Csőke Andrea: A határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások by ORAC Kiadó

CSŐKE ANDREA

A határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások Második, átdolgozott, bővített kiadás

CSŐKE ANDREA

A határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások Második, átdolgozott, bővített kiadás

Lap- és Könyvkiadó Kft.

A kézirat lezárva: 2015. november 30.

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. ISBN 978 963 258 297 9 Budapest, 2016 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Tartalom Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bevezetés a második kiadáshoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

15 17

I. FEJEZET: A HATÁROKON ÁTNYÚLÓ ELJÁRÁSOK PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSÁRA TETT KÍSÉRLETEK . . . . . . . . . . . .

II. FEJEZET: UNCITRAL MODEL LAW . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Hatály és egyéb általános előírások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A fizetésképtelenségi szakértő jogai és az együttműködés . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A bírósághoz fordulás joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Az elismerés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Jogsegély . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Együttműködés és koordináció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

42 42 43 48 49

A külföldi hitelezők kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Alapvető különbségek az EU Rendelet és a Model Law megközelítése között . . .

Az amerikai megoldás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. Mikor használható a Chapter 15? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Az eljárás kezdeményezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

57 57 58

III. FEJEZET: AZ EURÓPAI UNIÓ RENDELETE A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSRÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A Rendelet helye és szerepe, viszonya a nemzeti jogszabályokhoz . . . . . . . . . .

A „külföldi elem” és hatása a fizetésképtelenségi eljárásokra az Európai Unióban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A Rendelet felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A régi Rendelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Az új Rendelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.1. Szerkezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.1.1. Preambulum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.1.1.1. Alapelvek a preambulumbekezdésekben . . . . . . . . . . . 2.1.2. Rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.1.3. Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

67 68 71 71 71 73 80 81

Tartalom

Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. Hatály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1. A rendelet hatálya alá tartozó adósok, eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1.1. A régi Rendelet (1. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1.2. Az új Rendelet (1. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2. A Rendelet hatálya alól kivett adósok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2.1. A régi Rendelet (1. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2.2. Az új Rendelet (1. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Fogalommeghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.1. A régi Rendelet (2. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2. Az új Rendelet (2. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Nemzetközi joghatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1. A régi Rendelet (3. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.1. A COMI és a telephely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.1.1. A fő érdekeltségek központja (COMI) – esetek és tanulságaik [3. cikk (1)] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

– A COMI ismérvei, a COMI kezelése cégcsoportok elleni fizetésképtelenségi eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . = Hogyan lehet meghatározni a cégcsoport fogalmát? . . . . = Eljárásjogi megoldások a cégcsoport tagjaival szemben . . . = A „head office function” elmélet és a tényleges működés helye szerinti megoldás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . = Egy helyre koncentrált eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . = „Good” és „bad” forum shopping . . . . . . . . . . . . . . . . . . . = Határokon átnyúló COMI-„mozgatás” . . . . . . . . . . . . . . . = Határokon belüli COMI-„mozgatás” . . . . . . . . . . . . . . . . = A COMI fejlődésének korszakai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – A COMI meghatározása természetes személyek esetén . . . . – Milyen időpontra vonatkozóan kell vizsgálnia a COMI fennállását? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – A főeljárás megindításakor még tevékenységet kell végeznie a cégnek, vagy elegendő, ha bizonyított, hogy ott volt a COMI-ja? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Milyen jogorvoslati lehetőség van a főeljárást megindító döntéssel szemben? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Magyarországi esetek a COMI-val kapcsolatban . . . . . . . . . . – Az Európán kívül létrejött vállalkozások elleni eljárások a régi Rendelet alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Következtetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

84 84 84 84 87 96 96 102 103 103 109 122 122 124

124 125 126 128

130 132 133 137 139 141 155

158 159 161 162 168 171

3.1.1.2. A telephely meghatározása – esetek és tanulságok [3. cikk (2)–(4)] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 – Mi a területi eljárás célja? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Ki kezdeményezheti a területi eljárásokat? . . . . . . . . . . . . . . – Telephely fennállásának megállapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Megszűnt telephely alapján megindítható területi eljárások . . . . – A régi Rendelet időbeli hatálya a másodlagos eljárások megindítása vonatkozásában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – A másodlagos eljárások helye, szerepe, jövője . . . . . . . . . . . .

176 176 180 181 182 183

Tartalom

– Eljárási problémák a területi eljárásokkal kapcsolatban Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189

3.2. Az új Rendelet (3–6. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2.1. A fő érdekeltségek központjának meghatározása [3. cikk (1)] . . . 3.2.2. A telephely és a területi eljárások [3. cikk (2)–(3)] . . . . . . . . . . 3.2.3. A bírósági eljárás a joghatóság vizsgálata körében . . . . . . . . . 3.2.3.1. A joghatóság vizsgálata (4. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2.3.2. A fizetésképtelenségi főeljárás megindítására vonatkozó határozat bírósági felülvizsgálata (5. cikk) . . . 3.2.3.3. A közvetlenül a fizetésképtelenségi eljárásból származó és azzal szorosan összefüggő keresetekre vonatkozó joghatóság (6. cikk) . . . . . . . . . 4. Alkalmazandó jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1. A régi Rendelet (4. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2. Az új Rendelet (7. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Harmadik személyek dologi jogai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1. A régi Rendelet (5. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.1. A vagyontárgy helye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.2. Ki élhet dologi jogaival? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.3. A végrehajtási eljárás megítélése az 5. cikk tekintetében . . . . . 5.1.4. Mikor kell fennállnia a dologi jogoknak az adós vagyontárgyain? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.5. Mit jelent az, hogy „nincs hatással” a főeljárás megindítása a dologi jogokra? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.6. Milyen jog szerint kell a dologi jogok fennállását megállapítani? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.7. Hogyan kell elszámolnia a jogosultnak, mi lesz fennmaradó igényével? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.8. Mikor szűnik meg a dologi jog? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.9. A rendelet alkalmazhatósága, amennyiben a dolog fekvése szerinti állam a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően válik uniós tagállammá . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.10. Semmisség, megtámadhatóság, hatálytalanság . . . . . . . . . . . . . 5.2. Az új Rendelet (8. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. Beszámítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1. A régi Rendelet (6. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.2. Az új Rendelet (9. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. Tulajdonjog fenntartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.1. A régi Rendelet (7. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.2. Az új Rendelet (10. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. Az ingatlanra vonatkozó szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.1. A régi Rendelet (8. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.2. Az új Rendelet (11. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. Fizetési rendszerek és pénzügyi piacok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.1. A régi Rendelet (9. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.2. Az új Rendelet (12. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

190 191 195 199 199

202

205 223 223 241 244 244 248 249 251

253 254 257 258 258

261 262 263 265 265 268 268 268 270 271 271 271 272 272 273

Tartalom

10. Munkaszerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.1. A régi Rendelet (10. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.2. Az új Rendelet (13. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11. A nyilvántartásba vételhez kötött jogokra gyakorolt hatások . . . . . . . . . . . . . 11.1. A régi Rendelet (11. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.2. Az új Rendelet (14. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12. Közösségi szabadalmak és védjegyek/Egységes hatályú európai szabadalmak és közösségi védjegyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12.1. A régi Rendelet (12. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12.2. Az új Rendelet (15. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13. Hátrányt okozó jogügyletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13.1. A régi Rendelet (13. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13.2. Az új Rendelet (16. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14. Harmadik személy vevők védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14.1. A régi Rendelet (14. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14.2. Az új Rendelet (17. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15. A fizetésképtelenségi eljárások hatása a folyamatban lévő peres eljárásokra (választottbírósági eljárásokra) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15.1. A régi Rendelet (15. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15.2. Az új Rendelet (18. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

274 274 279 281 281 282

282 282 284 284 284 291 291 291 292

A fizetésképtelenségi eljárás elismerése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. Alapelv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1. A régi Rendelet (16. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2. Az új Rendelet (19. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Az elismerés joghatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.1. A régi Rendelet (17. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2. Az új Rendelet (20. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A felszámoló hatásköre/A fizetésképtelenségi szakértő hatásköre . . . . . . . . . 3.1. A régi Rendelet (18. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2. Az új Rendelet (21. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A felszámolói kinevezés igazolása/A fizetésképtelenségi szakértő kijelölésének igazolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1. A régi Rendelet (19. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2. Az új Rendelet (22. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Visszatérítés és beszámítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1. A régi Rendelet (20. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2. Az új Rendelet (23. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. Fizetésképtelenségi nyilvántartások létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1. Az új Rendelet (24. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. A fizetésképtelenségi nyilvántartások összekapcsolása . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.1. Az új Rendelet (25. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. A fizetésképtelenségi nyilvántartások létrehozásának és összekapcsolásának költségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.1. Az új Rendelet (26. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

300 300 300 302 303 303 305 306 306 311

313 313 314 314 314 318 318 319 322 322

293 293 296

322 322

Tartalom

9. Az információkhoz az összekapcsolásra szolgáló rendszeren keresztül való hozzáférés feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.1. Az új Rendelet (27. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10. Közzététel/Közzététel más tagállamban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.1. A régi Rendelet (21. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.2. Az új Rendelet (28. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11. Közhitelű nyilvántartásba vétel/ Más tagállam közhiteles nyilvántartásába való bejegyzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.1. A régi Rendelet (22. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.2. Az új Rendelet (29. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12. Költségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12.1. A régi Rendelet (23. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12.2. Az új Rendelet (30. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13. Kötelezettség teljesítése az adós számára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13.1. A régi Rendelet (24. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13.2. Az új Rendelet (31. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14. Egyéb határozatok elismerése és végrehajthatósága/Egyéb bírósági határozatok elismerése és végrehajthatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14.1. A régi Rendelet (25. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14.2. Az új Rendelet (32. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15. Közrend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15.1. A régi Rendelet (26. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15.2. Az új Rendelet (32. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

323 323 324 324 327

329 329 332 333 333 333 333 333 339

340 340 342 350 350 354

Másodlagos fizetésképtelenségi eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. Az eljárás megindítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1. A régi Rendelet (27. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2. Az új Rendelet (34. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Alkalmazandó jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.1. A régi Rendelet (28. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2. Az új Rendelet (35. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Kötelezettségvállaláshoz való jog a másodlagos fizetésképtelenségi eljárás elkerülése érdekében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1. Az új Rendelet (36. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.1. A kötelezettségvállalást kinek a részére kell megtenni? . . . . . . 3.1.2. Mit tartalmaz a kötelezettségvállalás? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.3. Milyen formai követelményeknek kell eleget tenni? . . . . . . . . . 3.1.4. Lehet-e vitatni a kötelezettségvállalásban foglalt tényeket? . . . 3.1.5. Milyen eljárás során kerül elfogadásra a kötelezettségvállalás? 3.1.6. Mi a következménye a kötelezettségvállalásnak, ha mégis megindul a másodlagos eljárás? . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.7. Hogyan ellenőrizhető a kötelezettségvállalás teljesítése? . . . . . 3.1.8. A másodlagos eljárás lefolytatására joghatósággal rendelkező bíróság hatásköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.9. A főeljárás fizetésképtelenségi szakértőjének kártérítési felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.10. A munkabérgarancia-intézetek (bérgarancia) helyzete . . . . . . .

355 355 355 363 365 365 366 366 366 367 368 369 370 370 374 375 377 377 377

Tartalom

4. Az eljárás megindítása iránti kérelem joga/Másodlagos fizetésképtelenségi eljárás megindításának kérelmezéséhez való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1. A régi Rendelet (29. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2. Az új Rendelet (37. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A másodlagos fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1. Az új Rendelet (38. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. A másodlagos fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó határozat bírósági felülvizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1. Az új Rendelet (39. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. A költségek és kiadások előlegezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.1. A régi Rendelet (30. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.2. Az új Rendelet (40. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség/A fizetésképtelenségi szakértők közötti együttműködés és kapcsolattartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.1. A régi Rendelet (31. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.2. Az új Rendelet (41. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. A bíróságok közötti együttműködés és kapcsolattartás . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.1. Az új Rendelet (42. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10. A fizetésképtelenségi szakértők és a bíróságok közötti együttműködés és kapcsolattartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.1. Az új Rendelet (43. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11. Az együttműködés és kapcsolattartás költségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.1. Az új Rendelet (44. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12. A hitelezői jogok gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12.1. A régi Rendelet (32. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12.2. Az új Rendelet (45. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13. Az értékesítés felfüggesztése/A vagyontárgyak értékesítésének felfüggesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13.1. A régi Rendelet (33. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13.2. Az új Rendelet (46. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14. A másodlagos fizetésképtelenségi eljárásokat befejező intézkedések/ A fizetésképtelenségi szakértő hatásköre helyreállítási tervekre vonatkozó javaslatok megtételére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14.1. A régi Rendelet (34. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14.2 Az új Rendelet (47. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15. A fizetésképtelenségi eljárás lezárásának hatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15.1. Az új Rendelet (48. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16. A másodlagos eljárásban fennmaradó vagyontárgyak/A másodlagos fizetésképtelenségi eljárásban fennmaradó vagyontárgyak . . . . . . . . . . . . . . 16.1. A régi Rendelet (35. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16.2. Az új Rendelet (49. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17. A főeljárás utólagos megindítása/A fizetésképtelenségi főeljárás utólagos megindítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17.1. A régi Rendelet (36. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17.2. Az új Rendelet (50. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

378 378 380 382 382

387 387 387 387 388

388 388 393 397 397

401 401 402 402 403 403 405

406 406 408

409 409 411 412 412

414 414 414 414 414 415

Tartalom

18. Korábbi eljárások átalakítása/A másodlagos fizetésképtelenségi eljárás átalakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18.1. A régi Rendelet (37. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18.2. Az új Rendelet (51. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19. Biztosítási intézkedések/Védelmi intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19.1. A régi Rendelet (38. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19.2. Az új Rendelet (52. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

415 415 416 417 417 418

A hitelezők tájékoztatása és a követeléseik bejelentése/A hitelezők tájékoztatása és a követeléseik előterjesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A követelések bejelentésének joga/A követelések előterjesztésének joga . . . . 1.1. A régi Rendelet (39. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2. Az új Rendelet (53. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Tájékoztatási kötelezettség a hitelezők irányában/Nyelvek . . . . . . . . . . . . . . 2.1. A régi Rendelet (40. cikk, 42. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2. Az új Rendelet (54. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A bejelentett követelés tartalma/A követelések előterjesztése . . . . . . . . . . . . 3.1. A régi Rendelet (41. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2. Az új Rendelet (55. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

419 419 419 420 421 421 425 427 427 428

Fizetésképtelenségi eljárás cégcsoport tagjai esetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. Az új Rendelet (56–77. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1. Együttműködés és kapcsolattartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1.1. A fizetésképtelenségi szakértők közötti együttműködés és kapcsolattartás (56. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1.2. A bíróságok közötti együttműködés és kapcsolattartás (57. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1.3. A fizetésképtelenségi szakértők és a bíróságok közötti együttműködés és kapcsolattartás (58. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . 1.1.4. A cégcsoport tagjait érintő eljárások vonatkozásában folytatott együttműködés és kapcsolattartás költségei (59. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1.5. A fizetésképtelenségi szakértő hatáskörei a gazdasági társaságok csoportjának tagjait érintő eljárásokban (60. cikk) . . . 1.2. Koordináció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2.1. Eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2.1.1. Csoportos koordinációs eljárás megindítása iránti kérelem (61. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2.1.2. Elsőbbségi szabály (62. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2.1.3. Értesítés attól a bíróságtól, amelyhez az eljárás megindítása iránti kérelmet benyújtották (63. cikk) . . . 1.2.1.4. A fizetésképtelenségi szakértők kifogásai (64. cikk) . . . 1.2.1.5. A csoportos koordinációba történő felvétel elutasításának a következményei (65. cikk) . . . . . . . . . 1.2.1.6. Joghatóság kikötése csoportos koordinációs eljárások során (66. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

431 431 435 435 437 438 439 439 441 442 442 443 443 444 445 445

Tartalom

1.2.1.7. A javasolt koordinátor elutasításának a következményei (67. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2.1.8. A csoportos koordinációs eljárást megindító határozat (68. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2.1.9. A fizetésképtelenségi szakértők utólagos felvétel iránti kérelme (69. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2.1.10. Ajánlások és a csoportos koordinációs terv (70. cikk) 1.2.2. Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2.2.1. A koordinátor (71. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2.2.2. A koordinátor feladatai és jogai (72. cikk) . . . . . . . . . . 1.2.2.3. Nyelvek (73. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2.2.4. Együttműködés a fizetésképtelenségi szakértők és a koordinátor között (74. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2.2.5. A koordinátor kijelölésének visszavonása (75. cikk) . . . 1.2.2.6. A vagyon feletti rendelkezési jogát megőrző adós (76. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2.2.7. Költségek és költségmegosztás (77. cikk) . . . . . . . . . .

446 447

447 449 449 449 449 452

452 452 453 453

Adatvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. Az új Rendelet (78–83. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1. Adatvédelem (78. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2. A tagállamok felelőssége a személyes adatoknak a nemzeti fizetésképtelenségi nyilvántartásokban történő feldolgozása során (79. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.3. A Bizottság felelőssége a személyes adatok feldolgozásával összefüggésben (80. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.4. Tájékoztatási kötelezettségek (81. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.5. A személyes adatok tárolása (82. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.6. A személyes adatokhoz való hozzáférés az európai e-igazságügyi portálon keresztül (83. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

454 454 454

Átmeneti és záró rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. Időbeli hatály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1. A régi Rendelet (43. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2. Az új Rendelet (84. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Megállapodásokhoz való viszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.1. A régi Rendelet (44. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2. Az új Rendelet (85. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A mellékletek módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1. A régi Rendelet (45. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Tájékoztatás a nemzeti és az uniós fizetésképtelenségi jogról . . . . . . . . . . . . 4.1. Az új Rendelet (86. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A nyilvántartások összekapcsolásának létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1. Az új Rendelet (87. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. A formanyomtatványok kidolgozása és későbbi módosítása . . . . . . . . . . . . . 6.1. Az új Rendelet (88. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

455 455 456 456 456 457 457 457 458 459 459 462 464 464 465 465 466 466 466 466

Tartalom

7. Bizottsági eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.1. Az új Rendelet (89. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. Jelentések/Felülvizsgálati záradék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.1. A régi Rendelet (46. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.2. Az új Rendelet (90. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. Hatályon kívül helyezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.1. Az új Rendelet (91. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10. Hatálybalépés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.1. A régi Rendelet (47. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.2. Az új Rendelet (92. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

466 466 467 467 468 468 468 469 469 469

IV. FEJEZET: EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉG? KÖTELESSÉG! . . . . 471 MELLÉKLETEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A régi Rendelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Az új Rendelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. UNCITRAL Model Law on Cross-border Insolvency (angol–magyar) . . . . . 4. European Communication and Cooperation Guidelines for Cross-border Insolvency – CoCo Guidelines (angol–magyar) . . . . . . . . . . . . 5. Protokoll javasolt tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. EU Cross-Border Insolvency Court-to-Court Cooperation Principles – EU JudgeCo Principles (angol–magyar) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. EU Cross-Border Insolvency Court-to-Court Communications Guidelines – EU JudgeCo Guidelines (angol–magyar) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. Példatár tanulóknak (megoldásokkal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

475 477 495 541

555 563 566 577 585

Ismertetett esetek jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 598 Tárgymutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 601

Bevezetés A gazdasági kapcsolatokban mindig benne rejlik az a kockázat, hogy a másik fél nem teljesít, eltűnik. Különösen megnő ez a veszély akkor, ha nem hazai környezetben, hanem határokon átnyúló viszonylatokban kell a követelés behajtása érdekében lépéseket tenni. A kérdés megoldása már akkor is nehéz, ha „csak” peres eljárást kell indítani a másik féllel szemben, mert ilyenkor a nemzetközi magánjog szabályai (az Európai Unión belül az uniós szabályok) döntenek abban, hogy melyik országban kell kezdeményezni az eljárást, s a végrehajtás szempontjaira is figyelemmel kell lenni az esetleges választási lehetőségeknél. Ilyen helyzetben azonban az adósunk még létezik, s hiszünk abban, hogy létezni is fog – legalábbis addig, amíg ki nem fizeti a tartozását. Az adós fizetésképtelensége, a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások esetében azonban a veszély óriásira nő, hiszen általában teljesen bizonytalan terepre tévedünk. A fizetésképtelenségi eljárások bizonytalansága kihat a pénzügyi ügyletek árára is. Ha a hitelezőnek az ügyletek egy részében veszteséget kell elszenvednie adósai fizetésképtelensége miatt, úgy természetesen beépíti ezeket a várható költségeket azokba a szerződésekbe, amelyeket megköt, hogy a szabályosan teljesítő adósok fizessék meg a nem fizetők tartozását. A biztosítékok helyzete, érvényesíthetőségük biztossága-bizonytalansága nagyban meghatározhatja a hitelek árát, ezért rendkívül fontos az egész gazdaság számára annak ismerete, hogy milyen lehetőségek állnak a hitelezők előtt a határokon átnyúló eljárásokban, ha adósuk fizetésképtelenné válik. A könyv megpróbálja bemutatni az ismertté vált eseteken keresztül – a szakértők által írt cikkek, tanulmányok, könyvek segítségével – azt a helyzetet, amiben a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások terén vagyunk az Európai Unióban, és röviden azt is összefoglalja, milyen megoldási lehetőség áll rendelkezésünkre a világ más országaival kapcsolatosan. Tekinthetjük ezt egy pillanatképnek, mert naponta születnek újabb és újabb döntések, melyek alakítják a nemzetközi bírósági gyakorlatot. Amiről a könyvben szó van, az nem nemzetek feletti jogszabályok ismertetése, hanem a jogi rendelkezések keretei között a nemzeti bíróságok által kialakított, alakuló és változó bírósági gyakorlat. Először – mintegy bemelegítésként – az ENSZ nemzetközi kereskedelmi jogi szervezete, az UNCITRAL által készített Model Law szövegjavaslattal foglalkozunk, amely azért lehet lényeges a joggyakorlat számára – bár a magyar jogszabályok közé még a könyv megjelenésekor nem került átültetésre –, mert azon országokban, ahol ez a nemzeti jog részévé vált, a magyar felszámolók is felléphetnek az adós vagyonának biztosítása érdekében. Ilyen ország például az Amerikai Egyesült Államok, így ha valaki érintett egy ottani gazdálkodó szervezettel kapcsolatban, vagy akár az adósának valamilyen vagyona van az Egyesült Államokban, számára tanulságos lehet a Model Law szabályaival való ismerkedés. A könyv legnagyobb terjedelmű III. része az Európai Unió határokon átnyúló eljárásokra alkalmazandó rendeletének elemzésével foglalkozik, s az Európai Unióban az Európai Unió Bíróságának, valamint a nemzeti bíróságoknak a jelentős, új megoldásokat tartalmazó döntéseit is röviden bemutatja a hátterükkel együtt, továbbá elemzi a Rendelet és a Csődtörvény kapcsolatát az eddig felmerült jogesetek alapján. Tetszik vagy nem a kontinentális jogon pallérozódott elménknek, tudomásul kell venni, hogy az Európai Unió joga esetjog, a bíró szerepe felértékelődik, hiszen az ő döntései adnak tartalmat az uniós jogszabályoknak, s alakítják folyamatosan a változó viszonyokhoz.

Bevezetés a második kiadáshoz A könyv első kiadása 2008-ban jelent meg. Akkor négyéves magyar gyakorlat után próbáltam meg összefoglalni, milyen értelmezését adta az Európai Bíróság a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 1346/2000/EK rendelet szabályainak, hol áll a tagállamok bíróságai által kialakított gyakorlat, és milyen problémák merültek fel a magyar bíróságok előtt. Az azóta eltelt több mint hét évben természetesen nagyon sok újabb ítélet született Luxemburgban, már nemcsak a joghatósági problémákról, hanem a Rendelet egyéb szabályainak értelmezéséről is ki tudta fejteni álláspontját az Európai Unió Bírósága (EUB)1, és döntést tudtak hozni a tagállamok bíróságai, illetve a Rendelet alapján kialakult joggyakorlatból következően gőzerővel indultak meg a különböző tagállamokban az új fizetésképtelenségi törvényekkel kapcsolatos előkészületek. Gyakorlatilag valamennyi nyugat-európai tagállamban új vagy lényegesen módosított fizetésképtelenségi törvényekkel próbálják a még életképes adósokat megmenteni, és a 2004-ben csatlakozott tagállamok közül is majdnem valamennyiben új törvényekkel segítik a gazdasági szereplőket. (Új törvények vannak például Romániában, Lengyelországban, Szlovákiában, Csehországban.) A Rendelet keletkezéséhez képest megváltozott a gazdasági helyzet. „2009 és 2011 között évente átlagosan 200 000 cég ment csődbe az EU-n belül. Ezen esetek körülbelül negyedének van több tagállamot is érintő eleme. Az újonnan létrejövő vállalkozások mintegy 50%-a nem éli túl működésének első öt évét. Évente 1,7 millióra tehető a fizetőképtelenség miatt megszűnő munkahelyek száma.”2 Az Európai Unió Bizottsága kezdeményezésére az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa a régi 1346/2000/EK rendeletet átdolgozta, s 2015. május 20-án meghozta (2015. június 5-én kihirdette) a – többségében – 2017. június 26-tól alkalmazandó 2015/848 rendeletet a fizetésképtelenségi eljárásról (a továbbiakban: új Rendelet). Ez azt jelenti, hogy a 2017. június 26-át követően megindított fizetésképtelenségi eljárások esetén kell az új rendelkezéseket alkalmazni – néhány kivétellel –, az addig megindított eljárásokban azonban még a régi rendelet (1346/2000/EK) szabályai élnek. Ebből következően e könyvnek két feladatot is teljesítenie kell: egyrészt össze kell foglalnia, hogy az 1346/2000/EK rendelet alapján milyen joggyakorlat alakult ki, hogyan kell pontosan értelmezni a jogszabály szövegét, másrészt pedig elemeznie kell az új rendelkezéseket is. Figyelemmel arra, hogy az új Rendelet a réginek az átdolgozott változata, és alapjaiban megtartotta annak szerkezetét, rendelkezéseit, úgy döntöttem, hogy a korábbi könyvben alkalmazott technikához hasonlóan, az új Rendelet szabályait is – a régi Rendelettel párhuzamosan – a jogszabály szövegének megfelelő sorrendben vizsgálom meg. Az új Rendeletben azonban vannak olyan teljesen új részek, amelyek a régiben nem találhatók. El1 2009 decemberéig a luxemburgi bíróság megnevezése: Európai Bíróság (European Court of Justice – ECJ), attól kezdődően az Európai Unió Bírósága (Court of Justice of the European Union – CJEU). A könyvben a továbbiakban csak EUB rövidítéssel használom akkor is, ha még a korábbi időszakból származik az ítélete. 2 A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Az üzleti kudarccal és a fizetőképtelenséggel kapcsolatos új európai megközelítés, 1. oldal http://ec.europa.eu/justice/civil/files/insolvency-comm_hu.pdf

Bevezetés a második kiadáshoz

csúszott az egyes cikkek számozása is, ezért nem lehet ugyanazon szám alatt megtalálni az új Rendeletben a korábbi szabályokat. Emiatt a tartalomjegyzékből is kitűnően, az azonos témakörhöz tartozó rendelkezéseket tárgyalom egyben, de mindenütt megjelölöm, hogy az a régi vagy az új Rendeletnek melyik cikkében található. Ha az egyik Rendeletben foglalkoznak egy kérdéssel, míg a másikban nem, akkor is jelölöm, hogy ez éppen melyik Rendelet rendelkezése. A szövegen belül is igyekeztem jelölni, hogy melyik Rendelet szövegét olvassa éppen valaki. A régi Rendelet szövegét és a preambulumbekezdéseit dőlt betűvel, míg az új Rendelet rendelkezéseit vastagított, a preambulumbekezdéseket pedig vastagított–dőlt betűvel emeltem ki. A könnyebb követhetőség érdekében a régi Rendelet cikkeit és a hozzájuk tartozó alcímeket függőleges, vékony szürke vonallal ( ) jelöltem, az új Rendelet jelölése pedig vastag szürke vonallal ( ) történt. A 2008-as könyvhöz képest most részben nehezíti, részben könnyíti a helyzetemet, hogy a régi Rendelet egyes jogintézményeit – az EUB-on kívül is – már nagyon sokan elemezték, és az átdolgozáshoz rengeteg elméleti anyag készült. Természetesen nem gondolom, hogy valamennyi, a témával kapcsolatosan megjelent szakirodalmi okfejtést olvastam, erre nem is lennék képes. Igyekeztem azonban az egyes rendelkezésekkel kapcsolatban „képbe kerülni”, hogy megalapozott véleményt alakíthassak ki róluk. A rendelkezésemre álló anyagokat elolvasva arra törekedtem, hogy bírói szemmel vizsgáljam meg, vajon az új szabályok hogyan „válthatók” határozatokká. Ismertetem az általam megismert álláspontokat is az egyes kérdések kapcsán, hogy muníciót biztosítsak egy esetleges eljárásban kifejtendő érveléshez. Az EUB ítéletei – a régi határozatokat kivéve – magyarul is megtalálhatók a www. curia.eu honlapon, ezért az ítéletekre hivatkozásnál ezeket a hivatalos – magyar – szövegeket vettem figyelembe. A csak angolul rendelkezésre álló forrásokat magam fordítottam, ezért minden ebből eredő hiba csak engem terhel. A könyv már nemcsak egy könyv. Ez most már egy könyv olyan segédanyagokkal, amelyek részben a tanulást segíthetik (bevallottan ez a könyv úgy készült, hogy a fizetésképtelenségi szakértők és a jogászok oktatásában is használni lehessen – azaz rendelkezik gyakorlati példákkal, és azok megoldásával); részben a nemzetközi kapcsolatokban való részvételt támogatják. Ezek olyan „soft-law”3 anyagok és azok általam elkészített fordításai, amelyeknek az a célja, hogy segítse a határokon átnyúló eljárások lefolytatását: így például a határokon átnyúló eljárásokban alkalmazandó irányelvekkel és alapelvekkel a bíróságok közötti kommunikációt és együttműködést; a fizetésképtelenségi szakértőkre vonatkozó irányelvekkel és olyan protokollokkal pedig, amelyek mintaként szolgálhatnak az ilyen eljárásokban, magát az eljárást. Ugyanakkor tartalma és célja szerint továbbra is kézikönyv, melyet reményeim szerint egyre több, a téma iránt érdeklődő, vagy határokon átnyúló eljárásban érintett fél fog haszonnal forgatni. 3 A soft law kifejezés az EU intézményeinek olyan intézkedéseire használatos, amilyenek az útmutatók, nyilatkozatok és vélemények, melyek – ellentétben az irányelvekkel, rendeletekkel és határozatokkal – nem kötik címzetteiket. Ennek ellenére a soft law bírhat bizonyos jogi hatással, azaz hangsúlyozni kell jogi kötőerejének hiánya mellett annak lehetséges gyakorlati befolyását. A soft law megítéléséről nagy vita volt az EU-n belül és nálunk is (így lásd Blutman László: Nemzetközi soft law: hagyjuk dolgozni Occam borotváját, Közjogi Szemle, 2008/1. 28–37. oldal), ennek ellenére az új Rendelet (48) Preambulumbekezdésének az utolsó mondata kifejezetten felhívja a figyelmet az európai és nemzetközi szervezetek által elfogadott kapcsolattartási és együttműködési elvekben és iránymutatásokban szereplő „bevált módszerek” figyelembevételére. (Erről részletesen a 41–43. cikknél)

I. FEJEZET A HATÁROKON ÁTNYÚLÓ ELJÁRÁSOK PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSÁRA TETT KÍSÉRLETEK

Már a középkorban4 is voltak olyan nagy fizetésképtelenségi eljárások, amelyek több országot érintettek, de ahogyan szaporodtak a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok, egyre nagyobb jelentőségűvé vált ezeknek a nemzetközi problémáknak a kezelése. Az országok előbb kétoldalú szerződésekkel próbálkoztak, melyekben rögzítették az ilyen esetekben alkalmazandó eljárás rendjét, majd ezek először többoldalúvá váltak, később az egy gazdasági régióban levő államok kötöttek a régiókra vonatkozó egyezményeket5. A jogirodalomban hosszú ideje folyik a vita, hogy milyen alapon kell megoldani a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokat: (1) A territorialitás (területiség) elve alapján, amelyik jellemzője az, hogy korlátozottan ismeri el másik állam joghatóságát, vagy egyáltalán nem is ismeri azt el. Ezen elv alkalmazásával védeni akarják a helyi hitelezőket vagy adósokat, a helyi joghatóságot. A nemzeti jog szuverenitásának védelme az ilyenfajta megközelítés esetén igen korlátozottá teszi a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokat. Nem mindig tisztán jelenik meg ez a fajta megközelítés, mert néhány államban az egyetemesség elve alapján szabályoztak, de mégis előkerülhet a territorialitás eszméje, ha a „közérdek” felbukkan az ügyben, ilyenkor ugyanis a gyakorlatban a 4 A középkori itáliai bankházakat érintő számos fizetésképtelenségi esetből álljon egy itt tanulságul arra vonatkozóan, hogy milyen eszközökkel lehetett a középkorban jogsegélyt nyújtani egy másik államban hozott döntés végrehajtására: 1302-ben az Ammanati Bankház Pistoia városából túl nagy kockázatokat vállalt a hitelezésben, az a veszély fenyegette, hogy összeomlik, és ennek több országra kiterjedő nemzetközi gazdasági hatása is lett volna. A bankház megpróbálta a különböző királyságokban, fejedelemségekben levő követeléseit behajtani, vagyonát összegyűjteni. Az országok vezetői (királyok és hercegek) azonban féltékenyen őrködtek szuverenitásuk felett és nem akarták engedni, hogy a kijelölt adminisztrátor a területükön eljárjon és összegyűjtse a vagyont. A bankház fenyegető összeomlásának várható hatása miatt a pápának, VIII. Bonifácnak kellett excommunicatio (kitagadás) terhe mellett rávenni az uralkodókat arra, hogy működjenek együtt és így helyre lehetett állítani a bankház egyensúlyát. (Ian F. Fletcher: International Insolvency: a Brief Historical Sketch; In: Insol World, Silver Jubilee Edition, 2007. p. 6. idézi David Graham Q. C. „The Insolvent Italian Banks of Medieval London” (2000) INSOL International Insolvency Review, Vo. 8–9. pp.147–156, 213–231. oldalait) 5 Ilyenek például: az 1940-ben Montevideóban kötött megállapodás, mely három latin-amerikai ország egyezménye volt; a Bustamante Code (Havannai Egyezmény), amelyet 1928-ban hoztak létre és 15 latin-amerikai állam csatlakozott hozzá; az 1933-ban kötött Északi Fizetésképtelenségi Egyezmény (Nordic Bankruptcy Convention), amelyben a Nordic Council tagjai (Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország) állapodtak meg a fizetésképtelenségi helyzetek kezeléséről; vagy a NAFTA-országok (North American Free Trade Agreement – tagjai: USA, Kanada és Mexikó) között létrejött megállapodás 1992-ben; az OHADA Uniform Law on Insolvency Procedures 1998, amely az afrikai országok közötti fizetésképtelenségi eljárások problémáinak a megoldását kívánja segíteni. Idetartozik az Isztambuli Egyezmény is (The European Convention on Certain International Aspects of Bankruptcy), amelyet 1990-ben nyitottak meg az aláírások érdekében, bár 8 állam aláírta, azonban csak egy ratifikálta az Egyezményt, s 1994-től már senki nem is csatlakozott hozzá (Ian F. Fletcher: Insolvency in Private International Law, Oxford University Press, Second Edition, 2005. könyve alapján)

I. Fejezet: A határokon átnyúló eljárások problémáinak megoldására tett kísérletek

nemzeti érdeket a jogszabályokban lefektetett kölcsönös együttműködés elve elé helyezik. A territoriális megközelítés az eljárás hatását az adott államra korlátozza, a helyi vagyontárgyak a helyi hitelezők kielégítését szolgálják, s az eljárást lefolytató bíróság nem, vagy csak igen kevés figyelmet fordít a külföldi eljárásokra. Az ilyen eljárás jogi hatálya csak a határokon belül érvényesül, az adós más országokban levő vagyontárgyainak a helyzetét nem érinti a megindított fizetésképtelenségi eljárás, és a fizetésképtelenségi szakértő nem rendelkezik jogosítványokkal külföldön. (2) Az univerzalizmus (egyetemesség) elve alapján, melynek jellemzője az, hogy egy központból irányítják a több államot is érintő eljárást, vagy olyan módon, hogy csak az az egyetlen eljárás folyhat az adós vagyontárgyaival szemben, s ezt el kell ismerniük a többi államban; vagy úgy, hogy ugyan az államokban különböző fizetésképtelenségi eljárások indulhatnak, azonban ezeknek egy cél érdekében kell együttműködniük. Az ilyen megközelítés segít egyszerűsíteni és egységesíteni – amennyire lehetséges – a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokat.6 Az elv azon alapszik, hogy az adós vagyona egy egységnek tekintendő. Az eljárásnak ki kell terjednie az adós valamennyi vagyontárgyára, bárhol találhatók a világon. Ezen elv alapján a teljes vagyontömeg kezelése, reorganizációja vagy felszámolása annak az országnak a joga szerint történik, ahol az adósnak a lakhelye (vagy bejegyzett székhelye) található, melyben a fizetésképtelenségi eljárás megindult ellene. Az eljárásban alkalmazandó jogot, annak anyagi jogi és eljárásjogi következményeit annak az országnak a joga szerint kell megítélni, ahol a fizetésképtelenségi intézkedést meghozták. Ezt az alkalmazandó jogot jelölik „lex concursus”, „lex forum concursus” kifejezéssel, lévén, hogy a jog (lex) annak az országnak a joga, ahol a bíróság (forum) megindította, lefolytatja és befejezi a fizetésképtelenségi eljárást (concursus). Ezen elv alapján a fizetésképtelenségi szakértő feladata az adós vagyonának felszámolása (vagy reorganizációja), függetlenül attól, hogy az hol található a világban, és visszamenőlegesen arra is köteles, hogy az adós ügyleteit felülvizsgálja. A lex concursus határozza meg az eljárás összes jogkövetkezményét, azaz, hogy mit kell tenni a fennálló szerződésekkel, meghatározza a fizetésképtelenségi szakértő jogosítványait és a vagyon hitelezők közötti szétosztásának szabályait.7 Az nyilvánvaló, hogy a globalizált világkereskedelem miatt a területiség elve a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokban nem tartható fenn. Ugyanakkor a korlátlan egyetemesség sem nyert teret. A fizetésképtelenségi eljárások tekintetében a common law országokban az utóbbi években komoly vita alakult ki a kérdésről, illetve a fizetésképtelenségi eljárásról szóló EU Rendelet is egy kissé másfajta módon kívánja az eljárásokat szabályozni. A common law országokban már évszázadok óta ismert a gyakorlatban az „univerza6 Bugem Gallip: A Proper Approach to Cooperation in Cross-border Insolvency (In International Corporate Rescue, Vol 4. Issue 1. pp. 24–30. [2007]) 7 Bob Wessels: The Changing Landscape of Cross-border Insolvency Law in Europe (Juridica International, XII/2007 117. oldal

I. Fejezet: A határokon átnyúló eljárások problémáinak megoldására tett kísérletek

lizmus (egyetemesség)” elve, amely szerint a bíróságnak a common law hatáskört ad arra, hogy elismerjen külföldi fizetésképtelenségi eljárásokat és segítséget nyújtson a szakértőknek, ameddig az a nemzeti jog szerint lehetséges. A common law országaiban a módosított univerzalizmus8 legfőbb támogatója Lord Hoffmann. A HIH [2008] 1 WLR 852 ügyben9 azt mondta: „A nemzetközi magánjog elsődleges szabálya, amelyet véleményem szerint ebben az ügyben alkalmazni kell a (módosított) univerzalizmus elve, amelyik az angol jog határokon átnyúló fizetésképtelenségi jogában aranyfonalként húzódik végig a 18. századtól kezdődően. Ez az elv követeli meg, hogy az angol bíróságoknak – ameddig az összeegyeztethető az igazságossággal és az Egyesült Királyság közrendjével – együtt kell működniük a főeljárás országának bíróságával azért, hogy biztosítsák ezáltal az adós vagyonának a hitelezők közötti egységes rend szerinti szétosztását.10” Jóllehet Angliában az Európai Unió tagállamai tekintetében a Rendelet, a nem EU-országok vonatkozásában az angol jogba beiktatott UNCITRAL Model Law (lásd később) rendelkezéseit kell alkalmazni, a common law szabályai is élnek bizonyos esetekben.11 Az alábbi jogesetek jól mutatják ennek a „modified universalism” elvnek a fejlődését, sorsát. Jogeset A Man szigeten bejegyzett cégcsoport a hajózásban tevékenykedett, a működéshez szükséges tőkét a New York-i kötvénypiacról szerezték be. 2003-ban a cégcsoport az US Bankruptcy Code Chapter 11 alapján reorganizációs eljárást kezdeményezett maga ellen. A lefolytatott reorganizációs eljárásban egy hosszú és vitákkal terhelt eljárás után a New York-i bíróság elfogadta a hitelezői választmány által előterjesztett javaslatot, melynek lényege az volt, hogy a kötvénytulajdonosok a követelésükért cserébe meg8 Jay Westbrook, amerikai professzor nevezte előzör a Cambridge Gas ügyben kifejtetteket „modified universalism”-nak (Ian Fletcher, Insolvency in Private International Law (2nd ed. 2005) 15–17. oldal) 9 RE HIH Casualty and General Insurance Ltd. (UNCITRAL, The UNCITRAL Model Law on Cross-Border Insolvency: the judicial perspective, Case Summaries, 10.) A HIH csoport egy nagy biztosítótársaság volt, mely elsősorban Ausztráliában folytatta a tevékenységét. 2001-ben összeomlott, és Ausztrálián kívül Angliában is megindult egy fizetésképtelenségi eljárás. Az ügyben az ausztrál és az angol fizetésképtelenségi jog kielégítési sorrendjének különbsége miatt alakult ki jogvita. Az angol bíróságok az Egyesült Királyság területén levő vagyontárgyakat nem akarták átadni az ausztrál fizetésképtelenségi szakértőknek, mert Ausztráliában a kielégítési sorrend szerint elsőként a biztosítási szerződéssel rendelkező hitelezők kielégítésére kerül sor, míg az angol jogban a „pari passu” elve (arányos elosztás) érvényesül. A Lordok Háza – a Cambridge Gas ügyben hozott döntést követően – úgy határozott, hogy át kell utalni az ausztrál fizetésképtelenségi szakértő hatáskörébe a vagyont. 10 http://business-finance-restructuring.weil.com/wp-content/uploads/2012/10/HIHHL.pdf 30. pont 11 Gabriel Moss QC: Cross-Border Insolvencies and the Relationship to Non-EU Member States (előadás, 2011) alapján. Gabriel Moss kifejtette, hogy az angol jogban négy különböző módon kezelhetőek a határokon átnyúló eljárások. (1) Az EU-tagállamok (kivéve Dánia) tekintetében az EU Rendelete szerint azonnali elismerés illeti meg a megindításától kezdve a fizetésképtelenségi eljárást; (2) Az Insolvency Act 1986 alapján, amely megengedi az angol bíróságoknak, hogy az angol jogot, vagy a jogi segítséget kérő bíróság jogát alkalmazzák (Sec.426), melyet a Letter of Request alapján nyújthatnak. Nem szükséges a külföldi bíróságnak bizonyítania, hogy törvényi joga van ilyen levelet küldeni, egyszerűen a külföldi bíróság jogát elismerik erre vonatkozóan. Csak néhány ország, elsősorban a brit nemzetközösség angol jogon alapuló rendszert használó országai alkalmazzák. Az alapelv az, hogy hasonló helyzetben ugyanilyen elbánásban részesítenék az angol bíróság kérését, de nem kell bizonyítani a viszonosságot. (3) A másik törvényen alapuló jogi segítségnyújtás a Model Law beiktatásával keletkezett. Ez az EU-n belül nem alkalmazandó, azonban volt néhány olyan eljárás, amelyben ugyan EU-s adósok voltak érintettek, de rájuk nem volt alkalmazható a Rendelet. Általában nagy, amerikai, dél-koreai és japán cégekkel kapcsolatosak az eljárások. (4) A negyedik segítségnyújtási lehetőség a common law-n alapul, ami itt azt jelenti, hogy „kidolgozott precedensek” rendszerén.

I. Fejezet: A határokon átnyúló eljárások problémáinak megoldására tett kísérletek kapják a cégcsoport tulajdonosának, a Navigátornak a részvényeit. A Navigátor fő részvényese a Cambridge Gas Transport Corporation (Cambridge) volt, amelyet a reorganizációs terv felhívott, hogy adja át a részvényeket a hitelezők képviselőjének. Az amerikai eljárást lefolytató bíróság egy „Letter of Request”-ben kérte hivatalosan a Manx High Court of Justice segítségét a 11. fejezet alapján létrehozott terv végrehajtásához. Ezt kifogásolta meg az anyavállalat (Navigátor) részvényese, a Cambridge, részben azon az alapon, hogy az amerikai bíróság rendelkezése nem érintheti az ő tulajdonosi jogait a részvények vonatkozásában a Man szigeten, hiszen a Cambridge maga soha nem volt az amerikai bíróság joghatósága alatt. (Hozzá kell tenni, hogy a 11. fejezet megindítása egy adós által kezdeményezett önkéntes eljárás, így a tulajdonos érdekelt félnek számít. A Cambridge Gas azonban a tulajdonos tulajdonosa volt.) A Manx High Court of Justice kijelentette, hogy a Cambridge, mint önálló jogi személyiség nem helyezte magát a New York-i bíróság hatálya alá, nem vett részt az eljárásban, ezért elutasította a kérelmet. A Privy Council12 arra az érvre, hogy a határozat elismerése és hatályossá nyilvánítása az elismerés és végrehajthatóvá nyilvánítás hagyományos common law szabályait sértené meg, kifejtette, hogy a fizetésképtelenségi eljárásból eredő határozatok esetén a jogi segítségnyújtás vélelmének fenn kell állnia az univerzalizmus elvének előmozdítása érdekében.13 „A common law hagyományosan előnyben részesíti a fizetésképtelenégi eljárás hatályának egyetemes (univerzális) értelmezését: inkább egy eljárást kell indítani, amelyben valamennyi hitelező igénye előadható, mint a párhuzamosan futó fizetésképtelenségi eljárások tömegét […] A nemzeti bíróságnak legalább annyi segítséget kell nyújtania, mint amennyit egy nemzeti ügyben tudna tenni, ha így elkerülhetők a párhuzamos eljárások.” Ennek alapján a Man szigeti bíróság segítséget nyújtott az amerikai bíróságnak, és a Man szigeten levő társaság részvényeit átadták a hitelezők képviselőjének.14 A fenti, Cambridge Gas jogesetben kifejtett, a határokon átnyúló együttműködést támogató álláspontot (univerzalizmus) nemcsak Anglia és Wales, hanem a „common law” országainak bíróságai is széleskörűen alkalmazták (Ausztráliában, Bermudán, a Kajmán-szigeteken, Jerseyben és Új-Zélandon).

Jogeset 2007-ben indult az USA-ban fizetésképtelenségi eljárás a The Consumer Trust (TCT) ellen, melyben a New York-i bíróság Rubint nevezte ki fizetésképtelenségi szakértőnek. A TCT egy üzleti trust (talán bizalmi vagyonkezelői alapítványnak fordíthatjuk) volt, amelyet az USA joga jogi személyiséggel ruház fel. Az amerikai bíróság előtt indított eljárást a fizetésképtelenségi szakértő az Eurofinance ellen, mely a TCT tevékenységét ellenőrizte. Az Eurofinance az amerikai eljárásban nem vett részt, nem védekezett. A bíróság határozata értelmében az Eurofinance felelősséggel tartozott a TCT tartozásaiért. A fizetésképtelenségi szakértő az amerikai fizetésképtelenségi eljárás elismerését, és az amerikai bíróság határozatának végrehajtását kérte Angliában a Model Law-t az angol jog részévé tevő törvény alapján.

12 Nagy-Britanniában a Privy Council azon brit nemzetközösségi területek Fellebbviteli Bíróságaként működik, amelyek bár függetlenek, de elfogadják a bíróság joghatóságát, illetve a nem független területek bíróságai által hozott határozatok esetében működik fellebbviteli bíróságként. Döntései a szó technikai értelmében nem ítéletek, inkább csak a Koronának adott tanácsok, nincs precedensértékük, csak meggyőző erejük van. 13 Cambridge Gas Transportation Corp. v. Official Committee of Unsecured Creditors of Navigator Holdings Plc., [2006] UKPC 26, Privy Council from the Isle of Man. 14 Az eset összefoglalását Adrian Walters: Judicial Assistance Under the Common Law – Cambridge Gas Transport Corporation v. The Official Committee of Unsecured Creditors of Navigator Holdings Plc. (16th May,2006, Privy Council) /International Caselaw-alert No.11.IV/2006./ és Sandy Shandro – Neil Golding: Important Development in Cross-border Insolvency Law (Freshfields Bruckhaus Deringer, June 2006, In: www.freshfields.com) írása alapján készítettem.

I. Fejezet: A határokon átnyúló eljárások problémáinak megoldására tett kísérletek

A Rubin ügyben15 az angol bíróság elismerte, hogy a külföldi fizetésképtelenségi eljárás egy főeljárás, de elutasította a határozat végrehajtására irányuló kérelmet. Megállapította, hogy ugyan az angol jog nem ismeri el a „trust”-ot jogi személynek, de a Model Law alapelveiből, nemzetközi jellegéből következően nem lehet szűken értelmezni az adós fogalmát. A végrehajtás iránti kérelem elutasítása miatti fellebbezés kapcsán a Supreme Court elismerte, hogy a külföldi határozat fizetésképtelenségi eljárásban született, ennek ellenére elutasította a külföldi határozatnak a Cambridge Gas ügyben biztosított módon történő végrehajtását.16 Kifejtette, hogy a külföldi határozatok végrehajtása, illetve a nemzetközi fizetésképtelenségi jog nem engedi meg, hogy bíró alkotta jogot fejlesszenek e körben. A fizetésképtelenségi határozat nem élvez különleges helyzetet; ha külföldi határozat végrehajtását kezdeményezik, akkor csak a common law alkotta szabályok alapján született olyan határozatok ismerhetők el, mely szerint az alperesnek lehetősége volt az eljárásban való részvételre. Ezen a régóta kialakított gyakorlaton csak a jogalkotók változtathatnak; az UNCITRAL Model Law-t az angol jogba átültető „Cross-Border Insolvency Regulation 2006” sem biztosít azonnali elismerést a fizetésképtelenségi határozatoknak és más nemzeti jogszabály sem teszi ezt lehetővé; a Cambridge Gas-ügyben kifejtett álláspont téves volt.17 A határozatot a szakirodalom ellentmondásosan értékelte, a common law országaiban született újabb ítéletek azonban abba az irányba mutatnak, hogy továbbra is inkább a Cambridge Gas-ügyben kifejtett álláspontot (univerzalizmus) képviselik a bíróságok.18 Jogeset A Singularis-ügyben a Kajmán-szigeteken alapított Singularis Holdings Ltd. fizetésképtelenségi szakértői a Bermuda szigetek bíróságától kapták meg azt a határozatot, mellyel elismerték a kijelölésüket, továbbá azt, mely szerint a PricewaterhouseCoopers köteles széles körű információk átadásával segíteni a fizetésképtelenségi szakértők vizsgálatát. A határozatot fellebbezés folytán megváltoztatták, s a fizetésképtelenségi szakértők fordultak a Privy Councilhez. A Privy Council egyhangú határozattal utasította el a jogorvoslati kérelmet. Elismerte, hogy ugyan a módosított univerzalizmus eszméje létezik, ennek az alkalmazása azonban nem terjed ki arra, „mintha” a fizetésképtelenségi szakértő a nemzeti jog szerint került volna kijelölésre. Így a fizetésképtelenségi szakértőknek nincs joguk arra, hogy kérjék a PwC-től a Kajmán-szigetek joga szerint igényelt iratok átadását.

15 Conjoined Appeal in (1) Rubin & Anor v. Eurofinance SA & Ors and (2) New Cap Reinsurance Corp Ltd & Anor v. Grant and others [2012] UKSC46. 16 Paul Omar: Cambridge Gas and Rubin: Taking the wind out of the sails of insolvency co-operation (Eurofenix, Summer, 2013. 36–37.) 17 Patrick Elliot: Rubin v. Eurofinance... Insolvency is not a special case (Eurofenix, Spring, 2013, 18–19. oldal) 18 Paul J. Omar: Aprés Rubin: le Déluge? Thoughts on the Future of common Law Insolvency Corporation, International Corporate Rescue, Volume 10, Issue 6, 2013. 356–364. oldal. Mint látható, a két jogesetben az volt a különbség, hogy a Cambridge Gas-ügyben az angol bíróság elismerte a külföldi bíróság határozatát és segítséget nyújtott annak végrehajtásában annak ellenére, hogy a külföldi eljárásban a kötelezett (alperes) – jóllehet tudott az eljárásról – nem vett részt, míg a Rubin-ügyben az angol Supreme Court arra a következtetésre jutott, hogy csak akkor lehet végrehajtani egy külföldi bírósági határozatot, ha abban a kötelezett részt vett. A szakirodalomban vita folyik e két ügy kapcsán, hogy egy fizetésképtelenségi eljárásban a tartozásokért felelős személlyel szemben, ha az saját elhatározásából nem vesz részt a külföldi eljárásban, lehet-e végrehajtást folytatni a fizetésképtelenségi eljárások jellegéből adódó kényszerre tekintettel, vagy pedig a normális nemzetközi magánjogi szabályokat kell alkalmazni. A Rubin-ügyben az volt a bíróság álláspontja, hogy miután a Model Law-t a nemzeti jogba átültető jogszabály e kérdésben nem változtatta meg a nemzetközi magánjogi szabályokat, ezért nem megengedett az angol bíróságok számára, hogy átlépjenek az angol törvényeken, amelyek kimondják, hogy a külföldi bíróság határozata nem hajtható végre, ha az alperes nem volt jelen abban az államban, vagy nem helyezte magát annak az államnak a joghatósága alá, illetve nem vett részt az eljárásban. Az ennek alapján született újabb ítéletekben – mintegy szintézisként – a bíróságok hangsúlyozzák, hogy a tisztességes eljáráshoz és a fegyveregyenlőséghez való jogot biztosítani kell a fizetésképtelenségi eljárások során is.