Humen Magazin 2018. 07. szám (szeptember)

THE HUNGARIAN GAY MAGAZINE VI. évfolyam

7. szám

2018.

SZEPTEMBER

FREE

6 éve az LMBTQ közösségért

WITH ENGLISH CONTENT

„MINDANNYIUNKNAK VÁLTOZNIA KELL. BUDAPESTNEK ÉS A MAGYAROKNAK IS.” HLATKY SCHLICHTER HUBERT ÉS SZEGEDI LÁSZLÓ

NEMZETKÖZI KORTÁRS KÉPZŐMŰVÉSZETI VÁSÁR

2018. OKTÓBER 11–14.

MILLENÁRIS, BUDAPEST MŰVÉSZET.IZGALMASAN

www.artmarketbudapest.hu www.facebook.com/ArtMarketBudapest

2 Útmutató CÍMLAPSZTORI 06 „Mindannyiunknak változnia kell. Budapestnek és a magyaroknak is” – Interjú Hlatky-Schlichter Huberttel és Szegedi Lászlóval KULISSZA 12 Budapestre érkeznek a nyári sikerdarabok

06

36

MOZGÓKÉP 14 Film, színház, kiállítás, tánc – szeptember 12–16. között Humen Fesztivál AKKORD 20 Négy rendkívüli zeneszerző és egy világhírű zenekar: Budapestre érkezik Erki Pehk és a Sinfonietta Rīga BASSZUS 22 A legjobban várt őszi albumok POROND 24 A világ legnagyobb fesztiválján imádták őket – ismerd meg a Recirquelt!

24 14

BETŰTÉSZTA 26 Mocskos(ul) gazdagok - A Patrick Melrose-sorozat EMBERKÉP 28 „Hiszem, hogy a 2019-es prágai pride az egyenlő házassági jogok ünnepe lesz” – Interjú Czeslaw Walekkel, a Prága Pride vezetőjével KRISTÓF VILÁGA 32 Szokatlan szerelem – pimasz párosok tökéletlen találkozásai

32

HERSTORY 36 Dame Edna Everage DRÁMAKIRÁLY 38 Bezzeg az én időmben...

PLAYSAFE 40 Interjú: Így látta a Pride A¢erparty-ját egy nemigyógyász VISSZAPILLANTÓ 42 A Molly-házak és Mother Clap – melegek a XVIII. század Angliájában ÉLET/HELYZET 44 Szexuális vonzalom nélkül élni – Az aszexualitás

46

KÜLCSÍNY 46 Öt ígéretes brand, amelyeket érdemes bekövetni SPORTCIPŐ 48 Lélek- és test-karbantartó – A futás HAJADON 50 Kopaszodunk – de el is kell fogadnunk? ÚTLEVÉL 52 Hittel vagy karddal? Luther Márton a boszorkányok ellen (és néha velük) 54 Art Brazil - Barlangrajzoktól a futurisztikus városig GASZTROBLOG 58 Házhozszállítás újratöltve

58

PROUD HUNGARY 62 Budapest is getting more gay every year – Interview with Mateusz Kłosiński 64 Budapest Guide for Culture Junkies 66 Budapest Day&Night

BU DAPEST

L MB T Q

CSÜTÖRTÖK

KULT U R Á L I S

F ESZTI VÁ L J A

20:00 EGY PILLANAT A NÁDASBAN

(TÄMÄ HETKI KAISLIKOSSA, 2017)

PÉNTEK

18:15 ÁLOMHAJÓ

(DREAM BOAT, 2017)

PÉNTEK

20:15 SÚLYOS SZÍNEK

(TINTA BRUTA, 2018)

SZOMBAT

18:00 MARIO

(MARIO, 2018)

SZOMBAT

20:45 CSAK BARÁTOK

(GEWOON VRIENDEN, 2018)

VASÁRNAP

20:00 CAMERON POST ROSSZ NEVELÉSE

(THE MISEDUCATION OF CAMERON POST, 2018)

HELYSZÍN: 1066 BUDAPEST, TERÉZ KRT. 30.

TÁMOGATÓK:

Art management

KOMMUNIKÁCIÓS PARTNERÜNK:

SZEPTEMBERI

ITALAKCIÓK HÉTFŐ Malibu & almalé 750 Ft Ballantine's & Coke 750 Ft KEDD 2×4 cl Jägermeister 950 Ft SZERDA 2×4 cl Jägermeister + Bomba Energy 1190 Ft CSÜTÖRTÖK Captain Morgan & gyömbér 750 ft PÉNTEK Finlandia & Bomba 850 Ft Finlandia & Red Bull 1100 Ft SZOMBAT 2×4 cl Jägermeister 950 Ft VASÁRNAP Aperol Spritz 750 Ft

1056 Budapest, Belgrád rakpart 3-4. whynotbudapest +36 1 780 4545 whynotcafe.hu

KÉRD A PULTBAN AJÁNDÉK DESSZERT KUPONODAT, AMIT A WHY NOT BISTRO-BAN TUDSZ BEVÁLTANI

2018. SZEPTEMBER 30-IG! 1056 Budapest, Belgrád rakpart 18. whynotbistro +36 70 579 0719 whynotbistro.hu

Kezdet 5

ÉLJEN AZ IFJÚ PÁR! Idén februárban beszélgettünk egy magyar orvossal a magazin hasábjain, aki önkéntes orvosi misszióval jár Afrikába gyógyítani – és nem mellesleg roppant sármos is! A fél szerkesztőség rögtön szerelmes lett a gyerekeket mentő idegsebészbe, Dr. Szegedi Lászlóba. Aztán ott a szintén sármos étteremtulajdonos, Hlatky-Schlichter Hubert, akibe a szerkesztőség másik fele zúgott bele, és akinek a város ikonikus helyeket köszönhet. A meglepetés erejével hatott, hogy ők ketten nemcsak egy párt alkotnak, hanem jegyesek és már az esküvőt tervezik. Teljes az olvadás részünkről. Nagy örömünkre szolgál, hogy Címlapsztori rovatunkban mesélnek nekünk az eljegyzésről, a főváros jövőjéről és a magyar melegekről is.

A szeptember már harmadik éve a Humen Fesztivál ideje is egyben: a hat LMBTQ témájú filmet, kortárs tánc- és színházi előadásokat tartalmazó programról a Mozgókép rovatban olvashattok. A mai tinikről ír a Drámakirály ebben a hónapban, Steiner Kristóf pedig az első pillantásra talán szokatlannak tűnő szerelmekről.

Czeslaw Walekkel, a Prága Pride vezetőjével, korábbi cseh emberi jogi miniszter-helyettessel pedig arról beszélgettünk, hogy milyen út vezet egy posztszocialista országban a házassági egyenlőségig. Tartsatok velünk!

Kocsis G. János

MINT EGY KIS CSALÁD A mai napig tisztán emlékszem arra a mondatra, ami az egyik exem szájából hangzott el: ne viselkedjek úgy a kollégáimmal, mintha a barátaim lennének, mert ez nem normális és sosem fognak komolyan venni. Hát nem hallgattam rá, bevallom – szerencsére. Számomra mindig is fontos volt, hogy jó kapcsolatot alakítsak ki a kollégáimmal, hiszen ha belegondolunk, szinte annyi időt töltünk együtt napi szinten, mint a pasinkkal. Már az előző munkahelyemen is megvoltak azok az emberek, akikkel szinte az első perctől kezdve baráti viszonyt alakítottunk ki, és ez a mai napig megmaradt. Nincs ez másképp a Humennél sem, és nagyon örülök, hogy azokkal a kollégáimmal, akikkel napi kapcsolatban vagyok, szinte mindent megbeszélünk egymással. És azt gondolom, ez így van jól. Sokszor érzem, hogy olyanok vagyunk, mint egy kis család: meghallgatjuk egymás gondjait, próbálunk tanácsot adni, ha baj van, és azt hiszem, mindig tudjuk, mikor jön el az a pillanat, amikor jobb csendben maradni, vagy megmondani a másiknak, hogy ma inkább ne dolgozzon. Az mondjuk kicsit furcsa néha, hogy 32 évesen néha apunak hívnak, de ez legyen a legkevesebb, hiszen ez a kis család ettől lesz az igazi.

IMPRESSZUM

• • • •

• • ••

Erdei Zsolt zsolt.erdei@humenmedia.com FŐSZERKESZTŐ: Kocsis G. János janos.kocsis@humenmedia.com Kanicsár Ádám András ONLINE- ÉS KÖZÖSSÉGI MÉDIA: Kocsis G. János, Waliduda Dániel Bali V. Gergő, Csalár Bence, Kanicsár Ádám András, Kocsis G. János, Steiner Kristóf, Szij Barbara, Tegdes Péter, Tóth Eszter, Waliduda Dániel, Zsebedits Patrik KORREKTOR: Szij Barbara MŰVÉSZETI VEZETŐ: Karlovszki Ottó ÉRTÉKESÍTÉS: +36 70 234 5507 hungary@humenmedia.com SAJTÓKÖZLEMÉNYEK ÉS PROGRAMOK: info@humenmagazin.hu KIADJA A Humen Media Hungary Kft. H-1132 Budapest, Kresz Géza u. 16. fszt. 1/A NYOMDAI KIVITELEZÉS: Keskeny és Társai Nyomdaipari Kft. H-1158 Budapest, Rákospalotai határút 6. www.humenonline.hu ISSN 2064-101X

LAPIGAZGATÓ:

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: SZERZŐK:

•

•

•

•

A Humen Magazin bejegyzett márkanév. A név vagy a logó bármilyen felhasználása kizárólag a Humen Media Hungary Kft. írásos engedélyével lehetséges. Engedély nélküli felhasználása jogi következményeket von maga után. A Humen magazinban megjelent cikkek, írások és fotók - egyedi esetektől eltekintve a Humen Media Hungary Kft. tulajdonát képezik. Bárminemű utánközléshez a kiadó írásbeli engedélye szükséges. A hirdetések tartalmáért a Humen Media Hungary Kft. nem vállal felelősséget. A lapban közölt olvasói írások és interjúk nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

CÍMLAPFOTÓ: Boldog Attila

Erdei Zsolt

6 Címlapsztori

MINDANNYIUNKNAK VÁLTOZNIA KELL. BUDAPESTNEK ÉS A MAGYAROKNAK IS. Interjú Hlatky-Schlichter Huberttel és Szegedi Lászlóval

Hogy a Szex és New York mintájára fogalmazzak, Hlatky-Schlichter Huberttel és Szegedi Lászlóval Budapest egyik új és egyben legmenőbb helyén, a Budapest Leóban ültünk össze egy interjúra a hely speciális koktélja mellett, ami annyira jó, hogy néhány hét alatt népszerűbb lett, mint az Aperol Spitz. A Lánchídra néző hely Huberté, öt másik budapesti vendéglátóhely mellett, így méltán nevezhetjük Budapest egyik legsikeresebb emberének. László pedig idegsebész, aki munkája mellett néha Afrikában is önkénteskedik. Ők az a jegyespár, akikre lehet, hogy irigy leszel. A fiúkkal eljegyzésükről, a főváros jelenéről és jövőjéről, a magyar melegekről és elképesztő esküvői tervükről beszélgettünk.

Címlapsztori 7

SZERZŐ: KANICSÁR ÁDÁM ANDRÁS @KANICSAR

i

Sem jegyespár, sem magyar pár nem volt még a Humen Magazin címlapján. Fontos szerintetek ez a címlap?

Hubert: Igen, nagyon örülünk, és köszönjük a megtiszteltetést. Szerencsére csak pozitív visszajelzést kaptunk az eljegyzés hírére mind barátoktól, mind ismeretlenektől. Semmilyen rossz reakció nem volt – vagy csak nem jutott el hozzánk. Ez fontos számunkra. Szeretnénk, hogy az, ami nekünk már természetes, az itthon mindenkinek az lehessen. Hogy azt szerethessük, akit akarunk. Reméljük, hogy példánkkal sokaknak adhatunk reményt, és megmutathatjuk, hogy mindezt nyugodtan fel lehet vállalni és fel is kell. El kell tudnunk fogadni és szeretni magunkat, mert utána másokat is sokkal könnyebb lesz elfogadni és szeretni.

Hogy történt az eljegyzés?

László: Az eljegyzésnek volt egy intimebb része, ami számomra abszolút meglepetés volt. Egy hónapig nem is árultuk el senkinek, csak otthon a szülőknek. Elmentünk mindenki családjához és kikértük egymást. Szerencsére mindenki igent mondott. Persze terveztük, hogy majd bejelentjük másoknak is, de szerencsére elég nagy baráti társaságunk van, és nehéz nyáron egy olyan eseményt megszervezni, ahol mindenki jelen lehet. Huberték kitervelték az unokatestvérével, Cintiával – akik jó értelemben véve olyanok ketten, mint Bonnie és Clyde –, hogy a KIOSK-ban, majd az esküvőjükön jelentjük be. Én semmit nem sejtettem az egészről. Aznap volt a KIOSK születésnapja is...

Hubert: Az este címe is Marry Me volt: mindenki összeházasodhatott, aki akart, ott volt az anyakönyvvezető is a ceremónia levezénylésére. Én amúgy mondtam Cintiának, hogy nem akarom elvinni az esküvőjén a show-t, de mondta, hogy csak nyugodtan.

László: Mikor Hubert megfogta a mikrofont, azt hittem, az ilyenkor szokásos beszédet mondja tanúként. Én a telefonomat nyomogattam, majd arra a mondatra kaptam fel a fejem: „Talán ha végre nem nyomogatnád a telefonod, megkérném a kezed.”

Laci, Te már szerepeltél a Humen Magazinban. Feleleveníted az olvasók emlékeit, hogy miért is?

László: Foglalkozásomat tekintve idegsebész vagyok. A kollégáimmal nagyon sokat jótékonykodunk – anynyit, amennyit csak tudunk, majdnem minden nap; a ruhagyűjtéstől kezdve sok mindent csinálunk. Úgy gondoltam, hogy valami nagyobbat is tenni kellene, ezért elkezdtem szervezni egy missziót Malawiba, és ezzel kerültem be a Humen Magazinba. Tavaly voltunk is ott és idén is készülünk menni.

Most már Hubert is velünk jön.

Miért pont Malawi?

László: Mindenképpen olyan országot akartam választani, ahol nagy szükség van ránk. Malawi a világ második legszegényebb országa, 18 millió emberre jut egy idegsebész. Ez volt az egyik ok. Másrészt olyan helyre akartunk menni, ami biztonságos. Szabály, hogy bárhol is akarsz segíteni, a saját biztonságod és egészséged árán sose tedd. Ráadásul, akik velem jöttek, olyan kollégák, akik családapák, és nem akartam, hogy veszélyben legyenek. A harmadik pedig az, hogy Afrikában kevés olyan ország van, mint Malawi, ahol az angol a hivatalos nyelv. Itt, ha nem is beszélik mindenhol, de legalább értik, amit mondasz.

Mellesleg a Magyar Afrikai Társasággal mentünk, akik gyakran járnak oda, és ismerik a közeget.

Malawi az olvasóközönség számára Madonna miatt lehet ismerős. Ő nemrég egy egész kórházat építtetett mások bevonásával az országban. Van ezzel némi összeköttetésetek?

László: Van! Voltam abban a kórházban és operáltam is ott. Egy gyerekkórház, kizárólag gyereksebészeti intézet. A közkórház, ahol dolgoztunk, éppen az út másik oldalán van. Persze a Madonnához kötődő kórház jobban felszerelt, sok adományt kap. Sajnos az idegsebészetnek nincs megfelelően megteremtve ott még a feltétele, de éppen most próbálják kiépíteni, hogy oda is tudjunk menni. A vezető egy holland professzor, aki nyitott

az együttműködésre. Úgy tervezem, hogy a következő misszióra két sebészeti teammel megyünk. Így mindkét kórházban szimultán tudunk dolgozni, és így sokkal többet segíthetünk.

Hubert, ha jól tudom, tőled sem áll messze a jótékonykodás...

Hubert: Bennem körülbelül négy éve tudatosult, hogy vissza kell abból adni, amiből én is kaptam, és tenni kell másokért. Alapvetően jószívű és segítőkész embernek tartom magam, mindig is segítettem, ha szükség volt rá. Amikor a KIOSK-ot kezdtük, nehéz időszakunk volt. A kollégám akkoriban szólt, hogy karácsonyra ajándékcsomagot kellene küldeni az ügyfeleknek, de nekünk nem igazán volt pénzünk, csődközeli állapotban voltunk. Nem akartunk felesleges ajándékokat vásárolni. Úgyhogy inkább eldöntöttük, hogy azoknak segítünk, akiknek leginkább szükségük van rá. Így a KIOSK égisze alatt egy ültetett vacsorát szerveztünk egy hajléktalanszálláson.

Amiből az ajándékokat vásároltunk volna, inkább alapanyagra költöttük, a partnereink és az ügyfeleink pedig eljöhettek önkénteskedni. Az első vacsora 300 fős volt. Iszonyatosan megérintett az egész, és nagyon más dimenzióba sodort minden addigi dolgot. Rájöttem, hogy itt az idő, hogy ténylegesen, rendszeresen tegyek valamit másokért. Az embernek amúgy is 35 éves kora körül alakul ki a társadalmi felelősségvállalása, amikor már van egzisztenciája, vagy tudja, mit szeretne csinálni. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy amit csinálok, azon keresztül segíteni is tudok. A barátoknak is azt mondom, hogy a saját szakmájukon belül segíthetnek a leghatékonyabban. Azóta minden egységemnek megvan a saját identitása, a saját felelősségvállalási projektje. A Babel leginkább művészeti területen szokott segíteni, a KIOSK étkeztetéssel: hajléktalanoknak rendezünk vacsorát, vagy anyaotthonokban tartunk élménynapot. És ott a Segítő Angyalok Alapítvány...

Hubert: Az említett projekteken keresztül került Kamarás Adrienn az éle-

8 Címlapsztori tembe, akivel megalapítottuk a Segítő Angyalok Alapítványt. Ő a kurátor, én pedig az alapító. Ő felel az operatív munkáért, én pedig próbálom a forrásokat összeszedni. Mindenki a saját tudásához mérten tesz bele mindent.

Létrehoztuk az alapítványt, ami most már közhasznú szervezetté vált. A misszióba aztán én is bevonódtam.

Mikor Laci mesélt arról, hogy menynyire nehéz eldönteni, hogy ki legyen az utolsó ember, akit kezelnek, úgy döntöttem, elmegyek és bármilyen módon, főzéssel vagy takarítással segítem az orvosok munkáját, hogy hatékonyabbak tudjanak lenni. Aztán a „nyakamba kaptam” egy másik feladatot: megpróbálok család- és gyereksegítő programok kiépítése után nézni, megvizsgálni, hogy miben tudnánk gyakorlatban és hosszútávon segíteni, és egy ilyen programot kezdeményezni. Hamarosan megszületett azután a Malawi Angyal a Segítő Angyalok Alapítvány egy külön projektjeként. Így sokkal egyszerűbben tudunk adományokat kezelni, sokkal átláthatóbb, követhetőbb minden, és mindenki számára biztonságosabb.

Hubert, sokszor emlegetnek téged lokálpatriótaként. Mit szólsz ehhez a jelzőhöz?

Hubert: Nem is tudtam róla! (nevet) Szoktak gasztrogurunak vagy vendéglátós gurunak nevezni, sok megnevezést kaptam már, de tényleg inkább lokálpatrióta vagyok. Nagyon szeretem az életet, szeretek jót enni, jót inni. Az egész vállalkozásom egy étteremmel kezdődött, és most már 6 hely tartozik hozzám. Kicsit városfejlesztőként is gondolkodom: azt figyelem, hogy mi lenne jó Magyarországnak. Nem önmagamat akarom mindenképpen megvalósítani, inkább arra törekszem, hogy egy hely úgy működjön, hogy adjon valamit a városnak. Hogy tovább vigyük az ország jó hírét. Én nagyon hiszek Magyarországban. Bárhol találkozom emberekkel, akik voltak már Budapesten, elmondják, hogy voltak a KIOSK-ban, hiszen jó hely, és a központban van.

Mikor legutóbb voltunk külföldön, két társaságban is említették a KIOSK-ot, pedig nem is tudták, hogy az én tu-

lajdonom, és engem nem is ismertek előtte. Ezek után felelősnek érzem magam azért, hogy olyan dolgot mutassunk a külföldieknek, amitől jobban érzik magukat nálunk, és ami hozzáad valamit a gyönyörű városunkhoz, amit mind a ketten imádunk. Úgyhogy igen, lokálpatrióta vagyok. Imádom Budapestet.

László: Sok külföldi embernél kötődik össze Budapest és Hubert.

Hubert: Nem turistalehúzókat kell csinálni, hanem valamit, aminek van értéke, és ami hosszú távon is működik. Számomra az a fontos, hogy fejlődjön a város, már csak amiatt is, mert már elég érdekelt vagyok benne.

Számomra az esztétika és a harmónia is fontos: az egész környezetemet úgy próbálom felépíteni, hogy jó dolgok legyenek benne, mert azt szeretem, ha az emberek is jól érzik magukat körülöttem. Hiszek abban, hogy ha jó dolgokat csinálok, az valamiféleképpen visszajön. Bármilyen egyszerű egy hely, mindenhol adni kell a minőségre, a közönséghez és a színvonalhoz mérten.

Ezek szerint Magyarországon is tervezitek a jövőt? A legtöbb sikeres ember elhagyja az országot napjainkban...

László: Sokan kérdezik, hogy miért maradtam itthon. Én úgy gondoltam, hogy szerencsét próbálok Magyarországon. Egyre könnyebb választás az, hogy fogod magad és más országba költözöl; az egy sokkal nehezebb pálya, ha itthon maradsz és megpróbálsz orvos lenni a magyar egészségügyben. De akikkel együtt végeztük el az orvosi egyetemet, mindannyian itthon maradtunk. Ez volt az elsődleges, még ha nagyon sok nehézség árán is. A kapuk nyitottak, bárhova mehetnénk, de ahogy Hubert is mondta, ez egy nagyon jó város, és nagyon szeretünk itt élni. Másrészt Hubert miatt sem nagyon mozdulok. És szeretek itthon, magyar embereket gyógyítani.

Alapvetően itt képzelem el a jövőm.

Aztán majd meglátjuk. Nem zártam ki a külföldet sem, mindenre megvan a lehetőség.

Hubert: Semmiképp nem hagynám itt, amit megépítettünk, ezt csinál-

ni kell. Szerencsére most már több mint 200 ember dolgozik velem, van hat helyünk, cateringen is dolgozunk, és vannak még ötleteink. Egy csomó olyan hely van Budapesten, amit ki lehetne használni, hogy a város mozogjon, hogy részt vegyünk abban a lüktetésben, ami itt van.

Mit kellene tennie Budapestnek, hogy jobb legyen?

Hubert: Budapestnek nagyon komolyan kell vennie az idegenforgalmat. Óriási lehetőségek vannak ebben a városban. Budapest most ott van, ahol Barcelona volt 10 évvel ezelőtt.

A melegturizmusban is óriási potenciál van, a napokban pontosan erről beszélgettünk Zsoltival [Erdei Zsolt, a Humen Media ügyvezetője – a szerk.].

A főváros egy nagy bumm előtt áll. És most nagyon ügyesen és okosan kell fejleszteni, és a minőségi dolgok felé menni, mert most elég sok a kommersz dolog...

László: A romkocsmák, az angol legénybúcsúk...

Hubert: Ezek is kellenek, megvan a helyük. De ezek már léteznek. Nem ezeket kellene fejleszteni. Arra kell törekedni, hogy minőségi emberek itt költsék el a pénzüket és visszajöjjenek. Hogy legyen egy romantikája a városnak.

Hubert: Mi, magyarok szeretünk panaszkodni, de éttermi szinten például nagyon sokat fejlődtünk, és a vidék is nagyon húz most előre. A Balaton gasztronómiailag nagyon szépen fejlődik, mert rengetegen támogatják az ügyet. Sok a pozitív változás. Én a városvezetésben is látom a reményt.

Elkezdődött egyfajta nyitottság a beszélgetésekben.

Mikor elkezdődött a Pink Budapest kommunikációja, óriási meglepetésünkre sokan a közönségen belül nem értették, hogy minek idehozni meleg turistákat, mikor ez nem egy melegbarát ország.

Hubert: De nem is egy melegellenes ország. Viszont nincs elég meleg szórakozóhely és bár. Egyébként a város gyönyörű, és a melegek szeretik a szépet, úgyhogy ez egy elég

Címlapsztori 9

jó kiindulópont, illetve a magyar fiúk és lányok gyönyörűek, ez is jó indok ahhoz, hogy idejöjjenek az emberek.

Az új generáció is alapvetően pozitív szemléletű, de kellenek még a jó helyek, és itt nem bulikra gondolok, hanem bárokra és klubbokra, és nem kifejezetten meleg helyekre. Meg kell érteni, hogy az olyan digitális platformokkal, mint a Grindr, a Tinder vagy a Romeo, már kiveszett a helyekből az ismerkedés faktora, az emberek már úgy mennek oda, hogy ismernek valakit – nem ismerkedős helyek kellenek. Olyan helyekre van szükség, ahol általánosságban a melegeknek nem probléma, hogy melegek. Ha a Leóban összebújik két srác, semmi bajuk nem lesz belőle. Ez normális kellene, hogy legyen mindenhol.

Hogy ha egy meleg pár elmegy egy romkocsmába vagy klubba, akkor ne kapjanak egy taslit vagy ne buzizzák le őket – ennyi kellene csak, hogy mindenki jól és szabadnak érezhesse magát.

De ezt hogy lehet elérni? A Tütü pont erről szólt, és...

Hubert: Nézd, a Tütünél nagyobb ellenállást kaptunk a melegektől, mint a heteróktól. Persze volt nyilván 1-2 heteró is, akinek volt vele problémája, de ezzel semmi gond, épp azért csináltuk a Tütüt, hogy tompítsuk az ilyen reakciókat. Azonban a melegek közül az elején sokan nem fogadták el, hogy miért vannak a Tütüben heterók.

László: A melegek Magyarországon megszokták, hogy ha szórakozni akarnak, akkor elmennek egy helyre, ahol csak melegek vannak, és ez az egyetlen lehetőségük. Elzárva mindenkitől. Csak ott tudsz bulizni és önmagad lenni. A Tütüben vegyesen voltak heterók és melegek, egyáltalán nem számított, ki milyen, mindenki bejöhetett. Ez sok meleget zavart, hiszen sokan közük nem merik felvállalni azt, hogy ilyen irányultságúak. Kizárólag akkor, ezen a pénteki-szombati bulin, mikor elzárva, de azt csinálhatják, amit akarnak. Volt, hogy a Tütüben Hubert-

tel megöleltük egymást, és voltak ott éppen nővérek az én kórházamból.

Engem egyáltalán nem zavart, mert rólam már akkor is tudták, és felvállaltam, hogy meleg vagyok. Sok olyan ember van, aki ezt nem tudja vagy nem akarja nyíltan vállalni, és tudja, hogy bármelyik pillanatban betoppanhat egy lánycsapat a munkahelyéről bulizni, ezért inkább lemegy egy melegklubba vagy melegbuliba, ahol tudja, hogy csak melegek lesznek, és így biztonságban van. És ezért nem megy el egy általános szórakozóhelyre. Egyszerűen vegyíteni kellene a szubkultúránkat a heterókkal. Nálunk a társaságban ugyanúgy van meleg és heteró pár, és ez sosem volt probléma. Sőt, még mi vagyunk azok, akik kevésbé szeretnek meleg helyekre menni.

Tehetünk egy olyan furcsa kijelentést, hogy ahhoz, hogy Budapest népszerű, melegbarát hely legyen, maguknak a melegeknek is változniuk kell?

10 Címlapsztori

FOTÓK: BOLDOG ATTILA

Címlapsztori 11 László: Abszolút.

Hubert: Mindannyiunknak változnia kell.

Budapestnek és a magyaroknak is. És jó irányba haladunk?

László: Igen. Én olyan közegben dolgozom, ahol a melegség kevésbé elfogadott dolog, ráadásul vidékről jövök, ahol pedig ez egy még problémásabb téma, de azzal, hogy felvállaltuk a kapcsolatunkat, remélhetőleg számtalan embernek változtattuk meg a nézőpontját.

Hubert: Ezért fontos, hogy minél több ember coming outljon. Nem protestálni kellene a melegséget, ne értsük félre, hiszen ez nem egy kiváltság vagy menő dolog, ezért normálisan kellene képviselni. Mi a közegünkben vállaljuk, és oké, most beszélünk erről a magazinnak, de az életünkben nem központi téma a melegség, mert számunkra ez normális és alapvető. Addig kellene ezt forszírozni, amíg mindenki úgy nem reagál valaki melegségére, hogy „na és akkor mi van?”

László: Nálam amúgy véletlenül derült ki, hogy meleg vagyok. Hubertnek volt születésnapja, amire előhívattam egy képet, amit otthagytam a kórházban, a számítógépem asztalán. Egyszerű kép volt, a tengerben ölelkezünk rajta. És innen megtudta mindenki. Azóta is mondják, hogy tudat alatt biztosan szándékos volt. Innentől kezdve legalább 50 ember gondolkodásmódját változtattam meg, hogy mint orvos, ennyire nyíltan vállaltam fel, hogy meleg vagyok. Van, hogy egy beteg a rendelés végén gratulál az eljegyzéshez. És ez az ember máshogy nem szembesült volna a melegtémával vagy azzal, hogy ez mennyire normális. Hanem sajnos a médiából lát ezt-azt, ami miatt kialakult benne egy sztereotípia.

Majd rájön, hogy hoppá, az orvos, aki operálta, szintén meleg, most volt az eljegyzése, mellesleg lenyűgöző dolgokat csinál. Ahhoz, hogy át legyen formálva a magyar gondolkodásmód, annyi kell, hogy mindenki nyíltan vállalja, hogy meleg. És például én nem is nagyon voltam eddig pride-on, talán kétszer, akkor is bulizni mentem...

Hubert: Én azért többször voltam.

Nagyon sok embernek nyitottam már fel a szemét, hogy a Pride nem csak

arról szól, hogy provokálni akarunk. A Pride felelőssége lenne, hogy jobban átmenjen annak az üzenete, hogy mit akarunk elérni, hogy alapvetően protestálunk és a jogainkért küzdünk.

Ezzel is indul vagy zárul az egész, de éppen erre kellene jobban felhívni a figyelmet. Ez a kommunikációban nem jön át, és ebben is fejlődni kellene. Mi például nem tudunk úgy házasodni, mint más, nem tudunk úgy örökölni, mint más. Ha összeházasodunk, mi lesz a vagyonnal, hogy oldjuk meg a gyerekkérdést? Ha valaki kórházban van, nem tudni, beengedik-e hozzá a másikat. Ha ezeket a példákat elmondod az embereknek, megértik őket, és rájönnek, hogy ezek valódi problémák. Ezeket az életszituációkat kellene kiemelni. Hogy ezért fontos a protestálás. Nem azért, mert fehér ruhában ott akarunk állni az oltár előtt.

Sokaknak nem jut eszébe, hogy egyszerűen jogegyenlőség van-e Magyarországon.

Hubert: Igen. És ezt kommunikálni kellene, de amiket kérdezel, hogy merre és hogyan... Nekünk magunknak is fejlődésre van szükségünk. Saját magunknak kell tennünk magunkért és a jövőnkért.

László: Példát kell mutatnunk. Sokkal példamutatóbb, ha úgymond normális párként élünk együtt. Sokkal demonstratívabb annál, mint ha csak azt mutogatjuk, hogy hogyan tudunk bulizni és a pride-on ugrálni. Ebbe nem lehet belekötni. És nem is mondanak ránk egy rossz szót sem.

Hubert: Tényleg nem szoktak belénk kötni. Persze volt már, hogy valaki beszólt, de én simán odamegyek tisztázni a helyzetet. Nem kötekedni megyek oda, nem is adom meg a lehetőséget, csak beszélgetünk a dologról.

Bulvárosan kezdtük, végezzük bulvárosan. Ti lesztek most az álompár. Milyen lesz az álomesküvő?

Hubert: Nagyon jó barátságban voltunk az amerikai nagykövettel, Colleen Bell-lel. Itt volt nálunk egy vacsorán, és bár akkor még senkinek nem beszéltem az eljegyzésről, neki elmesél-

tem, hiszen tudtam, hogy hamarosan elhagyja az országot. Volt egy ötlete, amire igent mondtunk. Nála fogunk összeházasodni Malibuban, a tengerparton. Ő fog minket összeadni.

László: Gondolkozunk rajta, hogy itthon hogyan oldjuk meg. Lehet, hogy itthon lesz a legénybúcsú, közösen.

Nyilván itthon is lesz regisztrálva a kapcsolat. A bejegyzett élettársi viszony nem minden, de legalább előrelépés. Szeretnénk, ha egyszer házasodni is lehetne.

Ezt mindenki szeretné. Legalábbis ebben a közegben.

László: Nem csak a mi közösségünkben. Más közösségben is így tartják. Persze nyilván érdekes lenne erről szavazást tartani.

Hubert: A szavazás azon múlna, hogy milyen támogatással indul, és hogyan teszed fel a kérdést. És hogy ki teszi fel. Szerintem egy kétéves kemény kampánymunkával meg lehetne alapozni.

László: Rengetegen vannak hozzánk hasonló párok, akik házasságon vagy eljegyzésen gondolkodnak.

Ha ezt megcsinálnák, az valószínűleg gyökeresen megváltoztatná az egész ország gondolkodásmódját.

Hubert: Saját magunk és mások elfogadásával annyi negatív faktor kimenne az emberekből, hogy egyszerűen mindenki elkezdene pozitívan gondolkodni. Nagyon negatívak vagyunk itthon. És nemcsak a meleg témában. Mindenben. Ha örülnénk annak, ami van és inkább azt néznénk, hogy hogyan lehet valamit jobban, egészségesebben csinálni...

Minden jobb lehetne.

László: Alapvetően szerintem már megvan az a generáció, akiknek meg lehet változtatni a gondolkodásmódját. Akikbe már nincs belekódolva az, ami a magyar Himnuszban van: hogy szenvedésre ítéltettünk, hogy minket mindenki csak bánt, hogy velünk szemben mindenki rossz. Van az a generáció, aki nem így fogja fel a dolgot, mint ahogy az átlag magyar tette évszázadokon keresztül. Meg fog ez változni... Hosszú idő, de...

Hubert: Csak tenni kell érte.

•

12 Kulissza

BUDAPESTRE ÉRKEZNEK A NYÁRI SIKERDARABOK Ősztől végre Budapesten is megnézhetjük azt a három darabot, amelyeket 2018 nyarán az Orlai Produkciós Iroda (OPI) hatalmas sikerrel, teltházas előadásokon mutatott be a Szentendrei Teátrumban és a Kultkikötőben. Kováts Adél főszereplésével látható a Nóra 2 a Belvárosi Színházban, a Mi és Ők című, megrendítő előadás a Jurányi Inkubátorházban Vilmányi Benettel és László Lilivel, a Varsói melódia pedig Tompos Kátyával és Adorjáni Bálinttal az OPI kamaraszínházában, a Hatszín Teátrumban kerül bemutatásra. Nézzük a részleteket!

Amikor újra kinyílik egy ajtó Lukas Hnath: Nóra 2 Kopogtatnak. Az ajtó nyílik, mögötte Nóra áll – tizenöt évvel azután, hogy Ibsen nagy botrányt kavart és betiltott klasszikusában becsapta maga mögött. Miért jött? Mi történt vele azóta?

Megérte kivívnia függetlenségét? Mit

akar azoktól, akiket akkor elhagyott?

Mit szólt hozzá a társadalom? És mit szólunk hozzá mi a XXI. században? A fiatal szerző, Lukas Hnath friss darabja tavaly hatalmas kritikai és közönségsikert aratott hazájában, a Broadway valóságos szenzációja volt. Sziporkázó humorral és nagy emberismerettel tárja elénk a színháztörténet egyik leg-

zajosabb ajtócsapásának utóhatásait.

A 2017-es Broadway-siker után Budapesten 2018. augusztus 31-től látható Galgóczy Judit rendezésében a Nóra 2. Ibsen Babaházának folytatásában Nóra (Kováts Adél) 15 év után visszatér a családjához, Torvaldhoz (Csankó Zoltán), Emmyhez (László Lili)

Kulissza 13 SZERZŐ: TÓTH ESZTER

és Anne Marie-hoz (Bodnár Erika). A Szentendrei Teátrum és az Orlai Produkciós Iroda a szentendrei városháza udvarán július 6-án mutatta be Lucas Hnath Nóra 2 című darabját, amelyről a kritika így fogalmazott: „az Orlai Produkció előadásának – mely őszszel beköltözik végleges otthonába, a Belvárosi Színházba – van egy legnagyobb, mondhatni, mindent elsöprő erénye, ez pedig Nóra szerepében Kováts Adél alakítása. A szerző hálás lehet a színésznőnek azért a kompakt, rétegzett, sűrű alakért, aki mindjárt a legelső pillanatban egyszerre tétován és magabiztosan, elszántan és aggodalmasan, de leginkább kíváncsian megáll a nyitott ajtóban.”

A Nórát életre keltő Kováts Adéllal mi is beszélgettünk, kérdésünkre pedig elmondta, miként tudta magáévá tenni ezt a különleges szerepet. „Nóra szabadságeszméi nagyon is az enyémek: a függetlenségéért, a másodrendűség, a kiszolgáltatottság, a hazugság, a látszatidill fenntartása ellen vívott küzdelme mögé oda tudok állni” – fogalmazott.

Előadások: szeptember 2., 8., 13. október 12., 13., 24.

Belvárosi Színház Fájdalmasan szép történet Leonyid Zorin: Varsói melódia Van a politika, és van a szerelem.

Ennek a két dolognak elvileg semmi köze egymáshoz.

De volt, hogy volt.

Van, hogy van.

Milyen kár.

A Varsói melódia 2018. szeptember 14-én látható először Kocsis Gergely rendezésében, Tompos Kátya és Adorjáni Bálint főszereplésével a Hatszín Teátrumban. A legendás előadást korábban Sztankay István és Törőcsik Mari játékával éveken keresztül láthatta a közönség. A mostani feldolgozásról így ír a kritika: „a legendássá vált színre vitelhez hasonlóan perzselő erejű előadás született most. Meg lehet előlegezni nemcsak a hosszú szériát, hanem a

legendává válást is.” Ez pedig csak egyet jelenthet: Kocsis Gergely rendezése méltó ahhoz a fájdalmasan szép történethez, amely 1967-ben Leonyid Zorin tollából született és ahhoz a fantasztikus előadáshoz is, amelyben alakítása által Törőcsik Mari a magyar színházi élet meghatározó alakjává vált.

Leonyid Zorin színművének főhőse egy orosz fiú és egy lengyel lány, akik egymásba szeretnek. Az ötvenes évek Szovjetuniójának rideg törvényei azonban tíz évre elszakítják őket egymástól: a Moszkvában tanuló lengyel lány és a szovjet háborús hős házassági kérelmét elutasítják.

Tíz évvel később, amikor újra találkoznak, már mindketten házasok. Újabb tíz év elteltével kerülnek öszsze megint, de akkor már késő, a régi érzelmek fellángolása ellenére is.

Semmiképp se mulasszuk el Kocsis Gergely előadását, amely sajátos módon dolgozza fel ezt a különleges, keserűen szép szerelmi történetet.

Mesélni arról, amiről nem is lehet

Előadások: szeptember 15., 23. október 6., 10., 13., 23.

Hatszín Teátrum

Előadások: szeptember 27. október 4., 5., 30.

Jurányi Inkubátorház

Carly Wijs: Mi és Ők Egy kisfiú és egy kislány. Az iskola első napja. Harmincöt terrorista.

Ezerkétszáz túsz, ebből hétszázhetvenhét tanuló.

A 2004-es beszláni túszdráma. Egy kisfiú és egy kislány. „A Mi és Ők katartikus módon mesél arról, amiről nem is lehet, mert nincsenek rá szavak, legfeljebb egy előadás erejéig.”

A Szentendrei Teátrumban, a Ferenczy Múzeum udvarán láthatta a közönség először Fehér Balázs Benő rendezésében Vilmányi Benett és László Lili játékát. A Szentendrei Teátrum, valamint a FÜGE és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésében létrejött előadás szívbemarkoló és erős történetet mutat be két kisiskolás gyerek szemén keresztül a 2004-es beszláni túszdrámáról, amelyben több mint 300 ember vesztette életét.

•

14 Mozgókép

FILM SZÍNHÁZ KIÁLLÍTÁS TÁNC SZEPTEMBER 12–16. KÖZÖTT

Immár harmadik alkalommal rendezzük meg az őszi LMBTQ filmhetet, és elérkezettnek láttuk az időt, hogy idén a filmfesztivál tapasztalataiból merítve a mozin túl más művészeti ágak felé is nyissunk. Így most már egy izgalmas összművészeti eseménysorozat várja a nézőket: a fesztivál időszaka alatt filmes, színházi, kortárs tánc és képzőművészeti programokon, valamint kerekasztal-beszélgetéseken vehet részt a nagyközönség.

Hogy mi mindent kínálunk? Vetítünk hat friss, külföldi filmfesztiválokat megjárt LMBTQ témájú filmet, és hozzájuk kapcsolódóan szervezünk két kerekasztal-beszélgetést. A korábbi gyakorlattal ellentétben 2018-ban már minden este a Művész mozi legnagyobb termében zajlanak a vetítések, így teremtve lehetőséget arra, hogy még több látogató találkozhasson az aktuális alkotásokkal. A programban megtalálható továbbá két színházi darab is olyan előadók tolmácsolásában, mint Ullmann Mónika, Józan László és Nagy Dániel Viktor, a Trafóban pedig két estén át is a tánc nemzetközi élvonalába sorolható alkotók várják az érdeklődőket.

Kerekasztal-beszélgetések Szeptember 14-én a Súlyos színek című brazil dráma előtt meghívott vendégek azt elemzik majd, hogyan hat az online exhibicionizmus a fiatalok védekezési szokásaira. A beszélgetést a Humen Magazin főszerkesztő-helyettese, Kanicsár Ádám András vezeti.

Szeptember 15-én a Mario című film előtt a sport és a homofóbia kapcsolatáról beszélget Sipka Dávid nyíltan meleg testépítő és influencer, Várhelyi Enikő, az Atlasz Sportegyesület képviselője, és Török Benjamin ultrafutó, aki a napokban véget ért 10. Gay Games nemzetközi LMBTQ sporteseményen ezüstérmet szerzett a férfi maratoni futásban. A beszélgetést a Humen Magazin szerkesztője, Waliduda Dániel vezeti.

TÁNC Time Takes The Time Time Takes (Trafó) Előadások: szeptember 14. péntek, 20:00 szeptember 15. szombat, 20:00 Helyszín: TRAFÓ KORTÁRS MŰVÉSZETEK HÁZA

Mozgókép 15 1094 Budapest, Liliom u. 41. www.trafo.hu A Trafóban két estén is a nemzetközi táncos szcéna kiemelkedő képviselőivel találkozhatunk, izgalmas utazást téve időben és térben. A spanyol Maria Campos és a libanoni Guy Nader a tánc nemzetközi élvonalába sorolható alkotók, munkáikat a letisztult, intellektuális és egyben elegáns megfogalmazásmód jellemzi. Guy a színházon keresztül érkezett a tánc világába, színészként, rendezőként kezdett dolgozni, majd 2006-tól lett társalkotója Maria Campos táncos-koreográfusnak. A spanyol-libanoni alkotópárost a magyar közönség a Duda Éva társulat táncosaival készített Mesh című előadásból már jól ismerheti. A táncosok közötti párbeszéd ebben a koreográfiában is repetitív mozdulatokra és ingamozgásra épül. A lengő mozdulatok különféle találkozásokká állnak össze, amelyek egy képzeletbeli perpetuum mobile irányába fejlődnek. Az előadás a mozgás alkotta ritmus és zeneiség csodálatából született meg. Olyan rejtett és állandó ritmus fedezhető fel az előadásban, amely az idő múlását jelzi. Az alkotópár az inga mozgásához hasonló, egyszerű, de fizikailag nagyon erős, dinamikus mozdulatokra építve, komplex szerkezetek sorozatát teremti meg és rombolja le a három táncos bevonásával. Érezhető az idő tapasztalásának észlelése, az örök jelenidejűség, amely az anyagban és a formában gyökerezik.

SZÍNHÁZ

•

Helyszín: RÓZSAVÖLGYI SZALON Arts & Café 1052 Budapest, Szervita tér 5. www.szalon.rozsavolgyi.hu Senga és Ever szomszédok. Még sosem találkoztak.

Mindketten bezárkóztak saját világukba. Senga élete a tánc, de egy balesetben súlyosan megsérült, az orvosok szerint soha többé nem táncolhat. Ever különös intellektusú autista, akinek nehézséget jelent kapcsolatba lépni másokkal. Aztán Ever egy napon mégiscsak becsönget Sengához: tanítsa meg táncolni. Lépegetnek egymás felé, először kicsit ügyetlenül, aztán kíváncsi figyelemmel felfedezve, milyen is a másik világa. Ahogy megismerik egymást, önmagukkal is szembesülnek, és leckéket vesznek érzelmekből is. Külön-külön és közösen is megpróbálnak „kitáncolni” a maguk komfortzónájából, amelyben jó ideje éldegélnek.

Az utolsó óra és az Istenek tanácsa után ismét Mark St. Germain-darabot tűz műsorára a Rózsavölgyi Szalon.

Az amerikai drámaíró 2014-ben írott romantikus és szellemesen szórakoztató színműve azon túl, hogy ajtót nyit az autisták világára, egyben el is gondolkodtat: mégiscsak közös ez a világ, amelyet ki így lát, ki úgy, hiszen mindenki másképp egyforma.

•

Édouard Louis: LESZÁMOLÁS VELEM (Jurányi Ház)

Mark St. Germain: Táncórák (Rózsavölgyi Szalon)

Előadás: szeptember 15. szombat, 19:00 Előadások: szeptember 14. péntek, 19:30 szeptember 16. vasárnap, 16:00 szeptember 16. vasárnap, 19:30

Helyszín: JURÁNYI Produkciós Közösségi Inkubátorház 1027 Budapest, Jurányi u. 1. www.juranyihaz.hu

16 Mozgókép „Apám kétségbeesett. »Fiú ez egyáltalán, vagy mi?

Folyton bőg, fél a sötétben. Miért ilyen? Én nem neveltem lánynak, pont úgy bántam vele, mint a többi fiúval!« Fogalma sem volt, hogy engem ugyanezek a kérdések gyötörnek. Ha fiú vagyok, miért nem vagyok olyan, mint a többiek? Miért viselkedem így, miért affektálok, miért gesztikulálok széles mozdulatokkal, miért olyan nőies a beszédem? Nem tudtam, miért lettem ennyire más, és ez borzalmasan fájt.” Édouard Louis Leszámolás Eddyvel című regénye alapján, Dr. Pataki Pál fordításának felhasználásával színpadra alkalmazta Zöldi Gergely. Monodráma Nagy Dániel Viktor előadásában.

FILM

Egy pillanat a nádasban a kritikusok szerint a legnagyobb meglepetés volt a 2017-es BFI Londoni Filmfesztiválon – ahol a film debütált –, és az elmúlt évek egyik legmeghatóbb meleg szerelmi történeteként jellemezték. Álomhajó (Dream Boat)

•

•

Egy pillanat a nádasban (Tämä hetki kaislikossa)

német dokumentumfilm, 97 perc, 2017 felirat: magyar korhatár: 16 éven aluliaknak nem ajánlott Vetítés dátuma: 2018. 09. 14. 18:15

finn romantikus dráma, 113 perc, 2017 felirat: magyar korhatár: 16 éven aluliaknak nem ajánlott Vetítés dátuma: 2018. 09. 13. 20:00 Rendező: Mikko Mäkelä Forgatókönyvíró: Mikko Mäkelä Szereplők: Janne Puustinen, Boodi Kabbani, Mika Melender, Virpi Rautsiala Leevi egészen Párizsig menekült konzervatív apja és a sorkatonai szolgálat elől. Apja az egyedüli élő rokona, akihez egyetemi diákként hazalátogat a nyári szünetben.

Látogatásának apropója a család eladásra szánt tóparti házának felújítása. A munkához felbérelnek egy építészt, a szíriai menekült Tariqot. Amikor az apa visszatér a városba, a két fiatal egyedül marad a semmi közepén.

A filmet rendező Mikko Mäkelä azzal az elhatározással vágott bele romantikus drámája elkészítésébe, hogy a meleg szerepeket meleg színészeknek kell játszaniuk. Az

Rendező: Tristan Ferland Milewski Szereplők: Michael Anastasio, Richard Weigle Öt országból öt férfi száll fel az Álomhajóra. Lisszabonból indulnak, az úti cél a Kanári-szigetek, és a 2386 férőhelyes óceánjáró minden utasa meleg férfi. Az évente egyszer kifutó Álomhajó fedélzetén egy hétig távol lehetnek a hétköznapoktól, a politikától, a családjuktól. Az utazás napfényt, szerelmet és szabadságot ígér, de minden kétségüket és bizonytalanságukat így sem tudják levetkőzni.

A lengyel, az indiai és a palesztin fiú testközelből ismerik a homofóbiát, számukra ez a hét az összetartozás illúzióját nyújtja. Közben pedig mindannyian látják, hogy a hajón mindenhol ugyanaz a trendire nyírt szakáll, ugyanazok a ruhák, és ugyanolyan kidolgozott testek jönnek szembe. Úgy tűnik, a testkultusz felfalta az Álomhajó utasait.

A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Panoráma szekciójában mutatták be 2017-ben a nyíltan meleg dokumentumfilmes, Tristan Ferland Milewski filmjét. A rendező nevét az Álomhajó kapcsán kapta fel a szélesebb szakma, pedig már húsz éve forgat. Korábban főleg német nyelvterületen készített dokumentumfilmeket, de többet között a Music Television és a VIVA számára is gyártott sorozatokat, és rendezett videoklipeket, reklámfilmeket

Mozgókép 17 is. Humorral átitatott ábrázolásmódjával az Álomhajóban segít közel kerülni főszereplőihez, akik nyíltan beszélnek álmokról, félelmekről, a szabad szerelemről és a monogámiáról.

•

Súlyos színek (Tinta Bruta)

figyelmet. Az ország hozzáállása visszás az LMBTQ közösséghez, ahol mindennapos, hogy az önmagát megvédő személyt citálják bíróság elé és nem a támadót; a társadalom pedig félrenéz, ha LMBTQ személyt ér erőszak.

Súlyos színek című drámájukért megkapták a legjobb LMBTQ filmnek járó Teddy-díjat az idei Berlinalén.

Mario (Mario)

brazil dráma, 123 perc, 2018 felirat: magyar korhatár: 16 éven aluliaknak nem ajánlott

•

svájci romantikus dráma, 129 perc, 2018 felirat: magyar korhatár: 16 éven aluliaknak nem ajánlott

Vetítés dátuma: 2018. 09. 14. 20:15 Vetítés dátuma: 2018. 09. 15. 18:00 Rendező: Filipe Matzembacher, Marcio Reolon Forgatókönyv: Filipe Matzembacher, Marcio Reolon Szereplők: Shico Menegat, Bruno Fernandes, Guega Peixoto, Sandra Dani, Frederico Vasques A barátok nélküli, hiányos szociális készségekkel bíró, félénk Pedro nehéz helyzetbe kerül, amikor egy zaklatójára önvédelemből kezet emel, és őt idézik bíróság elé.

Nővére egy álláslehetőség miatt lelép a közös lakásból, így a munkanélküli fiúnak kellene előteremtenie a lakbért.

A megoldást az internet jelenti: NeonBoy néven vetkőzni kezd, testét sötétben világító, neonszínű festékkel keni be, miközben idegenek százai nézik a műsorát. Hamar riválisa akad, aki lemásolja az ötletét, majd a kezdeti felháborodás után közösen állnak a kamera elé.

A harmincas éveik elején járó rendezőpáros, Filipe Matzembacher és Marcio Reolon régóta közösen dolgoznak. Mindketten egy álmos kikötővárosban, Porto Alegrében születtek és nőttek fel, amely több filmjükben megjelenik önálló szereplőként – az egyszerre szeretett és gyűlölt városból elmennek a fiatalok, amint lehetőségük adódik rá. A filmesek az elmagányosodás és a kiszínezett virtuális önkép mellett a brazil viszonyokra is felhívják a

Rendező: Marcel Gisler Forgatókönyv: Marcel Gisler, Thomas Hess, Frederic Moriette Szereplők: Max Hubacher, Aaron Altaras, Jessy Moravec, Jürg Plüss, Doro Müggler, Andreas Matti Mario profi focistaként képzeli el az életét, és mindent meg is tesz céljáért. Terve azonban veszélybe kerül, amikor megérkezik csapatába a német Leon. Mario életében először szerelmes lesz, méghozzá épp új csapattársába, és érzései viszonzásra találnak. A többi játékos megsejt valamit a titkolt szerelemből, és elindul a pletyka, ami tönkreteheti Mario karrierjét. Ő azonban semmi áron nem akarja Leont elveszíteni, ezért döntenie kell.

Bár a profi sport világában egyre több az out sportoló, a foci az a sportág, amelynek képviselői között elenyésző a nyíltan meleg játékosok száma. Azok a kevesek, akik mégis előbújnak, általában csak a visszavonulásuk után teszik meg. Pedig mind az angol, mind a német élvonalban többen is vannak, ezt vezetőedzők és játékosok a nevek elhallgatásával rendre megerősítik. „A fociban mindent szabad – egyedül melegnek lenni nem” – mondja a

18 Mozgókép film rendezője, Marcel Gisler, aki szerint a fociban az előbújás annál nehezebb, minél híresebb a sportoló – hiszen akkor már túl sok érdekcsoportnak fűződik anyagi érdeke a titkolózás fenntartásához.

Csak barátok (Gewoon Vrienden)

•

Cameron Post rossz nevelése (The Miseducation of Cameron Post)

amerikai dráma, 96 perc, 2018 felirat: magyar korhatár: 16 éven aluliaknak nem ajánlott holland romantikus film, 85 perc, 2018 felirat: magyar korhatár: 16 éven aluliaknak nem ajánlott

Vetítés dátuma: 2018. 09. 16. 20:00

Vetítés dátuma: 2018. 09. 15. 20:45 Rendező: Annemarie van de Mond Forgatókönyv: Henk Burger Szereplők: Josha Stradowski, Majd Mardo, Jenny Arean, Tanja Jess Az edzőteremnek és a motorozásnak élő Joris nem számíthat a családjára. Újgazdag anyja a plasztikai műtétek rabja, édesapja meghalt, egyedül nagymamájától kap szeretetet. Az idős hölgyhöz új szociális munkás érkezik, az egyetemista Yad. A fiatalok első pillantásra szimpatikusak egymásnak, kapcsolatuknak azonban két akadálya is lehet: Yad szigorú anyja, valamint Joris édesanyja, aki a sötét hajú, amúgy zsidó fiúban muszlim menekültet lát.

A filmet jegyző Annemarie van de Mond korábban főleg tévésorozatokat rendezett, amit helyenként le sem tagadhatna. Ennek ellenére hazájában kifejezetten szerették ezt a könnyed hangvételű darabot, ami bizonyára nem független a két sármos főszereplő személyétől. Josha Stradowskit rendre megtalálják a meleg szerepek, sorrendben ez már a harmadik ilyen alakítása. Filmbéli párja, Majd Mardo számára sem ez az első LMBTQ karakter, és a színész civilben is a saját neméhez vonzódik.

•

Rendező: Desiree Akhavan Forgatókönyv: Desiree Akhavan, Cecilia Frugiuele Szereplők: Chloë Grace Moretz, John Gallagher Jr., Sasha Lane, Forrest Goodluck, Marin Ireland, Owen Campbell Az árva Cameron Post ultrakonzervatív nagynénjénél nevelkedik a kilencvenes évek elején. Amikor a végzősök bálján rajtakapják egy autó hátsó ülésén, ahogy egy lánnyal csókolózik, drasztikusan megváltozik az élete. Átnevelő táborba küldik, hogy „kigyógyítsák” leszbikusságából. A tábort a szigorúságáról ismert Dr. Lydia Marsh vezeti a testvérével, és Cameron szövetségeseket keres, hogy túlélje azt az időt, amíg a vendégszeretetüket élvezi.

Csak idő kérdése volt, hogy Emily M. Danforth azonos című regényéből mikor készül filmváltozat. Az iráni gyökerű rendező, Desiree Akhavan alkotása a legnagyobb függetlenfilmes fesztiválon, a Sundance-en debütált, ahol elnyerte a fődíjat. A született komédiás Akhavan a dráma és a vígjátéki elemek között egyensúlyoz filmjében, és azt reméli, segít megértetni a fiatalokkal: a világ nem fehér és fekete, nem jó vagy rossz. Hallgassanak a saját megérzéseikre, és ne hagyják, hogy a felnőttek véleményeket és világnézeteket nyomjanak le a torkukon akaratuk ellenére.

•

20 Akkord

NÉGY RENDKÍVÜLI ZENESZERZŐ ÉS EGY VILÁGHÍRŰ ZENEKAR:

BUDAPESTRE ÉRKEZIK ERKI PEHK ÉS A SINFONIETTA RĪGA Fiatalok, tehetségesek és szenvedélyesek: a Sinfonietta Rīga október 5-én a zseniális és mindössze 31 éves csellistavirtuózzal, Kristaps Bergsszel lép színpadra a CAFe Kortárs Művészeti Fesztivál nyitókoncertjén a Müpában.

A karmester ráadásul a világhírű észt Erki Pehk lesz, aki fontos LMBTQ figura hazájában. Milyen ritka hangszeren játszik Bergs, mit gondol Pehk Budapestről, és miért kihagyhatatlan a koncert? Mutatjuk.

Mindig izgalmas, amikor a megszokottnál kicsit jobban beleáshatjuk magunkat egy másik ország kultúrájába.

A Sinfonietta Rīga koncertje éppen erre ad lehetőséget. A zenekart fiatal zenészek hozták létre 2006-ban, és hamar bizonyították, hogy szinte minden műfajban otthon vannak a barokktól kezdve a modern zenéig –

különös tekintettel a rendkívül gazdag és világszerte rengeteg rajongóval bíró balti kortárs muzsikára –, sőt a kísérleti zenétől és a crossovertől sem ijednek meg. Ebben a szellemben négy élő balti zeneszerzőtől hoznak el egy-egy darabot a Müpába: az idősebb generációból a lett Pēteris Vasks és az észt Erkki-Sven Tüür, a fiatalabb észt kom-

ponisták közül pedig Andris Dzenītis és az 1986-os születésű Elis Vesik műve hangzik el.

A 31 éves Kristaps Bergset hallani kell Vasks monumentális 2. csellóversenye nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy végigkövesse az emberi élet nagy

Akkord 21 misztériumát a születéstől a halálig.

A művet a világhírű lett zeneszerző egyébként a Magyarországon is népszerű Sol Gabetta számára írta. A magyarországi bemutató szólistája a mindössze 31 éves, zenészcsaládból származó lett csellista, Kristaps Bergs lesz, aki a Carnegie Halltól a Royal Albert Hallig a világ számtalan koncerttermében megfordult már. A Heinrich Schiff bécsi mesteriskolájában végzett fiatal virtuóz olyan jelentős zenei megmérettetéseket nyert meg, mint a 2006-os Carl Davidov verseny vagy a 2008-as Johannes Brahms verseny. A koncerten nemcsak magával ragadó játékára csodálkozhatunk rá, hanem a nápolyi Lorenzo Ventapane műhelyéből kikerült, 1836-os hangszerére is.

Erki Pehk rajong Budapestért A hangversenyen régi ismerősként üdvözölhetjük Erki Pehk karmestert, aki még 2015-ben egy interjúban mesélt nekünk szakmájáról és az LMBTQ jogok terén vállalt szerepéről. Elmondása szerint már 5 évesen eldöntötte, hogy karmester lesz: „Ez volt a sorsom. Az apám híres kóruskarmesterként dolgozott, és a kis faluban, ahol

felnőttem, egyfajta helyi hős volt.”

Pehk már többször járt Budapesten, és magával ragadó lelkesedéssel mesél az élményeiről: „Számomra Budapest nemcsak az egyik legszebb, de a legérdekesebb város is. Annyi minden történik. Egyre több embert veszek rá arra, hogy jöjjön el ide” – nyilatkozott.

Szerencsére októberben a Müpában újra élvezhetjük profizmusát és kreativitását, és egy valóban naprakész, aktuális műsoron keresztül tapasztalhatjuk meg, mit gondol ma Erki Pehk és a Sinfonietta Rīga a zenéről és a világról. Kristaps Bergs mellett Heigo Rosin marimbaművész is színpadra lép, akivel kapcsolatban Erkki-Sven Tüür zeneszerző így fogalmazott: „Heigo Rosin mélyen megérintett. Zenei adottságai mellett csodálom a koncentráltságát és a kitartását, amelyeknek köszönhetően még a technikai

szempontból legnehezebb művek is meggyőzően és spontánul szólalnak meg. Minden komponista ilyen energikus, szabadon áramló, szenvedélyes interpretációját szeretné hallani a saját munkáinak.”

Az október 5-ei koncert tehát valóban igazi csemege, ám addig is érdemes végigböngészni a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál elképesztően gazdag programját, és érdemes olvasgatni a fesztivál megújult blogját is, ahol izgalmas érdekességeket tudhatunk meg a fellépőkről és a fesztiválon szereplő művekről.

Az egyik kedvencünk a művészetben felbukkanó bizarr anyákról szóló cikk, de az alkotók „kapszula-interjúira” is érdemes vetni egy pillantást: ezekben ugyanis arról mesélnek a fellépők, mit őriznének meg az utókornak virtuális időkapszulájukban.

•

SINFONIETTA RĪGA A CAFE BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL NYITÓKONCERTJE 2018. OKTÓBER 5. PÉNTEK 19:30 – 22:00 HELYSZÍN: MÜPA 1095 BUDAPEST, KOMOR MARCELL U. 1.

WWW.MUPA.HU

22 Basszus

A LEGJOBBAN VÁRT ŐSZI ALBUMOK

Véget ért a nyár, a nyári partihimnuszok pedig lassacskán elcsendesednek jó néhány hónapra – persze ez nem jelenti azt, hogy az év hátralévő részében zene nélkül maradnánk. Több kedvenc énekesünk és bandánk is ősszel jelentkezik új lemezzel, úgyhogy össze is gyűjtöttük nektek azokat az albumokat, amelyek megjelenését a legjobban várjuk. Mutatjuk a közeli jövő legnagyobb bombaslágereit!

Cher: Dancing Queen megjelenés: szeptember 28.

Tudtad, hogy Chernek már 25 stúdióalbuma jelent meg?

Bizony, döbbenetes ez a szám. A legutolsó korongját 2013-ban adta ki Closer to the Truth címmel, amelyről az első kislemez, a Woman’s World az első helyig verekedte fel magát a dance zenék között. Az énekesnő a zenélés mellett a filmezés világába is újra belekóstolt: nemrégiben a Mamma Mia 2-ben szerepelt, ahol Meryl Streep édesanyját alakította. Az ABBA-dalokat feldolgozó film annyira bejött az énekesnőnek, hogy eldöntötte, készít egy albumot, amin csakis jól ismert ABBA-számok feldolgozásait rögzíti. Persze a végeredmény picit más lesz, mint amire gondolnánk, elvégre mégiscsak Cherről van szó, aki ért hozzá, hogyan lepje meg a rajongóit.

Sigala: Brighter Days megjelenés: szeptember 21.

Szinte hihetetlen, de igaz: Sigalának a Brighter Days még csak az első stúdióalbuma lesz, pedig nevét már több éve, egészen pontosan 2015 óta ismerjük. Az angol DJ legnagyobb sikereit a szigetországban érte el, de Lullaby című számát aligha kell bemutatni bárkinek is.

A Brighter Days-re összesen 16 dal kerül fel, amelyek közül kilencet már ismerhetünk is, mivel az utóbbi években Sigala kislemezként már megmutatta őket a rajongóinak.

Basszus 23

SZERZŐ: TEGDES PÉTER @PETERTEGDES

i

Rita Ora új albuma megjelenés: 2018. november Tény és való, Rita Ora nem szereti elsietni a dolgokat.

A tavalyi Szigetes fellépését idén pótolta be a Balaton Soundon, és a régóta türelmetlenül várt CD-je sem jelent még meg. A fanok 2012, vagyis Ora első (és mindeddig egyetlen) albumának megjelenése óta várják a folytatást, reményeink szerint már nem sokáig. Rita ugyanis egy interjújában azt ígérte, hogy novemberben érkezik az új album, ami várhatóan nagyot fog szólni.

Hogy mit várhatnak tőle a rajongók? „Könnyeket, szenvedélyt, szexet, és egy csipetnyi rock and rollt” – ígérte az énekesnő.

Jess Glynne: Always in Between megjelenés: október 12.

Jess Glynne már otthonosan mozog Magyarországon.

Két éve a debreceni Campus Fesztiválon lépett fel, idén pedig többek között a Szegedi Ifjúsági Napok headlinere volt. Bár az énekesnőt már régóta ismerjük, októberben megjelenő Always in Between című albuma még csak a második a sorban. Az új anyag előfutára, az első kislemezként megjelent I’ll Be There május elején jött ki, Angliában egészen a slágerlisták élére jutott.

Az Always in Between számai valószínűleg hasonlóan fülbemászóak lesznek, mint az énekesnő előző CD-jén található slágerek. Ezt már csak azért is ki merjük jelenteni, mert Jess Glynne csodálatos hangja nem is képes rosszul szólni.

Akik csak megígérték, hogy még idén kiadják a legújabb albumukat Madonna A székhelyét Portugáliába áthelyező Madonna még tavaly tette azt a meggondolatlan kijelentést, hogy 2017-ben a családjának szenteli magát, 2018-ban azonban visszatér a zenei világba. Nos, mindeddig nem igazán örvendeztetett meg minket sok zenével, mindössze egy félresikerült beszéddel a VMA-n, amikor elvileg Aretha Franklinről kellett volna megemlékeznie, de ehelyett inkább saját magáról beszélt.

Bastille Az már biztos, hogy a Bastille új albumának címe Doom Days lesz – a kérdés már csak az, mikor jelenik meg. Az együttes énekese, Dan Smith az egyik nyár végi koncertjük után azt nyilatkozta, hogy folyamatosan dolgoznak az

új anyagon, és már csak azt kell kitalálniuk, mikor is adják ki. A fiúk az új albumot csak „apokaliptikus partilemezként” emlegették, amiből sejthetjük, hogy egy picit ismét változtattak a hangzásvilágukon.

Selena Gomez Selena Gomez még a nyár elején nyilatkozott úgy, hogy az albuma már szinte kész, de még nem tudja, mikor kerül a boltok polcaira. Bár a megjelenés időpontja még nem ismeretes, Selena elárulta, hogy lesz rajta olyan dal is, amit egy énekesnővel együtt énekelt fel. Bizonyos pletykák szerint az énekesnő következő korongján már nem a Revivalön hallható mélabús, középtempójú számokhoz hasonló dalok lesznek: Gomez kisasszony ezúttal electro-pop albummal szándékozik a slágerlisták elejére törni.

•

24 Porond

A VILÁG LEGNAGYOBB FESZTIVÁLJÁN IMÁDTÁK ŐKET

ISMERD MEG A RECIRQUELT!

„Bámulatos vizuális világ” és „a fesztiválon valaha látott legjobb technikai megoldások” – a külföldi kritikusok ehhez hasonló szuperlatívuszokban nyilatkoztak az első magyar újcirkusz-társulat, a Recirquel My Land című új produkciójáról. Az előadást a világ legnagyobb művészeti fesztiváljaként számon tartott, Edinburgh-ben megrendezett Fringe-en 23-szor, minden alkalommal teltház előtt játszották augusztusban. Miért érdemes rájuk odafigyelni? Öszszegyűjtöttük a társulattal kapcsolatos legizgalmasabb tudnivalókat.

Porond 25 „Tavaly is nagyon szerettek minket a Fringe-en, de a My Land idei fogadtatása minden előzetes várakozásunkat felülmúlta” – nyilatkozta Vági Bence, a Recirquel vezetője és a darab rendezője. Az újcirkusz első hazai képviselője, a Recirquel Újcirkusz Társulat szépen halad a világhír felé, amit mi sem bizonyít jobban, mint legújabb, hét ukrán vendégművésszel megvalósult produkciójuk osztatlan sikere. A csapat már tavaly is szerepelt az évente közel 2 millió érdeklődőt vonzó Edinburgh Festival Fringe programjában – akkor 10 év után először lépett fel itt magyar társulat –, ahol közel négyezer produkció fordul meg a világ minden tájáról. 23 teltházas este, álló ováció és ötcsillagos kritikák – szerencsére csak októberig kell várnunk, hogy Budapesten is láthassuk a My Landet, méghozzá a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon.

A kisfiú, aki valóra váltotta az álmát A Recirquel művészeti vezetője az élő példa rá, hogy a gyerekkori álmok valóra válhatnak. Vági Bence ugyanis már kisfiúként is rajongva imádta a cirkuszt, néhány évtizeddel később pedig az egész életét erre a műfajra tette fel. Bence a Sir Paul McCartney által alapított Liverpool Institute for Performing Arts koreográfus-rendező szakán szerzett diplomát, ahol a varieté és a kabaré világát kutatta.

A Cirque du Soleil kőszínházában is felléptek Vági Bence az Angliában látott újcirkusz-produkciók hatására kezdett foglalkozni a gondolattal, hogy magyar artistákkal hozzon létre egy hasonló előadást. A 2012-ben, fiatal, végzős artistanövendékek részvételével a 20.

Sziget Fesztiválra megálmodott Recirquel-produkció sikere olyan nagy volt, hogy az artisták együtt maradtak, és Bence vezetésével megalakult a társulat. Nemzetközi turnéik során többek között olyan grandiózus helyszíneken léptek fel, mint az Izraeli Opera vagy a Cannes-i Filmfesztiválnak otthont adó Palais des Festivals et des Congrès. Sőt, 2016 őszén az újcirkusz fellegvárában, Montrealban a Cirkusz

az éjszakában előadás-sorozata nyitotta a világhírű Cirque du Soleil által alapított kőszínház, a La TOHU évadát. De hatalmas nemzetközi figyelem övezte a 17. FINA Világbajnokság Vági Bence által Budapesten rendezett látványos záróünnepségét is.

Jean-Paul Gaultier-t is levették a lábáról A társulat 2015-ben másfél hónapig vendégszerepelt a párizsi La Villette kulturális központ emblematikus színházában, a Cabaret Sauvage-ban.

A Párizs éjjel című előadást a formabontó kreációiról híres divattervező, az Hermès francia divatház egykori kreatív igazgatója, Jean-Paul Gaultier is megnézte. A világhírű divattervező úgy fogalmazott, hogy a magyar származású fotóművész, Brassaï képi világából merítő előadás volt az egyik legjobb cirkuszi produkció, amit valaha látott.

Film is készül t a történetükből 2017 februárjában került a mozikba Halász Glória lebilincselő filmje, a Recirquelt bemutató Mi ez a cirkusz?. A különleges alkotásban az artisták általuk kiválasztott, extrém budapesti helyszíneken mutatják be vakmerő trükkjeiket: romkocsmákban, háztetőkön vagy éppen a Duna fölött, egy hídról leereszkedve. Halász Glória többek közt a többszörös díjnyertes Dr. Lala, illetve a nemzetközileg is nagy sikert aratott Rupa butikja című dokumentumfilmeket is jegyzi. A Mi ez a cirkusz? társrendezője Tiszeker Dániel, aki korábban a #Sohavégetnemérős című Wellhello-mozifilmmel hívta fel magára a figyelmet, az operatőr pedig Pataki Ádám, aki A lovasíjász és a #Sohavégetnemérős képi

világán is dolgozott.

A My Land magyarországi bemutatójára október 16-ig kell várni, de az első fotókat látva biztosak vagyunk benne, hogy megéri. Cikkünkhöz a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál megújult blogjából merítettünk inspirációt. További érdekes posztokért irány a cafebudapestfest. blog.hu!

•

RECIRQUEL ÚJCIRKUSZ TÁRSULAT: MY LAND – BEMUTATÓ 2018. OKTÓBER 16. KEDD 19:00 – 20:15 HELYSZÍN: MÜPA 1095 BUDAPEST, KOMOR MARCELL U. 1.

WWW.MUPA.HU

26 Betűtészta

MOCSKOS(UL) GAZDAGOK A PATRICK MELROSE SOROZAT FOTÓ: SKY UK

A hajdanvolt Brit Birodalom kulturális befolyása nem múlik el egyhamar: még ha nem is uralják ma már a fél világot, valószínűleg kevés az olyan ember, aki egyáltalán soha ne foglalkozott volna akár csak egy újságcikk elolvasásának erejéig a brit arisztokráciával, amit persze nemcsak az angol kultúra iránti érdeklődés fűt, hanem az az egyszerű voyeurista hajlam is, hogy belássunk a „gazdagok és szépek” világába. Edward St. Aubyn szélesre tárja az ajtót regényeiben, hogy ne a kulcslyukon át kelljen leskelődnünk – de azt nem ígérem, hogy kellemes látványban lesz részünk.

A Patrick Melrose-regények szerzője, Edward St. Aubyn gazdag és befolyásos angol családba született 1960-ban Londonban. Ősei között brit, orosz és francia arisztokratákat, és még egy amerikai némafilm-sztárt is találunk, azonban természetesen nem hangzatos családfája vezette arra, hogy megírja a brit 1% életének mocskos részleteit. Önéletrajzi ihletésű regényeinek főhősével, Patrickkel több mindenben is hasonlítanak egymásra: mindketten szexuális és fizikai erőszakot szenvedtek el az apjuktól, és részben ennek a traumának köszönhetően felnőtt korukra heroin- és alkoholfüggőségben szenvedtek, amelyből aztán pszichoterápia segítségével kilábaltak.

Patrick személyes élettörténete adja a sztori gerincét, azonban a kö-

rülötte felvonuló szereplők – a szülei és azok barátai, a rokonok, majd később a felesége és a saját gyerekei – legalább annyira jelentős szereppel bírnak, mint a főhős. Miután a legtöbb esetben több szemszögből látjuk az eseményeket, egy kicsit mindenkinek „belemászhatunk” a fejébe, és megismerhetjük azt a bonyolult kapcsolati hálót, ami átszövi és meghatározza az életüket. Az egyes történetek általában egy (vagy mindössze néhány) nap eseményeit tartalmazzák: tulajdonképpen már minden megtörtént azelőtt, hogy elérkeztünk volna ahhoz a hihetetlenül sűrű és súlyos csúcsponthoz, amely a könyvek tulajdonképpeni témája.

Az első részben a Melrose-család dél-franciaországi birtokán gyűlik ösz-

sze a baráti kör: a történet során végigkövethetjük az oda vezető útjukat, és amíg megérkeznek, St. Aubyn egy csokorra való diszfunkcionális és sok esetben abuzív kapcsolatot tár elénk.

Az együtt töltött időt pedig végig meghatározza David Melrose, Patrick apjának fenyegető jelenléte, aki ötéves kisfia molesztálásán túl feleségét is a gyógyszerfüggőség felé sodorja erőszakos cselekedeteivel. A második könyv sokkal szorosabban fókuszál az immár 22 éves Patrickre: főhősünk New Yorkba utazik, hogy elhozza elhunyt apja hamvait – az amerikai metropoliszban töltött egy napja egy drogban úszó látomás.

A harmadik kötetben egy fényűző parti erejéig elmerülünk a brit társaságban, ahol az ekkor már józan, füg-

Betűtészta 27 SZERZŐ: SZIJ BARBARA

gőségeitől szabadulni vágyó Patrick próbára tétetik: igazán maga mögött tudja-e hagyni szülei látszatvilágát, képes-e megbocsátani, és elengedni mindazt a traumát, amit okoztak neki? Mindezek után visszatérünk a franciaországi nyaralóba, amelyet Patrick idősödő édesanyja éppen egy vallási szektának készül odaajándékozni, amit persze egyetlen családtagja sem vesz túl jó néven. A negyedik rész rendkívül izgalmas képet nyújt az anyák, fiúk és feleségek közötti kapcsolatok állandóan változó dinamikájáról. A kritikusok talán ezt a részt dicsérték a legtöbbet: a metsző hangvételű próza, amely egy csipetnyi száraz humorral vegyül, Man Booker-díj jelölést hozott St. Aubynnak. Végül lezárásképpen egy igazán klasszikus szituációt kapunk: az ötödik könyvben Patrick édesanyjának temetésére gyűlik össze a társaság, akiket már jól ismerünk. Miközben mindenki az elhunytra emlékezik, Patrick igyekszik

BUDAPEST

a jövőbe tekinteni, amelyben végre, a szülei nélkül, felszabadultan élhet.

Minden tragikus történés vagy sötét részlet ellenére különösen érdekes, hogy néhol mennyire humoros a könyvek nyelvezete – valószínűleg egyszer sem fogunk hangosan hahotázni, de egy párszor biztosan bólogatva elmosolyodunk olvasás közben. St. Aubyn stílusán természetesen – a legjobb értelemben – érződik az oxfordi tanulmányok hatása: nemcsak tartalmi szempontból nem kifejezetten könnyű olvasmányok a Melrose-könyvek, hanem meg kell birkózni az író finoman megmunkált, az adott karakterhez mesterien passzoló nyelvezetével is.

Csípős szellemességgel és hihetetlenül pontos megfigyelőképességgel szedi ízekre a diszfunkcionális családokat, a látszatra adó, de közben a színfalak mögött borzalmas tetteket elkövető férfiakat és nőket, akik csak gazdagságukban hasonlítanak valóban nemes elődeikre.

•

URBAN

A Patrick Melrose-könyvek a '90es évektől kezdve jelentek meg az Egyesült Királyságban, majd az első három részt 2003-ban újra publikálták egy gyűjteményes kötetben; az utolsó, ötödik részt 2012-ben adták ki, idén pedig ötrészes minisorozat készült belőlük Benedict Cumberbatch főszereplésével. Magyarul az első három rész elérhető egy kötetben.

H I D E AWAY

LIVE MUSIC — SUNSET CHILL — MOONLIGHT PARTY — BEACH FRIENDLY FOOD CHAIN BRIDGE ————————— PEST SIDE ——————— NORTH PILLAR FB/PONTOONBUDAPEST — IG/PONTOON_BUDAPEST — PONTOONBUDAPEST.COM

28 EmberkĂŠp

SZERZŐ: KANICSÁR ÁDÁM ANDRÁS @KANICSAR

Emberkép 29

i

HISZEM, HOGY A 2019-ES PRÁGAI PRIDE AZ EGYENLŐ HÁZASSÁGI JOGOK ÜNNEPE LESZ Interjú Czeslaw Walekkel, a Prága Pride vezetőjével Czeslaw Walek a lengyel kisebbségben nőtt fel Csehországban, Budapesten végezte el az egyetemet, majd később a cseh parlamentbe is bekerült, mielőtt – egy véletlen folytán – nemcsak a Prága Pride vezetője lett, de az ország legfontosabb LMBTQ-jogi aktivistája is, akinek óriási munkája révén jövőre engedélyezhetik az azonos neműek házasságát, Csehországban elsőként a posztszocialista országok közül. Walekkel szociális érzékenységéről, a prágai pride felvonulásról és az egyenlő házassági jogok felé vezető bonyolult útról beszélgettünk.

Egészen fiatalon kezdtél el szociális témákkal foglalkozni. Honnan ered ez a szociális érzékenység?

Nem igazán tudom. De mint mindig, most is úgy gondolom, hogy erre a kérdésre nem létezik egyszerű válasz. Csehországban, lengyel kisebbségben nőttem fel, akiket sokáig üldöztek és nem voltak egyenlő jogaik. A szüleim nagyon aktív szerepet töltöttek be a helyi kisebbségekkel foglalkozó civil szervezetekben. Szóval azt hiszem, hogy egyszerűen ebbe nőttem bele. Később az egyetemen tudatosult bennem, hogy nem akarok ügyvéd lenni, inkább az emberi jogokra szeretnék koncentrálni. És így is tettem.

Gondolnál magadra úgy, mint szabadságharcosra? Volt ez a szerepálmod gyerekként?

Nem gondolok magamra szabadságharcosként. A szabadságharcosokra gondolva olyan emberek jutnak eszembe, mint Václav Havel, Lech Wałęsa vagy Harvey Milk, ha már LMBTQ ügyekről beszélünk.

Ha magamról kell nyilatkoznom... Nagyon hamar eldöntöttem, hogy az emberi jogokkal akarok foglalkozni, és különböző formákban, de két évtizede ezt is teszem. Eleinte inkább a roma jogokkal foglalkoztam, most már inkább az LMBTQ jogokkal kapcsolatban tevékenykedem. Szerencsésnek tartom magam, hogy olyan munkám van, amit valóban szenvedéllyel űzhetek.

Először Krakkóban tanultál, majd Antwerpenben, végül Budapesten végeztél a CEU-n. Mik voltak a legfontosabb hasonlóságok és különbségek a három helyszín között? Milyen hatással voltak ezek a karrieredre?

Krakkóban megtanulhattam az alapokat, Antwerpenben lehetőségem nyílt arra, hogy betekintést kapjak az EU-törvényekbe, illetve hogy kicsit megismerjem az életet Közép-Európán kívül is – hogy szívjak egy kis friss levegőt.

Budapesten pedig az emberi jogokra koncentrálhattam.

A politikai szférában is komoly sikereket értél el, emberi jogi miniszter-helyettes voltál. Milyen volt nyíltan meleg politikusnak lenni, jelentős pozícióban, egy konzervatív posztszocialista országban?

Akkoriban nem mászkáltam olyan pólóban az utcán, amin azt hirdettem, hogy meleg vagyok – nem úgy, mint ma. Nem vállaltam nyíltan a szexualitásom.

Mellesleg én nem nevezném Csehországot konzervatív országnak. Emlékeztetnélek, hogy mi voltunk a volt szocialista országok közül az elsők, ahol lehetőség nyílt regisztrált élettársi kapcsolat létesítésére. Az Európai Uniót nézve pedig szerintem máig a cseh az egyik legnyitottabb nemzet az LMBTQ közösség felé. Ezért melegnek lenni ebben a pozícióban nem volt nagy kaland.

Amikor a parlament tagja voltam, éppen volt néhány melegbotrány Csehországban. Az egyik szakszervezeti vezető azzal „vádolta” a közlekedési minisztert, hogy meleg, aki ahelyett, hogy mindent tagadott volna – ami akkoriban normális volt –, nyíltan felvállalta a szexuális orientációját. Illetve az egyik miniszterelnök-jelölt akkoriban mondott néhány csúnya dolgot a melegekről, ami miatt végül a pártja le is mondatta. Ezek a szituációk jól illusztrálják, hogy a 2009-es cseh politikai atmoszféra abszolút nem volt homofób.

Nem sokkal ezután a Prága Pride vezetője lettél.

A környező országok Pride-szervezői mind rengeteg nehézséggel néznek szembe. Mi a helyzet Csehországban?

Az, hogy vezető lettem, színtiszta véletlen volt. Először azt hittem, hogy csak néhány hónapig fogom csinálni: megszervezek egy évet, aztán visszamegyek a civil szférába.

30 Emberkép Majd egyszer csak – és erre nem számítottam – az elnök tett néhány csúnya megjegyzést a melegekre. Hirtelen én lettem „a falu melege”, akire minden kamera ráirányult. Akkoriban nem gondoltam ebbe bele, de ez meghatározó pontja volt a karrieremnek. Ez tett LMBTQ aktivistává. Nem az, hogy én szerveztem a prágai pride-ot, hanem az elnökünk kommentjei, amelyek miatt késztetést éreztem, hogy kiálljak az igazságtalanság ellen.

A prágai pride más, mint a többi kelet-európai melegfelvonulás. Az elejétől kezdve összedolgoztunk és kommunikáltunk a várossal, beleértve a csodálatos együttműködést a rendőrséggel. Kezdettől fogva voltak privát és céges szponzoraink egyaránt. Mindig is a miénk volt a legnagyobb pride a régióban, és mindig fontos volt számunkra, hogy minőségi programokat szervezzünk. Ma már több mint 100 programunk van az egyhetes fesztiválon – mindenki találhat valami érdekeset közöttük. Persze, mint mindenhol máshol, mi is küszködünk az emberhiánnyal és az anyagiakkal – hiszen egy egyhetes fesztivál megszervezése 80 ezer ember számára, ingyenes programokkal... nos, az pénzbe kerül. De ezekben a problémákban nincsen semmi rendkívüli. Büszke vagyok arra, amit elértünk ebben a rövid nyolc évben. Jelenleg a tíz legérdekesebb európai pride között tartanak minket számon. Gyertek el, nézzétek meg magatoknak – minden évben augusztus második hetében tartjuk.

Hamarosan Csehország lehet az első posztszocialista ország, ahol bevezetik az azonos neműek házasságát. A kormány elfogadta a rá vonatkozó törvényjavaslat megszavazását. Milyen volt az ide vezető út? A társadalom véleményét kellett inkább megváltoztatni vagy a politikusokét?

Jelenleg még koránt sincs vége a harcnak. De optimista vagyok: hiszem, hogy a 2019-es prágai pride az egyenlő házassági jogok ünnepe lesz. Amikor Ausztráliában fogadták el az erre vonatkozó törvényeket, Cher énekelt a Mardi Gras-n – reméljük, jövőre Prágába is jön. (nevet) Amikor belekezdtünk a kampányba, rengeteget tanultunk Írország, Szlovénia és az USA példájából és persze a saját hibáinkból is.

MEGÉRTETTÜK, HOGY AHHOZ, HOGY MEGVÁLTOZTASSUK A TÖRVÉNYEKET, NEMCSAK A TÖRVÉNYHOZÓKKAL KELL KOMMUNIKÁLNUNK, HANEM A TÁRSADALOMMAL IS. Nem szabad elfelejteni, hogy alapvetően mégiscsak egy olyan társadalomban élünk és működünk, ahol a házasság évezredek óta egy nőből és egy férfiből álló intézményként van számontartva, ezt pedig mi hirtelen meg akarjuk változtatni – ez sokak számára jelent gyökeres változást egy

Emberkép 31 igencsak tradicionális társadalomban. Így a stratégiánk az volt, hogy elkezdtünk a cseh emberekkel beszélgetni a házassági egyenlőségről, hogy kik valójában a melegek és a leszbikusok, és hogy hol a helyük a cseh társadalomban. Eközben ugyanezeket a párbeszédeket folytattuk le a politikusokkal is. Jelenleg a csehek 65 százaléka támogatja a házassági egyenlőséget, ami óriási arány – magasabb, mint az USA-ban, ahol már három éve engedélyezték az azonos neműek közötti házasságkötést.

De az egy dolog, hogy szép számaid vannak a felmérésekből – ha nem mutatod meg őket a politikusoknak, hogy mekkora erő van a szavazatok mögött, nem fogsz nyerni. Az előválasztási kampányokon ezért arra biztattuk az embereket, hogy szavazzanak az egyenlő házasságot támogató jelöltekre. Ezért tudtunk 70 ezer aláírást összegyűjteni egy petíción, és ezért szervezünk jelenleg is önkénteseinkkel és barátainkkal személyes találkozókat a parlament tagjaival.

Szerinted mit kellene tennie a környező országoknak, hogy hasonló eredményeket érjenek el?

Először is fontos, hogy legyen stratégiátok. Másodszor, a közös ügy érdekében össze kell fognia a különböző szervezeteknek. Harmadszor pedig kellenek emberek, akik lelkesen dolgoznak az ügyért. És negyedszer: fontos, hogy legyen megfelelő anyagi háttér a kampányra. Emellett muszáj, hogy mindig emlékezzetek rá, hogy ez a kampány egy ügyért szól – mindig ott lesz a kísértés, hogy más ügyekkel is elkezdjetek foglalkozni, amelyek ugyanolyan fontosak az országod számára, mint a házasság, sőt lehet, hogy fontosabbak is. De ha a házassággal kapcsolatban akartok valamit elérni, akkor a házasságért kell küzdenetek.

Ha meg kell győznötök embereket az ügyetekről, fontos, hogy tudjátok, a társadalom pontosan hogyan is vélekedik róla. Ha a támogatottsági arány alacsony, derítsétek ki, miért. Rá kell jönnötök, hogy mik a legfőbb ellenvetések – ezek általában érzelmi alapokon nyugszanak. A mi konkrét esetünkben ellenérv szokott lenni a gyereknevelés kérdése és a házasság tradíciói. Ezek után fel kell térképezni, hogy melyek a legfontosabb értékek a társadalmatok számára, és ezekre kell felépíteni kampányokat. Vitákat kell kezdeményezni, amik megingathatják az egyenlő házassági jogok ellen érvelőket. Fel kell magatokat készíteni az ellenállásra. Fontos, hogy tudjátok, ki fog ellenetek szólni és mivel fognak érvelni.

Mi a helyzet a meleg társadalommal? Szükség van arra, hogy maga az LMBTQ társadalom változtasson valamin azért, hogy egyenlő jogokat érjünk el?

Nem hiszem, hogy lehetséges megváltoztatni egy közösség viselkedését – olyanok vagyunk, amilyenek; abból kell főznöd, ami van. A mi közösségünk a gyengeségei ellenére az egyik legjobb, legkreatívabb, legviccesebb és legösszetartóbb csoport, amellyel valaha is együtt dolgozhattam. Miért kéne ezen változtatni?

Ha jól tudom, jelenleg a munkahelyi egyenlőségért dolgozol. Mik azok a legfőbb kihívások,

amikkel egy LMBTQ embernek ma meg kell küzdenie a munkahelyén Kelet-Közép-Európában?

A Prága Pride szervezőjeként minden tevékenységünkre van rálátásom. A legtöbb időmet jelenleg a házassági egyenlőségért folyó kampányunkra fordítom, és van egy érzésem, hogy ez néhány hónap múlva minden napomat és estémet fel fogja emészteni.

A Pride Business Forum a munkahelyi egyenlőségért indított projektünk, amelyet különböző cégeknél dolgozó emberekkel együtt szervezünk. Amikor összehívtuk az első fórumot, nagyjából 50 ember jelent meg, akik azt kérdezték, hogy miért is van szükség arra, hogy egyenlőségről beszéljünk a munkahelyek kapcsán. Hiszen ez nem ügy, senki sem panaszkodik. Hát persze... De ha megnézed a felméréseket, a cseh LMBTQ emberek csupán 15%-a vállalja nyíltan a szexuális orientációját a munkahelyén – ezek után nem nehéz megérteni, miért is nincsenek panaszok, ugye? De sikerült legyőznünk ezt az attitűdöt. Ma már prágai cégek tucatjaival dolgozunk együtt intenzíven. Workshopokat, konferenciákat, találkozókat, díjkiosztókat szervezünk. Lassú folyamat, de tisztán látom, hogy haladunk előre, és van fejlődés.

Mik a terveid a jövőre?

El akarom érni, hogy nyerjen az azonos neműek házassága Csehországban, és mindezzel elindítsunk egy lavinát az egész régióban.

•

32 Kristóf világa

SZOKATLAN SZERELEM PIMASZ PÁROSOK TÖKÉLETLEN TALÁLKOZÁSAI

Kristóf világa 33

SZERZŐ: STEINER KRISTÓF @WHITECITYBOY

i

„Egy hal és egy madár szerethetik egymást – de hol fognak fészket rakni?” – szól az amerikai (rendkívül ostoba) közmondás, amire rendszerint azt felelem: „Ők majd megoldják – vagy nem. De ez mit sem változtat azon, hogy neked a világon semmi közöd hozzá.”

Nyár végén, életünk harmadik közös esztendejét taposva szerelmem és én kimondtuk egymásnak az igent – de a gratulációk mellett kaptunk hidegzuhanyt is. A kedvesem színész az Izraeli Nemzeti Színházban, így a melója finoman szólva helyhez kötött, én viszont onnan dolgozhatok, ahonnan kedvem szottyan, ráadásul Nimrod egy évtizeddel fiatalabb nálam. Mindez elég volt néhány rosszmájú pernahajdernek, hogy leírja a közös boldogságunkat. És bár először szívemre vettem, hamar rájöttem: ha más szemében össze nem illő páros vagyunk, az azt jelenti, hogy igazán passzolunk. „Legfeljebb egy évet adok nekik!” ...súgunk össze első látásra öszsze nem illő párok láttán – pedig mi, LMBTQ emberek a saját bőrünkön tapasztaljuk nap mint nap, hogy milyen, amikor mások félremagyarázzák a lelkünket. És mégis: kifecsegjük a csinos szomszéd lányt, aki egy otromba férfival csókolózik a lépcsőfordulóban, viccelődünk az égimeszelő nő és töpszli pasija románcán, a szerény körülmények között élő lányról pedig megygyőződésünk, hogy csakis az érdek hajthatja, ha tehetősebb férfival hozza össze a sors. Pedig a pillanat, amit a kívülálló elkap egy szokatlan szerelmespár életéből, nem ad lehetőséget többre, mint üres ítélkezésre. „Te is más vagy, te sem vagy más” – hirdette a kilencvenes években egy underground kampány a budapesti metrókocsik ablakain. És bár azóta biztosan rengeteg „furcsa pár” mondta ki a boldogító igent, és mosolyalbumba illő egykori szerelmesek adták be a válókeresetet, azóta se értettük meg: az igaz szeretet nem lát kerekesszéket, fehér botot, ranglétrát, kor- vagy társadalmi különbséget. Az igaz szerelem embereket lát, akik szeretnek együtt,

egymásért élni. Ettől pedig senki sem foszthatja meg őket gondoskodásnak hitt bíráskodással.

Budapest–Bejrút–Berlin expressz Egy leszbikus barátnőm, Lia szerelmi történetére sok nyárspolgár sütné rá, hogy többszörösen hátrányos helyzetből indult. Ha két és fél évtized korkülönbség nem volna elég, ő és kedvese a világ két távol eső csücskében nőttek fel: Magyarországon, illetve Libanonban. Öt éve alkotnak boldog párt, és mára a kérdés már nem is az, hogy egymással milyen nyelven beszélgessenek, hanem az, hogy milyen nyelven olvassanak mesét közös kislányuknak. „Tizennyolc éves voltam, amikor megismerkedtem Leilával, ő pedig akkor töltötte be a negyvennégyet” – meséli Lia. – „Eleinte eszünkbe se jutott közös jövőt tervezni, hagytuk az életet a saját medrében folyni; az édesanyám meglehetősen furcsállotta a kapcsolatunkat, és Leila sem avatta be a szüleit a titokba. Oké, a kulturális hátterünk és az anyanyelvünk sem azonos – nem voltam meglepve, hogy a környezetünk nem a legelfogadóbb reakciókkal örvendeztetett meg, de az kikészített, hogy még a legjobb barátnőim sem álltak mellettem. Megkaptam, hogy a pénz miatt vagyok vele, hogy anyakomplexusom van, és hogy nincs közös jövőnk.” Mindezek ellenére ők ketten egyre inkább egymásba habarodtak. Egy év után egy Bejrútba tartó gépen Leila megkérte Lia kezét, és néhány hónapra rá Berlinbe költöztek – ahol végre saját kis buborékjukban senki kéretlen kritikájától nem kellett tartaniuk. Bár a lánynak addig sem voltak kétségei kettőjükkel kapcsolatban, ettől fogva biztosan tudta: a különbségek sokkal inkább jelentenek előnyt, mint hátrányt. „Nemcsak a szerelmünk, de személyesen én is

34 Kristóf világa sokkal gazdagabb, tapasztaltabb, nyitottabb lettem” – teszi hozzá.

Amikor a srác helyesebb, mint a helyesírás Salamon barátom életében az egyetlen szerelem hosszú-hosszú ideje Mózes volt, és sokáig úgy érezte, ez így is marad. Aztán becsörtetett egy idegen az életébe, aki Tóra-szakaszok helyett fociról és rockzenekarokról beszélt, és bár színházba az Istennek se lehet elhurcolni, mégis megajándékozta őt valamivel, ami manapság nagyobb kincs, mint a közös érdeklődési kör.

Ez pedig a feltétel nélküli szeretet immáron hét éve. „Nem túlzás kimondani, hogy a páromról, Robiról és rólam ember nem mondta volna meg, hogy egy napon boldog párt alkotunk majd. Ő szegény családból származik, csupán gimit végzett, az én szüleim jómódúak, elit gimnáziumba jártam, két diplomám van. A szerelmem abszolút gyakorlati ember, és fantasztikusan megold bármilyen praktikus problémát, de a helyesírását még mindig rendszeresen javítgatom.” Ám Sala számára a legnagyobb nehézséget a vallási különbség jelentette: „Nekem a zsinagóga és a fiatal zsidó közösség gyakorlatilag a második otthonom volt.

Amikor Robi először jött el velem egy Sábeszre, nem voltam biztos benne, hogy nem fordul ki az ajtón – én pedig ugyanígy rettegtem tőle, hogy három percig bírom majd a kedvenc rockbandájának koncertjét.” Nem így lett: a két pólus lassan, de biztosan közeledni kezdett egymáshoz. „Bár nagyon megtetszett a határozottsága, rátermettsége, én magam sem hittem benne, hogy három év után még mindig fülig egymásba leszünk habarodva.

Ahogy egyre közelebb kerültünk egymáshoz, a sok-sok különbség ellenére egyre több közös vonást fedeztünk fel egymásban” – meséli.

Egyáltalán mit jelent az, hogy két ember nem illik össze? „Semmi mást, mint egyfajta előítéletet.” – „Így van – hiszen honnan tudhatná a külső szemlélő, milyen erős az a kötelék, ami összetartja a szerelmeseket?” – így csevegtünk Tóth-Horváth Gábor pszichológus barátommal,

mikor elmondtam neki, milyen sokan érzik úgy, hogy legitim mondandójuk van a párválasztásommal kapcsolatban. Gábor szerint egy kapcsolat ereje soha nem azon múlik, hogy két ember mennyire „egyforma”, sokkal inkább azon, hogy megvan-e a köztük lévő érzelmi, szellemi és szexuális kapocs, amely összeköti őket. „Csak hogy egy példát mondjak, egy mentálisan fiatal középkorú tökéletesen érthet és élhet együtt akár huszonpár évvel fiatalabb kedvesével. Bizonyos különbségeket az érzelmek hidalnak át, másokat pedig megtanulhatunk átívelni” – vallja a szakember. – „Volt egy páciensem, aki csak kerekesszékkel tudott közlekedni, ám ez nem befolyásolta a személyiségét. Olyan vibráló, érzékeny, szépséges lélek volt, hogy bárkit képes volt rabul ejteni, csak épp nem hitte el magáról, amíg azt nem mondtam neki: aki szerint két ember hasonlóságai határoznak meg egy kapcsolatot, azt nem a szíve, hanem a társadalmunkban minden fronton jelenlévő előítéletesség motiválja.” Aki tehát félt engem egy újabb zátonyon kikötő házasságtól, vagy egy rokonát, barátját egy merőben másmilyen társtól, annak ér-

demes körülnézni és megfigyelni, hány „hivatalosan” összeillő páros mérgezi önmagát és egymást az azonosságokon alapuló kapcsolatuk során.

Azoknak pedig, akiket a társadalom nem összeillő párosként bélyegez meg, azt üzenném, hogy ha meg is hallgatjátok a „találsz te jobbat” és a hasonló lelki töltelékmondatokat, soha ne vegyétek őket a szívetekre. Hiszen attól, hogy valaki jót akar nekünk és szeret minket (a maga módján) – legyen szó szülőről, barátról, bárkiről –, még nem feltétlenül tudja, hogy mi az, ami valóban jó nekünk. Minden szerelemben magunk alakítjuk a szabályainkat, hitrendszerünket, viselkedésmintáinkat, és minden kapcsolatban – legyen szó egykorú, egyszínű, egymagasságú „egyenpárokról”, vagy sem alapvető értékekben, sem korban nem egyező emberekről – épp ugyanannyi esélyünk van a lelki társ meglelésére, mint keserű csalódásra. És mivel ez utóbbit megjósolni nem lehet – az élet egy ilyen műfaj –, mindenki sokkal jobban jár, ha állandó aggódás, rettegés, és mások véleményének kiszolgálása helyett egyszerűen csak a közös boldogságot választjuk.

•

FETISH – SM – TOYS 1085 Budapest Mária utca 9. Fsz. 8-9 /Passzázs ház Tel.: (1) 266 7485, (30) 956 9571 Nyitva tartás: K-P.: 12.00–20.00, Sz.: 12.00–17.00 www.blackdream.hu

36 HerStory

DAME EDNA EVERAGE

Tisztán él emlékeimben a jelenet, ahogy gyerekként a televízió előtt ülve az állami csatornán egyszer csak felbukkan egy orgonalila hajú idős hölgy olyan ruhában és szemüvegben, amilyen a falumbeli kontyos nénik legvadabb álmaiban se jön elő. Ma már tudom, amit akkor még sok évig nem. Ő egy drag queen volt, méghozzá az ausztrál komika, Dame Edna Everage.

Először is: egy Edna Everage-et bemutató cikk bevezetésben nem szabad szó nélkül elmenni a paróka, a csilli-villi kosztümök és a több kiló smink mögött rejtőző férfi, Barry Humphries mellett. Az idén 84. évét taposó férfinak köszönhető, hogy az ötvenes években megszületett a karakter.

Hozzá kell tenni, hogy Humphries-nak nem Edna az egyetlen alteregója, azonban ő hozta meg számára az átütő sikert mind Ausztráliában, mind a nemzetközi porondon. De Barry Humphries emellett filmes producerként, forgatókönyvíróként, színművészként is elismert figura, sőt, tehetséges

tájképfestőként is számon tartják odahaza. Mindemellett a női nem nagy rajongója, élete során három feleséget is elfogyasztott; a negyedikkel 28 éve él házasságban.

De mi a vezérfonal, ha Edna Everage életével és munkásságával szeretnénk megismerkedni? Talán Humphries 1989ben írt életrajzi könyve, a My Gorgeous Life (Csodálatos életem) lehet leginkább segítségünkre, amelynek bár Edna a szerzője és a non-fiction műfajába sorolt mű, de természetesen megszemélyesítője tollából fakad. Ezen alkotásból megtudhatjuk, hogy főszereplőnk Edna May Beazley néven

HerStory 37

SZERZŐ: WALIDUDA DÁNIEL @WALIDUDA

i

született a dél-ausztráliai Wagga Wagga városában, és első fellépése 1955 decemberére tehető – emlékeztetőül: az őt alakító Humphries ekkor 21 éves volt. Debütálása keretében a következő évi Melbourne-i nyári olimpiai játékokra készülő közönségét szórakoztatta. Házas asszonyként, Mrs. Norma Everage néven mutatkozott be, a később legendássá vált „Helló, oposszumaim!” beköszönésével. Sporttal kapcsolatos poénjaihoz kapcsolódik az az eset, amikor arról kérdezték, mi az ausztrál sportolók sikerének titka: „Jó ételek és diéta, friss levegő, szaftos húsok, sok napsütés és az intellektuális kihívások teljes hiánya.”

Ma divatos kifejezéssel élve stand-upnak is nevezhetnénk, amivel Edna a színpadról nevettette az embereket. Ő volt a túltengő önbizalmú, egomán, ripacs kertvárosi feleség az ausztráliai Melbourne Moonee Ponds negyedéből, aki szabadidejében a világ vezetőit látogatja, és felváltva tartózkodik Los Angeles-i, londoni, sydney-i, svájci, valamint Martha’s Vineyard-i otthonában (utóbbi az Amerikai Egyesült Államok elnökeinek kedvelt pihenőhelye is). A nyolcvanas években – állítása szerint – maga Ronald Reagan is felhívta, hogy tőle tudja meg, még mindig ő vezeti-e az Amerikai Egyesült Államokat. Később rendszeresen adott ékesszólás-órákat Ausztrália első – és mindmáig utolsó – női miniszterelnökének, Julia Gillardnak.

A karakternek két lánya és két fia született. A legérdekesebb sorsa a nagyobbik nővérnek, Lois-nak volt, akit egy családi kemping során úgy hitték, egy „zsivány koala” elrabolt, de Humphries a Handling Edna, the Unauthorised Biography (Ednával bánni, a nemhivatalos életrajz) című könyvében felfedi, hogy katolikus apácák rabolták el, hogy belőle is apácát neveljenek. Edna 1988-ban özvegyült meg, miután férje, Sir Norman Everage több évnyi kórházi ápolás, proszta-

tagondok és „herezörgés” miatt jobb létre szenderült. Edna a tiszteletére „A Prosztata Barátai” néven nonprofit szervezetet alapított. Halála órájában sajnos nem tudott jelen lenni, és mivel Mr. Everage minden szervét felajánlotta transzplantációra, mire Edna a kórházba ért, férjét teljes egészében „újrahasznosították” és csak egy fog maradt utána a párna alatt.

Dame Edna Everage karrierje több mint öt évtizedet ölel fel.

Ezalatt megjárta a színház és a film világát, számos sorozatban felbukkant, de még A Simpson családban is emlegették; rendszeresen hívták talk show-kba, nem egynek pedig ő volt a házigazdája. Utóbbiakat így jellemezte: „intim beszélgetés két barát között, ahol az egyik jóval érdekesebb, mint a másik.” Olykor még az is előfordult, hogy Edna volt a házigazda és az őt alakító Humphries vagy valamely másik, általa játszott karakter a vendég. Az első évtizedekben Edna „feleség és szupersztár” volt, majd „megasztár”, végül „gigasztárrá” nőtte ki magát. Humorba ágyazva, de kíméletlenül kritizálta a celebritásokat övező kultuszt, a sznob és prűd elitet, valamint a politika és a divat világát. Mint a legtöbb drag queen, persze a zene világában is megmerítkezett: legemlékezetesebb az 1988-as The Dame Edna Party Experience című albuma.

De nevét nemcsak komikai vénája, televíziós szereplései és zenei munkássága révén őrzi az emlékezet. 2007 tavaszán Melbourne-ben utcát neveztek el róla – a táblaavatási ceremóniát a polgármester vezette, és bár Edna nem tudott részt venni rajta, tíz Edna Everage-hasonmás jelen volt. 2009 óta pedig a város kikötőjében felállított bronzszobra előtt tiszteleghetnek drága oposszumai.

•

38 Drámakirály

BEZZEG AZ ÉN IDŐMBEN...

Drámakirály 39

SZERZŐ: KANICSÁR ÁDÁM ANDRÁS @KANICSAR

i

Kezdjük ott, hogy csak 29 éves vagyok, és bár abszolút zavar, hogy jövőre már tudom azt a mondatot használni, hogy „a húszas éveimben”, azt sokkal később akartam átélni, hogy olyanokat is mondjak, hogy „bezzeg az én időmben”. De aztán beléptem egy magyar fiataloknak (értsd: tiniknek) fenntartott Facebook-csoportba, és úgy alakult, hogy egy egész cikkemnek ezt a címet kellett adnom.

A csoport posztjait nézegetve sokszor volt rossz érzésem. De mindig elhessegettem. Persze, én is voltam 16 éves, írtam hülyeségeket, próbáltam lazának tűnni, próbáltam erőltetetten vicces lenni... Visszanézve sok tettemre, extra szekunderkínosság-csomagokat gyártottam egész hátralévő életemre. Így egy idő után nem is volt problémám a fura nyelvezettel vagy a fura képekkel, azzal pedig mélységesen együttéreztem, hogy ezek a fiatalok miképpen próbálnak rohanni a magány ellen.

De volt néhány dolog, ami felett nem tudtam szemet hunyni. Hogy ezeknek a fiataloknak gőzük sincs arról, hogy menynyire szerencsések. Hogy mennyire jogtalanul érzik azt, hogy nekik mennyire rossz, és mennyire sötét, gonosz világban élnek.

Persze, sötét és gonosz világban élünk.

De volt már sokkal rosszabb. És sose volt még ennyire jó.

A csoport felfedezésekor olvastam Takács Judit Meleg század című könyvét, amelyben a magyar melegek helyzetét, a magyar meleg közösség történelmét dolgozza fel a 20. századból. Eszméletlenül érdekes olvasmány, az ember minden sora után rádöbben arra, hogy mennyire fontos az, hogy ismerjük „elődeink” életét és helyzetét, valamint hogy tisztában legyünk azzal, hogy a közösségünk miként is élt ebben az országban a múltban.

A könyvből kiderült, hogy nagyon jó dolgom van. Már nem tartóztathatnak le a szexualitásom miatt, ami valljuk be, elég megnyugtató körülmény. Már nem kell titokban kezelnem mindent és attól félnem, hogy a szomszéd feljelent azért, mert fajtalankodom a saját lakásomban. Ó, és nem kell nyilvános WC-be mennem, ha fajtalankodni akarok. Már gyerekkorom óta tudtam, mi a melegség, és hallhattam róla megannyi tudományos információt is. Sőt, könyveket is vásárolhatok róla, nyíltan, a könyvesboltban. És elmehetek szórakozni, melegekkel, melegbuliba. És még együtt is élhetnék a barátommal, ha lenne, de akár regisztrált élettársi kap-

csolatunk is lehetne. Sőt, nevelhetnénk közösen gyereket. Mint azt sokan mások is teszik.

Rengeteg dolog van, amit alapvetésnek veszünk, holott abszolút nem azok.

Ezeket néha jó számba venni és átgondolni, na meg megbecsülni őket.

Szóval jó dolgom van, és tiniként is jó dolgom volt. De a mai tiniknek még jobb dolga van. Pedig alig telt egy évtized. De ennyi idő alatt villámsebesen nyílt ki a világ. Emlékszem, hogy én anno maximum chaten tudtam ismerkedni, nagyon nehezen, de már az is egy óriási luxus volt, ha azt nézem, hogy az én tiniéveim előtt tíz évvel hogyan tudott volna valaki akár párt, akár egy barátot találni. Ma ez már faék egyszerűségű. Kitesznek egy képet, leírják az identitásukat, elkiáltják magukat, hogy „syastok gays, írjatok, szar kép bocsi”, és másodperceken belül már a kortársaikkal tudnak beszélgetni, akik egyben a sorstársaik is. Ez óriási kincs. És fel sem fogják, hogy nagyjából ők az első generáció, akinek ez megadatott – hogy 16 évesen, hála a közösségi médiának, nyíltan tudnak beszélni egymással olyan problémákról, amiket mi még senkivel sem tudtunk megtárgyalni, csak bőszen ültünk rajtuk, szomorkodva a szobánkban. Mert a heterók meg úgysem értették.

Emlékszem, hogy fiatalon az egyetlen sorozat, amiből némi elképzelést kaphattam a melegek életéről, a Fiúk a klubból volt. Nos, magamra nézve, ez sok mindent meg is magyaráz. De az is egy csodás dolog volt – hiszen mennyire remek volt, hogy egy egyszerű magyar tévécsatornán meg lehetett nézni, hogyan él néhány meleg srác, ráadásul néha még egy kis szoftpornó is keveredett a történetbe.

Később persze már ott volt a CC+ és a torrent, amivel hozzá lehetett jutni néhány meleg témájú filmhez, de azért olyan nagy kínálat nem volt.

Nem úgy, mint ma. Ma már az Alienbe is tesznek meleg szálat, ami nyilván tök szuper, arról nem is beszélve, hogy tonnaszám gyártják az olyan sorozatokat, reality

show-kat és filmeket, amelyek az LMBTQ valamelyik betűjéről és szubkultúrájáról szólnak. Imádtam volna tizenévesen úgy felnőni, hogy nézhetek egy RuPaul’s Drag Race-t. Lehet, hogy drag queen lettem volna. Lehet, hogy Dömper jobban járt, hogy nem ért ilyen hatás 15 évesen. De komolyra fordítva a szót: rajongtam volna érte, ha már ennyire fiatalon elkezdhettem volna jobban felfedezni a meleg kultúrát.

Apropó, kultúra. Bár nyilván már volt internet és nyilván tele volt mindenféle okos dologgal, de a ma megtalálható tudásmennyiség még nem volt rajta – nem is beszélve a megannyi könyvről, amelyek elképesztő részletességgel tárgyalják a témát és a még több regényről, sőt, pornóregényről, amelyek futószalagon érkeznek és nyugtatják meg az olvasót, hogy minden rendben vele. És a megannyi hír. A megannyi jó hír: egyenlő házassági törvények szerte a világon, szivárványcsaládok Magyarországon, előbújó hírességek... A melegség téma. A melegség végre téma. És nem csak a HIV kapcsán. És mégis azt látom, hogy mindezt nem használják ki; hogy óriási a tudatlanság, holott ma már tényleg ott van minden, minden esély arra, hogy ezek a fiatalok már most megtudjanak mindent a közösségük kultúrájáról és történelméről.

De nem igazán élnek vele. Pedig annyira szükség lenne rá.

Szóval irigy vagyok. De megnyugtat a tudat, hogy a nálam akár csak néhány évvel idősebbek még irigyebbek. Nem is beszélve a régebbi korok embereiről, akikre még börtönbüntetés várt egy csók miatt, és egy egész élet, tele titkokkal – ami önmagában egy börtön volt. És megnyugtat az is, hogy a következő generációnak remélhetőleg még jobb lesz. És hogy talán maradunk ezen az emelkedő pályán.

Szóval fiatalok, tinik, akik olvassák ezt: még mindig nehéz az élet, ha valaki LMBTQ. De sose volt ennyire könnyű. És ezt becsüljétek meg.

Mert bezzeg az én időmben...

•

40 PlaySafe

INTERJÚ:

ÍGY LÁTTA A PRIDE AFTERPARTY-JÁT EGY NEMIGYÓGYÁSZ

Lassan már állandó velejárói a fesztiváloknak és nagyobb buliknak az egészségesebb életmódot hirdető segítők lelkes csapatai. Az egyik ilyen, a nemi betegségek megelőzéséért kampányoló Stop STD! rendezvényjáró különítmény legutóbb a Budapest Pride fesztivál Rainbow Party-ján munkálkodott, hogy újból felmérje, melyik szexuális úton terjedő betegség mennyire ismert.

Sikerült interjút készítenünk Dr. Szandányi Rékával, aki a kampány Orvos válaszol rovatát vezeti anonim nemi betegeknek.

Mesélne arról, miben is tudnak pontosan segíteni az itt jelenlévőknek? Gyakran keresik meg önöket nemi panaszokkal?

Konkrét tünetekkel igen ritkán fordulnak hozzánk személyesen, azt a diszkréció miatt inkább a honlapon szokták. Az ilyen rendezvényeken sokkal valószínűbb, hogy megtetszik valakinek a díszítés, a lufik, vagy egyszerűen csak kíváncsiak lesznek, mit jelent az STD szó. Ilyenkor elmagyarázzuk, hogy ez a szexuális úton terjedő fertőzések angol rövidítése, és hogy felmérést készítünk, amiben szívesen vennénk a részvételét. Általában bele is mennek, mert a kérdőív tényleg rövid, de nekünk így is tanulságos.

Például miket tudtak meg belőle?

Az egyik legfőbb ilyen tanulság, azt hiszem, az utóbbi időben az volt, hogy egyre ismertebbek az olyan fertőzések,

mint a HIV vagy a nemi szervi herpesz, viszont az olyan, igen gyakori betegségekről, mint a klamídia vagy a tripper, még mindig elég kevesen hallottak. Az is nagyon érdekes, ahogy a HPV-ről egyes férfiak gondolkodnak. Sokan még mindig azt hiszik, csak a nőket érinti, és ezért be sem oltjaták magukat, vagy nem tudják, hogy be kéne. És az eredmények alapján, gondolom, a kampányt is ennek megfelelően alakítják.

Ez részben igaz, de a Stop STD! célja mindig is a teljes értékű tájékoztatás és a fiatalok megszólítása volt, azt pedig nem zárhatjuk ki, hogy egy újabb generáció esetleg ugyanannyira ismeri majd a most „népszerűbb” kórokozókat. Van viszont egy betegség, az LGV, amire eddig nem kérdeztünk rá, de már az eddig begyűlt válaszok alapján is úgy tűnik, hogy igen kevesen hallottak róla, így erre és a HPV oltásra

mindenképp nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni a jövőben.

Milyen eszközökkel próbálják elérni a fiatalabb generációt? Egyáltalán mit értenek alatta? Az iskolai felvilágosítás is ide tartozik?

Nem, mi kifejezetten a 18 és 30 év közötti korosztályt igyekszünk megszólítani, akikben még egyrészt él a szexuális kalandvágy, de már a családalapítás gondolata sem áll tőlük távol. Mindkét esetben fokozottan érdemes figyelni a védekezésre és a rendszeres szűrésre. Ezek kapcsán állandó tájékozódási pontként hoztuk létre honlapunkat, illetve tavaly ősszel indítottuk el saját blogunkat, ahol direkt könnyebben befogadható témákat boncolgatunk, természetesen szakmailag ellenőrzött keretek közt.

Milyennek találják a Pride-ot? Több érdeklődő van itt, mint más rendezvényeken?

Bár csak az Afterparty-n tudunk részt venni, a vidám hangulat egyértelműen átjön. Az emberek, akik megkeresnek minket, nagyon barátságosak, így nem érzünk nagy különbséget más kitelepüléseinkhez képest, de valóban sokan érdeklődnek. Nagyon örülünk, hogy itt lehetünk, és reméljük, hogy a bulizni vágyók is hasznosnak találják a jelenlétünket.

Kik tartoznak a Stop STD! csapatába? Bárki csatlakozhat, aki szívügyének érzi a nemi betegségek megelőzését?

Mi alapvetően a Belvárosi Orvosi Centrum orvosai és dolgozói vagyunk, a kampány pedig a rendelő társadalmi felelősségvállalási programja, amit nemigyógyászként önként vállaltunk magunkra négy éve, pont a rendelőben tapasztalt ismerethiány miatt. Ha kapunk is valamiféle támogatást, az nem újabb önkéntesek jelentkezése, hanem általában egy céges felajánlás. Így tudunk például a kérdőívet kitöltőknek óvszert adni ajándékba, és így lehetünk kint általában a különféle rendezvényeken is. Azoktól, akik betérnek hozzánk beszélgetni, általában dicséretet kapunk támogatásképp, ami persze szintén jól esik.

Mik a tervek a jövőre nézve? Mi történik legközelebb a Stop STD! kampánnyal?

Régi vágyunk a kampányt alapítványként folytatni, így most mindenképp ez lesz a következő lépés. Biztosan fogunk még különféle eseményeken felbukkanni, de hogy mikor, azt általában csak hetekkel előtte tudjuk meg mi is. Az ezekkel kapcsolatos infókat Facebookon szoktuk megosztani, így aki személyesen szeretne minket megkeresni, ott érdemes nézelődnie.

•

A NEMI BETEGSÉGEKKEL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB INFÓKAT ITT TALÁLOD! WWW.STD.HU

BIZALOM • MEGBÍZHATÓSÁG TISZTELET • KEDVESSÉG

NEMIGYÓGYÁSZAT STD SZŰRÉS SEBÉSZET UROLÓGIA PROKTOLÓGIA BŐRGYÓGYÁSZAT FÜL-ORR-GÉGÉSZET ORVOSI KOZMETIKA ESZTÉTIKAI KEZELÉSEK ÉS BEAVATKOZÁSOK ULTRAHANG VIZSGÁLATOK LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK PSZICHOLÓGIAI TANÁCSADÁS

1053 Budapest, Ferenciek tere 7-8.

III. lépcsőház 2. em.

Telefon: +36 30 870 7427 +36 30 372 6832 info@boc.hu • www.boc.hu

42 Visszapillantó

A MOLLY-HÁZAK ÉS MOTHER CLAP MELEGEK A XVIII. SZÁZAD ANGLIÁJÁBAN

Manapság szinte naponta hallani pozitív híreket a világ különböző részeiről LMBTQ-jogok terén: egyre több helyen engedélyezik az azonos neműek házasságát vagy törölnek el jogtipró törvényeket. De nem szabad elfelejtenünk ezek mellett, hogy ez nem volt mindig így, sőt ma is több országban sújtja a törvény keze akár halálbüntetéssel a heteroszexuálistól eltérő irányultságú embereket. Sajnos ez a XVIII. században a világ legtermészetesebb dolga volt, még az azóta sokkalta belátóbb Angliában is. De a leleményes érintettek ennek ellenére is talpon maradtak és küzdöttek. Nézzük meg, miféle kiskapukat találtak elődeink, és mik is azok a „Molly-házak”!

NYITVA TARTÁS hétfőtől csütörtökig: 13:00 - 01:00 pénteken: 13:00 - 02:00 szombat: 13:00 - 04:00 vasárnap: 13:00 - 01:00 IX. KERÜLET, ANGYAL UTCA 2.

Visszapillantó 43

SZERZŐ: BALI V. GERGŐ @TISZTAEGENSZIVARVANY

i

A joggyakorlat ezidőtájt szodómia kifejezés alatt az anális és az orális közösülést, az azonos nemű személyek közötti vagy állatokkal létesített szexuális kapcsolatot értette. Maga a bűncselekmény elbírálása és a szodomiták begyűjtése nem a polgári bíróságok, hanem egyházi szervek feladata volt, ahogy a prostitúció vagy a liliomtiprás ügyei is. A vallás, az egyház meghatározó volt Európa életében, így a család és a házasság fontosságát hangsúlyozandó Angliában létrejött a Societies for the Reformation of Manners szervezete, akik a szodomiták és egyéb szexuális bűnözők felhajtására specializálódtak.

Nem volt azonban könnyű dolguk, ugyanis hiába szerveztek besúgókat és kémkedtek meleg közösségekben – ahhoz, hogy bárkit elítéljenek szodómiáért, két szemtanúnak is bizonyítania kellett a behatolás és az ejakuláció (!) tényét. Sajnos még így is sokakat elítéltek, vagy részleges büntetést szabtak ki rájuk.

Az üldözés és kirekesztés idusán fokozott óvatosságra kényszerültek a meleg férfi ak, így külvárosokba, veszélyes vagy leromlott negyedekbe szorultak. (A londoni melegnegyed például a hírhedt Sohóban talált helyet.) Ezeken a területeken, vagy elhagyott erdőkben, mezőkön tartották találkozóikat. Így kapta nevét a Moorfi elds mezejét átszelő, ma is létező út, a Sodomites' Walk (Szodomiták útja) is.

A már fent említett spionok, köztük sok újságíróval viszont itt is rájuk találtak. Ez vezetett végül a Molly (más írásmóddal mollie)-házak létrejöttéhez. Ezek az intézmények kocsmákban, kávéházakban, adott esetben magánlakásokban létesültek, ahol a

meleg, biszexuális, transz vagy queer férfi ak nyugodtan összegyűlhettek és társaloghattak, szórakozhattak, és másodlagosan bár, de a szexuális vágyaikat is intim körülmények között élhették meg, a szeparék jótékony félhomályában. A Molly-házak viszonylagos biztonságot nyújtottak vendégeiknek, hiszen a zárt közösségekben feltűnést keltett egy új arc, emellett felkutatni is nehezebb volt ezeket a rejtett helyiségeket. Itt fontos megjegyezni, hogy ezek az intézmények nem a prostitúcióról szóltak, jóllehet a korabeli sajtó és az egyház ezt a képet igyekezett erősíteni a melegekről.

A Molly-házak nemcsak az alapvető szociális és szexuális igényeknek adtak teret, hanem az azóta is élő sajátos meleg szubkultúra alapköveit is lerakták. Közvetlenül vagy közvetetten a mai melegbárok, a szaunák, a drag queenek, és többek között a Club Kidek is a mollie-k köpönyegéből bújtak elő.

nah. A Mother Clapet rendszeresen látogató londoni katonai tábornagyot például a Madam vagy Ladyship megszólítás illette meg.

A mollie rituálék fontos része volt a házassági ünnepség, ahol szemükben elismert frigyre léptek a közösség tagjai. A másik jellegzetes esemény egy látványos színpadi rituálé, a Mock-birth volt, ahol szülést játszva egy mollie bábaként segítette világra szeretője fából készült babáját. Ezek adott napokhoz kötött „ünnepek” voltak, amelyek nemcsak a szórakozást és a közösségépítést szolgálták, hanem a harcot, az öntudat fennmaradását, az összefogást is tüzelték.

A „mol” szó alacsonyabb rangú nőre, prostituáltra használt pejoratív jelző volt, a Molly pedig a Maria név becézett alakja. A szodómiára és a melegek nőies jellegére utalva ragadt meg ez a név a köztudatban, majd kezdték el magukra is használni az odalátogatók.

Mint a hajdani bordélyokban, itt is a madame-okhoz hasonló tulajdonosok őrizték az odalátogatókat. A leghíresebb közülük Margaret Clap, becenevén Mother Clap volt, akit egy álruhás újságírónak köszönhetően harmanciadmagával le is csuktak, szodómiára való felbujtás vádjával pedig halálra ítélték. Mikor ezzel és a sorozatos hasonló esetekkel tetőzött a melegek és a Molly-házak üldözése, majd két évtizedre visszahúzódtak a mollie-k; a házak nagy részét felszámolták, de nem tűntek el: kitartottak, míg a század vége felé enyhülés állt be a törvénykezésben, amikor is új erőre kaphattak.

A „törzstagok”, a vendégek kemény magja mollie-nak hívta magát – ők leginkább színes, nőies öltözetben, hatalmas parókában és sminkben, egyesek lovaglóruhában vagy a brit pásztorok jellegzetes zöld öltözékét viselve jelentek meg. Mindenki viselt női nevet is, ezeken szólították egymást, mint például Aunt England, Pomegranat Molly vagy Old Fish Han-

Ők voltak tehát elődeink, a mollie-k, akiknek köszönhetően ezeknek a kezdetben szükség szülte, később tudatosan haladó intézményeknek az aktualitásai és a mai LMBTQ-helyzet számos pontján tettenérhető hatásai világosan látszanak, a „drágám”-ozástól az éjféli show-kon át egészen a megfélemlítés elleni harcig.

BUDAPEST

KEDVENC SZAUNÁJA! www.gaysauna.hu

•

44 Élet/helyzet

SZEXUÁLIS VONZALOM NÉLKÜL ÉLNI

Aszexuális. Jelző, melyet az utca embere más, nyomdafestéket kevésbé tűrő szavak kíséretében előszeretettel használ szitokként azokra, akiknek a szexuális étvágyát kritizálja. Pedig az aszexualitás mint szexuális orientáció és az aszexuálisok mint szexuális kisebbség nagyon is létező jelenség. Nemcsak, hogy léteznek, de hazánkban is szerveződnek a Magyar Aszexuális Közösség keretein belül. Sulyok Viktória, a Magyar Aszexuális Közösség egyesület egyik alapító tagja segítségével megismerkedhetünk az aszexuális emberek sokáig elhallgatott történetével.

Az aszexuális ember olyan személy, aki nem érez szexuális vonzalmat senki iránt sem. Gyakori tévhit, hogy az aszexuálisok nem rendelkeznek libidóval (azaz nemi vággyal). Az igazság az, hogy az aszexuálisok nem táplálnak szexuális vágyat mások irányában. Az, hogy libidóval rendelkeznek-e, ettől teljesen független. Az aszexuálisokat gyakran betegnek tartják, ez azonban téves elképzelés. Az aszexualitás olyan szexuális irányultság, mint például a homo- vagy heteroszexualitás, és nem egyezik meg a cölibátussal, amely a szexről való tudatos lemondást jelenti. Az aromantikus olyan személy, aki nem érez szerelmet mások iránt.

Vikivel az interjú miatt, otthonában találkoztam először.

Ha bárkiben is az a kép él az aszexuális emberekről, hogy sótlan, unalmas, prűd emberek, ajánlatos már most, az elején eloszlatni ezt a tévhitet. Beszélgetőpartnerem személyében ugyanis egy színes, humoros, cserfes, a világra nyitott embert ismertem meg. Bár elmondása alapján visszahúzódó, olvasni szerető kislánynak indult, tinédzser éveire olyanná vált, amilyen ma is: rengeteget barátkozik, imád bulizni és táncolni. Ha bármi „hiányosságot” meg kellene említenie abból az időszakból, akkor talán az lenne, hogy míg körülötte az összes lány megbolondult a fiúkért, ő egyáltalán nem érzett ilyesmit.

Az első szerelem 19 évesen talált rá egy fiú szemé-

Élet/helyzet 45

SZERZŐ: WALIDUDA DÁNIEL @WALIDUDA

i

lyében. Akkoriban legalábbis azt hitte, hogy szerelem – visszatekintve úgy látja, inkább birtoklási vágy munkált benne. Három évig voltak együtt egy jól működő kapcsolatban, amelynek része volt a szex is, méghozzá jó szex, bármiféle undor vagy ellenérzés nélkül. Viki mégis úgy érezte, hogy „tök jó, tök jó, de sokáig nem fogom akarni.” A szakítás 2002 szeptemberében jött el, amikor egyetemi tanulmányai miatt Koppenhágába költözött.

Másnap már nem gondolt a fiúra. „Lehet, hogy leszbikus vagyok?” – tette fel magának a kérdést, amely hozzá hasonlóan sok más aszexuális emberben is felmerül. Férfi a dániai időszaktól kezdve egyáltalán nem volt az életében, csajozni azonban nekiállt, viszont ez kizárólag a „hagytam, hogy felszedjenek”-alapon működött. Párkapcsolat ezekből soha nem is született, kizárólag fizikailag találta kielégítőnek a partnereket. „Biszexuális vagyok, csak nagyon válogatós?” – jött a következő kérdőjel. Ha bárki kérdezte, miért nincs senkije, annyit felelt, hogy nem érdeklik az emberek, nem tud szerelmes lenni. Ekkor még nem tudta, de ez utóbbi kijelentéssel körülírta az aromantikus fogalmát, amely az aszexuális mellett Viki másik címkéje. Utolsó, partnerrel megélt szexuális élménye 2006-ban volt. Ez nem jelenti azt, hogy az azóta eltelt 12 évben nem igényelte az orgazmust, de úgy van vele, hogy minek feküdjön le mással, ha magának is el tudja intézni?

A heuréka-pillanat aztán a 2010-es évek közepén jött el számára, amikor a női körülmetélésről szóló kutatási tervén dolgozva belefutott egy, az aszexualitással foglalkozó angol nyelvű szövegbe. „Végre van egy címkém!”

– gondolta. Megtalálta hát a definíciót, amely illik arra, ahogy a világról és az emberekről gondolkodik. Hisz ő sem akart senkit hazavinni az ágyba vagy a zuhany alá, sem az „ásó, kapa, nagyharang” nem hiányzott az életéből. Csak elképzelni tudjuk, mekkorát fordult vele a világ: korábban nem találkozott hasonló emberrel, nem is volt kivel megbeszélnie kételyeit. Facebookon belépett egy aszexuálisokat tömörítő angol nyelvű csoportba. „Jó volt másokat olvasni.” Talán nem meglepő, hogy a friss ingerek hatására a kutatási terve is változott.

A Magyar Aszexuális Közösség zárt Facebook-csoportba kis hezitálás után 2016-ban lépett be. „Életem legjobb döntése volt” – idézi fel Viki. Az első találkozó, amelyen részt vett, a Margit-szigeten zajlott. Azóta is rendszeresen szerveznek – egyelőre Budapesten – programokat, amelyekre általában 6-12-en járnak el. Az online csoport valamivel több mint 300 tagot számlál, noha kutatások szerint a népesség 1 százaléka aszexuálisnak számít, tehát van még hova bővülni. Nemrég bejegyezték egyesületüket, amellyel reményeik szerint az információterjesztés és az önszerveződés is könynyebb lesz. A tagok nemre és korosztályra való tekintettel is nagyon sokszínűek. Bár több a nő, de férfiak is szép számmal akadnak a fiatal felnőttektől egészen a többgyerekes szülőkig, sőt, transzneműek is vannak soraik között.

2016 óta a közösség minden Budapest Pride-on workshopot szervez, amelyen 20-30-an szoktak részt venni. 2018-ban a csoport 10 tagja a pride felvonuláson is részt vett, kezükben fekete-szürke-fehér-lila színű lufikkal – a globális aszexuális közösséget szimbolizáló színekkel. Felvételüket kérték a Magyar LMBT Szövetségbe is.

Mindettől függetlenül az aszexuálisoknak rengeteg előítélettel kell szembenéznie nemcsak az LMBTQ közösségben, hanem az egész társadalomban is. Hogy csak párat idézzünk a bántó megjegyzések sorából „majd én meggyógyítalak”; „te leszbikus vagy, csak nem mered bevallani”; „miért gyűlölöd a férfiakat?”; „miért félsz az elköteleződéstől?”; „senki nem akar veled öszszejönni és ezt használod falként”; „túl szexin öltözöl hozzá, hogy aszexuális legyél.” Hideg, frigid, b@szatlan, prűd, beteg. Mindez csak néhány a jelzők közül, amelyeket egy magát nyíltan felvállaló aszexuális ember másoktól kaphat. Nem is beszélve az olyan okoskodásról, mint „traumatizált vagy”, „megerőszakoltak gyerekkorodban”, vagy éppen „nézesd meg a hormonjaidat”.

Megjegyzés: Viki megnézette, és köszöni szépen, a tesztoszteronszintje magasabb a nőkre jellemző átlagnál, pedig az aszexuálisokat általában azzal vádolják, hogy alacsony a tesztoszteronszintjük.

Merre tartanak ma az aszexuálisok? Viki szerint hasonló a helyzetük ahhoz, amilyen a melegeké volt az 1969-es New York-i Stonewall-lázadás előtt. Küzdeniük kell a láthatatlanság, az előítéletek és az elutasítás ellen.

De Viki és társai személyében már hazánkban is megjelentek „az első fecskék”. Interjúkat adnak, Facebookon, online és offline közösségekben is szerveződnek annak érdekében, hogy a társadalom minél szélesebb rétegei ismerjék meg és értsék meg az aszexualitás fogalmát, az aszexuális emberek életét és az ő láthatóságuk révén egyre kevesebb érintett érezze azt: ő ezzel egyedül van az egész világon.

•

46 Külcsíny

Öt ígéretes brand AMELYEKET ÉRDEMES BEKÖVETNI

Szerintem már részletezni is felesleges, hogy a 21. századi embert a legtöbb hatás az online világban éri. Nincs ez másképp a divat, valamint a művészet témakörében sem. Ráadásul az Instagramon már érdeklődési kör szerint kínálja számunkra az alkalmazás a legrelevánsabb tartalmakat. Természetesen ebből a hullámból én is alaposan kiveszem a részemet, hiszen divatújságíróként sok esetben ezen a platformon találnak meg márkák és fordítva. Habár a korábbi írásaimhoz képest most egy picit rendhagyó témát boncolgatok majd, kétségtelenül a hétköznapjaink és sokunk számára a munkánk tekintetében egyaránt meghatározó topik következik. Elvégre ha jól sejtem, akkor már veletek is előfordult, hogy az Instagram-feedet szemlélve egy-egy régóta vágyott ruhára vagy kiegészítőre bukkantatok, aztán elkezdődött a kutatás az adott márka után. Ugye, ismerős?

Írásomban olyan ígéretes brandeket mutatok be, amelyeket érdemes követni. Összeállítottam egy listát, amelyen öt olyan tehetség szerepel, akiket talán még nem ismertek, pedig biztosan sokat hallunk még róluk. Néhány esetben pedig csak remélni tudom, hogy férfiaknak szánt kreációkat is alkotnak majd. Lássunk is neki!

A Common Leisure elnevezésű márkára talán három-négy hónappal ezelőtt találtam rá véletlenül. Először csak az egyik kabátjukat nézegettem, és így jutottam el a brand Instagram profiljához. Szerencsére tartalomból és képekből nincs hiány a magáról még nem sokat eláruló csapat oldalán. A Common Leisure saját elmondásuk szerint egy olyan high fashion brand, amely átértékeli és újraértelmezi a divat életkortól és nemtől független vonulatát. Ez a fajta hitvallás egyébként egyre népszerűbb a friss márkák esetében, ami szerencsére komoly nyitottságot is mutat azok megálmodóinak részéről. Imádom!

Instagram-profil: @commonleisure

•

Külcsíny 47

SZERZŐ: CSALÁR BENCE @BENCECSALAR

i

A Zizi Donohoe Fourrures profiljára már korábban is olykor-olykor rátévedtem, aztán körülbelül két-három hónappal ezelőtt Bryanboy posztolt egy elég izgalmas szettet, ahol a márka egyik kiegészítőjét viselte. Akkor szembesültem Zizi Donohoe papucsaival, amelyek rögtön felkeltették bennem a birtoklási vágyat. Habár már lassacskán kifutunk a nyárból, az előrejelzések szerint az ősz meglehetősen nyárias lesz, így nincs veszve minden remény.

Instagram-profil: @zizidonohoe

•

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem általában nehéz megfelelő szemüvegekre lelnem, így kifejezetten nagy örömmel és boldogsággal töltött el, amikor rátaláltam a VAVA eyewear kreációira. Mindenekelőtt a formavilág az, ami igazán megfogott a szemüvegeikben. Egyszerre futurisztikus, letisztult és stílusos, ráadásul van valami kicsit tekintélyt parancsoló is a vonalvezetésükben. A kollaborációkkal is foglalkozó márka egyik legfőbb inspirációs forrásai a poszt-indusztriális világ és a zene, például a ’80-as évek techno-hulláma. Mindemellett az ún. genderless kreációról híres RAD HOURANI márkával való együttműködésük egyszerűen páratlan volt.

Instagram-profil: @vavaeyewear

Daniel Gregory Natale munkássága talán az egyik legfigyelemreméltóbb az itt felsorolt tehetséges tervezők közül. A New Yorkban élő „concept designer” láthatóan az anyagok virtuóza, hiszen megannyi izgalmas szabászati megoldást, valamint sziluettet találhatunk Instagram-profilján. A hab a tortán, hogy alkotásainak jelentős része kiválóan beépíthető egy ruhatárba (habár nyilván egy bizonyos attitűd és magabiztos jellem kell a megfelelő viselésükhöz). Legutóbbi kollekcióját építészeti elemek inspirálták.

Instagram-profil: @danielgregorynatale

•

•

Cikkem végére tartogattam egy hazai kedvencet. Nagy Fanny munkái, különösen a legutóbbi vagány kreációk, nagyon tetszenek. Hiába a már-már extrém összhatás, mégsem tűnik vért és verejtéket magával hozó unalmas erőlködésnek, ezzel pedig a magyar divat palettáját is sikeresen teszi minden egyes munkájával gazdagabbá. Az anyagválasztások elég bátrak, amely egyrészt betudható a tervező kezdeti merészségének, de köthető saját útkereséséhez, kísérletezéséhez is. Valójában lehet, hogy mindegy is, mert nekem abszolút bejön!

Instagram-profil: @fannynagy_official

•

48 Sportcipő

LÉLEK ÉS TEST KARBANTARTÓ

A FUTĂ S

Rengetegen csinåljåk: sokan versenyt Źznek belőle, de van, aki csak az ÜrÜmÊrt teszi; mås a sajåt hatårait feszegeti, Ês olyan is akad, aki låtåssÊrßlt tårsåt kísÊri, vagy kerekesszÊkes gyerekÊnek adja meg a suhanås ÜrÜmÊt. Megvan mår, miről lesz szó az e havi Sportcipő rovatban? Igen, a futås tårgykÜrÊn futunk åt gyorsan – a karakterszåm pedig szorít, nem úgy, mint a jó futócipő.

Kezdjßk nagyban, egy legendås tåvval: a maratoni futås 42 195 mÊter. A mítosz szerint a gÜrÜg katona, PheiddipidÊsz a Kr. e. 490-ben zajlott marathóni csata utån egÊszen AthÊnig futott a győzelem hírÊvel, majd Üsszeesett Ês meghalt.

A tåv azóta kultikusså vålt, igazi erőpróbakÊnt tekint rå a tårsadalom.

Az utóbbi időben egyre tÜbb olyan versenyt is rendeznek, ahol nemcsak a 42 km-es tåvot, hanem annak felÊt is teljesíteni lehet, ami nem kevÊsbÊ szÊp eredmÊny; sok helyen mÊg ennÊl is rÜvidebb, 10/7/5 km-es tåvokon is lehet indulni. A Margit vagy à rpåd hídról az Êv bårmely időszakåban Ês napszakåban (esőben, hóban, fagyban,

tŹző napsßtÊsben) låthatunk futókat a Margit-szigeti rekortån pålyån. De hogyan Êrdemes elkezdeni a futåst?

Mennyi idő kellhet egy-egy versenyre való felkÊszßlÊsre? És miÊrt lett ekkora divat a futås? Ezekre a kÊrdÊsekre kerestßk a vålaszt, Ês Baråt Gabriellåtól, a Budapest Sportiroda (BSI) futóedzőjÊtől meg is kaptuk őket. A BSI a leg-

Sportcipő 49

SZERZŐ: ZSEBEDITS PATRIK @ZSPATRIK92

i

nagyobb magyarországi futóversenyek rendezője – honlapjukon további információkat találhattok.

Miért javasolnád valakinek, hogy kezdjen el futni?

A futás bizonyítottan egészségesebbé tesz. Már heti 3×30 perc kocogás érezteti a jótékony hatását: javul a vérkeringésünk, a tüdőkapacitásunk, csökken a koleszterinszintünk, jobban toleráljuk a stresszt, jobban és mélyebben alszunk. Hosszabb távok teljesítésekor endorfin szabadul fel, ami jó közérzetet okoz, és könnyen juttat minket a flow állapotába.

Ha valaki soha nem futott, hogyan kezdjen neki?

A futás nem egy bonyolult sport, kell hozzá egy pár futócipő és egy kis akaraterő. Futócipőt érdemes erre szakosodott boltban vásárolni, ahol lábállás-diagnosztikát is végeznek, hogy mindenképp a lábunkra való cipőt vásároljuk meg. A kezdetekkor két aranyszabályt érdemes szem előtt tartani: a fokozatosságot és hogy többször keveset fussunk. A BSI weboldalán online edzéstervek is találhatók, amelyek segítséget nyújtanak a rutin kialakításában.

Mennyi idő felkészülni nulláról akár csak egy 10 km-es versenyre?

Nagyon eltérő egyéni adottságokkal kell számolni. Fontos tényező a kor, az edzettségi állapot, egyéb sportmúlt, az egészségi állapot, a túlsúly. Általánosságban el lehet mondani, hogy körülbelül 3 hónap rendszeres, fokozatosan felépített edzésmunka elegendő lehet 10 km teljesítéséhez.

A mozgás hiányának élettani és pszichés következményeivel az egyén nap mint nap találkozik, tapasztalja negatív hatásait. A futás, a gyaloglás mindenki számára elérhető mozgásforma, amelynek pozitív hatása szinte azonnal jelentkezik, már a mozgás alatt örömet és sikerélményt tud adni. Az egészségtudatosság színvonalának emelkedése kihat a sportra is: egyre többen érzik azt, hogy felelősséggel tartoznak fizikai és lelki egészségükért.

Ellenjavallatok:

Motiváló tényező az is, hogy a rendszeres futás önbizalmat ad, segít átvészelni a magánéleti válságokat, és nagyban javítja az állóképességet is.

Ezenkívül a sport közösségteremtő ereje is érzékelhető, hiszen sok magányos embernek ad lehetőséget a társas együttlétre.

Kékes csúcsfutás – Az egyik legszebb és legnehezebb hazai futóverseny.

11,6 km-es táv, 671 méter szintemelkedés. Ha most elkezdesz rá edzeni, jövőre akár indíthatod is ezzel a nyaradat.

Bár a futásnak számos pozitív élettani hatása van, gerincproblémásoknak, illetve boka- vagy térdízületi bajokkal küszködőknek nem ajánlott. Ahogyan az interjúban is elhangzott, a megfelelő cipő kiválasztása kulcsfontosságú, mert egy rossz futócipő mozgásszervi bajokat is okozhat.

Versenyajánló:

•

Futóverseny számokban És félmaratonra, maratonra?

Félmaratonra 9 hónap-1 év, maratonra másfél-két év rendszeres edzés, ami biztos célba érést hozhat, de minél hosszabb a táv, annál jobban kijönnek az egyéni különbségek. Vannak olyan szerencsés, tehetséges kezdő futók, akik akár le is felezhetik ezeket a javasolt időket.

Mit gondolsz, miért lett ekkora divat a futás az utóbbi időben?

Ilyen társas program lehet például a Bátor Tábornak adományokat gyűjtő csapattal, az Élménykülönítménnyel együtt futni. Vagy a Suhanj Alapítványhoz társulni, ahol ép és fogyatékkal élő emberek sportolnak együtt, például szülők futnak kerekesszékes gyerekeikkel; de a babakocsis futóknak is van külön egyesülete már. Így a futás tökéletes választás lehet a magányos farkasoknak és az igazi csapatjátékosoknak is.

Egy-egy nagyobb magyarországi futóversenyen többezren, akár több tízezren is részt vesznek.

Hogy ez mit jelent számokban?

• 31 000 db banán • 6000 liter izotóniás ital • 300 kg szőlőcukor • 1600 liter kóla • 60 000 liter víz • 8500 db szivacs

50 Hajadon

KOPASZODUNK

DE EL IS KELL FOGADNUNK?

A hajhullás egy érzelmi hullámvasút sokunk számára, ha nem vagyunk olyan szerencsések, hogy jól áll a kopaszság.

Súlyunk megtartása mellett hajunk elvesztése okozza általában a legnagyobb fejfájást. Míg súlyunkat tudjuk befolyásolni azzal, hogy odafigyelünk étkezésünkre, addig hajhullás-problémáink nem fognak varázsütésre megoldódni, mivel az esetek nagy részében ez nem rajtunk múlik.

Nincs annál frusztrálóbb, mint hogy az öröklött hajlamnak köszönhetően valamire ennyire nincs hatásunk. Nem beszélve arról, hogy környezetünk elől is szeretnénk elrejteni hajproblémáinkat étrend-kiegészítőkkel, a hamis ígéretekkel reklámozott hatástalan hajkozmetikumokkal, mezoterápiás vitaminkoktélokkal, amelyek még jobban elbizonytalanítanak és elkeserítenek minket.

Mivel a probléma a férfiak 40 százalékát érinti, ezért megszámlálhatatlan tudományos kutatás zajlik világszerte a végleges megoldás kidolgozására. A rossz hír az, hogy még mindig évtizedekre vagyunk attól, hogy a kopaszodás a múlté legyen. Sajnos a genetikai hajhullás olyan komplex folyamat, amire jelenleg még nem találják a gyógymódot.

Szerencsére léteznek megoldások és jelentős áttörések, amelyekkel kezelhető és kordában tartható a kopaszodás folyamata.

A hajátültetés végleges megoldást jelent a kopasz, megritkult területek befedésére. De miért nem hullanak ki az átültetett hajszálak, ha a kopaszodásra nincs megoldás? A válasz egyszerű. A tarkó és a fül között elhelyezkedő sávban található hajszálak genetikailag nem fogékonyak azokra a hormonokra és folyamatokra, amelyek a férfias típusú hajhullást okozzák.

Ez a terület az úgynevezett donor-terület, ahonnan limitált számú, általában 12-15.000 hajszálat lehet átültetni a kopasz, megritkult részekre. Az elmúlt évek technológiai

áttöréseinek hála, a műtéti beavatkozások észrevehető nyomok nélkül gyógyulnak. Amennyiben körültekintően választunk klinikát, biztosak lehetünk benne, hogy az eredmény teljesen természetes hatást kelt. Aki nem tudja, az gyakorlatilag észre sem veszi, hogy hajunk valójában egy hajbeültetés eredménye.

Mi van akkor, ha kopaszodásunk még kezdeti szakaszban van, azaz a műtét még nem jöhet szóba, ugyanakkor szeretnénk megmenteni a még sűrű hajunkat? A jó hír, hogy nem kell megvárnunk, amíg annyira megritkul egy terület, hogy a hajátültetés szóba jöjjön. A tudományos kutatások olyan szakaszba léptek, amikor testünk öngyógyító, regeneratív képességét felhasználva jelentősen befolyásolni lehet a kopaszodás folyamatát.

Ilyen regeneratív kezelés a már széles körben elterjedt PRP terápia, amely saját vérünk felhasználásával segít hajszálaink elvékonyodásának megállításában. A legújabb terápiák egyike, és igazi áttörés a kezdődő kopaszodás kezelésében az autológ mikrograft-szuszpenziós terápia, amely saját érképző növekedési faktorokkal teli szöveteink feldolgozásával és fejbőrbe juttatásával éri el, hogy akár évekre leblokkoljuk a genetikai típusú, férfias hajhullást, megőrizve, megerősítve hajunkat.

Amennyiben hajritkulásunk már túlhaladt a kezdeti szakaszon, de még mindig nem olyan mértékű, hogy hajátültetésen gondolkodjunk, akkor a mezenchimális őssejtekben gazdag saját zsír átültetése segíthet.

Attól sem kell tartanunk, hogy hajbeültetést követően a saját, nem beültetett hajunk tovább ritkul, mivel ezek a regeneratív terápiák alkalmazhatók hajbeültetés előtt, alatt és után is, biztosítva, hogy a kopaszodás csak egy rossz álom legyen.

•

52 ĂštlevĂŠlÂ

HITTEL VAGY KARDDAL? LUTHER MĂ RTON A BOSZORKĂ NYOK ELLEN ÉS NÉHA VELĂœK

A bajororszågi Rothenburg ob der Tauber elbŹvÜlő kisvåros: szó szerint a kÜzÊpkorból maradt itt az utolsó őrtoronyig. Az egÊsz Êvben varåzslatos hely rendhagyó kiållítåsån megtudhatjuk, hogyan befolyåsoltåk a boszorkånyok a nagy reformåtor, Luther Mårton ÊletÊt.

Az itt talålható KÜzÊpkori BŹnßgyi Múzeum, amelyet a NÊmetorszågba låtogató turiståk vÊlemÊnye szerint a 100 legnÊpszerŹbb låtnivaló kÜzÜtt jegyeznek, kÊt Êpßletet is elfoglal Rothenburgban. A nÊmet nyelvŹ vilåg minden szegletÊből itt ÜsszegyŹjtÜtt mŹtårgyak az igazsågßgyi rendszer fejlődÊsÊt mutatjåk be a kÜzÊpkortól a 19. szåzadig. KßlÜnbÜző kínzóeszkÜzÜk Ês horrorisztikus szerszåmok eredeti pÊldånyaival, Ês egykori polgåri, valamint politikai perek felelevenítÊsÊvel utazhatunk vissza egy olyan korba, amikor az emberek magånÊletÊt – az ÜltÜzkÜdÊstől kezdve a håzas-

sågig – rÊszletekbe menően irånyította az egyhåzi Ês a vilågi hatalom. Az íratlan – majd kÊsőbb egyre inkåbb az írott – szabålyok megszegőivel pedig nem båntak kesztyŹs kÊzzel.

A rothenburgi múzeumban Êv vÊgÊig låtogatható a „Karddal vagy erős hittel – Luther Ês a boszorkånyok� címŹ kiållítås. A tÜbb mint szåz kiållított tårgy bepillantåst nyújt a nagy reformåtor ÊletÊnek egy kevÊssÊ kÜzismert rÊszletÊbe, hogy hogyan vÊlekedett a boszorkånyokról Ês a varåzslókról. A kiållítås az ő szemÊlyÊn túl vÊgigviszi a boszorkånysåg tÜrtÊnetÊt a kezdetektől egÊszen az utolsó nagy európai bo-

Útlevél 53

SZERZŐ: KOCSIS G. JÁNOS @KOCSISJAANOS

i

szorkányüldözésekig.

Ami Luther Mártont illeti, egyszer megtéríteni és megmenteni akarta a boszorkányokat, máskor inkább mégis máglyára vetette volna őket. Ellentmondásos volt a viszonya a témával – ahogy nem egy másik kérdéssel, például a judaizmussal is. Kevéssé ismert tény azonban, hogy az egyházi reformátor gyerekkorától fogva meglehetősen babonás volt, és ezt otthonról hozta magával. Ahogy folyamatosan ingadozott a megbocsájtás és a máglyára vetés között, azt sehogy sem lehet teológiailag magyarázni – erre hívja fel például a figyelmet a múzeum igazgatója, Dr. Markus Hirte is.

A kiállítás részben megkísérli felfedni, hogy miért rettegett ennyire a boszorkányoktól a protestáns reformáció szellemi atyja. A válasz a történelmi és a magánéleti körülményekben keresendő. Luthert számos kínzó nyavalya gyötörte, és vesegörcsei közben hajlamos volt a boszorkányokat felelőssé tenni saját bajaiért. Amint jobban lett, és enyhültek a tünetei, úgy lett ő is inkább megengedő velük, majd az egész folyamat kezdődött elölről. Ha mindez nem lett volna elég, olyan korban élt, amikor a boszorkányoktól való, széles körben elterjedt félelem rendszeresen pogromokban csúcsosodott ki.

A boszorkányperek vizsgálatával a kiállítás eloszlat egy közkeletű tévképzetet is, hogy tudniillik a katolikusok különösen lelkesen üldözték volna a boszorkányokat, míg a protestánsok nem, vagy csak alig-alig küldték máglyára a megvádolt szerencsétleneket. A valóságban ennek semmi köze nem volt a felekezetekhez, mert a boszorkányperek nem az egyházhoz, hanem a világi joghatóságokhoz tartoztak. Az egyházi kiközösítést ugyanakkor gyakran követte kínzással egybekötött büntetőeljárás, hogy bizonyítékokat szerezzenek a gyanúsítottaktól; a német kisállamokban pedig a kiforratlan igazságszolgáltatás inkább az előítéletekre hajlott – szemben például a szomszédos Francia Királyság-

gal, ahol a kezdeti nekibuzdulás után alábbhagyott a boszorkányüldözés.

Ahogy a 17. század elején kezdetét vette a modern kriminalisztika kialakulása, a kínzást is mellőzni kezdték mint a bizonyítékok és vallomások megszerzésének eszközét.

Csodák csodájára a boszorkányokkal kapcsolatos bűncselekmények és a boszorkányperek száma is drasztikusan visszaesett ezt követően.

Mindezek mellett a kiállítás igyekszik átfogó képet nyújtani. Mikor lehetett valakit bűbájjal vádolni? Mi volt a különbség boszorkány és eretnek között? Hogyan lehet, hogy míg az erős központi hatalommal bíró országokban viszonylag kevés boszorkányper zajlott, addig a mai Németország területén található kisállamokban különösen sokakat küldtek máglyára? És mikor vált a boszorkányság döntően női princípiummá? Hiszen a mágiával vádolt férfiak jóval kevesebben voltak, és többnyire enyhébb büntetéssel is számolhattak.

A különleges túra elején a kiállításszervezők a széles körben elterjedt középkori babonaságra reagálnak. A vitriniekben megtekinthető, hogy mi mindennel próbálták egykor távol tartani a boszorkányokat. A cél érdekében szinte mindent bevetettek, így kerültek a házak falára talizmánként láncok, állati végtagok, vagy éppen madarak. De még mielőtt napjaink felvilágosult embere kinevetné a babonás Luthert vagy az ilyen védővarázslatokat, érdemes emlékeztetni magunkat, hogy ezek a rituálék ma is velünk élnek például a horoszkópok formájában.

•

54 Útlevél VICTOR BRECHERET – A ZÁSZLÓK EMLÉKMŰVE (1921)

ART BRAZIL BARLANGRAJZOKTÓL A FUTURISZTIKUS VÁROSIG

Útlevél 55 SZERZŐ: SZIJ BARBARA

Amikor Brazíliára gondolunk, elsőre biztosan az amazonasi esőerdő, a riói karnevál vagy a Copacabana-strand kéklő tengere jut eszünkbe. Azonban ez a hatalmas – területét tekintve száz Magyarországot magába foglaló – ország csodálatosan gazdag művészeti és építészeti örökséggel is rendelkezik. Ismerkedjünk meg most Brazília kulturális kincseivel!

Brazília kortárs kultúráját és a mindennapi szokásokat természetesen a több évszázados portugál uralom határozza meg – azonban (nem meglepő módon) a gyarmatosítók előtt is volt már itt élet, és ennek nyomait ma is megcsodálhatjuk. Az első, talán kissé szokatlan ajánlatunk kultúra-rajongóknak egy természeti létesítmény: a Serra da Capivara Nemzeti Park számos barlangrajzot őriz, amelyeket folyamatosan kutatnak az archeológusok. Habár a park Brazília északi részén található, amely köztudottan nem a közbiztonságáról híres, érdemes ide ellátogatni a több ezer, vagy akár több millió éves emlékekért.

Ha ugrunk egy nagyot az időben, és magunk mögött hagyjuk az Amazonas-deltában lévő Marajó-szigeten virágzó prekolumbián kultúrát (kb. i. sz. 800–1400), illetve az általuk készített – egyébként igen magas minőségű – emberalakos kerámiákat és faragott amuletteket, máris megérkezünk az első hódítók korába. Brazília 1500 és 1822 között volt gyarmat, a területet északkeletről dél, illetve nyugat felé – egészen a spanyolok által még 1494-ben meghúzott Tordesillas-vonalig – haladva fokozatosan tették magukévá a portugálok.

Az uralkodó stílus ebben az időszakban a barokk, illetve később a rokokó volt mind a képzőművészet, mind pedig az építészet terén. Az irányzat két legjelentősebb brazil képviselője Manoel da Costa Ataíde festő, illetve az Aleijadinho becenéven emlegetett építész-szobrász voltak.

Mindketten főképp Minas Gerais állam területén tevékenykedtek a 18-19. század fordulóján, olyan remekműveket létrehozva, mint az Ouro Preto-i Assisi Szent Ferenc-templom, vagy a congonhas-i székesegyház. Előbbi város egyébként valaha Dél-Amerika egyik legnagyobb települése volt

a helyi aranykitermelésnek köszönhetően; egykori gazdagsága ma is meglátszik lenyűgözően megőrződött barokk óvárosán.

Minas Gerais azonban nemcsak több száz évvel ezelőtt volt virágzó kulturális központ: a Brumadinho városában található Imhotim kortárs művészeti központban – amely egyben egy botanikus kert is – a bányamágnás Bernardo Paz lenyűgöző gyűjteményét tekinthetjük meg. Az alkotók között olyan neveket találunk, mint Yayoi Kusama, Anish Kapoor vagy Steve McQueen. A művek nagy része szabadtéri installáció; a zöldellő botanikus kertben igazi világsztárok alkotásai között sétálgathatunk.

A 19. században, miután Brazília függetlenedett Portugáliától, a megújulás nem kerülte el a művészeteket sem: az új birodalom új ideákat kívánt, és ők sem szabadulhattak az Európát ekkor bekebelező nacionalista hullámoktól. A nemzeti identitás keresése közben megszülettek azok a romantikus stílusban alkotott, lenyűgöző festmények, amelyek ma is ikonikus ábrázolásoknak számítanak.

A korszak két legjelentősebb festője Victor Meirelles és Pedro Américo

volt. Grandiózus történelmi kompozícióik – sok más 19. századi alkotó munkáival egyetemben – a Rio de Janeiro-i Szépművészeti Múzeumban tekinthetőek meg, amely az ország legnagyobb művészeti múzeuma.

A korszak legmeghatározóbb építésze egyértelműen Ramos de Azevedo volt, aki belgiumi tanulmányútjáról hazatérve terjesztette el az Európában ekkor divatos historizmust, némi sajátos ízzel megfűszerezve. Az ország déli, délkeleti részén ekkor kezdtek el meggazdagodni az első kávétermelők, akik aztán São Paulóban építtették fel reprezentatív palotáikat – természetesen Azevedo tervei alapján. Főbb állami megbízásai között pedig ott találjuk a São Paulo-i színház, illetve a képtár épületét.

A rövid életű császárságot követően ismét nagy változások álltak be Brazília történetében, hogy aztán a 20. században egyik politikai rendszer váltsa a másikat. A századelő legnagyobb hatású művészi csoportosulása a Grupo dos Cinco (Az ötök csoportja) volt, amelynek tagjai radikális megújulást követeltek, és egyben megalapították az antropo-

PEDRO AMÉRICO – A RABSZOLGÁK FELSZABADÍTÁSA (1889)

56 Útlevél fágia-mozgalmat, amelynek az volt a lényege, hogy kannibál módjára „lenyeljék és megemésszék” az európai modernista irányzatokat, létrehozva így egy sajátos brazil modernitást. A csoport három férfiből és két nőből állt; előbbiek íróként, utóbbiak festőként tevékenykedtek. Az írók közül meg kell említenünk Mário de Andradét, aki feltehetően eltitkolt melegségének köszönhetően (is) írta meg egy (sok értelemben) identitását kereső férfiről szóló regényét, a Macunaímát.

A festők, Tarsila do Amaral és Anita Malfatti nagy port kavartak kubista és expresszionista gyökerekből táplálkozó alkotásaikkal az 1922-es São Paulo-i Modern Művészeti Héten, örökre megváltoztatva ezzel a brazil képzőművészet irányát. Érdemes megjegyezni, hogy mind do Amaral és Malfatti, mind pedig a kiállításon résztvevő további művészek – pl.

Emiliano di Cavalcanti vagy Vicente

do Rego Monteiro – alkotásaiba beszivárgott egyfajta érdeklődés a homoszexualitás iránt, amelyet Berlinből hozhattak magukkal.

Ha kíváncsiak vagyunk ennek a korszaknak az alkotásaira, akkor érdemes ellátogatni a São Paulo-i Modern Művészetek Múzeumába, amely hatalmas 20. századi gyűjteménnyel rendelkezik. Ha pedig végigjártuk a múzeum termeit, érdemes egy sétát tenni az épületnek otthont adó Ibirapuera parkban, amelyet a világhírű tájépítész, Roberto Burle Marx tervezett. A parktól északra fekvő Armando de Sales Oliveira téren pedig megcsodálhatjuk A zászlók emlékműve című monumentális szoborcsoportot, amelyet 1921-ben készített Victor Brecheret szobrász.

Az Ibirapuera parkban található további építmények, amelyeket a leghíresebb brazil építész, Oscar Niemeyer és irodája tervezett, Brazília

megújulásainak egy újabb hullámába engednek betekintést. Niemeyer neve leginkább Brazíliaváros megtervezőjeként csenghet ismerősen: a mesterségesen „felduzzasztott” fővárosban számos monumentális épület fűződik hozzá. Ami a São Paulo-i parkot illeti, 1951-ben nagy vitákat keltett, hogy az eredetileg csak zöldterületekkel rendelkező Ibirapuera területén épületek is létesüljenek. A megvalósult komplexum – benne a Modern Művészeti Múzeummal, a São Paulo-i Biennálé épületével, egy Oca nevű kortárs kiállítótérrel és egy koncertteremmel – azonban ma már organikus része a városnak.

Brazília hatalmas ország változatos kultúrával és hihetetlenül gazdag történelmi örökséggel. Reméljük, hogy sikerült – a teljesség igénye nélkül – egy apró betekintést nyújtanunk abba a fantasztikus egyvelegbe, ami az ide utazókat várja.

•

RIO DE JANEIRO 111.900

flytap.com

Ft-TÓL

58 Gasztroblog

HÁZHOZSZÁLLÍTÁS ÚJRATÖLTVE

Az étel-házhozszállításról valószínűleg leginkább a másnaposan vagy házibulik alkalmával otthonra rendelt pizzák jutnak az eszünkbe. Pedig ez a kép már csak a házhozszállítás múltidejeként állja meg a helyét. Ha hiszed, ha nem, már a legmenőbb éttermek ételei is az otthonodba jönnek. Az íz ugyanaz, a tálalás hasonlóképpen pazar, az otthon kényelme viszont talán még az éttermét is lekörözi. Eláruljuk, miért is érdemes házhoz rendelni az ételt.

Gasztroblog 59

SZERZŐ: TEGDES PÉTER @PETERTEGDES

i

csomagolásból, már kevésbé étvágygerjesztő, mint a menün látható képeken. A Jamie Oliver’s Pizzeria és a Netpincér GO kiemelt figyelemmel ügyel rá, hogy az ételek sem becsomagoláskor, sem szállításkor ne sérüljenek, és ugyanolyan ínycsiklandóan nézzenek ki, mintha az étteremben a pincér tenné elénk. Ráadásul arra is ügyelnek, hogy az adott fogások a megfelelő csomagolásba kerüljenek, hogy ne hűljenek ki vagy nyomódjanak össze. És ami a legfontosabb: így még akár otthon, kedvenc sorozatod nézése közben is úgy érezheted magad, mintha étteremben lennél – legalábbis az étel pontosan azt a színvonalat nyújtja majd, mint amit Jamie belvárosi pizzázójában megszoktál.

Ebédidő!

Megéri lustálkodni Szó se róla, leggyakrabban akkor szoktunk a házhozszállítás lehetőségével élni, ha erőt vesz rajtunk a lustaság, és nemhogy arra nincs erőnk, hogy a konyhában összeüssünk magunknak valamit, de még arra sem futja, hogy leszaladjunk a legközelebbi boltba. Persze akkor is jól jöhet ez a megoldás, ha vendégeket várunk magunkhoz és ahelyett, hogy a konyhában ügyetlenkednénk, inkább biztosra szeretnénk menni. Míg néhány évvel ezelőtt többnyire csak pizzákat rendelhettünk otthonunkba (és arra is szörnyen sokat kellett várni), ma már rengeteg ételt kérhetünk házhoz, amelyek ugyanolyan ízletesek és gusztusosak, mintha kedvenc éttermünkben fogyasztanánk el őket. Mindezt tehetjük úgy, hogy ki sem mozdultunk otthonról, és kócosan, pizsamában, ne adj’ isten másnaposan élvezzük a remek falatokat.

Az olasz ízek csengetnek az ajtódon

Nemcsak reggel vagy vacsoraidőben érdemes a házhozszállításra gondolni, hanem ebédkor is – és nemcsak hétvégenként: a home office-ban töltött munkaórák egyhangúságát is feldobhatod, ha ínycsiklandó ebédet rendelsz magadnak. A Jamie Oliver’s Pizzeriában tudsz miből válogatni, hiszen szinte a teljes menüsor elérhető házhozszállításkor is. De ami még ennél is fontosabb: a pizzéria 1640 forintért kínál olaszos ebédet, amely egy kisméretű pizzát, egy salátát és egy limonádét foglal magába. Így ebédelhetsz például New York pizzettát rukkolás-parmezános salátával, amelyeket sertéshúsgolyó, bivalymozzarella, parmezán, rozmaring és jalapeño paprika tesz feledhetetlen ízélménynyé. Bár az étel mennyiségével könnyen jóllakhatunk, ha még többre vágyunk, 540 forintért extra fogásként desszertet is kérhetünk. Bár Jamie menüjét egyszerűen lehetetlen megunni, ha mégis egy kis változatosságra vágysz, jó hírünk van, hiszen szeptembertől már a Spílernél is elérhető a finom és pénztárcabarát ebédmenü.

•

Kedvenc olasz éttermünk a Jamie Oliver’s Pizzeria, ahol a tányérunkra tényleg egy falatnyi Olaszország kerül, megfűszerezve a dolce vita-életérzéssel – talán meglepő, de foglalkoznak házhozszállítással. Bár Magyarországon még úttörő elképzelésnek számít, hogy egy étterem szinte a teljes menüjét alkalmassá teszi a házhozszállításra, külföldön ez már megszokott dolog. Noha idehaza ez még új jelenségnek számít, a magyaroknak is bejött az ötlet, hiszen a Jamie Oliver’s Pizzeria, ahol bő egy hónapja indult a Netpincér GO-s kiszállítás, máris rengeteg megrendelést kap.

A házhozszállítás hívői még jobban örülhetnek, ugyanis a Netpincér GO-n nemcsak Jamie remek olasz fogásait viszik a küszöbig. Több olyan magas minőségű ételt kínáló étterem is együttműködést kötött a Netpincérrel, akiknek mindeddig csak az éttermükben kóstolhattuk meg az ételeiket.

Erre példa egy másik kedvenc helyünk, a Gozsdu udvaron található Spíler is.

Miért éri meg ételt rendelni?

Talán sokakban fogalmazódhat meg a félelem, hogy mire a házhoz szállított étel megérkezik hozzánk és kibontjuk a

IRÁNY A NETPINCÉR GO, RENDELD TE IS HÁZHOZ A KEDVENC ÉTELEID!

C

M

Y

CM

MY

CY

CMY

K

LEHÚZNI NEM NEHÉZ!

ÉS FELHÚZNI?

More info about Brussels’ LGBT scene at w w w.v i s i t . b ru s sels/lgbt

62 Proud Hungary

BUDAPEST IS GETTING MORE GAY EVERY YEAR Interview with Mateusz Kłosiński

Before his first visit, Mateusz from Poland did not know much about Hungary. But now he is really jealous of everyone who is just starting to discover our beautiful country and its capital. Let’s meet Mateusz!

How was your life before moving to Budapest?

Before moving to Budapest I was studying Ethnology in Poland. It was a crazy year because I just moved to Cracow to start my masters and right after that I moved to Prague with an Erasmus scholarship. I had a great time, full of crazy parties and new people. I enjoyed living abroad so much that I decided not to go back to Poland but to find another place in Europe to live. I was already crazy about Budapest and I decided to find a way to move here. I was very lucky, because right at the end of my stay in Prague I was invited to participate in a European Voluntary Project in Budapest so I moved here in autumn 2015.

Can you tell us a bit about your hometown?

I’m from Łódź. It’s the third largest city in Poland situated in the center of the country, just one hour by train from Warsaw. It’s called ‘the city of four cultures’ because until World War II it was equally inhabited by Poles, Germans, Russians and Jews. As it was built as a city of manufacturers in the 19th century, it has a very rich industrial history. When visiting Łódź you can feel this industrial vibe and find lots of places which used to be factories transformed into restaurants or clubs.

The city has changed a lot in the past few years as it became more of an artsy place. The Urban Forms street art festival where artists from all over the world come and create a gallery of

huge murals is becoming quite popular and well-known. Right now there are at least 50 murals, it’s actually pretty amazing.

What did you know about Hungary before moving here?

Until my first visit in Hungary I didn’t know much about your country. I have heard of a few famous Hungarians and I knew that our countries are connected by the historical friendship (Lengyel, magyar két jó barát…). And of course I knew who Viktor Orbán was. But in general, Polish people don’t know much about Hungary. It seems like an exotic place for us, even though it only takes one hour by plane from Warsaw to come here. But everything changed after my first visit, because I fell in love

Proud Hungary 63 AUTHOR: BALI V. GERGŐ

with Budapest. I quickly became an expert of Hungary among my friends.

What brought you to Budapest?

I came to Hungary for the first time a year before moving here. I was participating in the Youth in Action project in Vásárosnamény. I enjoyed that time very much and on the way back home I spent one day in Budapest – it was love at first sight. I remember that when our Hungarian friend took us – me and my friends – to Batthyány tér and I saw the Parliament from the other side of the Danube I had only one thing on my mind: “I want to live here!” I started to read up about Hungary. I visited Budapest on a number of occasions and I kept looking for opportunities to come here. I even started learning Hungarian back in Poland. Finally I was invited to take part in a one-year project of the European Voluntary Service (EVS) as an English teacher for an NGO located in the heart of 8th district. I was lucky enough that my professors at university let me spend the second year of my masters here in Budapest because I also wanted to do research for my master thesis here.

What are your favourite things about living here?

Budapest is like home for me. I love its monumental architecture that makes you feel so tiny, especially when walking by the Danube. The night life here is great, too. I attended lots of great parties and I love to drink a ‘hosszúlépés’(a type of wine spritzer – ed.) in the ruin pubs in the evenings (I actually can’t even choose my favorite of those). People here are amazing.

I’m spending time mostly with Hungarians and someone told me that when a Hungarian becomes your real friend, he (or she) will stand by you whatever the situation may be, and that’s true.

Budapest has a magical vibe that you can’t find anywhere else. Every time I am away from Budapest, I just can’t wait to be back.

What are some things that you really dislike?

Unfortunately there are still lots of homeless people on the streets and

some places in Budapest just stink. As I have said, I spent my first year in the 8th district – it is a neighborhood that is getting better and better, but still it’s not my favorite place in Budapest.

Have you had any cultural sock?

Maybe it’s weird but not really. I have found that Hungarians are very similar to Polish people. We have the same sarcastic and a bit abstract sense of humor. I immediately felt like a member of this community. The only weird thing was the Hungarian language, but I got used to it very quickly. I don’t mind not understanding people in the metro.

What do you think is the main difference compared to your home country?

Poland is much larger than Hungary and you don’t really need to cross any borders if you want to swim in the sea or climb the mountains. On top of that, Poland has plenty of huge cities, so your options are not as limited as here if you want to study or build your career.

What do you think of gay life in Budapest? Do you take part in it?

I enjoy gay life in Budapest, especially Friday evenings in Ankert, at the Vibe or Garcons parties, and sometimes in the Why Not Café. It’s not the gayest city in the world, but it’s getting better and better each year and everyone can find something for themselves. I still don’t feel that you can be openly gay here, walking with your boyfriend hand in hand on the streets, but I hope sooner or later it will become the next Barcelona. I’m happy that the Pride festival is growing each year and I think Hungarian society is becoming more open-minded.

How is gay life back in your home country?

In Poland it depends on the city. My hometown has almost no gay life at all: there is only one gay club and I definitely won’t suggest going there.

But in Warsaw you have plenty of gay bars, clubs and parties similar to Gar-

cons. You can find great parties there.

In general I find Poland less open to the gay community than Hungary, but there are exceptions like Warsaw, Poznań or Wrocław which are quite open-minded cities.

What kind of hobbies do you have?

In my free time I’m studying UX design which is an amazing link between design, technology and psychology. I’m fascinated by the way people think and I love to figure out solutions for their everyday problems. My second hobby is photography. A few months ago I bought a camera and now I’m learning how to capture my memories. I enjoy architecture, city and portrait photography, mostly in black and white. I also enjoy going to the cinema – it’s always the best idea for a good date!

What do you think of Hungarian men?

Hungarian men are absolutely my type. Guys here are handsome, hot and have a great sense of humor.

My friends are always laughing at me because when we travel and go to a party anywhere in the world and I start talking to some nice guy, there is 90% chance that he turns out to be Hungarian. That’s just my luck!

What do you miss the most from home?

I miss Polish food and Soplica, a very tasty vodka-based liqueur. It has a number of flavoured variants with walnut, lemon and cherry among them.

My Hungarian friends are also crazy about it, so each time I go to Poland I have to bring some for them, too.

Any message you would like to share with the newcomers who are just arriving to Budapest?

If you are going to spend a part of your life in Budapest, be prepared for meeting amazing people, having great parties and having the best moments of your life. And trust me, you will always be coming back here, because Budapest will become your new home. I’m really jealous of everyone who is just starting to discover this city.

•

64 Proud Hungary

BUDAPEST GUIDE FOR CULTURE JUNKIES „Budapest, Budapest, you wonderful thing” – this is the first line of a popular Hungarian song known by almost every person in our country. What can we say? If you dive into the vibrant cultural life of the Hungarian capital, you will have to admit that Budapest is indeed a wonderful city. Below you will find a list of places that are well worth a visit.

Proud Hungary 65 AUTHOR: TÓTH ESZTER

Where music lives Since we started this article with lyrics, it is only fitting to mention concert venues first. Established in 1875, the Franz Liszt Music Academy on Liszt Ferenc Square is definitely one not to be missed. Besides housing classrooms where the academy’s students perfect their craft, its concert hall is home to a number of classical concerts that are carrying on the legacy of the institution’s namesake, world-renowned Hungarian composer Franz Liszt.

While the majestic Music Academy has more of a traditional vibe, the Budapest Music Center (BMC) in Mátyás Street offers a selection of high quality contemporary performances for the lovers of classical music. Besides its concert hall which has amazing acoustics and 300 seats, BMC also houses the Opus Jazz Club where you can listen to the greatest jazz performers from Hungary and abroad. BMC has more than 700 events per year, so you are bound to find something that interests you.

In case you are interested in traditional Hungarian folk music, your place is the Fonó Buda Music House (Fonó Budai Zeneház) in Sztregova Street. The word ‘fonó’ means weaving house in English – the venue got its name from this traditional rural communal space where people used to come together. In Fonó, you can enjoy Hungarian folk music and world music concerts as well as dance house evenings where you can learn folk dances. Trust us, you will have a lot of fun.

First, we have to mention the Műcsarnok (Kunsthalle or Art Hall), a representative exhibition hall of modern and contemporary art right next to Heroes’ Square. Its temporary exhibitions feature Hungarian and foreign artists both individually and in groups as well. The museum’s elegant exterior was designed to impress – it was originally built for the 1896 Millennium Celebrations for the 1000th anniversary of Hungary’s founding.

If you would like to delve into the history of Hungarian art, the Hungarian National Gallery in the Buda Castle is a must for you. Although the palace interiors unfortunately did not survive World War II, the National Gallery has the largest collection of artworks by the most prominent Hungarian artists from the Middle Ages to the 2000s. Besides a number of emblematic paintings and sculptures, the Gallery is also home to temporary exhibitions usually featuring foreign artists.

For the lovers of photography, we would suggest visiting the Robert Capa Contemporary Centre of Photography in Nagymező Street, which is – very conveniently – just a few steps away from the aforementioned Music Academy. Besides the estate of world-famous Hungarian photographer Robert Capa, the Centre usually has works by contemporary photographers on view.

Diverse Budapest On top of the places listed above, Budapest has even more to offer – there are a few venues that are not dedicated to only one genre. Located right on the banks of the Danube, Müpa is one of the most modern cultural institutions of Hungary. Its programs include classical and contemporary as well as pop and jazz concerts; on top of that, they have opera, new circus and dance performances, literary evenings and film screenings, too. Everybody can find something there.

The Trafó Contemporary House of Art in Liliom Street proves that size is not everything: although it is considerably smaller than Müpa, they are a worthy competitor when it comes to the quality of the performances. Trafó is a unique establishment in the Hungarian cultural scene with its international network; its programs range from theatre, new circus and contemporary dance performances to concerts and art exhibitions.

Last but not least, we have to mention a historical marvel of architecture. The Pesti Vigadó was finished in 1865 and, though it was seriously damaged in World War II, its interiors have been beautifully renovated in the past decade. Originally built to house balls and other social gatherings, now it is home to art exhibitions as well as classical, world music and contemporary music concerts.

The temples of visual art In case you are more of an arts person, Budapest has a wide variety of programs and venues to offer you as well.

There is a wide array of museums and other exhibition spaces where you can enjoy art from a variety of time periods.

After checking every place on our list, you can confidently call yourself an expert in Budapest’s culture – as a well-deserved reward, we would suggest to watch a movie in the Uránia National Film Theatre, one of the most beautiful cinemas in Europe.

•

66 Proud Hungary

D AY & N I G H T

BUDAPEST

PUBS & BARS HABROLÓ CAFE & BAR Located in the heart of the downtown this bar hosts karaoke parties every Thursday and Sunday with a loungestyle space upstairs where you can feel free to stay for a chat, a drink or even a flirt.

District V. Szép utca 1. near Ferenciek Tere M3 or Astoria M2 metro station.

Open every day from 5pm to 5am. www.habrolo.uw.hu WHY NOT BISTRO Gay friendly restaurant directly on the bank of the Danube, its terrace offering an amazing view on the Gellért Hill.

Good value for your money. Mixed clientele.

District V. Belgrád rakpart 18. near Fővám tér M4 metro station or 2 and 47-49 tram stations. www.whynotbistro.hu WHY NOT? CAFÉ AND BAR Famous for its bustling crowd and its friendly, inviting atmosphere, Why Not? has a legendary status in Budapest and it is partially due to its amazing location overlooking Gellért Hill on the Danube. This bar is a very good place to start off your evening and to experience one of the major players in Budapest’s gay scene.

District V. Belgrád rakpart 3-4. near Fővám tér M4 metro station or 47-49 tram station. www.whynotcafe.hu TUK TUK BAR If you are look for a stylish and gay friendly cocktail bar Tuk Tuk Bar is the perfect place to start your evening. Try our special Asian influenced cocktails in a friendly ambiance. On Wednes-

OPEN Monday to Thursday: 1:00 PM - 1:00 AM Friday 1:00 PM - 02:00 AM Saturday: 01:00 PM - 04:00 AM Sunday: 01:00 PM - 01:00 AM 1094 BUDAPEST, ANGYAL STREET 2.

Proud Hungary 67 days a jazz duo make your night even more special. If you prefer private events or cocktail classes don’t hesitate to contact us! Open every day from 4pm to 12pm.

District VI. Paulay Ede utca 31. www.tuktukbar.hu

CLUBS & PARTIES ALTEREGO BAR & LOUNGE Slick, trendy club that serves as the essence of Budapest’s gay scene, while remaining a relaxed place to have a drink and dance into the early hours.

We would recommend the Fri/Sat drag shows with brilliant performances by Lady Dömper and her troupe of fabulous drag artists followed by a late night chart hits party. Events schedule is available on the website.

District VI. Dessewffy utca 33. near Oktogon M1 metro station or 4-6 tram station. www.alteregoclub.hu GARÇONS Garçons bills itself as “underground as well as glamorous” and offers “a new era in chic clubbing”. We agree.

Appealing mostly to a younger crowd, the parties attract big name guest DJs and a busy crowd looking for a good time. www.facebook.com/garconsbudapest HELLO One of the coolest parties in town.

A chic, young and fun-loving audience comes together to celebrate and dance however they want with whomever they want. Mostly pop music and chart hits. Keep an eye open for the club photographer and get yourself immortalized on the Facebook page. www.facebook.com/hellopartybp

OMOH OMOH is a small piece of Berlin in Budapest for technosexuals and house-loving queerdos. Absolutely no pop; muggy and dark beats dominate this serious clubbing zone. To add to the mystery, you can only enter Corvin Bar by elevator.

District VIII. Blaha Lujza tér 1-2. www.facebook.com/OMOHbp VIBE Don’t be basic, feel the VIBE! New party in downtown Budapest for gays, lesbians, urban queers and their friends with a fresh approach. Come with us! www.facebook.com/vibebudapest

CRUISING BARS COXX MEN’S BAR Discreet and cool, beneath a plain entrance room lies a hall of pure testosterone and male energy. The cellar has three full bars and a labyrinth fully equipped with cages, slings, cabins, glory holes, a prison sector, wet rooms and even a car. Look out for themed parties like military and gang-bang amongst others. Open every day from 9pm to 4am, on Friday and Saturday until 5am.

District VII. Dohány utca 38. near Blaha Lujza tér M2 metro station or 4-6 tram station. www.coxx.hu

labyrinth, gym, massage and free wifi.

Sauna aufguss on Thursday at 5, 6 and 7 pm. Dark and naked party on Friday at 10 pm and Sunday at 5 pm.

Open non-stop from Saturday 1 pm to Sunday midnight. Tickets include a towel, slippers and a condom and are valid for ten hours.

District VIII. Csepreghy utca 2. near Corvin negyed M3 metro station. www.gaysaunabudapest.com SAUNA 69 A more conventional sauna. Finnish/ infra sauna and steam room, jacuzzi, massage service, sunbeds and private rooms await your arrival. Café and internet access available. Towel and slippers are included in the fee.

District IX. Angyal utca 2. near Boráros tér 4-6 tram station. www.gaysauna.hu

SEX SHOPS BLACK DREAM The only fetish sex shop in the city where you can find everything from leather or rubber goodies to sportswear, underwear and toys as well.

8th district, Nr. 8-9 on the ground floor at 9 Mária Street, near Rákóczi tér 4-6 tram station www.blackdream.hu

SAUNAS MAGNUM Magnum is the largest sauna in Budapest and offers the following on two floors: jacuzzi, steam room, four kind of saunas, plunge pool, videos, cabins, sling, glory hole cabins, cruising

THE FAVOURITE

MORE INFORMATION: PINKBUDAPEST.COM EVENTS & PARTIES: HUMENONLINE.HU/PROGRAMOK

GAY SAUNA OF BUDAPEST www.gaysauna.hu

NEMZETKÖZI KORTÁRS KÉPZŐMŰVÉSZETI VÁSÁR budapest 9.27.- 10.7.

pécs

10.2.-6.

ÚJ FILMEK AUSZTRIÁBÓL, NÉMETORSZÁGBÓL ÉS SVÁJCBÓL

MŰVÉSZ MOZI 2018. 9. 27. - 10. 7.

MŰVÉSZET.IZGALMASAN muveszmozi.hu szemrevalofesztival.hu

szeged 10.4.-10.

debrecen 10.8.-12.

2018. OKTÓBER 11–14.

SZEMREVALÓ SEHENSWERT MILLENÁRIS, BUDAPEST www.artmarketbudapest.hu www.facebook.com/ArtMarketBudapest