Polgári jog IV/VI. – Dologi jog by ORAC Kiadó

Petrik Ferenc, pomeisl andrás

Polgári jog Dologi jog harmadik, átdolgozott, bővített kiadás

Az új Ptk. magyarázata IV/VI.

Petrik Ferenc, pomeisl andrás

Polgári jog Dologi jog Harmadik, ÁTDOLGOZOTt, BŐVÍTETT kiadás

Az új Ptk. magyarázata IV/VI. A sorozat főszerkesztője: Petrik Ferenc ny. kollégiumvezető A kötet szerkesztője: Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője A szerkesztő munkatársa: Gelencsér dániel kúriai főtanácsadó

Lap- és Könyvkiadó Kft.

PETRIK FERENC – [Ptk. Ötödik könyv] Első Rész, Második Rész, Harmadik Rész VIII–IX. Cím, Negyedik Rész POMEISL ANDRÁS – [Ptk. Ötödik könyv] Harmadik Rész VII. Cím

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos a kiadó engedélye nélkül közölni. ISBN 978 963 258 397 6 Budapest, 2018 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

ÁTTEKINTŐ TARTALOMJEGYZÉK A főbb rövidítések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

ÖTÖDIK KÖNYV DOLOGI JOG ELSŐ RÉSZ A BIRTOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 I. CÍM: A BIRTOK ÉS A BIRTOKVÉDELEM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 I. Fejezet – A birtok. A birtok megszerzése és elvesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 II. Fejezet – A birtokvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 II. CÍM: JOGALAP NÉLKÜLI BIRTOKLÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 MÁSODIK RÉSZ A TULAJDONJOG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . III. CÍM: A TULAJDONJOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . III. Fejezet – A tulajdonjog általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IV. Fejezet – A tulajdonjog tárgyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IV. CÍM: A TULAJDONJOG TARTALMA ÉS VÉDELME . . . . . . . . . . . . . . . . . . . V. Fejezet – A birtokláshoz való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VI. Fejezet – A használat és a hasznok szedésének joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. Általános szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Egyes szomszédjogok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A használat különös esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Túlépítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VII. Fejezet – A rendelkezési jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A rendelkezési jog általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Az elidegenítési és terhelési tilalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VIII. Fejezet – A tulajdonjog védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . V. CÍM: A TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IX. Fejezet – Tulajdonszerzés átruházással . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . X. Fejezet – Tulajdonszerzés hatósági határozattal és hatósági árverés útján . . . XI. Fejezet – A kisajátítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XII. Fejezet – Az elbirtoklás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XIII. Fejezet – Tulajdonszerzés terméken, terményen és szaporulaton . . . . . . XIV. Fejezet – A növedék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XV. Fejezet – Tulajdonszerzés gazdátlan javakon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XVI. Fejezet – A vadak és a halak tulajdonjogának megszerzése . . . . . . . . . . . XVII. Fejezet – A találás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XVIII. Fejezet – A feldolgozás, az átalakítás, az egyesülés, a vegyülés, a hozzáépítés, az átépítés, a beépítés és a ráépítés . . . . . . . . . VI. CÍM: KÖZÖS TULAJDON ÉS TÁRSASHÁZ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XIX. Fejezet – A közös tulajdon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XX. Fejezet – A társasház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

53 53 53 61 72 72 73 73 75 78 80 82 82 83 87 91 93 100 103 104 112 114 114 115 116 121 130 130 152

ÁTTEKINTŐ TARTALOMJEGYZÉK

HARMADIK RÉSZ A KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VII. CÍM: A ZÁLOGJOG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXI. Fejezet – A zálogjog létrejötte . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXII. Fejezet – A zálogjoggal biztosított követelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXIII. Fejezet – A zálogjog tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXIV. Fejezet – A felek jogai és kötelezettségei a kielégítési jog megnyílása előtt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXV. Fejezet – A hitelbiztosítéki nyilvántartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXVI. Fejezet – A zálogjogok rangsora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXVII. Fejezet – A zálogjog érvényesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A kielégítési jog gyakorlásának általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének közös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A zálogtárgy tulajdonjogának a zálogjogosult által történő megszerzése . . . 5. Az elzálogosított jog vagy követelés érvényesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXVIII. Fejezet – A zálogjog megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VIII. CÍM: A HASZNÁLATI JOGOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXIX. Fejezet – A földhasználat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXX. Fejezet – A haszonélvezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXXI. Fejezet – A jog és követelés haszonélvezetére vonatkozó különös szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXXII. Fejezet – A használat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IX. CÍM: SZOLGALOM ÉS KÖZÉRDEKŰ HASZNÁLAT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXXIII. Fejezet – A telki szolgalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXXIV. Fejezet – Közérdekű használat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . NEGYEDIK RÉSZ AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . X. CÍM: AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ÉS ANNAK ELVEI . . . . . . . . . . . . . XI. CÍM: AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS KÖZHITELESSÉGE . . . . . . . . . . . XII. CÍM: BEJEGYZÉS, FELJEGYZÉS. RANGSOR ÉS RANGHELY . . . . . . . . . XIII. CÍM: AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS HELYESBÍTÉSE; A TÖRLÉSI ÉS A KIIGAZGATÁSI KERESET; JOGVÉDELMI HATÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

156 158 161 192 227 244 261 276 285 285 289 296 309 315 319 328 328 329 346 347 349 349 356 360 360 370 378 383

Áttekintő táblázatok a Kúria elvi iránymutatásainak alkalmazásához 395

TARTALOM A főbb rövidítések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

ÖTÖDIK KÖNYV DOLOGI JOG Átmeneti rendelkezés a Ptk. Ötödik Könyvéhez (Ptké. 41. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Első Rész A BIRTOK (Petrik Ferenc) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. Cím: A birtok és a birtokvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A dologi jogi fogalma általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A birtokjog fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . I. Fejezet – A birtok. A birtok megszerzése és elvesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:1. § [Birtokos] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:2. § [A birtok megszerzése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. Alapvetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A birtokos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:3. § [Birtokátruházás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átmeneti rendelkezés a Ptk. 5:3. §-ához (Ptké. 42. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A birtok megszerzésének esetei a jogtudományban . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A rendelkezés hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:4. § [A birtok elvesztése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II. Fejezet – A birtokvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:5. § [A birtokost megillető birtokvédelem] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. Birtokvédelem közös birtok esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:6. § [Önhatalom] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:7. § [Birtokper] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:8. § [Birtokvédelem a tényleges birtoklási helyzet alapján] . . . . . . . . . . . . . . . 1. Az igazgatási szerv eljárásának tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A jegyző határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

25 25 26 28 28 28 28 29 31 31 32 33 33 33 33 34 35 36 37 39 39

II. Cím: Jogalap nélküli birtoklás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 5:9. § [A jogalap nélküli birtokos helyzete és kiadási kötelezettsége] . . . . . . . . 47 5:10. § [A jogalap nélküli birtokos megtérítési igénye és elviteli joga] . . . . . . . . 49 5:11. § [A dolog hasznainak kiadása és a jogalap nélküli birtokos felelőssége] . . . 50 1. A dolog haszna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 2. A károk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 5:12. § [A jogalap nélküli birtokos joga a dolog értékesítésére és felhasználására] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 5:12. §-ához (Ptké. 43. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52

TARTALOM

Második Rész A TULAJDONJOG (Petrik Ferenc) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . III. Cím: A tulajdonjog általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . III. Fejezet – A tulajdonjog általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:13. § [A tulajdonjog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A tulajdonjog belső tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A felelősségkeletkeztető tulajdon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A tulajdonjog korlátozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A tulajdonjog korlátozásának jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Osztott tulajdon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IV. Fejezet – A tulajdonjog tárgyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:14. § [A dolog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A dolog fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Szellemi alkotás mint a tulajdonjog tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Vállalat mint a tulajdonjog tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A vagyon mint a tulajdonjog tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A dolgok osztályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. A pénz és az értékpapír . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. Az emberi test . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. A természeti erők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. Állatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:15. § [Alkotórész] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:16. § [Tartozék] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:17. § [Az ingatlanon fennálló tulajdonjog terjedelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:18. § [Az épület és a föld tulajdonjoga] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:19. § [A földhasználat szerződéses szabályozása a föld és az épület tulajdonosa között] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átmeneti rendelkezés a Ptk. 5:19. §-ához (Ptké. 44. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:20. § [Elővásárlási jog az épület és a föld elváló tulajdona esetén] . . . . . . . . .

53 53 53 53 54 55 56 58 59 61 61 61 62 62 63 64 67 68 68 69 69 69 69 70 71 71 72

IV. Cím: A tulajdonjog tartalma és védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 1. A tulajdonos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 V. Fejezet – A birtokláshoz való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 5:21. § [A birtoklás joga] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 VI. Fejezet – A használat és a hasznok szedésének joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 1. Általános szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 5:22. § [Használat, hasznok szedése, terhek viselése és veszélyviselés] . . . . . . 73 5:23. § [A dolog használatának általános magánjogi korlátja] . . . . . . . . . . . . . . 73 1. A 2013. évi CLXXIV. törvény a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 2. Egyes szomszédjogok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 5:24. § [A földtámasz joga] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 5:25. § [A szomszédos telek igénybevétele] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 1. További szomszédjogok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 2. A bírósági gyakorlatban elismert szomszédjogok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77

TARTALOM

3. A használat különös esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 5:26. § [A szükséghelyzet] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 5:27. § [A közérdekű használat] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 4. Túlépítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 5:28. § [A jóhiszemű túlépítés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 5:29. § [A rosszhiszemű túlépítés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 5:28–5:29. §-ához (Ptké. 45. §) . . . . . . . . . . . . . . . 82 VII. Fejezet – A rendelkezési jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 1. A rendelkezési jog általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 5:30. § [A rendelkezési jog tartalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 2. Az elidegenítési és terhelési tilalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 5:31. § [Elidegenítési és terhelési tilalom alapítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 5:32. § [Az elidegenítési és terhelési tilalom hatása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 5:33. § [Elidegenítési és terhelési tilalom jogszabály vagy bírósági határozat alapján] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 5:34. § [Az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezés ingatlan-nyilvántartási bejegyezhetősége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 5:32–5:34. §-ához (Ptké. 46. §) . . . . . . . . . . . . . . . 86 VIII. Fejezet – A tulajdonjog védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 5:35. § [A tulajdoni igények elévülésének kizártsága] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 5:36. § [A tulajdonjog védelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 1. A tulajdon védelme önhatalommal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 2. A tulajdoni per . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 3. A dolog kiadása iránti más perek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 5:37. § [Ingatlan-nyilvántartási igény] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 V. Cím: A tulajdonjog megszerzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 1. A tulajdonjog megszerzése általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 IX. Fejezet – Tulajdonszerzés átruházással . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 5:38. § [Az átruházás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 1. Az átruházás mozzanatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 2. A tulajdonátruházás jogcíme (animusa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 3. A szerzésmód (corpus) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 4. Ingó dolog átruházása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 5. Az ingatlan átruházása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 5:39. § [Nem tulajdonostól való tulajdonszerzés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 5:40. § [Tulajdonszerzés pénzen és értékpapíron] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 X. Fejezet – Tulajdonszerzés hatósági határozattal és hatósági árverés útján . . . . 100 5:41. § [Tulajdonszerzés hatósági határozattal és hatósági árverés útján] . . . . 100 5:42. § [Az állam kártalanítás nélküli tulajdonszerzése hatósági határozattal] . . . 102 XI. Fejezet – A kisajátítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 5:43. § [Kisajátítás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 XII. Fejezet – Az elbirtoklás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 5:44. § [Az elbirtoklás feltételei és jogi hatása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 1. Az elbirtoklás fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 2. Az elbirtoklás általános feltétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 3. Az elbirtoklás és a ráépítés kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 4. Tehermentes elbirtoklás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107

TARTALOM

5:45. § [A jogcímes elbirtoklás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átmeneti rendelkezés a Ptk. 5:45. §-ához (Ptké. 47. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:46. § [Jogutódlás az elbirtoklásban] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:47. § [Az elbirtoklás kizártsága] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:48. § [Az elbirtoklási idő nyugvása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:49. § [Az elbirtoklás megszakadása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XIII. Fejezet – Tulajdonszerzés terméken, terményen és szaporulaton . . . . . . . . 5:50. § [Tulajdonszerzés terméken, terményen és szaporulaton] . . . . . . . . . . . . XIV. Fejezet – A növedék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:51. § [Tulajdonszerzés a növedéken] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XV. Fejezet – Tulajdonszerzés gazdátlan javakon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:52. § [Tulajdonszerzés gazdátlan javakon] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XVI. Fejezet – A vadak és a halak tulajdonjogának megszerzése . . . . . . . . . . . . . 5:53. § [Tulajdonszerzés vadakon és halakon] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A vad tulajdonjoga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A hal tulajdonjoga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XVII. Fejezet – A találás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:54. § [Tulajdonszerzés találással] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:55. § [A találó kötelezettsége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:56. § [A jegyző eljárása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:57. § [A találó jogainak korlátai és a dolgot terhelő jogok sorsa] . . . . . . . . . . . 5:58. § [A talált dolog értékesítése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:59. § [Közönség számára nyitva álló helyen talált dolog] . . . . . . . . . . . . . . . . 5:60. § [A nem eltartható vagy megőrizhető dolog esetén követendő eljárás] 5:61. § [A tulajdonos jogai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:62. § [Találódíj] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:63. § [A tulajdonjog és az értékesítés során befolyt vételár sorsa, ha a jogosult nem jelentkezik] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:64. § [Kincstalálás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XVIII. Fejezet – A feldolgozás, az átalakítás, az egyesülés, a vegyülés, a hozzáépítés, az átépítés, a beépítés és a ráépítés . . . . . . . . . . . 5:65. § [Feldolgozás és átalakítás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:66. § [Egyesülés és vegyülés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:67. § [A feldolgozott, átalakított, egyesült vagy összevegyült dolog értékesítése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:68. § [Hozzáépítés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:69. § [Beépítés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:70. § [Ráépítés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:71. § [Rosszhiszemű ráépítés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:72. § [A közös tulajdonra vonatkozó szabályok] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átmeneti rendelkezés a Ptk. 5:68–5:72. §-ához (Ptké. 48. §) . . . . . . . . . . . . . . .

108 108 109 109 110 110 112 112 114 114 114 114 115 115 116 116 116 116 117 117 117 118 118 118 119 119

VI. Cím: Közös tulajdon és társasház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XIX. Fejezet – A közös tulajdon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:73. § [A közös tulajdon fogalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:74. § [A tulajdonostársak joga a birtoklásra és használatra] . . . . . . . . . . . . . . 5:75. § [A közös tulajdon hasznainak szedése, költségviselés és veszélyviselés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

130 130 130 131

119 120 121 122 123 125 125 126 127 128 129 129

132

TARTALOM

5:76. § [A közös tulajdon állagának megóvása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:77. § [Több dologból létrejövő közös tulajdon anyagain fennálló jogok sorsa] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:78. § [Határozathozatal] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:79. § [A szótöbbséggel hozott határozat bíróság előtti megtámadása] . . . . . . 5:80. § [Rendelkezési jog a saját tulajdoni hányaddal] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:81. § [Elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:82. § [A közös tulajdon védelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:83. § [A közös tulajdon megszüntetése iránti igény] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:84. § [A közös tulajdon megszüntetése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A közös tulajdon tárgyának természetbeni megosztása . . . . . . . . . . . . . . 2. A tulajdoni hányadok megváltása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A közös tulajdon árveréssel történő megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A közös tulajdon társasháztulajdonná alakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A bíróság döntési jogkörének korlátai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. A Kúria Polgári Kollégiumának véleménye a közös tulajdon megszüntetéséről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1. A megszüntetés sorrendisége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.2. A bennlakó tulajdonostárs helyzete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.3. Az alkalmatlan idő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. Perjogi kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XX. Fejezet – A társasház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:85. § [A társasház] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11 133 133 134 135 137 137 139 140 141 142 142 143 143 144 144 146 147 149 150 152 152

HARMADIK RÉSZ A KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156 1. A korlátolt dologi jogokról általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156 VII. Cím: A zálogjog (Pomeisl András) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átmeneti rendelkezés a Ptk. 5:86–5:144. §-ához (Ptké. 49. §) . . . . . . . . . . . . . . 1. A szerződéssel alapított zálogjogra alkalmazandó jog . . . . . . . . . . . . . . . 2. A törvényes zálogjogra alkalmazandó jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXI. Fejezet – A zálogjog létrejötte . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:86. § [A zálogjog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A zálogjogviszony tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1. A zálogjogviszony alanyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2. A zálogjogviszony tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Az utóbb szerzett jogok hatása a zálogjogra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:87. § [A zálogjog létrejötte] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:88. § [A zálogjog alapítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:89. § [A zálogszerződés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A zálogszerződés jellege és lényeges tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A zálogkötelezett kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A zálogtárgy meghatározására vonatkozó különös szabály . . . . . . . . . . . 4. A biztosított követelés meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A zálogszerződés alakja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:90. § [Fogyasztói zálogszerződés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A fogyasztói zálogszerződés fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

158 158 159 161 161 161 161 161 162 162 164 166 167 168 170 171 172 172 173 173

TARTALOM

2. A zálogtárgy meghatározása a fogyasztói zálogszerződésben . . . . . . . . . 3. A biztosított követelés meghatározása a fogyasztói zálogszerződésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:91. § [A zálogszerződés felek közötti hatálya] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:92. § [Törvényes zálogjog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:93. § [A jelzálogjog bejegyzése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A jelzálogjog alapításához szükséges bejegyzés lehetőségét biztosító nyilvántartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Az ingatlan-nyilvántartásba és a lajstromba való bejegyzés feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezhető jelzálogjog . . . . . . . . . . . 5:94. § [A birtokátruházás kézizálogjog esetén] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:95. § [Az óvadék alapítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. Az óvadék fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Az óvadék alapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:96. § [Zálogjogosulti bizományos] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A zálogjogosulti bizományos kijelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A zálogjogosulti bizományos nyilvántartásba való bejegyzése . . . . . . . . 3. A zálogjogosulti bizományos nyilvántartásba való bejegyzésének joghatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A zálogjogosulti bizományos vagyonelkülönítési kötelezettsége . . . . . . . XXII. Fejezet – A zálogjoggal biztosított követelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:97. § [A zálogjoggal biztosítható követelés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A zálogjoggal biztosítható pénzkövetelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A zálogjoggal biztosítható nem pénzbeli követelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelések megítélése . . . . . . . 4. Az érvénytelen szerződésből eredő követelések megítélése . . . . . . . . . . . . . 5:98. § [A zálogtárggyal való helytállás terjedelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A zálogkövetelés járulékos jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A zálogjoggal biztosított követelés járulékaiért való helytállás . . . . . . . . 3. Keretösszeg meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:99. § [A biztosított követelés átruházása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A biztosított követelés átruházásának joghatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A zálogjog átruházásának általános szabálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A zálogjoggal biztosított követelés zálogjoggal terhelése . . . . . . . . . . . . . 5:100. § [Az önálló zálogjog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. Az önálló zálogjog szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1. Az önálló zálogjog tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2. Az önálló zálogjog alapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.3. A biztosítéki szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.4. Az önálló zálogjog átruházása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.5. Az önálló zálogjogból fakadó kielégítési jog gyakorlásának különös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.6. Az önálló zálogjog kiüresedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.7. A zálogjog átalakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A továbbélő különvált zálogjogra vonatkozó szabályok . . . . . . . . . . . . . . 2.1. A különvált zálogjog keletkezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

174 175 176 177 179 179 181 182 182 183 184 185 187 188 188 189 191 192 192 192 196 197 197 198 198 199 199 200 200 203 203 205 207 207 210 212 213 215 216 217 221 222

TARTALOM

2.2. A zálogjog önálló átruházására irányuló szerződéssel szembeni tartalmi és alaki követelmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.3. A zálogjog önálló átruházásának hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.4. A különvált zálogjog jogosultjának jogállása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.5. A különvált zálogjog önállóságának megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.6. A különvált zálogjog helyébe lépő érték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.7. A kielégítési jog megnyílta a különvált zálogjog esetén . . . . . . . . . . . 2.8. A különvált zálogjog jogosultjának kötelezettségei a különvált zálogjog megszűnése esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXIII. Fejezet – A zálogjog tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:101. § [A zálogtárgyak] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A zálogjog tárgyára vonatkozó általános szabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A kézizálog tárgyára vonatkozó különös szabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A zálogjog alapítása vagyontárgy meghatározott részén . . . . . . . . . . . . . 4. Jog vagy követelés elzálogosítása esetén alkalmazandó értelmező szabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Jog elzálogosítása esetére vonatkozó utaló szabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:102. § [A körülírással meghatározott zálogtárgy] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A körülírással meghatározott zálogtárgy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A zálogjog fennmaradása a zálogkötelezett rendelkezése alól kikerült vagyontárgyon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:103. § [A zálogtárgy alkotórészei, tartozékai és hasznai] . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A zálogjog a dolog alkotórészén és tartozékán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A zálogjog a dolog hasznain . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Az elválás hatása a zálogjogra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:104. § [A zálogtárgy helyébe lépő dolog vagy más érték] . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. Az értékcsökkent vagy megsemmisült zálogtárgy helyébe vagy mellé lépő érték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A kisajátított zálogtárgy helyébe lépő érték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A károsodás elhárítása érdekében értékesített zálogtárgy helyébe lépő érték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A rendes gazdálkodás keretében értékesített zálogtárgy helyébe lépő érték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A feldolgozott, átalakított, mással egyesített vagy vegyített zálogtárgy helyébe lépő érték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. Az eredeti zálogtárgy helyett adott és a kiegészítő zálogtárgy . . . . . . . . 7. Az elzálogosított követelés helyébe lépő érték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. A különvált zálogjogra vonatkozó különös szabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:105. § [Zálogjog több zálogtárgyon] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. Az egyetemleges zálogjog fogalma és tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Az egyetemleges zálogjog feltüntetése a nyilvántartásban . . . . . . . . . . . . XXIV. Fejezet – A felek jogai és kötelezettségei a kielégítési jog megnyílása előtt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:106. § [A kézizálogjog tárgyának birtoklása, használata és hasznosítása] . . . . 5:107. § [A kézizálogfedezet védelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A zálogkötelezett és a személyes kötelezett ellenőrzési joga . . . . . . . . . . . . 2. A zálogtárgy értékesítésének joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

13 223 224 224 225 226 226 227 227 227 228 228 229 229 230 230 230 232 233 233 234 236 237 238 239 240 240 241 241 242 242 242 242 244 244 244 246 247 248

TARTALOM

3. A zálogtárgy kicserélésének joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Az osztható zálogtárgy részleges felszabadításának joga . . . . . . . . . . . . . 5. A zálogkötelezett joga a zálogtárgy helyreállítására . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:108. § [A jelzálogjog tárgyának birtoklása, használata és hasznosítása] . . . . 5:109. § [A jelzálogfedezet védelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A zálogjogosult ellenőrzési joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A károsodás veszélye esetén gyakorolható jogok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A zálogtárgy értékesítésének joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A zálogkötelezett joga a zálogtárgy helyreállítására . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:110. § [Az elzálogosított követelés mint zálogfedezet védelme] . . . . . . . . . . . . 1. A jelzálogfedezet jogügyleti elvonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A zálogjoggal terhelt követelés kötelezettje által felhozható kifogások . . . 5:111. § [Az elzálogosított követelés kötelezettjének jogai és kötelezettségei] . . . 1. Az elzálogosított követelés kötelezettjének adott teljesítési utasítás . . . . . . 2. Az elzálogosított követelés érvényesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXV. Fejezet – A hitelbiztosítéki nyilvántartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:112. § [A hitelbiztosítéki nyilvántartás alapelvei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A hitelbiztosítéki nyilvántartásban nyilvántartott jogok . . . . . . . . . . . . . . 2. A hitelbiztosítéki nyilvántartás felépítése és hitelessége . . . . . . . . . . . . . . 3. A hitelbiztosítéki nyilvántartás nyilvánossága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1. A hitelbiztosítéki nyilvántartás üzemideje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2. A hitelbiztosítéki nyilvántartásba való betekintési jog terjedelme . . 3.2.1. A betekintési jog általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2.2. A hatások betekintési joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:113. § [A hitelbiztosítéki nyilvántartás tartalmát meghatározó nyilatkozatok] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A hitelbiztosítéki nyilatkozatok alakja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A felhasználóként történő nyilvántartásba vétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A képviselőként eljáró személyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A felek kölcsönös értesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:114. § [A zálogjog bejegyzése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A bejegyzés általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A bejegyzés módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A ranghely előzetes biztosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A bírósági határozat végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:115. § [A zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozat tartalma] . . . . . . . . . . . 5:116. § [A hitelbiztosítéki nyilvántartás tartalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:117. § [A zálogjog törlése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A bejegyzés törlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A hitelbiztosítéki nyilatkozat törlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXVI. Fejezet – A zálogjogok rangsora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:118. § [A zálogjog megalapításához kötődő rangsor elve] . . . . . . . . . . . . . . . . 5:119. § [A zálogtárgy helyébe lépő vagy a zálogfedezet kiegészítésére adott tárgyon fennálló zálogjog ranghelye] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:120. § [A hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett zálogjog tárgyainak változása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:121. § [A rendelkezési jog korábbi jogosultja által alapított zálogjog] . . . . . .

249 249 250 250 252 252 252 253 255 255 256 258 258 259 260 261 261 261 262 263 263 263 263 265 265 265 266 267 268 269 269 270 271 271 272 273 274 274 275 276 276 276 277 278

TARTALOM

5:122. § [A zálogtárgy megszerzését biztosító zálogjog elsőbbsége] . . . . . . . . . 5:123. § [Óvadék és jelzálogjog közötti rangsor] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:124. § [Ranghely-szerződés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:125. § [A zálogjog ranghelyének előzetes biztosítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXVII. Fejezet – A zálogjog érvényesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A kielégítési jog gyakorlásának általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:126. § [A kielégítési jog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A kielégítési jog megnyílta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A kielégítési jog gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A különvált zálogjogra vonatkozó különös szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének közös szabályai . . . 5:127. § [A kielégítési jog bírósági végrehajtáson kívüli gyakorlásának módjai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:128. § [A kielégítési jog gyakorlása fogyasztói zálogszerződés esetén] . . . . . . 1. A kielégítési jog gyakorlása a fogyasztóval szemben . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A kielégítési jog gyakorlása fogyasztói zálogszerződés alapján a korábbi szabályok szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:129. § [A zálogjog érvényesítésének átvételéhez való jog] . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A zálogjog érvényesítésének átvételéhez való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A zálogjog érvényesítését megkezdő zálogjogosult kötelezettségei a zálogjog érvényesítésének átvétele esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:130. § [A kielégítési jog gyakorlásának felfüggesztése vagy korlátozása] . . . 3. A zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:131. § [Az előzetes értesítés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. Az előzetes értesítés alakja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Az előzetes értesítés címzetti köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Az előzetes értesítés időpontja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Az előzetes értesítés tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Mentesség az előzetes értesítési kötelezettség alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:132. § [A zálogtárgy birtoklásához való jog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A zálogjogosult zálogtárgy birtokbavételéhez való joga . . . . . . . . . . . . . . 2. A zálogkötelezett felszólítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A zálogkötelezett kiadási kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:133. § [A kereskedelmi ésszerűség követelménye] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A kereskedelmi ésszerűség követelménye általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Vélelem a kereskedelmi ésszerűség követelményének betartása mellett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:134. § [Az értékesítés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A zálogjogosult joga a zálogtárgy átruházására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A zálogjog érvényesítésének egyes módozatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:135. § [Elszámolás, az értékesítés bevételének felosztása] . . . . . . . . . . . . . . . 1. A zálogjogosult elszámolási kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A zálogtárgy értékesítéséből befolyó összeg felosztása. A kielégítési sorrend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A zálogtárgy tulajdonjogának a zálogjogosult által történő megszerzése . . . . 5:136. § [A zálogtárgy zálogjogosult általi megszerzésének tilos esete] . . . . . . 5:137. § [A zálogtárgy tulajdonjogának a zálogjogosult által történő megszerzése a kielégítési jog megnyílását követően] . . . . . . . . . . . . . .

15 279 280 281 284 285 285 286 286 286 288 289 289 290 290 292 293 293 294 294 296 296 297 297 298 298 299 299 300 300 301 302 302 302 303 303 304 307 307 308 309 309 309

TARTALOM

1. A zálogtárgy átvételére vonatkozó ajánlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A zálogtárgyra vonatkozó adásvételi szerződés létrejötte és teljesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:138. § [A közvetlen kielégítés joga] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Az elzálogosított jog vagy követelés érvényesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:139. § [Az elzálogosított jog vagy követelés érvényesítése] . . . . . . . . . . . . . . . 5:140. § [Alzálogjog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. Az alzálogjog jogosultjának a zálogjogból, illetve a kezességből fakadó kielégítési jog gyakorlásához való joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A kielégítési jog alzálogjog jogosultja általi gyakorlásának módja . . . . . 5:141. § [Követelést megtestesítő értékpapírok] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXVIII. Fejezet – A zálogjog megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:142. § [A zálogjog megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. Lemondás a zálogjogról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A zálogtárgy megsemmisülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A kézizálog birtokának elvesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A biztosított követelés megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A biztosított követelés elévülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. A kielégítési jog gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. A különvált zálogjogra vonatkozó utaló szabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:143. § [Zálogjogtól mentes tulajdonszerzés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A zálogtárgy kereskedelmi forgalomban történő megszerzése . . . . . . . . . 2. A zálogtárgy értékesítése a zálogfedezet érdekében . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:144. § [A zálogjogosult kötelezettsége a zálogjog megszűntekor] . . . . . . . . . . 1. A zálogjogosult kötelezettségei a zálogjog megszűnése esetén . . . . . . . . . 2. A számlavezető és zálogtartó kötelezettségei a kézizálog (óvadék) megszűnése esetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A különvált zálogjog jogosultjának kötelezettségei a különvált zálogjog megszűnése esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VIII. Cím: A használati jogok (Petrik Ferenc) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXIX. Fejezet – A földhasználat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:145. § [Földhasználati jog a föld és az épület szétváló tulajdonjoga esetén] XXX. Fejezet – A haszonélvezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:146. § [A szerződésen alapuló haszonélvezet keletkezése] . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A szerződéssel alapított haszonélvezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A jogszabályon alapuló haszonélvezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A haszonélvezeti jogviszony alanyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:147. § [A haszonélvezeti jog tartalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A haszonélvezeti jog tartalmáról általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Birtoklás, használat, hasznok szedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Teljes vagy részleges haszonélvezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Több személyt megillető haszonélvezet ugyanazon a dolgon . . . . . . . . . . 5. A haszonélvezeti jog időtartama . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:148. § [A haszonélvezet gyakorlásának átengedése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:149. § [A haszonélvező jogai és kötelezettségei a haszonélvezet fennállása alatt] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:150. § [A költségek viselése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

310 311 312 315 315 316 316 317 318 319 319 319 320 320 321 322 322 323 325 325 326 326 326 327 328 328 328 328 329 329 330 331 332 332 333 333 334 334 334 335 335 336

TARTALOM

1. Rendes gazdálkodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A terhek viselése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A tulajdonos értesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:151. § [A rendhagyó haszonélvezet] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A dologgal való rendelkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:152. § [A tulajdonos jogai a haszonélvezet fennállása alatt] . . . . . . . . . . . . . . 1. Ellenőrzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Biztosíték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:153. § [A haszonélvezet tárgyának elpusztulása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:154. § [A haszonélvezet megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:155. § [A haszonélvező kötelezettségei a haszonélvezet megszűnése esetén] 1. A dolog visszaadására vonatkozó kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A dologban beállott károk megtérítése iránti kötelezettség és a rendkívüli munkálatok költségének megtérítése iránti igény . . . . . 3. A haszonélvezeti jog védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXXI. Fejezet – A jog és követelés haszonélvezetére vonatkozó különös szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:156. § [Haszonélvezet jogokon] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:157. § [A jog haszonélvezőjének jogállása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:158. § [Haszonélvezet követelésen] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXXII. Fejezet – A használat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:159. § [A használat] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IX. Cím: Szolgalom és közérdekű használat (Petrik Ferenc) . . . . . . . . XXXIII. Fejezet – A telki szolgalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:160. § [A telki szolgalom fogalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A szolgalomról általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Útszolgalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A szolgalom terjedelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:161. § [A telki szolgalom létrejötte szerződéssel és elbirtoklással] . . . . . . . . . 1. A telki szolgalom létesítésére irányuló szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A telki szolgalom alapítása egyoldalú jognyilatkozattal . . . . . . . . . . . . . . 3. A telki szolgalom alapítása hatósági határozattal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A telki szolgalom szerzése elbirtoklással . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Az átruházás kizártsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:162. § [A telki szolgalom gyakorlása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:163. § [A telki szolgalom megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A telki szolgalom bírósági megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A szolgalommentesség elbirtoklása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Lemondás a szolgalomról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Az ingatlan elpusztulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A telki szolgalom megszűnésének egyéb esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXXIV. Fejezet – Közérdekű használat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:164. § [A közérdekű használati jog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A használati jogok ingatlan-nyilvántartással összefüggő különös szabályai . . . . 1. Az ingatlanok összevonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

17 336 336 337 338 338 339 340 340 341 341 342 343 344 344 345 345 346 346 346 346 347 347 349 349 349 350 350 351 352 352 353 353 353 353 354 354 355 355 356 356 356 356 356 357 358

TARTALOM

2. Az ingatlan megosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 358 3. Az ingatlan-nyilvántartáson kívül szerzett telki szolgalom . . . . . . . . . . . 359 NEGYEDIK RÉSZ AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS (Petrik Ferenc) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 360 X. Cím: Az ingatlan-nyilvántartás és annak elvei . . . . . . . . . . . . . . . 5:165. § [Az ingatlan-nyilvántartás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. Elvi és történeti alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó igények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A telekkönyv története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Az ingatlan-nyilvántartás belső rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Az ingatlan-nyilvántartás elvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:166. § [Az ingatlan-nyilvántartás nyilvánossága] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:167. § [Az okirati elv] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:168. § [A bejegyzési elv] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:169. § [A rangsor elve] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:170. § [Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

360 360 360 361 363 364 365 366 367 368 370 370

XI. Cím: Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége . . . . . . . . . . . . . 5:171. § [Az ingatlan-nyilvántartási közhitelesség tartalma] . . . . . . . . . . . . . . . 5:172. § [Az ingatlan-nyilvántartásban bízva jogot szerző jóhiszeműsége] . . . . 5:173. § [Az ingatlan-nyilvántartás teljessége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:174. § [Jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzők védelme] . . . . . . . . . . . . . . 5:175. § [Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző jogállása] . . . . . . . . . . 5:176. § [Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hatályának kiterjesztése] . . . . . 5:177. § [Az ingatlan-nyilvántartási adatok irányadó jellege] . . . . . . . . . . . . . . .

370 370 373 375 375 376 377 377

XII. Cím: Bejegyzés, feljegyzés. Rangsor és ranghely . . . . . . . . . . . 5:178. § [A bejegyzés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:179. § [A feljegyzés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:180. § [A rangsor és a ranghely] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:181. § [A jog tartalmának megváltozása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

378 378 380 382 383

XIII. Cím: Az ingatlan-nyilvántartás helyesbítése; a törlési és a kiigazgatási kereset; jogvédelmi hatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:182. § [Az ingatlan-nyilvántartás helyesbítése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:183. § [Bejegyzés törlése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:184. § [A törlési és kiigazgatási igény] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:185. § [Bejegyeztetési kötelezettség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:186. § [A bejegyzés kijavítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5:187. § [Az ingatlan-nyilvántartás jogvédelmi hatása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

383 383 385 389 390 391 392

Áttekintő táblázatok a Kúria elvi iránymutatásainak alkalmazásához . I. Áttekintő táblázat az 1/2014. PJE határozathoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II. Áttekintő táblázat a 3/2015. PJE határozat és az 1/2017. PJE határozathoz III. Áttekintő táblázat a 2/2015. BKMPJE és a 2/2017. KMPJE határozathoz IV. Áttekintő táblázat a 3/2015. PJE határozat meghozatala után született elvi iránymutatásokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

395 395 398 400 401

A FŐBB RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Alapjogi Charta

az Európai Unió Alapjogi Chartája

Alaptörvény Magyarország Alaptörvénye Abtv.

az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

áf.

állásfoglalás

Ákr.

az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

BGB

Német Polgári Törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch)

BH Bírósági Határozatok konkrétan: BH 2002.329. (BH – szóköz – kiadás éve – pont – BH száma – pont) Bit.

biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi CXXXVIII. törvény

Bszi.

a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény

CKOT

a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozása

Ctv.

a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény

Csjt.

a házasságról, a családról és a gyámságról szóló – már nem hatályos – 1952. évi IV. törvény

Cstv.

a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény

Dologi jog

Magyar Magánjog (szerk.: Szladits Károly) V. kötet – Dologi jog, Budapest, Grill, 1942.

EBH

a Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteményében megjelent elvi határozat konkrétan: EBH 2006.1538. (EBH – kiadás éve – pont – határozat száma – pont)

a Bírósági Határozatokban közzétett elvi döntés

a Kúria elvi határozata konkrétan: EH G.4. (EH – szakág jele [B, G, K, M, P] – pont – a határozat száma – pont)

Etv.

az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény

Étv.

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

EUSz.

az Európai Unióról szóló szerződés

EUMSz.

az Európai Unió működéséről szóló szerződés

Fgytv.

a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény

A FŐBB RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

Gt. I.

a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény

Gt. II.

a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény

Gt. III.

a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

He.

a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény

Hbnytv.

a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény

Hbnyr.

a hitelbiztosítéki nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet

régi Hpt.

a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény

Hpt.

a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény

ÍH Ítélőtáblai Határozatok Inytv.

az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény

Inyvhr.

az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet

Jöt.

a jövedéki adóról szóló 2016. évi CXVIII. törvény

Jt.

a jelzálogról szóló 1927. évi XXXV. törvénycikk

Kbt.

a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXCIII. törvény

Ket.

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló – már nem hatályos – 2004. évi CXL. törvény

KGD Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár Kht.

a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény

Kjtv.

a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény

Knpt.

a Pp. módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény

Kövy (1845) Kövy Sándor, in: Fogarassy János: A magyar közpolgári törvénytudomány, Pest, 1845. LB Legfelsőbb Bíróság Ltv.

a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény

LÜ Legfőbb Ügyészség MJ Magyar Jog MOKK

Magyar Országos Közjegyzői Kamara

Mt.

a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

régi Mt.

a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény

Mtj.

az 1928-as Magánjogi törvényjavaslat

A FŐBB RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

Optk. Osztrák Polgári Törvénykönyv PED

polgári elvi döntés

régi Pp.

a polgári perrendtartásról szóló – már nem hatályos – 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény

Pp. régi Ppé. régi Ppék.

a régi Pp. hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában alkotott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet

Ptk.

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

régi Ptk.

a Polgári Törvénykönyvről szóló – 2014. március 15-től nem hatályos – 1959. évi IV. törvény

régi Ptk. magyarázata

a Polgári Törvénykönyv magyarázata 1–2. (szerk.: Gellért György), Complex, Budapest, 2007.

régi Ptk. kommentár

Polgári jog. Kommentár a gyakorlat számára (szerk.: Petrik Ferenc), HVG-ORAC Kiadó, Budapest

az 1959. évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény magyarázata Magyarázata I–II. (szerk.: Osztovits András), OPTEN, Budapest, 2011. régi Ptké. I.

a [régi] Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. tvr.

régi Ptké. II.

a [régi] Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. tvr.

Ptké.

2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Ptk.TT.

az Új Ptk. Tanácsadó Testületének véleménye

Raffay (1909) Raffay Ferenc: A magyar magánjog kézikönyve, Budapest, 1909. Szladits (1930) Szladits Károly: Dologi jog, Budapest, Grill, 1930. SZJ Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez (szerk.: Vékás Lajos), COMPLEX, Budapest, 2008. Szjt.

a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény

Telekkönyvi jog

Szladits Károly: A magyar telekkönyvi alanyi jog (szerk.: Führer Imre), Budapest, 1921.

Tht.

a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény

Vagyontörvény

a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

Vht.

a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

A FŐBB RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

Világhy–Eörsi Világhy Miklós–Eörsi Gyula: Magyar Polgári jog, Tankönyvkiadó, 1965. Zahár (1939) Zahár Gyula: Fejezetek legújabb magánjogok köréből, Grill, 1939. Zlinszky Zlinszky Imre: A magyar magánjog mai érvényében, Franklin Társulat, 1897. Zvkér. a zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének és a kielégítési jog gyakorlása felfüggesztésének és korlátozásának részletes eljárási szabályairól szóló 66/2014. (III. 13.) Kormányrendelet

รถtรถdik Kรถnyv

DOLOGI JOG

25 Átmeneti rendelkezés a Ptk. Ötödik Könyvéhez Ptké. 41. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló dologi jogi jogviszonyokkal kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ptké. V. fejezete határozza meg a dologi jogviszonyok [Ptk. Ötödik Könyv] hatályára vonatkozó rendelkezést. A főszabály [Ptké. 41. §] szerint az e könyvben szabályozott dologi jogi jogviszonyokkal kapcsolatos tényekre és megtett jognyilatkozatokra – ha azok e törvény hatálybalépését követően keletkeztek – a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez a törvény azonban ezen általános szabálytól eltérően is rendelkezhet [például Ptké. 42. §-a a dolog átadásáról, illetve birtokba bocsátásáról].

Első Rész

A BIRTOK I. Cím

A birtok és a birtokvédelem Az új Ptk. a dologi jog Első Részeként tárgyalja a birtokjogot, kiindulva abból, hogy a birtok általában megelőzi a tulajdont, s a birtokjog a jogalanyok szélesebb körét fogja át.

1. A dologi jog fogalma általában A dologi jog az ingókra, ingatlanokra és más dolognak minősülő fogalmakra vonatkozó abszolút (feltétlen) jog. Abszolút jog, mert a dologi jog csak a jogosultat jelöli meg, azt a személyt, aki mástól nem függő hatalmat gyakorol a dolog felett; mindenkit arra kötelez, hogy a dologi jogot tartsa tiszteletben. A dologi jog a jogosultnak mindenki mással szembeni jogát fejezi ki, így emberek közötti viszony. A dologi jogba (iura in rem) a következő jogviszonyok tartoznak: (a) a tulajdonjog (rerum dominicum); (b) a korlátolt dologi jogok, másként: idegen dologbeli jogok (iura in re aliena); (c) a birtokjogok. A tulajdonjog a dolog feletti uralom teljességét jelenti, míg a korlátolt dologi jogok a jogosultnak a dolog feletti részleges hatalmát fejezik ki, amelyek egyben – főszabályként – a tulajdonos jogát terhelik. A korlátolt dologi jog ugyancsak abszolút jogosultság, a tulajdonoson kívül mindenki mást a jog elismerésére kötelez. Végül a dologi jog védelmet nyújt annak is, aki a dolgot valamely jog vagy tény folytán hatalmában tartja, akár úgy is, hogy erre tulajdonjoga alapján vagy más jogcímen nem jogosult. Ezzel foglalkozik a birtokjog. A dologi jogviszonyok jellemzője azok zárt köre (a típuskényszer elve). A kötelmi jog jellemzője a típusszabadság, a felek szerződéssel bármilyen – nem til-

A BIRTOK

tott – tartalommal hozhatnak létre új típusú szerződéses jogviszonyt. A javak feletti uralmi kapcsolatok szabályozása ezt a nyitottságot, a dologi jog szabad alakítását nem engedheti meg, a jogviszony fajtáit és ezek tartalmát a törvény pontosan meghatározza. A kötelmi jog szabályai jellemzően diszpozitívak, tehát a rendelkezésektől a felek egyező akarattal eltérhetnek, a jogviszonyuk tartalmává a diszpozitív szabály akkor válik, ha erről a szerződésben nem rendelkeztek. A dologi jog szabályai imperatívak, annyiban is, hogy a jogviszony alanya csak a dologi jogban meghatározott intézményt veheti igénybe jogai gyakorlására. A dologi jogba meghatározott jogviszonyok tartoznak. A dologi jog történetében a hármas felosztással – mint történelmi korszakokkal – találkozhatunk. A római jogban – a klasszikus kort megelőzően – nem volt a tulajdonnak általános meghatározása, a tulajdonos egyes jogosultságait sorolták fel: a használatot, a dolog gyümölcsöztetését és a birtoklást (uti, frui, habere/possidere). A dominium minden olyan esetet jelentett, amikor valamilyen dolog valakinek hatalmában volt, s a dominium fogalmát általában a dologi jogok csoportjára használták. A tulajdonjog kialakulásával ezeknek a részjogosítványoknak elkülönített szabályozása beolvad a tulajdonjog egészébe. A klasszikusok (így Paulus) már a tulajdonjogot mint a részjogosítványok egészét határozták meg. A civilisztikában ma már a tulajdonjog (tulajdonviszony) a dologi jog törzse, amelyből kiágaznak az önállósult részjogosítványok. A birtokjog leginkább önállósul a tulajdonjogtól, ugyanis nemcsak a tulajdonjog részjogosítványa, hanem a tulajdonoson kívüli birtokosnak (a dolgot hatalmában tartó személynek) is védelmet biztosító intézmény. A dologi jog tárgyalását emiatt a jogtudományban szokásos a birtokjog elemzésével kezdeni. A régi Ptk. ezzel szemben a tulajdonjogra vonatkozó rendelkezések után foglalkozik a birtokkal. A Ptk. visszalép a klasszikus hagyományokhoz, s a birtokjoggal kezdi a Dologi jogról szóló könyvet. Mindkét rendszer helytálló lehet, indokolható. Ez a könyv a Ptk. rendszerét követi, bár a tulajdonjogról szóló részben tárgyalja a dologi jog számos fogalmát (például a dolog fogalmát).

2. A birtokjog fogalma A birtok római jogi gyökere az usus. Ez az intézmény különbséget tesz a jog és ennek gyakorlása között. Az usushoz fűzi hozzá a birtoklás egyik joghatását, az usus általi jogszerzést (usucapio). A XII táblás törvény még nem ismerte a birtokvédelmet, ezt a praetor vezette be, főként az ager publicus használójának védelmére, aki az állam tulajdona után tulajdonosi jogvédelmet nem igényelhetett, utóbb ezt a védelmet kiterjesztették minden ingatlanra és ingóra. Ez már a birtok tényén nyugvó védelem volt: pusztán birtoka alapján, a tulajdonjog bizonyítása nélkül kaphatott a birtokos gyors és hatékony védelmet. A praetori birtokvédelem (Kr. e. III–II. század körül) alapján dolgozta ki a köztársasági jogtudomány a birtok fogalmát. E tanítás lényege, hogy a birtokhoz szükséges: (a) a birtokra vonatkozó akarat (animus possidendi) és (b) a külvilág tényei szerint megvalósuló birtoklás (corpus possessionis). A birtok mindkét alkotóeleme – az animus és corpus – megléte esetén jön létre, s animus csak akaratképes személytől eredhet (infantes saját cselekményével birtokot sem szerezhet). Finomítja ezt a tételt az a magyarázat, hogy a birtokosi akarat benne van a corpusban, ami megvalósul, ha a birtokos külső cselekményében a dolgot oly helyzetbe hozza, amely a birtokviszonyt kifelé félreismerhetetlenül elárulja [Marton

A BIRTOK ÉS A BIRTOK VÉDELEM

Géza: A római magánjog elemeinek tankönyve. Institúciók, Budapest, Tankönyvkiadó, 1957., 134. és 140. o.]. Az animust tehát általában a jog feltételezte, ha a corpus megvalósult. „A birtok bizonyítása nem annyira jogi, mint ténybeli bizonyítás, a bizonyításhoz tehát elég, ha a dolog testileg a birtokukban van” [Paulus 5.11.2.]. A birtok ténye és a birtokhoz fűződő birtokjog római jogi kettőse alakítja ki évszázadokkal később a magánjog tudományában a birtok és a birlalat fogalmát. A birtokjog nélküli birtoklás ténye jelenti a birlalatot (a római jogban előbb a possesio, majd az ebből kialakuló detentio). A birtok, birlalat egymáshoz való viszonyát a XIX. században Jhering fejtette ki [Der Besitzwille – Zugleich eine Kritik der Herrschender juristische Methode, Jena, Verlag von Gustav Fischer, 1889.]. Előtte Savigny [Das Recht des Besitzes. Giessen, Heyer, 1803.] tanítása volt meghatározó, aki szerint birtokos csak az, aki a maga számára gyakorol tényleges uralmat a dolog felett, a birlaló, aki más számára birtokol. Jhering elméletének egyik fő vonulata, hogy a birtok nem más, mint valószínű tulajdon. Ő volt az, aki a birtok animus eleme ellen emelt szót. A magyar jogtudományban ezt tette Szászy-Schwartz Gusztáv is [Szászy-Schwartz: Az animus domini bírálata, Magyar Igazságügy, XXIX. 153. o.]. Ezek a nézetek fokozatosan megváltoztatták a birtok elméleti felfogását, s a XX. század első felének magyar kodifikációja – a német, svájci polgári törvénykönyvekhez hasonlóan – „a birtok tényállás-elemei közül az animus dominit, kiiktatandónak vélte”. Több mint egy évszázada makacsul tartotta magát a jogtudományban, a bírói gyakorlatban, majd a régi Ptk.-ban is az a meghatározás, amely az animus vizsgálatát mellőzhetőnek véli, és amely szerint birtokos az, aki a dolgot hatalmába keríti, illetőleg hatalmában tartja, tudati állapotától függetlenül. Az Mtj. előkészítése során erősödött meg az a felismerés, hogy a birtok fogalmából mellőzni kell az animust. Nyilvánvalóvá vált, hogy az animust is magában foglaló kettős elemű birtok méltánytalanul nagy csoportokat zárna ki a birtokvédelemből. A jogtudomány és a bírói gyakorlat is abból indult ki, hogy a birtokos fogalmának nem eleme az animus domini. Ellenkező felfogás ugyanis pontosan azokat zárná ki a birtokvédelemből, akik nem valamely jogcímen birtokolnak egy dolgot, s akiknek csak a birtok adna védelmet a dolog elleni támadás elhárítására. Hiszen aki tulajdonjoga vagy más jogcím alapján birtokol, az e jogviszony alapján is védelmet igényelhet. Fokozatosan uralkodóvá válik az a felfogás, hogy szükségtelen a birtokosi akarat ingatag elemét bevinni a jogrend szervezetébe. Az Mtj. (1928. évi változat) 443. §-a szerint: „[a] birtok tényleges uralom a dolgon”. Ennek ellenére a birtokjogot mégsem sikerült e mozzanattól függetleníteni, hiszen a „sajátjakénti” birtoklás, „saját érdekében való birtoklás”, „más érdekében” való birtoklás tényálláseleme nem volt megkerülhető. „A birlaló […], aki éppen azért birlaló és nem birtokos, mert az ő dolog feletti tényleges hatalomgyakorlásából ez az akarati mozzanat hiányzik” [Kolosváry Bálint: A birtok és a birtokvédelem. In: A magyar magánjog (szerk.: Szladits Károly) V., Dologi jog, Budapest, Grill, 1942., 58. és 60. o.]. Birtokos lehet az, aki tudtán kívül szerez birtokot: „nincs kizárva az sem, hogy cselekvőképtelen személy szerezzen birtokot, ha a dolog tényleges hatalmi körébe jut [Szladits Károly: Dologi jog, Budapest, Grill, 1930., 31. o.]. A régi Ptk. – a megelőző bírói gyakorlatnak és tudományos állásfoglalásoknak megfelelően – már egyértelmű a birtok szabályozásában: a birtok lényege, hogy valaki a dolog felett közvetlenül vagy közvetve hatalmat gyakorol, a birtokos személyét

A BIRTOK

elsősorban a tényleges hatalmi helyzet határozza meg. A törvény a birtok-birlalat ellentmondásosságát is megkísérli feloldani. A régi Ptk.-t megelőző szabályozás – eltörölvén a birtok fogalmából az animust – megtartotta a birlalás intézményét, ami viszont „zavart okozó indokolatlanság” [Kolosváry Bálint: A birtok és a birtokvédelem. In: A magyar magánjog (szerk.: Szladits Károly) V., Dologi jog, Budapest, Grill, 1942., 59. o.]. Ezt az indokolatlanságot a régi Ptk. megszüntette, kiiktatva a birtokjogból a birlalást, s helyette – a más érdekében birtoklók védelmében – bevezette a felelős őrzés intézményét. Ezt a – Magyarországon száz éve megnyugtatóan lezárt – vitát megtörte a Ptk. előkészítése során a Javaslat készítőinek a birtokról vallott nézete, amely „abból indul ki, hogy a birtok nem írható le önmagában a dolog feletti hatalom ténylegességével…” [Szakértői javaslat SZJ 586. o.]. Ez a felfogás a későbbi tervezetekben sokat változott, azonban nyomokban még a Ptk.-ban is fellelhető. Bizonyára ennek tudható be, hogy a törvény szerkesztői különös kodifikációs technikát választottak a birtok szabályozása során. A Ptk. ugyanis külön szabályozza a birtok megszerzését és a birtokos személyét. A régi Ptk. ezt – logikusan – együtt szabályozta: az a birtokos, aki a birtokot megszerzi, magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül. Álláspontom szerint az új törvény alapján sem lehet a birtokos fogalmát és a birtok megszerzését elválasztani. Aki a dolog birtokát megszerzi, akinek a dolog ténylegesen hatalmába jut, attól nem tagadható meg, hogy birtokosnak tekintsük.

I. Fejezet A birtok. A birtok megszerzése és elvesztése 5:1. § [Birtokos] (1) Birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja. (2) Olyan birtokos mellett, aki a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján tényleges hatalmában tartja a dolgot (albirtokos), birtokosnak kell tekinteni azt is, akitől a tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja (főbirtokos). (3) Birtokos az is, akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába került. 5:2. § [A birtok megszerzése] A dolog birtokát megszerzi, akinek a dolog tényleges hatalmába jut.

1. Alapvetés A birtok legáltalánosabb lényege – ami megkülönbözteti a tulajdontól – a következő: a birtok = tény, a tulajdon = jog. Birtokosnak lenni annyit jelent, hogy a dolog valakinek hatalmában van, akár joggal, akár jogalap nélkül. Ha az új törvényt úgy értelmezzük, hogy a dolog tényleges hatalmába jutása önmagában nem eredményez birtokosi minőséget, úgy birtokosnak csak az minősül és birtokvédelem csak azt illeti meg,

A BIRTOK ÉS A BIRTOK VÉDELEM

– aki a dolgot sajátjaként (tulajdonosként) tartja hatalmában; vagy – a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján tartja hatalmában (bérlő, használó), az ilyen birtokos albirtokosnak minősül; – birtokos a főbirtokos, tehát az, akitől az albirtokos a birtokát származtatja (ha a bérlő a dolgot albérletbe adja, ő főbirtokosnak, az albérlő albirtokosnak minősül); – birtokos, akit jogalap nélkül időlegesen megfosztanak a dolog feletti tényleges hatalomtól. Ez a magyarázat, véleményem szerint a birtokos fogalmát túlságosan leszűkíti, a birtokvédelemből kizárt olyanokat is, akiknek eddig a törvény védelmet biztosított. Bizonytalanná válhat például az elbirtokló helyzete. A törvény ugyan utal arra, hogy birtokos a sajátjaként birtokló, ez azonban nem elegendő, hiszen az elbirtoklásnak ez csupán egyik feltétele, s egyébként sem azonnal felismerhető, nyilvánvaló helyzet. Ha az animust nem tartjuk a birtok meghatározó elemének, az 5:1. § magyarázata során kiindulhatunk a bírói gyakorlat kialakult, s a jogtudományban eddig is irányadó tanulságaiból. Eszerint a dolog hatalomban tartása a birtokos részéről megvalósulhat. 1. a saját érdekében és a saját nevében, ez a legteljesebb jogú birtok (saját vagy főbirtok); 2. a saját érdekében, de más nevében, pontosabban mástól származtatott jogcímen (használati birtok); 3. más érdekében, de a maga nevében (így birtokol például a gyám, a gondnok, a jogi személy felszámolója stb.); 4. más érdekében és más nevében; a birtokosok e csoportjának is két esetköre lehet: – aki más érdekében és más nevében tartja a dolgot hatalmában, de önálló jogcímmel erre nem rendelkezik (ilyen a birtokos alkalmazottja, vagy akit a birtokos időlegesen ezzel megbíz), – aki más érdekében tartja a dolgot magánál, vagy erre semmiféle jogcímmel nem rendelkezik, s nincs is szándékában, hogy a dolgot magánál tartsa. A régi Ptk.-t megelőző magánjog szerint – amint már bemutattuk – a más nevében és más révén birtoklót (akinél csak a dolog fizikai birtoklása valósult meg) a birlaló (detentor) jogállása illette meg. A birlalónál csak a birtoklás ténylegessége valósul meg, ehhez jogcím nem párosul. A régi Ptk.-t követő polgári jog a detenciót nem ismeri, azonban – a Ptk.-t megelőzően – a régi Ptk. a felelős őrzésre vonatkozó rendelkezéssel a birtok e fajtáját is szabályozás alá vonta. A Ptk. a jogalap nélküli birtokost önállóan szabályozza.

2. A birtokos A törvény a következő személyeket minősíti birtokosnak: (1) Birtokos, akinek a dolog tényleges hatalmába jut. A törvény szövege olyan értelmezést is megenged, hogy az 5:2. § nem a birtokos fogalmát, hanem a birtok megszerzését szabályozza. Értelmetlen lenne ugyanakkor nem tekinteni birtokosnak azt, akinek a dolog tényleges hatalmában van. Úgy tűnik, hogy a Kúria ezt az értelmezést fogadja el, és a Ptk. 5:2. §-t tekinti irányadónak a birtokos fogalmának megállapítása során. Igaz, hogy az eseti döntést a Kúria közigazgatási perben hozta, ám a birtokos fogalmával kapcsolatban kifejtettek más perben is iránymutatók lehetnek.

A BIRTOK

A Jöt. a birtokos fogalmát nem határozza meg, arra a Ptk. 5:2. §-ának rendelkezései az irányadók. Erre figyelemmel a birtok a birtokos akaratán kívül is megszerezhető, az egyéb tudati elemeknek csak a birtokos szándékának minősítése, a jó- vagy rosszhiszeműség szempontjából van jelentősége. A Jöt. 114. § (2) bekezdés b) pontja és bc) alpontja nem biztosít kimentési lehetőséget a tudati elemek vizsgálatára alapítva. Azt, hogy a dolog feletti tényleges hatalom megszerzése polgári jogi szempontból mikor következik be, az eset összes körülményei alapján, a közfelfogás szerint kell megítélni. A polgári jog területén főszabály szerint, ha valakinek az ingatlanában vagy ingó vagyontárgyában mások az ő tudomása nélkül elhelyeznek egy dolgot, ő nem válik birtokossá, de ha a tudomására jut, hogy az a dolog ott van, és ezt vagy ennek a lehetőségét elfogadja, a tényleges hatalom megszerzőjeként birtokos lesz. A polgári jogi megközelítés szerint a dolog birtokának megszerzésére irányuló szándék eshetőleges vagy egyenes jellege akkor jut szerephez, ha más, közjogi/közigazgatási normák alkalmazása szempontjából ez a körülmény relevánssá válik. A felperes mint az ingatlan tulajdonosa az adózás alól elvont jövedéki termék birtokosának minősül, függetlenül attól, hogy tudatában volt-e az ingatlanon elhelyezett áruk minőségének (Kúria, Kfv.I.35.258/2017., KGD 2018.17.).

(2) Birtokos, aki a dolgot sajátjaként, vagy erre jogosító jogviszony (bérleti jog, használati jog stb.) alapján – időlegesen tartja hatalmában. (3) Birtokosnak kell tekinteni továbbra is azt a személyt, akitől a dolog más személy tényleges hatalmába került, úgy azonban, hogy e személynek a birtoklásra jogosító jogviszonya nincs. (4) Álláspontom szerint birtokos továbbá a jogalap nélküli birtokos, aki lehet – jóhiszemű jogalap nélküli birtokos, – rosszhiszemű jogalap nélküli birtokos, – a dolgot bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton megszerző birtokos. Jogalap nélküli birtoklás esetén a birtokost terhelő követelmények az általánostól eltérően alakulnak [5:9–5:12. §§]. A jogkövetkezmények szempontjából a birtok különböző fajtái között arra figyelemmel is különböztethetünk, hogy a birtoklás jogcíme a birtokost saját vagy más jogán illeti meg, illetőleg hogy a birtoklást a maga vagy más nevében gyakorolja. Ennek megfelelően a birtok lehet: (a) Saját birtok. A saját birtok esetén a birtokos a maga részére és a maga nevében gyakorol a dolog felett hatalmat. Saját birtokos a tulajdonos, valamint az, aki a dolgot sajátjaként birtokolja. Saját birtokos tehát lehet a nem tulajdonos, ha az elbirtokláshoz szükséges körülmények között tartja a dolgot hatalmában. (b) Használati birtok, amikor a birtokos a dolgot – annak használatára vonatkozó – jogcímen (bérlő, haszonélvező, haszonbérlő, zálogjog jogosultja stb.) tartja hatalmában. Egyik esetben sem szükséges, hogy a jogcím érvényes, illetőleg hibátlan legyen. Így saját birtokról van szó akkor is, ha valaki a dolgot jogellenesen tartja magánál, azonban a birtoklást véglegesnek, a dolgot sajátjának tekinti. A használati birtok esetében sem feltétel, hogy a jogcím érvényes legyen, ezekben az esetekben a birtokos bérlőként, haszonélvezőként stb. gyakorol a dolog felett hatalmat. A saját birtokost a Ptk. főbirtokosnak nevezi, ez abban az esetben indokolt, ha a dolognak ugyanakkor van albirtokosa is, aki használati birtokosnak tekinthető (például a tulajdonos és a dolog bérlője). A törvény ezzel szemben a főbirtokos-albirtokos fogalmát arra az esetre szűkíti le, amikor az albirtokos egyben használati birtokos, tehát a birtokban tartásra birtokra jogosító jogviszony alapján kerül sor.

A BIRTOK ÉS A BIRTOK VÉDELEM

5:3. § [Birtokátruházás] (1) A birtok átruházása a dolog feletti tényleges hatalomnak az erre irányuló megállapodás alapján való átengedésével valósul meg. A birtok átruházásra a szerződés létrejöttére és érvényességére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (2) A birtokátruházás a birtokos és a birtok megszerzőjének erre irányuló megállapodásával megvalósul, ha a) a birtokot megszerző fél a dolgot albirtokosként már birtokában tartja; vagy b) az átruházó fél a dolgot albirtokosként továbbra is birtokában tartja. (3) A birtokátruházás a birtokos dolog feletti tényleges hatalmának megszüntetésével megvalósul, ha ebben a birtokos és a birtok megszerzője megállapodnak. (4) Ha a dolog harmadik személy birtokában van, a birtokátruházás a dolog kiadása iránti igénynek a birtokot szerző félre való átruházásával megvalósul, ha ebben a birtokos és a birtokot szerző fél megállapodnak. Átmeneti rendelkezés a Ptk. 5:3. §-ához Ptké. 42. § Ha a Ptk. hatálybalépését megelőzően kötött szerződés alapján valamely fél a dolog átadására, illetve birtokba bocsátására köteles, és erre a Ptk. hatálybalépését követően kerül sor, a dolog átadására, illetve a birtokba bocsátásra a Ptk. hatálybalépése előtti rendelkezéseket kell alkalmazni. Az új Ptk. a birtokátruházást állítja a birtok középpontjába. Ez akkor indokolt, ha a tényleges hatalomba kerülést önmagában nem tartjuk birtokot keletkeztető jogi ténynek, kizárólag a birtok átruházását. A birtok átruházása az 5:3. § alapján két mozzanatot feltételez: a dolog feletti hatalom megszerzésére irányuló megállapodást és a dolog átengedését. A törvény szerint átengedésnek minősül az is, ha – albirtokosként már a dolog birtokában volt a birtokszerző, – a birtokot átruházó fél a továbbiakban albirtokosként birtokol (például a tulajdonos elidegeníti az ingatlanát, úgy azonban, hogy továbbiakban bérlőként lakik a lakásban). (A törvény ezt a két esetet a megállapodás megvalósulásának tekinti, holott ez a szabály a valóságban be nem következett átengedést minősíti átengedésnek.) A (3) bekezdés szerint a megállapodás akkor is megvalósul, ha a birtokos a dolog feletti tényleges hatalmát megszünteti, és ebben a birtok megszerzőjével megállapodik. Véleményem szerint ez a „rendes” megállapodáshoz képest különösséget nem tartalmaz, az elhagyott dolog helyzetét azonban nem oldja meg (lásd a következőket). A (4) bekezdés azt a megállapodást is a birtokátruházás különös esetének tekinti, amikor a dolog kiadása iránti igényt a birtokot megszerezni kívánó félre ruházza át a birtokos.

A BIRTOK

1. A birtok megszerzésének esetei a jogtudományban A birtok megszerzésének eseteit a törvény szövege alapján ismertettük. Megalapozottabb és teljesebb körű az a csoportosítás, ami a jogirodalomban kialakult. Eszerint a birtok megszerzésének esetei: (a) Az egyoldalú (más néven: eredeti) birtokszerzés. Egyoldalú (eredeti) a birtok megszerzése, ha a birtokos a dolog feletti hatalmat saját ténykedésével, a korábbi birtokostól függetlenül szerzi meg. Az eredeti tulajdonszerzés mindig egyben eredeti birtokszerzést is jelent. (b) A származékos birtokszerzés a birtoknak a korábbi birtokostól való megszerzését (a birtok átruházását) jelenti. Ez rendszerint a tulajdonjog átruházásával vagy egyéb szerződés megkötésével jár együtt. A birtok átengedése többféle módon lehetséges: – A leggyakoribb mód a közvetlen birtokba bocsátás (a dolog átadása az egyik kézből a másikba, átszállása a régi birtokostól az új birtokoshoz, vagy a régi birtokos bevezeti az ingatlanba az új birtokost). – Gyakori a jelképes birtokba bocsátás, amikor a dolog közvetlen birtokbavételét olyan aktus helyettesíti, amely csupán kifejezi a birtok átengedését. Ilyen lehet a dolog feletti uralmat szokásszerűen jelző tárgy (például lakáskulcs, gépkocsi forgalmi engedélye) átadása, valamint a dolog megjelölése (például az új birtokos nevének ráírásával). – Történhet a birtok átadása csupán azzal a magatartással, hogy a régi birtokos a birtoklással felhagy, és ezzel az új birtokos részére a birtokbalépést lehetővé teszi (longa manu traditio). E mód lényege: az eredeti birtokos a dolog felett gyakorolt hatalmával felhagy, és ezzel lehetővé teszi, hogy a birtokot a másik fél megszerezze. Ha az eredeti birtokos a dologgal való végleges felhagyás szándékával lemond a dologról, s közömbös az iránt, hogy valaki azt birtokba veszi: elveszti a birtokot és az új birtokos eredeti szerzésmódként azt occupatióval szerzi meg. Ha azonban a felhagyás azzal a szándékkal történik, hogy az új birtokos azt megszerezhesse: a longa manu tradíció megvalósul (de gyakran itt sincs megállapodás, mert az eredeti birtokos csak lehetőséget ad a birtokbavételre, s az új birtokos is választhat, hogy a dolgot megszerzi-e). (Helyes lenne, ha a joggyakorlat ebben az esetben nem a dolog átruházását, hanem az occupatiót állapítaná meg.) – Végül megvalósítható a birtokátruházás puszta kijelentéssel is. Ezt teszi a saját vagy főbirtokos (például a tulajdonos), ha a dolog kizárólagos birtokát másra ruházza. Az új szabályozásban a legfontosabb változás, hogy a megállapodásra alkalmazni kell a szerződés létrejöttére és érvénytelenségére vonatkozó szabályokat, tehát a traditio a kötelmi ügylet szabályainak hatálya alá kerül, kötelmi ügyletté válik. Ez azt jelenti, hogy például a cselekvőképességében korlátozott vagy cselekvőképtelen személy nem lehet birtokos törvényes képviselőjének jognyilatkozata nélkül, vagy az írásbeliség mellőzésével kötött megállapodás – ha ez a jogszabály szerint kötelező – érvénytelen. A joggyakorlat adhat választ arra, hogy ezt a korlátozást miként oldja fel (például ha birtokátruházást nem állapíthatja meg – mert nincs is valóságos akarategyezésen alapuló megállapodás –, a birtok megszerzésére vonatkozó rendelkezést alkalmazva a dolgot ténylegesen megszerző személyt tekinti birtokosnak). Az 5:2. § magyarázatánál utaltunk a Kúria eseti döntésére, amely a birtokos személye megállapításában a dolgot ténylegesen hatalmában tartó személyt tekinti birtokosnak. A törvény nem ismeri a felelős őrzés intézményét, tehát azt az esetet, amikor a dolgot

A BIRTOK ÉS A BIRTOK VÉDELEM

ténylegesen birtokló személy tudatában van annak, hogy a birtoklásra jogcíme nincs, és szándéka sem irányul a dolog megtartására. Ezt a helyzetet valóban nehéz volt elválasztani a jogalap nélküli birtoklástól, amely erre is megfelelő jogkövetkezményeket tartalmazott, a többletjogok és -kötelezettségek tekintetében a joggyakorlat a megbízás nélküli ügyvitel szabályait alkalmazta. [A megbízás nélküli ügyvitel szabályaira való utalást a Ptk. 5:9. § (3) bekezdése is tartalmazza – ebben az összefüggésben azonban ez a rendelkezés a gyakorlatban nehézséget okozhat.]

2. A rendelkezés hatálya A dolog átadására, illetve birtokba bocsátására a Ptk. hatálybalépése előtti rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az erre vonatkozó szerződést a Ptk. hatálybalépését megelőzően kötötték meg. A birtok átruházásának az 5:3. § szerinti két feltétele közül a megállapodás megkötése határozza meg az alkalmazandó jogot. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Ptké. fogalomhasználata eltér a Ptk. fogalomhasználatától, a dolog átengedése helyett a dolog átadásáról rendelkezik. A birtokba bocsátás is újszerű szóhasználat. 5:4. § [A birtok elvesztése] (1) A birtokot a birtokos elveszti, ha a dolog feletti tényleges hatalom gyakorlásával véglegesen felhagy, vagy ha a dolog birtokát más szerzi meg. (2) A birtok nem vész el azzal, hogy a birtokos a tényleges hatalom gyakorlásában időlegesen akadályoztatva van. (3) A birtokos halálával vagy jogutódlással való megszűnésével a dolog birtoka a hagyaték megnyílásával vagy a jogutódlással az örökösre vagy a jogutódra száll át. Az örökös vagy a jogutód birtokosi helyzetét az örökhagyó vagy a más jogelőd birtokláshoz való jogcíme határozza meg. A birtok megszűnésének két esetét szabályozza a törvény: (a) a birtokos a dolog feletti tényleges hatalom gyakorlásával véglegesen felhagy, (b) a dolog birtokát más szerzi meg. A dolog feletti hatalom gyakorlásának időleges akadályoztatása nem jár a birtok elvesztésével. Az 5:4. § (3) bekezdése azt a nyilvánvaló rendelkezést tartalmazza, amely szerint a halál vagy a jogutódlás a birtokos személyében is jogutódlást jelent.

II. Fejezet A birtokvédelem 5:5. § [A birtokost megillető birtokvédelem] (1) A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).

A BIRTOK

(2) A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. (3) Az albirtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben a főbirtokossal szemben. (4) Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és bármelyik birtokos követelheti a dolog közös birtokba bocsátását. (5) A közös birtokosok egymással szemben a jogcímük szerint jogosultak birtokvédelemre. A birtok legfontosabb jogkövetkezménye: mindenki más tartózkodni köteles a fennálló birtokállapot önhatalmú megváltoztatásától vagy megzavarásától. A birtokvédelemnek az a célja, hogy megakadályozza a mindenkori birtokállapot jogalap nélkül történő megváltoztatását vagy megzavarását. E cél elérésére a magyar polgári jog – a külföldi jogrendszerek többségéhez hasonlóan – kétféle megoldást kínál: (a) a birtokháborítás önhatalommal való megakadályozása, illetőleg a már elkövetett birtokháborítás következményeinek önhatalommal való elhárítása [5:6. §]; (b) a bíróság, illetőleg a közigazgatás által nyújtott birtokvédelem igénybevétele [5:7. és 5:8. §]. A birtok – hasonlóan a tulajdonjoghoz – abszolút szerkezetű, a birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti. (Ez alól kivétel, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezték meg.) A birtokháborítás esetei: (a) A birtokos megfosztása a dologtól úgy, hogy a birtokháborító a dolog felett a hatalmat magának megszerzi; (b) a birtoklásban való zavarás, amely nem vonja el a dolog feletti hatalmat a birtokostól, de akadályozza abban, hogy e hatalmat zavartalanul gyakorolja. A birtoktól való megfosztásra vezető vagy a birtoklást zavaró magatartás akkor valósít meg birtokháborítást, ha nincs jogalapja. Ezt a magatartást a Ptk. 5:6. § (1) bekezdése a tilos önhatalom fogalmával jelöli. A birtokháborítás jogalapjának kérdését mindenekelőtt el kell határolni a birtokláshoz való jogtól. Az a körülmény ugyanis, hogy a birtokláshoz valakinek joga van – a jogos önhatalom eseteitől eltekintve –, senkit sem jogosít fel arra, hogy a ténylegesen birtokban lévő személyt a birtoktól megfossza. A birtoklás tényén alapuló birtokvédelem egyik elvi alapja éppen az önkényesség, az önbíráskodás kizárása. A birtoktól való megfosztást (a birtoklásban való zavarást) eredményező magatartásnak csak akkor van jogalapja, ha a jogosultság közvetlenül arra a magatartásra vonatkozik, amelynek eredményeként a birtok zavarása vagy elvonása bekövetkezik, és a birtokos nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni köteles. Minden más magatartást jogalap nélkülinek kell tekintenünk. A tilos önhatalomnak nem feltétele a vétkesség vagy a rosszhiszeműség.

1. Birtokvédelem közös birtok esetén A közös birtok azt jelenti, hogy ugyanazt a dolgot azonos tartalommal két vagy több birtokos tartja hatalmában. A közös birtok leggyakrabban közös tulajdon, illetőleg bér-

A BIRTOK ÉS A BIRTOK VÉDELEM

lőtársaság esetében áll fenn, de előfordulhat jogcím nélkül is (például a más tulajdonában levő dolgot több személy együtt veszi birtokba). Különbözik a közös birtoktól az, ha több személy egy dolog elkülönített részeit használja (részbirtok). Az elkülönített részekre nézve ilyen esetben mindegyiküket önálló birtokosnak kell tekinteni. A közös birtok a kívülről jövő háborítás ellen ugyanolyan védelemben részesül, mintha önálló lenne. A birtok védelmében a birtokostársak bármelyike egyedül is felléphet: valamennyiük perben állására tehát nincs szükség. Az elvesztett birtokot az egyedül eljáró birtokostárs nemcsak önmaga, hanem a többiek részére is visszaszerzi. Egymással szemben a közös birtokosok egymás közötti viszonyuk szerint jogosultak a birtokvédelemre. Az egymás közötti jogviszony határozza meg a birtoklás terjedelmét és a birtokolt dolog használatának módját. Ehhez kell mérni, hogy valamelyik birtokostárs magatartása a többiek birtoklásának tilos önhatalommal való háborítását megvalósítja-e. Más a helyzet, ha van főbirtokos és albirtokos. Ebben az esetben a birtokvédelem terjedelmét jogcímük határozza meg. 5:6. § [Önhatalom] (1) A tilos önhatalom ellen a birtokos – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is felléphet. (2) Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalommal akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. A magyar jog általában tiltja az önbíráskodást, és elvárja, hogy mind a magán-, mind a jogi személyek jogaikat törvényes úton érvényesítsék. Tilos az önbíráskodás akkor is, ha valaki egyébként jogos követeléséhez akar ilyen módon hozzájutni, vagy joga van ahhoz a birtokállapothoz, amelyet erőszakos magatartásával akar kialakítani. Ezzel az általános jellegű szabállyal szemben birtokháborítás esetén önhatalomra csak a Ptk. 5:6. § (2) bekezdésében meghatározott esetben kerülhet sor. (a) Az önhatalom gyakorolható: a birtok ellen irányuló tilos önhatalom esetén azzal a céllal, hogy a birtokos a támadást elhárítsa. Az önhatalom a birtok megvédéséhez szükséges mértékben gyakorolható. Tilos önhatalom fogalmán azt a magatartást lehet érteni, mely közvetlenül a dolog felett gyakorolt hatalmat fenyegeti, nem pedig a dolog rendeltetésszerű használatához fűződő érdeket. Ehhez képest a birtokos erőszakkal meghiúsíthatja, hogy a dolog birtokát tőle elvonják; megakadályozhatja, hogy más a dolgot használatba vegye, az ingatlanra behatoljon, azon átjárjon, az állagot rongálja stb. A dolog feletti hatalmat nem veszélyeztető, pusztán a használathoz fűződő érdeket zavaró magatartást azonban erőszakkal elhárítani már nem szabad. Például a birtokos nem jogosult arra, hogy erőszakkal megakadályozza a szomszéd által folytatott olyan tevékenységet, amely akár zajjal, akár bűzzel vagy egyéb behatással a környezetet zavarja. (Ez a különbségtétel a korábbi bírói gyakorlatban alakult ki, kérdés, hogy – a változott törvényszöveg mellett – továbbra is fenntartható-e.) Ugyanis mind az 5:5. §, mind az 5:7. § szerint tilos önhatalom esetén lehet önhatalmat alkalmazni, illetőleg pert indítani. Kérdés, hogy az önhatalom alkalmazása nem csak a birtok elleni erőteljesebb támadás esetén indokolt-e. (b) A megengedett önhatalom másik esete: fellépés az elvesztett birtok visszaszerzé-

A BIRTOK

se érdekében. A birtok elvesztése után a hatósági jogvédelem az elsődleges; a törvény az önhatalmat csak akkor engedi meg, ha az egyéb birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. Indokolt például az önhatalom a birtok visszaszerzése végett, ha a birtoksértő eltűnésétől lehet tartani vagy attól, hogy a dolgot elrejti, továbbadja, elpusztítja, egyéb módon kárt okoz benne. Az önhatalom az egyéb feltételek fennállása esetén is csak akkor megengedett, ha a birtok megvédéséhez szükséges mértéken nem terjed túl. A szükséges mérték meghatározásánál általában abból kell kiindulni, hogy a támadás elhárítása, illetőleg a birtok visszaszerzése érdekében nem lehet a birtoksértőnek aránytalanul nagyobb hátrányt okozni, mint amit a birtokos részére a birtokháborítás jelentene, például a telken való átjárás miatt testi sértés okozása, gépkocsival való behajtás megakadályozása végett a gépkocsi megrongálása, a birtoksértő dolgainak oly módon való eltávolítása, hogy azok megrongálódnak. Ilyenkor az önhatalom nem arányos a birtokháborításból eredő hátránnyal, a megengedett mértéket meghaladja. A következmény ebben az esetben is a kártérítési kötelezettség lesz. 5:7. § [Birtokper] (1) Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól. (2) A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell. A birtokláshoz való jogon alapuló – petitorius – birtokvédelem bírósági úton érvényesíthető. A birtokvédelemre irányuló eljárás (a birtokper) a bíróság előtt megindulhat – lényegét tekintve a jegyző határozatának megváltoztatására irányuló kereset alapján; – a közigazgatási szerv előzetes eljárása nélkül, közvetlenül a bírósághoz benyújtott keresettel. A közigazgatási szerv határozata ellen igazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye. Az a fél, aki a határozatot magára nézve sérelmesnek tartja, a bíróságtól kérheti keresettel a határozat megváltoztatását. A kereseti kérelem tárgya: a jegyző határozatának megváltoztatása, a birtoklás kérdésének eltérő rendezése. A felperesi pozíció nem esik feltétlenül egybe az anyagi jogi igény érvényesítőjével, hanem attól függ, hogy melyik fél kéri a jegyző határozatának megváltoztatását. A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozhat megváltoztatása várható. A bíróságtól kérhető védelem a birtokláshoz való jogra alapítható (ún. petitorius) birtokvédelem. Ez csak a birtokláshoz való jog alapján vehető igénybe; a birtokból kivetett vagy a birtoklásban megzavart félnek azt kell bizonyítania, hogy a birtokláshoz jogcímmel rendelkezik. Ha mind a birtoklásban megháborított, mind pedig a birtokháborítást elkövető félnek a birtokláshoz jogcíme van, a vita eldöntése ezek egybevetésével történik aszerint, hogy melyikük joga az erősebb. A bíróság a „birtokperben” mindig a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. A birtokper egyaránt jelenti a közigazgatási szerv határozatának megváltoztatására irányuló, mind pedig közvetlenül a bíróságon megindított pert.

A BIRTOK ÉS A BIRTOK VÉDELEM

A birtokperben a békés birtoklásban megzavart fél birtokláshoz való jogosultságát vélelmezni kell. A bizonyítási teher tehát a birtokállapotot megzavaró vagy megváltoztatni szándékozó félre hárul. Ez a kedvezmény csak a békésen birtokló személyt illeti meg, azt nem, aki a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. A jogkérdést a bíróság a birtokháborítási perben csak a birtoksértés viszonylatában vizsgálja. Ehhez képest a korábbi tényleges birtokos és a fennállott birtokhelyzetet megháborító fél birtokláshoz való jogosultságát kell összemérni, és aszerint dönteni, hogy melyikük joga az erősebb. Előfordulhat olyan eset, hogy a bíróságnak nem lesz módjában a birtokláshoz való jogról határozni (például azért, mert a birtokláshoz való jog más hatóság döntésétől függ, vagy a felek egyikének sincs ilyen jogosultsága). Ekkor a birtoklás tényére kell a döntést alapoznia. A nem egyértelmű törvény értelmezése nyomán felmerült az a kérdés, hogy a törvényszék vagy a járásbíróság hatáskörébe tartoznak-e a birtokviták és a birtokvédelemmel összefüggő perek. A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete arra mutatott rá, hogy a Pp. szabályai szerint a birtokvédelmi per az alapesetét tekintve a Pp. 7. § (1) bekezdés 18. pontja szerinti vagyonjogi, és azon belül a 21. § (2) bekezdés c) pontja szerinti dologi jogi per. A birtokjog értéke azonban nem határozható meg (BH 2015.164, 1997.280.), ezért az adott pertípusba tartozó perek a járásbíróság hatáskörébe tartoznak [20.§ (3) bekezdés a) pont]. A jelenlegi szabályozás mellett – a kizárólagos járásbírósági hatáskör jogszabályi deklarálásának hiányában – nem zárható ki azonban, hogy a per törvényszéki hatáskörbe kerüljön. 5:8. § [Birtokvédelem a tényleges birtoklási helyzet alapján] (1) A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. (2) A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző – kérelemre – jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni. (3) A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását. (4) A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani. A keresetindításnak a jegyző által hozott határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozatot hozott, és az érdekelt fél ebben a kérdésben vagy a birtoklás kérdésében pert indított. (5) A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében a jegyző által hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.

A BIRTOK

A birtoklás tényén alapuló birtokvédelem eltekint a birtokláshoz való jog vizsgálatától. A birtokból kivetett vagy a birtoklásban megzavart birtokosnak a védelem elnyeréséhez csupán azt kell bizonyítania, hogy birtokban volt, és a birtokot tőle jogellenesen – tilos önhatalommal – elvonták, illetőleg birtoklását zavarták (az ún. possessorius birtokvédelem). Minthogy a birtokvédelemnek ez az útja a birtokláshoz való jogot nem tételezi fel, előfordulhat, hogy éppen a jogosulatlan birtokos veszi igénybe azzal szemben, akinek a birtokláshoz valóban joga van. A birtokvita eldöntése – közigazgatási úton – a jegyző hatásköre. A birtokvédelem kettős jellege azon a felismerésen alapul, hogy a fennálló birtokhelyzet az esetek túlnyomó többségében megegyezik a jogi helyzettel: a tényleges birtokost rendszerint megilleti a birtokláshoz való jog is. Ez indokolja a birtoklás tényére alapított birtokvédelmet, azaz annak megengedését, hogy a megzavart birtokhelyzetet az eljáró hatóság a birtokláshoz való jog igazolása nélkül is helyreállítsa. A birtoklás tényén alapuló birtokvédelem természetesen csak ideiglenes jellegű lehet. Célja az önkényesség, a tilos önhatalom kizárása. A jegyző döntésének a birtokláshoz való jogosultság kérdésében anyagi jogereje nincs. Anyagi jogerő hiányában pedig nincs akadálya annak, hogy bármelyik fél bármikor – igazolás nélkül is – a bírósághoz forduljon, és ott érvényesítse a birtokláshoz való jogból folyó igényeit. Az eljárásban ügyfél az a személy (ideértve a jogi személyt is), akinek jogát vagy jogos érdekét, vagy jogi helyzetét az ügy érinti. Ehhez képest ügyfélnek minősül mind a birtokháborítást elkövető, mind pedig a birtokvédelemért folyamodó személy, így a jegyző illetékességét bármelyikük lakó-, illetve tartózkodási helye megalapozhatja. Ha a birtokháborítás ingatlannal kapcsolatos (ez a gyakoribb eset), az ingatlan fekvése szerinti jegyző lesz illetékes. A birtokvédelemből folyó jogok érvényesítését a törvény határidőkhöz nem köti. A tulajdoni igények (közöttük a tulajdonjogon alapuló birtok követelése) nem évülnek el; csak a tulajdonjog elbirtoklása hozható fel velük szemben védekezéskor. Közigazgatási úton birtokvédelmet azonban csak a birtokháborítás elkövetésétől számított egy éven belül lehet kérni. Melyik időpontot kell a birtokháborítás elkövetésénél irányadónak tekinteni? Ez a birtokháborító magatartás természetétől függ. Ha a birtokháborító magatartás a birtoktól való megfosztásban áll, a határidő akkor kezdődik, amikor a magatartás eredménye bekövetkezett, tehát a dolog az eredeti birtokos hatalmából a birtoksértő fél hatalma alá került. Ha a birtokháborítás nem a birtok elvonását eredményezi, hanem csupán zavarja a birtoklást, meg kell különböztetni az egyszer elkövetett és folyamatos cselekményt. Az egyszer elkövetett cselekmény esetén a határidő a cselekmény befejezésének napján kezdődik. Ha a cselekmény ismétlődik, de olyan nagyobb időközökben, hogy folyamatosság nem állapítható meg, mindegyiket külön-külön kell figyelembe venni, tehát közigazgatási eljárás azon cselekmények miatt indítható, amelyek egy évnél nem régebben történtek. Folyamatos a cselekmény, ha az azonos magatartás megszakítás nélkül vagy csak kisebb megszakításokkal hosszabb időn át tart. Kérdés, hogy az államigazgatási eljárás a folyamatos cselekmény elkezdésétől számított egy éven belül indítható-e, vagy mindaddig, amíg a cselekmény folyamatossága megállapítható. Az egy évnél tovább tartó, és ezért már kialakult állapotot létrehozó magatartás esetén – az előbbiekben kifejtett

A BIRTOK ÉS A BIRTOK VÉDELEM

szempontokra tekintettel – a közigazgatási eljárás lefolytatása nem indokolt. Van azonban olyan álláspont is, amely szerint a folyamatosan végzett legutolsó eseménytől kezdődik a határidő.

1. Az igazgatási szerv eljárásának tárgya A közigazgatási eljárás jellegét meghatározza az a körülmény, hogy a jegyző rendszerint csak a birtoklás tényét vizsgálja, és annak alapján dönt. A jogkérdést a jegyző csak kivételesen vizsgálja, illetve veszi figyelembe: akkor, ha nyilvánvaló, hogy az a fél, aki a birtokvédelemért folyamodott, a birtoklásra nem jogosult, illetőleg birtoklásának megzavarását köteles eltűrni. Azt, hogy a birtokláshoz való jog hiánya, illetőleg a zavarás eltűrésének kötelessége nyilvánvaló-e, két szempont szerint kell vizsgálni: – a jogkérdés eldöntéséhez szükséges tényállás a rendelkezésre álló adatok alapján kétségen kívül megállapítható, illetőleg a birtokháborítást elkövető fél a tényállás tisztázásához szükséges adatokat nyomban vagy rövid időn belül, bonyolultabb bizonyítási eljárás nélkül a jegyző elé tudja tárni; – a birtokláshoz való jog is kétség nélkül megítélhető, bizonytalan vagy bonyolult jogértelmezési kérdés, jogalkalmazási nehézség nem merül fel. A birtokláshoz való jog hiánya, illetőleg a birtoklás megzavarása eltűrésének kötelessége arra vezet, hogy a jegyző a birtokvédelmet megtagadja. A birtokvédelemért folyamodó fél a jegyzőtől a birtokállapotra vonatkozó rendelkezésen felül a birtokháborítás egyéb következményeinek orvoslását: a hasznok, károk és költségek kérdésében való határozathozatalt is kérheti. A jegyző eljárására a fél ilyen kérelme esetén az a speciális rendelkezés az irányadó, hogy kérelemre a hasznok, károk és költségek kérdésében jogosult határozatot hozni. Álláspontom szerint ez nem feltétlenül kötelessége. A hasznok, károk és költségek rendezése akkor várható el a jegyzőtől, ha ezek – mind a jogalap, mind az összegszerűség tekintetében – gyorsan tisztázhatók, és bonyolultabb jogalkalmazási kérdés sem merül fel.

2. A jegyző határozata Az eljárás lefolytatása után a jegyző a birtokháborító magatartástól való eltiltásról és az eredeti állapot helyreállításáról hoz határozatot. A határozat tartalma a birtokháborító magatartás jellegétől függ. Ehhez képest a következő rendelkezésekre kerülhet sor: – Ha a birtokháborítás a birtoktól való megfosztásból áll, a birtoksértőt a birtok visszabocsátására (az ingó dolog kiadására, az ingatlanból való távozásra) kell kötelezni. – Amennyiben a birtoksértő a birtokost a birtoklásban folyamatosan zavarja, e magatartásától való eltiltásnak van helye. – Előfordulhat, hogy a birtokháborítást egyszeri, múló cselekménnyel követték el. A gyakorlat azt a megoldást választotta, hogy ilyen esetben a birtokháborítás elkövetését megállapítja, és a birtoksértőt magatartásának megismétlésétől tiltja el. A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye.

A BIRTOK

A jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti perről a Pp. XLI. fejezete rendelkezik. A birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perre a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző székhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes. A keresetlevélnek a Pp. 170. §-ában meghatározottakon túl tartalmaznia kell: a) a megváltoztatni kért birtokvédelmi határozatot hozó jegyző által vezetett hivatal megnevezését és a birtokvédelmi határozat számát; b) az arra való utalást, ha a birtokvédelmi határozat meghozatala iránti eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, amely a per vitelére is vonatkozik. A keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőhöz kell benyújtani. A jegyző a keresetlevelet az ügy irataival együtt nyolc napon belül a bírósághoz felterjeszti. Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet. Az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz. A jegyző a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem azt a bírósághoz kell felterjesztenie, abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő. Ha a fél a keresetlevelet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be, és a birtokvédelmi eljárás azonosításához szükséges adatok rendelkezésre állnak, a bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított nyolc napon belül megkeresi az ügyben eljárt jegyzőt az iratok felterjesztése iránt. A jegyző a bíróság megkeresésének nyolc napon belül köteles eleget tenni. A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a polgári törvénykönyvben meghatározott keresetindítási határidő alatt a bírósághoz benyújtották. Ha a fél a keresetlevelet nem a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be, a bíróság elrendeli a keresetlevélnek a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő áttételét. A birtokvédelmi határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelemről a bíróság soron kívül határoz, szükség esetén a feleket meghallgatja. Ha a birtokvédelmi határozat érdemben helyes, a bíróság a keresetet elutasítja, ellenkező esetben a birtokvédelmi határozatot egészben vagy részben megváltoztatja. A bíróság elrendeli a birtoklás kérdésében hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a határozat megváltoztatása várható. Ez a bíróság részére lehetőség, amelyről a kereset alaposságának megítélése alapján dönt. A jegyző károk és költségek kérdésében hozott döntésének végrehajtását a perindítás megakasztja. A birtokvédelem Ptk.-beli szabályozását követően megjelent a 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet. A jogszabály külsőségeiben eljárási kódex benyomását kelti (alapelvek megállapítása, teljes eljárási rend stb.), tartalmában pedig igyekszik igazolni azt az alkotmánybírósági határozatot, amely szerint a birtokvédelmi eljárás polgári jogi viszony. A 17/2015. (II. 16.) Kormányrendeletet a 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet és a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet módosította. 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról A Kormány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 66. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A BIRTOK ÉS A BIRTOK VÉDELEM

1. Alapelvek 1. § (1) A felek a birtokvédelmi eljárás során kötelesek jóhiszeműen eljárni. (2) A jegyző a birtokvédelmi eljárás során a) biztosítja a törvény előtti egyenlőséget, valamint a felek közötti esélyegyenlőséget; b) indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül jár el, biztosítva a birtokvita pártatlan eldöntését; c) elősegíti az eljárásban részt vevő felek jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlását; d) a szakszerűség, az egyszerűség és a felekkel való együttműködés követelményei nek betartásával biztosítja a tisztességes ügyintézést; e) a költségtakarékosság és a hatékonyság követelményeinek figyelembevételével szervezi meg a tevékenységét; f) valamely fél jogát és jogos érdekét csak a másik fél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza. 2. Az eljárás megindítása 2. § (1) A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul. A szóban előterjesztett kérelmet írásba kell foglalni. (2) A kérelem tartalmazza a) a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét vagy székhelyét, továbbá aláírását vagy elektronikus formában benyújtott kérelem esetén annak az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti hitelesítését, b) annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (a továbbiakban: ellenérdekű fél), c) a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, – ideértve a cselekmény leírását –, a birtokvitával érintett dolog megjelölését, d) a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást, e) a birtoksértés időpontjára történő utalást, f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet. (3) A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérő benyújtja a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat, és képviselő eljárása esetén csatolja a meghatalmazást. (4) A birtokvédelmet kérő a papír alapon előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban nyújtja be, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri. 3. Az eljárás 3. § (1) A jegyző a kérelmet és a csatolt bizonyítékokat az eljárási határidő megkezdődésétől számított három napon belül nyilatkozattétel céljából saját kézbesítője útján vagy személyesen átadott iratként kézbesíti, illetve elektronikusan vagy postai úton hivatalos iratként megküldi az ellenérdekű félnek.

A BIRTOK

(2) A jegyző az eljárás során tájékoztatja az eljárásban részt vevőket az eljárással kapcsolatos jogaikról és kötelezettségeikről. 4. § Az ellenérdekű fél a kérelemben foglaltakra vonatkozóan írásban vagy szóban nyilatkozatot tehet. A szóban tett nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni. 5. § A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát. 6. § A jegyző határozattal elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja, ha a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján megalapozottnak találta. 7. § (1) A jegyző a kérelmet határozattal elutasítja, ha a) a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak, b) megállapítja hatáskörének vagy illetékességének hiányát, c) valamely fél halála vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált, d) a birtokvédelmet kérő a kérelem valamely tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozott, e) a birtokvédelmet kérő az illetékfizetési kötelezettségének – az illetékekről szóló törvény szerinti felhívásban foglaltaknak megfelelően – nem tett eleget, f) a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő, g) ha a birtokvédelmet kérő ugyanazon birtoksértő magatartásra vonatkozóan változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett kéri az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, amely tekintetében jegyző a kérelmet érdemben már elbírálta, kivéve, ha az ügyre vonatkozóan új tény vagy új bizonyíték merül fel. (2) A jegyző a kérelmet az (1) bekezdésben meghatározott okok alapján – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével – bármikor elutasíthatja. 4. Az eljárási határidő, a határidő számítása 8. § (1) Az eljárási határidő az illeték lerovásával együtt benyújtott kérelem jegyzőhöz történő megérkezését, vagy a kérelem benyújtását követően megfizetett illeték lerovásának igazolását követő napon kezdődik. A birtokvédelmi eljárást a jegyző – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – tizenöt napon belül folytatja le. (2) A birtokvédelmi eljárást a jegyző harminc napon belül folytatja le, ha az eljárás során tolmács kirendelése válik szükségessé. (3) Az eljárási határidőbe nem számít bele a) a 3. § (1) bekezdésében foglalt jegyzői megkeresés hivatalos iratként való postára adásának napjától annak kézbesítéséig vagy a megkeresés jegyzőhöz történő visszaérkezéséig terjedő időtartam, b) a 3. § (1) bekezdésében foglalt jegyzői megkeresés kézbesítésétől az ellenérdekű fél nyilatkozatának megtételéig vagy az ellenérdekű fél írásbeli nyilatkozatának jegyzőhöz történő megérkezéséig terjedő legfeljebb nyolc napos időtartam. (4) Kijelölés esetén a kijelölt jegyző vonatkozásában az eljárási határidő a kijelölő határozat átvételét követő napon újrakezdődik.

A BIRTOK ÉS A BIRTOK VÉDELEM

(5) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a jegyző által vezetett polgármesteri hivatalnál vagy közös önkormányzati hivatalnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le. 5. Képviselet 9. § A fél helyett törvényes képviselője, vagy az általa vagy törvényes képviselője által teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban meghatalmazott cselekvőképes személy, továbbá a fél és képviselője együtt is eljárhat. 6. Kizárás és kijelölés 10. § (1) A birtokvédelmi eljárásban nem vehet részt az a jegyző, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. (2) A jegyző nem vehet részt annak a birtokvédelmi ügynek az elintézésében, amelyben az illetékességi területén működő helyi önkormányzat, a képviselő-testület vagy annak szerve az ügy érintettje. (3) A birtokvédelmi eljárásban nem vehet részt az a jegyző, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. (4) A jegyző a kizárási okról történő tudomásszerzést követő munkanapon az ügy iratait – a kizárással kapcsolatos álláspontjával együtt – felterjeszti az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal részére. (5) A fővárosi és megyei kormányhivatal nyolc napon belül határozattal dönt a kizárásról, és az ügy iratait megküldi az eljáró jegyző részére. 11. § Ha a jegyző a birtokvédelmi eljárást az eljárási határidőn belül nem folytatja le, az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal – az arról történő tudomásszerzést követő nyolc napon belül – határozatával másik jegyzőt jelöl ki a birtokvédelmi eljárás lefolytatására, és ezzel egyidejűleg fegyelmi eljárást kezdeményez a mulasztó jegyző ellen a polgármesternél. 12. § A fővárosi és megyei kormányhivatal határozata a jegyző birtokvédelmi határozata elleni jogorvoslatban támadható meg. 7. A tényállás tisztázása 13. § (1) A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényállás megállapítása során a jegyző a felek által előterjesztett, valamint a bizonyítási eljárás során megismert bizonyítékokat szabadon mérlegeli. (2) A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti. 8. A helyszíni szemle 14. § (1) A helyszíni szemle során a jegyző a tényállás tisztázása érdekében a birtokvita eldöntése szempontjából jelentőséggel bíró ingó vagy ingatlan megtekintését vagy személy magatartásának megfigyelését végezheti.

A BIRTOK

(2) A helyszíni szemle során a jegyző a megfigyelni kívánt ingatlanra beléphet, ott a birtokvitával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, a szemle helyszínén tartózkodó személytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, az ingóról és ingatlanról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le. (3) Az ingó vagy ingatlan birtokosa a helyszíni szemle lefolytatását tűrni köteles. (4) A szemle eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha annak jellege indokolttá teszi, a jegyző a rendőrség közreműködését kérheti. 9. A meghallgatás 15. § (1) A felek a bizonyítási eljárás során bármikor írásban vagy szóban nyilatkozatot tehetnek. A jegyző a feleket egyidejűleg is meghallgathatja. (2) Tanúként az hallgatható meg, aki a birtokvédelmi eljárással összefüggésben tanúvallomást kíván tenni, és akitől bizonyítékként értékelhető vallomás várható. (3) Tanúvallomás-tétel esetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A tanút figyelmeztetni kell a hamis tanúzás jogkövetkezményeire. (4) A cselekvőképtelen, a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és a korlátozottan cselekvőképes kiskorú tanú meghallgatását csak a tanú gondnokának vagy törvényes képviselőjének jelenlétében lehet lefolytatni. 10. Az eljárás nyelve 16. § (1) Az eljárás nyelve a magyar. (2) A jegyző a magyar nyelvet nem ismerő fél vagy tanú esetén tolmács, hallássérült, siketvak vagy beszédfogyatékos fél vagy tanú esetén jelnyelvi tolmács közreműködésével folytatja le az eljárást, amennyiben az a nyilatkozat vagy a tanúvallomás megtétele szempontjából szükséges. 11. A jegyzőkönyv 17. § (1) A jegyző az egyes eljárási cselekményekről a (2) bekezdés szerinti adattartalommal jegyzőkönyvet vesz fel. (2) A jegyzőkönyv tartalmazza a) készítésének helyét, időpontját, b) az eljáró jegyző megnevezését, c) az ügyintéző nevét, d) az ügy tárgyát, ügyiratszámát, e) a nyilatkozatot vagy tanúvallomást tevő személy nevét, továbbá lakcímét, eljárásjogi helyzetét, egyéb elérhetőségét, f) a nyilatkozatot vagy tanúvallomást tevő személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtének megjelölését, g) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat, megállapításokat, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülmények megjelölését, h) a nyilatkozatot tevő személy, valamint a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását.

A BIRTOK ÉS A BIRTOK VÉDELEM

12. Adatkezelés és iratbetekintés 18. § (1) A birtokvédelmi eljárás során az adatkezelésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol az Ákr. ügyfelet említ, azon a birtokvédelmi eljárásban részt vevő feleket kell érteni. (2) A birtokvédelmet kérő, valamint az ellenérdekű fél az eljárás bármely szakaszában betekinthet – a határozat tervezete, valamint a zártan kezelt adatokat tartalmazó irat kivételével – az eljárás során keletkezett bármely iratba. A tanú a vallomását tartalmazó iratba tekinthet be. Az iratbetekintés során az eljárásban keletkezett iratról másolat készíthető vagy kérhető. 13. A határozat 19. § A birtokvédelmi eljárásban hozott határozat tartalmazza a) az eljáró szerv megnevezését, az eljáró ügyintéző nevét és az ügy számát, b) a felek nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, c) az ügy tárgyának megjelölését, d) a rendelkező részben da) a döntést, a jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatást, db) a kérelemnek helyt adó határozat esetén a kötelezettség teljesítése elmaradásának jogkövetkezményeit, dc) a birtokvédelmi eljárásban felmerült eljárási költség megfizetésre vonatkozó döntést, e) az indokolásban ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, eb) a fél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, ec) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján az eljáró szerv a határozatot hozta, ed) az eljáró szerv hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást, f) a határozathozatal helyét és idejét, g) a határozat kiadmányozójának nevét, aláírását, és az eljáró szerv bélyegzőlenyomatát. 14. A határozat közlése és kézbesítése 20. § (1) A határozatot közölni kell a felekkel – képviselő eljárása esetén a képviselővel – és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg. (2) Az eljáró szerv a határozatot elektronikusan vagy postai úton hivatalos iratként, illetve személyesen átadott iratként vagy saját kézbesítője útján közli a felekkel, továbbá képviselő eljárása esetén a képviselővel. (3) A közölt határozatot az átvétel napján kell kézbesítettnek tekinteni. A hivatalos iratként postai úton közölni kívánt határozatot annak sikertelen kézbesítése esetén azon a napon kell kézbesítettnek tekinteni, amikor a határozat a jegyzőhöz visszaérkezik.