Humen Magazin 2015 11. karácsonyi különszám by Humen Magazin

III. évfolyam, 11. szám, 2015. karácsonyi különszám / MAGYARORSZÁG MELEG MAGAZINJA / THE HUNGARIAN GAY MAGAZINE / INGYENES / FREE

Útmutató

Kelényi Szamos Gabriella: Iránytű 04 Mindig győzni akarok!

Klasszik 08 Kulissza Oltai Kata és Nagy Zsolt Minden a családból indul Könnyű 10 Basszus Berlin királynője Interjú Gloria Viagrával 12 Betűtészta Édouard Louis: Ez nem a szeretetről szól, inkább az igazságszolgáltatásról Emberkép 14 Más-kép Horváth Jani: Szeretnék minél több szemet felnyitni Körkép 16 Élet/helyzet Nádasdy Ádám: Szép dolog, ha szemet hunynak az ember magánélete felett Létkérdés 22 Vény nélkül Egy rendelő, ahol önmagad lehetsz 24 Sportcipő Tizenkettő, de nem tucat 26 Nek-tech Streamelés – A jövő zenéje Éjjel-nappal 28 2

Útlevél (España) Télűző karneválozás facebook.com/humenmagazin

Kezdet IMPRESSZUM Lapigazgató: Erdei Zsolt zsolt.erdei@humenmagazin.com Projektmenedzser: Kanicsár Ádám András adam.kanicsar@humenmagazin.com Vezető szerkesztők: Szij Barbara, Vedres Vanda Fotós: Lëon Noël, Sáfár Krisztián Online szerkesztők: Szij Barbara, Sáfár Krisztián Szerzők: Bámli Zoltán, Dömötör Nikolett, Germán Henao, Kanicsár Ádám András, S. Péter, Sáfár Krisztián, Szij Barbara, Vanda Művészeti vezető: Banach Nagy Milán Hirdetés szervezés: info@humenmagazin.com +36 70 234 5507 Kiadja a Freestyle Promotion Bt. H-4030 Debrecen, Veker utca 3. Levelezési cím H-1132 Budapest, Kresz Géza utca 16. fsz. 1/a

BOLDOG KARÁCSONYT! Az elmúlt évek hagyományaihoz igazodva, idén is összeállítottuk karácsonyi online különszámunkat, amelybe az elmúlt hónapok legérdekesebb cikkeit és interjúit gyűjtöttük össze nektek. Óriási büszkeséggel tölt el, hogy immár negyedik éve dolgozom a Humen Magazin szerkesztőségében, és úgy gondolom, hogy kétségkívül a legjobb csapattal dolgozhatok együtt. Ezúton is szeretném itt most megköszönni az elmúlt évek munkáját mindenkinek, továbbá a rengeteg támogatást, örömöt és közös élményeket, amelyeket kaptam az elmúlt évek során. De természetesen számomra a legnagyobb öröm, hogy egyre többen olvassátok és szeretitek a Humen Magazint, továbbá követitek hírportálunkat, a Humen Online-t, a Facebook és Instagram oldalainkat is. Ennek is köszönhető, hogy az elmúlt években példaértékű fejlődésen tudtunk keresztül menni, amelyek nagy része a ti visszajelzéseitek alapján történt. A 2016-os év egy óriási mérföldkő lesz a Humen Magazin életében, ugyanis azon felül, hogy nagyon sok újdonsággal fogunk jelentkezni, belépünk az ötödik évünkbe, amelyet szeretnénk méltó módon, veletek együtt ünnepelni. Ezért úgy gondolom, hogy jövőre nemcsak itt, az újság hasábjain keresztül, hanem személyesen is többet találkozhattok lelkes kis csapatunkkal. Szeretnék mindenkinek nagyon kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánni! Februárban találkozunk! Erdei Zsolt

Sajtóközlemények és programok info@humenmagazin.com Nyomdai kivitelezés Belvárosi Nyomda Zrt. 1101 Budapest, Albertirsai út 10., Hungexpo 13-as épület WWW.HUMENONLINE.HU ISSN 2064-101X

A Humen Magazin bejegyzett márkanév. A név vagy a logó bármilyen felhasználása kizárólag a Freestyle Promotion Bt. írásos engedélyével lehetséges. Engedély nélküli felhasználása jogi következményeket von maga után. A Humen magazinban megjelent cikkek, írások és fotók - egyedi esetektől eltekintve a Freestyle Promotion Bt. tulajdonát képezik. Bárminemű utánközléshez a kiadó írásbeli engedélye szükséges. A hirdetések tartalmáért a Freestyle Promotion Bt. nem vállal felelősséget. A lapban közölt olvasói írások és interjúk nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

www.humenonline.hu

Iránytű

„ MINDIG GYŐZNI AKAROK!” Interjú Kelényi Szamos Gabriellával Szamos Mátyás, az apa nélkül nevelkedő szentendrei szerb fiú cukrásztanoncként tanulta meg, hogyan kell rózsát készíteni marcipánból. Azóta eltelt megannyi évtized, a család neve pedig ma már nemzetközileg elismert márka Európában. A Szamos édességbirodalom azóta is fejlődik tovább – gene rációról generációra. Kelényi Szamos Gabriellával a Szamos Gourmet Ház tiszteletet követelő falai között beszélgettünk a Szamos Marcipán történelméről, férjéről és persze fiairól, akik kitartóan építik tovább a családi üzletet. : Kezdetben ön nem a családi vállalkozásban gondolkodott, hanem tanár volt. Mi kellett a változáshoz? Kelényi Szamos Gabriella: Úgy gondoltam, matematika-fizika tanár és anya leszek. De a családunkban pici korunktól kezdve részt vett mindenki mindenben. Ha apám marcipánt készített, mindenki ült az asztalnál és mandulát tisztított. Az általános iskola felső tagozatában mindnyájan megtanultunk marcipánrózsát készíteni. Később én voltam az adóigazolás-felelős és adminisztratív munkát is végeztem. Így tudtunk magunknak ruhát venni, színházba menni és így járultunk hozzá a családi költségvetéshez is. Megismerkedtem egy mérnökhallgatóval, akivel később ös�szeházasodtunk. A férjem, Kelényi Gyula nagyon előrevitte az üzletet a kreativitásával. Egyetemistaként házasodtunk, folyamatosan bedolgoztunk apámnak, így tudtuk

fenntartani magunkat. A férjem gépészmérnökként célgépeket tervezett apámnak, miközben a Csepel Autógyárban tervezőmérnökként dolgozott. Sajnos amikor apánk infarktust kapott, ott álltunk, hogy el kell adni az üzletet. Anyám kérte, hogy ne tegyük. Majd a férjem úgy határozott, hogy elvállalja a kisipar vezetését és fejlesztését. Ez őrült nagy dolog volt a 60-70-es években. Később a cég nagy iramban kezdett fejlődni. Minden gépiesített lett. Akkor még nem lehetett felvenni alkalmazottat, csak családtagot. Később megengedték, hogy legyen először egy, aztán kettő, majd húsz alkalmazott. Ma már 500 munkatársunk van.

: A fiait már úgy nevelte, hogy a családi vállalkozásban gondolkodjanak? K. Sz. G.: Konzervatív ember vagyok. Amikor tanítottam, akkor is poroszos tanárnő voltam, hiszen

facebook.com/humenmagazin

Iránytű

www.humenonline.hu

Iránytű

„A mi süteményeink valódiak. Minden természetes alapanyagból készül. Ha idejön egy lány kék hajjal, az nem valódi.” matematikát nem lehet másként tanítani. A férjem nagyon liberálisan nevelte őket. Rájuk bízta a pályaválasztást. Én nem. Ha csúnya volt a házi feladat, akkor, felháborodva mondtam, hogy „Te akarsz cukrász lenni? Ilyen írással? Hát hogy képzeled?” (Nevet). Azt neveltem beléjük, hogy a legjobb választás a cukrászmesterség. Mindketten jártak egyetemre is. A fiatalabbik közgazdász és a cég gazdasági igazgatója, valamint az üzletek vezetője lett. Az idősebbik fiam teljesen más karakter. Kreatív, innovatív, ő lett a marketing-, kereskedelemi- és fejlesztési szakember. Szigorúan fogtam őket, nem akartam, hogy gazdag család gyerekei legyenek. Egy újságíró egyszer megkérdezte Ádám fiamat: „Hogyhogy maguk itthon vannak és nem Oxfordban?” Ádám azt mondta, hogy őket úgy nevelték, hogy ott a húsleves az asztalon, de csak az eszik belőle, aki részt vesz a főzésben.

még sok más dologban változtattunk. Ádám fiam állandóan azért neheztel, hogy „apácának” öltöztetem a felszolgáló munkatársainkat. Ezért most az egyenruhán is fogunk változtatni. A mi a süteményeink valódiak. Minden természetes alapanyagból készül. Ha idejön egy lány kék hajjal, az nem valódi, így az összképet is hitelteleníti. De van ellenpélda is. Amikor megegyeztünk abban, hogy a bécsi üzlet neve Matthias Szamos legyen – mert ebből kiderül, hogy egy személyről van szó és így könnyebb megtalálni a Facebookon – óriási harc volt a csomagolás körül. A fiúk új csomagolást akartak. Én ellenálltam. Most megkérdezünk egy profi marketingest is. A baj csak az, hogy én nemigen fogadom el más véleményét, mert az üzletről nagyon határozott elképzelésem van. (Nevet)

: Ez a makacsság onnan ered, hogy eddig beváltak az ötletek? K. Sz. G.: Igen. De nyilván személyiség kérdése is. Kolos fiam egyszer neheztelve azt mondta: más szülő dédelgeti, simogatja a gyerekét, nálam mi ez a keménység. Mire azt válaszoltam: „Kisfiam, hogy működne 25 üzlet, ha én otthon rántást kevergetnék, és kedves anyuka lennék? Ahhoz, hogy az elképzeléseinket meg tudjuk valósítani, sokszor erőszakosnak kell lenni.” : Kérdés volt, hogy Kelényi vagy Szamos legyen az üzlet neve? K. Sz. G.: Nálunk mindig mindenben a család dönt. Leülünk a nagy asztal köré és beszélgetünk. Mikor meg kellett hozni ezt a döntést, azt mondtam a férjemnek: „Te Gyula (nevet), a Kelényi az hosszú, szálkás, szürke név. De a Szamos az egy gömbölyű, barna kis édességes.” Így lettünk Szamosok.

: Most milyen a kapcsolatuk? Vannak harcok üzleti téren? K. Sz. G.: Kiváló a kapcsolatom a gyerekeimmel. Ugyanakkor, ha az üzletről van szó, akkor késhegyre menő vitáink vannak, de mindez a generációs különbségekből is adódik. : Az elmúlt évben tényleg egy nagyon erősen érezhető „gasztroforradalom” zajlott le, ennek megérezték a hatását? K. Sz. G.: Igen, és ezért jó a fiúk friss szemlélete. Eddig nem készítettünk francia macaront, csak a jó öreg dobostortát. Ebben és

facebook.com/humenmagazin

Iránytű

: Szabad büszkének lenni? K. Sz. G.: Persze! Nekem a természetem is olyan, apámtól örököltem. Tényleg úgy érzem, hogy ez az egyik legszebb cukrászda és itt van a legfinomabb kávé. Ha esetleg nem így lenne, azonnal teszünk érte és javítunk. Mindig törjük a fejünket, hogyan lehetne jobban. : Mennyi időt tesz ki az életéből a Szamos? K. Sz. G.: Az egész életünket. Bárhova megyünk, csak szakmai kérdésekkel foglalkozunk. Ha éjjel felébredek, rögtön a soron következő feladaton jár az eszem.

: Nevezhetjük ezt fanatizmusnak? K. Sz. G.: Igen. : Mi a siker titka? K. Sz. G.: Erről sokat gondolkozunk családilag. Emlékszem, amikor már házasok voltunk, az egyik reggel egy vizsgám miatt nem tudtam lenyelni egy falatot sem. A férjem éppen szigorlatra ment. Evett, felállt és azt mondta: „Na, megyek, beíratom az ötösömet.” És ötös is lett. Apám mondta ötven éves koromban: „Ugye tudod hogy ilyen férfi, ilyen ember tízmillió közül egy, ha létezik?” Mindig is tudtam, és igazolt a sors. A Szamos Marcipán… ez a Gyula. Ezt az ő égisze alatt lehetett megvalósítani. Csak vele. : Mondhatjuk, hogy egy jó társ kell a sikerhez? K. Sz. G.: Igen! Ott van anyámék erős munkabírása, a fiaim szakértelme, a sógornőm, aki könyvelő, és én. Nagyon sokan vagyunk, de felül ott van Gyula. : Mik voltak a nagy fordulópontok, amik igazán emlékezetesek voltak a cég életében? K. Sz. G.: Nagyon szerencsések vagyunk. De a szerencse oda megy, ahova várják. És azt is meg kell tanulni, hogy minden rossz ban van valami jó. De azt meg kell

„Kisfiam, hogy működne 25 üzlet, ha én otthon rántást kevergetnék, és kedves anyuka lennék?” www.humenonline.hu

keresni. Nagy lépés volt, hogy a férjem bekapcsolódott. A Párizsi utca megnyitása, amikor kiléptünk a nagyközönség elé. Anyám hallani se akart róla. Apám és Gyula vágott bele. Huszonöt éve dolgozunk együtt és több milliárdos a külföldi piacunk. Ennek az üzletnek persze új üzemet építettünk, majd cukrászatot nyitottunk. A férjem már fél évvel a nyitás előtt felvette a cukrászokat. Folyamatosan gyártották a dobostortákat, a család pedig leült és kóstoltuk. Csak fél év után mondtuk, hogy most már jó, árulhatjuk, kezdhetjük.

: A fiainak könnyebb vagy nehezebb dolga van napjainkban? K. Sz. G.: Küzdeni kell, nem könnyű talpon maradni. Elégedett vagyok azzal a tisztes polgári léttel, amely körülvesz. Amikor beruházásra került a sor, nem azt néztem, hogy ki tudjuk-e fizetni, hanem azt, hogy szép-e. Ez szerencsés dolog. A fiúknak már meg kell küzdeniük, hogy megmaradjon 500 ember munkahelye. : Miért pont most lett csak Szamos Bécsben? K. Sz. G.: Negyvenkét évesen mentem először külföldre. Hogy ott micsoda üzletek voltak! Attól kezdve tudatosan jártam ki Bécsbe. Megfigyeltem a dolgokat és a jót lemásoltam. Egy idő után kezdtem érezni, hogy az én szemem már észrevesz ott is hibákat. Tudtam, hogy megállnánk a helyünket, mert a Sacher-tortánk jobb, mint a kinti. Azért jobb, mert ragaszkodunk az eredeti recepthez. Nem a pénzre megyünk, hanem a minőségre. Az osztrák üzlettársunk buzdított, hogy vágjunk bele. Rengeteg magyar van Ausztriában. Jó, hogy mi a diplomával nem mosogatni állunk be, mint sokan mások, hanem felnézhetek a bécsi cukrászda portálján a papa képére és annyit mondok: „Mein Vati”.

Kanicsár Ádám András

: Amikor átvette a céget, mik voltak a célok? Életben maradni, vagy...? K. Sz. G.: Nem! A tanári végzettségemre mindig is büszke voltam, hiszen az annak idején egy megbecsült, komoly pozíció volt. A baráti köröm is hasonló összetételű volt. És akkor én egyszer csak elmegyek cukrászdába? Érthető, hogy ezen a területen is olyat akartam létrehozni, amire büszke lehetek, amit mindenki bámul. Mindig győzni akarok, az legyen a legszebb és a legjobb, amit én csinálok. Ez az üzlet azért lett ilyen, mert nagy a konkurencia a környéken. Azt szerettem volna, ha a mi üzletünknek a csodájára járnak, és ez így is lett.

Klasszik

MINDEN A CSALÁDBÓL INDUL Bátran ki merjük jelenteni, ők most a legcoolabb és egyben legpunkabb páros a városban: Oltai Kata művészettörténész-kurátor és Nagy Zsolt színész. Szépek, vidámak, szexik, izgalmasak, nagyon összeillenek. Párosuk 2 hónapja egy babával is kiegészült, Jancsika személyében. Velük beszélgettünk arról, hogyan látják most maguk körül a világot, az országot, és hogy mik a terveik. : Mennyire tartjátok ma toleránsnak Magyarországot? Oltai Kata: A tolerancia szerintem ambivalens. Vannak különböző körök, egymásba harapóak és koncentrikusak is, ahol értelmeződik. Nyilván van egy mikrokör, ami a saját kettősünk és ez tágul a barátainkkal, a munkatársainkkal. Ha az ember szerencsés, akkor egy idő után tudja irányítani, hogy kik legyenek a legtávolabbi körökben is. Ekkor tudja kitolni az ember a maximumra a toleranciára és toleráns emberekre való igényét és elvárásait. Én elmondhatom, hogy velem ez már pár éve így van, megválogathatom, hogy kivel dolgozom és miért teszem. Nagy Zsolt: Ahhoz, hogy valaki ilyen finoman és cizelláltan gondolkodjon, mint ahogy most Kata beszélt, ahhoz nagyon erős alapokra van szükség, amit én az oktatásban látok. Amíg az oktatásban alapvetően nem határozzuk meg az ehhez való viszonyunkat, addig nem lesz elmozdulás. Minden a családból indul. Ha a család eleve meg van osztva, és mondjuk a

nagypapa szidja a zsidókat, a cigányokat vagy a melegeket és a gyerek ezt hallgatja, már lesz egy kettészakadás benne, hiába toleránsak a szülők. Aztán ott az óvoda és az iskola, ahol nagy figyelmet kellene fordítani a tolerancia oktatására is. O.K.: Nekünk most van egy kis gyerekünk, így erre a témára különösen ki vagyok élezve. Például súlyos tehernek tartom, hogy már a születés előtt determinálják, hogy milyen legyen egy gyerek. Kisfiú csak kék, kislány csak rózsaszín – nagyon szimplán megfogalmazva. Már a legelején eldöntöttük Zsoltival, hogy a lehető legkevesebb sugalmazással és sokkal inkább nagyon széles skálájú opciókkal szeretnénk nevelni Jancsikát. Egyébként Zsoltinak van már három fia, és amikor megtudtuk, hogy mi is kisfiút várunk, akkor a környezetünktől jött, hogy „na, a focicsapat”, a „fiúgyár” és hasonlók. Ez annyira zavart egy idő után, hogy elkezdtük azt válaszolni: igen, fiú, de mi melegnek fogjuk nevelni, tudva, hogy ez mekkora társadalmi tabu, kvázi tesztelve az embereket. Ettől teljesen lefagynak még a legintelligensebb emberek is, vagy

facebook.com/humenmagazin

Kulissza

: Van olyan tervetek, hogy elmentek külföldre élni? O.K.: Nincs. Én öregnek érzem magam hozzá, Zsoltinak pedig nagyon fontos a nyelv a szakmájához. Nekem legtöbbször inspiráló, hogy itthon ennyire kialakulatlan minden, aztán egy ponton túl már zsibbasztó, majd megint inspirálóvá teszi valaki, vagy valami, vagy egy fordulat. Én azt gondolom, hogy a saját utadon kell megvalósítani azt, ami példát mutathat másnak és ehhez nem kell ismertnek lenni, jó példát mutathat a közértes néni is. A lényeg, hogy nyitottnak kell maradni, ami lássuk be néha nehéz most itthon, de én nagyon szeretek itt élni. Amitől távol kell maradni az az aktuálpolitika és átvitt értelemben minden típusú hatalom. Ez az ami a legtaszítóbb és fárasztóbb nekem itthon per pillanat. N.ZS.: Magyarországon most nagyon meg akarják mondani, hogy mit gondoljak. Jó példa erre az erkölcstan óra, ahol azt tanítják, hogy hogyan viselkedj, a keresztény értékek szerint. Amivel nincsen bajom, hiszen alapvetően jónak tartom az olyan értékeket, hogy tisztelet, becsület, szeretet, egység, haza, Isten. De az Istenen kívül azért még sok dolog van, amivel lehetne foglalkozni. Félő, hogy valami kezd itt megkövülni, amitől az emberek nagyon félnek, a művészek meg pláne félnek. De ettől függetlenül nem mennék el innen, nincs 10 évem, hogy külföldön felépítsek egy új karriert. Ráadásul a nyelvet sem tudnám olyan mélységekben használni, mint ahogy otthon teszem. : Milyen változást látnátok szívesen? O.K.: Hogy a toleranciánál maradjunk: én a szakmámban is legtöbbször ezzel a topikkal foglalkozom, hiszen a genderkérdés, a feminista kérdésfeltevések, a maszkulinitással kapcsolatos vizsgálódás hemzseg a megoldatlan kérdésektől. Van egy HBO-sorozat, a Looking, ami olyan dolgokat vet fel, amit itthon soha nem lehetne megbeszélni. Például, hogy az aktív-passzív szexualitás két férfi között hogyan hat ki a férfi pszichére. Nőnek érzi-e

www.humenonline.hu

magát valaki attól, hogy ő a befogadó? Jó lenne itthon is ilyen témákról nyíltan beszélni például, nemcsak a szűk képzőművészeti szcénán belül, hanem a széles nyilvánosságban is. N.ZS.: El sem tudnánk képzelni, hogy Csányi Sanyi és Fenyő Iván egy meleg párt játszanak egy olyan filmben, amiben gyönyörű szép szexjelenetek vannak, és tényleg kibeszélik azt, hogy kinek miért jó, hogyan csinálják, hogy még jobb legyen. Magyarországon ez a két színész leírná magát, mert elkezdenék őket kőkeményen buzizni. Pedig jó lenne megütni ezt a szintet, amíg még élünk. Nálam akkor múlt el a homofóbia, amikor tisztában lettem azzal a ténnyel, hogy bennem is megvan ez fajta a vágy, csak nem olyan mértékben. Ugyanúgy megnézem én is a férfiakat, vannak olyan álmaim, amikor férfival vagyok, sőt csókolóztam férfival színpadon, de ha az ember ezeket felismeri és nem kezd el tőle félni, elmúlik a homofóbiája.

: Beszéljünk kicsit a munkátokról. Mit csináltok jelenleg? Mi az, ami inspirál benneteket a munkátokban és mire vágytok a jövőben? O.K.: A gyerek miatt kicsit tolódott most minden projektem, de szeptemberben jön ki Déri Miklós fotográfus könyve, amit a Robert Capa Központ fog kiadni, aztán lesz egy kis kiállítás a Ferencvárosi Pincegalériában, ami szívügyem, női testpolitika. Borsos Lőrinccel és Szenteleki Gáborral van egy identitás-projektünk, amiből könyv és kiállítás is lesz jövő januárban. Illetve a hazai punk szcéna egyfajta feldolgozása jövő májusban, kiállítás és könyv formájában – ezeket biztosan látom már, mert lekötöttek. Ezeknek a projekteknek vagyok kurátora, szerzője, szerkesztője. Alapvetően szeretném átértelmezni, hogy mi a viszonyom a szakmámhoz és azt, hogy mit és kikkel szeretnék csinálni. Progresszióhajhászó társadalomban élünk, mindig fel kell mutatni, mit csinálsz, ki vagy, mi az intézmény a neved mögött. Olyan nincs, hogy csak úgy vagy. Én most sokkal inkább keresek, és nem feltétlenül akarok felmutatni semmit. N.ZS.: Az Örkény Színházba szerződtem erre az évre. Jelenleg Mikó Csaba színházi átiratát, a Hét szamurájt csináljuk Polgár Csabával. Május végén lesz a bemutató. Ami nagyon inspirál most a munkámban, az a Katával való találkozásom, ahogy bevitt a kortárs képzőművészet világába, a vizuális kultúrába. A vágyaim pedig, úgy tűnik, mind teljesülnek. Szerettem volna Mohácsi Jánossal dolgozni és úgy alakult, hogy szeptemberben vele kezdek. Szerettem volna Hegymegi Mátéval dolgozni, ez is valóra válik nyáron. Újra dolgozni fogok Schiling Árpáddal jövőre Bécsben, és Mundruczó Kornél is hívott. Munka területén nem kívánhatok többet, nincs feljebb.

Vanda | Fotó: Sáfár Krisztián

elkezdenek összekacsintva nevetni. Ez sajnos megszilárdult társadalmi közhely, hogy nem beszélhet arról az ember, ha úgy alakulna, ő mint szülő elfogadná. N.ZS.: Ha a színházra fordítjuk le a dolgot, a gyerekeket mindenbe be kell vezetni. Meg kell néznie a kortárs táncművészetet, de a Béjart balettet is, meg kell néznie egy kortárs színházi előadást, de el kell mennie a Vígszínházba is, és ebből a nagy puzzle-ból fogja összerakni a saját véleményét, így alakul ki a személyes érdeklődése. Az élet minden területén így kellene ennek működnie, hiszen nagy a világ, van mit megnézni és van miből irányt választani. A legfontosabb elvezetni a gyereket odáig, hogy szabadon dönthessen és érezze a döntése felelősségét.

Könnyű

BERLIN KIRÁLYNŐJE INTERJÚ GLORIA VIAGRÁVAL

A Magic Mirror sátor-beli fellépése után idén is lehetőségünk volt meginterjúvolni Gloria Viagrát. A díva hozta szokásos formáját, és egy pillanatra sem állt le a viccekkel; de közben azért sikerült kiderítenünk „Berlin királynőjétől”, hogyan alakította ki extravagáns imázsát, és beavatott minket a színfalak mögött zajló kreatív alkotómunkába is.

facebook.com/humenmagazin

Basszus

: Miért választottad a Gloria Viagra nevet? G. V.: Fogalmam sincs, csak úgy jött. Szerintem flitterekkel jöttem a világra, mert amióta az eszemet tudom, szerettem női ruhákba bújni. Gyerekkoromban sokszor csináltunk divatbemutatókat a húgaimmal, királylányos hálóingekben aludtam, és még a városi karneválra is lánynak öltözve mentem. Aztán a barátaimmal csak úgy viccből beöltöztünk párszor, és mire feleszméltem, már Ibizán dolgoztam. Mivel Berlinből jöttem, ahol a „trash drag”-nek – a hagyományos tollas-flitteres drag queeneket kigúnyoló, sokkal politikusabb irányzatnak – elég nagy hagyománya van, ezért lehetőségem volt nagyon egyedi stílust kialakítani; meg persze a magasságom sem volt hátrány. Azóta természetesen rengeteget változtam. Egy időre Madridba költöztem, ahol részt vettem életem első Miss Drag versenyén, amit meg is nyertem. Ezek a lépések lassanként vezettek oda, ahol most vagyok, de semmit nem terveztem el előre, egyszerűen csak jöttek a felkérések és egyszer csak ez lett a hivatásom. : A show-hoz honnan merítesz inspirációt? G. V.: Elég egyedi vagyok abban a tekintetben, hogy a rock and roll és a politika az én világom – ezekből jönnek a témáim. Néha átírok dalszövegeket, sokat beszélgetek a kollégákkal arról, mi zajlik a világban, átpörgetek egy pár magazint… rengeteg forrásom van. Viszont nem szeretem ellopni más ötletét. Ha valami tetszik, akkor átalakítom és adaptálom a saját műsoromra, de ez része ennek a műfajnak. : Mesélj egy kicsit a kreatív folyamatról, amelynek során kitalálod a show koncepcióját! G. V.: Ez minden alkalommal más. Néha választok egy dalt, ami inspirál; van, amikor a világban zajló események adnak ötletet. Állandóan változik a dolog. A változáshoz szerintem káosz kell, és elhiheted, hogy én aztán kaotikus vagyok. : Ez pontosan mit jelent? G. V.: Azt, hogy nincs egy bevett módja annak, hogyan csinálom a dolgokat, nincs egy megszokott rend. DJ-ként sincsen előttem lejátszási lista, nem tervezem meg előre a számokat. Természetesen figyelek a trendekre, hogy minőségi legyen a szórakoztatás, de az adott este programját a konkrét hangulat alakítja. Igyekszem ráhangolódni a közönségre és kiválasztani a legjobb trackeket. Nagyon pörgős, de cserébe tele van élettel.

www.humenonline.hu

: Volt alkalmad Budapesten egy kis városnézésre? G. V.: Már harmadik alkalommal járok a városban, szóval egy részét láttam, de az éjszakai életet még nem volt alkalmam felfedezni, mert mindig a fesztiválon tartózkodom. De nagyon kíváncsi lennék rá, hogy mennek itt a dolgok. Hajókáztam egyet a Dunán, és tudom, hogy sokan nem szeretik, de én nagyon élveztem a forróságot – és persze a látványt is. : Visszatérve a karakteredre: amikor Gloria bőrébe bújsz, úgy érzed, hogy az az igazi önmagad vagy inkább szeretsz különbséget tenni kettőtök között? G. V.: Ezt elég nehéz elmagyarázni. Régebben azt gondoltam, hogy szinte alig változom, amikor „átöltözöm” és csupán egy ember két különböző arcát mutatom, de rájöttem, hogy Gloriaként sokkal nagyobb szabadságom van és több mindent merek megtenni, férfiként viszont eléggé visszahúzódó vagyok. Nem alakulok át teljesen, de egyértelműen jobban élvezem a Gloria-létet, mert abból hiányoznak a szokásos határok. Tulajdonképpen mindenkinek két oldala van és mindenki másképp éli meg őket – én imádom mindkettőt. Azt se felejtsük el, hogy nekem ez ráadásul a munkám, és nagyon szerencsésnek tartom magam, hogy olyasvalamit csinálhatok, amit ennyire szeretek. : Milyen terveid vannak a jövőre nézve? G. V.: Még nincs egészen pontos tervem. Van néhány ötletem, de a megvalósításuk még odébb van. Idővel én is meg fogok öregedni, és egy napon majd úgy kelek fel, hogy nem akarom kisminkelni magam és 50-60 éves létemre fiatalokkal teli bulikon fellépni. Idősebb koromban szeretnék inkább showgirl lenni, de addig még van egy kis idő. Emellett pedig felfedeztem, hogy nagyon szeretek kertészkedni: már két éve nevelgetem a palántákat a berlini otthonomban, és később is szeretnék ezzel foglalkozni. Most, a Sziget után visszamegyek Berlinbe pihenni. Csodálatos nyaram volt, de az elmúlt három hónapban összesen két hétvégét töltöttem otthon. A maradék időben Tel Avivban, Zürichben, Kölnben, Hamburgban léptem fel, egyfolytában utaztam. Nincs okom panaszra.

Germán Henao

: Hogyan kezdődött az egész? Honnan vetted az inspirációt a karakterhez? Gloria Viagra: Soha nem gondoltam volna, hogy karriert építhetek Gloria figurájára, az egész teljesen máshogy indult. Egy estére szerződtem le, aztán hirtelen egymást követték a dolgok, és rendszeres fellépő lettem. Most már 14 éve ő a megélhetési forrásom, szóval jobban teszi a kis aranyos, ha rendesen dolgozik! (nevet)

Könnyű

„ Ez nem a szeretetről szól, inkább az igazságszolgáltatásról.” Interjú Édouard Louis-val

Csupán 22 éves, de rendesen felbolygatta a francia közvéleményt életrajzi könyvével. Gyerekkorán keresztül nem csak azt mutatta be, hogy milyen erőszak éri a fiatal melegeket, de rálátást adott a társadalom alsó rétegeiben dúló szegénységre és rasszizmusra. A fiatal Eddy Bellegueule végül elmenekült az elnyomó közegből, nevét Édouard Louis-ra változtatta. 12

facebook.com/humenmagazin

Betűtészta : Mikor olvastam a könyvet, elég sok olyan példát láttam, amik itt Magyarországon is megtörténhetnek a melegekkel… Édouard Louis: Nem igazán számít, hol élnek, milyen a szociális közeg, minden meleget érnek ugyanolyan inzultusok. A támadásokkal mások már akkor definiálják őket, mielőtt ők maguk tudnák, hogy melegek. Viszont az erőszaknak sok foka van. Jobb Párizsban élni melegként, mint Moszkvában. Különbség, hogy legalább fizikai fájdalom nincs, és ezeket fontos látni.

A Leszámolás Eddyvel Magyarországon az Ab Ovo kiadó gondozásában jelent meg 2015-ben. A humenmagazin. com weboldalon az interjú egy bővített verzióját is elolvashatjátok.

: Ezért írtad ezt a könyvet? É. L.: Ez a könyv egy lázadás az erőszak ellen. Hiszek benne, hogy az interakció és az irodalom megváltoztathatja a társadalmat és mások megítélését. Mikor leírtam, hogy meleg kisfiúként milyen erőszak ért, leginkább a rendszerre voltam dühös.

: A családon belüli bullying új téma. Kell erről beszélni? É. L.: Igen. Mivel őrjítő. Mikor kiadták a könyvet, sokan kérdezték felháborodva, hogy mégis hogyan írhatok ilyeneket a családomról. Mintha ki kellene zárnod a valóság egy részét, mert az a családon belül történt. A politika egyik feladata, hogy lerombolja a határt, ami elválasztja, hogy mi tartozik a magánélethez és mi a politikához. Ami velem történt, az igenis politikai ügy. Beszélnünk kell róla, láthatóvá kell tennünk. : Hogyan reagált a családod a könyvre? É. L.: A bátyám felhívott, hogy meg fog ölni. Eljött Párizsba egy baseball-ütővel. Anyám azt mondta, hogy minden, amit leírtam, hazugság. Ő maga sem látja, milyen valójában. Folyamatosan azt hajtogatta, hogy „nem vagyok rasszista, de tudod milyenek a feketék” vagy „nem vagyok homofób, de amit ez a meleg csinál, undorító.” Tagadta, hogy rasszista

www.humenonline.hu

vagy homofób. De mindig azt hajtogatta, hogy miért vagyok olyan, mint egy lány, miért beszélek úgy; szégyen, mennyire nőies vagyok. Az emberek számára azt a valóságot is láthatóvá kell tenni, amiben élnek. Nekik ez nem erőszak, hanem az élet. Mikor az anyám azt mondta, hogy nőies vagyok, sose gondolt rá, hogy ez erőszak lenne. Csak abból dolgozott, amit hozott. Apám felhívott, hogy büszke rám. Akkor nevezett először Édouard-nak. A barátnője – néhány éve elváltak anyámmal – elmondta, hogy vettek vagy 25 példányt a könyvemből és szétosztogatták az ismerőseik között.

: A könyvben sokszor érzékelteted egy idő után, hogy azért szerettek téged. Vigyáztál, nehogy megsérts valakit? É. L.: Ha erre gondoltam volna, nem azt írtam volna le, amit akartam, mindig féltem volna, hogy megsértek valakit. Ez arról szólt, hogy mit tehetek a melegekért, a nőkért vagy a bevándorlókért. Értük írtam a könyvet, nem a családomért. Jobb családra leltem a meleg közösségben, mint a szüleim között. : A faluban hogy fogadták a könyvet? É. L.: Nem igazán tudom. Sok ember reakciója hasonló volt az apáméhoz. A legszebb emlékem az volt, mikor Olaszországban mutattam be a könyvet és előadást tartottam egy egyetemen. Az előadás után odajött egy hallgató, és elmondta, hogy addig homofób volt, de a könyv megváltoztatta. Ez volt a legszebb dolog, amit valaha hallottam. Remélem, néhány ember a faluban ugyanezt érzi. Számomra ez számít.

Kanicsár Ádám András

: Bosszú is volt ez a könyv? A család ellen? A falu ellen? É. L.: Nem. Bosszú a dominancia és erőszak ellen. Arra próbálok rámutatni, hogy az emberek, akik bántanak, például az apám, az erőszak végeredményei. Bourdieu szerint, ha erőszaktól szenvedsz – ahogy ezt leírtam arról a közegről is, amiből jöttem –, erőszakot fogsz reprodukálni. Például a melegek, a bevándorlók, a nők ellen. Ha azt akarjuk, hogy Eddyt ne inzultálják többé, a dominancia ellen kell felvennünk a harcot. Ha börtönbe zárod a bátyámat, valaki attól még inzultálni fogja a melegeket. Ez nem a szeretetről szól, inkább az igazságszolgáltatásról.

Emberkép

„ Szeretnék minél több szemet felnyitni” Interjú Horváth Janival

A Humen Magazin olvasóinak a novemberi címlapról lehet ismerős Németh Jani, aki idén indított rovatunkban mesél különleges életútjáról: heteróként egy londoni melegbárba, miért változott meg gyökeresen a melegekről alkotott véleménye és miért tartja szívügyének az előítéletek felszámolását. 14

Fotó: R ago Barbara (ragophotos)

megtudhatjuk, hogyan került

Más-kép

: Mennyiben változott meg az életed a Londonban töltött idő alatt? N.J.: Összesen két és fél évet éltem kint, ezalatt olyan embereket ismerhettem meg, akiknek a barátságáért a mai napig hálás vagyok. A londoni ismerőseim jó része meleg, ugyanis egy sohói melegbárban is dolgoztam mint pultos. Amikor kimentem Londonba, fogalmam sem volt a meleg világról, itthon nem sok

www.humenonline.hu

tapasztalatom volt velük kapcsolatban. Mivel nem ismertem őket, bevallom, volt bennem némi előítélet is, ami aztán a kint töltött idő alatt gyökeresen és gyorsan megváltozott. Az egész elég különösen kezdődött, ugyanis az első napomig, de még az állásinterjún sem esett le, hogy egy melegbárba jelentkeztem – a személyzet egy része meleg volt, mi heterók voltunk kisebbségben, amit ők végig tiszteletben tartottak és elfogadtak, soha nem közeledtek felém. : És a vendégek? N.J.: Néhányukról ugyanez sajnos nem volt elmondható, az összes lehetséges – akár szélsőséges – reakcióval találkoztam. Nem egy olyan pasiba futottam bele, aki elkezdett győzködni, ajánlatokat tenni. Volt, aki dühösen kikérte magának, hogy mit keresek egy melegbárban, ha egyszer nem vagyok meleg, és olyan is, aki a továbbiakban levegőnek nézett, mert nem fogadtam el a busás borravalót és nem adtam meg a telefonszámom. De a többség szerencsére remekül tudta ezt kezelni. A kollégáimmal mindent meg tudtam beszélni, nagyon jól esett, hogy teljesen meg tudtak nyílni és jó fejek, elfogadóak voltak velem. Egyébként rengeteg női vendég is megfordult a klubban, akik a meleg barátaikkal jöttek el bulizni – a barátnőmmel is így ismerkedtem meg.

: Mit gondolsz, mire lenne szükség ahhoz, hogy megváltozzon a helyzet? N.J.: A melegeknek nem szabad azt hinniük – és erőltetniük –, hogy a heterók preferenciája megváltoztatható. A provokálás, polgárpukkasztás sem tesz jót a megítélésüknek. A heteróknak pedig túl kellene látniuk azon, hogy „ez nem természetes” és meg kellene ismerniük azt, amiről sokszor vaktában ítélkeznek. A kulcs tehát a másik megismerése, elfogadása és tiszteletben tartása, szexuális beállítottságra való tekintet nélkül. Tisztában vagyok azzal, hogy nem lehet mindenkit megváltoztatni, de szeretnék minél több szemet felnyitni.

Dömötör Nikolett | Fotó: Csányi István

: Tudom, hogy évekig külföldön éltél, több szakmában is kipróbáltad magad, de mikor kezdtél modellkedni? Németh Jani: Jelenleg a visegrádi lovagrend tagja vagyok, középkori lovagi bemutatókat tartunk. Mondhatjuk, hogy ebbe születtem bele, hiszen édesapám az egyik alapító. A bemutatók előkészítették a talajt a későbbi fotózásokhoz, ugyanis szinte teljesen kiölték belőlem a lámpalázat. A modellkedést húszévesen kezdtem el, az első projekt után pedig kiutaztam Londonba, mert úgy éreztem, ideje valami újba belevágni, valamit a nulláról elkezdeni, felépíteni. Egy évig egy hotelben dolgoztam, majd elkezdtem castingokra járni. Szerencsémre rögtön beválogattak egy fotózásra a Zarához, ez adta meg az igazi nagy kezdőlökést a karrierem építéséhez. Ma már szabadúszóként menedzselem magam.

: Hogy láttad, milyen volt a melegekhez való hozzáállás, az elfogadás odakint? N.J.: Míg a meleg párok ott kézen fogva sétálgatnak, itt még mindig azt látom, hogy nem merik felvállalni ezt. Mostoha és álságos dolognak tartom, hogy míg egy heteró párnak senki nem rója fel, ha láthatóvá teszik az összetartozásukat és esetleg csókolóznak az utcán, addig ha egy meleg pár csinálja ugyanezt, sokan kiakadnak, megrökönyödnek, utánuk fordulnak. Az én meleg barátaim is félnek a reakcióktól, a szélsőséges megnyilvánulásoktól, pedig nem ártana, ha bátrabbak lennének – részben miattuk vállaltam el a Humen Magazin novemberi számának címlapfotózását.

Körkép

SZÉP DOLOG, HA SZEMET HUNYNAK AZ EMBER MAGÁN ÉLETE FELETT Interjú Nádasdy Ádámmal

Nyelvész, költő, műfordító, egyetemi tanár, saját szavaival élve „általános nyelvmunkás”, emellett pedig egy közvetlen, őszinte és örök optimista úriember, aki nyíltan vállalja melegségét. Ebben a hónapban Nádasdy Ádámmal beszélgettünk. 16

facebook.com/humenmagazin

Élet/helyzet

: Tehát már egészen fiatal korától megélte a melegségét? N.Á.: Nem, csak jóval később kezdtem el férfiakkal ismerkedni. Talán a társadalmi elvárások miatt, vagy talán mert nem voltam elég bátor hozzá, megnősültem és két lányom is született. : Amikor fiatal volt, mennyit lehetett tudni a melegségről, a melegekről? N.Á.: Budapesten a Móricz Zsigmond körtér közelében nőttem fel, egy polgári családban: hárman voltunk testvérek, én voltam a legfiatalabb. A szüleim zenészek voltak, mindketten az Operában dolgoztak. A baráti társaságukban természetesen sok művész volt és közülük jó páran már akkor is nyíltan vállalták melegségüket. Gyerekként sokat beszélgettem velük, viszont annak ellenére, hogy úgy nőttem fel, hogy számomra nem volt furcsa, ha két férfi együtt van, amikor magamban felfedeztem a melegséget, megijedtem.

www.humenonline.hu

: Nem is tudták meg a szülei, hogy meleg? N.Á.: Édesapám sosem tudta meg, édesanyámnak is csak muszájból mondtam el. A lányom ugyanis az esküvője előtt arra „utasított”, közöljem édesanyámmal a tényeket. : Mikor és miért döntött úgy, hogy a nagyközönség előtt is nyíltan felvállalja melegségét? N.Á.: Évekkel ezelőtt Gőbölyös Luca művésznőnek a Francia Intézetben nyílt fotókiállítása, és engem kértek fel, hogy mondjak beszédet a megnyitón. A fotókon extrém külsejű, mondhatni polgárpukkasztó melegek voltak ábrázolva, akiken keresztül a művésznő az extremitást szerette volna ábrázolni. Én viszont úgy gondoltam, ez sokakban azt a tévképzetet keltheti, hogy minden meleg megbotránkoztató külsejű, és hogy nincsenek teljesen hétköznapi megjelenésű emberek közöttünk. Ezért, amikor a beszédemben a melegekről szóltam, többes szám első személyben tettem ezt, a „mi, melegek” kifejezéssel – ez volt az én nyilvános coming outom. Ennek hallatán kisebb morajlás futott végig a tömegen. : Irodalmi munkásságában mennyire jut meghatározó szerep a melegségének? N.Á.: Vannak műveim, amelyekben nincs konkrétan jelen a melegség, de vannak olyan szerelmes verseim, melyek egyértelműen férfiról szólnak. Hiszen, az „ó, a te széles vállad” vagy a „te szőrös pofád” semmiképpen sem vonatkozhat nőre. Egyébként nagyon szeretek szerelmes verseket írni, ahogyan szerelmesnek lenni is; ez a műveimben jól észrevehető. : Sokan talán jogosan gondolhatják azt, hogy egy kiadó vagy irodalmi szaklap nem szívesen foglalkozik a melegség

témájával. Milyenek az ön tapasztalatai? N.Á.: Tavaly négyhetente írtam tárcákat az Élet és Irodalomba, és felvetettem a főszerkesztőnek, hogy minden alkalommal a melegséggel kapcsolatban írnék. Ő nem ellenezte, a megjelent írásoknak pedig nagy sikere lett. Az egyik kiadó megkeresett, hogy ezeket a tárcákat és más egyéb, melegséggel kapcsolatos írásaimat – mint például az egyik Pride-megnyitón mondott beszédemet is – megjelentetné. A kötet a Könyvhéten kerül majd az olvasóközönség elé A vastag bőrű mimóza címmel. : Személyes véleménye szerint most jobb a melegek helyzete, mint 20-25 évvel ezelőtt? N.Á.: Egyértelműen igen, és optimistán azt vallom, hogy mindig csak egyre jobb lesz. Azt látom ugyanis, hogy manapság minden gond nélkül lehet a melegségről beszélni, kérdezni, és egyre többen vállalják fel magukat, ami nagyon jó. Nem olyan régen az egyetemen egy médiaszakos lány interjút készített velem, amelyben megkérdezte, hogyan egyeztetem össze a melegségemet a katolicizmusommal. Ezt régebben nem lehetett volna megkérdezni, mert nem lehetett erről beszélni. Vagy akár említhetném a Meleg férfiak hideg diktatúrák című film megjelenését, melyben én is szerepelek. Egy ilyen témájú filmet nem lehetett volna megcsinálni, az pedig végképp elképzelhetetlen lett volna, hogy a moziban több száz ember előtt levetítsék. : Az interjú zárásaként milyen üzenetet fogalmazna meg a fiataloknak? N.Á.: Anno, amikor Babérkoszorúval tüntettek ki – amit az akkori miniszter adott át – édesanyám a következő szavakkal gratulált: „Milyen szép dolog, hogy szemet hunynak a magánéleted fölött.”

Bámli Zoltán | Fotó: Sin Olivér

: Mikor, hogyan fedezte fel, hogy nem a női nem iránt érdeklődik? Nádasdy Ádám: Már viszonylag korán, általános iskolásként. Hetedikben volt egy kedves barátom, aki eltörte a lábát, én pedig sokszor segítettem neki. Amikor rám támaszkodott, furcsán jóleső érzés fogott el. Aztán tizennégy évesen udvaroltam egy lánynak, akinek egy 16 éves fiú is csapta a szelet velem egy időben. Mindaddig „versengtem” a fiúval, amíg észre nem vettem, hogy jobban érdeklődöm iránta, mint a lány iránt. Ott volt még az egyik középiskolai osztálytársam is, aki egy hűvös, esős nyári délutánon azt mondta, bújjak be mellé az ágyba. Amikor ott feküdtünk, azt éreztem, hogy meg szeretném csókolni.

K枚t枚tt sapka

Dorko 5.999 Ft

P贸l贸 Dorko 8.999 Ft

Táska Abonyi Alma Renema Alto / ár kérésre Zöld virágos maszk PéPo Culture by Pomozi Péter / ár kérésre

Fehér úszónadrág Zöld fürdőlepedő www.escollection.es

ES Collection / Ár kérésre ES Collection / Ár kérésre

Helyszín: Fotó: Modell: Külön köszönet:

Playa de Mar Bella, Barcelona (Spanyolország) Lëon Noël Mauro Enzo Tálas Csenge

Addicted Police 55 EUR Úszónadrág Kiegészítők modell sajátja

Helyszín: Fotó: Modell:

Playa de la Barceloneta, Barcelona (Spanyolország) Lëon Noël Jacko Leall

Létkérdés

Egy rendelo, ahol önmagad lehetsz Első olvasatra kicsit furcsa lehet a cím, de súlya van, főként akkor, ha intim problémákról kezdünk beszélgetni. Nehéz ebben a témában megnyílni, hiszen az ember nem szívesen tárja fel a legszemélyesebb dolgait idegenek előtt. Pedig az intim területekkel kapcsolatos egészségügyi problémák esetén ez elől nem lehet kitérni. Leginkább akkor nem, ha felmerül a gyanúja egy szexuális úton terjedő betegségnek. Jó lenne, ha senkit nem tartana vissza ez a kényes szituáció attól, hogy elmenjen szűrővizsgálatra vagy hogy egészségügyi problémájával orvoshoz forduljon.

: Mindig van erre idő? Dr. TT: Időt kell rá szánni, főként a magán ellátásban. Az STD-k (Sexually Transmitted Diseases – szexuális úton terjedő betegségek), mint a nevük is utal rá, fertőző betegségek és ebből adódóan a partnert vagy partnereket is kezelni kell. Ha nem tudunk őszintén beszélni és valaki kimarad a láncból, hiába a teljes gyógyulás, nagy esély van az újbóli

Dr. Tisza Tímea

Dr. Várkonyi Viktória

: Hogy látja a helyzetet egy nemi gyógyász? Dr. Tisza Tímea: Nagyon sok múlik az orvoson. Természetes, hogy sokakban munkál a szégyenérzet. Ezt tetézi, ha olyan problémával fordul a páciens hozzánk, ami esetleg esztétikai gondot is jelent. Gondolok itt például a HPV okozta nemi és

végbéltáji szemölcsökre, ami valljuk be: nem szép látvány, viszont teljes mértékben kezelhető. Ha mi az első pillanattól kezdve természetesen viselkedünk, és kimutatjuk, hogy nem ítélkezni, hanem segíteni akarunk, akkor nagyon gyorsan feloldódnak és megnyílnak az emberek.

Dr. Szandányi Réka

Dr. Tisza Tímeát, a Belvárosi Orvosi Centrum igazgatóját kérdeztük, aki több évtizedes szakmai múlttal a háta mögött, a legnagyobb természetességgel nyilatkozott. A doktornő alapítója volt a Körúti Orvosi Centrumnak, ahonnan nemrégiben vált ki a Belvárosi Orvosi Centrum, az intim egészség köré épülő szakrendelésekkel és kollégákkal együtt.

fertőzésre. Azonban a gyógyítás mellett nagy szükség van a felvilágosításra is, ami szintén beszélgetést igényel. Sokszor szembesülünk azzal, hogy mennyire sok a tévhit és a félreértés ezekkel a betegségekkel kapcsolatban. Magyarország ebből a szempontból még gyerekcipőben jár. Számos országban erős kampányok működnek a megelőzés terén. Egy fiatal kolléganőnk, Dr. Szandányi Réka szorgalmazására mi is elindítottunk egy civil felvilágosító programot, STOP STD! Felelős szex néven. Fesztiválokra kitelepülve kezdeményeztünk beszélgetéseket a fiatalokkal.

: A doktornő olyan derűs tekintettel és könnyedséggel beszélget, hogy az embernek kedve támad mesélni. De át lehet ezt adni a kollégáknak? Dr. TT: Szerencsés helyzetben vagyok, mert a Belvárosi Orvosi Centrum vezetőjeként megválaszthatom a kollégáimat. Van, akihez hosszú évtizedes kapcsolat fűz és hasonlóan gondolkodik, mint én, de persze mindenki a

facebook.com/humenmagazin

Vény nélkül

A KIROBBANÓ FÉRFIEGÉSZSÉG CENTRUMA Intim panaszok diszkrét kezelése

maga stílusában teszi a dolgát. Dr. Várkonyi Viktória, az STD Társaság elnöke a Semmelweis Egyetem STD Centrumának volt a vezetője, amikor kezdő orvosként odakerültem. Tőle tanultam a szakmát – sokakkal együtt, akik mára hírnevet szereztek – és aki ma is a legnagyobb lelkesedéssel állt egy meleg férfiak körében végzett országos szűrővizsgálat mellé, ami nemrégiben zárult le. Ennek keretében Dr. Szandányi Rékával együtt vállaltuk, hogy ingyenesen végzünk el vizsgálatokat, amelyek során HIV, szifilisz, Hepatitis B és C, valamint chlamydia kórokozókra szűrtünk. Ezt nagyon fontosnak tartjuk, mert az óvszerhasználat és a megfelelő ismeretek mellett a rendszeres szűrés a megelőzés alapja. A műveletet a főnővérünk, Ackermann Marcsi koordinálta, akit szintén nagyon sokan ismernek a bőrklinikáról és a mai napig őt keresik a problémákkal.

: Ha már nemi úton terjedő betegségekről beszélünk, értelemszerűen felmerül a HIV kérdése. Korszerű terápiával ma már

www.humenonline.hu

nagyon jó életminőség és teljes élet biztosítható. Mégis sokkoló lehet a fertőzés tényével szembesülni. Ezen hogy tudnak segíteni? Dr. TT: Nagyon fontos, hogy rögtön fel tudjuk ajánlani a lelki támogatás lehetőségét. Ha az első pillanatban nem reagálunk, megvan az esélye, hogy a páciensünk magára marad a problémájával, melyet esetleg nem tud megoldani. Olyan szakembert kerestünk, aki jártas STD- és HIVbetegek kezelésében. Dr. Szabó Zsuzsa klinikai szakpszichológus személyében meg is találtuk, aki a László kórház HIV/AIDS-teamjének tagja, valamint az STD és infektológiai betegek pszichés vezetésében is nagy tapasztalattal bír. Ő nagyon sokat tud segíteni a pácienseinknek. Bár még sokat tudtunk volna beszélgetni, a doktornő sietősen indult a rendelőbe, ahol már várták a betegek, de egy mondatban még összefoglalta a lényeget: „Akkor végezzük jól a munkánkat, ha a páciensünk úgy érzi: bármit elmondhat, bármit megkérdezhet, mindig megkapja a megfelelő választ és megoldást.”

Bőrgyógyászat Nemigyógyászat STD szűrés Urológia Andrológia Proktológia Endokrinológia Dietetikai tanácsadás Pszichológiai tanácsadás

1053 Budapest, Ferenciek tere 7-8. III. lépcsőház 2. em. Telefon: +36 30 870-74-27 +36 30 372-68-32 info@belvarosiorvosicentrum.hu 23 www.drboc.hu

Létkérdés

Tizenketto, Szívesen mozognál, de nem tudod, kivel? Sportolni szeretnél, de nem találod a helyed? Érdekel a fallabda, a tollas vagy épp a floorball, de még nem tiszták a játékszabályok? Vagy talán csak egy jó társaságra vágysz?

Ha a fenti kérdések közül akár egyre is igen a válaszod, feltétlenül ott a helyed az Atlasz jövő évi sportnapján, amelyet 2016. január 30-án, szombaton tartunk a BME Sportközpontban, illetve a Mányoki úti uszodában. Sporteseményünket a 12-es szám fogja meghatározni.

Na de mégis miért tizenkettő?

Mert 2016-ban ünnepeljük egyesületünk fennállásának tizenkettedik évfordulóját. Bár a sportágak száma még alakulóban van, azt szeretnénk, ha – stílszerűen – 12 sportág közül szemezgethetnétek, így mindenki garantáltan megtalálja majd a neki testhez álló sportolási lehetőséget. Kínálatunkban szerepelnek ütős labdajátékok (tollaslabda, fallabda, ricochet, asztalitenisz), a vízimádóknak (mint például nekem is) lehetőségük lesz úszni, a magaslati levegőt kedvelők falat mászhatnak, a kerekezőket spinning órával, míg a küzdősport szerelmeseit karatéval várjuk. Meditálóknak lesz jóga is (méghozzá kétszer), a „zenés-pattogós” látogatók zumbázhatnak vagy aerobikozhatnak, a csapatsportok kedvelői pedig kipróbálhatják a floorballt. Ráadásul egész nap rendelkezésetekre áll majd a szauna és a konditerem, amit korlátlanul használhattok. Személyes érintettségemet persze nem tudom teljesen félretenni, így én az úszást javaslom leginkább, de előtte és utána belefér sok más is. Közel egy éve csatlakoztam az úszók egyre népesebb táborához, mára már ott tartok, hogy a szerda esti edzés bizony viszonyítási pont lett az életemben, nem szívesen szervezek más programot aznap délutánra.

facebook.com/humenmagazin

Sportcipő

de nem tucat Regisztrálj a Sportnap honlapján:

És hogy mi is az Atlasz pontosan?

Az Atlasz Sportegyesület 2004-ben alakult azzal a céllal, hogy elősegítse a hazai LMBT (és azóta még hozzájött a Q) közösség sportolását. Teszi mindezt olyan környezetben, ahol a tolerancia és a nyitottság alapérték. Nálunk nem szól meg senki az esetleges plusz kilókért vagy a kezdeti rutintalanságért, sem azért, hogy miként és kivel éled az életed vagy hogy milyen a vallásod. Nekünk csak egy dolog fontosabb a sportnál: az, hogy mi nem rekesztünk ki senkit. Természetesen a heterókat sem.

WWW.SPORTNAP.ATLASZSPORT.HU Kedvezmények, információk, nyeremények!

Mi is lesz ezen a sportnapon?

Ez a nap egy kiváló alkalom lesz arra, hogy megismerkedj velünk, sportolóinkkal és tagjainkkal, hogy felfedezz új sportokat és akár sporttársakat is találhatsz magadnak. Szakosztályvezetőink és felkészült edzőink bevezetnek téged a labdajátékok, a vízi- vagy éppen a küzdősportok rejtelmeibe. Rózsaszín pólós segítőink mindkét helyszínen készséggel állnak majd rendelkezésedre, hogy a nagy kavalkádban megtaláld a neked leginkább megfelelő edzést.

Azért, mert a mozgás jó kondíciót és szellemi frissességet biztosít, valamint azért, mert itt hasonló érdeklődési körű emberekkel találkozhatsz és megtapasztalhatod a közösséghez tartozás érzését és élményét. Mert a tavalyi 120 látogatónk nem tévedhet. És ha erre a napra még úgysincs programod, gondolja arra, hogy elképzelhető: a nagy ő itt vár rád.

www.humenonline.hu

S. Péter

És hogy miért érdemes ott lenned?

Létkérdés

STREAMELÉS

– A JÖVŐ ZENÉJE Manapság, ha zenét szeretnénk hallgatni, már nem kell kazettákkal teletömnünk a táskánkat és nem kell amiatt aggódnunk, hogy a drága CD-k karcosak lesznek. A zenestreamelő szolgáltatásoknak hála, ma már azt sem kell számolni, hogy kedvenc dalunk hány megabájtot fog elvenni telefonunk memóriájából.

A zenehallgatás talán legfontosabb platformja manapság az okostelefon. Ez nem meglepő, hiszen a legtöbbet munkába menet és edzés közben hallgatunk zenét. Emiatt ezek az eszközök lettek a streamelés fő platformjai. Az Apple Music jelenleg csak az almás készülékekre érhető el, de az eszközök számát hamarosan bővíteni fogják az Androidos telefonokkal. Jelenleg a felhasználóknak nem kell semmit sem letölteniük, a szolgáltatás a legutóbbi frissítéssel bekerült a sima zenelejátszóba, ahol megjelent az Apple Music fül. Bár a Google Play Music az iOS-t futtató eszközökön kívül természetesen Androidra is elérhető, a célközönségből a Windows Phone-os felhasználók kimaradtak. Barátságos, modern felületet tár élénk, ahol könnyedén böngészhetjük a zenei kínálatot és kereshetjük meg kedvencünket. A Spotify elérhető mindenfajta okostelefonra, ahol egyszerűen kereshetjük meg a megfelelő zenét, válogathatunk a korábban hallgatottak közül, nézhetjük meg, hogy

ismerőseink mit hallgatnak, kaphatunk személyre szabott javaslatokat vagy használhatjuk a futós funkciót, mely futás közben az ideális tempójú zenét biztosítja. Mindhárom alkalmazás lehetőséget biztosít arra, hogy zenéinket lementsük akkorra, amikor nem vagyunk netközelben, a tárolt számok pedig nem fogyasztják tovább a mobilinternet-keretünket sem. Ha azonban otthon szeretnénk zenét hallgatni, nem biztos, hogy a telefonunk kicsi és enyhén dobozhangú hangszórója lesz a legmegfelelőbb, használhatjuk számítógépünket is erre a célra. Ehhez nem kell mást tennünk, mint egy szoftvert telepíteni, mellyel jelenleg a Spotify és az Apple rendelkezik. A Spotify asztali alkalmazása an�nyiban jobb a mobil verziónál, hogy nem kizárólag keverve játssza le egy adott album számait, és egyesével kiválaszthatjuk, hogy mely számokat szeretnénk meghallgatni egy listáról. Az Apple programja egy kicsit más szempontból közelíti meg a dolgot. Ha már eddig is használtuk az iTunest, akkor nem

facebook.com/humenmagazin

kell letöltenünk semmit, ugyanis az új verziókban már helyet kapott az Apple Music menüpont. A zene munka közben is jól jöhet, így fontos, hogy munkahelyünkön is elérjük a streamelő szolgáltatásunkat. Azonban nem mindenhol megengedett, hogy céges gépünkre programokat telepítsünk. Ezt áthidalandó, jó megoldás lehet egy webes lejátszó. A Google Play Music weboldala, akárcsak a telefonos alkalmazás, egy nagyon igényes felületet biztosít, ahol egyszerűen válogathatunk a kínálatból. Extraként kapunk egy mini lejátszót, amit ha letöltünk, úgy is tudjuk irányítani a zenéinket, ha nem a böngésző van előtérben. A Spotify webes felülete a Google-ével ellentétben az ingyenes felhasználóknak is elérhető, bár nekik fel kell készülni a reklámokra, akárcsak az okostelefonos alkalmazás esetében. Sajnos webes téren az Apple nagyon le van maradva, ha nem a telefonunkat szeretnénk használni, vagy nincsen a gépünkön iTunes, akkor sajnos nem lesz lehetőségünk zenét hallgatni. A hangminőséget mind a

www.humenonline.hu

Spotify-ban, mind a Google Play Music-ban tudjuk szabályozni, ahol beállíthatjuk, hogy zenéink tökéletes minőségben menjenek, vagy hogy a mobilnetünket védve beérjük a kicsit rosszabbal is. Az Apple viszont mindenképpen közepes minőségben fog a fülünkbe sugározni . Míg a Google es az Apple kizárólag előfizetéssel használható, a Spotify biztosít egy ingyenes lehetőséget is. Ehhez azonban hozzátartozik, hogy a számok között reklámok vannak és a lejátszási listánk is véletlen sorrendben fog menni. Ha csak az ár számít a választásnál, akkor nehéz dolgunk lesz. A Spotify és az Apple 5 euróért nyújtja a szolgáltatását, míg a Google havi 2000 forintot kér érte. Mindent összegezve mind a három szolgáltatás kimagasló minőséget nyújt, és bár van, ahol tudjuk ingyen is hallgatni a zenét, mindenképpen megéri a fizetős változatot használni. Ha rangsorolni kellene, akkor véleményünk szerint a dobogó első helyére mindenképpen a Spotify kerülne, hiszen neki sikerült a legtöbb fajta lehetőséget biztosítania a felhasználóknak.

Sáfár Krisztián

Nek-tech

Éjjel-nappal

Téluzo karneválozás Az európai kultúrkör fontos részét képezik a télűző karneválok, amelyek pogány rituálékból átalakulva betagozódtak a keresztény ünnepek közé és egyben a húsvétig tartó böjtöt is megelőlegezik. Ha nem elégszünk meg a mohácsi busójárással vagy egy átlagos farsangi bulival, érdemes ellátogatni Spanyolországba, hiszen az itteni jelmezes felvonulásoknak is fantasztikus hangulata van. A mediterrán ország számos fesztiválja közül most néggyel szeretnénk megismertetni benneteket.

A Barcelona közelében található Sitges városát talán nem kell bemutatni senkinek, hiszen ez az egyik legkedveltebb turisztikai célpont az LMBT-turisták körében. A melegbarát város pride-ja és melegfesztiválja szinte legendás, de a téli karnevált sem érdemes kihagyni. Ha egy barcelonai városlátogatással szeretnénk összekötni az itteni utazást, annak sincs akadálya, ugyanis a két város között ilyenkor külön éjszakai buszjáratok is közlekednek. A február 2. és 10. között megrendezésre kerülő esemény csúcspontjai természetesen a Farsangvasárnapon, valamint a Húshagyókedden tartott bulik. Habár nézőként valószínűleg vastag télikabátban fogjuk élvezni a parádét, a táncosok jelmeze nem fog túl sokat eltakarni tökéletes testükből. A Gran Canaría szigetén tartott karneválnak is van olyan eleme, amely az LMBT-közösséget szólítja meg: a hagyományos királynőválasztás mellett drag queen-versenyt is tartanak a Las Palmasban rendezett eseményen. Ezeken kívül humoros énekversenyt, illetve testfestőversenyt is találunk az egész hónapon át tartó rendezvény programjai között, amelynek egyik

www.grancanaria.com

facebook.com/humenmagazin

Útlevél Ország Spanyolország Főváros Madrid Államforma Alkotmányos monarchia Népesség 46 030 109 fő Homoszexualitás 2005 óta legális a házasság

záróeseménye az Entierro de la Sardina, azaz „a szardínia temetése”. Ennek keretében egy hatalmas, fából és papírmaséból készült festett halat visznek végig a városon, majd elégetik. Ez a halfajta a spanyolországi karneválok szimbóluma, és elbúcsúztatásával zárul a mulatozással töltött időszak. A szomszédos Tenerife fővárosában, Santa Cruzban tartott karnevál a Rio de Janeiro-i után a második legnépszerűbb az egész világon. A fentebb felsorolt hagyományos elemek – mint a karnevál királynőjének megválasztása vagy a szardínia temetése – itt is megtalálhatóak, és a legtöbben tradicionális kosztümökben járják az utcákat naplemente után. A fesztiválnak ráadásul minden évben külön témája van, amelyet a közönség szavaz meg a karnevál hivatalos weboldalán. Idén a „Jövő világa” állt a középpontban, míg 2016. február 3. és 14. között a ’80-as éveket idézik majd meg az egzotikus sziget utcáin.

Cádiz karneválja a velencei közeli rokona, amely abból következik, hogy a 16-17. században a két város komoly kereskedelmi kapcsolatokat ápolt egymással. Az andalúziai városban rendezett fesztivál különlegessége, hogy itt a zene áll a középpontban. A tíz napon át tartó ünnepségeken változatos produkciók sorával találkozhatunk. A chirigotas csapatai a humorukról híresek, ők szatirikus számokat adnak elő mindenféle témában, akár kurrens eseményekről is. A comparsas gyűjtőnéven futó énekesek és muzsikusok a legkomolyabbak a fellépők közül, hiszen magas szintű zenei képzettséggel bírnak és általában klasszikus darabokat játszanak. Rajtuk kívül kisebb-nagyobb kórusokkal és kamarazenekarokkal találkozhatunk az utcákon. Legyen szó könnyed szórakozásról, fergeteges, hajnalig tartó bulikról vagy érdekes helyi hagyományokról, Spanyolország különböző tájain mindegyikből találhatunk eleget, ráadásul mivel melegbarát országról van szó, mindenki felhőtlenül szórakozhat.

szíj Barbara

www.grancanaria.com

www.humenonline.hu

www.germany.travel

Úticél Németország. Élmények – kedvező áron

Ahol tárt karokkal fogadják a sokszínűséget

Ahol a közös élmény a fontos: Németország a legjobb választás mindenkinek, aki arra vágyik, hogy a szabadidejét élményekkel töltse meg. Fedezze fel Németország trendi oldalát, és látogasson el nagyvárosainkba: Köln, Frankfurt, München, Hamburg és nem utolsó sorban Berlin fesztiváljai, bárjai és klubbjai izgalmas pillanatokkal szolgálnak. Vagy élvezze a mindig a közelben lévő meseszép tájak nyugalmát és romantikáját – kettesben, csendesen. Az úticél Németország mindig tárt karokkal várja.

B RAN D N E W, O PE N - M I N D E D BAR & C LU B I N B U DAPEST

Love for All! fa ceb o o k .co m /tu tu b u d a p est • H er ceg p r í m á s u . 18.