A KRESZ ÉRTELMEZÉSE A JOGGYAKORLATBAN

Fülöp Ágnes, Fülöp Natasa, Major Róbert

A KRESZ ÉRTELMEZÉSE A JOGGYAKORLATBAN HARMADIK, HATÁLYOSÍTOTT, BŐVÍTETT KIADÁS

Fülöp Ágnes, Fülöp Natasa, Major Róbert

A KRESZ ÉRTELMEZÉSE A JOGGYAKORLATBAN HARMADIK, HATÁLYOSÍTOTT, BŐVÍTETT KIADÁS

Lap- és Könyvkiadó Kft.

© Dr. Fülöp Ágnes, 2014 © Dr. Fülöp Natasa, 2014 © Dr. Major Róbert, 2014 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2014

Kézirat lezárva: 2014. szeptember 30.

A könyvben szürke tónusban fehér betűszínnel jelölt források a CD mellékleten megtalálhatóak.

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 259 7

Budapest, 2014 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó kft. kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Tartalom 1. Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 2. Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Előszó a harmadik kiadáshoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 1. A közúti közlekedés kódexe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 1.1. A kódex szintű szabályozás igénye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 1.2. A KRESZ mint a büntető-, a szabálysértési

és a közigazgatási jog forrása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 1.3. Együttes miniszteri rendelet és egykori útmutatója . . . . . . . 29 1.4. A „gyakorlat” hiánypótló szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 2. A KRESZ szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 2.1. A KRESZ „Általános” és „Különös” része . . . . . . . . . . . . . 33

3. A közlekedési normák jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 3.1. Az általános és a konkrét (eseti) norma . . . . . . . . . . . . . . . . 35 3.2. Az alkalmazásban mérlegelést nem kívánó (indirekt)

és mérlegelést kívánó (indirekt) normák . . . . . . . . . . . . . . . . 36 3.3. Szankcionálható, elvárt teljesítésű és diszfunkcionális

normák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 4. A rendelet hatálya (KRESZ 1. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 4.1. Közút, magánút . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 5. Fogalmak (KRESZ 2. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 5.1. Értelmező rendelkezések a KRESZ rendszerében . . . . . . . . 45 5.2. Az úttal kapcsolatos fogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45

5.2.1. Az útkereszteződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45

5.2.2. Az út – burkolat, haladás irány, kiépítés . . . . . . . . . . 47

5.2.3. Az úttest – forgalmi sáv, kerékpársáv,

nyitott kerékpársáv, kerékpárosnyom,

autóbusz forgalmi sáv, kapaszkodósáv, lassítósáv,

gyorsítósáv, kanyarodósáv, autóbuszöböl

és a nyílt villamospálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49

5.2.4. Az út egyéb részei – járda, leállósáv, útpadka,

járdasziget . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52

6 5.3. A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak . . . . . . . . . . . . 53

5.3.1. Járművek és járműnek nem minősülő közlekedési eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53

5.3.2. Gépi meghajtású járművek – gépjármű

és gépjárműnek nem minősülő motoros jármű . . . . . 55

5.3.3. Beépített erőforrás nélküli járművek – kerékpár,

pótkocsi, állati erővel vont jármű, kézikocsi . . . . . . . 57 5.4. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak . . . . . . . . . . . . 61

5.4.1. A meghatározott fogalmak köre . . . . . . . . . . . . . . . . 61

5.4.2. A vezetők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62

5.4.3. A gyalogosok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 5.5. Forgalomszervezési fogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66

5.5.1. A forgalomszervezési szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . 66

5.5.2. A forgalomszervezési szabályok jellegzetességei . . . 67

5.5.2.1. Egy fogalom több jog, többkötelezettség . . . 67

5.5.2.2. Jog és kötelezettség párok egy alanynál . . . 68

5.5.2.3. A forgalmi együttműködések jellege . . . . . . 69

5.5.2.4. A legjellemzőbb forgalmi műveletek

intenzitása és hatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 5.6. A szokásos, nem szabályozott együttműködés . . . . . . . . . . . 71 5.7. A zavarás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72

5.7.1. A zavarás meghatározásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73

5.7.2. A zavarás statikus és dinamikus tartalma . . . . . . . . 74 5.8. Az akadályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76

5.8.1. Az akadályozás meghatározásai . . . . . . . . . . . . . . . . 77

5.8.2. Az akadályozás statikus és dinamikus tartalma . . . . 78 5.9. Az elsőbbség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81

5.9.1. Az elsőbbségi szabályok jellege . . . . . . . . . . . . . . . . 81

5.9.2. Az elsőbbségi jog tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82

5.9.2.1. A gyalogosok elsőbbségi joának tartalma . . 83

5.9.2.2. A járművek elsőbbségi jogának a tartalma . . 84

5.9.2.3. Az elsőbbség „abszolút” jellege . . . . . . . . . . 87

5.9.3. Az elsőbbség és a sebesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89

5.9.3.1. Az elsőbbségadásra kötelezett megtévesztő sebessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89

5.9.3.2. Az elsőbbségre jogosult megtévesztő

sebessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89

5.9.4. Lemondás az elsőbbségről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 5.10. A veszélyeztetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 5.11. A forgalmi művelet elhalasztásának a kötelezettsége . . . . . . 99 5.12. Egyéb fogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99

7

5.12.1. A lakott terület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99

5.12.2. Az éjszaka és a korlátozott látási viszonyok . . . . . . . 100 5.13. Nem definiált fogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101

5.13.1. A fokozott óvatosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102

5.13.2. A megtévesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 6. A közlekedésben részt vevőkre vonatkozó általános rendelkezések (KRESZ 3. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 6.1. A 3. § rendelkezéseinek „vegyes” jellege . . . . . . . . . . . . . . . 107 6.2. A közúti közlekedés alapelvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109

6.2.1. Az alapelvekben megfogalmazott két fő védelmi irány 109

6.2.2. A közlekedés alapelveinek rendszere . . . . . . . . . . . . 110 6.3. Az alávetettség elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110

6.3.1. Alávetettség a jogszabályi rendelkezéseknek

és a közvetlen irányításnak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111

6.3.2. Eltérés a rendelkezésektől . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111

6.3.3. Eltérés a szabály védelmi célja alapján . . . . . . . . . . . 112

6.3.4. Eltérés az utasítástól annak jogszerűtlen tartalma miatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 6.4. A rizikófokozás, illetve a veszélyeztetés tilalmának az elve 115

6.4.1. A 3. § (1) bekezdés c) pontjának hármas funkciója . . 115

6.4.2. A „Ne veszélyeztess!” mint általános magatartási

szabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116

6.4.3. A veszélyes megközelítés tilalma . . . . . . . . . . . . . . . 118

6.4.4. A baleset-elhárítási kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . 120

6.4.4.1. A baleset-elhárítási kötelezettség tartalma . . 121

6.4.4.2. Reakcióidő a baleset-elhárítás körében . . . . 124

6.4.4.3. Intenzitás a baleset-elhárítás körében . . . . . 127

6.4.4.4. Fel nem róható következmények

a baleset-elhárítás körében . . . . . . . . . . . . . . 130

6.4.5. A „Ne veszélyeztess!” alapelve, a kirívó mértékű

veszély- (rizikó-) fokozás büntetőjogi értékelhetősége 132 6.5. A bizalmi elv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135

6.5.1. A bizalmi elv létjogosultsága, főszabálya . . . . . . . . . 135

6.5.2. A bizalmi elv kivételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137

6.5.2.1. A másik közlekedési résztvevő szabályszegő

magatartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138

6.5.2.2. Akiktől a szabályos magatartás

nem várható el . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140

6.5.2.3. Aki maga is szabálytalanul közlekedik . . . . 142

8 6.6. A közlekedési feladat teljesíthetőségének

(a funkcionalitásnak) az elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143 6.7. Az indokolatlan zavarás, akadályozás tilalmának elve . . . . . 145 6.8. Nem nevesített elvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146

6.8.1. A forgalom zónákra osztásának elve . . . . . . . . . . . . 146

6.8.2. Az együttműködés elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148

6.8.3. A tér- és időbeli előny elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149

6.8.4. A közlekedési szabályszegések felróhatóságának

az elvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149

6.8.5. A formális jogértelmezés tilalmának elve . . . . . . . . 151 7. A járművezetés személyi feltételei (KRESZ 4. §) . . . . . . . . . . . 154 7.1. A jármű vezetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154 7.2. A vezetői engedély, kezdő, nemzetközi és ideiglenes

vezetői engedély . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156 7.3. Eltiltás a jármű vezetésétől . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158 7.4. A biztonságos vezetésre képes állapot . . . . . . . . . . . . . . . . . 162 7.5. A vezetési képességet hátrányosan befolyásoló szerek . . . . . 163

7.5.1. Járművezetés a szervezetben lévő alkohollal . . . . . . . . 165

7.5.1.1. Gépi meghajtású jármű vezetése

a szervezetben lévő alkohollal . . . . . . . . . . . 166

7.5.1.2. Nem gépi meghajtású jármű vezetése

a szervezetben lévő alkohollal . . . . . . . . . . . 167

7.5.2. Járművezetés a vezetési képességre hátrányosan ható

szer befolyása alatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171 7.6. A járművezetés tilos megengedése és átengedése . . . . . . . . 173 8. A járművek közlekedésben való részvételének a feltételei (KRESZ 5. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176 8.1. A jármű jogosultsága, alkalmassága és környezetiártalom mentessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176 8.2. A műszaki feltételek ellenőrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179 8.3. A műszaki hibával és műszaki hiányossággal

összefüggésben bekövetkezett balesetekért való felelősség . . 181 8.4. Az azonosítás lehetőségének megteremtése,

a beléptetés korlátozhatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182 9.

Közúti jelzések: rendőr és jelzőőr jelzései (KRESZ 6., 7. §) . . . 185 9.1. A forgalomirányításra jogosultak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185 9.2. A rendőr jelzései útkereszteződésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 9.3. A rendőr jelzései útkereszteződésen kívül . . . . . . . . . . . . . . 189

9

9.4. A közúti jelzések hierarchiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191 9.5. Kivételek a közúti jelzések hierarchiájának fő szabálya alól 193 9.6. A forgalom segítője . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194

10. Közúti jelzések: a forgalomirányító fényjelző készülék (KRESZ 8., 9. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196 10.1. A jelzőlámpa funkciója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196 10.2. Jelzőlámpa telepítésének okai – forgalomnagyság,

forgalombiztonság, forgalom növelése . . . . . . . . . . . . . . . . . 197 10.3. A gyalogosjelzők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 10.4. A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek 200

10.4.1. Az általános járműjelző . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201

10.4.2. Egyéb jelzőfajták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202 10.5. Baleset fényjelző készüléknél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205 11. Közúti jelzések: jelzőtáblák (KRESZ 10–17. §) . . . . . . . . . . . . 207 11.1. Az útvonal típusát jelző táblák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 11.2. Az elsőbbséget szabályozó táblák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211 11.3. Utasítást adó jelzőtáblák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212 11.4. Tilalmi jelzőtáblák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213

11.4.1. Megállási és várakozási tilalmat jelző táblák . . . . . . 215 11.5. Veszélyt jelző táblák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215 11.6. Tájékoztatást adó jelzőtáblák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217 12. Közúti jelzések: útburkolati jelek (KRESZ 18. §) . . . . . . . . . . 219 13. Gyalogosok közlekedése (KRESZ 21., 22. §) . . . . . . . . . . . . . . . 220 13.1. A gyalogosok körébe tartozó közlekedési résztvevők . . . . . 220 13.2. Gyalogosok hosszirányú közlekedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221

13.2.1. A gyalogosok hosszirányú közlekedése során

történt balesetek jogi értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . 224 13.3. A gyalogosok keresztirányú közlekedése: áthaladás az úton 226

13.3.1. Áthaladás az úton – A lelépéssel kapcsolatos

általános kötelezettségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230

13.3.2. Áthaladás az úton – Az áthaladás módjával

kapcsolatos általános kötelezettségek . . . . . . . . . . . . 232

13.3.3. Áthaladás az úton – A nem elsőbbségi helyzetben

közlekedő gyalogosok többletkötelezettségei . . . . . . 234

13.3.4. A gyalogosokat megillető elsőbbségi jog . . . . . . . . . 235 13.4. Gyalogosok zárt csoportjának közlekedése . . . . . . . . . . . . . 237

13.4.1. A zárt csoport meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237

10

13.4.2. A felnőtt gyalogosok zárt csoportjára vonatkozó

közlekedési szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237

13.4.3. A gyermek gyalogosok zárt csoportjára vonatkozó

közlekedési szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239 14. Az utasokra vonatkozó szabályok (KRESZ 23. §) . . . . . . . . . . 240 14.1. A vezető zavarásának tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240 14.2. Az utas utazásának szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241 14.3. A jármű ajtajának kinyitása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242 14.4. A fel- és leszállás, illetőleg a veszélyes anyagot szállító jármű 243 14.5. Az utas jogi felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245 15. Elindulás (KRESZ 24. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246 15.1. Az elindulás és joghatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246 15.2. Forgalmi okból történő újraindulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249 15.3. A zárt villamospálya sajátosságai az elindulás

szempontjából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 250 15.4. Elindulás a várakozóhelyről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252 15.5. A tömegközlekedés segítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253 16. Haladás az úton (KRESZ 25. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256 16.1. A szabályozás jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256 16.2. Az elvárható sebesség megválasztásnál irányadó szempontok 257 16.3. Gyakorlati tudnivalók az útkanyarulatokban való

közlekedésről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 260 16.4. Haladás az úton az úttest tengelyével párhuzamosan

– a jobb oldalon haladás kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . 263 16.5. Haladás az úton az úttest tengelyével párhuzamosan

– a jobbra tartás kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266 16.6. Haladás az úton az úttest tengelyével párhuzamosan

– szorosan az út szélén haladás kötelezettsége . . . . . . . . . . . 269 17. Sebesség (KRESZ 26. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271 17.1. Megengedett legnagyobb sebességek . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271 17.2. Emelt sebesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273 17.3. Sebességmegválasztás a láthatóság és a beláthatóság

korlátozottsága esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275

17.3.1. Sebességmegválasztás a láthatóság korlátozottsága esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 277

17.3.2. Sebességmegválasztás a beláthatóság

korlátozottsága esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281

11

17.3.3. Gyakorlati tudnivalók az észlelést befolyásoló

tényezőkről – látás és útmegvilágítás . . . . . . . . . . . . 285 17.4. Indokolatlanul lassú haladás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 287 17.5. Gyermekvédelmi sebességkorlátozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . 288

18. A követési távolság KRESZ (27. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 291 18.1. A követési távolságnál figyelembe vett relációk . . . . . . . . . . 291 18.2. A követési távolság (követési idő) meghatározása . . . . . . . . 293 18.3. A követési távolság módosítása külső résztvevő által . . . . . 298 18.4. Különleges követési távolságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301 18.5. A hirtelen fékezés tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303 19. Elsőbbség az útkereszteződésben (KRESZ 28. §) . . . . . . . . . . . 306 19.1. Az elsőbbségi jog tere az útkereszteződésben . . . . . . . . . . . 306 19.2. Egyenrangú utak kereszteződése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309 19.3. Tisztázatlan forgalmi helyzet – „kölcsönös udvariasság” . . 311 19.4. Elsőbbségi viszony az útburkolat minősége alapján . . . . . . . 313 19.5. Elsőbbségi viszony a jelzőtáblák alapján: főútvonal,

körforgalmú út, kereszteződésként szabályozott

egyéb helyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 314 19.6. Megtévesztés az elsőbbség tekintetében . . . . . . . . . . . . . . . 316

20. Irányváltoztatás, irányjelzés (KRESZ 29. §) . . . . . . . . . . . . . . 320 20.1. Az irányváltoztatás fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320 20.2. Az irányváltoztatás joghatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 322 20.3. Az egyszerre megkezdett irányváltoztatások jogi értékelése 326 20.4. Irányjelzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 327

20.4.1. A kellő időben adott, illetve a megtévesztő

irányjelzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 328 21. Hangjelzés (KRESZ 30. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332 22. Bekanyarodás (KRESZ 31. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334 22.1. A bekanyarodás fogalma és fázisai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334

22.1.1. A bekanyarodás első fázisa: az irányjelzés . . . . . . . . 334

22.1.2. A bekanyarodás második fázisa: a besorolás . . . . . . 335

22.1.3. A bekanyarodás harmadik fázisa: az elsőbbségadás . . 339

22.1.3.1. Elsőbbségadási kötelezettség

a járművekkel szemben . . . . . . . . . . . . . . . 339

22.1.3.2. Elsőbbségadási kötelezettség a kanyarodás

szerinti úton áthaladó gyalogosokkal szemben 342

12

22.1.3.3. Elsőbbségadási kötelezettség

az azonos irányból érkező villamossal

szemben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344

22.1.3.4. A jobbra vagy balra kanyarodók speciális

elsőbbségi szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . 345

22.1.4. A bekanyarodás negyedik fázisa: meggyőződés

a mögöttes forgalomról balra kanyarodó jármű esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 347

22.1.4.1. A szabályozás tartalma . . . . . . . . . . . . . . . 347

22.1.4.2. Az előzést végző és balra kanyarodó jármű

balesetének értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . 349

22.1.5. A bekanyarodás ötödik fázisa: a tényleges kanyarodás 351

22.1.6 Kanyarodó főútvonal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 356

23. Kitérés (KRESZ 32. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 358 24. Megfordulás, hátramenet (KRESZ 33. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . 361 24.1. Megfordulás és hátramenet esetén az akadályozás közös tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 361

24.1.1. Akadályozási tilalom a megfordulás során . . . . . . . . 363

24.1.2. Akadályozás a hátramenet során . . . . . . . . . . . . . . . 364 24.2. Megfordulási tilalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 366 24.3. Hátramenetre vonatkozó külön szabályok . . . . . . . . . . . . . . 367 25. Előzés (KRESZ 34. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 370 25.1. Az előzés fogalma és szabályozásának jellegzetessége . . . . 370 25.2. Az előzés fázisai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 372 25.3. Az előzés pozitív és negatív feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . 374

25.3.1. Előzni „szabad” – az előzés dinamikai feltételei . . . 375

25.3.2. Az előzés tilos helyei – az előzés statikus feltételei . . 381 25.4. Az előzés során érvényesülő egyéb kötelezettségek . . . . . . . 384 25.5. A megelőzött kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 386 26. Kikerülés (KRESZ 35. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389 26.1. A kikerülés – A kikerülésnek az előzéssel közös szabályai . . . 389 26.2. A kikerülésre vonatkozó tilalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 391 27. Párhuzamos közlekedés (KRESZ 36. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 395 27.1. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest . . . . . . . . . . . . . . 395 27.2. A párhuzamos közlekedésre alkalmas úton való haladás

szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 396

13 27.3. Párhuzamos közlekedés és az előzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . 399 27.4. Tilalmi rendelkezések a párhuzamos közlekedésben . . . . . . 401 27.5. Speciális forgalmi sávokra vonatkozó szabályok

a párhuzamos közlekedésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 403 27.6. Az egy nyomon haladó járművek előrehaladása . . . . . . . . . . 407 28. Közlekedés autópályán és autóúton (KRESZ 37. §) . . . . . . . . . 410 28.1. Alapszabályok autópályán és autóúton . . . . . . . . . . . . . . . . 410 28.2. Előzési tilalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 412 28.3. „Mentősáv” kialakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 413 29. Közlekedés villamospályával ellátott úttesten (KRESZ 38. §) 416 29.1. A villamosközlekedés zavartalanságának a biztosítása . . . . 416 29.2. Elsőbbségi viszonyok a villamosközlekedésben . . . . . . . . . . 418 30. A vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések – közlekedés vasúti átjáróban (KRESZ 19. §, 39. §) . . . . . . . . . 420 30.1. A vasúti átjárók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 420 30.2. A jelzőberendezések és jelzéseik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 423 30.3. A vasúti átjáróban történő közlekedés szabályai . . . . . . . . . 424

30.3.1. A vasúti átjáró megközelítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 424

30.3.2. Megállási kötelezettség a vasúti átjáró előtt . . . . . . . 426

30.3.3. Áthaladás a vasúti átjárón . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 428 31. Közlekedés lakó-pihenő övezetben (KRESZ 39/A. §) . . . . . . . . 431 32. Megállás – várakozás (KRESZ 40–41. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . 434 32.1. A megállás és a várakozás fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 434 32.2. A megállásra és a várakozásra vonatkozó közös szabályok . . 435 32.3. Megállási és várakozási tilalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 437 32.4. Megállás és várakozás járdán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 443 32.5. A várakozásra vonatkozó speciális szabályok . . . . . . . . . . . 445 33. Magatartás a gyalogosokkal szemben (40. §, 43. §) . . . . . . . . . 449 33.1. Az elsőbbségadás helyei – a gyalogos-átkelőhely,

és az útkereszteződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 449 33.2. A gyalogosok elsőbbségi zónáinak megközelítése . . . . . . . . 451

33.2.1. Az elsőbbség biztosításához szükséges sebesség . . . 453

33.2.2. A gyalogos elsőbbségének biztosítása

a gyalogos-átkelőhelyen – a fokozott óvatosság követelménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 456

14

33.2.3. A gyalogos elsőbbségének biztosítása

a gyalogos-átkelőhelyen – a gyalogos-átkelőhely

előtti megállást lehetővé tevő sebesség követelménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 458 33.3. Megállási kötelezettség másik jármű mellett . . . . . . . . . . . . 460 33.4. A fokozott ügyelési kötelezettség a közösségi közlekedés

megállóhelyeinél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 462 33.5. Fokozott ügyelési kötelezettség a gyerekekre és a más

okból saját biztonságukra ügyelni nem képes személyekre 463 34. A forgalomban részt vevő járművek kivilágítása (KRESZ 44. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 466 34.1. A járművek fényforrásai – a tompított fényszóró . . . . . . . . . 467 34.2. A járművek fényforrásai – a távolsági fényszóró . . . . . . . . . 468 34.3. A járművek fényforrásai – fényvisszaverő prizma,

ködlámpa, keresőlámpa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 470 34.4. A forgalomban résztvevő járművek kivilágítására

vonatkozó rendelkezések joggyakorlata . . . . . . . . . . . . . . . . 472 35. Álló járművek kivilágítása (KRESZ 45. §) . . . . . . . . . . . . . . . . 474 36. Személyszállítás (KRESZ 46. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 476 36.1. A szállítható személyek száma, a szállítás módja . . . . . . . . . 477 36.2. „Utasbalesetek” a tömegközlekedési járműveken . . . . . . . . . 479 37. Teherszállítás (KRESZ 47. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 482 38. A közlekedésben való részvétel külön feltételei (KRESZ 48. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 487 38.1. Passzív biztonsági felszerelések és használatuk hiányának

jogi értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 487 38.2. Csúszásgátlók, korlátozott sebesség jelzése, tachográf . . . . 490 38.3. Iskolabuszok közlekedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 492 38.4. Nehéz tehergépkocsi közlekedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 493 39. Megkülönböztető jelzést használó gépjárművek – Magatartás a megkülönböztető jelzést használó járművekkel szemben (KRESZ 42. §, 49. §) . . . . . . . . . . . . . . . 495 39.1. A megkülönböztető jelzés és használata . . . . . . . . . . . . . . . . 495 39.2. A megkülönböztető jelzést használó járművekkel szembeni

magatartás kötelezettei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 497

15 39.3. A megkülönböztető jelzést használó járművek „elsőbbsége”

és akadályozatlansága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 499 39.4. Megkülönböztető jelzést használó álló jármű megközelítése,

kerülése, előzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 502 39.5. A megkülönböztető jelzést használó járművek részéről

megsérthető szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 503 39.6. A megkülönböztető jelzést használó járművek vezetőinek

gondossági kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 507 40. Figyelmeztető jelzést használó járművek és a velük szembeni magatartás [KRESZ 42. § (4) bek. és 50. §] . . . . . . . . . . . . . . . . 509 41. Útvonalengedélyhez kötött járművek (KRESZ 51. §) . . . . . . . 514 42. Veszélyes anyagot szállító járművek (KRESZ 42/A., 52. §) . . . 515 42.1. Magatartás a veszélyes anyagot szállító járművekkel szemben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 515 42.2. A veszélyes anyagot szállító járműveknek

a közlekedésben való részvétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 515 43. A villamosok, trolibuszok és közhasználatú autóbuszok (KRESZ 53. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 521 44. Kerékpárok, segédmotoros kerékpárok (KRESZ 54. §) . . . . . 523 44.1. A kerékpárok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 523 44.2. A kerékpárok közlekedésének általános helye – Az úttest . . 525 44.3. A kerékpárok közlekedésének saját helyei . . . . . . . . . . . . . . 528 44.4. Kerékpárok közlekedése a járdán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 531 44.5. Kerékpárok számára tilos forgalmi műveletek . . . . . . . . . . . 533 44.6. Kerékpárral tilos közlekedési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . 534 44.7. Segédmotoros kerékpárok és közlekedésük szabályai . . . . . 536 45. Állati erővel vont járművek és kézikocsik (KRESZ 55. §) . . . . 539 46. Műszaki hiba (KRESZ 56. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 542 46.1. A műszaki hiba fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 542 46.2. Megállási kötelezettséget megalapozó műszaki hibák . . . . . 543 46.3. Az elromlott jármű megjelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 545 47. Elromlott jármű vontatása (KRESZ 57. §) . . . . . . . . . . . . . . . . 549

16 48. Közúti baleset (KRESZ 58. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 552 48.1. A közúti baleset fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 552 48.2. A balesettel érintett járművezetőt terhelő kötelezettségek . . . 553 48.3. A balesettel érintett járművezetőt és más járművezetőt

is terhelő kötelezettségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 557 49. A járművek eltávolítása (KRESZ 59. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 560 50. A járművet javító műhelyre vonatkozó rendelkezések (KRESZ 60. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 563 51. A járművek üzemben tartóira vonatkozó külön rendelkezések (KRESZ 61. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 565 52. Állatok hajtása és vezetése (KRESZ 62. §) . . . . . . . . . . . . . . . . 567 53. Az utak igénybevételével kapcsolatos egyéb szabályok (KRESZ 63. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 571 Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 573 CD tartalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 576

1. Előszó a KRESZ értelmezése a joggyakorlatban című kiadványhoz A motorizációs fejlődés ütemét – a közúti közlekedési normarend, a KRESZ-jogszabályok megváltoztatása – folyamatosan követte. A tudományos-technikai forradalom korábban soha nem tapasztalható hatást váltott ki a közúti gépjárművek minőségi fejlesztése és a mennyiség növelése terén.

Hazánkban a gyors ütemű közúti motorizációs fejlődés, a gépjárművek számának növekedése az 1960-as évek kezdetére tehető. Ez a közúti közlekedést működtető, az abban részt vevő embert felkészületlenül érte. A nagyarányú forgalomnövekedéshez képest hiányzott a működést biztosító infrastruktúra és olyan jogi szabályozottság, amely a korszerűsödési folyamat követelményeinek megfelel.

Ennek sajnálatos következménye a balesetek, veszélyhelyzetek, a halálos áldozatok számának növekedése volt. A 2/1962. (IX. 29.) BM–KPM együttes rendelet „a közúti közlekedés szabályairól” (továbbiakban a KRESZ) hatálybalépésekor még képes volt megfelelő normatívák keretei között szabályozni a közúti közlekedést. A törekvés az volt, hogy a szabályozottság a növekvő forgalom igényeit szolgálva teremtsen olyan „hátteret”, amelyben érvényesül a biztonság és garantált a közlekedés harmóniája. Az is követelményként fogalmazódott meg, hogy a jogszabály töltse be „előremutató” szerepét, vagyis kedvezően befolyásolja jogi eszközökkel a közlekedők morális állapotát.

Segítse a közlekedésbiztonság érvényesülését, a közlekedési rend, az állampolgári fegyelem kibontakozását.

Ez a szabályozottság – 1965-től kezdődően szinte évenkénti módosításokkal – 13 évet élt meg. Az akkori időszakra jellemző, hogy 1972-ben „minisztertanácsi határozat” született a közúti közlekedésbiztonság fejlesztésére. Állami összehangolt beavatkozásra volt szükség a közúti veszélyeztetettség csökkentésére. Hazánk csatlakozott a genfi, bécsi konvencióhoz, amely új távlatokat nyitott a közlekedési szabályok teljes kodifikálására, újraírására.

A jogalkotói munka 1973-ban vette kezdetét, magában foglalva egy társadalmi méretű véleménycserét, amelyet a „szakértői” gárda a Közlekedésbiztonsági Tanácsok közvetítésével dolgozott fel. Az 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendeletben „a közúti közlekedés szabályairól” az új KRESZ-ben öltöttek testet az akkori kor követelményei.

E szabályozottság 30 éves időszakot ölel fel többszöri módosítással. Közel két évtizedes elhatározás, ami nem vált valóra, hogy a „korszerűtlenné vált”

18 szabályozottságot nem módosítani, hanem újraírni kell. Az elhatározások kezdeti „fellendülést” eredményeztek. Módosítások sokaságával – ami esetenként kétségkívül a közlekedés rendjét szolgálta – folyamatosan elodázódott az átfogó normarendezés.

Tények, amelyek visszavonhatatlanul sürgetik a jogalkotókat: – a KRESZ szövegezéséből nehezen követhető a szabályozottság lényege, sok a visszautalás, nyelvezete nehézkes, – az európai egyes országaihoz hasonlítva a szabályozottság, a normák szövegezése túl hosszú, nehezen elsajátítható, nem egyértelmű, – szakértők megállapításával alátámasztva már a forgalomnövekedést, a közúti közlekedésben bekövetkezett változásokat nem tudja követni, elmaradott a szabályozás, nem biztosítja a hátteret a biztonság érvényesülésének, – nem biztosít harmonikus együttműködést a közlekedés résztvevői között, – legfontosabbnak tekinthető: mint az európai jogharmonizációs folyamatnak a része, nem reagál kellő gyorsasággal az Európában már érvényes normarendre, az EU-s tagság követelményeire.

Az új normarendtől várható – mint korábban – a 2000 óta romló baleseti helyzet megváltoztatása, a biztonság javulása.

Az új KRESZ megalkotásáig is kell egy kiadvány, ami segít ebben a szabályrengetegben eligazodni, a látszólag egymásnak is ellentmondó követelmények között utat mutatni.

Budapest, 2005.

Dr. Komáromi Endre r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője

2. Előszó a KRESZ értelmezése a joggyakorlatban című kiadványhoz Az a meghatározás, hogy a közlekedés – múltba vesző kezdete óta – mindig az élet, a testi épség és az anyagi károsodás fenyegető veszélyével jár, és gyakran végzetes eredményt is létrehozó tevékenység: általánosan elfogadott tétel.

A közlekedés azonban a társadalom számára mellőzhetetlenül szükséges és hasznos tevékenység, ezért a közlekedés hatókörével érintett valamennyi résztvevő érdekegyensúlyát szem előtt tartva a kölcsönösen, kényszerűen elviselendő, a veszélyt alacsony limitált szinten kockáztató közlekedésért szabályrendszerekkel kell preventíven védekezni minden lehetséges biológiai és anyagi kár bekövetkezése ellen.

Minden helyét változtató emberi lény érintettje, részese a közúti közlekedésnek. Ez a tömegjelenség már korai jogalkotásunkban is közlekedési normaként felfogható szabályalkotást eredményezett.

A közlekedési életviszonyok humán és materiális változásai azután folyamatos norma-korszerűsítést kényszerítették ki, amely folyamat napjainkban sem tekinthető lezártnak.

A közúti közlekedés szabályait az 1976. január 1. napján hatályba lépett 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (közismert nevén a KRESZ) tartalmazza. Hatálybalépésétől napjainkig 17 alkalommal módosították. Szakmai körökben az is tudott, hogy a közelmúltban magasan képzett grémium dolgozott a KRESZ átfogó korszerűsítésén és tervezetét is elkészítette. A javaslat a szerkezet rendező elveit, a tételes rendelkezéseket illetően részletesebben kibontott taxáció képét mutatja, azonban a járművezetők és a közlekedés más részeseinek alapvető jogainak, kötelezettségeinek tételes rendelkezéseit, valamint azok alkalmazása értelmezését nem érinti.

A hatályos KRESZ elsődleges célja a biztonságos közlekedés feltételeinek a meghatározása, amely rendező elvek betartása esetén elvi értelemben teljesül a személy- és vagyonbiztonság, míg járulékosan az élet és a testi épség megóvottnak fogható fel.

A való élet azonban nem igazolja ezt az elméleti várakozást. Emberi hibák, született készséghiányok, a természeti környezet aktuális hatásai, a szituáció­ ban követendő szabály téves vagy hiányos ismerete vagy annak értelmezési hibája a biztonságos közlekedést szolgáló szabályok sértései, balesetek bekövetkezése irányában hatnak.

20 Közúti közlekedésünk „fekete krónikájának” jelentős oki tényezője, hogy a gyakran kifogásolható deviáns személyiségű, alulképzett (például vezetői engedéllyel soha nem rendelkezett vagy egészségi okból alkalmatlan) személyek is vezetnek járműveket és okoznak súlyos eredményű baleseteket.

A közlekedési balesetek esetszáma, súlyosságuk növekedése nyilván csak részben tulajdonítható a forgalom erőteljesen növekvő dinamikájának, a közlekedésben részt vevő járművek és újabb gyakorlatlan vezetők tömeges utcára kerülésének. A káros növekedés domináns eleme emberi tényező: a balesetet előidézők sokféle okú, szándékos, gondatlan szabályt szegő magatartása.

A KRESZ-nek a járművezetői magatartásokat érintő tételes rendelkezései természettudományos (jellemzően műszaki-orvosi) ismereteket hasznosítanak. Ezeknek a társadalomtudományoknak a bővülő ismeretei, eszközei, a balesetelemzések folyamatosan fejlődő módszertana, az európai egységes szabályozáshoz való alkalmazkodás és számos más körülmény mindenkor indokolták a tételes jogi norma korrekcióját. A célzott eredmény azonban csak a közlekedés érintettjei tudatába beépüléssel érhető el.

A közlekedésigazgatási szabály 17 alkalommal végrehajtott jelentős módosításának hátrányos következményei is lehetnek. Ismert, hogy a járművezetői vizsga eredményes letételét követően a jogosultnak többször már nem kell számot adnia szabályismerete naprakészségéről. Járművezetőink között például találkozhatunk mintegy 50 évvel korábban vizsgázott személyekkel is, akiknek járművezetői jogosultságát az orvosi alkalmasság igazolása tartja hatályában, ugyanakkor szabálykövető közlekedése a közvetett bizonysága aktuális normaismeretének. Az erősen szóródó intellektusú járművezetők tömegének időszerű – az alkalmazás értelmezésére is kiható – alapos KRESZismerete tapasztalati alapon kételyeket ébresztő.

A célként tűzött közlekedésbiztonság követelménye döntően a nem teljes körben vázolt emberi oki tényező favitását teszi szükségessé. Ennek hatékony módja a járművezetői szabálytudat megújítása, a sokféle közlekedési helyzetben helyes alkalmazási magatartás értelmezése, bemutatása; hatékony eszköze a megfelelő szakirodalom.

Ezt a célt szolgálja A KRESZ értelmezése a joggyakorlatban címet viselő szakkönyv. Dr. Fülöp Ágnes korábban közlekedési büntetőügyek szakbírája, jelenleg tudományos munkatárs; az életpályáját vizsgálóként kezdő, jogász és közlekedésmérnök diplomás, ma már rendőrtiszti főiskolai adjunktus dr. Major Róbert szerzőpáros a gyakorlati és elméleti tudás, tapasztalat bázisán a teljességre törekedve készítette el alkotását.

Közös munkájuk kimagasló használati értékét a KRESZ rendelkezései minden érdemi részletére kitérő, a tartalomjegyzék tagoltságából is érzékelhető tematikus a módszertanban tárgyalás, a kiváló, olvasmányos, laikusok számára is közérthető írásmód jellemzi.

21 Az utakon haladás zavartalanságát és biztonságát a közlekedésigazgatási szabályzat általános és egyedi szabályokkal teremti meg, melyek helyzetekre megszabott, kötelezően direkt, valamint az aktuális szituációban a jogkövető, gondos járművezetőtől elvárt, mérlegelést kívánó indirekt szabályokban testesül meg.

A mérlegeléses elhatározást igénylő esetekben a helyes cselekvés megválasztása majd végrehajtása természetesen időigényes –, azonban a közúti forgalom dinamizmusában jellemző a rendelkezésre álló idő rövidsége, amely a balesetekben gyakorta oki tényezőként tetten érhető.

A helyes és rögtönös reagálást segíti az általános érvényű járművezetői felkészültség, amely a típusos és egynémely atípusos helyzetekben való válaszadásnak a tudatban beágyazottsága, annak az adott esetre adandó válasza döntési időnyereséggel születése és időben végrehajtása készségét jelenti.

A szerzők a direkt és indirekt szabályok tartalmi értelmezése során a KRESZ hivatalos magyarázatként fungáló útmutatóját, a Közúti közlekedési törvényt, a bíróságok – kitüntetetten a Legfelsőbb Bíróság – iránymutató és részben kötelező érvényű jogértelmező határozatait, a „műszaki KRESZ”-t, a szabálysértésekről szóló törvényt és annak kiegészítő joganyagait és számos más hatályos közlekedésigazgatási szabályt alapul véve, kimerítő alapossággal tettek eleget annak a választott feladatuknak, hogy a hatályos „hivatalos” értelmezést teljes körben bemutassák. Gondolatgazdagságukat példázza a KRESZ útmutató és a joggyakorlat alapján kirajzolódó, hézagokat pótolni alkalmas saját értelmezéseik, meghatározásaik.

A közutak forgalmának biztonságát sokféle jogintézménnyel is védelmezik. Domináns a büntetés, retorzióval fenyegetettség.

Büntető-, akárcsak szabálysértési eljárásban – kárigény esetén a polgári peres ügyekben – gyakran okoz ítélkezési nehézséget valamely indirekt (elvi jellegű) kötelezettségnek térben és időben leírandó sértése. A közreadott értelmezés fontos érdeme, hogy a jogi értelmezést segítve, számszerűsítve érzékeltet veszélyes forgalmi helyzeteket (pl.: a nem korlátlan elsőbbség, a veszélyeztetés, a rizikófokozás esetei, az együttműködés kötelezettsége stb.)

A szerzők teljességre törekvő, igényes munkája nagyon hasznosnak ígérkezik a közlekedés jogát gyakorlatban alkalmazó szakembereknek is. Számukra különösen érdekes lehet a bíróságok ítélkezési gyakorlata alapján a közlekedési szabályszegések felróhatóságáról való gondolkodás elveit bemutató 6.8.4. alfejezet.

A közúti forgalomban szabálysértésben vétlen járművezetők is elszenvednek balesetet. A vétkesség-vétlenség eldöntése a hatóságok, a biztosítók megítélésére tartozik. Döntésüket a bizonyítékokra alapozzák. A közúti forgalomban közel öt évtizede járművet vezető lektor javaslata: a szabályok és azok ismeretén, betartásán túlmenően jó lenne, ha a járművezetők saját érdekük-

22 ben tartsanak kézre eső módon krétát és fényképezőgépet a gépkocsijukban és egy esetleges balesetet követően a forgalmi okból történő elmozdítás előtt az út felületén jelöljék be a gépkocsi kerekeinek, a karosszériának térbeli pontjait és készítsenek megfelelő felvételeket az út és a jármű(vek) helyzetéről.

Ezzel az objektív valóság hatósági megismerését segítik, illetve a lényeges tények feletti parttalan utólagos vitát kerülhetik el.

Budapest, 2005.

Dr. Völgyesi Miklós Közlekedési Bírák Egyesülete elnöke Legfelsőbb Bíróság ny. tanácselnöke

Előszó a harmadik kiadáshoz A könyv 2005. évi első és 2010. évi második kiadása óta a KRESZ jogszabály rendelkezéseit a kormányzat több alkalommal módosította, ám kijelenthetjük, hogy annak ellenére, hogy e rendelkezések tartalmi és formai szempontból általában megfelelnek a korszerű igazgatási szabályokkal szemben támasztható nemzetközi és hazai követelményeknek, az 1/1975. (II. 5.)

KPM–BM együttes rendelet átfogó korszerűsítése továbbra is várat magára.

A fentiekre, valamint a 2010 óta eltelt időszak joggyakorlatának fejlődésére figyelemmel készült el „A KRESZ értelmezése a joggyakorlatban” című kiadvány felülvizsgált, hatályosított, bővített és újraszerkesztett harmadik kiadása, melyet tisztelettel ajánlunk minden közlekedési ügyekben eljáró jogalkalmazónak, és természetesen a közúti közlekedési szabályokat gyakorlatban alkalmazó közlekedési résztvevőknek.

Budapest, 2014.

A szerzők

1. A közúti közlekedés kódexe 1.1. A kódex szintű szabályozás igénye A nagyobb léptékű, kódex minősítést kiérdemlő jogszabályok egy adott jogág vagy jogterület szerkezeti és logikai egységbe foglalt szabályait tartalmazzák. A kódex szintű szabályozást indokolhatja az érintett életviszonyok többirányú, részletes szabályozási igénye, a szabályérvényesülés gyakorisága, a szabályozott jelenség nemzetközi vonatkozásai, illetőleg az, ha az előírások közvetve vagy közvetlenül alapvető jogokat érintenek. A közúti közlekedés jogterülete valamennyi ismérvet magáénak mondhatja.

A közúti közlekedés szabályozott rendjére nemcsak a szorosabb értelemben vett, a közlekedés menetét meghatározó nyelvi vagy képi szimbólum formájában megjelenő magatartásszabályok vonatkoznak, hanem többek között a közlekedésben való részvétel személyi és tárgyi feltételeit, a jogosultság megszerzésének és korlátozásának a legalapvetőbb szabályait meghatározó, különböző jogterületekre tartozó normák is. Gyakran tapasztaljuk, hogy a közgondolkodás a KRESZ tényleges szabályain kívül eső normaváltozást is e jogszabály változásaként nevesíti, ami önmagában is nyilvánvalóvá teszi az egyébként még meg nem valósult, normatív egységben vagy összehangolt normarendszerben történő szabályozás természetes igényét.

Bizonyos, hogy a közúti közlekedés szabályai azok közé a normatívák közé tartoznak, amelyekkel mindennapi életvitelünk során a leggyakrabban találkozunk. Mindenki közlekedik, „ez az az életterület, amelyen mindenki pályára lép. Akkor is, ha akar, akkor is, ha nem. Ami viszont Európa e térfelén még kissé újdonságszámba megy, az az, hogy egyre többen vannak, akik csak gépkocsival vagy gépkocsiban közlekedve képesek megkeresni kenyerüket”1 – írta 1998-ban dr. Irk Ferenc. Az azóta eltelt több mint fél évszázad megerősítette, hogy a közlekedés a mindennapi létforma része, emiatt mindkét irányba tágult a résztvevők életkora és az állandó technikai megújulás és a környezettudatosabbá váló szemlélet révén újabb megnyilvánulási formái is elterjednek.

A közlekedés nem áll meg az országhatároknál. A globális jelenség mindenhol ismert és érvényesülő alapszabályokat is kíván, illetve a biztonságos és egységes jogkövetés érdekében korlátozza egy ország egyéni szabályozási megoldásainak az ésszerű körét. Emiatt értelmét veszti kizárólag hazai közlekedési szabályokról beszélni, e szabályokat – legalább nagyobb földrajzi 1

Dr. Irk Ferenc: Előszó a Belügyi Szemle közlekedéstematikus 1998. évi 2. számához.

26 régiókként – egységesen kell meghatározni. A különböző országok egymás közlekedési szabályait is alkalmazhatják. Példaként: ha a büntetőeljárás átadásra került, a hazai szabályozás forrása lehet Magyarországon elkövetett közlekedési bűncselekmények miatt külföldön folyó büntetőeljárásoknak, illetve amennyiben a büntetőeljárást a külföldi hatóság a magyar bíróságnak átengedte, a külföldi közlekedési szabályokat kell beilleszteni a magyar büntetőjog szabályai közé (BH 1982.122.).

A közúti közlekedés szabályai állampolgári alapjogokat is érintenek.

A közúti közlekedés valamely szabályának a megsértése megalapozhatja olyan bűncselekmény elkövetésének az alapos gyanúját, amely miatt szabadságelvonással vagy -korlátozással járó kényszerintézkedést alkalmaz a hatóság, illetve alapja lehet olyan közlekedési bűncselekmény megállapításának, amely miatt a bíróság szabadságvesztést szab ki. Ennél kevésbé nyilvánvaló alapjogsértés lehetőségét felvető probléma volt az, amikor az alkotmánybíróság az egyes biztonsági eszközök kötelező használatának az előírásával kapcsolatban volt kénytelen vizsgálni a rendelkezés alapjog-ellenességének a lehetőségét [60/1993. (XI. 29.) AB határozat].

E könyv szerzőinek meggyőződése, hogy a közúti közlekedés szabályait Magyarországon a szabályozás koncepciójában, területeiben, szabály- és fogalomrendszerében és nyelvezetében egységes, a magasabb szintű jogszabályok igényével fellépő közúti közlekedési kódexbe, illetve egységes normarendszerbe kellene foglalni. A jelenlegi szabályozás módja elmarad a jogos elvárásoktól.

1.2. A KRESZ mint a büntető-, a szabálysértési és a közigazgatási jog forrása A közúti közlekedési szabályok tényleges megjelenési formájukban keretdiszpozíciós vagy hivatkozó normaszerkesztés által egyes bűncselekmények, illetve közlekedési szabálysértések tényállásának részeivé és ezzel a büntető- és szabálysértési jog forrásaivá válhatnak. A szabálysértési vagy büntetőjogi diszpozíció a szabálynak az a része, amelyben a jogalkotó meghatározza a kriminális cselekményt. A meghatározás keretdiszpozíciós szerkesztésűnek nevezett módja az, ha a jogalkotó az adott jogszabály saját rendszerén kívüli – más jogágba vagy más jogszabályba tartozó – szabály vagy szabálycsoport megszegését teszi a cselekmény elkövetési magatartásává.

A keretdiszpozíciós szerkesztésű közlekedési bűncselekmények és közlekedési szabálysértések elkövetési magatartásként általában „a közúti közleke-

27 dési szabályok megszegését” nevezik meg. A Btk. keretdiszpozíciós szabállyal határozza meg a közúti veszélyeztetés (234. §) és a közúti baleset okozásának (235. §) a tényállását. A Szabs. tv.3 ugyanígy szerkesztett szabálya a közúti közlekedés rendjének megzavarása (219. §) és a közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése (225. §) szabálysértés. Egy büntetőjogi eseti döntés4 ezt a következőképpen fogalmazta meg: „A Btk. 187. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, és a (2) bekezdésének b) pontja szerint minősülő halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségét az követi el, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból a halálát okozza. E törvényi szabályozásból következően a Btk.-nak a közúti közlekedés szabályaira utaló rendelkezése általános jellegű keretrendelkezés. A keretjellegű szabályozást alapvetően a KRESZ rendelkezései töltik ki. A bűncselekmény elkövetési magatartása a közúti közlekedés szabályának vagy szabályainak megszegése.” (BH 1995.690.) Továbbá: BH 1998.467., 1997.516.). Sokban hasonló normaszerkesztési mód a hivatkozó (utaló) diszpozíciójú megfogalmazás, amikor a tömörség, illetve a felesleges ismétlések elkerülése érdekében, a jogszabály saját rendszerének egy másik szabályára utal. A Szabs. tv. ezzel a szerkesztési móddal él az elsőbbség és előzés szabályainak megsértése (218. §), a vasúti átjárón áthaladás szabályai megsértése, (222. §), illetve a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése (224. §) szabálysértés tényállásának megfogalmazása esetén. Ezért is válik garanciális szempontból meghatározó fontosságúvá az, hogy a jogalkotó az egyes közlekedési szabályokat és elsődlegesen a KRESZ szabályait ugyanolyan pontosan fogalmazza meg, mint ahogy azt a büntető, vagy szabálysértési törvénykönyv teszi a kriminális cselekmények meghatározásánál.

2

2 A továbbiakban a szerzők által írt szövegrészeiben a 2013. július 1. napjától hatályos 2012. évi C. törvényt Btk.-nak, elődjét, az 1978. évi IV. törvényt régi Btk.-nak nevezzük, vagy a jogszabály szám szerinti megjelölésével jelezzük. A két jogszabály szinte minden esetben eltérő szakaszhely alatt jelöli meg azonos tartalmú rendelkezéseit, így szükséges, hogy az olvasó a törvény megnevezésének megfelelő jogszabályhelyekre vonatkoztassa az itt írtakat.

3 A továbbiakban szabálysértési törvényen a 2012. április 15. napjától hatályos, 2012. évi II. törvényt értjük. Jogelődje, az 1999. évi LXIX. törvény nómenklatúrájának megfelelően az Sztv. megjelölést viseli.

4 A könyv több helyen idéz a bíróságokra kötelező érvényű jogegységi határozatokat, vagy iránymutatásul szolgáló döntéseket. Az idézett szövegrészek jelentős része 2013. július 1. napja előtt született, ezért ezek a szövegrészek okszerűen az 1978. évi törvényt nevezték Btk.-nak és e jogszabály jelöléséit is alkalmazták, ezért minden 2013. július 1. napja előtt született döntésben hivatkozott Btk. az 1978. évi IV. törvényt jelenti, e jogszabály szakaszhelyeit jelöli. Az ettől eltérő szerzői megoldás sértené a bírósági határozatok és döntések szöveghűségét.

28 2007. évtől elkülönülőben van a közlekedési szabályszegéseknek egy olyan, egyre bővülő csoportja is, amelyek közigazgatási eljárásban, pontosan meghatározott mértékű bírság kiszabását vonják maguk után.5 A felelősségre vonásnak ezt a módját a köznyelv találóan „objektív felelősségnek” nevezte el.

Az objektív jelleg elsődlegesen a következmények objektivitásában rejlik, vagyis egy meghatározott szabályszegés minden esetben ugyanakkora bírságot von maga után, a bírságot kivető hatóság dolgozója nem mérlegelheti a büntetés mértékét, nincs módja figyelembe venni sem az egyedi cselekmény konkrét súlyát, sem az elkövető egyedi személyes helyzetét vagy a közlekedésbiztonsághoz fűződő viszonyát. A közigazgatási eljárásban a jogintézménynek ezen túlmenő – már nem az objektivitás körébe tartozó – jellemzője, hogy a vélelmet állít fel arról, hogy a szabályszegés elkövetője a jármű üzembentartója, ez a vélelem a jogszabály szerinti módon megdönthető, ami azt jelenti, hogy nem kell az üzembentartónak elszenvednie a hátrányt, ha igazolja, hogy adott esetben nem ő volt a gépjármű tényleges üzemeltetője.

Jelenleg a közigazgatási bírsággal sújtható közlekedési szabályszegést követ el az, aki a gépjárművel a megengedett legnagyobb sebességre, a vasúti átjárón való áthaladásra, a továbbhaladás tilalmára, a biztonsági öv használatára, a behajtás tilalmára és a kötelező továbbhaladásra, az ittas vezetésre, az autópálya leálló sávjának az igénybevételére, valamint a szállításra vonatkozó egyes szabályokat megszegte.6 5 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet „a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről” szól, míg a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet „a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról” rendelkezik, a 63/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet pedig az egyes közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandó szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság kötelező mértékéről, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénnyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szól.

6 A vasúti átjárón való áthaladásra vonatkozó rendelkezések a KRESZ 39. § (3) bek. b), c), e), h) pont, 39. § (5) bek. a), b) pont megsértése esetén, ahol kiszabandó bírság összege 30 000-től 60 000 forintig terjed; a biztonsági öv használata nélküli közlekedés a KRESZ 48. § (4) bek. megsértése esetén, ahol a kiszabandó bírság összege 10 000–20 000 forint; a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó rendelkezések a KRESZ 14. § (1) bek. d) z/1) pont, 26. § (1)–(2) bek., 39/A. § (2) bek. megsértése esetén, ahol a bírság összege 30 000-től 300 000 forintig terjed; a továbbhaladás tilalmára vonatkozó rendelkezések a KRESZ 9. § (4) bek. d) pont, 39. § (3) bek. b), c), e), h) pont, 39. § (5) bek. a), b) pont megsértése esetén, ahol a bírság összeg 50 000-től 60 000 forintig terjed; a járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalma („ittas vezetés”) a KRESZ 4. § (1) bek. c) pont megsértése esetén, ahol a kiszabandó bírság összege 10 000-