Polgári jog V/VI. – Kötelmi jog Első és Második Rész

BÍRÓ GYÖRGY, CSEH ATTILA, FARKAS ATTILA LÁSZLÓ, FUGLINSZKY ÁDÁM, KISFALUDI ANDRÁS, MOLNÁR AMBRUS, PETRIK BÉLA, POMEISL ANDRÁS, VÉKÁS LAJOS, WELLMANN GYÖRGY

Polgári jog KÖTELMI jog ELSŐ ÉS MÁSODIK RÉSZ harmadik, átdolgozott, bővített kiadás

Az új Ptk. magyarázata V/VI.

BÍRÓ GYÖRGY, cSEH ATTILA, FARKAS ATTILA LÁSZLÓ, FUGLINSZKY ÁDÁM, KISFALUDI ANDRÁS, MOLNÁR AMBRUS, PETRIK BÉLA, POMEISL aNDRÁS, VÉKÁS LAJOS, WELLMANN GYÖRGY

Polgári jog kötelmi jog ELSŐ ÉS MÁSODIK RÉSZ harmadik, ÁTDOLGOZOTt, BŐVÍTETT kiadás

Az új Ptk. magyarázata V/VI. A sorozat főszerkesztője: Petrik Ferenc ny. kollégiumvezető A kötet szerkesztője: Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője A szerkesztő munkatársa: Gelencsér dániel kúriai főtanácsadó

Lap- és Könyvkiadó Kft.

© Bíró György, 2018 © Cseh Attila, 2018 © Farkas Attila László, 2018 © Fuglinszky Ádám, 2018 © Kisfaludi András, 2018 © Molnár Ambrus, 2018 © Petrik Béla, 2018 © Pomeisl András, 2018 © Vékás Lajos, 2018 © Wellmann György, 2018 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2018 A kézirat lezárva: 2018. szeptember 1.

BÍRÓ GYÖRGY – [Ptk. Hatodik Könyv] Első Rész II. és III. Cím, Második Rész XI. és XIII. Cím A harmadik kiadásban Bíró György részeit aktualizálta és átdolgozta: Pomeisl András.

CSEH ATTILA – [Ptk. Hatodik Könyv] Második Rész X. Cím, 6:137–6:141. §, 6:148–6:152. §, 6:153–6:156. §, 6:179–6:184. § A harmadik kiadásban Molnár Ambrus részeit aktualizálta és átdolgozta: Cseh Attila.

FARKAS ATTILA LÁSZLÓ – [Ptk. Hatodik Könyv] Második Rész X. Cím, 6:157–6:178. § FUGLINSZKY ÁDÁM – [Ptk. Hatodik Könyv] Második Rész X. Cím, 6:142–6:147. § KISFALUDI ANDRÁS – [Ptk. Hatodik Könyv] Első Rész I. Cím; Második Rész IX. Cím MOLNÁR AMBRUS – [Ptk. Hatodik Könyv] Második Rész X. Cím, 6:137–6:141. §, 6:148–6:152. §, 6:153–6:156. §, 6:179–6:184. § A harmadik kiadásban Molnár Ambrus részeit aktualizálta és átdolgozta: Cseh Attila.

PETRIK BÉLA – [Ptk. Hatodik Könyv] Második Rész XII. Cím POMEISL ANDRÁS – [Ptk. Hatodik Könyv] Első Rész II. és III. Cím, Második Rész XI. és XIII. Cím A harmadik kiadásban Bíró György részeit aktualizálta és átdolgozta: Pomeisl András.

VÉKÁS LAJOS – [Ptk. Hatodik Könyv] Második Rész IV. és V. Cím WELLMANN GYÖRGY – [Ptk. Hatodik Könyv] Második Rész VI., VII. és VIII. Cím

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 418 8 Budapest, 2018 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

5

ÁTTEKINTŐ TARTALOMJEGYZÉK A főbb rövidítések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

23

HATODIK KÖNYV KÖTELMI JOG ELSŐ RÉSZ A KÖTELMEK KÖZÖS SZABÁLYAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. CÍM: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. Fejezet – A kötelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. Fejezet – A jognyilatkozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. Fejezet – A képviselet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A képviselet általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Ügyleti képviselet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A képviselet egyes sajátos esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IV. Fejezet – Az elévülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

V. Fejezet – Tartozáselismerés. Egyezség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. CÍM: TÖBBALANYÚ KÖTELMEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VI. Fejezet – Több kötelezett a kötelemben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VII. Fejezet – Több jogosult a kötelemben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. CÍM: A KÖTELEM TELJESÍTÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VIII. Fejezet – Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IX. Fejezet – A pénztartozás teljesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

X. Fejezet – Beszámítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XI. Fejezet – A teljesítés sajátos esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Bírósági és közjegyzői letét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Harmadik személy részéről történő teljesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

29 31 31 39 52 52 58 62 66 72 76 76 86 92 92 105 124 132 132 140

MÁSODIK RÉSZ A SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IV. CÍM: A SZERZŐDÉS. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI . . . . . . . . . . . . . . .

V. CÍM: A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS ÉRTELMEZÉSE . . . . . . . . . . . . . . . .

XII. Fejezet – A szerződés létrejötte . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XIII. Fejezet – Szerződéskötési kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XIV. Fejezet – Szerződéskötés versenyeztetési eljárás során . . . . . . . . . . . . . . .

XV. Fejezet – Szerződéskötés általános szerződési feltételekkel . . . . . . . . . . . .

XVI. Fejezet – Az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályai . . .

XVII. Fejezet – A szerződés értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VI. CÍM: AZ ÉRVÉNYTELENSÉG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XVIII. Fejezet – Semmisség és megtámadhatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A szerződési akarat hibája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A szerződési jognyilatkozat hibája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A célzott joghatás hibája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XIX. Fejezet – Az érvénytelenség jogkövetkezményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

143 145 154 154 165 170 172 177 179 182 186 195 202 204 245

6

ÁTTEKINTŐ TARTALOMJEGYZÉK

VII. CÍM: A SZERZŐDÉS HATÁLYA. HATÁLYTALANSÁG . . . . . . . . . . . . . . . .

VIII. CÍM: BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN NEM ÉRVÉNYESÍTHETŐ KÖVETELÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IX. CÍM: A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XX. Fejezet – Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XXI. Fejezet – A teljesítés különös esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

X. CÍM: A SZERZŐDÉSSZEGÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XXII. Fejezet – A szerződésszegés általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XXIII. Fejezet – Késedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A kötelezett késedelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A jogosult átvételi késedelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XXIV. Fejezet – Hibás teljesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A hibás teljesítés általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Kellékszavatosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Termékszavatosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Jótállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. Kártérítési igény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6. Jogszavatosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7. A hibás teljesítés különös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XXV. Fejezet – A szerződésszegés egyéb esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A teljesítés lehetetlenné válása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A teljesítés megtagadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Jognyilatkozat tételének elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XI. CÍM: A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA . . . . . . . . . . . . . .

XXVI. Fejezet – A szerződés megerősítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A foglaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A kötbér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A jogvesztés kikötése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XXVII. Fejezet – A szerződés módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XII. CÍM: ENGEDMÉNYEZÉS, JOGÁTRUHÁZÁS, TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS ÉS SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS . . . . . . . .

XXVIII. Fejezet – Engedményezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XXIX. Fejezet – Jogátruházás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XXX. Fejezet – Tartozásátvállalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XXXI. Fejezet – Szerződésátruházás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XIII. CÍM: A SZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSE MEGÁLLAPODÁSSAL ÉS EGYOLDALÚ NYILATKOZATTAL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

268 279 280 280 295 298 298 400 400 414 416 416 423 447 450 456 458 461 463 463 469 470 473 473 473 477 483 484 492 492 503 505 509 514

Áttekintő táblázatok a Kúria elvi iránymutatásainak alkalmazásához 525

7

TARTALOM A főbb rövidítések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

23

HATODIK KÖNYV KÖTELMI JOG Első Rész A KÖTELMEK KÖZÖS SZABÁLYAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A kötelmi jogi szabályozás szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A kötelmi jogi szabályozás hatálybalépése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átmeneti rendelkezések a Ptk. Hatodik Könyvéhez (Ptké. 50. §) . . . . . . . . . .

I. CÍM: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (Kisfaludi András) . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. Fejezet – A kötelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:1. § [A kötelem] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A kötelem fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A kötelem tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A kötelmi jogi szabályozás diszpozitivitása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:2. § [Kötelemkeletkeztető tények] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A kötelemkeletkeztető tények köre általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Az egyoldalú jognyilatkozat mint kötelemkeletkeztető tény . . . . . . . . . . .

3. Jogszabály, bírósági vagy hatósági határozat mint kötelemkeletkeztető tény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:3. § [A kötelem megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A kötelemszüntető tények általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A teljesítés mint kötelemszüntető tény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A confusio mint kötelemszüntető tény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A jogosult, illetve a kötelezett halála vagy jogutód nélküli megszűnése mint kötelemszüntető tény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. A felek megállapodása mint kötelemszüntető tény . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6. A jogszabályban, bírósági vagy hatósági határozatban meghatározott egyéb ok mint kötelemszüntető tény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. Fejezet – A jognyilatkozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:4. § [A jognyilatkozat] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A jognyilatkozat fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A jognyilatkozat alakja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A ráutaló magatartás mint jognyilatkozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A hallgatás mint ráutaló magatartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:5. § [A jognyilatkozat hatályosulása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A jognyilatkozat hatályosulása általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A címzett jognyilatkozat hatályosulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1. A jelenlevők között tett címzett jognyilatkozat hatályosulása . . . . . .

2.2. A távollevők között tett címzett jognyilatkozat hatályosulása . . . . . .

2.3. A ráutaló magatartással tett címzett jognyilatkozat hatályosulása . .

3. A nem címzett jognyilatkozat hatályosulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:6. § [Alakisághoz kötött jognyilatkozat] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

29 29 29 29 31 31 31 31 32 33 33 34 34 36 36 37 37 37 38 39 39 39 39 40 40 41 41 41 42 42 43 43 44 44 44

8

TARTALOM

6:7. § [Írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozat] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Az írásbeliség követelményének tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A nem hagyományos módon történő írásba foglalás . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Írástudatlan, illetve írásra vagy olvasásra képtelen, továbbá a nyilatkozat nyelvét nem értő személyek által tehető írásbeli nyilatkozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:8. § [A jognyilatkozat értelmezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A jognyilatkozat értelmezése általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A joglemondó nyilatkozat értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A jognyilatkozat értelmezésére vonatkozó egyéb szabályok . . . . . . . . . . .

6:9. § [A szerződés szabályainak megfelelő alkalmazása] . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:10. § [A jognyilatkozatra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása] . . . .

III. Fejezet – A képviselet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A képviselet általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:11. § [Képviselet] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A képviselet szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A képviselet fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Közvetlen és közvetett képviselet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A képviselet jogalapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:12. § [A képviseleti jog korlátozása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:13. § [Érdekellentét] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átmeneti rendelkezés a Ptk. 6:13. § (1)–(2) bekezdéséhez (Ptké. 51. §) . . . . . . . .

1. A képviselt és a képviselő közötti érdekellentét jogkövetkezményei . . . . .

2. Vélelem az érdekellentét fennállta mellett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:14. § [Álképviselet] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Az álképviselet fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Az álképviselő által tett nyilatkozat jogi sorsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Az álképviselő kártérítési felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Ügyleti képviselet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:15. § [Meghatalmazás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A meghatalmazás mint egyoldalú, címzett jognyilatkozat . . . . . . . . . . . .

2. A meghatalmazás joghatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A meghatalmazás alakja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A meghatalmazás időbeli hatálya általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. A meghatalmazás visszavonása és korlátozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6. Korlátozottan cselekvőképes személy meghatalmazása . . . . . . . . . . . . . .

6:16. § [Általános meghatalmazás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átmeneti rendelkezés a Ptk. 6:16. §-ához (Ptké. 52. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:17. § [A képviselet terjedelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A képviselet egyes sajátos esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:18. § [Vélelmezett és látszaton alapuló képviselet] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Vélelmezett képviselet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Látszaton alapuló képviselet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:19. § [Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete] . . . . . . . . . . . . .

1. Az ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete általában . . . . .

2. Gondnok rendelése az ügyeinek vitelében akadályozott személy részére 3. Az ügyeinek vitelében akadályozott személy részére kirendelt gondnok jogköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

45 45 47 47 48 49 49 50 50 51 52 52 52 52 52 53 53 53 55 55 55 56 56 56 57 57 58 58 58 59 59 60 60 60 60 60 61 62 62 62 63 64 64 64 64

TARTALOM

9

6:20. § [Eseti gondnokság és eseti gyámság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Az eseti gondnok kirendelésének feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Az eseti gondnok kirendelésének joghatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Az eseti gyám kirendelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IV. Fejezet – Az elévülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:21. § [Az időmúlás joghatása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:22. § [Elévülés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Az elévülési idő általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A különleges elévülési szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Az elévülésre vonatkozó szabály korlátozott diszpozitivitása . . . . . . . . .

4. Kötelmi igények elenyészése az elévülési időn belül . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:23. § [Az elévülés joghatásai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:24. § [Az elévülés nyugvása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:25. § [Az elévülés megszakítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

V. Fejezet – Tartozáselismerés. Egyezség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:26. § [Tartozáselismerés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A tartozáselismerés mint címzett jognyilatkozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Az elismert tartozás jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A tartozáselismerés alakja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A tartozáselismerés joghatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:27. § [Egyezség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Az egyezség fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Az egyezség joghatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A perbeli egyezség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

65 65 66 66 66 66 67 67 67 68 68 69 70 71 72 72 73 73 73 74 74 74 75 75

II. CÍM: TÖBBALANYÚ KÖTELMEK (Bíró György és Pomeisl András) . . . . . . . .

VI. Fejezet – Több kötelezett a kötelemben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:28. § [Osztott kötelezettség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Az oszthatóság jogkövetkezményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A szolgáltatás oszthatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Kötelezetti együttesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:29. § [Egyetemleges kötelezettség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Az egyetemleges kötelezettség fogalma és esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Az egyetemleges kötelezettek és a jogosult viszonya . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:30. § [Az egyetemleges kötelezettek egymás közti viszonya] . . . . . . . . . . . . .

VII. Fejezet – Több jogosult a kötelemben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:31. § [Több jogosult osztható szolgáltatás esetén] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:32. § [Jogosulti együttesség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:33. § [A jogosultak egyetemlegessége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A jogosulti egyetemlegesség és a teljesítés joghatása . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A szerződésszegés és a jognyilatkozatok joghatása egyetemleges jogosultság esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Az egyetemleges jogosultság elévülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A perindítás hatása az egyetemleges jogosultságra . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. Az egyetemleges jogosultak egymás közötti viszonya . . . . . . . . . . . . . . . .

76 76 76 77 77 78 80 80 81 84 86 86 87 88 88

III. CÍM: A KÖTELEM TELJESÍTÉSE (Bíró György és Pomeisl András) . . . . . . . .

VIII. Fejezet – Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:34. § [A teljesítés általános szabálya] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

92 92 92

89 90 91 91

10

TARTALOM

6:35. § [A teljesítés ideje] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:36. § [Idő előtti teljesítés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:37. § [A teljesítés helye] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:38. § [A teljesítés elismerése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:39. § [A teljesítési költségek viselése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:40. § [Fajlagos szolgáltatás elosztása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:41. § [Elszámolás több tartozás esetén] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IX. Fejezet – A pénztartozás teljesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:42. § [Fizetés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A fizetés fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A fizetés időpontja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A fizetésre vonatkozó szabályok hatályának kiterjesztése . . . . . . . . . . . .

6:43. § [Pénztartozás idő előtti teljesítése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:44. § [Pénztartozás teljesítésének helye] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Teljesítési hely készpénzfizetés esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Teljesítési hely átutalás esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:45. § [Pénztartozás teljesítésének módja] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A pénztartozás tartalma és kirovása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A ténylegesen fizetendő pénz fajtájának meghatározása . . . . . . . . . . . . .

3. A ténylegesen fizetendő pénz mennyiségének meghatározása általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A ténylegesen fizetendő pénz fajtájának és mennyiségének meghatározása lehetetlenült effektivitási klauzula esetén . . . . . . . . . . . . .

6:46. § [Elszámolás több tartozás esetén] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:47. § [Kamat] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A kamat fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A kamat fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Az egyenértéki kamat fizetésének jogalapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Az egyenértéki kamat mértéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:48. § [Késedelmi kamat] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A törvényes késedelmi kamat fizetése szempontjából figyelembe vehető időszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A törvényes késedelmi kamat mértéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

X. Fejezet – Beszámítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:49. § [Pénzkövetelések beszámítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A beszámítás fogalma és feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A beszámítás módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A beszámítás jogkövetkezménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:50. § [Pénzkövetelések beszámításának korlátai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Az elévült követelés beszámításának korlátai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A beszámítás korlátai végrehajtható okirattal vagy egyezséggel meghatározott, továbbá közokiratba foglalt pénzkövetelés esetén . . . . .

3. A beszámítás korlátai végrehajtás alól mentes pénzkövetelés esetén . . . .

6:51. § [A beszámítás kizártsága] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:52. § [A beszámítás szabályainak alkalmazása nem pénzkövetelés esetén] . . .

XI. Fejezet – A teljesítés sajátos esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Bírósági és közjegyzői letét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

93 96 97 99 101 102 103 105 105 105 106 106 106 108 109 110 111 111 112 113 113 114 116 117 119 120 120 122 123 123 124 124 125 125 126 127 127 128 129 130 131 132 132

TARTALOM

6:53. § [Bírósági letét útján való teljesítés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A bírósági letét útján történő teljesítés feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A bírósági letétre vonatkozó szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:54. § [Visszakövetelés és elévülés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átmeneti rendelkezés a Ptk. 6:54. § (3) bekezdéséhez (Ptké. 53. §) . . . . . . . . . .

6:55. § [A letét kiadása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:56. § [Közjegyzői letét] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Harmadik személy részéről történő teljesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:57. § [Harmadik személy részéről történő teljesítés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A harmadik személy általi teljesítés elfogadásának feltételei . . . . . . . . . .

2. A harmadik személy megtérítési igénye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11 132 132 133 135 135 136 138 140 140 141 142

MÁSODIK RÉSZ A SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143 IV. CÍM: A SZERZŐDÉS. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI (Vékás Lajos) . . . . .

6:58. § [A szerződés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:59. § [Szerződési szabadság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A szerződési jog legfontosabb alapelvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A szerződési jog normáinak jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:60. § [Jogszabály által meghatározott szerződési tartalom] . . . . . . . . . . . . . .

6:61. § [Visszterhesség vélelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:62. § [Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség] . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Együttműködés a szerződő felek között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Tájékoztatási kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Kártérítés culpa in contrahendo miatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

145 145 146 146 148 149 150 150 151 151 152

V. CÍM: A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS ÉRTELMEZÉSE (Vékás Lajos) . . . . . . .

XII. Fejezet – A szerződés létrejötte . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:63. § [A szerződés létrejötte és tartalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A szerződés konszenzuális jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Megegyezés a lényeges kérdésekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Az ellenszolgáltatás mértékének utólagos meghatározása . . . . . . . . . . . .

4. Jogszabályi rendelkezés a szerződés tartalmában . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. Szokások és szerződési gyakorlat beépülése a szerződés tartalmába . . . .

6:64. § [Ajánlati kötöttség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:65. § [Az ajánlati kötöttség megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:66. § [Az ajánlat elfogadása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:67. § [Új ajánlat, módosított elfogadás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Az ajánlattól eltérő elfogadó nyilatkozat joghatása . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A szóban kötött szerződés írásban történő egyoldalú összefoglalásának joghatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:68. § [Késedelmes elfogadás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:69. § [A szerződés létrejöttének időpontja és helye] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:70. § [Írásbeli alakhoz kötött szerződés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Az írásba foglalás követelményének eltérő indokai . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Az írásba foglalás követelményének tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XIII. Fejezet – Szerződéskötési kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:71. § [Szerződéskötési kötelezettség jogszabály alapján] . . . . . . . . . . . . . . . . .

154 154 154 155 156 156 157 157 158 159 160 160 161 161 162 163 163 163 164 165 165

12

TARTALOM

1. A szerződéskötési kötelezettség kivételessége. Esettípusok. . . . . . . . . . . . .

2. Közös szabályok a kötelezően létrejövő szerződésekre . . . . . . . . . . . . . . .

6:72. § [Elzárkózás szerződéskötéstől gazdasági erőfölénnyel visszaélve] . . . .

6:73. § [Előszerződés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Az előszerződés koncepcionális kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Az előszerződés egyes részletkérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XIV. Fejezet – Szerződéskötés versenyeztetési eljárás során . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:74. § [Felhívás ajánlattételre versenyeztetési eljárásban] . . . . . . . . . . . . . . . .

6:75. § [Ajánlati kötöttség versenyeztetési eljárásban] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:76. § [Árra vonatkozó versenyeztetési eljárás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XV. Fejezet – Szerződéskötés általános szerződési feltételekkel . . . . . . . . . . . . . .

6:77. § [Általános szerződési feltétel] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:78. § [Az általános szerződési feltétel szerződéses tartalommá válása] . . . . .

1. Az általános szerződési feltétel szerződéses tartalommá válásának feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Külön tájékoztatási kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:79. § [Fogyasztóval szembeni többletkövetelés szerződéses tartalommá válása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:80. § [Szerződési feltételek ütközése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:81. § [Általános szerződési feltételek ütközése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XVI. Fejezet – Az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályai . . .

6:82. § [Tájékoztatás elektronikus úton történő szerződéskötés esetén] . . . . .

6:83. § [Az adatbeviteli hibák javítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:84. § [Elektronikus szerződési jognyilatkozat és annak visszaigazolása] . . . .

6:85. § [Az elektronikus szerződéskötési szabályok hatálya és kógenciája] . . .

XVII. Fejezet – A szerződés értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:86. § [A szerződés értelmezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A szerződés értelmezésére vonatkozó általános szabályok . . . . . . . . . . . .

2. In dubio contra proferentem elv. Fogyasztói szerződés értelmezése . . . .

3. Joglemondó nyilatkozat értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:87. § [Teljességi záradék] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VI. CÍM: Az érvénytelenség (Wellmann György) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Az érvénytelenség szabályainak kódexbeli elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . .

2. Az érvénytelenségi szabályok alkalmazási köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A szerződés érvénytelenségének lényege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A nemlétező szerződés elhatárolása az érvénytelen szerződéstől . . . . . .

4.1. A két kategória meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.2. A nemlétező szerződés gyakorlati esetkörei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.3. A nemlétező és az érvénytelen szerződés jogkövetkezményei közötti különbség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XVIII. Fejezet – Semmisség és megtámadhatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:88. § [Semmisség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A semmisség elhatárolása a megtámadhatóságtól . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A semmisség fő jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A semmis szerződés átminősítése (conversio) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A semmisségre való hivatkozásra és a semmisségi per megindítására való jogosultság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

165 166 167 167 167 170 170 170 171 172 172 173 174 174 175 176 176 176 177 177 178 178 179 179 179 179 180 181 181 182 182 182 183 184 184 184 185 186 186 186 187 189 189

TARTALOM

6:89. § [Megtámadás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A megtámadási jog lényege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A megtámadásra való jogosultság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A megtámadási jog gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A megtámadási határidő kérdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. A megtámadási jog megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A szerződési akarat hibája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Az érvénytelenségi okok rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Az akarathiba fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:90. § [Tévedés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A tévedés címén való megtámadás feltételrendszerének változásai . . . . .

2. Jogi tévedés; közös téves feltevés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A tévedés címén való megtámadás kizártsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:91. § [Megtévesztés és jogellenes fenyegetés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Megtévesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Jogellenes fenyegetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:92. § [Titkos fenntartás, színlelt szerződés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Titkos fenntartás, rejtett indok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Színlelt szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:93. § [Akarathiba ingyenes szerződés esetén] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A szerződési jognyilatkozat hibája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:94. § [A szerződés alaki hibájának orvoslása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Az alaki hiba mint semmisségi ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Az alaki hiba orvoslása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Kötelező alakisághoz kötött szerződés módosítása, megszüntetése, felbontása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A célzott joghatás hibája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:95. § [Tilos szerződés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A tilos szerződések köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A jogszabályba ütköző szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1. Kógens polgári jogi szabályba ütköző szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2. Más jogágak szabályaiba ütköző szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3. A legújabb joggyakorlat és jogirodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Jogszabály megkerülésével kötött szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:96. § [Jóerkölcsbe ütköző szerződés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző szerződés fogalmi ismérvei . . . . . . .

2. Elhatárolási kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A bírói gyakorlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:97. § [Uzsorás szerződés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Az uzsorás szerződés szabályozása és fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A feltűnően aránytalan előny kikötése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A sérelmet szenvedő fél „hátrányos” helyzete és annak „célzatos” kihasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:98. § [Feltűnő értékaránytalanság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A szerződés megtámadása feltűnő értékaránytalanság miatt . . . . . . . . .

2. A bírói gyakorlat (a PK 267. sz. állásfoglalás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A szabályozás új elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

13 192 192 193 193 194 195 195 195 196 196 197 197 198 198 198 199 200 200 201 201 202 202 202 203 204 204 204 205 205 205 207 211 212 213 213 214 214 215 216 216 217 218 219 219 220

14

TARTALOM

6:99. § [Fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A fiduciárius hitelbiztosítékokkal kapcsolatos jogirodalmi vita . . . . . . . .

2. A biztosítéki célú vételi jog érvényességének megítélése a bírói gyakorlatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A Ptk. kodifikációja során felmerült szabályozási előzmények . . . . . . . .

4. A fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége a Ptk.-ban . . . . . . . . . . . . . . .

5. A fiduciárius biztosítékok tilalmának fogyasztói, valamint fogyasztók közötti szerződésekre korlátozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:100. § [Fogyasztói jogot csorbító feltétel] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:101. § [Fogyasztó joglemondó nyilatkozata] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Fogyasztóvédelmi magánjog a Ptk.-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A fogyasztói jogot csorbító feltétel és a fogyasztó joglemondó nyilatkozatának semmissége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:102. § [Tisztességtelen általános szerződési feltétel] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:103. § [Tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben] . . . . . . .

1. A tisztességtelen szerződési feltételek két esetköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A tisztességtelen általános szerződési feltétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben . . . . . . . . . . .

6:104. § [Egyes tisztességtelen kikötések fogyasztói szerződésben] . . . . . . . . .

6:105. § [Tisztességtelen általános szerződési feltétellel kapcsolatos közérdekű kereset] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:106. § [Vállalkozások közötti szerződéssel, valamint szerződő hatóság szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződésével kapcsolatos közérdekű kereset] . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A közérdekű igényérvényesítés európai uniós alapjai . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen általános szerződési feltétellel kapcsolatos közérdekű kereset . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Vállalkozások közötti, valamint szerződő hatóság és vállalkozások közötti szerződésekkel kapcsolatos közérdekű kereset . . . . . . . . . . . . . . . .

6:107. § [Lehetetlen szolgáltatás. Érthetetlen, ellentmondó kikötés] . . . . . . . .

1. A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmissége . . . . . . . . . . .

2. Az érthetetlen vagy ellentmondó kikötés semmissége . . . . . . . . . . . . . . . .

XIX. Fejezet – Az érvénytelenség jogkövetkezményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Az érvénytelenségi jogkövetkezmények rendszerének alakulása a régi Ptk.-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Az érvénytelenségi jogkövetkezmények – a régi Ptk.-tól eltérő – rendszere és dogmatikai szemlélete a Ptk.-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:108. § [Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása] . . . . . . . . . . . . . .

1. Az érvénytelenség általános joghatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Az érvénytelenség megállapítása a jogkövetkezmények levonása nélkül . . .

3. Kereseti kérelemhez kötöttség az érvénytelenségi perben . . . . . . . . . . . .

6:109. § [A kárveszély átszállása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:110. § [Bírósági érvényessé nyilvánítás visszamenő hatállyal] . . . . . . . . . . . .

6:111. § [A szerződés érvényessé válása a felek akaratából] . . . . . . . . . . . . . . . .

6:112. § [Eredeti állapot helyreállítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

221 221 222 223 223 224 225 225 225 226 228 228 228 229 230 232 234 237 238 239 240 242 243 243 245 245 245 247 248 248 249 250 250 251 254 255

TARTALOM

1. Az eredeti állapot helyreállítása a régi Ptk. és a PK 32. számú állásfoglalás alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A nyújtott szolgáltatások természetbeni visszatérítésének kölcsönössége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A szolgáltatások eredeti értékegyensúlyának a fenntartása . . . . . . . . . .

6:113. § [Az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése] . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A határozathozatalig történő hatályossá nyilvánítás a régi Ptk.-ban . . .

2. Az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Speciális szabályok uzsorás szerződés esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:114. § [Részleges érvénytelenség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A részleges érvénytelenség általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Fogyasztói szerződés részleges érvénytelensége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:115. § [Járulékos igények érvénytelen szerződés esetén] . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Többlettényállási elemeken alapuló járulékos igények . . . . . . . . . . . . . . .

2. A kamat, illetve a használati díj elszámolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Kárfelelősség az érvénytelen szerződést kötő felek egymás közötti jogviszonyában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Az érvénytelen szerződés megkötésével jóhiszemű harmadik személyeknek okozott károkért való felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VII. CÍM: A SZERZŐDÉS HATÁLYA. HATÁLYTALANSÁG (Wellmann György) . . .

6:116. § [Feltétel és időhatározás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Feltétel és időhatározás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:117. § [Függőben lévő feltétel] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:118. § [Beleegyezéstől vagy jóváhagyástól függő szerződés] . . . . . . . . . . . . . .

6:119. § [A hatálytalan szerződés joghatása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A hatálytalan szerződés jogkövetkezménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:120. § [Fedezetelvonó szerződés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Relatív hatálytalanság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A fedezetelvonó ügylet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A fedezetelvonás tényállási elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.1. A követelés, illetve igény fennállta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2. A jogosult kielégítési alapjának elvonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3. A szerző fél rosszhiszeműsége, illetve az ügylet ingyenessége . . . . . .

4. A relatív hatálytalanság jogkövetkezménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. A szerző fél helytállási kötelezettsége a vagyontárgy hiányában . . . . . .

6. Igényérvényesítés a szerző féltől szerző további szerzőkkel szemben, valamint olyan személyekkel szemben, akiknél az előny jelentkezik . . . .

7. A fedezetelvonás miatti hatálytalanság és az érvénytelenség viszonya . . .

15 255 256 257 258 259 259 260 261 261 263 264 264 265 267 267 268 268 268 269 270 271 271 272 272 273 274 274 274 274 276 276 277 278

VIII. CÍM: BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN NEM ÉRVÉNYESÍTHETŐ KÖVETELÉS (Wellmann György) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 279 6:121. § [Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés] . . . . . . . . . . . . . . . 279 1. Természetes kötelmek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 279 IX. CÍM: A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE (Kisfaludi András) . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XX. Fejezet – Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:122. § [A kárveszély átszállása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:123. § [A szolgáltatás minősége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

280 280 281 282

16

TARTALOM

1. A szolgáltatás minősége általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A szolgáltatás minőségével szembeni egyes különös követelmények . . . .

3. A szolgáltatás minőségére vonatkozó nyilvános kijelentés . . . . . . . . . . . .

4. A szolgáltatás minőségére vonatkozó előírások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. A szolgáltatás minőségére vonatkozó diszpozitív szabály . . . . . . . . . . . .

6:124. § [Dokumentáció átadása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:125. § [Többletszolgáltatás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:126. § [Akadályközlési kötelezettség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Az akadályközlési kötelezettség tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Az akadályközlési kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei . . .

6:127. § [A szolgáltatás megvizsgálásának kötelezettsége] . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A megvizsgálási kötelezettség tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Mentesség a megvizsgálási kötelezettség alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A megvizsgálás költségeinek viselése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:128. § [Egyidejű teljesítés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:129. § [Közreműködő igénybevétele] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Közreműködő igénybevétele általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Közreműködő igénybevétele személyes teljesítési kötelezettség esetén . . .

3. Helytállás a közreműködő magatartásáért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:130. § [Pénztartozás teljesítésének ideje] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A szerződésen alapuló pénztartozás teljesítésének ideje általában . . . . .

2. A pénztartozás teljesítési ideje közbeszerzés esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A szerződésen alapuló pénztartozás teljesítésének idejére vonatkozó különös szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A pénztartozás esedékességére vonatkozó tisztességtelen megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:131. § [Pénztartozás idő előtti teljesítése fogyasztói szerződés esetén] . . . . .

6:132. § [A kikötött kamat mérséklése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:133. § [Költség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XXI. Fejezet – A teljesítés különös esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:134. § [Teljesítés vagylagos szolgáltatás esetén] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A választás joga általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A jogosultat megillető választás joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:135. § [Teljesítés osztható szolgáltatás esetén] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:136. § [Harmadik személy javára szóló szerződés teljesítése] . . . . . . . . . . . . .

1. A harmadik személy teljesítésre vonatkozó igénye . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A harmadik személy teljesítésre vonatkozó igényének megnyílta . . . . . .

3. Lemondás a harmadik személy igényéről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A harmadik személlyel szemben felhozható kifogások köre . . . . . . . . . . .

283 283 284 285 285 285 286 286 287 287 288 288 289 289 289 289 290 290 291 291 292 292

X. CÍM: A SZERZŐDÉSSZEGÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XXII. Fejezet – A szerződésszegés általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:137. § [Szerződésszegés] (Molnár Ambrus és Cseh Attila) . . . . . . . . . . . . . . . .

6:138. § [A teljesítés követeléséhez való jog] (Molnár Ambrus és Cseh Attila) 6:139. § [Visszatartási jog] (Molnár Ambrus és Cseh Attila) . . . . . . . . . . . . . . .

6:140. § [Elállás, felmondás] (Molnár Ambrus és Cseh Attila) . . . . . . . . . . . . .

6:141. § [Fedezeti szerződés] (Molnár Ambrus és Cseh Attila) . . . . . . . . . . . . .

6:142. § [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért] (Fuglinszky Ádám) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

298 299 299 302 302 303 304

293 293 294 294 295 295 295 296 296 296 297 297 297 298 298

305

TARTALOM

1. Felelősség a szerződésszegésért okozott károkért (kontraktuális felelősség) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.1. Szerződésszegés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2. A kontraktuális felelősség alkalmazását felhívó utaló szabályok a Ptk.-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.3. A kontraktuális felelősség alkalmazásának egyes vitás kérdései . . . .

2. A 6:142. § további, kártérítésen túli alkalmazási esetei a szerződés jogban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Tényálláselemek és bizonyítási kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.1. A szerződésszegés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2. Az ok-okozati összefüggés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3. Kár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A kimentési okok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.1. A kötelezett ellenőrzési körén kívül eső körülmény . . . . . . . . . . . . . . .

4.1.1. Az „ellenőrzési kör” értelmezése a Ptk. indokolásában és a kodifikáció során (quasi mintaként) figyelembe vett Bécsi Vételi Egyezmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.1.2. Az „ellenőrzési kör” értelmezése a magyar bírói gyakorlatban, a Kúria Új Ptk. Tanácsadó Testületének álláspontja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.2. Előre nem látható körülmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.3. A körülmény elkerülésének, illetve a kár elhárításának el nem várható volta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. Eltérő felelősségi szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.1. Eltérő felelősségi mérce a szerződésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.2. Eltérő felelősségi mércék a Ptk.-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:143. § [A kártérítés mértéke] (Fuglinszky Ádám) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Az előreláthatósági korlát szabálya a kontraktuális felelősség rendszerében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk és a következménykárok elhatárolása; teljes kártérítés az ún. „tapadó károkért” . . . . . . . . . . . . . . .

3. Az előreláthatósági korlát célja, általános jellemzése . . . . . . . . . . . . . . . .

3.1. Az előreláthatóság célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2. Az előreláthatóság mint tény- és jogkérdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3. Az előreláthatósági korlát és a sérelemdíj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.4. Az előreláthatósági korlát és az ok-okozati összefüggés, a két jogintézmény viszonya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.5. Az előreláthatósági korlát mint diszpozitív . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.6. Az előreláthatósági korlát fokozatos jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Az előreláthatósági korlát jogalkalmazási kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.1. Kinek kell előre látnia a kárt? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.2. Mikor kell a kárt előre látni? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.3. Mit kell előre látni? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.4. Esetcsoportok a Bécsi Vételi Egyezmény gyakorlata alapján és további támpontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. Szándékos szerződésszegés és teljes kártérítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:144. § [A szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályainak kiegészítő alkalmazása] (Fuglinszky Ádám) . . . . . . . . .

17 305 305 306 308 310 311 311 314 316 317 320 320 323 324 325 326 326 327 332 332 334 337 337 338 339 340 342 343 343 343 345 350 352 355 359

18

TARTALOM

1. Kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség . . . . . . . . . . . .

1.1. Szerződésszegés, illetve a kármegelőzési, kárelhárítási, kárenyhítési kötelezettség megszegése a károsulti oldalon . . . . . . . .

1.2. A kármegosztás aránya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A károsulti közrehatás és a kárenyhítési kötelezettség megszegésének esetei szerződésszegéshez kapcsolódóan . . . . . . . . . . . . . .

3. Többek közös károkozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:145. § [Párhuzamos kártérítési igények kizárása] (Fuglinszky Ádám) . . . . .

1. A szabályozás indoka és gyakorlati jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.1. A párhuzamos igényérvényesi tilalom indoka és jelentősége általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2. A szabály feltételezett tartalma és célja a Ptk.-ban . . . . . . . . . . . . . . .

1.3. A szabály gyakorlati jelentősége és hatása, az első közzétett döntések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.4. A szabály által generált jogalkalmazási problémák és az ezekre adott válaszok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A non cumul klauzula körén kívül eső károkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:146. § [Felelősség a teljesítés során okozott károkért] (Fuglinszky Ádám) . . .

6:147. § [Kártérítési felelősség ingyenes szerződéseknél] (Fuglinszky Ádám) . . .

1. Ingyenes szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A kontraktuális felelősség általános szabályainak alkalmazása . . . . . . .

3. A párhuzamos igényérvényesítési tilalom [6:145–6:146. §§], s ennek következtében a 6:147. § contra legem „félretétele” azon ingyenes szerződések megszegésével avagy teljesítése során okozott károk vonatkozásában, amely károkozásokra a veszélyes üzemi felelősség (is) alkalmazható (lenne) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Felelősség a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károkért – 6:147. § (1) bek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. Felelősség a jogosult vagyonában okozott károkért . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:148. § [A közreműködőért való felelősség] (Molnár Ambrus és Cseh Attila) . . .

1. A közreműködő fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A kötelezett közreműködőért való felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A kötelezett visszkereseti igénye a közreműködővel szemben . . . . . . . . .

4. Közvetlen igényérvényesítés a közreműködővel szemben . . . . . . . . . . . . .

6:149. § [Részleges szerződésszegés] (Molnár Ambrus és Cseh Attila) . . . . . . .

6:150. § [Közbenső szerződésszegés] (Molnár Ambrus és Cseh Attila) . . . . . . .

6:151. § [Előzetes szerződésszegés] (Molnár Ambrus és Cseh Attila) . . . . . . . .

6:152. § [A szerződésszegés jogkövetkezményeinek korlátozása és kizárása] (Molnár Ambrus és Cseh Attila) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XXIII. Fejezet – Késedelem (Molnár Ambrus és Cseh Attila) . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A kötelezett késedelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:153. § [A kötelezett késedelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:154. § [A kötelezett késedelmének jogkövetkezményei] . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Elállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.1. Az elállási jog gyakorlásának általános feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2. Az elállás mint egyoldalú jognyilatkozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.3. A késedelemre alapított elállási jog gyakorlásának különös feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

359 359 360 361 365 366 366 366 368 369 370 378 383 386 386 388

389 389 390 391 391 392 393 394 394 396 398 399 400 400 400 403 403 403 404 405

TARTALOM

2. A késedelemmel okozott és a késedelmi kamatot meghaladó kár megtérítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:155. § [Fizetési késedelem vállalkozások közötti szerződésben, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett hatóság szerződése esetén] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A jogosult átvételi késedelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:156. § [Átvételi késedelem] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XXIV. Fejezet – Hibás teljesítés (Farkas Attila László) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A hibás teljesítés általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:157. § [Hibás teljesítés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:158. § [Hibás teljesítési vélelem] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Kellékszavatosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:159. § [Kellékszavatossági jogok] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A kellékszavatosságról általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A kellékszavatossági jogok rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Kijavítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Kicserélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. Árleszállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6. A kötelezett költségén történő javítás vagy javíttatás (a kijavítási költség megfizetése) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7. Elállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:160. § [Áttérés más kellékszavatossági jogra] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:161. § [Eltérés a jogosult által megjelölt kellékszavatossági jogtól] . . . . . . . .

6:162. § [A hiba közlése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:163. § [A kellékszavatossági igény elévülése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:164. § [A szavatossági jogok érvényesítése kifogásként] . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:165. § [Az érvényesített szavatossági igény terjedelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:166. § [Költségviselés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:167. § [A kötelezett gazdagodási igénye] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Termékszavatosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:168. § [Termékszavatossági igény] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:169. § [Közlési és igényérvényesítési határidők] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:170. § [Termékszavatosság tulajdonosváltozás esetén] . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Jótállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:171. § [Jótállás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:172. § [Jótállási jogosultság tulajdonosváltozás esetén] . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:173. § [A jótállási igény érvényesítése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. Kártérítési igény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:174. § [Kártérítés kellékhibás teljesítés esetén] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6. Jogszavatosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:175. § [Jogszavatosság a jogszerzés akadálya miatt] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:176. § [Jogszavatosság a jogszerzés korlátozott volta miatt] . . . . . . . . . . . . . .

7. A hibás teljesítés különös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:177. § [Hibás teljesítés eredmény létrehozására irányuló szerződéseknél] . . .

6:178. § [Hibás teljesítés használatra vagy hasznosításra irányuló szerződéseknél] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

19 408 409 414 414 416 416 416 422 423 423 424 426 429 430 431 432 433 435 437 438 439 443 443 445 445 447 447 448 449 450 450 454 454 456 456 458 459 460 461 461 463

20

TARTALOM

XXV. Fejezet – A szerződésszegés egyéb esetei (Molnár Ambrus és Csehi Attila) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A teljesítés lehetetlenné válása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:179. § [A teljesítés lehetetlenné válása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:180. § [Felelősség a lehetetlenné válásért] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:181. § [Vagylagos szolgáltatás lehetetlenné válása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:182. § [A lehetetlenné vált dologszolgáltatás maradványa] . . . . . . . . . . . . . . .

2. A teljesítés megtagadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:183. § [A teljesítés megtagadása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Jognyilatkozat tételének elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:184. § [Jognyilatkozat bírói ítélettel történő pótlása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

463 463 463 465 468 469 469 469 470 470

XI. CÍM: A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA (Bíró György és Pomeisl András) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XXVI. Fejezet – A szerződés megerősítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A foglaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:185. § [Foglaló] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A foglaló fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Az átadott pénzösszeg foglaló-jellegéhez kötődő jogkövetkezmények . . .

3. A túlzott mértékű foglaló mérséklése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A kötbér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:186. § [Kötbér] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A kötbér fogalma és lényeges tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A kötbérkikötés alakja és tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A pénztartozás után járó késedelmi kötbérre vonatkozó szabályok . . . .

6:187. § [Kötbér és egyéb szerződésszegési igények] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:188. § [A kötbér mérséklése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:189. § [Kötbérigény kamata] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A jogvesztés kikötése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:190. § [Jogvesztés kikötése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XXVII. Fejezet – A szerződés módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:191. § [A szerződés felek általi módosítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A módosító szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A szerződésmódosítás jogkövetkezményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Az egyoldalú módosítás lehetősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Az egyezség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:192. § [Bírósági szerződésmódosítás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A bírósági szerződésmódosítás feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A bírósági szerződésmódosítás tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A bírósági szerződésmódosítás egyes különleges esetei . . . . . . . . . . . . . .

473 473 473 473 474 475 477 477 477 477 479 479 480 481 482 483 483 484 484 485 486 487 488 488 489 491 492

XII. CÍM: ENGEDMÉNYEZÉS, JOGÁTRUHÁZÁS, TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS ÉS SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS (Petrik Béla) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XXVIII. Fejezet – Engedményezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:193. § [Engedményezés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:194. § [Az engedményezhető követelések] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:195. § [Engedményezést kizáró kikötés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:196. § [Tájékoztatás és az okiratok átadása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

492 492 492 495 496 497

TARTALOM

6:197. § [Értesítés az engedményezésről] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:198. § [Teljesítési utasítás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:199. § [Többszöri és utólagos engedményezés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:200. § [A kötelezett költségeinek megtérítése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:201. § [Követelés átszállása jogszabály rendelkezése alapján] . . . . . . . . . . . .

XXIX. Fejezet – Jogátruházás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:202. § [Jogátruházás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Az alanyi jogok átruházhatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A jogátruházás általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A jogátruházás különös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XXX. Fejezet – Tartozásátvállalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:203. § [Tartozásátvállalás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:204. § [Előzetes hozzájárulás a tartozásátvállaláshoz] . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:205. § [Teljesítésátvállalás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:206. § [Tartozáselvállalás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:207. § [Tartozás átszállása jogszabály rendelkezése alapján] . . . . . . . . . . . . .

XXXI. Fejezet – Szerződésátruházás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:208. § [A szerződésátruházás joghatásai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:209. § [Előzetes hozzájárulás a szerződésátruházáshoz] . . . . . . . . . . . . . . . .

6:210. § [Az engedményezés és a tartozásátvállalás szabályainak alkalmazása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:211. § [Szerződésátruházás jogszabály rendelkezése alapján] . . . . . . . . . . . . .

XIII. CÍM: A SZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSE MEGÁLLAPODÁSSAL ÉS EGYOLDALÚ NYILATKOZATTAL (Bíró György és Pomeisl András) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:212. § [Megszüntetés a felek megállapodásával] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:213. § [Megszüntetés egyoldalú jognyilatkozattal] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A szerződés megszüntetése egyoldalú nyilatkozattal általában . . . . . . . .

2. Az elállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1. Az elállás jogalapja és alakja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2. Bánatpénz kikötése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Jogszabályon alapuló rendes és rendkívüli elállás joga . . . . . . . . . . . . . .

4. A felmondás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.1. Felmondási idő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.2. Rendes és rendkívüli felmondás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6:214. § [Bíróság általi megszüntetés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Áttekintő táblázatok a Kúria elvi iránymutatásainak alkalmazásához .

I. Á ttekintő táblázat az 1/2014. PJE határozathoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. Áttekintő táblázat a 3/2015. PJE határozat és az 1/2017. PJE határozathoz III. Áttekintő táblázat a 2/2015. BKMPJE és a 2/2017. KMPJE határozathoz .

IV. Áttekintő táblázat a 3/2015. PJE határozat meghozatala után született elvi iránymutatásokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

21 498 500 501 502 503 503 503 504 504 505 505 506 507 507 508 509 509 510 512 514 514

514 515 517 517 519 519 519 520 521 521 522 523 525 525 528 530 531

23

A FŐBB RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Alapjogi Charta

az Európai Unió Alapjogi Chartája

Alaptörvény

Magyarország Alaptörvénye

Abtv.

az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

áf.

állásfoglalás

Ákr.

az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

Art.

az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

BH Bírósági Határozatok

konkrétan: BH 2002.329. (BH – szóköz – kiadás éve – pont – BH száma – pont) Bit.

a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi CXXXVIII. törvény

Bszi.

a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény

Btk.

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

régi Btk.

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

CKOT

a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozása

Ctv.

a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény

Cstv.

a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény

EBH

a Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteményében megjelent elvi határozat a Bírósági Határozatokban közétett elvi döntés

ED EH

a Kúria elvi határozata konkrétan: EH G.4. (EH – kiadás éve – szakág jele (B, G, K, M, P) – pont – a határozat száma – pont)

Eütv.

az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

EUSz.

az Európai Unióról szóló szerződés

EUMSz.

az Európai Unió működéséről szóló szerződés

Fgytv.

a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény

Gt. I.

a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény

Gt. II.

a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény

Gt. III.

a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

He.

a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény

Hpt.

a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény

24

A FŐBB RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

régi Hpt.

a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény ÍH Ítélőtáblai Határozatok Inytv.

az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény

Inyvhr.

az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet

Jt.

a jelzálogról szóló 1927. évi XXXV. törvénycikk

Kbt.

a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény

Ket.

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló – már nem hatályos – 2004. évi CXL. törvény

KGD

Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár

Kgfb.tv. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény Kht.

a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény

Kjnp.

az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény

Knpt.

a Pp. módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény

Kp.

a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény

Kt.

Kereskedelmi Törvény (1875. évi XXXVII. törvénycikk)

LB

Legfelsőbb Bíróság

Ltv.

a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény

LÜ

Legfőbb Ügyészség

MJ

Magyar Jog

Mt.

a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

régi Mt.

a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény

Mtj.

az 1928-as Magánjogi törvényjavaslat

Nfatv.

a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény

Nmjt.

a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény

Nmjtvr.

a nemzeti magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet

Nv.tv.

a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

PED

polgári elvi döntés

Pp.

a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény

régi Pp.

a polgári perrendtartásról szóló, többször módosított 1952. évi III. törvény

A FŐBB RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

25

régi Ppé.

a Pp. hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet

régi Ppék.

a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában alkotott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet

Ptk.

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

régi Ptk.

a Polgári Törvénykönyvről szóló – 2014. március 15-től nem hatályos – 1959. évi IV. törvény

régi Ptk. Magyarázata

a Polgári Törvénykönyv magyarázata 1–2. (szerk.: Gellért György), Complex, Budapest, 2007.

régi Ptk. Kommentár

Polgári jog, Kommentár a gyakorlat számára (szerk.: Petrik Ferenc), HVG-ORAC Kiadó, Budapest,

az 1959. évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény Magyarázata Magyarázata I–II. (szerk.: Osztovits András), OPTEN, Budapest, 2011. régi Ptké. I.

a [régi] Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. tvr.

régi Ptké. II.

a [régi] Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. tvr.

Ptké.

2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és fel­ hatalmazó rendelkezésekről

Ptk.TT.

az Új Ptk. Tanácsadó Testületének véleménye

SZJ

Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez (szerk.: Vékás Lajos), Complex, Budapest, 2008.

Tfvt.

a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény

Tpt.

a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény

Tpvt.

a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény

Vbt.

a választottbíráskodásról szóló 2017. évi CX. törvény

régi Vbt.

a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény

Vht.

a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

hatodik Könyv

Kötelmi jog Első és Második Része

29

ELSŐ RÉSZ

A KÖTELMEK KÖZÖS SZABÁLYAI 1. A kötelmi jogi szabályozás szerkezete A Ptk. elődjétől eltérően a kötelmi jogi szabályozást a kötelmek közös szabályaival kezdi, elismerve azt, hogy a kötelmeknek – függetlenül azok forrásától – vannak olyan közös sajátosságaik, amelyek egységes szabályozásra alkalmasak. A régi Ptk. kötelmi jogi szabályozása csak a kötelem forrásai szerint elkülönülő szabályokat adott, amelyek között a tételes jog nem teremtett általános átjárhatóságot. Egyes területeken tartalmazott kapcsoló rendelkezéseket, például a szerződésen kívüli károkért való felelősség szabályait kifejezett utaló szabály alapján lehetett alkalmazni a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség körében is, de ilyen kapcsolatot általánosságban nem alapozott meg. Ez egyrészt szerkezeti egyenetlenségekhez vezetett, mert például az egyoldalú nyilatkozatokból eredő kötelmekről a szerződések címszó alatt rendelkezett a régi Ptk., holott fogalmilag az nyilvánvalóan nem oda tartozott, ám olyan szerkezeti egység nem állt rendelkezésre, ahol ez a szabályanyag megfelelően elhelyezhető lett volna.

Másrészt a közös szabályok hiánya oda vezetett, hogy a gyakorlat rákényszerült egyes szabályok olyan területen való alkalmazására is, ahol az – szigorú értelmezés mellett – nem lett volna lehetséges. Így például az elévülésről a szerződési szabályok között rendelkezett a törvény, ám nyilvánvalóan ezeket a szabályokat alkalmazni kellett a nem szerződésből eredő követelések elévülésére is, a gyakorlat tehát – a jogszabályi szerkezeti kereteket átlépve – alkalmazta az elévülési szabályokat például a deliktuális kártérítési igényekre is. Hasonlóképpen a szerződésekről szóló szabályanyag rendelkezett a szerződési nyilatkozatok hatályosságának kérdéséről vagy a szerződések teljesítéséről, ami azonban nyilvánvalóan nemcsak a szerződési nyilatkozatokra vagy a szerződés alapján teljesítendő szolgáltatásokra alkalmazható és alkalmazandó szabály volt, hanem a kötelmi jog más területein is (sőt akár még a kötelmi jogon kívül is).

A Ptk. ezeket az ellentmondásokat kívánta kiküszöbölni azzal, hogy a nem egyetlen kötelemkeletkeztető forrásból eredő kötelmekre vonatkozó szabályokat általános kötelmi jogi rendelkezésként fogalmazta meg, amely szabályok tehát egyformán alkalmazandóak bármely forrásból származó kötelem esetén. Szerkezetileg ezen általános szabályokat követik az egyes kötelemkeletkeztető tényállásokra vonatkozó szabályok, amelyek azonban mindig az általános szabályokkal együtt értendőek.

2. A kötelmi jogi szabályozás hatálybalépése Átmeneti rendelkezések a Ptk. Hatodik Könyvéhez Ptké. 50. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra – ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is – a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

30

A KÖTELMEK KÖZÖS SZABÁLYAI

(2) A felek megállapodhatnak abban, hogy a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) a kötelmi jogi szabályok hatálybalépésről több szinten rendelkezik. Szól arról, hogy általában a Hatodik Könyv rendelkezései milyen szabályok szerint kerülnek alkalmazásra, s ezt követően egyes jogintézményekhez kapcsolódva speciális átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, amelyek adott esetben eltérhetnek az általános szabálytól vagy a speciális szabályozási igényre tekintettel kiegészíthetik azt.

A Hatodik Könyvre vonatkozóan a Ptké. 50. §-a akként rendelkezik, hogy a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra – ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is – a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. A döntő tényező tehát ebből a szempontból az, hogy 2014. március 15-én már fennállt-e a kérdéses kötelmi jogi jogviszony. Ha igen, akkor ezzel a jogviszonnyal kapcsolatban még a korábbi szabályok kerülnek alkalmazásra akkor is, ha a jogviszonyt érintő bizonyos jogi tények a Ptk. hatálybalépése után valósultak meg. Így például egy, a Ptk. hatálybalépése előtt megkötött szerződésnek a hatálybalépés utáni módosítására is a régi szabályokat kell alkalmazni – még akkor is, ha esetleg a módosítás eredményeként újabb kötelmek is keletkeznének.

Azokban az esetekben, amikor a jogvita a Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett jogviszonyból, s a hatálybalépés előtt történt jogi tényekből ered, fel sem merülhet a Ptk. alkalmazása, ilyen ügyekben tehát természetszerűleg a régi Ptk.-t kell alapul venni; ha pedig a jogviszony az új Ptk. hatálybalépése után keletkezett, akkor az új szabályok kerülnek alkalmazásra [vö.: Ptké. 1. §].

A hatályba léptető rendelkezéseket illetően a Ptké. ad némi mozgásteret a felek megállapodásának is, amikor úgy rendelkezik, hogy a felek megállapodhatnak abban, hogy a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik [Ptké. 50. § (2) bekezdés]. Érdekes módon ez a szabály az egész Hatodik Könyv hatálybaléptetéséről szóló rendelkezésként jelenik meg, tartalmilag azonban kizárólag a szerződési jogra irányadó. Ennek ellenére – különös tekintettel a kötelmi jogi szabályozás alapvetően diszpozitív jellegére – nem kellene kizártnak tekinteni, hogy a felek más kötelemkeletkeztető tényből eredő kötelmi jogi jogviszonyukra vonatkozóan is megállapodjanak az új szabályok alkalmazásában.

Ugyanilyen megfontolásból nem lehet kizártnak tekinteni azt sem, hogy a felek a Ptk. hatálybalépése után keletkező jogviszonyukra vonatkozóan a régi Ptk. alkalmazását kössék ki azzal, hogy egy ilyen kikötés az új Ptk. kógens rendelkezéseinek a félretételére nem lehet alkalmas. A diszpozitív szabályok esetén, ahol a felek szabadon állapíthatják meg a jogviszonyukra irányadó szabályokat, ez a szabályozás egy utalással – a jelen esetben egy hatályon kívül helyezett jogszabályra való utalással – is megtörténhet.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

31

I. Cím

Általános rendelkezések I. Fejezet A kötelem 6:1. § [A kötelem] (1) A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére.

(2) A kötelem valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat.

(3) A kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.

1. A kötelem fogalma A régi Ptk. a kötelem fogalmát nem kísérelte meg formába önteni. A szerződést jellemezte olyan ügyletként, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére [régi Ptk. 198. § (1) bekezdés]. Ha figyelembe vesszük, hogy a szerződés tipikus kötelemkeletkeztető tényállás, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy a Ptk. is lényegében a korábbi jogszabály felfogásának megfelelően kezeli a kötelem fogalmát, csak azt tételes jogi szabály formájában, általánosságban is megjeleníti.

Kötelemként értelmezi a jogszabály nemcsak a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettséget, hanem ugyanannak a szolgáltatásnak a követelésére irányuló jogosultságot is. Ekként tehát a kötelmet inkább kétoldalú viszonyként, semmint egyoldalú kötelezettségként jellemzi. A kötelem tehát a kötelmi jogi jogviszony tárgyát képező szolgáltatásra vonatkozó kötelezettséget és jogosultságot jelenti. A kötelmi jogi jogviszony relatív szerkezetű és pozitív tartalmú jogviszony, azaz a jogviszony alanyai mind a jogosulti, mind a kötelezetti oldalon nevesített szereplők, akik egymással szemben válnak a jogviszony tárgyát képező szolgáltatással kapcsolatosan jogosulttá, illetve kötelezetté. A kötelmi jogi jogviszony általában zártnak tekinthető abban az értelemben, hogy abból a jogviszony alanyain kívül más személyekre főszabály szerint sem jogok, sem kötelezettségek nem hárulhatnak. A jogviszony pozitív tartalma pedig arra utal, hogy a kötelmi jogviszony alanyai – szemben a dolgi jogi jogviszonyok személy szerint meg nem határozott kötelezettjeivel, akik a dologi jogi jogosult jogainak zavarásától kötelesek tartózkodni – általában nem pusztán valamilyen zavarástól való tartózkodásra kötelesek, hanem valamilyen pozitívan meghatározott magatartás kifejtését várjuk tőlük.

A kötelem polgári jogi gyökerű, s ennek megfelelően alapvetően vagyoni jellegű szolgáltatásokra vonatkozik. Fizetési kötelezettség például keletkezhet a polgári jogon kívül más jogviszonyokban (például adójogviszonyban) is, de azok nyilvánvalóan nem jelentenek polgári jogi értelemben vett kötelmet. Ezen a téren esetenként vitatott lehet, hogy egy-egy kötelezettség a polgári jog területére tartozó kötelmet jelent-e. Különösen

32

A KÖTELMEK KÖZÖS SZABÁLYAI

élesen vetődik fel ez a kérdés akkor, ha a kötelezettség valamilyen közjogban gyökerező feladat teljesítésével vagy közjogi alapon járó valamilyen juttatással függ össze. Úgy tűnik a bírói gyakorlatból, hogy az ilyen kötelezettségek magánjogi jellegét elismerik, s ekként ezeket a kötelezettségeket is kötelemként értékelik. Így például több települési önkormányzatnak azt a megállapodását, amely szerint az alapfokú oktatás biztosítására irányuló közjogi kötelezettségüknek akként fognak eleget tenni, hogy az egyikük által működtetett iskolába járhatnak a többi településen lakó diákok is, az iskola fenntartásához pedig a megállapodásban részt vevő mindegyik önkormányzat hozzájárul, a bíróság szerződésnek, s a vállalt kötelezettségeket szerződésből eredő kötelemnek minősítette [BH 2000.454.]. Hasonlóképpen elismerte a bíróság a munkahelyteremtő beruházást szolgáló állami támogatás felhasználásának feltételeiről a támogatást juttató állami szerv és az igénybe vevő vállalkozás közötti megállapodás magánjogi jellegét, s ezzel a megállapodásból eredő kötelezettségek kötelem voltát [BH 1998.600.].

E közjogban gyökerező kötelezettségek magánjogi kötelemként való elfogadásához azonban a bíróságok álláspontja szerint szükséges az, hogy azokat valamilyen, a magánjogban elismert kötelemkeletkeztető tény „átfordítsa” magánjogi kötelemmé. Önmagában egy kormányhatározat, amely egy felszámolás költségeinek a költségvetésre terheléséről rendelkezik, nem keletkeztet a bíróság szerint olyan kötelmet, aminek alapján a felszámolandó cég hitelezőinek az állammal szemben érvényesíthető követelései keletkeznének [BH 2008.306.; hasonló álláspontot tükröz a Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.393/2007/8. szám alatt közzétett döntés is].

2. A kötelem tartalma Az (1) bekezdésben meghatározott kötelem szerinti szolgáltatás különféle lehet.

E szolgáltatások kimerítő felsorolása nem lehetséges, legfeljebb tipikus csoportjai jelezhetők. A (2) bekezdés erre tesz kísérletet, felsorolva a szokásos szolgáltatástípusokat.

Mivel a felsorolás a „más magatartás” megjelöléssel végződik, egyértelmű, hogy az adásra (dare), tevékenységre (facere) vagy tevékenységtől tartózkodásra (non facere) irányuló szolgáltatások nem merítik ki a lehetséges szolgáltatások körét. Az egyebek között bizonyosan megemlíthető a készenlétben megnyilvánuló szolgáltatás (praestare), amikor is a kötelezettnek nem kell adnia vagy tennie semmit, hanem készen kell állnia arra, hogy bizonyos feltételek bekövetkezése esetén például adási szolgáltatást nyújtson. A más magatartás körében egyébként bármilyen más szolgáltatás nyújtására szóló kötelezettség is lehet kötelem tárgya.

Az adásra irányuló szolgáltatás valamilyen dologra vonatkozó szolgáltatás, amely a dolog tulajdonjogának, illetve birtokának az átengedésére irányul. Dare szolgáltatásnak minősül a pénzfizetésre irányuló kötelezettség is, hiszen a pénz is sajátos dolog [5:14. § (2) bekezdés].

Az egyes kötelmi jogi jogviszonyokban a különböző típusú szolgáltatások együtt is megjelenhetnek akár a szerződés különböző pozícióiban (például a tevékenységre irányuló szolgáltatás ellenértékeként a másik fél pénzszolgáltatást teljesít), akár ugyanazon az oldalon (például ha egy vállalkozó az anyagot is biztosítja a munka elvégzéséhez, akkor egyszerre vállal tevékenységre és adásra irányuló szolgáltatást).

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

33

3. A kötelmi jogi szabályozás diszpozitivitása A Ptk. a kötelmek általános szabályai között mondja ki a jogi szabályozás diszpozitív jellegére vonatkozó szabályt, amely korábban csak a szerződések szabályaira vonatkozóan került megfogalmazásra [régi Ptk. 200. § (1) bekezdés második mondata]. A jogalkotó úgy ítélte meg, hogy a kötelmek körében – függetlenül attól, hogy milyen kötelemkeletkeztető tényből fakad a kötelem – általánosságban is elfogadható a feleknek az a jogosultsága, hogy a törvényben rögzített szabályoktól eltérően szabályozzák saját viszonyaikat. Ez többek között a kötelmi jogi jogviszonyok relatív szerkezetével magyarázható, vagyis azzal, hogy személy szerint azonosított jogalanyok között áll fenn a jogviszony, így ezek a felek képesek arra, hogy egymással egyetértésben eltérő szabályok alá rendeljék saját jogviszonyukat. Ahol – mint a dologi jogi jogviszonyoknál – az egyik póluson álló fél nincs személy szerint meghatározva, eleve lehetetlen a jogviszony alanyai között konszenzust feltételezni. Ahol viszont a felek személy szerint meghatározottak, ott kialakulhat egyező akarat a jogszabályoktól való eltérésről.

Ilyen közös akarat nemcsak szerződéses viszonyokban képzelhető el, hanem szerződésen kívüli károkozáson vagy jogalap nélküli gazdagodáson alapuló viszonyokban is.

Kétségtelen, hogy például a deliktuális kártérítés körében, ahol a felek a jogviszony keletkezését megelőzően nincsenek egymással kapcsolatban, nehezebben alakulhat ki a felek egyetértése a jogszabálytól való eltérésről, de elvileg nem lehet kizárni ezt sem [vö.

6:526. §]. A diszpozitív szabályozás a szerződési szabadságnak egy fontos alapköve, de ez nem jelenti azt, hogy érvényesülését a szerződési szabályokra kellene szorítani.

A kötelmi jogi szabályoktól való eltérés feltétele, hogy erről a felek megegyezésre jussanak. Egyoldalúan a kötelmi jogviszonyok alanyai nem tehetik félre a törvényi rendelkezéseket. A jogszabályi rendelkezések – természetüknél fogva – érvényesülésre törekvő normák, ezért az nem igényel külön rendelkezést, hogy a jogszabályokat be kell tartani. Ellenkezőleg, azt kell a jogszabálynak kimondania, ha nem tekinti a normákat feltétlenül érvényesítendő szabályoknak, s ezzel együtt meg kell határoznia az eltérés feltételét. Ez a feltétel a kötelmi jogviszonyok körében a felek megegyezése, illetve az, hogy az eltérést kifejezett norma ne tiltsa.

Az eltérés tilalma sok esetben a szerződések tartalmi érvénytelenségére vonatkozó szabályokban jelenik meg. Nyilvánvaló, hogy ha a jogszabály valamilyen szerződési rendelkezést annak tartalma miatt érvénytelennek nyilvánít, az útját állja annak, hogy a felek az eltérés lehetőségével élve ilyen tartalmú megegyezést kössenek egymással. Különösen fontos ebben a körben, hogy érvénytelenségi okként jelennek meg olyan általánosan megfogalmazott tételek, melyek szerint a jóerkölcsbe ütköző [6:96. §] vagy a jogszabály megkerülésére irányuló szerződések [6:95. §] is semmisek, s érvénytelenségre vezethet a tisztességtelen szerződési feltételek, illetve általános szerződési feltételek alkalmazása is [6:102–6:106. §§]. Nem megengedett tehát a jogszabálytól való olyan eltérés, amely egyébként kötelező érvényesülést igénylő jogszabályt kíván megkerülni, vagy amely a jóerkölcs vagy a tisztesség követelményeibe ütközne. Különösen a jóerkölcsbe ütközés fogalma nem definiálható pontosan, ezért ezen a téren az eltérő szabályozás határai is rugalmasan változhatnak, s esetről esetre történő megítélést igényelnek.

6:2. § [Kötelemkeletkeztető tények] (1) Kötelem keletkezhet különösen szerződésből, károkozásból, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséből, egyoldalú jognyilatkozatból,

34

A KÖTELMEK KÖZÖS SZABÁLYAI

értékpapírból, jogalap nélküli gazdagodásból, megbízás nélküli ügyvitelből és utaló magatartásból.

(2) Egyoldalú jognyilatkozatból jogszabályban meghatározott esetekben keletkezik kötelem. Ezekre a kötelmekre a kötelmek közös és a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(3) Kötelem jogszabályból, bírósági vagy hatósági határozatból akkor keletkezik, ha a jogszabály, a bírósági vagy a hatósági határozat így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást meghatározza. Ezekre a kötelmekre a kötelmek közös és a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.

1. A kötelemkeletkeztető tények köre általában Az (1) bekezdés felsorolja azokat a jogi tényeket, amelyeken kötelmek alapulhatnak.

A felsorolás nem tekinthető kimerítő jellegűnek, hiszen azt a „különösen” kifejezés vezeti be. A (3) bekezdés fényében meg is állapíthatjuk, hogy a felsorolásból hiányzik a jogszabályon vagy bírósági, illetve hatósági határozaton alapuló kötelmek említése. Az itt felsorolt kötelemkeletkeztető jogi tények közül némelyek részletes, nagy terjedelmű szabályozásban részesülnek a későbbiek során (l. például a szerződésekre vonatkozó szabályozást, illetve a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait), más, itt megjelölt kötelemkeletkeztető tények azonban részletes szabályozás nélkül, legfeljebb utaló szabályok megállapításával kerülnek rendezésre. Ez utóbbi csoportba sorolható az egyoldalú nyilatkozatból, illetve a jogszabályból vagy hatósági határozatból eredő kötelmek köre, amelyeket a jogalkotó az e §-ba foglalt szabályozással lezártnak tekint.

2. Az egyoldalú jognyilatkozat mint kötelemkeletkeztető tény A Ptk. fenntartja azt a szabályozást, amely szerint az egyoldalú nyilatkozatoknak – szemben a szerződésekkel – nem tulajdonít általánosan kötelemkeletkeztető hatást.

Nem akármelyik egyoldalú nyilatkozatból származik tehát kötelem, hanem csak azokból, amelyek esetén a jogszabály kifejezetten rendelkezik a nyilatkozat ilyen hatásáról.

Példa lehet erre a díjkitűzés [6:588. §], a kötelezettségvállalás közérdekű célra [6:589. §] vagy akár az értékpapírok intézménye [6:565. §]. Ezeket az egyoldalú nyilatkozatokat a törvény a szerződésektől elkülönítve tárgyalja, figyelemmel a szerződésektől való lényegi különbségükre, ugyanakkor a jelen §-ban előírja, hogy azokra a kötelmek általános szabályait [6:1–6:57. §§] és a szerződések általános szabályait [6:58–6:214. §§] is alkalmazni kell. A kötelmek általános szabályainak alkalmazhatósága valószínűleg nem igényelne kifejezett rendelkezést, hiszen a kötelmi jogi könyv szerkezetéből következik, hogy a kötelmek általános szabályai minden kötelemkeletkeztető tényből származó kötelem esetén alkalmazásra kerülnek. Az azonban, hogy a szerződések általános szabályait is alkalmazni kell az egyoldalú nyilatkozatokból eredő kötelmekre, már nem magától értetődő. Nyilvánvaló egyébként, hogy a szerződési szabályok közül azok, amelyek a szerződés kétoldalú jellegével kapcsolatosak (például a felek konszenzusának kialakulására vonatkozó előírások [6:63–6:70. §§]), nem is jöhetnek szóba az egyoldalú ügyleteknél. Viszont az egyoldalú nyilatkozatokra is alkalmazhatóak például a szerző-

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

35

dések érvénytelenségének szabályai [6:88–6:115. §§] vagy a szerződések teljesítésére vonatkozó általános előírások [6:122–6:136. §§].

Mivel a most tárgyalt összefüggésben az egyoldalú nyilatkozatok mint kötelem­ keletkeztető tények kerülnek szabályozásra, a rájuk vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók más, olyan egyoldalú polgári jogi nyilatkozatokra, amelyek más funkciót töltenek be. Így például a tisztán családjogi hatásokat célzó egyoldalú nyilatkozatok minden bizonnyal nem a szerződési szabályok alapján ítélhetők meg [például BH 2003.70.].

Ugyanakkor az egyoldalú nyilatkozatok kötelemkeletkeztető hatását az eddigi bírói gyakorlat viszonylag szélesen értelmezte, s feltehető, hogy ez az értelmezés a jövőben is fennmarad. Ennek értelmében például az egyoldalú nyilatkozatokra vonatkozó szabályt alkalmazhatónak találták a meghatalmazásra is, s ennek megfelelően a meghatalmazás érvényességét is vizsgálhatónak látták a szerződés érvényességének szabályai szerint [Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.150/2009.].

Egyoldalú kötelemkeletkeztető nyilatkozatnak tekintették a vételi vagy elővásárlási jog gyakorlására irányuló nyilatkozatot is [l. például a BH 2012.119.], holott az szervesen beépül a szerződés létrejöttének folyamatába. Ugyancsak az egyoldalú nyilatkozatok szabályai szerint ítélték meg a szerződés teljesítését elismerő nyilatkozatot [BH 2007.18.], amely pedig nem keletkeztet, de önmagában nem is szüntet meg jogosultságot vagy kötelezettséget.

Hasonlóképpen ellentmondásosnak tűnik a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.123/2016/4/ II. számú döntése, amelynek tényállása szerint a tömegközlekedési vállalat menetrendszerű járata nem vette fel a megállóban szabályszerűen várakozó utast, akinek ebből eredően kára keletkezett. Az utas e kárának megtérítését igényelte a közlekedési vállalattól. A döntés szerint „a fogyasztó ráutaló magatartása és a felperes üzletszabályzata formájában közzétett ajánlata külön-külön és egyaránt a Ptk. 6:4. § (1) bekezdése szerinti, joghatás kiváltására irányuló egyoldalú jognyilatkozatok voltak. Mivel az egyoldalú jognyilatkozatokból származó kötelmi jogviszonyokra is az általános szerződési szabályokat kell alkalmazni [Ptk. 6:2. § (2) bekezdés], ezért a felperesi ajánlatnak megfelelő és kötelezően vállalt magatartás elmulasztását a szerződésszegés szabályai szerint kellett elbírálni.” Miközben a közlekedési vállalat helytállási kötelezettségét megállapító ítéleti rendelkezés minden bizonnyal helyes, az idézett indokolásból egy logikai lépés kimaradt. Ugyanis a Ptk. 6:2. § (2) bekezdése – amint erről szó volt – kizárólag akkor tekinti kötelemkeletkeztető ténynek az egyoldalú nyilatkozatot, ha ezt jogszabály rendeli így. Márpedig sem a szerződési ajánlathoz egymagában, sem pedig az elfogadó nyilatkozathoz önmagában a jogszabály nem fűzi azt a következményt, hogy ezekből kötelem keletkezne. A két nyilatkozat együtt teszi ki a szerződést, amiből kötelem származhat. Ha tehát a bíróság azon az állásponton van, hogy itt a két fél önálló, egyoldalú nyilatkozatot tett, amiből azonban nem jött létre szerződés, akkor számot kellett volna adnia arról is, hogy mely jogszabályi rendelkezés fűz kötelemkeletkeztető hatást a szerződési ajánlathoz. Ez annál is inkább szükséges lett volna, mert a döntésben a bíróság egyértelművé teszi, hogy álláspontja szerint a leírt tényállás a szerződéskötés megtagadását jelenti, vagy szerződésből eredő kötelemről nem lehetne szó. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy vannak olyan szerződések, amelyek az egyik felet terhelik kötelezettségekkel, a másik pedig a szolgáltatást ingyen, ellenszolgáltatás nélkül kapja. Az ilyen ingyenes szerződések is szerződések, nem pedig egyoldalú nyilatkozaton alapuló kötelmek. Az ajándékozó nyilatkozata az ajándékozási szándékról nem keletkeztet kötelmet, ha a megajándékozott az ajándékot nem fogadja el kifejezett nyilatkozattal vagy legalább ráutaló magatartással.

36

A KÖTELMEK KÖZÖS SZABÁLYAI

3. Jogszabály, bírósági vagy hatósági határozat mint kötelemkeletkeztető tény Elvileg kötelem keletkezhet jogszabályból vagy bírósági, illetve hatósági határozatból is. Ez esetben azonban nem arról van szó, hogy jogszabály szabályoz valamilyen kötelemkeletkeztető tényt, hanem arról, hogy maga a jogszabály (vagy a határozat) hozza létre a kötelmet. A szerződésekre vonatkozó polgári jogi szabályozás nem hoz létre kötelmet, csak megteremti a jogi kereteit annak, hogy a szerződés kötelemkeletkeztető hatással járjon. Ettől különbözik az az eset, amikor a jogszabály minden további lépés nélkül keletkezteti magát a kötelmet. Ez természetesen csak úgy képzelhető el, ha a jogszabály, illetve a bírósági vagy hatósági határozat mint kötelemkeletkeztető tény megteremti a kötelmi jogviszony létéhez szükséges feltételeket, vagyis meghatározza kellő pontossággal a relatív szerkezetű jogviszony alanyait, illetve rögzíti a kötelmi jogviszony tartalmát is.

Bizonyos esetekre a jótállási kötelezettséget jogszabály írja elő kötelező erővel, így az ebből eredő jogok és kötelezettségek a jogszabály hatálya alá tartozó szerződést kötő felek között akkor is fennállnak, ha a szerződő felek ilyen tartalmú megállapodást nem kötöttek egymással. Kötelmi jogviszonynak minősítette a bíróság az állami vállalatok privatizációja során az önkormányzatokat jogszabály alapján megillető privatizációs ellenértékhányadra vonatkozó jogosultságot keletkeztető jogviszonyt [BH 1999.76.], ami megint csak közvetlenül a jogszabályból eredt.

A bírósági határozatból eredő kötelem példájaként szokták említeni az előszerződés alapján bíróság által létrehozott szerződésből eredő kötelmet is, megítélésem szerint azonban ez esetben a kötelem a szerződésből származik, s a specialitás csupán abban áll, hogy a szerződés hogyan jön létre.

A jogszabályon vagy bírósági, hatósági határozaton alapuló kötelmek keletkezéséhez nyilván nem szükséges a kötelmi jogviszony alanyainak az akaratnyilatkozata, hanem közhatalmi jellegű akaratnyilvánítás hozza létre a jogviszonyt. Ezért vitás lehet annak eldöntése, hogy valójában a jogszabályi (bírósági, hatósági) rendelkezés közjogi vagy magánjogi jogviszonyt hoz-e létre, s ennek megfelelően a kötelem tartalmát kitevő szolgáltatást bírósági úton lehet-e érvényesíteni vagy a közigazgatási jogviszonyokban érvényesülő eszközrendszert kell igénybe venni. A BH 2016.310. számon közzétett döntésben a Kúria úgy foglalt állást, hogy „csak az az igény és csak olyan mértékig tekinthető közigazgatási útra tartozónak, amit és amilyen mértékben jogszabály közigazgatási útra tartozóként szabályoz”. Ha a jogszabályból vagy a határozatból anyagi természetű kötelezettség származik, s annak kikényszerítésére a jogszabályok nem írnak elő sajátos eljárási rendet, akkor erre a kötelezettségre mint kötelemre a polgári anyagi jog szabályait kell alkalmazni, s ebből eredően a kikényszerítés bírósági útra tartozik, 6:3. § [A kötelem megszűnése] A kötelem megszűnik a) a szolgáltatás teljesítésével; b) abban az esetben, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett, ha e törvény eltérően nem rendelkezik; c) a kötelezett halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha kötelezettsége személyesen teljesíthető szolgáltatás nyújtására irányult;

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

37

d) a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha a szolgáltatást – annak jellegénél fogva – kifejezetten részére kellett nyújtani; e) a feleknek a kötelem megszüntetésére irányuló megállapodásával; f) jogszabályban vagy bírósági vagy hatósági határozatban meghatározott egyéb okból.

1. A kötelemszüntető tények általában A Ptk. új szabályként összefoglaló módon meghatározza azokat az eseteket, amelyek bekövetkezte folytán a kötelem megszűnik. E megszűnési okok közül több további részletes szabályozást igényel. Így például a törvény a teljesítést mind a kötelmek általános szabályai, mind a szerződési szabályok körében érinti. Az ott szabályozott teljesítés kötelemmegszüntető hatása azonban a jelen §-ban írtak szerint következik be.

A kötelem megszűnését eredményező okok felsorolását nemcsak mélységében nem tekinthetjük teljes körűnek. Vannak ugyanis olyan további okok, amelyek egy-egy fajta kötelemkeletkeztető tényen alapuló kötelmek esetében értelmezhetőek, más esetekben azonban nem működhetnek. Így például a szerződésből eredő kötelmek megszűnnek akkor is, ha a szerződést valamelyik fél egyoldalú nyilatkozattal, teljesítés nélkül megszünteti: eláll a szerződéstől vagy felmondja a szerződést [6:213. §]. Nem szerződésen alapuló kötelmek esetén azonban a felmondás vagy elállás nem értelmezhető, így ezekről az általános szabályok között nem lehetett rendelkezni. Ugyanakkor a 6:213. § rendelkezéseiből egyértelműen levezethető, hogy a szerződés egyoldalú megszüntetése esetén a szerződés alapján keletkezett kötelem is megszűnik, hiszen a felek – vagy a szerződéskötésre visszamenő hatállyal, vagy a jövőre nézve – nem tartoznak a szerződés szerinti szolgáltatásokkal.

2. A teljesítés mint kötelemszüntető tény Bár a törvény szövege nem emeli ki, de a teljesítésre mint kötelmet megszüntető tényre utalva a jogszabály nyilván a szabályszerű, a kötelem tartalmának megfelelő teljesítését érti [vö. 6:34. §]. A nem szabályszerű teljesítés esetén fennmaradhatnak a teljesítés szabályszerűvé tételéhez szükséges vagy a nem szabályszerű teljesítés hátrányos következményeinek kiküszöbölésére irányuló kötelezettségek, sőt akár újabb kötelmek is keletkezhetnek, hiszen például egy szerződés hibás teljesítése kártérítési kötelezettséget [6:142. §] vonhat maga után.

3. A confusio mint kötelemszüntető tény Ha jogosulttá és kötelezetté is ugyanaz a személy válik (összeolvadás, confusio), a kötelmi jogviszony relatív szerkezete nem tartható fenn, hiszen nincsenek meg a jogviszony különböző oldalán álló különböző személyek, akik között a kötelmi jogi jogviszony fennállhatna. Egy jogalanynak saját magával szemben fennálló kötelmi jogi kötelezettsége vagy jogosultsága általában nem értelmezhető, hiszen annak, hogy valaki saját magától követeljen egy szolgáltatást vagy saját maga részére teljesítsen egy szolgáltatást, általában nincs értelme. Ilyen esetekben tehát helyesebb megoldás, ha a kötelmet megszűntnek tekintjük.

38

A KÖTELMEK KÖZÖS SZABÁLYAI

Tipikusan ilyen helyzet áll elő akkor, ha az örökhagyó hitelezője válik örökössé, s ekként az egyetemes jogutódlás keretében megszerzi az örökhagyó tartozását is. Jogi személyek átalakulása, egyesülése vagy szétválása esetén is előfordulhat, hogy a jogelőd kötelezettségei egy olyan jogutódhoz kerülnek, aki a kötelezettséget megalapozó jogviszonyban jogosulti pozíciót tölt be.

Természetesen a confusio kötelemszüntető hatása csak abban a relációban és csak olyan mértékben érvényesül, ameddig a jogosult és a kötelezett személye azonossá válik. A régi Ptk. kifejezetten rendelkezett arról, hogy a szerződésnek a jogosult és a kötelezett személyében bekövetkező egyesülése miatti megszűnése nem érinti harmadik személy jogait és kötelezettségeit [régi Ptk. 322. §]. Ezt a tételt azonban kifejezett rendelkezés nélkül is le lehet vezetni abból a körülményből, hogy egy relatív szerkezetű jogviszonyból eredő kötelezettség megszűnése is csak e relatív viszonyban értelmezhető, s nem lehet hatása más személyek közötti viszonyokra.

Ha tehát például a jogosult egy olyan kötelezettséget szerez meg, amelyért jogelődje más személyekkel egyetemlegesen volt köteles helytállni, a confusio az egyetemleges adóstársak kötelezettségét nem fogja megszüntetni.

Bizonyos esetekben a jogosult és a kötelezett személyének azonossá válása – speciális jogszabályi rendelkezés folytán – a fentiek ellenére nem vezet a kötelem megszűnéséhez. Például a váltóra vonatkozó szabályok szerint abban az esetben, ha a váltókötelezett szerzi meg a váltót, azt ismét továbbadhatja, tehát a váltóból eredő követelés nem szűnik meg confusio folytán.

4. A jogosult, illetve a kötelezett halála vagy jogutód nélküli megszűnése mint kötelemszüntető tény Bár a kötelmi jogi viszonyok többségükben olyan vagyoni viszonyokat jelentenek, amelyek esetén közömbös lehet, hogy ki a kötelem kötelezettje vagy jogosultja, mégis lehetnek olyan szolgáltatások, ahol ennek jelentősége van. Bizonyos esetekben – alapvetően tevékenységre irányuló szerződésekből eredő kötelmek esetén – a jogosult szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy ki az a személy, aki a kötelezettséget teljesíteni fogja. Lehetnek tehát olyan szolgáltatások, amelyek akár a jogszabálynál fogva, akár a felek kikötése alapján csak a kötelem eredeti kötelezettje által teljesíthetőek.

Vannak továbbá olyan szolgáltatások is, amelyek – megint csak jogszabály erejénél fogva vagy a felek megállapodása szerint – kizárólag meghatározott személy részére teljesíthetőek.

A fenti eseteket jól példázza egy természetes személy ápolására, gondozására kötött szerződés, ahol sem a jogosult, sem a kötelezett személye nem helyettesíthető tetszés szerint mással.

Az ilyen jellegű kötelmek megszűnnek akkor, ha meghal az a kötelezett, akinek a kötelmet személyesen kellett volna teljesítenie, illetve az a jogosult, akinek a javára kellett a szolgáltatást teljesíteni. A kötelem megszűnése ilyen esetekben annak ellenére bekövetkezik, hogy a meghalt természetes személynek szükség szerint van örököse, tehát olyan személy, akire az örökhagyó jogai és kötelezettségei átszállnának. A halál miatt megszűnő kötelmek azonban nem képezik a hagyaték tárgyát, s nem szállnak át az örökösre.

Némileg más a helyzet akkor, ha a személyesen teljesítendő vagy személyes szükségletet szolgáló szolgáltatás kötelezettje vagy jogosultja nem természetes személy, mert az

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

39

ő esetében a Ptk. nem egyszerűen a megszűnést, hanem a jogutód nélküli megszűnést szabja a kötelem megszűnésének feltételéül. Ebből az következik, hogy ha a jogi személy jogutóddal szűnik meg, akkor a személyéhez kötődő jogok és kötelezettségek is átszállnak a jogutódjára, ami valójában megkérdőjelezi ezeknek a jogoknak és kötelezettségeknek a személyhez kötöttségét.

5. A felek megállapodása mint kötelemszüntető tény Ellentétben a kötelem egyoldalú megszüntetésének lehetőségével, ami jobbára a szerződések világában értelmezhető, a felek megállapodásával bármilyen kötelem megszüntethető. Akár egy deliktuális kártérítési kötelezettség kötelezettje és jogosultja is megállapodhatnak abban, hogy a kötelezettet nem terheli kötelezettség. Érdemes itt megjegyezni, hogy a 6:8. § (3) bekezdése elismeri és szabályozza azt az esetet, amikor a kötelem jogosultja a jogosultságáról lemond. A hivatkozott szabály a lemondó nyilatkozat értelmezéséről szól, annak joghatásáról nem. Minden bizonnyal a szűk értelmezési szabály figyelembevételével el lehet ismerni azt, hogy a jogosult egyoldalú lemondása is megszüntetheti a kötelmet, akármilyen forrásból származó kötelemről legyen is szó. Ha egy szerződésből eredő jogosultság vagy kártérítési igény jogosultja kijelenti, hogy a neki járó szolgáltatásra nem tart igényt, arról véglegesen lemond, ennek joghatása a kötelem megszűnése kell hogy legyen.

6. A jogszabályban, bírósági vagy hatósági határozatban meghatározott egyéb ok mint kötelemszüntető tény Elvileg jogszabály – a jogalkotásra vonatkozó keretek között – rendelkezhet a kötelem megszűnéséről, bár a magánjogi jogviszonyokba való ilyen beavatkozást is kivételesnek kell tekinteni, s ha jogszabály rendelkezik egy kötelem megszűnéséről, akkor biztosítania kell a kötelmi jogi jogviszony résztvevői közötti egyensúly fenntartását.

A bíróságoknak nincs általánosságban kötelmet megszüntető jogköre. Ahhoz, hogy bíróság ilyen tartalmú döntést hozhasson, jogszabályi felhatalmazásra van szüksége.

Ilyen szabályt tartalmaz például a 6:495. § a tartási szerződésekkel kapcsolatban.

II. Fejezet A jognyilatkozat 6:4. § [A jognyilatkozat] (1) A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat.

(2) Jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető.

(3) Ha a fél jognyilatkozatát ráutaló magatartással fejezi ki, a jognyilatkozat megtételének a ráutaló magatartás tanúsítása minősül.

(4) A hallgatás vagy valamilyen magatartástól tartózkodás a felek kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozatnak.

40

A KÖTELMEK KÖZÖS SZABÁLYAI

1. A jognyilatkozat fogalma A Ptk. a kötelmekre vonatkozó általános szabályok között rendelkezik a jognyilatkozatokról, amelyek a jogi tényeknek azt a csoportját jelentik, amelyben valamely jogalany joghatás kiváltására irányuló akaratát fejezi ki. A kifejezésre jutó és joghatás kiváltására irányuló akaratnak nemcsak a kötelmi jogi jogviszonyok keletkezése, módosítása vagy megszűnése körében van jelentősége, mégis talán ezek a viszonyok – s ezeken belül is leginkább a szerződéses viszonyok – azok, amelyeknél a jognyilatkozat a jogviszony középpontjában áll. Azt a tényt, hogy a jognyilatkozatoknak más típusú jogviszonyok körében is jelentősége lehet, a törvény azzal fejezi ki, hogy a jognyilatkozatokra vonatkozó általános szabályokat alkalmazni rendeli nemcsak a kötelmi jogban, hanem a polgári jog minden más területén is [6:10. §]. Ekként a jognyilatkozatra vonatkozó, itt tárgyalt szabályok érvényesülnek a személyek és a jogi személyek joga, a dologi jog, öröklési jog, sőt akár a családjog területén is – kiegészülve az adott jogterületre vonatkozó speciális szabályokkal.

A jognyilatkozatra vonatkozó általános kötelmi jogi szabályok e kiterjesztett alkalmazása tételes jogi alapokkal is rendelkezik, ezt ugyanis a 6:10. § kifejezetten kimondja.

Ugyanakkor a jognyilatkozatokra vonatkozó általános szabályozás nem teljes körű: a jognyilatkozatok hatályára, érvénytelenségére és hatálytalanságára a szerződések idevágó általános szabályait kell alkalmazni a 6:9. § szerint, ami azzal a következménnyel jár, hogy a szerződési szabályok a 6:10. § közvetítésével a kötelmi jogon kívül is hatással lesznek.

2. A jognyilatkozat alakja A Ptk. a korábbi szabályozástól eltérően a jognyilatkozat fogalmát nem szűkíti le arra az esetre, amikor az akarat az emberi nyelv eszközeit felhasználva kerül megfogalmazásra és válik érzékelhetővé, felfoghatóvá a külvilág számára – akár szóban, akár írásban. Bár az (1) bekezdés még alkalmat adna a köznyelvi felfogáshoz közelebb álló ilyen értelmezésre, a (2) bekezdés azonban egyértelművé teszi, hogy a Ptk. fogalomrendszerében jognyilatkozatnak számít a ráutaló magatartás is, azaz az olyan magatartás, amely nyelvi megformálás nélkül képes a joghatás kiváltására irányuló akarat megjelenítésére és közvetítésére.

A régi Ptk. is elismerte azt, hogy ráutaló magatartással ki lehet fejezni szerződéses akaratot, de az ilyen magatartást nem minősítette jognyilatkozatnak, hanem ezzel ös�szefüggésben szerződéskötésről, illetve a szerződési akarat kifejezéséről beszélt [régi Ptk. 216. § (1) bekezdés].

A fogalom tartalmának változásától függetlenül egyértelműen megállapítható, hogy a polgári jogi jogviszonyokban joghatást kiváltó akarat kifejeződését jognyilatkozatnak kell tekintenünk, s e jognyilatkozatok megtehetők szóban, írásban, illetve ráutaló magatartással is. Természetesen ez csak olyan általános szabály, amely a jognyilatkozatok megtételének elvileg lehetséges módjait sorolja fel, s nem jelenti azt, hogy bármelyik jognyilatkozat bármilyen formában érvényesen megtehető; bizonyos jognyilatkozatokra a törvény meghatározott alakisági követelményeket szabhat.

Az írásbeli nyilatkozatokról a törvény külön §-okban rendelkezik részben a kötelmek általános szabályai [6:7. §], részben a szerződési szabályok [6:70. §] között. A ráutaló magatartásról azonban ebben a §-ban beszél a jogszabály.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

41

3. A ráutaló magatartás mint jognyilatkozat A (3) bekezdés igyekszik egyértelművé tenni, hogy a ráutaló magatartással kifejezett akarat pusztán a magatartás tanúsításával, minden további nélkül jognyilatkozatnak fog minősülni, s alkalmas lehet az általa célzott joghatás kiváltására. Arról, hogy milyen magatartások tekinthetők valamely akarat joghatás kiváltására alkalmas kifejeződésének, a törvény további eligazítást nem nyújt, ezért a bírósági gyakorlatra marad ennek esetről esetre történő tisztázása.

Az eddigi gyakorlat szerint például a szerződéses akarat kifejezésére alkalmas lehet a szolgáltatás teljesítésének elfogadása [BH 2012.170.]. Hasonló a helyzet a közüzemi szolgáltatásoknál, ahol a szolgáltatás igénybevételével mint ráutaló magatartással jöhet létre a szerződés [BH 2002.436.].

A bíróság az adásvételi szerződés hatálybalépéséhez szükséges nyilatkozattal azonos hatású ráutaló magatartásnak tekintette a vétel tárgyának a birtokbavételét is [BH 2008.182.].

Az engedményezési szerződés létrejöttét eredményező ráutaló magatartásnak minősítette a bíróság az engedményezésről szóló nyilatkozatban megjelölt új jogosultnak azt a lépését, hogy az engedményezett követelést bíróság előtt perben érvényesítette [BH 2003.282.].

4. A hallgatás mint ráutaló magatartás A korábbi szabályozástól némileg eltérően szabályozza a Ptk. azt a kérdést, hogy lehet-e az akarat kifejezéseként értékelni a hallgatást vagy valamely magatartástól való tartózkodást. Nyilvánvaló, hogy ezek a körülmények legfeljebb ráutaló magatartásnak minősülhetnének, hiszen írásbeli vagy szóbeli nyilatkozatról nem lehet szó. A kérdés tehát az, hogy a hallgatás vagy magatartástól tartózkodás lehet-e joghatás kiváltására irányuló ráutaló magatartás. A (4) bekezdés szerint ilyen hatást csak akkor lehet tulajdonítani a hallgatásnak, tartózkodásnak, ha ebben a felek kifejezetten megállapodtak.

A korábbi szabályozás szerint ugyanilyen hatása volt annak, ha jogszabály rendelkezett ilyen módon. Ennek a fordulatnak a kimaradása azt a látszatot keltheti, hogy jogszabály már nem rendelkezhet arról, hogy a hallgatás ráutaló magatartásnak minősül. A valóságban azonban van ilyen tartalmú rendelkezés [l. például a 6:444. § (1) bekezdését], ami nyilvánvalóan érvényesülhet akkor is, ha az általános kötelmi jogi rendelkezések erre nem utalnak. A jogszabályra való utalás éppen azért maradhatott ki, mert a jogszabálynak külön felhatalmazás nélkül is az a hatása, hogy az érvényesülni fog, tehát felesleges külön rendelkezni erről.

Azt azonban, hogy jogszabályi rendelkezés nélkül a hallgatás vagy valamilyen magatartástól való tartózkodás minősülhet-e ráutaló magatartásnak, rendeznie kellett a jogszabálynak, s azt a szűkebb megoldást választotta, amely szerint ehhez a felek előzetes megállapodása szükséges. Vagyis, ha a felek rendezik egymás között a szerződéskötés módját, s ennek során kitérnek arra, hogy valamelyik fél a szerződési akaratát hallgatással vagy valamely magatartástól való tartózkodással is kifejezheti, akkor ennek megfelelően lehet eljárni, egyébként azonban a hallgatásnak vagy tartózkodásnak nem lesz ilyen hatása.

6:5. § [A jognyilatkozat hatályosulása] (1) A jelenlevők között tett jognyilatkozat nyomban hatályossá válik.

42

A KÖTELMEK KÖZÖS SZABÁLYAI

Jelenlévők között tett a jognyilatkozat abban az esetben, ha a jognyilatkozat tartalmáról a címzett annak megtételével egyidejűleg tudomást szerez.

(2) A távollevők között tett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá.

(3) A ráutaló magatartással tett jognyilatkozat a címzett tudomásszerzésével válik hatályossá.

(4) A nem címzett jognyilatkozat megtételével válik hatályossá.

1. A jognyilatkozat hatályosulása általában Az előző §-ból egyértelműen megállapítható, hogy a jognyilatkozat joghatás kiváltását célozza. Nem mellékes kérdés, hogy mikortól, milyen időpontban képes e hatás kiváltására. Erre a kérdésre válaszolnak a jognyilatkozat hatályával kapcsolatos rendelkezések. Egy jognyilatkozat létezhet olyan módon is, hogy az még nem hatályosul, azaz nem képes a joghatások kiváltására. Ha valaki például leírja szerződéskötésre vonatkozó ajánlatát, de azt nem juttatja el a címzetthez, a nyilatkozat írásbeli formában létezik ugyan, de joghatás nem fűződik hozzá, például nem eredményez ajánlati kötöttséget.

Ugyanakkor a jognyilatkozat hatályosulása nem keverendő össze a megtett és hatályossá vált jognyilatkozat joghatásaival. Ha például valaki lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés kötésére vonatkozó szerződési nyilatkozatot tesz, a nyilatkozata hatályossá válhat, ha az megfelel az itt részletezett szabályoknak, azonban a nyilatkozat tartalma szerinti joghatás kiváltására nem lesz alkalmas, mert az érvénytelen szerződés nem biztosítja a felek által célzott joghatások megvalósulását. A 14.Cgf.47.040/2014/3. számú döntésében a Fővárosi Ítélőtábla – nem először – rögzítette, hogy „a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének lemondása – ha az a társaság működésében nem okoz fennakadást – a társaság tudomására jutásával hatályosul, ahhoz elfogadásra nincs szükség”. A döntésben alkalmazott jogszabályok között szerepeltetik a Ptk. 6:5–6:7. §-ait.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a lemondó nyilatkozat mint címzett jognyilatkozat távollévő felek között a címzetthez – jelen esetben a társasághoz – való megérkezéssel hatályosul, függetlenül attól, hogy szükséges-e a másik fél elfogadó nyilatkozata. Ez utóbbi körülménytől az fog függeni, hogy a hatályosult nyilatkozat önmagában képes-e kiváltani a nyilatkozat tartalma szerinti joghatást, vagy ehhez a hatáshoz még szükséges a másik fél – ugyancsak hatályosulást igénylő – válasznyilatkozata.

Az itt kifejtettek párhuzamba állíthatóak azzal, hogy egy szerződéskötésre szóló ajánlatnak is hatályosulni kell, azonban önmagában a hatályos ajánlat még nem hozza létre a szerződést, ahhoz szükséges egy ugyancsak hatályos elfogadó nyilatkozat is.

A korábbi Ptk. a szerződési nyilatkozatok hatályosságáról differenciáltan rendelkezett aszerint, hogy milyen eszközzel tették meg azt [l. a régi Ptk. 214. § (1) bekezdését], míg a szerződés létrejöttének időpontját attól függően határozta meg, hogy jelenlévők vagy távollévők között jön-e létre a szerződés [l. a régi Ptk. 213. § (1) bekezdését].

2. A címzett jognyilatkozat hatályosulása A Ptk. a jognyilatkozatok hatályosulását nem azok megtételének eszközéhez, módjához kívánja kötni, hanem ahhoz, hogy címzett vagy nem címzett nyilatkozatról van-e szó, s hogy a címzett nyilatkozat megtételre jelenlévők vagy távollévők között kerül-e sor.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

43

2.1. A jelenlevők között tett címzett jognyilatkozat hatályosulása A címzett nyilatkozatoknál fontos két fogalom közül a jelenlévők közötti nyilatkozattételt írja körül a törvény, amiből az következik, hogy minden olyan eset, ami nem fér bele ebbe a fogalomba, az távollévők közötti nyilatkozattételnek minősül. A jelenlévők fogalma nem a földrajzi vagy helyi együttlétet jelenti, hanem azt, hogy a címzett a nyilatkozat megtételével egyidejűleg tudomást szerez-e a nyilatkozat tartalmáról. Ebben az értelemben a telefonon vagy számítógépes hálózaton keresztül folytatott beszélgetés vagy akár szöveges üzenetváltás során tett nyilatkozat is jelenlévők között megtett nyilatkozat lehet annak ellenére, hogy nyilatkozó és a címzett között jelentős földrajzi távolság lehet. A jelenlévők közötti nyilatkozat hatályosulásának a címzett tudomásszerzése és nem a tudomásszerzés lehetősége a kritériuma. Ilyen módon egy írásbeli vagy egy hangüzenet elküldése nem minősül jelenlévők között megtett nyilatkozatnak, ha arról a másik fél nem szerez egyidejűleg tudomást.

Mivel a jelenlévők közötti nyilatkozattételnek fogalmi eleme a címzett egyidejű tudomásszerzése, indokolt lehet, hogy az ilyen nyilatkozat a megtételének időpontjától, azonnal képes legyen a joghatások kiváltására.

2.2. A távollevők között tett címzett jognyilatkozat hatályosulása Az olyan nyilatkozatok, amelyekről a címzett nem szerez azonnal tudomást, a célzott joghatásuk kiváltására sem lehetnek alkalmasak addig, amíg a címzettnek esélye sincs a nyilatkozat tartalmának megismerésére. Ugyanakkor a hatályosuláshoz a tudomásszerzést sem lehet megkövetelni, ugyanis ebben az esetben túlzottan egyoldalúan az egyik félen múlna a nyilatkozat hatályossá válása, s komoly bizonyítási nehézségek is felmerülhetnének. A Ptk. ezért a távollévők között tett nyilatkozat esetén a nyilatkozatnak a címzetthez való megérkezését írja elő a nyilatkozat hatályossá válása feltételeként.

A megérkezés többnyire valamilyen módon – tipikusan írásban – rögzített nyilatkozatot feltételez, de ezt nem lehet kizárólagosnak tekinteni: szóbeli üzenet esetén is értelmezhető a nyilatkozatnak a címzetthez való megérkezése. Kétségtelen, hogy a szóbeli üzenet megérkezése csak a címzett tudomásszerzésével képzelhető el, az írásbeli nyilatkozat megérkezése azonban bizonyosan nem igényli a tudomásszerzést, hanem csak olyan helyzetet kell elérni, hogy az írásbeli nyilatkozat a címzett számára megismerhető legyen. Ha a postán továbbított írásbeli nyilatkozat megérkezik a címzetthez, s bedobják a postaládájába, akkor már csak a címzetten múlik, hogy azt ténylegesen megismeri-e, s ha igen, mikor. Ezért lehet indokolt, hogy már a megérkezéssel beálljanak a nyilatkozat hatásai, azaz a nyilatkozat hatályossá váljon.

Az eddigi bírói gyakorlat a megérkezést egyes esetekben ellentétesen értelmezte, s például nem tekintette megérkezettnek azt az írásbeli nyilatkozatot, amelynek kézbesítését a posta megkísérelte, de a címzett értesítés ellenére nem jelentkezett a küldeményért, ezért azt „nem kereste” jelzéssel küldte vissza a feladónak [LB Gfv.IX.30.236/2011/4.].

Hasonló tényállás mellett egy másik ügyben a bíróság úgy érvelt, hogy ha a címzett hibájából maradt el a kézbesítés, akkor a küldeményt mégis megérkezettnek kell tekinteni [BH 2011.68.], s beállnak az írásbeli nyilatkozat hatásai. Némileg más esetet jelent az, amikor a postai küldeményt azért nem lehet kézbesíteni, mert a címzett az adott címen ismeretlen. Ilyenkor a címzettnek nincs meg az esélye a küldemény átvételére, ezért a küldeményt nem lenne indokolt megérkezettnek tekinteni [l. LB Gfv.IX.30.345/2010/6.].

44

A KÖTELMEK KÖZÖS SZABÁLYAI

2.3. A ráutaló magatartással tett címzett jognyilatkozat hatályosulása Külön rendelkezik a törvény a ráutaló magatartással tett, de címzett nyilatkozat hatályosulásáról. Ehhez a címzett tudomásszerzésére van szükség, akár jelenlévők, akár távollévők között történik a nyilatkozat megtétele. Mivel a ráutaló magatartás a nyilatkozó akaratát kifejező cselekvés, ezért ezzel kapcsolatban a tudomásszerzés lehetősége nem lehet elegendő, indokolt magát a tudomásszerzést megkövetelni a hatály beálltához.

3. A nem címzett jognyilatkozat hatályosulása Nem címzett jognyilatkozatok esetén a törvény a nyilatkozat megtételét elegendőnek tekinti a nyilatkozat hatályosulásához. Ezt a bírói gyakorlatban minden bizonnyal úgy lenne helyes értelmezni, hogy e nyilatkozatokkal kapcsolatban is követelmény lenne legalább a megismerés lehetősége. Egy nyilvános részvényjegyzésre szóló felhíváshoz nyilván nem kapcsolódnak joghatások addig, amíg nem teszik lehetővé a nyilatkozat megismerését a nyilvánosság számára. Hasonlóképpen egy díjkitűzést [6:588. §] tartalmazó nyilatkozat is mindaddig, amíg nem teszik közzé, nem keletkeztet jogokat és kötelezettségeket.

6:6. § [Alakisághoz kötött jognyilatkozat] (1) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes.

(2) Ha a jognyilatkozat meghatározott alakban tehető meg érvényesen, a jognyilatkozat módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása, valamint a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és megszüntetése is a meghatározott alakban érvényes.

Bár jognyilatkozatot az előző § rendelkezései szerint akár szóban, akár írásban, akár ráutaló magatartással lehet tenni, jogszabály meghatározott alakhoz kötheti a nyilatkozat megtételét. A jelen § azt a kérdést rendezi, hogy mi a következménye annak, ha a nyilatkozó megsérti a nyilatkozat formájára vonatkozó jogszabályi követelményt.

A norma az ilyen nyilatkozat érvénytelenségét írja elő anélkül, hogy meghatározná: az érvénytelenség mely fajtájára gondol. Mivel a 6:9. § értelmében a jognyilatkozatok érvénytelenségére a szerződések érvénytelenségének szabályait kell alkalmazni, alkalmazhatónak látszana az a szabály, amely szerint a jogszabályba ütköző szerződés semmis [6:95. §], tehát ha a jognyilatkozat a jogszabály által megkívánt alakisági követelményeket nem teljesíti, akkor ez semmisséget okoz. A probléma ezzel az érveléssel abban áll, hogy a tilos szerződésre vonatkozó érvénytelenségi szabály a célzott joghatás miatti érvénytelenség körében jelenik meg, míg az alaki hiba a jognyilatkozat hibájának esetkörébe tartozik. Ez utóbbi címszó alatt a 6:94. § az alakiság megsértése miatt semmis szerződésekről beszél, amiből megint az következik, hogy az ilyen szerződéseket semmisnek kell tekinteni.

A Ptk. a jogszabályi előírásokon nyugvó alaki követelményekkel egyenrangúan kezeli a felek által kikötött alakiságokat is. Vagyis, ha a felek megegyeztek arról, hogy valamely jognyilatkozatot csak meghatározott alakban lehet megtenni, akkor a jognyilatkozat csak ebben az alakban lehet érvényes. Vagyis a felek által kikötött alakisági követel-

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

45

mény megsértése nem egyszerű szerződésszegés lesz, hanem a jognyilatkozat érvénytelenségét eredményezi. Az érvénytelenség fajtái közül az előbb hivatkozott 6:94. § alapján itt is a semmisség jöhet szóba, de ez esetben a jogszabályba ütközés lehetősége fel sem merülhet.

A Ptk. azokban az esetekben, amelyeknél a jognyilatkozat érvényes megtételéhez megfelelő alakiságokat követel meg, ugyanezeket a követelményeket rendeli alkalmazni a jognyilatkozat megtételén kívül a jognyilatkozatra vonatkozó további nyilatkozatokra, illetve a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony megszüntetésére is. Bár a rendelkezés bármely kötelemkeletkeztető tény esetében (sőt akár a kötelmi jogon kívül is) értelmezhető, tipikusan mégis a szerződéseknél fordulhat elő, hogy a megkötött szerződést megerősítik vagy visszavonják, módosítják, megtámadják, illetve a szerződéses viszonyt jognyilatkozattal megszüntetik. Ezekben az esetekben külön kifejezett rendelkezés nélkül, az e §-ban foglalt általános norma eredményeként ugyanazokat az alaki követelményeket kell teljesíteni, mint amelyek a jognyilatkozat érvényes megtételére vonatkozóan elő vannak írva.

6:7. § [Írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozat] (1) Ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták.

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta.

(3) Írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.

(4) Írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata abban az esetben érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti, vagy amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el.

Az olvasni nem tudó, továbbá az olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének további feltétele, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek megmagyarázta.

(5) A (4) bekezdésen alapuló érvénytelenségre csak a nyilatkozattevő személy érdekében lehet hivatkozni.

A 6:7. § (5) bekezdését 2016. július 1. napjával beiktatta a 2016. évi LXXVII. törvény 18. §-a.

1. Az írásbeliség követelményének tartalma Az írásbeli nyilatkozatra vonatkozó általános kötelmi jogi szabályokat tartalmazza e §. A szerződések írásba foglalására további rendelkezések találhatóak a 6:70. §-ban, amelyek ezzel a rendelkezéssel együtt alkalmazandóak a szerződéses viszonyokban.