Fordítókulcs – bővített, átdolgozott utánnyomás (a régi Ptk.-tól)

A következő feldolgozás a Ptk. törvényi sorrendjében halad, és ahhoz rendeli a [Ptk.] szabályait.

Mivel a két törvénykönyv szabályozási köre nem fedi teljesen egymást, e két feldolgozásnak az egyes rendelkezésekhez fűzött megjegyzései sem azonosak minden esetben.

Célszerű ezért oda-vissza igénybe venni a fordítókulcsot, vagyis megnézni az egyes szabályokat mindkét feldolgozásban.

1959. évi IV. törvény a Polgári törvénykönyvről Első rész* Bevezető rendelkezések A törvény célja Ptk. 1. § (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és civil szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat – ha eltérően nem rendelkeznek – e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni.

(2) E törvény rendelkezéseit Magyarország gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni.

1:1. § [A törvény hatálya] E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.

1. §

1:2. § [Értelmezési alapelv] (1) E törvény rendelkezéseit Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell értelmezni.

(2) A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • az egyes személyek felsorolása nélkül szól a személyek viszonyainak szabályozásáról; • meghatározza a szabályozás legfőbb módszertani jellegzetességét: a mellérendeltséget és az egyenjogúságot a jogalanyok között; • a Ptk. a személyek vagyoni és egyes személyi viszonyai szabályozásában jelöli meg hatályát, a [Ptk.] a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyaiban, a személyiségi jogok növekvő fontossága és amiatt, hogy a családjog is bekerült a kódexbe; • az értelmezési szabály alóli kivételként elmarad a külön jogszabályra történő utalás (az új szabályozás következetesen elhagyja ezeket az utalásokat, de ez nem érinti a külön jogszabályok szabályozási lehetőségeit).

Ptk. 2. § [Ptk.] –

2. §

(1) A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit.

(2) A törvény biztosítja a személyeknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően.

Ptk. 3. § [Ptk.] –

3. §

(1) A törvény védi a tulajdonnak valamennyi formáját.

A Ptk. 2–3. §-ában megfogalmazott elveket a [Ptk.] nem tartalmazza, azoknak a kódex konkrét normái segítségével kíván érvényt szerezni, az Alaptörvény mellett külön jogágazati alapelvként megfogalmazásuk nem szükséges.

A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése Ptk. 4. § (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

(2) (3) (4) Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat.

Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat.

1:3. § [A jóhiszeműség és tisztesség elve] (1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni.

(2) A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.

1:4. § [A z elvárható magatartás elve.

Felróhatóság] (1) Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(2) Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat.

(3) A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • a [Ptk.] 1:3. § (2) bekezdés új szabálya a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütköző esetként kiemeli a venire contra factum proprium tételét; • a kölcsönös együttműködés követelménye nem került be a a törvénykönyv egészére vonatkozó alapelvek közé, mert azt a [Ptk.] elsősorban a szerződéses viszonyok körében alkalmazandó elvnek tekinti; • az elvárható magatartás elvétől a [Ptk.] értelmében akkor lehet eltérni, ha törvény eltérő követelményt támaszt, a Ptk. alapján akkor, ha törvény szigorúbb követelményt határoz meg.

* A Ptk. – [Ptk.] irányban a címsorok az 1959. évi IV. törvény címsoraival egyeznek meg.

465

4. §

Ptk. 5. § 1:5. § [A joggal való visszaélés tilalma] (1) A törvény tiltja a joggal való vis�(1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.

(2) Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendel- szaélést.

(2) Ha a joggal való visszaélés jogszatetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen bály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás előnyök szerzésére vezetne.

(3) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában nyomós közérdeket vagy különös méláll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérde- tánylást érdemlő magánérdeket sért, a ket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksére- bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótollem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet hatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé.

A [Ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy a joggal való visszaélés Ptk. 5. § (2) bekezdésében és (3) bekezdésének második mondatában található példálózóan kiemelt eseteit a [Ptk.] nem tartalmazza.

Ptk. 6. § A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte.

6:587. § [Utaló magatartás] A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte.

Az utaló magatartás (biztatási kár) szabályozása azonos a két törvénykönyvben, de egyrészt azt a bevezető rendelkezések helyett a tartalmilag megfelelő helyre, a kötelemfakasztó jogi tények közé helyezte a [Ptk.], másrészt pedig a [Ptk.] rendszerében ritkábban lehet helyt adni az ezen a rendelkezésen alapuló igényeknek.

Ptk. 7. § 1:6. § [Bírói út] (1) A törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük – ha törvény másképpen nem rendelkezik – bírósági útra tartozik.

(2) Bírósági peres eljárás helyett a felek választottbírósági eljárást köthetnek ki, ha legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, és a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.

Az e törvényben biztosított jogok érvényesítése – ha törvény eltérően nem rendelkezik – bírói útra tartozik.

A [Ptk.] nem rendelkezik a választottbírósági eljárás lehetőségéről, mivel ezt a választottbíráskodásról szóló törvény szabályozza.

Második rész A személyek I. cím Az ember mint jogalany I. fejezet A jogképesség Ptk. 8. § 2:1. § [A jogképesség] (1) Minden ember jogképes: jogai és kötele(1) Minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek.

(2) A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezet- zettségei lehetnek.

(2) A jogképességet korlátozó jognyilatkozat hez tartozásra tekintet nélkül egyenlő.

(3) A jogképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. semmis.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • a [Ptk.] a (2) bekezdésben összefoglalóan a jogképességet korlátozó „jognyilatkozat” semmisségéről rendelkezik, a Ptk. 8. § (3) bekezdése külön utal a „szerződés” és az „egyoldalú jognyilatkozat” semmisségére; • a [Ptk.] nem utal arra, hogy a jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő.

Ptk. 9. § A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy későbben történt. A születés napja a határidőbe beleszámít.

2:2. § [A jogképesség kezdete] (1) A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától illeti meg.

(2) A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet, hogy a fogamzás korábbi vagy későbbi időpontban történt. A születés napja a határidőbe beleszámít.

A jogképesség kezdetére vonatkozó szabályozás tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.

Ptk. 10. § A gyermek részére már megszületése előtt gondnokot kell kirendelni, ha ez jogainak megóvása érdekében szükséges, különösen ha a gyermek és törvényes képviselője között érdekellentét van.

2:3. § [A magzat gyámja] (1) A gyámhatóság – kérelemre vagy hivatalból – gyámot rendel a magzat részére, ha ez a magzat jogainak megóvása érdekében szükséges.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • a kiskorúak részére egységesen gyámot, a nagykorúak részére gondnokot kell rendelni, ennek megfelelően a [Ptk.] alapján a magzatnak gyámja, a Ptk. rendelkezése szerint gondnoka van; • a Ptk. utal a gondnokrendelés tipikus esetére is; 466

II. fejezet A cselekvőképesség Ptk. 11. § (1) Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki.

(2) Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot.

(3) A cselekvőképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.

2:8. § [A cselekvőképesség] (1) Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét e törvény vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza.

(2) Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot.

(3) A cselekvőképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.

11. §

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • külön kiemeli, hogy a cselekvőképességet a bíróság cselekvőképességet korlátozó ítélete is korlátozhatja; • a [Ptk.] a cselekvőképességi kategóriák elnevezésének megváltozása miatt a cselekvőképesség kizárására nem utal; • összefoglalóan a cselekvőképességet korlátozó „jognyilatkozat” semmisségéről rendelkezik, a Ptk. 11. § (3) bekezdése külön utal a „szerződés” és az „egyoldalú jognyilatkozat” semmisségére.

A kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképesség, illetve cselekvőképtelenség Ptk. 12. § Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzé­ sével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek.

2:10. § [A kiskorúság] 12. § (1) Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik.

(2) Ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelennek nyilvánítja, a házasságkötéssel szerzett nagykorúság megszűnik.

(3) A házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszűnése nem érinti.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánítja érvénytelennek, a [Ptk.] szerint a „házasságkötéssel szerzett nagykorúság megszűnik”, a Ptk. értelmében „a házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével”, • új rendelkezés, hogy a házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszűnése nem érinti.

Ptk. 12/A. §

2:11. § [A korlátozottan cselekvőképes 12/A. § kiskorú] Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen.

(1) Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen.

2:12. § [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú (2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkozajognyilatkozata] tának érvényességéhez – ha jogszabály kivételt nem tesz (1) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának ér– törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőké- vényességéhez – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – törvényes pes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt a függő képviselőjének hozzájárulása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatjognyilatkozatainak érvényességéről.

(3) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes kozatainak érvényességéről.

(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjéképviselőjének közreműködése nélkül is a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, nek közreműködése nélkül a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszaamelyre jogszabály feljogosítja; b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükséglete- bály feljogosítja; b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése inek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerzőkörébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; déseket; c) rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig köc) rendelkezik munkával szerzett keresményével; ketelezettséget vállalhat; resménye erejéig erre kötelezettséget vállalhat; d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és d) megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizáróe) ajándékozhat a szokásos mértékben. lag előnyt szerez.

(3) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú(4) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak – a d) pontban foglaltak szerint – ígért nak ígért vagy adott ingyenes juttatást a gyámhatóság engedélyével vagy adott ajándékot a gyámhatóság engedélyével vis�- visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes képviselő visszaszautasíthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes képviselő utasító nyilatkozatát nem hagyja jóvá, a határozat a törvényes képvisszautasító nyilatkozatát nem hagyja jóvá, ez a határo- viselő elfogadó nyilatkozatát pótolja.

(4) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevézata a törvényes képviselő elfogadó nyilatkozatát pótolja.

(5) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőké- ben maga is tehet jognyilatkozatot, kivéve azokat, amelyeknél jogszapes kiskorú nevében maga is tehet jognyilatkozatokat, bály a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát kívánja kivéve azokat, amelyeknél a jogszabály a korlátozottan meg, vagy amelyek a korlátozottan cselekvőképes kiskorú munkával cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát kívánja meg, szerzett jövedelmére vonatkoznak. A törvényes képviselőnek a kiskorú illetve amelyek a munkával szerzett keresményre vonat- személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során a korlátozott cselekvőképességű kiskorú véleményét figyelembe kell vennie. koznak.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • Mindkét törvénykönyv szerint a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozata főszabály szerint csak törvényes képviselője jognyilatkozatával együtt érvényes. A [Ptk.] a főszabály alól csak törvényi szinten (magában a [Ptk.]-ban) teszi lehetővé kivétel meghatározását, a Ptk. szerint erre alacsonyabb szintű jogszabályban is lehetőség van.

467

• Nem érdemi különbség, hogy a [Ptk.] szerint a jognyilatkozat a törvényes képviselő hozzájárulásával, a Ptk. szóhasználata alapján a törvényes képviselő beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával érvényes.

• Azoknak a jognyilatkozatoknak a köre, amit a korlátozottan cselekvőképes kiskorú önállóan megtehet, a két szöveg szerint – egy kivétellel – azonos. A [Ptk.] szerinti felsorolása azáltal tágabb [e) pont], hogy a Ptk. nem ebben az aspektusban tartalmazza azt az esetet, hogy a kiskorú a szokásos mértékben ajándékozhat. Ennek megfelelő tartalmú rendelkezést a Ptk. a 13/A. §-a tartalmazza.

Ptk. 12/B. § (1) Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.

(2) Cselekvőképtelen az a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú is, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. A gondnokság alá helyezési eljárásra a 15. § rendelkezései megfelelően irányadók. A gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már a határozat jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik.

2:13. § [A cselekvőképtelen kiskorú] Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.

2:18. § [A kiskorú cselekvőképességének korlátozása gondnokság alá helyezéssel] (1) A bíróság a kiskorút a tizenhetedik életévének betöltése után a nagykorúakra irányadó szabályok szerint cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezheti.

(2) A gondnokság alá helyezést a kiskorú törvényes képviselője is kérheti.

(3) Ha a bíróság kiskorút helyez a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá, a gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már az ítélet jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • lényeges különbség a két szöveg között, hogy a [Ptk.] kiskorúak esetén a cselekvőképesség korlátozását csak a tizenhetedik életév betöltése után teszi lehetővé, a Ptk. alapján erre már tizennegyedik életévét betöltött kiskorú esetén is mód van, ennek megfelelően a [Ptk.] alapján a tizenhetedik, a Ptk. szerint az a tizennegyedik életévet betöltött kiskorú is cselekvőképtelen, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett; • eltér a gondnokság alá helyezés elnevezése is, a [Ptk.] a nagykorúakra vonatkozó cselekvőképességi elnevezéseknek megfelelően cselekvőképesség teljes korlátozásáról, a Ptk. kizáró gondnokságról szól; • a [Ptk.] a nagykorúakra vonatkozó általános szabályokon túl kiskorú esetén a törvényes képviselője számára is lehetővé teszi, hogy kezdeményezhesse a kiskorú gondnokság alá helyezését, a Ptk. csak a nagykorúakra vonatkozó gondnokság alá helyezési szabályokra utal.

Ptk. 12/C. §

2:14. § [A cselekvőképtelen

(1) A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el.

(2) Nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és már teljesített csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel.

kiskorú jognyilatkozata] (1) A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el.

(2) A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel.

A szabályozás tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.

Ptk. 12/D. §

2:14. § [A cselekvőképtelen

A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során a korlátozott cselekvőképességű, illetve az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét figyelembe kell vennie.

kiskorú jognyilatkozata] (3) A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét – korának és érettségének megfelelően – figyelembe kell vennie.

2:12. § [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozata] (4) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében maga is tehet jognyilatkozatot, kivéve azokat, amelyeknél jogszabály a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát kívánja meg, vagy amelyek a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jövedelmére vonatkoznak. A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során a korlátozott cselekvőképességű kiskorú véleményét figyelembe kell vennie.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • a kiskorú véleményének figyelembevételére vonatkozó szabályozás azonos tartalmú a két törvénykönyvben, azzal a szerkezeti eltéréssel, hogy a Ptk. egy helyen, a [Ptk.] pedig külön §-ban rendelkezik a korlátozottan cselekvőképes kiskorú, illetve cselekvőképtelen kiskorú véleményének figyelembevételéről; • az utóbbi esetben kiegészíti a szabályozást azzal, hogy az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét – korának és érettségének megfelelően – kell figyelembe venni.

A korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen kiskorúakra vonatkozó közös szabályok

Ptk. 13. §

2:15. § [A gyámhatóság jóváhagyása a kiskorú törvényes képviselőjének

(1) A törvényes képviselő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a) a kiskorút megillető tartásról történő lemondásra, 468

jognyilatkozatához] (1) A kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozata a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a) a kiskorút megillető tartásról történő lemondás;

b) a kiskorút örökösödési jogviszony alapján megillető jogokra vagy kötelezettségre; külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására, c) a kiskorú ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására, d) a kiskorú külön jogszabály alapján beszolgáltatott vagyonára, e) a kiskorú olyan egyéb vagyontárgyára, illetve vagyoni értékű jogára vonatkozik, amelynek értéke meghaladja a külön jogszabályban meghatározott összeget.

(2) Bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.

b) a kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozat és a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítása; c) a kiskorú nem tehermentes ingatlanszerzése, ingatlana tulajdonjogának átruházása vagy megterhelése; d) a kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való rendelkezés; vagy e) a kiskorú jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyontárgyáról való rendelkezés esetén.

(2) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a kiskorú ingatlanvagyonának megterhelésére az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor.

(3) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a jognyilatkozat érvényességét bírósági vagy közjegyzői eljárásban elbírálták.

A szabályozás tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.

Ptk. 13/A. §

2:12. § [A korlátozottan cselekvőképes 13/A. § kiskorú jognyilatkozata] (1) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának érvényességéhez – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről.

(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja; b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; c) rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat; d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és e) ajándékozhat a szokásos mértékben.

(1) A kiskorú még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond.

(2) Ez a szabály nem 2:16. § [A kiskorú ellenérték nélküli gátolja a korlátozottan kötelezettségvállalása] cselekvőképes kiskorút a Semmis a kiskorú törvényes képviselőjének olyan jognyilatkozata, amellyel – a kiskorú vagyona mun­kával szerzett keresményével való rendelke- terhére – ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül kötelezettséget vállal zésben, és nem zárja ki a vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell szokásos mértékű aján- a törvényes képviselőnek a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatához való hozzájárulására is. dékozást.

A [Ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy a [Ptk.] 2:16. § második mondatában foglaltakat a Ptk. nem tartalmazza.

(A Ptk. 13/A. § (1) bekezdésében foglaltakról a [Ptk.] 2:16. §-a rendelkezik. A Ptk. 13/A. § (2) bekezdésében foglaltakat a [Ptk.] más aspektusban, a korlátozottan cselekvőképes kiskorú önállóan megtehető jognyilatkozatai körében rendezi.)

Ptk. 13/B. §

2:17. § [A kiskorú jognyilatkozatának relatív 13/B. § semmissége] A kiskorúság miatti korlátozott cselekvőké(1) A korlátozott cselekvőképességen és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége pességen vagy cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre annak érdekében lehet hivatkozkorlátozott vagy hiányzik.

(2) Aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelős- ni, akinek cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik. séggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető.

A [Ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy nem tartalmazza azt a Ptk. 13/B. § szerinti szabályt, miszerint aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető.

A cselekvőképesség korlátozása és kizárása gondnokság alá helyezéssel

Ptk. 14. § (1) Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.

(2) A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti.

(3) Ha a gondnokság alá helyezés szükségességéről a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt a (2) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozó a gyámhatóságnak a perindítás szükségességéről való tájékoztatását követő 60 napon belül nem teszi meg.

2:19. § [A cselekvőképesség részleges korlátozása] (1) Cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.

(2) A bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt.

(3) A cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletben a bíróságnak meg kell határoznia azokat a személyi, illetve vagyoni jellegű ügycsoportokat, amelyekben a cselekvőképességet korlátozza.

469

14. §

(4) A cselekvőképesség részlegesen sem (4) Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés ál- korlátozható, ha az érintett személy jogailapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt – általános jelleggel, nak védelme a cselekvőképességet nem illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában – tartósan vagy időszakonként visszaté- érintő más módon biztosítható.

(5) A cselekvőképességében részlegesen rően nagymértékben csökkent.

(5) Ha a belátási képesség korlátozottsága csak részleges, a gondnokolt minden korlátozott személy minden olyan ügyben olyan ügyben önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügycsoport tekinteté- önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, ben a bíróság a cselekvőképességet korlátozó ítéletben a gondnokolt cselekvőképes- amely nem tartozik abba az ügycsoportba, amelyben cselekvőképességét a bíróségét nem korlátozza.

(6) A bíróság különösen a következő ügycsoportok tekintetében korlátozhatja a ság korlátozta. gondnokság alá helyezett személy teljes cselekvőképességét: 2:28. § [A gondnokság alá helyezés 1. társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátás igénylése, illetve az azkezdeményezése] zal, valamint a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, (1) A gondnokság alá helyezést a bíróa 14/B. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt mértéket meghaladó jövedelemmel való ságtól rendelkezés; a) a nagykorú együtt élő házastársa, élet2. ingó és ingatlan vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog; társa, egyenesági rokona, testvére; 3. családjogi jognyilatkozatok megtétele b) a kiskorú törvényes képviselője; a) a házassági, a bejegyzett élettársi vagyonjoggal kapcsolatos jognyilatkozat, c) a gyámhatóság; és b) a származás megállapításával kapcsolatos nyilatkozat megtétele, d) az ügyész c) a gyermeke nevének meghatározása és annak megváltoztatása, kérheti. d) a gyermekének örökbefogadásához való hozzájárulás; (2) Ha a gondnokság alá helyezés szüksé4. tartási kötelezettséggel kapcsolatos vagyoni döntés meghozatala; 5. a lakásbérlettel kapcsolatos jognyilatkozat megtétele (a szerződés megkötése, il- gességéről a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá helyezési eljárást meg letve felbontása); kell indítania, ha ezt az (1) bekezdés a) és b) 6. örökösödési ügyek; 7. bentlakásos szociális intézetben történő elhelyezéssel kapcsolatos jognyilatko­ pontjában meghatározott személyek a gyámhatóságnak a keresetindítás szüksézatok; gességéről való tájékoztatását követő hat8. az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása; van napon belül nem teszik meg.

9. tartózkodási hely meghatározása.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • a cselekvőképesség csak részlegesen korlátozható, vagyis megszünteti a cselekvőképesség általános korlátozásának lehetőségét, ennek megfelelően a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személyről rendelkezik, míg a Ptk. szerint a cselekvőképesség általánosan vagy meghatározott ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozható; • változnak a gondnokság alá helyezés kritériumai, a [Ptk.] a cselekvőképesség korlátozásának feltételeinél – a Ptk. 14. § (4) bekezdése szerinti „pszichés állapot, szellemi fogyatkozás vagy szenvedélybetegség” hármasa helyett – a „mentális állapot” kifejezést használja; • további új feltételként írja elő a [Ptk.] az érintett „egyéni körülményeinek, családi, társadalmi kapcsolatainak” vizsgálatát, önmagában a belátási képesség csökkenése (és ennek vizsgálata) nem elegendő ok a cselekvőképesség korlátozásához; • előírja a bíróság számára, hogy a cselekvőképességet részlegesen korlátozó határozatban meg kell határozni azokat az ügycsoportokat, amelyekben a cselekvőképesség korlátozása indokolt, a korlátozható ügycsoportok körét azonban a [Ptk.] még példálódzó jelleggel sem tartalmazza [a Ptk. 14. § (6) bekezdése ezzel szemben egy részletes, példálódzó listát tartalmaz azokról az ügycsoportokról, amelyekben az érintett személy cselekvőképessége korlátozható, valamint a „különösen” szó utal arra, hogy a cselekvőképesség korlátozására az érintett személy egyéni körülményeihez igazodóan az élet más területein is lehetőség van]; • a [Ptk.] 2:19. § (4) bekezdésében új rendelkezésként – lényeges garanciális elvként – jelenik meg annak előírása, hogy a cselekvőképesség részlegesen sem korlátozható, ha az érintett számára kevésbé korlátozó intézkedés is megfelelő segítséget, illetve védelmet nyújthat.

Ptk. 14/A. §

2:29. § [A gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata] (1) A bíróságnak a cselekvőképesség korlátozását elrendelő, azt fenn(1) A bíróságnak a cselekvőképesség korlátozását kimondó ítéletében rendelkeznie kell a gondnokság tartó vagy módosító ítéletében rendelkeznie kell a gondnokság alá healá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás lyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás megindításának időpontjámegindításának időpontjáról, mely nem lehet ké- ról, amely a) a cselekvőképesség részleges korlátozása esetén nem lehet későbbi, sőbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számímint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év; tott öt év. b) a cselekvőképesség teljes korlátozása esetén nem lehet későbbi, (2) A felülvizsgálati eljárást a gyámhatóságnak kell megindítania. A kereseti kérelem a gondnokság alá mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított tíz év.

(2) A felülvizsgálati eljárást a gyámhatóságnak hivatalból kell megindíhelyezés megszüntetésére, annak hatályában való fenntartására, a cselekvőképességet korlátozó gond- tania. A kereseti kérelem a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen nokság cselekvőképességet kizáró gondnoksággá korlátozó gondnokság alá helyezés megszüntetésére, annak hatályában változtatására, a cselekvőképességet kizáró gond- való fenntartására, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnoknokság cselekvőképességet korlátozó gondnokság ság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változtatására, alá helyezésre történő módosítására, illetve cselek- a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet vőképességet korlátozó gondnokság esetén a gond- részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre történő módosítására, nokolt által önállóan nem gyakorolható jogkörök vagy cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén a korlátozással érintett ügycsoportok módosítására irányulhat. módosítására irányulhat.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • eltérő időtartamot állapít meg a kötelező felülvizsgálati eljárás megindítására, amely a cselekvőképesség részleges korlátozása esetén nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év, a cselekvőképesség teljes korlátozása esetén nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított tíz év (a Ptk. egységesen öt évről rendelkezik); • a cselekvőképességi kategóriák terminológiai változása miatt eltér a szabályozás szóhasználata a tekintetben, hogy a kereseti kérelem a felülvizsgálat során mire irányulhat.

470

Ptk. 14/B. §

2:20. § [A cselekvőképességében

14/B. §

részlegesen korlátozott személy

(1) A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozata általános jelleggel, illetve a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – csak akkor érvényes, ha azt a gondnoka beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tette. A gondnokolt és gondnoka közötti vita esetén a gyámhatóság dönt. Ha a korlátozottan cselekvőképes személy cselekvőképessé válik, maga dönt a függő jognyilatkozatainak érvényességéről.

(2) A korlátozottan cselekvőképes személy a gondnoka közreműködése nélkül is a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre a jogszabály feljogosítja; b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; c) rendelkezik a munkaviszonyból, munkaviszony jellegű jogviszonyból, társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátásból származó jövedelme 50%-ával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat; d) megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez.

(3) A korlátozottan cselekvőképes gondnokolt közokiratban feljogosíthatja a gondnokát – annak hozzájárulása esetén – arra, hogy helyette és nevében – általános jelleggel – eljárjon, jognyilatkozatot tegyen, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott jognyilatkozatokat, illetve azokat, amelyeknél jogszabály a korlátozottan cselekvőképes személy saját nyilatkozatát kívánja meg.

(4) A gondnokolt a (3) bekezdés szerinti általános felhatalmazást teljes bizonyítóerejű magánokirattal – a gondnok egyidejű tájékoztatása mellett – bármikor visszavonhatja.

(5) Azonnali intézkedést igénylő esetben, illetve külön törvényben foglaltak szerint a gondnok a (3) bekezdésben meghatározott megállapodás hiányában is eljárhat a korlátozottan cselekvőképes gondnokolt helyett.

jognyilatkozat] (1) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személynek a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportokra vonatkozó jognyilatkozatának érvényességéhez gondnokának hozzájárulása szükséges. Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről.

(2) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és gondnoka közötti vitában a gyámhatóság dönt.

(3) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében a gondnoka hozzájárulása nélkül a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja; b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; c) rendelkezhet jövedelme bíróság által meghatározott hányadával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat; d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és e) ajándékozhat a szokásos mértékben.

(4) Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy érdekeinek védelme, károsodástól való megóvása azonnali intézkedést igényel, a gondnok a hozzájárulását igénylő ügyekben önállóan eljárhat, az érintett személy helyett jognyilatkozatot tehet. Erről a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személyt és a gyámhatóságot késedelem nélkül tájékoztatnia kell.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • a gondnokolt önállóan megtehető jognyilatkozatainak köre annyiban különbözik, hogy a [Ptk.] 2:20. § (3) bekezdésének c) pontja szerint a gondnokolt mindenfajta jövedelme bíróság által meghatározott hányadával rendelkezhet önállóan (a Ptk. 14/B. §-a nevesíti a jövedelmeket és törvényi szinten meghatározza, hogy a gondnokolt a felsorolt jövedelmek 50%-ával rendelkezhet); • a kiskorúakra vonatkozó rendelkezésekhez hasonlóan, az önállóan megtehető jognyilatkozatok között rendelkezik arról, hogy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy ajándékozhat a szokásos mértékben; • a két törvénykönyv azonos tartalommal arról rendelkezik, hogy kivételesen, azonnali intézkedést igénylő esetben a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy védelmében a gondnok önállóan is eljárhat, a [Ptk.] arra is kitér, hogy ilyen esetben a gondnoknak tájékoztatási kötelezettsége van a gondnokolt, illetve a gyámhatóság felé; • a Ptk. 14/B. § (3) bekezdése alapján a gondnokolt közokiratban feljogosíthatja gondnokát – annak hozzájárulása esetén – arra, hogy helyette és nevében – általános jelleggel – eljárjon, jognyilatkozatot tegyen, a (4) bekezdés pedig a felhatalmazás visszavonására ad lehetőséget, hasonló rendelkezéseket a [Ptk.] nem tartalmaz.

Ptk. 15. § (1) Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett.

(2) A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti.

(3) Ha a gondnokság alá helyezés szükségességéről a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt a (2) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozó a gyámhatóságnak a perindítás szükségességéről való tájékoztatást követő 60 napon belül nem teszi meg.

(4) A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartósan teljes mértékben hiányzik.

2:21. § [A cselekvőképesség teljes korlátozása] 15. § (1) Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett.

(2) A bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – gondnokság alá helyezése indokolt.

(3) A bíróság a cselekvőképességet abban az esetben korlátozhatja teljesen, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő módon vagy a cselekvőképesség részleges korlátozásával nem biztosítható.

2:28. § [A gondnokság alá helyezés kezdeményezése] (1) A gondnokság alá helyezést a bíróságtól a) a nagykorú együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére; b) a kiskorú törvényes képviselője; c) a gyámhatóság; és d) az ügyész kérheti.

(2) Ha a gondnokság alá helyezés szükségességéről a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyek a gyámhatóságnak a keresetindítás szükségességéről való tájékoztatását követő hatvan napon belül nem teszik meg.

471

(5) A bíróságnak a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kimondó ítéletében rendelkeznie kell a 14/A. § szerinti felülvizsgálatról, kivéve, ha az érintett személy belátási képességének hiánya véglegesnek tekinthető. Erről az igazságügyi orvosszakértőnek szakértői véleményében nyilatkoznia kell.

2:29. § [A gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata] (1) A bíróságnak a cselekvőképesség korlátozását elrendelő, azt fenntartó vagy módosító ítéletében rendelkeznie kell a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás megindításának időpontjáról, amely a) a cselekvőképesség részleges korlátozása esetén nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év; b) a cselekvőképesség teljes korlátozása esetén nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított tíz év.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • terminológiai változás, hogy a Ptk. szerinti kizáró gondnokság intézményét a [Ptk.] a cselekvőképesség teljes korlátozásának nevezi; • változnak a gondnokság alá helyezés kritériumai, a [Ptk.] a cselekvőképesség korlátozásának feltételeihez hasonlóan a cselekvőképesség kizárásának feltételeinél is – a Ptk. szerinti „pszichés állapot, szellemi fogyatkozás vagy szenvedélybetegség” hármasa helyett – a „mentális állapot” kifejezést használja; • új feltételként írja elő a [Ptk.] az érintett „egyéni körülményeinek, családi, társadalmi kapcsolatainak” vizsgálatát, így az új szabályok szerint önmagában a belátási képesség tartós hiánya (és ennek vizsgálata) nem elegendő ok a cselekvőképesség teljes korlátozásához; • új rendelkezés annak előírása, hogy a cselekvőképesség teljesen csak akkor korlátozható, ha az érintett számára megfelelő védelmet kevésbé korlátozó intézkedés nem nyújt; • a Ptk. 15. § (5) bekezdésében a kizáró gondnokság alá helyezésre vonatkozó rendelkezéseknél is külön utal arra, hogy a bíróságnak rendelkeznie kell a 14/A. § szerinti felülvizsgálatról, kivéve, ha az érintett személy belátási képességének hiánya véglegesnek tekinthető, ez utóbbi kivétel lényeges eltérés a [Ptk.]-hoz képest, mivel a [Ptk.] alapján nincs kivétel a kötelező felülvizsgálat alól; • a gondnokság alá helyezést kezdeményező személyi körben a [Ptk.] nem utal a bejegyzett élettársra.

Ptk. 15/A. § (1) A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – semmis; nevében gondnoka jár el. A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes gondnokolt kívánságát, kéréseit – pl. a tartózkodási helyére vonatkozóan – a döntések meghozatala előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie. Ha a gondnok e kötelezettségét folyamatosan megszegi, ez a 19/C. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti elmozdítását vonhatja maga után.

(2) A cselekvőképtelen személy maga is megkötheti azokat a csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek a mindennapi életben tömegesen fordulnak elő, és különösebb megfontolást nem igényelnek.

2:22. § [A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata] (1) A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el.

(2) A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen nagykorú által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel.

(3) A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes cselekvőképtelen nagykorú kívánságát az őt érintő jognyilatkozata megtétele előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie.

A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozatára vonatkozó szabályozás tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.

Ptk. 15/B. § – [Ptk.] – A cselekvőképességet korlátozó és a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezettekre vonatkozó közös szabályok

Ptk. 16. § (1) A cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozott cselekvőképesség esetén pedig az érintett személy és gondnoka jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gondnokolt a) tartására, b) örökösödési jogviszony alapján megillető jogára vagy kötelezettségére, c) ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására, d) a 20/B. § alapján beszolgáltatott vagyonára, e) vagyonának mértékétől függően a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget, de legalább 50 000 Ft-ot meghaladó értékű egyéb vagyontárgyára, vagyoni értékű jogára vonatkozik.

472

2:23. § [A gyámhatóság jóváhagyásának szükségessége] (1) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és gondnoka jognyilatkozatának, továbbá a cselekvőképtelen nagykorú gondnoka jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú a) tartására; b) öröklési jogviszony alapján őt megillető jogára vagy terhelő kötelezettségére; c) nem tehermentes ingatlanszerzésére, ingatlana tulajdonjogának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére; d) gyámhatóságnak átadott vagyonára; vagy e) a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget meghaladó értékű vagyontárgyára vonatkozik.

(2) A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat a) a cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozott cselekvőképesség esetén pedig a gondnokolt és a gondnok közös kérelmére a gondnokság alá helyezett személy leszármazójának önálló háztartás alapításához, fenntartásához, illetve más létfontosságú célja eléréséhez a gondnokság alatt álló vagyonának terhére; a támogatás mértéke a leszármazó kötelesrészét nem haladhatja meg; b) a korlátozottan cselekvőképes gondnokolt és gondnoka közös kérelmére a gondnokolt által történő – az a) pontban foglaltak alá nem tartozó – ajándékozáshoz vagy jogokról ellenérték nélkül lemondásához, illetve közcélra történő felajánlásához, feltéve, hogy a jogügylet a gondnokolt megélhetését nem veszélyezteti.

(3) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására a) bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez, b) ha a bíróság ítéletében a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy cselekvőképességét az (1) bekezdésben meghatározott jognyilatkozatok tekintetében nem korlátozta.

(2) A cselekvőképességében a vagyoni ügyeit érintően korlátozott személy és a gondnoka közös kérelmére a gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat az érintett személy vagyona terhére a) az érintett személy leszármazója önálló háztartásának alapításához, fenntartásához vagy más fontos célja eléréséhez, ha a támogatás mértéke a leszármazó – a hozzájárulás időpontjában fennálló állapot és érték szerinti – törvényes örökrészének felét nem haladja meg; vagy b) ingyenes juttatáshoz, jogokról ellenérték nélküli lemondáshoz vagy közcélra történő felajánláshoz, ha a jogügylet az érintett személy megélhetését nem veszélyezteti.

(3) A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat a cselekvőképtelen nagykorú gondnoka kérelmére az érintett személy leszármazója önálló háztartásának alapításához, fenntartásához vagy más fontos célja eléréséhez az érintett személy vagyona terhére, ha a támogatás mértéke a leszármazó – a hozzájárulás időpontjában fennálló állapot és érték szerinti – törvényes örökrészének felét nem haladja meg.

(4) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú ingatlantulajdonának megterhelésére az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor.

(5) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a jognyilatkozat érvényességét bírósági vagy közjegyzői eljárásban elbírálták.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • az (1) bekezdés e) pontjában gyámhatósági jóváhagyáshoz köti a „gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget meghaladó értékű vagyontárgyra” vonatkozó jognyilatkozatot, a Ptk. 16. § (1) bekezdésének e) pontjában ugyanerre előír egy minimális értéket; • az (5) bekezdésben a gyámhatósági jóváhagyáshoz nem kötött jognyilatkozatok körében nem rendelkezik a Ptk. 16. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltakról.

Ptk. 16/A. §

2:24. § [A cselekvőképességében részlegesen

16/A. §

korlátozott és a cselekvőképtelen

nagykorújognyilatkozatának relatív semmissége]

(1) A korlátozott cselekvőképességen és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek a cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik.

(2) Aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető.

A cselekvőképesség részleges korlátozásán és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre annak érdekében lehet hivatkozni, aki a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen.

A [Ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy nem tartalmazza azt a Ptk. 16/A. § szerinti szabályt, amely szerint aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető.

Cselekvőképtelenség gondnokság alá helyezés nélkül Ptk. 17. § (1) Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – tartósan vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg – teljesen hiányzik.

(2) A gondnokság alá helyezés nélkül cselekvőképtelen személy jognyilatkozata – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – semmis.

(3) A gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen nagykorú személy jognyilatkozatát – a végintézkedése kivételével – cselekvőképtelenség miatt nem lehet semmisnek tekinteni, ha tartalmából és körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat a fél cselekvőképessége esetében is indokolt lett volna.

2:9. § [A cselekvőképtelen állapot] (1) Semmis annak a személynek a jognyilatkozata, aki a jognyilatkozat megtételekor olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.

(2) A cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozat – a végintézkedés kivételével – a cselekvőképtelenség miatt nem semmis, ha tartalmából és megtételének körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat megtétele a fél cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna.

17. §

A [Ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy nem utal a belátási képesség tartós vagy átmeneti hiányára.

Zárlat elrendelése és ideiglenes gondnokrendelés Ptk. 18. §

2:25. § [A zárlat elrendelése –

(1) Ha cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezés iránti perindítás indokolt, és az érintett személy vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel, a gyámhatóság a vagyonra zárlatot rendel el, és ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel ki. A zárlatot elrendelő határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(2) A zárlatra, illetve a zárgondnok működésére a bírósági végrehajtásról szóló törvény biztosítási intézkedések végrehajtására vonatkozó fejezetének a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

18. §

és a zárgondnokrendelés]

Ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés látszik indokoltnak, és az érintett személy vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel, a gyámhatóság a vagyonra vagy annak egy részére zárlatot rendel el, és ezzel egyidejűleg zár­gondnokot rendel ki.

A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

473

A [Ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy • a zárlat a vagyon egy részére is elrendelhető, • nem utal a bírósági végrehajtásról szóló törvényre.

Ptk. 18/A. § (1) A gyámhatóság kivételesen, azonnali intézkedést igénylő esetben ideiglenes gondnokot rendelhet annak a nagykorú személynek, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartósan teljes mértékben hiányzik, és az érdekeinek védelme más módon – elsősorban zárlat elrendelésével – nem lehetséges. Az ideiglenes gondnokot kirendelő határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(2) A gyámhatóság az ideiglenes gondnokot kirendelő határozatában megjelöli, hogy az ideiglenes gondnok a 14. § (6) bekezdésében meghatározott ügycsoportok közül melyekben járhat el az érintett személy helyett.

2:26. § [Ideiglenes gondnok rendelés] (1) Azonnali intézkedést igénylő esetben a gyámhatóság ideiglenes gondnokot rendelhet annak a nagykorúnak, akinek a cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezése látszik indokoltnak, és személyének vagy vagyonának védelme zárlat elrendelésével vagy más módon nem lehetséges. Az ideiglenes gondnokot kirendelő határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(2) A gyámhatóság az ideiglenes gondnokot kirendelő határozatában megjelöli, hogy az ideiglenes gondnok mely ügyekben vagy ügycsoportokban jogosult jognyilatkozatot tenni.

(3) Az ideiglenes gondnok tevékenységére egyebekben a gondnokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • ideiglenes gondnok annak a nagykorúnak rendelhető, akinek cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezése látszik indokoltnak, és személyének vagy vagyonának védelme más módon nem lehetséges (a Ptk. szerint az ideiglenes gondnokrendelés feltétele az, hogy a nagykorú személy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartósan teljes mértékben hiányozzon és érdekeinek védelme más módon nem lehetséges); • új rendelkezés utal arra, hogy az ideiglenes gondnok tevékenységére egyebekben a gondnokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Ptk. 18/B. §

2:27. § [A zárlatra és az ideiglenes

(1) A gyámhatóságnak a zárlat elrendelését vagy az ideiglenes gondnokrendelést követő nyolc napon belül a gondnokság alá helyezési pert meg kell indítania. A bíróságnak legkésőbb a keresetindítástól számított harminc napon belül a zárlatot vagy az ideiglenes gondnokrendelést hivatalból felül kell vizsgálnia.

(2) A zárlat megszüntetéséről és a zárgondnok vagy az ideiglenes gondnok felmentéséről legkésőbb a gondnokot kirendelő határozatban rendelkezni kell. gondnokrendelésre vonatkozó közös szabályok]

(1) A gyámhatóságnak a zárlat elrendelését, illetve az ideiglenes gondnokrendelést követő 8 napon belül a gondnokság alá helyezési pert meg kell indítania, a bíróságnak pedig legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított 30 napon belül a zárlatot, illetve az ideiglenes gondnokrendelést hivatalból felül kell vizsgálnia.

(2) A zárlatra, illetve a zárgondnok működésére a bírósági végrehajtásról szóló törvény biztosítási intézkedések végrehajtására vonatkozó fejezetének a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A [Ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy a (2) bekezdésben új rendelkezésként utal arra: a zárlat megszüntetéséről és a zárgondnok vagy az ideiglenes gondnok felmentéséről legkésőbb a gondnokot kirendelő határozatban rendelkezni kell.

A gondnok kirendelése

Ptk. 19. § 2:31. § [A gondnokrendelés] (1) A bíróság által gondnokság alá helye(1) A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot a gyámhatóság rendeli ki. A gondnokrendelés részletes szabályait külön jogszabály zett személy részére a gondnokot a gyámhatóság rendeli ki. Gondnok lehet minden csehatározza meg.

(2) Gondnok lehet minden cselekvőképes, nagykorú személy. Gondnokul csak az lekvőképes személy, aki a gondnoki tisztséget vállalja. rendelhető ki, aki a gondnoki tisztséget vállalja.

A [Ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy nem utal külön jogszabályra (az új szabályozás következetesen elhagyja ezeket az utalásokat, de ez nem érinti a külön jogszabályok szabályozási lehetőségeit).

Ptk. 19/A. § (1) Gondnokká – ha ez az érdekeivel nem ellentétes – a gondnokság alá helyezett által még cselekvőképes állapotában közokiratban kijelölt vagy a gondnokság alá helyezést követően megnevezett személyt, ha ez nem lehetséges, akkor elsősorban együttélő házastársát vagy bejegyzett élettársát kell kirendelni.

Ha ilyen nincs, vagy a házastárs, bejegyzett élettárs kirendelése veszélyeztetné a gondnokság alatt álló érdekeit, a gyámhatóság gondnokul olyan személyt rendel ki, aki a gondnokság ellátására az összes körülmények figyelembevételével alkalmasnak mutatkozik.

(2) A gondnok kirendelésénél az arra alkalmas személyek közül a szülőket, illetve a szülők által – a haláluk esetére – közokiratban vagy végrendeletben megnevezett személyt, ilyenek hiányában más hozzátartozókat – akik szükség esetén a személyes gondoskodást is el tudják látni – előnyben kell részesíteni.

474

2:31. § [A gondnokrendelés] (2) Nem lehet gondnokul rendelni azt, a) akit a gondnokság alá helyezett személy előzetes jognyilatkozatában kizárt a gondnokul jelölhető személyek közül vagy akinek személye ellen egyéb módon kifejezetten tiltakozik; vagy b) akinek gondnokul rendelése a gondnokság alá helyezett személy érdekeivel ellentétes.

(3) Gondnokul – ha ez az érdekeivel kifejezetten nem ellentétes – a gondnokság alá helyezett személy által az előzetes jognyilatkozatában megjelölt vagy a gondnok kirendelése iránti eljárásban az érintett által megnevezett személyt kell kirendelni. Ha ez nem lehetséges, elsősorban a gondnokság alá helyezett személlyel együtt élő házastársat, élettársat kell gondnokul kirendelni. Ha az érintettnek nincs ilyen hozzátartozója, vagy a házastárs, az élettárs kirendelése ve-

(3) Ha a gondnok az (1)–(2) bekezdésben foglaltak szerint nem rendelhető ki, a gondnokolt számára hivatásos gondnokot kell kirendelni. Hivatásos gondnok csak büntetlen előéletű személy lehet. Hivatásos gondnokul a fogyatékosokkal, szenvedélybetegekkel vagy pszichiátriai betegekkel foglalkozó egyesület által a tagjai közül ajánlott személy is kirendelhető.

(4) Nem lehet gondnokul kirendelni azt, akinek a személye ellen a gondnokság alá helyezett kifejezetten tiltakozik.

szélyeztetné a gondnokság alá helyezett személy érdekeit, a gyámhatóság gondnokul olyan személyt rendel ki, aki a gondnokság ellátására az összes körülmény figyelembevételével alkalmas.

(4) A gondnok rendelésénél az arra alkalmas személyek közül előnyben kell részesíteni a szülőket vagy a szülők által a haláluk esetére közokiratban vagy végrendeletben megnevezett személyt, ilyenek hiányában azokat a hozzátartozókat, akik szükség esetén a személyes gondoskodást is el tudják látni.

(5) Ha a gondnok a (3)–(4) bekezdésben foglaltak alapján nem rendelhető ki, a gondnokság alá helyezett személy számára hivatásos gondnokot kell rendelni. Hivatásos gondnok az a büntetlen előéletű személy lehet, aki a hivatásos gondnokra vonatkozó képesítési előírásoknak megfelel. Hivatásos gondnokul mentális zavarban szenvedő személyekkel foglalkozó jogi személy is kirendelhető; a jogi személy köteles megjelölni azt a személyt, aki a gondnoki teendőket személyében ellátja. A kijelölt személynek meg kell felelnie a hivatásos gondnokra vonatkozó képesítési előírásoknak.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • A Ptk. 19/A. § (1) bekezdése szerint a gondnokul nevezhető személyek körében az élvez elsőbbséget, akit a gondnokság alá helyezett cselekvőképes állapotában közokiratban kijelölt. Erről a lehetőségről a [Ptk.] nem szól, hanem az előzetes jognyilatkozatban megjelölt személyről rendelkezik; • a [Ptk.] a gondnokká nevezhető személyek között nem utal külön a bejegyzett élettársra; • a Ptk. 19/A. § (3) bekezdése szerint hivatásos gondnokul a fogyatékosokkal, szenvedélybetegekkel vagy pszichiátriai betegekkel foglalkozó egyesület által a tagjai közül ajánlott személy is kirendelhető. A [Ptk.] 2:31. § (5) bekezdése annyiban tér el a Ptk.tól, hogy arról rendelkezik, hogy hivatásos gondnokul mentális zavarban szenvedő személyekkel foglalkozó jogi személy is kirendelhető; a jogi személy köteles megjelölni azt a személyt, aki a gondnoki teendőket személyében ellátja; • a Ptk. 19/A. § (4) bekezdése alapján nem rendelhető gondnokul, akinek a személye ellen a gondnokság alá helyezett kifejezetten tiltakozik. A [Ptk.] a 2:31. § (2) bekezdésben a Ptk. szerinti szabályozást kiegészíti.

Ptk. 19/B. § (1) A gondnokolt részére kivételesen több gondnok is kirendelhető. Többes gondnokrendelésre akkor kerülhet sor, ha a) a gondnokság alá helyezett személy mindkét szülője, illetve két közeli hozzátartozója vállalja a gondnokságot, vagy b) a gondnokolt vagyonának kezelése, illetve egyes más ügyeinek intézése külön szakértelmet igényel.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a gyámhatóságnak meg kell határoznia a gondnokok feladatkörének pontos megoszlását.

(3) A gondnok kirendelése mellett a gyámhatóság a gondnokolt részére helyettes gondnokot is rendelhet.

A helyettes gondnok dönthet a távollévő vagy más okból ténylegesen akadályozott gondnok helyett a gondnokoltat érintő, azonnali intézkedést igénylő ügyekben.

2:32. § [Többes és helyettes gondnokrendelés] 19/B. § (1) A gondnokság alá helyezett személy részére kivételesen több gondnok is rendelhető. Többes gondnokrendelésre kerülhet sor, ha a) a gondnokság alá helyezett személy mindkét szülője vagy két közeli hozzátartozója vállalja a gondnokságot; vagy b) a gondnokság alá helyezett személy vagyonának vagy vagyona meghatározott részének kezelése vagy egyes más ügyeinek intézése külön szakértelmet igényel.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a gyámhatóság a gondnokok közös kérelmére meghatározza a feladatkörük megosztását. Ennek hiányában a gondnokok jogköre azonos; együttesen és önállóan is eljárhatnak.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gyámhatóság meghatározza a gondnokok feladatkörének megosztását.

(4) A távol levő vagy más okból akadályozott gondnok mellé a gyámhatóság a gondnokolt részére szükség szerint helyettes gondnokot is rendelhet. A helyettes gondnok az azonnali intézkedést igénylő ügyekben járhat el.

A [Ptk.] új rendelkezése a Ptk. szabályait kiegészíti, a többes gondnokrendelésnek abban az esetében is rendelkezik a gondnokok közötti jogkörök megosztásáról, amikor a gondnokolt két szülője vagy két közeli hozzátartozója vállalja a gondnokságot.

Ptk. 19/C. § (1) A gyámhatóság a gondnokot a tisztségéből felmenti, ha a) a gondnokság alá helyezést a bíróság megszüntette, b) a gondnokolt meghalt, c) a gondnok fontos okból a felmentését kéri, d) utóbb keletkezik olyan kizáró ok, amely a gondnok kirendelésének is akadályát jelentette volna.

(2) A gyámhatóság a gondnokot tisztségéből elmozdítja – azonnali intézkedést igénylő esetben ezt megelőzően a gondnokot a tisztségéből felfüggeszti –, ha a gondnok a kötelezettségét nem teljesíti vagy olyan cselekményt követ el, amellyel a gondokolt érdekeit súlyosan sérti vagy veszélyezteti.

(3) Ha a gyámhatóság a gondnokot a tisztségéből az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból menti fel, ezzel egyidejűleg a gondnokolt haláláról a gondnokság alá helyezést elrendelő bíróságot értesítenie kell, a halál tényének a gondnokoltak névjegyzékébe történő bejegyzés végett.

2:33. § [A gondnoki tisztség megszűnése] 19/C. § (1) A gyámhatóság a gondnokot a tisztségéből felmenti, ha a) a gondnokság alá helyezést a bíróság megszüntette; b) a gondnokolt meghalt; c) a gondnok fontos okból a felmentését kéri; vagy d) utóbb keletkezik olyan kizáró ok, amely a gondnok kirendelésének akadályát jelentette volna.

(2) A gyámhatóság a gondnokot a tisztségéből elmozdítja, ha a gondnok a) a kötelezettségét nem teljesíti; b) nem az előzetes jognyilatkozatban foglaltak szerint jár el; vagy c) egyéb olyan cselekményt követ el, amellyel a gondnokolt érdekeit súlyosan sérti vagy veszélyezteti.

(3) Azonnali intézkedést igénylő esetben a gyámhatóság a gondnokot az elmozdítást megelőzően a tisztségéből felfüggeszti.

A [Ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy a gondnok tisztségéből való elmozdításánál arról az esetről is rendelkezik, amikor a gondnok nem az előzetes jognyilatkozatban foglaltak szerint jár el.

475

A gondnok tevékenysége Ptk. 20. § (1) A gondnok – általános jelleggel, illetve a cselekvőképességet korlátozó ítéletben meghatározott ügyekben – a gondnokság alá helyezett személy vagyonának kezelője és törvényes képviselője.

(2) A gondnok indokolt esetben – vállalása esetén – a gondnokság alá helyezett gondozását is ellátja.

2:34. § [A gondnok tevékenysége] (1) A gondnok a cselekvőképesség teljes korlátozása esetén vagy azon ügycsoportok tekintetében, amelyekben a bíróság a cselekvőképességet részlegesen korlátozta, a gondnokolt törvényes képviselője.

(2) A gondnok a gondnokolt vagyonának kezelésére akkor jogosult, ha a bíróság az érintett személy cselekvőképességét teljesen vagy a jövedelméről vagy a vagyonáról való rendelkezésben korlátozta.

(3) A gondnok indokolt esetben – vállalása szerint – a gondnokolt gondozását is ellátja.

(4) Ha a gondnokolt előzetes jognyilatkozatában meghatározta, hogy a cselekvőképességének korlátozása esetén a gondnoka egyes személyes és vagyoni ügyeiben miként járjon el, a gondnoknak a feladatait ennek figyelembevételével kell ellátnia.

(5) Ha a gondnok a jogkörét túllépve jár el, jognyilatkozata harmadik személlyel szemben hatályos, de köteles a gondnokoltnak okozott kárt a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint megtéríteni.

A [Ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy a Ptk. szabályait kiegészítő, új rendelkezéseket tartalmaz a (2), (4) és (5) bekezdés.

Ptk. 20/A. § A gondnok tevékenységét a gyámhatóság felügyeli. A gondnok a működéséről, illetve a gondnokolt állapotáról a gyámhatóság felhívására bármikor, egyébként pedig évente köteles beszámolni a gyámhatóságnak.

2:36. § [A gondnok tevékenységének felügyelete] (1) A gondnok tevékenységét a gyámhatóság felügyeli.

(2) A gondnok a működéséről és a gondnokolt állapotáról a gyámhatóság felhívására bármikor, egyébként az éves számadással együtt köteles beszámolni a gyámhatóságnak.

(3) A gondnokolt jogosult a gondnok működéséről és a gondnokolt vagyonáról vezetett nyilvántartásokba betekinteni, és azokról másolatot készíteni.

A [Ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy új rendelkezést tartalmaz a (3) bekezdés.

Ptk. 20/B. § A gondnok köteles a gyámhatóság felhívására beszolgáltatni a gondnokolt pénzét, értékpapírjait, valamint értéktárgyait, ha azokat – figyelemmel a 20/C. §-ban foglaltakra is – a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra készen tartani nem kell. A gyámhatósághoz beszolgáltatott vagyonnal való rendelkezéshez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

2:35. § [A gondnok vagyonkezelése] (2) A cselekvőképesség teljes vagy a vagyoni ügyekre vonatkozó részleges korlátozása esetén a gondnok a gyámhatóság felhívására köteles a gondnokolt vagyontárgyait a gyámhatóságnak átadni, ha azokat a folyó kiadásokra nem kell készen tartania. A gyámhatóságnak átadott vagyonnal való rendelkezéshez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

A gondnok vagyonkezelésére vonatkozó szabályozás tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.

Ptk. 20/C. § 2:35. § [A gondnok vagyonkezelése] (1) A gondnok vagyonkezeléséA gondnok vagyonkezelésének a gondnokolt jólétét kell szolgálnia. A gondnok köteles a gondnokolt személyes kívánságait meghallgatni, és a vagyon állagától függően a jogos igénye- nek a gondnokolt érdekeit kell szolgálnia. ket lehetőség szerint teljesíteni.

A [Ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy elhagyja a Ptk. 20/C. §-ának második mondatát.

Ptk. 20/D. § (1) A gondnok a vagyon kezeléséről – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – évente köteles számadást adni a gyámhatóságnak. Ha a gondnok a gondnokolt közeli hozzátartozója és a gondnokolt vagyoni viszonyai rendes számadást nem tesznek szükségessé, a gyámhatóság egyszerűsített számadást is engedélyezhet.

(2) A hivatásos gondnok kivételével a gondnok nem köteles éves számadásra, ha a gondnokoltnak nincsen vagyona és a munkaviszonyból származó jövedelmének, nyugdíjának, egyéb járadékának havi összege nem haladja meg a külön jogszabályban meghatározott mértéket.

(3) Ha a gondnokolt gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), a gondnoknak a gondnokolt vagyoni hozzájárulása 50%át, de legalább 100 000 Ft-ot meghaladó mértékű kötelezettségvállalásához a gyámhatóság jóváhagyását kell kérnie. Ha a gazdálkodó szervezet a számviteli törvény szerinti beszámoló készítésére köteles, a beszámolót a gondnoknak az éves számadás során a gyámhatósághoz be kell nyújtania.

(4) A gyámhatóság a gondnokot az (1) és (3) bekezdésben meghatározottakon kívül – indokolt esetben – eseti számadásra kötelezheti. Eseti számadás előírásának a gondnokolt kérésére is helye lehet.

(5) A gondnok vagyonkezelésének részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

476

2:37. § [Számadás a gondnok vagyonkezeléséről] (1) A gondnok a vagyon kezeléséről évente köteles számadást készíteni a gyámhatóságnak. Ha a gondnok a gondnokolt közeli hozzátartozója, a gyámhatóság a rendes számadási kötelezettség alól felmentést adhat, és egyszerűsített számadást engedélyezhet.

(2) A hivatásos gondnok kivételével nem köteles a gondnok rendes vagy egyszerűsített éves számadásra, ha a gondnokoltnak nincs vagyona, és jövedelme nem haladja meg a jogszabályban meghatározott mértéket.

(3) A gyámhatóság a gondnokot indokolt esetben eseti számadásra kötelezheti. Eseti számadás előírásának a gondnokolt kérésére is helye lehet.

(4) A gondnok a tisztségének megszűnését követő tizenöt napon belül köteles a gyámhatóságnak az általa kezelt vagyonról végszámadást előterjeszteni. Ha a gondnoki tisztség azért szűnik meg, mert a bíróság a gondnokság alá helyezést vagy a vagyoni ügyek tekintetében a cselekvőképesség korlátozását megszüntette, a gondnok annak tartozik végszámadással, aki a továbbiakban a vagyon felett rendelkezni jogosult.

(5) A gondnokkal szemben számadási kötelezettsége alapján támasztható követelések a gondnokot a vagyonkezelés alól felmentő határozat közlésétől számított egy év alatt évülnek el.

Ha a követelés alapjául szolgáló ok később jutott az érdekelt tudomására, a határidőt a tudomásszerzéstől kell számítani, ha a követelés még nem évült el.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • a (2) bekezdésben jövedelemről rendelkezik, nem szűkíti le a szabályozást a munkaviszonyból származó jövedelemre; • a (4) bekezdés új rendelkezésként tartalmazza a végszámadásra vonatkozó szabályokat, • az (5) bekezdés a gondnokkal szemben számadási kötelezettsége alapján támasztható követelések elévülésére vonatkozó új rendelkezést tartalmaz; • elhagyja a Ptk. 20/D. § (3) bekezdése speciális rendelkezését; • elmarad a külön jogszabályra utalás (az új szabályozás következetesen elhagyja ezeket az utalásokat, de ez nem érinti a külön jogszabályok szabályozási lehetőségeit).

A gondnokság alá helyezés megszüntetése, illetve módosítása Ptk. 21. §

2:30. § [A gondnokság alá helyezés

21. §

megszüntetése vagy módosítása]

(1) A cselekvőképességet érintő gondnokságot a bíróság megszünteti, ha elrendelésének oka már nem áll fenn.

(2) A gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt maga a gondnokság alatt álló, házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gondnok, a gyámhatóság és az ügyész indíthat keresetet.

(3) A gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti perindításnak a 14/A. § szerinti kötelező felülvizsgálat időpontja előtt is helye van.

(4) A (2) bekezdésben felsoroltak a gondnokság alá helyezés megszüntetésén kívül kérhetik cselekvőképességet korlátozó gondnokság esetén azon ügycsoportok módosítását, amelyek vonatkozásában a bíróság a gondnokolt cselekvőképességét korlátozta, a cselekvőképességet korlátozó gondnokság cselekvőképességet kizáró gondnoksággá változtatását, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre történő módosítását is.

(1) A cselekvőképességet érintő gondnokságot a bíróság megszünteti, ha elrendelésének oka már nem áll fenn.

(2) A gondnokság alá helyezés megszüntetését a bíróságtól a) a gondnokolt; b) a gondnokolt együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére; c) a gondnok; d) a gyámhatóság; vagy e) az ügyész kérheti.

(3) A (2) bekezdésben felsoroltak a gondnokság alá helyezés módosítását is kérhetik. Ennek keretében kérhetik a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változtatását, a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre történő módosítását vagy a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható ügycsoportok módosítását.

(4) A gondnokság alá helyezés megszüntetésére vagy módosítására irányuló per megindításának a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatának időpontját megelőzően is helye van.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • a perindításra jogosultak között a házastárs esetén az együtt élő házastársra utal; • nem utal a bejegyzett élettársra; • a Ptk. szerinti szabályozást kiegészítve, az élettárs perindítási jogosultságáról is rendelkezik.

III. fejezet A jogképesség megszűnése; A holtnak nyilvánítás Ptk. 22. § A jogképesség a halállal szűnik meg.

2:4. § [A jogképesség megszűnése] A jogképesség a halállal szűnik meg.

22. §

A jogképesség megszűnésére vonatkozó szabályozás tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.

Ptk. 23. § Az eltűnt személyt bírósági határozattal holtnak lehet nyilvánítani, ha eltűnésétől számítva öt év eltelt anélkül, hogy életbenlétére utaló bármilyen adat ismeretes volna.

2:5. § [A holtnak nyilvánítás] 23. § (1) Az eltűnt személyt a bíróság kérelemre holtnak nyilvánítja, ha eltűnésétől öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert volna.

(2) A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig halottnak kell tekinteni.

(3) A holtnak nyilvánítást az eltűnt személy közeli hozzátartozója, az ügyész, a gyámhatóság és az kérheti, akinek az eltűnt holtnak nyilvánítása jogi érdekét érinti.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • kifejezetten rendelkezik arról, hogy holtnak nyilvánításnak kérelemre van helye; • a Ptk.-tól eltérően meghatározza, hogy a holtnak nyilvánítást ki kérheti. Ezt a kérdést egyébként a holtnak nyilvánítási, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárásról szóló 1/1960. (IV. 13.) IM rendelet rendezi.

Ptk. 24. § (1) A bíróság a halál napját a körülmények mérlegelése alapján állapítja meg.

(2) Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, a halál időpontja az eltűnést követő hónap tizenötödik napja.

2:6. § [A halál időpontjának meghatározása] 24. § (1) A bíróság a halál időpontját a körülmények mérlegelése alapján határozza meg.

(2) Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, a halál időpontja az eltűnést követő hónap tizenötödik napja.

A halál időpontjának meghatározására vonatkozó szabályozás tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.

477

Ptk. 25. § (1) A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig halottnak kell tekinteni.

(2) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál korábban vagy később tűnt el, de a holtnak nyilvánítás feltételei egyébként fennállanak, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot megfelelően módosítja. A jogkövetkezmények ilyen esetben a módosított határozat szerint alakulnak.

(3) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál később tűnt el, és a holtnak nyilvánítás feltételei nem állnak fenn, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot hatályon kívül helyezi. A határozat alapján beállott jogkövetkezmények – ha jogszabály kivételt nem tesz – semmisek.

(4) Ha a holtnak nyilvánított előkerül, a határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények – ha jogszabály kivételt nem tesz – semmisek.

2:7. § [Változás a holtnak nyilvánítás alapjául vett körülményekben] (1) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál korábbi vagy későbbi időpontban tűnt el, de a holtnak nyilvánítás feltételei egyébként fennállnak, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot módosítja. A jogkövetkezmények a módosított határozat szerint alakulnak.

(2) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál később tűnt el, és ezért a holtnak nyilvánítás feltételei nem állnak fenn, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot hatályon kívül helyezi, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények semmisek.

(3) A holtnak nyilvánító határozat módosítását és hatályon kívül helyezését ugyanazok kérhetik, mint a holtnak nyilvánítást.

(4) Ha a holtnak nyilvánított előkerül, a holtnak nyilvánító határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények semmisek.

2:5. § [A holtnak nyilvánítás] (2) A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig halottnak kell tekinteni.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • kiegészíti a szabályozást a (3) bekezdésben foglaltakkal, mely szerint a holtnak nyilvánító határozat módosítását és hatályon kívül helyezését ugyanazok kérhetik, mint a holtnak nyilvánítást; • elmarad a jogszabály eltérő rendelkezésére történő utalás (az új szabályozás következetesen elhagyja ezeket az utalásokat, de ez nem érinti a külön jogszabályok szabályozási lehetőségeit).

II. cím IV. fejezet Ptk. 26–27. § III. cím A jogi személyek V. fejezet A jogképesség; a jogi személy létrejötte és megszűnése Ptk. 28. § (1) Az állam – mint a vagyoni jogviszonyok alanya – jogi személy. Az államot a polgári jogviszonyokban – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli.

(2) A kártérítési, megtérítési és kártalanítási kötelezettség, valamint a jóhiszemű személyek irányában vállalt szerződéses kötelezettség az államot költségvetési fedezet hiányában vagy az e célra biztosított költségvetési fedezetet meghaladó mértékben is terheli.

(3) Erre irányadó jogszabályok szerint jogi személyek az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más egyéb szervezetek.

(4) A jogi személy jogképes. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek.

3:1. § [A jogi személy jogképessége] (1) A jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek.

(2) A jogi személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet.

(3) A jogi személy személyhez fűződő jogaira a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg.

(4) A jogi személy törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető; az e rendelkezésbe ütköző létesítő okirat semmis.

(5) A jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie.

3:405. § [A z állam jogalanyisága] (1) Az állam a polgári jogi jogviszonyokban jogi személyként vesz részt.

(2) Az államot a polgári jogi jogviszonyokban az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli.

3:406. § [Helytállás az állami kötelezettségekért] Az államot és az államháztartás részét képező jogi személyt a polgári jogi jogviszonyból fakadó kötelezettsége költségvetési fedezet hiányában is terheli.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • megadja, hogy mit kell érteni a jogi személy jogképessége alatt (egyebekben a jogképesség szabályozása tartalmilag azonos a két törvényben); • kimondja a típuskényszert, míg a Ptk. ennek jegyében, de általános megközelítésben sorol fel jogi személyeket; • a jogi személy általános kritériumait is megfogalmazza; • az állami kötelezettségvállalásra vonatkozó rendelkezés az állam mellett az államháztartás részét képező jogi személyt is nevesíti; • a polgári jogi jogviszonyból fakadó valamennyi kötelezettségre vonatkozik, míg a Ptk. szabálya a kártérítési, megtérítési és kártalanítási, valamint a jóhiszemű személyek irányában vállalt szerződéses kötelezettségre korlátozódik.

478

Ptk. 29. § (1) A jogi személy létrejöttének és megszüntetésének feltételeit a jogszabály a jogi személy egyes fajtáihoz képest állapítja meg.

Jogi személyt jogszabály is létesíthet.

(2) A jogi személy létesítéséről szóló jogszabályban, határozatban vagy okiratban meg kell állapítani a jogi személy nevét, tevékenységét, székhelyét és – ha erről külön jogszabály nem rendelkezik – képviselőjét.

(3) A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. Ha nem ő az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Jogszabály ezektől a rendelkezésektől eltérhet.

(4) Ha jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti, a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették.

3:1. § [A jogi személy jogképessége] 29. § (4) A jogi személy törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető; az e rendelkezésbe ütköző létesítő okirat semmis.

3:4. § [A jogi személy létrehozásának szabadsága] (4) A jogi személy a jogi személy típusnak megfelelő létesítő okiratán alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A jogi személy nyilvántartásba való bejegyzését a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott okból tagadhatja meg.

3:5. § [A létesítő okirat tartalma] A jogi személy létesítő okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni a) a jogi személy nevét; b) a jogi személy székhelyét; c) a jogi személy célját vagy fő tevékenységét; d) a jogi személyt létesítő személy vagy személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét; e) a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; és f) a jogi személy első vezető tisztségviselőjét.

3:13. § [A jogi személyek nyilvántartásának alapelvei] (1) A nyilvántartásba jogot, tényt vagy adatot bejegyezni jogszabályban meghatározott okirat vagy bírósági, hatósági határozat alapján lehet.

(2) A nyilvántartás közhiteles: vélelmezni kell, hogy a nyilvántartott jogok, tények és adatok (a továbbiakban együtt: nyilvántartott adatok) fennállnak és valósak. Senki sem hivatkozhat arra, hogy nyilvántartott adatról nem tudott. A jogi személy jóhiszemű személyekkel szemben nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett nyilvántartott adat nem felel meg a valóságnak. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.

3:29. § [A jogi személy törvényes képviselete] (1) A jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el.

(2) A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja.

3:30. § [Szervezeti képviselet] (1) Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője.

(3) Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • törvényi szintű jogforrásra utal, amikor a típuskényszert előírja; • a jogi személy létesítő okiratának tartalmi elemeit határozza meg (a Ptk. a létesítésről szóló jogszabály, határozat tartalmára is kifejezetten kiterjedő szabályozást ad); • a létesítő okirat tartalmi elemei körében meg kell határozni – a létesítésre irányuló akarat kifejezésén túl – a jogi személy célját vagy fő tevékenységét; a jogi személyt létesítő személy vagy személyek nevét, azok lakóhelyét vagy székhelyét; a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; a jogi személy első vezető tisztségviselőjét; • a képviselet szabályozási megközelítése különböző: a [Ptk.] a jogi személy törvényes és szervezeti képviseletét határozza meg átfogóan, míg a Ptk. a „cégjegyzés”-ről, illetve az írásbeli nyilatkozat érvényességéhez szükséges követelményekről rendelkezik; • általános szabályként mondja ki, hogy a jogi személy a típusának megfelelő létesítő okiratán alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre; • a jogi személy nyilvántartásának közhitelességének általános szabályát fogalmazza meg, a Ptk. pedig arról rendelkezik, hogy a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették.

Ptk. 30. § (1) Ha a jogszabály vagy – annak felhatalmazása alapján – az alapító határozat vagy okirat másként nem rendelkezik, a jogi személy szervezeti egysége (gyáregysége, fiókja, telepe, üzeme, irodája, helyi kirendeltsége vagy csoportja, alapszerve, szakosztálya stb.) nem jogi személy.

(2) A szervezeti egység vezetője az egység rendeltetésszerű működése által meghatározott körben a jogi személy képviselőjeként jár el. Jogszabály, alapító határozat vagy okirat ettől eltérően rendelkezhet.

3:30. § [Szervezeti képviselet] 30. § (2) A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője.

3:32. § [A jogi személy szervezeti egységének jogalanyisága] (1) Ha e törvény lehetővé teszi, a létesítő okirat rendelkezhet a jogi személy egyes szervezeti egységeinek jogi személlyé nyilvánításáról, feltéve, hogy a szervezeti egység az alapítóktól és a jogi személytől elkülöníthető szervezettel és vagyonnal rendelkezik.

479

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • a szervezeti egység jogi személlyé nyilvánításának előfeltétele, hogy az adott jogi személy típus esetében a [Ptk.] ilyen tartalmú döntésre felhatalmazást adjon; • kimondja, hogy a jogi személlyé nyilvánítás feltétele, hogy a szervezeti egység az alapítóktól és a jogi személytől elkülöníthető szervezettel és vagyonnal rendelkezik.

VI. fejezet A jogi személyek egyes fajtáira vonatkozó külön rendelkezések 1. Az állami vállalat

Ptk. 31. § [Ptk.] – (1) Az állami vállalat jogi személy.

(2) Az állami vállalat a rábízott vagyonnal – törvényben meghatározott módon és felelősséggel – önállóan gazdálkodik.

(3) Az állami vállalat kötelezettségeiért a rábízott vagyonnal felel.

(4) Az állam jogszabályban meghatározott módon irányítja, illetőleg felügyeli a vállalat gazdálkodását és más tevékenységét.

(5) Az állami vállalat nevében rendszerint a vállalat tevékenységére kell utalni. A vállalat nevét úgy kell megállapítani, hogy az más gazdálkodó szervezetektől való megkülönböztetésre alkalmas legyen.

(6) Az állami vállalatot az igazgató képviseli. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a vállalat dolgozójára ruházhatja át.

Ptk. 32. § [Ptk.] – (1) Az állami vállalat általános vezetését ellátja a) a vállalati tanács, vagy b) a vállalat dolgozóinak közgyűlése vagy küldöttgyűlése, illetőleg c) az igazgató.

(2) A testületi hatáskörbe nem tartozó ügyekben az igazgató önállóan és egyéni felelősséggel jár el.

(3) Az állami vállalat kezelésében levő vagyont nem lehet elvonni; jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.

Ptk. 33. § [Ptk.] – Az állami vállalatra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.

2. A tröszt Ptk. 34. § [Ptk.] – (1) Az alapító szerv a felügyelete alá tartozó több vállalat gazdaságos működésének és fejlesztésének előmozdítására és e vállalatok irányítására trösztöt hozhat létre. A tröszt és a keretében működő vállalatok jogi személyek.

(2) A tröszt alapító határozatában fel kell sorolni a tröszt keretében működő vállalatokat.

(3) A trösztre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.

3. Egyéb állami gazdálkodó szerv Ptk. 35. § [Ptk.] – Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, az állami vállalatra vonatkozó szabályok irányadók az egyéb állami gazdálkodó szerv jogi személyiségére is.

4. Költségvetési szerv Ptk. 36. § [Ptk.] – (1) A költségvetési szerv jogi személy.

(2) A költségvetési szerv képviseletét a szerv vezetője látja el, aki e jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve, a szerv dolgozójára ruházhatja át.

Ptk. 37. § [Ptk.] – (1) A költségvetési szervet a költségvetését meghaladó mértékben is terheli a kártérítési, megtérítési és kártalanítási kötelezettség, valamint az a kötelezettség, amelyet jóhiszemű személyek irányában vállalt.

(2) Ilyen esetben a költségvetési fedezetről a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint kell gondoskodni.

5. A szövetkezet Ptk. 38. § A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése.

3:325. § [A szövetkezet fogalma és főbb tevékenységei] (1) A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni.

A [Ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy a szövetkezet Ptk.-ban szabályozott fogalmi elemei mellett a Szöv.tv. által meghatározottak közül is átvesz (a tag vagyoni hozzájárulási és személyes közreműködési kötelezettsége, valamint a szövetkezet kötelezettségeiért helytállása).

480

Ptk. 39–50. § [Ptk.] –

39–50. §

Ptk. 51. § [Ptk.] – A szövetkezetre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.

51. §

Elmarad a külön törvényre történő utalás (az új szabályozás következetesen elhagyja ezeket az utalásokat, de ez nem érinti a külön jogszabályok szabályozási lehetőségeit).

6. A jogi személyiségű gazdasági társaság Ptk. 52. § (1) Az állam, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és a természetes személyek üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására vagy annak elősegítésére saját cégnévvel rendelkező gazdasági társaságot alapíthatnak.

(2) Jogi személyként működő gazdasági társaság: a közös vállalat, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság.

(3)

3:88. § [A gazdasági társaság fogalma] 52. § (1) A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik.

3:89. § [Formakényszer] (1) Gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • a gazdasági társaság fogalma körében nem utal arra, hogy kik alapíthatnak gazdasági társaságot, sem arra, hogy gazdasági társaság üzletszerű közös gazdasági tevékenység elősegítésére is alapítható, viszont fogalmi elemként tartalmazza még a tagok vagyoni hozzájárulását és azt, hogy a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik; • nem tartja fenn a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság kategóriáját, így minden gazdasági társaság jogi személyiséggel rendelkezik; • a gazdasági társaságok között nem említi és nem is szabályozza a közös vállalatot.

Ptk. 53. § (1) (2) A közös vállalat a tagok által alapított olyan gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel. Ha a vállalat vagyona a tartozásokat nem fedezi, a tagok a vállalat tartozásaiért együttesen – vagyoni hozzájárulásuk arányában – kezesként felelnek.

(3) A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – törvényben meghatározott kivétellel – a tag nem felel.

(4) A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért – törvényben meghatározott kivétellel – a részvényes nem felel.

3:159. § [A korlátolt felelősségű társaság 53. § fogalma] A korlátolt felelősségű társaság (kft.) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a tag nem köteles helytállni.

3:210. § [A részvénytársaság fogalma] A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem köteles helytállni.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • nem említi és nem is szabályozza a közös vállalatot; • a „helytállás” („helytállni”) kifejezést használja, szemben a Ptk. „felelősség” („felel”) kifejezésével, és a kft., illetve a részvénytársaság kapcsán is a tag helytállási kötelezettségének és nem felelősségének hiányáról rendelkezik.

Ptk. 54. § (1) A gazdasági társaság alapításához társasági szerződés (alapító okirat); részvénytársasági formában működő gazdasági társaság esetében pedig alapszabály (alapító okirat) szükséges.

(2) A társasági szerződésben meg kell határozni: a) a társaság cégnevét és székhelyét, b) a társaság tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) – kivéve az alapszabályban a részvényeseket – feltüntetésével, c) a társaság tevékenységi körét, d) a társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke (a tagok vagyoni hozzájárulása) rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, e) a cégjegyzés módját, f) a vezető tisztségviselők nevét és lakóhelyét,

3:4. § [A jogi személy létrehozásának 54. § szabadsága] (4) A jogi személy a jogi személy típusnak megfelelő létesítő okiratán alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A jogi személy nyilvántartásba való bejegyzését a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott okból tagadhatja meg.

3:5. § [A létesítő okirat tartalma] A jogi személy létesítő okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni a) a jogi személy nevét; b) a jogi személy székhelyét; c) a jogi személy célját vagy fő tevékenységét; d) a jogi személyt létesítő személy vagy személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét;

481

e) a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelg) a gazdasági társaság időtar- kezésre bocsátásának módját és idejét; és f) a jogi személy első vezető tisztségviselőjét. tamát, ha a társaságot határozott 3:94. § [A gazdasági társaság létesítő okirata] időre alapítják, A gazdasági társaság létesítő okirata – a részvénytársaság és az egyszemélyes korlátolt felelősségű tárvalamint h) mindazt, saság kivételével – a társasági szerződés. A részvénytársaság létesítő okirata az alapszabály, az egyszeméamit a gazdasági lyes korlátolt felelősségű társaságé az alapító okirat. t á r saságok ról 3:96. § [A társaság tevékenységének helye] szóló törvény az (1) Ha a társaság székhelye nem azonos a társaság központi ügyintézésének helyével, a létesítő okiratban egyes társasági a központi ügyintézés helyét is meg kell jelölni. formáknál köte(2) A létesítő okiratban a társaság telephelyét és fióktelepét fel kell tüntetni, ha annak a nyilvántartásba lezően előír. való bejegyzését a társaság kéri.

(3) A gazda­sági 3:100. § [A társaság alapításának bírósági bejelentése] társaság a cégjegyzékbe való (1) Gazdasági társaság alapítását a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától vagy ügyvédi vagy bejegyzéssel, a jogtanácsosi ellenjegyzésétől számított harminc napon belül be kell jelenteni a nyilvántartó bíróságnak. bejegyzés napjá(2) Ha a gazdasági társaság alapítása hatósági engedélyhez kötött, a bejelentést a jogerős engedély kézval jön létre. hezvételétől számított tizenöt napon belül kell teljesíteni.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • a „létesítő okirat” kifejezést használja közös gyűjtőfogalomként, szemben a Ptk. által használt „társasági szerződés” kifejezéssel; • az „alapító okirat” elnevezést csak az egyszemélyes kft. esetében tartja fenn (míg a Gt. az egyszemélyes részvénytársaságnál is ezt az elnevezést alkalmazta); az egyszemélyes részvénytársaság létesítő okiratát alapszabálynak nevezi a [Ptk.]; • a létesítő okiratnak a jogi személy általános szabályai körében meghatározott tartalmi elemeit egészítik ki a gazdasági társaságokra vonatkozó közös, illetve speciális szabályok; • a létesítő okirat tartalmi elemei körében meg kell határozni – a létesítésre irányuló akarat kifejezésén túl – a jogi személy célját vagy fő tevékenységét; a jogi személy első vezető tisztségviselőjét, viszont [Ptk.] nem követeli meg a cégjegyzés módjának, valamint (határozott idejű alapítás esetén) a gazdasági társaság működése időtartamának meghatározását; • a létesítő okirat tartalmi elemei tekintetében tartalmaz még rendelkezéseket a társaság tevékenységének helyével kapcsolatban is; • a [Ptk.] bírósági „nyilvántartásba” való bejegyzés, míg a Ptk. a „cégjegyzékbe” való bejegyzés kifejezést használja.

Ptk. 55. § A közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető, míg részvénytársaságnál az igazgatóság tagjai képviselik a gazdasági társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és hatóságok előtt.

3:29. § [A jogi személy törvényes képviselete] (1) A jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el.

3:112. § [A vezető tisztségviselő önállósága] (1) A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.

3:196. § [A társaság ügyvezetése] (1)* A társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el. Az ügyvezető képviseleti jogának korlátozása, megosztása, és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személlyel szemben nem hatályos.

3:282. § [A z igazgatóság összetétele, eljárása] (1) A részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság látja el. Az igazgatóság három természetes személy tagból áll. Semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú igazgatóság felállítását írja elő.

(2) Az igazgatóság elnökét maga választja tagjai közül.

(3)* Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az igazgatóság tagjai képviseleti jogának korlátozása, megosztása, és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személlyel szemben nem hatályos.

3:283. § [Igazgatóság jogait gyakorló vezérigazgató] Zártkörűen működő részvénytársaság alapszabályának rendelkezése esetén az igazgatóság jo­ gait vezető tisztségviselőként vezérigazgató gyakorolja.

* A 3:196. § (1) bekezdése a 2013. évi CCLII. törvény 185. §-ának (6) bekezdésével, a 3:282. § (3) bekezdése a 2013. évi CCLII. törvény 185. §-ának (16) bekezdésével megállapított szöveg.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • nem említi és nem szabályozza a közös vállalatot, így a képviselet kérdését sem; • úgy rendelkezik, hogy az igazgatóság testületként gyakorolja jogait és feladatait; • kimondja, hogy zártkörűen működő részvénytársaság alapszabályának rendelkezése esetén az igazgatóság jogait vezető tisztségviselőként vezérigazgató gyakorolja.

Ptk. 56. § (1) A gazdasági társaság megszűnik, ha: a) a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult; b) elhatározza jogutód nélküli megszűnését; c) elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását); d) tagjainak száma – a korlátolt felelősségű társaságot és a részvénytársaságot kivéve – egy főre csökken, és törvényben meghatározott határidőn belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot; 482

3:48. § [Jogi személy jogutód nélküli megszűnése] A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett; c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy d) az arra jogosult szerv megszünteti feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

3:152. § [A társaság jogutód nélküli megszűnése] e) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; (1) A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a közkereseti társaf) a cégbíróság hivatalból el- ság jogutód nélkül megszűnik abban az esetben is, ha tagjainak száma egy főre csökken, és az rendeli törlését; ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a nyilvántartó g) a bíróság felszámolási el- bíróságnál újabb tagnak a társaságba való belépését. járás során megszünteti; 3:158. § [A társaság jogutód nélküli megszűnése] h) a gazdasági társaságról (1) A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a betéti társaság jogszóló törvénynek az egyes társasági formákra vonatkozó utód nélkül megszűnik abban az esetben is, ha valamennyi beltag vagy valamennyi kültag tagsági jogviszonya megszűnik, és az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a szabályai azt előírják.

(2) A gazdasági társaságra vo- társaság nem jelenti be a nyilvántartó bíróságnak, hogy a társasági szerződés megfelelő mónatkozó részletes szabályokat dosításával helyreállította a betéti társaságként való működés feltételeit, vagy azt, hogy a betéti társaságot közkereseti társasággá alakította át. külön törvény állapítja meg.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • a gazdasági társaságok megszűnésének közös szabályai a jogi személy általános szabályai körében kerülnek meghatározásra; • a megszűnési okok körében „az arra jogosult szerv megszünteti” általános kategóriát használja, és nem részletezi ezeket az eljárásokat; • a megszűnési okok mindegyikéhez kapcsolódóan kimondja azt a feltételt, miszerint a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli; • a gazdasági társaságokra vonatkozó részletes szabályokat is magában foglalja (lásd a [Ptk.] 3:88–324. §-át).

7. Közhasznú társaság Ptk. 57–60. § [Ptk.] –

57–60. §

8. Az egyesület és a köztestület Ptk. 61. § 3:63. § [A z egyesület fogalma] (1) Az egyesület a tagok közös, tartós, (1) Az egyesület olyan Magyarországon önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyil- alapszabályban meghatározott céljának vántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenysé- folyamatos megvalósítására létesített, nyil­vántartott tagsággal rendelkező jogi gét. Az egyesület jogi személy.

(2) Egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatása céljából személy.

(2) Egyesület nem alapítható gazdasági nem hozható létre, ilyen tevékenységet csak a célja megvalósításának előmozdítása tevékenység céljára. érdekében, kiegészítő jelleggel végezhet.

(3) Az egyesület az egyesületi cél megvaló(3) Az egyesület alapításához az szükséges, hogy legalább 10 alapító tag az egyesület megalakítását kimondja, az egyesület alapszabályát elfogadja, ügyintéző és sításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. képviseleti szerveit megválassza és Magyarországon székhellyel rendelkezik.

(4) Az egyesület vagyonát céljának megfe(4) Az egyesület megalapítását követően kérni kell annak nyilvántartásba vételét. lelően használhatja, vagyonát nem oszthatAz egyesület nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha az egyesület a) alapszabályában foglalt célok és tevékenységek nem ellentétesek az Alaptör- ja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. vénnyel, és (5)* Az egyesület alapszabálya az egyesüb) alapítói eleget tettek a törvényben előírt követelményeknek.

(5) Az egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét jogi sze- let valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja, ha annak önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, továbbá méllyé nyilváníthatja. rendelkezik a működéséhez szükséges vagyonnal.

3:64. § [Létesítés] (6) Az egyesület a nyilvántartásba vételével jön létre. Az alapszabály módosítása Az egyesület létrehozásához alapszabály esetén az egyesület nyilvántartásba vételére irányadó szabályokat kell alkalmazni. elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges.

61. §

* A 2013. évi CCLII. törvény 185. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • három ismérvet fogalmaz meg: a tagok alapszabályban meghatározott közös, tartós célja folyamatos megvalósítására létesített és nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy az egyesület (a Ptk. tartalmazza az önkéntesség, az önkormányzatiság és a cél elérése érdekében a tagok tevékenységének szervezése követelményét is a jogi személyiség és a tagok nyilvántartása mellett, de nem rendelkezik a cél tartósságáról és folyamatos megvalósításáról); • az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet tesz csak lehetővé; • kimondja, hogy az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja; • rögzíti, hogy az egyesület vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat; • az ügyintéző és képviseleti szervezetre, a székhelyre, a nyilvántartásba vételre, valamint a szervezeti egység jogi személlyé nyilvánítása feltételeire és következményeire vonatkozó rendelkezések a jogi személy általános szabályai között találhatóak.

Ptk. 62. § (1) Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, szervezetéről, a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének módjáról és feltételeiről.

(2) Az egyesület alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.

(3) Az egyesület tagja a) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein; b) választhat és választható az egyesület szerveibe;

3:65. § [A z egyesületi tag jogállása] 62. § (1) Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységé­ ben részt venni.

(2) Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg.

(3) A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az alapszabály lehetővé teszi. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

483