Az európai közösségi versenyjog közgazdaságtana by ORAC Kiadó

Simon Bishop – Mike Walker

Az európai közösségi versenyjog közgazdaságtana Alapfogalmak, alkalmazások és mérési módszerek

SIMON BISHOP–MIKE WALKER

Az európai közösségi versenyjog közgazdaságtana ALAPFOGALMAK, ALKALMAZÁSOK ÉS MÉRÉSI MÓDSZEREK

Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központ, Budapest

Az eredeti mű: Simon Bishop and Mike Walker: The Economics of EC Competition Law: Concepts, Application and Measurement, 3rd edition published by arrangement with Sweet & Maxwell Ltd., London. A magyar nyelvű kiadás a mű Sweet & Maxwell Ltd., London által angol nyelven 2010ben megjelentetett 3. kiadása (ISBN: 978-0-421-93190-9) Magyarország területén történő terjesztéssel engedélyezett fordítása. A kiadást tilos Magyarországon kívül értékesíteni. Authorized translation from the English language 3rd edition, entitled The Economics of EC Competition Law: Concepts, Application and Measurement by Simon Bishop and Mike Walker, published by Sweet & Maxwell Ltd., London. This edition is not for sale outside Hungary. Copyright © 2010 Simon Bishop and Mike Walker All rights reserved.

Fordította: Hidi János (5–8. fejezet) Muraközy Balázs (Előszó, 9–17. fejezet, Függelék) Szabó Judit (1–4. fejezet) Ellenőrző szerkesztő: Pápai Zoltán A fordítást szakmai szempontból ellenőrizte: Csorba Gergely és McLean Aliz Felelős szerkesztő: Patkós Anna

Copyright © Hungarian translation: Hidi János, Muraközy Balázs, Szabó Judit, Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központ, Budapest, 2011 All rights reserved. No part of this book may be reproduced or transmitted in any form or by any means, electronic or mechanical, including photocopying, recording or by any information storage retrieval system, without permission, in writing, from Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központ. Minden jog fenntartva. A mű egészének vagy bármely részének mechanikus vagy elektronikus másolása, sokszorosítása, illetve információszolgáltató rendszerben való tárolása és továbbítása a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának előzetes írásbeli engedélyéhez kötött.

A szerzők *

Simon Bishop a közgazdaságtan versenyjogi alkalmazásaira szakosodott RBB Economics tanácsadó cég egyik alapítója és társtulajdonosa, közel húsz éve ad tanácsokat szerte Európában, Dél-Afrikában és Ausztráliában. Számos nagy jelentőségű ügyben – többek között körülbelül húsz második fázisú fúziós ügyben – vett részt vezető közgazdasági tanácsadóként. Ügyfelei közé tartozott a Bartelsmann, a GE, az FA Premier League, a Sony, a British Airways, a BHP Billiton, a Heineken és a Cargill. A European Competition Journal társszerkesztője, és felkerült arra a listára, amelyet a Global Competition Review állított össze a legjobb versenyügyi közgazdászokról.1 Mike Walker a londoni Charles River Associates alelnöke, a versenyszabályozás közgazdasági kérdéseinek vezető szakértője, több mint 16 éves tanácsadói gyakorlattal rendelkezik. Az európai és dél-afrikai bíróságok és szabályozóhatóságok versenyjogi eseteiben rendszeresen közreműködik szakértőként. A Loughborough Egyetem verseny-közgazdaságtant oktató vendégtanára. A londoni King’s College vendégtanáraként ő vezeti a versenyjogi mesterképzés programját. Felkerült arra a listára, amelyet a Global Competition Review állított össze a legjobb versenyügyi közgazdászokról.

A könyvben szereplő nézetek a szerzők véleményét tükrözik, és nem azokét a szervezetekét, amelyekkel kapcsolatban állnak. *

Előszó

Mint ahogy a Bishop–Walker-szerzőpáros könyvének második kiadásához írt előszóban is leírtam, ez egy olyan mű, amelyet mindenkinek el kell olvasnia, aki versenyjoggal foglalkozik – vagyis a versenyhatóságok dolgozóinak, jogi tanácsadóknak, bíráknak, szakpolitikusoknak és diákoknak. A versenyjog a közgazdaságtanról szól, és mindenkinek, aki ezzel foglalkozik, törekednie kell a mögötte meghúzódó gondolatmenet és szakpolitikai célok megértésére; s ezenfelül azokat az eszközöket is meg kell ismernie, amelyeket a közgazdászok alkalmaznak az egyes konkrét ügyekben. Rendkívül jó hír, hogy megjelent a mű harmadik kiadása, hiszen sok fontos dolog történt a második kiadás megjelenése óta eltelt hét évben. Ezt sokszor úgy fogalmazzák meg, hogy az utóbbi időben erőteljesen gyökeret eresztett a „több közgazdaságtant” megközelítés. Ezt jól mutatják az olyan ügyek – különösen az Európai Unió fúziós szabályai alapján lefolytatott eljárások –, amelyekben egyre összetettebb módszereket alkalmaznak, és a hozzájuk kapcsolódó döntések, amelyekben a korábbiaknál szintén sokkal nagyobb szerepet kap a közgazdasági érvelés. Tükrözik a közgazdaságtan növekvő szerepét a Bizottság olyan iránymutatásai is, mint például a horizontális és a nem horizontális összefonódásokról szólók, vagy az Iránymutatás az EK-szerződés 82. cikkének az erőfölényben lévő vállalkozások versenykorlátozó visszaélő magatartására történő alkalmazásával kapcsolatos bizottsági jogérvényesítési prioritásokról. Nem meglepő, hogy a közgazdaságtan szerepének erősödése magának a Bishop–Walker-kötetnek a vastagságában is megmutatkozik – a harmadik kiadás jelentősen hosszabb a másodiknál, hiszen örvendetes módon sok újdonság is belekerült. A könyv szerkezete nem változott a korábbi kiadásokhoz képest. Az I. rész bemutatja a versenyszabályozás legfontosabb fogalmait – az effektív versenyt, a piaci erő meghatározását és az érintett piacot. A piaci erőt tárgyaló részben a szöveg kiegészült a kiegyenlítő vevői erő, a Lerner-index és – az utóbbi időben rendkívül fontossá vált – kétoldalú piacok tárgyalásával. A piacmeghatározásról szóló fejezetben a szerzők több, a versenyjog alkalmazása során időnként elkövetett hibát is bemutatnak (a celofánhiba csupán egy ezek közül). A könyv II. része külön-külön mutatja be a 81. cikket, a 82. cikket és a közösségi fúziós szabályozást. Ezek a fejezetek sokat változtak az utóbbi hét év fejleményeinek köszönhetően. A Bizottság még a korábbiaknál is eltökéltebb lett a kartellek felszámolása területén: a kiszabott bírságok rendkívül magasak lettek, és a Bizottság döntéseit gyakran további kártérítési perek követik. Régebben a közgazdászoknak nem sok szerepük volt a kartellügyekben. Ez azonban az elmúlt években megváltozott, és egyre inkább részt vesznek az ügyek elemzésében – például olyan kérdések megválaszolásával, hogy az információcsere valóban hatással volt-e az árak 7

ELŐSZÓ

alakulására. Ha nem, akkor célját (és nem hatását) tekintve versenykorlátozó-e a megállapodás? Egyre gyakrabban veszik igénybe a közgazdászok segítségét a bírságok mértékének a meghatározásában is, valamint abban a rendkívül nehéz feladatban, amelynek során megállapítják, hogy a nemzeti bíróságok mekkora kártérítést szabjanak meg az EU-eljárást követő kártérítési perekben. A könyv új kiadása ezekről a fontos kérdésekről is tartalmaz jól használható ismereteket. A szerzők kibővítették a 82. cikkről szóló részt is, követve a EU Versenyügyi Főigazgatósága 2005. évi vitairatát, valamint a Bizottság ezt követő iránymutatását a jogérvényesítési prioritásokról. Az új kiadásban már nem egy, hanem két fejezet szól a fúziókontrollról, hiszen a Bizottság is külön iránymutatást adott ki a horizontális, valamint nem horizontális fúziókról. Nem csupán a versenyjog mögött meghúzódó közgazdasági fogalmak megértése fontos, hanem az is, hogy milyen eszközöket használnak a közgazdászok a konkrét ügyek elemzése során. A könyv III. része rendkívül hasznos áttekintést nyújt az olyan módszerektől, mint például a rugalmasságok felhasználása, a tenderelemzések, a sokkelemzés, az ár–koncentráció-elemzés, a fúziós szimuláció, a termékáramlási és szállításiköltség-tesztek, valamint a kártérítések kiszámítása. Itt a harmadik kiadás fontos változásainak csak egy részét emeltem ki, de emellett természetesen sok más új elem is megtalálható a könyvben, amelyek felsorolására túl rövid egy ilyen előszó. Felbecsülhetetlennek érezhetik majd ezt a könyvet azok az olvasók, akik szeretnék megérteni, hogy milyen módon járul hozzá a közgazdaságtan a versenyjoghoz és a versenypolitikához. Gratulálok a szerzőknek, hogy elkészítették remek könyvük új kiadását! King’s College, London, 2009. október Richard Whish

A szerzők előszava

A könyv első kiadásában, aminek nagy részét 1998 előtt írtuk meg, azt állítottuk, hogy a közgazdasági érvelés és elemzés egyre nagyobb szerepet játszik az EU versenyjogában. Ez a folyamat nem csupán folytatódott, hanem fel is gyorsult a második kiadás 2002. évi megjelenése óta. Jól mutatja a folyamat lendületét a közgazdászok részvételével zajló eljárások számának és jellegének alakulása, valamint az európai versenyhatóságoknál dolgozó közgazdászok számának növekedése. A közgazdasági elemzés szerepének növekedésére utal az is, hogy létrehozták a vezető közgazdász posztját és irodáját az EU Versenyügyi Főigazgatóságán belül.1 A munkacsoport létszáma azóta gyorsan növekedett. Ennek a folyamatnak azonban továbbra is az a legfontosabb mércéje, hogy milyen nagy mértékben támaszkodik döntései és iránymutatásai során az EU Versenyügyi Főigazgatósága – bizonyos nemzeti versenyhatóságokkal együtt – a közgazdasági megközelítésre. A közösségi versenyjogban olyan példák vannak erre, mint a piacmeghatározási közlemény, a vertikális korlátozásokkal, a horizontális és nem horizontális összefonódásokkal foglalkozó iránymutatá sok, valamint a Bizottságnak az erőfölényben lévő vállalkozások versenykorlátozó magatartása esetén a 82. cikk alkalmazásával kapcsolatos jogérvényesítési prioritásokról szóló iránymutatása.2 Mindezek a dokumentumok kifejezetten közgazdasági megközelítést alkalmaznak a vizsgált területek kezelésében. Ezek a fejlemények természetes módon vezettek ahhoz, hogy megnőtt a versenyügyekkel foglalkozó jogászok és tisztviselők érdeklődése a közgazdasági megközelítés iránt. Bár számos, különböző nehézségi szintű, nagyszerű közgazdasági tankönyvet írtak, ezek figyelmének központjában maga a közgazdasági elemzés áll, és nem azok a szakpolitikai problémák, amelyekre a gyakorlatban – akár ténylegesen, akár potenciálisan – alkalmazható ezt a megközelítés. Kevés könyv foglalkozik tehát közvetlenül a közgazdaságtan gyakorlati alkalmazásával, és még kevesebb van tekintettel a versenyügyekkel foglalkozó jogászok vagy más nem közgazdászok 1 Röller–Buigues (2005) mutatja be belső szemszögből a vezető közgazdász munkacsoportjának, és általában a közgazdászoknak a szerepét a Versenyügyi Főigazgatóság munkájában. 2 Európai Bizottság (1997): A Bizottság közleménye a közösségi versenyjog alkalmazásában az érintett piac meghatározásáról. HL C 372/5; Európai Bizottság (2000): A vertikális korlátozásokról szóló iránymutatás. HL C 29/01.; Európai Bizottság (2004): Iránymutatás a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet szerint a horizontális összefonódások értékeléséről. HL C 31/04); Európai Bizottság (2008): Iránymutatás a nem horizontális összefonódásoknak a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet alapján történő értékeléséről. (2008/C 265/07); Európai Bizottság (2009): Iránymutatás az EK-Szerződés 82. cikkének az erőfölényben lévő vállalkozások versenykorlátozó visszaélő magatartására történő alkalmazásával kapcsolatos bizottsági jogérvényesítési prioritásokról.

A SZERZŐK ELŐSZAVA

igényeire.3 Ezért ebben a könyvben a közgazdasági alapelvek bemutatása egyértelműen a versenypolitikai alkalmazásokat tartja szem előtt: hogyan kapcsolódik a közgazdasági érvelés a jog alkalmazásához, és milyen hatással van a jogi megközelítés az üzleti döntésekre. Így a könyv célja az EU-versenyjog alkalmazása során felmerülő legfontosabb közgazdasági problémák bemutatása és gyakorlati példák ismertetése. Bár a könyv elsősorban az EU versenyjogához kapcsolódó közgazdasági kérdésekről szól, egyre fontosabbá válik a nemzeti versenyszabályozás szempontjából is, hiszen a tagállamok egyre nagyobb mértékben veszik át a közösségi szabályokat.4 Emellett a könyvben bemutatott közgazdasági elemzési eszközök gyakran olyan országokban is alkalmazhatók, amelyek nem az EU-jog mintájára alakították ki versenyjogukat. A könyvet versenyjogászoknak, versenyhivatali tisztviselőknek és a területen dolgozó – akár kutató, akár tanácsadó – közgazdászok számára ajánljuk. A könyv I. része mindhárom csoport számára érdekes lehet, mert ebben magyarázzuk el – gyakorlati szemszögből – a versenypolitikai elemzés három legfontosabb fogalmát: az effektív verseny természetét, a piaci erő fogalmát és a piacmeghatározáshoz kapcsolódó kérdéseket. A II. rész – amely a 81. és 82. cikk és a fúziószabályozás mögötti közgazdasági elvekről szól – elsősorban a jogászoknak és a versenyhivatali tisztviselőknek készült, bár a közgazdászok számára is érdekes lehet, hogy miként alkalmazzák a gyakorlatban a közgazdasági elveket. A második kiadáshoz képest mindhárom szabályozási terület tárgyalásakor jelentősen bővítettük a közgazdasági problémákat tárgyaló részeket, mert jelentősen megnőtt az olyan ügyek száma, amelyekben ilyen érvelést használtak. Az EU Versenyügyi Főigazgatósága is kiadott iránymutatásokat a horizontális és a nem horizontális fúziókkal, valamint a 82. cikk alkalmazásával kapcsolatosan. A fúziók megítélésével kapcsolatos közgazdasági kérdések tárgyalását két fejezetre bontottuk: az egyik a horizontális, a másik a nem horizontális fúziókat tárgyalja. A III. rész szintén mindhárom olvasói csoport számára érdekes lehet. Ez a rész a versenyjogi vizsgálatok során felmerülő versenyző hipotézisek elkülönítésére alkalmas empirikus módszereket mutatja be. Ebben a részben több technikai eszközt alkalmazunk, mint a könyv korábbi fejezeteiben. Tudjuk, hogy a szöveg bizonyos részeit nehéznek találhatják a nem közgazdász olvasók (ez különösen a 10. és 15. fejezet egyes alfejezeteire igaz). Ezzel együtt azt reméljük, hogy a III. rész segít az empirikus eljárások mögötti intuíció megértésében, és lehetővé teszi a vizsgálatok során felhasznált empirikus elemzések minőségének alaposabb megítélését. A könyvhöz – közvetlenül vagy közvetetten – sokan járultak hozzá. Idetartoznak azok a versenyjogászok, akikkel együtt – vagy akik ellen – dolgoztunk az elmúlt 18 vagy még több évben. Ők gyakran kényszerítettek rá minket, hogy újra és újra átgondoljuk, milyen módon lehet valódi piacokra alkalmazni a közgazdasági alapelveket, és hogy milyen módon járulhat hozzá a közgazdaságtan a versenypolitikához. Ez a folyamat jelenleg is tart. Hasonlóan sok segítséget nyújtottak az EU VerA fontos kivételek közé tartozik Mehta–Peeperkorn (2007), Motta (2007) és Lyons (2009). Minden tagállamban létezik fúziókontroll, és – Németország kivételével – minden tagállamban vannak a 81. és 82. cikk mintájára készült törvények. 3 4

A SZERZŐK ELŐSZAVA

senyügyi Főigazgatóságának és a különféle nemzeti versenyhivataloknak – különösen az Egyesült Királyság versenyhivatalának (Office of Fair Trading, OFT) és versenybizottságának (Competition Commission, CC), valamint a dél-afrikai, az ausztrál és a német versenyhivataloknak – a munkatársai. Sokat segítettek még közgazdász kollégáink is abban, hogy egyre többet tudjunk meg a közgazdaságtanról. Mindannyiuknak köszönettel tartozunk! Szeretnénk kifejezni hálánkat azoknak, akiket rávettünk a könyv korábbi kéziratainak elolvasására és javaslataik – gyakran nagyon részletes – kifejtésére. Azok mellett, akik az első két kiadás elkészítése során segítségünkre voltak, a következők segítettek az új kiadás megírásában: Luisa Affuso, Markus Baldauf, Paul Dobson, Pablo Florian, Bojana Ignjatovic, Miguel de la Mano, Richard Murgatroyd, Daria Prigioni, Vitaly Pruzhansky, Franceso Rosati, Tania van den Brande, Matthijs Visser, Chris Walters, Greg Werden és Richard Whish. Richard Whisht különös köszönet illeti, hogy ismét elfogadta felkérésünket az Előszó megírására.

Tartalom

A szerzők Előszó A szerzők előszava Táblázatok jegyzéke Ábrák jegyzéke Hivatkozások jogesetekre Hivatkozások iránymutatásokra és közleményekre Jogszabályok Európai szerződések és megállapodások 1. Bevezetés A közösségi versenypolitika céljai A „mélyebb közgazdasági megközelítés” hatása Az empirikus módszerek használata A könyv vázlata

5 7 9 18 21 25 33 36 37 1.004. 1.009. 1.010. 1.012.

I. rész – Fogalmak 2. Effektív verseny Bevezetés Az effektív verseny néhány lehetséges definíciója A két szélsőség: tökéletes verseny és monopólium Mi a jóléti kritérium az európai közösségi versenyszabályozásban? Oligopóliummodellek Dinamikus megközelítések Összefoglalás 3. A piaci erő értékelése Bevezetés Mi a piaci erő? A piaci erő mutatószámai A Lerner-index – a piaci erő mérőszáma? A kizárás képessége Kétoldalú piacok A profitabilitás és a piaci erő összefüggése A piaci erő elemzése feltételezett versenykorlátozó magatartás esetén

2.001. 2.003. 2.009. 2.017. 2.020. 2.036. 2.040. 3.001. 3.002. 3.012. 3.037. 3.040. 3.042. 3.046. 3.053. 13

TARTALOM

Összefoglalás 3.1. Függelék: a többtermékes vállalatok és a Lerner-index 4. Az érintett piac Bevezetés Az érintett piacok meghatározása – a hipotetikus monopolista teszt A celofánhiba Tipikus hibák az érintett piac meghatározása során Néhány további kérdés a piacmeghatározás gyakorlatából A piaci részesedések értelmezése erősen differenciált termékek esetén Összefoglalás

3.055. 3.056. 4.001. 4.005. 4.017. 4.023. 4.040. 4.047. 4.049.

II. Rész – Alkalmazások 5. A 81. cikk Bevezetés A kartellek és az összejátszás Vertikális korlátozások Horizontális megállapodások A piacmeghatározás szerepe a 81. cikkben Összefoglalás

5.001. 5.007. 5.034. 5.056. 5.063. 5.065.

6. A 82. cikk Bevezetés Az erőfölény és a visszaélés közgazdasági értelmezése Az erőfölény megfelelő szerepe a 82. cikkben Túlzó árazás Utópiacok Kizárólagos értékesítés A bizottság hűségkedvezményekre vonatkozó politikája Árukapcsolás és csomagban történő értékesítés Ragadozó magatartás A kiszolgálás megtagadása – nélkülözhetetlen eszközök és árprés Közös erőfölény a 82. cikk alapján Összefoglalás 6.1. Függelék: költségviszonyítási alapok

6.001. 6.003. 6.009. 6.014. 6.020. 6.028. 6.040. 6.063. 6.084. 6.119. 6.140. 6.141. 6.143.

7. A horizontális fúziók közgazdaságtana Az európai közösségi fúziókontroll áttekintése Közgazdaságtan és jog Az érintett piac szerepe a fúziók elemzésében Egyoldalú hatások Belépés Vevői erő

7.001. 7.008. 7.013. 7.019. 7.039. 7.046.

TARTALOM

Koordinatív hatások Hatékonyságjavulás A fúziók értékelése a hálózatos iparágakban A fúziók értékelése a kétoldalú piacok esetében Elbukó vállalat felvásárlása Összefoglalás

8. A nem horizontális fúziók közgazdaságtana Bevezetés Közgazdaságtan és jog A képesség értékelése – az érintett piac és a piaci részesedések szerepe A vertikális fúziók kapcsán felmerülő kizárás esélyének értékelése A kizárás valószínűségének értékelése és a konglomerátum típusú fúziók Koordinatív hatások A hatékonyság nem horizontális fúziókból származó javulása Összefoglalás 8.1. Függelék: a verseny erőssége és a kettős árrés

7.049. 7.076. 7.082. 7.084. 7.087. 7.089. 8.001. 8.003. 8.008. 8.009. 8.030. 8.043. 8.044. 8.050. 8.051.

Iii. Rész – Mérés 9. Bevezetés az empirikus elemzésbe Bevezetés Az empirikus elemzések szerepe a közösségi versenyjogban A kvantitatív módszerek gyakori kritikái A iii. Részben bemutatott empirikus eljárások Összefoglalás 10. Ártesztek Bevezetés Árkorrelációs elemzés Ökonometriai ártesztek – Granger-okság, kointegráció és egységgyökpróbák Összefoglalás 10.1. Függelék: miért torzítják el a korrelációs elemzés eredményeit a változó árfolyamok? 11. A rugalmasságok használata– a kritikus értékesítéscsökkenés és az áttérési ráták Bevezetés A hipotetikus monopolista teszt közvetlen végrehajtása Áttérési ráták

9.001. 9.002. 9.006. 9.010. 9.020. 10.001. 10.002. 10.054. 10.079. 10.080.

11.001. 11.002. 11.023.

TARTALOM

Összefoglalás 11.1. Függelék: a tényleges áttérési ráta képlet levezetése 11.2. Függelék: az áttérési ráta egyszerű képletéből származó potenciális pontatlanság számszerűsítése

11.030. 11.031. 11.032.

12. Tenderelemzések Bevezetés A tenderezős piacok empirikus elemzése Példák tenderezős piacokra Összefoglalás

12.001. 12.003. 12.011. 12.021.

13. Sokkelemzés Bevezetés Esettanulmányok Tőzsdei események értékelése Következtetések

13.001. 13.002. 13.009. 13.017.

14. Az árak és a koncentráció közötti kapcsolat elemzése Bevezetés Az ár–koncentráció-elemzés módszertana Esettanulmányok Elemzési kérdések Összefoglalás

14.001. 14.002. 14.007. 14.017. 14.027.

15. Fúziós szimuláció Bevezetés A fúziós szimulációk közgazdaságtana Esettanulmányok A fúziós szimuláció során felmerülő kérdések Összefoglalás

15.001. 15.002. 15.022. 15.036. 15.053.

16. Termékáramlási és szállításiköltség-tesztek Bevezetés Termékáramlási tesztek A termékáramlási tesztek alkalmazása a versenypolitikai döntések során A termékáramlási tesztekhez kapcsolódó elemzési kérdések A szállítási költségek elemzése Izokrónelemzés Összefoglalás 17. Károk számszerűsítése Bevezetés Általános módszertan A kartell által okozott áremelkedés becslése 16

16.001. 16.002. 16.012. 16.023. 16.028. 16.034. 16.039. 17.001. 17.002. 17.006.

TARTALOM

Károk számszerűsítése a 82. cikk alapján indított esetekben Összefoglalás

17.019. 17.033.

Ökonometriai függelék – Bevezetés a többváltozós regresszió versenypolitikai alkalmazásába Bevezetés Az ökonometriai elemzés alapvető módszere Négy példa többváltozós regresszióra A többváltozós regressziós elemzések megítélése Általános problémák A modell minőségének megítélése a gyakorlatban Keresleti rendszerek ökonometriai becslése Összefoglalás

f-001. f-003. f-007. f-014. f-028. f-040. f-044. F-050.

Irodalom Index

769 793

Táblázatok jegyzéke

2.1. Számpélda a monopolista kibocsátási döntésére 2.014. 2.2. Az állandó költség és a vállalatok száma közötti összefüggés 2.025. 3.1. Számpélda a különböző rugalmasságok következményeire 3.005. 3.2. Az egy vállalat reziduális keresletének rugalmassága és a piaci rugalmasság összefüggése 3.013. 3.3. Példa a HHI felső és alsó korlátainak számítására 3.018. 3.4. A közös költségek alternatív felosztása 3.050. 4.1. A különböző árrésekhez és hipotetikus áremelésekhez tartozó kritikus értékesítéscsökkenés 4.009. 4.2. Utópiacokkal rendelkező iparágak 4.045. 4.3. Piacmeghatározás és differenciált termékek 4.047. 5.1. A csalásból származó előnyök 5.018. 5.2. Egyes vertikális korlátozások hatása a kiskereskedelmi versenyre 5.054. 6.1. Utópiacokkal rendelkező iparágak 6.020. 6.2. A vevők ösztönzői különböző értékesítési forgatókönyvek esetén 6.056. 6.3. A vevők választásai a különböző értékesítési forgatókönyvek esetén 6.057. 6.4. A vásárlók számára elérhető választási lehetőségek árukapcsolás és csomagban történő értékesítés esetén 6.063. 7.1. A fúziós rendelet statisztikái 1990. szeptember és 2009. szeptember között 7.006. 7.2. Az egyoldalú hatások bemutatása 7.028. 8.1. Portfólióerő 8.031. 10.1. A 10.1 ábrához tartozó korrelációs együtthatók 10.008. 10.2. Egy (hipotetikus) árkorrelációs elemzés eredményei 10.009. 10.3. Árkorreláció a vágott viszkózszál (VSF) és más szálak között 10.015. 10.4. A Ryanair/Aer Lingus-eset korrelációs elemzése 10.018. 10.5. Egymással nem összefüggő I(1) változók közötti korrelációk 10.034. 10.6. A Coca-Cola, a Pepsi, egy kisebb márka és a saját márkás üdítők közötti hipotetikus korrelációk 10.036. 10.7. Hipotetikus termékpiaci korrelációk 10.038. 10.8. Független idősorok átszámítása ugyanarra a valutára – frank 10.042. 10.9. Független idősorok átszámítása ugyanarra a valutára – márka 10.043. 10.10. Független idősorok átszámítása ugyanarra a valutára – font 10.044. 10.11. Késletett korrelációk az A térséggel 10.051. 10.12. Korrelációk a liszt nagykereskedelmi árában – havi adatok, 1971–1981 10.052. 18

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

10.13. Korrelációk a liszt nagykereskedelmi árában – éves adatok, 1971–1981 10.053. 10.14. A Granger-okság tág piacra utal 10.068. 10.15. A Granger-okság szűk piacokra utal 10.069. 10.16. A nullhipotézis Coe–Krause (2008) tanulmánybeli elutasítási aránya – Granger-okság (GC) 10.076. 10.17. A nullhipotézis Coe–Krause (2008) tanulmánybeli elutasítási aránya – Dickey–Fuller-stacionaritáspróba (ADF) 10.077. 10.18. A nullhipotézis Coe–Krause (2008) tanulmánybeli elutasítási aránya – Engle–Granger-féle kointegrációs teszt (EG), Johansen-féle kointegrációs teszt (TR) 10.078. 10.19. A valutaárfolyamok változékonyságának hatása a korrelációkra 10.083. 10.20. A valutaárfolyamokban megjelenő trendek hatása a korrelációkra 10.084. 11.1. A hipotetikus áremelés hatása 11.003. 11.2. A hipotetikus áremelés hatása 11.004. 11.3. A hipotetikus áremelés hatása 11.005. 11.4. 5, illetve 10 százalékos áremeléshez tartozó kritikus értékesítéscsökkenés 11.007. 11.5. A kritikus értékesítéscsökkenés alakulása az áremelés és az árrés különböző értékeire 11.008. 11.6. A kritikus rugalmasság alakulása a relatív árrés függvényében 11.010. 11.7. Kritikus relatív árrések 11.011. 11.8. A vállalati kereslet rugalmassága és a kritikus rugalmasság a relatív árrés függvényében 11.019. 11.9. Az autók és a benzin keresletének árrugalmassága 11.022. 11.10. A Somerfield/Morrison-ügyben előre jelzett fúziót követő áremelkedések 11.029. 11.F.2.1. A vállalatok relatív értékesítésének hatása az egyszerű képlet pontatlanságára 11.034. 11.F.2.2. A sajátár-rugalmasság hatása az egyszerű képlet pontatlanságára 11.036. 11.F.2.3. A határköltségek arányának hatása az egyszerű képlet pontatlanságára 11.038. 12.1. A B vállalat relevanciája a verseny szempontjából 12.007. 12.2. A „legközelebbi helyettesítő” ajánlat vizsgálata 12.010. 12.3. A második legjobb ajánlatok megoszlása a GE által megnyert C karos képerősítők tenderein 12.014. 13.1. Az Always megjelenését követő árváltozások 13.003. 13.2. A termékek elterjedtségének alakulása 13.004. 13.3. Példa egy tőzsdei esemény értékelésére 13.011. 13.4. A Staples–Office Depot eseményértékelése 13.014. 14.1. Az ár–koncentráció-elemzés eredményei – pozitív összefüggés 14.005. 14.2. Az ár–koncentráció-elemzés eredményei – nincs összefüggés 14.006. 14.3. Az ár–koncentráció-elemzés eredményei a Tesco esetében 14.009. 14.4. A lokális koncentráció hatása a profitrátára 14.010. 14.5. Egyszerű ár összehasonlítások a Staples/Office Depot-esetben 14.014. 19

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

14.6. A fúziót követő előre jelzett áremelkedés a Staples/Office Depot-ügyben 14.7. Közgazdasági és statisztikai szignifikancia 15.1. Szimulált áremelkedések az Egyesült Államok bébiételpiacán 15.2. Fúziót megelőző és azt követő részesedések a Volvo/Scania-esetben 15.3. A fúziót követő százalékos árváltozások 15.4. Az Oracle/Peoplesoft-fúzió szimulációjának eredményei 15.5. A sajátár-rugalmasságok kis változásának hatása az árhatás becslésére 15.6. Monopolár és rugalmasság különböző keresleti függvények mellett 15.7. Sörök sajátár-rugalmassága az Egyesült Államokban 15.8. Egy hipotetikus fúzió hatására bekövetkező becsült áremelkedés 16.1. Adatok Olaszországból az Elzinga–Hogarty-teszthez 16.2. Adatok Olaszországból és Franciaországból az Elzinga–Hogarty-teszthez 16.3. Termékáramlási adatok a Nestlé/Perrier-ügyben 16.4. Az Egyesült Királyságba áramló import az Ineos/Kerling-esetben 16.5. Az Elzinga–Hogarty-teszt adatai a Barloworld Coatings/Midas Paints-fúzióban 17.1. Az alternatíva értéke a nulladik időszakban 17.2. A helyes diszkontráta használatának jelentősége F.1. Az X termék potenciális értékesítése F.2. Árrugalmasság becslés a női higiéniai termékek piacán (Egyesült Államok) F.3. Vezetékes–mobil hívások rugalmasságai F.4. A tényleges rugalmasságok F.5. Torzított rugalmasságok F.6. A regressziós példa összes részlete F.7. Egy regressziós modell tesztstatisztikái F.8. A független változók közötti korreláció ellenőrzése

14.016. 14.021. 15.015. 15.027. 15.028. 15.032. 15.046. 15.047. 15.049. 15.050. 16.006. 16.007. 16.016. 16.018. 16.022. 17.021. 17.022. F.005. F.009. F.013. F.016. F.017. F.021. F.041. F.042.

Ábrák jegyzéke

2.1. Tökéletes verseny egy iparágban 2.2. Iparágra vonatkozó versus vállalati szintű görbék 2.3. Monopólium 2.4. A Nash-egyensúly szemléltetése 2.5. A Cournot-verseny kimenetele 2.6. Monopolisztikus verseny 2.7. A domináns vállalat modellje 2.8. Stackelberg-megoldás 2.9. A kartellmegoldás 3.1. Az ár és a keresett mennyiség közötti összefüggés 3.2. Két különböző rugalmasságú keresleti görbe 3.3. Egy homogén jószág reziduális keresleti görbéjének levezetése 3.4. A struktúra–magatartás–teljesítmény-paradigma 3.5. Egy fejlettebb struktúra–magatartás–teljesítmény-modell 3.6. Belépéshez vezető kifizetések 3.7. A belépés elmaradásához vezető kifizetések 3.8. Differenciált termékek közötti verseny 4.1. Az árváltoztatás és a profitváltozás közötti összefüggés egy hipotetikus monopolista esetében 4.2 Egy folytonos helyettesítési lánc 4.3. Szakadás a helyettesítési láncban 5.1. A vállalatok koordinációra vonatkozó ösztönzői 5.2. A vertikális és a horizontális kapcsolatok közötti különbség 5.3. Vertikális integráció 5.4. A kettős árrés 6.1. A hűségkedvezmény-rendszerek ösztönzési jellemzői 6.2 Az inkrementális kedvezményrendszerek ösztönzési jellemzői 6.3. A hűségkedvezmény-rendszerek ösztönzési jellemzői 6.4. A hűségkedvezmény-rendszerek versenyre gyakorolt hatása. biztos értékesítési bázis létezése esetén 6.5. Két, számítógépes játékot vásárló fogyasztói többlete 6.6. A ragadozó árazás tényleges és nettó profitja 6.7. Az inkumbens belépésre adott lehetséges válaszai 6.8. Példa egy downstream szűk keresztmetszetre 6.9. Egy lehetséges szűk keresztmetszet bemutatása 6.10. Árprés

2.010. 2.011. 2.013. 2.021. 2.023. 2.029. 2.031. 2.032. 2.034. 3.003. 3.004. 3.006. 3..014. 3.015. 3.026. 3.026. 3.034. 4.006. 4.040. 4.042. 5.010. 5.034. 5.035. 5.038. 6.038. 6.039. 6.052. 6.061. 6.066. 6.086. 6.093. 6.120. 6.123. 6.136. 21

6.F.1. A határköltség és az átlagos teljes költség a kibocsátás függvényében 6.144. 7.1. A horizontális, a vertikális és a konglomerátum típusú fúziók közötti különbség 7.003. 7.2. A horizontális összefonódási iránymutatásban szereplő HHI-küszöbértékek grafikus ábrázolása 7.016. 7.3. A fúziót megelőző áremelések nem jövedelmezők 7.021. 7.4. A horizontális fúziók növelik az áremelésekből eredő nyereségeket 7.022. 8.1. Eladói elzárkózás 8.011. 8.2. A fúziót megelőző upstream és downstream profit 8.012. 8.3. A teljes eladói elzárkózás stratégia költségei és hasznai 8.013. 8.4. Az eladói elzárkózásból származó további potenciális haszon 8.014. 8.5. Vevői elzárkózás 8.021. 8.6. A fúziót megelőző upstream és downstream profit 8.023. 8.7. A vevői elzárkózáshoz kapcsolódó költségek és haszon 8.024. 8.8. A vevői elzárkózás stratégiájához kapcsolódó további lehetséges haszon 8.025. 8.9. Példa egy keresztirányú fúzióra 8.028. 8.F.1. A vertikális integrációból eredő haszon a downstream vállalatok számának függvényében 8.056. 10.1. Három termék árának feltételezett alakulása 10.007. 10.2. Lehetséges piacmeghatározások a Nestlé/Perrier-eset során 10.012. 10.3. A kínálati oldali válaszok jelentősége a korrelációs elemzésben 10.024. 10.4. A szezonalitás hatása a korrelációkra 10.030. 10.5. 10.031. 10.6. Egy termék hazai és külföldi árának alakulása hazai valutában számítva 10.045. 10.7. Az euró–dollár és a font–dollár árfolyam alakulása (2003–2007) 10.048. 10.8. A jen–dollár árfolyam alakulása (2003–2007) 10.049. 10.9. Két kointegrált áridősor 10.072. 10.10. Olaszország régiói 10.075. 12.1. Az átlagos tenderajánlatok és az ajánlattevők száma 12.004. 12.2. A nyertes tenderajánlatok értékeinek átlagai és az ajánlattevők száma 12.005. 12.3. Bruttó árrések az Északi-tenger északi részén és Norvégiában 12.020. 13.1. Példa árfolyamsokkra 13.006. 14.1. Pozitív kapcsolat az ár és a koncentráció között 14.003. 14.2. Nincs kapcsolat az ár és a koncentráció között 14.004. 14.3. Hamis kapcsolat a változók szintjei között 14.023. 14.4. Nincs kapcsolat az első differenciák között 14.024. 16.1. Az Y térséget ellátó terület becslése 16.029. 16.2. A SSNIP hatása az Y térségben érvényes kínálatra 16.030. 16.3. Lehetséges hiba az Y térséget ellátó terület meghatározása során 16.031. 16.4. Regionális verseny, amikor a vonzáskörzeteket a szállítási költségek alapján határozzák meg 16.033. 22

16.5. 16.6. 16.7. 17.1. 17.2. 17.3. 17.4. 17.5. F.1. F.2. F.3. F.4. F.5. F.6.

Példa izokrónra A versenyző vállalatokat mutató izokrón Példa fogyasztóközpontú izokrónra A közvetlen vásárló nyeresége a kartell áremelése előtt A kartell által okozott veszteség összetevői Egyszerű „előtte és utána” megközelítés Példa a kartell nélküli árak ökonometriai becslésére A közvetett vásárlókat érő károk A keresleti görbe meghatározása ár- és mennyiségi adatokból A hibatag és a legjobban illeszkedő egyenes Lassú alkalmazkodás az árváltozásokhoz Heteroszkedasztikus hibatag Példa a kimaradt változóra Tényleges és becsült értékek a regressziós példánkban

16.035. 16.036. 16.037. 17.004. 17.005. 17.008. 17.011. 17.029. F.004. F.006. F.026. F.033. F.038. F.043.

Hivatkozások jogesetekre

A bekezdés sorszáma*

Európai Unió ABF/GBI Business COMP/M.4980; (2009) OJ 2009 C145/10 4.035., 4.036., 7.067., 10.019. AB Volvo versus Veng lásd Volvo AB versus Erik Veng (UK) Ltd (238/87) AC Treuhand AG COMP/37.857 (2003) 5.016. Aerospatiale-Alenia/de Havilland Case IV/M.053 (1991) OJ 1991 C314/7 7.005., 7.088. Air France/Alitalia COMP/38.284/D2 (2002) OJ 2002 C111/7 5.057. Air Liquide/BOC/M.1630 (1999) OJ 2004 L92/1 7.062. Air Tours/First Choice IV/M.1524 (1999); OJ 2000 C105/3 4.034., 7.006., 7.072., 10.019. Airtours Plc versus Commission of the European Communities 7.073., 7.074. (T-342/99) [2002] All E.R. (EC) 783; [2002] E.C.R. II-2585; [2002] U.K.C.L.R. 642; [2002] 5 C.M.L.R. 7 AKZO Chemie BV versus Commission of the European Communities 6.108., 6.110., 6.112. (C-62/86) [1991] E.C.R. I-3359; [1993] 5 C.M.L.R. 215; [1994] F.S.R. 25 AKZO Chemie BV versus Commission lásd még Engineering and Chemical Supplies (Epsom and Gloucester) versus Akzo Chemie BV Alcatel/Telettra IV/M.18 7.048 AROW versus BNIC (1982) lásd Association of Retailer-Owner Wholesalers in Foodstuffs versus Bureau National Interprofessionnel du Cognac Association of Retailer-Owner Wholesalers in Foodstuffs versus 5.016. Bureau National Interprofessionnel du Cognac [1983] 2 C.M.L.R. 240; [1983] F.S.R. 425 AstraZeneca COMP/A.37.507/F3 (2005) OJ 2006 L332/24 13.007, F.001. Austrian Airlines/Lufthansa COMP/37.730 (2001) OJ 2001 C356/5 5.057. B&I Line Plc versus Sealink Harbours Ltd (IV/34.174) Joined Cases: B&I Line Plc versus Sealink Stena Ltd (IV/34.174) [1992] 5 C.M.L.R. 255 BASF/Eurodiol/Pantochim COMP/M.2314 (2001) OJ 2002 L132/45 Bertelsmann AG and Sony Corporation of America versus Independent Music Publishers and Labels Association (Impala). (C-413/06 P) [2008] ECR I-4951; [2008] 5 C.M.L.R. 177 Bertelsmann/Springer/JV COMP/M.3178 (2005) OJ 2006 L61/17 Boeing/Hughes COMP/M.1879 (2000) OJ 2000 C123/41 Boeing/McDonnell Douglas IV/M877 [1998] 5 C.M.L.R. 270; (1997) OJ L336/16 Brasserie de Haecht SA versus Wilkin (23/67) [1967] E.C.R. 407; [1968] C.M.L.R. 26 British Airways Plc versus Commission of the European Communities (C-95/04 P) [2007] 4 C.M.L.R. 22; [2007] C.E.C. 607

6.121., 6.128., 6.129., 6.130. 7.088. 7.074. 7.034. 8.026. 3.013., 12.007., 12.008., 12.011. 5.037. 6.042., 6.043., 6.055.

A számok a könyv bekezdéseinek sorszámaira utalnak.

Car Glass COMP/39.125 (2008) O.J. C 173 5.007. Car Glass COMP/39.125 (2008) O.J. C 173 5.007. Cargill/Cerestar COMP/M.2502 (2002) OJ 2002 C40/7 16.019. Cascades SA versus Commission of the European Communities (T-308/94) 5.032. [1998] E.C.R. II-925 Cement COMP/39.520 (2008) 5.014. Ciba-Geigy/Sandoz IV/M.737 (1997) OJ 1997 L201/1 4.043. Coca-Cola Co versus Commission of the European Communities 4.038. (T125/97 and T-127/97)) [2000] All E.R. (EC) 460; [2000] E.C.R. II-1733; [2000] 5 C.M.L.R. 467 Commission of the European Communities versus Nederlandse 5.016 Organisatie voor Expeditie en Logistiek (FENEX) (IV/34.983) (1996) 5 C.M.L.R. 332 . Commission of the European Communities versus Tetra Laval BV 6.077 (C-12/03 P) [2005] All E.R. (EC) 1059; [2005] E.C.R. I-987; [2005] 4 C.M.L.R. 8 Compagnie Maritime Belge Transports SA versus Commission of the 6.001., 6.112., 6.140. European Communities (C-395/96 P) más néven: Cie Maritime Belge Transports SA versus Commission of the European Communities (C-395/96 P) Joined Cases: Dafra-Lines A/S versus Commission of the European Communities (C-396/96 P) [2000] All E.R. (EC) 385; [2000] E.C.R. I-1365; [2000] 4 C.M.L.R. 1076 Compagnie Maritime Belge Transports SA versus Commission of the 6.106. European Communities (T24/93) [1996] E.C.R. II-1201; [1997] 4 C.M.L.R. 273 CVC/Lenzing COMP/M.2187 (2000) OJ 2004 L82/20 10.014., 10.016., 10.054., 10.061., 10.064., 10.065. Deutsche Post AG COMP/C-1/36.915; (2001]) O.J. L331/40 6.016. Deutsche Telekom AG COMP/C-1/37.451., 37.578., 37.579 (2003) OJ 2003 C288/2 6.138. Digital Equipment International and Mannesmann Kienzle GmbH, 6.021. Re (IV/M.057) [1992] 4 C.M.L.R. M99 Distillers Company plc (Red Label) [1983] C.M.L.R. 173; (1983) OJ C245/3 1.008. DuPont/ICI IV/M214 (1993) OJ 1993 L7/13 16.019. Elevators and Escalators COMP/38.823 (2007) O.J. C 75 EnBW/ENI/GVS COMP/M.2822 92002) OJ 2003 L248/51 Engineering and Chemical Supplies (Epsom and Gloucester) versus Akzo Chemie BV (CIV/30698) [1986] 3 C.M.L.R. 273; (1981) O.J. L374/1 Enso/Stora IV/M1225 (1998) Eurofix Ltd versus Hilti AG (IV/30.787); más néven: Hilti Joined Cases: Bauco (UK) Ltd versus Hilti AG [1989] 4 C.M.L.R. 677; [1988] F.S.R. 473 European Night Services Ltd (ENS) versus Commission of the European Communities (T374/94) [1998] E.C.R. II-3141; [1998] 5 C.M.L.R. 718; [1998] C.E.C. 955 Europemballage Corp versus Commission of the European Communities (6/72) [1973] E.C.R. 215; [1973] C.M.L.R. 199 Exxon/Shell IV/33.640 (1994) OJ 1994 L144/20

5.007. 8.026. 6.001., 6.098., 6.108. 3.031., 7.046., 7.047., 7.048. 6.064, F.001. 2.004., 2.006., 5.004., 5.007. 4.001., 4.015., 6.001. 5.058.

Fenex lásd Commission of the European Communities versus 5.007., 5.014. Nederlandse Organisatie voor Expeditie en Logistiek (FENEX) Flat Glass COMP/39/165 [2007]; (2008) O.J. C127 Ford/Volkswagen IV/33.814; [1993] 5 C.M.L.R. 616; (1993) OJ 1993 L20/14 5.058. Friesland Foods/Campina COMP/M.5046 (2008); O.J. 2009 C75/16 4.032., 7.003., 7.046., 7.048, F.048.

Gas COMP/39.401 (2009) 5.007. Gas Insulated Switchgear COMP/38.899 (2007) O.J. 2008 5/3 5.007. Gas Natural versus Endesa (C-94/05) 1.001. GE/Amersham COMP/M.3304 (2004) OJ 2004 C74/5 7.003., 8.037., 8.038., 8.041. GE/Honeywell COMP/M.2220 (2001) OJ 2004 C42/11 6.077., 7.006., 8.001., 8.038., 8.039., 8.040., 8.041., 8.042., 13.011. GE/Instrumentarium COMP M.3083 (2003) OJ 2003 C54/3 1.10 7.036., 12.011., 12.012., 12.014, F.001. GE/Smiths Aerospace COMP/M.4561 (2007) OJ 2007 C133/1 8.014., 8.038., 8.042. Gencor/Lonrho IV/M.619 (1996) OJ 1997 L11/30 7.070., 10.002., 10.032., 10.061., 10.063. Gencor Ltd versus Commission of the European Communities (T102/96) 7.070. [1999] All E.R. (EC) 289; [1999] E.C.R. II-753; [1999] B.C.C. 877; [1999] 4 C.M.L.R. 971; [1999] C.E.C. 395 General Electric Co versus Commission of the European Communities 6.011., 6.077., 8.039., 8.040. (T210/01) [2005] E.C.R. II-5575; [2006] 4 C.M.L.R. 15 Genzyme Ltd versus Office of Fair Trading (Disclosure of Confidential 6.138 Information) [2003] CAT 7; [2003] Comp. A.R. 288; (2003) UKCLR 950 GlaxoSmithKline Services Unlimited versus Commission of the European 1.008., 5.040. Communities (T-168/01) [2006] E.C.R. II-2969; [2006] 5 C.M.L.R. 29; [2006] E.C.R. II-2969 GlaxoSmithKline Services Unlimited versus Commission 1.008. C-501/06 C-501/2006. C-513/06 Google/DoubleClick COMP/M.4731 (2008) OJ 2008 C184/9 8.001., 8.006., 8.029. Graphite Electrodes COMP/36.490 (2001); OJ 2002 L100/1 5.007. Group SNECMA/TI Group IV/M368 (1994) O.J. C42/12 12.011., 12.016. Guinness/Grand Metropolitan IV/M.938 [1997] 5 C.M.L.R. 760 (1998) 8.001., 10.002, F.001. OJ 1998 L288/24 Hilti AG versus Commission of the European Communities (T-30/89) 6.021., 6.079. [1991] E.C.R. II-1439; [1992] 4 C.M.L.R. 16; [1992] F.S.R. 210 Hoffmann La Roche & Co AG, F versus Commission of the European 6.001., 6.006., 6.041., 6.112. Communities (85/76) [1979] E.C.R. 461; [1979] 3 C.M.L.R. 211; [1980] F.S.R. 13 Hugin/Liptons IV/29.132 (1978) OJ 1978 L22/23 lásd Liptons Cash Registers and Business Equipment versus Hugin Kassaregister AB Hydrogen Peroxide and Perborate COMP/38.620 (2000); OJ 2006 L353/54 5.014. ICL/Synstar lásd Synstar Computer Services (UK) Ltd versus ICL (Sorbus) Ltd Impala Decision lásd Independent Music Publishers & Labels Association (Impala) versus Commission of the European Communities IMS Health Inc versus Commission of the European Communities 6.001. (T184/01) [2005] E.C.R. II-817 Independent Music Publishers & Labels Association (Impala) versus 7.067., 7.074. Commission of the European Communities (T-464/04) [2006] E.C.R. II-2289; [2006] 5 C.M.L.R. 19 Ineos/Kerling COMP/M.4734 (2008) OJ 2008 C219/16 16.017., 16.018., 16.031. Istituto Chemioterapico Italiano SpA versus Commission of the 6.119., 6.129., 6.132. European Communities (6/73) más néven: Commercial Solvents Corp versus Commission of the European Communities (7/73) [1974] E.C.R. 223; [1974] 1 C.M.L.R. 309 Kali + Salz/MDK/Treuhand IV/M.308 (1998) OJ 1998 C275/3 Kimberly-Clark/Scott Paper IV.M623 (1995) OJ 1996 C213/10 Kyocera/Pelikan

7.070., 7.087. 4.034., 10.005., 16.031., F.001. 4.046., 6.021.

LagardÉre/Natexis/VUP COMP/M.2978 (2003) OJ 2004 L125/54 Liptons Cash Registers and Business Equipment versus Hugin Kassaregister AB Joined Cases: Liptons Cash Registers and Business Equipment versus Hugin Cash Registers (IV/29.132) (1978) OJ 1978 L22/23: [1978] 1 C.M.L.R. D19; [1978] F.S.R. 341 Lufthansa/SAS IV/35.545 (1995) OJ 1995 C141/9 Magill-Radio Telefio Eirann (RTE) versus Commission lásd Radio Telefis Eireann versus Commission of the European Communities Mannesmann/Vallourec/Ilva IV/M.315 (1994) OJ 1994 L102/15 Manufacture Francaise des Pneumatiques Michelin versus Commission of the European Communities (T-203/01) [2003] E.C.R. II-4071; [2004] 4 C.M.L.R. 18 Masterfoods Ltd (t/a Mars Ireland) versus HB Ice Cream Ltd (C-344/98) [2001] All E.R. (EC) 130; [2000] E.C.R. I-11369; [2001] 4 C.M.L.R. 14 MCI/WorldCom/Sprint COMP/M.1741 (2000) OJ 2000 C14/6 Mercedes-Benz/Kässbohrer IV/M.477 (1995) OJ 1995 L211/1 Metallgesellschaft/Safic Alcan IV/M.146 (1991) OJ 1991 C300/22 Michelin versus Commission lásd Manufacture Francaise des Pneumatiques Michelin versus Commission of the European Communities; Nederlandsche Banden Industrie Michelin NV versus Commission of the European Communities Microsoft Corporation COMP/C-3/37.792 (2004) OJ 2009 C166/16 Microsoft Corp versus Commission of the European Communities (T-201/04) [2007] E.C.R. II-3601; [2007] 5 C.M.L.R. 846 Microsoft/Liberty Media/Telewest JV.27 (2000) OJ 2000 C43/29

8.026., 15.012., 15.029. 4.046., 6.021.

5.057.

10.002., 10.061., 16.014., 16.016. 6.043. 5.044. 7.082., 7.083., 12.011., 12.018. 16.019. 7.046.

6.117., 6.134. 6.001., 6.073., 6.077., 6.079., 6.080., 6.081., 6.082. 7.082., 7.083.

NDC Health versus IMS Health: Interim measures COMP D3/38.044 6.132. (2001) OJ 2003 L268/69 Nederlandsche Banden Industrie Michelin NV versus Commission of the 6.002., 6.006., 6.010., 6.040., European Communities (322/81) [1983] E.C.R. 3461; [1985] 1 C.M.L.R. 6.043. 282; [1985] F.S.R. 250 Nestlé/Perrier IV/M190 [1993] 4 C.M.L.R. M17; [1992] O.J. L356/1 4.030. 4.034, 7.070., 10.002., 10.011., 10.020., 16.015., 16.016. Nestlé/San Pellegrino IV/M1065 [1998] C.M.L.R. 489; (1998) OJ 1998 10.020. C81/5 Newitt & Co Ltd versus Dunlop Slazenger International Ltd (IV/32.290) 5.040. [1993] 5 C.M.L.R. 352; (1992) O.J. L131/32 Nokia/Navtec COMP/M.4942 (2008) 7.003., 8.014., 8.015., 8.018., 8.019. Norddeutsche Affinerie/Cumerio COMP/M.4781 (2008) 16.019. Oracle/PeopleSoft COMP/M.3216 (2004) OJ 2005 L218/6 Orkla/Volvo IV/M.582 (1995) OJ 1996 L66/17 Oscar Bronner GmbH & Co KG versus Mediaprint Zeitungs- und Zeitschriftenverlag GmbH & Co KG (C7/97) [1998] E.C.R. I-7791; [1999] 4 C.M.L.R. 112; [1999] C.E.C. 53

7.032., 15.031., 15.032, F.001., 11 16.019. 2.004., 6.125., 6.126., 6.131., 6.133.

Paraffin Wax COMP/39.181 (2008) 5.007. Pasteur Mérieux/Merck IV/M285; [1993] 5 C.M.L.R. 118; (1993) O.J. 1993 5.057. C 188/10 Philip Morris/Papastratos COMP/M.3191 (2003) OJ 2003 C258/4 15.030.

Philips/Agilent Health Care Solutions COMP/M.2256 (2001) OJ 2001 C292/10 Philips/Intermagnetics COMP/M.4300 (2007) OJ 2007 C123/1 Philips/Marconi Medical Systems COMP/M.2537 (2001) Pilkington-Techint/SIV IV/M.358 (1994) OJ 1994 L158/24 Pirelli/BICC COMP/M.1882 (2000) OJ 2003 L70/35 Procter & Gamble/Gillette COMP/M.3732 (2005) Procter & Gamble/Schickedanz (II) (IV/M.430 (1994) O.J. L354/2 13.002., 13.003., 13.004., F.001, F.008, F.009. Pronuptia de Paris GmbH versus Prounptia de Paris Irmgard Schillgalis (C161/84) [1986] E.C.R. 353; [1986] 1 C.M.L.R. 414 PVC IV/31.865 (1994) IV/31.865 (1994)

12.011., 12.017.

RAV/MAV Cargo COMP/M.5096 (2009) OJ 2009 C29/4 Radio Telefis Eireann versus Commission of the European Communities (C-241/91 P) más néven: Magill Case, Re (C-241/91 P) Joined Cases: Independent Television Publications Ltd versus Commission of the European Communities (C-242/91 P): [1995] All E.R. (E.C.) 416; [1995] E.C.R. I-743; [1995] 4 C.M.L.R. 718; [1995] E.M.L.R. 337; [1995] F.S.R. 530 Randstad/Vedior COMP/M5009 (2008) Repsol CPP COMP B-1 38348(2004) OJ 2004 C258/7 Royal Bank Private Equity/Cineven/Chelwood Group IV/M.2737 (2002) Ryanair/Aer Lingus COMP/M.4439 (2007) OJ 2007 C10/4

7.003., 7.013. 6.130., 6.131.

8.014. 7.035. 4.040., 5.012., 16.033. 7.025., 7.046. 7.003., 8.033. 3.008., 10.002., 10.013., 5.034. 5.014.

3.044. 5.054. 4.015. 10.002., 10.017., 10.018., 10.026., 10.027., 10.032., 10.039., 10.070, F.001, F.010, F.024.

Saint-Gobain/BPB COMP/M.3943 (2005) OJ 2005 C320/7 8.015. Saint-Gobain/Wacker-Chemie/NOM IV/ OJ 1997 L247/1M.774 16.013. SAS/Maersk Air COMP/D2/37 & COMP /D2/37.386; (2001) O.J. 5.007. 2001 L265 SCA/Metsä Tissue COMP/M.2097 (2001) OJ 2002 L57/1 7.048., 16.031. SCA/Procter & Gamble COMP/M.4533 (2007) 10.005., 16.031. Scandlines Sverige AB versus Port of Helsingborg (COMP/A.36.568/D3) 16.017. [2006] 4 C.M.L.R. 23 SGA/P&G (European tissue business) COMP/M.4533 – SCA/P&G (2007) 4.034., 4.038. OJ 2007 C275/1 Shell Chemie/Elf Atochem IV/M.475 (1995) O.J. C35/4 16.019. Silhouette International Schmied GmbH & Co KG versus Hartlauer 1.008. Handelsgesellschaft mbH (C-355/96) [1998] E.C.R. I-4799 Societe Italiano Vetro SpA versus Commission of the European 5.063. Communities (T68/89) más néven: Italian Flat Glass, Re (T68/89) Joined Cases: Fabbrica Pisana SpA versus Commission of the European Communities (T77/89); Vernante Pennitalia versus Commission of the European Communities (T78/89) [1992] E.C.R. II-1403; [1992] 5 C.M.L.R. 302 Societe Technique Miniere versus Maschinenbau Ulm GmbH (56/65) 5.037 [1966] E.C.R. 235; [1966] C.M.L.R. 357 Sodium Gluconate COMP/36.756 5.007. Solvay/Montedison-Ausimont COMP/M.2690 (2002) OJ 2002 C153/11 7.062. Sony/BMG COMP /M.3333 (2004) OJ 2005 L62/30 7.051., 7.074., 10.002. Sony/SonyBMG) COMP/M.5272 (2008) OJ 2008 C259/5 7.006. StatoilHydro/Conoco Phillips COMP/M.4919 (2008) 7.003. Steel Beams COMP/38.907 (2006); OJ 2008 C235/2 5.014. Swan Solutions Ltd/Avaya ECS Ltd (March, 2001) Oftel 6.021.

Synetairismos Farmakopoion Aitolias & Akarnanias (SYFAIT) versus Glaxosmithkline Plc (C53/03) [2005] E.C.R. I-4609; [2005] 5 C.M.L.R. 1 Synstar Computer Services (UK) Ltd versus ICL (Sorbus) Ltd [2001] C.P. Rep. 98; [2001] U.K.C.L.R. 585; [2002] I.C.R. 112

1.008.

Tetra Laval/Sidel COMP/M.2416 (2001) OJ 2004 L43/13 Tetra Pak International SA versus Commission of the European Communities (C-333/94 P) [1997] All E.R. (EC) 4; [1996] E.C.R. I-5951; [1997] 4 C.M.L.R. 662 T-Mobile Austria/tele.ring COMP/M.3916 (2005) OJ 2007 L88/44 T-Mobile/tele.ring COMP/M.3916 (2006) O.J. 2007 L88 TomTom/Tele Atlas COMP/M.4854 (2008) OJ 2008 C237/6 Travelport/Worldspan COMP/M4523 (2007)

4.038., 6.077., 7.006., 8.032., 8.037. 6.001., 6.077., 6.079., 6.108., 6.109., 6.110., 6.112.

United Brands versus Commission (27/76) [1978] E.C.R. 207; [1978] 1 C.M.L.R. 429 UPM-Kymmene/Haindl COM/M.2498 (2001) OJ 2002 L233/38

2.003., 3.046., 4.027., 4.3., 6.004., 6.014., 6.015., 6.016., 6.017. 7.063.

Valeo/ITT Industries IV/M.1245 0 (1998) OJ 1998 C288/5 Virgin/British Airways IV/D-2/34.780 (1999) Vitamins COMP/37.512; (2003) OJ 2003 L6/1 Vodafone Airtouch/Mannesmann) COMP/M.1795 (2000) OJ 2000 C141/19 Volvo AB versus Erik Veng (UK) Ltd (238/87) [1988] E.C.R. 6211; [1989] 4 C.M.L.R. 122 Volvo/Scania COMP/M.1672 (2000) OJ 2001 L143/74

7.046. 4.024., 6.001., 6.042., 6.043. 5.007., 5.014. 7.082., 7.083. 4.046., 6.021.

Wanadoo Espa·a versus Telefónica COMP/38.784 (2007) OJ 2008 C83/2 Wanadoo Interactive COMP 38.223; (2005) 5 C.M.L.R. 120

6.138. 6.108., 6.109., 6.110.

Zinc Phosphate (1994-1998) Zince Phosphate COMP/37.027 (2001); OJ 2003 L153/1

5.007. 5.014.

4.046., 6.021.

7.012. 5.012. 7.003., 8.015., 8.016., 8.017., 8.018., 8.048., 8.049. 3.043., 7.085.

15.026., 15.027., 15.028., 15.038.

Nemzeti jogesetek Hollandia Heineken–Horecaovereenkomsten (2036) May 28., 2002 Nuon/Reliant (2003)

5.051., 5.052. 15.033., 15.034., 15.35

Dél-Afrika Barloworld Coatings/Midas Paints Harmony Goid Mining Company Ltd and Durban Roodepoort Deep Ltd versus Mittal Steel South Africa Ltd and Macsteel International BV, Case 13/CR/Feb04, Competition Tribunal of South Africa (2007) Mittal Steel South Africa Ltd, Macsteel International BV and Macsteel Holdings (Pty) Ltd versus Harmony Goid Mining Company Ltd and Durban Roodepoort Deep Ltd, Case 70/CAC/Apr07, Competition Appeal Court of South Africa (2009) Sasol/Engen South African Competition Tribunal, 101/LM/Dec 04

16.021., 16.022. 6.018., 6.019. 6.019.

8.016.