A szerződések érvénytelensége - Új magánjogsorozat 3.

Kiss Gábor, Sándor István

A szerződések érvénytelensége Második, hatályosított kiadás

Új magánjog sorozat

Kiss Gábor, Sándor István

A szerződések érvénytelensége Második, hatályosított kiadás

Lap- és Könyvkiadó Kft.

© Dr. Kiss Gábor, 2014

© Dr. Sándor István, 2014 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2014 A kézirat lezárva: 2014. április 30.

Szerzők: 1. KISS GÁBOR: 1.3., 2., 6., 7.1., 7.2., 7.3., 7.8., 8.1., 9., 10., 11.

2. SÁNDOR ISTVÁN: 1.1., 1.2., 3., 4., 5.1. 5.2., 5.3., 5.4., 7.4., 7.5., 7.6., 7.7., 8.2.

A HVG-ORAC a LexisNexis csoport partnere A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 232 0 Budapest, 2014 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Tartalom Rövidítések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 1. Az érvénytelenségi okok a Ptk.-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 1.1. Az akarathibák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 1.2. A nyilatkozati hibák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 1.3. A célzott joghatás hibái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 2. A nemlétező és a hatálytalan szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 2.1. A nemlétező szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 2.2. A szerződés hatályossága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 2.3. Relatív hatálytalanság a fedezetelvonó ügyletek esetében . . . . . . . 25 3. Az érvénytelenség fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 3.1. A semmisség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

3.1.1. A semmisség hivatalbóli észlelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29

3.1.2. A semmisségre való hivatkozásra jogosultak köre . . . . . . . 30

3.1.3. A semmiségre való hivatkozás időbeli korlátai . . . . . . . . . . 37

3.1.4. A semmis szerződés átminősítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 3.2. A megtámadhatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39

3.2.1. A megtámadási jog gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40

3.2.2. A megtámadásra jogosultak köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41

3.2.3. A megtámadási határidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

3.2.4. A megtámadási kifogás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43

3.2.5. A megtámadási jog megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 A cselekvőképességgel összefüggő érvénytelenségi okok . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 1. A cselekvőképességről általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 2. A cselekvőképtelen személy jognyilatkozatainak az érvényessége . . . . . 47 3. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatainak érvényessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 4. A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozatainak érvényessége . . . . . . . . 57 5. Gondnokság alá helyezéssel cselekvőképességében korlátozott kiskorú jognyilatkozatának az érvényessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 6. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy jognyilatkozatának az érvényessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 7. A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozatainak érvényessége . . . . . . 62 Érvénytelenség és a jogi személyekre vonatkozó rendelkezések . . . . . . . . . . . 64 1. A jogi személyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 2. A jogi személyek létesítő okiratának érvénytelensége . . . . . . . . . . . . . . . . 65

6

TARTALOM

3. A létesítő okirat kötelező tartalmi elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 4. A létesítő okirat tartalmával szemben támasztott egyéb kógens előírások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 4.1. A gazdasági társaságokra vonatkozó általános szervezeti jellegű

kógens előírások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 4.2. Az egyesület esetében irányadó kógens előírások . . . . . . . . . . . . . . 71 4.3. A gazdasági társaságok szervezetével és vagyonával kapcsolatos

kötelező előírások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 4.4. Semmisségi okok az egyes gazdasági társaság létesítő okiratában . . 71 5. Semmiséget eredményező előírások az egyéb jogi személyek esetében . . . 75 5.1. A létesítő okirat alakisága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 5.2. A jogi személy létesítő okiratának érvénytelensége esetén

irányadó jogkövetkezmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 Az érvénytelenség dologi jogi vonatkozásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 1. Tulajdonjog átruházása és az érvénytelenség kapcsolata . . . . . . . . . . . . . 79 2. A forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes dolgokra kötött szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 3. A közös tulajdon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 4. Az elidegenítési és terhelési tilalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 4.1. Az elidegenítési és terhelési tilalom fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 4.2. Az elidegenítési és terhelési tilalom alapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 4.3. Az elidegenítési és terhelési tilalom tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 4.4. Az elidegenítési és terhelési tilalom joghatása . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 5. A korlátolt dologi jogok alapítására irányuló szerződések . . . . . . . . . . . . 91 5.1. A haszonélvezeti jog alapítására irányuló szerződés . . . . . . . . . . . . 91 5.2. A telki szolgalom alapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 5.3. Az óvadék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 Az érvénytelenségi okok a kötelmi jogban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 1. A tévedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 1.1. A lényeges körülmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 1.2. A tévedést a másik fél okozta vagy felismerhette . . . . . . . . . . . . . . . 98 1.3. A közös téves feltevés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 1.4. Saját felróható magatartás hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 1.5. Jogi kérdésben való tévedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 2. A megtévesztés és jogellenes fenyegetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 3. A titkos fenntartás és a színlelt szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 3.1. Az egyoldalú titkos fenntartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 3.2. Jogszabály megkerülése érdekében kötött színlelt szerződés . . . . . 110 3.3. A palástolt szerződés jogi megítélése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 4. Akarathiba ingyenes szerződés esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118

TARTALOM

7

A kötelező alakiság megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119 1. Egyszerű okirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 1.1. Az egyszerű írásba foglalás tartalmi követelményei . . . . . . . . . . . . 121 1.2. Az egyszerű okirat alaki kellékei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122 2. Teljes bizonyító erejű okiratba foglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 3. Ügyvédi (jogtanácsosi) ellenjegyzéssel ellátott okirat . . . . . . . . . . . . . . . . 126 4. Közokirat, közjegyzői okirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126 5. A nem hagyományos módon történő írásba foglalás . . . . . . . . . . . . . . . . 127 6. A szerződés alaki hibájának orvoslása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128 A joghatáshoz kapcsolódás hibái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 1. A jogszabályba ütköző szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 1.1. Az érvénytelenség helyett alkalmazandó más jogkövetkezmény . . . 131 1.2. A más jogszabályba ütköző szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 2. A jogszabály megkerülésével kötött szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140 3. A nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 3.1. Tartalmi meghatározás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 3.2. Jóerkölcsbe ütköző szerződések esetcsoportjai . . . . . . . . . . . . . . . . 145

3.2.1. Családi kapcsolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145

3.2.2. Tartási, öröklési és gondozási szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . 146

3.2.3. Lelki uzsora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 3.3. Elhatárolási kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151 4. Az uzsorás szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154 4.1. A kiszolgáltatott helyzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 4.2. A másik fél helyzetének kihasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156 4.3. Aránytalan előny kikötése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157 5. A feltűnő értékaránytalanság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158 5.1. A feltűnő értékaránytalanság szabályozásának előzményei . . . . . . 159 5.2. A feltűnően nagy értékaránytalanság feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . 161 5.3. Az ingyenes juttatás szándékának hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 5.4. A feltűnően nagy értékaránytalanság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161

5.4.1. A feltűnően nagy értékaránytalanság mértéke . . . . . . . . . . 162

5.4.2. A szerződéskötés körülményeinek jelentősége . . . . . . . . . . . 162

5.4.3. A szerződő fél motivációja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164

5.4.4. A szolgáltatás értékének komplexitása . . . . . . . . . . . . . . . . . 165

5.4.5. A szerződés sajátosságainak figyelembevétele . . . . . . . . . . . 168

5.4.6. Perjogi kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169

5.4.7. Az értékaránytalanság időpontja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 6. Fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171 6.1. A fiduciárius biztosíték jelentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171 6.2. A korábbi magyar bírósági gyakorlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173

6.2.1. A biztosítéki célú vételi jog jogszabályba ütközése . . . . . . . 173

6.2.2. A fiduciárius célú vételi jog és az értékaránytalanság . . . . . 176

8

TARTALOM

6.2.3. A fiduciárius tulajdonátruházás és az uzsorás szerződés . . . 177

6.2.4. Eltérő álláspontok a bírósági gyakorlatban . . . . . . . . . . . . . 177 6.3. Főbb álláspontok a szakirodalomban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180 6.4. A Ptk. új szabálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182 7. Érvénytelenség a fogyasztói jogok körében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183 7.1. A fogyasztó, a fogyasztói szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184 7.2. A fogyasztói szerződésekről általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185 7.3. A fogyasztókra vonatkozó egyes különös szabályok a Ptk.-ban . . 186

7.3.1. A fogyasztói zálogszerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186

7.3.2. Az elektronikus úton történő szerződéskötés különös

szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187

7.3.3. Pénztartozás idő előtti teljesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187

7.3.4. Részleges érvénytelenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187

7.3.5. A hibás teljesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187

7.3.6. A termékszavatossági igény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187

7.3.7. A termékfelelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188

7.3.8. Az adásvételi szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190

7.3.9. A fogyasztó által vállalt kezesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191

7.3.10. A biztosítási szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191 7.4. A tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben . . . . . 192

7.4.1. A magyar szabályozás előzményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192

7.4.2. A tisztességtelen szerződési feltétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193

7.4.3. A közérdekű keresetindítási jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 7.5. A távollévők közötti szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201

7.5.1. Tájékoztatáshoz való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204

7.5.2. A fogyasztót megillető elállási jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205

7.5.3. Inerciaszerződés tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206 7.6. Üzleten kívüli kereskedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206 7.7. Az ingatlanok időben megosztott használatára irányuló szerződés . . 208 7.8. A fogyasztónak nyújtott hitel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210 8. Lehetetlen szolgáltatás. Érthetetlen, ellentmondó kikötés . . . . . . . . . . . . 215 Egyéb érvénytelenségi okok és semmis kikötések a kötelmi jogban . . . . . . . 220 1. Érvénytelenségi okok a kötelmi jog általános szabályaiban . . . . . . . . . . . 220 1.1. Kötelmek közös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220 1.2. A szerződés általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 1.3. Engedményezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224 1.4. Felelősség szerződésen kívül okozott kárért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225 2. Érvénytelenségi okok a Ptk.-ban szabályozott egyes szerződések esetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225 2.1. Tulajdonjog átruházására irányuló szerződések . . . . . . . . . . . . . . . 226

2.1.1. Az adásvételi szerződés írásbelisége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226

2.1.2. Az elővásárlási jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228

TARTALOM

9

2.1.3. A vételi jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228

2.1.4. A visszavásárlási és az eladási jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229

2.1.5. Az adásvételi szerződés és a tulajdonjog átruházása . . . . . . 229

2.1.6. Az ajándékozási szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 2.2. A vállalkozási típusú szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231

2.2.1. A színlelt munkaszerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231

2.2.2. A kontár szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232

2.2.3. A vállalkozói díj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233

2.2.4. A kutatási szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234

2.2.5. Az utazási szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234

2.2.6. A fuvarozási szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234 2.3. A megbízási típusú szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235

2.3.1. A megbízási szerződés megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238

2.3.2. A bizományi szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239

2.3.3. A közvetítői szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239

2.3.4. A bizalmi vagyonkezelési szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241 2.4. A használati szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 243

2.4.1. A lakásbérleti szerződés felmondása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 244

2.4.2. A haszonbérleti szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245 2.5. A letéti szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247 2.6. A hitel- és számlaszerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 248

2.6.1. A kölcsönszerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 248

2.6.2. Az egyes pénzügyi szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249

2.6.3. A faktoringszerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 250

2.6.4. A pénzügyi lízingszerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 250 2.7. A biztosítéki szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251

2.7.1. A kezességi szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251

2.7.2. A garanciaszerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252 2.8. A biztosítási szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252 2.9. A tartási és az életjáradéki szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254 2.10. A polgári jogi társasági szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256 Az érvénytelenség a fizetésképtelenségi jogban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258 1. Csődeljárás során tett jognyilatkozatok érvényessége . . . . . . . . . . . . . . . . 259 2. Az adós által korábban kötött szerződések megtámadhatósága . . . . . . . 259 2.1. Csalárd ügyletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 262 2.2. Ingyenes ügylet – Feltűnő értékkülönbözettel kötött ügylet . . . . . 263 2.3. A hitelező előnyben részesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264 2.4. A megtámadás jogkövetkezményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 268 2.5. Elhatárolási kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269 2.6. A Cstv. alapján indított megtámadási perek és a törlési per összefüggései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 270

10 2.7.

2.8.

TARTALOM

A Cstv. 40. § (1) bekezdésére alapított érvénytelenségi per és a Ptk. 203. §-ára alapított fedezetelvonó szerződés hatálytalanságára irányuló perek összefüggései . . . . . . . . . . . . . . . 270 Az adós vagyonának értékesítésére vonatkozó szabályok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271

Az érvénytelenség jogkövetkezményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 274 1. Bírósági érvényessé nyilvánítás visszamenő hatállyal . . . . . . . . . . . . . . . . 276 2. A szerződés érvényessé válása a felek akaratából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 280 3. Az eredeti állapot helyreállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281 4. Az eredeti állapot helyreállításának akadályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 286 4.1. A teljesítőképesség hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 286 4.2. Az eredeti állapot helyreállítása és a törlési per kapcsolata . . . . . . 287 5. Az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289 6. Járulékos igények érvénytelen szerződés esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292 6.1. Az eredeti állapot helyreállításával nem orvosolt hasznok

és kamatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 293 6.2. A visszaszolgáltatandó dologra fordított költségek . . . . . . . . . . . . . 298 6.3. Az érvénytelen szerződés megkötésével okozott károk . . . . . . . . . . 298 Az érvénytelenség eljárásjogi vonatkozásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303 1. Hatáskör, illetékesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303 2. Pertárgyérték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 304 3. Egységes pertársaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 306 4. Kérelemhez kötöttség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308 5. A kereset . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 311 6. Megállapítási kereset . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 311 7. A perbeli legitimáció vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313 8. A semmisség hivatalbóli észlelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313 9. A szerződés érvénytelenségére való hivatkozás mint az érdemi védekezés eszköze . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 314 10. Közbenső ítélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 318 11. Az ítélet rendelkező része . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 318 11.1. Egyidejű teljesítésre kötelezés az eredeti állapot visszaállítása esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 319 11.2. Az alperesek egymás közötti marasztalása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321 12. A másodfokú eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 322 13. A közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében és uzsorás szerződés esetén a szerződés semmisségének megállapítása iránti ügyészi kereset . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 323 Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 327 Tárgymutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334

Rövidítések jegyzéke BDT BH Btk. Ctv. Cstv.

EBH Fgytv.

GK Gt. Hpt.

ÍH Inytv.

Kbt. Ktv. LB Ltv. Mt. Mtj. PED PJD PK Pp.

Ptk. Ptké.

régi Ptk.

Tpvt. Ütv.

Vht.

Bírósági Döntések Tára Bírósági Határozatok A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásáról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény A csődeljárásról és a felszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény Elvi Bírósági Határozatok A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény Gazdasági Kollégium A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény Ítélőtáblai Határozatok Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény Legfelsőbb Bíróság A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének törvényjavaslata A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának Elvi Döntése Polgári Jogi Döntvénytár Polgári Kollégium A Polgári perrendtartásról szóló – többször módosított – 1952. évi III. törvény Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. tvr.

A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

Előszó A polgári jogban a szerződések létrejötte során kiemelt jelentőséggel bír az érvényesség kérdése. Számos bírósági jogvita központi elemét képezi a szerződés érvénytelensége, ami a Ptk. szabályozási rendszerében is fontos szerepet kap. Ez a kézikönyv alapvetően a gyakorló jogászok számára íródott, azzal a céllal, hogy bemutassa az érvénytelenséggel kapcsolatos hatályos jogi szabályozást és bírósági gyakorlatot, érintve emellett a magyar jogirodalomban az egyes kérdéskörökkel kapcsolatos szakmai vitákat is.

Az érvénytelenség témakörének első részletes és a mai napig aktuális feldolgozására a magyar szakirodalomban Weiss Emilia professzor asszony 1969-ben megjelent művében került sor. Az utóbbi időkben Vékás Lajos akadémikus professzor tanulmányai számos olyan kérdéskörre mutatnak rá, amelyek a joggyakorlatban jelentkező ellentmondások feloldására adnak iránymutatást, Menyhárd Attila egyetemi tanár több monografikus munkája pedig az érvénytelenség egyes részterületeinek tudományos, elsősorban összehasonlító jogi áttekintését adja. A jelen műben hangsúlyozottan támaszkodtunk az előzőekben megnevezett szerzők tudományos kutatási eredményeire.

A témakör egyes kérdéseinek elméleti, dogmatikai bemutatása mellett elsősorban a joggyakorlat és azon belül is a bírósági gyakorlat oldaláról kívánjuk bemutatni a szerződések érvénytelenségének területét. A mű részletesen elemzi a Ptk.-ban szabályozott semmisségi okokat a személyek jogában, a dologi jogban, a kötelmi jog általános és különös részében is, továbbá a megtámadhatósági okoknak a kötelmi jog általános részében ismert szabályait. A műben bemutatásra és elemzésre kerülnek a többek között a jogszabályba ütköző szerződések, a jó erkölcsbe ütköző szerződések, az uzsorás, a színlelt, a lehetetlen szolgáltatásra irányuló, az alakiság megsértésével megkötött szerződések csakúgy, mint a tisztességtelen szerződéses feltételek, a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvénytelenségi okai és gyakorlata. A könyv végigvezeti az olvasót a Ptk. kötelmi jogi különös részében szabályozott szerződések esetében jelentkező tipikus érvénytelenségi okokon is, bemutatva az egyes szerződések specialitásait. A semmisségi okok mellett a könyvben feldolgozásra kerültek a megtámadhatósági okok is, így a feltűnő értékaránytalansággal kötött ügylet, a tisztességtelen általános szerződési feltételek, a tévedés, a megtévesztés és a fenyegetés.

A műben külön fejezetben kerül kifejtésre az érvénytelenség esetén alkalmazandó jogkövetkezmények rendszere, így az eredeti állapot helyreállítása, a szerződés érvényesség, illetve hatályossá nyilvánítása, az állam javára marasztalás és a részbeni érvénytelenség. Az előzőeken túlmenően feldolgozásra kerültek a Ptk.-n kívüli, egyéb rokon jogterületeken ismert egyes fontosabb érvénytelenségi okok, így a társasági

14

Előszó

szerződés érvénytelensége, a fogyasztói szerződésekben ismert érvénytelenségi okok, valamint a fizetésképtelenségi jogban ismert esetek. A gyakorlati alkalmazhatóság érdekében külön fejezetet szenteltünk az érvénytelenség perjogi vonatkozásainak elemzésére.

A kézikönyvet elsősorban a gyakorló jogászok számára ajánljuk, emellett azonban a jogi oktatásban is felhasználható az érvénytelenség kazuisztikájának feldolgozása során. Bízunk abban, hogy e klasszikus magánjogi témakörnek a joggyakorlat nézőpontjából történő bemutatására irányuló második, az új Ptk. szabályainak megfelelően átdolgozott kiadása hasznosnak bizonyul az olvasó számára.

A szerzők

Bevezetés A szerződést akkor tekinthetjük érvényesnek, ha a felek akaratuknak megfelelő nyilatkozatot tesznek, vagyis az akaratuk és nyilatkozatuk egymással összhangban áll, nyilatkozatukat a jogszabályi előírásoknak megfelelő formában és tartalommal teszik meg és a szerződő felek részéről tett nyilatkozatok találkoznak, továbbá a felek akaratnyilatkozata alkalmas az általuk kívánt joghatás kiváltására. Az érvényes szerződéshez ebből eredően három konjunktív feltételnek kell megfelelnie, az akarat, a nyilatkozat és a kívánt joghatás tekintetében épnek kell lennie. Abban az esetben, ha az előzőekben felsorolt három elem bármelyike nem áll fenn, úgy a szerződés érvénytelennek minősíthető. A három feltétel valamelyikének hiánya nem feltétlenül jelenti az adott szerződés automatikus érvénytelenségét, a jogalkotó az egyes ügyleti hibák tekintetében ugyanis differenciál, és megkülönbözteti azokat az eseteket, amikor a hiba olyan súlyosnak tekintendő, hogy ipso iure az érvénytelenség, vagyis a semmisség jogkövetkezményét fűzi hozzá, és azokat az eseteket, amikor a sérelmet szenvedő fél diszkrecionális jogától teszi függővé a szerződés bírósági érvénytelenné nyilvánítását, vagyis a megtámadás jogának gyakorlását. A megtámadhatóság esetében a jogügylet csak akkor minősül érvénytelennek, ha az érvénytelenségi ok alapján a szerződésből sérelmet szenvedő fél kérelmére az érvénytelenséget a bíróság megállapítja.

1. Az érvénytelenségi okok a Ptk.-ban A jelenlegi Ptk. rendszerében az érvénytelenségi okok ennek megfelelően az alábbiak szerint csoportosíthatók: Semmisségi okok: a) Akarathibából eredően: − cselekvőképtelenség, − színlelt szerződés, − fizikai kényszer. b) Nyilatkozati hibából eredően: − alaki hibák, az alakiság megsértésével kötött szerződések. c) A célzott joghatás hibájából: − tilos szerződés (jogszabályba ütköző, illetve jogszabály megkerülésével kötött szerződések), − jóerkölcsbe ütköző szerződés, − uzsorás szerződés, − fiduciárius hitelbiztosíték, − fogyasztói jogot csorbító feltétel,

Bevezetés

16 − fogyasztó joglemondó nyilatkozata, − tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben, − lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés, − érthetetlen vagy ellentmondó kikötést tartalmazó szerződés.

Megtámadhatósági okok: a) Akarathibából eredően: − tévedés, − megtévesztés, − jogellenes fenyegetés, − képviselő és képviselt közötti érdekellentét. b) A célzott joghatás hibájából eredően: − szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnően nagy értékaránytalansága, − egyoldalú indokolatlan előny kikötése általános szerződési feltételekben vagy fogyasztói szerződésben, − tisztességtelen általános szerződési feltétel vállalkozások között.

A Ptk. szabályozásában üdvözlendő, hogy a régi Ptk.-hoz képest dogmatikai szempontból rendszerezett csoportosításban szabályozza az érvénytelenségi okokat.

Az akarathibákat, a nyilatkozati hibákat és a joghatáshoz kapcsolódó hibát különkülön címszó alatt tárgyalja, amelyek nagyban elősegítik azok alkalmazását.

1.1. Az akarathibák Az akarathibák tényállásai jórészt megegyeznek a régi Ptk. szabályaival. A cselekvőképesség részleges vagy teljes hiánya miatti érvénytelenség esetei változatlanul a személyek jogában találhatók meg. Ez összhangban áll azzal, hogy a cselekvőképesség korlátozásának egyes jogszabályi feltételeivel együtt történő tárgyalása ezeknek az érvénytelenségi okoknak szorosabb összefüggést mutat, mintha a kötelmi jog általános részébe kerültek volna. Hasonló érvekkel támasztható alá a Ptk. 6:13. §-ában szabályozott akarathiba esetén fennálló megtámadási jog elhelyezése, miszerint a képviselő és a képviselt közötti érdekellentét esetén a képviselt megtámadhatja a képviselő jognyilatkozatát, kivéve, ha az érdekellentétről a képviseleti jog alapításakor tudott. Megjegyzendő, hogy az álképviselet esetére a jogalkotó a harmadik személy jóváhagyásától függő ügylet szabályait alkalmazza analógia útján, így ez nem az érvénytelenség, hanem a hatálytalanság körébe tartozik.

A tévedés szabályozása során a jogalkotó definiálja a lényeges körülmény kategóriáját, és kikerül a szabályozásból a jogban való tévedés tényállása. Ez utóbbi hiánya azonban nem teszi kizárttá, hogy a jogban való tévedés esetén az általános szabályok szerint az érvénytelenség jogkövetkezménye alkalmazható legyen. A megtévesztés, a jogellenes fenyegetés, a színlelt szerződés és az egyoldalú titkos fenntartás szabályai tartalmukban változatlanok maradtak.

Az ingyenes szerződések esetében felmerülő akarathiba szabályozása egyértelművé teszi, hogy akkor is lehetőség van a szerződés megtámadására, ha a tévedést, téves

Bevezetés

17

feltevést vagy harmadik személy részéről megvalósuló jogellenes fenyegetést vagy megtévesztést a másik fél nem ismerhette fel.

1.2. A nyilatkozati hibák A szerződési jognyilatkozatok hibája az alakiság megsértését jelenti. A Ptk. számos esetben írásbeliséget ír elő egyes szerződések vonatkozásában. Kifejezetten írásos formát határoz meg a Ptk. a következő szerződéstípusokra: − ingatlan-adásvételi szerződés [6:215. § (2) bekezdés], − elővásárlási jog, visszavásárlási jog, vételi jog és eladási jog alapítása [6:226. § (1) bekezdés], − ingatlan-csereszerződés [6:234. § alapján a 6:215. § (2) bekezdés], − ingatlan-ajándékozási szerződés [6:235. § (2) bekezdés], − utazási szerződés [6:254. § (2) bekezdés]), − bizalmi vagyonkezelési szerződés [6:310. § (2) bekezdés], − haszonbérleti szerződés [6:349. § (2) bekezdés], − kezességi szerződés [6:416. § (3) bekezdés], − garanciaszerződés [6:431. § (2) bekezdés], − tartási szerződés [6:491. § (2) bekezdés], − életjáradéki szerződés [6:497. § (3) bekezdés alapján a 6:491. § (2) bekezdés].

Ennek megfelelően az írásbeliség elmaradása a szerződés érvénytelenségét eredményezi, azonban a teljesítés elfogadásával a teljesített rész erejéig a szerződés érvényessé válik. Ez alól kivételt az jelent, ha jogszabály minősített okirati formát ír elő (közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat), vagy a szerződés tulajdonjog átruházására irányul, mivel ezekben az esetekben nincs lehetőség az érvénytelenség orvoslására.

1.3. A célzott joghatás hibái A szerződés általi célzott joghatás hibái közül az első a tilos szerződés. A jogszabályba ütköző szerződések semmissége esetében azt szükséges vizsgálni, hogy az adott jogi norma kógens vagy diszpozitív. A régi Ptk. szabályaihoz képest a Ptk. következetesen a konkrét jogszabályi rendelkezés mellett egyértelműen alkalmazza a jogkövetkezményként alkalmazandó semmisséget. A Ptk. közel kétszáz konkrét tényálláshoz fűzi a semmisség jogkövetkezményét. A Ptk.-n kívüli egyéb polgári jogi jogszabályok esetében az érvéntelenség jogkövetkezményének alkalmazása megítélésünk szerint attól tehető függővé, hogy a konkrét jogi norma ezt tartalmazza-e. Amennyiben ilyen jellegű szabály a tiltott tényállási elem megvalósításához kifejezetten nem fűződik, úgy az érvénytelenséget nem, viszont az adott jogszabály által meghatározott egyéb jogkövetkezményt, szankciót alkalmazni kell.

Változatlanul semmisséget eredményez a jogszabály megkerülésével kötött szerződés. Ennek vizsgálata során a felek által elérni kívánt joghatást kell vizsgálni és azt összemérni a kógens jogi normákban meghatározott tilalmakkal. Szintén változat-

18

Bevezetés

lan formában szabályozza a Ptk. a jóerkölcsbe ütköző és az uzsorás szerződés semmisségét. A Ptk. ugyanakkor a kialakult bírósági gyakorlatot figyelembe véve, a normaszöveg szintjén jelentős változtatásokkal szabályozza a feltűnően nagy értékaránytalansággal kötött szerződés érvénytelenségét. Az ingyenesség mellett egyértelműsítésre került: amellett, hogy az sem élhet a megtámadás jogával, aki a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette, az sem gyakorolhat ilyen jogot, aki annak kockázatát vállalta. Egyértelművé teszi a Ptk. szövege, hogy nem a szolgáltatások közötti értékkülönbséget, hanem azok közötti aránytalanságot kell vizsgálni az érvénytelenség szempontjából, ami a bírósági gyakorlatban már korábban is meghatározó szempont volt. További jelentős változás a tényállásban, hogy a feltűnő értékaránytalanság esetére a felek a megtámadási jogot érvényesen kizárhatják, kivéve a fogyasztói szerződés esetét.

A Ptk. pontot tesz az elmúlt közel két évtizedben sokszor ellentétes bírósági gyakorlatra és a jogirodalmi vitákra azzal, hogy egyértelműen kimondja a fiduciárius hitelbiztosíték érvénytelenségét. Ennek megfelelően a biztosítéki célú adásvétel, vételi vagy visszavásárlási jog nem szolgálhat biztosítékul valamely szerződéses szolgáltatás tekintetében. Ez alól kivételt a pénzügyi biztosítékokról szóló európai uniós irányelv képez1, valamint a lízing- és a faktoringszerződés konstrukciója bizonyos szempontból szintén eltérést enged.

A Ptk. a fogyasztók jogainak védelme érdekében több tényállásban is a semmisség jogkövetkezmények alkalmazását írja elő. Ilyen a fogyasztói jogot csorbító feltétel alkalmazása, a fogyasztó joglemondó nyilatkozatának az esete és a fogyasztói szerződésben alkalmazott tisztességtelen szerződési feltétel. Az utóbbi esetében a Ptk.-ba került beépítésre a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) Kormányrendeletben szabályozott ún. „szürke”- és „fekete”-lista. Ezek a kikötések alapvetően európai uniós jogharmonizációs kötelezettség folytán alkalmazandók a magyar jogban is. Szintén a Ptk.-ba került átvételre a közérdekű kereset indítására felhatalmazott személyek, szervek felsorolása is.

Emellett a vállalkozások egymás közötti jogviszonyában alkalmazott általános szerződési feltételek tekintetében továbbra is a megtámadási jogot teszi lehetővé a Ptk. és a vállalkozások közötti tisztességtelen szerződési feltétellel kapcsolatos közérdekű kereset alkalmazását is szabályozza.

Változatlan formában megmaradt tényállásként a lehetetlen szolgáltatást, illetve az érthetetlen vagy ellentmondó kikötést tartalmazó szerződés érvénytelensége.

Az érvénytelen szerződést szükséges elhatárolni a bírósági úton nem érvényesíthető követeléstől (naturalis obligatio, Ptk. 6:121. §).2 Ezek közül a játékból vagy fogadásból eredő követeléseknél azt szükséges vizsgálni, hogy azt hatósági engedély alap1 Az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve (2002. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról.

2 Pl. az 1928. évi II. tc. 7. §-ának rendelkezése szerint „Az uzsoráról és a káros hitelügyletekről szóló 1883:XXV. tc. 22. §-ának első bekezdése úgy módosul, hogy az idézett bekezdésben említett helyiségekben kiszolgáltatott szeszes ital ára iránti követelést bíróság nem ítélhet meg és ily követelést sem az adósnak, sem jogutódának követelésébe nem lehet beszámítani.”

Bevezetés

19

ján bonyolítják-e le. Amennyiben igen, úgy az abból származó követelés érvényes és bírósági úton is érvényesíthető. Ha hatósági engedély nélkül történt a lebonyolítás, úgy azt is figyelembe kell venni, hogy az adott játék nem minősül-e tiltottnak.

Amennyiben tiltott szerencsejáték esete áll fenn, úgy az tilos szerződésnek minősül, és ezért semmis. Olyan játék vagy fogadás, amelyet a törvény nem tilalmaz, de nem is szükséges hozzá hatósági engedély, az érvényes szerződést eredményez, azonban bírósági úton nem lesz kikényszeríthető. Ugyanez igaz a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelésre és az ilyen követelést megerősítő követelésekre is.

Fontos eltérés továbbá, hogy a bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés önkéntes teljesítését nem lehet visszakövetelni, míg az érvénytelen szerződés alapján teljesített szolgáltatás esetében az eredeti állapot helyreállítására, illetve a felek közötti elszámolásra sor kerül.

2. A nemlétező és a hatálytalan szerződések Az érvénytelen szerződés joghatását tekintve látszólag azonos elbírálás alá esik a nem létező szerződéssel, azonban megítélését tekintve mégis jelentős különbség áll fenn a két eset között.

2.1. A nemlétező szerződés A nemlétező szerződés esetében a felek szerződéskötésre irányuló jognyilatkozatai között nem áll fenn összhang, a konszenzus helyét disszenzus foglalja el, illetve az adott szerződés megkötéséhez szükséges olyan lényeges tartalmi elemben nem jön létre megállapodás (pl. adásvételnél vételár, vállalkozásnál vállalkozói díj stb.), amely szerződéstípushoz kapcsolódó fogalmi elem hiánya kizárja a szerződés létrejöttét.

A nemlétező szerződés abban különbözik az érvénytelen szerződéstől, hogy a nemlétező szerződéshez semminemű joghatás nem fűződik, így negatív joghatása (in integrum restitutio) sincs.3 A bírósági gyakorlatban is számos esetben felmerül a nemlétező és az érvénytelen szerződés elhatárolásának problematikája, jellemző a normativizmus előtérbe kerülése, vagyis annak a gondolatmenetnek a követése, hogy az érvénytelen jogügylet semmis jogügylet, amelynek ugyanúgy nincs joghatása, mint a nemlétező szer3 Siklósi Iván találóan mutat rá, hogy „a contractus non existens nem más, mint bizonyos, még érvénytelen szerződéshez sem vezető (meglehetősen heterogén) tényállások megjelölésére szolgáló absztrakt elméleti-dogmatikai kategória; létjogosultságának indoka, hogy az érvénytelen szerződés tényállása – bár a teljesítés követelésének jogalapja hiányzik – szerződéses tényállás (melynek alapján kontraktuális igény érvényesítésének is helye lehet), bizonyos cselekmények pedig nem hoznak létre még érvénytelen szerződéses tényállást sem, így az érvénytelenségi jogkövetkezmények alkalmazásának nincs létalapja.” Siklósi Iván: A nemlétező szerződés jogdogmatikai kategó­ riá­ja és esetkörei a római jogban. Jogelméleti Szemle 2005/4. 4. o. Lásd továbbá ezzel kapcsolatban: Siklósi Iván: A nemlétező szerződések problémája a római jogban és a modern jogokban, Acta Juridica et Politica Szeged tom.

67 fasc. 19. (2005).

20

Bevezetés

ződésnek.4 Így pl. abban az esetben, amikor a szerződést kötő gazdasági társaság képviseletében eljáró személy nem volt a gazdasági társaság ügyvezetője a szerződés megkötésének időpontjában, vagyis az álképviselet esete állt fenn, a Legfelsőbb Bíróság az álképviselő által aláírt szerződést semmisnek minősítette.5 Ez tipikusan olyan eset, amikor annak kérdése merül fel, hogy létrejött-e a szerződés az adott gazdálkodó szervezet és a másik szerződő fél között vagy – az álképviseletnél fogva – létre nem jött szerződéssel állunk-e szemben. Az új Ptk. hatálybalépése előtt egyöntetű volt a bírósági gyakorlat abban a tekintetben, hogy amennyiben valamely szerződés létrejöttéhez harmadik személy jóváhagyása szükséges, úgy annak hiányában a szerződés nem jön létre.6 Az új Ptk. szabályai alapján a beleegyezéstől vagy jóváhagyástól függő szerződést érvényesnek kell tekinteni, csak a szerződés hatálya függ a jóváhagyástól.7 Amikor egy cégbejegyzési eljárás alatt álló korlátolt felelősségű gazdasági társaság üzletrészének eladására jött létre szerződés, amely társaság a későbbiekben nem került bejegyzésre, úgy szintén az a kérdés merült fel, hogy az így megkötött szerződés érvénytelennek vagy létre nem jöttnek tekintendő-e. A kérdés tekintetében a Legfelsőbb Bíróság akként foglalt állást, hogy létre nem jött szerződésről van szó.8 Egy másik ügyben, ahol a jogi személy nevében a képviseletében a cégnyilvántartásban feltüntetett személy írta alá a szerződést, de a vele szerződő másik félnek tudomása volt arról, hogy ennek a személynek a képviseleti jogosultsága már megszűnt, a Legfelsőbb Bíróság a szerződést érvénytelennek minősítette, bár meglehetősen óvatosan fogalmazott az ítélet indokolásában: „Nem csak abból az elsőfokú bíróság által hivatkozott okból, hogy a felperesi képviselő – N. Z. – részt vett az 1994. február 28-i közgyűlésen, s tudomást szerzett arról: N. J.-t a közgyűlés igazgatósági elnöki tisztéből – amin az egyszemélyi aláírási jogosultsága alapult – visszahívta, hanem a felperesi képviselő rosszhiszeműségét – de legalábbis nem kellő gondosság tanúsítását – támasztja alá az a tény is, hogy a szerződést nem az alperes hivatalos helyiségében, a hivatali órák alatt, hanem N. J. lakásán, az esti órákban írták alá. […] A fentiekben kifejtettekre tekintettel, miután a felperes az alperes képviseletére és cégjegyzésére már nem jogosult személlyel kötötte meg az 1994. március 16-án kelt lisztszállítási szerződést, s erről a körülményről a felperes törvényes képviselője tudott, illetve kellő gondosság mellett tudhatott volna, a szerződés érvényesen nem jött létre”9.

Abban az esetben, amikor a szerződés érvényes létrejöttéhez a gazdasági társaság 4 Ezt a megközelítést fogadja el a 19. század elejei magyar magánjogi irodalomban pl. Grosschmid Béni, Szladits Károly és Zliszky Imre is. Lásd ehhez Bessenyő András: A jogügylet érvényessége és hatályossága – Egy civilisztikai (ál?)probléma margójára. Jura VII/2 (2000) 3. o. Az érvényesség és hatályosság problematikájával kapcsolatban lásd Földi András: Érvényesség és hatályosság a végrendeleteknél. Közjegyzők Közlönye XLV/7–8. (1998) 2. skk. és Földi András: Don Quijote és a lidércek – Újabb észrevételek a jogügyletek érvényességéről és hatályosságáról. Földesi Tamás emlékkönyv. Budapest, 2004. 146. skk.

5 Legfelsőbb Bíróság Fpk. VI. 31.393/2001/2. számú végzése. Megjegyzendő, hogy a Ptk. új szabályai alapján már nem feltétlenül ez lenne hasonló ügyben az alkalmazandó jogkövetkezmény.

6 Fővárosi Ítélőtábla 16. Gf. 40.249/2006/9. számú ítélete, Fővárosi Ítélőtábla Gf. 14. 40.092/2006/3. számú ítélete.

7 Ptk. 6:118. §.

8 Gf. VII. 30.955/2000/7.

9 BH 1997.240.

Bevezetés

21

(kft.) részéről a taggyűlés hozzájárulása volt szükséges, a Fővárosi Ítélőtábla úgy foglalt állást, hogy a taggyűlési határozat hiányában a szerződés nem jött létre. Az ítéletét azzal indokolta, hogy: „A felperesi társaság törzstőkéje 1 500 000 forint volt az 1998. július 9-i adásvételi szerződések megkötésekor, tehát a jogügyletek tárgyát képező ingatlanok értéke a törzstőke egynegyedét meghaladta, és az alperes gyermeke a társaság tagja volt, ezért a szerződések létrejöttéhez a taggyűlés hozzájárulása kellett volna. Ennek hiányában helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az adásvételi szerződések nem jöttek létre”.10 Egy másik esetben, ahol a szövetkezet ügyvezető igazgatója írta alá a szerződést közgyűlési felhatalmazottság hiányában, a Fővárosi Ítélőtábla úgy foglalt állást, hogy ez nem befolyásolja sem a szerződés létrejöttét, sem annak érvényességét.11 Más esetben a társasági szerződés valamelyik tag általi alá nem írása során a Legfelsőbb Bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a társasági szerződés ettől függetlenül létrejött, csak az aláírását nem adó tag nem lesz a társaság tagja: „Nincs jogi lehetőség a társasági szerződés mint több alanyú kötelem egyik alanyának hiányára alapítottan a társasági szerződés alapján a cég létre nem jöttének megállapítására.

A társasági szerződésben valamelyik tag aláírásának hiánya nem eredményezi a társaság létre nem jöttét”.12

2.2. A szerződés hatályossága A Ptk. szabályai alapján a szerződés hatálya függhet feltételtől, időhatározástól és harmadik személy beleegyezésétől, jóváhagyásától.

A feltétel általánosan elfogadott meghatározása szerint valamely bizonytalan jövőbeni esemény, amelytől a jogügylet hatásának bekövetkeztét vagy megszűnését teszik függővé. A felfüggesztő feltétel esetében a szerződés hatálybalépése a jövőbeli bizonytalan esemény bekövetkeztétől függ. A felfüggesztő feltétel érvényes kikötéséhez a feleknek a konkrét szerződésre vonatkozó tartalmi elemekkel és alakisággal megkötött szerződést kell kötniük.

A feltétel elhatárolandó a feltételezéstől, amikor a jogalany valamilyen bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkeztében bízik, és ezért jut arra az elhatározásra, hogy jogügyletet köt. Ilyen esetben a feltételezés egyoldalú, titkos fenntartásnak minősül, és amennyiben azt a másik fél számára nem hozza nyilvánosságra, úgy a jogügylet tekintetében nincs joghatása. Abban az esetben, ha a felek közös, egymás által ismert feltevés alapján kötöttek szerződést, és ez a feltevés nem valósul meg, úgy ez – a jogviszony további elemeitől függően – a szerződés megszüntetésére okot adó körülményként vagy a szolgáltatás lehetetlenüléseként értékelhető.

Szintén el kell határolni a feltételt az időhatározástól. Az időhatározás esetén a felek a jogügylet hatályát meghatározott időponthoz, időtartamhoz kötik. Az időhatározás szintén jövőbeli, de biztos eseményhez kötődik. Amennyiben a felek a teljesítés Fővárosi Ítélőtábla Gf. 13.40.252/2005/5. számú ítélete.

Fővárosi Ítélőtábla 5. Pf. 20.664/2006/8., BDT 2007.110.

12 BH 2001.183.

10 11

Bevezetés

22

idejét egy jövőbeni bizonytalan esemény bekövetkeztéhez kötik, úgy valójában nem határoznak meg teljesítési határidőt.13 A feltétel és az időhatározás sok esetben nehezen elhatárolható egymástól, a megkülönböztetésre a biztos bekövetkezés vagy a bizonytalanság ad támpontot. Pl., ha valakinek a halála napjához kötik a jogügylet hatályosságát, úgy időhatározásról van szó, mert bár a pontos időpont nem ismert, azonban biztosan bekövetkező eseményről van szó, ugyanakkor, ha valakinek meghatározott életkora eléréséhez kötik a jogügylet hatályosságát, úgy az feltétel, mert bár pontosan tudjuk annak időpontját, azonban bizonytalan, hogy ténylegesen megéri-e azt.

A feltétel lehet felfüggesztő vagy más néven halasztó, amikor a jogügylet hatásának beálltát teszik függővé a jövőbeli bizonytalan eseménytől, és lehet felbontó, amennyiben a jogügylet hatályvesztése lesz a bizonytalan jövőbeni esemény joghatása.

A feltétel bekövetkezte függhet valamely fél akaratától is, ilyen esetekben valamelyik fél saját cselekményétől függ a jogügylet hatályossága (akarati, potestatív feltétel), illetve a feltétel állhat pusztán valamelyik fél egyoldalú kijelentésében is (merően akarati feltétel, condicio merae voluntatis). Ez utóbbiak az ún. hatalmasságok, pl. a vételi jog, elővásárlási jog, visszavásárlási jog gyakorlása stb. Ugyanakkor a magyar bírósági gyakorlat feltételként csak olyan eseményt fogad el érvényesnek, amely a felek magatartásán kívül esik.14 Amennyiben a felfüggesztő feltétel bekövetkezik, úgy a szerződés hatályba lép.

A felfüggesztő feltétel bekövetkeztéig a szerződésből eredő szolgáltatások nem követelhetők. A feltétel bekövetkeztétől kezdődően gyakorolhatók a szerződésből eredő jogok, illetve teljesítendők a szerződésből eredő kötelezettségek. A felfüggesztő feltétel beálltától számítandók a szolgáltatások teljesítésével kapcsolatos határidők is.

A felfüggesztő feltétellel kötött szerződésből eredő követelés engedményesével szemben a kötelezett kifogásként hivatkozhat arra, hogy a felfüggesztő feltétel bekövetkeztének hiányában a szerződés nem lépett hatályba.15 Amennyiben a bontó feltétel bekövetkezik, úgy a felek közötti szerződés hatályát veszíti. Ettől kezdődően a felek a szerződésből eredően egymással szemben szolgáltatásokat nem követelhetnek, leszámítva az egyes ún. kísérő szolgáltatásokat, illetve a szerződésből eredő elszámolási, kártérítési kötelezettségeket.

A feltételnek határozottnak kell lennie, amelyből megállapítható, hogy pontosan milyen jövőbeli esemény bekövetkeztéhez kötik a felek a szerződés hatályát. A feltétel értelmezésére is irányadók a Ptk. 6:86. § (1) bekezdésében írtak, vagyis az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni. Emellett a Ptk. 6:8. § (1) bekezdése alapján a jognyilatkozatokat úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset összes körülményére tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie BH 1994.595.

BH 2001.170. Ezt a megközelítést kritika alá vonja és az általános megközelítés helyett a konkrét eset körülményeinek vizsgálatától tenné függővé Vékás Lajos. Vékás Lajos: A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal. Budapest, 2013. 584. o.

15 BH 2009.18.

13 14

Bevezetés

23

kellett. A feltétel értelmezése során tehát részben nyelvtani értelmezésre kerül sor a feltétel szövege alapján, másrészt pedig vizsgálni kell a felek célját és motivációját a feltétel kikötésével kapcsolatban.

Megfogalmazásában rejlő okból lehet a feltétel érthetetlen vagy ellenmondó. Érthetetlen feltétel esete áll fenn akkor, ha a feltétel értelmezése során sem jutunk olyan eredményre, amelyből a feltétel tartalma megállapítható lenne. Ellentmondó feltételről beszélhetünk, ha a feltétel ugyan érthető, de vagy önellentmondásos, vagy a szerződés más rendelkezéseivel nem áll összhangban. Valójában mindkét esetben arról van szó, hogy a feltétel tekintetében hiányzik a felek közötti konszenzus, vagyis megállapodásuk a feltétel pontos tartalmában nem jött létre, illetve ez a megállapodásuk nem rekonstruálható. Utólag nehezen megállapítható, hogy a felek között a feltétel tartalma vonatkozásában már a szerződés megkötésekor hiányzott-e az egyetértés vagy csak a feltétel későbbi értelmezése során jutottak eltérő eredményre.

Tartalma miatt lehet a feltétel jogellenes vagy lehetetlen. Jogellenes a feltétel, ha annak tartalma jogszabályi előírásba ütközik, vagyis olyan jövőbeli bizonytalan eseményhez kötötték a felek a szerződés hatályát, amit jogszabály vagy tilt, vagy csak nem tesz lehetővé. Kifejezetten jogellenes a feltétel pl. akkor, ha jogszabály valamilyen jognyilatkozat feltételhez kötését tiltja. Lehetetlen a feltétel akkor, ha a felek által meghatározott jövőbeni esemény bekövetkezése már a szerződés megkötése időpontjában kizárt. A lehetetlenség oka lehet fizikai vagy jogi lehetetlenség is. A lehetetlen feltétel elhatárolandó a feltétel megvalósulásának lehetetlenülésétől, mivel ez utóbbi esetben a szerződés megkötésekor még lehetséges a feltétel bekövetkezése, azonban a szerződéskötés utáni időszakban jelentkező események miatt erre nincs lehetőség. Ez utóbbi esetben a feltétel meghiúsulásáról van szó. Pl. a felfüggesztő feltételhez kötött üzletrész-átruházási szerződés meghiúsul, ha a szerződés hatályo­su­ lását megelőzően az üzletrész lefoglalása miatt az üzletrészen elidegenítési és terhelési tilalom keletkezik.

Mind a négy körülmény a feltétel semmisségének jogkövetkezményét vonja maga után. Annak megítélése, hogy a feltétel semmissége a felek közötti teljes szerződés érvénytelenségét eredményezi-e, azt szükséges vizsgálni, hogy a semmis feltétel nélkül a felek a szerződést megkötötték volna.16 Amennyiben a felek a szerződés hatályát feltételhez kötötték, úgy a feltétel bekövetkeztéig vagy meghiúsulásáig függő jogi helyzet áll fenn közöttük. Felfüggesztő feltétel esetén a felek között érvényes szerződés áll fenn, azonban a szerződésből származó jogaikat még nem gyakorolhatják, kötelezettségeiket teljesíteni nem kötelesek. Ebben az időszakban a felek számára a szerződés ténylegesen gyakorolható jogokat még nem eredményez, azonban nem tevésre irányuló, tűrési kötelezettségük áll fenn. A feleknek tartózkodniuk kell minden olyan cselekménytől, amely a szerződés esetleges hatálybalépése esetén a szerződésszerű teljesítést a másik fél hátrányára befolyásolhatja. A feleknek az ilyen irányú tartózkodási kötelezettsége a Ptk. 1:3. § (1)–(2) bekezdéseiben megfogalmazott jóhiszeműség és tisztesség, valamint a Ptk. 16

Ezzel kapcsolatban lásd a részleges érvénytelenséghez fűzött magyarázatokat.

24

Bevezetés

6:62. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség általános elvével áll összhangban.

Harmadik személy jogait nem érinti az, ha valamelyik fél a tartózkodási kötelezettségét megszegi. Harmadik személy jogszerzése akkor érvényes, ha a harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett jogokat a szerződés tárgyán.

A Ptk. 1:4. § (2) bekezdésében foglalt általános alapelvvel – saját felróható magatartására előnyök szerzése érdekében senki sem hivatkozhat – áll összhangban a feltétel kapcsán az az előírás, hogy nem alapíthat jogot a feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására az, aki felróhatón maga idézi ezt elő. A szabályból eredően a következő esetkörök alakulhatnak ki: − amennyiben a felfüggesztő feltétel bekövetkeztét valamelyik fél felróhatóan idézi elő, úgy a feltételt meg nem valósultnak kell tekinteni, vagyis a szerződés nem lép hatályba, − fordított tényállás mellett ellentétes jogkövetkezmény alkalmazandó, amennyiben a felfüggesztő feltétel bekövetkeztét valamelyik fél felróhatóan meghiúsítja, úgy a feltételt bekövetkezettnek kell tekinteni, vagyis a szerződés hatályba lép, − amennyiben a bontó feltétel bekövetkeztét valamelyik fél felróhatón idézi elő, úgy a feltételt meg nem valósultnak kell tekinteni és a szerződés hatályban marad, − amennyiben pedig a bontó feltétel bekövetkeztét valamelyik fél felróhatóan meghiúsítja, ezt úgy kell tekinteni, hogy a feltétel beállt és ezáltal a szerződés hatályát veszíti.

A Ptk. 6:116. § (3) bekezdésének utaló szabálya az időtűzés vonatkozásában a feltételre irányadó szabályok értelemszerű alkalmazását rendeli.

Az időtűzés, időhatározás alapvetően eltérő jogi természetű a feltételtől. Három meghatározó eltérés van a feltétel és az időpont között: − A feltétel bekövetkezése mindig bizonytalan, eshetőleges, ezzel szemben az időtűzés mindig biztos, vagyis míg feltétel esetén az, hogy a felek közötti szerződés egyáltalán hatályos lesz-e, illetve hatályát veszíti-e, kérdéses, addig az időtűzés alapján a hatály biztos tényező; − A feltétel alapján a szerződés hatályának időpontja is kérdéses, vagyis ha hatályba lép is, vagy hatályát veszíti is a szerződés, akkor sem ismert annak pontos időpontja. Ezzel szemben az időtűzésnél általában konkrét időpontot ismernek a felek; − A feltétel bekövetkeztét a felek befolyásolhatják, a feltétel jellegétől függően ráhatásuk lehet. Ezzel szemben az időpont a felek lehetséges ráhatásán kívülálló tényező.

A fentiekből eredően a feltételnek vannak olyan szabályai, amelyek alkalmazhatók az időtűzés esetén is, és vannak olyanok, amelyek nem. Az időtűzés esetén is alkalmazandó szabályok a következők: − A szerződés a felek által meghatározott időpontban lép hatályba, illetve veszíti hatályát. A szerződés hatályossága a felek által meghatározott időpontokhoz kötődik.

Bevezetés

25

− Ha az időpont meghatározása érthetetlen, ellentmondó, jogellenes vagy lehetetlen, úgy ez az időhatározás érvénytelenségét vonja maga után. − A szerződés hatályának meghatározására megjelölt időpont beálltáig függő jogi helyzet van a felek között. A felek az időpont beálltáig nem tehetnek semmit, ami a másik fél jogait csorbítja vagy meghiúsítja. − Az időpont beálltáig harmadik személynek a jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett jogait nem érinti az, ha valamelyik fél a másik fél jogait csorbítja vagy meghiúsítja.

Az időpont meghatározása tekintetében nem alkalmazható a feltétel esetében irányadó szabály, miszerint a feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem alapíthat jogot az, aki azt felróhatóan maga idézte elő. Értelemszerűen, az időpont meghatározásának jogi természetéből ered, hogy valamely időpont beálltát meghiúsítani nem lehet, mivel az idő múlása az ember által nem befolyásolható tényező.

2.3. Relatív hatálytalanság a fedezetelvonó ügyletek esetében A Ptk. a szabályozás általános jellegét fenntartva, némileg módosítja a fedezetelvonó szerződés tényállási elemeit.17 A fedezetelvonó szerződés esete akkor áll fenn, ha az adott szerződéssel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták. A kielégítési alap elvonása történhet vagyontárggyal, de követelés vagy jog átruházásával is. Ahhoz, hogy az ügylet fedezetelvonó legyen, az is szükséges, hogy a szerződés megkötésének időpontjában a jogosultnak már fennálljon a követelése a kötelezettel szemben.18 Másrészről az is szükséges, hogy a kötelezettnek egyéb vagyona ne nyújtson fedezetet a jogosult követelésének kielégítésére.19 További tényállási elem a szerződés alapján szerző fél rosszhiszeműsége, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny keletkezése.20 Erre az esetre a relatív érvénytelenség jogkövetkezményét írja elő elő a Ptk., vagyis harmadik személy irányában hatálytalan lesz a szerződés.

A Ptk. vélelmezi a rosszhiszeműséget abban az esetben, ha valaki a fedezetelvonó szerződést hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel köti, amelyben többségi befolyással rendelkezik 21, továbbá ha jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, vagy annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet azonos természetes vagy jogi személy befo17 A fedezetelvonás tekintetében a szerződés terminológiát kiterjesztően kell értelmezni, és az egyoldalú jogügylet is idetartozik. Lásd 1/2011. (VI. 15.) számú PK vélemény 1. pontját a fedezetelvonó szerződés egyes jogalkalmazási kérdéseiről.

18 Lásd ehhez BDT 2002.555.

19 1/2011. (VI. 15.) PK vélemény 3–4. pontja, továbbá BH 1974.204.

20 A fedezetelvonó szerződés Ptk.-beli rendelkezései jelentős mértékben hasonlítanak a római jogban a hitelezők megkárosítása (in fraudem creditorum) esetére kialakított szabályokkal. A praetor által alkalmazott interdictum fraudatorium és in integrum restitutio jogsegélyekből létrejött actio Pauliana az adóssal összejátszó szerzővel szemben kártérítésre, míg a jóhiszemű ingyenes szerzővel szemben a gazdagodás kiadása iránt volt indítható. Földi András–Hamza Gábor: A római jog története és institúciói. Budapest, 201318. 196. o.

21 A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1–2. pontjai szerint hozzátartozó a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

26

Bevezetés

lyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötése esetén, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn.22 A fedezetelvonás megállapítására irányuló perben az érvényesített igényt pénzben kell meghatározni, és a jogosult igénye nem irányulhat az előző állapot visszaállítására, hanem csak a kötelezettel szembeni követelésére a fedezet megteremtése érdekében. A perben a jogosult a relatív hatálytalanság megállapítása iránti keresetet kell hogy előterjesszen, és a teljesítésre csak akkor kell kereseti kérelmet előterjeszteni, ha nincs más végrehajtható okirat arra nézve, és a kötelezett vitatja a jogosult igényét.23 A harmadik személy jogosult kérelmére a szerző fél a megszerzett vagyontárgyból való kielégítést és a vagyontárgyra vezetett végrehajtást tűrni köteles. Ez az igény kiterjed a közvetlen szerzőtől szerző további személyekre is. Ha a szerző fél a fedezetelvonó szerződéssel megszerzett vagyontárgyat rosszhiszeműen átruházta vagy attól rosszhiszeműen elesett, a harmadik személlyel szemben a megszerzett vagyontárgy értékéig helytállni köteles, illetve a Ptk. új szabálya alapján olyan személlyel szemben is előterjeszthető a kereseti követelés, aki eredetileg nem volt szerződő fél a fedezetelvonó ügyletben. Összességében tehát a fedezetelvonó ügylet esetében nem érvénytelenség megállapítására irányuló igény keletkezik. A fedezetelvonó ügylet relatív hatálytalansága – dogmatikailag teljesen indokoltan – csak érvényes szerződés alapján lehetséges.24 Önmagában a fedezetelvonás alapján a más által kötött szerződés érvénytelensége nem állapítható meg.25 Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a jogosult más ténybeli alapra hivatkozva ne terjeszthetne elő kereseti kérelmet az érvénytelenség megállapítására vonatkozóan is, és ilyen esetben a bíróságnak először az érvénytelenség fennállását kell vizsgálnia.26 Más megközelítésben viszont a fedezetelvonó ügylet speciális rendelkezés az érvénytelenséghez képest, így a bírósági gyakorlatban előfordul, hogy amennyiben a kereseti kérelem arra irányul, úgy a bíróság a fedezetelvonást állapítja meg érvénytelen (pl. színlelt) szerződés esetében is.27 22 A Ptk. 8:2. § (1)–(3) bekezdései alapján a többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek. A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az előzőek szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak.

23 1/2011. (VI. 15.) PK vélemény 7–8. pontjai.

24 „A szerződés relatív hatálytalansága és nem a színleltség jogkövetkezményei alkalmazhatók, ha a felek azért kötnek adásvételi szerződést, hogy a hitelező követelésének fedezetét elvonják”. BDT 2007.1705.

25 Ilyen esetben a bíróságnak az érvénytelenségre vonatkozó kereseti kérelmet el kell utasítania és a fedezetelvonást kell elbírálni.

26 Ehhez azonban a jogosultnak igazolnia kell az érvénytelenségi kereset előterjeszthetősége körében a jogi érdekét. Lásd ehhez 2/201. (VI. 28.) PK vélemény az érvénytelenségi perekben felmerülő egyes eljárásjogi kérdésekről 10/a. pontját.

27 EBH 2002.2.742. Kertészné Princzinger Márta: A szerződés érvénytelensége iránti perek eljárásjogi kérdései.

3. http://fovarosiitelotabla.birosag.hu/sites/fovarosiitelotabla.birosag.hu/files/field_attachment/2009_-_a_szerzodes_ ervenytelensege_iranti_perek_eljarasjogi_kerdesei.pdf