Büntetőjog II. - Különös Rész (Ötödik, hatályosított kiadás)

BELOVICS ERVIN, MOLNÁR GÁBOR MIKLÓS, SINKU PÁL

Büntetőjog II. KÜLÖNÖS RÉSZ ÖTÖDIK, HATÁLYOSÍTOTT KIADÁS

BELOVICS ERVIN, MOLNÁR GÁBOR MIKLÓS, SINKU PÁL

Büntetőjog II. KÜLÖNÖS RÉSZ ÖTÖDIK, HATÁLYOSÍTOTT KIADÁS

Szerkesztő: BELOVICS ERVIN

Lap- és Könyvkiadó Kft.

© Dr. Belovics Ervin, 2016 © Dr. Molnár Gábor Miklós, 2016 © Dr. Sinku Pál, 2016 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2016 Lezárva: 2016. november 1.

Lektor: DR. VÓKÓ GYÖRGY

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 316 7

Budapest, 2016 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu • E-mail: info@hvgorac.hu Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

5

TARTALOM

ELŐSZÓ AZ ÖTÖDIK KIADÁSHOZ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 JELMAGYARÁZAT ÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 AZ EMBERIESSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XIII. Fejezet (Molnár Gábor Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Népirtás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Emberiesség elleni bűncselekmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Apartheid . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 Elöljáró vagy hivatali vezető felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 HÁBORÚS BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XIV. Fejezet (Molnár Gábor Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 Tiltott toborzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 Fegyverszünet megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 Hadikövet elleni erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 Védett személyek elleni erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 Túlélők megölésére utasítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 Élő pajzs használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 Tiltott sorozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 Védett tulajdon elleni támadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 Háborús fosztogatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 Nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 Humanitárius szervezet elleni támadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 Visszaélés a nemzetközi jog által védett jelvénnyel vagy jelzéssel . . . . . . . . . . 73 Egyéb háborús bűntett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 Elöljáró vagy hivatali vezető felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 AZ ÉLET, A TESTI ÉPSÉG ÉS AZ EGÉSZSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XV. Fejezet (Belovics Ervin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 Emberölés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 Erős felindulásban elkövetett emberölés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 Öngyilkosságban közreműködés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 Magzatelhajtás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 Testi sértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 Segítségnyújtás elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126 Gondozási kötelezettség elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130

6

TARTALOM

AZ EGÉSZSÉGÜGYI BEAVATKOZÁS ÉS KUTATÁS RENDJE ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XVI. Fejezet (Belovics Ervin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 Beavatkozás az emberi génállományba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 Emberi ivarsejt tiltott felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135 Születendő gyermek nemének megválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 Emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138 Embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályainak megszegése . . . . . 139 Genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 Emberi test tiltott felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 AZ EGÉSZSÉGET VESZÉLYEZTETŐ BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XVII. Fejezet (Belovics Ervin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 Kábítószer-kereskedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 Kábítószer birtoklása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151 Kóros szenvedélykeltés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157 Kábítószer készítésének elősegítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159 Kábítószer-prekurzorral visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 Új pszichoaktív anyaggal visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 Teljesítményfokozó szerrel visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165 Egészségügyi termék hamisítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 Kuruzslás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 Méreggel visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 Ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 AZ EMBERI SZABADSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XVIII. Fejezet (Belovics Ervin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176 Emberrablás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176 Emberrablás feljelentésének elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 Emberkereskedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183 Kényszermunka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 Személyi szabadság megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190 Kényszerítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195 A NEMI ÉLET SZABADSÁGA ÉS A NEMI ERKÖLCS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XIX. Fejezet (Sinku Pál) . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 Szexuális kényszerítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200 Szexuális erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203 Szexuális visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210 Vérfertőzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213 Kerítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215 Prostitúció elősegítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 218 Kitartottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222 Gyermekprostitúció kihasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223 Gyermekpornográfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224 Szeméremsértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228 Kitiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 Magánindítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230

TARTALOM

7

A GYERMEKEK ÉRDEKEIT SÉRTŐ ÉS A CSALÁD ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XX. Fejezet (Sinku Pál) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231 Kiskorú veszélyeztetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231 Gyermekmunka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237 Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239 Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240 Tartási kötelezettség elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 243 Kapcsolati erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247 Családi jogállás megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249 Kettős házasság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252 AZ EMBERI MÉLTÓSÁG ÉS EGYES ALAPVETŐ JOGOK ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XXI. Fejezet (Belovics Ervin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256 A lelkiismereti és vallásszabadság megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256 Közösség tagja elleni erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259 Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 262 Egészségügyi önrendelkezési jog megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264 Személyes adattal visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265 Közérdekű adattal visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269 Magánlaksértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272 Zaklatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278 Magántitok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281 Levéltitok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283 Kiszolgáltatott személy megalázása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 287 Rágalmazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 288 Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése . . . . . 294 Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 295 Becsületsértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 296 Kegyeletsértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 300 A valóság bizonyítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301 Magánindítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 302 A KÖZLEKEDÉSI BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XXII. Fejezet (Molnár Gábor Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303 A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305 Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315 Közúti veszélyeztetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 318 Közúti baleset okozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 323 Járművezetés ittas állapotban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 331 Járművezetés bódult állapotban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339 Járművezetés tiltott átengedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340 Cserbenhagyás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344 Értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 348

8

TARTALOM

A KÖRNYEZET ÉS A TERMÉSZET ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XXIII. Fejezet (Sinku Pál) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 351 Környezetkárosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 353 Természetkárosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 355 Állatkínzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 360 Orvvadászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 362 Orvhalászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365 Tiltott állatviadal szervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367 A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 368 Ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 370 Radioaktív anyaggal visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371 Nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 372 Atomenergia alkalmazásával visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 373 Kitiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 374 AZ ÁLLAM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XXIV. Fejezet (Molnár Gábor Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 375 Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 378 Az alkotmányos rend elleni szervezkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 381 Lázadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 382 Rombolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 384 Hazaárulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 387 Hűtlenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389 Az ellenség támogatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389 Kémkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 391 Kémkedés az Európai Unió intézményei ellen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 394 A szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . 394 Állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . 395 Kitiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 397 A MINŐSÍTETT ADAT ÉS A NEMZETI ADATVAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XXV. Fejezet (Sinku Pál) . . . . . . . . . . . . . . . . . 398 Minősített adattal visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 400 A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 406 AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XXVI. Fejezet (Belovics Ervin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 408 Hamis vád . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 408 Hatóság félrevezetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 419 Hamis tanúzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 421 Hamis tanúzásra felhívás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 433 Tanúvallomás jogosulatlan megtagadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 436 Kényszerítés hatósági eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 437 Hatósági eljárás megzavarása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 439 Igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 440 Mentő körülmény elhallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 443 Bűnpártolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 446 Fogolyszökés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 454 Fogolyzendülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 460

TARTALOM

9

Ügyvédi visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 462 Zugírászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 465 Zártörés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 467 A bírósági végrehajtás akadályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 470 Nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény . . 471 A KORRUPCIÓS BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XXVII. Fejezet (Sinku Pál) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 473 Vesztegetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 476 Vesztegetés elfogadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 479 Hivatali vesztegetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 482 Hivatali vesztegetés elfogadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 484 Vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 488 Vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . 489 Befolyás vásárlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 490 Befolyással üzérkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 491 Korrupciós ügyek feljelentésének elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 493 Értelmező rendelkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 493 A HIVATALI BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XXVIII. Fejezet (Sinku Pál) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 494 Bántalmazás hivatalos eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 497 Bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 498 Kényszervallatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 499 Jogellenes fogvatartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 501 Hivatali visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 503 Közfeladati helyzettel visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 504 Jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy adatszerzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . 505 Jogosulatlan megbízhatósági vizsgálat végzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 506 Egyéb rendelkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 508 A HIVATALOS SZEMÉLY ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XXIX. Fejezet (Sinku Pál) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 509 Hivatalos személy elleni erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 511 Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 516 Hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak . . 517 Nemzetközileg védett személy elleni erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 518 A KÖZBIZTONSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XXX. Fejezet (Belovics Ervin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 520 Terrorcselekmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 520 Terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 522 Értelmező rendelkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 522 Terrorizmus finanszírozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 526 Értelmező rendelkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 527 Jármű hatalomba kerítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 528 Bűnszervezetben részvétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 531 Közveszély okozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 534 Közérdekű üzem működésének megzavarása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 539 Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 542 Lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 543

10

TARTALOM

A NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEN ALAPULÓ KÖZBIZTONSÁGI CÉLÚ GAZDASÁGI ELŐÍRÁSOK ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XXXI. Fejezet (Molnár Gábor Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 550 Nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . 550 Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 554 Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása . . . . 556 Haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . 557 Kettős felhasználású termékkel visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 559 A KÖZNYUGALOM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XXXII. Fejezet (Belovics Ervin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 561 Háborús uszítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 562 Közösség elleni uszítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 563 A nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása . . 565 Nemzeti jelkép megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 566 Önkényuralmi jelkép használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 568 Hatósági rendelkezés elleni uszítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 570 Rémhírterjesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 571 Közveszéllyel fenyegetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 573 Garázdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 575 Rendbontás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 579 A KÖZBIZALOM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XXXIII. Fejezet (Belovics Ervin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 584 Közokirat-hamisítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 586 Biztonsági okmány hamisítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 594 Hamis magánokirat felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 596 Okirattal visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 599 Egyedi azonosító jellel visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 602 Gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása . . . . . 604 Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése . . . . . . . . . 606 Sporteredmény tiltott befolyásolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 609 A KÖZIGAZGATÁS RENDJE ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XXXIV. Fejezet (Sinku Pál) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 610 A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 612 Egyesülési joggal visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 614 Közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 616 Határzár tiltott átlépése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 617 Határzár megrongálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 618 Határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 619 Embercsempészés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 620 Jogellenes tartózkodás elősegítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 622 Családi kapcsolatok létesítésével visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 623 Harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása . . . . . . . . . . . . . . 624 Műemlék vagy védett kulturális javak megrongálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 626 Védett kulturális javakkal visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 628 Veszélyes állat, illetve veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 630

TARTALOM

11

Tiltott szerencsejáték szervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 632 Járványügyi szabályszegés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 633 Géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 634 A számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése . . . . . 636 Kitiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 637 A VAGYON ELLENI ERŐSZAKOS BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XXXV. Fejezet (Sinku Pál) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 638 Rablás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 640 Kifosztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 647 Zsarolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 649 Önbíráskodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 652 Értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 655 A VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XXXVI. Fejezet (Sinku Pál) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 656 Lopás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 659 Rongálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 672 Sikkasztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 677 Csalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 682 Gazdasági csalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 687 Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . 689 Hűtlen kezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 693 Hanyag kezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 697 Jogtalan elsajátítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 698 Orgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 701 Jármű önkényes elvétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 706 Uzsora-bűncselekmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 709 Magánindítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 712 Értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 712 A SZELLEMI TULAJDONJOG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XXXVII. Fejezet (Sinku Pál) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 713 Bitorlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 715 Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . 718 Védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 722 Jogkezelési adat meghamisítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 723 Iparjogvédelmi jogok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 724 Magánindítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 728 Értelmező rendelkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 728 A PÉNZ- ÉS BÉLYEGFORGALOM BIZTONSÁGA ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XXXVIII. Fejezet (Molnár Gábor Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 729 Pénzhamisítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 729 Pénzhamisítás elősegítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 737 Bélyeghamisítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 738 Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 742 Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 746 Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése . . . . . . . . . . . 749

12

TARTALOM

A KÖLTSÉGVETÉST KÁROSÍTÓ BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XXXIX. Fejezet (Molnár Gábor Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 751 Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés . . . . . . . 751 Költségvetési csalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 754 A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 768 Jövedékkel visszaélés elősegítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 769 PÉNZMOSÁS – Btk. XL. Fejezet (Molnár Gábor Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 776 Pénzmosás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 778 A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása . . . . . . . . 786 Értelmező rendelkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 795 A GAZDÁLKODÁS RENDJÉT SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XLI. Fejezet (Molnár Gábor Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 796 A számvitel rendjének megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 796 Csődbűncselekmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 803 Feljelentés elmulasztása a felszámolási eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 821 Tartozás fedezetének elvonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 822 Engedély nélküli nemzetközi kereskedelmi tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . 829 Saját tőke csorbítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 831 Jogosulatlan pénzügyi tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 837 Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 853 Bennfentes kereskedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 860 Bennfentes információ jogosulatlan közzététele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 869 Tiltott piacbefolyásolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 871 Piramisjáték szervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 880 Gazdasági titok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 884 Értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 892 A FOGYASZTÓK ÉRDEKEIT ÉS A GAZDASÁGI VERSENY TISZTASÁGÁT SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XLII. Fejezet (Molnár Gábor Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 893 A fogyasztó fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 894 Rossz minőségű termék forgalomba hozatala . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 896 Megfelelőség hamis tanúsítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 902 Fogyasztók megtévesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 907 Üzleti titok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 914 Versenytárs utánzása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 918 Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban . . . 925 Értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 936 TILTOTT ADATSZERZÉS ÉS AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK – Btk. XLIII. Fejezet (Molnár Gábor Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 937 Tiltott adatszerzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 937 Információs rendszer vagy adat megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 943 Információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása . . . . 952

13

ELŐSZÓ AZ ÖTÖDIK KIADÁSHOZ

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 2013. július l-jén lépett hatályba, a szerzők azonban már a hatálybalépést megelőzően elkészítették a Különös Részt elemző szakkönyvet.

A későbbiek során a jogalkotó az új Btk.-t számos alkalommal módosította, ez a tény pedig folyamatosan szükségessé tette az új törvényi tényállások dogmatikai elemzésének beiktatását, illetve a módosításokkal érintett törvényi tényállások bemutatásának aktualizálását. Időközben a Kúria is felülvizsgálta a joggyakorlat egységességének megteremtésére hivatott testületi állásfoglalásait. Így az élet és a testi épség védelméről szóló 15. számú Irányelv helyébe az élet és a testi épség védelméről szóló 3/2013. Büntető jogegységi határozat, valamint a jogos védelem egyes kérdéseiről szóló 4/2013. Büntető jogegységi határozat lépett. Sor került a Büntető kollégiumi vélemények aktualizálására, felülvizsgálatára is.

Jelen szakkönyv a 2016. november 1-jéig bekövetkezett jogszabályváltozásokra figyelemmel készült el, és a szerzők feldolgozták az említett időpontig született bírósági határozatokat is.

A Különös Részi törvényi tényállások elemzésére a dogmatikai követelményeknek megfelelően került sor, azaz a szerzők az adott Fejezet jellemzőinek összefoglalását követően a deliktum jogi tárgyát mutatják be, majd a tárgyi oldal áttekintését az alanyi oldal elemzése követi. Minden egyes bűncselekmény tekintetében sor kerül a legfontosabb eseti bírósági határozatok feldolgozására is.

E szakkönyv hasznos információkat nyújt a gyakorló jogászok és a szakvizsgára készülők számára egyaránt, bár a szerzők elsősorban az egyetemi hallgatók érdeklődését kívánták felkelteni.

Budapest, 2016. november

a szerkesztő

15

JELMAGYARÁZAT ÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

A szövegben való eligazodást az adott szövegrész tartalmát tükröző szimbólumok segítik, az alábbiak szerint:

& ajánlott irodalom

h jogtörténet  nemzetközi kitekintés

a tételes jog elemzése

; joggyakorlat Rövidítések: I. Bn.

első büntető novella, az 1908. évi XXXVI. törvénycikk

II. Bn.

második büntető novella, az 1928. évi X. törvénycikk

III. Bn.

harmadik büntető novella, az 1948. évi XLVIII. törvény

1961. évi Btk. 1961. évi V. törvény a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről Adatvagyontv. a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény Ásztv.

az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény

Ávtv.

az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény

Be.

a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

BED

a Legfelsőbb Bíróság Büntető Elvi Döntése

Bit.

a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi CXXXVIII. törvény

BJE

a Legfelsőbb Bíróság Büntető Jogegységi Határozata

BK

a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma

16

JELMAGYARÁZAT ÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

BKv.

a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának véleménye

Bszt.

2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól

Btk.

a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

Btké.

a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet

Bv.tv.

a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési eljárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény

Bvtvr.

a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet

Ctv.

cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény

Csjt.

a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Cst.

a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény

Csődtv.

a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény

Épt.

az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény

EUMSz.

az Európai Unió működéséről szóló szerződés

EUSz.

az Európai Unióról szóló szerződés

Eütv.

az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

Evatv.

az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény

Fgy.tv.

fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény

Flt.

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

Fnyt.

a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény

Fttv.

a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény

Géntv.

a géntechnológiai tevékenységekről szóló 1998. évi XXVII. törvény

Gyvt.

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

Harmtv.

a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény

JELMAGYARÁZAT ÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

17

Hgt.

a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény

Hpt.

a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény

Httv.

a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény

Htv.

a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény

Hvt.

a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény

Infotv.

az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

Inytv.

az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény

Inyvhr.

109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról

Jöt.

a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény

Kbftv.

a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény

Kbt.

a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény

Kbtk.

1879. évi XL. tc. a kihágási büntető törvénykönyvről

Ket.

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Koncessziótv. a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény korábbi Btk.

a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény

Kövt.

a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény

KRESZ

1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól

Löf. rend.

a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet

Löf. tv.

a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény

Mavtv.

a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény

Metv.

a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény

MNBtv.

a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény

Mny.tv.

a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény

18

JELMAGYARÁZAT ÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

Mt.

a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

Mttv.

a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény

Nbr.

1945. évi VII. törvény a népbíráskodásról

Nftv.

a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény

Nkt.

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Öpt.

az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény

Pit.

a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény

Pmt.

a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény

Postatv.

a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény

Ptk.

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

Rtv.

a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

StGB.

Strafgesetzbuch (büntető törvénykönyv)

Szabs. tv.

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

Szjt.

a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény

Szoctv.

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

Szszt.

a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény

Szvt.

a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

Tpt.

a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény

Tpvt.

a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény

Ütv.

az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény

Vet.

a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény

Vetőmagtv.

a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény

Vtv.

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény

19

XIII. Fejezet

AZ EMBERIESSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

&A

ngyal Pál: A visszaható erő az anyagi büntetőjogban; Értekezések a philosophiai és társadalmi tudományok köréből; Budapest 1916., Bárd Károly: Visszamenő igazságszolgáltatás, alkotmányosság, emberi jogok; Társadalmi Szemle 1992/3., Békés Imre – Bihari Mihály – Király Tibor – Schlett István – Varga Csaba – Vékás Lajos: Szakvélemény; Magyar Jog 1991/11., Fogarassy Edit: Sortűzperek Magyarországon; Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus XIX., Miskolc University Press, 2001., Fogarassy Edit: A radbruchi-formula jelentősége; Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus XX/1., Miskolc, 2002., Hack Péter: A Korbély [János]-ügy. A visszaható hatály tilalma és az emberiség elleni bűncselekmények, Jogesetek Magyarázata, 2010/2. 73–80. oldal, R adbruch, Gustav: Jogfilozófia; Varga Csaba (szerk.): Jog és filozófia, Budapest, 1981., Sántha Ferenc: Az emberiesség elleni bűncselekmények, Miskolci Jogi Szemle, 2008/1. 50–69. oldal, Tolnay Petra: Az emberiesség elleni bűncselekmények. A magyar jog nemzetközi büntető anyagi joggal való összhangjának hiánya, TehetségPONT. 2011, 2011. 81–96. oldal. Gallant, Kenneth S.: The Principle of Legality in International and Comparative Criminal Law, Cambridge University Press, 2009.

h

Az emberiesség elleni (és a háborús) bűncselekmények a nemzetközi humanitárius jog részét képezik. A nemzetközi humanitárius jog szabályai részben írott jogforrások, részben a szokásjog útján alakultak ki, számos szabálya nemzetközi szokásjogon alapul.

E nemzetközi szokásjog a második világháború után létrehozott nemzetközi katonai bíróságok alapszabálya és e bíróságok ítélkezési gyakorlata nyomán fogalmazódott meg.

1945. augusztus 8-án az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és a Szovjetunió egyezményt kötött Londonban. E megállapodás értelmében Nemzetközi Katonai Törvényszék felállítására került sor az európai tengelyhatalmak háborús főbűnösei­ nek azonnali bíróság elé állítása és igazságos elítélése érdekében (Londoni Egyezmény).

Az Egyezmény kimondta, hogy a törvényszéknek jogában áll elítélni és megbüntetni mindazokat a személyeket, akik az európai tengelyhatalmak tagországainak érdekében tevékenykedve, akár magánszemélyként vagy szervezetek tagjaiként a következő bűntettek bármelyikét elkövették: 1. a béke elleni bűncselekmények, 2. a háborús bűncselekmények, 3. az emberiség elleni bűncselekmények.

Itt és ekkor került sor első ízben az emberiesség elleni bűncselekmények megfogalmazására. A Londoni Egyezmény szerint emberiség elleni bűntett: bármely nemzetiségű polgári lakosság legyilkolása, kiirtása, rabszolgává tétele, deportálása, vagy más embertelen tett elkövetése a háború előtt vagy alatt, illetőleg e személyek politikai, faji és vallási alapon történő üldözése – akár sértik ezek, akár nem annak az országnak a törvényeit, ahol a bűntényeket elkövették.

Azok a vezetők, szervezők, felbujtók vagy bűntársaik, akik részt vettek a fenti bűncselekmények végrehajtására irányuló közös terv vagy összeesküvés előkészítésében vagy végrehajtásában, felelősek minden olyan cselekedetért, amelyet bárkik ilyen terv végrehajtása érdekében követtek el.

20

XIII. FEJEZET

A Nemzetközi Katonai Törvényszék alapszabálya volt az első olyan nemzetközi dokumentum, amelyben az emberiség elleni bűncselekményeket a háborús bűnöktől és a béke elleni bűncselekményektől elkülönítve szabályozták. Az ún. Nürnbergi Statútum büntetőjogi keretet nyújtott a nemzetközi jog által üldözött bűncselekmények számos kategóriá­ ja számára. Az ott meghatározott bűncselekmények közül később számosat a nemzeti és nemzetközi jogi dokumentumokban részletesen szabályoztak. Ezen bűncselekmények fogalmát és szabályozását a háborús bűncselekményektől elkülönítetten dolgozták ki és mélyítették el, különösen a nürnbergi perek és azon 12 per lefolytatása után, amelyeket az emberiség elleni bűnök elkövetői ügyében tartottak, közöttük azzal a jól ismert „orvosperrel”, amelynek során a bíróság a koncentrációs táborban fogva tartott embereken kísérletező orvosok ellen folytatott eljárást.

A háborús és az emberiség elleni bűncselekményeknek a Nemzetközi Katonai Bíróság Szabályzatában foglalt fogalommeghatározása ma a szokásjog útján a nemzetközi jog szerves részévé vált. Az ENSZ Közgyűlése az 1946. december 11-én kelt 96/I. számú határozatában a nemzetközi jognak a Nürnbergi Nemzetközi Katonai Bíróság alapokmánya és ítéletei által elismert alapelveit megerősítette. Kinyilvánította egyúttal, hogy a népirtás a nemzetközi jogba ütköző és az ENSZ szellemének és céljainak ellentmondó bűncselekmény, ezért azt a civilizált világ elítéli. A Közgyűlés 1948. december 9-én Egyezményt fogadott el a népirtás bűntettének a megelőzése és megbüntetése tárgyában (Genocídium Egyezmény), amelyet hazánk az 1955. évi 16. számú tvr.-rel hirdetett ki. A határozat, majd az egyezmény aktualitását elsősorban ugyancsak a fasizmus által a második világháború alatt is megvalósított emberpusztító kegyetlenkedések adták.

Az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság az ún. Nicaragua ügyben (1986-ban) kifejezetten megállapította, hogy a nemzetközi humanitárius és hadijog alapvető szabályai valamennyi államot kötik, függetlenül attól, hogy tagjai-e a megfelelő egyezményeknek vagy sem, mert ezek a szabályok időközben a nemzetközi szokásjog részévé váltak. Itt mondta ki először a bíróság a humanitárius jog területén a szerződéses (írott) és a szokásjogi szabályok egyenrangúságát. Ez azért fontos, mert ma már senki nem hivatkozhat a nullum crimen sine lege, illetve a nulla poena sine crimine elvének a megsértésére.

A háborús és emberiség elleni bűncselekmények üldözésével kapcsolatos első hazai rendelkezéseket a népbíráskodás tárgyában kibocsátott kormányrendeletek törvényerőre emeléséről szóló 1945. évi VII. törvény (a továbbiakban: Nbr.) határozta meg. 1. §-ának (1) bekezdése szerint: az Ideiglenes Nemzetgyűlés ezennel törvényerőre emeli az ideiglenes nemzeti kormánynak a népbíráskodás tárgyában kibocsátott következő rendeleteit: 81/1945. ME számú rendelet a népbíráskodásról; kibocsáttatott Debrecenben, az 1945. évi január hó 25. napján, hatályba lépett az 1945. évi február hó 5. napján; 1440/1945. ME számú rendelet a népbíráskodásról szóló 81/1945. ME számú rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában; kibocsáttatott Budapesten, az 1945. évi április hó 27. napján, hatályba lépett az 1945. évi május hó 1. napján.

Az Nbr. tehát változatlan formában törvényerőre emelte a – módosított – 81/1945. (II. 5.)

ME rendeletet. Az Nbr. Általános és Különös Részbe sorolva határozta meg az irányadó rendelkezéseket.

Az Nbr. jelenleg még hatályban lévő általános rendelkezései szerint: A jelen rendeletben körülírt bűncselekmények az esetben is büntethetők, ha a cselekmény a rendelet életbe léptekor már befejezett s a cselekmény befejezésének időpontjában fennállott törvényes rendelkezések alapján az büntethető nem volt (1. §).

Az 1941. június 21. napja után a fegyverszünet megkötéséig elkövetett cselekményekre az elévülés a fegyverszünet megkötésének napjával (1945. január 20.) veszi kezdetét.

Az 1919. évben és az azt követően elkövetett azoknak a politikai bűncselekményeknek

AZ EMBERIESSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

21

elévülése, amelyeknek emberélet esett áldozatul, úgyszintén a sajtó útján elkövetett azoknak a bűncselekményeknek az elévülése, amelyeknek tényállását a jelen rendelet határozza meg, és amelyek üldöztetését az uralmon volt hatalom megakadályozta, az 1941. évi december hó 21. napján veszi kezdetét (9. §).

Az Nbr. Különös Része határozza meg az egyes bűncselekmények tényállását.

Az emberiség elleni (és a háborús) bűncselekmények elévüléséről sem a hágai, sem a genfi jogban (lásd utóbbiakról részletesebben a XIV. Fejezet bevezetőjében), sem pedig az 1945. évi Londoni Egyezményben nem található semmiféle szabályozás. Az első ilyen rendelkezést a háborús és az emberiség elleni bűntettek elévülésének kizárásáról szóló 1968. november 26. napján az ENSZ Közgyűlése által New Yorkban elfogadott egyezmény (New York-i Egyezmény) határozta meg, amelyet a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1971. évi 1. számú törvényerejű rendelettel hirdetett ki. Az Egyezmény szerint: függetlenül elkövetésük időpontjától, nem évülhetnek el a következő bűncselekmények: a) A Nürnbergi Nemzetközi Katonai Bíróságnak az 1945. évi augusztus hó 8. napján kelt Alapokmányában meghatározott, és az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének az 1946. évi február hó 13. napján kelt 3/I. számú és az 1946. évi december hó 11. napján kelt 95/I. számú határozataival megerősített háborús bűntettek, különösen azok, amelyeket a háború áldozatainak védelméről szóló, az 1949. évi augusztus hó 12. napján kelt genfi egyezmények „súlyos jogsértések”-ként sorolnak fel; b) a Nürnbergi Nemzetközi Katonai Bíróságnak az 1945. évi augusztus hó 8. napján kelt Alapokmányában meghatározott és az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének az 1946. évi február hó 13. napján kelt 3/I. számú és az 1946. évi december hó 11. napján kelt 95/I. számú határozataival megerősített – akár háború, akár béke idején elkövetett – emberiség elleni bűntettek, a fegyveres támadás vagy megszállás útján való elűzés, és az apartheid politikából eredő embertelen cselekmények, valamint a népirtás bűntette – ahogyan azt a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló 1948. évi egyezmény meghatározza –, még akkor is, ha e cselekmények nem sértik annak az országnak belső jogát, ahol azokat elkövették (1. cikk).

Az Egyezmény 4. cikke értelmében a szerződő felek kötelesek belső jogszabályaikat az Egyezményben foglaltaknak megfelelően módosítani. Minden szerződő fél köteles felkutatni és bíróság elé állítani azokat a személyeket, akik a fenti bűncselekményeket tettesként vagy részesként elkövették, akik azok elkövetésére szövetkeztek, valamint az állami hatóságoknak azokat a képviselőit is, akik e bűntettek elkövetését eltűrték.

Az Egyezmény rendelkezései értelemszerűen nem csupán a hadviselő felekre, hanem más – pl. akár semleges – államokra is irányadók. Az Egyezményt szinte a világ valamennyi állama ratifikálta.

A háborús és az emberiség elleni bűncselekmények üldözése az elkövető állampolgárságára és az elkövetés helyére tekintet nélkül kötelező, tehát az univerzalitás – egyetemlegesség – elve alkalmazandó.

A nemzetközi büntetőbíráskodás kérdése 1949 óta volt az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottságának (International Law Comisson) napirendjén. 1998. július 17-én Rómában az ENSZ által összehívott diplomáciai konferencián (melyen Magyarország küldöttsége is részt vett) nagy többséggel elfogadták a Nemzetközi Büntetőbíróság Alapokmányát (Statue of the International Criminal Court). Hatálybalépésének feltétele az volt, hogy azt az aláírók közül legalább hatvan állam ratifikálja. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2001. november 7-én határozott a NBB Statútumának a megerősítéséről [72/2001. (XI. 7.)

OGY határozat], s a csatlakozási okirat letétbe helyezésével 2001. november 30. óta részese az egyezménynek. A hatvanadik csatlakozási okiratot 2002. április 11-én helyezték letétbe az ENSZ New York-i székhelyén, a Statútum 2002. július 1-jén lépett hatályba.

22

XIII. FEJEZET

Működésének megkezdését követően a NBB által felelősségre vonhatóak az emberiség elleni legsúlyosabb bűncselekmények elkövetői, amennyiben az elkövetett cselekmény tekintetében joghatósággal rendelkező ország nem tud vagy nem akar eljárni az elkövetővel szemben. Az államok tehát a nemzetközi jog alapján továbbra is kötelesek a saját jogrendszerükön belül arról gondoskodni, hogy az emberiesség ellen (és a háborús) bűncselekmények büntetés alá essenek. A legtöbb nemzeti büntetőjogban találunk is megfelelő törvényi tényállásokat. Ezeket tartalmazza a Btk. XIII. (és XIV.) Fejezete.

Emberiességellenes bűncselekmény lehet bármely olyan cselekmény, melyet egyéni vagy tömeges, módszeres vagy önkéntes támadás formájában hajtottak végre, nevezetesen: gyilkosság, népirtás, rabszolgasorba vetés, deportálás, őrizetbe vétel, kínzás, nemi erőszak elkövetése, valamint politikai, faji, etnikai és vallási alapon történő üldözés.

Az emberiesség elleni bűnöknek a büntetőjog kategóriájaként történő meghatározása már önmagában elősegítette a jogtudomány egy új ágának – a nemzetközi humanitárius jognak – a kialakulását, amely magában foglalja a legfontosabb emberi jogoknak mind békében, mind háborúban vagy a háborúhoz hasonló fegyveres konfliktusokban elkövetett, súlyos megsértésének valamennyi formáját. Ez a fejlemény hozzájárult az alapvető emberi jogok számottevően hatékonyabb oltalmához.

Emberiség elleni bűnöket a XX. század második felében különösen a jugoszláv tragédiával összefüggésben követtek el. Valamennyi háborút viselő fél elkövette az emberi erőforrások tömeges és módszeres pusztítását, beleértve a gyilkosságot, a népirtást, a rabszolgaságba vetést, a kínzást, a nemi erőszakot stb. Ezeket a cselekményeket etnikai és vallási alapon, önkényesen hajtották végre. Számos koncentrációs tábort (Krajinában, Bratunacban, Srebrenicában, a Lasve-völgyben) valamely etnikai közösség rabszolgasorba vetésének és kiirtásának szándékával szerveztek meg. A volt Jugoszlávia számára létrehozott Nemzetközi Büntető Bíróság (ICTY) vádat emelt a bűncselekmények elkövetői ellen, tartozzanak bármely hadviselő félhez.

Az Alkotmánybíróság töretlen joggyakorlata alapján „a háborús és emberiség elleni bűncselekmények megbüntetésére vonatkozó nemzetközi kötelesség a teljes kógens nemzetközi joganyagra vonatkozik”. Ez a kötelező joganyag felöleli a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, vagyis a nemzetközi szokásjogot és a nemzetek közössége által elismert általános elveket is [53/1993. (X. 13.) AB határozat]. Amely állam ezeket a nemzetközi bűncselekményeket üldözi és megbünteti, a nemzetek közösségének mandátuma alapján cselekszik a nemzetközi jogban megállapított feltételek szerint, „függetlenül attól, hogy a belső jog tartalmaz-e hasonló bűncselekményeket vagy, hogy a megfelelő egyezményeket az egyes országok belső joggá tették-e” [53/1993. (X. 13.) AB határozat].

Mivel az Alkotmánybíróság állásfoglalása szerint „a háborús bűncselekmények és emberiség elleni bűncselekmények tényállását és büntethetőségük feltételeit is a nemzetközi jog határozza meg [...]” [53/1993. (X. 13.) AB határozat V.1. pont], ezért azok értelmezését is a nemzetközi jog szabályainak és elveinek alapján kell elvégezni. Ezekre az elvekre figyelemmel az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló 2011. évi CCX. törvény – az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1993. évi XC. törvény mintájára – a háborús és az emberiesség elleni bűntettek elévülésének kizárásáról az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése által New Yorkban az 1968. évi november hó 26. napján elfogadott nemetközi egyezményt kihirdető 1971. évi 1. számú törvényerejű rendelet alapján történő jogalkalmazást kívánta előmozdítani.

A magyar állam nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt a kihirdetett, a háborús és az emberiség elleni bűntettek elévülésének kizárásáról az Egyesült Nemzetek Szervezeté-

AZ EMBERIESSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

23

nek Közgyűlése által New Yorkban az 1968. évi november hó 26. napján elfogadott nemzetközi egyezményt (Egyezmény) kihirdető magyar jogszabály (az 1971. évi 1. számú törvényerejű rendelet) alapján történő jogalkalmazás előmozdítása érdekében deklarálja, hogy a Nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék Alapokmányában foglalt emberiesség elleni bűncselekmény – az Egyezményben vállalt nemzetközi jogi kötelezettség alapján – a magyar büntetőjog részét képezte és képezi továbbra is, valamint hogy el nem évülő bűncselekménynek számít.

A bűncselekmény elnevezése a nemzetközi dokumentumokban egységes: angolul crimes against humanity, franciául crime contre l’humanité, spanyolul crímenes de les a humanidad, németül Verbrechen gegen die Menschlichkeit. Ennek ellenére a (2011-ben) hatályos magyar joganyag hétféle különböző elnevezést használt: – emberiség elleni bűnök, – emberiesség ellen elkövetett bűnök, – emberiség elleni bűncselekmény, – emberiség ellen elkövetett bűncselekmény, – emberiség elleni bűncselekmények, – emberiség elleni bűntettek, – emberiesség elleni bűncselekmény.

A 2011. évi CCX. törvény az egységes terminológia megteremtése, valamint a korábbi Btk. XI. fejezetének címétől (emberiség elleni bűncselekmények) való megkülönböztetés céljából – követve a szakirodalmi álláspontot és a legújabb kodifikációs tendenciákat – az emberiesség elleni bűncselekmények elnevezést használja. 1. §-ában kimondja, hogy a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények akkor sem évülnek el, ha az elkövetéskori belső jog szerint nem minősültek el nem évülőnek.

A hatályos Btk. a nemzetközi egyezményekre – s különös tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára (a továbbiakban: Statútum) – figyelemmel két külön fejezetben, az emberiesség elleni bűncselekmények, valamint a háborús bűncselekmények című fejezetben szabályozza újra ezeket a tényállásokat.

A védett jogtárgy alapján a törvény a Statútum által büntetni rendelt népirtást és emberiesség elleni bűncselekményt önálló fejezetben fogalmazza meg egy további – szintén nemzetközi szerződés által büntetni rendelt – bűncselekménnyel, az apartheiddel együtt.

Mindkét fejezet (a XIII. és a XIV.) az emberiség „lelkiismeretének” védelmét, az ember ember mivoltának minden körülmények között való megőrzését szolgáló bűncselekményeket tartalmaz. Amíg azonban az emberiesség elleni bűncselekmények az ember, az áldozatok oldaláról közelítik meg a védett jogi tárgyat, addig a háborús bűncselekmények alapvetően a háború jogának (ius in bello) megszegését szankcionálják.

Népirtás 142. § (1) Aki valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítése céljából a) a csoport tagjait megöli, b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz, c) a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik,

24

XIII. FEJEZET

d) olyan intézkedést tesz, amelynek célja a csoporton belül a születések meggátolása, e) a csoporthoz tartozó gyermekeket más csoportba elhurcolja, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki népirtásra irányuló előkészületet követ el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1. Az ENSZ Közgyűlése az 1946. december 11-én kelt 96/I. számú határozatában (a továbbiakban: Határozat) kinyilvánította, hogy a népirtás a nemzetközi jogba ütköző és az ENSZ szellemének és céljainak ellentmondó bűncselekmény, ezért azt a civilizált világ elítéli. A Közgyűlés 1948. december 9-én Egyezményt fogadott el a népirtás bűntettének a megelőzése és megbüntetése tárgyában (Genocídium Egyezmény – a továbbiakban: Egyezmény), amelyet hazánk az 1955. évi 16. számú tvr.-rel hirdetett ki. A Határozat, majd az Egyezmény aktualitását elsősorban a fasizmus emberpusztító kegyetlenkedései adták, de látnunk kell, hogy az Egyezményben megkövetelt együttműködés szükségessége napjainkban sem szűnt meg, a népirtás és a fajüldözés ma is fel-felbukkan. Ezért az NBB Statútuma a 6. cikkében a népirtás bűncselekményét – az Egyezmény szövegével összhangban – az NBB joghatóságát megalapozó önálló bűncselekményként határozta meg. A Btk. 142. §-a szerinti bűncselekmény szövege szó szerint megegyezik a Statútum 6. cikkében foglalt meghatározással.

A bűncselekmény tényállása valójában az emberiséget védi. Különös jogi tárgya valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport létéhez, fennmaradásához, a csoport tagjainak elnyomásmentes életéhez, a csoporthoz tartozás jogának elismeréséhez fűződő egyetemes érdek. E tényállásban megjelölt csoport olyan emberi közösség, amelyen belül akár nemzeti, akár etnikai, faji vagy vallási szempontból egységes életviszonyok határozzák meg a csoport tagjainak együvé tartozását. Nem feltétel, hogy a csoporthoz tartozó személyek földrajzi közelségben, vagy akár együtt éljenek, és nem releváns a csoport létszáma sem. A csoport tagjának pedig nemcsak az tekinthető, aki nemzeti, etnikai, faji vagy vallási szempontból azonos jellemző tulajdonságokkal rendelkezik, hanem az is, aki egyéb okból tartozik a csoporthoz, pl. vegyes házasság révén, vagy egyszerűen azért, mert a „csoport”-hoz tartozónak vallja magát és annak közösségében él.

2. A bűncselekmény elkövetési magatartásait a tényállás öt pontba sorolva határozza meg: a) Emberölés, melynek értelmezését a 160. §-hoz fűzött magyarázat tartalmazza. b) A súlyos testi vagy lelki sérelem okozása bántalmazással vagy lelki gyötrelem okozásával valósulhat meg. A súlyos testi sérülés nyolc napot meghaladó gyógytartamú testi sértés vagy egészségsértés [164. § (3) bek.]. A lelki sérelem erős negatív élmény hatására jöhet létre. A sértett lelki egészségének, lelki egyensúlyának átmeneti (tehát legalább időszakos) vagy tartós megbomlásával jár, emlékezetében tartós, határozottan rossz élményként jelentkezik. c) A pusztulással fenyegető életkörülmények közé kényszerítés olyan ráhatás, amelynek következtében a kényszerített egyének életfeltételei, életkörülményei hátrányosan megváltoznak úgy, hogy azok az elemi szükségletek kielégítését sem biztosítják, és ezáltal a csoport vagy tagjai pusztulásának a veszélyét idézik elő. Rendszerint a csoportra vagy egyes tagjaira irányuló fizikai erőszak révén valósulhat meg. Elsősorban a 195. § szerinti kényszerítés, valamint a 194. §-ban szabályozott személyi szabadság megsértése vagy a 193. § szerinti kényszermunka tényállásában meghatározott elkövetési magatartásai lehetnek jelentősek e fordulat megállapítása során.

AZ EMBERIESSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

25

d) A születések meggátolása céljából tett intézkedés minden olyan reálcselekmény, amely a születéseket ténylegesen megakadályozza, vagy bármely egyéb, a születések korlátozása érdekében tett intézkedés. e) A gyermekek elhurcolása más csoportba rendszerint a gyermekek erőszakos eltávolítását, máshová történő átvitelét jelenti. Megvalósulhat megtévesztés útján is.

Az (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjában büntetni rendelt esetei eredményt is tartalmaznak, eredmény-bűncselekményként lettek meghatározva.

Az a) pont szerinti bűncselekmény a csoport legalább két tagjának a megölésével, a b) pont szerinti bűncselekmény a csoport legalább két tagjának súlyos testi sértés, vagy súlyos lelki sérelem okozásával, a c) pont szerinti bűncselekmény az egész csoport vagy legalább két tagjának a pusztulásával fenyegető életkörülmények közé kényszerítésével, míg az e) pont szerinti fordulata legalább két gyermek elhurcolásának megtörténtével válik befejezetté.

A népirtás (1) bekezdésének d) pontjában szabályozott fordulata magatartási bűncselekmény, amely az intézkedés megtételével, kiadásával válik befejezetté.

A bűncselekmény valamennyi fordulatának lehetséges kísérleti alakzata is.

Az Egyezmény III. cikkének b) pontja a népirtás elkövetésére irányuló szövetkezés büntetendővé nyilvánítására is kötelezte a részes tagországokat. A Btk. nem csupán a népirtásra irányuló megállapodást, hanem – a cselekmény rendkívüli súlyosságára tekintettel – valamennyi előkészületi magatartást egységesen büntetni rendeli.

A népirtás nem csak háborús körülmények között követhető el. Az Egyezmény 1. cikke kimondja ugyanis, hogy: „A szerződő felek megerősítik, hogy a népirtás függetlenül attól, hogy békében vagy háborúban követik el, a nemzetközi jogba ütköző bűncselekmény.”

3. A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet, függetlenül állampolgárságától, illetve attól, hogy esetleg maga is a támadott csoporthoz tartozik.

4. A népirtás szándékos bűncselekmény, amely kizárólag a csoport teljes vagy részleges megsemmisítésének célzatával követhető el. A célzatos bűncselekmény fogalmilag csak egyenes szándékkal valósulhat meg.

A népirtást ez a célzat határolja a Btk. más fejezeteiben szabályozott bűncselekményektől, mint pl. az Élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények (XV. Fejezet) között szabályozott emberöléstől (160. §) vagy a testi sértéstől (164. §).

5. Az a körülmény, ha az elkövető azonos alkalommal a tényállás egy vagy több fordulatát és egy vagy több személy sérelmére követi el, a rendbeliséget nem befolyásolja, halmazat megállapítását nem eredményezheti és a természetes egység keretei között értékelendő.

6. A tényállásban meghatározott célzatra – azaz a nemzeti, etnikai vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítésének céljára – figyelemmel a népirtás speciális minden, a Btk. más tényállásába ütköző bűncselekményhez képest, ezért alaki halmazatuk látszólagos és kizárólag a 142. § szerint minősül.

7. A korábbi Btk. – eredeti – 156. §-a szerint a nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport elleni bűncselekményt az követte el, aki valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport tagjának a csoporthoz tarozása miatt súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz.