A jog tudománya

A JOG TUDOMÁNYA Tudománytörténeti és tudományelméleti írások, gyakorlati tanácsokkal

Szerkesztette:

Jakab András – Menyhárd Attila

A JOG TUDOMÁNYA Tudománytörténeti és tudományelméleti írások, gyakorlati tanácsokkal Szerkesztette:

Jakab András – Menyhárd Attila

Lap- és Könyvkiadó Kft.

© Jakab András és Menyhárd Attila (szerkesztők), 2015 © Aczél-Partos Adrienn, Harold J. Berman, Armin von Bogdandy, Cserne Péter, Fekete Balázs, Fleck Zoltán, Földi András, Gajduschek György, Győrfi Tamás, Horváth Attila, Jakab András, Kovács Péter, Menyhárd Attila, Nagy Ferenc, Nótári Tamás, Pap András László, Stipta István, Michael Stolleis, Szabó Miklós, Szeidl Ágnes és Varju Márton (szerzők), 2015 © Frey Dóra, Jakab András, Könczöl Miklós és Tattay Szilárd (fordítók), 2015 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2015

A könyv megjelenését támogatták:

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 258 0 Budapest, 2015 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Felelős kiadó: a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős szerkesztő: dr. Frank Ádám Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Tartalomjegyzék Részletes tartalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 A magyar jogtudomány helyzete és kilátásai (Jakab András – Menyhárd Attila) . 25 I. A JOGTUDOMÁNYI KUTATÁS FŐBB MÓDSZERTANI IRÁNYAI A jogdogmatikai kutatás (Szabó Miklós – Jakab András) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 Jogalkotási javaslatok megfogalmazása a jogtudományban (Cserne Péter – Gajduschek György) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 Empirikus kutatás a jogban (Fleck Zoltán – Gajduschek György) . . . . . . . . . . . 101 Politikai elvek és politikai filozófiai szempontok a jogtudományban (Győrfi Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 II. A MAGYAR JOGTUDOMÁNY MÚLTJA ÉS JELENE A magyar alkotmányjog-tudomány története és jelenlegi helyzete (Jakab András) 159 A közigazgatási jog tudománya és oktatása Magyarországon (Jakab András) . . 193 A polgári jog tudománya Magyarországon (Menyhárd Attila) . . . . . . . . . . . . . . 218 A büntetőjog tudománya (Nagy Ferenc) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261 A magyarországi nemzetközi jogtudomány rövid áttekintése (Kovács Péter) . . . 334 Az európai jog tudománya Magyarországon (Varju Márton) . . . . . . . . . . . . . . . 355 A jogtörténet-tudomány kialakulása és helyzete Magyarországon (Stipta István) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 382 A jogösszehasonlítás magyarországi történetének és alkalmazásának alapkérdései (Fekete Balázs) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 419 Jogelmélet és jogszociológia (Szabó Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 451 A szocialista állam- és jogtudomány (Horváth Attila) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 543 III. GYAKORLATI TANÁCSOK FIATAL JOGTUDÓS KOLLÉGÁKNAK Jogi könyvtárak és jogi adatbázisok (Aczél-Partos Adrienn) . . . . . . . . . . . . . . . . 579 A jogtudományi életút (Pap András László) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 643 Magyarországi tudományos fokozatok, címek, besorolások a jogtudományban a Ratio educationistól napjainkig (Nótári Tamás) . . . . . 660 A jogtudományi munka alapjai (Fekete Balázs – Jakab András) . . . . . . . . . . . . 685 Jogi szövegek fordítása – gyakorlati megközelítésben (Szeidl Ágnes) . . . . . . . . . 721

5

FÜGGELÉK Jogtörténetírás – rekonstrukció, elbeszélés, fikció? (Michael Stolleis) . . . . . . . . 745 A nyugati jogtudomány kezdetei (Harold J. Berman) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 768 A nemzeti jogtudomány az európai jogi térségben.

Kiáltvány (Armin von Bogdandy) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 811 Római jogi kutatások Magyarországon az utóbbi évtizedekben (Földi András) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 824 A magyar jogi oktatás megújításához szükséges lépések.

Reformjavaslat összehasonlító áttekintésre alapozva (Jakab András) . . . . . . 843 A jogtudósok hétféle szerepfelfogása (Jakab András) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 872 A kötet szerzői, szerkesztői és fordítói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 898 Személynévmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 901

6

Részletes tartalomjegyzék Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 A magyar jogtudomány helyzete és kilátásai (Jakab András – Menyhárd Attila) 1. A jogfejlődés és a politikai környezet hatása a hazai jogtudományra . . . . .

1.1. A hazai jogtudomány kezdeteinek két fő célkitűzése:

rendszerezés és a kodifikáció segítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2. A szocializmus hatása az infrastruktúrára és a kérdésfeltevésekre . . .

1.3. A rendszerváltás hatása a hazai jogtudományra . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.4. Jelenkori kihívások: nemzeti jogtudomány az európai integráció

keretei között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A magyar jogtudomány művelésének kívánatos fejlődési irányáról . . . . . . .

2.1. Személyi feltételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2. Intézményi háttér és nagyprojektek szervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3. Tartalmi kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3.1. Alapkérdések megválaszolása és gyakorlati használhatóság . . .

2.3.2. Nem dogmatikai szempontok és interdiszciplinaritás . . . . . . .

2.3.3. Az európai jogi kultúra alapértékeinek tudatos felvállalása . .

2.3.4. A célközönség és a kérdésfeltevés tudatossága . . . . . . . . . . . . . .

2.4. Nyelvi kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.5. Publikációs fórumok és elektronikus infrastruktúra . . . . . . . . . . . . . .

25 27 27 29 31 32 35 35 38 39 39 41 42 43 44 45

I. A JOGTUDOMÁNYI KUTATÁS FŐBB MÓDSZERTANI IRÁNYAI A jogdogmatikai kutatás (Szabó Miklós – Jakab András) . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A Begriffsjurisprudenz és a modern jogtudomány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.1. Az életidegenség vádja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2. A fogalmi rendszer értelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.3. Fogalmi rendszerépítések az angol és az amerikai jogtudományban . . .

2. A jog fogalmi rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1. Fogalommeghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2. Háromféle fogalomtípus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3. Fogalmak és típusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Tipikus jogdogmatikai kihívások és hibák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.1. Definíció: a fogalom meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2. Rendszer: a fogalmak viszonya egymáshoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3. Módszer: a fogalmak alkalmazása a valóságra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7

51 51 52 53 55 56 56 58 63 65 65 68 74

Jogalkotási javaslatok megfogalmazása a jogtudományban (Cserne Péter – Gajduschek György) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Terminológiai fogódzók: de lege ferenda javaslatok, jogpolitika, policy . . .

2. Jogászi feladat-e ez? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Elméleti előkérdések: a jog instrumentális jellege és szabályozó szerepe . . .

4. A közpolitika szemlélete, a közpolitika-elemzés alapelemei . . . . . . . . . . . . .

5. A jogszabályok hatásvizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6. Hatásvizsgálat a hazai gyakorlatban: kritikai megközelítés . . . . . . . . . . . . .

7. Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

79 79 80 83 87 93 97 100

Empirikus kutatás a jogban (Fleck Zoltán – Gajduschek György) . . . . . . . . . . . .

1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A jogszociológia mint sajátos tudományterület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1. Jog és társadalom, jog- és társadalomtudomány . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2. Vázlatos tudománytörténeti áttekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Módszertan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.1. Az empirikus kutatás módszerei – néhány elméleti különbségtétel . . .

3.2. A kvalitatív módszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3. A kvantitatív módszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.4. Az empirikus kutatás folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.5. Az információgyűjtés módszerei, adatfelvételi módszerek . . . . . . . . .

3.6. Az adatok értelmezése, adatfeldolgozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

101 101 102 102 108 114 115 119 122 124 125 129

Politikai elvek és politikai filozófiai szempontok a jogtudományban (Győrfi Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A politikai elvek tartománya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.1. Túl az alkotmányjogon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2. Az autoritás mint a politika konstitutív fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2.1. Az állam autoritásigényének sajátossága . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2.2. Két közkeletű ellenvetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2.3. A politikai elvek fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Politikai filozófiai szempontok a jogtudományban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1. Ideális és interpretív politikai filozófia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2. A hatályos jog racionalizációja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.1. Az interpretív politikai filozófia karaktere . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.2. A jogdogmatika mint a jog értelmi összefüggésrendszere . . . .

2.2.3. A jog rendszerszerűségének kérdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.4. A jog mint erkölcsi elvek koherens rendszere . . . . . . . . . . . . . .

2.2.5. Politikai ideológiák mint a jogrendszer értelmezési sémái . . .

2.3. A hatályos jog kritikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3.1. A jogrendszer gyakorlatimmanens kritikája . . . . . . . . . . . . . . .

2.3.2. A jogrendszer külsődleges kritikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3.3. A kritikai jogelméletek kihívása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

132 132 132 134 134 136 137 138 138 140 140 142 143 145 147 149 149 150 151

8

2.4. A jogi érvelés elmélete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.4.1. Az érvelés politikai filozófiai előfeltevéseinek feltárása . . . . . .

2.4.2. A lehetséges értelmezések közötti választás igazolása . . . . . . .

2.4.3. A lehetséges értelmezések közötti választás magyarázata . . . .

3. Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

152 153 153 155 156

II. A MAGYAR JOGTUDOMÁNY MÚLTJA ÉS JELENE A magyar alkotmányjog-tudomány története és jelenlegi helyzete (Jakab András) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Az alkotmányjog a jogtörténet és a természetjog között: a kezdetektől 1887-ig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Közjogi dogmatizmus: 1887–1948 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A szocializmus: 1948–1990 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.1. Infrastruktúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2. Módszertani kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3. Retorika, kulcskérdések és államelmélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A rendszerváltás utáni időszak és a jelenkor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.1. Stílusok a rendszerváltás utáni alkotmányjogi gondolkodásban . . . .

4.1.1. Szövegpozitivizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.1.2. Aktivizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.2. Alkotmányelmélet a rendszerváltás után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.2.1. Az alkotmányelmélet viszonya

az alkotmányjog-tudományhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.2.2. Alkotmányelméleti irányzatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.3. Jelenkori alkotmányjog-tudomány és alkotmányelmélet . . . . . . . . . . .

4.3.1. A módszertani viták lezárulása: moderált dogmatizmus . . . .

4.3.2. Elbizonytalanodó jogi háttér és útkeresés . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.3.3. Az alkotmányelmélet integrációja

az alkotmányjog-tudományba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.4. Kapcsolat a közigazgatási jog tudományával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.5. Infrastruktúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.5.1. Intézményi háttér és egyesületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.5.2. Publikációs fórumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.6. Szakmai presztízs, karrierlehetőségek és kapcsolat a gyakorlattal . . .

4.7. Reformjavaslatok az oktatás és a tudomány továbbfejlesztésére . . . . .

A közigazgatási jog tudománya és oktatása Magyarországon (Jakab András) 1. A közigazgatási jog tudományának története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.1. Az önálló közigazgatási jogtudományt megelőző idők:

rendészeti és kamerális tudományok (a kezdetektől 1850-ig) . . . . . . .

1.2. A pozitivista-jogszabályleíró és a dogmatikai-fogalomelemző

közigazgatási jogtudomány (1850–1945) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9

159 159 164 167 167 169 170 172 172 173 177 178 178 179 184 184 185 188 189 189 189 190 191 191 193 193 193 196

1.2.1. A módszertani főáram átalakulása a megváltozott tételes

jogi környezet hatására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2.2. Kitérő: egy filozófiai igazgatástan bukása (Concha Győző) . . . .

1.2.3. A főáram elleni kihívás – komplex (jogi és szociológiai)

igazgatástudomány: a Magyary-iskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2.4. Infrastruktúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.3. A „komplex közigazgatás-tudomány” a szocializmus idején (1945–1990) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.3.1. Általános környezet és módszertani következmények . . . . . . .

1.3.2. Elnevezés: államigazgatási jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.3.3. Infrastruktúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A jelenkori közigazgatási jogtudomány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1. A módszertani megújulás ígérete és a szocializmus öröksége . . . . . . .

2.1.1. A közigazgatási jog tudományát befolyásoló újabb tényezők . . .

2.1.2. A szocializmus módszertani öröksége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2. Kapcsolat más jogi diszciplínákkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3. Infrastruktúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3.1. Intézményi alapok és egyesületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3.2. Publikációs fórumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.4. Szokásos pályafutás és a gyakorlathoz való viszony . . . . . . . . . . . . . . .

3. A közigazgatási jog tudományának kétféle narratívája . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A közigazgatási jog oktatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. A közigazgatási jog tudományának és oktatásának közeledése Európához . . .

A polgári jog tudománya Magyarországon (Menyhárd Attila) . . . . . . . . . . . . .

1. Polgári jog és jogtudomány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.1. A polgári jog tudománya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2. A polgári jog tudományának feladata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.3. A kodifikált magánjog sajátosságai és következményei . . . . . . . . . . . .

2. A polgári jog magyar tudományának útjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1. Kezdeti lépések: a jog leírása és legitimitásának keresése . . . . . . . . . . .

2.2. A kiegyezéstől a kodifikációs kísérletekig: rendszerkeresés . . . . . . . . .

2.3. A két világháború közötti időszak: új utak és sokszínűség . . . . . . . . .

2.4. A második világháborútól a rendszerváltozásig:

a szocialista jogtudomány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.5. A rendszerváltozás után: hagyományok, felzárkózás és önállósodás . . .

3. A polgári jog tudományának fejlődési tendenciái és feladatai . . . . . . . . . . . .

3.1. A magánjog modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2. Közjog és magánjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3. A dogmatika szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.4. A preferált vizsgálati módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10

196 197 198 202 202 202 205 206 208 208 208 209 212 212 212 213 214 215 216 217 218 219 219 221 224 226 226 229 231 234 243 245 247 250 256 258

A büntetőjog tudománya (Nagy Ferenc) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Bevezetés: a büntetőjog-tudomány ismérveiről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A büntetőjog tudománya Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A büntetőjog tudománya és dogmatikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A büntetőjog és a büntetőeljárás tudományának korszakai . . . . . . . . . . . . .

4.1. Büntetőjog- és tudománytörténeti előzmények Magyarországon . . . .

4.2. A büntetőjog és a büntetőeljárás tudományának hazai kezdetei (1742–1751) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.3. A korai büntetőjogi kodifikációs kísérletek időszaka (1790–1848) . . . .

4.4. Az abszolutizmus korszaka (1848/1852 – 1860/1867) . . . . . . . . . . . . . .

4.5. A klasszikus kodifikáció időszaka (1860/1867–1878/1900) . . . . . . . . . .

4.6. Reformirányzatok a büntetőjogi irodalomban és a büntető

jogalkotásban (1878/1880/1900–1948/1950) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.6.1. A magyar kriminológiai gondolkodás kialakulása

és fejlődése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.6.2. A büntetőjogi reformirányzatok megjelenése . . . . . . . . . . . . . .

4.6.3. A büntetőjog és tudománya az első világháborút követően . . . .

4.7. A szocializmus korszaka (1948/1950–1989) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.7.1. A magyar kriminológiai gondolkodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.7.2. Az anyagi büntetőjog tudománya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.7.3. A büntetőeljárási jog tudományos feldolgozása . . . . . . . . . . . . .

4.8. A modern jogállami büntetőjog és büntető eljárásjog

tudományának korszaka (1989 után) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.8.1. A magyar kriminológiai gondolkodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.8.2. Az anyagi büntetőjog tudománya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.8.3. A büntető eljárásjog tudománya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

261 261 263 264 267 268 270 274 283 284 292 292 293 299 305 305 309 316 319 319 325 327 332

A magyarországi nemzetközi jogtudomány rövid áttekintése (Kovács Péter) 1. A kezdetektől az első világháború végéig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. 1918-tól a második világháború végéig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Az 1945 és 1989 közötti időszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.1. A nemzetközi jog a felsőoktatásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2. Nemzetközi jogi tankönyvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3. Fontosabb kutatási területek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A rendszerváltás után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. A magyar nemzetközi jogtudomány művelőinek elismertsége . . . . . . . . . . .

334 334 337 342 342 343 345 349 354

Az európai jog tudománya Magyarországon (Varju Márton) . . . . . . . . . . . . . .

1. Az európai jog tudománya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.1. A tudományterület főbb jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2. Külső befolyások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

355 356 356 360

11

2.

3.

1.3. A tudományterület eredményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az európai jog hazai tudományának főbb korszakai és eredményei . . . . . .

2.1. A korai monográfiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2. Szakirodalom a csatlakozási folyamat megindulásától napjainkig . . . .

Tudományterületi dilemmák Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.1. Lehetséges irányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2. Tematikus kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3. A terület hagyományos feladata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.4. Az európaizáció mint központi téma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.5. Az európai jog jelentősége a hazai jogtudomány számára . . . . . . . . . .

3.6. Tudományterületi perspektívák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A jogtörténet-tudomány kialakulása és helyzete Magyarországon (Stipta István) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Értelmezési keretek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A tudományos törvénymagyarázat kezdetei Magyarországon . . . . . . . . . . .

2.1 Conceptio maculata: közjogi szerep . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2. A tudományos képzés: formálódó jogtörténeti stúdiumok . . . . . . . . .

2.3. A jogági jogtörténet kezdetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.4. Forráskiadás: jogismeret, magyar terminológia . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A jogtörténet tudományának önállósulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.1. Realisztikus történeti jogi iskola: Frank Ignác . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2. A történeti jogi iskola, a római jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3. Az egyetemes európai jogtörténet: Wenzel Gusztáv . . . . . . . . . . . . . . .

3.4. Pozitivizmus a jogtörténetben: Hajnik Imre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.5. A nemzeti iskola: Timon Ákos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.6. Jogtörténeti paradigmaváltás: Illés József . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A két világháború közötti jogtörténetírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.1. Szellemtörténet: Eckhart Ferenc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.2. A vidéki jogi karok, tudományos iskolák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. Változások 1945 után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.1. A megszakítottság és folyamatosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.2. Tematikai váltások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.3. Fogalmi és módszertani innováció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6. A hazai jogtörténetírás mai helyzetéről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.1. Az áttekintés keretei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.2. Rekrutáció, a tudomány személyi bázisa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.3. A jogtörténeti kutatás feltételrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.4. A kutatói korszakválasztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.5. Új preferenciák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.6. A hosszú reformkor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.7. A XIX. század kronológiai és tematikai dominanciája . . . . . . . . . . . . .

12

361 363 364 366 371 372 374 375 376 378 380 382 382 383 383 385 385 388 389 389 391 392 394 395 396 397 397 399 401 401 402 403 405 405 406 407 409 410 411 413

6.8. Újjáéledt magyar középkor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.9. A hazai tárgykörök túlsúlya, az újjáéledő nemzeti történetírás . . . . .

6.10. Oktatástörténet, szakmódszertan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7. Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

413 415 416 417

A jogösszehasonlítás magyarországi történetének és alkalmazásának alapkérdései (Fekete Balázs) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Előkérdések – dilemmák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.1. A tudománytörténet-írás irányzatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2. Az örök kérdés: módszer vagy tudomány? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.3. Kik azok a komparatisták, avagy a kutatási területek átjárhatósága . . . .

1.4. A magyar tudománytörténet kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.5. A tanulmány választott módszertana . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A modern magyar jogösszehasonlítás vázlata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1. A dogmatikus hazai jogtudomány megújításának egyik lehetséges

útja: a történeti-evolucionista jogösszehasonlítás paradigmája . . . . . .

2.2. A droit comparé paradigmája: középpontban a magánjog

és a jogegységesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3. Taxonómia és funkcionalizmus: a harmadik paradigma hatása

a szocialista időszakban és a rendszerváltást követően . . . . . . . . . . . . .

2.4. A kulturális jogösszehasonlítás kezdetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A jogösszehasonlítás művelésének alapkérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.1. A kutatási tárgy vagy probléma meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2. A vizsgált jogrendszerek kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3. Információszerzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.4. Elégséges-e a jogszabályok vizsgálata önmagában? . . . . . . . . . . . . . . . .

3.5. Az eredmények elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.6. Egy összehasonlító jogi kutatási program felépítésének főbb pontjai . . .

432 440 442 442 444 446 448 449 450

Jogelmélet és jogszociológia (Szabó Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Előzetes megjegyzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A kezdetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1. Az előzmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2. Az első lépések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A jogfilozófiai intézményrendszer kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A modern magyar jogfilozófia első szakasza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.1. A szociológiai indíttatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.2. Pulszky Ágost . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.3. Pikler Gyula . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.4. Somló Bódog első pályaszakasza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. A modern magyar jogfilozófia második szakasza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.1. A neokantiánus fordulat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.2. Somló Bódog második pályaszakasza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

451 451 452 452 454 455 457 457 458 460 462 465 465 467

13

419 419 419 420 420 422 422 423 423 428

5.2.1. Somló Bódog fordulata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.2.2. Somló fő műve: a Juristische Grundlehre . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.3. Moór Gyula . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.3.1. Moór Gyula fellépése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.3.2. Kitérő a logika felé . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.3.3. Kísérlet a szintézisre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.4. Horváth Barna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.4.1. Moór Gyula és Horváth Barna viszonya . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.4.2. Horváth Barna jogelmélete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6. A szegedi iskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.1. Az iskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.2. Szabó József . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.3. Losonczy István . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.4. Horváth Sándor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7. „Hatalomátvétel”: 1949 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8. A „szocialista jog” teoretikus problémája és az ebből fakadó nehézségek . . .

8.1. A szocialista jog problémája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8.2. A szocialista jogelmélet problémája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9. „Balra át”: rendszerváltás a magyar jogelméletben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9.1. Szabó Imre belépője . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9.2. Szabó Imre és a szocialista normativizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9.3. Szabó Imre és a társadalomelméleti jogelmélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10. A szocializmus jogelméletének belső differenciálódása . . . . . . . . . . . . . . . . .

10.1. Az oldódás jelei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10.2. A lukácsi inspiráció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10.3. Peschka Vilmos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10.3.1. Peschka Lukács-interpretációja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10.3.2. Jogtan és társadalomelmélet Peschka munkásságában . . . . . .

10.4. Az egyetemi szféra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10.4.1. Akadémia és egyetem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10.4.2. Az egyetemi szféra prominensei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10.4.3. A generációs stafétaváltó: Varga Csaba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11. A szocializmus jogelméletének alternatívái a szocializmus időszakában . . . .

11.1. A jogszociológia útja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11.1.1. Az alapvetés: Kulcsár Kálmán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11.1.2. A továbblépés: Sajó András . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11.2. A jogösszehasonlítás útja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12. 1989: visszatérés „az ígéret földjére” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12.1. Új feltételek a jogelmélet műveléséhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12.2. Új viszony a régi hagyományhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12.3. Tovább a társadalomelméleti úton . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12.3.1. Útkeresés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

14

467 468 472 472 473 475 477 477 479 481 481 483 485 486 487 491 491 493 494 494 497 498 500 500 502 503 503 505 506 506 507 510 513 513 513 516 518 519 519 521 523 523

12.3.2. Szilágyi Péter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12.3.3. Szigeti Péter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12.3.4. Tamás András . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12.3.5. Karácsony András . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12.3.6. Cs. Kiss Lajos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12.3.7. Pokol Béla . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12.4. Tovább a szociológia útján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12.4.1. Visegrády Antal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12.4.2. A valódi jogszociológia felé . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12.5. Államelmélet – alkotmányelmélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12.5.1. A társadalomelmélettől a politikai filozófia felé . . . . . . . . . . . .

12.5.2. A társadalomelmélettől az alkotmányelmélet felé . . . . . . . . . . .

12.6. A gyakorlati filozófia felé . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12.6.1. Módszertani vizsgálódások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12.6.2. A jog gyakorlati működése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12.7. A latin orientáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12.8. Jog és… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

13. Végszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

524 525 526 527 527 528 529 529 530 533 533 534 535 535 536 537 539 541

A szocialista állam- és jogtudomány (Horváth Attila) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A marxizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.1. Marx történelmi materializmusa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2. A történelmi korszakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.3. A történelem mint osztályharcok története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.4. Társadalmi osztályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.5. Az állam fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.6. A kommunizmus utópiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.7. Marx felelősségének a kérdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.8. Az ún. marxizmus–leninizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A szocialista jog elmélete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Jogi oktatás, a jogtudomány és a jogászi hivatás megítélése . . . . . . . . . . . . .

4. A szocialista jog forrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. A szocialista jog jogági tagozódása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.1. Alkotmányjogból államjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.2. „Burzsoá magánjog” helyett szocialista polgári jog . . . . . . . . . . . . . . . .

5.3. Szövetkezeti jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.4. Családjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.5. A szocialista büntetőjog tudománya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6. Epilógus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

543 545 545 546 547 548 548 549 550 551 552 556 559 562 563 566 570 571 573 576

15

III. GYAKORLATI TANÁCSOK FIATAL JOGTUDÓS KOLLÉGÁKNAK Jogi könyvtárak és jogi adatbázisok (Aczél-Partos Adrienn) . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Tudományos szakkönyvtárak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.1. Az Országgyűlési Könyvtár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Könyvtára . . . . . . . .

1.3. A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet Szakkönyvtára . . . . . . . . . . . . .

1.4. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Frecskay János Szakkönyvtára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Igazságügyi könyvtárak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1. Az Alkotmánybíróság Könyvtára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2. A Kúria Könyvtára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3. A Fővárosi Törvényszék Könyvtára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.4. A Legfőbb Ügyészség Könyvtára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.5. Az Országos Kriminológiai Intézet Könyvtára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.6. A Budapesti Ügyvédi Kamara Könyvtára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.7. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala – Könyvtár . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Minisztériumi könyvtárak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.1. A Nemzetgazdasági Minisztérium Könyvtára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2. A Külügyminisztérium Könyvtára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A jogi karok könyvtárai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.1. Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem Könyvtára . . .

4.2. CEU (Central European University) Könyvtár . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.3. A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár

Társadalomtudományi Könyvtára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.4. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Könyvtára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.5. A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Könyvtára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.6. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Könyvtára . . . . . .

4.7. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatástudományi Kar Könyvtára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.8. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Könyvtára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.9. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Könyvtára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.10. A Pécsi Tudományegyetem Benedek Ferenc Jogtudományi

és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.11. A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és

Jogtudományi Kar Könyvtára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.12. A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtára . . . . . . . . . . . . .

16

579 580 581 585 587 588 590 590 591 592 594 595 596 597 598 598 600 601 602 602 605 606 608 608 609 611 612 613 615 617

5. Jogi adatbázisok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.1. Bibliográfiai adatbázisok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.1.1. Magyar jogi adatbázis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.1.2. Külföldi jogi adatbázis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.1.3. Matarka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.1.4. International Bibliography of the Social Sciences (IBSS) . . . . .

5.2. Idegen nyelvű szöveges adatbázisok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.2.1. HeinOnline . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.2.2. WestLaw . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.2.3. Beck Online . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.2.4. Oxford Scholarship Online . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.2.5. Jstor (Journal Storage) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.2.6. Lexis-Nexis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.2.7. EBSCO . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.3. Magyar nyelvű szöveges adatbázisok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.3.1. Corpus Juris CD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.3.2. Rendeletek tára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.3.3. Elektronikus cégközlöny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.3.4. Hivatalos jogszabálytár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.3.5. HVG-ORAC Jogkódex . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.3.6. CompLex Jogtár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.3.7. OptiJus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.3.8. Bírósági Határozatok Gyűjteménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.3.9. Nemzeti jogszabálytár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.3.10. Magyar Közlöny Online . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.4. Bibliográfiai és teljes szövegű adatbázisok egyben . . . . . . . . . . . . . . . .

5.4.1. EISZ (Elektronikus Információszolgáltatás) . . . . . . . . . . . . . . .

5.4.2. EUR-Lex . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.4.3. Digitalizált Törvényhozási Tudástár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.4.4. Általános társadalomtudományi adatbázisok . . . . . . . . . . . . . .

5.5. Webes tartalomszolgáltatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.5.1. Keresőportálok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.5.2. Blogok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.5.3. Wikipédia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.6. További információforrások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

622 623 623 624 625 626 626 626 628 628 629 629 629 630 630 630 631 631 631 632 633 634 634 634 635 635 635 636 636 637 637 638 639 640 641

A jogtudományi életút (Pap András László) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A legelső döntés: a tudományos pálya választása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A kezdetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1. A témavezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2. A kutatási téma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3. Terhelhetőség, nehézségek, szakmai krízis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

643 643 647 648 649 649

17

3. Cím- és ranglétra: az LLM-től az akadémiai doktorságig . . . . . . . . . . . . . . . 650 4. A tudományos munkaerőpiac . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 655 5. Végezetül: a pályázatokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 658 Magyarországi tudományos fokozatok, címek, besorolások a jogtudományban a Ratio educationistól napjainkig (Nótári Tamás) . . . . . .

1. A Ratio educationistól 1950-ig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.1. Az egyetemi tanárság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2. Az egyetemi magántanárság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A szovjet mintára bevezetett tudományos fokozatok rendszere . . . . . . . . . .

2.1. A kandidátusi fokozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2. A tudományok doktora fokozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3. Az egyetemi és kutatóintézeti besorolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A tudományos fokozatok és címek rendszere a rendszerváltozás után . . . .

3.1. A doktori fokozat (PhD) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2. A habilitáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3. Az MTA doktora cím . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.4. Az akadémiai tagság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.5. Az oktatói és kutatói besorolások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A jogtudományi munka alapjai (Fekete Balázs – Jakab András) . . . . . . . . . . . . .

1. Előkérdések: téma- és műfajválasztás, a módszertan tisztázása, időterv . . .

1.1. A téma és a kutatási kérdés lehatárolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2. A leggyakoribb műfajok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.3. További kérdések: társszerzőség, alapvető módszertani döntések, ütemezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Szakirodalom keresése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Olvasás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.1. Címadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.2. Szerkezet és más formai elemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.3. A stílus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.4. Tartalmi elvárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.5. Korábbi tudományos eredmények felhasználása és hivatkozása . . . . .

4.6. Vélemények és kritikai visszajelzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. Publikálás folyóiratokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6. Előadások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.1. Konferenciák és műhelyviták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.2. Prezentáció, előadásmód, stílus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.3. A konferencia mint networking . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.4. Konferenciák szervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7. Miért érdemes a jogtudományt etikusan művelni? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

18

660 660 660 662 664 665 666 668 669 670 674 676 681 682 684 685 686 686 688 691 693 694 696 698 698 700 704 705 708 710 713 713 714 718 718 719

Jogi szövegek fordítása – gyakorlati megközelítésben (Szeidl Ágnes) . . . . . . .

1. Honnan? Források . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.1. Szótárak, enciklopédiák, fordítóprogramok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.1.1. Kétnyelvű szótárak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.1.2. Egynyelvű szótárak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.1.3. Enciklopédiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.1.4. Fordítóprogramok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2. Internetes keresés forrásdokumentumokban és honlapokon . . . . . . .

1.2.1. A keresés módszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2.2. Internetes források . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.3. Internetes fórumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Mit? Szókincs és stilisztika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1. Szókincs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1.1.

Doublets and Triplets . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1.2. Azonos alakú, de más jelentésű szavak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1.3. Kötőszavak és visszautaló szavak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1.4. Szinonimák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1.5. Szóismétlés, azonos tövű szavak használata . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1.6. Elöljárószavak és vonzatos igék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1.7. Jogintézmények egymásnak való megfeleltetése . . . . . . . . . . . .

2.1.8. Hamis barátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1.9. Lefordíthatatlan kifejezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2. Stílus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.1. Hosszú mondatok, a központozás hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.2. Szórend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.3. Régies stílus és szófordulatok a magyar nyelvben . . . . . . . . . . .

2.2.4. Értelmetlen vagy nem egyértelmű mondatok lefordítása . . . .

3. A jogi szaknyelvi fordítás jelene és jövője . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

721 722 722 722 723 725 725 726 726 727 729 730 730 730 731 731 732 733 734 735 736 736 738 738 738 739 739 740

FÜGGELÉK Jogtörténetírás – rekonstrukció, elbeszélés, fikció? (Michael Stolleis) . . . . . . .

1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1. A történettudomány történetéhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2. A jogtörténet történetéhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3. A fogalomtörténet impulzusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.4. Materialista jogtörténet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.5. Makro- és mikrotörténelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.6.

Linguistic turn . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.7. Szavak mint tények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.8. Jogtörténet és jogi „fogalmak” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.9. A jelen jogi tapasztalata mint Ariadné fonala? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

19

745 745 746 747 748 749 750 751 752 753 753 756

3.

2.10. Szavak és tények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.11. Tények és evidenciák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.12. Történészek mint szerzők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.13. Képzelőerő és emlékezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.14. Tudományetikai korlátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.1. Megérteni és lefordítani . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2. Vizsgálati cél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3. A jogtörténet jövőbeni feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

757 759 760 761 762 763 764 765 766

A nyugati jogtudomány kezdetei (Harold J. Berman) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A történelmi háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A bolognai jogi iskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A tananyag és a tanítás módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Az analízis és szintézis skolasztikus módszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.1. A skolasztikus módszer viszonya a görög filozófiában és

a római jogban alkalmazott dialektikus érveléshez . . . . . . . . . . . . . . .

4.2. A skolasztikus dialektika alkalmazása a jogtudományban . . . . . . . . .

5. A jog mint az első modern nyugati tudomány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.1. A jogtudomány módszertani sajátosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.2. A jogtudomány értékpremisszái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.3. A jogtudomány szociológiai ismérvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6. Konklúzió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

768 768 772 775 779 780 791 798 799 801 804 808

A nemzeti jogtudomány az európai jogi térségben. Kiáltvány (Armin von Bogdandy) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A kihívások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1. Az Európai Kutatási Térség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2. Az európai jogi térség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3. Az amerikai egyetemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Mit tehetünk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.1. Jogösszehasonlítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2. Módszertani európaizálódás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3. A tudományos identitás átalakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A jövőről. Kiáltvány az európai jogi térség tudományáért . . . . . . . . . . . . . . .

811 811 812 812 814 815 817 817 819 820 822

Római jogi kutatások Magyarországon az utóbbi évtizedekben (Földi András) . 824 A magyar jogi oktatás megújításához szükséges lépések. Reformjavaslat összehasonlító áttekintésre alapozva (Jakab András) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 843 1. Összehasonlító áttekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 843 1.1. A jogászképzés célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 843

20

1.2. A képzés összetevői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.3. Oktatási módszer és a megfelelő intézményi formák . . . . . . . . . . . . . .

1.4. Struktúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.5. Értékelés, számonkérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.6. A jogi oktatás minőségének biztosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Javaslat a magyar jogi oktatás átalakítására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1. A jogi oktatás célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2. A nyelvi kérdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3. Hamis közhelyek az oktatási és vizsgáztatási módszerrel kapcsolatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3.1. „Nem oktatunk jogesetmegoldást, mert mi itt jogtudományt

művelünk” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3.2. „A jogesetmegoldás egy angolszász dolog, mi a kontinensen

ilyet nem csinálunk az egyetemen” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3.3. „A szóbeli vizsga azért jó, mert a jogásznak tudnia kell

beszélni” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3.4. „A szóbeli vizsga azért jó, mert ez személyes kapcsolatot

teremt a hallgató és az oktató között” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.4. Oktatási készségek és képességek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.5. Egy javasolt tantárgyi struktúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.6. A felsőoktatás két általános problémája, amely

a jogászképzést is sújtja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Mi a teendő? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

846 848 852 854 857 858 858 860

A jogtudósok hétféle szerepfelfogása (Jakab András) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Aki elmondja a bíráknak, mi a jog: a Tudós Orákulum . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Aki megmondja a bíráknak, mi a helyes döntés: a Próféta . . . . . . . . . . . . . .

3. Aki tanácsot ad a törvényhozónak, milyen legyen a jog: a Reformer . . . . . .

4. Aki elmagyarázza az ügyvédeknek és joghallgatóknak, hogy mit csináltak a bírák vagy a törvényhozók: az Alázatos Írnok . . . . . . . . . . .

5. Aki tanácsot ad a bíráknak a társadalmilag legjobb döntésekről: a Bölcs Pragmatista . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6. Aki a jogról és a jogtudományról elmélkedik más jogtudósok számára: az Önvizsgáló Elmélkedő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7. Aki elmondja a laikus nagyközönségnek, mi a jog: a Médiasztár . . . . . . . . .

8. A hét közül melyik a helyes jogtudósi szerepfelfogás? . . . . . . . . . . . . . . . . . .

872 873 879 881

860 861 861 862 863 863 864 868 870

882 885 889 893 894

A kötet szerzői, szerkesztői és fordítói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 898 Személynévmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 901

21

Előszó

N

agy terjedelmű és sokszerzős jogtudományi művek mindig sokkal tovább készülnek, mint azt alkotóik eredetileg eltervezik. Ennek a kötetnek a munkálatait 2009 őszén kezdtük meg abban a reményben, hogy 2012 végére meg is jelenünk. Mint utólag kiderült, ez túlzottan optimista ütemtervet jelentett, de az elkészült végeredmény reményeink szerint kárpótolja mind az időközben minket jogosan sürgető szerzőket, mind pedig a számunkra hízelgő módon a projekt állapotáról gyakran kérdezgető kollégákat, vagyis reménybeli olvasóinkat: a magyar jogtudósokat. Ez a munka ugyanis kifejezetten nekik, a magyar jogtudósoknak szól, méghozzá a legszűkebb értelemben a szakterületükről: közel kilencszáz oldalnyi reflexió a jogtudományról – történeti, elméleti és gyakorlatias szempontokból.

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának a 2011. április 12-i kéziratvita helyszínének biztosításáért; Takács Péternek, Földi Andrásnak, Gajduschek Györgynek, Tóth Mihálynak, Kardos Gábornak, Szabó Miklósnak, Várnay Ernőnek, Mezey Barnának és Gyekiczky Tamásnak a kéziratvitán előadott opponenciájukért (némelyikük egyben szerző is a kötetben), valamint Sonnevend Pálnak és Schenk Borbálának a projekt korai szakaszában való részvételükért. A kötet megjelenésének nagyvonalú anyagi támogatásáért köszönettel tartozunk a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának, a Kelemen, Mészáros, Sándor és Társai Ügyvédi Irodának, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának. Végül pedig köszönjük Frank Ádámnak a tőle megszokott kiadói nyitottságot, a rugalmas hozzáállást és a türelmet.

Jakab András és Menyhárd Attila Budapest, 2014. szeptember 20.

23

JAKAB ANDRÁS – MENYHÁRD ATTILA

A magyar jogtudomány helyzete és kilátásai*

A

jogtudomány az európai kultúrkörben az egyik legrégebbi és legtekintélyesebb tudományág, amely a teológia és az orvostudomány mellett már a középkori egyetemeken is kulcsszerepet töltött be: a bevezető kurzusokat jelentő hét szabad művészet (septem artes liberales) tanulmányozását követő magasabb tudományok közé tartozott, s képezte utóbb a hagyományos egyetemek karainak egyikét.

A jogtudomány nem csupán tradíciókban gazdag, hanem egyúttal egy sokarcú tudomány is: a „jogtudomány” címszó alatt ugyanis számos, egymástól igencsak eltérő célkitűzésű, társadalmi funkciójú és módszertani elkötelezettségű tudományág működik.1 Nem minden alap nélküli ezért tudományunk gyakori többes számú megnevezése: jogtudományok. Mi végül e könyv címében mégis az egyes szám használata mellett döntöttünk, hiszen szociológiai és intézményi szempontból egységet alkotva viszonylag jól elkülönülünk más tudományágaktól, és ha nem akarunk tudományfilozófiai fejtegetésekbe bonyolódni (mint ahogyan nem akarunk),2 akkor csak szociológiai és intézményi tudománydefiníciókkal dolgozhatunk. Ezek szerint jogtudomány az, amit a magukat jogtudósoknak tekintő egyetemi és akadémiai közösség tagjai jogtudományi kutatásnak tekintve művelnek. Ez így persze tautologikusan hangzik, de a részletes kifejtéshez mellékeljük e vastag kötetet: arról írtunk csaknem kéttucatnyian (mi, akik jogtudósnak nevezzük magunkat), hogy mit is tekintünk jelenleg és mit tekintettünk történetileg korábban jogtudományi kutatásnak.

Nem akarunk azonban kibújni a válaszadás alól, és nyíltan felvállaljuk: a számos jogtudományi felfogás közül jelen sorok szerzőihez a klasszikus jogdogmatikai kidolgozásra koncentráló szerepfelfogás áll a legközelebb (részletesebben lásd Szabó Miklós – Jakab András: A jogdogmatikai kutatás), de a kötetben helyet kívántunk biztosítani más megközelítéseknek is.

Bár hagyományosan a jogtudományi munka szíve a hatályos jogra vonatkozó fogalmi tisztázó (jogdogmatikai) elemzés, a jogtudomány nem csupán jogdogmatikai kutatásokat végez. Konvencionálisan és intézményesen jogtudományként fogadjuk el a jogtörténeti és a római jogi (Stipta István: A jogtörténet-tudomány kialakulása * Kritikai megjegyzéseikért köszönettel tartozunk Cserne Péternek, Fekete Balázsnak, Földi Andrásnak, Gajduschek Györgynek, Jakab Évának, Herbert Küppernek, Nagy Csongor Istvánnak, Pap András Lászlónak, Sonnevend Pálnak, Sulyok Gábornak, Szabó Miklósnak, Szente Zoltánnak, Takács Péternek és Varju Mártonnak.

1 Ezeket a jogtudományi öndefiníciókat külön tanulmányban vizsgáltuk. Lásd Jakab András: A jogtudósok hétféle szerepfelfogása. A jelen kötetbeli írásokra való kereszthivatkozáskor a szerző nevét nem szedjük kiskapitálissal, hanem kurziváljuk, a kapcsolódó oldalszámok pedig a jelen kötetbeli oldalszámokra utalnak.

2 Ilyen jellegű fejtegetésekhez önálló magyar nyelvű kötetben lásd Sajó András: Kritikai értekezés a jogtudományról (Budapest: Akadémiai 1983) és Cs. Kiss Lajos: A jogtudomány eszméje és hivatása (Budapest: ELTE ÁJK 2004).

25

A magyar jogtudomány helyzete és kilátásai

és helyzete Magyarországon),3 valamint a jogbölcseleti (Szabó Miklós: Jogelmélet és jogszociológia) kutatásokat (önálló egyetemi tantárgyként is), továbbá a de lege ferenda (Cserne Péter – Gajduschek György: Jogalkotási javaslatok megfogalmazása a jogtudományban), az empirikus (Fleck Zoltán – Gajduschek György: Empirikus kutatás a jogban) és a jogra vonatkozó politikai filozófiai (Győrfi Tamás: Politikai elvek és politikai filozófiai szempontok a jogtudományban) kérdésfeltevéseket is.4 Jelen kötetben a dogmatikai kutatás hangsúlyozása és különválasztása a jogalkotási javaslatoktól tudatos, és a két kutatási irány reflektálatlan (posztszocialista) keveredése elleni küzdelem jegyében történik. Az empirikus és a politikai filozófiai kutatási irányoknak is külön fejezetet szentelünk, hiszen ezek jelentőségét nem szeretnénk tagadni, de módszerük gyökeresen eltér a másik két, „jogásziasabb” iránytól.

E kötet célja kettős: egyrészről (Concha Győzőt idézve) „magyar tudományosságunk megizmosodását csak akkor várhatjuk, ha saját szellemi globusunk minden pontját gondosan nyilvántartjuk, az elődöknek, egymásnak munkáját továbbhaladásunkban fölhasználjuk vagy ha tévedések forrása lenne, illő kritikával eltávolítjuk”.5 Tehát lényegében a magyar jogtudomány helyzetével vetünk számot, hogy ennek fényében azonosíthassuk a legfontosabb teendőket. Sporadikusan születtek ugyan jogtudomány-történeti elemzések a rendszerváltás után, de átfogó képet nem kaphattunk a helyzetről. Ezt szeretnénk pótolni a vonatkozó fejezetekkel.

Másrészről szükségesnek láttuk, hogy a pályakezdő jogtudományi kutatók számára egy olyan iránymutató kötetet készítsünk, amely a szokásos, de nem mindig hatékony „ellessük az idősebbektől” módszere helyett (vagy legalábbis azt kiegészítve) rendszerezetten összefoglalja a jogtudományi pályához szükséges legfontosabb információkat. A tapasztalatok szerint a fiatal kollégák kifejezetten igénylik és kérik az ilyen jellegű útmutatásokat, de eddig ehhez hasonló kötet sajnos nem állt rendelkezésükre. Az itt tárgyalt kérdések egy részének kiterjedt külföldi irodalma van (Legal Writing vagy Rechtswissenschaftliche Arbeitstechnik néven külön egyetemi kurzusokkal), természetesen ezekre is támaszkodtunk a megírás során. Ennek érdekében több fejezet (Fekete Balázs – Jakab András: A jogtudományi munka alapjai, Pap András László: A jogtudományi életút, Aczél-Partos Adrienn: Jogi könyvtárak és jogi adatbázisok) kifejezetten gyakorlati jellegű információkat és tanácsokat tartalmaz a jogtudományi tevékenység különféle területeire vonatkozóan, a hazai és nemzetközi pályázatírástól kezdve a konferenciaetiketten át a könyvtári gyűjtőmunka módszereiig. Nem csupán PhD-hallgatók, hanem minden olyan fiatalabb jogtudós kolléga haszonnal forgathatja majd ezt a részt, aki szeretné jobban megér3 Bár Stipta István írása (A jogtörténet-tudomány kialakulása és helyzete Magyarországon) részben foglalkozik a hazai római jog tudományának történetével is, egy további írást közlünk a témáról (Földi András: Római jogi kutatások Magyarországon az utóbbi évtizedekben). Ennek a római jog jelentőségén túl az az oka, hogy Földi András írása eddig még nem jelent meg magyarul, ezért a főképp fordításokat tartalmazó függelékben elhelyezés tűnt a legjobb megoldásnak arra, hogy a kiváló munkát megosszuk a magyar olvasóközönséggel.

4 A dogmatikai vizsgálatok során ugyanis pl. figyelemmel kell lenni arra is, hogy a legáltalánosabb jogi fogalmak átvezetnek a politikai filozófia vagy a morálfilozófia területére; és ez nem csupán az alkotmányjogra vonatkozik (lásd Győrfi Tamás: Politikai elvek és politikai filozófiai szempontok a jogtudományban). A jogtudományi munkának az erkölcsi kérdésektől való elválaszthatatlanságára a későbbiekben még visszatérünk.

5 Concha Győző: Szabó Béla, elfeledett közjogászunk (Budapest: Franklin 1918) 70.

26

A magyar jogtudomány helyzete és kilátásai

teni szakmája módszertani és intézményi problémáit, aki tehát reflektálni szeretne saját tevékenysége mércéire és hasznosságára. Akár oktatási céllal, akár a tudományos diskurzus megtermékenyítése céljából, de magyar jogtudósok esetenként magyarra fordítanak jogi és jogtudományi szövegeket. Ennek megkönnyítése végett, a hazai irodalomban hiánypótló jelleggel, önálló fejezetet szenteltünk a kérdésnek (Szeidl Ágnes: Jogi szövegek fordítása – gyakorlati megközelítésben).

A modern jogtudományt történetileg a jogi oktatás igényei hívták életre:6 ez indokolja, hogy jelen kötetben egy történeti (Harold J. Berman: A nyugati jogtudomány kezdetei) és egy aktuális magyar írást is (Jakab András: A magyar jogi oktatás megújításához szükséges lépések) közzéteszünk a témáról.

Jelen bevezető első felében igyekszünk egy általános narratívát bemutatni, támaszkodva a kötet írásaira, hogy miként is alakult a magyar jogtudomány története, milyen közös elemek és mechanizmusok figyelhetők meg az egyes szakjogági tudománytörténetekben. Részben erre is építve az írás második felében a magyar jogtudomány általunk kívánatosnak tartott fejlődési irányát vázoljuk fel.

1. A jogfejlődés és a politikai környezet hatása a hazai jogtudományra A magyar jogtudomány alakulását döntően befolyásolta a jogfejlődés és a politikai környezet változása. Ennek megfelelően négy főbb szakaszt látunk elkülöníthetőnek: 1. a rendszerező (joggyakorlatot és jogszabályokat gyűjtő, majd egy későbbi fázisban azt dogmatikai rendszerré lefordító) és a kodifikációt segítő első időszakot, amely elsősorban osztrák és német, kisebb részben pedig francia és olasz hatásra alakult (időszakonként önként, időszakonként oktrojálva), illetve ezeket sajátos magyar elemekkel ötvözte; 2. a nyugati fejlődési iránytól eltávolító szocialista időszakot, amelyben a tudományszabadság beszűkült, továbbá mind a joganyag, mind annak háttérfilozófiája átalakult; 3. a korábbi hazai és az aktuális nyugati fejlődési vonalra tudatosan visszacsatlakozó rendszerváltás utáni időszakot; és végül 4. a joganyag, valamint a tudományos diskurzus természetét is átalakító jelenkori európai integrációs időszakot. A történet bemutatása során elsősorban a dogmatikai jogtudomány történetére koncentrálunk, mert ebben figyelhetők meg leginkább közös elemek.

1.1. A hazai jogtudomány kezdeteinek két fő célkitűzése: rendszerezés és a kodifikáció segítése A hazai jogtudomány fejlődésének első stádiumát a puszta joggyűjtés és annak (igen gyakran oktatási céllal történő) rendszerezése, majd a fogalmi rendszerépítés (jogdogmatika kialakítása) jellemezte. Ezzel párhuzamosan valamilyen formában lényegében a kezdetektől jelen voltak (időnként erősebben, időnként kevésbé erősen) 6 A premodern (kül. antik római) jogtudományhoz lásd Pólay Elemér: A római jogászok gondolkodásmódja (Budapest: Tankönyvkiadó 1988).

27

A magyar jogtudomány helyzete és kilátásai

a jog társadalmi és politikai környezetére vagy erkölcsi helyességére vonatkozó kérdésfeltevések.

A büntetőjog-tudomány és a civilisztika fejlődése a kezdetektől szorosan kapcsolódott a kodifikációs törekvésekhez. A tárgyi jog az első kódexek megjelenéséig csak részlegesen volt szabályozott, elsősorban szokásjogon alapult. A tudomány elsődleges feladata a büntetőjog és a magánjog területén a fennálló esetjog rendszerezése volt, másodlagosan pedig ennek fényében kodifikációs javaslatok megfogalmazása.

Azokon a területeken, amelyeken a szabályozási szükséglet elég erős volt ahhoz, hogy a kódexek megszülessenek (büntető anyagi jog, kereskedelmi jog, polgári eljárásjog, büntető eljárásjog), a tudomány kiemelt feladatává vált a társadalmi változások fényében a szabályozás újraértékelése, annak átértelmezése és reformjavaslatok kidolgozása. A büntetőjog-tudományban a reformjavaslatok hajtóerejét az alapkutatások adták.

Bár a magánjogi kodifikációs törekvések a XIX. században a büntetőjogi kodifikációval párhuzamosan haladtak, kézzelfogható eredményre csak a kereskedelmi jog terén vezettek. A magánjogtudományban ezért nagyon erős irányvonal maradt a jogalkalmazás támogatása a dogmatikai elemzések révén (hiszen kodifikáció és angolszász típusú precedensrendszer hiányában a bírói döntéseket leginkább a szokásjogot és résztörvényeket rendszerező dogmatikai munkák segíthették). Reformtörekvések csak a második világháborút megelőző időszakban, a szociális magánjog és a gazdasági jog vonulataiban jelentkeztek, és jóval gyengébben, mint a büntetőjog-tudományban. Ezek kevésbé a magánjog meglévő normáinak módosítását irányozták, sokkal inkább a hagyományos magánjog terrénumán kívül eső szabályozási igényeket vetettek fel a világháborúk és a gazdasági világválság következményeként jelentkező társadalmi problémák nyomán. Korrekciós javaslatok olyan részkérdésekben jelentkeztek, mint a magánjogi elkobzás bevezetése a szerződés érvénytelenségének következményei körében (állam javára való marasztalás), a másik fél magatartásába vetett bizalom védelme pozitív szankció bevezetésével (biztatási kár), vagy a szerződés érvénytelensége következményeinek önálló, a jogalap nélküli gazdagodástól elszakított szabályozása, amelyek hatása az 1959-es Ptk. szabályozása kapcsán jelentkezett (Menyhárd Attila: A polgári jog tudománya Magyarországon).

A közigazgatás-tudományban a fordulópontot a közigazgatási bíráskodás bevezetése jelentette, amely lehetővé tette, hogy a jogalkalmazás elemzésével – a büntetőjog-tudományhoz és a magánjogtudományhoz hasonlóan – teret kapjanak a dogmatikai vizsgálatok, és ezzel a közigazgatás-tudomány kilépjen a jogszabályleírás keretei közül (Jakab András: A közigazgatási jog tudománya és oktatása Magyarországon). Új impulzust az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) elfogadásával kap majd, miközben az ahhoz vezető út a polgári és a büntető kodifikációhoz hasonlóan számos (főként második világháború előtti) tudományos eredményt tartalmazott.

A jogtörténeti vizsgálatok célja a jogtörténet tudományának első fejlődési korszakában a szakjogágak történeti megalapozása volt: kodifikálatlan jog esetében a jog-

28

A magyar jogtudomány helyzete és kilátásai

történet nehezen választható el a hatályos jogtól (Stipta István: A jogtörténet-tudomány kialakulása és helyzete Magyarországon 382. o.). Másrészről a jogtörténeti és a jogbölcseleti munkák jelentős részét ebben a kezdeti időszakban kifejezetten a legitimációs viták mozgatták: az udvarhű természetjogi érvekkel (Szabó Miklós: Jogelmélet és jogszociológia 451. o.) szemben a magyar önállóság mellett leginkább jogtörténeti jellegű érveket használtak (Jakab András: A magyar alkotmányjog-tudomány története és jelenlegi helyzete 159. o.).

1.2. A szocializmus hatása az infrastruktúrára és a kérdésfeltevésekre Jelentős törést okozott a magyar jogtudományban a második világháborút követő időszak. A közvetlen állami társadalomirányításban gondolkodó rendszer a saját igényeihez szabta a jogot, ami annak erőteljes egyszerűsödéséhez vezetett. Az már nem az egyéni boldogulás biztosítéka és az együttélés koordinátora volt, hanem instrumentum a központi hatalom kezében a társadalom átformálására és kézben tartására.7 A gazdaságirányítás teljes állami kontroll alá vonása a magánjog hagyományos előfeltevéseit kérdőjelezte meg, a közigazgatási jog és az alkotmányjog hatalomkorlátozó szerepe minimálisra csökkent. Ennek megfelelően a jogászi hivatás presztízse is alacsonyabb lett, amit csak súlyosbított, hogy kiemelkedő jogtudósokat tömegesen távolítottak el egyetemi állásukból, és többüket kizárták az MTA-ból is (Horváth Attila: A szocialista állam- és jogtudomány). A bíróságok kiszorultak a konfliktusrendezésből és a törvényességi kontrollból, szerepüket az ügyészség és a döntőbizottsági vitarendezés váltotta fel. Ezt a törést az egyes jogtudományi területek eltérő mértékben sínylették meg. A jogtudomány kritikai funkciója elveszett, és elsősorban apologéta, jobb esetben tanácsadó szerepbe szorult.

Az alkotmányjogban eleve nem lehetett szó semmiféle kontinuitásról, hiszen egyrészt maga a joganyag és annak alapfilozófiája nagymértékben megváltozott, másrészt a személyi törés is itt volt a legerősebb. Paradox módon a szocialista alkotmányjog-tudomány mai szemmel teljes vállalhatatlansága hozzájárult a rendszerváltozás utáni megújuláshoz, hiszen nem volt kolonc, hanem tiszta lappal indulva lehetett felépíteni azt a fogalmi készletet (elsősorban német, kisebb részben strasbourgi, amerikai és más alapokon), amelyre az új alkotmányjog-tudományi diskurzus épült.

A szocializmus idején az egységes államigazgatási rendszer bevezetése és a közigazgatási bíráskodás pótlékaként bevezetett ügyészi törvényességi felügyelet (Jakab András: A közigazgatási jog tudománya és oktatása Magyarországon 193. o.) a korábbi tudományos eredmények alól kihúzta a tárgyi jog talaját. Ezért a közigazgatási jogi dogmatika helyett a (nálunk egyébként korábban sem ismeretlen) szervezéstudomány felé fordultak a szerzők. A közigazgatási jog tudománya ezt mind a mai napig csak részben heverte ki.

7 A jog nevelő szerepéről a szocialista társadalomban lásd pl. Kulcsár Kálmán: A jog nevelő szerepe a szocialista társadalomban (Budapest: KJK 1961). Ez persze a fentieken (irányítás, elnyomás) túli, leginkább csak ideologikusan hirdetett, de nem tényleges cél vagy szerep volt.

29

A magyar jogtudomány helyzete és kilátásai

A büntetőjog-tudományban koncepcionális váltást jelentett a társadalomra veszélyességnek a bűncselekmény-fogalom középpontjába helyezése. A dogmatika leértékelődött, az egyén jogainak a védelme és a jog államhatalmat korlátozó szerepe a büntetőjog funkciói köréből kiszorult. Az alapkutatásokat pedig az a politikaiideológiai szemlélet befolyásolta, hogy a bűnözés okai a kapitalizmus következményei, így az új társadalmi rendben, a szocializmusban ezekkel nem kell számolni (Nagy Ferenc: A büntetőjog tudománya).

A nemzetközi jog tudományát erőteljesen befolyásolták a szocialista államok nemzetközi kötődései és a politikai ideológia. Jelentős hangsúlyt kapott a szuverenitás abszolutizálása, az emberi jogok állampolgári jogokra történő szűkítése és a formális jogértelmezés előtérbe kerülése. A szocialista integrációs szervezetek (KGST, Varsói Szerződés) problémáit a szakirodalom nem tárgyalta (Kovács Péter: A magyarországi nemzetközi jogtudomány rövid áttekintése).

A szocialista ideológia az alkotmányjogon kívül leginkább a jogelmélet területén éreztette negatív hatását. A piacgazdaság és a demokratikus társadalom intézményrendszerének leépülése mellett a jog magyarázatát az alap és a felépítmény viszonyának fogalmi keretei határozták meg. A szocialista jogelmélet egyik sarokpontja a jogelmélet korábbi eredményeivel, elsősorban Somló Bódog, Moór Gyula és Horváth Barna munkásságával való szembefordulás volt. A problémákat a szocialista jogelmélet a marxista–leninista szovjet jogtudomány által felvetett kérdések mentén tematizálta (a jog társadalmi meghatározottságának elemzése, a jogelmélet nor­ mativista irányzata és a marxista pszichológiai irányzat, lásd Szabó Miklós: Jogelmélet és jogszociológia 451. o.). A marxista hatás erősen leszűkítette a jogelméleti gondolkodás kereteit, amelyet csak a „Lukács által megnyitott szellemi tér” tudott szélesíteni (uo. 451. o.). A szocializmus jogelméletének alternatíváit a jogszociológia és a jogösszehasonlítás jelentette (uo. 451. o.). A jogösszehasonlítás tulajdonképpen a szocialista jogtudomány egyik menekülési útvonala volt, amely a jogrendszerek leírásával és értékelésével lehetővé tette a nemzetközi jogfejlődés eredményeinek követését és tudatosítását, továbbá kontextusba helyezte a szocialista jogot, még ha ezeknek a vizsgálatoknak a célja sok esetben pusztán a szocialista jog magasabbrendűségének kimutatása volt, vagy annak deklarálása, hogy a szocialista jogtudomány is fel tud mutatni a nagyra értékelt összehasonlító jogi munkákkal azonos vagy azokat éppen meghaladó eredményeket.8 A szocializmus romboló hatása legkevésbé talán a magánjogtudomány területén jelentkezett. Az állami és szövetkezeti tulajdon mellett is fennmaradó személyi tulajdon továbbra is értelmessé és szükségessé tette a magánjogi dogmatika fennmaradását, a tervszerződések pedig csak rövid ideig uralták a szerződési jogot. A magánjog joganyagát érintő torzulások a rendszerváltozás után gyorsan leépíthetőek voltak. A külgazdasági kapcsolatok a szocialista berendezkedésben is nélkülözhe8 Így pl. Eörsi Gyula: Összehasonlító polgári jog (Budapest: Akadémiai 1975) című, utóbb angolul is megjelent munkája Konrad Zweigert – Hein Kötz: Einführung in die Rechtsvergleichung auf dem Gebiete des Privatrechts (Tübingen: Mohr 1971) című művére adott válasz volt.

30