1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról Hatályosság: 2013.01.01 - 2013.06.30
Jogkódex - Jogszabályok, Szakcikkek, Döntvények, Könyvek www.hvgorac.hu
Nyomtatta: Teszt (2013. 01. 23.) 1. oldal
1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. § A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell végrehajtani. 2. § 2 A munkabérre és egyéb járandóságra, valamint a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtás foganatosítása esetén a bírósági végrehajtás szabályai irányadók akkor is, ha a pénzkövetelést közigazgatási végrehajtás vagy közvetlen végrehajtás útján hajtják be. 3. § Ha törvény másképpen nem rendelkezik, a bírósági végrehajtás szabályai irányadók a közigazgatási végrehajtás során foganatosított ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén is. 4. § (1)3 Ha ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglaltak, az eljárást bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell tovább folytatni. Ha a közigazgatási végrehajtás során már közzétették az ingóság értékesítéséről szóló hirdetményt, az eljárást az értékesítést és a befolyt vételár közigazgatási eljárásban történő felosztását és kifizetését követően kell - sikeres értékesítés esetén a tartozás kiegyenlítését követően fennmaradó összegre - bírósági végrehajtás útján folytatni. (2)4 Az (1) bekezdésben foglalt esetben, vagy ha a közigazgatási végrehajtást törvény rendelkezése alapján bírósági végrehajtó foganatosítja, a végrehajtás a közigazgatási végrehajtás alapjául szolgáló végrehajtható okirat alapján folytatódik. Ha a közigazgatási végrehajtást bírósági végrehajtás útján kell folytatni, a követelés jogosultjára e törvénynek a végrehajtást kérőre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, a követelés jogosultját azonban a közigazgatási végrehajtásra irányadó szabályok szerinti jogok is megilletik. A végrehajtási kényszer alkalmazása 5. § (1) A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett (a továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét. (2) Az állami kényszer - e törvény keretei között - elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti. (3) Az adós személye elleni kényszercselekményt - a bíróság, illetőleg a bírósági végrehajtó (a továbbiakban: végrehajtó) intézkedése alapján - a rendőrség végzi el. A rendőrség jogosult és köteles mindazokat a kényszerítő intézkedéseket megtenni és kényszerítő eszközöket alkalmazni, amelyek a rendőrségről szóló jogszabályok szerint megtehetők, illetőleg alkalmazhatók, és az adott esetben a végrehajtás eredményes befejezéséhez szükségesek. (4)5 A bírósági végrehajtó által foganatosított eljárás során az adós (kötelezett) és az eljárásban részt vevő más személy a végrehajtó felszólítására köteles a személyazonosságát okirattal igazolni. Ha a bemutatott okirat a személyazonosság igazolására nem alkalmas, a végrehajtó felhívja az érintettet megfelelő okirat bemutatására; ha ez az okirat sem megfelelő, vagy annak alapján is kétséges a személyazonosság, illetve a személyazonosság igazolását megtagadják, a végrehajtó intézkedhet a személyazonosságnak a rendőrség közreműködésével történő megállapítása iránt. A végrehajtó a személyazonosság megállapítására irányuló eljárási cselekményt és annak eredményét feltünteti a jegyzőkönyvben. 6. §6 7. § (1)7 A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából Lábjegyzetek: [1] A törvényt az Országgyűlés az 1994. április 6-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1994. május 11. Utóbb módosította az 1996. évi XXVI. törvény [2] Módosította a 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (18) bekezdése. Hatályos 2009.11.01. [3] Módosította a 2008. évi XXXIX. törvény 1. §-a. Hatályos 2008.08.01. [4] Beiktatta a 2000. évi CXXXVI. törvény 1. § -a. Hatályos 2001.09.01. [5] Megállapította a 2007. évi LXIV. törvény 41. §-a. Hatályos 2007.08.01. [6] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi LXXXV. törvény 65. § (4) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2009.11.01. [7] Megállapította a 2011. évi CVI. törvény 34. §-a. Hatályos 2011.09.01.