A bizalmi vagyonkezelés - Második, bővített és aktualizált kiadás részlete

B. Szabó Gábor, Illés István, Kolozs Borbála, Menyhei Ákos, Sándor István

A bizalmi vagyonkezelés Második, bővített és aktualizált kiadás

Új magánjog sorozat

B. Szabó Gábor, Illés István, Kolozs Borbála, Menyhei Ákos, Sándor István

A bizalmi vagyonkezelés második, bővített és aktualizált kiadás

Lap- és Könyvkiadó Kft.

© Dr. B. Szabó Gábor, 2018 © Dr. Illés István, 2018 © Dr. Kolozs Borbála, 2018 © Dr. Menyhei Ákos, 2018 © Dr. Sándor István, 2018 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2018 A kézirat lezárva: 2018. március 15.

Az adó, illeték és számvitel részt lektorálták: Dr. Magyar Csaba Dr. Radnai Éva Vértesy Katalin

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISSN 2064-7514 ISBN 978 963 258 385 3 Budapest, 2018 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Tartalom A műben alkalmazott rövidítések feloldása................................................................ 13 A szerzők rövid bemutatása............................................................................................ 15 Előszó.................................................................................................................................. 17 I. fejezet: A bizalmi vagyonkezelésről általában ....................................................... 19 1. Miről szól a könyv?........................................................................................................ 19 1.1. A vagyonkezelés fogalma...................................................................................... 19 1.2. A könyv tárgya, célja, módszere.......................................................................... 22 2. A bizalmi vagyonkezelés eredete és helye a magyar jogrendszerben..................... 23 2.1. A minta: a trust az angolszász jogrendszerekben.............................................. 23 2.2. A bizalmi vagyonkezelés fogalma....................................................................... 25 2.3. A bizalmi vagyonkezelés elhatárolása más jogviszonyoktól........................... 28 2.3.1. Megbízási szerződés....................................................................................... 28 2.3.2. Gyámság, gondnokság................................................................................... 29 2.3.3. Ajándékozás, hagyomány............................................................................. 30 2.3.4. Harmadik személyek javára szóló szerződés.............................................. 30 2.3.5. Letét ................................................................................................................. 31 2.3.6. Fiduciárius hitelbiztosíték............................................................................. 31 2.3.7. Képviselet......................................................................................................... 32 2.3.8. Haszonélvezet................................................................................................. 33 2.3.9. Tartási szerződés............................................................................................. 33 2.3.10. Hitbizomány.................................................................................................. 34 2.3.11. Végrendeleti végrehajtó................................................................................ 34 2.3.12. Alapítvány..................................................................................................... 35 2.3.13. Gazdasági társaság....................................................................................... 36 2.3.14. A befektetési alap.......................................................................................... 43 2.4. Egyéb vagyonkezelési jogviszonyok.................................................................... 45 3. A bizalmi vagyonkezelés gazdasági indokoltsága..................................................... 52 3.1. A bizalmi vagyonkezelés bevezetésének indokai............................................... 52 3.2. A bizalmi vagyonkezelés felhasználási területei külföldön............................. 54 3.3. A bizalmi vagyonkezelés felhasználási területei Magyarországon................. 57 3.3.1. Generációs vagyontranszfer ......................................................................... 58 3.3.2. Vállalkozási felhasználás............................................................................... 67 3.3.3. Biztosítéki célú felhasználás ......................................................................... 70 3.3.4. Vagyonkezelés................................................................................................. 71 3.3.5. Vagyonvédelem (felelősségkorlátozás)......................................................... 73 3.3.6. Pénzügyi műveletek....................................................................................... 74 3.3.7. Nyugdíjalap/előtakarékosság........................................................................ 76

6

Tartalom

3.3.8. Jótékonyság...................................................................................................... 76 3.3.9. Adótervezés..................................................................................................... 77 3.4. A vagyonkezelési piac és szegmensei.................................................................. 77 II. fejezet: A vagyonrendelő............................................................................................ 80 1. A vagyonrendelő státusza............................................................................................. 81 1.1. Ki lehet vagyonrendelő?......................................................................................... 81 1.1.1. Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes vagyonrendelő...... 82 1.1.2. A cselekvőképesség integritásának megőrzése bizalmi vagyonkezeléssel.............................................................................................. 85 1.1.3. Jogi személy vagyonrendelő.......................................................................... 85 1.1.4. A vagyonrendelő többes szerződési pozíciója............................................. 86 1.1.5. Több vagyonrendelő....................................................................................... 89 2. A vagyonrendelő jogai és kötelezettségei.................................................................... 91 2.1. A vagyonrendelő jogai........................................................................................... 91 2.1.1. Saját költségen gyakorolt ellenőrzési jog..................................................... 91 2.1.2. T ájékozódási és elszámoltatási jog; elszámoltatási jog a jogviszony megszűnése esetén.................................................................. 93 2.1.3. Kártérítésre való jog....................................................................................... 94 2.1.4. A vagyon kiadására való jog ........................................................................ 94 2.1.5. Más vagyonrendelő kijelölésének joga halál vagy jogutód nélküli megszűnés esetére........................................................................................... 95 3. A vagyonkezelés főbb irányának és tartalmának meghatározása (Letter of Wishes)........................................................................................................... 96 4. A vagyonrendelő kötelezettségei.................................................................................. 97 4.1. Tulajdonátruházás a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján..................... 97 4.2. Együttműködés és tájékoztatás............................................................................ 97 4.3. A vagyonkezelő díjának megfizetése................................................................... 98 4.4. Az utasítási jog hiánya........................................................................................... 98 5. Az állam mint vagyonrendelő...................................................................................... 98 III. fejezet: A vagyonrendelés......................................................................................... 102 1. A vagyonrendelés szakaszai.......................................................................................... 102 2. A bizalmi vagyonkezelés létrejötte.............................................................................. 102 2.1. Szerződéskötés........................................................................................................ 103 2.2. Egyoldalú jogügylet............................................................................................... 103 2.3. A vagyonrendelés alaki feltételei.......................................................................... 104 2.3.1. A bizalmi vagyonkezelési szerződés alakisága........................................... 104 2.3.2. A végrendelet alakisága................................................................................. 104 2.3.3. Az egyoldalú nyilatkozat érvényessége....................................................... 105 3. A bizalmi vagyonkezelési szerződés tartalmi elemei................................................ 105 3.1. A vagyonkezelés célja............................................................................................. 106 3.2. A vagyonkezelési jogviszony alanyai.................................................................. 107 3.2.1. A vagyonrendelő meghatározása................................................................. 107

Tartalom

7

3.2.2. A vagyonkezelő meghatározása .................................................................. 107 3.2.3. A kedvezményezett meghatározása............................................................. 107 3.2.4. A protektor...................................................................................................... 110 3.2.5. Mellékszemélyek, segédszemélyek............................................................... 110 3.3. A rendelt vagyon meghatározása......................................................................... 111 3.3.1. Ingatlan............................................................................................................ 111 3.3.2. Társasági részesedés....................................................................................... 112 3.3.3. Iparjogvédelmi jogok..................................................................................... 112 3.3.4. Járművek.......................................................................................................... 113 3.4. A vagyonkezelő feladatai, kötelezettségei........................................................... 113 3.5. A vagyonkezelés időtartama................................................................................. 113 3.6. A kedvezményezettek részére járó juttatások..................................................... 114 3.7. A vagyonkezelő díjazása........................................................................................ 115 3.7.1. Fix díj................................................................................................................ 115 3.7.2. Sikerdíj.............................................................................................................. 116 3.7.3. Kombinált díjazás........................................................................................... 116 3.8. Kikötés jogvita esetére........................................................................................... 116 3.9. Egyéb lehetséges kikötések a szerződésben........................................................ 117 3.9.1. Titkossági kikötés........................................................................................... 117 3.9.2. Módosítás......................................................................................................... 117 3.9.3. Teljesítés megköveteléséről történő lemondás ........................................... 117 3.9.4. Értesítés ........................................................................................................... 118 3.9.5. Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződésátruházás ....................................................................................... 118 3.9.6. Nyilvános bejelentések................................................................................... 118 3.9.7. Költségek ......................................................................................................... 119 3.9.8. Példányok ........................................................................................................ 119 3.9.9. Teljes szerződés .............................................................................................. 119 3.9.10. Harmadik felek ............................................................................................. 119 3.9.11. Érvénytelenség .............................................................................................. 120 3.9.12. Irányadó jog .................................................................................................. 120 3.9.13. A szerződés aláírása...................................................................................... 120 4. A vagyonrendelés jogszerűtlensége............................................................................. 120 4.1. A fedezetelvonó ügylet........................................................................................... 121 4.2. A joggal való visszaélés tilalma............................................................................ 122 5. A rendelt vagyon átruházása........................................................................................ 123 5.1. A vagyonrendelés öröklési jogi következményei................................................ 124 5.1.1. Az osztályrabocsátási kötelezettség és vagyonrendelés kapcsolata......... 125 5.1.2. Az ági vagyon és vagyonrendelés kapcsolata.............................................. 126 5.1.3. A kötelesrész és a vagyonrendelés kapcsolata............................................. 127 5.2. A vagyonrendelés következményei gazdasági társaság megszűnése esetén..... 129 6. A vagyonrendelés során felmerülő adó- és illetékkérdések..................................... 129 6.1. Adók......................................................................................................................... 131

8

Tartalom

6.1.1. Belföldi magánszemély vagyonrendelőt érintő adókérdések.................... 131 6.1.2. Külföldi magánszemély vagyonrendelő által fizetendő adók .................. 137 6.1.3. Belföldi gazdálkodó szervezet vagyonrendelő által fizetendő adók........ 138 6.1.4. Külföldi gazdálkodó szervezet vagyonrendelő által fizetendő adók ...... 139 6.1.5. B elföldi magánszemély vagyonkezelő által fizetendő adók a vagyonrendeléskor....................................................................................... 141 6.1.6. K ülföldi magánszemély vagyonkezelő által fizetendő adók a vagyonrendeléskor ...................................................................................... 143 6.1.7. B elföldi gazdálkodó szervezet vagyonkezelő által fizetendő adók a vagyonrendeléskor....................................................................................... 143 6.1.8. Külföldi gazdálkodó szervezet vagyonkezelő által fizetendő adók a vagyonrendeléskor ...................................................................................... 145 6.2. Illetékek................................................................................................................... 147 6.2.1. Belföldi vagyonrendelő által fizetendő illetékek a vagyonrendeléskor...... 147 6.2.2. Külföldi vagyonrendelő által fizetendő illetékek a vagyonrendeléskor ... 147 6.2.3. Belföldi vagyonkezelő által fizetendő illetékek a vagyonrendeléskor..... 147 6.2.4. Külföldi vagyonkezelő által fizetendő illetékek a vagyonrendeléskor..... 148 7. Számviteli és nyilvántartási szabályok a vagyonrendeléskor................................... 148 7.1. Magánszemély és külföldi gazdálkodó szervezet vagyonrendelőre vonatkozó számviteli és nyilvántartási szabályok.............................................. 148 7.2. Belföldi gazdálkodó szervezet vagyonrendelő................................................... 149 IV. fejezet: A vagyonkezelő............................................................................................. 152 1. A vagyonkezelőről általában........................................................................................ 152 1.1. A vagyonkezelő mint tisztségviselő..................................................................... 154 1.2. Ki lehet vagyonkezelő?.......................................................................................... 155 1.2.1. A szabályozás céljai........................................................................................ 155 1.2.2. Polgári jogi követelmények........................................................................... 156 1.2.3. Közjogi szabályok .......................................................................................... 157 1.2.4. Szakmai alkalmasság .................................................................................... 171 1.3. A vagyonkezelői tisztség létrejötte és megszűnése, jogutódlás a vagyonkezelő személyében................................................................................ 177 1.3.1. A vagyonkezelői tisztség létrejötte............................................................... 178 1.3.2. A vagyonkezelői tisztség megszűnése......................................................... 183 1.3.3. Jogutódlás a vagyonkezelői tisztségben...................................................... 187 1.4. Több személy részvétele a vagyonkezelésben..................................................... 188 1.4.1. Több vagyonkezelő eljárása........................................................................... 188 1.4.2. Közreműködők igénybevétele és a kiszervezés.......................................... 189 1.5. A vagyonkezelői jogkörök, a vagyonkezelő kötelezettségei és felelőssége..... 191 1.5.1. A vagyonkezelői szerepkörök sokfélesége................................................... 191 1.5.2. A vagyonkezelő jogkörei (powers)............................................................... 192 1.5.3. A vagyonkezelő kötelezettségei (duties)...................................................... 196 1.5.4. A vagyonkezelő felelőssége .......................................................................... 212

Tartalom

9

1.6. A vagyonkezelő jogai............................................................................................. 220 1.6.1. A kezelt vagyon birtoklásához való jog....................................................... 220 1.6.2. A díjazáshoz való jog..................................................................................... 221 1.6.3. A költségtérítéshez való jog........................................................................... 222 1.7. A vagyonkezelő felügyelete................................................................................... 222 1.8. A vagyonkezelőt érintő adózási és számviteli kérdések.................................... 224 V. fejezet: A kezelt vagyon jogi természete.................................................................. 226 1. A kezelt vagyon jogi helyzete........................................................................................ 226 2. A kezelt vagyon megítélése a szerződésben szereplők szempontjából................... 228 2.1. A vagyonkezelő kapcsolata a kezelt vagyonnal.................................................. 228 2.2. A vagyonrendelő kapcsolata a kezelt vagyonnal............................................... 228 2.3. A kedvezményezett kapcsolata a kezelt vagyonnal........................................... 229 2.4. A vagyonrendelő és a kedvezményezett visszakövetelési joga......................... 230 3. A kezelt vagyon és a szerződésben szereplő személyek hitelezőinek igényei......... 230 3.1. A kezelt vagyon hitelezőinek viszonya a kezelt vagyonhoz.............................. 230 3.2. A szerződésben szereplő személyek hitelezőinek igényei a kezelt vagyonra..... 232 4. A kezelt vagyon adózása............................................................................................... 235 4.1. Adók......................................................................................................................... 235 4.1.1. Áfa..................................................................................................................... 236 4.1.2. Tao.................................................................................................................... 239 4.1.3. Helyi adók........................................................................................................ 241 5. Illetékek........................................................................................................................... 242 6. A kezelt vagyonhoz kapcsolódó számviteli kérdések................................................ 242 VI. fejezet: A kedvezményezett...................................................................................... 244 1. A kedvezményezett státusza......................................................................................... 244 1.1. A kedvezményezett meghatározása..................................................................... 244 1.2. A kedvezményezett személye................................................................................ 246 1.3. A kedvezményezett részére járó juttatások meghatározása............................. 247 1.4. A célra rendelt bizalmi vagyonkezelés ............................................................... 248 2. A kedvezményezett többes szerződési pozíciója........................................................ 250 2.1. A „kedvezményezett-vagyonrendelő”................................................................. 250 2.2. A „kedvezményezett-vagyonkezelő”................................................................... 250 2.3. A „kedvezményezett-protektor”........................................................................... 251 3. A kedvezményezett jogi helyzete................................................................................. 252 3.1. A többesség esetei................................................................................................... 252 3.1.1. Több kedvezményezett és a kedvezményezettek egymáshoz való viszonya ........................................................................................................... 252 3.1.2. A kedvezményezettek egymáshoz való viszonya (szimultán, szukcesszív)..................................................................................................... 254 3.2. A kedvezményezett és a bizalmi vagyonkezelés többi szereplője közötti viszony........................................................................................................ 254 3.2.1. A vagyonrendelő és a kedvezményezett közötti jogviszony .................... 254

10

Tartalom

3.2.2. A vagyonkezelő és a kedvezményezett közötti jogviszony ..................... 254 3.2.3. A kedvezményezett és a protektor közötti jogviszony.............................. 255 3.2.4. A kedvezményezett és hitelezői közötti jogviszony.................................. 255 3.2.5. A kedvezményezett és egyéb hitelezők közötti jogviszony...................... 256 3.2.6. A kedvezményezett megtérítési igénye a kezelt vagyonból szerzőkkel szemben........................................................................................................... 256 3.2.7. Átruházhatóság, jogutódlás.......................................................................... 256 4. A kedvezményezett jogai és kötelességei.................................................................... 257 4.1. A jog a kezelt vagyon és annak hasznai kiadására............................................ 258 4.2. Ellenőrzési jog......................................................................................................... 259 VII. fejezet: A vagyon kiadása a kedvezményezett részére...................................... 260 1. A bizalmi vagyonkezelés megszűnése......................................................................... 260 1.1. A vagyon kiadása.................................................................................................... 261 1.2. A vagyonra jogosult............................................................................................... 261 1.3. A vagyonkiadás ideje............................................................................................. 262 1.4. A vagyon kiadásának helye................................................................................... 262 1.5. A vagyon kiadásának kikényszeríthetősége....................................................... 262 1.6. A vagyon kiadásának módja................................................................................. 262 1.7. A vagyon kiadásával kapcsolatos egyéb igények................................................ 262 2. A kezelt vagyon vagy annak hasznának kiadása során felmerülő adók és illetékek....................................................................................................................... 263 2.1. Adók......................................................................................................................... 263 2.1.1. A vagyonkezelő által fizetendő adók a vagyon vagy annak hozamai kiadásakor....................................................................................................... 263 2.1.2. A „kezelt vagyon” számviteli és adózási pozíciója a vagyon vagy annak hozamai kiadásakor........................................................................... 265 2.1.3. Belföldi magánszemély kedvezményezett által fizetendő adók a vagyon vagy annak hozamai kiadásakor................................................. 266 2.1.4. K ülföldi illetőségű magánszemély kedvezményezett által fizetendő adók a vagyon vagy annak hozamai kiadásakor ....................................... 270 2.1.5. Belföldi gazdálkodó szervezet kedvezményezett által fizetendő adók a vagyon vagy annak hozamai kiadásakor ................................................ 272 2.1.6. K ülföldi gazdálkodó szervezet kedvezményezett által fizetendő adók a vagyon vagy annak hozamai kiadásakor ................................................ 274 3. Illetékfizetési kötelezettség a kezelt vagyon kiadásakor........................................... 275 4. Számviteli kérdések a kezelt vagyon és annak hozamai kiadásakor...................... 277 VIII. fejezet: A protektor................................................................................................. 279 1. A protektorra vonatkozó nemzetközi szabályozás.................................................... 280 1.1. Esetjogon alapuló szabályozás.............................................................................. 280 1.2. Írott jogi szabályozás............................................................................................. 280 1.3. Teljes körű szabályozás.......................................................................................... 280 2. A protektor fogalma ..................................................................................................... 281

Tartalom

11

3. A protektor státusza....................................................................................................... 282 3.1. Ki lehet protektor?.................................................................................................. 282 3.2. A protektor viszonya a jogviszony többi szereplőjéhez ................................... 282 3.2.1. A vagyonrendelőhöz való viszonya.............................................................. 282 3.2.2. A kedvezményezetthez való viszonya......................................................... 284 3.2.3. A vagyonkezelőhöz való viszonya............................................................... 285 3.3. A protektor többes pozíciója a bizalmi vagyonkezelésben............................... 285 3.4. Több protektor, protektori tanács ....................................................................... 286 4. A protektor jogai és kötelezettségei............................................................................. 286 IX. fejezet: A bizalmi vagyonkezelés nemzetközi adózási kontextusban............. 291 1. A kettős adóztatás problematikája............................................................................... 291 1.1. A kettős adóztatás................................................................................................... 295 1.2. A nemzetközi kettős adóztatás problematikája................................................. 295 1.3. A kettős adóztatás kialakulása a gyakorlatban.................................................. 296 1.4. A kettős adózási konfliktustípusok feloldása..................................................... 298 1.4.1. Egyoldalú feloldás........................................................................................... 298 1.4.2. Egyezményekkel történő konfliktusfeloldás............................................... 300 1.5. A modellegyezmények .......................................................................................... 301 1.6. Az adóegyezmények célja, tárgya......................................................................... 301 1.7. Magyarország adóegyezményei............................................................................ 302 1.8. Az adókikerülés megakadályozása...................................................................... 304 1.9. Az adóegyezmények szerkezete............................................................................ 305 1.10. A kettős adóztatás feloldása a beszámításos és a mentesítéses módszerrel..... 306 2. A bizalmi vagyonkezelés és az adóegyezmények...................................................... 306 2.1. A bizalmi vagyonkezelés személyének kérdése az adóegyezményekben....... 308 2.1.1. Személy............................................................................................................. 308 2.1.2. A transzparens – nem transzparens kezelésmód ...................................... 309 2.1.3. Illetőség............................................................................................................ 310 2.2. A trust a magyar adóegyezményekben............................................................... 311 2.3. A vagyon, illetve a vagyonkezelő illetőségére vonatkozó külföldi joggyakorlat............................................................................................................. 314 2.4. A külföldi jogesetek relevanciája......................................................................... 317 2.5. A haszonhúzó személye........................................................................................ 317 2.5.1. A haszonhúzó megjelenése az adójogban................................................... 318 2.5.2. A haszonhúzó az adóegyezményekben....................................................... 318 2.5.3. A haszonhúzó fogalmához kapcsolódó jogesetek..................................... 320 2.5.4. A haszonhúzó fogalmához kapcsolódó jogesetek relevanciája a magyar gyakorlat számára......................................................................... 323 X. fejezet: Felhasznált szakirodalom............................................................................ 324 XI. fejezet: Tárgymutató................................................................................................. 334

A műben alkalmazott rövidítések feloldása Air. Art. Áfa Áfa. tv.

BDT Be. BGB BH Bszt.

Btk. Bvktv.

Bvkpü. r.

Ctv. D. DCFR EBH EGT ENSZ EU GATT Hágai Egyezmény Hipa Hipa tv.

Hpt. IBFD Inytv.

Itv. KEHI Kollbeftv.

az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény általános forgalmi adó az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény Bírósági Döntések Tára a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény Bürgerliches Gesetzbuch vom 18. August 1896, Németország Bírósági Határozatok, Magyarország Kúriájának lapja a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások pénzügyi biztosítékainak egyes szabályairól szóló 87/2014. (III. 20.) kormányrendelet a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásáról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény Digesta Iustiniani Draft Common Frame of Reference (Közös Hivatkozási Rendszer) Elvi Bírósági Határozatok Európai Gazdasági Térség Egyesült Nemzetek Szervezete (United Nations) Európai Unió General Agreement on Tariff and Trade (Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény) Convention on the Law Applicable to Trusts and On Their Recognition helyi iparűzési adó a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény International Bureau of Fiscal Documentation az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény

14 Kt. MiFID MNB MNB tv.

Mtj. NAV Nmjtv.

Nmjtvr.

Nvtv.

OECD OLAF OR PECL PGR PK Pmt. Pp. Ptk. régi Ptk. Szja Szja. tv.

Szt. Tao Tao tv.

Tpt. új Be. Üttv.

Vbt. Vht. WTO

A műben alkalmazott rövidítések feloldása

Kereskedelmi törvénykönyv (1875. évi XXXVII. tc.)

Markets in Financial Instruments Directive Magyar Nemzeti Bank a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének Törvényjavaslata (1928) Nemzeti Adó- és Vámhivatal a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény Organisation for Economic Co-operation and Development (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) Office Européen de Lutte Anti-Fraude (Európai Csalásellenes Hivatal) Obligationenrecht (Svájc 1881/83) Principles of European Contract Law Personen- und Gesellschaftsrecht (Liechtenstein, 1926) Polgári Kollégium a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény személyi jövedelemadó a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény társasági adó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII törvény a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény Wolrd Trade Organization (Kereskedelmi Világszervezet)

A szerzők rövid bemutatása B. Szabó Gábor 1992 óta gyakorló ügyvéd, 2011 óta az ECOVIS Hungary Legal Balogh – B. Szabó – Jean – Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda egyik senior partnere és a Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. alapító partnere. Fő működési területe a társasági és adójog mellett a nemzetközi adótervezés, valamint a magán-, illetve családi vagyonok hatékony kezelési módozatainak kidolgozása. A hazai bizalmi vagyonkezelés egyik gyakorló úttörője. 1996 és 2014 között tagja az International Tax Planning Association (ITPA), 2012 óta a Society of Trust and Estate Practitioners (STEP) nevű nemzetközi szakmai szervezeteknek. Alapító tagja a STEP magyarországi szervezetének, és egyben annak titkára. Aktívan közreműködött az új Ptk. bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó részének kidolgozásában. Folyamatosan publikál különféle szakmai folyóiratokban angol és magyar nyelven, valamint hazai és nemzetközi konferenciák, szakmai rendezvények rendszeres előadója. A Budapesti Ügyvédi Kamaránál korábban betöltött tisztségéből fakadóan az egyik szószólója az ügyvédségre és a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályok harmonizálásának. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság egyik ajánlott választottbírája.

Illés István, az APELSO Trust Zrt. egyik alapító tagja és gyakorló ügyvéd, emellett PhD-hallgató és óraadó a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, valamint oktató a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyvédjelöltképzésén. Kutatási területét a bizalmi vagyonkezelés képezi, de szoros együttműködésben vizsgálja trustokat és a velük analóg jogintézményeket is a bostoni Suffolk University Law Schoollal, ahol 2013-ban LL.M. fokozatot szerzett. 2008 óta munkálkodik a bizalmi vagyonkezelés magyarországi meghonosításán, és közreműködött a Ptk. bizalmi vagyonkezelési szerződésének megalkotása során a szabályozási koncepció kialakításához vezető kutatásban. E tevékenység keretében számos tanulmánya és más publikációja jelent meg. A Society of Trust and Estate Practitioners (STEP) tagjaként jelenleg is a bizalmi vagyonkezelés hazai elfogadottságát igyekszik növelni.

Kolozs Borbála adójogász, az ELTE Jogi Továbbképző Intézetének adójogi szakjogász képzésének előadója. Fő kutatási területe az adómorál, az általános forgalmi adó, a jövedelemadók és a nemzetközi adózás. Kutatási tevékenységet külföldön – többek között – Hongkongban (Hong Kong University és Chinese University of Hong Kong), Kínában (Sun Yat-Sen University és Xiamen University), Malajzában (Monash University Sunway Campus), Ausztráliában (University of New South Wales és Monash University), az Amerikai Egyesült Államokban (Georgetown University Law Center) és Ausztriában (Vienna University of Economics and Business) folytatott. Rendszeresen publikál angolul és ad elő nemzetközi konferenciákon, résztvevője nemzetközi szervezetek (OECD) által szervezett szakmai konzultációknak, több külföldi adózási dokumentációs központ

16

A szerzők rövid bemutatása

(IBFD, Tax Analysts) levelező tagja, angol nyelvű adózási adatbázisok szerkesztője és szerzője.

Menyhei Ákos, az Aliant-Menyhei Ügyvédi Iroda és a Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. alapító partnere, 1995-ben szerezte meg jogi diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Egyetemi tanulmányai során ösztöndíjasként a Genti Egyetemen (Belgium) és a Közép-európai Egyetemen nemzetközi jogot, EU-jogot, nemzetközi kereskedelmi jogot és a nemzetközi választottbíráskodás jogát hallgatta. A szakmai pályafutása első éveiben elsősorban a szellemi alkotások joga, a társasági jog, a kereskedelmi jog, a pénzügyi jog és az öröklési jog területén szerzett tapasztalatokat, majd később érdeklődése az adójog felé fordult. Menyhei Ákos nemzetközi adójogi ismereteinek továbbfejlesztése érdekében 2013-ban elvégezte a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem által szervezett nemzetközi adójogi LL.M. programot, ahol LL.M. fokozatot szerzett. Társszerzője a „Limits to Tax Planning” (Linde Verlag, 2013), „A Bizalmi Vagyonkezelés” (HVG-ORAC, 2014), és a „Business Law in Hungary” (Patrocinium, 2016) című könyveknek, társszerkesztője „A trust bevezetése Magyarországon és a nemzetközi gyakorlat” (HVG-ORAC, 2017) című könyvnek, továbbá a Society of Trust and Estate Practitioners (STEP) tagja, valamint a STEP Hungary egyik alapítója és elnöke. Rendszeresen előad és publikál magyar és angol nyelven adózással, adótervezéssel és bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos témakörökben. A Szent István Egyetem „Bizalmi vagyonkezelő szakközgazdász és bizalmi vagyonkezelő specialista” szakának oktatója és az egyetem címzetes egyetemi docense.

Sándor István habilitált egyetemi docens az ELTE ÁJK Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékén, valamint a KRE ÁJK Polgári Jogi és Római Jogi Tanszékén, továbbá gyakorló ügyvéd is (Kelemen, Mészáros, Sándor és Társai Ügyvédi Iroda). A pályafutása során számos külföldi egyetemen (Bécs, Padova, Berlin, Trier, Göttingen, Groningen, Helsinki) és kutatóintézetben (a müncheni Leopold-Wenger-Institute für Rechtsgeschichte, a londoni Institute of Advanced Legal Studies, a lausanne-i Institut suisse de droit comparé) folytatott kutató tevékenységet. Az új Ptk. kodifikációjának előkészítése során 1998 és 2002 között a dologi jogi munkacsoport titkára, míg 2010 és 2012 között a jogi személyek munkacsoport tagja volt. Számos gyakorlati kézkönyv és tanulmány szerzője, társzerzője, valamint jelentős nemzetközi jogászi szervezet, így többek között a Selden Society, az International Bar Association, az Interlegal és a Society of Trust and Estate Practitioners (STEP) tagja.

Előszó Az új Polgári Törvénykönyv Hatodik Könyvében, a megbízási típusú szerződések körében került szabályozásra a bizalmi vagyonkezelési szerződés. A magyar jogban ugyan kialakultak különböző szerződéses modellek az idegen vagyon kezelésére és a rendszerváltozást követően az állami tulajdon vonatkozásában ezeknek tételes jogi alapjai is voltak, azonban az új Ptk. jelentős változást eredményezett. Az angolszász trust és a német jogterületen ismert Treuhand egyes vonásait is megjelenítő jogi konstrukció a magyar gazdasági életben és a joggyakorlatban is számos újdonságot eredményezett. Az új Ptk. hatálybalépése óta eltelt évek bizonyították, hogy a bizalmi vagyonkezelés egy eddig a magyar jogból hiányzó elemet pótolt, olyan űrt töltött be, amelynek pótlására korábban külföldi jog elemeit kellett használni. Egy új jogintézmény bevezetése esetén a jogalkalmazó számos bizonytalansággal szembesülhet. Az új Ptk. hatálybalépése óta eltelt évek azonban bebizonyították, hogy a bizalmi vagyonkezelésnek helye van a magyar jogrendszerben és a 2017-ben hatálybalépett jogszabály-módosítások javították a korábbi szabályozás hiányosságait. A Ptk. vonatkozó szabályainak módosítása által egyértelművé vált a vagyonrendelő felmondási jogának kizárási lehetősége. A vagyonrendelő halála, illetve jogutód nélküli megszűnése esetére a jogainak gyakorlására és kötelezettségeinek teljesítésére kijelölési jogot gyakorolhat, ami megteremtette a jogszabályi alapját a protektor működésének. A bizalmi vagyonkezelés és a Ptk. öröklési jogi szabályai közötti összhangot megteremtő rendelkezések értintik a kötelesrésszel kapcsolatos előírásokat és a vagyonkezelői tisztség létrejöttének időpontját. A Bvktv. jelentős módosítása az eddigi tapasztalatok alapján észszerűsített számos követelményt.

A kézkönyv bővített második kiadásának megírása során arra törekedtünk, hogy az elméleti és gyakorlati tapasztalataink alapján útmutatót adjunk a bizalmi vagyonkezelés magyarországi alkalmazására vonatkozóan.

A kézikönyv részletesen bemutatja a vagyonkezelés polgári jogi vonatkozásait, az engedélyeztetéssel, ellenőrzéssel kapcsolatos közigazgatási előírásokat, és lehetőség szerint mindenhol áttekintettük az egyes gazdasági mozzanatok adózási és illeték vonatkozásait.

Ezen túlmenően külön figyelmet szenteltünk a bizalmi vagyonkezelés határokon átnyúló aspektusaira is.

A kézikönyv megírásával szeretnénk a bizalmi vagyonkezelési konstrukció meghonosítását elősegíteni a magyar gazdasági életben, és hozzájárulni az egyes jogértelmezési problémák kezeléséhez. Sok esetben ehhez a külföldi minták rövid bemutatását is felhasználtuk, amely indokolt, mivel a vagyonkezelésnek napjainkra számos, nemzetközileg is általánosítható elve alakult ki, amelyekre a külföldi befektetők elvárásai miatt érdemes figyelmet fordítani.

Budapest, 2018. március 15.

A szerzők

I. fejezet A bizalmi vagyonkezelésről általában „Úgy, mint az elefántot, a trustot is könnyű felismerni, de nehéz leírni.”

(D. J. Hayton)1

1. Miről szól a könyv?

Témánk a vagyonkezelés, gondolhatnánk. Ez részben igaz is, hiszen a bizalmi vagyonkezelés elnevezésben is megjelenik a fogalom. A helyzet azonban mégsem ilyen egyszerű.

A vagyonkezelésnek valóban a bizalmi vagyonkezelés – illetve az angolszász világban a trust – az alapintézménye, felhasználási területei azonban messze túlmutatnak a szűkebb értelemben vett vagyonkezelési tevékenységen. Mielőtt ezekre rátérünk, vizsgáljuk meg először a vagyonkezelés fogalmát, hogy megérthessük, pontosan mi a célunk és a szándékunk ezzel e könyvvel.

1.1. A vagyonkezelés fogalma A vagyonkezelés szóval számtalanszor találkozhatunk a hétköznapi életben. Nem véletlen, hogy a köznyelv is széles körben ismeri és alkalmazza. Hazánkban elsősorban a közjog területén bukkant fel eddig, mégpedig az állami és önkormányzati vagyon kezelése területén.2 A vagyonkezelés így nemcsak a jogászok, hanem mindenki számára ismeretes, elég, ha a különféle – elsősorban szintén állami vagy önkormányzati – vagyonkezelő cégekre gondolunk. Közülük is talán az egyik legismertebb a híres-hírhedt ÁPV Rt., azaz az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság.3 A vagyonkezelés azonban nem szűkül le az állami-önkormányzati szférára. A kapitalizmussal együttjáró egyik alapvető igény volt, hogy – adott esetben – a tulajdonjog gyakorlását is át lehessen engedni harmadik személy részére úgy, hogy a vagyon (köz)gazdasági értelemben vett „haszonhúzója” ne változzon meg. A kellően csúnya szóval élve „bértulajdonos” igénybevételét néha az egyszerű kényelem, máskor a sziklaszilárd gazdasági racionalizmus követelte meg. Az állami oldal mellett létezik tehát magán-vagyonke1 „Like an elephant a trust is easy to recognize, but difficult to describe.” Idézi: Miles, Michael – Smits, Jan: Trusts in Mixed Legal Systems: A Challenge to Comparative Trust Law. European Review of Private Law 8/3. (2000). 421.

2 A vagyonkezelés meghatározására jó példa az új Ptk. előtti szakirodalomból: „a tartósan vagy ideiglenesen az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon kezelését, működtetését az erre rendelt állami szervek a hatékonyság követelményeit is figyelembe véve nem tudják teljes körűen közvetlenül biztosítani, ezért a jogszabályok megengedik azt, hogy a vagyon kezelését szerződéses alapon másra bízzák azzal a feltétellel, hogy a vagyonkezelő az átadott vagyon értékének megőrzésére vagy gyarapítására köteles”. Lamm Vanda – Peschka Vilmos (szerk.): Jogi lexikon.

KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 1999. 617. A vagyonkezelő jog meghatározása: „a vagyont működtető személyt (vagyonkezelőt) megillető vagyoni jogok és kötelezettségek összessége”. Sáriné Simkó Ágnes: Polgári jogi fogalomtár. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2001. 330.

3 A cégjegyzék adatai szerint az ÁPV Rt. 2007. december 31-én szűnt meg.

I. Fejezet: A bizalmi vagyonkezelésről általában

20

zelés is, sőt a nemzetközi tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy ez egy lényegesen szélesebb alkalmazási terület. Elég, ha a befektetési alapokra vagy más intézményesített befektetési formákra gondolunk.

A vagyonkezelés fogalmához azonban még mindig nem kerültünk közelebb. Az első pillantásra látszik, hogy a vagyonkezelés egy olyan komplex feladat, amely nagymértékben függ a kezelt vagyon jellegétől, összetételétől, a vagyonkezelési jogviszony tartalmától (különösen a vagyonkezelő jogaitól és kötelezettségeitől) és a gazdasági haszonhúzók, azaz az ún. kedvezményezettek számától és érdekeitől, valamint a vagyonkezelő számára biztosított esetleges diszkrecionális jogok (pl. kedvezményezett-kijelölési jog) terjedelmétől. A vagyonkezelői szerepkörök is ennek megfelelően sokszínűek lehetnek. A sokszínűség mellett viszont meg tudjuk egyáltalán határozni, hogy pontosan mit is értünk a vagyonkezelés fogalma alatt?

Magyarországon ez ideig nem igazán foglalkozott a jogtudomány azzal, hogy kimunkálja a vagyonkezelés fogalmának elméleti hátterét.4 Elmulasztotta ezt annak ellenére, hogy az állami és önkormányzati területen már régóta léteznek vagyonkezelésre kidolgozott mechanizmusok, és egyes szolgáltatók is már jó ideje végeznek vagyonkezelési résztevékenységeket (elsősorban megbízási szerződés alapján). A közös eleme ezeknek a jogi technikáknak, hogy a vagyonkezelő több-kevesebb önállósággal a tulajdonjoghoz kapcsolódó egyes részjogosítványokat (használat, hasznosítás vagy rendelkezés joga) gyakorol a kezelt vagyon felett.5 Az állami és önkormányzati vagyonkezelés alapján a vagyonkezelő például gyakorolhatja a tulajdonosi jogokat a vagyonkezelés tárgya felett, de el nem idegenítheti azt, és csak rendkívül korlátozott mértékben terhelheti meg6, míg a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében a saját nevében, de az ügyfele javára és terhére köthet szerződéseket a kezelt vagyonnal összefüggésben.7 A vagyonkezelés ezért a tulajdonjogból fakadó (rész)jogosítványok gyakorlásában határozható meg, függetlenül az alapul fekvő jogviszony természetétől.

A vagyonkezelés tehát a tulajdonosi jogok gyakorlásával járó tevékenységet foglalja magában. El kell viszont határolnunk a tiszta tulajdonosi joggyakorlástól, hiszen tartalmilag mindkettő a tulajdonjogból fakadó jogosítványok gyakorlását jelenti. Az elhatárolás a joggyakorlás irányán keresztül tehető meg. A vagyonkezelő ugyanis sohasem a saját javára végzi a tulajdonosi jogok gyakorlását, hanem valaki más érdekében, aki a bizalmi vagyonkezelés esetében a kedvezményezett8, egy hagyományos megbízási szerződés esetén pedig a megbízó. A tulajdonos ezzel szemben a saját javára gyakorolja az őt megillető jogosultságokat, ezért nem is terhelik a vagyonkezelőre egyébként jellemző speciális kötelezettségek [mint a lojalitási kötelezettség, amit a IV. fejezet 1.5.3(b) pontban tárgyalunk]. A haszonélvezet alapján kifejtett tevékenység például szintén ezért nem tekinthető vagyonkezelésnek, hiszen a haszonélvező is a saját és nem a dolog tulajdonosának javára jár el.9 Illés István: Mire jó a bizalmi vagyonkezelés? Jogtudományi Közlöny 2011/11. 552.

Illés István: i. m. (4. j.). 552. skk.

6 Az Nvtv. 18. § (8) bekezdésének a) pontja.

7 A Bszt. 70. § (3) bekezdése.

8 Vö. a Ptk. 6:310. § (1) bekezdésével. Természetesen a vagyonkezelő is lehet kedvezményezett, de nem kizárólagosan, vagyis a vagyonkezelés során mindig jelen kell lennie a vagyonkezelőtől elkülönült személy érdekének is.

9 Vö. a Ptk. 5:147. § (1) bekezdésével.

4

5

I. Fejezet: A bizalmi vagyonkezelésről általában

21

Összefoglalóan tehát a vagyonkezelés ● egy adott dolog, dolgok csoportja, vagy egyéb jogok, illetve követelések felett (ún. kezelt vagyon), ● a tulajdonjogból fakadó egy vagy több részjogosítvány (birtoklás, használat, hasznok szedése, rendelkezési jog) gyakorlását jelenti, ● a vagyonkezelőtől különböző személy javára.

A definícióból is látható, hogy számos jogintézmény képes vagyonkezelési célokat szolgálni. Ilyenek például az egyszerű megbízási szerződéstől kezdve a legbonyolultabb és közjogilag is erősen regulált struktúrák, mint a portfóliókezelés vagy a befektetési alapok.

De ne gondoljuk azt, hogy a fentiek szerinti vagyonkezelés pusztán a polgári világ vagy a piacgazdaság sajátja. A rendszerváltás előtti szocialista külkereskedelem szinte teljes egésze (eltekintve a nyolcvanas évek végének gazdaságirányítási liberalizációs időszakától) például az ún. külkereskedelmi bizomány rendszerében bonyolódott le, tulajdonképpen az összes akkori szocialista országban. Ennek a lényege az volt, hogy a belföldi termelő termékét az állami monpóliummal rendelkező, többnyire profiltiszta, külkereskedelmi vállalat bizományosként a saját nevében, de belföldi termelő megrendelője javára értékesítette (eladási bizomány), vagy éppen a belföldi megbízója pénzén, de a saját nevében szerezte be a külpiacokon a termeléshez szükséges alapanyagot, alkatrészt stb. (vételi bizomány).

A könyvnek nem tárgya – és nem is lehet az – a vagyonkezelésről ilyen általánosságban, az állami/önkormányzati és a magán-vagyonkezelést is magában foglalóan értekezni. Az ok kettős. Egyrészt a vagyonkezelés komplex, multidiszciplináris jelenség, amely számos szakterülettel áll közvetlen kapcsolatban. Másrészt pedig – bár meglepőnek tűnhet – a magyar joggyakorlat még nem is áll erre készen. Hogy miért? Azért, mert bár a Ptk. hatálybalépését megelőzően is adottak voltak egyes vagyonkezelési résztevékenység elvégzésére alkalmas intézmények (pl. a már említett megbízási szerződés vagy a befektetési alap), a klasszikus magánjogi gondolkodást nem hatotta át a teljes körű és önálló vagyonkezelést lehetővé tevő struktúrák iránti igény. A vagyonkezelés így csak erősen korlátozott megoldásokat lehetővé tevő intézményekbe ágyazva létezett, és vajmi keveset foglalkozott vele a jogirodalom.

A bizalmi vagyonkezelés jogi konstrukciójának tételes jogi bevezetésével azonban gyökeresen megváltozott a helyzet. Ez a jogintézmény, melyhez ihletet az angolszász trustok adtak, az érdeklődés homlokterébe állította a vagyonkezelést. A jelenség nem meglepő, hiszen a bizalmi vagyonkezelés (és a trust) valamennyi vagyonkezelési jogintézmény alaptípusa. A vagyonkezelési tevékenység csak ebben tud teljes pompájában megjelenni, és az intézmény elemzése is elképzelhetetlen a vagyonkezelési tevékenység behatóbb vizsgálata nélkül. Ebből a szemszögből válik ezért világossá az is, hogy a korábbi jogtudomány miért nem foglalkozott behatóbban a vagyonkezeléssel. A bizalmi vagyonkezelés ugyanis az a szerződéstípus10, ami a legteljesebben foglalja magában a vagyonkezelési tevékenységet, 10 Itt szeretnénk utalni arra, hogy a Ptk. az egyes szerződések között szabályozza a bizalmi vagyonkezelést, azonban az egyoldalú jognyilatkozattal, illetve végrendelettel is létesíthető, vagyis egy egyszerű szerződésnél sokkal szélesebb körben alkalmazható jogviszony.

22

I. Fejezet: A bizalmi vagyonkezelésről általában

ezért enélkül olyan lett volna a vagyonkezelés jellemzése, mintha pusztán az udvarhölgyek alapján próbálnánk meg leírni egy szépségversenyt.

A bizalmi vagyonkezelés bevezetése ellenére a könyv mégsem a vagyonkezelésről szól általában. Az ok ismételten csak a vagyonkezelés komplexitása és multidiszciplináris jellege. A bizalmi vagyonkezelés ugyan megteremtette az önálló és teljes magán-vagyonkezelés jogi kereteit (sőt annál – mint látjuk majd – sokkal többet is), a vagyonkezelés átfogó jogtudományi vizsgálatához azonban gyakorlati tapasztalatok is szükségesek. Ilyen, a Ptk. tételes jogi szabályaira alapított bírósági gyakorlattal egyelőre még nem rendelkezünk. A könyvünk célja ugyanakkor éppen az iránymutatás, és a bizalmi vagyonkezelés megfelelő elméleti – de mégis gyakorlatorientált – megközelítése annak érdekében, hogy a Ptk. egyik legfőbb újdonságából valóban élő jogintézményt varázsoljunk. Nem véletlen, hogy a Ptk. hatálybalépését követően számos publikáció jelent meg ebben a témakörben.11

1.2. A könyv tárgya, célja, módszere Az előzőekben tárgyaltak alapján látható, hogy a célunk a bizalmi vagyonkezelés intézményének átfogó bemutatása. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért szükséges erre egy külön könyv, amikor más szerződéstípusok bőven jellemezhetőek csekélyebb terjedelemben is? A válasz a bizalmi vagyonkezelés (illetve pontosabban a trustok) sajátos történelmi fejlődésében, evolúciójában keresendő. Mint látni fogjuk, az alapelvük nem túlságosan bonyolult, egyszerűségük és az ezáltal biztosított rugalmasság azonban számos eltérő módon tette nélkülözhetetlenné jó néhány jogterületen. Számos változatuk jelent meg ezért a gyakorlatban, amelyek néha lényegesen eltérnek egymástól.

A magyar jogalkotó hatalmas fába vágta a fejszéjét akkor, amikor a trustokat a magyar viszonyokhoz igazodóan átültette jogrendszerünkbe. Bár a jogintézmény változatosságát teljes egészében alig néhány tíz – elsősorban külföldi truststruktúrákkal is foglalkozó – szakember látja át, a jogalkotó példás munkát végzett a bizalmi vagyonkezelési szerződés megalkotásával. Értelmezési bizonytalanságok természetesen akadnak a szabályozás első változatával kapcsolatban, de a jogalkotó, a területen dolgozó szakemberek bevonásával 2017-ben nagyobb csomagban módosította a bizalmi vagyonkezelés szabályait. A módosítás kisebb mértékben érintette a Ptk. bizalmi vagyonkezelési fejezetének szabályait, és jelentős mértékben átalakította az üzletszerű bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályokat. A jogszabály módosítása, pontosítása iránti igény szükségszerű velejárója egy új jogintézménynek, hiszen az angolszász trustok is sok száz év organikus fejlődés alatt érték el azt, hogy a jogi gondolkodás szerves részévé váltak.

A fentiekből következően a könyvünk célja a bizalmi vagyonkezelés átfogó és mély bemutatása olyan szinten, amelyre Magyarországon eddig még nem volt példa. Az alapfogalmakhoz és az egyes következtetéseinkhez természetesen segítségül hívjuk a külföldi tapasztalatokat, azonban igyekszünk mégis a bizalmi vagyonkezelés magyarországi szabályozásához ragaszkodni. Az alapvető trustjogi terminológián kívül ezért foglalkozunk majd jogértelmezési kérdésekkel, bizonytalanságokkal is, sőt megpróbálunk előrevetíteni 11 Terjedelmi okokból itt nem kívánjuk felsorolni ezeket a szakirodalmi műveket, ezek a felhasznált irodalom körében azonban feltüntetésre kerültek.

I. Fejezet: A bizalmi vagyonkezelésről általában

23

olyan problémákat is, amelyekre a választ az elméleti jogtudománynak és a bírói gyakorlatnak kell majd kidolgoznia. A szerzők ebben a körben nem félnek közzétenni a saját véleményüket, jogértelmezésüket, még akkor is, ha a későbbiekben a joggyakorlat esetleg más irányba halad majd. Tesszük mindezt annak érdekében, hogy a bizalmi vagyonkezelés be tudjon tagozódni a magyar jogrendbe, és a gyakorlati alkalmazása is minél szélesebb körű legyen. A legfőbb célunk tehát, hogy iránymutatással és tájékoztatással szolgáljunk a joggyakorlat és a bizalmi vagyonkezelés iránt érdeklődők számára egyaránt.

Mielőtt továbbeveznénk a bizalmi vagyonkezelés bemutatásához, szükséges pár szót szólni a könyv szerkezetéről és módszeréről is. Az egyes részek és fejezetek – az általános bemutatást követően – igyekeznek illeszkedni a bizalmi vagyonkezelés létszakaszaihoz és főbb szereplőihez. Mivel a műfaji szándék a „kézikönyv” volt, a megközelítési és tárgyalási mód is gyakorlat központú. Szélesebb körű akadémiai és jogdogmatikai fejtegetésre ezért csak az egyes kritikus vagy vitás pontoknál kerítünk sort, cserébe viszont tárgyalunk olyan – ugyan járulékos, de az intézmény alkalmazhatósága szempontjából kulcsfontosságú – kérdéseket, mint az adózás, az illetékek és a számvitel. Ez utóbbi három terület tematikája úgy épül fel, hogy az egyes adózási eseményekhez – vagyonrendelés, vagyonkezelés, vagyonkiadás – kapcsolódóan tárgyaljuk az adózási kérdéseket adónemenkénti, és az érintett személyek – vagyonrendelő, vagyonkezelő, kedvezményezett – szerinti bontásban. Az adózási kérdések áttekintését követően részletezzük az egyes eseményekhez kapcsolódó illeték- és számviteli kérdéseket.

A jelen könyv tehát csak a hatályos szabályozás oldaláról ad teljes képet a magyar bizalmi vagyonkezelésről. Ha a kedves olvasót mélyebben érdekli az intézmény jogtörténeti háttere és a külföldi alkalmazási területei, akkor ajánljuk figyelmébe Sándor Istvánnak ugyanezen kiadó gondozásában megjelent művét.12

2. A bizalmi vagyonkezelés eredete és helye a magyar jogrendszerben Az előzőekben megismerkedtünk a vagyonkezelés fogalmával, és tisztáztuk azt is, hogy a bizalmi vagyonkezelés – bár a vagyonkezelés alapintézménye – szélesebb körben alkalmazható. A következőkben bemutatjuk magát a szerződéstípust, de előtte néhány gondolatban szólnunk kell a mintául szolgáló trustokról. Enélkül ugyanis nem érthető a bizalmi vagyonkezelés sem. Végezetül a rokon intézményekkel összehasonlítva megkeressük a bizalmi vagyonkezelés helyét a magyar jogrendszerben, majd kitekintésként megvizsgáljuk, hogy a vagyonkezelő számára biztosított tulajdonjog mellett milyen más vagyonkezelési struktúrák terjedtek el a nagyvilágban.

2.1. A minta: a trust az angolszász jogrendszerekben A trust egy olyan, az angol jogban kialakult jogintézmény, amelyben a vagyonrendelő (settlor) úgy ruház át tulajdonjogot, hogy az megoszlik azon személy között, aki a tulajdonjogot jogilag megszerzi (trustee, vagyonkezelő), valamint a kedvezményezett (benefi12 Sándor István: A bizalmi vagyonkezelés és a trust. Jogtörténeti és összehasonlító jogi elemzés. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 20172.

I. Fejezet: A bizalmi vagyonkezelésről általában

24

ciary) között, akinek a javára köteles a vagyonkezelő a jogait gyakorolni. A jogviszony szerkezetét az alábbi ábra illusztrálja:

A trust tehát abban különbözik a klasszikus – és az európai kontinentális jogban is ismert – vagyonkezelési konstrukcióktól, hogy a trustee számára tulajdonjogot biztosít a kezelt vagyon felett, míg a beneficiary – bár az angolszász irodalom ezt általában szintén tulajdonjognak (eqitable ownership) hívja – egyfajta korlátozott dologi jogosultságot kap ugyancsak a kezelt vagyonon. Ez a jogosultság egyben megalapozza a trustee elszámolási és lojalitási kötelezettségét is a beneficiary irányában. Más szavakkal élve azt is mondhatjuk, hogy a trustee kizárólag a beneficiary javára és érdekében köteles kezelni a rá bízott vagyont.

A trust kialakulását a kutatók a római jogi fideicommissum, a középkori germán jogi salmann és az iszlám wakf intézményében próbálták keresni, azonban az újabb kutatások szerint leginkább az valószínű, hogy ez egy kifejezetten angol eredetű jogintézmény, amely a középkori feudális tulajdoni viszonyokból alakult ki a hűbérúr–vazallus jogviszonyból eredő terhek kijátszása érdekében.13 Kétségtelen, hogy a kontinentális jogrendszerekben is találhatók a trusthoz hasonló jogintézmények, elsősorban az öröklési jogban. Megemlíthető így a római jogban a fideicommissum mellett a familiae emptor szerepe, a fiducia, a mandatum – és annak modern jogokbeli továbbélő alakzatai –, a holland bewind, valamint hasonló az alapítvány (fondation, Stiftung, stichting) is, továbbá a német Nachbarfolge vagy Treuhand intézmények.

A trust nem tekinthető feudális relikviának, hiszen a modern gazdasági életben számos esetben jelent megfelelő alakzatot fontos gazdasági vagy magánjogi célok elérésére.

A kontinentális európai jogrendszerek számára a legtöbb problémát a trust megértése során az jelenti, hogy a tulajdont egységesként kezelik. A trust jogintézményének a kon13

Sándor István: i. m. (12. j.) 92.

I. Fejezet: A bizalmi vagyonkezelésről általában

25

tinentális jogi dogmatikában való elhelyezését az a körülmény is megnehezíti, hogy a dologi jogok zártkörűségének elve (numerus clausus) miatt csak törvényi rendelkezés alapján van lehetőség arra14, hogy jogalapot teremtsenek mind a trustee, mind pedig a beneficiary számára abszolút, dologi jogi (in rem) védelem alkalmazására a trustvagyonnal kapcsolatban.15 Ehhez a megbízási, alapítványi, öröklési jogi szabályok nem nyújtanak megfelelő eszközt.

A különböző vagyonkezelési szerződések alapvetően a trust intézményéből eredeztethetők. A trustnak három fő fogalmi ismérve különböztethető meg: – a vagyonrendelő szándéka a vagyonkezelésre irányul, – elkülöníthető és konkretizálható a kezelésbe adott vagyon, – meghatározásra kerültek a kedvezményezettek.16 Az angol jogban kialakult legal és equitable title szerinti kettős tulajdonjogi helyzet tekinthető a trust központi elemének.17 Ez a modell érvényesül az angolszász jogi alapokon nyugvó országok magánjogi rendszereiben, így pl. az Amerikai Egyesült Államokban (kivéve Louisiana), Kanadában (kivéve Québec tartomány), Ausztráliában, Új-Zélandon, Szingapúrban stb.

2.2. A bizalmi vagyonkezelés fogalma Idehaza nem volt könnyű helyzetben a jogalkotó, amikor a bizalmi vagyonkezelés kodifikálása mellett döntött. Vagyonkezelés ugyanis – mint azt korábban már említettük – több módon is megvalósítható. Ezeket a fejezet végén még részletesebben is bemutatjuk, azonban szükséges már e helyütt is előrebocsátani, hogy már a Bibliában is számos olyan utalást találunk, amely a vagyontárgy ideiglenes átadásával, kezelésével kapcsolatos.18 A jogtörténetben a kezdetektől, az antik jogoktól ismert annak a gazdasági szükséglet kielégítésének különböző jogi konstrukciókban történő szabályozása, amikor egyes – akár magán-, akár jogi – személy(ek) valamilyen okból vagyonuk kezelését, hasznosítását nem tudják, vagy nem kívánják személyesen megvalósítani. Ennek érdekében alapvetően két főbb szabályozási forma közül választhatnak: a vagyon tulajdonosától elkülönült jogalanyisággal rendelkező szervezeteken keresztüli vagyonkezelést, ahol a tulajdon közvetetté 14 A dologi jogok zártkörűségének elve biztosítja, hogy csak a törvényben meghatározott dologi jogok jöhessenek létre és csak a törvény által engedett tartalommal. A kontinentális jogrendszerek ezen alapelve akadályozza meg például, hogy a zálogjog egyes szabályait átírva a felek a zálogszerződésben kiszerződjenek a lex commissoria tilalma alól, azaz a zálogtárgy hitelező általi megszerzésében állapodjanak meg a kielégítési jog megnyílta előtt. (Vö. Ptk. 5:136. §).

15 A trustok kontinentális jogokba történő átültetésével kapcsolatban lásd: Illés István: Trusts from Civil Law Jurisdictions’ Point of View. Pázmány Law Working Papers. No. 2012/5.

URL: http://plwp.jak.ppke.hu/en/muhelytanulmanyok/2012/50-istvan-illes-trusts-from-civil-law-jurisdictionspoint-of-view-nr-201205.html (2014. július 31.)

16 Knight v. Knight (1840) 3 Beav 148, Lord Langdale MR. Lásd. ehhez Hayton, D. J.: Hayton and Marshall Cases and Commentary on the Law of Trust. Sweet & Maxwell, London, 19919. 3.

17 A kettős tulajdonjog elmélet az angolszász jogrendszerek sajátos felépítésére vezethető vissza. Egy adott országon belül ugyanis nem egy, hanem három jogforrás létezik párhuzamosan egymás mellett. Ezek a common law, az equity és a statute law, amely utóbbi az írott jogot, azaz a jogszabályokat jelöli. A trustok tipikusan a common law és az equity elkülönülésének talaján fejlődtek ki, és a kettős tulajdon is a két jogforrás adta sajátosságból alakult ki. Lásd részletesebben: Sándor István: i. m. (12. j.). 33. skk.

18 Pl. Kivonulás könyve 22:6 – 14., Lukács evangéliuma 16:1 – 13.