Magyar Büntetőjog - Kommentár a gyakorlat számára

Magyar Büntetőjog Kommentár a gyakorlat számára 3. kiadás I. kötet Szerzők: Dr. Akácz József XXXV., XXXVI., XXXVII. fejezet Dr. Belegi József XVII., XXIII., XXX., XXXI., XXXII., XXXIII. fejezet Dr. Katona Sándor X., XXII. fejezet Dr. Kónya István I., II., III., IV., V., VI., XV., XVI., XVIII., XXI. fejezet és a Testületi döntések Dr. Márki Zoltán XIII., XIV., XIX., XX., XXIV., XXV. fejezet Dr. Mészár Róza VII., VIII., IX., XI., XXVI., XXVII., XXVIII., XXIX., XXXIV. fejezet és a Záró Rész Dr. Molnár Gábor XXXVIII., XXXIX., XL., XLI., XLII. XLIII. fejezet Dr. Soós László XII., XLIV., XLV. fejezet

Szerkesztő/lektor: DR. KÓNYA ISTVÁN

Lap- és Könyvkiadó Kft.

A 3. kiadás kézirata lezárva: 2013. szeptember 1.

A 2. pótlás kézirata lezárva: 2015. május 31.

Copyright © Dr. Akácz József, 2015 © Dr. Belegi József, 2015 © Dr. Katona Sándor, 2015 © Dr. Kónya István, 2015 © Dr. Márki Zoltán, 2015 © Dr. Mészár Róza, 2015 © Dr. Molnár Gábor, 2015 © Dr. Soós László, 2015 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2015

Budapest, 2015 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest kiadása Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője ISBN 963 8213 14 0 A kiadó számára minden jog fenntartva.

Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Nyomás: Prime RATE Kft.

TARTALOM

Tartalom I. kötet Rövidítések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXIII 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 A törvényesség elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 II. FEJEZET A MAGYAR BÜNTETŐ JOGHATÓSÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Időbeli hatály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Területi és személyi hatály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 III. FEJEZET A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 A bűncselekmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 A bűnhalmazat és a folytatólagosan elkövetett bűncselekmény . . . . . . . . 28 A szándékosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 A gondatlanság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 Felelősség az eredményért mint minősítő körülményért . . . . . . . . . . . . . . 58 A kísérlet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 Az előkészület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 Az elkövető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 IV. FEJEZET A BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ VAGY KORLÁTOZÓ OKOK . . . . . . 93 A gyermekkor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 A kóros elmeállapot . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 A kényszer és a fenyegetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 A tévedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 A jogos védelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 A végszükség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 A jogszabály engedélye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132

2. pótlás

III

TARTALOM

V. FEJEZET A BÜNTETHETŐSÉGET MEGSZÜNTETŐ OKOK . . . . . . . . . . . . . . . . . 136 A büntethetőség elévülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138 A tevékeny megbánás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144/2 VI. FEJEZET A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGRE VONÁS EGYÉB AKADÁLYAI . . . 157 A magánindítvány hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158 A feljelentés hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162/1 VII. FEJEZET A BÜNTETÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163 A szabadságvesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168 A határozott ideig tartó szabadságvesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171 Feltételes szabadságra bocsátás a határozott ideig tartó szabadságvesztésből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 Az életfogytig tartó szabadságvesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182 Feltételes szabadságra bocsátás az életfogytig tartó szabadságvesztésből . . 182 Az elzárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191 A közérdekű munka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193 A pénzbüntetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 A foglalkozástól eltiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204 A járművezetéstől eltiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 A kitiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217 A sportrendezvények látogatásától való eltiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219 A kiutasítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 A közügyektől eltiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222/5 VIII. FEJEZET AZ INTÉZKEDÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224 A megrovás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232 A próbára bocsátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234 A jóvátételi munka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240 A pártfogó felügyelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 244 Az elkobzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247 A vagyonelkobzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255 Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele . . . . . . . . . . . . . . 266/2 A kényszergyógykezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 268 IX. FEJEZET A BÜNTETÉS KISZABÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272 A büntetés célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272 A büntetés kiszabásának elvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273 A halmazati büntetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285 IV

2. pótlás

TARTALOM

A büntetés enyhítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 288 A büntetés kiszabása tárgyalásról lemondás esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . 293 A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . 296 A különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305 A bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések . . . . . . . 312 Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítása . . . . . . . . . . . . . . . . . 315 Összbüntetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 318 X. FEJEZET AZ ELÍTÉLÉSHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOS JOGKÖVETKEZMÉNYEK ÉS A MENTESÍTÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321 Az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények . . . . . . . . . . . . . . . . 321 A mentesítés hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 324 A mentesítés módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 327 A törvényi mentesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 327 A bírósági mentesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 330 A mentesítés egységessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334 A kegyelmi mentesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 335 XI. FEJEZET A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK . . . . . . . . . . 336 Alapvető rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 336 A tevékeny megbánás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 343 A büntetések és az intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344 A szabadságvesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344 Az elzárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 347 A közérdekű munka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 347 A pénzbüntetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 348 A kiutasítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352 A közügyektől eltiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352 A próbára bocsátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 353 A jóvátételi munka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 354 A kitiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 357 A pártfogó felügyelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 358 A javítóintézeti nevelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359 A halmazati és az összbüntetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 363 Egységes intézkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367 Az előzetes fogvatartás és házi őrizet beszámítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 368 A mentesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 368 XII. FEJEZET A KATONÁKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . 370 Az elkövetők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 374 2. pótlás

V

TARTALOM

Más állam katonája ellen elkövetett bűncselekmény . . . . . . . . . . . . . . . . . 378 A büntethetőséget kizáró okok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 381 A büntethetőséget megszüntető ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 384 A katonai fogda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 385 Összbüntetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 386 A közérdekű munka kiszabásának kizárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 387 A katonai büntetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 387 A katonai mellékbüntetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 388 A lefokozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389 A szolgálati viszony megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 392 A rendfokozatban visszavetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 392 A várakozási idő meghosszabbítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 395 Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól . . . . . . . . . . . . . . 396 KÜLÖNÖS RÉSZ XIII. FEJEZET AZ EMBERIESSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . . 399 Népirtás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 407 Emberiesség elleni bűncselekmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 412 Apartheid . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 415 Elöljáró vagy hivatali vezető felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 419 XIV. FEJEZET HÁBORÚS BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 422 Tiltott toborzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 433 Fegyverszünet megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 437 Hadikövet elleni erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 438 Védett személyek elleni erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 440 Túlélők megölésére utasítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 443 Élő pajzs használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 444 Tiltott sorozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 445 Védett tulajdon elleni támadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 448 Háborús fosztogatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 453 Nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . 456 Humanitárius szervezet elleni támadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 458 Visszaélés a nemzetközi jog által védett jelvénnyel vagy jelzéssel . . . . . . 462 Egyéb háborús bűntett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 463 Elöljáró vagy hivatali vezető felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 464 XV. FEJEZET AZ ÉLET, A TESTI ÉPSÉG ÉS AZ EGÉSZSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 467 Emberölés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 467 VI

2. pótlás

TARTALOM

Erős felindulásban elkövetett emberölés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 520 Öngyilkosságban közreműködés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 535 Magzatelhajtás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 539 Testi sértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 546 Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 577 Segítségnyújtás elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 588 Gondozási kötelezettség elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 599 XVI. FEJEZET AZ EGÉSZSÉGÜGYI BEAVATKOZÁS ÉS KUTATÁS RENDJE ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 603 Beavatkozás az emberi génállományba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 603 Emberi ivarsejt tiltott felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 605 Születendő gyermek nemének megválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 606 Emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése . . . . . . . . . . . . . . . 607 Embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályainak megszegése . 608 Genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . 610 Emberi test tiltott felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 611 XVII. FEJEZET AZ EGÉSZSÉGET VESZÉLYEZTETŐ BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . . . 613 Kábítószer-kereskedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 614 Kábítószer birtoklása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 622 Kóros szenvedélykeltés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 629 Kábítószer készítésének elősegítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 631 Kábítószer-prekurzorral visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 632 Új pszichoaktív anyaggal visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 635 Teljesítményfokozó szerrel visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 636/10 Egészségügyi termék hamisítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 639 Kuruzslás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 643 Méreggel visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 645 Ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 646 XVIII. FEJEZET AZ EMBERI SZABADSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . . . . . 648 Emberrablás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 648 Emberrablás feljelentésének elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 656 Emberkereskedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 657 Kényszermunka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 663 Személyi szabadság megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 664 Kényszerítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 673

2. pótlás

VII

TARTALOM

XIX. FEJEZET A NEMI ÉLET SZABADSÁGA ÉS A NEMI ERKÖLCS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 679 Szexuális kényszerítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 681 Szexuális erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 687 Szexuális visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 713 Vérfertőzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 719 Kerítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 723 Prostitúció elősegítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 731 Kitartottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 736 Gyermekprostitúció kihasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 740 Gyermekpornográfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 743 Szeméremsértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 751 Kitiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 757 Magánindítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 757 XX. FEJEZET A GYERMEKEK ÉRDEKÉT SÉRTŐ ÉS A CSALÁD ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 762 Kiskorú veszélyeztetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 763 Gyermekmunka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 781 Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 787 Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 798 Tartási kötelezettség elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 804 Kapcsolati erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 809 Családi jogállás megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 812 Kettős házasság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 816 XXI. FEJEZET AZ EMBERI MÉLTÓSÁG ÉS EGYES ALAPVETŐ JOGOK ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 822 A lelkiismereti és vallásszabadság megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 822 Közösség tagja elleni erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 825 Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 833 Egészségügyi önrendelkezési jog megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 835 Személyes adattal visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 839 Közérdekű adattal visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 844 Magánlaksértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 845 Zaklatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 855 Magántitok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 860 Levéltitok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 863 Kiszolgáltatott személy megalázása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 865 Rágalmazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 868 VIII

2. pótlás

TARTALOM

Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése . . . 883 Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 884 Becsületsértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 884/1 Kegyeletsértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 892 A valóság bizonyítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 894 Kitiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 898 Magánindítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 898 XXII. FEJEZET A KÖZLEKEDÉSI BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 900 A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 900 Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 914 Közúti veszélyeztetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 920 Közúti baleset okozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 929 Járművezetés ittas állapotban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 955 Járművezetés bódult állapotban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 971 Járművezetés tiltott átengedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 972 Cserbenhagyás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 978 Értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 984

II. kötet XXIII. FEJEZET A KÖRNYEZET ÉS A TERMÉSZET ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK . . . 989 Környezetkárosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 990 Természetkárosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 994 Állatkínzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1000 Orvvadászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1004 Orvhalászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1007 Tiltott állatviadal szervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1008 A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1009 Ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1011 Radioaktív anyaggal visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1013 Nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1016 Atomenergia alkalmazásával visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1016/2 Kitiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1019 XXIV. FEJEZET AZ ÁLLAM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1020 Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1022 Az alkotmányos rend elleni szervezkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1029 Lázadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1031 Rombolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1034 2. pótlás

IX

TARTALOM

Hazaárulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1037 Hűtlenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1042 Az ellenség támogatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1043 Kémkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1045 Kémkedés az Európai Unió intézményei ellen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1048 A szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés . . . . . . . . . . . . . . . 1050 Állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása . . . . . . . . . . . . 1050/2 Kitiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1051 XXV. FEJEZET A MINŐSÍTETT ADAT ÉS A NEMZETI ADATVAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1052 Minősített adattal visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1052 A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1059 XXVI. FEJEZET AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . 1060 Hamis vád . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1060 Hatóság félrevezetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1071 Hamis tanúzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1073 Hamis tanúzásra felhívás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1081 Tanúvallomás jogosulatlan megtagadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1084 Kényszerítés hatósági eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1084 Hatósági eljárás megzavarása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1086 Igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1088 Mentő körülmény elhallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1090 Bűnpártolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1092 Fogolyszökés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1098 Fogolyzendülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1103 Ügyvédi visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1105 Zugírászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1108 Zártörés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1108/1 A bírósági végrehajtás akadályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1111 Nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1113 XXVII. FEJEZET A KORRUPCIÓS BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1114 Vesztegetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1114 Vesztegetés elfogadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1119 Értelmező rendelkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1123 Hivatali vesztegetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1123 Hivatali vesztegetés elfogadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1128 Vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1135 X

2. pótlás

TARTALOM

Vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban . . . . . . . . . . . . . 1138 Vesztegetés feljelentésének elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1141 Befolyás vásárlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1142 Befolyással üzérkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1144 XXVIII. FEJEZET A HIVATALI BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1150 Bántalmazás hivatalos eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1150 Bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában . . . . . . . . . . . . . . . . 1153 Kényszervallatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1156 Jogellenes fogvatartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1159 Hivatali visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1163 Közfeladati helyzettel visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1170 Jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy adatszerzés . . . . . . . . . . . . . . 1172 Jogosulatlan megbízhatósági vizsgálat végzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1175 Egyéb rendelkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1176 XXIX. FEJEZET A HIVATALOS SZEMÉLY ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . . . . . 1177 Hivatalos személy elleni erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1177 Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1187 Hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1189 Nemzetközileg védett személy elleni erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1190 XXX. FEJEZET A KÖZBIZTONSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . . 1192 Terrorcselekmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1192 Terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1193 Terrorizmus finanszírozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1201 Értelmező rendelkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1203 Jármű hatalomba kerítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1203 Bűnszervezetben részvétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1207 Közveszély okozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1209 Közérdekű üzem működésének megzavarása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1215 Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1220 Lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1224 XXXI. FEJEZET A NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEN ALAPULÓ KÖZBIZTONSÁGI CÉLÚ GAZDASÁGI ELŐÍRÁSOK ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK . . . 1230 Nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés . . . . . . . . . . . . . . 1230 Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1234 Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása . . 1238 2. pótlás

XI

TARTALOM

Haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés . . . . . . . . . . . . . 1239 Kettős felhasználású termékkel visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1241 XXXII. FEJEZET A KÖZNYUGALOM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . 1244 Háborús uszítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1244 Közösség elleni uszítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1245 A nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1249 Nemzeti jelkép megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1252 Önkényuralmi jelkép használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1253 Hatósági rendelkezés elleni uszítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1257 Rémhírterjesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1259 Közveszéllyel fenyegetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1261 Garázdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1263 Rendbontás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1271 Kitiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1277 XXXIII. FEJEZET A KÖZBIZALOM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . . . . 1278 Közokirat-hamisítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1278 Biztonsági okmány hamisítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1295 Hamis magánokirat felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1296 Okirattal visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1302/1 Egyedi azonosító jellel visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1308 Gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása . . 1310 Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése . . . . . 1312 Sporteredmény tiltott befolyásolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1315 XXXIV. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁS RENDJE ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . . 1318 A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1318 Egyesülési joggal visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1318/4 Közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1318/6 Embercsempészés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1318/6 Jogellenes tartózkodás elősegítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1326 Családi kapcsolatok létesítésével visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1328 Harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása . . . . . . . . . . 1332 Műemlék vagy védett kulturális javak megrongálása . . . . . . . . . . . . . . . . 1335 Védett kulturális javakkal visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1338 Veszélyes állat, illetve veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1342 Tiltott szerencsejáték szervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1346 XII

2. pótlás

TARTALOM

Járványügyi szabályszegés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1348 Géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1351 A számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettség megszegése . . . 1352 Kitiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1353 XXXV. FEJEZET A VAGYON ELLENI ERŐSZAKOS BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . . . . . 1354 Rablás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1354 Kifosztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1362 Zsarolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1366 Önbíráskodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1370 Értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1377 XXXVI. FEJEZET A VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1378 Lopás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1378 Rongálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1393 Sikkasztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1399 Csalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1404 Gazdasági csalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1410 Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás . . . . . . . . . . . . . . 1412 Hűtlen kezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1416 Hanyag kezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1420 Jogtalan elsajátítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1422 Orgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1424 Jármű önkényes elvétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1429 Uzsora-bűncselekmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1433 Magánindítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1434/2 Értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1437 XXXVII. FEJEZET A SZELLEMI TULAJDONJOG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . 1438 Bitorlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1438 Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése . . . . . . . . . . . . 1441 Védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1446 Jogkezelési adat meghamisítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1449 Iparjogvédelmi jogok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1450 Magánindítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1454 Értelmező rendelkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1455

2. pótlás

XIII

TARTALOM

XXXVIII. FEJEZET A PÉNZ- ÉS BÉLYEGFORGALOM BIZTONSÁGA ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1456 Pénzhamisítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1456 Pénzhamisítás elősegítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1470 Bélyeghamisítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1471 Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1480 Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1491 Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése . . . . . . . 1494 XXXIX. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉST KÁROSÍTÓ BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . . . . . . 1496 Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés . . . 1496 Költségvetési csalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1498 A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1598 Jövedékkel visszaélés elősegítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1599 XL. FEJEZET PÉNZMOSÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1605 Pénzmosás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1605 A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása . . . . . 1616 Értelmező rendelkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1626 XLI. FEJEZET A GAZDÁLKODÁS RENDJÉT SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . . 1628 A számvitel rendjének megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1628 Csődbűncselekmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1635 Feljelentés elmulasztása a felszámolási eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1658 Tartozás fedezetének elvonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1660 Engedély nélküli nemzetközi kereskedelmi tevékenység . . . . . . . . . . . . . . 1665 Saját tőke csorbítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1666 Jogosulatlan pénzügyi tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1672 Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . 1689 Bennfentes kereskedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1695 Tőkebefektetési csalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1701 Piramisjáték szervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1706 Gazdasági titok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1710 Értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1718 XLII. FEJEZET A FOGYASZTÓK ÉRDEKEIT ÉS A GAZDASÁGI VERSENY TISZTASÁGÁT SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1719 Rossz minőségű termék forgalomba hozatala . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1720 XIV

2. pótlás

TARTALOM

Megfelelőség hamis tanúsítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1726 Fogyasztók megtévesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1730 Üzleti titok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1738 Versenytárs utánzása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1743 Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban . . 1750 Értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1763 XLIII. FEJEZET TILTOTT ADATSZERZÉS ÉS AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1764 Tiltott adatszerzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1764 Információs rendszer vagy adat megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1769 Információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása . . 1778 XLIV. FEJEZET A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK . . 1781 Bevonulási kötelezettség megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1781 Kibúvás a katonai szolgálat alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1783 Katonai szolgálat megtagadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1785 Hadkötelezettség teljesítésének akadályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1786 Polgári védelmi kötelezettség megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1787 Honvédelmi munkakötelezettség megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1792 Szolgáltatási kötelezettség megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1793 A büntetés korlátlan enyhítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1796 Értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1796 XLV. FEJEZET A KATONAI BŰNCSELEKMÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1800 Szökés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1801 Önkényes eltávozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1809 Kibúvás a szolgálat alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1813 A szolgálat megtagadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1817 Kötelességszegés szolgálatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1818 Szolgálati feladat alóli kibúvás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1830 Jelentési kötelezettség megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1833 Szolgálati visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1837 Zendülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1843 Zendülés megakadályozásának elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1849 Parancs iránti engedetlenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1850 Elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1859 Elöljáró vagy szolgálati közeg védelmére kelt vagy arra rendelt személy elleni erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1866 Szolgálati tekintély megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1866 Bujtogatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1870 2. pótlás

XV

TARTALOM

Alárendelt megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1875 Elöljárói hatalommal visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1880 Elöljárói gondoskodás elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1883 Elöljárói intézkedés elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1885 Ellenőrzés elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1888 Készenlét fokozásának veszélyeztetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1890 Parancsnoki kötelességszegés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1893 Kibúvás a harci kötelesség teljesítése alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1895 Harci szellem bomlasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1897 Értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1898 ZÁRÓ RÉSZ Értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1900 Egyes bűncselekmények értékhatára és szabálysértési alakzata . . . . . . . . 1969 Hatálybalépés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1972 Hatályon kívül helyező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1972 Az Európai Unió jogának való megfelelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1972

III. kötet A KÚRIA (KORÁBBAN: LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG) BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ TESTÜLETI ÁLLÁSFOGLALÁSAI, JOGEGYSÉGI HATÁROZATAI ÉS BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNYEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 I. A Legfelsőbb Bíróság elvi döntései III. számú büntető elvi döntés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 IV. számú büntető elvi döntés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 II. A Kúria (korábban: Legfelsőbb Bíróság) büntetőjogi és büntető eljárásjogi tárgyú jogegységi határozatai A) A Kúria (korábban: Legfelsőbb Bíróság) héttagú jogegységi tanácsának büntetőjogi és büntető eljárásjogi tárgyú határozatai 1/1999. Büntető-közigazgatási-polgári jogegységi határozat . . . . . . . . . . . 9 1/2000. Büntető-közigazgatási-polgári jogegységi határozat . . . . . . . . . . . 12 1/2010. Büntető-közigazgatási-polgári jogegységi határozat . . . . . . . . . . . 17 1/2005. Büntető-polgári jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 XVI

2. pótlás

TARTALOM

B) A Kúria (korábban: Legfelsőbb Bíróság) öttagú jogegységi tanácsának büntetőjogi és büntető eljárásjogi tárgyú határozatai 2/1998. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 3/1998. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 4/1998. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 5/1998. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 6/1998. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 1/1999. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 2/1999. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 3/1999. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 4/1999. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 5/1999. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 1/2000. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 2/2000. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 3/2000. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 4/2000. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 5/2000. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 1/2002. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 2/2002. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 3/2002. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119 4/2002. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 1/2003. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 2/2003. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 3/2003. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 4/2003. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153 1/2004. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156 2/2004. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 3/2004. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 4/2004. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180 1/2005. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186 2/2005. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193 3/2005. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200 4/2005. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205 1/2006. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212 2/2006. Büntető jogegységi határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222 3/2006. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229 4/2006. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233 2. pótlás

XVII

TARTALOM

1/2007. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239 2/2007. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254 3/2007. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256 4/2007. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259 5/2007. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264 1/2008. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266 2/2008. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275 3/2008. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 279 4/2008. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 280 5/2008. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283 1/2009. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 287 2/2009. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 293 3/2009. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 295 4/2009. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312 5/2009. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 317 6/2009. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 323 1/2010. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 338 2/2010. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 345 3/2010. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 354 1/2011. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 357 2/2011. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 364 3/2011. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 369 1/2012. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 379 1/2013. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 391 2/2013. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 397 3/2013. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 406 4/2013. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 421 5/2013. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 429 6/2013. Büntető jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 430/11 III. A Kúria (korábban: Legfelsőbb Bíróság) Büntető Kollégiumának véleményei 1. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 430/19 2/2007. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 457 3. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 457 4. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 474 5/2007. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 503 BKv 6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 503 BKv 7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 503 XVIII

2. pótlás

TARTALOM

8. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 504 BKv 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 504 10. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 505 11. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 505 BKv 12. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 506 BKv 13. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 506 BKv 14. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 506 BKv 15. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 507 BKv 16. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 507 BKv 17. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 508 18. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 508 19. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 509 20. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 510 BKv 21. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 510 22. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 511 BKv 23. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 513 24. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 513 25. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 515 26. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 516 27. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 517 28. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 518 29. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 519 30. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 522 31. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 523 32. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 524 BKv 33. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 524 34. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 525 35. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 528 36. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 529 37. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 530 38. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 532 39. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 538 40. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 541 41. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 542 42. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 544 43. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 547 44. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 548 45. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 549 46. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 550 47. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 550 48. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 550 49. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 551 50. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 552 51. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 553 2. pótlás

XIX

TARTALOM

BKv 52. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 555 53. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 555 54. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 556 55. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 560 56. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 564 57. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 572 BKv 58. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 576 BKv 59. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 577 60. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 577 61. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 579 BKv 62. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 584 BKv 63. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 584 BKv 64. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 584 BKv 65. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 585 66. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 586 BKv 67. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 587 BKv 68. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 587 69. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 593 BKv 70. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 596 71. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 597 BKv 72. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 598 BKv 73. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 598 BKv 74. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 598 BKv 75. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 602 76. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 603 BKv 77. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 604 78. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 604 79. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 606 BKv 80. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 607 BKv 81. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 608 82. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 611 83. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 615 84. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 616 BKv 85. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 617 BKv 86. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 619 87. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 620 BKv 88. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 622 BKv 89. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 622 90. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 624 BKv 91. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 637 BKv 92. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 639 93. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 641 BKv 94. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 645 95. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 646 XX

2. pótlás

TARTALOM

BKv 96. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 649 BKv 98. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 651 BKv 99. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 654 BKv 100. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 655 101. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 656 1/2013. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 657 2/2013. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 660 3/2013. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 661 4/2013. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 662 5/2013. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 662 1/2014. BK vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 665

2. pótlás

XXI

TARTALOM

XXII

2. p贸tl谩s

Általános rész

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint a nemzeti vagyonnak a védelme érdekében, Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek figyelembevételével, az állam kizárólagos büntető hatalmának érvényesítése céljából a következő törvényt alkotja:

ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A törvényesség elve 1. § (1) Az elkövető büntetőjogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt lehet megállapítani, amelyet – a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények kivételével – törvény az elkövetés idején büntetni rendelt.

(2) Bűncselekmény elkövetése miatt nem lehet olyan büntetést kiszabni vagy intézkedést alkalmazni, amelyről törvény az elkövetés – vagy a 2. § (2) bekezdés alkalmazása esetén az elbírálás – idején nem rendelkezett.

Jegyzet: Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdés.

1. § (1) bekezdés Az új büntetőtörvény I. Fejezetében „Alapvető rendelkezések” cím alatt az egész kódexre érvényes, minden rendelkezését átható alapelveket fogalmaz meg. Ezek között első helyen deklarálja a törvényesség elvét, amely nem más, mint az anyagi jogi legalitás elismerése. Az anyagi jogi legalitás a jogállamiság formai követelményét, a jogbiztonságot testesíti meg. Az anyagi legalitás alkotmányos alapelv, melyet az Alaptörvény XXVIII. cikkének (4) bekezdése a következők szerint tartalmaz: „Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, ami az elkövetés idején a magyar jog vagy – nemzetközi szerződés, illetve Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más állam joga szerint nem volt bűncselekmény.”

1

DR. KÓNYA ISTVÁN

Az idézett szöveg a nullum crimen sine lege és nulla poena sine lege elvét – a bűncselekmények és büntetések törvényességének elvét – emeli alapvető alkotmányos elvárás rangjára és a szóban levő 1. § ezt, mint a büntető anyagi jog legfontosabb klasszikus fundamentumát helyezi el a törvény legelső rendelkezéseként.

A törvényhelyhez fűzött indokolás szerint: „A nullum crimen sine lege elv alapján csak az a bűncselekmény minősülhet bűncselekménynek, amit az elkövetés előtt a törvény büntetendővé nyilvánított. Ez egyrészt az elkövetéskor hatályos törvény alkalmazását írja elő, másrészt megköveteli, hogy a jogalkotó törvényben határozza meg a bűncselekményeket.

A nulla poena sine lege elve azt fejezi ki, hogy az elkövetővel szemben csak olyan büntetőjogi jogkövetkezmény alkalmazható, amelyet törvény már az elkövetés idején előírt. Ezen elv értelmében a büntetőtörvény az alapja a büntetés nemének és a mértékének. A büntetőjogi jogkövetkezmények nem alakíthatók szokásjogi úton vagy analógia igénybevételével.”

A két klasszikus jogelv több évszázados összekapcsolása a hatályos törvény alkalmazása szempontjából is azt jelenti, hogy az állami büntetőhatalom gyakorlásának feltételeit előre, törvényben kell rögzíteni. Valamely magatartás bűncselekmén�nyé nyilvánításával a törvényhozó korlátozza az egyéni szabadságjogokat, de azokat megismerhetővé is teszi. A törvényben meghatározott jogkövetkezmények pedig az igazságszolgáltatás önkényét zárják ki. A pozitív írott büntetőnorma követelménye a szokásjog és az analógia egyidejű tilalmát is feltételezi.

Az Alaptörvény XXVIII. cikkének (5) bekezdése a nemzetközi jog elsőbbségére figyelemmel kivételt teremt az előzőek alól a következők szerint: „A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általános elismert szabályai szerint bűncselekmény volt.”

A nemzetközi jog általánosan elismert szabályain alapuló bűnfelelősség megállapíthatóságát – konkrét, kódexben előírt pozitív szabályozás nélkül – az 53/1993.

(X. 13.) AB határozat fejtette ki a legalaposabban, rámutatva arra is, hogy a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerinti bűncselekmény akkor is büntetendő, ha a belső jog szerint nem volt az, s az ilyen bűncselekmények elévülése kizárt. Nemzetközi jogi kötelezettségen alapszik az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló 2011. évi CCX. törvény megalkotása is, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba.

Az anyagi jogi legalitás az eljárásjogi legalitással válik teljessé, amely a bűnüldöző hatóságok számára állapít meg kötelezettséget arra nézve, hogy a törvényben megkívánt feltételek esetén a büntetőigény érvényesítésére lépjenek fel, és a büntetőeljárást folytassák le.

1. § (2) bekezdés A (2) bekezdés a nulla poena sine lege elvének önálló bekezdésbeni kifejtése. A büntetőtörvény határozottságának követelménye nemcsak a büntetendő magatartások megismerhetőségét, de az amiatt alkalmazható joghátrányok kiszámíthatóságá2

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

nak törvényi taxációját is magában foglalja, mert csak ezzel a követelménnyel együtt zárható ki az önkényes bírói döntés veszélye. A büntetőtörvény meghatározottsága alapján biztosítható a jogsértéshez fűzött szankció tudomásulvétele és annak magatartás-determináló (visszatartó) hatása is. A klasszikus büntetőjogi alapelv alapvető rendelkezésben történő deklarálása parancs a jogalkalmazó számára, hogy az elkövetett bűncselekmény miatt csak olyan büntetést szabjon ki és csak olyan intézkedést alkalmazzon, amelyet az elkövetés idején maga a büntetőtörvény felsorolt. Az ezzel ellenkező ítélkezést az alapelv abban az esetben is tiltja, ha a törvény időbeli hatályát szabályozó 2. § (2) bekezdésének alkalmazásával nem az elkövetés időpontjában, hanem az elbíráláskor hatályban levő új törvényt kell alkalmazni. A jogalkotói szándék arra az esetre sem enged kiszámíthatatlan, önkényes büntetést kiszabni vagy intézkedést alkalmazni, ha a döntés éppen a cselekmény kedvezőbb megítélése alapján az elkövető javára szolgál.

3

DR. KÓNYA ISTVÁN

II. FEJEZET A MAGYAR BÜNTETŐ JOGHATÓSÁG A joghatóság (jurisdictio) az állami szuverenitás ítélkezési leképezése. Azt fejezi ki, hogy az állam fenntartja magának a jogot a területén történő ítélkezésre. E szuverén jogosultság kiterjed a teljes államterületre és csak azokban az esetekben nem érvényesül, amikor az állam erről a monopóliumáról kifejezetten lemondott. A büntető joghatóság az a terület, ahol az állam büntetőhatalma érvényesül. Ahol az állam az elsődleges joghatóságát gyakorolja, ott szükségképpen a másik állam joghatóságát korlátozza az adott bűncselekményre vonatkozóan.

Az államilag szervezett társadalmakban a belföldön elkövetett bűntetteket a hazai büntetőhatalomnak vetették alá, mert a joghatóság gyakorlása féltékenyen őrzött politikai jog volt, amely – a közállapotok (közrend, közbiztonság) megóvása mellett – komoly kincstári (állami) bevételeket is garantált. Az állam- és jogfejlődés azt a rendet is kialakította, mely szerint az állam jogot formált arra, hogy a polgárai által külföldön elkövetett bűntetteteket is büntetőhatalma alá vonja és megbüntesse. A bűnelkövető hazájának vagy a tett elkövetési helyének bírája egyaránt joghatóságot megalapozó tényezővé vált. Ebből a fejlődésből nőtte ki magát a rendes és rendkívüli joghatóság megkülönböztetése. A büntetőjogban a rendes joghatóság fogalma alá vonható a területi és személyi joghatóság, a rendkívüli joghatóság pedig a háborús és emberiség elleni bűncselekményekre terjed ki. Így például rendkívüli joghatósága van a Nemzetközi Büntetőtörvényszéknek, amely a volt Jugoszlávia területén elkövetett egyes bűncselekményeket bírálja el.

Időbeli hatály 2. § (1) A bűncselekményt – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni.

(2) Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni.

(3) Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő.

Jegyzet: Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 15. cikk (2) bekezdés, Emberi Jogok Európai Egyezménye 7. cikk (1) bekezdés; 1/1999. BJE

2. § (1) bekezdés A büntetőtörvény időbeli hatálya azt határozza meg, hogy mikortól kezdve és meddig alkalmazható a büntetőjog szabálya. Az (1) bekezdés meghatározza a büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó általános szabályt, míg a (2) bekezdés meg4

A MAGYAR BÜNTETŐ JOGHATÓSÁG

állapítja az általános alóli kivételt. Az új kódex – a korábbi Btk.-hoz hasonlóan – akként rendelkezik, hogy a bűncselekményt az elkövetés idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Mint azt a törvényhelyhez fűzött indokolás is tartalmazza: „A nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elvekből következik, hogy az új bűncselekményt megállapító, illetve az elbírálást szigorító büntetőtörvénynek nem lehet visszaható ereje.” A visszaható hatály tilalma alól a törvény a később hatályba lépő enyhébb szabályozást, valamint a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények körét veszi ki.

Az elkövetés idején hatályban levő törvény szerinti elbírálás 2. § (1) bekezdésében meghatározott főszabálya az, amely a már említett klasszikus elveknek megfelel és amelyet az Alkotmánybíróság több határozatában is „előreláthatóságnak” minősített és amely a törvényességnek és jogbiztonságnak egyaránt sajátja.

A visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmát a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 15. cikk (2) bekezdése és az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikk (1) bekezdése egyaránt tilalmazzák.

A törvény időbeli hatálya alkalmazása szempontjából a bűncselekmény elkövetési ideje a meghatározó. Az elkövetési idő egymozzanatú bűncselekményeknél a törvényi tényállás elemei megvalósulásának ideje. Többmozzanatú bűncselekménynél az utolsó tényállási elem megvalósulásával a cselekmény befejezettségének időpontja, azaz, amikor az adott tényálláshoz tartozó valamennyi magatartás megvalósult.

Eredmény-bűncselekmények esetén, amikor az eredmény bekövetkezett.

2. § (2)–(3) bekezdés A törvény a visszaható hatály tilalma alól két kivételt határoz meg: a később hatályba lépett enyhébb szabályozást, illetve a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai által büntetendő cselekmények körét.

Ezek közül az első, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény vagy enyhébben bírálandó el. Ennek indoka, hogy amennyiben az elkövetés és az elbírálás között eltelt időben megváltozott viszonyokra tekintettel az adott jogtárgy büntetőjogi oltalma már nem szükséges, vagy elegendő az enyhébb büntetőjogi szankcionálás is, akkor a méltányosság azt kívánja, hogy az elbíráláskori enyhébb büntetőszabályt alkalmazzák. Az elbíráláskor hatályos enyhébb büntetőtörvény visszaható erejét az Emberi Jogok Európai Egyezménye is előírja.

A miniszteri indokolás kiemeli, hogy „Az Alaptörvény – a nemzetközi egyezmények által előírt módon – az elkövetés idején hatályos belső jogi szabályokra és belső jogi elévülésükre tekintet nélkül lehetővé teszi valamely személy megbüntetését olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint bűncselekménynek minősült. Erre tekintettel a törvény a visszaható hatály tilalmát e cselekmények vonatkozásában kizárja.”

Az elkövetés és az elbírálás ideje legfeljebb két büntetőtörvény összevetését teszi lehetővé. Amennyiben az elkövetés és elbírálás eltérő időpontja között más törvény – akár enyhébb is – volt hatályban, azt figyelmen kívül kell hagyni. A Btk. sem ismeri a legenyhébb büntetőtörvény alkalmazásának elvét.

5

DR. KÓNYA ISTVÁN

Változatlanul irányadó az 1/1999. számú büntető jogegységi határozat iránymutatása, mely szerint: „Ha a Btk. Különös Részének valamely rendelkezése ún. keretdiszpozíció és az annak keretét kitöltő jogszabály-rendelkezésekben a bűncselekmény elkövetése után olyan mérvű változás következik be, amely a kötelezettség megszüntetésével vagy a tilalom feloldásával az addigi büntetőjogi védelmet megszünteti, e változás – a meghatározott időre szóló jogszabályok kivételével – a Btk. 2. §-ának 2. mondatára figyelemmel az elbíráláskor hatályban lévő büntetőjogi szabályozás visszaható hatályú alkalmazását alapozza meg.”

Azt eldönteni, hogy melyik törvény tesz lehetővé enyhébb elbírálást, nemcsak az alkalmazandó büntetés neme és mértéke alapján, hanem a büntetőjogi felelősségre vonatkozó összes rendelkezés egybevetésével kell megállapítani [BJD 8422.]. Ebből a szempontból tehát az Általános Rész rendelkezéseit is vizsgálni kell, s a következtetést azok „összhatása” alapján kell levonni.

A bírói gyakorlatból: Az új törvény az enyhébb, mert bár a főbüntetés mértéke azonos, az új törvény vagylagosan enyhébb büntetési nem alkalmazását is lehetővé teszi [BH 1989.53.].

Enyhébb az a törvény, amelynek alkalmazásával a büntetés az enyhítő szakasz felhívása nélkül szabható ki [BJD 1085.].

A törvények összehasonlítása során a mellékbüntetésben jelentkező joghátrányt is figyelembe kell venni [BJD 8423.].

Szabadságvesztés helyett enyhébb büntetési nem (közérdekű munka) alkalmazása az új törvény alapján [BH 1994.229.].

Ha az új törvény az adott esetben korlátlan enyhítést is lehetővé tesz, a cselekményt e törvény alapján kell elbírálni [BEH 1973. 301. old. 13. pont].

Törvénysértő a pénzbüntetés mértékének kiszabása, ha a bíróság a büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés figyelmen kívül hagyásával állapítja meg a napi tételek számát [BH 2000.134.].

A közokirat-hamisítás előkészületeként értékelhető magatartás csak 1996. szep­ tember 1. napja után büntethető [BH 2001.159.].

Ha a cselekmény elkövetésekor hatályos büntetőjogi rendelkezés értelmében az elkövető magatartása a helyiséghez tartozó bekerített helyre, a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélküli bemenetel folytán a lopás vétségét valósította meg, az elbírálás idején hatályos törvény rendelkezése folytán az elkövetési tárgy értékének – a szabálysértésekről szóló törvény alapján – 5000 forintról 10 000 forintra való felemelése a cselekmény elbírálására nincs kihatással; ebben az esetben a büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés folytán az elkövetés időpontjában hatályos törvény rendelkezését kell alkalmazni [BH 2001.407.]. A csempészet és a jövedékkel visszaélés bűncselekményeinek alaki halmazata látszólagos, a specialitás elve folytán az elkövető terhére csak a csempészet bűncselekménye állapítható meg.

Ebből az elkövetés idején ekként is minősülő cselekmény a Btk. 2. §-ának alkalmazása folytán az elbíráláskor az elkövető terhére már nem állapítható meg, a bíróságnak vizsgálnia kell azt, hogy a vád tárgyává tett magatartás jövedékkel visszaélés bűncselekményének megállapítására alkalmas-e [BH 2010.236.].

6

A MAGYAR BÜNTETŐ JOGHATÓSÁG

A büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés megsértésére való hivatkozással csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha ezáltal a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy más anyagi jogszabálysértés miatt törvénysértő büntetést szabott ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmazott.

Ha a terhelt a bűncselekmények egy részét a korábbi Btk.-nak az 1998. évi LXXXVII. törvény által történt és 1999. március 1. napjától hatályos módosítását megelőzően, más részét pedig ezt az időpontot követően valósította meg: valamen�nyi bűncselekményre nézve a legutóbb megvalósított bűncselekmény elkövetése idején hatályos törvény alkalmazásának van helye [BH 2002.467.].

Törvénysértő az a másodfokú határozat, amely – a csalás bűntette miatt első fokon elítélt tereltek javára – nem alkalmazta az elbírálás idején hatályban levő enyhébb büntetőjogi szabályokat [BH 2005.88.].

A jogerős ítélet meghozatala után hatályba lépett enyhébb jogi előírások a felülvizsgálati eljárásban nem alkalmazhatók [BH 2005.165.]. A büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés alkalmazásáról a cselekmény elbírálásának az ideje az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének a napja [BH 2009.231.].

Ha az elkövetés és az elbírálás idején eltérő büntető anyagi jogi szabályok voltak hatályban, ezek közül azokat kell alkalmazni, amelyek a terheltre nézve összhatásukban kedvezőbbek, még ha a terhére megállapított többszörös bűnhalmazatban levő bűncselekmények egyike ezáltal súlyosabban minősülne is [HGY 1101.].

Amikor el kell dönteni, melyik törvény az enyhébb, a konkrét cselekményt (gondolatban) mind a két törvény szerint el kell bírálni, és végül ténylegesen azt a törvényt kell alkalmazni, amely a konkrét esetben enyhébb elbírálást eredményez. Nem lehetséges a két jogszabály együttes vagy kombinatív alkalmazása, azt a törvényt kell teljes egészében alkalmazni, amely az adott esetben enyhébb elbírálásra vezet. Így pl. nem lehet a cselekményt a régi törvény szerint minősíteni és a büntetést az új törvény alapján kiszabni [BJD 8424.]. A Btk.-nak a jogos védelemre vonatkozó, a 2009. évi LXXX. törvény 4. §-ának módosított szabályai, mert szélesebb körben nyújtanak lehetőséget felmentő ítélet hozatalára, a korábbi jogállapothoz képest enyhébb elbírálást tesznek lehetővé; ezért a hatálybalépésüket – 2009. augusztus 9. napját – megelőzően elkövetett cselekményeket elbírálva is e szabályokat kell alkalmazni [BH 2011.54.].

Az elkövetéskor hatályos törvényt alkalmazta a bíróság, mivel az új törvény a szigorúbb, az alábbi jogesetekben: [BH 1991.181., BH 1994.294.]

A régi és az új törvény együttes vagy kombinatív alkalmazására akkor sem kerülhet sor, ha – bűnhalmazat esetén – több cselekmény tekintetében kell a régi és az új törvényt összehasonlítani: valamennyi cselekményt vagy a régi, vagy az új törvény szerint kell elbírálni, és halmazati büntetést kell kiszabni [BH 1994.117.].

A Btk. időbeli hatályának alkalmazásával kapcsolatban azt kell vizsgálni, hogy a terheltet sújtó jogkövetkezmények egységesen mely időszak alapulvételével kedvezőbbek rá nézve, de a különböző elkövetési időpontokban hatályban levő eltérő anyagi jogi szabályok kombinatív alkalmazása – ugyanabban az ügyben – kizárt [HGY 925.].

Amennyiben a bűnhalmazatban lévő bűncselekményeket részben az új büntetőtörvény hatálybalépése előtt, illetve annak hatálybalépése után követték el, a bűn7

DR. KÓNYA ISTVÁN

halmazatban lévő valamennyi bűncselekményt az új törvény alkalmazásával kell elbírálni [BH 2004.304.].

Ha azonban valamelyik cselekmény már nem bűncselekmény, e vonatkozásban az új törvényt kell alkalmazni még akkor is, ha a többi cselekményt a bíróság esetleg a régi törvény szerint bírálja el [BH 1995.72.]. Ilyenkor ugyanis a vádlott részleges felmentésével a halmazati büntetés lehetősége elesik, és nincs akadálya annak, hogy a bíróság a többi cselekményt egyetlen törvény alapján bírálja el.

Ha a cselekmény elkövetésekor és elbírálásakor eltérő törvényi rendelkezések vannak hatályban, a bíróságnak a határozat indokolásában számot kell adnia arról, hogy melyik időpontban hatályos rendelkezéseket alkalmazta [BH 2005.377.].

A feltételes szabadságra bocsátás a cselekmény elbírálásán kívül eső, a szabadságvesztés végrehajtása során alkalmazható lehetőség. Az elbíráláskor hatályban lévő törvény szerinti minősítéshez tartozó – büntetési tételben kifejezésre jutó – súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazhatósága mellett ezért a feltételes szabadságra bocsátás kedvezőbb lehetősége összhatásában nem jelenti a cselekmény enyhébb elbírálását [BH 2006.173.].

Az 1978. évi IV. törvény korábbi rendelkezései alapján tartamának megjelölése nélkül alkalmazott kiutasítás mellékbüntetés helyett – a bűncselekmény elbírálásának időpontjában hatályos törvénynek megfelelően – határozott tartamú kiutasítást kellett volna kiszabni [BH 2006.273.].

A büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés csak egységesen alkalmazható. Önmagában a kiutasítás mellékbüntetésre vonatkozó szabályok enyhülése nem eredményezi az enyhébb elbírálás lehetőségét, ha a bűncselekmény büntetési tételére és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezések súlyosabbá válnak [BH 2006.383.].

Az 1978. évi 4. törvénynek a jogos védelemre vonatkozó, a 2009. évi LXXX. törvény 4. §-ával módosított szabályai, mert szélesebb körben nyújtanak lehetőséget felmentő ítélet hozatalára, a korábbi jogállapothoz képest enyhébb elbírálást tesznek lehetővé, ezért a hatálybalépésüket – 2009. augusztus 9. napját – megelőzően elkövetett cselekményeket elbírálva is e szabályokat kell alkalmazni [BH 2011.54.].

A perújítási indítvány (kérelem), a felülvizsgálati indítvány és a jogorvoslat a törvényesség érdekében elbírálása során a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok irányadók, tehát a 2. § nem alkalmazható. Ha azonban a rendkívüli jogorvoslati eljárás eredményeként a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezik, az új határozat meghozatala során az új büntetőtörvényt – ha enyhébb – alkalmazni kell.

A 2010. május 1. napja előtt elkövetett bűncselekmény miatt közérdekű munka büntetés kiszabásának szükségessége esetén – ha az elbíráláskori törvény szerint felmentésnek nincs helye és a minősítés, illetőleg az ahhoz tartozó büntetési nem vagy tétel sem változott az elkövetés és az elbírálás időpontja között – az elkövetés időpontjában hatályos törvényt kell alkalmazni, tekintve, hogy a 2010. május 1-jével hatályba lépett törvény szerint ennek a büntetési nemnek az órákban meghatározott legkisebb mértéke nagyobb, mint a korábban hatályos törvény (egy napban meghatározott) generális minimuma, a büntetési nem legmagasabb értéke pedig e két időpontban azonos [BH 2012.54.].

8

A MAGYAR BÜNTETŐJOG JOGHATÓSÁG

A 2010. május 1. napja előtt elkövetett bűncselekménynek az ezt az időpontot követő elbírálása idején hatályos büntetőtörvény visszaható erejű alkalmazására – a bűncselekményre irányadó különös részi büntetési tétel változatlansága mellett – nem ad alapot az a körülmény, hogy az elbíráláskori törvény szerint pénzmellékbüntetés kiszabása már nem lehetséges; ugyanis az elbíráláskori törvény a szabadságvesztés kiszabása mellett a pénzbüntetés mint főbüntetés kiszabását is lehetővé teszi, és e pénzbüntetés kiszabható legnagyobb mértéke a korábban hatályos törvény szerinti pénzmellékbüntetés maximumánál magasabb összegű [BH 2012.139.].

A büntetőtörvény időbeli hatályát szabályozó rendelkezés a bűncselekmény elbírálására vonatkozik. A bűncselekmény elbírálásától elkülönülő, független kérdés, hogy az elbírálás eredményeként kiszabott büntetésbe, annak végrehajtása során a büntetőeljárás folyamán alkalmazott mely kényszerintézkedés időtartama és miként számítható be.

A bűncselekmény elkövetése idején hatályos büntetőtörvény szerint történő elbírálás esetén helye van a házi őrizet beszámításának akkor is, ha ezt csak az elbírálás idején hatályos büntetőtörvény teszi lehetővé [B.5. (BH 2013/3. szám)].

Ha a bűnhalmazatban álló és a halmazati büntetés kiszabásának alapját képező bűncselekmény elkövetéskori minősítése az elbírálás időpontjában sem változik, az elbíráláskori törvény visszaható hatályú alkalmazását önmagában nem teszi lehetővé az, hogy a halmazatban elbírált további bűncselekmény(ek) – e bűncselekményi értékhatárok, illetve kárösszeg időközbeni változása folytán – az elkövetéskori helyzethez képest enyhébben minősülhetnének [BH 2013.53.].

Területi és személyi hatály 3. § (1) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni a) a belföldön elkövetett bűncselekményre, b) a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményre, c) a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény.

(2) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni a) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az aa) a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő, ab) állam elleni bűncselekmény, – kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést és a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen – tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e, ac) a XIII. vagy a XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő, b) a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állam1. pótlás

9

DR. KÓNYA ISTVÁN

polgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el.

Jegyzet: Be. 11. § (2) bekezdés, 18. §, 36. § (5) bekezdés.

Megállapította a 2013. évi CLXXXVI. törvény 118. § (1) bekezdése. Hatályos 2014. január 1-jétől.

A büntetőtörvény területi és személyi hatályára vonatkozó rendelkezések meghatározzák azoknak a személyeknek és cselekményeknek a körét, amelyen belül a magyar állam büntető joghatósága érvényesül.

A területi és a személyi hatály meghatározásának elvei A területi és a személyi hatály meghatározására a büntetőjog négy alapvető elvet dolgozott ki: – A területi elv szerint az állam büntetőhatalma a területén elkövetett minden bűncselekményre kiterjed, és csak ezekre terjed ki, tekintet nélkül az elkövető állampolgárságára. Ezzel szemben nem terjed ki a területén kívül elkövetett bűncselekményekre még akkor sem, ha a saját állampolgára az elkövető.

– Az állampolgársági elv szerint az állam büntetőhatalma kiterjed a saját állampolgáraira, bárhol követték el a bűncselekményt.

– Az állami önvédelem elve szerint a büntetőtörvény hatálya mindazokra a cselekményekre kiterjed, amelyeket az adott államban bűncselekménynek nyilvánítottak.

– A feltétlen büntetőhatalom (egyetemlegesség) elve szerint büntetni kell a bárki által bárhol elkövetett bűncselekményt, azaz tekintet nélkül az elkövető állampolgárságára vagy az elkövetés helyére.

– Az új Btk. újdonságként szabályozza a passzív személyi elvet. A passzív személyi elv alapján az állam büntetőjogának hatálya az állam saját állampolgárai elleni, külföldön történt támadásokra terjed ki, tekintet nélkül az elkövető állampolgárságára. Célja az, hogy az állampolgárok külföldi védelmét szolgálja, ha a másik állam erről nem gondoskodik.

A 128. § és a 129. § rendelkezik a más állam katonája ellen elkövetett bűncselekményről.

A büntetőeljárást a magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyekben a Be. szerint kell lefolytatni [Be. 11. § (2) bek.].

3. § (1) bekezdés a) pont A területi és személyi hatály alapvető szabályáról rendelkező (1) bekezdés a) és b) pontjai tartalmilag megegyeznek a korábbi Btk. szabályozásával. Az (1) bekezdés a területi elvet érvényesíti. A belföldön elkövetett cselekményre a magyar törvényt kell alkalmazni, akár magyar állampolgár az elkövető, akár nem.

Előfordulhat, hogy a bűncselekmény egyes törvényi tényállási elemei több állam területén valósulnak meg, pl. az elkövetési magatartást külföldön fejtik ki, de az eredmény belföldön következik be. Eszerint a bűncselekmény belföldön elkövetettnek 10

1. pótlás

A MAGYAR BÜNTETŐJOG JOGHATÓSÁG

tekintendő, ha a magyar büntetőtörvény szempontjából jelentős bármelyik mozzanata (akár az elkövetési magatartás, akár az eredmény) belföldön valósul meg [BJD 4622.].

3. § (1) bekezdés b) pont A b) pont a területi elvet – a korábbi Btk. szabályozásával azonos módon – kiegészíti a quasi területi elvvel, amely a magyar felségjelű úszó létesítményen és légi járművön elkövetett bűncselekményeket – függetlenül attól, hogy az úszó létesítmény vagy légi jármű az ország területén kívül hol tartózkodik – a belföldön elkövetett cselekménnyel azonos elbírálás alá vonja. A területi elv ilyen alkalmazása megfelel a nemzetközi gyakorlatnak. A törvényhelyhez fűzött indokolás szerint: „A Btk. megalkotásakor hatályban volt jogszabály (a hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet) alapján hajónak minősültek a vízijárművek, az úszómunkagépek és az úszóművek, de a jelenleg hatályos, a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény eltérő fogalmakat használ. A legátfogóbb kategória jelenleg nem a hajó, hanem az úszó létesítmény (víziközlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés), ezért a törvény ezt a meghatározást veszi át. A légi jármű fogalmát a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény tartalmazza.”

3. § (1) bekezdés c) pont A 3. § (1) bekezdés c) pontja az állampolgársági elvet érvényesíti. A magyar joghatóság korlátozása magyar állampolgár tekintetében kivételes. Általában a magyar törvényt kell alkalmazni akkor is, ha a cselekményt külföldi bíróság már elbírálta.

Itt említendő: ha a külföldön tartózkodó magyar állampolgár ellen a fogadó államban eljárás indul, és személyi szabadságát korlátozzák (őrizetbe vételt, előzetes letartóztatást alkalmaznak vele szemben stb.), a magyar állam konzuli segítségben részesíti [2001. évi XLVI. törvény a konzuli védelemről – hatálybalépésének időpontja 2001. november 1-je. –, 4/2000. (IX. 27.) KüM rendelet a személyi szabadságukban külföldön korlátozott magyar állampolgároknak nyújtandó konzuli segítségről]. E rendelet helyébe a konzuli védelem részletes szabályairól szóló 17/2001.

(XI. 15.) KüM rendelet lépett.

A bírói gyakorlatból: Ha a magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekmény miatt külföldön hivatalból indult eljárást a magyar hatóságok folytatják le, és a magyar törvény szerint büntetőeljárásnak csak magánindítványra van helye, az eljáró hatóságnak módot kell adnia a jogosultnak arra, hogy magánindítványát előterjeszthesse [BH 1973.1.].

A magyar állampolgár által külföldön elkövetett közlekedési bűncselekmény elbírálására a Btk. rendelkezéseit kell alkalmazni, de a közlekedési szabályszegés megítélésére az elkövetés helyén hatályos igazgatási szabályok az irányadók [BJD 8426.].

A magyar állampolgárt a külföldön elkövetett bűncselekményért – ha az a magyar törvény szerint is bűncselekmény – a magyar törvény szerint kell felelősségre vonni akkor is, ha a szóban levő cselekmény külföldön nem bűncselekmény [BEH 1973.

301. old. 1. pont].

1. pótlás

11

DR. KÓNYA ISTVÁN

A külföldön elkövetett bűncselekmény elbírálására vonatkozó illetékességi szabályokat a Be. 18. §-a állapítja meg.

3. § (2) bekezdés a) pont A rendelkezés részben az állami önvédelem, részben a feltétlen büntetőhatalom elvét érvényesíti, és egyes külföldön elkövetett bűncselekményeket a magyar büntetőtörvény hatálya alá von. „Nem magyar állampolgár” a hontalan személy is. A kettős (magyar és nem magyar) állampolgár a Btk. alkalmazásában magyar állampolgárnak tekintendő. [A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 2. §-ának (2) bekezdése szerint azt a magyar állampolgárt, aki egyidejűleg más államnak is állampolgára – ha a törvény másként nem rendelkezik – a magyar jog alkalmazása szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni.]

A (2) bekezdés a) pontja három alpontban foglalja össze azokat az eseteket, amelyekben a nem magyar állampolgár külföldön elkövetett bűncselekményére is kiterjed a magyar joghatóság.

A (2) bekezdés aa) pontot kell alkalmazni, ha a cselekmény az elkövetés helyének törvénye szerint is bűncselekmény, és ezenfelül megvannak az elkövető büntethetőségének esetleges további feltételei is.

A „bűncselekmény” fogalmát tágan kell értelmezni. Lehet olyan büntetőjogi jellegű deliktum is, amelyet a magyar büntetőjog nem ismer (pl. kihágás).

Ha azonban a cselekmény nem büntetőjogi jellegű deliktum, hanem egyébként jogellenes (a polgári jog szabályait sérti, fegyelmi vétség stb.), az a) pont nem alkalmazható.

A 2013. évi CLXXXVI. törvény 118. §-ának (5) bekezdése 2014. január 1-jei hatál�lyal kodifikálta a 261/A. §-ban megállapított kémkedés az Európai Unió intézményei ellen bűncselekmény tényállását. A törvény az Európai Unió három fő intézményének: az Európai Parlamentnek, az Európai Bizottságnak és az Európai Unió Tanácsának védelmét kívánja biztosítani a büntetőjogi eszközeivel bármiféle hírszerző tevékenységgel szemben. A törvény a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedéshez hasonlóan ezt a tényállást is kiveszi az egyébként az állam elleni bűncselekményekre vonatkozó univerzális joghatóság alól. Ennek megfelelően a tárgyalt törvényhely alapján, ha a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen nem magyar állampolgár külföldön követi el, akkor a Magyar Államnak nincs büntető joghatósága és annak feltételei az elkövetés helye szerinti büntethetőség szerint alakulhatnak.

A (2) bekezdés ab) alpontjában az állami önvédelem elve fejeződik ki. A szóban levő törvényhely a joghatósági szabály alól kiveszi a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést. Eszerint a magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az állam elleni bűncselekmény – a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést kivéve –, tekintet nélkül arra, hogy az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e. A rendelkezés alkalmazásához a kettős inkrimináció nem kifejezett feltétel. A szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés csak Magyarország vagy szövetséges állam területén követhető el.

12

1. pótlás

A MAGYAR BÜNTETŐJOG JOGHATÓSÁG

A (2) bekezdés ac) alpontjának szabályozása a feltétlen büntetőhatalom elvén (univerzalitás elve) alapszik. Eszerint a magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az a XIII. vagy a XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő. A XIII. Fejezet az emberiesség elleni bűncselekményekről, a XIV. Fejezet pedig a háborús bűncselekményekről rendelkezik.

3. § (2) bekezdés b) pont A törvény (a miniszteri) indokolása szerint: „a joghatósági rendelkezések között – a nemzetközi szerződésekben megjelenő tendenciára figyelemmel – újdonságként előírja a passzív személyi elvet. A passzív személyi elv alapján a magyar büntető joghatóság kiterjed azokra a cselekményekre is, amelyeket nem magyar állampolgár külföldön, magyar állampolgár, vagy a magyar jog alapján létrejött jogi személy, vagy egyéb, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany sérelmére követ el. A büntethetőség feltétele, hogy a cselekmény a magyar törvény szerint büntetendő legyen. A passzív személyi elv lehetővé teszi azoknak a nem magyar állampolgároknak a büntetőjogi felelősségre vonását, akik külföldön magyar állampolgár vagy jogi személy, illetve egyéb jogalany sérelmére követnek el bűncselekményt, cselekményük azonban az elkövetés helyének joga szerint nem büntetendő. Tehát ebben az esetben sem feltétele a joghatóság gyakorlásának a kettős inkrimináció.

A törvény a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekmények esetében a magyar hatóságok eljárását további feltételhez (legfőbb ügyész döntése) is köti, a külföldi állampolgár vagy hontalan személy által külföldön elkövetett bűncselekmények magyar hatósága által történő üldözése ugyanis Magyarország nemzetközi kapcsolatait érintheti. Ezért minden körülményre kiterjedő alapos megfontolás tárgyát kell képeznie annak, hogy ilyen bűncselekmények miatt a büntetőeljárás Magyarországon történő hatékony lefolytatásának feltételei fennállnak-e.”

3. § (3) bekezdés Az előző bekezdésben foglaltakkal áll szoros logikai összefüggésben a (3) bekezdés rendelkezése, amely változatlanul fenntartja azt a hatályos rendelkezést, hogy ezekben az esetekben a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb ügyész dönt. Nemzetközi kapcsolatainkat érintheti ugyanis, hogy nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekmény miatt indul-e eljárás. Ha a legfőbb ügyész nem rendeli el a büntetőeljárás megindítását, büntethetőséget kizáró ok áll fenn [15. § h) pont].

Nem magyar állampolgár bűnössége közokirat-hamisítás bűntettében Magyarországon akkor állapítható meg, ha a hamis közokiratot belföldön készítette vagy készíttette, külföldön elkövetett és az elkövetés helye szerint is büntetendő ilyen cselekmény esetén akkor, ha a legfőbb ügyész a büntetőeljárás elrendeli [BH 2010.237.].

A külföldön elkövetett bűncselekmény elbírálására vonatkozó illetékességi szabályokat a Be. 18. §-a állapítja meg.

1. pótlás

13

DR. KÓNYA ISTVÁN

III. FEJEZET A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉG A bűncselekmény 4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.

(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.

5. § A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség.

Jegyzet: 2/1999. BJE

4. § A törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolás szerint: „A magyar büntetőjog történetében kezdetben hiányzott a bűncselekmény törvényi fogalma, majd a II. Világháborút követő törvényekben a bűncselekmény-fogalom materiális meghatározása volt jellemző. A törvény abból indul ki, hogy a büntetőtörvénynek továbbra is meg kell határoznia a bűncselekmény fogalmát, mert ezzel teremti meg a szabályozás szilárd elvi alapját, és így mozdítja elő leghatékonyabban a helyes gyakorlat kialakulását.

A törvény szerinti bűncselekmény-fogalom megegyezik a hatályos Btk.-beli [az 1978. évi IV. tv., a szerző] fogalommal, amelynek elemei: a tényállásszerűség (büntetni rendeltség), a társadalomra veszélyesség, és a bűnösség (szándékosság vagy gondatlanság). Ezen elemek közül csak a társadalomra veszélyesség definíciója változik kisebb mértékben: előbb az egyéni jogok, másodsorban Magyarország Alaptörvény szerinti rendjének sérelme, illetve veszélyeztetése jelenik meg a felsorolásban.”

Miként a miniszteri indokolás is tartalmazza a bűncselekmény fogalom megegyezik a korábbi Btk. 10. §-ában adott meghatározással és azon belül csupán a társadalomra veszélyesség definíciója változott nem jelentős mértékben. Az eltérés voltaképpen a sorrendiségből folyó hangsúlyeltolódás és egyfajta elméleti pontosításként fogható fel.

A társadalomra veszélyesség fogalmán belül az állami rend, társadalmi rend, gazdasági rend magas fokúan absztrahált jogi tárgyak. Ezek sértése vagy veszélyeztetése veszélyt jelent a társadalomra. Ugyanilyen mértékben veszélyes mások személyének vagy jogainak sértése, illetve veszélyeztetése. A büntetőjog értékóvó, értékközvetítő szerepet tölt be minden társadalmi berendezkedésben. A korábbi Btk. 10. §-ának (2) bekezdése valójában ugyanezeket az értékeket kívánta ultima ratiós védelemben részesíteni, de azok felsorolásában az állami rendet említette elsőnek, melyhez képest az új Btk. 4. §-ának (2) bekezdése a társadalmi rendet tette a felso14

1. pótlás

A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉG

rolás elejére. Társadalom, gazdaság, állam vagy állam, gazdaság, társadalom legfeljebb logikai különbözőség aszerint, hogy melyiket tekintem a fejlődés kronológiai előzményének. A jogi védelem szempontjából egyenrangúak.

További eltérés a korábbi Btk.-hoz képest, hogy az új törvény nem általában sorolja fel a büntetőjogi oltalom elvont tárgyait, hanem azok Alaptörvény szerinti rendjéről szól. Álláspontom szerint ez annak a törvényszerkesztési kifejeződése, hogy a büntetőtörvény azokat az értékeket kívánja a jogrendszer „szankciós zárköve” által védeni, amelyeket a legmagasabb szintű jogforrás, az Alaptörvény is alapjogoknak, legfontosabb értékeknek tekint.

A korábbi Btk. 10. §-ának (2) bekezdése „az állampolgárok személyét vagy jogait” sértő vagy veszélyeztető magatartásokat tekintette társadalomra veszélyesnek, melyhez képest a Btk. 4. §-ának (2) bekezdése „mások” személyét vagy jogait sértő vagy veszélyeztető magatartásokat építette a társadalomra veszélyesség definíciójába.

Megítélésem szerint a „mások” személye és az állampolgárok személye közötti különbség a több-kevesebb viszonyában áll, mert a jogalkotó szándéka állampolgárságra tekintet nélkül kíván védelmet nyújtani a jogsértő magatartásokkal szemben.

A törvény szövegének nyelvtani és logikai értelmezéséből következtethető e nem túl jelentős különbségeken túlmenően, a korábbi Btk. 10. §-ához fűzött magyarázat továbbra is irányadó a következők szerint.

A bűncselekmény a törvényi meghatározás szerint a) büntetendő, b) a társadalomra veszélyes, c) szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett cselekmény.

A törvényi meghatározás nem tartalmazza a bűncselekmény tudományos fogalmának összes elemét, egyébként a magyar jogtudományban több – egymástól jelentősen eltérő – meghatározást dolgoztak ki. Különösen vitás a (törvényi meghatározásban kifejezetten nem említett) tényállásszerűség és jogellenesség helye a bűncselekmény fogalmában és ezek viszonya a társadalomra veszélyességhez.

A cselekmény A cselekmény köznapi és büntetőjogi fogalma eltér egymástól. A mindennapi életben az emberi magatartás tudatos és valamilyen célra irányuló, tehát szándékos cselekvések szövedéke. A cselekvő rágondol tevékenységének egyes mozzanataira, illetve automatikus testmozgásait is tudati ellenőrzés alatt tartja.

A büntetőjogban azonban csak a cselekvő céljától, a köznapi tevékenység tudati tartalmától elvonatkoztatva alakítható ki olyan bűncselekmény fogalom, amely a gondatlanságból elkövetett bűncselekményre is érvényes. Az így kapott „redukált” cselekményfogalom is objektív és szubjektív elemek egysége: tárgyi oldala a hatóképesség, alanyi oldala a (tartalmától megfosztott) akaratlagosság.

A hatóképesség a tevékenység (esetleg: az elmulasztott tevékenység) tényleges hatása a külvilágban vagy legalább ilyen hatás kiváltására való alkalmassága (potenciális hatóképesség).

Az akaratlagosság, azaz a cselekvő akarati viszonya a cselekmény tárgyi oldalához rendszerint tényleges, de kivételesen potenciális is lehet (hanyagság esetében).

Akaratlagosság hiányában nincs cselekmény, pl. reflexmozgás vagy öntudatlan állapotban (alvás közben, bódult állapotban stb.) történő testmozgás esetében.

15

DR. KÓNYA ISTVÁN

A cselekmény a büntetőjogban (a tényállásszerű cselekmény), amint ez a 4. § (2) bekezdéséből is kitűnik, tevékenység vagy mulasztás lehet.

A cselekmény alanya csak természetes személy lehet, és egyéni büntetőjogi felelősség terheli akkor is, ha a cselekményt valamilyen szervezet keretei között fejti ki.

A részvénytársaság igazgatóságának a tagjai a büntetőjog alanyaivá válhatnak, ha a testületi döntés meghozatala során tanúsított magatartásukkal megvalósítják a büntetőtörvényben meghatározott valamely bűncselekmény törvényi tényállását [BH 2005.43.].

A tényállásszerűség A törvényhozó valamilyen cselekménytípust akként nyilvánít bűncselekménynek, hogy a Btk. Különös Részébe iktatja annak törvényi tényállását (más bevett kifejezéssel: diszpozícióját), és meghatározza a törvényi tényállást megvalósító cselekmény elkövetőjének büntetését (a büntetési nemet és a büntetési tételt).

A törvényi tényállás a büntetőjogban garanciális jelentőségű, a nullum crimen sine lege elvének megtestesítője. Csak az vonható büntetőjogi felelősségre, akinek a cselekménye megvalósítja valamely bűncselekmény törvényi tényállását. Nem állapította meg a bíróság az elkövető felelősségét a halálos közúti baleset gondatlan okozásáért, mint eredmény-bűncselekményért, mert közlekedési szabályszegést elkövetett ugyan, de az eredmény, tehát a törvényi tényállás egyik eleme, a szabályszegéssel nem hozható okozati összefüggésbe [BH 2000.480.].

A garanciális követelmény formális teljesítése a jogalkotó részéről azonban még kevés. Egy alkotmányos jogállamban „a büntetőjogi szankció kilátásba helyezésével tilalmazott magatartást leíró diszpozíciónak határozottnak, körülhatároltnak, világosan megfogalmazottnak kell lennie” [lásd az Alkotmánybíróság 30/1992. (V. 26.)

AB határozatának indokolását].

Az Alkotmánybíróság a 47/2000. (XII. 14.) AB határozatában, amellyel a 283/B. § rendelkezését alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette, rámutatott arra, hogy az nem felel meg a 11/1992. (III. 5.) és a 30/1992. (V. 26.) AB határozatban kifejtett alkotmányossági követelményeknek, „mert a törvényi tényállás egyes elemei bizonytalan jogfogalmakat tartalmaznak”.

A nullum crimen sine lege elve abban is kifejezésre jut, hogy a Különös Részben a diszpozíciók felsorolása teljes, analógia útján további bűncselekményi tényállást nem szabad alkotni.

Az ismertetett felfogásban a törvényi tényállás az egyes bűncselekmények (emberölés, lopás stb.) különös részbeli ismérveinek összessége. Mint általában a cselekmény, tárgyi és alanyi elemekből tevődik össze. Objektív elemei a társadalomra veszélyességet, szubjektív elemei tipikusan a bűnösséget alakítják.

A törvényi tényállás elemei közé tartozik a szándékosság és a gondatlanság is.

Csupán a Btk.-ban alkalmazott jogtechnikai megoldás következménye, hogy a Különös Rész rendelkezései a szándékos elkövetésre külön nem utalnak.

A törvényi tényállás a Különös Részben a befejezett tettesi cselekmény meghatározását adja [lásd a 13. § (1) bekezdését: „Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja”]. A részességi alakzatokra (a felbujtásra és a bűnsegélyre), 16

A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉG

valamint az előkészületre vonatkozó rendelkezések – amelyek a már említetthez hasonló jogtechnikai megoldás eredményeként az Általános Részben vannak elhelyezve – szintén a törvényi tényálláshoz tartoznak.

A becsületsértés miatt indult ügyben a bíróság a tényállásszerűség hiányát állapította meg, azzal az indokolással, hogy a terheltnek mint munkáltatónak a munkaügyi vita során a beosztottjához intézett írásbeli felszólítása nem volt becsmérlő, gyalázkodó jellegű, és az abban foglaltak a munkajogi kereteket sem lépték túl [BH 2001.414.].

Ugyancsak a tényállásszerűséggel kapcsolatos a következő döntés: A tényállítás becsület csorbítására alkalmas voltát nem a sértett szubjektív értékítélete, érzelmi beállítottsága vagy esetleges érzékenysége alapján kell megítélni, hanem annak van jelentősége, hogy a tényállítás objektív értelmezés alapján és a társadalomban kialakult általános felfogás szerint alkalmas-e a becsület csorbítására [BH 2001.462.].

A szándékos és a gondatlan bűncselekmények között nemcsak a bűnösség, hanem már a tényállásszerűség és a jogellenesség szintjén is mélyreható különbségek vannak. Az összefüggésekre tekintettel a gondatlan bűncselekmények tényállásszerűségének kérdéseit a 8. §-hoz fűzött magyarázatban tárgyaljuk.

A társadalomra veszélyesség és a bűnösség az itt elfogadott értelmezés mellett a törvényi tényálláson kívülre kerül, és ilyen módon – teljes összhangban a Btk. hatályos rendelkezéseivel – jól el lehet határolni a büntethetőség pozitív feltételeit és akadályait: a büntethetőség akadályai (pontosabban az elsődleges büntethetőségi akadályok; lásd a 15. §-hoz fűzött magyarázatot) – a ténybeli tévedést nem tekintve – a tényállásszerűség ellenére zárják ki a bűncselekmény létrejöttét, az ún. „negatív tényállási elemekre” pedig nincs szükség.

A jogtudomány a Különös Részben elhelyezett diszpozíciókat a meghatározásuk módja szerint osztályozza, és különbséget tesz egyszerű, leíró, hivatkozó és keretdiszpozíció között. A részletes elemzés a büntetőjogi tankönyvek feladata. Utalni kell azonban arra, hogy a keretdiszpozíció jellegű törvényi meghatározás, ha jogtechnikai szempontból esetleg célszerű lehet is, a nullum crimen sine lege elvének érvényesülése szempontjából aggályos.

Fennáll ugyanis annak veszélye, hogy a keretdiszpozíciót tartalommal kitöltő alacsonyabb szintű jogforrások a Btk.-hoz képest kiterjesztik a büntetőjogi felelősség körét, holott törvénynek és nem alacsonyabb szintű jogforrásnak kell meghatároznia a büntetendő cselekményeket [lásd az Alkotmánybíróság 11/1992. (III. 5.) AB határozata indokolásának IV/4. pontját, valamint a 2. §-hoz fűzött magyarázat I/1. pontját].

Ezért valamely alacsonyabb szintű jogforrás csak akkor tekinthető a Btk. rendelkezését tartalommal kitöltő rendelkezésnek (a törvényi tényállás részének), ha megszegése sérti vagy veszélyezteti az adott bűncselekmény jogi tárgyát (utalni kell itt a 2. §-hoz fűzött magyarázatra).

Amennyiben a Btk.-ban szereplő törvényi tényállási elem tartalmát más ún. igazgatási jogszabály határozza meg, ez a fogalommeghatározás a törvény alkalmazása során kötelező érvényű, amelytől a jogértelmezés során, a törvény kiterjesztő értelmezésére való hivatkozással nincs helye eltérésnek [BH 2004.219.].

17

DR. KÓNYA ISTVÁN

Számos bűncselekménynek nemcsak alapesete, hanem súlyosabban minősülő, illetve privilegizált alakzata is van. Természetesen a minősítő és a privilegizáló körülmények is törvényi tényállási elemek.

Elkövetési magatartás Minden törvényi tényállás szükségszerű eleme az elkövetési magatartás, amely tevékenység vagy mulasztás lehet.

A tevékenység aktív magatartás, amely a cselekvő saját testmozgásának befejezéséig tart. A tevékenységgel elindított, de a továbbiakban tőle függetlenül előrehaladó okfolyamat és annak következményei már nem tartoznak a tevékenységhez.

A mulasztás nem egyszerűen passzivitás, hanem kötelességellenes nemtevés, s mint ilyen hatóképes magatartás: a cselekvési lehetőség és a cselekvési kötelesség egysége.

A mulasztás a cselekvési kötelesség beállásával valósul meg, ha egyidejűleg megvan a cselekvési lehetőség, és az elkövető ennek ellenére nem fejti ki a kötelességszerű tevékenységet. A cselekvési lehetőség hiányára a bírói gyakorlatból: BJD 9306., BH 1994.355.

A „kábítószert tart” elkövetési fordulat egyszerű nem tevéssel nem valósulhat meg.

A kábítószer tartása mint elkövetési magatartás ugyanis olyan birtoklást jelent, amely egyfelől jellemzően a kábítószer megszerzését vagy a kábítószer készítését feltételezi, másfelől lehetővé teszi a birtokos számára a használatot (a fogyasztást) vagy az azzal rendelkezést [HGY 1393.].

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésben az elkövető büntetőjogi felelőssége csak akkor állapítható meg, ha foglalkozása szabályait szándékosan vagy gondatlanul megszegő tevékenységével okozati összefüggésben áll elő az eredmény, illetve akkor, ha az elkövető – szabályszegő mulasztásával –, bár lehetősége lett volna rá, nem akadályozza meg a tényállásszerű eredmény bekövetkezését, feltéve hogy a káros eredményre nézve a gondatlan bűnössége is fennáll [HGY 1586.].

A bűncselekmények osztályozása az elkövetési magatartásuk szerint gyakorlatilag is jelentős: – Vannak csak tevékenységgel elkövethető bűncselekmények. Ilyen pl. a szexuális erőszak.

– Vannak kizárólag mulasztással elkövethető bűncselekmények. Ezeknél a mulasztás kötelességellenessége közvetlenül a büntetőtörvény rendelkezéséből ered.

Ilyen pl. a segítségnyújtás elmulasztása.

– Vannak olyan bűncselekmények, amelyek akár tevékenységgel, akár mulasztással elkövethetők. Ezek egyik csoportjába tartoznak a „nyitott törvényi tényállások”.

A nyitott törvényi tényállások esetében a törvény az elkövetési magatartást nem határozza meg kifejezetten, hanem csak az eredményt jelöli meg; ezek a bűncselekmények mindig eredmény-bűncselekmények (emberölés, testi sértés stb.).

Az eredményt előidéző tevékenység, illetve az azt meg nem akadályozó mulasztás a legkülönfélébb lehet. A nyitott törvényi tényállásoknál azonban a nemtevés csak akkor minősül tényállásszerű mulasztásnak, ha az elkövetőt speciális jogi kötelesség terheli az eredmény megakadályozására.

18

A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉG

A kizárólag büntetőjogi rendelkezésen alapuló kötelesség önmagában sohasem tekinthető speciális kötelességnek. Ezért pl. a mindenkit terhelő segítségnyújtás elmulasztása nem szolgálhat alapul mulasztással elkövetett emberölés megállapítására [BH 1992.441.]. Ezzel szemben megállapítandó a mulasztással elkövetett emberölés annak a szülő nőnek a terhére, akit jogi kötelesség terhel, hogy elhárítsa a halálos eredmény irányába vezető okfolyamatot, de az okfolyamat megakadályozása, az eredmény elhárítása érdekében nem cselekszik [BH 1988.338., 1990.127.].

Lehetséges, hogy a bűncselekmény elkövetési magatartása tevékenységi és mulasztási elemeket egyaránt tartalmaz. Pl. a magánlaksértés [221. § (1) bek.] második fordulatát az valósítja meg, aki a lakásban stb. „bent marad”, és ez tevékenységnek is, mulasztásnak is felfogható.

Hasonló a helyzet a tartós bűncselekmény (vagy állapot-bűncselekmény) elkövetési magatartásával.

A társadalomra veszélyesség és a jogellenesség A büntetőjog tudománya hagyományosan alaki jogellenesség és materiális jogellenesség között tesz különbséget.

Az alaki jogellenesség azt jelenti, hogy a cselekmény jogszabályt sért, de nyitva marad, hogy miért.

A materiális jogellenesség tana tartalmi indokát próbálta adni annak, hogy a törvényhozó miért nyilvánított valamilyen cselekménytípust bűncselekménynek. Ugyanez a funkciója a hatályos törvényben a társadalomra veszélyesség kategóriájának is.

A korábbitól eltérő terminológia a „burzsoá” és a „szocialista” büntetőjog közötti minőségi különbséget volt hivatva igazolni. A társadalomra veszélyesség mellett azonban részben megtartotta jelentőségét a jogellenesség is. De lege lata mind a két fogalommal számolni kell.

A cselekmény társadalomra veszélyességét mint a bűncselekmény törvényi meghatározásának egyik ismérvét a 4. § (2) bekezdése értelmezi. A büntetőjogi védelem körébe vont jogi tárgyak itt adott felsorolása azonban – a rendszerváltozásra és a többszörösen módosított Alkotmányt felváltó Alaptörvényre tekintettel – részben elavult, részben az azonos szóhasználat a korábbitól eltérő jogi tárgyat jelöl.

A társadalomra veszélyesség valamilyen cselekménynek (azaz valamilyen cselekménytípusba tartozó konkrét cselekménynek) az a sajátossága, hogy sérti vagy veszélyezteti a büntetőjogilag védett jogi tárgyak valamelyikét. A társadalomra veszélyesség a törvényhozói értékeléstől függetlenül is létezik, és a bűncselekménnyé nyilvánítás indoka. Büntetőjogi jelentőségre azonban a jogalkotói értékelés eredményeként tesz szert.

A törvényhozó értékeli az egyes cselekménytípusok társadalomra veszélyességének jellegét és mértékét (ún. absztrakt társadalomra veszélyességet), és ennek alapján alkotja meg az egyes bűncselekmények törvényi tényállását és helyezi el a Különös Rész valamelyik fejezetébe. Egy-egy fejezetbe az azonos vagy hasonló jogi tárgyakat sértő vagy veszélyeztető bűncselekmények kerülnek.

A törvényhozói értékelés mindenekelőtt a törvényi büntetési tételekben jut kifejezésre. Ez azonban csak az azonos bűnösségi alakzatú bűncselekményekre igaz, 19

DR. KÓNYA ISTVÁN

mivel a büntetési tétel nagyságát a bűnösség formája is befolyásolja. Az egyes bűncselekmények szándékos alakzata súlyosabban büntetendő, mint a megfelelő gondatlan alakzat.

A társadalomra veszélyesség alapvetően objektív jellegű. A szubjektív jogellenességi elemek tana azonban kimutatta, hogy a jogtárgysértés, illetve a jogi tárgy veszélyeztetése irányának és minőségének alakításában szubjektív elemek is szerepet játszhatnak. Ilyenek lehetnek a célzat és a motívum.

A bűncselekmény kísérleti szakaszában egyenesen a szándék terjedelme határozza meg a veszélyeztetett jogi tárgy minőségét (pl. azt, hogy a támadás élet ellen vagy csupán testi épség ellen irányult-e).

A jogi tárgy a törvényi tényállásnak nem eleme. Minthogy azonban a társadalomra veszélyesség törvényi értékelése a törvényi tényállás útján történik, és a törvényi tényállási elemek (elsősorban az objektív elemek) alakítják: a tényállásszerű cselekmény általában veszélyes a társadalomra. Így pl. az 5/2000. BJE számú jogegységi határozatban kifejtettek szerint a korábbi Btk. 274. §-a (1) bekezdésének c) pontja [Btk. 342. § (1) bekezdés c) pont] szerinti közokirat-hamisítás akkor is megvalósul („a cselekménynek akkor is van tényleges társadalomra veszélyessége”), ha olyan okiratot nyújtanak be a hatósághoz, amely a jármű jogszerű megszerzőjét a valóságos helyzetnek megfelelően tünteti fel tulajdonosként, de hamis, mivel a jármű korábbi tulajdonosát illetően valótlan adatokat tartalmaz.

A törvény azonban a büntethetőséget kizáró okok (IV. Fejezet) közé sorol több olyan okot, amelynek megvalósulása kizárja a tényállásszerű cselekmény társadalomra veszélyességét. Ilyen a jogos védelem és a végszükség.

Ezekben az esetekben a jogi tárgy sérelme vagy veszélyeztetése ellenére hiányzik a társadalomra veszélyesség, mert ezt a sérelmet vagy veszélyt más társadalmi előny kiegyenlíti vagy felül is múlja. Pl. jogos védelem esetében a támadó megölése konkrét sérelmet okoz ugyan, de végső soron a jogi tárgy védelme szempontjából ennél nagyobb a társadalmi haszna.

Hasonló a helyzet a megengedett (indokolt) kockázat esetében, amelynek különösen a gondatlanságból elkövetett cselekményeknél van jelentősége (lásd a 8. §-hoz fűzött magyarázatot). A szándékos és a gondatlan bűncselekmények között nemcsak a bűnösség, hanem már a jogellenesség szintjén is mélyreható különbségek vannak.

Ezek a rendelkezések is mutatják, hogy a társadalomra veszélyesség jogalkalmazói kategória is. A büntetés kiszabásának elveiből (80. §) pedig következik, hogy a konkrét cselekmény társadalomra veszélyességének fokát minden esetben vizsgálni kell, és egyebek között ehhez kell igazítani a büntetés mértékét.

A cselekmény társadalomra veszélyességének fokát a jogalkalmazó a törvényi keretek között értékelheti. Vitás azonban: megállapíthatja-e a konkrét cselekmény társadalomra veszélyességének teljes hiányát.

Bárhogyan fogalmazza is meg a Különös Rész az egyes bűncselekmények törvényi tényállását, mégis előfordulhatnak – ha kivételesen is – olyan tényállásszerű cselekmények, amelyek nem sértik vagy veszélyeztetik az adott bűncselekmény jogi tárgyát, és ezért nem veszélyesek a társadalomra. Ezt a lehetőséget a törvény elis20