Hírek Izraelből 2013. augusztus

Top-videós felügyelet Izraelbõl• 16

Életmentõ csúcstechnológiájú karóra • 17

IZRAELBÕL ISRAEL 2013. augusztus - 08. szám

www.hirekizraelbol.hu

A Jom-Kippur háború emlékei

BETH-SHALOM

s i e T l é y

Leg

! s u i r á n

o i z s mis

„Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek." (Mk 16,15)

Norberth Lieth

Amiért érdemes keresztyénnek lenni Az ember szakadatlan keresi lelki üdvösségét, de sajnos nem a megfelelõ helyen keresi azt, ezért nem találja nyugalmát. Korunk pluralizmusának jegyében nem csak feltenni szeretnénk azt a kérdést, hogy érdemes-e keresztyénnek lenni, hanem egyben meg is kívánjuk válaszolni.

Jézus sokkal többet kínál mint azt egyesek gondolnák. Ha Jézus az, Akinek mondta magát, akkor az a megváltást mint egyetlen lehetõséget engedi feltételezni és a többit mind kizárja. «Jézus egyedülálló, páratlan, csodálatos», amit ez a könyvecske szilárd indokokkal támaszt alá.

Segíts nekünk ezeket a «nyomtatott misszionáriusokat» továbbadni! Postaköltség fejében mindenki tetszése szerinti példányban rendelheti meg, amit mi rögtön el is küldünk számára!

Adományokat szivesen fogadunk!

76 oldal, színes képekkel illusztrált könyv, Msz: 200078 Megrendelhetõ a Misszió címén.

ELÕSZÓ 3

Kedves Izrael-barátok!

Az egyik farizeus Jézushoz intézett kérdése, amely így hangzik: «Mikor jön el Isten országa?», azt mutatja, hogy abban az idõben a zsidók között Isten országára való kifejezett várakozás élt (Lk 17,20.21). Ezt a várakozást a zsidók mindig a nemzeti és politikai megváltás reménységével kötötték össze. Így volt ez Jézus tanítványai körében is.

Az Úr feltámadása után is rögtön megkérdezték Tõle: «Uram, nem ebben az idõben állítod fel újra a királyságot Izráelnek?» (ApCsel 1,6). Jézus mindkét esetben egyfajta kitérõ és nyugtalanító választ adott. Vajon miért? Isten országa egyrészt mindig e megígért ország Királyának eljöveteléhez kötõdik, másrészt viszont ennek idõpontja titok, és az is marad.

Annak idején Isten országának, azaz birodalmának Királya valóban eljött, de úgyszólván inkognitóban. Nem ismerték fel Õt, mivel annyira másként jött, mint ahogy azt elképzelték. Isten országa valóban eljött, de nem látható módon, mint egy politikai rendszer. Isten országa egy olyan birodalom, amelyet elõször az evangélium hirdetése által a szívekben kell elvetni, hogy aztán növekedjék és gyümölcsöt teremjen, mielõtt azt láthatóan is felállítanák. Ezért nevezi az Újszövetség a Jézus Krisztusról szóló evangéliumot Isten országa evangéliumának is. Nekünk az a reménységünk, hogy az Õ országa valóban kézzelfogható tényként is eljön; az az ország, amelynek eljöveteléért imádkozni tanította Jézus tanítványait a «Miatyánkban»: «Jöjjön el a Te országod.»

Isten országának és a földi birodalomnak ez a szoros összefonódása a zsidók körében akkor egy hamis Messiás-váráshoz vezetett. Õk egy politikai Messiást vártak, és nem istenit. Hasonló fejlemények a keresztyénség soraiban is felfedezhetõek. Az állami egyházak létrejöttével a bibliai birodalom-eszme egyre inkább politikai eszmévé alakult át. A birodalom evangéliumának hirdetõi egyre jobban kezdtek törõdni ennek politikai oldalával, és nem foglakoztak azzal a láthatatlan birodalommal, amelynek az Isten Szelleme által megújult szívekben kell felépülnie. Így mind a mai napig a keresztyén világban két, alapvetõen különbözõ vélemény él. Egyesek úgy vélik, hogy az evangéliumot addig kell hirdetni az egész földön, amíg minden nép elfogadja és engedelmeskedik neki. És csak ekkor, az evangélium hirdetése által jön létre Isten országa a Földön, és csak ekkor fog visszajönni annak Királya, Jézus Krisztus.

A másik vélemény az, hogy jóllehet hirdetni kell az evangéliumot minden nemzet körében, azonban ez semmi esetre sem vezet egy látható, isteni birodalom felállításához a Földön, és Isten országa látható felállításának idõpontját egyedül az Atya tudja. Éppen ez az, amit Jézus tanítványainak mennybemenetele elõtt kérdésükre válaszolt. Ott már nem azt mondta – mint feltámadása elõtt –, hogy Õ nem tudja az idõpontot, hanem csak ennyit: «Nem a ti dolgotok, hogy olyan idõkrõl és alkalmakról tudjatok, amelyeket az Atya a maga hatalmába helyezett.»

A tanítványok kérdésébõl kiderül, hogy Isten országának felállítását még az õ életük folyamán várták, és ezzel az Úr visszajövetelét is, mivel ezt kérdezték: «Uram, nem ebben az idõben állítod fel újra a királyságot Izráelnek?» Ezzel kétségkívül a dávidi messiási birodalomra utaltak.

Jézus azonban világosan megmondta nekik, mi az õ feladatuk a birodalom felállításában: «Ellenben erõt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sõt egészen a föld végsõ határáig.»

Ezzel az Úr által megígért erõvel mi is számolhatunk, és általa teljhatalmú tanúi lehetünk Neki és az Õ birodalmának, amíg visszajön.

A Szentlélek megígért erejében bízva köszöntelek Benneteket szívélyes Shalommal Fredi Winkler

Izrael központi bankja elõször fektet be Európában 9. oldal

Izrael drónjai svájcban is vezetõek 13. oldal

Bibliai üzenet 4 A Jom-Kippur háború emlékei

Háttérinformációk Izraelbõl 6 Rövid jelentések 7 Izrael diplomáciai kapcsolatai a Perzsa-öbölben 8 Izrael jó viszonya a muszlim Szenegállal 9 Izrael központi bankja elõször fektet be Európában 10 A multi-milliárdos Warren Buffet Izraelben fektet be 11 Az IBM 40 éve kutat Izraelben 12 Izraeli fejlesztõk Németországban fektetnek be 13 Izrael drónjai Svájcban is vezetõek 13 Volt olasz parlamenti képviselõnõ kivándorol Izraelbe 14 A Technion a világ vezetõ fõiskolái között 15 Izrael az emberiség javára munkálkodik, 2. rész 16 Top-videós felügyelet Izraelbõl 17 Életmentõ csúcstechnológiájú karóra 18 Izraeli tudósok a szkizofrénia jelei után kutatnak 19 2000 éves lakáskulcsot találtak

Biblia és Izrael 20 Isten választott népe 2.rész

4 BIBLIAI ÜZENET HÍREK IZRAELBÕL • 2013/08

Izrael a fókuszban Alig akad még egy ország, amely olyan érdekes és sokoldalú lenne, mint Izrael, miközben Jeruzsálem az ország központja.

Ezeket a tényeket szeretné ez a számunk is aláhúzni. A kicsi Izrael, ill. Jeruzsálem nemcsak földrajzi (vö. Ez 5,5) és szellemi központja (2. Krón 6,6) a világnak, és ezáltal fontosabb, mint például a nagyhatalmak, még csak üdvtörténetileg sem a legfontosabb országa a Földnek, hanem mindettõl sokkal több: Isten országa! Csak Izraelrõl jelentette ki Isten, hogy az

Õ országa, és az Úr csak Jeruzsálemrõl mondta, hogy Isten városa (vö. Jóel 3,3-13; Mt 5,35). Isten Maga õrködik népe felett: «Bizony nem szunnyad, nem alszik Izráel õrizõje!»

(Zsolt 121,4). A nemzetekrõl ellenben azt olvashatjuk az Ézs 40,15-ben, hogy olyanok az Úr számára, mint egy vízcsepp a vödörben, mint egy porszem a mérlegserpenyõn. Ha ebbõl a szemszögbõl olvasod lapunkat, gazdag áldásban lesz részed!

CM 

A Jom-Kippur háború emlékei A Közel-Keleten jelenleg nagyfokú bizonytalanság uralkodik, ami Izraelben egy nemzeti trauma fájdalmas emlékeit idézi fel.

szír-Izraeli határ a Golánon

5 Zwi Lidar A Hírek Izraelbõl munkatársa Jeruzsálemben

A Közel-Kelet mozgásba lendült. Mindenütt nyugtalanság uralkodik. A különbözõ hatalmak saját érdekeiket tartják szem elõtt.

E helyzetre való tekintettel nõ a valószínûsége annak, hogy a legcsekélyebb eseménynek is messze ható következményei lehetnek. A «háború» kifejezést nem szívesen veszik a szájukra, azonban mindenki tudja, hogy fennáll ennek a veszélye. Ez a helyzet számtalan izraelit emlékeztet az 1967-es Hatnapos háború idejére. Erre gondol a katonai hírszolgálat egykori igazgatója, Amos Yadlin tartalékos vezérõrnagy is. Õ fiatalként átélte ezt a háborút, és késõbb katonai pályafutása alkalmából részletesen is foglalkozott vele. Más, kiemelkedõ katonai személyiségeket és az izraeli biztonsági apparátus magas beosztású tisztségviselõit a jelenlegi helyzet egy még nehezebb idõszakra emlékezteti, mégpedig az 1973-

as Jom-Kippur háborúra. Ezzel a háttérben jelentette ki nemrég az izraeli légierõ parancsnoka, Amir Eshel vezérõrnagy: «Ma is kitörhetne meglepetésszerõen egy háború Szíriával. Szórványos incidensek arra kényszeríthetnek bennünket, hogy mindössze néhány órán belül reagáljunk, gyorsan és nagy terjedelemben.»

Ezek a gondolatok a háború második napján, 1973. okt. 8-án lettek úrrá rajta, amikor az izraeli hadsereg és az ország légi ereje úgy a szíriai, mint az egyiptomi fronton súlyos vereségeket szenvedett.

Akkor kellett Moshe Dayannak, aki védelmi miniszterként mûködött, arra a következtetésre jutnia, hogy Izrael vége elközelgett.

Kereste a párbeszédet Golda Meirrel, és szinte hisztérikusan «egy totális vereségrõl és pusztulásról» beszélt. Golda Meir különben «jól odamondogató, erélyes» asszonyként vált közismertté. Bátor és rendkívül ellenálló volt. Azonban védelmi miniszterének szavai, aki már akkor kivívta az «Izrael le-

gendás hõse» címet, olyan mélyen megrázták, hogy tekintettel e szörnyû forgatókönyvre, a legsötétebb gondolatok kerítették hatalmukba.

Végül is vezetõ szerepére gondolt, és az akkori vezérkari fõnökkel, David Elazarral az izraeli csapatok élén átmanõvereztek a csatákon, amelyek magas és fájdalmas árat követeltek. Csak három évvel késõbb osztotta meg elõször akkori gondolatait egy másik emberrel, mégpedig Avner Shiloval, aki a Jom-Kippur háború idején Elazar vezérkari fõnök asszisztense volt. Ez a történet röviddel ezelõttig ismeretlen volt a nyilvánosság elõtt, jóllehet azóta kísért az izraeli döntéshozók fejében.

Külföldi források szerint Golda Meir még a háború után is, még mindig egyfajta sokkos állapotban az izraeli atomfegyver-arzenált teljes riadókészültségbe helyezte. Állítólag az oroszok kémjeik és mûhold-felvételeik segítségével értesültek errõl, és saját véderõiket a régióba rendelték, és a megfelelõ fegyvereket beélesítették. Egy

Akkor kellett Moshe Dayannak, aki védelmi miniszterként mûködött, arra a következtetésre jutnia, hogy Izrael vége elközelgett. Kereste a párbeszédet Golda Meirrel (jobbra), és szinte hisztérikusan «egy totális vereségrõl és pusztulásról» beszélt

6 BIBLIAI ÜZENET

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

HÍREK IZRAELBÕL • 2013/08

atomháború abban az idõben is reális forgatókönyv volt a régióban, és kétségkívül az egész világot érintette volna. A veszélyt csupán a Nixon amerikai elnök és Brezsnyev szovjet elnök közti megbeszélés hárította el. Feltételezhetõen a híres «vörös telefonvonalon» beszélhettek, és megegyeztek abban, hogy az érdekelt feleket meg kell nyugtatni.

Ma minden bizonnyal egészen más a helyzet, azonban mégis fel lehet ismerni párhuzamokat. Az akkoriban résztvevõ hatalmak közül egyesek most is jelen vannak: Izrael és Szíria. És idõközben számos más erõ is ott forgolódik, amely rendelkezik olyan potenciállal, hogy a tömegpusztító fegyverek vonatkozásában újra keverje a kártyát. Itt már nemcsak atomfegyverekrõl van szó, hanem kémiai és biológiai hadianyagokról is.

Biztosak lehetünk-e abban, hogy a Hezbollah Milíciák, Irán és a különbözõ radikális iszlám Dzsihád-csoportok, amelyek többek között Szíriában is mûködnek, racionálisan fognak cselekedni?

Hallgatni fognak-e a nagyhatalmak kérésére, elfogadják-e és teljesítik-e útmutatásaikat? Ez nagyon bizonytalan! Egy azonban biztos: A jelenlegi bizonytalanság és a Jom-Kippur háború okozta trauma Izrael Állam döntéshozóit már jó ideje nem hagyják nyugodtan aludni. 

Rövid jelentések • Shavuotkor (Hetek ünnepe) májusban nem várt esõzések voltak.

Egyes régiókban még áradásokra is sor került. Ez a rövid «téli közjáték» tekintélyes csapadékot hozott, úgyhogy a Genezáreti tó vízszintje ismét megemelkedett.

• Izraeli orvosok megmentettek egy négyéves szír kislányt, aki súlyos szívproblémával küzd, és szülei Jordániába menekültek. A kislány, aki az izraeli hatóságok hozzájárulásával érkezett édesanyjával az országba, jól állta ki a «Save a Child’s Heart» által szervezett és finanszírozott mûtétet, ami után egy rehabilitációs központban lábadozik.

• A «Schleswig-Holstein Musikfestivals» (SHMF) korábbi alapítója és intendánsa, Justus Frantz az «Israel Sinfonietta Beer Sheva» új vezetõ karnagya és egyben az elsõ nem zsidó származású német mûvész, aki a pozíciót betöltheti.

• Angela Merkel szövetségi kancellár az Európai Rabbi Konferenciától megkapta a Rabbi-Lord-Jakobovits-díjat, amit a brüsszeli nagy zsinagógában adtak át részére. A díjjal honorálták a németországi zsidó élet támogatását és az antiszemitizmussal szembeni fellépését.

• Izraelben egyre jobban kinyílik a szociális-gazdasági olló. Az utóbbi években a jövedelmek közötti különbségek jelentõsen növekedtek. Egy OECD-jelentés kimutatta, hogy Izrael az OECD-nek egyik olyan tagállama, ahol a legnagyobb a szegénység, és ahol a gyermekek legnagyobb százalékban élnek szegénységben.

• Izraeli látogatása alkalmával a német külügyminiszter, Guido Westerwelle ismét hangsúlyozta, hogy Németország szilárdan kiáll Izrael oldalán, különösen «ezekben a kihívásokkal teli idõkben, mint a maiak».

• A kanadai miniszterelnök Stephen Harper hiányolja a Nyugat egyre jobban eltûnõ, Izraelnek nyújtott támogatását. «Nyugati fõvárosainkban jelenleg nincs rövidlátóbb dolog, mint Izrael csökkenõ támogatása.» Az ország «egy erõs,

•

•

•

•

•

•

•

szilárd, demokratikus nyugati szövetséges a Közel-Keleten», nyilatkozta a Wall Street Journal-nak.

Mialatt az izraeli delegáció az Eurovíziós Dalfesztiválon Malmõben tartózkodott, Izrael-ellenes fenyegetések érkeztek. A város kulturális bizottságának elnöke, ahol a lakosság 30%-a muszlim, nyíltan Izrael elleni bojkottra szólított fel.

A dél felé vezetõ 6-os számú gyorsút építési munkálatai közben, Beit Kama kibbuc közelében egy település maradványaira bukkantak, ahol jó állapotban fennmaradt mozaikot is találtak amfora, páva és galamb motívumokkal.

A leletet a 4-6. század idejébõl származtatják.

Az izraeli hadsereg a Betlehem melletti Husszam falunál felszedett egy, még a jordániai hadsereg által, 1967-ben telepített aknamezõt. A palesztin falu az utóbbi években annyira kiterjedt, hogy lakóit fokozottan veszélyeztették az aknák.

A Siratófalnál állandóan sor kerül összetûzésekre az ultra-ortodox és a liberális zsidó nõk között, mivel az utóbbiak kitartanak amellett, hogy e szent helyen imádságaikat hangosan mondják el úgy, mint a férfiak.

A jeruzsálemi villamosok naponta kb. 110.000 utast szállítanak.

Sokan panaszkodnak a hosszan tartó várakozási idõ miatt a megállókban, amelyeket le kell rövidíteni. Ezáltal kiélezõdni látszik egy másik probléma. A jeruzsálemiekben még nem tudatosult, hogy beszállás elõtt meg kell várni a leszállókat is. Ennek érdekében kampány indult plakátok, jelzések és szlogenek által.

Haifától 75 km-re észak-nyugatra a Nobel Energy és a Delek cégek 4.790 méteres mélységben a Földközi-tengeren egy további 100 milliárd köbméterre becsült gázmezõt találtak. Az új gázmezõ neve «Karisch» (Cápa).

Az izraeli külügyminisztérium rövid idõn belül kirakta az UNESCO egyik delegációját, amely ki akarta dolgozni a jeruzsálemi óváros állapotának szakvéleményezését.

Az ok a misszió «átpolitizálódása» a palesztinok által.

7 • Miután több száz vietnámit kiképeztek modern mezõgazdasági módszerekbõl Izraelben, hogy a saját mezõgazdasági orientáltságú országukat gazdasági fellendüléshez segítsék, a két állam egy szabadkereskedelmi megállapodást tervez kötni.

• Az eBay jobb együttmûködésre törekszik az izraeli Start-Up cégekkel. Ennek érdekében a globálisan aktív konszern Netanyaban egy innovációs központot tervez, amely az új alapítású cégek és új fejlesztések «keltetõjeként» szolgálna majd.

• Egy 17 éve Izraelben felfedezett, 4. századi római mozaik kerül kiállításra a párizsi Louvre-ban. Ez az elsõ, Izraelben felfedezett régészeti lelet kiállítása Franciaország híres múzeumában.

• A Világgazdasági Fórum Am (WWF) keretén belül Jordániában mintegy 300 izraeli és palesztin üzletember találkozott egymással, hogy kormányaikat új tárgyalásokra ösztönözzék.

• Az USA 5. haditengerészeti flottája, az USS Kearsarge szokásos, rutinszerû karbantartás céljából kikötött Eilat elõtt. Mielõtt útra kelnek a Perzsa-öböl felé, a majd 2.000 amerikai katona túrára indul Izraelben.

• A fehér-orosz Wisnyeva településnek van egy híres fia: Simon Perez. Izrael Állam ma hivatalban

lévõ elnöke, Perez, 1923-ban ott látta meg a napvilágot. A helység a Nobel-békedíjast egy egész sor ünnepséggel tisztelte meg 90. születésnapja alkalmából.

• A palesztin bestseller listavezetõ könyvei között található Hitler Mein Kampf-ja is. Falakra firkált horogkereszteket néha Ciszjordániában is látni; kevésbé gyakran horogkeresztes zászlót is, mint nemrég Beit Ummar faluban a Betlehem és Hebron közötti úton.

Mivel a terület izraeli ellenõrzés alatt áll, a katonák zavartalanul eltávolították azt.

• Az olaszországi «Golden Grand Prix» torna középdöntõjében az izraeli szabadfogású birkózónõ, Ilana Kratysh egy egyiptomi sportolónõvel került szembe, aki vonakodott kezet fogni vele, sõt még egy ujját is eltörte. A 22 éves sportolónõ ennek ellenére megnyerte Izrael elsõ aranyérmét e sportágban.

• Egy eladósodott Beer Sheva-i lakos ámokfutást rendezett egy bankban. Lelõtte a pénzintézet igazgatóját, és annak helyettesét, mindketten 40 évesek és háromgyermekes családapák voltak. Életét veszítette még egy szintén háromgyermekes anya, valamint egy fiatalember, akik a bank ügyfelei voltak. Izrael történelme során ilyen szörnyû, véres bûnügy még nem történt. A kormány szi-

gorítaná az illegális fegyverek elleni fellépést.

• Barbara Streisand díszdoktori címet vehetett át a jeruzsálemi Héber Egyetemen «szakmai sikereinek, rendkívül humanitárius beállítottságának és az emberi-és polgárjogok területén kifejtett vezetõ szerepének, továbbá Izraelért és a zsidó népért folytatott tevékenységének okán».

• A luxus Lifestyle magazin, a Robb Report a jeruzsálemi Dávid király szállodát beválasztotta a világ 100 legjobb szállodája közé. «A 233 szobás hotelben, ahol mágikus elegye tapasztalható meg a történelemnek és a hedonizmusnak, 83 éves fennállása óta elnökök és miniszterelnökök szálltak meg. A legfelsõ emeleti szobák, amelyeket 2011-ben nyitottak meg újra, a legjobbak.»

• Májusban országszerte szükségállapot-gyakorlatokat tartottak.

Mindenütt felhangzottak a szirénák, miközben a legkülönbözõbb mentõegységek és alakulatok próbálták az együttmûködést, az összes polgári személyt is felszólították a megfelelõ hozzáállás gyakorlására. Külföldön többször is úgy számoltak be róla, hogy a gyakorlatozásra a Szíriával kialakult feszült helyzet miatt volt szükség, pedig csupán egy évente ismétlõdõ gyakorlatsorozatról volt szó. AN 

Politika

Izrael diplomáciai kapcsolatai a Perzsa-öbölben Az izraeli diplomácia egyik legjobban õrzött titkai közé tartoznak a zsidó állam viszonyai a Perzsa-öböl menti országokkal.

Jeruzsálem – Ez egy nagyon érzékeny téma. Errõl minél halkabban szólnak, annál jobb. Közös gazdasági és politikai érdekekrõl van szó, melyeken Izrael Állam az Öböl-menti emírségekkel osztozik. Ekképpen egyesíti õket például az iráni atomfegyverkezéstõl való félelem.

Ezen arab országok uralkodóinak esetében inkább mérsékelt szunnita muszlimokról beszélhetünk, akik a síita Teherán által propagált fanatikus iszlámtól alapvetõen vissza-

riadnak. Elsõ ránézésre az arab-iszlám világ egységes benyomást kelt.

De ha az ember jobban szemügyre veszi, akkor egy évszázadok óta tartó konfliktus körvonalazódik a síiták és a szunniták között. A síiták becslések szerint ma az összes muszlim 15 százalékát alkotják. Iránban a nagy többség a síita iszlám híve. Síiták élnek még Irakban, Libanonban, valamint Azerbajdzsánban. A síiták és a szunniták közötti vallási-ideológiai szakadékokkal

a háttérben sok más arab-muszlim állam lát Irán nukleáris törekvéseiben fenyegetést. Pontosan ez az, ami közelebb viszi õket Izraelhez.

Diplomáciai kapcsolataikat mégsem alakíthatják nyíltan. Ezt egyszer az izraeli-palesztin konfliktus sem teszi lehetõvé. A Perzsa-öböl menti emírségek urai, akiket megint más muszlim országok bizalmatlanul szemlélnek, nagyon is jól tudják, hogy egy hivatalos, netán jó viszony Izraellel az arab világ szemében

8 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/08

megkérdõjelezheti uralkodói legitimitásukat.

Izrael tehát megoszt bizonyos érdekeket az arab-muszlim térség egyes országaival, még ha kifelé hallgat is ezekrõl. Egy izraeli újságíró azonban felfedezett egy hivatalos dokumentumot, amelybõl kitûnik, hogy Izrael már másfél éve diplomáciai képviseleteket nyitott az Öböl-menti országok némelyikében. A dokumentum egyébként egy átfogó jelentésben található, amely a 2013 és 2014-es évek izraeli gazdaságpolitika elvi távlatairól szól, és amit az izraeli kormánynak a pénzügyminisztérium nyújtott be. Egyik toldalékában, ami a külügyminisztérium aktivitására vonatkozik, megemlíti, hogy 2010 és 2012 között Izrael Állam tizenegy új diplomáciai képviseletet nyitott meg. A listán pontosan a Perzsa-öböl államait is említik, még ha nem is rögzíti, melyek azok az emírségek, amelyekben Izraelnek diplomáciai képviseletei vannak.

Ez az információ feltûnést keltett mindenekelõtt az utóbbi években Izraellel láthatóan megromlott viszonyú Palesztin Autonómiahatóság köreiben. Izrael a múltban egyszer már fenntartott diplomáciai képviseletet a régióban, nevezetesen Maskatban, Omán szultanátusának fõvárosában, valamint Dohában, Katar emirátus fõvárosában. A maszkáti képviseletet 1996-ban

nyitották. Ez egy 15 éven keresztül tartó viszony kifejlete volt. A képviseletet 2000-ben bezárták, mégpedig a második intifáda kitörését követõen. A dohai izraeli képviselet is 1996-ban nyílt meg, de a 2009-ben indított «Öntött ólom» hadmûvelet okán bezárták.

Ezektõl eltekintve Izrael további kapcsolatokat ápolt és ápol ma is a régióban, többek között Szaúd-Arábiával. A 1990-es években egy utolsó diplomáciai posztot létesítettek, melynek nem volt állandó hivatali kirendeltsége, viszont a diplomata

mégis találkozhatott azon országok politikai döntéshozóival, amelyek rá voltak bízva. Errõl a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott dokumentumokból több is ismertté vált. Akkor értesült a világ az egyik izraeli diplomata kulcsmondatáról, amelyet 2009 elején egy amerikai diplomatához intézett: «A Perzsa-öböl országai hisznek Izrael szerepében, mert megértették az Izrael és az USA közti szoros kapcsolat jelentõségét, de azért is, mert tudják, hogy számíthatnak Izraelre, ha az Irán elleni fellépésrõl lenne szó.» ZL 

PolItIKA

Izrael jó viszonya a muszlim Szenegállal Nyugat-Afrika régiói már a középkor óta iszlamizáltnak számítanak. Ide tartozik Szenegál is, amely lakosságának több mint 90 százaléka szunnita muszlim. Az ország mégis jó viszonyt ápol Izraellel.

Dakar – Az elmúlt év októberében Izrael szenegáli nagykövete, Eli Ben Tura, többnyire nem tartózkodott a fõvárosban, Dakarban lévõ irodájában. Sokkal több idõt töltött juhnyájak között és fontos törzsi vezetõknél, akik egyben iszlám tekintélyeknek is számítanak.

Ezek a férfiak hajtották a nyájakat az iszlám áldozati ünnepre, melyen

a muszlimok Mohamed prófétáról emlékeznek meg és tesznek eleget a juhok leölése parancsolatának. Így járnak el az afrikai Szenegálban is, mely lakosságának több mint 90 százaléka muszlim.

Szenegál az az ország, amely szegénynek mondható. A szenegáli munkavállalók majd 90 százaléka a mezõgazdaságban dolgozik. Az

egy fõre jutó hazai össztermék még a 700 eurót sem éri el. Így tehát a támogatásoknak minden formáját szívesen veszik. Ahogyan az izraeli adományt is, amely juhok formájában érkezett a muszlim ünnep alkalmából. Annál is inkább szembetûnõ ez az adomány, amint azt a szenegáli sajtó kihangsúlyozta, mivel Izrael volt az egyetlen or-

9 szág, amely gondolt a szenegáliakra. Más szavakkal: A sokkal gazdagabb muszlim országokban élõ muszlim testvérek nem gondoltak szegényebb hittestvéreikre.

Izrael már 1994-ben diplomáciai kapcsolatra lépett ezzel az országgal. Azóta a szó szoros értelmében egyre jobban összetartanak. Izrael Szenegálban számos területen fejlesztési segítséget nyújt, amelyek az önsegélyezés elvén nyugszanak. Szenegál gazdáit megismertetik a modern segélyezési eszközökkel. Õket nemcsak saját hazájukban oktatják, hanem Izraelben is végeznek kurzusokat, melyek lehetõvé teszik, hogy ismereteiket otthon továbbadhassák.

Orvosokat és kórházi személyzetet is kiképeznek és tovább képeznek vagy helyben, vagy Izraelben. Eze-

ken felül Izrael anyagilag is hozzájárul a nyugat-afrikai ország fontos infrastruktúráinak kiépítéséhez.

Ellenszolgáltatásként a szenegáli kormány a két állam közti kereskedelmi volumen megnövelésére törekszik, ami valóban sikerült is.

Hogy a szenegáliak mennyire értékelik Izrael segítségnyújtását, az már 2011 végén kifejezésre jutott. Annakidején az akkori izraeli nagykövet, Gideon Behar, különleges megtiszteltetésben részesülhetett. Szenegál elnöke, Me Abdoulaye Wade, akinek nem sok volt már hátra hivatali idejébõl, nem akart anélkül távozni, hogy ne fejezze ki személyesen háláját Izraelnek. Õ adta át Behar nagykövetnek kiemelkedõ érdemeiért a «L’Ordre Nationale du Lion» kitüntetést. Külföldiek közül csak kevesen részesültek ebben a szenegáli kitüntetésben.

A szenegáli munkavállalók majd 90 százaléka a mezõgazdaságban dolgozik. .

Habár Szenegál földrajzilag nem áll Izraellel szomszédságban és meglehetõsen jelentéktelennek tûnik, az ország izraeli szemszögbõl saját régiójában mégis fontos szerepet játszik. Nemrég élt át a szomszédos Mali hatalom-megdöntési kísérletet. Radikális muszlim lázadók próbálták meg magukhoz ragadni a hatalmat. Még ha Szenegál, mint muszlim ország hivatalosan nem is viszonyul Izrael-barát módon az izraeli-palesztin konfliktushoz, általánosságban mégis egyre közelebb kerül Izraelhez. Politikai megfigyelõk és a régió ismerõi úgy hiszik, hogy ennek oka nemcsak az izraeli segítségnyújtáshoz fûzõdõ érdekekben keresendõ, hanem egy, a Maliban lejátszódott fejleményektõl való félelem is. Szenegál nyitott iszlamizmusával szeretne egy lehetõleg pluralista szemléletet megerõsíteni az országban, amiben éppen az Izraelhez fûzõdõ viszonya lehet segítségére. ZL 

Így tehát a támogatásoknak minden formáját szívesen veszik.

Ahogyan az izraeli adományt is, amely juhok formájában érkezett a muszlim ünnep alkalmából.

gazdaság

Izrael központi bankja elõször fektet be Európában Sok állam arra ügyel, hogy elég devizatartalékkal rendelkezzen, így Izrael is. Most fektet be Izrael elsõ alkalommal Európában.

Jeruzsálem – Izrael Állam külföldi valutában – többnyire dollárban – õrzött tartalékokkal rendelkezik.

Ez az izraeli devizatartalék 2013 januárjában összesen majd 80 milliárd dollárra rúgott; nemzetközi

összehasonlításban ez az összeg mérsékeltnek mondható. Az ilyen megtakarításokat a központi bank

10 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/08

Stanley Fischer

vásárolja fel és kezeli. Izraelben ezt Stanley Fischer, az Izrael Bank elnöke rendeli el, aki – mint arról már beszámoltunk – hivatali idejét saját kívánságára korábban fogja befejezni.

Stanley Fischer bankpolitikáját mindig dicsérik a nemzetközi szakmai körökben. Elõrelátása hozzájárult ahhoz, hogy Izrael a globális pénzügyi válságot meglehetõs megrázkódtatások nélkül vészelte át, mivel Fischer idõben hozott meg irányadó döntéseket. Hivatali idejére esett az a megújulás, ami az izraeli devizatartalékok befektetésének politikáját érintette.

Ez év elején változtatták meg a «Bank of Israel»-re vonatkozó 1954es törvényt. Ez a törvény szabályozta többek között az izraeli központi bank tárgyalási és cselekvési játékterét. Ebben határozták meg, hogy a Bank of Israel arany- és devizatartalékjait, továbbá külföldi állami biztosítékokat «felvásárolhat, letétként kezelhet és átruházhat». A törvén�nyel összhangban az izraeli központi bank külföldi devizatartalékait befektette ugyan, de amolyan konzervatív módon, ami azt jelenti, hogy takarékbetét vagy hasonlók formájában. Ennek a törvénynek a három évvel ezelõtti megváltoztatása aztán lehetõvé tette ezeknek a pénztartalékoknak a befektetését.

A törvénymódosítás egy meglehetõsen egyszerû tényállásra vezethetõ vissza, amivel manapság minden banki ügyfél szembesülhet: egy takarékbetét már alig hoz kamatot. Mivel az izraeli központi bank devizatartalékának esetében egy óriási összegrõl van szó, az elmaradó profit még magasabb. Így aztán törvényileg engedélyezték az izraeli devizatartalékok egy részének befektetését. Ez azt

jelenti, hogy részvényeket szerezhetnek meg, így a központi bank megpróbálhat e pénz elhelyezésével legalább valamit kigazdálkodni.

Ez egy forradalmi változás volt.

Ennek a politikának az elsõ stádiumában a Bank of Israel devizatartalékaink kereken két százalékát kizárólag az amerikai részvénypiacon fektette be. 2012 végén a kamat felemelkedett három százalékra. Egyben a százalékos arányt emelték, amivel a Bank of Israel külföldi állami biztosítékokba invesztált.

De ehhez, amint arról a Calcalist izraeli gazdasági magazin beszámolt, egy további újítás is jön.

A Bank of Israel Stanley Fischer vezetése alatt úgy döntött, hogy devizatartalékait az európai részvénypiacon is befekteti. Fischer hivatalából történõ távozása után is hátrahagy egy további alapvetõ újítást az izraeli központi bank politikájában, ami Izrael számára profitot hozhat. Az ebben rejlõ kockázat meglehetõsen csekély, mivel a devizatartalékoknak csupán kis százalékát fektetik be. AN

gazdaság

A multi-milliárdos Warren Buffet Izraelben fektet be Az Iscar izraeli cég hét évvel ezelõtti részbeni eladása szenzációt jelentett. Ez volt a legnagyobb üzleti tranzakció, amelyet eddig izraeli cég lebonyolított.

Warren Buffet

Tel Aviv – Az izraeli Iscar cég sok tekintetben valami különlegesnek számít Izrael Állam történetében, de a világgazdaságéban is.

Az izraeli gazdaság e hagyományokban gazdag konszernjével két kiemelkedõ személyiség áll összeköttetésben: Alapítója, a Németországból származó izraeli, Stef Wertheimer, és a világ negyedik leggazdagabb embere, az amerikai multi-milliárdos Warren Buffett.

Buffett volt az, aki 2006-ban a világhírû szerszámgyártó Iscar cég részvényeinek 80 százalékát felvásárolta. Ezért az 1952-ben, egy kis fából épült sufnigarázsban indult galileai cégért Buffett annakidején négymilliárdos rekordösszeget fizetett ki.

Ez év májusának elején Buffett a

Wertheimer fiúk egyikétõl, aki a maradék 20 százalék tulajdonosa volt, megszerezte annak részét valamivel több, mint kétmilliárd dollárért (1,854 milliárd euró).

Buffett a cég elsõ részének megvásárlása után meghagyta azt eredeti helyén. Zsidó emberként szoros kapcsolatot tartott fenn Izraellel, úgyhogy a céget az országban tartotta, miáltal az adóbevételt hoz Izrael Államnak. Egyben bizonyos volt, hogy a cég a továbbiakban is sikertörténetet ír. Ezt jól megérezte, mivel az Iscar a legnyereségesebb cégnek bizonyult a sok vállalata közül, melyeket Buffett a világon valaha is megvásárolt. Mivel a cég magánkézben van, nem állnak rendelkezésre hivatalos számadatok a forgalmat

11 és a profitot illetõen, de gazdasági szakértõk abból indulnak ki, hogy a cég már 2011-ben elérte és túl is szárnyalta eladásainak bevételeivel a hárommilliárdos «határt». Ha hinni lehet a becsléseknek, akkor 2011ben kétszer annyit adott el, mint 2005-ben, röviddel azelõtt, hogy Buffett az elsõ részvényeket megvásárolta.

A Wertheimer család ezzel izraeli történelmet írt. Stef Wertheimer 1926-ban a baden-württembergi Kippenheimban született, és 1937-

ben menekült Tel Avivba. Miután a második világháborúban a brit hadseregben, azt követõen az államalapítás elõtti izraeli Palmach elitegységnél szolgált, és részt vett az izraeli függetlenségi háború harcaiban, nehezen talált álláshelyet magának. A legnagyobb akadálynak az bizonyult, hogy nem tudott egy formális szakképzettséget felmutatni. Tudvalevõ, hogy a szükség találékonnyá tesz, úgyhogy Wertheimer egy garázsban kezdett el szerszámokat elõállítani. Végtére

is izraeli történelmet írt, ami nemcsak gazdaggá tette õt, hanem az ország egyik többszörösen kitüntetett vállalkozójává is. Ezenkívül nagyvonalú filantrópként (jótékonykodó emberbarát) is nevet szerzett magának. Az Iscar cég Wertheimers irányítása alatt tizenkét országra terjeszkedett.

Aki egyszer Izraelbe utazik, betérhet a szépen kialakított Tefen ipari parkba, ami Wertheimer kezdeményezését dicséri, és bemutat néhány sajátos múzeumot. ZL 

GAzDAsáG

Az IBM 40 éve kutat Izraelben Különbözõ világcégek alapoznak Izrael ötletkovácsaira, és rendezik be kutatói központjaikat az országban. Ennek egyik elõfutára az IBM. Haifa – Az International Business Machines Corporation, ismertebb, rövidített megjelölésével az IBM, ma egy világot átfogó vállalkozás a hard- és software-gyártás, valamint az IT-szolgáltatások területén. A vállalat története a 19. századig nyúlik vissza, melynek megalapítására a századforduló elõtt, az USAban került sor. Akkor még csupán egy lyukkártyák kiértékelésére specializálódott vállalkozás volt.

Magát az IBM-et 1911-ben hozták létre, mindenesetre a mai nevét már 1924 óta viseli. Az utóbbi négy évtizedben az izraeli újító kedvnek döntõ szerepe volt abban, hogy az IBM manapság világviszonylatban a világ legnagyobb software elõállítói közé tartozik.

Nemrég ünnepelte az IBM a Haifán 40 éve fennálló kutató és fejlesztõ központját, ahol ma 500 alkalmazott dolgozik, amihez további 500 jön még az ország más régióiban. Ha az ember meggondolja, hogy Izrael éppen betöltötte megalapításának 65. évfordulóját, az IBM jubileuma annál figyelemreméltóbb. Egy kutatóközpont létrehozása az 1970-es években rendkívül szokatlan volt.

A jubileum alkalmából az izraeli kutatóközpont jelenlegi igazgatója, Oded Cohn elárulja ezen ágazat idõ elõtti létrejöttének okát. Annak idején az izraeli Prof. Josef Raviv

az USA-ban lévõ konszernnél dolgozott. Õ számított az IBM egyik korai tudományos agytrösztjének.

Mindenesetre vissza akart költözni izraeli hazájába, amiért még arra is képes volt, hogy feladja nagy presztízsû pozícióját. Viszont az IBM nem akart beleegyezni, hogy a tudós elköltözzék. Azzal a megbízással engedték el Izraelbe, hogy továbbra is az IBM-nek dolgozzék, és «három vagy négy tudóst alkalmazzon ott

kinn a sivatagban», amint azt Cohn egy interjúban elõadta.

Egy beszámolóban, amit az izraeli tudományos internetportál, az Israel 21c a témával kapcsolatban nyilvánosságra hozott, ezek az elismerõ szavak olvashatóak: «Az IBM állomáshelye Izraelben mérföldkövet jelent az izraeli gazdaságban, és mindenekelõtt a számos technológiai áttörésével az IT minden területén:

12 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/08

Például az IBM Israel úttörõnek számít azoknak az ultrahangos mûszereknek kifejlesztésében, melyek a májrák korai felismerésében nélkülözhetetlenek, és nagymértékben hozzájárult az RS/6000 munkaállomások létrehozásához az 1990-es évek elején.» A cikk szerzõje a sors iróniájának vélte, hogy az IBM manapság valóban szó szerint a sivatagban kutat, hiszen egy ideje a cég az öntözõberendezések legmodernebb érzékelõjé-

nek fejlesztésével foglalkozik, amelyek mindenekelõtt száraz régiókban gondoskodnak a jobb termésátlagok mellett a takarékos vízfogyasztásról is.

A haifai kutatóközpontban ezen felül foglalkoznak még a személyesített mobil-alkalmazások fejlesztésével. Hogy megtarthassák a világpiacon meglévõ elõnyüket, az IBM az elmúlt évben már megszerezte az izraeli cégalapítási Worklight-ot, aminek beszerzéséért a konszern 60

millió dollárt fektetett be. A nagy hagyományokkal rendelkezõ IBM kutatóközpontnál ezen kívül azoknak a legmodernebb technológiai fejlesztéseknek is nagy figyelmet szentelnek, amelyekkel az orvosi kezeléseket feljavíthatják. Kétségtelen, hogy ennek a kutatóközpontnak jelentõs része van a nyereségben, amelyet a cég realizál. 2011-ben a forgalom 107 milliárd dollár volt, ami majd 16 milliárd dolláros profitot eredményezett. AN 

gazdaság

Izraeli fejlesztõk Németországban fektetnek be Annak ellenére, hogy továbbra is érezhetõek a pénzügyi válság hatásai és az azzal járó bizonytalanság az euró-övezetben, izraeli fejlesztõk mégis Németországban igyekeznek befektetéseket eszközölni.

Rishon Le-Zion – A Globes izraeli gazdasági magazin tanulmánya nemcsak Izraelben keltett feltûnést. Kutatásaik nevezetesen kimutatták, hogy izraeli fejlesztõk elõszeretettel és igen átfogó módon fektetnek be mindenekelõtt Németországban. Õk a német gazdaságot meglehetõsen stabilnak tartják, és az euró-zóna más gazdaságához képest eléggé ellenállónak ítélik a válsággal szemben. Így hát, írja a cikk, Németországban alig telik el hónap, hogy valamelyik izraeli cég ne kezdene bele egy-egy nagy beruházásba.

A Globes szerint az izraeli cégek a 2012-2013-as év átmeneti idõszakában három hónap alatt 554 millió eurót invesztáltak. A legnagyobb önálló tranzakciónak a német Holiday Inn szállodalánc 22 szállodájának, megvétele számít az izraeli Fattal szállodalánc által. A Fattal-management ezért 300 millió eurót számolt le az asztalra.

A Globes cikke továbbá megállapítja, hogy az izraeli cégek elõnyben részesítik az ingatlanpiaci befektetéseket, és mindenekelõtt Berlin, Frankfurt, Hamburg és München nagyvárosokban keresnek kifizetõdõ ob-

jektumokat. Ezt visszaigazolta egy interjúban az izraeli Summit ingatlanos cég vezetõje, aki már kilenc éve tevékenykedik Németországban, és vezetõ cégnek számít a német ingatlanpiacon (befektetései elérik a 830 millió eurót). «Németország sok befektetõnek biztos talajt jelent», mondta Zohar Levy. «A piac erõs és stabil, ezen kívül kellõképpen fizetõképes, sõt még ha a bankok összességében elõvigyázatosabbak is lettek – egyszerû egy befektetést hozzáférhetõvé tenni.»

Ezen felül azt is hangsúlyozta, hogy a német piac az izraeliek számára nagyon érdekes, mivel térben aránylag közel fekszik Izraelhez. Ez foglalkoztatta az izraeli Aspen Csoport vezetõjét is, amely cég már két éve jelen van Németország ingatlanpiacán.

Ilan Gifman üzletvezetõ a németországi ingatlanbefektetések vonzerejének egy további aspektusát is hozzáfûzte: az alacsony kamatjárulékot. Érdekesnek jellemezte az izraeli sajtó továbbá az Ashtom Properties üzletvezetõjének, Motti Selának szavait: «Mi egy olyan cég vagyunk, amit joggal szoktak konzervatívnak nevezni, amely súlyt helyez a stabilitásra.

Sokan látták éveken keresztül a német piacot negatívnak, és unalmasnak bélyegezték, úgyhogy inkább más piacokon fektettek be. Manapság a német stabilitás, ez az unalmas kép azonban pozitív tulajdonsággá vált, amit befektetõink értékelnek. A német piac nemcsak nagyon igényes, hanem rendkívül kulturált is, mivel világos szabályozása van, és a német fizetési morál kiemelkedõen jó. Mi nagyon szeretünk Németországban üzleteket kötni. Megszerzünk itt bérelhetõ objektumokat, így ezekkel igen kevés gondunk akadhat.» Megjegyzendõ az is, kik tartoznak az izraeli ingatlanbefektetõk jónevû bérlõi közé: a bajor környezeti és közegészségügyi minisztérium, egy elektromos konszern, a die Deutsche Telekom, stb.

A Globes cikkébõl kitûnik, hogy az izraeli befektetõk két súlypontra koncentrálnak a német ingatlanpiacon: egyrészt a kereskedelmi objektumokra, másfelõl a bérlakás projektre. Így az egyik cég, amely a leggazdagabb izraeli asszony, Shari Arison, konszernjének egyik leányvállalataként van bejegyezve, egyedül Berlinben kereken 4.000 bérlakást birtokol. AN 

13 gazdaság

Izrael drónjai Svájcban is vezetõek Izrael ismert az általa kifejlesztett és gyártott drónokról (pilótanélküli repülõgép). Sokaknak jut eszükbe itt vitatott katonai alkalmazásuk, elfelejtik viszont, hogy a drónok többnyire a felderítés céljait szolgálják – így Svájcban is.

Bern – A drónok pilóta nélküli repülõgépek, amelyek különbözõ nagyságúak lehetnek, és alkalmazásuknak megfelelõen különbözõképpen szerelik fel õket. A drónok vagy számítógépes programok által irányítva, önmûködõen repülnek, vagy a talajról irányítják õket rádió-, illetve mûholdjelekkel. Alkalmazásuk sokrétû. Katonai területen többek között a terroristák likvidálására vetik be õket. Éppen most lobbant fel újra az Egyesült Államokban e vitatott bevetéssel kapcsolatos vita. Azonban a drónokat sokkal gyakrabban vetik be felderítõ céllal, a titkosszolgálat, a rendõrség, a civil élet és a tudomány területén. Itt szó lehet a határok ellenõrzésérõl, az autópályák vagy nagy rendezvények, mint például egy futballmeccs védelmérõl.

Izrael az egyik legkiemelkedõbb fejlesztõje és az egyik legnagyobb exportálója ezeknek a drónoknak, melyek lehetnek mindössze néhány centiméteresek (mikrodrónok), de elérhetik a szabályszerû utasszállító repülõgépek nagyságát is. Az ország különbözõ hadiipari és biztonságtechnikai üzemeiben több mint egy tucat különbözõ dróntípust gyártanak. Az izraeli drónexport, amely esetében

A drónok pilóta nélküli repülõgépek, amelyek különbözõ nagyságúak lehetnek, és alkalmazásuknak megfelelõen különbözõképpen szerelik fel õket.

többnyire felderítõ gépekrõl van szó, 2005 és 2012 között 4,61 milliárd dollár összértéket képviselt, és Izrael hadianyag exportjának kétharmadát teszi ki.

Azon országok között, amelyek izraeli drónokat akarnak beszerezni légi felderítés céljából, ott találjuk Svájcot is. 2011 közepén az Armasuisse egy pályázatot írt ki drónokra az alpesi ország hadserege részére. Kilenc cég jelentkezett Angliából, Franciaországból, Izraelbõl, Olaszországból, Dél-Afrikából és az Egyesült Államokból.

Amint arról a Tagesanzeiger beszámolt, a kiválasztásnál mindenekelõtt a repülési teljesítményt, a kiépítettségi potenciált és az adott repülõszerkezet

fejlettségi szintjét vették figyelembe.

2012. március vége óta már csak két pályázó van versenyben. Mindkét cég esetében izraeliekrõl beszélhetünk!

Ezzel a Svájcban végrehajtandó tesztrepülések során izraeli cégek állnak szemben egymással: Egyik Izrael Állam legnagyobb gyára, nevezetesen az Israel Aerospace Industries (IAI), valamint a szintén jónevû, haifai telephelyû Elbit Systems cég. 2014 második felében el kell dõlnie, hogy melyik kaphatja meg a kereken 300 - 400 millió svájci frankos szerzõdést. AN 

társadalom

Volt olasz parlamenti képviselõnõ kivándorol Izraelbe Fiamma Nirenstein egykori olasz parlamenti képviselõnõ úgy döntött, hogy változtat életén, és kivándorol Izraelbe.

Jeruzsálem – Fiamma Nirenstein 1945 decemberében látta meg a napvilágot Firenzében. Modern történelmet tanult a firenzei egyetemen és 1977-tõl az újságírói pályának szentelte életét. Ezenkívül 12 könyv szerzõje is. Mindig szoros kapcsolatokat ápolt Izraellel, idõközben gyakran élt az országban, és könyveiben a közel-keleti konfliktussal is

foglalkozott. Négyéves hivatali ideje alatt, amit az olasz parlament képviselõjeként töltött (Silvio Berlusconi volt miniszterelnök konzervatív pártjának tagjaként) a zsidó nép és Izrael Állam iránti rokonszenvét úgy fejezte ki, hogy alapított egy bizottságot az antiszemitizmus leküzdésére és egy szervezetet Izrael-barát demonstrációk szervezésére.

Nos, ez a zsidó hölgy a zsidó állam iránti rokonszenvét most magasabb szintre emelte, mivel hátat fordított hazájának, Olaszországnak, hogy kivándoroljon Izraelbe. A volt olasz parlamenti képviselõnõ Jeruzsálemben telepedett le. A Yediot Acharonot napilapnak adott egyik interjújában hangsúlyozta, milyen fontos volt számára az, hogy politikai karrierje

14 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/08

során kiállhatott Izrael mellett.

«Politikai tevékenységem jelentõs részét Izraelnek szenteltem. Felemeltem szavam a Gáza-flottilla esete idején, hogy a nyilvánosságot tájékoztassam a tényekrõl. Törvényjavaslatot nyújtottam be, amelyben kértem, hogy a Hamaszt nyilvánítsák terrorszervezetté. Idõközben szüntelenül rámutattam Irán terrorista tevékenységeire. Továbbá Líbiából érkezõ zsidó menekülteket hoztam az olasz parlamentbe, hogy elmondhassák, miként kellett egy szál ruhában Olaszországba menekülniük. Ezzel arra akartam felhívni a figyelmet, hogy nem a palesztinok az egyedüliek, akiknek menekültjeik vannak.» Majd így fogalmazott: «Sok olyan dolog van, amit egy zsidó nõ megmozgathat az olasz parlamentben.»

Azzal a döntéssel kapcsolatban, hogy Izraelt teszi élete központjává, az interjúban így nyilatkozott: «Sok barátom és ismerõsöm van,

akik sajnálják az Alijah melletti döntésemet. Aggódnak, hogyan fogom majd eddigi munkámat folytatni.

Azonban mindenkit megnyugtathatok, hogy továbbra is írni és publikálni fogok, Olaszországban is. Hiányolni fogom barátaimat, azonban én Izraelhez tartozom.» Azt is elmondta, hogy ez nem könnyû lépés, de azt is közölte, hogy a nõvére a gyerekeivel Izraelben él. «Ez megkönnyíti a helyzetem, azonban be kell ismernem, hogy kétségek kínoznak, mert végül is fogalmam sincs, hogyan alakulnak majd a dolgok. Ennek ellenére izgalmas lépés. Már alig tudom kivárni, hogy végre Izrael Állam polgáraként Jeruzsálemben éljek.»

Mindehhez megjegyezhetjük, hogy a család Izrael iránti elkötelezettsége jóval messzebbre nyúlik; a képviselõnõ apja ugyanis, aki lengyel származású, az egykori brit mandátum területén még idõben menedékre talált. A zsidó brigádok katonájaként, melyeket a britek alapí-

tottak a második világháború idején, Olaszországba jött, ahol Firenzében beleszeretett egy zsidó partizánnõbe. Nirenstein olyan családi körben nõtt fel, ahol a cionizmus fontos szerepet játszott.

Legalább elsõ feladatai Izraelben már világosak. Az otthon és a baráti kör kialakítása mellett egy fontos közfeladatnak is eleget akar tenni.

Meghívták egy bizottság zsûrijébe, amely az ún. Genesis-díjat ítéli oda.

Ez az egy évvel ezelõtt Benjamin Netanjahu miniszterelnök, egy zsidó emberbarát szervezet és a Jewish Agency for Israel által létrehozott bizottság annak a feladatnak szenteli idejét, hogy támogassa a diaszpórában élõ fiatal zsidó generáció elkötelezettségét Izrael iránt. Nirenstein az interjúban más lehetséges tevékenységekre is rámutatott: «Az élet sok meglepetést tartogat, és ki tudja, az is lehet, hogy az egykori olasz parlamenti képviselõ egy napon a Knesszet tagja lesz.» AN 

társadalom

A Technion a világ vezetõ fõiskolái között A haifai Technion egy iránymutató területen meghirdetett nemzetközi tanulmány besorolásában kiemelkedõ eredményt ért el.

Haifa – A Technion, amelynek székhelye az izraeli kikötõváros, Haifa, ebben az évben ünnepelte alapkõletételének 100. évfordulóját. Arról a befolyásról, amelyet ez a technikai fõiskola Izraelben és a nemzetközi színtéren gyakorol, nem olyan rég már beszámoltunk egyik háttérjelentésünkben (2012. október).

Ezentúl a Technion egy újabb vívmányára lehet büszke. Egy ös�szehasonlító tanulmányban, amelyet a Massachusetts Institute of Technologie (MIT) végzett, az izraeli képzési intézmény az innovációs készség és a vállalkozó szellem tekintetében a 6. helyre került. A tíz legjobb egyetem között csupán kettõ van, amelyek nem az USA-ban vagy Európában találhatóak. A Technion elé a MIT a Stanford Egyetemet, a Cambridge Egyetemet, az Imperial College-t Londonban és az Oxford

Technion, Haifa

A Technion elé a MIT a Stanford Egyetemet, a Cambridge Egyetemet, az Imperial College-t Londonban és az Oxford Egyetemet helyezte.

Egyetemet helyezte. A Technion és a szingapúri Nemzeti Egyetem közé, amely a 10. helyen áll, a San Diego Egyetemet, a Berkeley Egyetemet és az ETH-t rangsorolták Zürichbõl.

A tanulmány elkészítésében 61 szakértõ és 20 ország mûködött közre. A tekintélyes MIT a tanulmányt az orosz Skolkovo Alapítvánnyal együttmûködve végezte. A szakkörök nagyra értékelik a tanulmányt, amely egyedülálló ezen a téren. Érdekes, hogy a Technion e tanulmány keretében egy másik területen az elsõ helyre került. A szakma világa mégis sokkal többre becsülte a 6. helyet az «innovációs készség és vállalkozó szellem» területén. Ebben az összefüggésben a Techniont «feltörekvõ óriásnak» nevezték, «amely az elmúlt években hírnevét óriási mértékben meg tudta növelni». Az 1. helyet egy olyan kategóriában kapta a Technion, amelyben többek között

15 a következõ kérdést is megvitatták: «Az Ön véleménye szerint melyik volt az az egyetem, amely a leghatékonyabb ökorendszeri-újításokat hozta létre, vagy nagymértékben támogatta azokat?» A szakértõk válasza egyöntetû volt. A Technion kapta az elsõ helyet Franciaország, Új-Zéland, Finnország, Nagy Britannia, Korea, Kína, Oroszország és az Egyesült Államok neves egyetemei elõtt.

A Technion elnöke, Prof. Peretz Lavie, nagy örömmel nyilatkozott a sajtónak fõiskolája szenzációs eredményérõl: «Hogy a Techniont a világ vezetõ akadémiai létesítményei közé sorolták az innovációs készség és a vállalkozói szellem tekintetében, azt mutatja, hogy már meglehetõsen közel járunk kitûzött célunkhoz. A közeljövõben a világ tíz legjobb fõiskolája közé szeretnénk tartozni. A

világ egyre jobban elismeri, hogy a Technion nemcsak Izrael technológiai iparának elõmeneteléhez járul hozzá. Ezzel a háttérben szeretnék arra emlékeztetni, miszerint nem véletlen az, hogy a Technion megnyert egy kiírást egy egyetemi campus megépítésére, amelyet együtt üzemelteti majd a Cornell Egyetemmel New Yorkban. A projekt jelenleg a tervezés szakaszában van.» AN 

Társadalom

Izrael az emberiség javára munkálkodik, 2. rész Izrael Állam 65. születésnapja alkalmából a tudományos internetportál, az Israel 21c egy listát állított össze röviden összefoglalva 65 izraeli újítást és fejlesztést, amelyekkel a zsidó állam az emberiség javát szolgálja az egész világon.

Izraelt szívesen nevezik «Start-Up-nem-

zetnek». Német nyelvterületen ezzel kapcsolatban olyan kifejezéseket használnak, mint «ötletkovács» és «innováció- barát». Két részben szeretnénk Olvasóinknak a legfontosabb projekteket bemutatni, amelyekkel Izrael 65. születésnapján rászolgált a világ tiszteletére.

•

•

•

•

A Kenyai Egészségügyi Minisztérium átvette a Terem modellt, és jelenleg egy 50 egészségügyi sürgõsségi központból álló láncot épít ki, amely 35 millió kenyai számára forradalmasítja az egészségügyi ellátást.

Egy Haitiból származó hívatásos táncos, aki a 2010-es földrengésben elveszítette egyik lábát, két izraeli kezdeményezésének köszönhetõen – Yehuda Pilosofnak és fiának – újra táncolhat. Yehuda Pilosof Haitin más emberek számára is készít protéziseket, és humanitárius tevékenységét más országokban is folytatja.

Mindenekelõtt amerikai veteránok, akik posttraumatikus stressz-szindrómában szenvednek, részesülhetnek Edna Foa izraeli pszichológusnõ új kezelési eljárásában, akit ezért a Time Magazin 2010-ben a 100 legbefolyásosabb ember közé sorolt.

Mashav, az izraeli külügyminisztérium nemzetközi együtt-

•

•

•

•

•

mûködésért felelõs központja 140 országnak nyújtott fejlesztési segítséget, amelyet a «segítség az önsegélyezéshez» elvre épített. Eddig már 200.000 személy képzéséhez járult hozzá – a mezõgazdaságtól egészen a gyógyászatig.

A pusztító földrengés után Japánban Izrael nem csupán az elsõ segítséget nyújtó országok között volt, hanem a legsúlyosabban érintett krízisterületen felállította az egyik legnagyobb és legmodernebb tábori kórházat. Továbbá a trauma leküzdésében is fontos szerepet játszott, mindenekelõtt a japán gyerekek körében.

A Save a Child’s Heart 1.500 gyereket hozott Ciszjordániából és a Gázai-övezetbõl életmentõ szívmûtétre Izraelbe. A 80 önkéntesen mûködõ orvos és ápolónõ a világ más tájairól további 1.500 gyermeket mentett meg.

Zaka, egy ultra-ortodox szervezet, amely az áldozatok felismerésére specializálódott, a Távol-Kelet-Ázsiát sújtó természeti katasztrófa után rendelkezésre bocsátotta tudását.

Az izraeli professzornõ, Michal Yerushalmi által kifejlesztett «VisualMath and Math4Mobile» módszer a különbözõ országok tanulóit segíti, hogy jobbak legyenek matematikából.

A Bibliai Állatkert állatorvosai

•

•

•

•

•

•

Jeruzsálemben egy szájbetegség leküzdésének világszerte elismert specialistái. Ez a betegség a fogságban lévõ kenguruknál lép fel, és lefolyása végzetes lehet.

A 27 éve alapított JAIP szervezet kb. 30 országban segít az AIDS megelõzésében és a felvilágosításban, odaadó tevékenységéért az ENSZ is megdicsérte.

Az Abraham mûvelet során izraeli orvosok abban segítettek, hogy bevezessék az afrikai orvosokat a körülmetélés technikájába, mivel ez nagymértékben csökkenti a fertõzés veszélyét.

Egy díjazott, a mobiltelefonok számára kifejlesztett képmegjelenítõ rendszer lehetõvé teszi egy maláriabetegség korai felismerését, úgyhogy idõben be lehet adni az életmentõ gyógyszert.

Izrael hívatásos kórházi bohócokat képez. Ezzel a sokak által megmosolygott gyógyítási segédlet egy teljesen új színvonalra emelkedett. Ugyanakkor Izrael fontos kutatási erõnek számít ezen a területen.

Izrael egészen a közelben is segít, ugyanis nemrég létesített egy tábori kórházat az izraeli-szír határon, ahol többek között sebesült szíreket is ápolnak.

A Hadassah gyógyászati szer-

16 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/08

•

vezet fennállásának 100. évfordulóját ünnepelte. 1960 óta orvosi személyzete rendszeresen részt vesz külföldi segélyakciókban, többek között Örményországban, Törökországban, Görögországban, Haitin, Sri Lankán, Nairobiban és Tanzániában.

A Yad Sarah közhasznú szervezet, amely csekély díj ellenében orvosi segédeszközöket kölcsönöz, példát mutat hasonló szervezeteknek Törökországban, Jordániában, palesztin területeken, Angolában, Kamerunban, Kínában, El Salvadorban és Magyarországon.

•

•

Prof. David Levy a jeruzsálemi Héber Egyetemrõl kifejlesztett egy krumplifajtát, amely a forró és száraz éghajlaton is fejlõdik, és sósvízzel is beéri. Ezáltal a sivatagos területek földmûvelõi számára új lehetõségek nyíltak, és jobban biztosított a táplálékkal való ellátás is.

Az ún. Gáza-flottilla ügy kapcsán kialakult diplomáciai válság ellenére Izrael 2011 októberében segélyszállítmányt küldött Törökország földrengés sújtotta régióiba. 1999-ben izraeli segélycsapatok voltak azok, amelyek Törökországban 12 embert mentettek ki a romok

•

•

•

•

•

alól egy földrengést követõen, és 1.000 áldozatot részesítettek orvosi ellátásban.

A Beit Issie Shapiro izraeli közhasznú szervezet 2012-ben az ENSZ-tõl tanácsadói státuszt kapott, hogy a tagállamokban a fogyatékkal élõ emberek életkörülményeit jelentõs mértékben megjavítsák; ezt többek között segédeszközökkel, terápiákkal és különleges építészeti megoldásokkal érték el.

Az ázsiai országok egyre jobban érdeklõdnek a modern izraeli tejelõ szarvasmarha tartása iránt, és izraeli szakértõket hívnak meg nagyüzemek felépítésére.

A világ sok repülõtere és számtalan utasa profitál az Izraelben kifejlesztett biztonsági rendszerekbõl, amelyek megakadályozzák a madarakkal való ütközést.

Izrael a világ élvonalában áll, ha a kártevõk biológiai irtásáról van szó, ezáltal ugyanis a fontos gyümölcs- és zöldségfélék jóval kevesebb káros anyaggal kerülnek kapcsolatba, és így a gazdáknak is több profitot hoznak.

Izrael tudósai elsõkként a világon olyan oltóanyagot fejlesztettek ki a kutyák számára, amely egy fatális kimenetelû, kullancsok által terjesztett betegséget akadályoz meg. AN 

Technológia

Top-videós felügyelet Izraelbõl A bostoni merénylõk azonosítását a kamerafelvételek tették lehetõvé. Azonban egy izraeli elemzõ program segítsége nélkül azt a sok anyagot nem tudták volna olyan gyorsan átrostálni.

A két merénylõ azonosításánál, akik a bostoni Marathon célvonala elleni merénylet felelõsei voltak, a videó-felvételek fontos szerepet játszottak. Éppen úgy, mint az oslói kormányépület elleni bombatámadásnál 2011 júliusában. A képanyag kiértékelésében kétségtelenül még valaminek fontos szerepe van: az elemzõ programnak. Ha maguknak a biztonsági alkalmazottaknak kellene az anyagot átnézniük, az nemcsak

sokkal több drága idõt venne igénybe, hanem több mint valószínû, hogy valami fontos fölött átsiklanának. Éppen ezen a területen jutnak döntõ szerephez az izraeli hard- és software-fejlesztések.

Az Izraelben kifejlesztett BriefCam rendszer egyetlen kattintással lehetõvé teszi az egyórás videó-felvétel egyperces indexben való ös�szefoglalását. Ilyen módon a gyanús személyeket vagy tisztázatlan hely-

zeteket hamar észre lehet venni. A céget elõször 2010-ben tüntették ki nemzetközi díjjal. Azóta amellett, hogy további kitüntetéseket kapott, már alkalmazzák többek között az amerikai, francia és taiwani hatóságok is, hogy a közterületek biztonságát megerõsítsék.

Az intelligens videóanyag-management egy hasonló rendszerét az 1999-ben alapított Vigilant Technology izraeli cég fejlesztette ki.

17 A rendszert, amely kamerák ezreit tudja kezelni, különösen Amerikában és Nagy Britanniában alkalmazzák, hogy bevásárlóközpontokat, nyilvános tereket és létesítményeket, mint például a kaszinókat, felügyelje.

Az Izraelben kifejlesztett NICE Systems arra specializálódott, hogy az interakciókat és tranzakciókat azonnal érzékelje, elemezze, és figyelmeztetõ jeleket adjon le. Ezt a rendszert már 150 országban ös�szesen 25.000 helyszínen – közöttük repülõtereken, autópályákon, állomásokon, iskolákban és ipari létesítményekben – használják, és nagy hatékonyságot mutat, amikor a bûntények megakadályozásáról vagy felfedésérõl van szó.

Az AgentVI lehetõvé teszi a videó-felvételek összehasonlítását és elemzését tekintettel a megfigyelt személy magatartási mintájára. Ha észreveszi, hogy valaki egy táskát egyszerûen el akar lopni, vagy egy üzletben valamit egy felügyelet nélküli pultról el akar emelni, automatikus figyelmeztetõ jelzést ad le. Ez

Ezt a rendszert már 150 országban összesen 25.000 helyszínen – közöttük repülõtereken, autópályákon, állomásokon, iskolákban és ipari létesítményekben – használják

az izraeli cég már egy évtizede van jelen a világpiacon ezzel a folyamatosan tökéletesített termékével.

A Verint Technologies 15 éve fennálló izraeli céget, amelynek több mit 10.000 ügyfele van világszerte, a biztonsági ipar nemrég tüntette ki egy nagy tekintélyû díjjal. E cég által kifejlesztett rendszer különbözõ információforrásokat regisztrál – legyenek azok audio- vagy videófelvételek, esetleg rendszertelen szövegek rögzítése – és ezt az óriási adatmennyiséget hatékonyan elemzi.

Kevésbé ismert, de mégis piacvezetõ az izraeli Sea-Eye Underwater Technology cég víz alatti megfigyelõ rendszere, amely csúcstechnológiát alkalmaz, hogy gázvezetékeket, kikötõket és ipari létesítményeket védjen. Ez a rendszer természetesen kiemelkedõ szerepet

kap a katonai létesítmények védelmében is.

Ugyanakkor nem hiányozhat errõl a listáról a legkülönlegesebb izraeli cégek egyike, még ha az általa kiagyalt rendszereket nem is mindenki tudja felsorolni: az Elbit Systems meglepõ termékpalettát mutat fel, amely földi, légi és vízi megfigyelõrendszereket foglal magába. AN 

Technológia/gyógyászat

Életmentõ, csúcstechnológiájú karóra Egy újfajta készülék önmagáért beszél: úgy néz ki, mint egy karóra, azonban a múló idõ jelzésénél sokkal többet tud.

Ashkelon – Az Oxitone Medical izraeli cég egy rendkívüli készülék kifejlesztésének szentelte kutatásait.

Egy, a csuklón hordott készülékrõl van szó, amelyet óraként terveztek, noha nem az idõt mutatja, hanem fi-

gyelmeztetést ad le, ha a biofizikai adatok egy bekövetkezõ szívinfarktusra utalnak.

A szívinfarktus következtében beállt halálesetek nagy része megakadályozható lett volna, ha a pácienst idõben kezelésben részesítik. Eddig a segítség gyakran késõn érkezett.

Ezen az állapoton akart az Oxitone Medical cég alapítója, Dr. Leon Eisen feltétlenül változtatni. Az általa létrehozott tudományos teammel egyfajta karórát fejlesztett ki, amely Egy, a csuklón hordott készülékrõl van szó, amelyet óraként terveztek, noha nem az idõt mutatja, hanem figyelmeztetést ad le, ha a biofizikai adatok egy bekövetkezõ szívinfarktusra utalnak

két optikai szenzorral és mindenféle csúcstechnológiával van felszerelve, és méri viselõje vérnyomását. Továbbá megállapítja a vér oxigénellátását is. Ha a szívverés üteme megváltozik, és csökken a vér oxigénszintje, a készülék figyelmeztetõ jelzést ad

18 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/08

le. Ez nemcsak az érintettet figyelmezteti, hanem más személyeket is, akik segíteni tudnak. Ezért elõzõleg meg kell állapítani, kiket vesznek fel a figyelmeztetendõk listájára, például a családtagokat és a háziorvost. Ily módon egy fenyegetõ szívinfarktust meg lehet elõzni, és van rá esély, hogy a segítség idejében érkezzék, és életet tudnak menteni.

Ez a különleges készülék azt a nevet viseli, mint a cég: Oxitone. Úgy hordják, mint egy karórát, és úgy is néz ki. Ellentétben az idõmérõkkel, melyeket napjainkban használunk,

az Oxitone automatikusan és rendszeresen méri az értékeket. Viselõjének egyáltalán semmivel sem kell törõdnie, mivel az adatokat folyamatosan rögzíti, és így egy sokkal tökéletesebb kép alakul ki, mint a hagyományos vérnyomásmérésnél.

Ezenkívül a készüléket egy modern okostelefonnal is össze lehet kötni. Így az adatokat tárolni és továbbküldeni lehet, hogy azokat például a kezelõ orvos ellenõrizni tudja.

Az Oxitone kifejlesztése már nagyon elõrehaladott stádiumban van, azonban a termék még nem kapható

a piacon. Az egészségügyi hatóságok engedélyezése elõtt még részletes klinikai tesztsorozatokat kell végezni, amelyek sikeres eredményeket kell mutassanak. Ahhoz, hogy ezt a klinikai tesztelést bevezethessék, Dr. Eisen jelenleg befektetõket keres. A 46 éves izraeli, aki cégét még csak három éve alapította, nagyon bizakodik, hogy a szükséges 2,3 millió eurós összeget össze tudja szedni. Biztos abban, hogy a terméke a jövõben a piac slágere lesz, még akkor is, ha elõreláthatóan 150 eurós áron kapható majd. ZL 

gyógyászat

Izraeli tudósok a szkizofrénia jelei után kutatnak Noha jelentõs mértékben javultak a szkizofrénia diagnosztizálásának eljárásai, ezek mégis leginkább szubjektív megítélésen alapulnak. Egy izraeli felfedezés segítséget helyez kilátásba.

Tel Aviv/Baltimore – A nyugati országok adatai szerint a felnõtt lakosság egy százaléka betegszik meg szkizofréniában. A diagnózist az idõközben nemzetközileg megállapított kritériumok alapján állítják fel, amely a beteg és környezete kikérdezését, valamint megfigyeléseket foglal magába. Izraeli tudósok nemrég arról számoltak

Izraelben kifejlesztett diagnosztizáló eljárás az orr idegsejtjeinek vizsgálata által biztosabban megállapítja, hogy a páciens valóban szkizofréniában szenved-e.

be, hogy egy újfajta eljárással tudnak a hagyományos és elég nagy hibaszázalékkal dolgozó diagnosztizáláshoz hozzájárulni. A szubjektív felismeréseket «kemény tényekkel» kell alátámasztani. Az izraeli tudósok egy biológiai eljárást fejlesztettek ki, amely közlésük szerint megbízhatóbb diagnózist helyez kilátásba. Hogy ez a vizsgá-

lat a jövõben egy korai diagnózist is lehetõvé tesz-e, még nem tisztázott. Az új módszer javíthatja a diagnosztizálást, és csökkentheti a betegség kitörése és felismerése közti idõszakot, ami gyakran nagyon hosszadalmas, és úgy a betegnek, mint környezetének sok szenvedést okoz.

Noha a modern gyógyászat e mindmáig társadalmilag megbélyegzett betegség okainak, tüneteinek és kezelési módszereinek kutatásában nagy elõrehaladást ért el, a pszichiátriai diagnózist (ami többnyire egy kizáró diagnózis sokrétû kritériumok alapján) azonban még mindeddig nem sikerült fizikai leletekkel igazolni. Az Izraelben kifejlesztett diagnosztizáló eljárás az orr idegsejtjeinek vizsgálata által biztosabban megállapítja, hogy a páciens valóban szkizofréniában szenved-e.

«Azok az idegsejtek, amelyek az orrban találhatóak, az egyedüli idegsejtek, amelyeket a betegtõl mintaként venni lehet anélkül, hogy megölnénk õt», magyarázta Dr. Noam Shomron a Haaretz izraeli napilapnak. «Tanulmányunk alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy ezek az idegsejtek egy ablakhoz hasonlítanak, ame-

19 lyen át az emberi agy idegsejtjeibe tekinthetünk be.»

A tanulmányban 50 tesztszemély vett részt, akik közül 25 személy már állandó kórházi kezelésre szorult diagnosztizált szkizofréniájuk miatt, és 25 személy képezte az egészséges összehasonlítási csoportot. A tesztsorozatot az amerikai John Hopkins Egyetemen végezték Baltimore-ban a Tel Aviv Egyetem tudósainak vezetése alatt. A tesztszemélyek orrából helyi érzéstelenítéssel idegsejteket vettek. A tudósok megvizsgálták a próbákban található ún. MikroRNS-eket. Ezek fontos szerepet játszanak a génszabályozás komplex

hálózatában. A szkizofrén betegeknél a tudósok három specifikus, hibásan mûködõ MikroRNS-t tudtak azonosítani. Ezek közül kettõ a géneket aktiválja ahelyett, hogy békén hagyná õket, míg a harmadiknál éppen ellenkezõ a helyzet: egy gént, amely feltétlenül aktív állapotban kellene legyen, nyugalmi állapotba helyez. A tudósok éppen ezt a «MikroRNS 382» gént tudták már elõzõleg a szkizofréniával kapcsolatba hozni.

Dr. Shomron arra a meggyõzõdésre jutott, hogy ez a három MikroRNS «a szkizofrénia genetikai pecsétje».

Továbbá elmondta, melyek azok a kérdések, amelyek érdeklõdésre

és figyelemre tarthatnak számot: «A következõkben feltétlenül meg kell tudnunk, hogy a MikroRNS génben megállapított változások már a szkizofrénia tüneteinek fellépte elõtt jelen voltak-e, vagy csak azután alakultak ki, miután a betegség kitört. Ha kiderülne, hogy ezek a változások megjelennek, mielõtt a betegség tünetei nyilvánvalókká válnak, abban a helyzetben lennénk, hogy egy korai diagnózist tudnánk felállítani. Így idõben alkalmazhatnánk a megfelelõ terápiákat, és úgy a beteget, mint környezetét sok szenvedéstõl kímélhetnénk meg.» ZL 

rÉGÉszEt

2000 éves lakáskulcsot találtak A régészek gyakran fedeznek fel történelmi személyiségekre utaló leleteket, és néha az ókor egészen hétköznapi tárgyai is elõkerülnek.

Jeruzsálem – Az ókori Jeruzsálem nem hasonlított kora egyetlen sûrûn lakott központjához sem, mint amilyen Athén, Róma vagy Konstantinápoly volt. Ezért bukkannak ott a régészek a mindennapi élet több bizonyítékára. Így Jeruzsálemben néha olyan leletek kerülnek elõ, melyek egyszerû lakóházak részei vagy a mindenna-

pi élet tárgyai. A régészeti felfedezések többségét azonban fõúri villák vagy rituális tárgyak teszik ki. Ugyanakkor Jeruzsálemben nemcsak uralkodók, fõpapok és a felsõ tízezerhez tartozók éltek, hanem egyszerû polgárok is. Erre emlékeztet egy nemrég felfedezett lelet is, amelynek figyelemreméltó története van. Az említett lelet

2000 ...amit aztán mások találtak meg – legalább 2000 éves késéssel!

egy kulcs, amelyet a tulajdonosa vélhetõen elveszített. Egyeseknek még vigaszul is szolgálhat, hogy 2000 évvel ezelõtt is voltak emberek, akik a bezárt ajtó elõtt álltak, mert elveszítették lakáskulcsukat.

A Jeruzsálemben talált kulcsot egy ókori kõbányában fedezték fel, amelyet a második Templom idején (Kr. e. 515-tõl Kr. u. 70ig) használtak. Ókori forrásokból tudtak errõl a kõbányáról, de csak akkor figyeltek fel a területre, amikor Jeruzsálem északi részén új út építésébe kezdtek. A kulcs mellett különbözõ szerszámokat is találtak.

Az elrozsdásodott kulcsnak érdekes, sõt különlegesen megcsavart formája van, de éppen úgy, mint a mi modern kulcsaink, ez is kulcstollal rendelkezik. Mivel ez egy egyszerûen megalkotott, nem nemes fémbõl készült kulcs, Irene Zilberbod ásatásvezetõ biztos abban, hogy a város egyszerû polgáráé lehetett. Feltételezhetõ, hogy a tulajdonosa a kõbánya egyik munkása volt. Megérkezve háza ajtajához biztosan észrevette, hogy nincs meg a kulcsa, amit aztán mások találtak meg – legalább 2000 éves késéssel! ZL 

20 BIBLIA ÉS IZRAEL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/08

Isten

választott népe – 2. rész

Dave Hunt (1926-2013)

A keresztyének körében is egyre mélyül a vélemények közötti szakadék, ha arról a kérdésrõl van szó, hogy Izrael betölti-e még egyáltalán az Isten tervében neki szánt különleges szerepet. Ezt a vitát annak a bibliai tanításnak egyre erõsödõ elutasítása kíséri, amely szerint Izrael földje a zsidóké. Egyes keresztyének azt a nézetet vallják, hogy Izrael kiválasztása jogtalan elõnyhöz juttatás Isten részérõl, hiszen a Bibliában az áll, hogy Isten nem személyválogató (vö. ApCsel 10,34). Istennek ez a pártatlan szeretete Péter számára is nehezen volt érthetõ, mivel a zsidók szerint (és az elsõ keresztyének zsidók voltak) minden pogány, ill. nem zsidó a mózesi Törvény értelmében remény nélküli volt. Csak egy csoda gyõzte meg Pétert arról, hogy az evangélium nemcsak a zsidóknak, hanem a nem zsidóknak is adatott.

Sõt a mai keresztyénség széles köreiben is nehezen hiszik el, hogy Isten minden embert egyformán szeret, és azt akarja, hogy mindenki üdvözüljön, még akkor is, ha a Biblia ezt a tanítást világosan és egyértelmûen hirdeti: «Mert úgy szerette Isten a világot… aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére… az Atya elküldte a Fiát a világ üdvözítõjéül» (Jn 3,16; 1.Tim 2,4; 1.Jn 4,14).

Hogyan egyeztethetõ össze Istennek ez a pártatlan szeretete egy kiválasztott nép gondolatával? Isten többször is tudomásunkra hoz-

ta, hogy nem azért választotta ki Izráelt, mert «a személyt tekintette». Izráel kiválasztása megtörtént, noha ez a nép nem volt rá méltó, és jobb sem volt, mint más népek.

Ellenkezõleg, lázadó magatartásával Izráel népe Isten ítéletét vonta magára. Ez által az érdemtelen nép által akarta Isten az Õ szeretetét, kegyelmét és irgalmát a világnak bebizonyítani.

Isten prófétái által a következõket adta tudtára Izráelnek: «Nem azért szeretett meg, és nem azért választott ki benneteket az ÚR, mintha valamennyi nép közt a legnagyobbak volnátok, hiszen a legkisebbek vagytok valamennyi nép közt, hanem azért, mert szeret benneteket az ÚR, és megtartja azt az esküt, amelyet atyáitoknak tett. Ezért hozott ki benneteket az ÚR erõs kézzel, és ezért váltott ki a szolgaság házából, Egyiptom királyának, a fáraónak kezébõl» (5.Móz 7,7-8). «Bizony engedetlen nép ez, hazug fiak, fiak, de nem akarnak hallgatni az ÚR tanítására. Azt mondják a látóknak: Ne lássatok! a látnokoknak pedig: Ne a valóságot lássátok! Mondjatok inkább hízelgõ dolgokat, lássatok kedvünkre valókat!» (Ézs 30,9-10). «Ezt mondta nekem: Emberfia, elküldelek téged Izráel fiaihoz, a lázadó néphez, amely fellázadt ellenem. Hûtlenek voltak hozzám õk is, õseik is egészen a mai napig» (Ez 2,3).

Isten megmagyarázhatatlan kegyelme A Bibliában újra és újra azt olvashatjuk, hogy a zsidók, éppúgy, mint

az emberiség többi része, Isten elleni lázadásban élnek, és végsõ soron semmi mást nem érdemelnek, mint Isten ítéletét. Ennek ellenére Isten megáldotta Izráel népét kegyelme és az Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak adott ígérete alapján, hiszen a nép semmilyen saját teljesítményt nem tudott felmutatni. Ezenkívül ezt a kegyelmet a Messiás halálával meg is fizette. A Biblia és a Korán közötti ellentmondás nem is lehetne egyértelmûbb. Noha Allahot követõi «Irgalmas»-ként jellemzik, ezt az irgalmat azonban csak kevesen tapasztalhatják meg, az emberek többsége iránt semmiféle kegyelmet nem mutat, és semmilyen lehetõséget nem kínál a bûnbocsánatra.

Az Isten kegyelmérõl szóló bibliai evangéliummal szemben az iszlám szerint a megváltás cselekedetek által történik, és a törvény betartásával lehet kiérdemelni. A Korán nem ismeri sem az isteni kegyelem és irgalmasság fogalmát, sem az emberek bûneinek egy Megváltó általi tökéletes kiegyenlítését. A muszlim a Korán tanítása szerint az isteni áldást nem kegyelem, hanem saját érdemei által kapja: «Ti vagytok a legjobb közösség, amely létrejött az embereknek. Megparancsoljátok azt, ami helyénvaló, és megtiltjátok azt, ami elvetendõ, és hisztek Allahban» (3,111 szúra).

Ugyanez a vers a zsidókat «gonosztevõknek» nevezi, és a 4,53. szúrában az olvasható, hogy Allah megátkozza õket: «Õk azok, akiket Allah megátkozott. Akit pedig Allah megátkozott, annak nem fogsz találni segítõt.» Manapság még az evangéliumi keresztyén körökben is hallható olyan vélemény, hogy a

Ennek ellenére Isten megáldotta Izráel népét kegyelme alapján... hiszen a nép semmilyen saját teljesítményt nem tudott felmutatni.

Ezenkívül ezt a kegyelmet a Messiás halálával meg is fizette

21

A muszlim a Korán tanítása szerint az isteni áldást nem kegyelem, hanem saját érdemei által kapja: «Ti vagytok a legjobb közösség, amely létrejött az embereknek.

Megparancsoljátok azt, ami helyénvaló, és megtiltjátok azt, ami elvetendõ, és hisztek Allahban» (3,111 szúra).

embereket áldaná meg, akik arra méltóak, akkor az egész emberiség elveszne, a Biblia ugyanis emlékeztet arra, hogy mindnyájan vétkeztünk (vö. Róm 3,23; 5,12). Egy bûnös önmagából semmit nem tud Istennek felajánlani. Csupán egyetlen kis vétség a Törvény ellen az embert már reménytelen helyzetbe hozza Isten elõtt. Még akkor is, ha a jövõben minden pontját betartaná a Törvénynek (ha ez egyáltalán lehetséges), az már nem tenné jóvá a múltban elkövetett kihágásokat.

Nyilvánvaló, hogy az embernek nem számíttatik be, ha a Törvény elõírásait a legapróbb részletekig is betartja, még akkor sem, ha a Törvény éppen ezt írja elõ, mert egyetlen ember sem nyerhet az elkövetett bûnökért bûnbocsánatot jó cselekedetek által.

A vétkekért olyan valakinek kell fizetnie, aki bûntelen, és aki el tud-

több millió zsidó visszatérése atyáik földjére, csupán véletlen történelmi esemény, amelynek semmilyen profetikus jentõsége sincs. Azt feltételezik, hogy Isten nem hozhatta vissza a zsidókat Izraelbe, hiszen õk erre szerintük egyáltalán nem méltók. A zsidó nép nagy százaléka különben is ateistákból vagy agnosztikusokból áll, mivel majdnem mindannyian még mindig elvetik Messiásukat. Sok közülük humanista, materialista vagy a New Age követõje. Ezenkívül, hangoztatják, Izrael nem mindig példamutatóan járt el a palesztinokkal vagy arab szomszédaival szemben. És ha ez a bûnlista a távoli múltba nyúlik vis�sza, Izrael nem élvezheti Isten különleges áldását.

A vétkekért olyan valakinek kell fizetnie, aki bûntelen, és aki el tudja hordozni a büntetést, amelyet tulajdonképpen a bûnös érdemelt meg. Ilyen módon oldotta meg Isten a bûn problémáját, ugyanis a vétkekért kiszabott büntetés elhordozása volt a Messiás fõ feladata.

Kegyelem és ígéret Az Izrael által elkövetett hibák azonban jelentéktelenek. A fent említett igeversek, és sok más hasonló bibliai szöveg bizonyítják, hogy Izráel már a kezdetektõl lázadt Isten ellen. Mai állapota sem újdonság.

Isten megbüntette Izráelt bûneiért. A legkegyetlenebb büntetés azonban még hátra van, mégpedig a nagy nyomorúság idején, amely csúcspontját a harmagedoni csatában éri el. Azonban az Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak adott ígéretek még mindig érvényesek, és Isten kegyelmébõl be is fognak teljesedni. Ha Isten csak azokat az

ja hordozni a büntetést, amelyet tulajdonképpen a bûnös érdemelt meg. Ilyen módon oldotta meg Isten a bûn problémáját, ugyanis a vétkekért kiszabott büntetés elhordozása volt a Messiás fõ feladata. Õ a bûneinkért elszenvedett halálával ítélte meg, és gyõzte le az ördögöt. Ezért hangozhat az evangélium örömhíre: «Hiszen kegyelembõl van üdvösségetek a hit által, és ez nem tõletek van: Isten ajándéka ez» (Ef 2,8).

Isten büntetõ cselekedetei közé sorolható Izráel népének szétszórása a világ nemzetei közé. Ma visszahozza Isten az Õ népét eddig soha nem látott számban saját

országába, mégpedig nem azért, mintha erre méltó lenne, hanem az Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak adott ígéret miatt. Az újkori történelem e jelensége nagyságrendjét tekintve messze meghaladja az egykori egyiptomi kivonulás jelentõségét.

Egy ígéret az «utolsó napokra» A jelenkori történelem egyik legmeglepõbb eseménye a kommunizmus összeomlása és a vasfüggöny lehullása volt. Ez egy meglepõen nagyszámú zsidóságra is pozitívan hatott, akik százezrével vándoroltak be Izraelbe az egykori Szovjetunió területérõl, amely elõzõleg megtagadta tõlük a kivándorlást.

Nagyon megható volt, amikor a világ minden részérõl, de fõleg az Izraeltõl északra fekvõ Oroszországból érkezõ hálás bevándorlók Tel Aviv mellett, a Ben Gurion reptéren landoltak. Egyeseket annyira meghatott az õshazába érkezés, hogy a földet is megcsókolták a talpuk alatt, és sírtak örömükben. Ha ezt a megható jelenetet olyan valaki figyelte, aki az Írásokat ismerte, szükségszerûen egy ígéret jutott eszébe, amelyet Isten 2.500 évvel ezelõtt jelentett ki, és amelynek az Õ akarata szerint az utolsó napokban kellett beteljesednie: «Ezt mondja az ÚR: Ujjongjatok, örüljetek Jákób sorsán, vigadozzatok a népek élén, hirdessétek, és mondjatok dicséretet: az ÚR megszabadította népét, Izráel maradékát! Meghozom õket észak földjérõl, összegyûjtöm a föld peremérõl. Lesz közöttük vak és sánta, terhes és szülõ asszony egyaránt: mint nagy gyülekezet térnek vissza.

Sírva jönnek, és fohászkodnak, miközben vezetem õket; folyóvizekhez vezetem egyenes úton, nem botlanak meg rajta. Mert atyja vagyok Izráelnek: Efraim az elsõszülöttem.

Halljátok az ÚR igéjét, ti népek, hirdessétek a távoli szigeteken, és mondjátok: Aki szétszórta Izráelt, össze is gyûjti, és õrzi, mint pásztor a nyáját. Mert megváltotta az ÚR Jákóbot, megszabadította az erõsebb kezébõl. Megjönnek majd, és ujjonganak Sion magaslatán, élvezik az ÚRtól kapott javakat: a gabonát, a mustot és az olajat, a juhokat és a marhákat. Olyan lesz a lelkük, mint

22 IZRAELBÕL 22 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK BIBLIA ÉS IZRAEL HÍrEK IzrAElBÕl

HÍREK IZRAELBÕL • 2013/08

az öntözött kert, és nem hervadoznak többé» (Jer 31,7-12).

Miért kellett ennek az ígéretnek abban az idõben beteljesednie, amelyet az «utolsó napok» megnevezés alatt ismerünk? Az ok kézenfekvõ és nagy jelentõsége van a mi tematikánk szempontjából. Az Úr visszajövetele addig nem következhet be, amíg nem él újra nemzetként Izrael saját országában, mert oda tér viszsza Krisztus a harmagedoni csata idején, hogy megmentse népét a megsemmisítéstõl.

Mennyire haladtunk már elõre a végidõkben? Mikor jön el az a nap?

Ennek az eseménynek a közelségét jelzi az évezredekkel ezelõtt adott, a zsidók Izraelbe való visszatérésérõl szóló próféciák beteljesedése az utolsó napokban. Jahwe betartja ígéretét. Ha Õ nem tartaná be szavát, akkor az Õ lénye kérdõjeleztetne meg, és szent neve szennyezõdne be. Gyakran adta hírül prófétái által azt a szándékát, hogy Izraelt az utolsó napokban visszavezeti saját országába: «Nem tiértetek cselekszem én, Izráel háza, hanem szent nevemért» (Ez 36,22); «Szolgám vagy, Izráel, rajtad mutatom meg dicsõségemet!» (Ézs 49,3).

Izraelnek saját hazájába való visszatérése valóban jelentõs és cá-

folhatatlan jele a végidõknek. Ma teljesednek be a próféciák, ugyanis az egész világ szeme erre a látszólag olyan jelentéktelen és kicsi, terméketlen földterületre irányul. Az ország, mint ahogy a jövendölés is megfogalmazza, «részegítõ poharává» vált a nemzetek számára, mivel világszerte aggodalmakat keltenek az ott végbemenõ események.

Aki az Izraelnek adott ígéreteket összehasonlítja e nép történelmével, alig vallhatja azután már ateistának magát. Tagadható-e, hogy Jézus Krisztus az egyedüli Megváltó? Az Õ eljövetele, amit Isten szócsövei elõre megjövendöltek, szorosan kapcsolódik Izraelhez és az õ fájdalmakkal teli, hosszú történelméhez, amely szétszóratásáról és az Ígéret földjén való újra egybegyûjtésérõl szól.

A bibliai próféciák másik fõ témája a Messiás, Akinek Izraelbõl és Izraelhez kellett jönnie. A Krisztus eljövetelérõl szóló pontos és nagyszámú prófécia, és azok beteljesedése a Názáreti Jézus életében, halálában és feltámadásában, kulcsfontosságú bizonyítékot szolgáltatnak arról, hogy Õ a Messiás, a Megváltó. Ezek Isten létezését is bizonyítják, Aki a bibliai próféciák ígéreteit inspirálta. 

Beth-shalom, 1135 Budapest, Palóc u. 2 tel.: +361 236 08 96 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu, www.ejfelkialtas.hu

In memoriam Wim Malgo Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Fõszerkesztõ Nagy Erzsébet Fordította Dálnoki László, Miklós Margit A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven.

Bank Magyar Külkereskedelmi Bank; Budapest V., Szent István tér 15 számlaszám HUF 10300002-20510628-00003285, EUR 501-0122-2100-4886 svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 Dübendorf Tel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19 E-Mail: beth-shalom@mnr.ch németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: beth-shalom@mnr.ch románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: smn@inext.ro, Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001 Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Beth-shalom izraeli utazás Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.+361 236 08 96, 3399 490 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu nyomda Éjféli Kiáltás Európa-Nyomda, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Issn száma 0866-0417 tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Minden vasárnap 17.00 órakor istentiszteletet tartunk.

Szeretettel várunk mindenkit.

1135 Budapest, Palóc u. 2 Telefon: (1) 236-0896

Figyelem!

Missziónk minden nap 9.30-tól 17 óráig fogad telefonhívásokat.

A SZERZÕK NEVEINEK KEZDÕBETÛI: ZL = Zwi Lidar; CM = Conno Malgo; AN = Antje Naujoks

Ország, ország, ország! Hallgass az ÚR szavára!

Jer. 22.29

nagyon megható volt, amikor a világ minden részérõl, de fõleg az Izraeltõl északra fekvõ oroszországból érkezõ hálás bevándorlók tel Aviv mellett, a Ben Gurion reptéren landoltak. Egyeseket annyira meghatott az õshazába érkezés, hogy a földet is megcsókolták a talpuk alatt, és sírtak örömükben

Dr. Friedmann Hillélné Rab Erzsébet

..És nem verik félre a harangot Vannak kérdések, melyekre nincs válasz! Ma sem tudunk választ adni arra, hogy miért hallgatott ennyi ember. Miért? Miért hagytuk õket a halálba menetelni?

Miért? Nincs elfogadható válasz! E könyv írója valóságon alapuló, saját emlékeit és családja tragédiáját írta meg kiírta magából talán, hogy enyhítsen fájdalmán...

Talán, hogy megossza velünk, az olvasókkal, hogy soha többé...! A könyvben található számos név, helyszín és esemény valóság! Nem kitalált és nem regényszerû,valóság minden sora. Néha zaklatott, szabdalt, ahogyan egy napló szavai, de tényeken alapuló fekete valóság.

Karácsony János (LGT) CD mellékletével

32 +p 00, os - F ta t kö lts é

g

Megrendelhetõ Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2. ; Tel: (1) 33 99 490; www.ejfelikialtas.hu

2013. november 1–10.

Jézus nyomán Izraelben 10 nap

1100 Euro +repjegy

Költségek:

1100,-Euró + repülõ költség

Az 1100.-Euró tartalmazza: a szállás reggeli és vacsorát, minden a programban szereplõ belépõjegyet, helyszinen való klímatizált busz költséget. Valamint az izraeli repülõtéri transzfer költségét. En Gevben az ebédet és a hajó költségét.

Nem tartalmazza: Biztosításokat, borravalókat, italfogyasztást és a magyar repülõtéri transzfert. *Változtatás jogát a szervezõk fenntartják.

FONTOS: Az Éjféli Kiáltás Misszió Bibliatanulmányút szervezését a haifai Beth Shalom és Palex izraeli utazási irodával együttmûködve végzi. Úti célunk a Szentföldre: zarándokút és a Biblia helyszínen való jobb megismerése.

Jelentkezni lehet: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2. ; Tel: (1) 33 99 490; www.ejfelikialtas.hu