Polgári jog III/VI. – Családjog by ORAC Kiadó

Boros Zsuzsa, Katonáné Pehr Erika, Kőrös András, Makai Katalin, Szeibert Orsolya

Polgári jog családjog Harmadik, átdolgozott, bővített kiadás

Az új Ptk. magyarázata III/VI.

Boros Zsuzsa, Katonáné Pehr Erika, Kőrös András, Makai Katalin, Szeibert Orsolya

Polgári jog Családjog harmadik, ÁTDOLGOZOTt, BŐVÍTETT kiadás

Az új Ptk. magyarázata III/VI. A sorozat főszerkesztője: Petrik Ferenc ny. kollégiumvezető A kötet szerkesztője: Kőrös András, a Kúria családjogi tanácsának ny. elnöke A szerkesztő munkatársa: GELENCSÉR DÁNIEL kúriai főtanácsadó

Lap- és Könyvkiadó Kft.

BOROS ZSUZSA – [Ptk. Negyedik Könyv] Második Rész I–IV. Cím; Negyedik Rész IX–X. Cím KATONÁNÉ PEHR ERIKA – [Ptk. Negyedik Könyv] Negyedik Rész XI. Cím; Ötödik Rész KŐRÖS ANDRÁS – [Ptk. Negyedik Könyv] Első Rész; Második Rész VI. Cím MAKAI KATALIN – [Ptk. Negyedik Könyv] Negyedik Rész XII. Cím SZEIBERT ORSOLYA – [Ptk. Negyedik Könyv] Második Rész V. Cím; Harmadik Rész; Negyedik Rész XIII. Cím

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos a kiadó engedélye nélkül közölni. ISBN 978 963 258 395 2 Budapest, 2018 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

ÁTTEKINTŐ TARTALOMJEGYZÉK A főbb rövidítések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 NEGYEDIK KÖNYV CSALÁDJOG BEVEZETÉS ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 ELSŐ RÉSZ ALAPELVEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 MÁSODIK RÉSZ A HÁZASSÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 I. CÍM: A HÁZASSÁGKÖTÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 II. CÍM: A HÁZASSÁG ÉRVÉNYTELENSÉGE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 I. Fejezet – A házasság érvénytelenségének okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 II. Fejezet – A házasság érvénytelenségének megállapítása . . . . . . . . . . . . . . . . 61 III. CÍM: A HÁZASSÁG MEGSZŰNÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 IV. CÍM: A HÁZASTÁRSAK SZEMÉLYI VISZONYAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 III. Fejezet – Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 IV. Fejezet – A házastársak névviselése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 V. CÍM: A HÁZASTÁRSI TARTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 VI. CÍM: HÁZASSÁGI VAGYONJOG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 V. Fejezet – Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 VI. Fejezet – A házastársi vagyonközösség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 1. A házastársi közös vagyon és a különvagyon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 2. A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak használata és kezelése . . . . 122 3. Rendelkezés a közös vagyonnal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126 4. A rendelkezési jog gyakorlásából eredő felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 5. A vagyonközösség megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 6. A házastársi közös vagyon megosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 VII. Fejezet – A házassági vagyonjogi szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152 1. Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153 2. Közszerzeményi rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 3. Vagyonelkülönítési rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163 4. A szerződés megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 VIII. Fejezet – A házastársi közös lakás használatának rendezése . . . . . . . . . . 166 HARMADIK RÉSZ AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT CSALÁDJOGI HATÁSAI . . . . . . . . . . . . . . . . 186 VII. CÍM: AZ ÉLETTÁRSI TARTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187 VIII. CÍM: AZ ÉLETTÁRSAK LAKÁSHASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE . . . . . 193

ÁTTEKINTŐ TARTALOMJEGYZÉK

NEGYEDIK RÉSZ A ROKONSÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 IX. CÍM: A ROKONI KAPCSOLAT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 X. CÍM: A LESZÁRMAZÁSON ALAPULÓ ROKONI KAPCSOLAT . . . . . . . . . . . 201 IX. Fejezet – Az apai jogállás keletkezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201 X. Fejezet – Az apaság vélelmének megtámadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 XI. Fejezet – Az anyai jogállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236 XI. CÍM: AZ ÖRÖKBEFOGADÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241 XII. Fejezet – Az örökbefogadás célja és feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242 XIII. Fejezet – Az örökbefogadás joghatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275 XIV. Fejezet – Az örökbefogadás hatálytalanná válása és felbontása . . . . . . . . 283 XV. Fejezet – Az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatok . . . . . . . . . . . 290 XII. CÍM: A SZÜLŐI FELÜGYELET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 291 XVI. Fejezet – A szülői felügyelet általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 293 XVII. Fejezet – A szülői felügyelet tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297 1. A gyermek nevének meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297 2. A gyermek gondozása és nevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301 3. A gyermek vagyonának kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308 4. A gyermek törvényes képviselete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 314 XVIII. Fejezet – A szülői felügyelet gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 316 1. A szülők megállapodása a szülői felügyelet gyakorlásáról . . . . . . . . . . . . . 317 2. A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése . . . . . . . . . . . . . . . . . 322 3. A gyermekétől különélő szülő jogai és kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . 337 4. A kapcsolattartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 341 XIX. Fejezet – A szülői felügyeleti jog szünetelése és megszűnése . . . . . . . . . . 354 1. A szülői felügyeleti jog szünetelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 354 2. A családbafogadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359 3. A szülői felügyeleti jog megszűnése, megszüntetése és visszaállítása . . . . 362 XIII. CÍM: A ROKONTARTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 370 XX. Fejezet – A rokontartás közös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371 XXI. Fejezet – A kiskorú gyermek tartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 396 XXII. Fejezet – A továbbtanuló nagykorú gyermek tartása . . . . . . . . . . . . . . . . 414 ÖTÖDIK RÉSZ A GYÁMSÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 424 XIV. CÍM: A GYÁMRENDELÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 424 XV. CÍM: A GYÁMSÁG GYAKORLÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 436 XVI. CÍM: A GYÁMSÁGNAK ÉS A GYÁM TISZTSÉGÉNEK MEGSZŰNÉSE . . . 442 Áttekintő táblázatok a Kúria elvi iránymutatásainak alkalmazásához 447

TARTALOM A főbb rövidítések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 NEGYEDIK KÖNYV CSALÁDJOG BEVEZETÉS ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 Átmeneti rendelkezés a Ptk. Negyedik Könyvéhez (Ptké. 23. §) . . . . . . . . . . . . . 27 Első Rész ALAPELVEK (Kőrös András) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 4:1. § [A házasság és a család védelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 1. A házasság védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 2. A család védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 3. A családi és az egyéni érdek összhangjának elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 4:2. § [A gyermek érdekének védelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 4:3. § [A házastársak egyenjogúságának elve] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 4:4. § [A méltányosság és a gyengébb fél védelmének elve] . . . . . . . . . . . . . . . . 39 MÁSODIK RÉSZ A HÁZASSÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 I. CÍM: A HÁZASSÁGKÖTÉS (Boros Zsuzsa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 4:5. § [A házasság létrejötte] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 4:6. § [Házasság létezésének vagy nemlétezésének megállapítása] . . . . . . . . . . 45 4:7. § [A házasságkötést megelőző eljárás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 4:8. § [A házasságkötés alaki szabályai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 Átmeneti rendelkezés a Ptk. Negyedik Könyvéhez (Ptké. 23. §) . . . . . . . . . . . . . 50 II. CÍM: A HÁZASSÁG ÉRVÉNYTELENSÉGE (Boros Zsuzsa) . . . . . . . . . . . . . . . . 51 I. Fejezet – A házasság érvénytelenségének okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 4:9. § [A házasságkötési korhatár] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 4:10. § [Gondnokság alá helyezés folytán cselekvőképtelen személy házassága] . 55 4:11. § [Cselekvőképtelen állapotban kötött házasság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 4:12. § [Rokoni, hozzátartozói kapcsolat] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:12. §-ához (Ptké. 24. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 4:13. § [Korábbi házasság fennállása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 II. Fejezet – A házasság érvénytelenségének megállapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 4:14. § [A házasság érvénytelenítése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 4:15. § [Érvénytelenítési per indításának jogosultsága] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 4:16. § [A perindítási jogosultság korlátozása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 4:17. § [A perindítási jog személyes gyakorlása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 4:18. § [Az érvénytelenítési per alperesei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 1. A házasság érvénytelenségének megállapítása iránti per . . . . . . . . . . . . . 65 4:19. § [A házasság érvényességének megállapítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66

TARTALOM

III. CÍM: A HÁZASSÁG MEGSZŰNÉSE (Boros Zsuzsa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 4:20. § [A házasság megszűnésének esetei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 4:21. § [A házasság felbontása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:21–4:23. §-ához (Ptké. 25. §) . . . . . . . . . . . . . . . 70 1. A magyar bontójogi rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 2. A feldúltságon alapuló bontás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 3. A megegyezésen alapuló bontás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 4. Megegyezés a járulékos kérdésekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 5. A házasság felbontása és a gyermek érdeke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 4:22. § [Közvetítői eljárás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 4:23. § [A házasság felbontása iránti per megindítása; a bontás hatálya] . . . . 81 1. A házassági bontóper . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 IV. CÍM: A HÁZASTÁRSAK SZEMÉLYI VISZONYAI (Boros Zsuzsa) . . . . . . . . . . 84 III. Fejezet – Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 4:24. § [Együttműködési és támogatási kötelezettség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 Átmeneti rendelkezés a Ptk. Negyedik Könyvéhez (Ptké. 23. §) . . . . . . . . . . . . . 84 4:25. § [Közös és önálló döntési jog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 4:26. § [A lakóhely megválasztása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 IV. Fejezet – A házastársak névviselése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 4:27. § [Névviselés a házasságban] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 4:28. § [Névviselés a házasság megszűnése vagy érvénytelenségének megállapítása után] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 V. CÍM: A HÁZASTÁRSI TARTÁS (Szeibert Orsolya) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 4:29. § [A tartásra való jogosultság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:29. § (3) bekezdéséhez (Ptké. 26. §) . . . . . . . . . . 92 1. A házastársi tartás feltételrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 2. A jogosult rászorultsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 3. Az önhiba hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 4. A házastársi tartásra irányuló megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 5. A rászorultság speciális esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 4:30. § [A tartásra való érdemtelenség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 4:31. § [A tartási képesség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 4:32. § [Megállapodás a tartás egyszeri juttatással történő szolgáltatásáról] . 100 4:33. § [A rokontartás szabályainak alkalmazása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 1. A tartás mértéke, időtartama . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 2. A tartás mértékének megváltoztatása, a tartáshoz való jog megszűnése 101 VI. CÍM: HÁZASSÁGI VAGYONJOG (Kőrös András) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:34–4:85. §-ához (Ptké. 27. §) . . . . . . . . . . . . . . . 104 V. Fejezet – Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 4.34. § [A házastársak vagyoni viszonyainak rendezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 1. A vagyoni viszonyok rendezésének módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 2. A házassági életközösség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 4.35. § [A vagyonjogi rendelkezések időbeli hatálya] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 4:36. § [Az érvénytelen házasság vagyonjogi hatásai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109

TARTALOM

VI. Fejezet – A házastársi vagyonközösség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 1. A házastársi közös vagyon és a különvagyon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 4:37. § [A házastársi közös vagyon] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 4.38. § [A házastárs különvagyona] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:38. § (3) bekezdéséhez (Ptké. 28. §) . . . . . . . . . . 112 4.39. § [A különvagyon terhei és tartozásai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 4:40. § [A közös vagyonhoz tartozás vélelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120 4:41. § [A házastársak közötti egyes szerződések] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 2. A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak használata és kezelése . . . . . . . 122 4:42. § [A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak használata és kezelése] 122 4:43. § [A foglalkozás gyakorlásához szükséges és az üzleti célú vagyon használata és kezelése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 4:44. § [Költségek és kiadások viselése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 3. Rendelkezés a közös vagyonnal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126 4:45. § [Rendelkezés a közös vagyonnal a vagyonközösség fennállása alatt] . . 126 4:46. § [A házastárs hozzájárulásának vélelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 4:47. § [Rendelkezés a közös vagyonnal a házastársi vagyonközösség megszűnése és a közös vagyon megosztása közötti időben] . . . . . . . . . . 128 4:48. § [A közös lakásra és a társasági vagyoni hozzájárulásra vonatkozó külön szabályok] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 4. A rendelkezési jog gyakorlásából eredő felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 4:49. § [Harmadik személyekkel szembeni felelősség szerződés esetén] . . . . . 130 4:50. § [A házastárs hozzájárulása nélkül kötött szerződés joghatásai] . . . . . . 131 4:51. § [Harmadik személlyel szembeni helytállás jogalap nélküli gazdagodás alapján] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 4:52. § [A szerződést kötő házastárs felelőssége házastársával szemben] . . . . 132 5. A vagyonközösség megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 4:53. § [A vagyonközösség megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 4:54. § [A vagyonközösség bírósági megszüntetése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135 4:55. § [A vagyonközösség bírósági megszüntetésének jogkövetkezményei] . . . 137 4:56. § [A vagyonközösség bírósági helyreállítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 6. A házastársi közös vagyon megosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 4:57. § [A közös vagyon megosztása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 1. A közös vagyon megosztására vonatkozó igény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138 2. A közös vagyon megosztásának módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138 4:58. § [A közös vagyoni igények rendezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140 1. Az egységes rendezés elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 2. A méltányosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 4:59. § [A közös vagyon és a különvagyon közötti megtérítési igények] . . . . . . 142 1. A megtérítési igény jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143 2. A megtérítés módja és korlátai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 3. A megtérítési igény és harmadik személyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 4:60. § [A közös vagyoni hányad értéke és kiadása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145 1. A vagyontárgyak értéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145 2. A vagyontárgyak megosztásának módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146 3. Vagyoni értékű jogok és követelések megosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147

TARTALOM

4:61. § [A vagyontárgyak és a tartozások szétosztása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 1. A vagyoni rész kiadásának főszabálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 2. Egyes vagyontárgyakra vonatkozó különös szabályok . . . . . . . . . . . . . . . 149 3. A tartozások szétosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150 4:62. § [A különvagyon kiadása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151 1. Változások a házassági vagyonjogi perek szabályozásában . . . . . . . . . . . 151 VII. Fejezet – A házassági vagyonjogi szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152 1. Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153 4:63. § [A házassági vagyonjogi szerződés tartalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153 1. A szerződés alanyai és időbeli hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154 2. A szerződési szabadság tartalmi korlátai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 4:64. § [A házassági vagyonjogi szerződés megkötésének feltételei] . . . . . . . . . 156 4:65. § [A házassági vagyonjogi szerződés alakja és nyilvántartása] . . . . . . . . 157 1. A házassági vagyonjogi szerződés alakja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157 2. A házassági vagyonjogi szerződések nyilvántartása . . . . . . . . . . . . . . . . . 158 4:66. § [A házassági vagyonjogi szerződés módosítása és megszüntetése] . . . . 159 4:67. § [Harmadik személyek védelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159 4:68. § [Rendelkezés halál esetére] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 2. Közszerzeményi rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 4:69. § [A közszerzeményi rendszer] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 4:70. § [A házastárs közszerzeményi részesedésének védelme] . . . . . . . . . . . . . 161 4:71. § [A közszerzemény megosztása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162 3. Vagyonelkülönítési rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163 4:72. § [A vagyonelkülönítési rendszer] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163 4:73. § [A vagyontárgyak használata és kezelése; tartozások, költségek és kiadások viselése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163 4. A szerződés megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 4:74. § [A szerződés megszűnésének esetei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 4:75. § [Elszámolás, vagyonmegosztás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165 VIII. Fejezet – A házastársi közös lakás használatának rendezése . . . . . . . . . . . 166 4:76. § [A házastársi közös lakás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 1. A házastársi közös lakás fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 2. A lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168 4:77. § [A közös lakással való rendelkezés korlátai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168 4:78. § [A lakáshasználat előzetes szerződéses rendezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 4:79. § [A gyermek lakáshasználati jogának figyelembevétele] . . . . . . . . . . . . . 171 4:80. § [A lakáshasználat rendezése az életközösség megszűnése után] . . . . . 171 4:81. § [A közös jogcímen lakott lakás használatának megosztása és a megosztás mellőzése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 1. A használat megosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 2. A megosztás mellőzésének esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 4:82. § [Az egyik házastárs használati jogának megszüntetése] . . . . . . . . . . . . 176 4:83. § [Az egyik házastárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatának rendezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 1. A rendezés főszabálya; a kizárólagos jogcím fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . 178 2. A másik házastárs feljogosítása az osztott, illetve kizárólagos használatra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179

TARTALOM

3. A rendezés jogkövetkezményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180 4:84. § [A lakáshasználati jog ellenértékének megtérítése] . . . . . . . . . . . . . . . . 180 1. A lakáshasználati jog ellenértéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 2. A térítés összege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182 3. Használati (többlethasználati) díj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183 4:85. § [A lakáshasználat újrarendezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184 HARMADIK RÉSZ AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT CSALÁDJOGI HATÁSAI (Szeibert Orsolya) 186 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:86. § (1) bekezdéséhez és 4:94. § (1) bekezdéséhez (Ptké. 29. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187 VII. CÍM: AZ ÉLETTÁRSI TARTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187 4:86. § [Az élettársi tartásra való jogosultság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 1. Rászorultság és önhiba hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189 2. Az élettársi kapcsolat fennállása, kezdete és megszűnése . . . . . . . . . . . . . 190 4:87. § [A tartásra való érdemtelenség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191 4:88. § [A tartási képesség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192 4:89. § [Megállapodás a tartás egyszeri juttatással történő teljesítéséről] . . . . 192 4:90. § [A tartás sorrendje az élettárs és a házastárs között] . . . . . . . . . . . . . . . 193 4:91. § [A rokontartás szabályainak alkalmazása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193 VIII. CÍM: AZ ÉLETTÁRSAK LAKÁSHASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE . . . . . . . 193 4:92. § [A lakáshasználat bírói rendezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194 4:93. § [Az élettársak közös jogcíme alapján lakott lakás használatának rendezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195 4:94. § [Az élettárs feljogosítása a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatára] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196 4:95. § [A lakáshasználat újrarendezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197 NEGYEDIK RÉSZ A ROKONSÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 IX. CÍM: A ROKONI KAPCSOLAT (Boros Zsuzsa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 4:96. § [A rokoni kapcsolat] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 4:97. § [A rokoni kapcsolatok alapjai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200 X. CÍM: A LESZÁRMAZÁSON ALAPULÓ ROKONI KAPCSOLAT (Boros Zsuzsa) 201 IX. Fejezet – Az apai jogállás keletkezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201 4:98. § [Apai jogállást keletkeztető tények] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:98. §-ához (Ptké. 30. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201 4:99. § [Házassági köteléken alapuló vélelem] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203 4:100. § [Reprodukciós eljáráson alapuló vélelem] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205 4:101. § [Apai elismerő nyilatkozaton alapuló vélelem] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:98. §-ához (Ptké. 31. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208 4:102. § [A teljes hatályú elismerés alaki feltételei és hatálya] . . . . . . . . . . . . . . 211 4:103. § [Bírósági határozaton alapuló vélelem] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212 1. A perindítás feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213 2. Az apasági per . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214 4:104. § [Az apaság megállapítása iránti per indítására jogosultak] . . . . . . . . . 217

TARTALOM

4:105. § [A perindítás személyessége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 218 4:106. § [Az apaság megállapítása iránti per alperesei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219 1. A z apaság megállapítása iránti per . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219 X. Fejezet – Az apaság vélelmének megtámadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 4:107. § [Az apasági vélelem megtámadásának okai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:107–4:114. §-ához (Ptké. 32. §) . . . . . . . . . . . . . . 221 4:108. § [Az apasági vélelem megtámadásának kizártsága] . . . . . . . . . . . . . . . . 223 4:109. § [Az apasági vélelem megtámadására jogosultak] . . . . . . . . . . . . . . . . . 224 4:110. § [A perindítás személyessége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226 4:111. § [A megtámadási határidők] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:111. §-ához (Ptké. 33. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227 4:112. § [Az apasági vélelem megdöntése iránti per alperesei; az ítélet hatálya] 229 1. Az apaság vélelmének megtámadása iránti per . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 4:113. § [Névviselés és kapcsolattartás az apasági vélelem megdöntése után] 231 4:114. § [Az apaság vélelmének megdöntése nemperes eljárásban] . . . . . . . . . . 232 1. Az apasági vélelem „egyszerűsített” megdöntésének feltételei . . . . . . . . . 232 2. A nemperes eljárás szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233 3. Az apasági vélelem megdöntésének átmeneti szabályai . . . . . . . . . . . . . . 236 XI. Fejezet – Az anyai jogállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236 4:115. § [Az anyai jogállás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236 4:116. § [Negatív megállapítási per] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239 4:117. § [A perindítás személyessége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240 4:118. § [Az anyasági per alperesei és az anyai jogállás változásának joghatása] . 240 XI. CÍM: AZ ÖRÖKBEFOGADÁS (Katonáné Pehr Erika) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:119–4:145. §-ához (Ptké. 34. §) . . . . . . . . . . . . . 242 XII. Fejezet – Az örökbefogadás célja és feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242 4:119. § [Az örökbefogadás célja] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242 4:120. § [Az örökbefogadás általános feltételei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246 4:121. § [Az örökbefogadó személye] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251 4:122. § [Az örökbefogadásra való alkalmasság megállapítása] . . . . . . . . . . . . . 255 4:123. § [Az örökbefogadható gyermek] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258 4:124. § [Az örökbefogadhatónak nyilvánítás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 260 4:125. § [Szülői hozzájárulás a nyílt örökbefogadáshoz] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 262 4:126. § [Szülői hozzájárulás a titkos örökbefogadáshoz] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265 4:127. § [Örökbefogadás szülői hozzájárulás nélkül] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267 4:128. § [Örökbefogadás előtti gondozás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 268 4:129. § [Nemzetközi örökbefogadás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 270 4:130. § [A haszonszerzés tilalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272 4:131. § [Az örökbefogadás létrejötte és utánkövetése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273 XIII. Fejezet – Az örökbefogadás joghatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275 4:132. § [Gyermeki jogállás az örökbefogadó családjában; közös gyermekké fogadás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276 4:133. § [Joghatás a leszármazásból eredő jogokra és kötelezettségekre] . . . . 277 4:134. § [Az örökbefogadott neve] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278 4:135. § [Örökbefogadott gyermek vérségi származás megismeréséhez fűződő joga] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 279 4:136. § [Tájékoztatás a vér szerinti szülő egészségügyi adatairól] . . . . . . . . . . 282

TARTALOM

XIV. Fejezet – Az örökbefogadás hatálytalanná válása és felbontása . . . . . . . . . 283 4:137. § [Az örökbefogadás hatálytalanná válása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283 4:138. § [Az örökbefogadás felbontása kölcsönös kérelemre] . . . . . . . . . . . . . . . 284 4:139. § [Az örökbefogadás felbontása egyoldalú kérelemre] . . . . . . . . . . . . . . . 285 1. Az örökbefogadás felbontása iránti per . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 286 4:140. § [Az örökbefogadást felbontó ítélet hatálya] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 288 4:141. § [Az örökbefogadást felbontó határozat hatálya több örökbefogadó esetén] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 288 4:142. § [Névviselés az örökbefogadás felbontása esetén] . . . . . . . . . . . . . . . . . 288 4:143. § [A meghalt örökbefogadó után megszerzett jogok védelme] . . . . . . . . 289 4:144. § [Az örökbefogadás megszűnésének joghatása a leszármazáson alapuló rokonságra] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289 XV. Fejezet – Az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatok . . . . . . . . . . . . . 290 4:145. § [Az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatok] . . . . . . . . . . . . . . 290 XII. CÍM: A SZÜLŐI FELÜGYELET (Makai Katalin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 291 XVI. Fejezet – A szülői felügyelet általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 293 4:146. § [A kiskorú jogállása; a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek] . . . . 293 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:146. és 4:193. §-ához (Ptké. 39. §) . . . . . . . . . . . 293 4:147. § [A szülői felügyelet gyakorlásának elvei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 294 1. Együttműködési kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 294 2. A szülők egyenjogúságának elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 295 4:148. § [A gyermek bevonása a döntésekbe] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 295 4:149. § [A szülői felügyelet korlátozásának kivételessége] . . . . . . . . . . . . . . . . . 296 XVII. Fejezet – A szülői felügyelet tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297 1. A gyermek nevének meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297 4:150. § [A gyermek nevének meghatározása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297 1. Névviselés képzelt apa bejegyzése esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 298 2. A gyermek utónevének meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 299 4:151. § [Gyámhatósági névmegállapítás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 299 2. A gyermek gondozása és nevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301 4:152. § [A gyermek gondozása, lakóhelyének és tartózkodási helyének meghatározása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:152. §-ához (Ptké. 35. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301 1. A gyermek lakóhelye a szülő lakásában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 302 2. A gyermek kiadása iránti eljárás a törvényes lakóhely biztosítása érdekében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 302 3. A gyermek lakóhelyét biztosító szülői ház elhagyása . . . . . . . . . . . . . . . . 303 4. A gyermek külföldi utazása, tartózkodása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 304 5. Letelepedési célú külföldre távozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305 4:153. § [A gyermek nevelésének és életpályájának megválasztása] . . . . . . . . . 306 4:154. § [A gyermekekkel tényleges családi kapcsolatban álló személy részvétele a gyermek gondozásában és nevelésében] . . . . . . . . . . . . . . 307 3. A gyermek vagyonának kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308 4:155. § [A gyermek vagyonának kezelői] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:155. §-ához (Ptké. 36. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308 1. A szülői vagyonkezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308 2. A szülői vagyonkezelés alól kivett vagyon kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309

TARTALOM

4:156. § [A szülő egyedüli vagyonkezelői joga] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309 1. Egyedüli vagyonkezelői jog a szülők megállapodása folytán . . . . . . . . . . 310 2. Az egyedüli vagyonkezelő kijelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 310 4:157. § [A gyermek vagyonának és jövedelmének felhasználása] . . . . . . . . . . . 310 4:158. § [A szülő felelőssége a vagyonkezelésért] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 311 4:159. § [A szülők vagyonkezelői jogának korlátozása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312 1. A vagyonkezelői jog gyámhatósági korlátozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312 2. A vagyonkezelői jog törvényi korlátai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313 4:160. § [A gyermek vagyonának kiadása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313 4. A gyermek törvényes képviselete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 314 4:161. § [A gyermek törvényes képviselete] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 314 4:162. § [A szülői törvényes képviselet kizártsága a jognyilatkozat személyessége miatt] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 314 4:163. § [A szülői törvényes képviselet kizártsága érdekellentét miatt] . . . . . . 315 XVIII. Fejezet – A szülői felügyelet gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 316 1. A szülők megállapodása a szülői felügyelet gyakorlásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . 317 4:164. § [A szülői felügyelet közös gyakorlása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 317 4:165. § [A különélő szülők megállapodása a felügyeleti jogok megosztásáról és a közös szülői felügyeletről] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 318 1. A különélő szülők peren kívüli megállapodása a közös szülői felügyeletről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 318 2. A bíróság döntése a közös szülői felügyeletről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 319 4:166. § [Döntés a közös szülői felügyelet gyakorlásával összefüggő vitában] . 321 2. A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 322 1. A szülői felügyelettel kapcsolatos perek mint személyi állapoti perek . . . 322 4:167. § [A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése] . . . . . . . . . . . . 323 1. A Legfelsőbb Bíróság 17. számú, a gyermek elhelyezésére vonatkozó Irányelvének alkalmazhatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 324 4:168. § [A különélő szülő feljogosítása egyes szülői felügyeleti jogok gyakorlására] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 325 4:169. § [A gyermek elhelyezése harmadik személynél] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 327 4:170. § [A szülői felügyelet gyakorlásának és a gyermek elhelyezésének megváltoztatása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 328 1. A közös szülői felügyelet megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 330 4:171. § [A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránti per] . . . . . . . . . . . . . . 330 1. Felek a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, illetve a gyermekelhelyezés iránti perben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 330 2. A gyermek meghallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332 4:172. § [Közvetítés a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben] 333 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:172. és 4:177. §-ához (Ptké. 37. §) . . . . . . . . . . . . 334 1. A közvetítés igénybevétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334 2. A kötelező közvetítői eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 335 3. A gyermekétől különélő szülő jogai és kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337 4:173. § [A szülők együttműködési kötelezettsége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337 4:174. § [A gyermekkel együttélő szülő tájékoztatási kötelezettsége] . . . . . . . . 337

TARTALOM

4:175. § [Közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 338 1. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 338 2. A gyámhatóság döntése a szülők megállapodásának hiányában . . . . . . 339 4:176. § [A különélő szülő tájékoztatási kötelezettsége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339 4:177. § [Közvetítés a gyámhatósági eljárásban] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:172. és 4:177. §-ához (Ptké. 37. §) . . . . . . . . . . . . 340 4. A kapcsolattartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 341 4:178. § [A kapcsolattartás joga] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 341 1. A kapcsolattartás mint gyermeki jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 342 2. A kapcsolattartás mint szülői jog és kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 343 3. Kapcsolattartás a szülői felügyelet szünetelése, megszűnése, megszüntetése esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 343 4:179. § [Kapcsolattartásra jogosult más hozzátartozók] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 343 4:180. § [A kapcsolattartási jog tartalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344 1. Kapcsolattartás külföldön . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 345 2. A kapcsolattartás költségének viselése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 346 4:181. § [A kapcsolattartás rendezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 346 1. A felek megállapodása, a bíróság, illetve a gyámhatóság döntése a kapcsolattartásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 347 2. A gyermek érdekének, véleményének figyelembevétele . . . . . . . . . . . . . . . 348 3. A kapcsolattartásra vonatkozó határozat tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . 348 4:182. § [Tájékoztatási kötelezettség; az elmaradt kapcsolattartás pótlása] . . . . 350 4:183. § [Felelősség a kapcsolattartás akadályozásáért, szabályainak megszegéséért] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 351 4:184. § [A kapcsolattartási jog korlátozása és megvonása] . . . . . . . . . . . . . . . . 352 4:185. § [A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása] . . . . . . . . . . . 353 XIX. Fejezet – A szülői felügyeleti jog szünetelése és megszűnése . . . . . . . . . . . . 354 1. A szülői felügyeleti jog szünetelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 354 4:186. § [A szülői felügyeleti jog szünetelése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 354 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:186. § (2) bekezdéséhez (Ptké. 38. §) . . . . . . . . . 355 1. A szülői felügyeleti jog szünetelésének esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 355 2. A szülői felügyeleti jog „feléledése” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 358 2. A családbafogadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359 4:187. § [A családbafogadás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 360 4:188. § [A szülő jogai és kötelezettségei családbafogadás esetén] . . . . . . . . . . 361 4:189. § [A családbafogadás felülvizsgálata] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 362 3. A szülői felügyeleti jog megszűnése, megszüntetése és visszaállítása . . . . . . . 362 4:190. § [A szülői felügyeleti jog megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 362 1. A szülői felügyeleti jog megszűnésének esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 363 2. A külön élő szülő felhívása a szülői felügyeleti jogok gyakorlására . . . . 364 4:191. § [A szülői felügyeleti jog bírósági megszüntetése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365 1. A szülői felügyelet megszüntetésének jogkövetkezményei . . . . . . . . . . . . . 367 4:192. § [A szülői felügyeleti jog bírósági visszaállítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367 4:193. § [A szülői felügyeleti jog megszüntetése és visszaállítása iránti per indítására jogosultak és a per alperesei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 368

TARTALOM

XIII. CÍM: A ROKONTARTÁS (Szeibert Orsolya) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 370 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:194–4:222. §-ához (Ptké. 40. §) . . . . . . . . . . . . . 371 XX. Fejezet – A rokontartás közös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371 4:194. § [A rokontartásra való jogosultság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371 1. A rokontartásra jogosultság feltételrendszere; az önhibán kívüli rászorultság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371 2. Tartásra kötelezhető házastárs hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 373 3. Érdemtelenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 373 4:195. § [A tartási képesség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 374 4:196. § [A tartásra kötelezettek köre és a tartási kötelezettség sorrendje] . . . 375 4:197. § [A testvértartás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 377 4:198. § [A mostohagyermek tartása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 378 4:199. § [A mostohaszülő és a nevelőszülő tartása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 378 4:200. § [A tartásra jogosultság sorrendje a vér szerinti és a tényleges családi kapcsolatokban] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 379 4:201. § [A tartási kötelezettség megoszlása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 380 4:202. § [A tartásra való jogosultság sorrendje] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 380 4:203. § [Eltérés a sorrendtől] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 381 4:204. § [A tartás mértékének és módjának meghatározása] . . . . . . . . . . . . . . 381 4:205. § [A tartás mértéke] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 382 4:206. § [A tartás módja] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 383 4:207. § [A tartásdíj meghatározása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 384 4:208. § [Tartással kapcsolatos per] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 385 1. A kiskorú gyermek tartása iránt indított per . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 388 4:209. § [A tartás időtartama] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 388 4:210. § [A tartás mértékének vagy szolgáltatása módjának módosítása] . . . . 389 4:211. § [A tartási kötelezettség megszüntetése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 393 4:212. § [A tartáshoz való jog és a tartási kötelezettség megszűnése] . . . . . . . . 395 XXI. Fejezet – A kiskorú gyermek tartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 396 1. A kiskorú gyermek tartásának különleges jelentősége az Alaptörvényre és a nemzetközi kötelezettségvállalásra is tekintettel . . . . . . . . . . . . . . . . . 396 2. A kiskorú gyermek tartásának különleges jelentősége az ítélkezési gyakorlatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 398 3. A gyermektartásnak és az apaságnak egyes sajátos összefüggései . . . . 398 4:213. § [A rokontartás szabályainak alkalmazása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 399 1. A kiskorú gyermek tartásának feltételrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 399 4:214. § [A rászorultság vélelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 400 4:215. § [A szülő tartási kötelezettsége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 401 4:216. § [A gyermektartás módja] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 403 4:217. § [A szülők megegyezése a gyermektartásról] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 405 4:218. § [A gyermektartásdíj bírósági meghatározása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 407 1. A gyermektartásdíj bírósági meghatározásának szempontjai . . . . . . . . . 407 2. A gyermek indokolt szükségletei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 408 3. A szülők jövedelmi viszonyai és vagyoni helyzete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 410 4. A gyermektartásdíj meghatározásának módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 412 5. A gyermektartásdíj megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 412 6. A gyermektartásdíj megelőlegezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 414

TARTALOM

XXII. Fejezet – A továbbtanuló nagykorú gyermek tartása . . . . . . . . . . . . . . . . . 414 4:219. § [A rokontartásra és a kiskorú gyermek tartására vonatkozó szabályok alkalmazása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 415 4:220. § [A továbbtanuló nagykorú gyermek tartásra való jogosultsága] . . . . . 416 1. A továbbtanuló nagykorú gyermek tartásának feltételrendszere . . . . . . 417 2. A továbbtanuló nagykorú gyermek tartásának különös feltételei . . . . . . 417 4:221. § [A tartásdíj mértéke] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 422 4:222. § [Tájékoztatási kötelezettség a tanulmányok folytatásáról] . . . . . . . . . 423 ÖTÖDIK RÉSZ A GYÁMSÁG (Katonáné Pehr Erika) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 424 XIV. CÍM: A GYÁMRENDELÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 424 4:223. § [Gyámság alatt álló kiskorú] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 425 4:224. § [A gyám feladatköre] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 425 4:225. § [A gyámrendelés szükségességének bejelentése] . . . . . . . . . . . . . . . . . 426 4:226. § [Nevezett gyám] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 427 4:227. § [Rendelt gyám] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 428 4:228. § [Az ítélőképes gyermek véleményének figyelembevétele] . . . . . . . . . . 429 4:229. § [Kötelező gyámrendelés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 430 4:230. § [Gyermekvédelmi gyámság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 431 4:231. § [Többes gyámrendelés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 433 4:232. § [A gyámság viselésének feltételei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 434 4:233. § [Kizárás a gyámság viseléséből] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 434 XV. CÍM: A GYÁMSÁG GYAKORLÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 436 4:234. § [A gyámság gyakorlása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 436 4:235. § [A gyám jogkörének korlátai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 437 4:236. § [A gyám vagyonkezeléssel kapcsolatos jogai és kötelezettségei] . . . . . 438 4:237. § [Gyámhatósági felügyelet a gyám működése felett] . . . . . . . . . . . . . . . 439 4:238. § [A gyám költségeinek és kiadásainak megtérítése] . . . . . . . . . . . . . . . . 440 4:239. § [A gyám számadási kötelezettsége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 441 XVI. CÍM: A GYÁMSÁGNAK ÉS A GYÁM TISZTSÉGÉNEK MEGSZŰNÉSE . . . . 442 4:240. § [A gyámságnak és a gyám tisztségének megszűnése] . . . . . . . . . . . . . 442 4:241. § [A gyám felmentése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 443 4:242. § [A gyám elmozdítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 444 4:243. § [A gyám kötelezettségei a gyámi tisztség megszűnésekor] . . . . . . . . . 445 4:244. § [A gyám kártérítési felelőssége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 446 Áttekintő táblázatok a Kúria elvi iránymutatásainak alkalmazásához . 447 I. Áttekintő táblázat az 1/2014. PJE határozathoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 447 II. Áttekintő táblázat a 3/2015. PJE határozat és az 1/2017. PJE határozathoz 450 III. Áttekintő táblázat a 2/2015. BKMPJE és a 2/2017. KMPJE határozathoz 452 IV. Áttekintő táblázat a 3/2015. PJE határozat meghozatala után született elvi iránymutatásokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 453

A FŐBB RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE A családjog kézikönyve AB Abtv. áf. Ákr. Alapjogi Charta Alaptörvény Ar.

A Családjog Kézikönyve, (szerk.: Kőrös András), HVG-ORAC Kiadó, 2007. Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény állásfoglalás az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény az Európai Unió Alapjogi Chartája Magyarország Alaptörvénye 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól régi Ar. 6/2003. (III. 7.) BM rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről At. 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról régi At. 1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről Bét. a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény BGB Német Polgári Törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch) BH Bírósági Határozatok konkrétan: BH 2002.329 (BH – szóköz – kiadás éve – pont – BH száma – pont) Bit. a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi CXXXVIII. törvény Bizottsági Az új Polgári Törvénykönyv Bizottsági Javaslata magyarázatokkal Javaslat (szerk.: Vékás Lajos, Complex Kiadó, 2012.) Bnpt. a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes nemperes eljárásokróL szóló 2017. évi CXVIII. törvény Brüsszel-II.A. A Tanács 2003. november 27. napján kelt 2201/2003/EK Rendelete Rendelet a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban irányadó joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1247/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről Bszi. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény Btk. a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény régi Btk. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény CDT Civilisztikai Döntvénytár, Családjog 1953–1977. (HVG-ORAC Kiadó, 1997.)

20 Chvr.

A FŐBB RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

21/2006. (V. 18.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről Civiltörvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény CKOT Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozása Ctv. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény CSJK A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Negyedik Könyve Csjt. a házasságról, a családról és a gyámságról szóló – már nem hatályos – 1952. évi IV. törvény Csjt. A családjogi törvény magyarázata (szerk.: Bacsó Jenő és Szigligeti Kommentár I. Viktor) KJK, 1971. Csjt. A családjogi törvény magyarázata (szerk.: Petrik Ferenc) Kommentár II. KJK, 1988. Csjtr. 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet a családjogi törvény végrehajtásáról, valamint a családjogi törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. törvénnyel kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről (2014. március 15től nem hatályos) Cstv. a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény Csvt. 2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről Dologi jog Magyar Magánjog (szerk.: Szladits Károly) V. kötet – Dologi jog, Budapest, Grill, 1942. EBH a Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteményében megjelent elvi határozat (konkrétan: EBH 2006.1538. (EBH – kiadás éve – pont – határozat száma – pont) ED a Bírósági Határozatokban közzétett elvi döntés EH a Kúria elvi határozata, konkrétan: EH G.4. [EH – kiadás éve – szakág jele (B, G, K, M, P) – pont – a határozat száma – pont] EJEB Emberi Jogok Európai Bírósága EuB Európai Unió Bírósága Étv. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény EUMSz. az Európai Unió működéséről szóló szerződés EUSz. az Európai Unióról szóló szerződés Eütv. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény Evt. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény Fétv. a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel össszefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény

A FŐBB RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

Fgytv. Fftv.

a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény Gt. I. a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény Gt. II. a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény Gt. III./Gt. a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény Gyer. 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról Gyermekjogi az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, a Gyermek Jogairól szóló, Egyezmény New Yorkban, 1989. november 20-án kelt ENSZ Egyezmény Gyvt. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Hágai a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozáEgyezmény sairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt szerződés (Kihirdette az 1986. évi 14. tvr.) Hágai a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelÖrökbefogadási méről és az ilyen ügyekben történő együttműködéséről szóló, Egyezmény Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény He. a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény Hbnytv. a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény Hbnyr. a hitelbiztosítéki nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet Hhtv. a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény régi Hpt. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény Hpt. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény ÍH Ítélőtáblai Határozatok Inytv. az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény Inyvhr. az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet

Jat. Jt. K. Kbt. Ket. Kf. KGD Kgfb.tv.

a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény a jelzálogról szóló 1927. évi XXXV. törvénycikk Kúria – Magyarország legfőbb bírói szerve a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény a közigazgatási hatósági és szolgáltatási eljárásról általános szabályairól szóló – már nem hatályos – 2004. évi CXL. törvény közigazgatási fellebbezési ügyben hozott határozat betűjele Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény

22 Kht.

A FŐBB RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény Kjnp. az egyes közjegyzői nemperes eljárásról szóló 2008. évi XLV. törvény Knpt. a Pp. módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény Korm. Kormány Kövy (1845) Kövy Sándor, in: Fogarassy János: A magyar közpolgári törvénytudomány, Pest, 1845. Kp. a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény Kt. Kereskedelmi Törvény (1875. évi XXXVII. törvénycikk) Ktv. a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény Kvtv. 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről LB Legfelsőbb Bíróság Ltv. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény LÜ Legfőbb Ügyészség MJ Magyar Jog Mt. a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény régi Mt. a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény Mtj. az 1928-as Magánjogi törvényjavaslat Nfatv. a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény Nmjtv. a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény Nmjtvr. a nemzetközi magánjogról szóló – már nem hatályos – 1979. évi 13. törvényerejű rendelet Nv.tv. a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény Optk. Osztrák Polgári Törvénykönyv Ökk.Ir. a Tanács 86/653/EGK irányelve (1986. december 18.) a tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról P. törv. a Legfelsőbb Bíróság polgári ügyben hozott törvényességi határozatának betűjele PED Polgári Elvi Döntés PEH Polgári Elvi Határozatok – AMagyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1988.) PEH Polgári Elvi Határozatok, KJK, Budapest, 1988. Pf. polgári fellebbezési eljárásban hozott határozat betűjele Pft. a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény

A FŐBB RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

Pfv. PJD PJE PK Pk. Pp. régi Pp. régi Ppé. régi Ppék.

Ptk. régi Ptk. régi Ptké. I. régi Ptké. II. Ptké.

polgári felülvizsgálati ügyben hozott határozat betűjele Polgári Jogi Döntvénytár (I–XI. kötetszámmal) a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) Polgári Jogegységi Határozata a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) Polgári Kollégiuma polgári nemperes eljárásban hozott határozat betűjele a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény a Pp. hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában alkotott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló – 2014. március 15-től nem hatályos – 1959. évi IV. törvény a [régi] Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. tvr. a [régi] Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. tvr. 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Ptk.TT. P. törv.

az Új Ptk. Tanácsadó Testületének véleménye a Legfelsőbb Bíróság polgári ügyben hozott törvényességi határozatának betűjele régi Ptk. a Polgári Törvénykönyv magyarázata 1–2. magyarázata (szerk.: Gellért György), Complex Kiadó, Budapest, 2007. régi Ptk. Polgári jog. Kommentár a gyakorlat számára kommentár (szerk.: Petrik Ferenc), HVG-ORAC Kiadó, Budapest az 1959. évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény magyarázata Magyarázata I–II. (szerk.: Osztovits András), OPTEN, Budapest, 2011. SZJ Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez (szerk.: Vékás Lajos), Complex Kiadó, Budapest, 2008. Szjt. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény Szladits (1930) Szladits Károly: Dologi jog, Budapest, Grill, 1930. Szt. Sztv. Tám tv.

a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény a támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény

24 Telekkönyvi jog Tf.t. Tfvt. Tpt. Tptv. Tvt. Ütv. régi Vbt.

A FŐBB RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

Szladits Károly: A magyar telekkönyvi alanyi jog (szerk.: Führer Imre), Budapest, 1921. a termőföldről szóló 1994. évi LV. rendelet a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény a tőkepiacról szóló 201. évi CXX. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény az ügyvédekről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény a választottbíráskodásról szóló – már nem hatályos – 1994. évi LXXI. törvény

Vbt. a választottbíráskodásról szóló 2017. évi CX. törvény Vht. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény Világhy–Eörsi Világhy Miklós – Eörsi Gyula: Magyar Polgári jog, Tankönyvkiadó, 1965. Vtv. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény Zahár (1939) Zahár Gyula: Fejezetek legújabb magánjogok köréből, Grill, 1939. Zlinszky Zlinszky Imre: A magyar magánjog mai érvényében, Franklin Társulat, 1897. Zvkér. a zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének és a kielégítési jog gyakorlása felfüggesztésének és korlátozásának részletes eljárási szabályairól szóló 66/2014. (III. 13.) Korm. rendelet

NEGYEdik Kรถnyv

CSALร DJOG

BEVEZETÉS ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉS A Polgári Törvénykönyvnek a Kormány 1003/2003. (I. 25.) Korm. határozattal elfogadott Koncepciója szerint a családjog anyaga beépült az új Polgári Törvénykönyvbe. Ezen a koncepción a Kormány 1129/2010. (VI. 10.) határozata sem változtatott, amelynek alapján az igazságügyért felelős miniszter felkérte a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottságot és a kormányhatározattal újonnan létrehozott Operatív Szakmai Bizottságot a Polgári Törvénykönyv új tervezetének elkészítésére. Az 1953 és 2014 között külön törvényben egységesen szabályozott családjog tehát – a magyar magánjogi hagyományoknak megfelelően – a Ptk. hatálybalépésével törvényi szinten is integrálódott a polgári jogi szabályok közé. Ez a módosulás nem csupán a családjog magánjogi hátterének és összefüggéseinek a korábbinál hangsúlyosabb érvényre juttatását tette lehetővé, hanem azt is, hogy a családjogi szabályoknak a gyorsan változó társadalmi viszonyokhoz igazítása és a nemzetközi kötelezettségekkel és elvárásokkal (elsősorban az Európai Unió és az Európa Tanács dokumentumaival, az Európai Uniós Bíróságának és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága családjogi tárgyú ítélkezési gyakorlatával) való összhangba hozása is megtörténjék. A Csjt. szabályaihoz képest a legjelentősebb változások között említhetjük, hogy az eddig igen szűkszavúan rendezett házassági vagyonjog szabályozása lényegesen kibővült, a törvényes vagyonjogi rendszerként megtartott házastársi vagyonközösség mellett a feleknek szerződéssel lehetőségük nyílik vagyoni viszonyaik eltérő rendezésére, amelyhez a törvény két alternatív vagyonjogi rendszer (közszerzemény, vagyonelkülönítés) diszpozitív szabályozásával segítséget nyújt. A szülői felügyelet szabályai terjedelmileg és tartalmilag is változnak: a Ptk. a szülői felügyelet gyakorlása terén a szülők felelősségét helyezi a középpontba, elsődleges szerepet szán a szülők megállapodásának, amelynek korlátja a gyermek kiegyensúlyozott életvitelének biztosítása. Kiemelt szerepet kap az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének megfelelő súllyal történő figyelembevétele minden őt érintő kérdésben. A Családjogi Könyv részben szabályozási körbe vonja az ún. tényleges családjogi kapcsolatokat (pl.: élettársi kapcsolat, mostohaszülő-mostohagyermek, nevelőszülő-nevelt gyermek kapcsolat egyes vonatkozásainak szabályozása). Előtérbe helyezi a családjogi jogviták megegyezésen alapuló rendezését, amelynek érdekében mind a házassági bontóperrel kapcsolatban, mind a gyermeket érintő jogvitákban megjeleníti – lehetőségként, illetve utóbbi körben kötelezően is – a közvetítői eljárás (mediáció) igénybevételét. A Ptk. 8:4. §-a szerint a törvény 2014. március 15-én lépett hatályba. A 8:5. §-nak megfelelően az átmeneti rendelkezéseket külön törvény állapította meg. Átmeneti rendelkezés a Ptk. Negyedik Könyvéhez Ptké. 23. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló családjogi jogviszonyokra, valamint az e jogviszonyokkal kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ptké. IV. Fejezete a Ptk. Negyedik Könyvéhez több átmeneti rendelkezést kapcsol. A Ptké. 23. §-a a Könyvhöz tartozó általános szabályt rögzíti. Ezenkívül speciális átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a házasság, a házassági bontóper, a házassági vagyonjo-

BEVEZETÉS ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉS

gi igények [24–28. §§], az élettársi kapcsolat családjogi hatásai [29. §], a leszármazáson alapuló rokoni kapcsolat [30–33. §§], az örökbefogadás [34. §], a szülői felügyelet [35– 39. §§] és a rokontartás [40. §] egyes kérdései vonatkozásában. A speciális átmeneti rendelkezések magyarázatára az adott helyen térünk ki. Az általános átmeneti rendelkezés lényegében eltérést jelent a Ptké. 1. §-ának az egész Kódexre vonatkozó általános szabályától, amely szerint „ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseit a hatálybalépését követően a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni”. A családjogi normák ugyanis tipikusan olyanok, amelyek tartós jogviszonyokat rendeznek, a házastársi, a szülők közötti, a szülő-gyermek kapcsolatok évekig, évtizedekig, egyes esetekben a családjogi kapcsolatban lévők élete végéig tartanak. A Ptké. 23. §-a ezért a CSJK rendelkezéseit a fennálló családjogi jogviszonyokra is alkalmazni rendeli. Ez azt jelenti, hogy pl. a házastársak az új szabályok szerint köthetnek szerződést fennálló vagyoni viszonyaik rendezése körében, az apaság rendezésére, vélelmének megdöntésére, továbbá a szülők közös felügyeleti jogára, a kapcsolattartásra, a gyermek külföldre vitelével kapcsolatos feltételekre stb. a CSJK szabályai irányadók. Ehhez kapcsolódik, hogy ha a Ptk. hatálybalépését követően merül fel e tartós jogviszonyban olyan tény, vagy tesz az érintett fél olyan jognyilatkozatot, amely a tartós jogviszony tartalmát érinti, erre már természetszerűleg az új rendelkezések irányadók (pl. a gyermekelhelyezés megváltoztatására alapot adó tények merülnek fel, ennek alapján az erre jogosított fél a szülői felügyelet gyakorlásának újrarendezését kérheti vagy indíthat ez iránt pert). Nem jelenti azonban a Ptké. 23. §-a azt, hogy a Ptk.-t a hatálybalépésekor folyamatban lévő perekben vagy eljárásokban is alkalmazni kellene, kivéve természetesen, ha ezt maga a Ptké. kimondja (pl. a 37. § a közvetítői eljárás kötelező igénybevétele tekintetében). Általános jogalkotási alapelv, hogy ha jogszabály nem mondja ki, hogy a folyamatban lévő eljárásokban (vagy azoknak meghatározott szakaszában) már az új rendelkezést kell alkalmazni, akkor azt még a régi jogszabály alapján kell elbírálni. Ez az elv tükröződik a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) szabályozási átmenetre vonatkozó 15. § b) pontjában, amely a jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálybalépését követően megkezdett eljárási cselekményekre (és e körbe tartozik maga az eljárást megindító cselekmény: keresetlevél, kérelem stb. is) kell alkalmazni. A (2) bekezdés pedig – ezt mintegy megerősíti azzal, hogy a jogszabályt a hatályvesztését követően is alkalmazni kell a hatálya alatt megkezdett eljárási cselekményekre. Mindezekből következik, hogy a CSJK alkalmazására nemcsak azokban a perekben vagy eljárásokban nem kerülhet sor, amelyekben azt a Ptké. kifejezetten kimondja (bontóper, apaság megtámadása iránti kereset, örökbefogadási eljárás, rokontartásdíj), hanem a Ptk. hatálybalépése előtt indult ügyekben általában még a régi szabályok (Csjt. és a kapcsolódó jogszabályok) szerint kell eljárni és döntést hozni (a bíróság a per tárgyáról a kereset és az ellenkérelem, illetve a viszontkereset keretei között hozhat döntést). Ez alól egyetlen kivétel – véleményünk szerint – az, ha a felek a korábban megindított perben vagy eljárásban már a Ptk. szabályai szerint kívánnak egyezséget kötni. A magánjogi jogviszonyokban ugyanis a felek autonómiájának és önrendelkezésének elve érvényesül; ennek megfelelően pl. a Ptké. 50. §-ának (2) bekezdése kifejezetten ki is mondja, hogy a felek megállapodhatnak abban, hogy a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik. Tekintettel arra, hogy a felek perbeli egyezsége – anyagi jogi tartalmát tekintve – szerződés, nincs akadálya annak, hogy a perben létrejött és tartós jogviszonyukat a jövőben meghatározó egyezség már az új szabályoknak megfelelően (pl. gyermekelhelyezési perben szülői felügyelet rendezéseként, annak szabályai szerint) jöjjön létre.

Első Rész

ALAPELVEK A Családjogi Könyv (CSJK) élén a törvény külön alapelveket fogalmaz meg, amellyel kifejezésre juttatja, hogy a jogalkotó a családjog anyagának a Polgári Törvénykönyvbe történő beépítésével nem kívánta figyelmen kívül hagyni a családjogi szabályozás viszonylagos önállóságát. A családi jogviszonyok ugyanis lényegesen különböznek a Kódex más könyveiben, elsősorban az üzleti élet vagyoni szemléletű igényeire modellezett polgári jogviszonyoktól, azokban a személyi viszonyok, valamint a „jogon kívüli”, erkölcsi értékek nagyobb súllyal jelennek meg. A családjogban emellett a polgári jog fő elvének tekintett szabályozási módszer: a mellérendeltség és az egyenjogúság is csak részben érvényesül, egyes jogviszonyokban (pl. szülő-gyermek kapcsolat, gyámhatóság engedélyezési és felügyeleti jogköre) az alá-fölé rendeltség a meghatározó, és fokozott kívánalom a gyermek és a gyengébb fél védelme. A szabályok egy része (anyakönyvi, gyámügyi hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezések) pedig kifejezetten közigazgatási jellegű norma. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a családjog ne lenne integráns része a magánjognak. Ezért a családi jogviszonyokban is irányadók a Ptk. Első Könyvében rögzített alapelvek, így az értelmezési alapelv [1:2. §: „e törvény rendelkezéseit Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell értelmezni”], a jóhiszeműség és a tisztesség elve (1:3. §), az elvárható magatartás és a saját felróható magatartásra hivatkozás tilalma [1:4. §], továbbá a joggal való visszaélés tilalma [1:5. §]. Ezeket az általános magánjogi „zsinórmértékeket” a bírói gyakorlat a családjogi jogvitákban hosszabb ideje, magától értetődően alkalmazza (pl. az elvárható magatartás elvét a szülő gyermektartási kötelezettségének megítélésekor, a saját felróható magatartásra hivatkozás tilalmát a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben, a joggal való visszaélés megakadályozását a kapcsolattartási ügyekben – lásd BH 1997.30., EBH 2008.1776., BH 2010.299). A jognyilatkozat bírói pótlásának mint a joggal való visszaélés speciális szankciójának alkalmazhatóságát azonban a családjogi jognyilatkozatok körében nem ismeri el [BH 1986.327., 1992.28.]. Véleményünk szerint a jognyilatkozat pótlása a családi jogállást érintő (keletkeztető, módosító, megszüntető) jognyilatkozatok tekintetében egyértelműen kizárható, más esetekben elvileg nem kizárt, de a családjogi szabályok speciális rendelkezései folytán nincs gyakorlati jelentősége [pl. az apai elismeréshez szükséges hozzájáruló nyilatkozat pótlását, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a szülők közötti vita eldöntését külön szabály telepíti a gyámhatóságra, az 1:5. § (2) bekezdésének alkalmazása ezért fel sem merülhet]. A családjog önálló alapelveinek jelentőségét az adja, hogy a „jogon kívüli” értékek megjelenésének a családjogi jogalkalmazásban kiemelt szerepe van, hiszen éppen ez az a jogterület, ahol az alkalmazott jogi eszközöknek leginkább követniük kell az általános erkölcsi elvárásokat, amelyeket az alapelvi szintű rendelkezések „közvetítenek” a jogalkalmazók felé, azok tehát a konkrét szabályok alkalmazásának az „alapszemléletét”, a jogalkalmazás elvi kereteit határozzák meg. Mindezek mellett látnunk kell azt is, hogy „a házasság és a család intézményére más jogintézményeknél erősebben jellemző, hogy […] számos vonatkozásuk a jogi beavatkozást nem, vagy kevésbé igényli, vagy éppen kevésbé tűri” [Weiss Emilia: Az új Ptk. és a családi viszonyok szabályozása, Polgári Jogi

ALAPELVEK

Kodifikáció 2000/2. sz.]. A családjogi alapelvek érvényre juttatását tehát az esetek nagy részében az államnak a beavatkozástól való tartózkodása valósítja meg. Ott viszont, ahol a gyermek, a család, a házastárs védelmének érdekében szükséges, az állam gyors és hatékony közbelépése szükséges. Magyarország 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvénye már a „Nemzeti hitvallás” részében az együttélés legfontosabb keretei között nevesíti a családot, L) cikkében a házasság és a család védelmét mondja ki, a VI. cikkben alapvető jogként rögzíti a magán- és családi élethez fűződő jogot, a XV. cikk rendelkezik – többek között – a nők és férfiak egyenjogúságáról, a családok, a gyermekek és a nők külön intézkedésekkel történő segítéséről, a XVI. cikk (1)–(3) bekezdése pedig a gyermek jogainak biztosításáról és a nagykorú gyermekeknek rászoruló szüleikről való gondoskodási kötelezettségéről. A Családjogi Könyv alapelvei nem ismétlik meg szó szerint az Alaptörvény fenti rendelkezéseit, természetesen azok tartalma mind az alapelvekben, mind a részletszabályokban megjelenik. Ugyanígy tartózkodik a CSJK attól, hogy katalógusszerűen felsorolja a házastársakat, a szülőket és a gyermekeket mint személyeket megillető jogokat, valamint a gyermeki jogokat; az utóbbiakat – beleértve nemcsak a gyermekvédelmi jellegű, hanem az egyes, magánjogi jogviszonyokban is érvényesülő jogosultságokat – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény tartalmazza [Gyvt. 6–10. §§]. A gyermeki jogok közül alapelvként a gyermek érdekének fokozott védelmét és a családban nevelkedéshez fűződő jogot mint családjogi szempontból a legfontosabbakat nevesíti. Mindezeknek megfelelően a CSJK négy fő elvet emel ki, amelyek a Családjogi Könyv vezérlő eszméit megfogalmazzák, és ezzel „iránytűt” adnak a jogalkalmazók kezébe a családi jogviták rendezéséhez: a házasság és a család védelmének elvét, a gyermek érdekének védelmét, a házastársak egyenjogúságának elvét, valamint a méltányosság és a gyengébb fél védelmének elvét. 4:1. § [A házasság és a család védelme] (1) A törvény védi a házasságot és a családot. (2) E törvény alkalmazása során a családi és az egyéni érdek összhangját biztosítva kell eljárni. Az (1) bekezdésben megfogalmazott alapelv, amely – mint említettük – alkotmányos alapokon nyugszik, összhangban van Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival is. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. és 12. cikke, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 16. cikkének 3. pontja, illetőleg a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányának 23. cikke a családot a társadalom természetes és alapvető egységeként határozzák meg, amelynek joga van a társadalom és az állam védelmére, továbbá alapvető emberi jogként tartalmazzák a házasságkötési korban lévő férfiak és nők házasságkötési és családalapítási jogát, valamint a házasságkötés szabadságát. Az Alaptörvény L) cikke szerint Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget és a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A cikk (3) bekezdése értelmében a családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza. A családok védelméről szóló, 2011. évi CCXI. törvény (Csvt.) 1. §-ának (1) bekezdése leszögezi, hogy az állam – önmagukban való méltóságuk és értékük miatt is – védi a házasságot és a családot. A Csvt. a célok és alap-

ALAPELVEK

elvek meghatározását követően (I. Fejezet) családjogi tárgyú (II. Fejezet), munkajogi és szociális jogi (III. Fejezet), valamint a családok és a gyermekvállalás állami támogatására vonatkozó rendelkezéseket (IV. Fejezet) tartalmaz, kiragadva azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket az adott jogterületen a leglényegesebbeknek tart. A családjogi tárgyú rendelkezések között a házasság bírósági felbontásának (érvénytelenítésének) elvét, a szülői kötelezettségeket és jogokat, valamint a családban élő gyermek kötelezettségeit és jogait sorolja fel; e felsorolásba azonban nem a családjogba tartozó szabályokat is beilleszt (pl. a szülő által kapott támogatásnak a gyermek gondozására és nevelésére fordításának kötelezettsége, a szülő jogosultsága a gyermek felelős nevelését segítő ellátásokról való tájékoztatásra, a gyermek tanulmányi, valamint egészséget károsító életmódtól való tartózkodásra vonatkozó kötelezettsége). A törvény számos rendelkezésében a részletszabályozást külön törvényre utalja, így az általa szabályozott kérdésekben is utat nyit – többek között – a családjogi normák (az új Ptk. hatálybalépése óta a CSJK) alkalmazásához (pl. a szülő és a gyermek tartási jogosultsága és kötelezettsége, a házasság érvénytelenítése, felbontása kérdésében – lásd Csvt. 9–14. §§). Más rendelkezései a korábbi Csjt. rendelkezéseit emelték – azokat megismételve – a sarkalatos törvény szintjére.

1. A házasság védelme A házasság védelme nemcsak magának a házasság intézményének védelmét, hanem az önkéntes, befolyásmentes és szabad párválasztás jogát is magában foglalja, amelyet a jog eszközei – a házasságkötési akadályok és a házasságkötési eljárás szabályaival – csak negatív oldalról biztosíthatnak, hogy az ténylegesen megvalósul-e, abban elsősorban más, társadalmi, erkölcsi tényezők játszanak szerepet. A házasság intézményének védelme nem jelenti a teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott házasságok felbontásának mindenáron – különösen adminisztratív eszközökkel – történő megakadályozását, illetőleg megnehezítését. A családjogban a házasság védelmét legfeljebb a házasságkötés meggondoltabbá tételét szolgáló szabályokkal és a bontóperben (vagy azt megelőzően) hatékonyabbá tett békítéssel lehet megvalósítani. A CSJK is ezt az utat követi: fenntartja a házasságkötést megelőző ún. gondolkodási időt [4:7. § (2) bek.], és a házasság megszűnésének szabályai között külön kiemeli a közvetítői eljárás (mediáció) igénybevételének lehetőségét, nem csupán a járulékos kérdések rendezése, hanem a házastársak kapcsolatának helyrehozatala érdekében is [4:22. §]. Ugyanakkor nem kíván mesterséges akadályokat gördíteni a véglegesen megromlott házastársi kapcsolat felszámolása elé, mert az elhúzódó eljárás és bizonyítás nemcsak a felek, hanem a gyermek érdekeivel is ellentétes lenne. Ezért – a házastársak felelős gondolkodását feltételezve – önálló bontási oknak tekinti a házastársak végleges és befolyásmentes akaratnyilatkozatát és annak jogi feltételei közül a közös vagyon megosztására vonatkozó megállapodást elhagyja. A házasság védelmének elvéből következik, hogy a jogalkotó ezt a kapcsolati formát favorizálja, olyan jogokat és kötelezettségeket fűzve ahhoz, amelyeket az élettársi és más együttélési forma nem létesít [lásd a 14/1995. (III. 13.) AB határozatot a házastársi és az élettársi kapcsolatról]. Az Alaptörvény L) cikkéből és a CSJK 4:5. §-ának (1) bekezdéséből egyértelműen kitűnik, hogy csak a férfi és nő házasságát ismeri el házastársi kapcsolatnak. A házasság alaptörvénybeli meghatározásának további eleme ugyanakkor nyilvánvalóan nem tekinthető a jogintézmény családjogi definíciójának, hiszen az

ALAPELVEK

„önkéntes vállalás alapján létrejött életközösség” más párkapcsolati formákra, így a de facto élettársi kapcsolatra is jellemző, ráadásul a házasság státust teremtő jogi kötelék, ami akkor is fennáll, ha a házasságkötéssel az életközösség nem jön létre, vagy ha az életközösség megszűnik, de a házasságot még nem bontották fel. Az Alaptörvény meghatározása valójában a házasság rendszerinti, tipikus tartalmát kívánja megragadni. A házasságon kívüli párkapcsolatok nem részesülnek a házassággal azonos jogi védelemben. A bejegyzett élettársi kapcsolatról – amely, a házassághoz hasonló státust hoz létre az azonos nemű személyek között – külön jogszabály: a 2009. évi XXIX. törvény (Bét.) rendelkezik, a joghatásokat tekintve jelentős különbségekkel (a bejegyzett élettársak egymás nevének viselésére, gyermek örökbefogadására, asszisztált reprodukciós eljárásban való részvételre nem jogosultak). A Ptk. Bizottsági Javaslatában a kapcsolat létrejöttére, annak legfontosabb tartalmi elemeire, valamint a kivételekre vonatkozó szabályozást (amely a részletszabályok tekintetében utalt volna a külön törvényre) a jogalkotó elvetette, ennek következtében ennek a nyilvánvalóan magánjogi jellegű jogviszonynak a szabályozása továbbra is teljes egészében a Ptk.-n kívül maradt. A de facto élettársi kapcsolatról a Ptk. – szintén a Bizottsági Javaslattal szemben, amely a tartós élettársi kapcsolatot egyértelműen családjogi kapcsolatnak tekintette és ahhoz bizonyos többletjogokat fűzött volna – két helyen rendelkezik: annak meghatározását és vagyoni következményeit a Kötelmi Jogi Könyvben, egy évet meghaladó kapcsolat és közös gyermek esetén a tartásra és a lakáshasználatra mint többletjogokra vonatkozó rendelkezéseket a Családjogi Könyvben helyezte el. Ezt összevetve azzal, hogy a vagyoni rendelkezések körében az élettársakra a régi Ptk. szerinti tulajdonközösség helyett törvényes vagyonjogi rendszerként a felek vagyoni önállóságán alapuló és csupán a vagyongyarapodásra igényt biztosító közszerzeményi rendszert vezette be, lényegében a – gyermektelen – élettársi kapcsolat meglévő védelmi szintjét csökkentette. Ezzel a házasság és az élettársi kapcsolat különbsége jogilag hangsúlyosabbá vált. [A házasság erőteljesebb jogi védelmének szükségességét hangsúlyozza Lábady Tamás: Alapelvek. In: Csehi Zoltán (szerk.:) Családjog a 2013. évi V. törvény alapján. Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. 2014. 5. o., míg Jobbágyi Gábor a két törvény közötti kollízióról szól. In: Magyar Polgári Jog I. Szent István Kiadó 2013.]. Nemzetközi kitekintésben látnunk kell ugyanakkor, hogy az európai államok többségében és más földrészek országaiban is (pl. Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Brazília, Ausztrália, Új-Zéland) egyre szélesedik a házasság mellett más párkapcsolatok – a házassággal azonos vagy csaknem azonos – jogi elismerése, a hagyományosan erős keresztény kultúrával rendelkező országokban (pl. Spanyolország, Portugália, Írország) is. Ebbe a körbe tartozik az azonos nemű párok házasságkötésének lehetővé tétele, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat megnyitása egyes országokban a külön neműek és az azonos neműek, másutt csak az utóbbiak számára, sok helyen az egyik fél gyermekének a másik általi örökbefogadása, sőt a közös gyermekként való örökbefogadás és az asszisztált reprodukció útján történő gyermekvállalás lehetőségével. Ez idő szerint 14 európai ország ismeri el a homoszexuális párok házasságkötését és 14 – amellett vagy attól függetlenül – a bejegyzett élettársi kapcsolat lehetőségét (lásd a Boros Zsuzsa által a Ptk. 4:5. §-hoz fűzött magyarázatot is). Ezzel szemben vannak országok, amelyek alkotmányukban kizárják az azonos neműek házasságkötését (pl. Lengyelország, Litvánia, Szerbia, Ukrajna). A tendencia azonban egyértelműen e párkapcsolatok szélesedő jogi elismerése (pl. Ausztriában az Alkotmánybíróság döntése alapján 2019-től az azonos neműek is köthetnek házasságot, Csehországban a kormány törvényjavaslatot nyújtott be ennek lehetővé tételére). Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a magyar közvélemény-kutatások szerint 2006 óta nő a homoszexuális párkapcsolatok társadalmi elfogadottsága [lásd a Tárki, Medián, Eurobarométer rendszeres felméréseit].

ALAPELVEK

2. A család védelme A család védelme az Alaptörvényben a házasság védelmével egy mondatban, de különállóan jelenik meg. A magyarázó félmondat (Magyarország a családot „mint a nemzet fennmaradásának alapját” védi), egyértelműen itt sem definíció, hiszen nyilvánvalóan nemcsak a gyermekes család tekinthető családnak, hanem az is, amelyben gyermek – bármilyen okból – nem születik vagy gyermeket nem nevelnek, hanem a család egyik tipikus jellemzőjét ragadja meg (a családban általában születik gyermek). Az Alaptörvény 4. módosítása ugyanakkor a rendelkezést kiegészítette azzal a mondattal, hogy „a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony”. Ez a rendelkezés tartalmilag a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvénynek [Csvt.] az Alkotmánybíróság 43/2012. (XII. 20.) AB határozattal megsemmisített 7. §-át emeli alkotmányos szintre. A megsemmisítés alapja a család fogalmának akkor alkotmányellenesen szűknek tartott meghatározása volt, amely kirekesztette a tágabb, dinamikusabb családfogalomba beletartozó, azonos célra irányuló, kölcsönös gondoskodáson alapuló, tartós érzelmi és gazdasági életközösségeket, ha azok nem házasságon alapultak. Megjegyezzük, hogy – az állami védelem igénye szempontjából – az aktuális magyar és a nemzetközi családjogi szakirodalom is szélesebb értelemben tárgyalja a jogilag szabályozott családi kapcsolatokat [vö. Szeibert Orsolya: Családi Jog. ELTE Eötvös Kiadó, 2015., Barzó Tímea: A magyar család jogi rendje. Patrocinium 2017., Hegedűs Andrea: Az élettársi kapcsolat a polgári jogi kodifikáció tükrében. Pólay Elemér Alapítvány 2010.], valamennyi munka kiemelve az Európai Unió családjogi vonatkozású jogalkotási tevékenységének szerepét és annak szélesedését a határokat átlépő családi kapcsolatok számának növekedésével. A szociológia tudománya pedig arra mutat rá, hogy a családi kapcsolatok vonatkozásában az elmúlt fél évszázadban mélyreható változásoknak lehettünk tanúi, amelyek társadalmi feldolgozása hosszabb időt vesz igénybe, de „a család egyik legfőbb erőssége éppen a rugalmasság, mely révén biztosítható az egyik legfontosabb társadalmi alapintézményként való fennmaradása” [Ld. Családszociológiai kutatások Magyarországon a 21. század elején, Takács Judit bevezető írása és Dupcsik Csaba: Gleccserre építve. A család intézményének esszencializálása. Magyar Tudomány 2016/2. 130–132. és 133–141. o.]. A nemzetközi gyakorlatban a család védelme egyértelműen kiterjed nemcsak a házasságon alapuló, valamint a vérségi vagy annak mintájára létrejövő örökbefogadási és gyámsági kapcsolatokra, hanem az ún. tényleges családi kapcsolatokra is. Ugyanakkor a formális megközelítés helyett egyre inkább a kapcsolat tartalmára (működő s ezáltal védelemre érdemes kapcsolatról van-e szó) helyeződik a hangsúly. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkével kapcsolatban („mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák”) az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az elmúlt évtizedekben több alkalommal kifejtette, hogy „a családi élet létezése vagy nem létezése elsősorban ténykérdés, amely közeli személyes kapcsolatok meglététől függ” (K. and T. v. Finland, 2001). Ebből kiindulva az adott állam joga szerint „törvénytelennek” minősülő gyermek és szülője közötti kapcsolat (Marckx v. Belgium, 1979), a nagyszülő és unokája tényleges együttélése (Bronda v. Italy 1998) és más hasonlók mellett, a házasságkötés nélkül együtt élők viszonyát is egyértelműen családi kapcsolatnak minősítette. „Amikor arról kell dönteni, hogy egy kapcsolat »családi életnek« minősül-e, számos tényező releváns lehet, beleértve annak vizsgálatát, hogy a pár együtt él-e, kapcsolatuk hosszát és hogy demonstrálják-e egymás felé való elkötelezettségüket gyermekvállalással vagy bármilyen egyéb módon” (X.Y. and Z. v. United Kingdom, 1997). „A család kiterjedhet a tényleges »családi« kötelékekre is, amelyekben a felek házasságon kívül élnek együtt” (Esholz v. Germany, 1994). Egy másik ügyben a Bíróság kimondta, hogy „a hagyo-

ALAPELVEK

mányos család védelmének célja nagy horderejű és jogos cél”, de hangsúlyozta, hogy e cél „meglehetősen absztrakt” és ezért „rendkívül változatos konkrét intézkedésekkel érhető el”. […], „az, hogy egy másik csoportnak jogokat és előnyöket adunk, nem eredményezi azt, hogy az a csoport, amely már rendelkezett e jogokkal és előnyökkel, elveszíti azokat” és „e jogok és előnyök nem is feltétlenül hígulnak fel vagy válnak értéktelenebbé, csak mert más is részesedik bennük (Karner v. Austria 2003). Az utóbbi időben hozott egyik döntésében pedig a Bíróság addig is elment, hogy „a 8. cikk által megkívánt családi élet tiszteletben tartása során [az állam] szükségszerűen köteles figyelembe venni a társadalomban végbement változásokat és a szociális, polgári jogi és kapcsolati kérdésekkel összefüggő fejleményeket, ideértve azt a tényt, hogy nem csupán egy út vagy egy választási lehetőség van, amikor családi életünkről vagy magánszféránkról döntünk” (Kozak v. Poland, 2010). A Schalk and Kopf v. Austria (2010), valamint a X and and others v. Austria (2013) ügyben Bíróság a „családi élet” fogalmába sorolta a stabil de facto kapcsolatban együtt élő külön nemű párokat, mindkét ügyben hangsúlyozva, hogy a házasság „mélyen gyökerező szociális és kulturális jelentéstartalmakkal bír, amelyek az egyes társadalmakban nagymértékben eltérhetnek”, valamint a „hagyományos család védelme, valamint a gyermek érdekeinek védelme” olyan legitim cél lehet, amelyekre tekintettel a házasságkötési, illetve az örökbefogadási jog korlátozható”. Ugyanakkor a Bíróság – ha a kérelmező a 8. cikk sérelmére hivatkozik is – nem ad védelmet a de iure kapcsolatnak sem, ha az csupán formailag fennálló, üres jogi keret; ilyen módon még a szülő-gyermek kapcsolat sem minősül automatikusan családi életnek, amennyiben ez a valóságban pusztán jogi kötelék (Lebbink v. The Netherlands, 2004). Ez a megközelítés válik – elsősorban emberi jogi alapon (pl. munkavállalás és az ezzel összefüggő letelepedés szabadsága, nemek közötti megkülönböztetés tilalma) – egyre inkább uralkodóvá az Európai Unió tagállamaiban is. Az EJEB gyakorlatának legújabb összefoglalóját lásd Geoffrey Williams: Private and Family Life versus Morals and Tradition in the Case Law of the ECtHR. In: Boele–Welki–Detthlof–Gephart (eds.): Family Law and Culture in Europe. Intersentia, Cambridge–Antwerp–Portland 2014. pp. 305–322.]. Következtetéseiben a szerző hangsúlyozza, hogy az EJEB-nek – mint nemzetközi emberi jogi bíróságnak – szabályoznia kell a személyes és családi ügyekbe való [állami] beavatkozás kereteit. Ez a feladat magában foglalja annak eldöntését, hogy „a többségi nézetek helyénvaló és elégséges okot szolgáltatnak-e az egyéni autonómia korlátozására vagy a családtípusok közti különbségtételre, illetve hogy a nemzeti társadalomban uralkodó erkölcsi felfogást a liberális pluralizmus jegyében ki kell-e törölni a legitim célok listájáról”. Kérdés, hogy megszilárdult európai konszenzus esetén a Bíróság magára vállalhatja-e, illetve magára kell-e vállalnia a közös felfogás valódi követelményekké történő kikristályosítását, vagy a hazai vita színvonalát és/vagy a kérelmező határátlépésre való lehetőségét kell döntéseiben szem előtt tartania.

Magyarország Alaptörvénye – az Alapvetés Q) cikkének (2) bekezdésével összhangban, amely szerint Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját – a VI. cikk (1) bekezdésének első mondatában szinte szó szerint megismétli a emberi jogi egyezmény 8. cikkét: „mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák”. Ebből pedig következik, hogy a magyar jognak megfelelő szintű védelmet kell biztosítania azoknak a kapcsolatoknak is, amelyek nem a törvényben foglaltaknak megfelelően jönnek létre, de tartalmilag a családi kapcsolatok alapvető jellegzetességeivel rendelkeznek. A CSJK a tényleges családi kapcsolatok közül az egy évet meghaladóan fennállott élettársi kapcsolatokhoz fűz családjogi joghatásokat, amennyiben a kapcsolatból az élettársaknak közös gyermeke származott [4:86–4:95. §§], mégpedig nemcsak a szülő és gyermek viszonyban, hanem az élettársak egymás közötti viszonyában is (élettársi tartás, lakáshasználat). Az élettársi kapcsolat fogalmát és vagyoni jogkövetkezményeit – annak időtartamától és a közös gyermek lététől függetlenül – a Kötelmi Könyv XXV. Címe tartalmazza. A CSJK ezen túlmenően szabályozza a mostohaszülő-mostohagyermek, nevelőszülő-nevelt gyermek közötti tartási kötelezettséget a kölcsönösség elve alapján [4:198–4:200. §§], az apaság vélelmének megdöntése esetén a korábbi vélelmezett apa és a gyermek közötti kapcsolattartást [4:113. § (1) bek. b) pont], a volt mostohaszülő és gyám kapcsolattartási jogát a gyermekkel [4:179. § (3) bek.], ha a gyermek

ALAPELVEK

hosszabb időn keresztül a háztartásukban nevelkedett, sőt lehetővé teszi – a felügyeletet gyakorló szülő hozzájárulásával – a gyermekkel tényleges családi kapcsolatban álló személy részvételét a gyermek gondozásában és nevelésében [4:154. §]. Mindezekkel a rendelkezésekkel a nem törvény alapján létrejött (házasságon, leszármazáson, örökbefogadáson, gyámságon alapuló), ténylegesen fennálló és működő családi kapcsolatokhoz fűz joghatásokat. Bár a Ptk. nem tartalmaz rendelkezéseket a bejegyzett élettársi kapcsolatra, sőt – a 6:514. §-át kivéve – egyetlen rendelkezésében sem említi azt, a 2009. évi XXIX. törvény 3. §-a (1) bekezdésének általános utaló szabálya folytán, amely a házasságra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra, a házastársra vagy házastársakra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra vagy bejegyzett élettársakra stb. rendeli alkalmazni [a (2)–(4) bekezdésében rögzített jelentős kivételekkel], az ilyen kapcsolatok akarva-akaratlan a Ptk. védelmi zónájába esnek: a bejegyzett élettársakat egymással szemben megilletik mindazok a jogok és a kötelezettségek, amelyeket a Ptk. a személyi és vagyoni jogok és kötelezettségek körében a házassághoz fűz (a CSJK alapján a hűség, kölcsönös együttműködési és támogatási kötelezettség, tartás, közös vagyonszerzés, lakáshasználat, az Öröklési Jogi Könyv alapján törvényes öröklés stb.). Ezzel a Ptk. kimondatlanul a bejegyzett élettársi kapcsolat háttérjogát képezi. Fontos hangsúlyozni, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat a jog által ilyenként elismert státus, amely külön törvény által intézményesített partnerkapcsolatként vonja maga után a magánjogi szabályok alkalmazását.

3. A családi és az egyéni érdek összhangjának elve A § (2) bekezdésében rögzített elv a Csjt. 1. §-ának (3) bekezdése szerinti társadalmi és egyéni érdek összhangjának biztosítása helyébe lép, és a családon belüli érdekegyensúlyt kívánja szolgálni. Abból indul ki, hogy a család mint a társadalom legkisebb és legfontosabb egysége, olyan közösség, amelyet ebbéli minőségében is védeni kell. A családot alkotó egyének érdeke csak a család mint közösség érdekével összhangban érvényesülhet, ugyanakkor a családi kapcsolatokban a családot alkotó egyének érdekeinek is kifejezésre kell jutniuk. A család olyan bonyolult kapcsolatrendszer, háló, amelynek bármely pontja sérül, az az egész közösséget megbolygathatja. Ezért a CSJK számos részletrendelkezésében megjelenik a kölcsönös együttműködési, támogatási és szolidaritási kötelezettség mind a házastársak, szülők közötti személyi és vagyoni kérdésekben, mind a szülő-gyermek kapcsolatban (pl. 4:25. § a házastársak közös és önálló döntési joga, 4:173. § a különélő szülők együttműködési kötelezettsége, 4:153. § a gyermek nevelésének és életpályájának megválasztása). Az alapelv a konkrét ügyek eldöntésénél a jogalkalmazókat is ennek az érdekegyensúlynak a biztosítására kötelezi. 4:2. § [A gyermek érdekének védelme] (1) A családi jogviszonyokban a gyermek érdeke és jogai fokozott védelemben részesülnek. (2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy saját családjában nevelkedjék. (3) Ha a gyermek nem nevelkedhet saját családjában, akkor is biztosítani kell számára, hogy lehetőleg családi környezetben nőjön fel és korábbi családi kapcsolatait megtarthassa. (4) A gyermeknek a saját családjában, illetve a családi környezetben ne-

ALAPELVEK

velkedéséhez és a korábbi családi kapcsolatai fenntartásához fűződő jogát törvényben meghatározott esetben, kivételesen és a gyermek érdekében lehet korlátozni. A kiskorú gyermek érdekének védelmét a Csjt. 1995. évi módosítása iktatta be a törvény céljai közé [Csjt. 1. § (2) bekezdése], bár azt a Csjt. számos részletrendelkezése és a jogalkalmazás már korábban is következetesen figyelembe vette. A módosítás előzménye volt, hogy Magyarország az 1991. évi LXIV. törvénnyel a magyar jogrendbe iktatta a Gyermek Jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezményt (ENSZ Gyermekjogi Egyezmény). Az Egyezmény 3. cikkének 1. pontja valamennyi állami szerv, hatóság kötelezettségévé teszi, hogy a gyermeket érintő döntések meghozatala során elsősorban a gyermek „mindenekfelett álló” érdekét vegyék figyelembe. A 2. pont szerint az Egyezményben részes államok kötelezik magukat arra, hogy a gyermek számára, szüleinek jogait is tekintetbe véve biztosítják a megfelelő védelmet és gondozást. A 18. cikk 2. bekezdése pedig megfelelő segítség nyújtását írja elő az állam részéről a szülők számára is a gyermek nevelésével kapcsolatban rájuk háruló felelősség gyakorlásához. Az eltelt negyedszázadban számos újabb dokumentum is született mind az Európa Tanács, mind az Európai Unió keretében a gyermeki jogok védelme céljából, így pl. az Európai Unió Alapjogi Chartájának 24. cikke „A gyermekek jogai” cím alatt tartalmaz ilyen tárgyú rendelkezéseket, az Európai Bizottság pedig 2011 februárjában elfogadta az Európai Unió gyermekjogi ütemtervét, amely az unió keretein belül jelöl ki közös fellépést a gyermekek érdekében és intézkedéseket a „gyermekbarát igazságszolgáltatás” megteremtéséhez. Ennek eredményeként Magyarországon a kiskorú gyermek mint érdekelt meghallgatásának speciális szabályait a 2012. évi LXII. törvény beiktatta a büntető-, illetve a polgári eljárásba (utóbbit lásd a régi Pp. 65/A–65/B. §-aiban, amely a Pp. 473-ban szinte szó szerint átvételre került). A gyermek érdekének védelme korántsem csupán családjogi alapelv. Az Alaptörvény XVI. cikkének (1) bekezdése leszögezi, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, a (3) bekezdés pedig a szülők gondoskodási kötelezettségét írja elő gyermekükkel szemben, beleértve a taníttatást. Ezeknek a követelményeknek valamennyi jogágban és a társadalmi élet minden területén (szociálpolitika, oktatásügy, egészségügy stb.) érvényesülniük kell. A gyermek érdekének elsődlegessége jutott kifejezésre pl. az Alkotmánybíróság 2299/B/1991. AB határozatában (ABH 1992/570. old.), amely szerint a kiskorú gyermek lakáshasználati joga a tulajdonos (önálló bérlő) használati jogosultságát megelőzi, ezért nem alkotmányellenes az ugyancsak alkotmányos alapjogként definiált tulajdonjog-korlátozás, ha az a gyermek alapvető jogainak biztosítása érdekében elkerülhetetlen és a korlátozás a feltétlenül szükséges mértéket nem haladja meg. A gyermek érdekének mint legfőbb szempontnak az értékelését fejtette ki a házassági bontóperben és a gyermekelhelyezési perekben a Legfelsőbb Bíróság 19. és 24. irányelvével módosított 17. irányelve is, amelyet a Kúria 1/2014. PJE határozata az új Ptk. alkalmazása körében nem tekint irányadónak, ennek azonban – természetesen – nem az abban foglalt, időtálló elvek elvetése, hanem a szülői felügyelet szabályozásának új rendszere, részben új szabályai, a terminológiai változások és a több tekintetben idejétmúlt megszövegezés volt az oka. A gyermek védelmére hivatott közigazgatási jogszabályok közül kiemelkedő jelentőségű az 1997. november 1-jén hatályba lépett 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, amely a gyermekvédelem átfogó rendszerét teremtette meg. A törvény jelentős szemléletváltozást tükröz az addigi gyámügyi rendszerhez képest: elsődlegesen a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítését, veszélyeztetettségének megelőzését és megszüntetését, illetőleg a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítását szolgálja. A Gyvt. 6–10. §-ai részle-

ALAPELVEK

tesen felsorolják a gyermeki jogokat, amelyek részben általános emberi jogok (emberi méltósághoz való jog, vallási és lelkiismereti szabadság stb.), részben a gyermek sajátos helyzetéből adódó speciális jogok (családjában történő nevelkedéshez, származása, vér szerinti családja megismeréséhez, a kapcsolattartáshoz, bizonyos esetekben pl. a fogyatékos, tartósan beteg gyermeknél különleges ellátáshoz való jog) körébe tartoznak. A Gyvt. 11. §-a kimondja, hogy a gyermek jogainak védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, törvényes képviseletének biztosításával, ügyeinek intézésével foglalkozik, és külön rögzíti a gyermek bántalmazással szembeni védelemhez való jogának érvényesítése érdekében az illetékes szervek és személyek miniszter által jóváhagyott egységes elvek és módszertan alkalmazásával történő eljárását. A 11/A. § a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek jogainak védelmét a gyermekjogi képviselőre bízza. A gyermekvédelmi rendszerben az utóbbi időben lényeges változásokat hozott a szociális és gyermekvédelmi törvények módosításáról szóló, 2014. január 1-jén hatályba lépett 2013. évi XXVII. törvény (pl. a nevelésbe vétel mint egységes jogintézmény vagy – a családok védelméről szóló törvény nyomán – a gyermekvédelmi gyámság bevezetésével), valamint a 2013. évi CCLII. törvény, amely a Ptk. hatálybalépéséhez kapcsolódóan módosította a Gyvt.-t (pl. a titkos és a nyílt örökbefogadás előkészítése, az örökbefogadás utánkövetése, a gyámhatósági közvetítői eljárás terén). A módosítások hangsúlyosabbá teszik a gyermek védelmét a veszélyeztetettség, rossz bánásmód, a különleges és speciális szükségletű gyermek egységes fogalmak használatával, fokozottabban védik a gyermeket a bántalmazással és az elhanyagolással szemben, ennek megfelelő változásokat hoznak a gyermekjóléti szolgálatok, szakellátások és a gyermekvédelmi gondoskodás rendszerében (ezeknek a változásoknak CSJK-hoz kapcsolódó rendelkezéseire az adott helyen kitérünk).

A gyermek érdekének és jogainak fokozott védelme azért szükséges, mert a gyermek – korából és helyzetéből adódóan – a családi kapcsolataiban eleve a gyengébb fél helyzetében van, ha pedig nincsenek ilyen kapcsolatai, éppen azok hiánya miatt szorul különleges védelemre és támogatásra. Ezt a védelmet tehát elsősorban az őt körülvevő családi környezet adja meg, amennyiben ez hiányzik vagy nem megfelelően „működik”, a gyermek érdekében az állam köteles beavatkozni és azt biztosítani. Az állam hatékony és gyors közbelépésének kötelezettségét fogalmazza meg az ET Miniszterek Bizottságának R 91/9. számú Ajánlása a családjogi ügyekre vonatkozó szükségintézkedésekről. A gyermeket védő alapelv tartalma kettős: egyrészt azt kívánja biztosítani, hogy valamennyi, a gyermekkel összefüggő jogviszony elsődleges szempontja a gyermek érdeke legyen, másrészt azt, hogy a gyermek az őt érintő szülői döntéseknek, hatósági eljárásoknak ne tárgya legyen, hanem olyan legfőbb érdekeltje, akit tájékoztatni kell a szóban lévő kérdésekről, jogosult azokról véleményt nyilvánítani, és a véleményét – korának, érettségének megfelelően – kellő súllyal figyelembe kell venni. A gyermek véleményének figyelembevétele nem ahhoz kötődik, hogy egyébként koránál fogva cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes-e, hanem hogy képes-e az adott kérdésben önállóan és befolyásmentesen véleményt nyilvánítani, tehát az ún. ítélőképességhez [4:148. §]. A törvény a Gyermekjogi Egyezmény szóhasználatával szemben nem a gyermek „mindenekfelett álló” érdekének figyelembevételét, hanem a gyermek érdekeinek fokozott védelmét írja elő, ez ugyanis valósághoz hívebben adja vissza a „the child’s best interest” kifejezés által leírt fogalmat. A gyermek ugyanis maga is a családi közösség tagja, így nem lehetséges valamennyi esetben kizárólag az ő érdekeit figyelembe venni, a családi közösség többi tagjának (szüleinek, testvéreinek) érdekeit, a család anyagi teherbíró képességét is mérlegelni kell a döntéseknél. Az érdekek és jogok „fokozott” védelme a számára az adott helyzetben lehető legjobb, az érdekeire leginkább tekintettel lévő megoldás alkalmazását jelenti. A jogirodalomban az utóbbi időben a „fokozott” védelem mellett a gyermek „legfőbb érdeke” kifejezés is meghonosodott. A gyermek érdekeinek védelmében – mint említettük – a gyermekvédelmi törvény is

ALAPELVEK

rögzít magánjogi jellegű alapelveket (a gyermek személyiségi jogainak védelmén kívül a gyermeknek saját családjához, illetve a családi környezethez, továbbá származásának, vér szerinti családjának megismeréséhez és a rokonaival való kapcsolattartáshoz fűződő jogokat). Ezek közül az utóbbiak a magánjogban (is) elvi jelentőségű tételek. Ezért a CSJK a gyermeknek a saját családjában való nevelkedéshez fűződő jogát [(2) bekezdés], illetve, ha ez nem valósítható meg, a lehetőleg családi környezetben való felnövekedéséhez és korábbi családi kapcsolatai megtartásához való jogát (amelybe beletartozik a vérségi származása megismeréséhez fűződő joga is) rögzíti [(3) bekezdés]. Végül az államnak a magán- és családi életbe való beavatkozása kivételességéből ered, hogy a gyermeknek a saját családjában, illetve a családi környezetben nevelkedéséhez és családi kapcsolatai megtartásához fűződő jogának csak kivételes és a gyermek érdekében történő korlátozhatóságát ismeri el [(4) bekezdés]. Ezeket az elveket, kissé bővebb megfogalmazásban „A családban élő gyermek kötelezettségei és jogai” alcím alatt a Csvt. 13. §-a is irányadónak tekinti. A gyermek érdekének alapelvi szintű védelme a CSJK számos részletrendelkezésében tükröződik: a gyermeknek a leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatai megállapítására vonatkozó jogától [lásd apaság: IX. fejezet, anyaság: XI. fejezet, vérségi származás kiderítése örökbefogadásnál 4:135. §] kezdve, a szülői felügyelet, az örökbefogadás és a gyámság körében az ítélőképesség birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételén [4:145., 4:148., 4:228. §] keresztül, az örökbefogadás, a családbafogadás és a gyámság mindazon rendelkezéseinek tartalmáig, amelyek biztosítják, hogy a gyermek a saját családjától csak a törvényben meghatározott esetekben, saját érdekében, és akkor is lehetőleg másik családba helyezéssel legyen elválasztható. Ma már az európai államok többségében evidencia a „házasságon kívül született” gyermek egyenjogúságának követelménye, amely egyébként a magyar jogban az 1946. évi XXIX. törvénycikk hatálybalépése óta következetesen érvényesül. Ennek megfelelően a CSJK semmiféle hátrányos megkülönböztetést nem ismer „a házasságon kívül született” gyermekkel szemben, sem a származásának megállapítása, sem névviselése, sem bármilyen más joga (pl. lakáshasználati, tartási jogosultsága) tekintetében. 4:3. § [A házastársak egyenjogúságának elve] A házastársak a házasélet és a család ügyeiben egyenjogúak; jogaik és kötelezettségeik egyenlők. A házastársak egyenjogúságának elve ma már minden civilizált országban alapvető követelmény, az a férfiak és a nők egyenjogúságának elvéből következik, amelyet számos nemzetközi dokumentum rögzít, így pl. az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 16. cikkének 1. pontja, az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. sz. kiegészítő jegyzőkönyve, a házastársak polgári jogegyenlőségéről szóló ET miniszterek Bizottsága R (78) 37 határozata. Magyarország Alaptörvényének XV. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy a nők és a férfiak egyenjogúak, az (5) bekezdés pedig ennek tényleges megvalósulása érdekében külön intézkedések megtételét írja elő – többek között – a családok és a nők védelme érdekében. Az elv – amely történetileg a női egyenjogúsági törekvések eredményeként fejlődött ki – természetesen nemcsak a családjogban, hanem valamen�nyi jogágban (pl. munkajog, közigazgatási jog) meghatározó jelentőségű. Az egyenjogúságot a CSJK két irányban biztosítja: egyfelől a házastársi kapcsolatban, másfelől a családi életben. Alapvető tartalma, hogy egyik házastársnak sincs ha-

ALAPELVEK

talma a másik fél személye és vagyona felett, és nem élvez előjogokat a szülői felügyeleti jogok területén a másikkal szemben sem a házasság fennállása alatt, sem annak megszűnésekor (pl. a szülői felügyeleti jogok gyakorlásával kapcsolatban, a lakáshasználat rendezésénél). Az egyenjogúság mellérendeltségi viszonyt fejez ki: a jogok és a kötelezettségek egyenlőségét jelenti. A CSJK 4:25. §-ának általános szabálya szerint a házastársak a házasélet és a család ügyeiben közösen, a személyüket érintő ügyekben önállóan, de a család érdekére figyelemmel döntenek; döntéseik során figyelembe kell venniük gyermekük és egymás érdekeit is. Egyetértünk azzal az állásponttal, hogy ez – már a Csjt.-ben is meglévő szabály – a házastársak személyes kapcsolatában két követelményt juttat kifejezésre: a házastársak autonómiáját és a kölcsönös alkalmazkodást, amelyek együttes megvalósítása (az egymás iránti szereteten és megbecsülésen alapuló „egyensúlyi helyzet” kialakítása) nem könnyű feladat és nem is valósítható meg csupán jogi eszközökkel [Csiky Ottó – Filó Erika: Magyar családjog, Pécs, 2001., 20. old.]. A házastársak mint szülők egyenjogúságának a gyermekeikkel fennálló kapcsolatukban is fontos szerepe van. A CSJK ennek tényleges megvalósulása érdekében kifejezetten erősíteni kívánja a gyermekétől külön élő szülő jogait és a szülők együttműködését [lásd 4:173–4:177. §§]. Az egyenjogúság elve természetesen nem jelenti azt, hogy akár a házastársi kapcsolatban, akár a szülők közötti viszonyban ne kerülhetne sor – a törvényben meghatározott esetekben – valamelyik házastárs jogainak korlátozására, ha azt a másik házastárs, a család és a gyermek védelme indokolja (így pl. az egyik házastárs lakáshasználati jogának megszüntetésére, szülői felügyeleti jogainak korlátozására, kivételes esetben megszüntetésére, más védelmi intézkedések – pl. megelőző távoltartás – foganatosítására). Mindez azonban nem áll ellentétben az egyenjogúság elvével, amelynek a házasság és a család védelmével összhangban kell megvalósulnia. Az egyenjogúság elvének a házasságon kívüli, más párkapcsolatokban is érvényesülnie kell, ha ezt törvény vagy jogszabály külön nem is mondja ki. A Ptk. Bizottsági Javaslata az élettársak jogainak és kötelezettségeinek egyenlőségét még kifejezetten rögzítette (Biz. Jav. 4:88. §), az elfogadott törvényből azonban a szabály kimaradt. Ennek ellenére az az egyenjogúság alapvető alkotmányos elvéből [Alaptörvény XV. cikk (1) bek.] eredően irányadó mind az ún. tényleges élettársi kapcsolatokban, mind a bejegyzett élettársi kapcsolatban [utóbbi a Bét. 3. § (1) bekezdésének a házastársakra utaló szabályából is nyilvánvaló]. A CSJK-nak a szülői felügyeletre, ebből eredő jogaikra és kötelezettségeikre (pl. gyermekük eltartására) vonatkozó szabályai pedig semmiféle különbséget nem tesznek a szülők között aszerint, hogy házasságban, élettársi kapcsolatban élnek-e, illetőleg egyáltalán megvalósult-e közöttük bármiféle együttélés, mert ez nemcsak a jogegyenlőségüket, hanem a gyermek vér szerinti szüleihez fűződő jogát és fokozott védelmének elvét is alapvetően sértené. A Csvt. 9. §-ának (1) bekezdése szerint a családban az anya és az apa a szülői felelősség alapján – külön törvényben foglalt eltérésekkel – azonos kötelezettségekkel és jogokkal bír. 4:4. § [A méltányosság és a gyengébb fél védelmének elve] A családi jogviszonyokat méltányosan és az érdekei érvényesítésében gyengébb fél védelmét figyelembe véve kell rendezni. A § két különböző, de egymással szorosan összefüggő elvet szabályoz, mindkettő elsősorban a jogalkalmazóknak ad iránymutatást a családjogi viták rendezéséhez.

ALAPELVEK

A méltányosság elvét a Csjt. csak a házastársak vagyoni viszonyainak rendezése körében mondta ki [Csjt. 31. § (5) bek.: „a bíróságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vagyoni igények rendezésénél egyik házastárs se jusson méltánytalan vagyoni előnyhöz”], a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelő alkalmazására utaláshoz kapcsolva, mintegy a vagyoni viszonyok rendezésének törvényi szabályaitól eltérés lehetőségeként. A CSJK a méltányos rendezés elvét valamennyi családi jogviszonyra kiterjeszti. A családi jogvitákban fordulhat elő ugyanis leginkább, hogy a jog betűjéhez való szigorú ragaszkodás az egyik féllel szemben méltánytalansághoz vezethet (summum ius summa iniuria). Ennek hátterében az áll, hogy a családi kapcsolatok bonyolult szövedékébe a jogalkalmazó nehezen lát bele, és a bizonyítás is nehezebb, mint a polgári jogviszonyok más területén (okiratok nem állnak rendelkezésre, a tanúk általában valamelyik érintett fél szemszögéből látják az eseményeket). Emellett az eset egyedi körülményei is nagyobb súllyal jönnek figyelembe, mint más jogterületeken, ami a törvénynek a konkrét ügy jellemzőihez igazított alkalmazását követeli meg. Szladits Károly a méltányosságot a jogalkalmazás kisegítő eszközének tekintette, amely „az érdek-összeütközések kiegyenlítésének egyéniesítő módszere […] Míg a jogszabály csak az érdekek approximatív, átlagos mérlegeléséig juthat el, a méltányosság maga az egyéniesítő igazságosság” [Szladits: A magyar magánjog vázlata, Grill, Budapest, 1937., 43. old.]. Ebben az értelemben tehát a méltányosság olyan egyediesítést jelent, amely nem ellenkezik a jogszabállyal, hanem elősegíti annak a konkrét esetben történő megvalósulását. A méltányosság alkalmazása tehát a családjogban az érintett felek szempontjainak kölcsönös figyelembevételét jelenti, akár szülői felügyeleti jogok gyakorlásáról, tartási követelés elbírálásáról, házassági vagyoni igények rendezéséről van szó (utóbbi esetben pl. annak értékelését, hogy a házastársak egymással szemben nem kötelesek elszámolásra az életközösség fennállása alatt). Nevesítve jelenik meg a méltányosság a családjogban pl. a házastársak lakáshasználatának rendezése körében, mivel a bíróság a házastárs kizárólagos jogcíme alapján használt lakás további, osztott használatára feljogosíthatja a másik házastársat a házasság felbontását követően – többek között – akkor, ha a lakás elhagyása rá nézve – a házasság időtartama és e házastárs körülményei alapján – méltánytalan lenne [4:83. § (2) bek.]. Alapvető rendezési elv a házastársak vagyoni viszonyainak rendezésénél is [ennek gyakorlatát lásd a 4:58. §-hoz fűzött magyarázatban, külön alcím alatt]. De megjelenik az elv az élettársak (nem a CSJK-ban szabályozott) vagyoni viszonyainak rendezésénél is, a szerzésben való közreműködés arányának megállapításánál [6:516. § (3) bek.].

Szorosan összefügg a méltányossággal az érdekei érvényesítésében gyengébb fél védelme, amely a koránál, egészségi állapotánál, lehetőségeinél fogva segítségre szoruló, kiszolgáltatott fél helyzetének megfelelő figyelembevételét jelenti. A családi kapcsolatokban eleve a gyengébb fél pozíciójában lévő gyermek, aki e minőségében korából és helyzetéből eredően különleges bánásmódra tarthat igényt, a 4:2. § alapelvi szintű rendelkezése alapján tarthat igényt fokozott védelemre. Ezen túlmenően is vannak azonban olyan esetek, amikor a jogalkalmazásnak segítséget kell nyújtania az adott esetben gyengébb pozícióban lévő félnek, pl. a tartásra rászoruló, kiszolgáltatott helyzetben lévő szülőnek, a lakásból „elüldözött” családtagnak, a vagyoni ügyek intézéséből kirekesztett házastársnak. Ennek eszköztára széles: mind az anyagi jogi szabályokban, mind az eljárásjogban megtalálhatók azok a rendelkezések, amelyek a hatóságok és a bíróság részére megadják a lehetőséget (pl. a gyámhatóság, ügyész perindítási jogának, fellépésének biztosításával, a bíróság részére a bizonyítási teher „átfordításával”, a szabad mérlegelés biztosításával, a személyállapoti perekben a hivatalbóli bizonyítás lehe-

ALAPELVEK

tőségével) az ilyen helyzetek kezelésére. Egyértelműen a gyengébb fél védelmét szolgálja a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartás intézményének meghonosítása előbb büntetőjogi intézkedésként a 2006. évi LI. törvénnyel, majd a polgári bíróság által általánosan, a hozzátartozók elleni testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül sértő vagy veszélyeztető tevékenység folytán alkalmazható gyors és hatékony szankcióként, a 2009. évi LXXII. törvénnyel. De e cél elérésére alkalmas lehet a Pp.-nek a személyállapoti perekben az általánosnál szélesebb körben alkalmazható ideiglenes intézkedésekre vonatkozó szabályainak alkalmazása is [Pp. 435. §, 457. §, 485. §]. Mind a méltányosság, mind a gyengébb fél védelme mint egymással szorosan összefüggő alapelvek azt kívánják kifejezésre juttatni, hogy a családjogi jogvitákban nem a „győztes-vesztes”, vagy a „kinek van igaza” pozíció megállapítására kell a jogalkalmazónak törekednie, hanem e viták kulturált, lehetőség szerint minden érintett félnek megbékélést hozó rendezésére. Ez annál is inkább fontos, mert – különösen azokban az esetekben, amikor a kapcsolatból gyermek született – a felek hosszabb távú együttműködésre vannak utalva, ami nem képzelhető el az eljárások alatt és után sok esetben csak fokozódó ellenségeskedéssel. A családjogi jogvitákban ennek a helyzetnek a megelőzését, a méltányos érdekkiegyenlítésnek a felek „önkéntességén” alapuló megvalósulását szolgálhatja a felek önkéntes részvételén és aktív közreműködésén alapuló közvetítés (mediáció), amelynek általános alapjait a hazánkban a 2002. évi LV. törvény (Kvtv.) teremtette meg, és a Pp. XV. fejezetében szabályozott ügyekben (békítés, a házasság felbontásával összefüggő vitás kérdések) is alkalmazható. A családjog egy másik részterületén, a gyermekkel való kapcsolattartás kérdésében pedig a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelettel beiktatott Gyer. 30/A–30/D. §-ai vezették be az ún. gyermekvédelmi közvetítői eljárást. A mediációnak azonban a családjogban ennél szélesebb körben, pl. a szülői felügyelet körébe tartozó, a bontópert követően felmerülő, a gyermek nevelését, vagyoni kérdéseket érintő vitás ügyekben is létjogosultsága van. A Kvtv.-nek a 2012. évi CXVII. törvénnyel külön fejezetként beiktatott rendelkezései [IV. Fejezet 38/A–38/B. §-ok] megnyitották a kaput az ún. bírósági mediáció lehetősége előtt, amelynek bevezetését – a külföldi kedvező tapasztalatok alapján – a jogirodalom nálunk is szorgalmazta [ennek átfogó igényű feldolgozását lásd Nagy Márta: Bírósági mediáció, Bába Kiadó, Szeged, 2011.]. Ez elsősorban a perre vitt jogviták békés rendezése érdekében nyújthat a feleknek, tárgyi illetékmentességénél fogva költségkímélő, a feleknek valós alternatívát jelentő segítséget. A CSJK az anyagi jogi szabályokban is megteremti a jogszabályi hátteret a közvetítői eljárás igénybevételére: egyrészt a házassági bontóper előtt vagy után a feleknek a kapcsolatuk, illetve a bontóperhez kapcsolódó járulékos kérdések rendezésében önkéntes alapon [4:22. §], míg a szülői felügyeletet érintő jogvitákban mind a gyámhatóság, mind a bíróság által kötelezően elrendelhető jelleggel [lásd 4:172. §, 4:177. §]. A felek békés megegyezését szolgálják a Pp.-nek az egyezségi kísérletre és házassági bontóperben a bíróság figyelemfelhívási kötelezettségére, valamint az egyezségkötésre vonatkozó rendelkezései [Pp. 167. §, 238. §, 456. § (4) bek.]. A kötelező közvetítői eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény a Kvtv. 38/C–38/G. §-aiba külön fejezetként iktatta be, a Gyvt. 132. § (6) bekezdésének a felhatalmazása alapján pedig a Gyer. 30/A–30/D. §-ai tartalmazzák a gyámhatósági eljárás során igénybe vehető gyermekvédelmi közvetítői és a támogatott közvetítői eljárás (illetve ezek kötelezően elrendelt változatának) szabályait. A kötelező közvetítői eljárással összefüggő rendelkezéseket tartalmaznak a Pp.-nek a perköltség viselésére, az eljárás felfüggesztésére és az egyezségkötésre vonatkozó szabályai [Pp. 86. § (3)–(4) bek., 124. §, 238. §].

Második Rész

A házasság I. Cím

A házasságkötés A házasságkötéshez való jog alapvető emberi jog. A házasságkötés önkéntességének elvét több nemzetközi megállapodás rögzíti. Így például az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 16. cikke szerint: „Mind a férfiaknak, mind a nőknek a házasságra érett kor elérésétől kezdve joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A házasság tekintetében a férfinak és nőnek mind a házasság tartama alatt, mind a házasság felbontása tekintetében azonos jogai vannak.” A Családjogi Könyvnek „A házasság” című Második Része kisebb szerkezeti és néhány érdemi változást is tartalmaz a Csjt.-hez képest. Ez a rész szól I. Címében a házasságkötésről, II. Címében a házasság érvénytelenségének szabályairól, a házasság megszűnéséről (III. cím), a házastársak személyi viszonyairól (IV. Cím), a házastársi tartásról (V. Cím), és a házassági vagyonjog lényeges kérdéseiről (VI. Cím). 4:5. § [A házasság létrejötte] (1) Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelen lévő férfi és nő az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot köt. A nyilatkozat feltételhez vagy határidőhöz nem köthető. (2) A kijelentés kölcsönös megtörténte után az anyakönyvvezető a házasság létrejöttét megállapítja és a házasságkötés tényét a házassági anyakönyvbe bejegyzi. (3) A házasság az (1) bekezdésben foglalt feltételek hiányában nem jön létre. A nemlétező házasságot úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna. A § (1) bekezdése a házasság létrejöttének feltételeit rögzíti, egyértelművé téve ezáltal a házasság létezési feltételeit. A házasság létrejöttének feltételei azok a tényezők, amelyek nélkül a házasság nem jön létre. Az új szabályozás – a Csjt. rendelkezéseivel szemben – markánsan elkülöníti egymástól a nemlétező és az érvénytelen házasságot. Ennek az eltérő jogkövetkezmények miatt van jelentősége: ugyanis az érvénytelen házassághoz számos ún. maradékjoghatás fűződik, míg a nemlétező házasság semmiféle joghatás kiváltására nem alkalmas. A törvény a házasság létrejöttének feltételeinél a Csjt. szerinti „házasulók” szóhasználat helyett férfi és nő együttes akaratkijelentéséről szól, egyértelműen kifejezésre juttatva, hogy létező házasság csak két különböző nemű személy együttes akarat kijelentése útján jön létre. A jog egyre több országban lehetővé teszi az azonos nemű személyek házasságát is. Így azonos neműek is házasságot köthetnek ez idő szerint (csak európai államokat említve) Hollandiában, Belgiumban, Spanyol-

A HÁZASSÁGKÖTÉS

országban, Portugáliában, Svédországban, Dániában, Norvégiában, Finnországban, Izlandon, Luxemburgban, Németországban, az Egyesült Királyságban (Észak-Írország kivételével), Írországban és Franciaországban is. Magyarországon az Alkotmánybíróság a 14/1995. (III. 13.) AB határozatában az azonos neműek házasságkötésének lehetővé tételére irányuló indítványt elutasította. Az Alkotmánybíróság az indítvány elutasítását azzal indokolta, a házasság kultúránkban és jogunkban hagyományosan férfi és nő életközössége. „Ez az életközösség tipikusan közös gyermek születését és családban való felnevelését célozza, amellett, hogy a házastársak kölcsönös gondoskodásban és támogatásban élésének is kerete. A gyermek nemzésére és szülésére való képesség nem fogalmi eleme és nem feltétele a házasságnak, de a házasság eredeti és tipikus rendeltetéséből folyóan a házastársak különneműsége igen.” Ugyanakkor az Alkotmánybíróság egy későbbi határozatában alkotmányosnak ismerte el az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát. Az Alkotmánybíróság 21/B/2008. számú AB határozatát idézve: „az azonos nemű személyek számára azonban, akik az Alkotmány alapján házasságot nem köthetnek, a jogalkotónak az Alkotmány korlátai között biztosítania kell egymás irányában a házastársakéhoz hasonló olyan jogállást, amely az egyenlő méltóságú személyként kezelésüket biztosítja”. Az Alaptörvény L) cikkének (1) bekezdése egyértelműen leszögezi, hogy Magyarország a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget részesíti alkotmányos védelemben. Ennek megfelelően az azonos neműek Magyarországon házasságot nem köthetnek, de 2009 óta lehetőségük van bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére, ami a házasságoz hasonló jogkövetkezményekkel jár. 2009. július 1-jén lépett hatályba a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi. XXIX. törvény (a továbbiakban: Bét.). A Bét. – az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak megfelelően – lehetővé teszi, hogy nagykorú azonos nemű személyek anyakönyvvezető előtt bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthessenek. Ezáltal a magyar jogalkotó is – több nyugat-európai országhoz hasonlóan – elismeri az azonos nemű párok partnerkapcsolatának jogi rendezettség iránti igényét.

A házasság további létezési feltétele, hogy a felek a házasságkötésnél együttesen legyenek jelen. A házasulók együttes jelenlétének kívánalmát a házasság megkötésekor a Csjt. kicsit ellentmondásosan tartalmazta: a Csjt. 2. § (1) bekezdése szerint a házastársak együttes jelenléte a házasságkötésnél létezési feltétel: „Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelen levő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek.” Ugyanakkor a Csjt. 12. § b) pontja úgy rendelkezett, hogy érvénytelen a házasság, ha a házasulók a házasságkötésre irányuló akaratkijelentésük megtételekor nem voltak együttesen jelen. Vagyis a Csjt. alapján nem volt egyértelmű, hogy a házasulók együttes jelenléte a házasság létezési feltétele vagy érvényességi kelléke. A Ptk. ezt az esetet már egyértelműen szabályozza. Mivel a házasság létrejöttének fontos jellemzője, hogy a házasulók nyilatkozataikat egymásra tekintettel, kölcsönösen tegyék meg (együtt mondják ki az „igen”-t), így azt a minimumot, hogy a házasfelek a házasságkötésnél személyesen és együttesen legyenek jelen, a törvény a házasság létezési feltételeként állapítja meg, vagyis együttes jelenlét hiányában a házasság létre sem jön. A személyes jelenlét követelményéből pedig az is következik, hogy nem köthető házasság képviselő útján. Másik különbség a Csjt.-hez képest, hogy a Ptk. a családjogi anyagi jogi szabályok közé emeli azt a kitételt az (1) bekezdésben, hogy a házasságkötésre irányuló nyilatkozat feltételhez vagy határidőhöz nem köthető. A Családjogi Könyv szerint az, hogy ilyen megkötés ne történjék – a házasságkötésre irányuló együttes és személyes kijelentés mellett –, létezési feltétel, s ezért indokolt – más külföldi Kódexekhez hasonlóan – a magánjogban szabályozni. További létezési feltétele a házasságkötésnek, hogy a házasulók a házasságkötésre irányuló akaratnyilatkozatukat az állam erre hivatott szerve, az anyakönyvvezető előtt tegyék meg.

A HÁZASSÁG

Azt, hogy ki láthat el anyakönyvvezetői feladatokat, az anyakönyvi jogszabályok határozzák meg. Az anyakönyvi eljárásról szóló, 2014. július 1-jétől hatályos 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 4. §-a szerint az anyakönyvbe adatot a kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételekkel rendelkező a) anyakönyvvezető vagy b) a Kormány által rendeletben kijelölt anyakönyvi szerv kormánytisztviselője vagy állami tisztviselője jegyezhet be. A polgármester az anyakönyvvezető által előkészített házasság megkötésében, valamint bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében az anyakönyvvezetőre megállapított képesítési feltételek hiányában is közreműködhet, az anyakönyvbe azonban adatot nem rögzíthet.

Figyelemmel arra, hogy a házasságkötésnek létezési feltétele az anyakönyvvezető közreműködése, így nem lehet létező házasságnak elismerni azt, ha a házasulók kizárólag egyházi házasságot kötnek. Magyarországon a kötelező polgári házasságot az 1894. évi XXXI. tc. intézményesítette. Természetesen a polgári házasság mellett lehetőség van egyházi házasság megkötésére, de ez utóbbi nem helyettesíti a polgári házasságkötést, az egyházi házassághoz a magyar jog továbbra sem fűz semmilyen joghatást. A (2) bekezdésnek a korábbi szabályozáshoz képest kissé bővített szövege alapján a házasulók egymás jelenlétében, személyesen tett akaratkijelentésének kölcsönös megtörténtével valósul meg a házasságkötés. A házasság létrejöttét az anyakönyvvezető nyomban megállapítja: szóban kinyilvánítja, hogy a házasság a törvény értelmében létrejött. A házasságkötés folyamatának ezt az utóbbi elemét a Csjt. – több külföldi Ptk.val szemben – nem tartalmazta, az a régi At. 25. § (4) bekezdésében szerepelt akként, hogy ha a feltett kérdésre mindkét házasuló egybehangzó igennel válaszolt, az anyakönyvvezető a következő kijelentést teszi: „Megállapítom, hogy (itt megnevezendő a feleség és a férj a házasságkötés utáni nevén) a családjogi törvény értelmében házastársak.” A korábbi anyakönyvi jogszabályok megfogalmazása szerint az anyakönyvvezető a házasulókat „a törvény értelmében házastársaknak nyilvánította”. A „házastársaknak nyilvánítás” szó azért nem szerencsés, mivel abból nem egyértelmű, hogy az anyakönyvvezető kijelentésének semmiféle konstitutív hatálya nincs. A házasság létrejöttének ugyanakkor nélkülözhetetlen feltétele, hogy a házasulók nyilatkozataikat az állam erre hivatott szerve: az anyakönyvvezető előtt tegyék meg. Ezzel válik ugyanis teljessé a házasság létrejöttéhez szükséges tényállás. Az tehát, hogy az anyakönyvvezető e minőségében a nyilatkozatok kölcsönös elhangzását észleli és ezt a házasulóknak még az anyakönyvi bejegyzés előtt „visszajelzi”, fontos tényezője a házasságkötésnek. A nemlétező házasságra vonatkozó új rendelkezést tartalmaz a (3) bekezdés. A Csjt. nem rendelkezett arról, hogy milyen jogkövetkezménnyel jár, ha a házasság valamelyik létezési feltétele hiányzik. A CSJK egyértelművé teszi, hogy a nemlétező házasságot úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna. A nemlétező házasságnak – szemben az érvénytelen házassággal – semmilyen jogkövetkezménye nincsen. Így például – az érvénytelen házasság ún. maradék joghatásaival szemben – sem apasági vélelmet nem keletkeztet, sem házastársi jogok és kötelezettségek nem származnak belőle. Nemlétező házasság esetén az esetleges vagyoni igények legfeljebb az élettársi kapcsolatból származó vagyoni viszonyok alapján érvényesíthetők, amelynek részletszabályai a Ptk. Kötelmi jogi Könyvében szabályozottak [6:516. §] (a nemlétező házasság és érvénytelen házasság közötti további különbségeket lásd a 4:9. §-nál). Annak megállapításához, hogy nemlétező házasságról van szó, nincs szükség bírósági ítéletre. A házasság nemlétezésére bárki, bármilyen hatósági eljárásban hivatkozhat. Természetesen abban sincs változás, hogy a nemlétezés megállapítását a bíróságtól is lehet kérni.

A HÁZASSÁGKÖTÉS

A házasság létezési feltétele a fentiek alapján tehát az, hogy egy együttesen jelen lévő férfi és nő személyesen, anyakönyvvezető előtt kijelentse, hogy házasságot kíván kötni, és nyilatkozatukat ne kössék semmilyen feltételhez vagy határidőhöz. Vagyis ahhoz, hogy legalább érvénytelen házasság létrejöjjön, a törvény feltételt fogalmaz meg a házasulók köre, a felek együttes és személyes jelenléte, a házasulók nyilatkozattételének személyessége, illetve az anyakönyvezető közreműködése tekintetében. A felsorolt feltételek hiányában a házasság nem jön létre akkor sem, ha az valamilyen okból anyakönyvezésre került. Megfordítva: az anyakönyvezés elmaradása ellenére a házasság létrejön, ha az (1) bekezdésben meghatározott létezési feltételek megvalósultak. A Ptk. előkészítése során többen kifogásolták, hogy a Családjogi Könyv a házasságkötéssel összefüggésben nem rendelkezik a „jegyesség”, illetve „eljegyzés” intézményéről. Az eljegyzés a régi magánjog megfogalmazása szerint két különnemű személy kölcsönös ígérete arra, hogy egymással házasságra fognak lépni [Almási Antal In: Magyar Magánjog (szerk.: Szladits Károly Második kötet, Családi Jog 12. o. Grill, Budapest, 1940.]. Erre vonatkozóan azonban már a Csjt. sem tartalmazott szabályt. Nincsenek egyértelmű kritériumai a jogban, hogy kik tekinthetők jegyesnek. A Ptk. Nyolcadik Könyve a jegyest – a korábbi szabályoktól eltérően – már a hozzátartozó fogalmában sem tünteti fel. Ugyanakkor a meghiúsult házasságkötés esetén a jegyajándék visszakövetelésére a korábbi szabályozás és a Ptk. [6:237. §] alapján is mód van „téves feltevés” címen az ajándékozás szabályai szerint. Téves feltevés címén visszakövetelhető az a szokásos mértéket meghaladó ajándék (jegyajándék), amelyet az egyik fél a tervezett házasságkötésre tekintettel adott a másik félnek és a házasságkötés később nem jött létre. Ha a házasságkötés nem jön létre, és ebből a jóhiszemű félnek kára származott, akkor mód van ún. biztatási kár követelésére is (pl. a házasuló a közelgő házasságkötés reményében az esküvő lebonyolítása céljából termet bérelt, esküvői ruhát vásárolt). A 6:587. § szerint „a bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más, jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte”. 4:6. § [Házasság létezésének vagy nemlétezésének megállapítása] (1) Ha a házasság létezése vagy nemlétezése közigazgatási hatósági eljárásban nem tisztázható, a házasság létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt bármelyik házastárs, az ügyész vagy az jogosult pert indítani, akinek a megállapításhoz jogi érdeke fűződik. (2) A pert a házastársnak a másik házastárs ellen, az ügyésznek vagy a per megindítására jogosult más személynek mindkét házastárs ellen kell indítania. Ha az a fél, aki ellen a pert meg kellene indítani, már nem él, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell indítani. (3) A házasság létezését vagy nemlétezését megállapító ítélet mindenkivel szemben hatályos. A CSJK e § keretei között többek között rendelkezik a házasság létezésének vagy nemlétezésének megállapítására irányuló per megindítására jogosult személyek köréről, illetve arról, hogy a pert ki ellen kell megindítani. A házasság létezésével vagy nemlétezésével kapcsolatban felmerülő esetek egy része igazgatási úton rendezhető. Ha erre nincs mód, bírósági úton, státusperben is lehetőség van a házasság létrejöttével kapcsolatos vita rendezésére. A kérelem előterjesztése, il-