Fordítókulcs

GADÓ GÁBOR • NÉMETH ANITA SÁRINÉ SIMKÓ ÁGNES

Ptk. Fordítókulcs Oda-Vissza A A 2013. évi V. törvény

és az 1959. évi IV. törvény normaszövegének összehasonlító táblázata, mindkét irányban

GADÓ GÁBOR • NÉMETH ANITA SÁRINÉ SIMKÓ ÁGNES

Ptk. Fordítókulcs Oda-Vissza A A 2013.

évi V. törvény és az 1959. évi IV. törvény normaszövegének összehasonlító táblázata, mindkét irányban

Lap- és Könyvkiadó Kft.

© Gadó Gábor, 2013 © Német Anita, 2013 © Sáriné Simkó Ágnes, 2013 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2013

A kézirat lezárva: 2013. április 10.

A Ptk. Fordítókulcs a Budapesti Ügyvédi Kamara JogTudor programjának része.

A HVG-ORAC a LexisNexis csoport partnere

A kiadó számára minden jog fenntartva.

Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 196 5 Budapest, 2013 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Első Könyv A Fordítókulcs a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: [Ptk.]) összehasonlítását tűzte ki célul, annak érdekében, hogy az Olvasó számára könnyebbé tegye a [Ptk.] rendelkezéseinek megismerését és az alkalmazásukra való felkészülést. Ebből a megközelítésből fakad, hogy nem a [Ptk.] indokolása, még kevésbé kommentárja ez az összeállítás.

Az összehasonlítás megkönnyítése érdekében az első feldolgozásban az első hasáb a [Ptk.] szövegét tartalmazza a törvénykönyv eredeti sorrendjében, a második hasábban pedig a Ptk. rendelkezései találhatóak, de nem eredeti, hanem a [Ptk.] szabályainak megfelelő rendben. Így az Olvasónak nem kell keresnie, hogy a [Ptk.] egyik szabályának a Ptk. melyik szabálya felel meg.

Mivel a [Ptk.] rendelkezései közé bekerültek a Gt. (a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény) és a Csjt. (a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi. IV. törvény) szabályai, ezért a Gt. és a Csjt. rendelkezései is megtalálhatóak a második hasábban. Hasonló a helyzet a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (Szöv.tv.) egyes, érintett szabályaival is.

A két hasáb alatti rövid megjegyzés bemutatja a változás lényegét. Ha nincs változás, ezt az „azonos” kifejezés használatával jelzi. Ha a változás csak a normaszöveg más megfogalmazása, de ez a tartalmat nem érinti, akkor a „tartalmilag azonos” fordulatot alkalmazza. Ha pedig érdemi módosulás történt, akkor erre hívja fel a megjegyzés a figyelmet, és bemutatja az egy vagy több változást.

A második feldolgozás a Ptk. eredeti törvényi sorrendjében halad, és ahhoz rendeli a [Ptk.] szabályait (ez a rész nem tartalmazza a Gt., a Csjt., a Szöv.tv. rendelkezéseit). A megjegyzés gyakran azonos a másik feldolgozásban találhatóval, de az esetek egy részében – ahol a két törvénykönyv rendelkezéseinek szabályozási köre nincs teljes fedésben egymással – más megjegyzések (is) indokoltak az eltérő összefüggések bemutatása érdekében. Érdemes ezért egy-egy szabályt mindkét feldolgozásban megnézni, vagyis oda-vissza igénybe venni a fordítókulcsot.

Bízunk abban, hogy a Fordítókulcs hasznos segítséget nyújt az új Polgári Törvénykönyv megismeréséhez és az alkalmazására való áttéréshez minden jogalkalmazó és érdeklődő számára.

A Ptk. Fordítókulcs a Magyar Közlönyben megjelent jogszabályszövegek alapján, azok logikai összeszerkesztésével készült és célja az eligazodásban való segítségnyújtás a jogász szakma számára. A Ptk. Fordítókulcsban szereplő összekapcsolás nem tekinthető jogalkotói iránymutatásnak. A szerzők és a kiadó a tévedés jogát fenntartja és kizárja minden, ebből származó felelősségét.

Rövidítések Pp.

1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról

Csjt.

1952. évi. IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról

Ptk.

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről

At.

1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről

Csjtr.

4/1987. (VI. 14.) IM rendelet a családjogi törvény végrehajtásáról, valamint a családjogi törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. törvénnyel kapcsolatos átmeneti rendelkezések megállapításáról

Gyvt.

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Gyer.

149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

Gt.

2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról

Ctv.

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

Szöv.tv. 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről [Ptk.]

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

5

Első Könyv

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről* Első Könyv** Bevezető rendelkezések

1:1. § [A törvény hatálya] E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.

Ptk. 1. § 1:1. § (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és civil szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat – ha eltérően nem rendelkeznek – e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni.

A [Ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy • az egyes személyek felsorolása nélkül szól a személyek viszonyainak szabályozásáról; • meghatározza a szabályozás legfőbb módszertani jellegzetességét: a mellérendeltséget és az egyenjogúságot a jogalanyok között; • a Ptk. a személyek vagyoni és egyes személyi viszonyai szabályozásában jelöli meg hatályát, a [Ptk.] a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyaiban, a személyiségi jogok növekvő fontossága és amiatt, hogy a családjog is bekerült a kódexbe.

1:2. § [Értelmezési alapelv] Ptk. 1. § 1:2. § (1) E törvény rendelkezéseit Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell értel(2) E törvény rendelkezéseit mezni.

Magyarország gazdasági és (2) A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell ér- társadalmi rendjével össztelmezni. hangban kell értelmezni.

A [Ptk.] 1:2. § (1) bekezdése tartalmilag megegyezik a Ptk. 1. § (2) bekezdésével, a [Ptk.] 1:2. § (2) bekezdése pedig a Ptk. 1. § (1) bekezdés második mondatával.

1:3. § [A jóhiszeműség és tisztesség elve] (1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni.

(2) A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.

Ptk. 4. § 1:3. § (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

A [Ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy • a kölcsönös együttműködés követelménye nem került be a törvénykönyv egészére vonatkozó alapelvek közé, mert azt a [Ptk.] elsősorban a szerződéses viszonyok körében alkalmazandó elvnek tekinti; • a (2) bekezdés új szabálya a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütköző esetként kiemeli a venire contra factum proprium tételét.

1:4. § [A z elvárható magatartás elve. Felróhatóság] (1) Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(2) Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat.

(3) A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el.

Ptk. 4. § 1:4. § (4) Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat.

Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat.

Az elvárható magatartás elvétől a [Ptk.] értelmében akkor lehet eltérni, ha törvény eltérő követelményt támaszt, a Ptk. alapján akkor, ha törvény szigorúbb követelményt határoz meg.

1:5. § [A joggal való visszaélés tilalma] (1) A törvény tiltja a joggal való vis�szaélést.

(2) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

Ptk. 5. § 1:5. § (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.

(2) Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.

(3) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé.

A [Ptk.] nem tartalmazza a joggal való visszaélés példálózóan kiemelt eseteit [Ptk. 5. § (2) bekezdése és (3) bekezdésének második mondata], azt a bírói gyakorlatra bízza. * A törvényt az Országgyűlés a 2013. február 11-i ülésnapján fogadta el. ** A [Ptk.] – Ptk. irányban a címsorok a 2013. évi V. törvény címsoraival egyeznek meg.

7

1:6. § [Bírói út] Az e törvényben biztosított jogok érvényesítése – ha törvény eltérően nem rendelkezik – bírói útra tartozik.

Ptk. 7. § (1) A törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük – ha törvény másképpen nem rendelkezik – bírósági útra tartozik.

(2) Bírósági peres eljárás helyett a felek választottbírósági eljárást köthetnek ki, ha legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, és a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.

A [Ptk.] nem rendelkezik a választottbírósági eljárás lehetőségéről, mivel ezt a választottbíráskodásról szóló törvény szabályozza.

8

Második Könyv Második Könyv

AZ EMBER MINT JOGALANY Első Rész A jogképesség I. Cím A jogképesség kezdete és megszűnése

2:1. § [A Jogképesség] (1) Minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek.

(2) A jogképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.

Ptk. 8. § 2:1. § (1) Minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek.

(2) A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő.

(3) A jogképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • a [Ptk.] a (2) bekezdésben összefoglalóan a jogképességet korlátozó „jognyilatkozat” semmisségéről rendelkezik, a Ptk. 8. § (3) bekezdése külön utal a „szerződés” és az „egyoldalú jognyilatkozat” semmisségére; • a [Ptk.] – a Ptk.-tól eltérően – nem utal arra, hogy a jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő.

2:2. § [A jogképesség kezdete] (1) A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától illeti meg.

(2) A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet, hogy a fogamzás korábbi vagy későbbi időpontban történt. A születés napja a határidőbe beleszámít.

Ptk. 9. § 2:2. § A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy későbben történt. A születés napja a határidőbe beleszámít.

A jogképesség kezdetére vonatkozó szabályozás tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.

2:3. § [A magzat gyámja] (1) A gyámhatóság – kérelemre vagy hivatalból – gyámot rendel a magzat részére, ha ez a magzat jogainak megóvása érdekében szükséges.

(2) Gyám rendelését a magzat szülője, nagyszülője, az ügyész és a jegyző kérheti.

Ptk. 10. § 2:3. § A gyermek részére már megszületése előtt gondnokot kell kirendelni, ha ez jogainak megóvása érdekében szükséges, különösen ha a gyermek és törvényes képviselője között érdekellentét van.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • a kiskorúak részére egységesen gyámot, a nagykorúak részére gondnokot kell rendelni, ennek megfelelően a [Ptk.] alapján a magzatnak gyámja, a Ptk. rendelkezése szerint gondnoka van; • a Ptk. utal a gondnokrendelés tipikus esetére is; • új rendelkezés szól arról, hogy ki kérheti a gyám rendelését (azonos tartalmú szabály található a Ptké.-ben).

2:4. § [Jogképesség megszűnése] A jogképesség a halállal szűnik meg.

Ptk. 22. § A jogképesség a halállal szűnik meg.

2:4. §

A jogképesség megszűnésére vonatkozó szabályozás tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.

II. Cím A holtnak nyilvánítás 2:5. § [A holtnak nyilvánítás] (1) Az eltűnt személyt a bíróság kérelemre holtnak nyilvánítja, ha eltűnésétől öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert volna.

(2) A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig halottnak kell tekinteni.

(3) A holtnak nyilvánítást az eltűnt személy közeli hozzátartozója, az ügyész, a gyámhatóság és az kérheti, akinek az eltűnt holtnak nyilvánítása jogi érdekét érinti.

Ptk. 25. § 2:5. § (1) A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig halottnak kell tekinteni.

(2) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál korábban vagy később tűnt el, de a holtnak nyilvánítás feltételei egyébként fennállanak, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot megfelelően módosítja. A jogkövetkezmények ilyen esetben a módosított határozat szerint alakulnak.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • kifejezetten rendelkezik arról, hogy holtnak nyilvánításnak kérelemre van helye; • a Ptk.-tól eltérően meghatározza, hogy a holtnak nyilvánítást ki kérheti. Ezt a kérdést egyébként a holtnak nyilvánítási, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárásról szóló 1/1960. (IV. 13.) IM rendelet rendezi.

9

2:6. § [A halál időpontjának meghatározása] (1) A bíróság a halál időpontját a körülmények mérlegelése alapján határozza meg.

(2) Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, a halál időpontja az eltűnést követő hónap tizenötödik napja.

Ptk. 24. § (1) A bíróság a halál napját a körülmények mérlegelése alapján állapítja meg.

(2) Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, a halál időpontja az eltűnést követő hónap tizenötödik napja.

A halál időpontjának meghatározására vonatkozó szabályozás tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.

2:7. § [Változás a holtnak nyilvánítás alapjául vett körülményekben] (1) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál korábbi vagy későbbi időpontban tűnt el, de a holtnak nyilvánítás feltételei egyébként fennállnak, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot módosítja. A jogkövetkezmények a módosított határozat szerint alakulnak.

(2) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál később tűnt el, és ezért a holtnak nyilvánítás feltételei nem állnak fenn, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot hatályon kívül helyezi, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények semmisek.

(3) A holtnak nyilvánító határozat módosítását és hatályon kívül helyezését ugyanazok kérhetik, mint a holtnak nyilvánítást.

(4) Ha a holtnak nyilvánított előkerül, a holtnak nyilvánító határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények semmisek.

Ptk. 25. § (2) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál korábban vagy később tűnt el, de a holtnak nyilvánítás feltételei egyébként fennállanak, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot megfelelően módosítja. A jogkövetkezmények ilyen esetben a módosított határozat szerint alakulnak.

(3) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál később tűnt el, és a holtnak nyilvánítás feltételei nem állnak fenn, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot hatályon kívül helyezi.

A határozat alapján beállott jogkövetkezmények – ha jogszabály kivételt nem tesz – semmisek.

(4) Ha a holtnak nyilvánított előkerül, a határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények – ha jogszabály kivételt nem tesz – semmisek.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • kiegészíti a szabályozást a (3) bekezdésben foglaltakkal, mely szerint a holtnak nyilvánító határozat módosítását és hatályon kívül helyezését ugyanazok kérhetik, mint a holtnak nyilvánítást; • elmarad a jogszabály eltérő rendelkezésére történő utalás (az új szabályozás következetesen elhagyja ezeket az utalásokat, de ez nem érinti a külön jogszabályok szabályozási lehetőségeit).

Második Rész A cselekvőképesség III. Cím A cselekvőképesség általános szabályai

2:8. § [A cselekvőképesség] (1) Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét e törvény vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza.

(2) Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot.

(3) A cselekvőképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.

Ptk. 11. § (1) Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki.

(2) Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot.

(3) A cselekvőképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • külön kiemeli, hogy a cselekvőképességet a bíróság cselekvőképességet korlátozó ítélete is korlátozhatja; • a [Ptk.] a cselekvőképességi kategóriák elnevezésének megváltozása miatt a cselekvőképesség kizárására nem utal; • összefoglalóan a cselekvőképességet korlátozó „jognyilatkozat” semmisségéről rendelkezik, a Ptk. 11. § (3) bekezdése külön utal a „szerződés” és az „egyoldalú jognyilatkozat” semmisségére.

2:9. § [A cselekvőképtelen állapot] (1) Semmis annak a személynek a jognyilatkozata, aki a jognyilatkozat megtételekor olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.

(2) A cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozat – a végintézkedés kivételével – a cselekvőképtelenség miatt nem semmis, ha tartalmából és megtételének körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat megtétele a fél cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna.

Ptk. 17. § (1) Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – tartósan vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg – teljesen hiányzik.

(2) A gondnokság alá helyezés nélkül cselekvőképtelen személy jognyilatkozata – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – semmis.

(3) A gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen nagykorú személy jognyilatkozatát – a végintézkedése kivételével – cselekvőképtelenség miatt nem lehet semmisnek tekinteni, ha tartalmából és körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat a fél cselekvőképessége esetében is indokolt lett volna.

A [Ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy nem utal a belátási képesség tartós vagy átmeneti hiányára.

10

Második Könyv IV. Cím A kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképesség és cselekvőképtelenség

2:10. § [A kiskorúság] (1) Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik.

(2) Ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelennek nyilvánítja, a házasságkötéssel szerzett nagykorúság megszűnik.

(3) A házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszűnése nem érinti.

Ptk. 12. § 2:10. § Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött.

A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánítja érvénytelennek, a [Ptk.] szerint „a házasságkötéssel szerzett nagykorúság megszűnik”, viszont a Ptk. értelmében „a házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével”; • új rendelkezés, hogy a házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszűnése nem érinti.

2:11. § [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú] Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen.

Ptk. 12/A. § 2:11. § (1) Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen.

A korlátozottan cselekvőképes kiskorúra vonatkozó szabályozás tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.

2:12. § [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozata] Ptk. 12/A. § 2:12. § (1) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jog(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez nyilatkozatának érvényességéhez – ha e törvény – ha jogszabály kivételt nem tesz – törvényes képviselőjének beleegyezése eltérően nem rendelkezik – törvényes képviselő- vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőképes kisjének hozzájárulása szükséges. Ha a korlátozot- korú cselekvőképessé válik, maga dönt a függő jognyilatkozatainak érvétan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé vá- nyességéről. lik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvé(3) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének köznyességéről. reműködése nélkül is (2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljotörvényes képviselőjének közreműködése nélkül gosítja; a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozab) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tot, amelyre jogszabály feljogosítja; tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükc) rendelkezik munkával szerzett keresményével; keresménye erejéig erre ségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelen- kötelezettséget vállalhat; tőségű szerződéseket; d) megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez. c) rendelkezhet munkával szerzett jövedelmé(4) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak – a d) vel, annak erejéig kötelezettséget vállalhat; pontban foglaltak szerint – ígért vagy adott ajándékot a gyámhatóság engedéd) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizá- lyével visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes képviselő visszautasírólag előnyt szerez; és tó nyilatkozatát nem hagyja jóvá, ez a határozata a törvényes képviselő elfoe) ajándékozhat a szokásos mértékben. gadó nyilatkozatát pótolja.

(3) A törvényes képviselő a korlátozottan cse(5) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében lekvőképes kiskorúnak ígért vagy adott ingyenes maga is tehet jognyilatkozatokat, kivéve azokat, amelyeknél a jogszabály a juttatást a gyámhatóság engedélyével visszauta- korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát kívánja meg, illetve síthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes képviselő amelyek a munkával szerzett keresményre vonatkoznak. visszautasító nyilatkozatát nem hagyja jóvá, a Ptk. 13/A. § határozat a törvényes képviselő elfogadó nyilatkozatát pótolja.

(1) A kiskorú még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen (4) A törvényes képviselő a korlátozottan cse- olyan jognyilatkozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő lekvőképes kiskorú nevében maga is tehet jog- ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül nyilatkozatot, kivéve azokat, amelyeknél jogsza- lemond. bály a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját (2) Ez a szabály nem gátolja a korlátozottan cselekvőképes kiskorút a munnyilatkozatát kívánja meg, vagy amelyek a kor- kával szerzett keresményével való rendelkezésben, és nem zárja ki a szokásos látozottan cselekvőképes kiskorú munkával mértékű ajándékozást. szerzett jövedelmére vonatkoznak. A törvényes Ptk. 12/D. § képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során a korlátoA törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozott cselekvőképességű kiskorú véleményét fi- zata megtétele során a korlátozott cselekvőképességű, illetve az ítélőképessége gyelembe kell vennie. birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét figyelembe kell vennie.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • Mindkét törvénykönyv szerint a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozata főszabály szerint csak törvényes képviselője jognyilatkozatával együtt érvényes. A [Ptk.] a főszabály alól csak törvényi szinten (magában a [Ptk.]-ban) teszi lehetővé kivétel meghatározását, a Ptk. szerint erre alacsonyabb szintű jogszabályban is lehetőség van.

• Nem érdemi különbség, hogy a [Ptk.] szerint a jognyilatkozat a törvényes képviselő hozzájárulásával, a Ptk. szóhasználata alapján a törvényes képviselő beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával érvényes.

• Azoknak a jognyilatkozatoknak a köre, amit a korlátozottan cselekvőképes kiskorú önállóan megtehet a két szöveg szerint – egy kivétellel – azonos. A [Ptk.] szerinti felsorolása azáltal tágabb [e) pont], hogy a Ptk. nem ebben az aspektusban tartalmazza azt az esetet, hogy a kiskorú a szokásos mértékben ajándékozhat. Ennek megfelelő tartalmú rendelkezést a Ptk. a 13/A. §-a tartalmazza.

11

2:13. § [A cselekvőképtelen kiskorú] Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.

A cselekvőképtelen tizennegyedik életévet be nem töltött kiskorúra vonatkozó szabályozás tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.

2:14. § [A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata] (1) A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el.

(2) A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel.

(3) A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét – korának és érettségének megfelelően – figyelembe kell vennie.

Ptk. 12/C. § (1) A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el.

(2) Nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és már teljesített csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel.

Ptk. 12/D. § A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során a korlátozott cselekvőképességű, illetve az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét figyelembe kell vennie.

A [Ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy kiegészíti a Ptk. szövegét az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett Gyermekek jogairól szóló New York-i Egyezménnyel összhangban azzal, hogy a cselekvőképtelen kiskorú véleményét korának és érettségének megfelelően kell figyelembe venni.

2:15. § [A gyámhatóság jóváhagyása a kiskorú törvényes

képviselőjének jognyilatkozatához]

(1) A kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozata a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a) a kiskorút megillető tartásról történő lemondás; b) a kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozat és a külön is vis�szautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítása; c) a kiskorú nem tehermentes ingatlanszerzése, ingatlana tulajdonjogának átruházása vagy megterhelése; d) a kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való rendelkezés; vagy e) a kiskorú jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyontárgyáról való rendelkezés esetén.

(2) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a kiskorú ingatlanvagyonának megterhelésére az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor.

(3) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a jognyilatkozat érvényességét bírósági vagy közjegyzői eljárásban elbírálták.

Ptk. 12/B. § (1) Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.

Ptk. 13. § (1) A törvényes képviselő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a) a kiskorút megillető tartásról történő lemondásra, b) a kiskorút örökösödési jogviszony alapján megillető jogokra vagy kötelezettségre; külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására, c) a kiskorú ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására, d) a kiskorú külön jogszabály alapján beszolgáltatott vagyonára, e) a kiskorú olyan egyéb vagyontárgyára, illetve vagyoni értékű jogára vonatkozik, amelynek értéke meghaladja a külön jogszabályban meghatározott összeget.

(2) Bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.

A [Ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy a Ptk. 13. § (1) bekezdés c) pontja a gyámhatósági jóváhagyáshoz kötött jognyilatkozatok esetén kivételként említi azt, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására. Ugyanezt a kivételt a [Ptk.] 2:15. § (2) bekezdése úgy fogalmazza meg, hogy nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a kiskorú ingatlanvagyonának megterhelésére az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor.

2:16. § [A kiskorú ellenérték nélküli kötelezettségvállalása] Semmis a kiskorú törvényes képviselőjének olyan jognyilatkozata, amellyel – a kiskorú vagyona terhére – ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül kötelezettséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a törvényes képviselőnek a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatához való hozzájárulására is.

Ptk. 13/A. § (1) A kiskorú még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond.

A [Ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy a [Ptk.] 2:16. § második mondatában foglaltakat a Ptk. nem tartalmazza.

2:17. § [A kiskorú jognyilatkozatának relatív semmissége]

A kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképességen vagy cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik.

12

Ptk. 13/B. § (1) A korlátozott cselekvőképességen és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik.

(2) Aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető.

Második Könyv A [Ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy nem tartalmazza azt a Ptk. 13/B. § szerinti szabályt, miszerint aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető.

2:18. § [A kiskorú cselekvőképességének korlátozása

gondnokság alá helyezéssel] (1) A bíróság a kiskorút a tizenhetedik életévének betöltése után a nagykorúakra irányadó szabályok szerint cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezheti.

(2) A gondnokság alá helyezést a kiskorú törvényes képviselője is kérheti.

(3) Ha a bíróság kiskorút helyez a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá, a gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már az ítélet jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik.

Ptk. 12/B. § 2:18. § (2) Cselekvőképtelen az a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú is, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. A gondnokság alá helyezési eljárásra a 15. § rendelkezései megfelelően irányadók. A gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már a határozat jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • lényeges különbség a két szöveg között, hogy a [Ptk.] kiskorúak esetén a cselekvőképesség korlátozását csak a tizenhetedik életév betöltése után teszi lehetővé, a Ptk. alapján erre már tizennegyedik életévét betöltött kiskorú esetén is mód van, ennek megfelelően a [Ptk.] alapján a tizenhetedik, a Ptk. szerint az a tizennegyedik életévet betöltött kiskorú is cselekvőképtelen, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett; • eltér a gondnokság alá helyezés elnevezése is, a [Ptk.] a nagykorúakra vonatkozó cselekvőképességi elnevezéseknek megfelelően cselekvőképesség teljes korlátozásáról, a Ptk. kizáró gondnokságról szól; • a [Ptk.] a nagykorúakra vonatkozó általános szabályokon túl kiskorú esetén a törvényes képviselője számára is lehetővé teszi, hogy kezdeményezhesse a kiskorú gondnokság alá helyezését, a Ptk. csak a nagykorúakra vonatkozó gondnokság alá helyezési szabályokra utal.

V. Cím A nagykorú cselekvőképességének korlátozása 2:19. § [A cselekvőképesség részleges korlátozása] (1) Cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.

(2) A bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt.

(3) A cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletben a bíróságnak meg kell határoznia azokat a személyi, illetve vagyoni jellegű ügycsoportokat, amelyekben a cselekvőképességet korlátozza.

(4) A cselekvőképesség részlegesen sem korlátozható, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő más módon biztosítható.

(5) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy minden olyan ügyben önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, amely nem tartozik abba az ügycsoportba, amelyben cselekvőképességét a bíróság korlátozta.

Ptk. 14. § 2:19. § (1) Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.

(4) Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt – általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.

(5) Ha a belátási képesség korlátozottsága csak részleges, a gondnokolt minden olyan ügyben önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességet korlátozó ítéletben a gondnokolt cselekvőképességét nem korlátozza.

(6) A bíróság különösen a következő ügycsoportok tekintetében korlátozhatja a gondnokság alá helyezett személy teljes cselekvőképességét: 1. társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátás igénylése, illetve az azzal, valamint a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, a 14/B. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt mértéket meghaladó jövedelemmel való rendelkezés; 2. ingó és ingatlan vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog; 3. családjogi jognyilatkozatok megtétele.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • a cselekvőképesség csak részlegesen korlátozható, vagyis megszünteti a cselekvőképesség általános korlátozásának lehetőségét, ennek megfelelően a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személyről rendelkezik, míg a Ptk. szerint a cselekvőképesség általánosan vagy meghatározott ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozható; • változnak a gondnokság alá helyezés kritériumai, a [Ptk.] a cselekvőképesség korlátozásának feltételeinél – a Ptk. 14. § (4) bekezdése szerinti „pszichés állapot, szellemi fogyatkozás vagy szenvedélybetegség” hármasa helyett – a „mentális állapot” kifejezést használja; • további új feltételként írja elő a [Ptk.] az érintett „egyéni körülményeinek, családi, társadalmi kapcsolatainak” vizsgálatát, önmagában a belátási képesség csökkenése (és ennek vizsgálata) nem elegendő ok a cselekvőképesség korlátozásához; • előírja a bíróság számára, hogy a cselekvőképességet részlegesen korlátozó határozatban meg kell határozni azokat az ügycsoportokat, amelyekben a cselekvőképesség korlátozása indokolt, a korlátozható ügycsoportok körét azonban a [Ptk.] még példálódzó jelleggel sem tartalmazza [a Ptk. 14. § (6) bekezdése ezzel szemben egy részletes, példálódzó listát tartalmaz azokról az ügycsoportokról, amelyekben az érintett személy cselekvőképessége korlátozható, valamint a „különösen” szó utal arra, hogy a cselekvőképesség korlátozására az érintett személy egyéni körülményeihez igazodóan az élet más területein is lehetőség van]; • a [Ptk.] 2:19. § (4) bekezdésében új rendelkezésként – lényeges garanciális elvként – jelenik meg annak előírása, hogy a cselekvőképesség részlegesen sem korlátozható, ha az érintett számára kevésbé korlátozó intézkedés is megfelelő segítséget, illetve védelmet nyújthat.

13

2:20. § [A cselekvőképességében részlegesen korlátozott

személy jognyilatkozata]

(1) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személynek a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportokra vonatkozó jognyilatkozatának érvényességéhez gondnokának hozzájárulása szükséges. Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről.

(2) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és gondnoka közötti vitában a gyámhatóság dönt.

(3) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében a gondnoka hozzájárulása nélkül a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja; b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; c) rendelkezhet jövedelme bíróság által meghatározott hányadával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat; d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és e) ajándékozhat a szokásos mértékben.

(4) Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy érdekeinek védelme, károsodástól való megóvása azonnali intézkedést igényel, a gondnok a hozzájárulását igénylő ügyekben önállóan eljárhat, az érintett személy helyett jognyilatkozatot tehet. Erről a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személyt és a gyámhatóságot késedelem nélkül tájékoztatnia kell.

Ptk. 14/B. § (1) A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozata általános jelleggel, illetve a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – csak akkor érvényes, ha azt a gondnoka beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tette.

A gondnokolt és gondnoka közötti vita esetén a gyámhatóság dönt. Ha a korlátozottan cselekvőképes személy cselekvőképessé válik, maga dönt a függő jognyilatkozatainak érvényességéről.

(2) A korlátozottan cselekvőképes személy a gondnoka közreműködése nélkül is a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre a jogszabály feljogosítja; b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; c) rendelkezik a munkaviszonyból, munkaviszony jellegű jogviszonyból, társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátásból származó jövedelme 50%-ával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat; d) megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez.

(5) Azonnali intézkedést igénylő esetben, illetve külön törvényben foglaltak szerint a gondnok a (3) bekezdésben meghatározott megállapodás hiányában is eljárhat a korlátozottan cselekvőképes gondnokolt helyett.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • a gondnokolt önállóan megtehető jognyilatkozatainak köre annyiban különbözik, hogy a [Ptk.] 2:20. § (3) bekezdésének c) pontja szerint a gondnokolt mindenfajta jövedelme bíróság által meghatározott hányadával rendelkezhet önállóan (a Ptk. 14/B. §-a nevesíti a jövedelmeket és törvényi szinten meghatározza, hogy a gondnokolt a felsorolt jövedelmek 50%-ával rendelkezhet); • a kiskorúakra vonatkozó rendelkezésekhez hasonlóan, az önállóan megtehető jognyilatkozatok között rendelkezik arról, hogy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy ajándékozhat a szokásos mértékben; • a két törvénykönyv azonos tartalommal arról rendelkezik, hogy kivételesen, azonnali intézkedést igénylő esetben a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy védelmében a gondnok önállóan is eljárhat, a [Ptk.] arra is kitér, hogy ilyen esetben a gondnoknak tájékoztatási kötelezettsége van a gondnokolt, illetve a gyámhatóság felé.

2:21. § [A cselekvőképesség teljes korlátozása] (1) Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett.

(2) A bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – gondnokság alá helyezése indokolt.

(3) A bíróság a cselekvőképességet abban az esetben korlátozhatja teljesen, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő módon vagy a cselekvőképesség részleges korlátozásával nem biztosítható.

Ptk. 15. § (1) Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett.

(4) A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartósan teljes mértékben hiányzik.

(5) A bíróságnak a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kimondó ítéletében rendelkeznie kell a 14/A. § szerinti felülvizsgálatról, kivéve, ha az érintett személy belátási képességének hiánya véglegesnek tekinthető. Erről az igazságügyi orvosszakértőnek szakértői véleményében nyilatkoznia kell.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • terminológiai változás, hogy a Ptk. szerinti kizáró gondnokság intézményét a [Ptk.] a cselekvőképesség teljes korlátozásának nevezi; • változnak a gondnokság alá helyezés kritériumai, a [Ptk.] a cselekvőképesség korlátozásának feltételeihez hasonlóan a cselekvőképesség kizárásának feltételeinél is – a Ptk. szerinti „pszichés állapot, szellemi fogyatkozás vagy szenvedélybetegség” hármasa helyett – a „mentális állapot” kifejezést használja; • új feltételként írja elő a [Ptk.] az érintett „egyéni körülményeinek, családi, társadalmi kapcsolatainak” vizsgálatát, így az új szabályok szerint önmagában a belátási képesség tartós hiánya (és ennek vizsgálata) nem elegendő ok a cselekvőképesség teljes korlátozásához; • új rendelkezés annak előírása, hogy a cselekvőképesség teljesen csak akkor korlátozható, ha az érintett számára megfelelő védelmet kevésbé korlátozó intézkedés nem nyújt.

14

Második Könyv 2:22. § [A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata] (1) A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el.

(2) A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen nagykorú által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel.

(3) A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes cselekvőképtelen nagykorú kívánságát az őt érintő jognyilatkozata megtétele előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie.

Ptk. 15/A. § 2:22. § (1) A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – semmis; nevében gondnoka jár el. A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes gondnokolt kívánságát, kéréseit – pl. a tartózkodási helyére vonatkozóan – a döntések meghozatala előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie. Ha a gondnok e kötelezettségét folyamatosan megszegi, ez a 19/C. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti elmozdítását vonhatja maga után.

(2) A cselekvőképtelen személy maga is megkötheti azokat a csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek a mindennapi életben tömegesen fordulnak elő, és különösebb megfontolást nem igényelnek.

A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozatára vonatkozó szabályozás tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.

2:23. § [A gyámhatóság jóváhagyásának szükségessége] (1) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és gondnoka jognyilatkozatának, továbbá a cselekvőképtelen nagykorú gondnoka jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú a) tartására; b) öröklési jogviszony alapján őt megillető jogára vagy terhelő kötelezettségére; c) nem tehermentes ingatlanszerzésére, ingatlana tulajdonjogának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére; d) gyámhatóságnak átadott vagyonára; vagy e) a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget meghaladó értékű vagyontárgyára vonatkozik.

(2) A cselekvőképességében a vagyoni ügyeit érintően korlátozott személy és a gondnoka közös kérelmére a gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat az érintett személy vagyona terhére a) az érintett személy leszármazója önálló háztartásának alapításához, fenntartásához vagy más fontos célja eléréséhez, ha a támogatás mértéke a leszármazó – a hozzájárulás időpontjában fennálló állapot és érték szerinti – törvényes örökrészének felét nem haladja meg; vagy b) ingyenes juttatáshoz, jogokról ellenérték nélküli lemondáshoz vagy közcélra történő felajánláshoz, ha a jogügylet az érintett személy megélhetését nem veszélyezteti.

(3) A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat a cselekvőképtelen nagykorú gondnoka kérelmére az érintett személy leszármazója önálló háztartásának alapításához, fenntartásához vagy más fontos célja eléréséhez az érintett személy vagyona terhére, ha a támogatás mértéke a leszármazó – a hozzájárulás időpontjában fennálló állapot és érték szerinti – törvényes örökrészének felét nem haladja meg.

(4) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú ingatlantulajdonának megterhelésére az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor.

(5) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a jognyilatkozat érvényességét bírósági vagy közjegyzői eljárásban elbírálták.

Ptk. 16. § 2:23. § (1) A cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozott cselekvőképesség esetén pedig az érintett személy és gondnoka jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gondnokolt a) tartására, b) örökösödési jogviszony alapján megillető jogára vagy kötelezettségére, c) ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására, d) a 20/B. § alapján beszolgáltatott vagyonára, e) vagyonának mértékétől függően a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget, de legalább 50 000 Ft-ot meghaladó értékű egyéb vagyontárgyára, vagyoni értékű jogára vonatkozik.

(2) A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat a) a cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozott cselekvőképesség esetén pedig a gondnokolt és a gondnok közös kérelmére a gondnokság alá helyezett személy leszármazójának önálló háztartás alapításához, fenntartásához, illetve más létfontosságú célja eléréséhez a gondnokság alatt álló vagyonának terhére; a támogatás mértéke a leszármazó kötelesrészét nem haladhatja meg; b) a korlátozottan cselekvőképes gondnokolt és gondnoka közös kérelmére a gondnokolt által történő – az a) pontban foglaltak alá nem tartozó – ajándékozáshoz vagy jogokról ellenérték nélkül lemondásához, illetve közcélra történő felajánlásához, feltéve, hogy a jogügylet a gondnokolt megélhetését nem veszélyezteti.

(3) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására a) bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez, b) ha a bíróság ítéletében a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy cselekvőképességét az (1) bekezdésben meghatározott jognyilatkozatok tekintetében nem korlátozta.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • az (1) bekezdés e) pontjában gyámhatósági jóváhagyáshoz köti a „gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget meghaladó értékű vagyontárgyra” vonatkozó jognyilatkozatot, a Ptk. 16. § (1) bekezdésének e) pontjában ugyanerre előír egy minimális értéket; • az (5) bekezdésben a gyámhatósági jóváhagyáshoz nem kötött jognyilatkozatok körében nem rendelkezik a Ptk. 16. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltakról.

15

2:24. § [A cselekvőképességében részlegesen korlátozott

és a cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozatának

relatív semmissége] A cselekvőképesség részleges korlátozásán és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre annak érdekében lehet hivatkozni, aki a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen.

Ptk. 16/A. § (1) A korlátozott cselekvőképességen és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek a cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik.

(2) Aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető.

A [Ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy nem tartalmazza azt a Ptk. 16/A. § szerinti szabályt, amely szerint aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető.

VI. Cím A gondnokság alá helyezési eljárást megelőző intézkedések

2:25. § [A zárlat elrendelése és a zárgondnok rendelés] Ptk. 18. § Ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá he(1) Ha cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyelyezés látszik indokoltnak, és az érintett személy zés iránti perindítás indokolt, és az érintett személy vagyonának védelme vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel, a sürgős intézkedést igényel, a gyámhatóság a vagyonra zárlatot rendel el, és gyámhatóság a vagyonra vagy annak egy részére ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel ki. A zárlatot elrendelő határozat zárlatot rendel el, és ezzel egyidejűleg zárgondno- ellen nincs helye fellebbezésnek. kot rendel ki. A határozat ellen nincs helye felleb(2) A zárlatra, illetve a zárgondnok működésére a bírósági végrehajtásról bezésnek. szóló törvény biztosítási intézkedések végrehajtására vonatkozó fejezetének a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A [Ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy • a zárlat a vagyon egy részére is elrendelhető; • nem utal a bírósági végrehajtásról szóló törvényre.

2:26. § [A z ideiglenes gondnokrendelés] (1) Azonnali intézkedést igénylő esetben a gyámhatóság ideiglenes gondnokot rendelhet annak a nagykorúnak, akinek a cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezése látszik indokoltnak, és személyének vagy vagyonának védelme zárlat elrendelésével vagy más módon nem lehetséges. Az ideiglenes gondnokot kirendelő határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(2) A gyámhatóság az ideiglenes gondnokot kirendelő határozatában megjelöli, hogy az ideiglenes gondnok mely ügyekben vagy ügycsoportokban jogosult jognyilatkozatot tenni.

(3) Az ideiglenes gondnok tevékenységére egyebekben a gondnokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Ptk. 18/A. § (1) A gyámhatóság kivételesen, azonnali intézkedést igénylő esetben ideiglenes gondnokot rendelhet annak a nagykorú személynek, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartósan teljes mértékben hiányzik, és az érdekeinek védelme más módon – elsősorban zárlat elrendelésével – nem lehetséges. Az ideiglenes gondnokot kirendelő határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(2) A gyámhatóság az ideiglenes gondnokot kirendelő határozatában megjelöli, hogy az ideiglenes gondnok a 14. § (6) bekezdésében meghatározott ügycsoportok közül melyekben járhat el az érintett személy helyett.

A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • ideiglenes gondnok annak a nagykorúnak rendelhető, akinek cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezése látszik indokoltnak, és személyének vagy vagyonának védelme más módon nem lehetséges (a Ptk. szerint az ideiglenes gondnokrendelés feltétele az, hogy a nagykorú személy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartósan teljes mértékben hiányozzon és érdekeinek védelme más módon nem lehetséges); • új rendelkezés utal arra, hogy az ideiglenes gondnok tevékenységére egyebekben a gondnokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

2:27. § [A zárlatra és az ideiglenes gondnokrendelésre

vonatkozó közös szabályok]

(1) A gyámhatóságnak a zárlat elrendelését vagy az ideiglenes gondnokrendelést követő nyolc napon belül a gondnokság alá helyezési pert meg kell indítania. A bíróságnak legkésőbb a keresetindítástól számított harminc napon belül a zárlatot vagy az ideiglenes gondnokrendelést hivatalból felül kell vizsgálnia.

(2) A zárlat megszüntetéséről és a zárgondnok vagy az ideiglenes gondnok felmentéséről legkésőbb a gondnokot kirendelő határozatban rendelkezni kell.

Ptk. 18/B. § A gyámhatóságnak a zárlat elrendelését, illetve az ideiglenes gondnokrendelést követő 8 napon belül a gondnokság alá helyezési pert meg kell indítania, a bíróságnak pedig legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított 30 napon belül a zárlatot, illetve az ideiglenes gondnokrendelést hivatalból felül kell vizsgálnia.

A [Ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy a (2) bekezdésben új rendelkezésként utal arra: a zárlat megszüntetéséről és a zárgondnok vagy az ideiglenes gondnok felmentéséről legkésőbb a gondnokot kirendelő határozatban rendelkezni kell.

16