A bírósági végrehajtás

Dr. Balogh Olga, Dr. B. Korek Ilona, Dr. Császti Ferenc, Dr. Juhász Edit

A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁS

Dr. Balogh Olga, Dr. B. Korek Ilona, Dr. Császti Ferenc, Dr. Juhász Edit

A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁS

Lap- és Könyvkiadó Kft.

© Dr. Balogh Olga © Dr. B. Korek Ilona © Dr. Császti Ferenc © Dr. Juhász Edit © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009 A kiadvány szerzői: Dr. Balogh Olga: 20–31. §; IV., VI., VII., VIII. fejezetek; 165. §; XIV. és XVI. fejezetek Dr. B. Korek Ilona: I. fejezet; 10–12. §; 13–14. §; 15–19. §, III., X., XV. fejezetek Dr. Császti Ferenc: 12/A. §; 31/A. §; 31/D. §; 34–39. §; VI., VII., VIII., XI. fejezetek Dr. Juhász Edit: 4–6. §; 15–19. §; 31/C. §; 47/A–50. §; 52/A. §, 57/A. §; V., IX., X., XII., XIII. fejezetezek; Tájékoztató a bírósági végrehajtás szervezetéről

Szerkesztő: SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES Kézirat lezárása: 2009. november 10.

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 076 0 Budapest, 2009 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Internet: http://www.hvgorac.hu E-mail: hvgorac@hvgorac.hu Felelős kiadó a kft. ügyvezető igazgatója Felelős szerkesztő: dr. Bíró Ildikó Judit Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

5

TARTALOM

ELŐSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 1994. ÉVI LIII. TÖRVÉNY A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁSRÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 I. fejezet Alapvető rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 A törvény alkalmazási köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 A végrehajtási kényszer alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 A Polgári perrendtartás alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 II. fejezet A végrehajtás elrendelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Végrehajtható okiratok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Végrehajtási kérelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A végrehajtás általános feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Végrehajtási lap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Végrehajtási záradék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Közvetlen bírósági letiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Közvetlen bírósági felhívás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Egyéb rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Előzetes eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Intézkedések az Európai Unió tagállamaiban történő végrehajtás érdekében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A bírósági irat végrehajtói kézbesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

34 38 43 52 71 88 94 95 99 99 105

6

Tartalom

III. fejezet A végrehajtás foganatosításának közös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . 113 A végrehajtás foganatosításának megkezdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Költség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Jegyzőkönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kézbesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A végrehajtást kérő részvétele az eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Változás a felek személyében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A követelés megszűnésének és csökkenésének bejelentése . . . . . . . . . .

Az eljárás időpontja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Helyszíni kényszercselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Rendbírság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ügygondnok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az adós és a végrehajtási eljárásban részt vevő személyek adatainak beszerzése, ellenőrzése és kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A végrehajtás felfüggesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A végrehajtás szünetelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A végrehajtás megszüntetése és korlátozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A végrehajtási jog elévülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A végrehajtó hivatali elektronikus aláírása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

113 119 130 135 140 142 148 151 152 155 158 160 166 180 192 199 204

MÁSODIK RÉSZ PÉNZKÖVETELÉS VÉGREHAJTÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 IV. fejezet Végrehajtás munkabérre és egyéb járandóságra . . . . . . . . . . . . . . . 207 Végrehajtói letiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A levonás közös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Levonási sorrend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Levonás a munkavállalói munkabérből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Levonás a nyugdíjból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Levonás egészségbiztosítási pénzbeli ellátásból . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Levonás a gyermekek ellátásához kapcsolódó juttatásokból . . . . . . . . .

Levonás egyéb járandóságból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mentes juttatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A munkáltatónak a letiltással kapcsolatos kötelessége . . . . . . . . . . . . .

Tartozásigazolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A munkáltató felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

207 211 212 215 218 219 220 220 223 225 226 226

Tartalom

7

V. fejezet Végrehajtás pénzügyi intézménynél kezelt összegre . . . . . . . . . . . . . 229 Végrehajtás pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre . . . . . . . . . . . Átutalási végzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Gondoskodás a pénzügyi fedezetről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A végrehajtó intézkedése a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg végrehajtás alá vonása iránt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Takarékbetét végrehajtás alá vonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

229 243 249 250 255

VI. fejezet Ingóvégrehajtás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 262 Az ingófoglalás általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Lefoglalható ingóságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Foglalási jegyzőkönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Végrehajtás alól mentes vagyontárgyak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Becslés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Egyes dolgok lefoglalásának eltérő szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A lefoglalt ingóság megőrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Zár alá vétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Foglalás harmadik személynél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Követelés lefoglalása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A zálogjogosult értesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A zálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba . . . . . . . . . . .

Az ingóság értékesítésének időpontja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Elszállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ingóárverés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Értékpapír értékesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Végrehajtás üzletrészre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Elektronikus árverés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ingóság árverésen kívüli eladása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az ingóság átvétele a végrehajtást kérő által . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az ingóság visszaadása az adósnak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

262 268 271 274 282 283 294 295 297 299 302 303 310 312 313 322 324 326 339 342 343

VII. fejezet Ingatlan-végrehajtás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344 Az ingatlan-végrehajtás általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344 Az ingatlan lefoglalása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313 Az ingatlan értékesítésének időpontja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 357

8

Tartalom

Az ingatlan becsértéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A zálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba . . . . . . . . . . .

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjainak értesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ingatlanárverés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Nyilvános pályázat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ingatlan árverésen kívüli eladása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az ingatlan átvétele a végrehajtást kérő által . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Közös tulajdonban levő ingatlan árverése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

359 364 366 367 400 401 403 406

VIII. fejezet A végrehajtás során befolyt összeg kifizetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 411 A kifizetés pénzneme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A végrehajtási költség elsőbbsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kielégítési sorrend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kielégítés zálogjog alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kielégítés a gépjármű értékesítéséből befolyt összegből . . . . . . . . . . . .

Felosztási terv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

411 411 413 414 417 418

HARMADIK RÉSZ KÜLÖNLEGES VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁSOK . . . . . . . . . . . . . 421 IX. fejezet Meghatározott cselekmény végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 421 Közös szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Meghatározott ingóság kiadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Gyermek átadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Lakásügyben hozott bírósági határozat végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . Önkényesen elfoglalt lakás kiürítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Szellemi tulajdonjogok megsértése miatt indított perben hozott határozat végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

421 428 431 437 442 447

X. fejezet Biztosítási intézkedés végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 454 A biztosítási intézkedés elrendelésének feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . .

A biztosítási intézkedés elrendelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Pénzkövetelés biztosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Zárlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

454 465 468 475

Tartalom

9

A biztosítási intézkedés megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 478 Bűnügyi zárlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 482 Zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 485 XI. fejezet Zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítése . . . . . . . . . . . . . 489 A végrehajtás elrendelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A pénzkövetelés végrehajtása szabályainak megfelelő alkalmazása . . .

A zálogtárgy árverésének előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A zálogtárgy árverése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Végrehajtási kifogás előterjesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

489 494 496 500 502

XII. fejezet Külföldi határozat végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 505 XIII. fejezet Vagyonelkobzás végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 526 Közös szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása . . . . . . . . . . . . .

Meghatározott vagyontárgyra vagy az elkövető teljes vagyonára elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Vagyonelkobzás végrehajtásából befolyt összeg megosztása másik tagállammal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

526 526 527 529

NEGYEDIK RÉSZ JOGORVOSLATOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 535 XIV. fejezet A végrehajtás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatok . . . . . . . . . . 535 A végrehajtási lap visszavonása és a végrehajtási záradék törlése . . . . . .

Fellebbezés a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban . . . . . . . . . . . . .

Felülvizsgálati kérelem a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban . . . . .

Egyéb jogorvoslatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

535 541 543 545

10

Tartalom

XV. fejezet A végrehajtás foganatosításával kapcsolatos jogorvoslatok . . . . . . . 546 Végrehajtási kifogás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Fellebbezés a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban . . . . . . . . . .

Felülvizsgálati kérelem a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Más jogorvoslatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

547 558 560 561

XVI. fejezet A jogorvoslatok egyéb szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 563 A jogorvoslatok halasztó hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 563 Ügyészi jogorvoslatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 565 A polgári perrendtartás szerinti jogorvoslatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 567 A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁS SZERVEZETE . . . . . . . . . . . . . . . 569 A végrehajtás elrendelése és foganatosítása, a bíróságok feladatai a bírósági végrehajtással kapcsolatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az önálló bírósági végrehajtói szolgálat létesítése, megszűnése . . . . . .

Az önálló bírósági végrehajtó székhelye, illetékességi területe, eljárásának helye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Felelősség a végrehajtás szakszerű foganatosításáért és a végrehajtói hivatás szabályainak betartásért . . . . . . . . . . . . . . . .

Az önálló bírósági végrehajtó díjazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az önálló bírósági végrehajtói tevékenység folytatásának keretei . . . .

A végrehajtói tevékenység folyamatosságának biztosítása, helyettesítési rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az önálló bírósági végrehajtók szakmai önkormányzata . . . . . . . . . . .

Az önálló bírósági végrehajtó egyéb feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A megyei bírósági végrehajtó feladatai, szolgálati viszonya . . . . . . . . .

569 571 573 574 576 577 579 581 584 585

FELHASZNÁLT IRODALOM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 588 A HIVATKOZOTT FONTOSABB JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 590 TÁRGYMUTATÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 592

Tartalom

11

CD-MELLÉKLET TARTALMA I. Jogszabályok (a 2009. november 1-jén hatályos szövegek) – A bírósági végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazásáról szóló 12/1994. (IX. 8.) IM rendelet – A bírósági végrehajtási jutalomról és a végrehajtási költségátalányról szóló 13/1994. (IX. 8.) IM rendelet – A bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet – A bírósági végrehajtási eljárásban felszámítandó általános költségátalány megfizetésének szabályairól szóló 8/2001. (IV. 27.) IM rendelet – A betétek és takarékbetétek végrehajtásáról szóló 180/2001. (X. 4.) Korm. rendelet – Az adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű lefoglalás alóli mentességéről szóló 13/2001. (X. 10.) IM rendelet – A bírósági végrehajtás szervezetéről szóló 16/2001. (X. 26.) IM rendelet – A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.)

IM rendelet – A végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól szóló 250/2004.

(VIII. 27.) Korm. rendelet – Az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2008. (XII. 10.) IRM rendelet – A Tanács 44/2001/EK rendelete a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról – A Tanács 2201/2003/EK rendelete a házassági ügyekben és szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról – Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról – Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról (melléklet nélkül) – Az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről II. Végrehajtási eljárásban használt nyomtatványok 501 végrehajtási lap (meghatározott cselekmény) 502 végrehajtási lap (pénzkövetelés) 503 végrehajtási záradék

12

Tartalom

503b végrehajtási záradék zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésére Költségfelhívás Felhívás tartozás megfizetésére Részletfizetési jegyzőkönyv Munkahely-megkeresés Letiltás Letiltás gyermektartásdíj végrehajtására Foglalási jegyzőkönyv (1) Foglalási jegyzőkönyv (2) Foglalási jegyzőkönyv (3) Foglalási jegyzőkönyv pótlap Gépjármű-foglalási jegyzőkönyv Pénzügyi intézmények megkeresése Tájékoztatás Értesítés betétokirat átadásáról Értesítés lekötött betét foglalásáról Felhívás betétokirat átadására Hirdetmény betétokirat átadásáról Ingóárverési hirdetmény Ingóárverési hirdetmény elektronikus árverési eljárásban Ingóárverési jegyzőkönyv Ingó árverési jegyzőkönyv elektronikus árverési eljárásban Megkeresés végrehajtási jog bejegyzése iránt Megkeresés végrehajtási jog törlése iránt (ÚJ) Becsérték közlése Ingatlan-árverési hirdetmény Ingatlan-árverési hirdetmény elektronikus árverési eljárásban Ingatlan-árverési jegyzőkönyv Ingatlan-árverési jegyzőkönyv elektronikus árverési eljárásban Árverési hirdetmény ingatlan közös tulajdonának megszüntetése tárgyában Díjjegyzék

13

Kedves Olvasó!

A 2001-ben megjelent Megújult bírósági végrehajtás az 1994. évi LIII. törvény szakaszai szerint haladva tekintette át a bírósági végrehajtási eljárás szabályait és a gyakorlatban leggyakrabban felmerült jogértelmezési kérdésekre adott válaszokat. Emellett a szerzők alapvető célja volt az, hogy a végrehajtási törvény 2000. évi átfogó módosítását is széles körben megismertessék a szakemberekkel, hiszen a Vht. novella a törvény legtöbb rendelkezését érintette és új intézményeket is bevezetett. A megjelenés után három évvel – 2004-ben – készült el a második, két év elteltével – 2006-ban – pedig a harmadik hatályosított, bővített kiadás, amely nemcsak az időközben történt jogszabály-változásokat vezette át a kiadványon, de ki is egészítette azt a törvény végrehajtási szabályaival, és a végrehajtási eljárásban leggyakrabban használt nyomtatványokkal.

A Megújult bírósági végrehajtás negyedik kiadását tartja kezében az Olvasó. Ez megújult, hatályosított tartalommal ismerteti a bírósági végrehajtási törvényt és magyarázatát A kötet aktualitását az adja, hogy az elmúlt években ismételten jelentős módosítások történtek a végrehajtási jogban, számos új intézmény került bevezetésre. A jogterület fejlődésére nagy hatással volt az Európai Unión belüli igazságügyi együttműködés is, ennek pedig polgári ügyekben a bírósági végrehajtás az egyik leghangsúlyosabb területe. Ugyancsak mérföldkőnek számít az elektronikus ügyintézés lehetővé tétele, amely olyan, nagy múltú jogintézményeket alakított át gyökeresen, mint a végrehajtási árverés. A kiadvány ezek ismertetésére fokuszál, s emellett feldolgozza az újabb bírósági gyakorlatot is. Az elektronikus formában mellékelt függelék ezúttal az európai uniós jogi normákat és a törvény végrehajtási rendeleteit tartalmazza, s helyet kapnak benne a leggyakrabban használt nyomtatványok is.

14

Előszó

A kiadvány lehetőséget teremt a gyakorló szakemberek számára a felmerült kérdések megválaszolásához, továbbgondolásához, de ezen túl a jogterülettel most ismerkedni kívánók is jól hasznosíthatják a benne foglaltakat.

A szerzők

15

1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. fejezet

Alapvető rendelkezések A törvény alkalmazási köre 1. § A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell végrehajtani.

A jogszabályok érvényre juttatását – önkéntes jogkövetés hiányában – az állam kényszerítő ereje biztosítja; e kényszert az arra hivatott állami szervek a végrehajtási eljárási szabályok alkalmazásával valósítják meg.

A jogi szankciók realizálása tehát sajátos jogintézmény, a végrehajtás útján történik.

A bírósági végrehajtás – mint nemperes eljárás – jogviszonyok összessége. Ebben az esetben a végrehajtás megindítása a végrehajtási jog meglététől függ, amely az eredetileg érvényesítendő joghoz kapcsolódik.

A végrehajtási jog szűkebb értelemben a végrehajtási eljárás megindításának jogát, tágabb értelemben a jogviszony során keletkező anyagi és eljárásjogi következmények összességét jelenti, amelyek a végrehajtási eljárásban részt vevők jogaiban és kötelezettségeiben bekövetkeznek.

A bírósági végrehajtás számos jogággal, a polgári joggal, családjoggal, gazdasági joggal, büntetőjoggal, munkajoggal, közigazgatási joggal stb. áll kapcsolatban, és mint eljárásjogi jogintézmény, e jogágak anyagi jogi rendelkezéseinek érvényesülését szolgálja.

Bármilyen határozat végrehajtására vagy követelés behajtására irányuljon is, a bírósági végrehajtás jellegénél fogva a polgári eljárásjog körébe tartozik.

Az 1. §-ban a Vht. alkalmazási körének szabályozásával a törvény egyúttal célját és feladatát is meghatározza; ez a cél lényegében az igazságszol-

16

Általános eljárási szabályok

gáltatás működésének célja is. A megfogalmazás kiemeli, hogy az e törvényben meghatározott más, nem a rendes bírósági szervezet keretébe tartozó szervek határozatának végrehajtásánál, amelyek szintén vitás jogi ügyekben döntenek és szervezetük, eljárásuk a bíróságéhoz hasonlít, ugyancsak a jelen végrehajtási eljárás szabályait kell alkalmazni. Nemcsak jogvitát eldöntő szervek határozatai jöhetnek ebből a szempontból szóba, hanem egyes olyan okiratok is, amelyek a felek kötelezettségvállalásra vonatkozó jognyilatkozatait tartalmazzák. Az utóbbi esetekben is megnyitja a törvény a bírósági végrehajtási utat, egyúttal biztosítva a követelés érdemi bírósági felülvizsgálatát végrehajtási per keretében.

A végrehajtás általánosságban személy vagy az adós vagyona ellen irányulhat. A kettő elhatárolásánál az a döntő, hogy a szankció a jogsértő személyét (pl. tipikusan büntetés-végrehajtás), illetve vagyonát érinti elsődlegesen. A bírósági végrehajtás elsősorban vagyon ellen irányul.

A vagyoni végrehajtásnak egyébiránt két típusa van. A teljes (totális) vagyoni végrehajtás során az adós valamennyi vagyonát a tartozás kielégítésére fordítják; ennek útja gazdálkodó szervezetek esetében a felszámolási eljárás. Az egyedi végrehajtás ezzel szemben az adós egyes vagyontárgyait, vagyoni jogait vonja végrehajtás alá. A Vht. szerinti bírósági végrehajtás során az adós vagyonát teljes egészében nem vonják el; a cél az, hogy a tartozás behajtása mellett az adós létfenntartása is biztosított maradjon. A vagyoni végrehajtás e két említett típusa kapcsolatban áll egymással, az egyedi végrehajtás eredménytelensége ugyanis – a természetes személyeket ide nem értve – alapul szolgálhat a teljes végrehajtáshoz. A már megindult teljes végrehajtás esetén az egyedi végrehajtási eljárások megszüntetésére kerül sor, a továbbiakban a felszámolási eljárás keretében kerül behajtásra az egyedi végrehajtás során érvényesíteni kívánt követelés.

Jogrendszerünk az egyedi végrehajtás három típusát különbözteti meg: – a bírósági végrehajtást, – a közigazgatási végrehajtást és – a közvetlen végrehajtást.

A bírósági végrehajtás legnagyobbrészt bírósági eljáráshoz kapcsolódik, annak lényegében a befejező szakasza a megszületett érdemi határozat érvényre juttatása érdekében. A Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó által az Új végrehajtási jog címen megjelentetett munkában a bírósági végrehajtás szép és pontos megfogalmazását az alábbiakban adják meg: „A bírósági végrehajtás az egyedi vagyoni végrehajtás fő útja: az a viszonylag önálló – rendszerint más jogvitát eldöntő eljáráshoz kapcsolódó – polgári nemperes eljárás, amelynek során a bíróság, illetőleg a bírósági

Alapvető rendelkezések

17

szerv általában vagyoni kényszerrel juttatja érvényre a kötelezettség teljesítésére vagy biztosítására irányuló jogi szankciót.”

A közigazgatási hatóságok, illetve közigazgatási hatósági feladatot ellátó egyéb szervek által lefolytatott eljárás során hozott határozat érvényre juttatására szolgáló eljárást nevezzük közigazgatási végrehajtásnak.

Közvetlen végrehajtásról pedig akkor beszélünk, ha nem bíróság és nem közigazgatási szerv folytatja le a végrehajtást, hanem maga a jogosult lép fel követelésének behajtása érdekében.

A közigazgatási végrehajtást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) VIII. fejezete szabályozza, továbbá a közigazgatási végrehajtás keretében speciális szabály- és intézményrendszer létezik az adó-végrehajtási eljárásra (az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 144–164/A. §-a); az adóés társadalombiztosítási végrehajtás szervezete pedig 1997-től egységes.

A közigazgatási végrehajtási szabályok – akárcsak a Vht. szabályai – folyamatosan változnak, s módosult a közigazgatási végrehajtás szervezete is.

Emellett a jogszabályok egyre több területen lehetővé tették azt, hogy az önálló bírósági végrehajtók a közigazgatási végrehajtás foganatosításában is közreműködjenek; ez esetben a közigazgatási végrehajtás szabályai szerint kell eljárásukat lefolytatniuk és a közigazgatási végrehajtás szabályai közötti különbségre nagy figyelmet kell fordítani.

A közvetlen végrehajtás eseteivel a munkaviszonnyal kapcsolatos jogszabályok alkalmazásakor találkozunk: a munkáltató például a munkavállaló részére történt előleg nyújtásából eredő követelését a munkabérből közvetlenül levonhatja. A szakszervezeti tag megbízása alapján a szakszervezeti díj levonása is közvetlen végrehajtással történik.

2. § A munkabérre és egyéb járandóságra, valamint a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtás foganatosítása esetén a bírósági végrehajtás szabályai irányadók akkor is, ha a pénzkövetelést közigazgatási végrehajtás vagy közvetlen végrehajtás útján hajtják be.

Jegyzet: A 2. §-t a 2000. évi CXXXVI. törvény 184. §-a (4) bekezdésének a) pontja módosította; a 2000. évi CXXXVI. törvény 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba. A §-t utóbb a 2009. évi LXXXV. törvény 87. §-ának (18) bekezdése módosította; a 2009. évi LXXXV. törvény 2009. november 1-jén lépett hatályba.

18

Általános eljárási szabályok

Az egyedi vagyoni végrehajtás három útja közül a Vht. a bírósági végrehajtást szabályozza teljes részletességgel. A jogrendszer egysége érdekében a jogalkotó kimondja, hogy a végrehajtás foganatosítása során a bírósági végrehajtás szabályai az irányadók akkor is, ha a pénzkövetelést az adós munkabéréből, egyéb járandóságából közigazgatási vagy közvetlen végrehajtás útján kell behajtani. Ilyen módon elérhető, hogy a különböző végrehajtási utakon munkabérre vezetett végrehajtások esetén a végrehajtást foganatosító szervek egységes szabályokat alkalmazzanak.

A Vht. 2. §-ában foglalt rendelkezés következménye az, hogy a közigazgatási és közvetlen végrehajtást szabályozó külön törvények nem szabályozzák részletesen a pénzforgalmi szolgáltatóknál kezelt összegre és a munkabérre vonatkozó végrehajtást, hanem e tekintetben a bírósági végrehajtás szabályaira utalnak vissza. Az egységes rendszer követelménye csak a pénzösszegek levonására, illetve elvonására mint végrehajtási cselekmény foganatosítására vonatkozik, a végrehajtás elrendelése esetében ugyanakkor már a különböző eljárások sajátosságai jutnak érvényre.

3. § Ha törvény másképpen nem rendelkezik, a bírósági végrehajtás szabályai irányadók a közigazgatási végrehajtás során foganatosított ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén is.

A közigazgatási végrehajtási eljárásokban is sor kerül ingó- és ingatlanvégrehajtásra. Tekintettel arra, hogy a végrehajtási eljárási szabályok közül a bírósági végrehajtás szabályait dolgozták ki a legrészletesebben, ezért a közigazgatási végrehajtásnál is e szabályok érvényesülnek, ha külön törvény másként nem rendelkezik. Ilyen eltérésre például a Ket. 136. §-a és az Art. 155. §-a mutat példát, amelyek meghatározzák az ingatlan-végrehajtás feltételeit, számos vonatkozásban tér el továbbá a végrehajtási értékesítés szabályozása az adóigazgatási és bírósági végrehatási eljárásban.

4. § (1) Ha ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglaltak, az eljárást bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell tovább folytatni. Ha a közigazgatási végrehajtás során már közzétették az ingóság értékesítéséről szóló hirdetményt, az eljárást az értékesítést és a befolyt vételár közigazgatási eljárásban történő felosztását és kifizetését követően kell – sikeres értéke-

Alapvető rendelkezések

19

sítés esetén a tartozás kiegyenlítését követően fennmaradó ös�szegre – bírósági végrehajtás útján folytatni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben, vagy ha a közigazgatási végrehajtást törvény rendelkezése alapján bírósági végrehajtó foganatosítja, a végrehajtás a közigazgatási végrehajtás alapjául szolgáló végrehajtható okirat alapján folytatódik. Ha a közigazgatási végrehajtást bírósági végrehajtás útján kell folytatni, a követelés jogosultjára e törvénynek a végrehajtást kérőre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, a követelés jogosultját azonban a közigazgatási végrehajtásra irányadó szabályok szerinti jogok is megilletik.

Jegyzet: A 4. § (2) bekezdését a 2000. évi CXXXVI. törvény 1. §-a iktatta be; a 2000. évi CXXXVI. törvény 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba. A 4. § (1) bekezdésének második mondatát a 2008. évi XXXIX. törvény 1. §-a iktatta be; a 2008. évi XXXIX. törvény 2008. augusztus 1-jén lépett hatályba.

A gyakorlatban a bírósági és közigazgatási végrehajtási út találkozása számos esetben előfordul; a két végrehajtás találkozása esetén az eljárásokat a bírósági eljárás szabályai szerint kell tovább folytatni. Ezzel kapcsolatban számos gyakorlati kérdés merül fel.

A közigazgatási eljárásra irányadó szabályok szerint kiállított okirat – amely nem egyezik meg a bírósági végrehajtási eljárásban kiállított végrehajtható okirattal – a bírósági végrehajtó eljárásának megkezdéséhez elegendő, nem kell tehát a követelésre vonatkozóan a Vht. 10. §-a szerinti végrehajtható okiratot kiállítani (annak nincs is helye): a bírósági végrehajtónak tehát az eredeti végrehajtható okirat alapján kell a végrehajtást foganatosítani. A bírósági végrehajtó eljárásának lefolytatásához a közigazgatási eljárásra vonatkozó szabályok szerint kiállított végrehajtható okirat feltétlenül szükséges, mert amíg ez nem áll a rendelkezésére, a közigazgatási eljárás végrehajtást kérőjét a bírósági végrehajtás során nem tudja végrehajtáskérőként figyelembe venni. A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet (a továbbiakban: VÜSZ) 8. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata alapján a közigazgatási végrehajtási iratokat nem a bíróságnak, hanem közvetlenül az ügyben eljáró bírósági végrehajtónak kell megküldeni, ezt erősíti meg a VÜSZ 17. §-ának (1) bekezdése is, mely szerint ilyen esetben végrehajtási ügy a közigazgatási szerv végrehajtási iratainak megküldésével a bíró-

20

Általános eljárási szabályok

sági végrehajtóhoz érkezett ügy, amelyben a végrehajtás foganatosítása a Vht. szerint a bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozik.

Lényeges eleme a Vht. 4. §-ában foglalt rendelkezéseknek az, hogy amennyiben a közigazgatási végrehajtás bírósági útra kerül, a közigazgatási eljárás szerint jogosított fél a bírósági végrehajtás során végrehajtást kérőnek minősül, és megilletik mind a bírósági végrehajtás, mind a közigazgatási eljárásban a fél számára biztosított jogok.

A két végrehajtási út találkozása esetén követendő eljárás menete attól függ, hogy melyik szerv foglalta le előbb a vagyontárgyakat, és hogy a korábban lefoglalt vagyontárgyak értéke mennyiben fedezi a későbbi eljárással behajtani kívánt követelést is. Ha a közigazgatási végrehajtást megelőzi a bírósági végrehajtás, úgy a közigazgatási végrehajtás során eljáró végrehajtó a bírósági végrehajtási foglalási jegyzőkönyv másolatát beszerzi, és annak ügyszámát az általa készített jegyzőkönyvben rögzíti. Ilyenkor a közigazgatási eljárásról készült jegyzőkönyvben a végrehajtónak már csak azt kell megállapítania, hogy a korábban lefoglalt ingóságok értéke fedezi-e mindkét tartozást. Ha nem fedezi, és az adósnak még van lefoglalható ingó vagy ingatlan vagyona, ezt a foglalást a végrehajtó megteszi, majd a közigazgatási ügy iratait, illetve a szükséges iratok másolatát az eljárás további lefolytatására az illetékes bírósági végrehajtónak megküldi. Ha ugyanakkor a bírósági végrehajtást megelőzően történt foglalás a közigazgatási végrehajtásban, úgy a bírósági végrehajtónak kell beszereznie a közigazgatási eljárás jegyzőkönyvét, majd saját jegyzőkönyvében azt kell megállapítania, hogy a lefoglalt vagyontárgyak értéke valamennyi követelést fedezi-e, és ennek megfelelően kell folytatnia az eljárást. Egyúttal értesíteni kell az érdekelt közigazgatási végrehajtót a bírósági végrehajtási eljárás megindulásáról, és be kell kérni tőle az ügy iratait.

A már lefoglalt vagyontárgyak ismételt lefoglalására elméletileg nincs szükség, hiszen a korábbi foglalás megtörténtével, az ingók összeírásával, ingatlanfoglalás esetén a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével a foglalás jogkövetkezményei elvileg beálltak. Gyakorlati szempontok mégis felvethetik az újbóli foglalás szükségességét.

A foglalás ugyanis alapesetben (egy végrehajtási ügyben) mindig a megjelölt végrehajtást kérő(k) javára, meghatározott követelés erejéig történik, ráadásul ingatlan-végrehajtás esetében a közhiteles nyilvántartásban is így jelenik meg: a végrehajtási jog a bejegyzésben megjelölt végrehajtást kérő javára és követelése erejéig terheli az ingatlant. Ha ezt a végrehajtási jogot az egyik követelés megszűnése miatt törlik a nyilvántartásból, úgy a másik követelés kielégítése veszélybe kerülhet, hiszen az adós

Alapvető rendelkezések

21

ingatlanára ennek a követelésnek a jogosultja javára nincs végrehajtási jog bejegyezve, a követelés fedezete ilyen módon nincs biztosítva. Ez persze felveti azt a kérdést is, hogy ilyen esetben az eljáró végrehajtó kérheti-e a formálisan csak a másik követelésre vonatkozó végrehajtási jog törlését. Ingóvégrehajtás esetében annak a végrehajtási ügynek a megszűnése, amelyben a foglalás történt, oda vezethet, hogy a korábban, az utóbb megszűnt ügyben lefoglalt ingóságnak az adós általi elidegenítése nem szankcionálható, továbbá az meghiúsíthatja a végrehajtás sikerét.

A foglalás számos egyéb jogkövetkezményének megkérdőjelezhetősége mellett többek között ezek a kérdések vezettek oda, hogy a végrehajtók a gyakorlatban számos esetben megismétlik a foglalást: ez ugyanis az adós jogát nem sérti, viszont teljes biztonságot nyújt valamennyi követelés kielégítéséhez. Gyakran nem a teljes foglalás megismétléséről van szó, hanem olyan foglalási jegyzőkönyv készítéséről, amelyhez a korábbi foglalási jegyzőkönyvet mellékletként csatolják, s amelyben utalnak arra, hogy az abban megjelölt ingóságokat a másik végrehajtási ügyben is lefoglaltnak kell tekinteni. A kétszeres foglalás akkor is megtörténhet, ha a helyszíni eljárás során az adós nyilatkozatából derül ki az, hogy az ügyben korábban már történt foglalás, s mindaddig, amíg az adós nyilatkozatát a szükséges okiratok beszerzésével nem sikerül megerősíteni, a végrehajtónak a helyszínen el kell végeznie a foglalást. Megnyugtató megoldást az érintett jogszabályok egyértelművé tétele jelenthetne, eddig azonban még ilyen tartalmú rendelkezések nem születtek.

A párhuzamos végrehajtások elkerülése miatt tehát fő szabály szerint a bírósági végrehajtási eljárást kell folytatni, és az ennek során befolyt ös�szegből kell kielégíteni mindkét követelést, szükséges esetben a felosztási tervben foglalt kielégítési sorrendet figyelembe véve (Vht. 165. §).

A 2008. évi XXXIX. törvény ez alól megfogalmazott egy kivételt: azt, ha a közigazgatási végrehajtás során már meghirdették az ingóság értékesítéséről szóló hirdetményt. Ebben az esetben csak az értékesítést és a befolyt vételár közigazgatási eljárásban történő felosztását és kifizetését követően kell az ügyet a bírósági végrehajtónak átadni.

A végrehajtási kényszer alkalmazása 5. § (1) A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett (a továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét.

22

Általános eljárási szabályok

(2) Az állami kényszer – e törvény keretei között – elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti.

(3) Az adós személye elleni kényszercselekményt – a bíróság, illetőleg a bírósági végrehajtó (a továbbiakban: végrehajtó) intézkedése alapján – a rendőrség végzi el. A rendőrség jogosult és köteles mindazokat a kényszerítő intézkedéseket megtenni és kényszerítő eszközöket alkalmazni, amelyek a rendőrségről szóló jogszabályok szerint megtehetők, illetőleg alkalmazhatók, és az adott esetben a végrehajtás eredményes befejezéséhez szükségesek.

(4) A bírósági végrehajtó által foganatosított eljárás során az adós (kötelezett) és az eljárásban részt vevő más személy a végrehajtó felszólítására köteles a személyazonosságát okirattal igazolni. Ha a bemutatott okirat a személyazonosság igazolására nem alkalmas, a végrehajtó felhívja az érintettet megfelelő okirat bemutatására; ha ez az okirat sem megfelelő, vagy annak alapján is kétséges a személyazonosság, illetve a személyazonosság igazolását megtagadják, a végrehajtó intézkedhet a személyazonosságnak a rendőrség közreműködésével történő megállapítása iránt. A végrehajtó a személyazonosság megállapítására irányuló eljárási cselekményt és annak eredményét feltünteti a jegyzőkönyvben.

Jegyzet: Az 5. § (4) bekezdését a 2000. évi CXXXVI. törvény 2. §-a iktatta be 2001. szeptember 1-jei hatálybalépéssel, majd a 2007. évi XLIV. törvény 41. §-a módosította 2007. augusztus 1-jei hatálybalépéssel.

A bírósági végrehajtás, mint eszköz az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a bírósági határozat kikényszerítését jelenti, meghatározott eljárási rendben: ez az állami kényszer alkalmazása. A társadalomnak fontos érdeke fűződik ugyanis ahhoz, hogy a jogsértés helyreállítása intézményesen biztosított legyen. Az Alkotmánybíróság 46/1991. (IX. 10.) AB határozatában ezt a jogállamisággal kapcsolatos alkotmányos értéknek minősítette, rámutatva arra is, hogy a végrehajtási eljárásban már nem a mindenkit megillető alkotmányos személyi jogokat kell elvontan védeni, hanem az „ártatlanságában” a megelőző eljárás során megcáfolt jogsértővel szemben kell konkrét törvényes kényszerítő eszközöket alkalmazni.

Alapvető rendelkezések

23

Ha ugyanis a végrehajtási rendszer gyenge és könnyen kijátszható, ez óhatatlanul a bírósági határozatok lebecsüléséhez, a jogtudat romlásához és a jogállamiság sérelméhez vezet.

A már említett állami kényszer alapvetően kétféle lehet: az adós vagyona vagy személye ellen irányuló. A bírósági végrehajtást, mint vagyoni végrehajtást a vagyoni kényszer jellemzi elsősorban; ez azt jelenti, hogy a végrehajtási eljárás során az adós vagyoni jogát korlátozzák, amely odáig vezethet, hogy a vagyon feletti rendelkezés joga, sőt a tulajdonjog is megszűnhet. Mindez az adós vagyontárgyaitól függően különböző formában valósulhat meg: ingó dolog lefoglalásával és értékesítésével, munkabér letiltásával, számla megterhelésével, ingatlan lefoglalásával és eladásával stb.

Ehhez képest a személy elleni kényszer alkalmazása a vagyoni végrehajtás körében csak kivételes, és azt nem is a végrehajtó, hanem a rendőrség végzi. A személyiségi jogokat korlátozó eljárásra abban az esetben kerülhet sor, ha az adós (kötelezett) az eljárás során olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás lefolytatását gátolja, vagy csak személyesen teljesíthető kötelezettségének nem tesz eleget.

A bírósági végrehajtási eljárásban a rendőrség feladata kettős. Egyrészt a Vht. 5. §-a szerinti igénybevétel esetén a rendőrség biztosítja a végrehajtó személyének védelmét, és lehetővé teszi a végrehajtási cselekmény végrehajtó által történő elvégzését; alkalmazását a Vht. 45. §-a alapozza meg. Másik eset az, amikor a bíróság a meghatározott cselekmény kikényszerítésének érdekében, a végrehajtás konkrét módjaként a rendőrség közreműködését írja elő; a rendőrség közreműködése így tehát arra is igénybe vehető, hogy az a kötelezettet a teljesítésre rászorítsa [Vht. 174. § d) pont]. Az előző esetben (ellenszegüléskor) a végrehajtó közvetlenül megkeresi a rendőri szervet a közreműködés igénybevételére, amely annak köteles eleget tenni, de szükség esetén kérheti a végrehajtási cselekmény időpontjának egyeztetését is. Az utóbbi esetben (meghatározott cselekmény karhatalommal történő kikényszerítésekor) ugyanakkor a bíróság határozatánál fogva kötelező a rendőrség részvétele, s az eljárást ezért a rendőrséggel egyeztetett időpontban kell a végrehajtónak foganatosítania.

Az ellenszegülés megakadályozása, illetve a helyszín biztosításának szükségessége nemcsak az eljárási cselekmény lefolytatása során vagy azt követően merülhet fel. Ha például a végrehajtást kérő a helyszíni eljáráson jelen kíván lenni, ám az ügy adataiból alappal lehet arra következtetni, hogy a jelenléte személyes összetűzéssel járhat együtt, az az

24

Általános eljárási szabályok

eljárási cselekmény elvégzését akadályozhatja, célszerű a helyszín és jelen lévő személyek biztosításáról a rendőrség közreműködésének megkérésével már előre gondoskodni.

A gyakorlatban nemegyszer előfordult, hogy a végrehajtó az adós személyazonossága megállapításának hiányában nem tudta az eljárást lefolytatni, a Vht. ezért külön kiemeli, hogy a végrehajtási eljárásban részt vevőket a végrehajtó személyazonosságuk igazolására felszólíthatja, és ennek megtagadása esetén intézkedhet a személyazonosság rendőrségi közreműködéssel való megállapítása iránt. Utóbb a törvényszöveg kiegészült egy olyan fordulattal is, hogy ha az érintett személyazonosításra nem alkalmas iratot mutat be, úgy nem rögtön rendőri intézkedésre kerül sor, hanem a végrehajtó felhívja megfelelő okirat bemutatására, s csak ennek eredménytelensége esetén kerül sor a rendőrség közreműködésére. Az eljárási cselekményt jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Amennyiben a rendőrség igénybevételével kapcsolatban a végrehajtónak problémája merül fel, a rendőrség vezetőjéhez fordulhat és célszerű azt a bíróságnak is jeleznie.

A rendőrségnek a végrehajtási eljárás során végzett tevékenységét, az általa alkalmazható kényszerítő eszközöket a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szabályozza.

6. § Jegyzet: A 6. § (2) bekezdésének módosítását, valamint új (3) és (4) bekezdését a 2000. évi CXXXVI. törvény 3. §-a iktatta be; a 2000. évi CXXXVI. törvény 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba. A 6. §-t utóbb a 2009. évi LXXXV. törvény 65. § (4) bekezdésének b) pontja 2009. november 1-jétől hatályon kívül helyezte.

A pénzforgalmi szolgáltatások bővülése, e szolgáltatások igénybevételének elterjedése okán terjesztette ki a jogalkotó a Vht. megalkotásával az azonnali beszedési megbízás (inkasszó) alkalmazását egyes, a Vht. alapján kikényszeríthető követelések behajtására (pénzforgalmi behajtás). A jogintézmény néhány módosulással 2009. november 1-jéig működött; 2009. november 1-jével a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Pszt.) 65. § (4) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte a Vht. 6. §-át. A magyar jogrendszerben számos, a Vht. 6. §-ában foglalt azonnali beszedési megbízáshoz hasonló intéz-

Alapvető rendelkezések

25

mény volt, melyek alapvetően a jogosult követelésének bírósági, hatósági eljáráson kívüli érvényesítését szolgálták; ezek a Pszt.-vel megszűntek, november 1-jét követően e követelések már csak hatósági kényszerrel érvényesíthetőek. A Pszt. szerinti beszedési megbízással csak a fizető fél felhatalmazása alapján terhelhetőek meg a fizetési számlák; ha tehát egy követelés kötelezettje kifejezetten ilyen módon kívánja a jogosult számára a követelés kielégítését biztosítani, úgy előzetesen meg kell adnia erre a felhatalmazást.

A Pszt. a 66. §-ban foglalt átmeneti rendelkezésekkel bizonyos ideig még biztosítja a jogosultak számára a pénzforgalmi behajtás lehetőségét.

Ha a bírósági végrehajtás általános feltételei (Vht. 13. §) a törvény hatálybalépését megelőzően már fennálltak (mivelhogy az inkasszó benyújtására is ebben az esetben volt lehetőség a korábbi jogszabályok alapján), a pénzkövetelés pénzforgalmi úton történő behajtására jogosult a kötelezett fizetési számlája, bankszámlája terhére beszedési megbízást nyújthat be; ehhez a kötelezett felhatalmazása nem szükséges. A beszedési megbízásra ugyanazokban az esetekben van lehetőség, mint amelyekben a Vht. korábbi 6. §-a is biztosította a pénzforgalmi behajtást: ha a jogosult – a lakás-előtakarékossági számla kivételével – fizetési számlával vagy bankszámlával, a kötelezett pedig pénzforgalmi számlával rendelkezik, ha a követelés teljesítését bírósági, közjegyzői határozat írja elő vagy az a Vht. 21. §-a szerinti közjegyzői okiratban foglalt kötelezettségvállaláson alapul, és a jogosult nyilatkozik arról, hogy nincs folyamatban a követelése behajtására irányuló bírósági végrehajtási eljárás, illetőleg nem terjesztett elő végrehajtás elrendelése iránti kérelmet, vagy ilyen kérelme alapján a követelése nem nyert kielégítést. Az ilyen beszedési megbízás teljesítésére a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.)

MNB rendelet 51. §-ának (5) bekezdése szerint a korábbi pénzforgalmi rendelet – a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelet – rendelkezései az irányadóak.

A pénzforgalmi szolgáltatások újraszabályozása nemcsak a végrehajtást megelőző inkasszó tekintetében érintette a bírósági végrehajtásokat; a Vht.-nak a pénzügyi intézményeknél kezelt összegekre vonatkozó szinte valamennyi rendelkezése módosult; lásd e körben a Vht. 7. §-ához és V. fejezetéhez írt magyarázatot. A bírósági végrehajtás során a pénzforgalmi szolgáltatóknál kezelt összegek végrehajtás alá vonása a Vht. 80. §-a szerinti átutalási végzéssel történhet meg, ha pedig a végrehajtást bírósági végrehajtó foganatosítja, akkor a fizetési számlákon kezelt ös�szegekre ún. hatósági átutalási megbízás nyújtható be (82/A. §).