeli országában hasonlítani fog az Ádám bûnesete elõtti teremtett világhoz – ami kétségkívül többet jelentett, mint csak a szellemi komponens. Ennek megfelelõen az utolsó menny valami éteri, szellemi jelenlét a levegõben. Russell D. Moore ezt írja: «Az evangélium nem azt mondja, hogy ha meghalunk, a mennybe megyünk. Sokkal inkább azt mondja, hogy a menny jön le, és a föld, meg az egész univerzum elváltozik és megújul.»

Ahelyett, hogy csupán szellemi terület lenne, a megváltottak örök rendeltetése az emberi létezés és környezet teljes körû megújulását foglalja magába. A perspektíva tehát nem a végidõbeli menekülés a teremtésbõl, hanem a teremtés és minden hozzátartozó megváltása és helyreállítása: a közösségek, a kultúra, a gazdaság , a mezõgazdaság , a mûvészet, a imádás – röviden az élet maga újul meg és áll helyre gazdagon és bõségben. Az új teremtés látásmód az elsõ és második század gyülekezeteinek uralkodó látásmódja volt. Az apokaliptikus és rabbinikus zsidóság körében vagy olyan keresztyén szerzõknél, mint Ireneus von Lyon található ez a látásmód. De amint Blaising írja, a szellemi látásmód idõvel felülkerekedett, és «az örökéletrõl alkotott uralkodó látásmóddá vált a harmadik századtól a korai újkorig». DR. MICHAEL VLACH

Elõször megjelent: theologicalstudies.org; Részlet a «Models of Eschatology Part 1: The Spiritual Vision Model» és «Models of Eschatology Part 2: The New Creation Model» címû mûvekbõl.

Éjféli Kiáltás

Maranatha Rádió

www.radio.evangeliumi.tv

Prédikációk, igehírdetések,

keresztyén zenék, Esti mese gyerekeknek Válogatás az archívumból Napindító gondolatok

Éjféli Kiáltás 2014. 08.

NÉZÕPONTBAN

KERESZTYÉNSÉG

Mennyire igaz «Valóban létezik a menny»? A «Valóban létezik a menny» egy «keresztyén bestseller» könyv. Idõközben Hollywood meg is filmesítette. Idõ kérdése, hogy a «Heaven is for Real (Valóban létezik a menny)» címû film a mi köreinkben is ismertté és elismertté válik. Mit tartsunk a könyvrõl és a belõle készült filmrõl? Egy kritika.

önyvek egész sorát írták olyan emberek, akik állításuk szerint személyes látogatást tettek a mennyben. Egyes szerzõk megvallásuk szerint keresztyének, mások viszont nem. Tapasztalataik, melyeket leírnak, többé-kevésbé megegyeznek abban, hogy egy hosszú sötét alagút végére érve vakító fénybe kerültek, ahol elhunyt hozzátartozóik köszöntötték õket, azt állították, hogy Isten jelenlétében voltak, és az angyalok elhullott tollai borították a hatalmas méretû padlót Isten trónja körül. Sok történet olyan információkat tartalmaz, amelyeket abban az idõben (a jelenükben) nem tudhattak. Jóllehet, ezek a z eg yének sok információt szolgáltatnak, de azok tartalma viszont sok kérdést vet fel. Nyilvánvalóan nem lehet minden igaz, amit mondanak, mert egyik könyv ellentmond a másiknak. Honnan tudhatnánk, ki az, aki a pontos, a valóságnak megfelelõ információt szolgáltatja? Eg y Bibliát ismerõ kereszt yén mondhatja, hogy õ összehasonlítaná azt, amit mondanak, a Szentírásban olvasható, a mennyrõl szóló jelentésekkel. Ha az elmondottak Isten Szavának megfelelõen igaznak bizonyulnak, el kell hinni azokat. Ezt vajon tényleg el kell fogadnunk? Nos, igen is, nem is. Igen, ha a beszámoló a Szentírásnak megfelel.

20 Éjféli Kiáltás 2014. 08.

Amit elmondanak, természetesen nem lehet eltérõ attól, amit a Biblia a mennyrõl tanít, mégis, pusztán az, hogy a Szentíráshoz igazodik, még sem bizonyítja, hogy a személy valóban a mennyben volt. Bibliai tanulmányaimnak köszönhetõen nagyon sok dolgot tudok a mennyrõl. Ha elmesélném, hog y nemrég látogatást tettem ott, és azokat mondanám el, amit a Bibliából tudok, nem lehetne elvetni beszámolómat azon az alapon, hogy nem vagyok bibliahû. A bibliai megítélés szempontjából a pontosság nem az eg yedüli kritérium. Létezik sok más útmutatás és példa, melyeket figyelembe kell vennünk. Pál apostol a 2Kor 12-ben beszámol egy «emberrõl a Krisztusban» (kétségkívül saját magáról), aki felvitetett a mennybe. Abban a pillanatban nem tudta, hogy az egy olyan tapasztalat volt, amely során szelleme elhagyta testét, vagy egy látomás, melyben a szelleme a testében maradt. Mégis határozottan állította, hogy az embereknek nem szabad elmondania, amit a Paradicsomban látott és hallott. Pál tapasztalatának fájdalmas betegség lett a következménye, amely során Isten szenvedést engedett meg az életében, «Ezért tehát, hogy el ne bizakodjam, tövis adatott a testembe: a Sátán angyala, hogy gyötörjön, hogy el ne bizakodjam» (2Kor 12,6-7). Ez nem történik mindig így a Szentírásban. János apostolnak nyilvánvalóan megengedtetett, hogy a jelenések könyvében leírja, amit a mennyben látott. És ez ugyanúgy érvényes a Jób könyvének szerzõjére is. De biztosak lehetünk-e abban, hogy e szerzõk látomásai és szemé-

lyes tapasztalatai igazak? Abszolút – mert, mert beszámolóik a Szentírásban találhatóak. A zsoltáros Isten Szaváról ezt írja: «Igéd tartalma maradandó, és minden igaz döntésed örökre szól.», Jézus pedig ezt mondta: «… a te igéd igazság» (Zsolt 119,160; Jn 17,17). Ez a legmagasabb fokú hitelesítés, amely ezeknek az Isten embereinek tapasztalatait úgy, amint azt leírták, hitelessé, igazzá nyilvánítja. Mivel a Szentírás kánonját a Kr. u. elsõ században lezárták, ez után az idõ után már senki látomását a mennyrõl – vagy esetleges mennyei látogatását – sem lehet ezen a módon igazolni. A helyes ítélethozatalt segítendõ, Jézus egy további útmutatást adott a szegény Lá zá rról és a ga zdag emberrõ l mondott példá zatáva l. A gazdag ember halála után olyan helyen tartózkodott, ahol kínok és a lelkiismeret gyötörte. Ezért arra kérte Ábrahámot, küldjön valakit, aki figyelmezteti testvéreit, nehogy õk is itt végezzék «a kínszenvedés helyén». Ábrahám így válaszolt: «Ott van nekik Mózes és a próféták; rájuk hallgassanak.» Aztán így folytatta: «Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem gy·zi meg ·ket, ha valaki feltámad a halottak közül» (Lk 16,19-31). Felszerelve a Szentírás tanításaival, a bibliai fi gyelmeztetéseket és kritikai meglátásokat fordítsuk most egy könyvre, amely nagy hatást gyakorolt a keresztyénségre és az amerikai közvéleményre. A Heaven Is for Real (Valóban létezik a menny) címû könyv 2010-ben jelent meg és felkerült a New York Times bestseller-listájára. Egyes gyülekezetekben nézeteltérésekhez is vezetett, mert a hívõk között heves vita alakult ki a könyv szavahihetõségét illetõen. A Heaven Is for Real egy szakkönyvi jelentés, amely egy hároméves kisfiú tapasztalatait dokumentálja , aki azt hiszi, hogy a mennyben járt. A történetet a fiú apja meséli el, egy evangélikus lelkész. Õ és a felesége kezdetben inkább megbotránkoztak

Egy hosszú sötét alagút végére érve vakító fénybe kerültek

fiuk kinyilatkoztatásán, ami körülbelül egy hároméves periódusra vonatkozott. Semmi olyan nem volt ott, amit ebben a keresztyén családban ne lehetett volna szeretni, és volt ott sok csodálatra méltó dolog is. A kisfiú egy tipikus 3-4 éves kisfiú – kissé koravén, de nagyon egyszerû azokban a dolgokban, amelyeket láthatóan átélt. Ezt a z élmény t ak kor élte át, amikor sürgõsen meg kellett operálni a perforálódott vakbele miatt. Nem sokkal ezután, a hároméves Colton elmondta szüleinek, hogy látta, amint õk a mûtõ elõtt érte imádkoztak. Amikor megkérdezték tõle, honnan tudja, ezt felelte: «Mert én láthattalak benneteket… Kimentem a testembõl, és lenéztem, és láttam, amint az orvos dolgozott a testemen. [A Szentírás kijelenti, hogy a halál akkor áll be, amikor a szellem elhagyja a testet. De az orvosi jelentésben nem található olyan bejegyzés, hogy Colton a mûtét alatt a klinikai halál állapotába került volna]. És én láttalak téged és anyát. Te egy kis teremben voltál egyedül, imádkoztál, anya egy másik teremben volt, õ is imádkozott és telefonált» (XX-XXI old.). Colton beszámolójának pontossága mélyen megrázta a szülõket. De ez csupán a kezdete volt beszámolójának, amely messze meghaladta a természetes magyarázatok lehetõségeit.

Colton további kinyilatkoztatásai a következõk: Angyalok, akik énekelték neki a «Jézus szeret engem» címû dalt; Jézus ölében ült; találkozás Keresztelõ Jánossal és Gábriel ang yallal; Jézus szivár ványszínû lovának cirógatása; leírja Jézus sebeit és ruházatát, koronáját rózsaszín gyémántokkal; a gyerekek túlnyomó többsége a mennyben; úgy írja le, hogy mindegyiknek szárnya van ott, mint az angyaloknak– mindenkinek, kivéve Jézust; a dédapja megismerte õt, aki évtizedekkel a Colton születése elõtt halt meg; és Isten leírása pedig így hangzott: Aki «valóban nagyon nagy volt». Noha Colton megfig yeléseinek többsége nem lépi túl a lehetõségek határait, ezeket mégis bibliátlan megfigyeléseknek és információknak tekinthetjük, hiszen egyikük problémásabb, mint a másik. Colton például kijelenti: «Mindenki valahogy úgy nézett ki, mint az angyalok a menynyben», szárnyakat hordott (melyek nagysága egyénektõl függött) és fénykoszorút. Mivel a hívõk elváltozott fi zikai teste még nem támadt fel, az alakjuk így nem rendelkezhet fi zikai jellegekkel. Ezért a szárnyak jelenlétének, mindegy milyen nagyságúak, semmi értelme nincs. Ezen felül az ang yalokat, akik az embereknek megjelennek, soha nem szárnyakkal írják le, szárnyakkal csak a mennyei teremtményekrõl szóló szemléletes víziókban rendelkeznek, akiket különben keruboknak vagy szeráfoknak neveznek, és a templomok dekoratív belsõ díszítésén. A könyv sok támogatója azt állítja, hogy a természetfeletti tartalommal szembeni mindenféle kifogást elhalványít az, amit Colton kinyilatkoztat – ezek olyan dolgok, melyeket emberi értelemben véve lehetetlenség tudni. Például azt mondta, hogy a mennyben találkozott a másik kishúgával. Amikor az anyja azt mondta neki, hogy Cassie az egyetlen lánytestvére, ezt a sokkoló feleletet adta: «Nem … nekem két lánytestvérem van. Egy bébi meghalt a hasadban,

nem igaz?» (94. old). A szülei soha nem beszéltek Coltonnak az abortusz «fájdalmas epizódjáról», és a magzat nemét nem is ismerték. Colton hozzáfûzte: «A mennyben ez a kislány hozzám rohant, és nem szûnt meg ölelni engem … Azt mondta, már alig várja, hogy te és apa is a hozzá menjetek a mennybe» (96. old). Ez volt Coltonnak legmeggyõzõbb kijelentése a szülei számára, hogy a fiuk valóban a mennyben volt: «Hinni akartuk, hogy a meg nem született gyermekünk a mennyben van. Jóllehet a Biblia errõl nagy részben hallgat, ezt hitben mégis elfogadtuk. De most errõl egy szemtanú számolt be: van egy kislányunk, akit még soha nem láttunk, és aki szeretettel vár bennünket az örökkévalóságban» (97. old). Colton va lóba n szemta núként mindent látott a mennyben, amirõl beszámolt? Sok nagyszerû dolog van benne, eltekintve a ténytõl, hogy mindez bibliátlan. Azonban állítólagos bepillantást nyújt a mennybe, beszél arról, hogy egy kislány magzat korában meghalt, a mennyben kislánnyá serdült, és várja a szülei érkezését. Mi történik akkor, ha az egyik vagy mindkét szülõ megtagadja az evangéliumot? Akkor csalódottság lépne az öröm helyébe? Gondoljunk arra, hog y Colton apja azt mondta, «a Biblia nagyrészt hallgat egy bizonyos kérdésrõl». Ám hallgat olyan sajátos dolgokról is, melyeket Colton kinyilatkoztatott. Ez felveti a kérdést, Isten vajon azért hagyott ki számunkra fontos és értékes dolgokat az Õ tévedhetetlen Szavából, melyet a próféták által adott számunkra, akiket pedig «a Szentlélek ihletett» (2Pt 1,21) – hogy aztán késõbb egy kisfiúnak kinyilatkoztassa azokat (vagy a hozzá hasonló sokaknak, akik hasonló élményekett állítanak). A köny v hátoldalán ezt olvashatjuk: «Heaven Is for Real örökre megváltoztatja az Ön gondolkodását az örökkévalóságról, és azt az esélyt kínálja Önnek, hogy úgy lásson és higgyen, mint egy gyermek.»

Éjféli Kiáltás 2014. 08.

NÉZÕPONTBAN

Ezen felül az angyalokat, akik az embereknek megjelennek, soha nem szárnyakkal írják le, szárnyakkal csak a mennyei teremtményekrõl szóló szemléletes víziókban rendelkeznek, akiket különben keruboknak vagy szeráfoknak neveznek, és a templomok dekoratív belsõ díszítésén

A biblia Istennek precíz, abszolút és örökérvényû kommunikációs eszköze az emberek számára (Lk 21,33; Zsid 4,12). Nem az emberek akarata vagy ötletgazdagsága által jött létre, de nem is hagyatékként kapta (2Pt 1,20). Pál ezt írja: «Ezért mi is szüntelenül hálát adunk az Istennek, hogy amikor hallgattátok az Istennek általunk hirdetett igéjét, nem emberi beszédként fogadtátok be, hanem Isten beszédeként, aminthogy valóban az, és annak ereje munkálkodik is bennetek, akik hisztek» (1Thessz 2,13). Hitünk lehet olyan, mint egy gyermeké, de olyan hit kell legyen, amely Isten Szavára támaszkodik, nem egy állítólagos «szemtanú beszámolójára», legyen az gyerek vagy felnõtt. Péter szemtanúja volt egy hihetetlen eseménynek. saját szemeivel látta Jézus természetfeletti módon való megdicsõülését, és hallotta Isten hangját. Biztosak lehetünk abban, hogy ez a személyes élmény igaz volt, mert errõl a Szentírás számol be. Mégis azt mondja, hogy az õ személyes tapasztalata (vagy valaki másé) nem annyira megbízható, mint Isten Szava: «Ezért egészen bizonyosnak tartjuk a prófétai beszédet, amelyre jól teszitek, ha mint sötét helyen világító lámpásra figyeltek, amíg felragyog a nap, és felkel a hajnalcsillag szívetekben» (2Pt 1,19). Colton tapasztalatainak idején, és az azt követõ években az apja azon igyekezett, hogy a fiú leírja Jézust.

22 Éjféli Kiáltás 2014. 08.

Így ír errõl: «Pásztornak képzelte magát, sok idõt töltött a kórházakban, keresztyén könyvesboltokban, templomokban – minden olyan helyen, ahol vázlatok vagy festmények voltak Jézusról… Amikor egy ilyen képet találtunk, megkérdeztük Coltontól: ‹Ezzel mi a helyzet? Ilyen volt Jézus?›» (93. old). Colton sok hamis ábrázolást leplezett le. Aztán, kb. három évvel Colton mûtéte után, megmutattak neki egy Jézus-portrét, egy kislány, név szerint Akiane festette, aki ugyancsak azt állította, hogy járt a mennyben, elõször négyéves korában. Colton reakciója ez volt: «Apa, ez az igazi.» Ez a kijelentése meggyõzte az apját: «Mivel tudtam, mennyi képet utasított el Colton, Sonja [az édesanya] és én éreztük, hogy Akiane portréjában Jézus arcát láttuk. Vagy legalábbis nagyon hasonlót.» (145. old). Mózes második könyvében találunk egy iránymutató kijelentést, amely mindenki ellen irányul, aki megpróbálta Isten képét megalkotni (2Móz 20,4-5). Ez vonatkozik Jézus képeire is, legyen az szobor, vagy valamelyik híres mester festménye. A problémák egyike abban áll, hogy azok kikerülhetetlenül bálványimádáshoz vezetnek, amely aztán maga után vonja a babonát és okkultizmust. Ezzel rokon probléma az, hogy azok mind hamis ábrázolások, mert semmilyen alapjuk nincs a Szentarásban – azonkívül, hogy elítéli õket a Szentírás. Jézus biztosan nem bátorított egyetlen kislányt sem, hogy portréját megfesse. Azok, akik azt hiszik, hogy Jézus bíztatta Akianet (mert õ aztán a megdöbbentõ mûvészi képességével és tanúbizonyságával az embereket Hozzá vezethette), hasonlítsák össze a Szentírással azt, amit a lány 16 éves korában Jézusról mondott: «Jézus azt

mondta nekünk: ‹Én vagyok az út, az igazság és a világosság. Senki nem mehet az Atyához, csak általam.› Úgy gondolom, Õ arra szólít fel, hogy az istenség részesei legyünk. Mindenki közülünk valamilyen módon egy eredeti ösvény az igazság és a világosság útjához, és a mi egyéni szeretetünk és törekvésünk nélkül nem érthetjük meg, és nem érhetjük el Istent.» Az õ magyarázata elveti Jézust, mint az egyedüli utat, amely á lta l a z emberiség meg békélhet Istennel. Õ ellentmond annak, amit Jézus tanít, és elõnyben részesíti a Sátán ígéretét az Éva általi istenségre (1Móz 3,5). Akiane képei és szavai egyértelmûen egy «másik Jézust» tükröznek. Sok em bert fog la lkozt at a z a talány, hogyan juthatott Colton háromévesen olyan információk birtokába, amelyek korára való tekintettel számára teljesen idegenek voltak. A szülei sem tudják ezt pontosan, azonban úgy hiszik, hogy a fiuk a mennyei látogatást ajándékba kapta Istentõl. A z õ «hitük» azonban, mindeg y milyen õszinte, a Szentírásban nem talál támogatásra. Akkor hogyan volt képes mindazt leírni, amit leírt, ha nem a mennyei tartózkodása során szerzett róluk tudomást? Senki nem mondhatja ezt meg teljes bizonyossággal – még a kis Colton sem. Õ egy mûtõben volt, orvosi személyzettõl körülvéve, az altatás során fellépõ megváltozott tudatállapotban. Amit errõl és másfajta, drogok elõidézte tudatállapotról tudunk (legyen az álom, meditáció, felfokozott képzelõerõ), az, hog y sok ember olyan tapasztalatokról számol be, melyek klinikai vag y halálközeli élmények, esetleg utazások a múltba, vagy UFO általi elrablás. Olyan információkat is közölnek, melyeket sehonnan nem tudhattak. Elképzel-

MEGKÉRDEZTÜK

Walid El Khouri a Sion Idõsek Otthona vezetõje

hetõ, hogy egy megváltozott tudatállapot olyan feltételeket teremt, amelyben a szellem olyan, mint egy üres képernyõ, fogadóképes a külsõ hatásokra. Szellemlények, melyeknek az a célja, hogy Isten Szavát aláássák, és a világot megtévesszék, képesek lehetnek arra, hogy ezt az üres képernyõt programozzák, és kihasználhatják ezt a rendkívül érzékeny állapotot (l. Dave Hunt, Okkult invázió, 187-90. old). De senki nem tudja biztosan, hogyan történnek ezek a dolgok. A z ítélõképesség tekintetében nem az a fontos, «hogyan mûködik», hanem hogy «mit közöl». Minden, amit egy bibliahívõ keresztyén tehet, hogy az igazságot egy dologban kiderítse, a megfontoltság, miközben a «Szentírást kutatja», hogy felismerje, azt, ami elé került, megfelel-e Isten útmutatásának (ApCsel 17,11). Ha nem ezt tesszük, vagy fiatalok, éretlenek vagyunk még a hitben, éppen annyira sebezhetõkké válunk a téves tanok számára, mint azok, akiket körülményeik kiszolgáltatják a hamis tanoknak, és befolyásoknak. Egy Krisztusban hívõ életét sok tapasztalat gazdagítja, melyek segítik növekedésünket a hitben. Az evangéliumban való hittel kezdõdik, amihez egészséges tanítás kapcsolódik. Ha Krisztus tanítását megtartjuk, növekedni fog ítélõképességünk, és nem leszünk olyanok, akik «mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak» (Ef 4,14). Szívleljük meg azért Pál tanítását: «… mint bölcs épít·mester, alapot vetettem, de más épít rá. Vigyázzon azonban mindenki, hogyan épít rá» (1Kor 3,10). T.A. MCMAHON

Elõször megjelent: http://www.thebereancall. org/content/ist-heaven-real-echt; a közzétéve a kiadó engedélyével: The Berean Call, übersetzt von Wolfgang Hemmerling. További német nyelven megtalálható fordítások: The Berean Call: http://www. thebereancall.org/languages?language=90 Ez a kritika megelõzte a könyv német és a magyar kiadását is.

«A Biblia olvasásával mindig elsõ kézbõl és a legjobban tájékozódhat az ember» Hogyan jutott hitre Jézus Krisztusban? Egy keresztyén kultúrájú családban nevelkedtem Libanonban. Én Istent már eleve elfogadtam, és hozzá imádkoztam, de valójában nem voltam újjászületett. Egy nap aztán szembesültem a kérdéssel, mi hát az igazság, és hol fogom eltölteni az örökkévalóságot. Akkor a mostani idõsotthon konyháján dolgoztam. A testvérek az Éjféli Kiáltás gyülekezetébõl ajándékoztak nekem egy arab és egy német nyelvû Bibliát. Sokat olvastam a Szentírást, éjszakákon át imádkoztam, hosszú beszélgetéseket folytattam hívõ testvérekkel, akik közel álltak hozzám. Azok között a tanítások között, amit eddig gondoltam és tudtam, valamint a Szentírás kijelentései között igen nagy különbségek voltak – ezek fõleg a családi hátterembõl adódtak. Harc volt ez, de testvéreim imádsága, a Szentírás tanítása és a Szentlélek mûködése segített abban, hogy megtaláljam az Urat, hogy követni tudjam, és biztos legyek abban, hogy Õbenne örök életem van. Melyik a három kedvenc könyve a Biblián kívül? Nem vagyok valami jó olvasó, nincs kedvenc könyvem. Különben is úgy gondolom, hogy a Biblia olvasásával mindig elsõ kézbõl és a legjobban tájékozódhat az ember. A Biblia melyik könyvét olvassa a legszívesebben és miért? A János evangéliumát. A János evangéliumának többszöri elolvasása által találtam meg az Urat. Úgy láttam magam, mint egy tükörben, és a Szentlélek által felismertem, hogy az örök élethez szük-

ségem van a Megváltóra. Mivel állandóan az igazságot kerestem, a kedvenc igeversem is a János evangéliumában van. Az Úr Jézus mondta: «Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki nem mehet az Atyához, csak énáltalam.» A keresztyénség melyik történelmi személyiségét értékeli nagyra és miért? Nincs meghatározott személy, akit különösen kiemelnék a tettei miatt. Mindenki, aki az Úr ügyéért kiállt, és megmutatta az embereknek az örök élethez vezetõ utat, számomra példakép. Mi jut eszébe, ha Jézus ígéretét hallja: «Bizony, hamar eljövök»? Elõször az elragadtatás lesz, aztán jön vissza az Úr a földre, hogy felállítsa itt Békebirodalmát. Akkor lesz csak béke a földön, mert az Úr Jézus is itt lesz. Mire gondol, ha az «apokalipszis» fogalmát hallja? Az apokalipszis számomra Isten ítéletét jelenti, amellyel ezt a földet sújtja. Azt is lehetne mondani, ez Isten utolsó kijelentése, és az ember utolsó esélye, hogy még a földön elnyerje üdvösségét. Ha egy dolgot megváltoztathatna a világban, mi lenne az? Nem változtatnék semmin. Isten, az Úr mindent a kezében tart. Semmi nem történik az Õ tudta nélkül. Õ sokféleképpen szól hozzánk, emberekhez, hogy Õhozzá forduljunk. Ehhez különbözõ eszközöket használ. Egyeseknek bajokra, szenvedésekre van szükségük, másoknak sikerélményekre, stb., hogy elgondolkozzanak, és az Urat keressék, hogy követni tudják, és elnyerjék az örök életet.

Éjféli Kiáltás 2014. 08.

BIBLIAI ÜZENET

Az elragadtatás a Biblia egyik titka, amirõl nem számol be nekünk teljes részletességgel. Wim Malgo ezt a titkot járja körül Pál apostolnak az 1Kor 15-ben, valamint az 1Thessz 4-ben írott igeversei alapján.

Ára: 550,-Ft +postaköltség

Jézusnak a golgotai kereszten bevégzett megváltói mûve folytán a keresztyén ember nemcsak jelenlegi, hanem jövõbeni életére vonatkozóan is ígéretet kapott (1Tim 4,8b). E könyv ezt az élõ reménységet szeretné szemléltetni velünk.

Ára: 950,-Ft +postaköltség

Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu (061) 3500-343

24 Éjféli Kiáltás 2014. 08.

SOROZAT

AMINT AZ ÚJSZÖVETSÉG AZ ÓSZÖVETSÉGET HASZNÁLJA. 11. RÉSZ

Ószövetségi próféciák megerõsítése, amelyek még a jövõben következnek be

z Úr Jézus sokszor idézett olyan ószövetségi szövegeket, amelyek jövõbeli eseményekrõl prófétáltak, és megerõsítette, hogy ezek a próféciák a jövõben valóban be fognak teljesedni. Ez vonatkozik olyan eseményekre, mint az igazak megjutalmazása, a pusztító utálatosság, kozmikus jelek, a Messiás felhõkben való eljövetele, a Messiás uralkodása a földön és az Õ szentjeinek részvétele az uralkodásban. Azt a módot, amint az Újszövetség az Ószövetséget idézi, nevezhetjük «az ószövetségi próféciák megerõsítésének, amelyek még a jövõben fognak beteljesedni». Ez akkor történik, amikor valaki az Újszövetségben egy ószövetségi igehelyet idéz, amely az õ perspektívájából majd csak a jövõben teljesedik be. Így ez a megközelítési mód megerõsíti azt az erõs folytonosságot, amely az Ószövetség végidõkre vonatkozó fejezetei és az újszövetségi szerzõ elvárása között van. Más szavakkal: Amit az ószövetségi próféták jövendölnek, az újszövetségi személy úgy tekinti, hogy annak a jövõben meg kell történnie, ha eddig nem teljesedett be. Néhány példa: Máté 13,41-43. Az Úr Jézus a végidõkbeli aratásról beszél, amely az idõk végén lesz. Amikor az Úr Jézus visszajön, megítéli az istenteleneket, és megjutalmazza az igazakat, akik az Õ birodalmában fényleni fognak, mint a nap. Az Úr itt utal a Dán 12,3-ra, egy végidõkre vonatkozó igehelyre, amely az eljövendõ istenítélettel kapcsolatos dolgokat említ. Máté 24,29. Az Úr Jézus itt az Ézs 13,10-re és 34,4-re utal. Ezek az igehelyek kozmikus jelekrõl beszélnek, összekapcsolva Isten eljövendõ ítéletével a föld népei felett. Az Úr rámutat arra, hogy az Ószövetség végidõkbeli eseményei az Õ perspektívájából még mindig jövõbelinek számítanak. Máté 24,30. Itt az Úr Jézus a Dán 7,13-at idézi az Emberfiáról, Aki az ég felhõiben jelenik meg az

«öregkorú» elõtt azokban a napokban. Jézus ezt az igehelyet a saját visszajövetelével köti össze. Jel 1,7. János apostol a Dán 7,13-at idézi Jézus felhõkben való visszajövetelével és a Zak 12,10-et az Átszegezettel kapcsolatban, és leírja azok jajkiáltásait, akik látják. Mindkét ószövetségi igehely a Messiás, Izrael Megváltójának, visszajövetelével áll kapcsolatban, és azzal a jajkiáltással, amely megjelenésekor hangzik fel. Az is jelentõséggel bír, hogy János, a Jelenések könyvének szerzõje, ezeket a végidõkre vonatkozó ószövetségi kijelentéseket saját perspektívájából csak majd a jövõben beteljesülõkként tekinti. Jel 2,26-27. A thiatiraiak gyülekezetének küldött levélben az Úr Jézus azt ígéri a gyõzteseknek, hogy az Õ jövõbeli uralkodásában részesek lesznek. Jézus a Zsolt 2,8-9 messiási sorait idézi (és talán az Ézs 30,14-et), melyek arról beszélnek, hogy Isten Királya a nemzeteken fog uralkodni. A 2. zsoltár kifejezetten kiemeli a Király tekintélyét, de Jézus elmagyarázza, hogy Õ földi uralkodása idején továbbadja az uralkodói pozíciót. Az Õ uralkodása szorosan összefügg szentjeinek uralkodásával (l. Dán 7,27). Amikor az Úr Jézus uralkodni fog a földön, abban szentjeinek is része lesz. Az Ószövetség felhasználásának ez a «kategóriája» – egy ószövetségi prófécia megerõsítése, amely majd csak a jövõben teljesedik be – azt mutatja, hogy az Újszövetség személyei még be nem teljesedett ószövetségi, profetikus szövegeket olyannak tekintettek, amelyek majd a jövõben minden bizonynyal be fognak teljesedni. Ennek a ténynek korrigálnia kellene azokat a feltételezéseket, amelyek azt állítják, hogy az Újszövetség minden végidõkre vonatkozó ószövetségi elvárást teljesen felülmúl. DR. MICHAEL VLACH

Elõször megjelent: theologicalstudies.org; «NT Use of OT Part 10: Affirmation of an Old Testament Prophetic Text Whose Fulfillment Is Still Future».

Éjféli Kiáltás 2014. 08.

ÉJFÉLI KIÁLTÁS

Egykori Hezbollah tag:

az erõszak istenétõl a szeretet Istenéhez nevem M.*, 32 éves vagyok, egy vallásos iszlám családban nõttem fel. Emlékszem, hogy elõször hétéves koromban vettem részt a csa ládomma l a Ra mada n böjthónapon. Ezután rendszeresen jártam apámmal a mecsetbe. Amikor apám egyszer Mekkából hazajött, nagy ünnepséget rendeztek otthon. Attól a naptól viselte apám az Al Hajh címet. Az imák, naponta ötször, rutinná váltak számomra, egy sporttevékenységgé, semmiféle szel-

kívül. A Hezbollah két különbözõ útlevelet adott, különbözõ nevekkel, és adatokkal, melyeket gyakran használtam. Sokszor álmodtam arról, hogy felfedeznek, és elkapnak. 2007-ben egy bûntény során tényleg elfogtak. Megpróbáltam a párttól segítséget kérni, de senki nem törõdött velem. De nem csak ez volt a bánatom, hanem sokan meg is tagadtak. A már elõrehaladott állapotban lévõ terhes feleségem megvesztegetései segítségével tudtam hazamenni. De

«Amikor apám egyszer Mekkából hazajött, nagy ünnepséget rendeztek otthon. Attól a naptól viselte apám az Al Hajh címet.» lemi hatást nem gyakoroltak rám. 20 évesen a legjobb barátom által megismertem a Hezbollah-ot (Isten pártja). Kb. kilenc hónap után a megbízható személyek egyike lettem, és a párt költségein Bejrútba (Libanon) küldtek, hogy egy kiképzõ táborban hároméves kiképzést kapjak. A család errõl semmit sem tudott, a szüleim elvbõl ellenezték, hogy tanulmányaimat abbahagyjam. Három év után hazajöttem a szülõfalumba, szívem tele volt keserûséggel. Mindent politikai szemszögbõl láttam; senkiben sem bíztam. Ebben az idõben a párt sokszor küldött más arab országokba. Mivel egy Hajh fia voltam, senki nem gondolt arra, hogy valami kriminális dolgot fogok csinálni. 25 évesen elvettel egy tanult fiatal nõt. Azt parancsoltam neki, hogy fejkendõt hordjon, egy férfivel se fogjon kezet, apámon

26 Éjféli Kiáltás 2014. 08.

a hír, hogy letartóztattak, és hogy a Hezbollah tagja vagyok, már eljutott haza. A titkosrendõrség kétszer is bevitte apámat. Amilyen hamar csak lehetett, el kellett hagynom az országot feleségemmel együtt. Felhívtam a pártfõnökömet, és kértem, segítsen, különben arra kényszerülök, hogy a Hezbollah belsõ információit eláruljam. Kilenc nap után kaptam egy útlevelet igazi nevemmel és pénzt a feleségem útlevelére. Egy diplomata segítségével turistavízumot kaptunk Németországba. Pártvezetõm a zt remélte, hogy Németországban egy új Hezbollah sejtet fogok létrehozni. A repülõtéren egy egyiptomi mellett ültem, aki lelkészként dolgozott a hazámban. Nagyon barátságos volt – másként, amint én a Hezbollah berkeiben a keresztyénekrõl hallottam. Amikor megtudta, hogy Frankfurtba

tartunk, megadta a telefonszámát egy Németországban élõ, általa ismert arab lelkésznek. A beszélgetés megkönnyítette a várakozási idõt, ugyanis nagyon féltünk, mert a titkosrendõrség bármikor megjelenhetett. Frankfurtban többször is gondoltam arra, hogy felhívom ezt a számot. A Hezbollahban azt tanultam, hogy senkiben se bízzak. Így nem hívtam fel. De aztán megszületett a gyermekünk, és szükségünk volt segítségre. Nem volt rendes lakásunk, nem volt betegbiztosításunk, de a legnagyobb problémát a nyelv jelentette. Azonkívül nagyon kemény, hideg tél volt. Megtiltottam a feleségemnek, hogy köszönjön a szomszédoknak, nehogy kiderüljön, hogy ki vagyok valójában. Attól is féltem, hogy ért valaki arabul, és esetleg felismernek. Kellett találnunk valakit, akiben megbízhatunk. Elmentem egy síita mecsetbe, mert azt gondoltam, hogy ott otthon leszek. De az imám nagyon hidegen fogadott. A feleségem bátorított, hívjam fel a lelkészt. Mivel sokat sírt, és már csak egy pár dollárom volt, végül egy este felhívtam a lelkészt. Folyni kezdett a könnyem, amikor a pásztor arabul válaszolt a telefonban. Türelmesen végighallgatott. A következõ nap reggel 8-kor felhívott, és megkérdezte, meglátogathat-e 10 órakor két tele szatyorral állt az ajtó elõtt; az egyikben jó minõségû bébi ruha volt, a másikban élelmiszer. A feleségem nagyon örült a bébi ruháknak, de én nem akartam az élelmiszert elfogadni, mert azt egy pogány hozta. Jótevõnket bírálva méregettem, vajon csak a saját vallására vagy pártjába akar téríteni bennünket. De nem beszélt vallásról, hanem megkérdezte, mire van szükségünk. Egy kétszobás lakást tudott szerezni nekünk egy keresztyén családnál, és jó minõségû bútorokat is hozott nekünk. mivel a büszkeség hozzá tartozott az iszlám-arab kultúránkhoz, azt mondtam neki, hogy késõbb mindent visszafizetek. Azt felelte, hogy õ ezekért semmit nem fi zetett, ezt mind Istentõl kapta. Ez volt az elsõ alkalom, hogy valami szellemit emlí-

tett. Aztán egyenesen megkérdeztem, melyik Istenre gondol. Õ azt felelte: «A szeretet Istenére.» Ez volt minden. Egyik napon veszekedtem a feleségemmel, mert bezárva érezte magát. Felhívtam a pásztort, és egy gyors látogatásra kértem. A következõ nap

Istennek ezeket a javakat, amelyeket adott. Útközben a gyülekezet felé azt mondta, hogy szabadon választhatunk, nem muszáj a gyülekezeti terembe mennünk, maradhatunk a kávéházban is, ott is van hangszóró, ott is hallhatjuk a beszédet

«Pártvezetõm azt remélte, hogy Németországban egy új Hezbollah sejtet fogok létrehozni..» délután egy virágcsokorral és egy arab zenei CD-vel érkezett Ezen az estén megértettük, mit értett õ a «szeretet Istenén». A megbocsátásról beszélt. A feleségem sokat sírt. Én nem akartam az érzelmeimet kimutatni, de amikor két óra után elment, nekem is megeredtek a könnyeim. Vízumunk lejárta elõtt röviddel segített a pásztor egy menedékjog iránti kérelmet benyújtani. mivel a feleségemnek orvosi segítségre volt szüksége, küldött egy asszonyt hozzánk, aki elvitte feleségemet az autóján, és haza is hozta. Amikor a fleségem hazajött, elmondta, hogy a pásztor egy arab csoportról gondoskodik, amelyben különbözõ háttérrel rendelkezõ emberek jönnek össze. Együtt esznek és énekelnek. Lejegyezte a gyülekezet címét, és megkérdezte, miért nem megyünk el mi is ezekhez az emberekhez. Azt mondtam neki, hogy elõször meg akarom magam nézni a dolgot. Elmentem kétszer egyedül, és nagyon jó benyomást tett rám a közösség. Megérdeklõdtem a pásztort, hogyan oldhatnám meg, hogy a családom is eljöhessen az összejövetelekre. A pásztor aztán személyesen jött el, hogy elvigyen bennünket a gyülekezetbe, de valamivel korábban, mint kellett volna. Ennivalót is hozott magával. Ettünk otthon együtt (ez volt az elsõ alkalom az életemben, hogy egy keresztyénnel egy asztalnál ültem és ettem). Evés elõtt udvariasan megkérdezte, megköszönheti-e

a szeretet Istenérõl. De bementünk vele a gyülekezeti terembe. Minden alkalommal, amikor a pásztor a «bûn» és «Jézus vére» szavakat említette, folytak a könnyeim. Ilyesmi a Hezbollah-tag koromban soha nem történt velem. ott nem mutathattuk ki érzelmeinket. de Jézus vérére tekintettel megtört a büszkeségem és a keménységem. A gyülekezeti étkezéskor megfigyelhettük a tagok egymás iránti szeretetét. Senki nem félt, nem rejtegetett semmit. Lazák és vidámak voltak. Ekkor azt kívántam, hogy nekem is ilyen életem legyen. A visszaúton sok kérdést tettem fel a lelkésznek. Tudni akartam, miért adta Isten vagy jézus az Õ vérét az érdemtelen emberekért. Õ ezt felelte: «Ez a jelentése a ‹kegyelem›.» Ezen az éjszakán nem tudtunk aludni. Vegyes érzelmeink voltak. Úgy éreztük magunkat, mint akik nagy ajándékot találtak, csak túl messze voltak tõle. A pásztor segítségével tudtunk egy használt laptopot venni, és telefonvalamint internet-csatlakozáshoz jutottunk. Az elsõ, amot az interneten megkerestem, a Biblia volt. Nem akartam a pásztortól kérni, noha a kocsijában több példányt is láttam. Ott volt még mindig a büszkeség. Több éjszakán át olvastam online az Újszövetséget, és kikerestem azokat a bibliahelyeket is, amelyeket a prédikáció során felolvastak. Mivel a feleségem jobb képzésben részesült, sokat elmagyarázott nekem, fõleg a

bonyolultabb arab kifejezéseket. A pásztor legközelebbi látogatása elõtt megkértem a feleségemet, tegye fel neki azokat a kérdéseket, amelyek felvetõdtek bennem. Aztán õ ajánlotta, hogy ajándékoz nekünk egy Bibliát, hogy ott megkeressük a választ a kérdéseinkre. Nagy tartózkodással fogadtam csak el. Új barátunk nagyon türelmes volt velünk, mivel 16.00-tól 23.00-ig csak kérdeztük. A látogatás után valóságos földrengést éreztem a szívemben, amely minden büszkeségemet, hazugságomat, csökönyösségemet lerombolta. Közbenjárásért kértem a pásztort. Ezen az éjszakán én és a feleségem átadtuk életünket a szeretet Istenének. Kilenc hónap intenzív bibliatanulmány és rendszeres gyülekezeti látogatás után hallottunk a keresztségrõl és érdeklõdtünk utána. A pásztor hozott egy arab nyelvû keresztelési brosúrát, és két hetenként ellenõrizte felkészülésünket. Aztán a mi kérésünkre és a Jézus Krisztusba

Arra is kértük, eskessen meg bennünket, mert muszlimokként házasodtunk össze, és a szeretet isten nem volt az életünkben. vetett hitünk alapján megkeresztelt bennünket. Arra is kértük, eskessen meg bennünket, mert muszlimokként házasodtunk össze, és a szeretet isten nem volt az életünkben. Így áldást is kért a házasságunkra. Idõközben megszületett második gyermekünk, és egy gyülekezet tagjai vagyunk. Remélem, hogy mindenki, aki olvassa történetemet, imádkozik értünk és a pásztorunkért, és azért a lelkészért, aki a repülõtéren beszélgetett velünk, és mindazokért, akik ilyen szolgálatot teljesítenek.

Lejegyezte Elia Morise. * Az igazi nevet biztonsági okokból nem közöljük.

Éjféli Kiáltás 2014. 08.

ÉJFÉLI KIÁLTÁS AKTUALITÁS

Valóban lehetséges megismerni a jövõt?* zinte mindenütt, ahol manapság megfordul az ember érezhetõ a szívekben mélyen meglapuló félelem. Bizonytalan, nyugtalanító, kellemetlen érzés. Félelem a jövõtõl, a terjedõ járványoktól, a gazdasági válságtól, a háborútól, a hatalmas természeti katasztrófáktól, a rossz emberek kezében lévõ atomfeg yverektõl, sõt a környezet növekvõ megterhelésétõl is. És minden alkalommal, amikor egy nagy válság fellép, az emberek ugyanazokat a kérdéseket teszik fel: Ez már a vég? Már Harmaggedon elõtt állunk? Vannak-e egyáltalán hiteles válaszok? Lehet-e biztonsággal tudni, mit hoz a jövõ? Tud-e valaki valami biztosat mondani a holnapról? Van-e még lehetõség reményre, vagy mindanynyian pusztulásra ítéltettünk? Napjainkban annyi kérdést tesznek fel az emberek a jövõrõl, mint eddig soha – komoly, mélyreható kérdéseket. A Biblia minden bizonynyal a legjobb hely, ahol a válaszokat megtalálhatjuk. Ezt tudjuk, hiszen már sok bibliai prófécia lenyûgözõ pontossággal beteljesedett, mások pedig éppen a szemünk elõtt teljesednek be – vagy legalábbis már kész a színtér beteljesedésükhöz. Még a

28 Éjféli Kiáltás 2014. 08.

legnag yobb szkeptikus is próbára teheti a Bibliát, amennyiben a múltbeli próféciák szó szerinti, precíz beteljesedését vizsgálja. Ez az oka annak, hogy manapság sokkal többet beszélnek a bibliai próféciákról, mint bármikor azelõtt. Ezekben a próféciákban utalásokat találhatunk arra

nézveí, amelyek segítenek megtalálni, hol vagyunk mi Isten tervében, és milyen jövõbeli eseményekkel kell még számolnunk. Azokat a próféciákat, amelyeket régen hihetetleneknek és megvalósulatlannak tartottak, ma már behatóan kutatják. Mit teszi a Bibliát olyan különlegessé? Ellentétben a tegnapi és mai önjelölt prófétákkal (pl. Nostradamus, Edward Cayce vagy Jeanne Dixon) Jézus és a próféták nem hirdettek olyan próféciákat, amelyek homályosak és általánosan megfogalma-

zottak voltak, amelyeket minden helyzetre, szituációra rá lehetett volna húzni. A Bibliában található próféciák pontosak és konkrétak, hogy beteljesedésükkor mindenki elõtt nyilvánvaló legyen, mennyire egyedülállóak és különlegesek. Sok em ber n i ncs t udat á ba n a n na k, hog y a Bibliá na k több mint eg y neg yede prófécia volt már akkor, amikor megírták. A Biblia a próféciák könyve. Körülbelül 1000 próféciát tartalmaz, amelyek közül már legalább 500 a legapróbb részletekig beteljesedett. Figyelembe véve ezt a bizonyítható beteljesedési mérleget – 500 prófécia százszázalékos pontossággal beteljesedett – a legnagyobb bizalommal hihetünk abban, hogy a még fennmaradó másik 500 is éppen úgy be fog teljesedni a megfelelõ idõben. Valak i találóan megjeg yezte: «Nem azért hiszünk a próféciában, mert az a Bibliában áll, hanem hiszünk a Bibliában, mert az próféciákat tartalmaz.» A próféciák a legmegbízhatóbb bizonyítékai a Biblia egyedülálló voltának és isteni kinyilatkoztatásának. Jelentõségét fel sem lehet becsülni. A beteljesedett próféciák igazolják a Bibliát és a benne foglalt értékes igazságokat. Gondoljunk csak bele: Ha a bibliai próféciák százai a legpontosabb módon beteljesedtek, akkor az, amit a Biblia más dolgokról mond – mint Isten lényérõl és jellegérõl, a teremtésrõl, az ember természetérõl, a megváltásról, a pokol és a menny létezésérõl – ugyanúgy százszázalékig pontosak és igazak. A beteljesedett próféciák azt is igazolják, hogy a Biblia tartalma nem emberektõl származik, hanem eredete jóval kívül esik a mi tér-idõ korlátunkon.1 Egy tökéletes sikermérleg Mivel a Biblia Istene olyan biztos abban, hogy egyedül Õ képes a jövõt elõre megmondani, kihív minden önjelölt riválisát az uni-

verzumban betöltött egyedülálló pozíciójának bizonyításában. E kihívás oka az, hogy: egyedül Õ tudja teljes pontossággal megmondani a jövõt. Lássuk, mit mond Isten errõl az egyedülálló képességrõl: «Álljatok elõ peres ügyetekkel! - mondja az ÚR. Adjátok elõ érveiteket! - mondja Jákób királya. Adják elõ, és mondják meg nekünk, hog y mi fog történni. Mondják meg, mi volt régen, hadd szívleljük meg; vagy tudassák velünk, mi következik, hadd tudjuk meg a jövendõt! Mondjátok meg, mi lesz ezután, hadd tudjuk meg, istenek vagytok-e? Tegyetek akár jót, akár rosszat, hadd lássuk azokat csodálkozva! De ti semmik vagytok, semmit sem ér, amit tesztek, utálatos dolog, ha valaki titeket választ» (Ézs 41,21-24). «A régebbiek már beteljesedtek, most újakat mondok. Még mielõtt kibontakoznak, tudatom veletek» (Ézs 42,9). «Ezt mondja az ÚR, Izráel királya és megváltója, a Seregek URa: Én vagyok az elsõ és az utolsó, rajtam kívül nincs isten. Kicsoda olyan, mint én? Szóljon, mondja meg, sorolja fel, hogy mi történt, amióta hajdan népet alkottam; és mondják el a jövendõt, ami következik. Ne rettegjetek, és ne féljetek! Hiszen régóta hirdettem, megmondtam, és ti vagytok a tanúim! Van-e isten rajtam kívül? Nincsen kõszikla, nem tudok róla!» (Ézs 44,6-8). «Ezt mondta Dániel: Isten neve leg yen áldott örökkön örökké, övé a bölcsesség és a hatalom. Õ szabja meg a különbözõ idõket és alkalmakat. Királyokat taszít el, és királyokat támaszt. Õ ad bölcsességet a bölcseknek és tudományt a nagy tudósoknak. Õ tárja fel a

mélyen elrejtett titkokat; tudja, mi van a sötétségben, és nála lakik a világosság» (Dán 2,20-23). «A bibliai próféciák megdöbbentõ kijelentései» címû köny v szándéka az, hogy a Biblia megbízhatóságát és szá zszá za lékos pontosságát az általa, megjövendölt és már beteljesedett események alapján bemutassa. A Biblia eredmény-mérlege adja azt a bizonyosságot, hogy a még be nem teljesedett próféciák is pontosan be fognak teljesedni. Ez a remény forrása számunkra ezekben a nehéz idõkben, amelyekben élünk.

Tim LaHaye, Jesus: Why the World Is Still Fascinated by Him (Colorado Springs: David C. Cook, 2009), 43. old.

*Részlet az elõkészületben lévõ könyvbõl: Matk Hitchcock A bibliai próféciák megdöbbentõ kijelentései c. könyvébõl. (várható megjelenés (2014 november)

Éjféli Kiáltás 2014. 08.

HÁZUNK ÁMEN TÁJA

Éjféli Kiáltás Misszió In memoriam: Wim Malgo, alapító

1135 BUDAPEST, PALÓC U. 2

Rövid pontokba szedve Olvasóink figyelmét az aktuális célokra és tervekre szeretnénk irányítani, hálásak leszünk, ha imádkoztok ezekért, és «Áment» mondotok rájuk.

juk az 55 felelet a halál utáni élettel kapcsolatos kérdésekre. Jóllehet ez nagy anyagi ráfordítást jelent, de úgy gondoljuk, hogy sok érdeklõdõ, nem keresztyén embert érhetünk el. Imádkozzatok ennek sikeréért.

Arab munka. Imádkozunk Elia Morise egyiptomi munkatársunk sokoldalú munkásságáért, amit nagy szertettel és igyekezettel a különbözõ arab és iszlám országokban fejt ki. Így nemrég Szudánban járt, ahova adományként 800 pár cipõt vitt. Egyiptomban pedig egy keresztyén gyülekezet felvonóját fi nanszíroztuk, mivel gyülekezeti termük az emeleten található, ahova idõsebb testvéreink nehezen tudtak felmenni. Csodálatos példát láthatunk az evangélium erejére és Isten szeretetére éppen az arab világban, egy egykori Heszbollah-terrorista története kapcsán (s. S. XX).

Falomlás. Montevideóban egy több mint 100 éves válaszfal nagy része a mi területünk és a katolikus gyülekezet szemináriumának területe között leomlott. A legalapvetõbb javítások költsége is eléri a 12.000 dollárt, amelynek a felét nekünk kell kifi zetnünk. Ezt az összeget a Dübendorfban, Zionshalleban levõ gyülekezetünk fi zeti, és imádkozunk, hogy ez bizonyságtétel legyen Uruguayban katolikus szomszédjaink számára is.

TEL.: (00-36-1) 236-08-96 Fax: 786-2641 E-MAIL: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu MEGJELENIK: angol, francia, holland, olasz, koreai, portugál, román, spanyol, német, cseh és magyar nyelven. SZÖVEGSZERKESZTÕ: Conno Malgo

Szemináriumok. A közelmúltban olyan házaspárok számára vezetett szemináriumot Elia, akiknek a különbözõ kulturális hátterük miatt (iszlám vallású, német ajkú, stb.) problémáik voltak. Július 20-tól egy evangéliumi szemináriumot fog vezetni arab nyelvû keresztyének számára (többek között egyiptomiaknak is), amely augusztus 5-ig tart. Imádkozunk sikeréért. Izraeli utak 2014/2015: Az idei, brazíliai testvérek izraeli útja nagy siker volt (l. következõ számunkat), és már folynak a jövõ évi út elõkészületei. Az Pál nyomait követi majd: Törökország, Görögország és Izrael. De már a németnyelvû izraeli utak is tervben vannak. Imakérésünk az, hogy a szent helyek a következõ évben is lelkesedéssel és szent feltöltõdéssel töltsék el a résztvevõket, áldásos kikapcsolódást nyújtsanak nekik (s. S. XX). Reklám. Az egyik szerkesztõségi gyûlésünkön elhatároztuk, hogy a világi médiákban is reklámozni fog-

30 Éjféli Kiáltás 2014. 08.

Bolívia. Új gyülekezeti házat keresünk El Carmenben összejöveteleink számára. Az is imakérésünk, hogy megtaláljuk a megfelelõ utódját gyülekezetünk pásztorának. Szüntelenül imádkozunk azért a nyolc bentlakásos csoportért, minden segítõjéért Riberaltában, a bibliai útmutatásokért, az evangéliumi szolgálatért és a gyerekfoglalkozásokért. Idõsek központja. Nagy terhet jelent számunkra a Sion Idõsek Otthona lakóinak ellátása Dübendorfban (Svájc). Szeretnénk ezeket az embereket halálukig testileg, szellemileg gondozni, és életük alkonyát olyan kellemessé tenni, amennyire csak lehet. Azonban nagyon nehéz gondozó személyzetet találni. Ezért folyamatosan keresünk megfelelõ személyzetet (Németországból is).

FORDÍTOTTA: Dálnoki László, Miklós Margit TÖRDELÉS: ÉKM KÉPSZERKESZTÕ: Elishevah Malgo KIADJA: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Az újság ára: 350,-Ft+postaköltség ÉVES ELÕFIZETÉS DÍJA: 4200,-FT A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad! Határon túli országokba postaköltséggel 37 EUR Tengerentúli országokba 40 EUR FORINT SZÁMLASZÁM: 10918001-00000040-71680019 UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6. EURO számlaszám: 10918001-00000040-71680002 KIADÁSÉRT FELEL: a Misszió elnöke LELKIGONDOZÓI KÉRDÉSEKBEN ÍRJON A FENTI CÍMÜNKRE. BETH-SHALOM IZRAELI UTAZÁS: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 TEL.: (+36-1) 35-00-343 E-Mail: ejfel@t-online.hu

ISSN: 0866-0425

MINDEN VASÁRNAP 17.00 ÓRAKOR MISSZIÓS ISTENTISZTELETET TARTUNK SZERETETTEL VÁRUNK MINDENKIT. 1135 BUDAPEST, PALÓC U. 2.; TEL.: (1) 2360896

FIGYELEM! Vezetõség. Testvéreinknek a Misszió vezetõségében sokféle döntéseket kell hozniuk, úgy az infrastruktúra, mint a kiadványok, konferenciák, igehirdetõ szolgálatok fi nanszírozásában vagy különbözõ szervezési kérdésekben. Mindeközben az 1Krón 4,10 szellemében határaik kiszélesítéséért imádkoznak, Isten áldását kérve munkájukra.

Missziónk hétfõtõl péntekig 9-tól 16.30 óráig fogad telefonhívásokat.

Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Az örök halál négy kamrája A könyv Zimányi József prédikációinak gyöngyszemeibõl válogat. Hat rendkívül érdekes igehirdetést olvashatunk itt Józsi bácsi egyéni, senkihez nem hasonlítható stílusában. Minden téma egy-egy igeversre építve napjaink problémáira keres és talál választ. Talán e hat prédikációt egy szálra is felfûzhetnénk: a tagadástól (a negyedik hatványon) indulva zörgetünk bebocsátásért a kegyelembe, megküzdünk a kísértésekkel, remélhetõleg nagyobb sikerrel, mint Ákán, és eljutunk az Úr törvényeinek megismeréséhez, megszeretéséhez, majd tiszta szívet nyerve meghozzuk a legfontosabb döntést. Az Úr segítsen ebben mindnyájunkat! 72 oldal

Ára: 950,-Ft

+postaköltség

örök halál négy kamrája Zimányi József

Zimányi József

Találkozás Salamonnal

A LEGFÉNYESEBB ÉJSZAKA

A legfényesebb éjszaka

Egy sorsdöntõ éjszaka

Bátorító vigasz szól hozzád, Testvérem e kis füzet lapjairól, hiszen arról szól, hogy azon a betlehemi csillag által megvilágított fényes éjszakán tehozzád is eljött a Megváltó! (A6, 28 oldal)

Ákán megrázó története kapcsán tanít e füzetben Zimányi József. Mennyire emberi jellemvonás a kapzsiság! Napjainkban is nagyon sok tragédiát okoz ez az emberi gyarlóság. Okuljunk Ákán példájából! (A6, 36 oldal)

Sába királyné felkerekedett, hogy találkozzék Salamonnal, a bölcs királlyal. Fáradságot nem kímélve, minden akadályt leküzdve eljutott Salamonhoz. Te is találkozhatsz a legnagyobb és legbölcsebb Királlyal, ha akarod! Találkozhatsz Jézussal! Ez a kis füzet segít az utat megtalálni, mely Hozzá vezet. Hidd el, minden gondodra, bajodra orvoslást találsz, ha felkerekedsz, és fáradságot nem kímélve, minden akadályt leküzdve Jézushoz mész. (A6, 24 oldal)

Ára: 270,-Ft

+postaköltség

Zimányi József

Két év a menyország küszöbén Ez a kis füzet érdekes megvilágításban állítja elénk Félix római helytartót, aki két évig mindennap hallgathatta Pál apostol bizonyságtételét a mennyországról, két évig állt a mennyország küszöbén, és mégis kívül maradt. Sok keresztyén hallgatja évtizedeken át ezt az üzenetet, de sajnos kevesen vannak, akik meg is hallják. Mennyei Atyánk szeretete és kegyelme folytán eljött hozzánk az Úr Jézus, a mi Megváltónk, Aki megnyitja fülünket és szívünket az örömhír, a megmentõ üzenet számára. Tanuljunk Félix példájából, menjünk Megváltónkhoz, fogadjuk be Õt szívünkbe, hogy életünk legyen! (A6, 28 oldal)

Ára: 270,-Ft +postaköltség

Minden hónapban itt találhatod Zimányi József lelkipásztor prédikációinak kiapadhatatlan tárházát. Olvasd el, vagy olvasd újra a most ismertetett kiadványokat!

Mit üzen a Szentföld? 2015. február 8-15 között

Izraelbe megyünk! Már most foglaljon helyet

tavaszváró kedvezményes utunkra!

Ára: 350,-Ft

Látogatás Betlehembe is!

Bõvebb információ a Misszió elérhetõségein! Éjféli Kiáltá Kiáltás Mi Misszió ió www.ejfelikialtas.hu