SZEIBERT ORSOLYA: A CSALÁDJOGI HARMONIZÁCIÓ KÉRDÉSEI ÉS LEHETŐSÉGEI EURÓPÁBAN by ORAC Kiadó

SZEIBERT ORSOLYA

A CSALÁDJOGI HARMONIZÁCIÓ KÉRDÉSEI ÉS LEHETŐSÉGEI EURÓPÁBAN *** A HÁZASSÁG, HÁZASSÁGON KÍVÜLI PARTNERKAPCSOLATOK, SZÜLŐI STÁTUSZ, KÖZÖS SZÜLŐI FELELŐSSÉG ÉS KAPCSOLAT TARTÁS TERÜLETEIN

SZEIBERT ORSOLYA

Lap- és Könyvkiadó Kft.

A kézirat lezárva: 2014. február

***

A kötet megírását az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatta.

A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

***

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. ISBN 978-963-258-233-7 Budapest, 2014 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu • E-mail: info@hvgorac.hu Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

„… harsány dithyrambbal én tereád víg, jó reggelt köszöntök.” *

*Kosztolányi Dezső: Két vers: Európa. Nyugat 1930. 22. szám

Tartalom Bevezetés.................................................................................................................. 15 1. A családjogi harmonizáció indokoltsága; a harmonizáció lehetőségének európai forrásai és alapjai................................................ 15 2. Jelen kötet célja, a vizsgálat módszere ..................................................... 17 3. Nemzetközi – emberi jogi – dokumentumok ....................................... 18 4. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye .................................................. 19 5. Az Európai Unió egyes, családjogi vonatkozású jogforrásai ............ 20 6. Az Európai Családjogi Bizottság .............................................................. 25 6.1. Megalakulása és célja........................................................................... 25 6.2. A Családjogi Elvek kidolgozásának menete ................................. 25 6.3. Az Elvek megalkotása során alkalmazott módszer .................... 27 6.4. A CEFL tevékenysége 2001 és 2013 között................................... 29 7. Családjogi Modelltörvény.......................................................................... 31 8. Technikai kérdések....................................................................................... 32 Házasság................................................................................................................... 33 1. A házasság fogalmi vizsgálata .................................................................... 33 1.1. A téma határai........................................................................................ 33 1.2. A házasság fogalmának néhány meghatározó alapkérdése ..... 34 2. A házasság-fogalom Európában: polgári házasságot kötő egyenjogú felek .............................................................................................. 35 2.1. Szekularizáció ....................................................................................... 36 2.2. Egyenjogúság ........................................................................................ 38 3. Az egységesülő jogi házasság-felfogás kihívása: azonos nemű partnerek házasságkötése ................................................. 40 3.1. A jelenség felbukkanása ..................................................................... 40 3.2. Azonos nemű partnerek házasságának szabályozása néhány európai országban................................................................................ 41 3.3. Vitatott kérdések – továbbra is ......................................................... 45 4. A házasság megjelenése a nemzetközi egyezményekben: önkéntes és szabad házasságkötés ............................................................ 46 5. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata ........... 47 5.1. A házasság hagyományos megközelítése: nyolcvanas évek...... 48

Tartalom

5.2. Új évezred: előtérben a házastársak különneműsége mint a házasság meghatározó eleme............................................... 50 5.3. Házasság – a tradicionális felfogás változatlansága.................... 52 6. Az Európai Unió házasság-fogalmat érintő jogalkotása..................... 53 6.1. Alapjogi Charta..................................................................................... 53 6.2. Brüsszel IIa. rendelet........................................................................... 53 6.3. A Tartási rendelet, Róma III. rendelet, rendeletjavaslat a házassági vagyonjogi rendszerek tárgyában .............................. 54 6.4. Irányelvek ............................................................................................... 55 7. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata: ki a „házas”? ....... 56 8. Az Európai Családjogi Bizottság – a házasság fogalma nem kérdés ..... 56 9. Családjogi Modelltörvény – miért indokolt a házasság fenntartása?..... 58 Regisztrációhoz kapcsolódó (bejegyzett) partnerkapcsolatok ......... 61 1. A házasságon kívüli partnerkapcsolatok és a regisztráció ................. 61 2. Eltérő jogalkotási motivációk, eltérő megnevezések, gyors változás. 62 3. A „klasszikus” bejegyzett partnerkapcsolat – házasságéhoz közelítő joghatásokkal ................................................................................. 64 3.1. Észak-Európa ........................................................................................ 65 3.2. Németország és Hollandia ................................................................ 66 4. Joghatások több-kevesebb körét biztosító bejegyzett partnerkapcsolatok ....................................................................................... 68 5. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata a bejegyzett partnerkapcsolat fogalmát illetően .................................. 69 5.1. Bejegyzett partnerkapcsolat kontra házasság .............................. 69 5.2. Bejegyzett partnerkapcsolat kontra szoros testvéri kapcsolat ... 71 6. A bejegyzett partnerkapcsolat az Európai Unió jogforrásaiban ...... 73 6.1. Az alkalmazhatóság (kifejezett) megállapításának hiánya ...... 73 6.2. A regisztrált partnerkapcsolatokkal számoló jogforrások ........ 74 7. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata ........................... 76 7.1. Svéd bejegyzett partnerkapcsolat – az évezred elején ................ 76 7.2. A hátrányos megkülönböztetés részletekre kiterjedőbb megközelítése – a német házasság és bejegyzett élettársi kapcsolat ..................................................................................... 77 7.3. A francia Pacs létesítése és a házasságkötés az ehhez kapcsolódó kedvezmények tekintetében hasonló helyzetet teremt .................. 80

Tartalom

8. Az Európai Családjogi Bizottság .............................................................. 80 9. Családjogi Modelltörvény .......................................................................... 81 Élettársi kapcsolatok ..................................................................................... 83 1. Fogalmi kérdések – az élettársi viszony elhelyezése a házassághoz és más házasságon kívüli partnerkapcsolatokhoz viszonyítva......... 83 2. Az élettársi kapcsolat részbeni elismertségéig vezető út .................... 84 3. Történeti példák: concubinatus, klandesztin házasság, barraganía, common law marriage ............................................................. 85 3.1. Concubinatus ........................................................................................... 85 3.2. Kebsehe ..................................................................................................... 86 3.3. A klandesztin házasságok elleni fellépés ....................................... 86 3.4. Az élettársi viszony tilalma és a tilalom ellenére létező élettársi viszony jellegű formák........................................................ 87 3.5. Morganatikus és common law házasságok..................................... 88 4. Élettársi kapcsolat a XX. században: a társadalmi elfogadottság növekedése ...................................................................................................... 88 5. Az élettársak napjainkban Európában .................................................... 89 5.1. De facto élettársi szabályozás szinte a házasság joghatásaival az egykori Jugoszlávia utódállamaiban és Ukrajnában ............. 90 5.2. Szlovénia................................................................................................. 90 5.3. Horvátország, Szerbia, Macedónia ................................................. 92 5.4. Ukrajna ................................................................................................... 93 6. Az északi jogkör országai és a spanyol önálló tartományok – védelem, igaz, csekélyebb mértékében ................................................ 93 7. Skócia és Írország – a bírósági kiegyenlítés lehetősége ...................... 94 8. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata ........... 95 8.1. Az élettársi viszony megjelenése a strasbourgi bíróság előtt.... 95 8.2. A nyolcvanas évek ................................................................................ 96 8.3. A kilencvenes évek ............................................................................... 96 8.4. A XXI. század – a strasbourgi jogi felfogás változatlansága ..... 97 9. Az Európai Unió jogforrásai ...................................................................... 99 9.1. Az Alapjogi Charta és a rendeletek ................................................. 99 9.2. Az irányelvek ......................................................................................... 100 10. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata ......................... 101 10.1. A hagyományos felfogás: házasság kontra élettársi viszony...... 101 10.2. Sajátos élettársi helyzetek az Európai Unió Bírósága előtt .... 102 11. A Családjogi Modelltörvény: a felelősségvállalás „díjazása” .......... 104

Tartalom

Partnerkapcsolatok – házasság, regisztrációhoz kapcsolódó (bejegyzett) élettársi kapcsolat és élettársi kapcsolat – Magyarországon .................................................... 107 1. Házasság és házasságon kívüli partnerkapcsolatok Magyarországon. 107 2. Miként alakultak ki a partnerkapcsolatok ma ismert rendelkezései: történeti felvezetés ........................................................................................ 107 3. Egy rezsim vége: partnerkapcsolatok a Csjt., az 1959-es Ptk. és a 2009. évi XXIX. tv. alapján................................................................. 109 3.1. Házasság – magától értetődő prioritás ........................................... 109 3.2. Élettársi viszony – dióhéjban az 1959-es Ptk.-ban...................... 110 3.3. Bejegyzett élettársak – 2009 óta ..................................................... 110 4. Új rezsim hajnalán: az új Polgári Törvénykönyv és az ahhoz vezető kodifikációs folyamat kapcsolódó eseményei ... 111 4.1. 1998-tól 2006-ig, a javasolt normaszöveg első közzétételéig ... 111 4.2. 2006-tól 2008-ig, a Szakértői Javaslatig......................................... 113 4.3. 2008-tól 2013-ig, az új Ptk. elfogadásáig....................................... 114 5. A házasságnak mint a társadalom alapintézményének fogalma, védelme ......................................................................................... 115 6. A bejegyzett élettársi kapcsolat fogalma – párkapcsolat közös gyermek nélkül .................................................................................. 117 7. Az élettársi viszony fogalma, a regisztráció lehetősége....................... 119 8. Házasság, bejegyzett élettársi viszony, élettársi kapcsolat – a családjogi joghatások szintjén ............................................................. 121 A szülői státusz, a szülők és a gyermek jogi helyzete ............................. 125 1. A szülői státusz keletkezésének, megközelítésének módja .............. 125 1.1. A vér szerinti származás és a szándék.............................................. 125 1.2. A szülők partnerkapcsolata – jelentőséghez jut-e a házasság? .... 126 1.3. A szülők egyenlősége és a gyermek helyzete ................................ 127 2. Az anyai és apai státusz egyenlősége felé vezető út ............................. 128 2.1. Évszázadokig természetes: az anya és apa helyzetének különbözősége ...................................................................................... 128 2.2. Az anya és apa helyzetének egyenlőbbé válása mint az emberi jogok tekintetbevételének egyik eredménye ............ 129 2.3. Amikor az anya házassága dönt: az ún. „házasságon kívül született gyermekek” helyzetének szabályozása.......................... 129

Tartalom

2.4. A szülők partnerkapcsolatának jelentősége: a szülői státusz függetlenedik a szülők házasságától .................. 131 2.5. A nem házasságban élő apa gyengébb jogi helyzete ................... 133 3. Új kihívás: a dajkaanyaság .......................................................................... 134 4. A gyermek helyzete és legfőbb érdeke (best interest)........................... 137 5. Nemzetközi egyezmények: széles körű emberi jogi háttér ............... 137 5.1. Európai emberi jogi dokumentumok ............................................. 137 5.2. Gyermekjogi Egyezmény .................................................................. 138 5.3. Európa Tanácsi dokumentumok ..................................................... 139 6. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata a gyermek származását illetően ................................................................ 141 6.1. A családjog mérföldköve .................................................................... 142 6.2. A gyermek és a szülő – az apa és a gyermek közötti szoros kapcsolat .................................................................................... 143 6.3. A jogi státuszt betöltő apa, az (esetleges) vér szerinti apa és a gyermek – az érdekekek mérlegelésének kényes egyensúlya ............................................................................... 144 7. Az Európai Unió jogalkotása ..................................................................... 146 8. Európai Családjogi Bizottság – a státuszt a nemzeti jogalkotó rendezi .......................................................................................... 147 9. Családjogi Modelltörvény – a hagyományoktól való elszakadás .... 147 A közös szülői felelősség .................................................................................... 149 1. A közös szülői felelősség fogalma, alakulása ......................................... 149 1.1. A szülők közös felelősségének fokozatos előtérbe kerülése különélő szülők esetén is ..................................................................... 149 1.2. A közös szülői felügyelet tartalma ................................................... 150 1.3. A váltott elhelyezés (váltott gondoskodás) tartalma ................. 151 2. A közös szülői felelősség lehetősége az egyes európai jogrendszerekben .......................................................................................... 151 2.1. A közös szülői felelősség alakulásának tendenciái ...................... 151 2.2. Az apa mellett az anya is a szülői felelősség gyakorlója, amennyiben együtt élnek .................................................................. 152 2.3. A bontás utáni közös szülői felügyelet lehetősége....................... 153 2.4. Mindkét szülő szülői felelősségének automatikus fennmaradása a bontást követően; a párkapcsolat formájának irrelevanciája ...... 153

Tartalom

2.5. A közös szülői felügyelet indokoltsága, különös tekintettel a gyermek érdekére.............................................................................. 154 2.6. A közös szülői felügyelet megvalósulása, előnyei és hátrányai ...... 155 3. A váltott elhelyezés (váltott gondoskodás) ............................................ 158 3.1. A váltott gondoskodás bevezetésének oka, az intézmény jelentősége .................................................................... 158 3.2. A váltott gondoskodás az egyes európai országokban ............... 159 4. Nemzetközi dokumentumok – tendencia a szülők minél teljesebb egyenlősége..................................................................................................... 160 4.1. A Gyermekjogi Egyezmény ............................................................... 160 4.2. Az Európa Tanács szülői felelősséget érintő dokumentumai..... 161 4.3. További nemzetközi dokumentumok ............................................ 162 5. Az Emberi Jogok Európai Bírósága és a közös szülői felelősség ...... 163 6. Az Európai Unió vonatkozó dokumentumai ....................................... 165 7. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata ........................... 165 8. Az Európai Családjogi Bizottság – a gyakorlati szempontok jelentősége ...................................................................................................... 167 9. A Családjogi Modelltörvény ...................................................................... 168 A gyermek és a különélő szülő kapcsolattartása, különös tekintettel a gyermek véleményének figyelembevételére....... 171 1. A kapcsolattartás alaphelyzetei ................................................................. 171 2. A kapcsolattartás Európában – azonos elvi alapokon ........................ 172 2.1. A szülő oldalán: jog vagy kötelezettség is egyúttal? ................... 173 2.2. A gyermeket nevelő szülő kötelezettségei – a mulasztás következményei .................................................................................... 174 3. A gyermek véleménye – számít-e?............................................................ 175 3.1. A gyermek joga véleményének kinyilvánításához – a Gyermekjogi Egyezmény egyik alapelve ................................ 176 3.2. A gyermekek jogainak gyakorlásáról szóló egyezmény (1996)..... 176 3.3. Az Alapjogi Charta a gyermek véleményét tekintve.................. 177 3.4. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának iránymutatása a gyermekbarát igazságszolgáltatásról (2010).............................. 178 4. Nemzetközi dokumentumok gyermekjogi hangsúllyal .................... 179 4.1. A Gyermekjogi Egyezmény ............................................................... 179 4.2. Az Európa Tanácsnak a gyermekkel való kapcsolattartásról szóló 2003. évi egyezménye .............................................................. 180

Tartalom

5. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata a kapcsolattartás tekintetében .................................................................. 181 5.1. A házasságban élő és házasságban nem élő szülők közötti különbségtétel: „elvált” apák gyermekkel való kapcsolattartása .................................................................................... 181 5.2. A hátrányos megkülönböztetés fennállása ................................... 182 5.3. A gyermek véleményének figyelembevétele ................................ 184 6. Az Európai Unió és egy meghatározó családjogi probléma ............. 185 6.1. Az Alapjogi Charta és a kapcsolattartás ........................................ 185 6.2. A Brüsszel IIa. rendelet ...................................................................... 185 7. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata – jogellenes elvitel ......................................................................................... 186 8. Európai Családjogi Bizottság: egységes elvek mentén ...................... 187 9. Családjogi Modelltörvény .......................................................................... 189 A gyermek és a szülők jogi helyzete, közös szülői felelősség, kapcsolattartás a magyar szabályozásban .................................................. 191 1. Bevezetés ......................................................................................................... 191 2. A szülői státusz és a gyermek jogállása történeti fejlődését tekintve – 1952-ig ......................................................................................... 191 2.1. Az apai hatalom .................................................................................... 191 2.2. Az anya helyzete – gyámi jogkörrel ................................................ 193 2.3. A gyermek lényének jelentősége – a törvénytelenség stigmája ... 194 3. Atyai hatalom helyett szülői hatalom: lépés a szülők egyenlősítése felé – 1945-ben ......................................... 195 4. Az 1946. évi XXIX. törvény: a gyermekek egyenlősítése: Európában az elsők között ......................................................................... 196 4.1. A majdnem teljes egyenlőség ............................................................ 196 4.2. Az 1946. évi XXIX. törvény – a gyermek tartása apaság megállapítása hiányában is .................................................. 196 5. A szülő és a gyermek helyzete a Csjt. szerint......................................... 197 5.1. Szülői felügyelet a szülői hatalom helyett ...................................... 197 5.2. A láthatás részletes rendezése – előtérben a kiskorú gyermek érdekei ................................................................................... 198 5.3. A gyermek tartása apaság megállapítása nélkül .......................... 199 6. A szülő és a gyermek helyzete a Csjt. 1986. évi módosítását követően – a különélő szülő helyzetének jobbítása ............................. 199

Tartalom

7. Szülői felügyelet és a gyermeki érdek a Gyermekjogi Egyezményhez való csatlakozás után ...................................................... 200 7.1. A gyermek érdekének figyelembevétele – alapelvi szinten ....... 201 7.2. A gyermek véleményének meghallgatása ...................................... 201 7.3. A közös szülői felügyelet különélő szülők esetén is .................... 202 7.4. A kapcsolattartás mint gyermeki jog .............................................. 203 8. Szülői státusz és a gyermek jogállása a kodifikációs folyamat során ... 204 9. A polgári jogi kodifikáció eredménye: az új Polgári Törvénykönyv szabályai ..................................................... 205 9.1. A gyermek származása és a szülői jogállás betöltése................... 205 9.2. A közös szülői felügyelet új felfogásban ......................................... 207 9.3. A kapcsolattartás – az érdekek kényes mérlegelése .................... 208 9.4. A gyermek érdeke és véleményének jelentősége.......................... 208 Összegzés: a harmonizáció állása és lehetőségei...................................... 211 1. A házasság – hagyományos felfogásban.................................................. 211 2. Bejegyzéshez kötődő partnerkapcsolatok – pontosan mi is az?....... 212 3. Az élettársi kapcsolatok – Napóleon óta alig változó hátrányban..... 214 4. Egységes-e a partnerkapcsolatok megítélése Európában?................. 215 5. A szülői státusz, a szülők és a gyermek jogi helyzete – az egyenlőtlenség felszámolása.............................................................. 215 6. A közös szülő felelősség – egyértelmű tendenciák............................... 217 7. A gyermek és a különélő szülő kapcsolattartása, különös tekintettel a gyermek véleményére; nyilvánvaló elv – kérdéses gyakorlat......................................................... 218 8. Egységes-e a szülő–gyermek viszony rendezése Európában?........... 219 9. A magyar szabályozás és az európai tendenciák ................................... 220 10. Várható-e a közeljövőben egységesedés, különös tekintettel az Európai Családjogi Bizottság, az Európai Unió Bírósága, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága tevékenységére?............. 220 Irodalomjegyzék................................................................................................... 223 Dokumentumok, egyezmények...................................................................... 237

Bevezetés 1. A családjogi harmonizáció indokoltsága; a harmonizáció lehetőségének európai forrásai és alapjai A családjog – annak hagyományos megközelítése szerint – országutaktól távol eső jogterület.1 Az utóbbi bő évtizedben ugyanakkor tanúi vagyunk annak, hogy fel-felmerül – a magánjogi európai harmonizációs törekvésekhez kapcsolódóan – a családjogi harmonizáció gondolata. A felvetés több forrásból táplálkozik, több megfontolás indokolná, ez ugyanakkor meg is osztja a családjogi tudományos közvéleményt.2 Vannak olyan álláspontok, amelyek szerint létrehozható az „európai családjog”, a családjognak mint anyagi jogi jogterületnek az egységes európai normarendszere, mások nemcsak az egységes anyagi jogi szabályozás megteremtését kérdőjelezik meg, hanem azt is, hogy egyáltalán lehet-e helye a családjog terén harmonizációnak. Ami a családjogi egységesítés, illetve harmonizáció indokoltságát illeti, említhető a határokat átlépő családjogi viszonyok folyamatosan növekvő száma, valamint a távolságok csökkenésével, az egyre nagyobb lehetőségek biztosításával a lényegesen nagyobb mobilizáció. A családtagoknak, állampolgároknak nyilvánvaló igénye a kiszámíthatóság, ez azonban a családjog terén nem, vagy alig létezik. A különböző európai országokban kisebb vagy nagyobb mértékben eltérnek a családjogi rendelkezések, s a differenciák mögött nem egy esetben az eltérő jogi felfogás, kulturális megközelítés, a hagyományok, mélyen gyökerező szokások sokasága áll. Ha nem is feltétlenül egységesítésben, hanem harmonizációban gondolkodunk – milyen meglévő, fennálló alapjai, támasztópillérei lehetnek egy esetlegesen egységesedő családjogi szabályrendszernek Európában? Ide sorolható – mindenekelőtt – az Emberi Jogok Európai Egyezménye, amely talán eleve biztosítja az „európai családjog” fő körvonalait. Mellette felsorakoztathatók azok a nemzetközi dokumentumok, egyezmények, melyek családjogi szemEörsi Gyula: Összehasonlító polgári jog. Budapest, 1975. 537. Hivatkozik erre Martiny, Dieter: Is Unification of Family Law Feasible or Even Desirable? In: Hartkamp, A rthur et al (eds): Towards a European Civil Code. The Hague – London – Boston, 1998. 154. 1 2

Bevezetés

pontból relevánsak, érintik – direkt vagy kevésbé direkt módon – a házasság, gyermek, család nagy területeit. A harmonizáció egyik fő motorja lehet az Európai Uniónak a családjogi vonatkozású jogterületeken végzett, egyre meghatározóbb tevékenysége. Noha egyelőre a családjogi jogterületeken az Európai Unió az uniós polgári eljárásjogi és az uniós nemzetközi magánjogi szabályokkal van jelen, ez a jelenlét nagy ütemben fokozódik és az uniós jogforrások magukban is, alkalmazásuk során is óhatatlanul érintik az anyagi jog kérdéseit. Szintén a harmonizáció egyik alapjául szolgálhat az, ha az európai országokban bizonyos kérdésekre hasonló a normatív válasz, a jogi megoldás. Vannak olyan családjogi jogterületek, résztémák, amelyek vonatkozásában Európa hasonlóan gondolkodik, hasonló a megközelítés, ugyanakkor olyanok is, ahol egészen komoly eltérések vannak. Kérdés ezzel összefüggésben az, hogy lehet-e, érdemes-e – esetlegesen – olyan harmonizációs megoldásokat kidolgozni, amelyek bizonyos régiók, bizonyos jogrendszerek szemléletétől idegenek? Természetesen az is felvetődik, hogy egyáltalán szükség lehet-e ilyen változtatásra? Az Emberi Jogok Európai Egyezménye az Emberi Jogok Európai Bíróságának jogalkalmazói tevékenysége során kerül érvényesülésre, így a strasbourgi székhelyű testület döntései családjogi szempontból meghatározó jelentőségűek. Ez annál is inkább így van, mert az Egyezmény mindösszesen néhány, nem a családjogi jogalkalmazásra modellált cikket tartalmaz, melyek értelmezése képezi ennek a tevékenységnek a lényegét. Az élet változásával újabb és újabb kérdések, szituációk kerülnek a testület elé. Más megközelítéssel dolgozik az Európai Unió Bírósága, amelynek feladata az uniós jog értelmezése. A családjog terén is van olyan szervezet továbbá, amely azt tűzte ki célul, hogy a családjog szabályainak harmonizálását elősegítse. A Commission on European Family Law, az Európai Családjogi Bizottság Családjogi Elvek kidolgozásával kíván lépéseket tenni annak érdekében, hogy azok az európai országok, ahol családjogi kodifikáció folyik, figyelemmel lehessenek az alapvető európai trendekre. A professzorokból álló, tudományos igénnyel működő, független Európai Családjogi Bizottság célja végső soron a harmonizált európai családjogi szabályozás kialakulásának támogatása. Az Európai Családjogi Bizottság tevékenységével párhuzamosan került kiadásra egy ún. Családjogi Modelltörvény, amelyet – mint egyetlent ezen a területen – szintén tekintetbe veszünk.

Bevezetés

2. Jelen kötet célja, a vizsgálat módszere Az alábbiakban mind a partnerkapcsolatok, mind a szülő–gyermek viszony köréből kiemelünk olyan szűkebb témákat, amelyek vizsgálata reményeink szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy tisztábban lássuk: milyen jogi helyzettel számolhatunk Európában, ha távlati célnak – vagy legalább lehetőségnek – a családjog európai harmonizációját tekintjük. Az utóbbi évek nemzetközi családjogi konferenciára is tekintettel, melyeken ezek a kérdések – számos alkalommal – összehasonlító jogi, európai jogi nézőpontból kerültek tárgyalásra, az alábbi alapkérdések emelhetők ki: a házasság, a regisztrált partnerkapcsolat, az élettársi kapcsolat, a szülői státusz keletkezése, a közös szülői felelősség és a különélő szülőnek a gyermekkel való kapcsolattartása. Miután ezeknek a területeknek mindegyike sokrétű és önmagában is komplex, további szűkítéseket teszünk, hiszen a harmonizációt tartva szem előtt annak van súlya, hogy az alapkérdések megítélése mennyiben egységes és/vagy mennyiben várható az egységes megítélés. A házasságot, a regisztrált partnerkapcsolatot és az élettársi viszonyt analizáló fejezetekben elsősorban ezeknek az intézményeknek, jelenségeknek a fogalmával, megfoghatóságával foglalkozunk, mert az mutatója a jogi, kulturális, társadalmi felfogásnak. A szülői státusz kérdését a három „főszereplő”, a gyermek, az anya és az apa vonatkozásában vizsgáljuk, s ez a megközelítés érvényesül a közös szülői felelősség vizsgálata során is. Ez utóbbi kérdés kapcsán már fokozottan megjelenik a gyermek érdeke, s hasonlóképpen megjelenik az a szülő–gyermek kapcsolattartás tekintetében, különös figyelemmel a gyermek meghallgatására, véleményének jelentőségére. Az egyes fejezetek felépítése azonos szerkezetet követ: a téma, jelenség behatárolása, elhelyezése, áttekintése után foglalkozunk azzal, hogy az európai családjog lehetséges támasztópilléreit képező forrásokban, jogforrásokban, dokumentumokban miként jelenik meg a vizsgált téma. Ez jelenti az egyes jogrendszerekben kialakult megoldásokat, az Emberi Jogok Európai Bíróságának (ideértve az Emberi Jogok Európai Bizottságának) gyakorlatát, az uniós jogforrásokat, az Európai Unió Bíróságának továbbá az Elsőfokú Bíróságnak, Közszolgálati Törvényszéknek) a döntéseit, az Európai Családjogi Bizottság megközelítését, valamint az eddigi egyetlen Családjogi Modelltörvény által javasolt megoldást. Valamennyi dokumentum, ítélkezési gyakorlat kapcsán a vonatkozó legfontosabb elemeket, megállapításokat vonjuk a vizsgálat

Bevezetés

körébe. Mind a partnerkapcsolatok témáját, mind a szülő-gyermek témát egy-egy magyar vonatkozású fejezet követ, amely az új Polgári Törvénykönyvre, az új törvényhez vezető kodifikációs folyamatra, annak állomásaira, a magyar jogi felfogásra, társadalmi megközelítésre tekintettel tér ki az adott problémakör magyar megközelítésére, a magyar álláspontra. A kötet egy összegzéssel zárul, amely két nagy kérdésre kíván válaszolni. Egyrészt arra, hogy mennyiben egységes az adott terület jogi megítélése európai szinten, másrészt pedig arra, hogy mennyiben látható, érzékelhető a szabályozás egységesedése a közeljövőben. Ez utóbbit illetően megjegyezzük, hogy a családjogi jogalkotás a különböző európai országokban produkált az utóbbi években váratlan megoldásokat, így a változás kiszámíthatósága erősen kérdéses.

3. Nemzetközi – emberi jogi – dokumentumok Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1948-ban került elfogadásra. Az ENSZ dokumentumában foglaltak meghatározták az emberi jogok biztosítására irányuló nemzetközi együttműködés alakulását, még akkor is, ha maga a Nyilatkozat nem volt kikényszeríthető. Ez képezi alapját a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (1966). Családjogi szempontból – elsősorban a házasság vonatkozásában – jelentőséghez jut a Nőkkel Szemben Alkalmazott Hátrányos Megkülönböztetések Minden Formájának Kiküszöböléséről szóló Egyezmény (1979). Kiemelkedő a New York-i Gyermekjogi Egyezmény (1989) jelentősége, amely elsőként fogja össze nemzetközi szinten a gyermeki jogokat olyan módon, hogy a gyermeki jogokkal szemben, azok valódi érvényesülése érdekében kötelezettségeket is megfogalmaz. Ezek a kötelezettségek a szülőket, a nagycsaládot, s hangsúlyozottan a részes államokat terhelik. Noha a Gyermekjogi Egyezmény elsősorban a gyermeket érintő kérdésekben releváns, közvetett jelentősége a családjog számos kérdésében megjelenik, s az elfogadása óta eltelt években mind az Emberi Jogok Európai Bírósága, mind az Európai Unió Bírósága számos alkalommal hivatkozott rendelkezéseire. Külön említjük az Emberi Jogok Európai Egyezményét, de az Európa Tanács több dokumentuma is érint családjogi kérdéseket. Miután jelen kötetben alapintézményeket vizsgálunk, valamennyi dokumentumot nem tekintünk

Bevezetés

át – gyermeki jogi vonatkozásait tekintve ugyanakkor jelentősége van a szülői jogállás keletkezésének és jogkövetkezményeinek elveiről szóló Fehér Könyvnek (2002).

4. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye Az 1950-ben elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezménye több cikke releváns családjogi, illetve családot érintő, családjogi vonatkozású ügyekben. A 8. cikk a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogról szólva megállapítja, hogy: 1. Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák. 2. E jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges. A 12. cikk a házasságkötéshez való jogot megállapítva kimondja, hogy: A házasságkötési korhatárt elért férfiaknak és nőknek joguk van a házasságkötésre és a családalapításra, az e jog gyakorlását szabályozó hazai törvények szerint. Családjogi jellegű ügyekben is jelentőséghez jut a megkülönböztetés tilalmát rögzítő 14. cikk, amely szerint: A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani. A kiegészítő jegyzőkönyve közül a Hetedik Kiegészítő Jegyzőkönyv (1984) 5. cikke, a házastársak egyenjogúságáról szólva szintén családjogi vonatkozású: A házastársaknak polgári jogi vonatkozásokban egyenlő jogaik vannak és felelősségük is egyenlő egymás közötti, valamint a gyermekeikkel való kapcsolataikban a házasság tekintetében, annak tartama alatt és felbontása esetében. Ez a

Bevezetés

cikk nem gátolja az államokat abban, hogy a gyermekek érdekében szükséges intézkedéseket tegyenek. A kötetben elsősorban a 8. és 12. cikk szabályain alapuló ítélkezési gyakorlatra vagyunk tekintettel, jelezve egyúttal azt, hogy a diszkrimináció tilalmát megfogalmazó 14. cikk sérelme is gyakran felvetődik, de ezt a témánk tárgyalási céljának megfelelően csak érintjük.3 Az Emberi Jogok Európai Bíróságának álláspontja valójában egymásra jobban vagy kevésbé jól épülő konkrét eseteknek – a családjog európai alakulását illetően meghatározó – megítélése során formálódik, azaz mindig konkrét tényállásokra adott rendelkezését értelmező válaszról van szó. Így nem feltétlenül az egyes ítéletekben foglalt válaszok, hanem azoknak az egymásutánja, esetleges fejlődése, alakulása segíthet a következtetések levonásában.

5. Az Európai Unió egyes, családjogi vonatkozású jogforrásai Az Amszterdami Szerződéssel a polgári ügyekben való igazságügyi együttműködés átkerült a közösségi szervek hatáskörébe, szorosabb igazságügyi együttműködés vette kezdetét, amely családjogi jelentőséggel is rendelkezik. A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének erősítését célzó Hágai Program ezt több vonatkozásban is megszilárdította. Elsősorban európai polgári eljárásjogi kérdések terén (határokon átnyúló családjogi kérdésekben a joghatóság rendezése, bírósági határozatok kölcsönös elismerése, végrehajtása) indult meg a rendeletalkotás. Bár a családjog anyagi jogi kérdései közvetlenül nem kerültek tárgyalásra, európai uniós dokumentumok nemzetközi magánjogi, így kollíziós jogi kérdésekkel foglalkoznak. Az Európai Unió Alapjogi Chartája, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) részét képezi, tartalmaz családjogi és egyúttal témánkhoz kapcsolódó rendelkezéseket. A 7. cikk értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát és kapcsolattartását tiszteletben tartsák; a 9. cikk rendelkezik a házasságkötéshez és a családalapításhoz való jog biztosításáról – tegyük hozzá, az ezt szabályozó nemzeti törvények szerinti biztosításáról. A 21. cikk rendelkezik a megkülönböztetés tilalmáról, s ennek keretei között kifejezetten említésre kerül nemcsak a nem alapján, ha3 Magyar nyelven a családi vonatkozású ügyek áttekintését lásd: Grád András – Weller Mónika: A strasbourgi emberi jogi bíráskodás kézikönyve. Negyedik kiadás. Budapest, 2010.

Bevezetés

nem a nemi irányultság alapján történő megkülönböztetés tilalma. Ez gondolatában megfelel az EUMSz. 19. cikkében foglaltaknak (korábban az EKSzerződés 13. cikke), amely szerint az Unió hatáskörrel rendelkezik arra nézve, hogy megfelelő intézkedéseket hozzon a diszkrimináció bizonyos formái – így a nemi hovatartozáson, illetve nemi irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés – ellen. Ezek a rendelkezések azonban közvetlenül nem családjogi vonatkozásúak. A Charta 7., illetve 9. cikkei szándékoltan az Emberi Jogok Európai Egyezménye 8., illetve 12. cikkében foglaltakat fedik. A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK rendelet (Brüsszel IIa. rendelet) két nagy családjogi vonatkozású területet fog át: a házassági ügyeket és a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyeket.4 Már 2000-ben megalkotásra került a Tanács 1347/2000/EK rendelete, a Brüsszel II. rendelet, amely házassági ügyekben és az ahhoz kapcsolódó szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben rendezte azt, hogy mely tagállam bírósága – adott esetben hatósága – rendelkezik joghatósággal, s kitért továbbá az így született határozatok elismerésére és végrehajtására.5 Mielőtt még 2001 márciusában hatályba lépett volna, megkezdődött az a folyamat, amelynek eredményeként elfogadásra került a módosító rendelet is.6 Témánk szempontjából említésre érdemes a gyors módosítás motivációja. A Brüsszel II. rendelet elsődleges célja éppen az volt, hogy a joghatóság kérdését, továbbá a határozatok elismerését és végrehajtását elsődlegesen a házassági ügyekben rendezze. Csupán emellett, kiegészítő jelleggel kerültek a joganyagba a szülői felelősséggel kapcsolatos kérdések, ahogyan azt a preambulum megfogalmazza, azért, mert a szülői felelősségre vonatkozó szabályok alkalmazása gyakran a házassági eljárással összefüggésben merül fel.7 A szü4 A Brüsszel IIa. rendelet bemutatását, annak polgári eljárásjogi aspektusait magyar nyelven lásd: Wopera Zsuzsa: Az európai családjog kézikönyve – házassággal szülői felelősséggel és tartással kapcsolatos ügyek szabályozása az európai uniós jogban és hágai egyezményekben. Budapest, 2012. 45–192.; Nagy Csongor István: Nemzetközi magánjog. Budapest, 2011. 203–206. és 221–226.; Kengyel Miklós – Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog. Budapest, 2006. 525–604. 5 A Tanács 1347/2000/EK rendelete (2000. május 29.) a házassági ügyekben és a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról. 6 A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről. 7 Ezt sajátos módon Brüsszel II.a. rendelet preambulumának (6) pontja fogalmazza meg ennyire tisztán.

Bevezetés

lői felelősségre vonatkozó szabályokat kifejezetten járulékos területként kezelte a Brüsszel II. rendelet, ez megmutatkozott egyrészt az előírások szűkszavúságában, másrészt abban, hogy a szülői felelősség kérdéseiben való határozathozatalra való joghatóságot igen-igen szűk területen rendezte. A korlátozás több összefüggésben is jelentkezett: csak a házastársak közös gyermekéhez kapcsolódó kérdések rendezését tette lehetővé és kifejezetten azon a területen, amely szorosan kapcsolódik a házassági eljáráshoz, figyelembe véve azt, hogy mennyire érinti közvetlenül a gyermeket a szülők közötti kapcsolat megromlása.8 Miután azonban a járulékosnak tartott terület kérdések sokaságát vetette fel,9 hamarosan kidolgozták az új rendeletet, amely a házassági eljárásokat illetően gyakorlatilag nem hozott változást, alapjaiban módosította ugyanakkor a Brüsszel II. rendelet hatályát a szülői felelősséggel kapcsolatos kérdésekben.10 Azt, hogy a házassági eljárás alatt mit kell értenünk, a Brüsszel IIa. rendelet maga megfogalmazza: a házasság felbontására, a különválásra és a házasság érvénytelenítésére, azaz mindenképpen köteléki kérdésre vonatkozó eljárást. A szülői felelősséget illetően a rendeletet alkalmazni kell a szülői felelősség megállapítása, gyakorlása, átruházása, korlátozása, illetve megszüntetése körében; szülői felelősség alatt pedig érteni kell egy gyermek személyével, illetve vagyonával kapcsolatos valamennyi jogot és kötelezettséget, amelyet természetes vagy jogi személy határozat, jogszabály vagy jogilag kötelező megállapodás útján gyakorol.11 2011 júniusában hatályba lépett a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendelet (Tartási rendelet).12 Célja a határokon átnyúló tartási ügyekben a jogviták rendezésének egyszerűsítése és gyorsítása, a határozatok automatikus 8 Erre az utóbbi kitételre utal kifejezetten Borrás, Alegría: Brussels II., Civil Law European Judicial Cooperation. Luxemburg 2004. 55. 9 Francq , Stéphanie: Parental Responsibility under „Brussels II”. ERA-Forum 2003. 1. 55. 10 Ami a jelenleg hatályos Brüsszel II. rendelet megalkotásának közvetlen előzményeit illeti, lásd a magyar nyelvű irodalomban: Wopera Zsuzsa: A házassági és a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyek új eljárási szabályai a bővülő Európai Unióban. MJ 2004. 8. 486–487. o., illetve ugyanő: A családjogi ügyekben való együttműködés tendenciái az Európai Unióban. Családi Jog 2004. 3. 7–8. 11 2. cikk 7. pont. 12 A Tanács 4/2009/EK rendelete (2008. december 18.) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről.

Bevezetés

elismerésének és végrehajtásának biztosítása. A rendeletet széles körben, annak meghatározása szerint a családi vagy rokoni kapcsolatból, házasságból vagy házassági rokonságból származó tartási kötelezettségekre kell alkalmazni. A Tartási rendelet alapjául is szolgáló családi kapcsolatok létesítésének szabályozása tagállami hatáskörben marad, ahogyan az a joganyagból egyértelműen kitűnik: a vonatkozó határozat elismerése és végrehajtása nem jelenti a határozat tárgyát képező tartási kötelezettség alapjául szolgáló házasság, illetve családi, rokoni, házassági rokonság kapcsolat fennállásának elismerését.13 Ami az alkalmazandó jogot illeti, a Tartási rendelet előírja a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 2007. évi Hágai Jegyzőkönyv14 figyelembevételét. A jegyzőkönyv hatálya széles körű, meghatározza a családi vagy rokoni kapcsolatból, házasságból vagy házassági rokonságból származó tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogot, s nem teszi lehetővé a fenntartást; ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a jegyzőkönyv hatálya alá eső tartási ügyekben hozott határozatok nem érintik a fenti kapcsolatok fennállását.15 A bontással és különválással kapcsolatos megerősített együttműködésről szóló 1259/2010/EU rendelet (Róma III. rendelet),16 amely 2012 júniusától került alkalmazásra az együttműködésben résztvevő tagállamok között, elsődleges tárgya a házasság felbontása és a különválás esetére az alkalmazandó jog meghatározása, s szűk körben azt maguk a házastársak is meghatározhatják. A jogszabály egyáltalán nem érinti azonban a bontásra, illetve különválásra vonatkozó rendelkezéseket, nem változtat azon a helyzeten, hogy a különböző tagállamokban sok esetben alapvetően eltérő bontójogi rendszerek élnek egymás mellett. Két rendeletjavaslat született a partnerkapcsolatokban a párok vagyonjogi viszonyainak rendezése tárgyában: a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, valamint a bejegyzett élettársi közösségek vagyonjogi hatásaival kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, valamint a határozatok elismeréséről és vég22. cikk a családi kapcsolatokra való kihatás hiányáról. A tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2007. november 23-i Hágai Jegyzőkönyv. A tartással kapcsolatos uniós rendelkezéseket részletesen: Wopera 2012. 15 A jegyzőkönyv 1. cikk (1)–(2) bekezdése és a 27. cikk. 16 A Tanács 1259/2010/EU rendelete (2010. december 20.) a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról. 13 14

Bevezetés

rehajtásáról szóló javaslat.17 A javaslatok előtt már 2006-ban elfogadták a Zöld Könyvet, amely címében csak a házassági vagyonjogi rendszerekre utalt, és csupán a házassági vagyonjogi rendszerekre vonatkozó kollíziós szabályokat jelölte meg témájául, ugyanakkor a partnerkapcsolatok széles körét hatálya alá kívánta vonni. Ezt azzal indokolták, hogy a párok a tagállamokban egyre gyakrabban élnek házasságon kívüli partnerkapcsolatban, s miután az uniós polgárok tényleges igényeire kell választ adni, nem hagyhatók figyelmen kívül azok a vagyonjogi problémák, vagyonjogi helyzetek, amelyek a nem házasságban együttélő partnerek különválásakor merülnek fel. Irányelvek szintjén családi vonatkozással bír a családegyesítési jogról szóló 2003/86/EK irányelv,18 amely a család védelme és a családi élet kialakítása, illetve fenntartása érdekében rendelkezik arról, hogy a tagállamok milyen családtagok beutazását és tartózkodását engedélyezik. A „családtag” kifejezés meghatározása még akkor is sokat elárul a családdal kapcsolatos fogalomkör uniós jogi megközelítéséről, ha figyelembe vesszük, hogy meghatározott céllal született jogszabályról van szó. Az uniós polgároknak és családtagjaiknak a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv19 az uniós állampolgár olyan családtagjai számára biztosítja az Unió területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz fűződő jogot, akik nem uniós állampolgárok, függetlenül attól, hogy ezek a családtagok korábban uniós tagállamban tartózkodtak-e. Ez a jog nem függ a házasságkötés helyétől és idejétől. A családtagok körét az irányelv kifejezetten felsorolja. Hangsúlyozzuk azonban, hogy az uniós jogforrásokat átfogóan nem elemezzük; kizárólag arra nézve vonunk le következtetéseket, hogy az anyagi jogi értelemben vett családjog miként jelenik meg ezeknek a jogforrásoknak a tükrében.20

A COM (2011) 126., illetve 127. szám alatti rendeletjavaslatok. A Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról. 19 Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/ EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről. 20 Ezzel összefüggésben áll annak az indoka, hogy részletesen nem térünk ki a nemzetközi magánjogi szempontból meghatározó Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia egyezményeire. 17 18