Bevezetés a kereskedelmi jogba by ORAC Kiadó

Bárdos Péter

BEVEZETÉS A KERESKEDELMI JOGBA

Bárdos Péter

BEVEZETÉS A KERESKEDELMI JOGBA

Lap- és Könyvkiadó Kft.

A kézirat lezárva: 2015. augusztus 31.

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. ISBN 978 963 258 274 0 Budapest, 2015 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

5 TARTALOM A szerző előszava.................................................................... 13 Rövidítések jegyzéke.............................................................. 17 ELSŐ RÉSZ

A kereskedelmi jog fogalma, funkciója, forrásai 1. A kereskedelmi jog fogalma................................................ 27 2. A kereskedelmi jog funkciója.............................................. 29 3. A kereskedelmi jog forrásai................................................ 30 3.1. Nemzeti jogforrások..................................................... 30 3.1.1. Írott jog.................................................................. 30 3.1.1.1. Kereskedelmi törvény(könyv).......................... 30 3.1.1.2. Egyéb kódexek és „quasi-kódexek”.................. 33 3.1.1.2.1. 2013. évi V. tv. a Polgári Törvénykönyvről (Ptk).......... 34 3.1.1.2.2. 1952. évi III tv. a Polgári Perrendtartásról (Pp.)......... 38 3.1.1.2.3. 2006.évi V. tv. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (Ctv.).................... 39 3.1.1.2.4. 1996. évi LVII. tv. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról (Tptv.)..................... 40 3.1.1.2.5. 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.)............................. 41 3.1.1.2.6. 2012. évi C. tv. a Büntető Törvénykönyvről (Btk.).............. 42 3.1.1.2.7. 2012. évi II. tv. a szabálysértésekről (Sztv.)................. 49

3.1.1.3. Speciális normák............................................. 52 3.1.2. Szokásjog............................................................... 52 3.1.3. Bírói gyakorlat....................................................... 54 3.2. Nemzetközi jogforrások............................................... 55 3.2.1. Írott jog................................................................. 55

TARTALOM

3.2.1.1. Nemzetközi egyezmények................................ 55 3.2.1.2. Az Európai Unió kereskedelmi joga................ 57 3.2.2. Nemzetközi szokásjog........................................... 59 3.2.3. Nemzetközi bírói gyakorlat................................... 63 MÁSODIK RÉSZ

A kereskedelmi jogi jogviszony 1. A kereskedelmi jogi jogviszony fogalma.............................. 67 2. A kereskedelmi jogi jogviszony alanyai.............................. 68 2.1. Vállalkozás................................................................... 68 2.1.1. Fogalommeghatározás........................................... 68 2.1.2. Üzletszerű gazdasági tevékenység......................... 71 2.1.3. A vállalkozás alanyi feltételei (vállalkozói státusjog). 74 2.1.3.1. Jogi forma....................................................... 75 2.1.3.1.1. Önálló vállalkozás........................................................ 75 A) Egyéni vállalkozó............................................................... 76 B) Egyéb önálló vállalkozási formák...................................... 77 BA) Mezőgazdasági őstermelő.......................................... 78 BB) Szolgáltató állatorvos................................................. 79 BC) Egyéni ügyvéd............................................................ 80 BD) Egyéni szabadalmi ügyvivő........................................ 80 BE) Közjegyző................................................................... 81 BF) Önálló bírósági végrehajtó......................................... 82 BG) Egyéb önfoglalkozatók............................................... 82 2.1.3.1.2. Társas vállalkozás........................................................ 84 A) Gazdasági társaság............................................................ 84 B) Szövetkezet........................................................................ 86 C) Elismert vagy tényleges vállalatcsoport............................ 87 D) Európai részvénytársaság................................................. 88 E) Európai szövetkezet........................................................... 89 F) Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe és kereskedelmi képviselete.............................................. 91

TARTALOM

G) Egyesülés........................................................................... 92 H) Európai gazdasági egyesülés............................................ 92 I) Iroda.................................................................................. 93 2.1.3.1.3. A társas vállalkozások üzleti volumen szerinti csoportosítása.............................................................. 94 2.1.3.2. Jogképesség, cselekvőképesség, ügyleti képesség.............................................. 95 2.1.3.3. Honosság........................................................ 96 2.1.3.4. Székhely, fizikai helyszín................................ 100 2.1.3.5. Adóalanyiság, könyvvezetés........................... 101 2.1.3.6. Képesítés......................................................... 105 2.1.3.7. Szervezet, személyzet...................................... 107 2.1.3.8. Berendezés, felszerelés................................... 108 2.1.3.9. Pénzügyi feltételek.......................................... 109 2.1.3.9.1. Tőke.............................................................................. 109 2.1.3.9.2. Biztosíték..................................................................... 110 2.1.3.9.3. Biztosítás..................................................................... 111 2.1.3.9.4. Kötelező tartalék képzés............................................. 113

2.1.3.10. Jogszabályi kizáró feltételek.......................... 114 2.1.3.10.1. Büntetett előélet......................................................... 114 2.1.3.10.2. Üzleti hitelvesztés...................................................... 116 2.1.3.10.3. Összeférhetetlenség................................................... 116 2.1.3.10.4. Erkölcsileg kifogásolható magatartás....................... 118 2.1.4. Regisztráció, alapítási és tevékenységi engedély.... 118 2.1.4.1. Regisztráció.................................................... 118 2.1.4.1.1. Bírósági regisztráció....................................................

120

2.1.4.1.2. Közigazgatási regisztráció........................................... 123 2.1.4.1.3. Kamarai regisztráció................................................... 125 2.1.4.2. Alapítási és tevékenységi engedély................. 126 2.1.5. A státuskritériumok normatív szabályozása a fontosabb vállalkozási formákban...................... 126 2.1.5.1. Egyéni vállalkozó............................................ 126 2.1.5.2. Gazdasági társaság......................................... 128 2.1.5.3. Szövetkezet..................................................... 131

TARTALOM

2.1.5.4. Külföldiek magyarországi fióktelepe és kereskedelmi képviselete............................ 133 2.1.6. Látszatvállalkozás................................................. 134 2.1.7. A vállalkozás kivezetése a piacról........................... 137 2.1.7.1. Az önálló vállalkozás kivezetése...................... 138 2.1.7.2. A társas vállalkozás kivezetése........................ 140 2.1.7.2.1. Végelszámolás............................................................... 141 2.1.7.2.2. Felszámolás.................................................................. 142 2.1.7.2.3. Kényszertörlés............................................................. 145

2.2. Fogyasztó..................................................................... 145 2.3. Közszféra..................................................................... 147 2.3.1. Állam, állami szervek............................................ 148 2.3.1.1. Az állam (állami szerv) mint a közhatalmi funkció gyakorlója........................................... 148 2.3.1.2. Az állam (állami szerv) mint piaci szereplő.... 150 2.3.1.2.1. Az állam (állami szerv) mint vállalkozó...................... 150 2.3.1.2.2. Az állam (állami szerv) mint vevő............................... 151 2.3.1.2.3. Az állam (állami szerv) mint eladó.............................. 152 2.3.1.2.4. Az állam (állami szerv) mint a vagyon hasznosítását átengedő...................................................................... 152

2.3.2. Helyi önkormányzat (önkormányzati szerv)......... 153 3. A kereskedelmi jogi jogviszony tartalma............................ 154 3.1. A V/V típusú jogviszony............................................... 155 3.1.1. A V/V típusú jogviszonyok közjogi tartalma.......... 155 3.1.1.1. Az üzletfél üzleti döntéseinek tisztességtelen befolyásolása (Tptv. III. fejezet)....................... 155 3.1.1.2. Gazdasági versenyt korlátozó megállapodás (Tptv. IV. fejezet)............................................. 157 3.1.1.3. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés (Tptv. V. fejezet)............................................... 160 3.1.1.4. Vállalkozások tiltott összefonódása (Tptv. VI. fejezet)............................................. 161

TARTALOM

3.1.1.5. A megtévesztő és összehasonlító reklám tilalma. 162 3.1.1.6. Szankciók........................................................ 163 3.1.1.7. Eljárások.......................................................... 164 3.1.2. A V/V típusú jogviszonyok magánjogi tartalma.... 165 3.1.2.1. A Ptk. V/V típusú jogviszonyt érintő szabályai . 166 3.1.2.2. A Tptv. magánjogi tényállásai a V/V típusú jogviszonyban................................................. 171 3.1.2.3. Szankciók........................................................ 173 3.1.2.4. Eljárásjogi szabályok...................................... 174 3.2. A V/F típusú jogviszony............................................... 174 3.2.1. A V/F típusú jogviszony közjogi tartalma............. 174 3.2.1.1. A vállalkozó kötelezettségei............................ 174 3.2.1.2. Szankciók........................................................ 175 3.2.1.3. Eljárások......................................................... 176 3.2.2. A V/F típusú jogviszony magánjogi tartalma........ 177 3.2.2.1. Tartalmi kérdések........................................... 177 3.2.2.2. Szankciók, eljárás.......................................... 179 3.3. A V/K típusú jogviszony............................................... 179 3.3.1. A V/K típusú jogviszony közjogi tartalma............. 179 3.3.2. A V/K típusú jogviszony magánjogi tartalma........ 180 HARMADIK RÉSZ

Kereskedelmi jogi jogügyletek 1. A kereskedelmi jogi jogügyletekről általában..................... 185 1.1. Közös szabályok............................................................ 186 1.1.1. Tájékoztatási kötelezettség a szerződés megkötése előtt....................................................... 186 1.1.2. Előszerződés.......................................................... 186 1.1.3. Az akarategyezőség kialakulása............................. 187 1.1.4. Formai követelmények........................................... 188 1.1.5. A szerződés tartalma.............................................. 189

TARTALOM

1.1.6. A szerződés értelmezése......................................... 190 1.1.7. A szerződésből eredő jogok érvényesítése .............. 190 1.2. A V/V típusú szerződés sajátosságai ............................ 191 1.2.1. A szerződéskötést megelőző tárgyalási folyamat és a teljesítésre való felkészülés............................. 191 1.2.2. Formai előírások................................................... 191 1.2.3. A szerződés tartalma............................................. 192 1.2.4. A szerződés teljesítése........................................... 192 1.2.5. Igényérvényesítés.................................................. 192 1.3. A V/F típusú szerződés sajátosságai............................. 193 1.3.1. A szerződéskötést megelőző szakasz és a szerződéskötés................................................ 193 1.3.2. Formai követelmények.......................................... 195 1.3.3. A fogyasztói szerződés tartalma............................ 196 1.3.4. A fogyasztói szerződés értelmezése....................... 200 1.3.5. A szerződésből eredő jogok érvényesítése............. 201 2. Egyes szerződések.............................................................. 202 2.1. Tulajdonátruházó szerződések..................................... 203 2.1.1. Vállalkozások közötti adásvétel.............................. 203 2.1.2. Forgalmazási szerződés......................................... 205 2.1.3. Fogyasztói adásvétel.............................................. 207 2.1.4. Az üzlethelyiségen kívül kötött fogyasztói adásvételi szerződés (házaló szerződés)................ 209 2.1.5. Távollévők között kötött szerződés........................ 210 2.1.6. Értékpapír-átruházási szerződés........................... 211 2.1.7. Vagyonátruházási szerződések............................... 212 2.1.7.1. Vállalatátruházás............................................. 212 2.1.7.2. Üzletrész-átruházás........................................ 213 2.1.7.3. Részvényátruházás.......................................... 214 2.1.8. Közbeszerzési szerződés........................................ 214 2.1.9. Nemzetközi adásvétel............................................ 216 2.1.10. Szolgáltatásértékesítési szerződések.................... 220

TARTALOM

2.1.10.1. Utazási szerződés........................................... 220 2.1.10.2. Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás igénybevételére irányuló szerződés............... 222 2.2. Használati jogot átruházó szerződések........................ 224 2.2.1. Koncessziós szerződés........................................... 224 2.2.2. Licenciaszerződés................................................. 225 2.2.3. Jogbérleti szerződés (franchise)............................ 225 2.2.4. Ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződés........................ 227 2.3. Vállalkozási típusú szerződések................................... 229 2.3.1. Vállalkozási szerződés........................................... 229 2.3.2. Fuvarozási szerződés............................................ 231 2.3.2.1. A Ptk. fuvarozási szerződésre vonatkozó szabályai......................................................... 232 2.3.2.2. Belföldi árufuvarozási szerződések................ 235 2.3.2.2.1. Belföldi vasúti árufuvarozási szerződés...................... 235 2.3.2.2.2. Belföldi közúti árufuvarozási szerződés..................... 238 2.3.2.2.3. Belföldi vízi árufuvarozási szerződés......................... 240

2.3.2.3. Nemzetközi árufuvarozási szerződések.......... 241 2.3.2.3.1. Nemzetközi vasúti árufuvarozási szerződés............... 241 2.3.2.3.2. Nemzetközi közúti árufuvarozási szerződés.............. 244 2.3.2.3.3. Nemzetközi folyami árufuvarozási szerződés............ 246 2.3.2.3.4. Tengeri árufuvarozási szerződés................................ 248 2.3.2.3.5. Nemzetközi légi árufuvarozási szerződés................... 252 2.3.2.3.6. Nemzetközi kombinált (multimodális) fuvarozási szerződés..................................................................... 254

2.4. Megbízási típusú szerződések...................................... 255 2.4.1. Közvetítői szerződés.............................................. 255 2.4.2. Bizalmi vagyonkezelési szerződés......................... 257 2.4.3. Szállítmányozási szerződés................................... 259 2.4.4. Letéti szerződések................................................ 262 2.4.4.1. A Ptk.-ban szabályozott speciális letéti szerződések.................................................... 263

TARTALOM

2.4.4.1.1. Gyűjtő és rendhagyó letéti szerződés.......................... 263 2.4.4.1.2. Szállodai letéti szerződés............................................ 263

2.4.4.2. A Ptk.-ban nem szabályozott letéti szerződés típusok........................................................... 264 2.4.4.2.1. Raktározási szerződés................................................ 264 2.4.4.2.2. Közraktári szerződés.................................................. 266

2.4.5. Hitel és kölcsönszerződések.................................. 269 2.4.5.1. Hitelszerződés................................................ 269 2.4.5.2. Bankkölcsönszerződés................................... 271 2.4.5.3. Pénzügyi lízing............................................... 272 2.4.5.4. Követelésvásárlási (faktoring-) szerződés...... 275 2.4.6. Pénzforgalmi szerződések..................................... 277 2.4.7. Bankgarancia-szerződés........................................ 278 2.4.8. Biztosítási szerződés............................................. 279 2.4.9. Együttműködési szerződések................................ 284 2.4.9.1. Szindikátusi szerződés.................................... 284 2.4.9.2. Uralmi szerződés............................................ 285 2.4.9.3. Egyesülési szerződés...................................... 286 NEGYEDIK RÉSZ

Kereskedelmi jogi jogviták 1. Rendes bírósági eljárások................................................... 289 2. Alternatív vitarendezési eljárások...................................... 291 2.1. Választottbírósági eljárások......................................... 291 2.1.1. Magyarországi székhelyű választottbíráskodás..... 292 2.1.2. Nemzetközi választottbíráskodás.......................... 296 2.2. Közvetítő eljárások...................................................... 299 2.2.1. Békéltető eljárás.................................................... 299 2.2.2. Bírósági (választottbírósági) közvetítés................ 301 2.2.3. Mediáció............................................................... 301 A könyvben felhívott jogszabályok jegyzéke........................... 305 Tárgymutató........................................................................... 317

13 A SZERZŐ ELŐSZAVA Nem könnyű dolog olyasmiről könyvet írni, ami a jogtudomány több jeles képviselője szerint nem is létezik. Az embernek óhatatlanul Sajó András szavai jutnak eszébe, aki magával a jogtudomán�nyal kapcsolatban teszi fel a kérdést: vajon nem a tudni nem érdemes dolgok tudományáról van-e szó? Vagy gondolhatunk arra a jeles jogászprofesszorra, aki kifejtette, hogy a jog nem tagozódik (jogágakra), hanem tagozzák, mégpedig a tanszékvezetőségre aspirálók mindenkori száma szerint. Akárhogy is, vállalom; ez a könyv tudományos ambíciók nélkül, egyszerűen abból a meggyőződésből íródott, hogy mégiscsak valami létezőről szól. Erre számos bizonyíték van, a „kereskedelmi jog” vagy hasonló című írások könyvtárat megtöltő tömegétől, az ilyen nevű tanszékeken át számos, a gazdaság jogával foglalkozó jogászkolléga meggyőződéséig. Erős bizonyítékok ezek még akkor is, ha nemigen beszélhetünk általános egyetértésről abban a tekintetben, mit is értünk kereskedelmi jog alatt. Ha a gazdasággal összefüggő jogi normák együttesét, úgy ijesztő méretű és heterogenitású joganyaggal van dolgunk, ami a klasszikus jogágfelosztásba nemigen gyömöszölhető be. Nyilván ez az egyik, ha nem a fő oka az akár a létezése tagadásáig is elmenő ellenérzéseknek. Ettől persze a tény tény marad és marad a kihívás is, hogy kezdjünk valamit ezzel a joganyaggal, nem utolsósorban a gazdaság működésének elősegítése érdekében. Könyvem éppen erre irányuló kísérlet. Ezzel nem vállalkozhattam többre, mint egy struktúrának, a joganyag egy lehetséges rendszerezési módjának bemutatására és a szabályozás tartalmi alapjainak ismertetésére. Nem csinálok titkot abból, hogy a kereskedelmi jogi kódex szükségességét vallók közé tartozom. Az anyag feldolgozása során meggyőződésem csak erősödött. A szabályozásbeli párhuzamosságok, az azonos kérdéssel foglalkozó jogszabályok közötti indokolatlan

A SZERZŐ ELŐSZAVA

különbségek olyan tömegével találkoztam, ami számomra ékesen bizonyította egy kereskedelmi jogi „alaptörvény” vagy kódex, esetleg egy „ipartörvény” szükségességét, mindenekelőtt a vállalkozói státusjogot illetően. Az ügyletek üzletszerű megkötése mögött mindig vállalkozások állnak. Ezek működési feltételei képezik a szerződéskötő vállalkozás jogalanyiságának tartalmát. A státus- és kötelmi jog szabályai, kiegészülve néhány más szabályozási részterülettel (pl. a jogérvényesítés), együtt alkotják a vállalkozási tevékenység jogi környezetét, amelynek optimalizálása a gazdaság eminens érdeke. Nemcsak a tudományosság, de a teljesség igényéről is le kellett mondanom. Ezt már a címmel is szerettem volna érzékeltetni. Csupán bevezetésről lehetett szó, bevezetésről egy hatalmas jogszabálydzsungelbe. Hogy a dolog parttalanná ne váljon, egész jogterületek ismertetésétől kellett szinte teljesen eltekintenem (mint pl. a bankjog), vagy helyenként némely részterületről ( mint pl. a személyfuvarozási szerződések, noha ezek mint fogyasztói szerződések több uniós norma tárgyát is képezik), bízva abban, hogy sok kolléga fog kedvet kapni a számtalan érdekes témát kínáló részterület mélyebb feldolgozására. Ez a munka egyébként nem lesz előzmény nélküli. Elegendő utalnom az úttörő szerepet betöltő, nívós „Gazdaság és jog” című folyóiratra, amely 1992 óta szolgálja a kereskedelmi jog ügyét. Néhány magyarázó szó a könyv szövegéhez. A nagyra becsült olvasó nem fog találkozni sem lábjegyzetekkel, sem irodalmi hivatkozásokkal. A lábjegyzetek nézetem szerint zavarják a folyamatos olvasást és vagy lényeges információt tartalmaznak és akkor a szövegben a helyük vagy lényegtelent, akkor meg feleslegesek. Az irodalmi hivatkozásokat illetően is szkeptikus vagyok. Nem tudom, miért erősítené egy megállapítás igazságát, ha ugyanarról mondjuk egy bolíviai jogászprofesszor az 1964-es La Paz-i konferencián valami hasonlót mondott. Természetesen tudom, hogy a tudomány nem nélkülözheti ezeket, biztatnám is a jogászkollégákat ta-

A SZERZŐ ELŐSZAVA

nulmányozásukra, és ha egyszer napirendre kerül a kódexalkotás, a külföldi megoldások elemzése amúgy is elengedhetetlen lesz. A bírói gyakorlatra való hivatkozások hiányát a „bevezetés” jelleg indokolja. A bírói gyakorlat feldolgozása azokra a kézikönyvekre és tematikus elemzésekre vár majd, amelyek reményeim szerint a kollégák tollából szép számmal fogják követni e könyvet. Ne legyenek illúzióink; a kereskedelmi jog a szabályozás tárgyának alaptermészeténél fogva a mostani jogalkotási láz csillapultával is igen változékony marad. A jogforrások szövegben való vastag betűs kiemelésével és egyéb, a jogforrásokra vonatkozó információkkal a joganyag változásának nyomon követését szerettem volna megkönnyíteni a tisztelt Olvasó számára. A dőlt betűs kiemelésekkel pedig az általam az adott összefüggésben fontosnak vélt fogalmakra szerettem volna a figyelmet irányítani. Reménykedem a könyv továbblépésre ösztönző hatásában és köszönettel fogadok minden kritikai észrevételt. A szerző

17 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Artv.

2003. évi XCII. tv. az adózás rendjéről

Áfa. tv.

2007. évi CXXVII. tv. az általános forgalmi adóról

Ávtv.

2007. évi CVI. tv. az állami vagyonról

1931. évi VI. tc. a hajóselismervényekre vonatkozó 1924. augusztus 25-én kelt Brüsszeli Egyezmény becikkelyezéséről

BcKr.

210/2014. (VIII. 27.) Korm.r. a beruházásösztönzési célelőirányzat felhasználásának szabályairól

Bit.

2003. évi LX. tv. a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

BkOBHut 11/2014. (VII. 11.) OBH ut. a bírósági közvetítésről és a kijelölés feltételeiről szóló szabályzatról BmKr.

203/2011. (X. 7.) Korm.r. a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítéséről

Btk.

2012. évi C. tv. a Büntető Törvénykönyvről

BtKr.

210/2014. (VIII. 27.) Korm.r. a beruházás ösztönzési célelőirányzat fel-használásáról

BVE

1987. évi 20. tvr. az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló Bécsben, az 1980. évi április hó 11. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről

Bvtv.

1994. évi LIII. tv. a bírósági végrehajtásról

Bvttv.

2014. évi XV. tv. a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

CMNI

2005. évi CXLI. tv. a belvízi árufuvarozási szerződésről szóló Budapesti Egyezmény (CMNI) kihirdetéséről

CMR

1971. évi 3. tvr. a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló, Genfben, az 1956. évi május hó 19. napján kelt Egyezmény (CMR) kihirdetéséről

COTIF

2013. évi CIX. tv. a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről

Ctv.

2006. évi V. tv. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

Cstv.

1991. évi XLIX. tv. a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról

Devtv.

2001. évi XCIII. tv. a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról

EaIHMr.

3/2005. (III. 18.) IHM r. az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről

Ebtv.

1994. évi XLIX. tv. az erdőbirtokossági társulatról

Ecstv.

2004. évi XXIX. tv. az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról

EdIMr.

34/2004 (XI. 19.) IM r. az elektronikus dokumentumok közjegyzői archiválásának szabályairól és az elektronikus levéltárról

Egetv.

2003. évi XLIX. törvény az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIX. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1991. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

EKÁER

5/2015 (II. 27.) NGM r. az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről

Eksztv.

2001. évi CVIII. tv. az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről

Ertv.

2004. évi XLV. tv. az európai részvénytársaságról

Esztv.

2006. évi LXIX. tv. az európai szövetkezetről

Etv.

1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről

Evatv.

2002. évi XLIII. tv. az egyszerűsített vállalkozói adóról

Evtv.

2009. évi CXV. tv. az egyéni vállalkozásról és az egyéni cégről

Fhtv.

2009. évi CLXII. tv. a fogyasztónak nyújtott hitelről

Ftktv.

2008. évi XLVII. tv. a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról

FvszKr.

45/2014. (II. 26.) Korm.r. a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól

Fvtv.

1997. évi CLV. tv. a fogyasztóvédelemről

Gktv.

1999. évi CXXI. tv. a gazdasági kamarákról

GmKr.

204/2011. (X. 7.) Korm.r. a gépjármű utópiacra vonatkozó megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítéséről

Grtv.

2008. évi XLVIII. tv. a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól

Gt I.

1988. évi VI. tv. a gazdasági társaságokról

Hbnytv.

2013. évi CCXXI. tv. a hitelbiztosítéki nyilvántartásról

Hoátv.

2007. évi II. tv. a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

Hptv.

2013. évi CCXXXVII. tv. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

IfKr.

197/2007 (VII. 30.) Korm.r. az ingatlanértékelést végző természetes személy és szervezet felelősségbiztosítási szerződésének minimális tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokról

Jszbtv.

2001. évi CIV. tv. a jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről

KáKr.

261/2011 (XII. 7.) Korm.r. a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról

Kbotv.

2001. évi C. tv.a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről

Kbtv.

2011. évi CVIII. tv. a közbeszerzésekről

Kerr.

210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről

Kertv.

2005. évi CLXIV. tv. a kereskedelemről

Ket.

2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Kfktv.

1997. évi CXXXII. tv. a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről

KfmKr.

206/2011. (X. 7.) Korm.r. a kutatási és fejlesztési megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítéséről

KftKr.

13/2011. (II. 22.) Korm.r. a kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

Kjtv.

1991. évi XLI. tv. a közjegyzőkről

KkMTr.

89/1988. (XII. 20.) MT r. a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról

Kkvtv.

2004. évi XXXIV. tv. a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról

Kotv.

1991. évi XVI. tv. a koncesszióról

Kötv.

2002. évi LV. tv. a közvetítői tevékenységről

Krtv.

1996. évi XLVIII. tv. a közraktározásról

KszMtr.

2/1981. (I. 31.) MT r. a közúti árutovábbítási szerződésekről

KtNFMr.

93/2011. (XII. 30.) NFM r. a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységről

Kütv.

1988. évi XXIV. tv. a külföldiek magyarországi befektetéseiről

Kvtv.

2003. évi CXXVI. tv. a közösségi vámjog végrehajtásáról

LkKr.

39/2001. (III. 5.) Korm.r. a légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról

Lktv.

1995. évi XCVII. tv. a légi közlekedésről

MÁKtv.

2012. évi CXXVII. tv. a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről

2005. évi VII. tv. a nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó egyes jogszabályok egységesítéséről szóló, 1999. május 28-án kelt Montreali Egyezmény kihirdetéséről

MkKr.

118/2001. (VI. 30.) Korm.r. a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaerőközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről

MKKtv.

2007. évi LXXV. tv. a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

MNBtv.

2013. évi CXXXIX. tv. a Magyar Nemzeti Bankról

MNMtv.

2000. évi LXXXIV. tv. a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról

Mötv.

2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól

Msztv.

2009. évi CXXXIII. tv. a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről

NFHKr.

225/2007. (VIII. 31.) Korm.r. a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról

Nftv.

2011. évi CCIV. tv. a nemzeti felsőoktatásról

Nkvtv.

1997. évi LXXXV. tv. a nemzetközi követelésvételről szóló, Ottawában 1988. május 28-án kelt UNIDROIT Egyezmény kihirdetéséről

Nmtvr.

1979. évi 13. tvr. a nemzetközi magánjogról

Npltv.

1997. évi LXXXVI. tv. a nemzetközi pénzügyi lízingről szóló, Ottawában 1988. május 28-án kelt UNIDROIT Egyezmény kihirdetéséről

Nvtv.

2011. évi CXCVI. tv. a nemzeti vagyonról

Pp.

1952. évi III. tv. a Polgári Perrendtartásról

Ptk.

2013. évi V. tv. a Polgári Törvénykönyvről

régi Ptk.

1959. évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről

SzgyKr.

369/2013. (X. 24.) Korm.r. a szociális gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről

SzhKr.

141/2011 (VII. 21.) Korm.r. a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

Szitv.

1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

Szjatv.

1995. évi CXVII. tv. a személyi jövedelemadóról

SzmKr.

202/2011. (X. 7.) Korm.r. a szakosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítéséről

Szttv.

2009. évi LXXVI. tv. a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

Sztv.

2012. évi II. tv. a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

Szütv.

1995. évi XXXII. tv. a szabadalmi ügyvivőkről

Szvtv.

2000. évi C. tv. a számvitelről

Taotv.

1996. évi LXXXI. tv. a társasági adóról és osztalékadóról

TmKr.

86/1999. (VI. 11.) Korm.r. a technológiaátadási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről

Tpmtv.

2015. évi LXXVIII. tv. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról

Tptv.

1996. évi LVII. tv. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Tszmtv.

1996. évi LVIII. tv. a tervező- és szakértő mérnökök valamint építészek szakmai kamaráiról

Tszotv.

1995. évi XXXIII. tv. a találmányok szabadalmi oltalmáról

Ttv.

2001. évi CXX. tv. a tőkepiacról

UkKr.

213/1996. (XII. 23.) Korm.r. az utazásszervező és közvetítő tevékenységről

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

UszKr.

281/2008. (XI. 28.) Korm.r. az utazási szerződésről

Ütv.

1998. évi XI. tv. az ügyvédekről

Vbtv.

1994. évi LXXI. tv. a választottbíróságról

Vbtvr.

1962. évi 25. tvr. a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény kihirdetéséről

Vftv.

1997. évi XI. tv. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról

Viktv.

2000. évi XLII. tv. a vízi közlekedésről

Vjpmr.

15/2004. (IV. 5.) PM r. a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól

Vktv.

2005. évi CLXXXIII. tv. a vasúti közlekedésről

VmKr.

205/2011. (X. 7.) Korm.r. a vertikális megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítéséről

VszKr.

32/2009. (II. 19.) Korm.r. a vasúti árufuvarozási szerződésekre vonatkozó részletes szabályokról

VtGKMr.

45/2006. (VII. 11.) GKM r. a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről

VtKr.

160/1995. (XII. 26.) Korm.r. a vízgazdálkodási társulatokról

ELSŐ RÉSZ

A kereskedelmi jog fogalma, funkciója, forrásai

27 1. A KERESKEDELMI JOG FOGALMA A klasszikus források, a kereskedelmi jogi kódexek és kereskedelmi törvények jellemzően nem határozzák meg a kereskedelmi jog fogalmát. Ennek oka az, hogy az üzletszerű gazdasági tevékenységgel összefüggő jogi problémák mindenekelőtt az angolszász jogi gondolkodásra jellemző pragmatikus megközelítést követelik meg, és ebből a szempontból másodlagos az a tipikusan a kontinentális jogi gondolkodásra jellemző kérdés, hogy önálló jogág-e a kereskedelmi jog vagy csupán bizonyos gyakorlati szempontok alapján összeválogatott jogszabályok halmaza. Ha az uralkodó dogmatikai felfogást követve az önálló jogágiság kritériumának a homogén szabályozási tárgyat és szabályozási módszert tekintjük kijelenthető, hogy az üzletszerű gazdasági tevékenységre vonatkozó szabályhalmaz már csak azért sem alkot önálló jogágat, mert benne közjogi és magánjogi elemek egyaránt jelentős súllyal vannak jelen. A szabályhalmaz egyes elemei a legkülönfélébb klasszikus jogágakban vagy „kvázi-jogágakban” bukkannak fel, a magánjogtól kezdve a pénzügyi jogon és munkajogon át, a közigazgatási jogig vagy akár a büntetőjogig. Másrészről viszont, ha jogágképző erőnek nem a homogén szabályozási tárgyat és módszert, hanem az egységes szabályozási célt tekintjük, megállapíthatjuk, hogy a kereskedelmi joghoz sorolt normák tartalmát éppen egy ilyen közös cél, a piac zavartalan működése biztosításának és védelmének célja határozza meg, vagy legalábbis kellene meghatároznia. Ekképpen és ilyen megközelítésben a kereskedelmi jog akár önálló jogágnak is tekinthető. Figyelemre méltó az a tény is, hogy a kontinentális kereskedelmi jogi kódexek tematikája jelentős hasonlóságot mutat. E kódexek általában két fő pillérre épülnek, a kereskedői státusjogra és a keres-

ELSŐ RÉSZ

kedelmi ügyletek szabályaira. A hasonlóság nyilván nem véletlen és akár jogágképző tényezőként is felfogható. A kereskedelmi jog és polgári jog viszonya a problémakör gyakorlati oldalához tartozik. Jogtörténeti tény, hogy a dualista szemléletű szabályozás archetípusaként lényegében egy időben megszületett napóleoni kódexeket követően az európai jogfejlődés – valószínűleg a jogi hagyományok és a kodifikációs felfogás eltérő nemzeti sajátosságai miatt – két sínen futott tovább. Egyes európai országokban a monista, másokban a dualista szemlélet győzött. A monista felfogás érvényesül Svájcban, Hollandiában, a második világháború utáni magyar jogban, Olaszországban, a dualista Németországban, Ausztriában, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, Dániában, Romániában, Csehországban és Szlovákiában, Bulgáriában, Észtországban és Litvániában.

A kétféle fejlődési pálya mögött a következő dilemma húzódik meg; a monista szemléletű szabályozás, amelyben a magánjogi kódex vállalja a professzionális gazdaság polgári jogi viszonyainak rendezését is, szükségképpen túl szűk zubbony, amelybe számos fontos szabályozási téma (vállalkozói státusjog, versenyjog, bankjog, befektetővédelem, fogyasztóvédelem stb.) és számos fontos szabályozási eszköz (lásd a közigazgatási és büntetőjogi eszközök) nem vagy csak részben fér bele. A dualista szabályozás fő hátránya ugyanakkor az óhatatlanul felmerülő párhuzamosságokban és abban a nem kis nehézségben rejlik, hogy jogszabályi szinten pontosan kellene szabályozni a két jogterület viszonyát. Érdemes megjegyezni, hogy ez a probléma bizonyos mértékig a monista szabályozás esetén is jelen van, hiszen rengeteg olyan kódexen kívüli kereskedelmi jogi szituáció létezik, amelyekben a döntés egyben állásfoglalás a polgári jog és kereskedelmi jog viszonyának kérdésében is. Ilyen jogi helyzetek egyébként amiatt is keletkeznek, hogy sok a közös szabályozási terület; a magánjog és a kereskedelmi jog egyaránt tartalmaz pl. kereskedői és fogyasztói státusszabályokat (lásd pl. a társasági jogi joganyag beépítését a Ptk.-ba vagy a „fogyasztó” definícióját) és egyaránt érinti a professzionális gazdaság bizonyos szerződéseit (pl. a „B to B” és „B to C” típusú szerződések általában, a kereskedelmi adásvétel, a fogyasztói szerződések stb.).

A KERESKEDELMI JOG FOGALMA, FUNKCIÓJA, FORRÁSAI

Összességében elmondható, hogy egy konkrét kodifikációs megoldás értékét nem a monista vagy dualista jelleg, hanem a szabályozás minősége – egyértelműsége, koherenciája – határozza meg. Mindezek előrebocsátásával mondandónk alapjául a következő meghatározást ajánljuk: a kereskedelmi jog az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatatásának személyi és tárgyi feltételeire, az üzletszerű gazdasági tevékenységhez kapcsolódó jogviszonyok alanyaira és tartalmára, továbbá a sajátos kereskedelmi jogi jogügyletekre és jogvitákra vonatkozó, a piac rendeltetésszerű működését biztosítani hivatott közjogi és magánjogi szabályok összessége.

2. A KERESKEDELMI JOG FUNKCIÓJA A kereskedelmi jog funkciója a piacgazdasági folyamatok optimális jogi környezetének biztosítása. A jogi környezet általános felfogás szerint akkor tekinthető optimálisnak, ha – átláthatók és alkotmányosan garantáltak a magántulajdon primátusán alapuló tulajdoni viszonyok – biztosított a vállalkozás szabadsága – adottak a szabad és tisztességes piaci verseny jogi feltételei – a jog hatékony eszközöket kínál a zavarok elhárítására (megfelelő szankció rendszer, működőképes közigazgatás és igazságszolgáltatás). E célok megvalósítására a modern jog bonyolult, közjogi és magánjogi szabályokból felépülő eszközrendszert fejlesztett ki. Az eszközrendszer bonyolultságának oka elsősorban a közjog és a magánjog működésmódjában, a közjogi és magánjogi normák jellegében és szankcióiban mutatkozó lényeges különbség. A közjog jellemzően kógens vagy imperatív szabályokkal operál, legfontosabb szankciós eszközei a tiltás és a büntetés, míg a magánjogi szabályozás – legalábbis az ügyletek körében – jellemzően diszpozitív, fő szankci-

ELSŐ RÉSZ

ós eszközei a joghatás megtagadása és a kárfelelősség. Ezért a kereskedelmi jogi szabályozás akkor lehet koherens, ha a közjogi és magánjogi elemek harmonikusan, belső ellentmondások nélkül illeszkednek egymáshoz (pl. egy versenyjogi konfliktus esetén a magánjogi és közjogi eljárások és szankciók).

3. A KERESKEDELMI JOG FORRÁSAI A kereskedelmi jog jogforrásai a nemzeti és nemzetközi kodifikált jog, szokásjog és bírói gyakorlat. A továbbiakban először a nemzeti (magyar) kodifikált jogot, szokásjogot és bírói gyakorlatot tárgyaljuk és ezt követi a nemzetközi jogi jogforrások ismertetése ugyanilyen rendszerben.

3.1. Nemzeti jogforrások 3.1.1. Írott jog 3.1.1.1. Kereskedelmi törvény(könyv) Kereskedelmi jogról ugyan a korai középkor, a vásári és városi statútumok megjelenése óta beszélhetünk, ám a hőskor az első kereskedelmi jogi kódexszel, a porosz „Allgemeines Landrecht”-tel (1794) és az azt hamarosan követő napóleoni „Code du commerce”szel (1804) veszi kezdetét. Ezt mintegy hatvanéves szünet után az egységes Németország kereskedelmi kódexe, az Allgemeines Deu tsches Handelsgesetzbuch (1862), a magyar Kereskedelmi Törvény (1867) majd az 1885-ös spanyol Codigo de comercio, az 1887-es román Codul commercial és az 1888-as portugál Codigo Comercial követi. A számos módosítással mai napig hatályos német Handelsgesetzbuch megjelenési éve 1897. A XX. század két világháborúval terhes első fele – eltekintve az