Kártérítési jog

Fuglinszky Ádám

Kártérítési jog

Új magánjog sorozat

Fuglinszky Ádám

Kártérítési jog

Lap- és Könyvkiadó Kft.

© Fuglinszky Ádám, 2015 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2015

Kézirat lezárva: 2015. január 1.

Lektor: BORONKAY MIKLÓS (ügyvéd) KISS MÁRIA (ny. kúriai tanácselnök)

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISSN 2064-7514 ISBN 978-963-258-268-9 Budapest, 2015 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős kiadó: a kft. ügyvezetője Felelős szerkesztő: dr. Frank Ádám Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

5

Tartalom Előszó, köszönetnyilvánítás, s néhány gondolat arról, hogy miről (és hogyan) szól ez a könyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 Rövidítések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Első rész: A KÁRTÉRÍTÉSI JOG ALAPKÉRDÉSEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 I. fejezet: A kártérítési jog tárgya, funkciói és alapelvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 1. A kártérítési jog tárgya és három kérdése: mikor, mit és hogyan . . . . . . 37 2. A kártérítési jog funkciói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 2.1. Reparáció és prevenció (elégtétel?) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 2.2.

Célkonfliktusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 3. A kártérítési jog alapelvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 3.1. A teljes kártérítés elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 3.1.1. A teljes kártérítés elvének kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 3.1.2. A teljes kártérítés fogalma, tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 3.1.3.

A tartalommeghatározás buktatói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 3.1.4. A teljes kártérítés értékelése és kritikája, a korlátozása

mellett szóló érvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 3.2. A káronszerzés tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 3.3.

Individualitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 3.4. Szabad rendelkezés a kártérítési összeg fölött . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 3.5. Egyéb elvek és szempontok: méltányosság és szociális körülmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 4. A kártérítési jog értékközvetítő szerepéről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 II. fejezet: A kontraktuális és a deliktuális felelősség viszonya . . . . . . . . . . . . . 63 1. A non-cumul (párhuzamos igényérvényesítési tilalom) fogalma

és elvi jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 2. A szabályozás indoka az új Ptk.-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 3. A szabály gyakorlati jelentősége és hatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 3.1. A szerződésben foglalt és arra irányadó felelősségi szabályok jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 3.2. A „fordított non-cumul”: a deliktuális felelősség alkalmazása

szerződéses viszonyokra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 3.3. A kontraktuális felelősség körébe „átkerülő” esetek . . . . . . . . . . . . . 69 4. A non-cumul klauzula körén kívül eső károkozások . . . . . . . . . . . . . . . . 73

6

Tartalom

5. Az elhatárolási nehézségek és ezek megoldása: a 6:146. § kiegészítő szabálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 III. fejezet: A felelősség „alakítása” szerződéses úton, a felelősség kizárása és korlátozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 1. A kontraktuális felelősség szabályozása a szerződésben . . . . . . . . . . . . . . 79 1.1. A felelősség kizárása és korlátozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 1.1.1. A felelősség kizárásának és korlátozásának általános szabálya

(6:152. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81

a) A 6:152. § tartalma, eltérések a korábbi Ptk.-hoz képest . . . . 81

b) A 6:152. §-ba ütköző felelősségkizáró és -korlátozó kikötések jogi minősítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83

c) A felelősségkizáró, -korlátozó klauzulák szövegezése . . . . . . 85 1.1.2. A felelősség kizárásának és korlátozásának további szabályai

a Ptk.-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86

a) A jóhiszeműség és tisztesség elve, általános szerződési feltételek tisztességtelenségi kontrollja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86

b) Fogyasztó és vállalkozó között létrejött szerződések tisztességtelenségi kontrollja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88

c) A fuvarozó felelősségének kizárása, korlátozása . . . . . . . . . . . 92

d) Felelősségkizárási, -korlátozási tilalom a szálloda esetében . . . 92

e) Megengedett felelősségkorlátozás az utazási szerződésben . . . 93 1.2. A felelősség kiterjesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 2. A deliktuális felelősség szabályozása a szerződésben? . . . . . . . . . . . . . . . . 94 2.1. A szerződő felek deliktuális kárigényei, amelyek nem tartoznak

a 6:145–6:146. §§ hatálya alá . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 2.2. Kizárólag potenciális károkozásokat és az azokhoz kapcsolódó

kártérítési kérdéseket rendező megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 Második rész: FELELŐSSÉG A SZERZŐDÉSSZEGÉSSEL OKOZOTT KÁROKÉRT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 IV. fejezet: A felelősségi tényállások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 1. Szerződésszegés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 2. A kontraktuális felelősség alkalmazása, a 6:142. § és 6:147. §

„tárgyi hatálya” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 2.1. A kontraktuális felelősség alkalmazásának egyes vitás kérdései . . . 102 2.1.1. Deliktuális felelősség alkalmazása az egészségügyi szolgáltató

által a betegnek okozott károkra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102

Tartalom

7

2.1.2. A gépjármű utasa: kontraktuális felelősség a veszélyes üzem helyett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 2.2. A kontraktuális felelősségre utaló szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 2.3. A felelősségi tényállások további, kártérítésen túli alkalmazási

esetei a szerződési jogban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 3. A kontraktuális felelősség tényálláselemei és a bizonyítási kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 3.1.

A szerződésszegés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 3.2. Az ok-okozati összefüggés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 3.3.

Kár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 4. Kimentés a felelősség alól visszterhes szerződés megszegése esetén

(6:142. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 4.1. A kötelezett ellenőrzési körén kívül eső körülmény . . . . . . . . . . . . . 112 4.2. Előre nem látható körülmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 4.3. A körülmény elkerülésének, illetve a kár elhárításának el nem

várható volta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 5. Kimentés a felelősség alól ingyenes szerződés megszegése esetén

(6:147. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 5.1.

Ingyenes szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 5.2. Felelősség a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károkért . . . . . . . 120 5.3. Felelősség a jogosult vagyonában okozott károkért . . . . . . . . . . . . . . 120 6. Eltérő felelősségi szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 6.1. Szigorú felelősségi alakzat a dolog jogszerűtlen átengedése esetén:

használati kötelmek és letét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 6.2.

Ingyenes letét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 6.3. Szálloda felelőssége (6:369. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124 6.3.1.

A szálloda fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124 6.3.2. A szálloda felelőssége a vendég dolgaiban bekövetkezett károkért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126 6.3.3. A szálloda felelőssége értékpapírért, értéktárgyakért

és készpénzért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 6.4. A nyilvánosság számára nyitva álló más intézmények felelőssége . . . . 132 6.5. A vezető tisztségviselő (belső) felelőssége a jogi személlyel szemben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135 6.5.1. A vezető tisztségviselő tevékenysége mint gondossági

kötelem, a business judgement rule . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136 6.5.2. A felmentvény és a vezető tisztségviselő felelőssége . . . . . . . . . . 140 6.5.3. A vezető tisztségviselő (belső) felelősségének kizárása

és korlátozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 6.5.4. Egyéb társasági jogi szabályok hatása a vezető tisztségviselő

(belső) felelősségére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141

8

Tartalom

6.5.5. Együttes képviseleti jog és a testületi ügyvezetés hatása

a felelősségre; több önállóan eljárni jogosult ügyvezető . . . . . . . 142 6.6. Az utazásszervező felelőssége a nem vagy nem szerződésszerű teljesítésért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 6.7. Személyszállítás, fuvarozás, szállítmányozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 6.7.1.

Személyszállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147

a) Légi személyszállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147

b) Vasúti személyszállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149

c) Közúti autóbuszos személyszállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149

d) Vízi személyszállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150 6.7.2.

Fuvarozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150 6.7.3.

Szállítmányozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152 7. Utaló szabályok a deliktuális felelősségre (6:144. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153 7.1. Kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség

a kontraktuális felelősség körében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154 7.1.1. Szerződésszegés, illetve a kármegelőzési, kárelhárítási,

kárenyhítési kötelezettség megszegése a károsulti oldalon . . . . 154 7.1.2.

A kármegosztás aránya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 7.1.3. A károsulti közrehatás és a kárenyhítési kötelezettség

megszegésének esetei szerződésszegéshez kapcsolódóan . . . . . . 156

7.2. Többek közös károkozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 V. fejezet: Előreláthatósági korlát a kontraktuális felelősség jogában . . . . . . . 162 1. Az előreláthatósági korlát bevezetésének célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 2. Az előreláthatósági korlát előkérdése: a tapadó és

a következménykárok elhatárolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165 3. Az előreláthatósági korlát strukturális kérdései és viszonya más jogintézményekhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169 3.1. Ténykérdés vagy jogkérdés? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169 3.2. Az előreláthatóság és a sérelemdíj viszonya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 3.3. Az előreláthatóság és az okozatosság viszonya . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171 3.4. Az előreláthatósági korlát mint diszpozitív szabály . . . . . . . . . . . . . . 171 3.5. Az előreláthatósági korlát mint fokozatos szabály: mindent vagy

semmit helyett többé-kevésbé . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 4. Az előreláthatósági korlát gyakorlati alkalmazása: kinek, mikor

és mit kell előrelátnia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 4.1. Kinek kell előre látnia a kárt? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 4.2. Mikor kell a kárt előre látni? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 4.2.1. Az előreláthatóság és a szerződésmódosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 4.2.2. Az előreláthatóság és az alanyváltozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 4.2.3. Az előreláthatóság és a tartós jogviszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . 176

Tartalom

9

4.2.4. Az előreláthatóság referencia-időpontja és a vezető

tisztségviselők felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 4.3. Mit kell előre látni? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179 5. Esetcsoportok a Bécsi Vételi Egyezmény gyakorlata alapján

és további támpontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 5.1. A Bécsi Vételi Egyezmény gyakorlata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 5.2.

További támpontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184 6. Szándékos szerződésszegés és teljes kártérítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185 VI. fejezet: Felelősség a közreműködőért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186 1. A közreműködőért való felelősség indoka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186 2. A közreműködőért való felelősség strukturális kérdései . . . . . . . . . . . . . 187 3. A közreműködő fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 3.1. Ki mindenki közreműködő? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 3.2. Ki nem közreműködő? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191 4. Felelősség a közreműködő igénybevétele esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194 4.1. A jogszerű avagy jogszerűtlen igénybevétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194 4.2. A felelősség jogszerű igénybevétel esetén: „mintha maga járt

volna el” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196 4.3. Felelősség a közreműködő jogszerűtlen igénybevétele esetén . . . . . . 200 5. A kötelezett megtérítési igénye közreműködőjével szemben . . . . . . . . . . 200 6. Közvetlen deliktuális igényérvényesítés a közreműködővel szemben . . . 201

Harmadik rész: A SZERZŐDÉSEN KÍVÜL OKOZOTT KÁROKÉRT VALÓ FELELŐSSÉG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI . . . . . . . . 207 VII. fejezet: A deliktuális felelősség strukturális kérdései, alkalmazása . . . . . 209 1. A deliktuális felelősség alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 1.1. Elsődleges alkalmazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 1.2. Másodlagos alkalmazás: a deliktuális felelősségre utaló szabályok

a Ptk. könyveiben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 1.3. A deliktuális felelősség alkalmazása kontraktuális felelősség helyett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212 1.4. Deliktuális igényérvényesítés szerződés esetén (a szerződő

felektől különböző személyek kártérítési igényei) . . . . . . . . . . . . . . . . 213 2. A deliktuális felelősség szabályozási struktúrája és elvei . . . . . . . . . . . . . 214 3. Hatálybalépés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215

10

Tartalom

VIII. fejezet: Az általános deliktuális felelősségi generálklauzula tényálláselemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217 1. A károkozó magatartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219 2. Jogellenesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220 2.1. A jogellenesség fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220 2.2. A jogellenességet kizáró okok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224 2.2.1. A károsult beleegyezése [6:520. § a) pont] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224 a) A sportoló beleegyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226 b) A beteg beleegyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227 c) Egyéb esetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228 2.2.2. Jogos védelem a polgári jogban [6:520. § b) pont] . . . . . . . . . . . . 228 2.2.3. A szükséghelyzetben, azzal arányos mértékben okozott kár

[6:520. § c) pont] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 a) A szükséghelyzet tényálláselemei a Ptk.-ban . . . . . . . . . . . . . . 230 b) A szükséghelyzet a speciális jogszabályokban . . . . . . . . . . . . . 232 c) A tulajdonos tűrési kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233 d) Jogkövetkezmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234 2.2.4. A jogszabály által megengedett magatartással okozott kár;

a polgári jogi jogellenesség függetlensége [6:520. § d) pont] . . . 235 a) A jogági jogellenesség függetlensége és a jogilag védett érdek: elvi alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235 b) Környezetterhelési határértékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237 c) Szomszédjogi esetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237 3. Az ok-okozati összefüggés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 244 3.1. A ténybeli és a jogi okozatosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 244 3.2. Az adekvát kauzalitás tana mint meghatározónak tekintett

okozatossági elmélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246 3.3. További okszűrő szempontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247 3.3.1. Általános élettapasztalat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247 3.3.2.

Szokásos, rendszerinti következmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247 3.3.3.

Tipikus, életszerű következmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 248 3.3.4.

Szerves kapcsolat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 248 3.3.5. Az oksági szempontok és mércék csoportosítása . . . . . . . . . . . . 250 3.4. Az ok-okozati összefüggés különleges kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . 251 3.4.1.

A károsult érzékenysége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251 3.4.2. Természeti esemény közrehatása, osztott okozatosság? . . . . . . . 253 3.4.3. Továbbsúlyosító események, novus actus interveniens . . . . . . . 255 3.4.4.

Hipotetikus okozatosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257 3.4.5.

Az esély elveszítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 260 a) „Kis intenzitású” elmaradt haszon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 260 b) A pernyertesség esélye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261 c) Gyógyulási esély . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264

Tartalom

11

3.4.6.

Pszichésen közvetített okozatosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266 3.4.7. Vélelmezett okozatosság egészségügyi szolgáltatók ellen

indított perekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 268 3.5. Egy nevesített okozatossági tényező: előreláthatóság a deliktuális

felelősség körében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 270 3.5.1. Az előreláthatósági korlát bevezetésének indoka a deliktuális felelősségnél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 270 3.5.2. Az előreláthatósággal kapcsolatos alapvető és rendszertani kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272 a) Az előreláthatósági korlát „tárgyi hatálya” . . . . . . . . . . . . . . . . 272 b) Az előreláthatósági korlát viszonya az okozatossági elméletekhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 274 c) Az előreláthatósági korlát mint tény- és jogkérdés, a bizonyítási teher . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 274 3.5.3. Az előreláthatósági korlát gyakorlati alkalmazása: kinek,

mikor és mit kell előre látnia? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276 a) Kinek kell a kárt előre látnia? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276 b) Mikor kell a kárt előre látni? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276 c) Mit kell előre látni? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 277 4. A felróhatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283 4.1. A felróhatóság fogalma, a felróhatóság foka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283 4.2.

Felróhatósági mércék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 284 4.2.1. Szervezeti jogalanyok felróhatósága (?) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 284 a) A szervezeti felróhatóság szakirodalomban és a bírói gyakorlatban felmerült értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 284 b) A szervezeti felróhatóság alapkérdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285 4.2.2. A bonus-et-diligens-pater-familias és a fokozott szakmai elvárhatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 286 4.2.3. A szakmai szabályok betartása és a felróhatóság . . . . . . . . . . . . . 292 4.3. A felróhatóság problémái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 294 IX. fejezet: A károsult magatartásának értékelése, a kármegosztás . . . . . . . . . 297 1. A károsult magatartásának strukturális kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 299 1.1. Okozatos és felróható károsulti magatartás, a bizonyítási teher . . . 299 1.2. Három vagy két tényállás? Károsulti magatartás a jogtárgysérelem

bekövetkezése előtt és után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 300 1.3. Felróhatóság a károsulti oldalon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301 1.4. Az elhunyt hozzátartozó közrehatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303 1.5. A kármegosztás aránya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303 1.6. Bűncselekménnyel okozott kár és felróható közrehatás, illetve

a kárenyhítési kötelezettség megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305

12

Tartalom

2. Példák és esetcsoportok a felróható károsulti közrehatáshoz . . . . . . . . . . 307 3. Példák és esetcsoportok a kárelhárítási, kárenyhítési kötelezettség

felróható megszegéséhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 310 3.1. Az egészség és a munkaképesség helyreállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . 310 3.2. Munkavégzés, a kieső jövedelem pótlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 311 3.3. A jövedelemtermelő eszköz, tevékenység helyreállítása . . . . . . . . . . 313 3.4. A károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges

költségek ésszerű mértékre szorítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315 3.4.1. Dologi károkhoz kapcsolódó költségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 316 3.4.2. Személyi sérülésekhez kapcsolódó költségek . . . . . . . . . . . . . . . . 317 3.4.3.

Egyéb költségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 318 4. A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek

magatartásáért felelős . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 319 X. fejezet: Többek közös károkozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320 1. A közös károkozás fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 322 1.1.

Közös károkozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 322 1.2. Amikor nem áll fenn közös károkozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 326 2. A közös károkozás szabályainak alkalmazása a 6:524. § (4) bekezdése

alapján: kumulatív és alternatív okozatosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 327 2.1. Több egyidejű magatartás közül bármelyik önmagában is

előidézte volna a kárt (konkuráló vagy kumulatív okozatosság) . . . 328 2.2. Több egyidejű magatartás közül nem állapítható meg, hogy

melyik okozta a kárt (alternatív okozatosság) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 328 3. Egyetemleges felelősség és a kár viselése a károkozók belső viszonyában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332 3.1. Egyetemleges felelősség a károsult felé . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332 3.2. A károkozók egymás közötti elszámolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334 4. Az egyetemleges felelősség mellőzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 335 4.1. Az egyetemleges felelősség mellőzése általában . . . . . . . . . . . . . . . . . 335 4.2. Az egyetemlegesség mellőzésének egy sajátos esete:

a versenykorlátozást (elsőként) felfedő „kartelltag” mögöttes felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337

Negyedik rész: KÜLÖNÖS DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉGI TÉNYÁLLÁSOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 341 XI. fejezet: Felelősség fokozott veszéllyel járó tevékenységért . . . . . . . . . . . . . . 343 1. A veszélyes üzemi felelősség alapkérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 343 1.1. A veszélyes üzemi felelősség célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 343

Tartalom

13

1.2. A veszélyes üzemi felelősség viszonya a kontraktuális felelősséghez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344 1.3. A veszélyes üzemi felelősség viszonya a felelősségbiztosításhoz . . . . 346 1.4. A változások rövid áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 348 1.5. A veszélyes üzemi felelősség kizárása és korlátozása

[6:535. § (3) bek.] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350 1.6. Speciális elévülési szabály (6:538. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350 2. A veszélyes üzem (fokozott veszéllyel járó tevékenység) . . . . . . . . . . . . . . 351 2.1. A veszélyes üzem fogalmának általános jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . 351 2.2. Jogszabály által veszélyes üzemnek minősített tevékenységek . . . . . 352 2.3. A bírói gyakorlatban kialakult esetcsoportok (veszélyes üzem) . . . . 354 2.3.1.

Gépjárművek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 354 2.3.2. Egyéb gépi meghajtású járművek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 355 2.3.3. Egyéb gépek, elektromos és motoros berendezések . . . . . . . . . . 355 2.3.4. Vízlépcső, vízi erőmű, gázmű, bánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 356 2.3.5. Fegyverek, mérgező, veszélyes és robbanóanyagok . . . . . . . . . . . 357 2.3.6.

Fizikai munkák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 358 2.3.7. Szórakoztató eszközök és szolgáltatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359 2.3.8. Ami nem veszélyes üzem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359 2.4. A 6:535. § (2) bekezdés utaló szabálya: az emberi környezetet

veszélyeztető tevékenységgel okozott kár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 360 2.4.1. A környezeti károkra vonatkozó speciális szabályok . . . . . . . . . 361 2.4.2. Környezeti károk a bírói gyakorlatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 362 2.4.3. A vörösiszap-katasztrófa kártérítési felelősségi kérdései . . . . . . 362 3. A fokozott veszéllyel járó tevékenységből eredő kár . . . . . . . . . . . . . . . . . 364 3.1. Az okozati összefüggés kérdései, funkcionális veszélyfogalom . . . . 364 3.2. A közúti járművek működéséből eredő kár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 366 3.2.1. Általános megállapítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 366 3.2.2. Álló jármű veszélyes üzemi jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 368 3.2.3.

Az „ajtónyitogatós” esetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 368 3.2.4.

Az „elgurulós” esetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 369 3.3. Vasúti járművek működéséből eredő kár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 370 4. Mentesülés a felelősség alól: a működési körön kívül eső

elháríthatatlan ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371 4.1.

Elháríthatatlan ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371 4.2. Külső (működési körön kívül eső) ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 376 4.3. Az elháríthatatlan külső ok és a 6:539. § (2) bekezdése szerinti

rendellenesség összefüggése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 379 5. A felelősség alanya: az üzembentartó (6:536. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 381 5.1. Az üzembentartó fogalma a bírói gyakorlatban és az új törvényi definíció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 381 5.2.

Esetcsoportok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 384

14

Tartalom

5.2.1.

A gépjármű üzembentartója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 384 5.2.2. Repülőgéppel végzett vegyszeres gyomirtás . . . . . . . . . . . . . . . . 388 5.2.3. Egyéb veszélyes üzemek üzembentartója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389 5.3. Több üzembentartó: közös károkozók [6:536. § (2) bekezdés] . . . . . 391 6. A károsulti közrehatás szabályai (6:537. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 392 6.1. A károsult felróható közrehatása, a kármegosztás . . . . . . . . . . . . . . . 392 6.1.1. A felróható károsulti közrehatás szabályozása fokozott

veszéllyel járó tevékenységgel okozott kár esetén . . . . . . . . . . . . 392 6.1.2. A felróhatóság és mércéje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 393 6.1.3.

A kármegosztás aránya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 394 6.1.4. A kármegosztás arányának korrekciója: 6:537. § (1) bekezdés

2. mondat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 396 6.1.5. Az elhunyt hozzátartozó közrehatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 397 a) A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 397 b) A Kúria álláspontja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 398 c) Állásfoglalás a Kúria álláspontja mellett . . . . . . . . . . . . . . . . . 399 6.2. Felróható károsulti közrehatás közlekedési „balesetekben” . . . . . . . 400 6.3. A közrehatás kérdése vétőképtelen károsult esetén, a gondozói

közrehatás problémája [6:537. § (2) bekezdés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 403 6.4. Veszélyes üzem és nem veszélyes üzemi felelősségi alakzat

találkozása, kölcsönös károkozás, kármegosztás . . . . . . . . . . . . . . . . 404 7. Veszélyes üzemek találkozása és az üzembentartók egymás közötti

viszonya közös károkozásnál (6:539. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 406 7.1. A 6:539. § alkalmazása és szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 406 7.1.1. A veszélyes üzemek találkozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 407 7.1.2. Az üzembentartók egymás közötti viszonya közös károkozásnál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 408 7.2. Felróhatóságarányos kártérítés, kárviselés [6:539. § (1) bekezdés] . . . 409 7.2.1.

Kinek a felróhatósága? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 409 7.2.2.

Gépjárművek ütközése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 410 a) Csak az egyik fél magatartása felróható . . . . . . . . . . . . . . . . . . 410 b) Felróhatóság mindkét oldalon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 411 c) Egy gyakori kombináció: megengedett sebesség túllépése és elsőbbségadás elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 412 d) További példák a gyakorlatból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 415 7.2.3. Gépjármű és vad ütközése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 417 7.3. A fokozott veszéllyel járó tevékenység körében bekövetkezett

rendellenesség [6:539. § (2) bekezdés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 420 7.3.1. A rendellenesség fogalma és esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 420 7.3.2. A rendellenesség kérdése vad és gépjármű ütközése esetén . . . . 422 7.4. A saját kár viselése, illetve a harmadik személynek fizetett

kártérítés egyenlő arányú viselése [6:539. § (3)–(4) bekezdés] . . . . . 423

Tartalom

15

XII. fejezet: Felelősség más személy által okozott kárért . . . . . . . . . . . . . . . . . . 424 1. Alkalmazottért való felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 426 1.1. A tényállás indoka, rendszertani helye és viszonya más

felelősségi alakzatokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 426 1.1.1. A munkáltató kizárólagos felelőssége szándékos károkozás

hiányában, vagyis az alkalmazott felróható, de nem

szándékos károkozása esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 426 1.1.2. Vagyontárgy visszaadása iránti per és a kártérítési per viszonya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 428 1.1.3. A munkáltatói felelősség indoka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 428 1.1.4. A munkáltatói felelősség viszonya más felelősségi tényállásokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 428 1.2. A felelős személy: a munkáltató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 429 1.2.1.

Munkaerő-kölcsönzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 429 1.2.2. Iskolaszövetkezet tagja által okozott kár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 430 1.2.3. Átmenetileg más munkáltatónál foglalkoztatott

munkavállaló által okozott kár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 431 1.2.4. Felelősség több munkáltató által létesített munkaviszony esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 432 1.2.5. Közszolgálati tisztviselők kirendelése és határozott idejű áthelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 433 1.3. Az alkalmazottért való felelősség tényálláselemei . . . . . . . . . . . . . . . 434 1.3.1.

A munkaviszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 434 1.3.2. A munkaviszonnyal összefüggésben okozott károk . . . . . . . . . . 434 1.3.3.

Kimentés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 436 1.4. Szándékos károkozás: közvetlen perelhetőség és egyetemlegesség . . . 438 2. Jogi személy tagjáért való felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 439 2.1. Elhatárolás a Ptk. Harmadik Könyvében található

felelősségáttörési tényállásoktól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 440 2.2. Elhatárolás a bírói gyakorlatban kialakult quasi-felelősségátviteli tényállástól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 441 3. A vezető tisztségviselőért való (deliktuális) felelősség . . . . . . . . . . . . . . . 445 3.1.

Elhatárolási kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 445 3.2. A 6:541. § lehetséges értelmezései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 446 3.3.

A kimentés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 451 4. Megbízottért való felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 451 4.1. Megbízott, megbízási szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 452 4.2. A megbízotti minőségben okozott kár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 454 4.3. A megbízó mentesülése a felelősség alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 454 4.3.1.

Közvetett kimentés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 454 4.3.2.

Közvetlen kimentés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 455

16

Tartalom

4.4. Az alkalmazottért való felelősség alkalmazása állandó jellegű

megbízási viszony esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 458 4.4.1. A felelősségi tényállás jogi természete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 458 4.4.2. Állandó jellegű megbízási viszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 458 4.4.3.

Bírói gyakorlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 459 4.5. A megbízott károkozására vonatkozó szabályok más törvényekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 461 4.5.1. A befektetési szolgáltató által igénybe vett közvetítő . . . . . . . . . 462 4.5.2. A biztosítási ügynökért való felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 462 4.5.3. Felelősség a pénzügyi szolgáltatás közvetítője által okozott károkért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 464 5. Más szerződés kötelezettjéért való felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 465 XIII. fejezet: Felelősség vétőképtelen személy károkozásáért . . . . . . . . . . . . . . 467 1. A vétőképtelen személy által okozott károkért való gondozói felelősség

(6:544. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 467 1.1. A gondozói felelősség általános kérdései, felelősségi alakzatok találkozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 467 1.2. A belátási képesség, vétőképesség, ennek hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . 470 1.2.1. Belátási képesség, vétőképesség fogalma, jelentősége . . . . . . . . . 470 1.2.2. Példák és esetek a bírói gyakorlatból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 471 1.3. A gondozó fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 473 1.3.1. A jogszabály alapján a vétőképtelen gondozójának minősülő

személy (állandó gondozó) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 474 a) Kiskorú személy (gyermek) állandó gondozója . . . . . . . . . . . 474 b) Egyéb okból vétőképtelen személy gondozója . . . . . . . . . . . . . 477 1.3.2. A vétőképtelen felügyeletét a károkozáskor ténylegesen

ellátó személy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 478 1.4. A vétőképtelen személy gondozójának kimentési felelőssége . . . . . . 479 1.4.1. A felügyeletet ténylegesen ellátó személy mentesülése

a felelősség alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 480 1.4.2. A jogszabály alapján gondozónak minősülő személy

mentesülése a felelősség alól (súlyos nevelési hiba hiánya) . . . . 482 2. A vétőképtelen személy méltányossági alapú kártérítése (6:545. §) . . . . . 484 3. Actio libera in causa (6:546. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 484 4. A vétőképes kiskorú gondozójának a károkozóval egyetemleges

felelőssége (6:547. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 487 4.1. A felelősségi alakzat indoka, viszonya más felelősségi tényállásokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 487 4.2. Vétőképes kiskorú károkozó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 488 4.3. A felügyeletre köteles gondozó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 488 4.4. Példák és esetek a bírói gyakorlatból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 489

Tartalom

17

XIV. fejezet: Felelősség közhatalom gyakorlásával okozott kárért . . . . . . . . . . 492 1. Közigazgatási jogkörben okozott kár (6:548. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 492 1.1. A közigazgatási jogkörben okozott kár fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . 496 1.1.1.

Elméleti alapvetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 496 1.1.2. Példák és esetcsoportok a bírói gyakorlatból . . . . . . . . . . . . . . . . 500 1.1.3. Amikor nem közigazgatási jogkörben okozott károkról

van szó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 501 1.1.4. Egy nehéz határterület: a közigazgatás szerződései . . . . . . . . . . 502 1.2. A felelősség alanya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 504 1.3. A kár rendes jogorvoslattal, illetve a közigazgatási határozat

bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban sem volt elhárítható . . . . . 506 1.3.1. A kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható . . . . . . . . . . . . 508 1.3.2. A közigazgatási szerv jogellenes hallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . 511 1.3.3. A kár a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti

eljárásban sem volt elhárítható . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 514 1.4.

A felróhatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 522 1.4.1. Felróhatóság: a kirívóan súlyos jogalkalmazási, jogértelmezési

tévedés doktrínája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 522 a) A felróhatóság elvi kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 522 b) Amikor a felróhatóság megállapítható volt . . . . . . . . . . . . . . . 525 c) Amikor a károkozás nem volt felróható . . . . . . . . . . . . . . . . . . 527 1.4.2.

Késedelmes eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 528 1.4.3 Mérlegelésen alapuló határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 529 1.4.4.

Gyakori esetcsoportok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 531 a) Építési ügyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 531 b) Földhivatali ügyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 532 c) A rendészeti szervek jogellenes intézkedései . . . . . . . . . . . . . . 533 d) Egyéb ügyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 533 2. Bírósági jogkörben okozott kár [6:549. § (1) bekezdés] . . . . . . . . . . . . . . . 534 2.1. A bírósági jogkörben okozott kár, elhatárolások . . . . . . . . . . . . . . . . 534 2.2. A felelősség alanya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 536 2.3. A rendes jogorvoslat kimerítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 537 2.4. A jogerős ítélet (tartalmi) immunitása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 539 2.5. Felróhatóság: a kirívóan súlyos jogsértés doktrínája . . . . . . . . . . . . . 543 2.5.1. A kirívóan súlyos jogsértés doktrínájának elvi kérdései

és szempontjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 543 2.5.2. A kirívóan súlyos jogsértés bírói gyakorlata . . . . . . . . . . . . . . . . 544 2.5.3. A kirívóan súlyos jogsértés doktrínájának értékelése, jövője . . . 545 2.6. Egy sajátos felelősségi alakzat: a Pp. 2. § (3) bekezdés . . . . . . . . . . . . 548 2.6.1.

Az ésszerű időtartam . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 549 a) Az ésszerű időtartam elvi szempontjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 549 b) Az ésszerű időtartam bírói gyakorlata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 551

18

Tartalom

2.6.2. A fél hozzájárulása a perelhúzódáshoz, mint az igényt

kizáró ok? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 553 2.6.3. A sérelem, illetve a kár a jogorvoslati eljárásban

nem orvosolható . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 554 2.6.4. Felróhatóságtól független felelősségi alakzat . . . . . . . . . . . . . . . . 556 2.6.5. Jogkövetkezmények: sérelemdíj és kártérítés? . . . . . . . . . . . . . . . 558 2.7. Választottbírósági jogkörben okozott kár? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 559 3. Ügyészségi jogkörben okozott kár [6:549. § (1) bekezdés] . . . . . . . . . . . . 564 3.1. Ügyészségi jogkör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 565 3.2. A rendes jogorvoslat igénybevétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 567 3.3. Felróhatóság az ügyészség oldalán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 567 4. Közjegyzői jogkörben okozott kár [6:549. § (2) bekezdés] . . . . . . . . . . . . 569 4.1.

Közjegyzői jogkör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 569 4.2. A felelősség alanya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 571 4.3. A rendes jogorvoslat igénybevétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 571 4.4. Felróhatóság, a közjegyző felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 572 4.4.1. Közjegyző közreműködése rendes nemperes eljárásokban

(igazságszolgáltatási tevékenység) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 572 4.4.2. Okiratszerkesztési tevékenység (rendhagyó nemperes eljárások) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 573 a) Amikor a közjegyző felelősségét megállapították . . . . . . . . . . 574 b) Amikor a közjegyző felelősségét nem állapították meg . . . . . 575 5. Végrehajtói jogkörben okozott kár [6:549. § (2) bekezdés] . . . . . . . . . . . . 576 5.1. A felelősség alanya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 576 5.2. A rendes jogorvoslat igénybevétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 576 5.3. Esetek a bírói gyakorlatból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 579 6. Jogalkotással okozott kár? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 579 6.1. „Valódi” jogszabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 579 6.2. „Látszatjogszabályok” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 586 XV. fejezet: Termékfelelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 588 1. A termékfelelősség strukturális kérdései, elhatárolások, viszonya más

felelősségi tényállásokhoz és kártérítési szabályokhoz . . . . . . . . . . . . . . . 588 1.1. A termékfelelősségi igény és más felelősségi alakzatok viszonya, kizárólagosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 588 1.1.1. A termékfelelősség kizárólagossága az EuB gyakorlatában . . . . 588 1.1.2. A termékfelelősség kizárólagosságának határai . . . . . . . . . . . . . 591 1.2. A termékfelelősség és az ok-okozati összefüggés . . . . . . . . . . . . . . . . 594 1.2.1. A tagállam felelősségi jogának okozatosságfelfogása

és a maximumharmonizált uniós termékfelelősség . . . . . . . . . . 594 1.2.2.

Harmadik személy közrehatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 595

Tartalom

19

1.3. A termékfelelősség és a sérelemdíj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 597 1.4. Termékfelelősség és a felróható károsulti közrehatás . . . . . . . . . . . . . 597 1.5. Termékfelelősség és a méltányossági kártérítés-csökkentés tilalma . . . 598 1.6. A termékfelelősség és a felelősség-kizárás, -korlátozás tilalma . . . . 598 2. A felelősség alanya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 599 2.1. A gyártó és felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 599 2.2. A quasi gyártó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 601 2.3.

Az importáló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 602 2.4. A forgalmazó felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 604 2.4.1.

A forgalmazó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 604 2.4.2. A felszólítás és a gyártó (előző forgalmazó) megnevezése . . . . . 606 2.4.3. Hogyan felel a forgalmazó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 609 3. A termék fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 610 3.1. A termékfogalom általános kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 610 3.2. Más ingó vagy ingatlan dolog alkotórészévé vált ingó dolgok . . . . . 613 3.3.

Különös esetcsoportok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 614 3.3.1.

Szoftverek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 614 3.3.2. Szellemi termékek, a téves információ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 615 3.3.3. Használatból kivont termékek és hulladékok . . . . . . . . . . . . . . . . 617 4. A hibás termék: a termékhiba fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 618 4.1. A termékhibáról általában: az általában elvárható biztonság hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 619 4.1.1. Az általában elvárható biztonság és a termékbiztonsági

előírások, illetve a hatósági engedélyezés kapcsolata . . . . . . . . . 620 4.1.2. Az általában elvárható biztonság mint objektív

és relatív fogalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 623 4.1.3.

Ideáltipikus referenciatermék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 624 4.1.4.

Célcsoportok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 624 4.2. A kiegészítő szempontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 626 4.2.1. A termék ésszerűen várható használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 626 4.2.2. A termékkel kapcsolatos tájékoztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 627 4.2.3.

Egyéb szempontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 630 4.3. A termékhiba típusai: gyártási hiba, tervezési (konstrukciós)

hiba és hibás tájékoztatás (instrukciós hiba) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 631 4.3.1.

Gyártási hiba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 631 4.3.2.

Tervezési (konstrukciós) hiba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 632 4.3.3. Hibás tájékoztatás (instrukciós hiba) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 634 4.4. Később forgalomba kerülő, nagyobb biztonságot nyújtó termék . . . 635 4.5. A hiba bizonyítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 636 5. A termékkár mint megtérítendő kár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 636 5.1. Halál, testi sérülés, egészségkárosodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 636 5.2. Más dolgokban okozott kár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 639

20

Tartalom

5.2.1.

Dologban okozott kár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 639 5.2.2.

Más dolog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 639 5.2.3. Magánhasználat, magánfogyasztás tárgyát képező dolog . . . . . 642 5.2.4. Az ötszáz eurós küszöb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 644 6. A kimentés esetei, feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 645 6.1. A forgalomba hozatal és annak időpontja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 646 6.2. A mentesülési okok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 649 6.2.1.

Nem hozta forgalomba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 649 6.2.2.

Nem üzletszerű forgalmazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 650 6.2.3. A forgalomba hozatal időpontjában hibátlan termék . . . . . . . . . 652 6.2.4. A fejlesztési kockázat: a tudomány és technika állása szerint

fel nem ismerhető hiba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 655 6.2.5. Jogszabály vagy kötelező hatósági előírás mint a hiba oka . . . . 661 6.3. Az alapanyag vagy résztermék gyártójának mentesülése . . . . . . . . . 662 6.3.1. A végtermék szerkezete, összetétele mint a hiba oka . . . . . . . . . 662 6.3.2. A végterméket gyártó utasítása mint a hiba oka . . . . . . . . . . . . . 664 7. Az igényérvényesítési határidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 664 7.1. Kettős igényérvényesítési határidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 664 7.2. A hároméves elévülési határidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 665 7.2.1.

Kumulatív feltételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 665 7.2.2. Alperesenként eltérő kezdő időpont . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 665 7.2.3.

Az elvárható tudomásszerzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 666 7.2.4. Tényleges vagy elvárható tudomásszerzés a hiba, a kár

és a gyártó vonatkozásában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 666 a) A hiba ismerete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 666 b) A kár ismerete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 667 c) A gyártó személyének ismerete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 668 7.2.5.

Nyugvás és megszakítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 668 7.3. A tízéves jogvesztő határidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 669 XVI. fejezet: Felelősség az épületkárokért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 671 1. Épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén

másnak okozott kár [6:560. § (1) bekezdés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 671 1.1. Az épület fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 671 1.2. Az épületrész fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 675 1.3. Az épület hiányosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 675 1.4. A felelősség alanya, a tulajdonos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 677 1.5. Mentesülés a „felelősség” alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 680 2. Az épületen elhelyezett tárgyak leesésével okozott kárért való

felelősség [6:560. § (2) bekezdés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 683

Tartalom

21

3. Felelősség lakásból vagy más helyiségből kidobott, kiejtett, kiöntött

tárgyak által okozott károkért [6:561. § (1)–(2) bekezdés] . . . . . . . . . . . . 684 3.1. Lakás és más helyiség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 684 3.2. A felelősség alanya: a lakás bérlője, a helyiség használója . . . . . . . . . 685 3.3. Kezesi felelősség és mentesülés a felelősség alól . . . . . . . . . . . . . . . . . 686 4. Felelősség az épület közös használatra szolgáló helyiségeiből kidobott,

kiejtett vagy kiöntött tárgyak által okozott károkért

[6:561. § (3) bekezdés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 687 XVII. fejezet: Felelősség az állatok károkozásáért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 688 1. Felelősség a (se nem veszélyes, se nem vadászható) állat által okozott károkért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 688 1.1. Az állat fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 688 1.2. A felelősség alanya: az állattartó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 689 1.2.1.

Az állattartó fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 689 1.2.2. Több állattartó, közös állattartók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 692 1.3. Kimentés: „az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 694 1.4. A felróható károsulti közrehatás megítélése állatkároknál . . . . . . . 697 2. Felelősség a veszélyes állatok által okozott károkért . . . . . . . . . . . . . . . . . 699 2.1.

Veszélyes állatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 699 2.2. A veszélyes üzemi felelősség alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 702 3. Felelősség a vadászható állatok által okozott károkért . . . . . . . . . . . . . . . 702 3.1. Strukturális kérdések, változó szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 702 3.2. Elhatárolások más helytállási alakzatoktól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 704 3.3.

Vadászható állat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 705 3.4. A felelősség alanya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 706 3.5. A kimentési ok: ellenőrzési körön kívül eső elháríthatatlan ok . . . . 707

Ötödik rész: A KÁR FOGALMA ÉS ELEMEI, A MEGTÉRÍTENDŐ KÁR ÖSSZEGE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 711 XVIII. fejezet: A kár fogalma és elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 713 1. A kárfogalom és a tipizálás jelentősége általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 713 1.1. Kárfajták a bekövetkezett érdeksérelem szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . 713 1.2. A felelősségi jogalap hatása a tipizálásra (kontraktuális

és deliktuális felelősség) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 714 1.3. A károkozó magatartástól való távolság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 715 2. A teljes kártérítés elve és a differenciahipotézis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 716 3. A vagyonban beállt értékcsökkenés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 717

22

Tartalom

4. Az elmaradt vagyoni előny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 722 4.1. Az elmaradt vagyoni előnyről általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 722 4.2. Esetcsoportok az elmaradt vagyoni előny köréből . . . . . . . . . . . . . . . 728 4.2.1.

Elmaradt (munka)jövedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 728 4.2.2. Az elmaradt munkajövedelemhez kapcsolódó (szintén)

elmaradt juttatások kérdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 732 4.2.3. Természetes és jogi gyümölcsök, egyéb elmaradt jövedelem

és bevétel (elmaradt szaporulat, bérleti díj, kamat, értékpapír

hozadéka stb.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 733 4.2.4. Fedezeti ügylet kapcsán elmaradt haszon . . . . . . . . . . . . . . . . . . 737 4.2.5.

Kiesett tartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 737 4.2.6. A használat lehetőségének kiesése, mint elmaradt vagyoni előny? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 737 4.2.7. Elmaradt élmény vagyoni vonzatai? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 739 5. A károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 740 5.1. A hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségekről általában . . . 740 5.2. A bírói gyakorlatban kialakult esetcsoportok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 742 5.2.1. Dolog kijavítására fordított költségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 742 5.2.2. A testi épség, egészség megsértéséhez kapcsolódó költségek . . 745 5.2.3. A halálhoz kapcsolódó költségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 752 5.2.4.

Egyéb kiadások, költségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 753 6. Egy esettanulmány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 754 6.1. Az ítélethozatal időpontjában már eszközölt kiadások . . . . . . . . . . . 755 6.2. A károsult ápolásával és gondozásával kapcsolatban felmerült

és felmerülő költségekre tekintettel megítélt járadék . . . . . . . . . . . . . 757 6.3. A károsult saját keresetveszteségével kapcsolatos járadéka . . . . . . . . 757 6.4. Az esettanulmány tanulságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 757 XIX. fejezet: Az elszenvedett kár összegének meghatározását befolyásoló jogintézmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 758 1. A pontosan meg nem állapítható összegű kár és az általános kártérítés 758 1.1. Általános kártérítés a korábbi és az új Ptk.-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . 758 1.2. Az általános kártérítés alkalmazásának feltétele . . . . . . . . . . . . . . . . 759 1.3. A Ptk. 6:531. § (általános kártérítés) és a Pp. 206. § (mérlegelés) . . . 760 1.4. Az általános kártérítés alkalmazása, esetcsoportok . . . . . . . . . . . . . . 765 2. A kár összegének megállapítása szempontjából releváns időpont . . . . . . 767 3. Kárvélelmek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 771 3.1. A Tpvt. 88/C. §: az árnövekedési vélelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 771 3.2. Kötbér és licencdíjszorzó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 773

Tartalom

23

XX. fejezet: A megtérítendő kár összegét, illetve a kártérítést csökkentő tényezők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 774 1. A felróható károsulti közrehatás, valamint a kármegelőzési,

kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség megszegése . . . . . . . . . . . . . . . 774 2. A károkozásból származó előnyök levonása (a káronszerzés tilalma) . . . 774 2.1.

A compensatio lucri cum damno létjogosultsága . . . . . . . . . . . . . . . . 774 2.2. Az előnyök levonásának feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 775 2.3.

Esetcsoportok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 776 3. A kártérítés mérséklése méltányosságból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 783

Hatodik rész: KÁRTÉRÍTÉSI MÓDOK, A KÁR MEGTÉRÍTÉSE . . . . . . . . 785 XXI. fejezet: A kártérítési módok általános kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 787 1. Kártérítés pénzben vagy természetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 788 2. Kártérítés egy összegben vagy járadékban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 791 2.1. A járadék alkalmazásának feltétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 791 2.2. A járadék fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 791 2.3. A járadék megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 792 3. A bíróság mérlegelési szabadsága a kártérítési mód megválasztása során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 795 XXII. fejezet: A jövedelempótló járadék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 797 1. A változások áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 797 2. A járadék mértékének megállapítására vonatkozó közös szabályok . . . . 799 3. A jövedelempótló járadék alapjának meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . 804 3.1. A károsodást megelőző egy évben elért havi átlagjövedelem . . . . . . 804 3.2. A járadék alapjának megállapítása összehasonlító adatok alapján . . . 807 4. A jövőbeli változások figyelembevétele a járadék összegének

meghatározása során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 807 5. A rendkívüli munkateljesítménnyel elért jövedelem figyelmen kívül hagyása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 809 XXIII. fejezet: A tartást pótló járadék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 812 1. A változások áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 812 2. A tartást pótló járadék általános kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 814 3. A tartást pótló járadék számítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 816

24

Tartalom

XXIV. fejezet – A kártérítés megfizetésének további kérdései . . . . . . . . . . . . . 820 1. Esedékesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 820 2. Elévülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 823 3. A károkozó rész- és előteljesítésének elszámolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 826

Hetedik rész: A SÉRELEMDÍJ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 827 XXV. fejezet: Aminek nem is szabadna szerepelnie ebben a könyvben: néhány gondolat a sérelemdíjról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 829 1. A sérelemdíj jogi természete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 829 1.1. A sérelemdíj mint a személyiségi jogi jogsértés felelősség-alapú szankciója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 829 1.2. A sérelemdíj funkciója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 833 1.3. A sérelemdíj mértéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 834 2. Előre látható alkalmazási nehézségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 836 2.1. Magánbüntetés és a ne bis in idem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 836 2.2.

Bagatell esetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 838 2.3. Személyiségi jogi jogsértéshez nem kapcsolható, de a korábbi

Ptk. alatt nemvagyoni kártérítésre alapot adó immateriális érdeksérelmek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 841 2.4. Az „ottfelejtett” nemvagyoni kár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 843 3. Bátortalan prognózis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 844

Jogszabályok és az elvi bírósági iránymutatások valamint az uniós és külföldi eseti döntések mutatója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 847 Tárgymutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 875 Felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 889

25

Előszó, köszönetnyilvánítás, s néhány gondolat arról, hogy miről (és hogyan) szól ez a könyv A kártérítési jogról és a szerzőről A lét egyszerisége és megismételhetetlensége minden kor emberét, valamennyi tudományág képviselőjét foglalkoztatta és foglalkoztatja. Némi túlzással azt mondhatjuk: a polgári jog területén a létkérdéssel leginkább a kártérítési jog kénytelen szembesülni. Az események – a kártérítési jogban: a kár bekövetkezéséhez vezető események – bár a világ törvényszerűségei szerint, mégis, az ember számára előre kiszámíthatatlanul kapcsolódnak össze és válnak együttesen jogilag releváns okfolyamattá, további események eredőjévé; a polgári jog ingerküszöbét elérő találkozásuk a káreseményben valósul meg. Majd a következmény maga is okká válik, szálai szétválnak, szerteágaznak és további következmények végtelen sorozatát indítják el. Mind az események eredete, mind pedig a következmények teljes hálózata olyannyira összetett, hogy emberi eszközökkel a maga teljességében valószínűleg felmérhetetlen.

A kártérítési jog mégis éppen a fenti, valójában két létkérdésre keresi a választ.

Egyrészt azt vizsgálja, hogy a múlt mely eseményeit, e történések mely összekapcsolódásait, kombinációit tekinthetjük jogi okozatosságnak, okozatossági értelemben vett beszámításnak. Másrészt, mely következményeket tekinthetünk még a káresemény részének, kompenzálandó következményének, vagyis hogyan alakítja ki a jogrend a megtérítendő kár fogalmát, hol húzza meg határait. A kártérítési jog e két kérdés megválaszolására irányuló törekvéseivel a lehetetlenre tesz kísérletet: az eredeti állapot helyreállításával, megközelítésével bizonyos értelemben vissza kívánja fordítani az idő kerekét, meg nem történtté kíván tenni megtörtént eseményeket. Nem csoda, ha a kártérítési jog folyton-folyvást a megismerés általános korlátaiba és filozófiai, illetve morális kérdésekbe ütközik. Ám éppen ez teszi kimeríthetetlenül érdekessé és nyitottá (jog)filozófiai felvetések befogadására is, miközben egyszersmind „kíméletlenül gyakorlatias” jogterület. A kártérítési jog ugyanis kihat az ember vagyoni és nemvagyoni eszközeinek, érdekeinek összességére. A kártérítési jog azt tükrözi, hogy az adott társadalomban mit tartanak értéknek, hiszen csak az minősülhet kárnak, amit a társadalom értékvesztésnek tekint. A felelősségi és kártérítési jogban kulturális, szociológiai, jogpolitikai és dogmatikai kérdések sűrítetten vannak jelen.

Jelen kötet szerzőjének érdeklődését mintegy tíz évvel ezelőtt keltette fel a kártérítési jog, amellyel azóta is mind elméleti (a hazai és külföldi szakirodalom és bírói gyakorlat tanulmányozása, Németországban és Kanadában folytatott össze-

26

Előszó, köszönetnyilvánítás, s néhány gondolat arról, hogy miről (és hogyan) szól ez a könyv

hasonlító jogi kutatások révén) mind gyakorlati szinten (ügyvédi munkája során) foglalkozik.1 Bár a kodifikációs testületeknek nem volt tagja, mégis meghívottként részt vehetett azok kártérítési jogot (közelebbről: a kontraktuális és a deliktuális felelősséget) tárgyaló ülésein, ahol fel is szólalhatott, véleményét ismertethette.

(Egyes javaslatait elfogadták, másokat nem.) Kártérítési jogi ismeretei elmélyítésére és kutatásai kiszélesítésére kitűnő lehetőséget biztosítottak az új kódexszel kapcsolatos előadásai, többek között a Kúrián, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, a Fővárosi Törvényszéken, a Magyar Igazságügyi Akadémián, továbbá a Magyar Biztosítók Szövetsége körében, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara képzésein, a Pest Megyei Kormányhivatalnál, a Belügyminisztériumban, a Magyar Postánál, valamint pénzügyi intézményekben, biztosítóknál és számos ügyvédi irodában.

A hallgatóság kérdései, hozzászólásai számtalan jogesettel gazdagították és mindig új és új megvilágításba helyezték mindazt, amit a felelősségi jogról gondolt. Mindezért köszönet illeti az ezeken a fórumokon részt vett valamennyi kollégát, s nem utolsósorban az ELTE ÁJK hallgatóit, akik több mint egy évtizeden át kérdéseikkel, észrevételeikkel továbbgondolkodásra késztették a szerzőt.

A könyvről 2013 végén érkezett a HVG-ORAC Kiadó megkeresése, hogy egy kötetben foglaljam össze mindazt, amit a felelősségi jogról tízéves kutatómunka és gyakorlat után gondolok. Köszönettel tartozom Frank Ádám igazgató úrnak és Sáriné Simkó Ágnes sorozatszerkesztő asszonynak a felkérésért, mert a könyv megírásával nemcsak a különböző publikációkban megjelent korábbi kutatási eredményeimet foglalhattam össze, hanem foglalkoznom kellett a kártérítési jog általam korábban kevéssé vagy alig vizsgált részterületeivel is, illetve újra átgondolhattam, hogy a kártérítési jogi kirakós darabjai hogyan és miként illeszkednek egymáshoz.

E könyv megírására természetesen a polgári jogi kodifikáció adott alkalmat; de nemcsak arra vállalkozom lapjain, hogy az új kódex változásait bemutassam a kártérítési jog terén, hanem arra is, hogy átfogó képet adjak a magyar kártérítési jogról, ideértve a kontraktuális és deliktuális felelősséget, ezek egymáshoz való viszonyát, de nem kevésbé a kárfogalom és a kártérítési módok szabályait és bírói gyakorlatát. Állást foglalok abban is, hogy a korábbi bírói gyakorlat alkalmazható-e az új Ptk. hatálybalépését követően; s ahol a korábbi gyakorlat további érvényesülését prognosztizálom, ott e gyakorlatot részletesen bemutatom és elemzem. Ahol több megközelítés, értelmezés lehetséges, igyekszem valamennyit közölni, de állást is foglalni az általam helyesnek vélt megoldás mellett.

1 Ennek eredményeként lásd Ádám Fuglinszky: Mangelfolgeschäden im deutschen und ungarischen Recht, Grenzen der Haftung im Kauf – und Werkvertragsrecht – Kritik am Grundsatz der Totalreparation, Mohr Siebeck, Tübingen, 2007 és Fuglinszky Ádám: A polgári jogi felelősség útjai vegyes jogrendszerben, Québec, Kanada, ELTE Eötvös Könyvkiadó, Budapest, 2010.

Előszó, köszönetnyilvánítás, s néhány gondolat arról, hogy miről (és hogyan) szól ez a könyv

27

Könyvem az alábbiak szerint hét részre tagolódik: Az első rész a kártérítési jog alapvető és strukturális kérdéseit tárgyalja. Az I. fejezet a kártérítési jog tárgyát, funkcióit és alapelveit mutatja be, amelyet a kontraktuális és a deliktuális felelősség egymáshoz való viszonya (II. fejezet), illetve a szerződéses felelősségkizárás és korlátozás (III. fejezet) elemzése követ.

A második rész a „Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért” címet viseli.

Ezen belül önálló fejezetet szentelek a kontraktuális felelősség szabályainak, tényálláselemeinek (IV. fejezet), az új Ptk. kontraktuális felelősségi szabályai egyik legfontosabb újításának, az ún. előreláthatósági korlátnak (V. fejezet), valamint a közreműködőért való (kontraktuális) felelősség szabályának és egyes gyakorlati kérdéseinek (VI. fejezet).

A harmadik rész a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános alakzatát elemzi, a kapcsolódó szabályokkal együtt. E rész a deliktuális felelősség szerkezeti kérdéseinek és alkalmazási körének („tárgyi hatályának”) áttekintésével kezdődik (VII. fejezet), amit a kötet egyik leghosszabb, az általános deliktuális felelősségi generálklauzula tényálláselemeit részletesen bemutató VIII. fejezete követ.

A károsult magatartásának jogi értékelését és a kármegosztást bemutató IX. fejezetet követően a többek közös károkozását taglaló X. fejezet zárja a könyv harmadik részét.

A negyedik részben az egyes különös deliktuális felelősségi tényállások követik egymást abban a sorrendben, ahogy a Ptk.-ban is szerepelnek. (Fokozott veszéllyel járó tevékenységgel okozott károkért való felelősség: XI. fejezet; felelősség más személy által okozott kárért: XII. fejezet; felelősség vétőképtelen személy által okozott kárért: XIII. fejezet; felelősség közhatalom gyakorlásával okozott kárért: XIV. fejezet; termékfelelősség: XV. fejezet; felelősség az épületkárokért: XVI. fejezet; felelősség az állatok károkozásáért: XVII. fejezet.) A második, harmadik és negyedik részben tehát arra keressük a választ, hogy mikor, milyen feltételek fennállása esetén tartozik kártérítési felelősséggel a károkozó, vagy az a személy, akinek a konkrét károkozó magatartását valamilyen dogmatikai avagy jogpolitikai indoknál fogva be kell tudni.

Az ötödik rész középpontjában már nem a „mikor”, hanem a „mit” kérdése áll: mit kell megtéríteni, azaz mi minősül kárnak, s a kár összegét hogyan lehet megállapítani. E rész tehát a kár fogalmának és elemeinek, illetve a megtérítendő kár összegének kérdéseit mutatja be. A nyitófejezet a „A kár fogalma és elemei” címet viseli (XVIII. fejezet), majd a XIX. fejezetben az elszenvedett kár összegének meghatározását befolyásoló jogintézmények bemutatására kerül sor (általános kártérítés, a kártérítés szempontjából releváns időpont, illetve a kárvélelmek). A XX. fejezet pedig a megtérítendő kár összegét, illetve a kártérítést csökkentő tényezőket taglalja (káronszerzés tilalma, a kártérítés csökkentése méltányosságból).

Az utolsó előtti, hatodik rész, amely a kártérítési módok, a kár megtérítése címet viseli, a „hogyan” kérdését járja körül: ismerteti a jogalkotó, a jogalkalmazó által e kérdésre adott válaszokat. A kártérítési módok általános kérdéseit (pénzben vagy

28

Előszó, köszönetnyilvánítás, s néhány gondolat arról, hogy miről (és hogyan) szól ez a könyv

természetben, egy összegben vagy járadékban stb. XXI. fejezet) követően a jövedelempótló járadék (XXII. fejezet) és a tartást pótló járadék (XXIII. fejezet) részletes tárgyalására kerül sor. E rész utolsó fejezete pedig a kártérítés egyéb kérdéseit veszi sorra (XXIV. fejezet, esedékesség, elévülés, részteljesítés elszámolása).

A könyv utolsó, hetedik része egyetlen, azonos című fejezetből áll, amely a sérelemdíjról szól (XXV. fejezet). A kötet kézikönyvként való használatát és az abban való eligazodást a törzsszöveget követő jogszabály- és tárgymutató segíti.

Olyan könyvet szerettem volna írni, amely elméleti-tudományos mélységű, ugyanakkor a gyakorlati kézikönyv szerepét is be tudja tölteni: segítségére szolgálhat gyakorló jogász kollégáknak akár konkrét esetek minősítéséhez, megoldásához is. Mélyen hiszek az elmélet és a gyakorlat egységében. Igaz, hogy a polgári jog (azon belül a kártérítési jog) gyakorlatintenzív tudomány, így a gyakorlat ismerete, elemzése nélkül „féloldalasak” az elméleti fejtegetések, de az ezzel ellentétes irányú összefüggést sem lehet elégszer hangsúlyozni, vagyis azt, hogy a gyakorlatnak is szüksége van szilárd elméleti alapokra, koherens és logikus érvelésekre, levezetésekre. Ezért törekszem az elmélet (a felelősségi és kártérítési jog dogmatikája) és a gyakorlat (bírói iránymutatások, eseti döntések) egységes bemutatására e kötet keretei között. Egyes helyeken részletesen ismertetem az adott témához kapcsolódó eseti döntéseket, s ahol ez megtörné a mű törzsszövegének gondolatmenetét, az esetek rövid leírását tipográfiai eszközökkel (kisebb betűmérettel) is elkülönítem.

A könyv már az új Ptk. (2013. évi V. törvény) mentén mutatja be a kártérítési jogot, vissza-visszautalva arra, hogy az új kódex miben tér el a korábbi Ptk.-tól (1959. évi IV. törvény), avagy a korábbi bírói gyakorlattól. Nem elemezem valamennyi felelősségi alakzat és kártérítési jogi szabály korábbi (az 1959. évi IV. törvényt megelőző) fejlődéstörténetét. A történeti megközelítés csak ott jelenik meg, ahol az a mai normatartalom kialakulása, értelmezése és prognosztizálható alkalmazása szempontjából releváns. Bár könyvem nem kifejezetten összehasonlító jogi munka; mindazonáltal, ahol ez érdemben hozzátesz az elemzéshez – így hozzájárul egy-egy új szabály tartalmának megismeréséhez vagy támpontot nyújt annak jövőbeli alkalmazásához (hazai előzmények hiányában) –, ott külföldi jogi megoldásokat, illetve modellegyezmények javaslatait is bemutatom. (Különösen igaz ez a teljesen új alapokra helyezett kontraktuális felelősség témakörére, s a megtérítendő károk körét szűkítő ún. előreláthatósági szabályra.) Egyes témakörök kapcsán sporadikusan megjelenik továbbá a jog gazdasági elemzése, avagy a joggazdaságtani szempontrendszer, azonban e könyvnek nem célja a felelősségi jog egészének joggazdaságtani elemzése.

A bírói gyakorlat bemutatása során nemcsak az eseti döntéseket referáló folyóiratokban közölt ítéleteket (BH, BDT, KGD, ÍH), hanem a www.birosag.hu honlapon anonimizáltan közzétett döntéseket is áttekintettem szinte valamennyi felelősségi alakzat kapcsán.2 A könnyebb áttekinthetőség végett az eseti döntések számai a főszövegben zárójelben, míg a szakirodalmi hivatkozások a lábjegyzetekben szerepel2 Felhívom a figyelmet, hogy a HVG-ORAC Kiadó Jogkódex termékében a könyvben hivatkozott ügyszámokkal elő lehet hívni az azoknak megfelelő ítéletek teljes szövegét.

Előszó, köszönetnyilvánítás, s néhány gondolat arról, hogy miről (és hogyan) szól ez a könyv

29

nek. (A lábjegyzetek számozása fejezetenként újrakezdődik. Az adott szakirodalmi forrás első hivatkozása minden egyes fejezetben ún. teljes hivatkozás, vagyis tartalmazza a bibliográfiai adatokat. A fejezeten belül az adott mű további hivatkozásainál már rövidítve utalunk a forrásra; e rövidített hivatkozások csak a szerző vezetéknevét, a kiadás évét és az oldalszámot vagy szélszámot tartalmazzák. Ha egy fejezeten belül ugyanazon szerző több olyan művére is hivatkozunk, amelyek kiadási éve is megegyezik, akkor az azonosíthatóság és megkülönböztethetőség miatt a rövidített hivatkozásokat a cím egy rövid részletével is kiegészítjük.) Az anonimizált döntéseknél, ha az adott szabályhoz nagyobb számú legfelsőbb bírósági, illetve kúriai döntést tettek közzé, akkor beértem ezek áttekintésével és bemutatásával. Ha azonban csak néhány kúriai döntés volt fellelhető, vagy ilyen nem állt rendelkezésre, illetve ha a szabály jelentősége, az ahhoz kapcsolódó eltérő alkalmazási módok (így különösen az egyes bírósági szintek jogértelmezése közötti eltérések) ezt indokolták, akkor külön elemeztem az adott témakörhöz kapcsolódó ítélőtáblai döntéseket is.

Az előszó feladata annak ismertetése is, hogy mire nem vállalkozik a könyv.

E könyv nem foglalkozik részletesen, külön fejezetben az egyes ágazati felelősségekkel (orvosi felelősség, ügyvédi felelősség). Azonban az egyes általános kérdések, felelősségi alakzatok kapcsán felmerülő, az adott ágazati felelősséghez kapcsolódó gyakorlati sajátosságokat bemutatja. (Kitér pl. az egészségügyi szolgáltatók vagy éppen az ügyvédek felelősségére az okozatosság, az esély elveszítése vagy éppen a felróhatóság kapcsán.) Nem tesz kísérletet továbbá a nemvagyoni kár korábbi gyakorlatának teljes áttekintésére és bemutatására sem, hiszen az már csak terjedelmi okokból is egy önálló munka tárgya lehetne. A könyv utolsó fejezete azonban éppen a sérelemdíjról és annak előre látható értelmezési, alkalmazási nehézségeiről, valamint a lehetséges megoldásokról szól, s orientációs pontokkal igyekszik szolgálni e tekintetben is.

A könyvben foglaltak tízéves kutatómunka eredményeit tükrözik. A szűkebb értelemben vett anyaggyűjtés 2014 májusáig tartott. A bírói gyakorlatot és a jogszabályok változását alapvetően eddig az időpontig (2014. május 30.) vettem figyelembe. A jogszabályi hivatkozásokat 2015. január 1-jei fordulónappal még egyszer ellenőriztem.

A köszönetről és az ajánlásról Sokaknak tartozom e könyv kapcsán köszönettel. Mindenekelőtt hálásan köszönöm a kötet két szakmai lektorának, Kiss Mária ny. kúriai tanácselnök asszonynak és Boronkay Miklós ügyvéd úrnak, hogy végigolvasták a kéziratot és észrevételeiket, megjegyzéseiket, javaslataikat őszintén megosztották velem. A szöveg sokkal jobb lett jó szándékú és érdemi kritikai megjegyzéseik eredményeképpen, miközben valamennyi még fellelhető hiba és tévedés az enyém. (Amelyekért felelősségemet a 6:152. és 6:526. § keretei között kizárom.)

30

Előszó, köszönetnyilvánítás, s néhány gondolat arról, hogy miről (és hogyan) szól ez a könyv

Több kedves kollégát kértem továbbá fel egyik-másik vagy néhány fejezet átolvasására. Az ő munkájukért szintén nagyon hálás vagyok, mert – amellett, hogy ők is felhívták a figyelmemet esetleges tévedéseimre, nehezen érthető fejtegetéseimre – megjegyzéseik továbbgondolkodásra késztettek, és segítettek átfogalmazni azokat a szövegrészeket, ahol a gondolat-, illetve mondatfűzés talán nem volt eléggé közérthető. Természetesen az ő közreműködésük kapcsán is igaz: minden hiba, elgépelés és szerencsétlen megfogalmazás az enyém. Köszönet illeti tehát Bán Dániel, Bárdos Péter, Éless Tamás, Kiss Ferenc Kálmán és Török Tamás ügyvéd urakat; Örkényi László és Parlagi Mátyás bíró urakat; Parti Tamás közjegyző urat, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnökét; Nemessányi Zoltán helyettes államtitkár urat; kollégáimat az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, így F. Rozsnyai Krisztina adjunktus asszonyt és Hoffman István egyetemi docens urat (mindketten a Közigazgatási Jogi Tanszék munkatársai), Horváth István egyetemi docens urat (Munkajogi Tanszék), Szeibert Orsolya adjunktus asszonyt és Tőkey Balázs adjunktus urat (Polgári Jogi Tanszék). Segítségemre volt a DE ÁJK kari titkára és Polgári Jogi Tanszékének munkatársa, Zoványi Nikolett is. Végül, de nem utolsósorban köszönet illeti feleségemet, Fuglinszky Rékát (a Pesti Központi Kerületi Bíróság fogalmazóját), aki szintén a kézirat egyes részeinek átolvasásával volt a segítségemre.

Különleges segítséget kaptam három nagy hazai biztosítótársaság jogi igazgatójától, akik érdekes, de nem publikált ítéleteket bocsátottak rendelkezésemre anonimizáltan; köszönet illeti ezért Szabó Szilvia asszonyt és munkatársait (Allianz Hungária Zrt.), Scheffer Zsolt urat (Generali Biztosító Zrt.) és Láng Géza urat (Genertel Biztosító Zrt.). Az anyaggyűjtésben sokat segített Méhész Krisztina és Nagy Éva az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének munkatársai, továbbá Gerencsér Judit, a Kúria jogi szakkönyvtárának vezetője. A kézirat leadása előtt a szöveg ellenőrzésében, a mutatók és az irodalomjegyzék elkészítésében Csöndes Mónika tanársegéd, Béndek Julianna (IM), Földesi László ügyvéd, Nagy Gergő doktorandusz és Németh Ildikó (főtanácsos, IM) voltak a segítségemre. Köszönet illeti a HVGORAC Kiadó munkatársait, amiért az itt-ott szertelen kéziratot kiadható könyvvé formálták. Családtagjaimnak (feleségemnek, Rékának és fiaimnak: Ábelnek és Áronnak) gyakran kellett lemondaniuk a társaságomról, valamint az otthoni feladatokban való közreműködésemről. Köszönöm a megértésüket, s hogy tehermentesítettek, így e könyvben az ő lemondásuk és erőfeszítéseik is benne vannak.

2014-ben, amikor e könyv íródott három, jogi gondolkodásomat formáló személy is betöltötte hetvenedik életévét. Egyrészt Fuglinszky János, az édesapám; az általa alapított ügyvédi irodában magam is dolgoztam, igaz, az egyetemi feladatok miatt egyre csökkenő intenzitással. Sokat tanultam tőle a problémamegoldó gondolkodásról, stratégiáról és taktikáról, s arról, hogy miként kell szerződéseket szerkeszteni, s nem utolsósorban arról is, hogyan kell kezelni a kártérítési ügyeket.

Másrészt Ulrich Magnus, a hamburgi egyetem professzora, aki doktori disszertációm konzulense volt, s aki azóta is figyelemmel kíséri szakmai és emberi sorsomat;

Előszó, köszönetnyilvánítás, s néhány gondolat arról, hogy miről (és hogyan) szól ez a könyv

31

s ha segítséget kérek tőle, sosem tagadja meg. Végül, de nem utolsósorban a magyar kártérítési jog doyenje, Lábady Tamás, a bíró és tanár, akivel sohasem dolgozhattam együtt, mert sem kollégája, sem tanítványa nem lehettem, de munkáit olvastam, és az utóbbi években, szakmai rendezvényeken volt alkalmam találkozni és közösen előadni vele. E találkozások során őszinte hangvételű, barátságos kollegiális viszony alakult ki közöttünk, így immár nemcsak publikált műveiből – amelyeket olvastam, hivatkoztam mindig is –, hanem személyesen is ismerhetem, ami öröm és megtiszteltetés számomra. Legyen e kötet e három hetvenesztendős „referenciaszemély” előtti tisztelgés is. Tisztelettel és szeretettel nekik ajánlom e könyvet, a Jóisten éltesse őket, ad multos annos!

Budapest, 2015. február 8.

A szerző

33

Rövidítések jegyzéke AB Alkotmánybíróság Abtv.

2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról Art. 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről Áe.

1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabá­ lyairól ÁSZF Általános szerződési feltételek Ávt.

1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről BDT Bírósági Döntések Tára Be. 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról BH A Bírósági Határozatok c. lapban (új nevén Kúriai Döntések) megjelenő döntvények + BH A HVG-ORAC Kiadó döntvénytára, mely a Jogkódex terméken és a kuriaidontesek.hu oldalán érhető el Bit. 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről Btk. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről Bszi.

2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról Ctv. 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról Cstv.

1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról EGT Európai Gazdasági Térség EuB az Európai Unió Bírósága Eütv.

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Étv.

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről Feot.

2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról GET 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról Gfbt.

2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosí­ tásról Gt. 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról Gyvt.

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Hpt. 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról ÍH Az Ítélőtáblai határoatok c. lapban megjelenő döntvények Infotv.

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról Kbt. 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről

34 Ket.

Rövidítések jegyzéke

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól KGD Közigazgatási–Gazdasági Döntvénytár Korábbi Bit. 2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről Korábbi Ptk. 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről Korábbi Ptké. 1960. évi 11. törvényerejű rendelet a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról Knt. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről KRESZ 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól Ktv. 1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről Kvtv.

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól LB Legfelsőbb Bíróság Lt. 1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról MKIK Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mötv.

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Mt. 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről Pp. 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról Ptk. (új Ptk.) 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Ptké.

2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről Rtv. 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről Szoc.tv.

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátá­ sokról Társasház tv. 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról Teftv.

1993. évi X. törvény a termékfelelősségről Tpvt.

1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról Uí. Ugyanígy Ütv.

1998. évi XI. törvény az ügyvédekről Vbt. 1994. évi LXXI. törvény a választottbíráskodásról Vht. 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról Vtv. 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, vala­ mint a vadászatról

I. RÉSZ

A kártérítési jog alapkérdései

37

I. fejezet

A kártérítési jog tárgya, funkciói és alapelvei 1. A kártérítési jog tárgya és három kérdése: mikor, mit és hogyan Kártérítési jogról tágabb és szűkebb értelemben egyaránt beszélhetünk. A tágabb értelemben vett kártérítési jog három kérdésre keresi a választ.

Egyrészt, hogy mikor – s itt nem az időbeli dimenzióra gondolunk, hanem arra, hogy milyen feltételek teljesülése esetén – kell kártérítést fizetni, s ki a felelős személy. Az e kérdéskört vizsgáló jogterületet felelősségi jognak vagy a felelősségi tényállások jogának is nevezhetjük. A felelősségi jogon belül pedig aszerint tehetünk különbséget, hogy a kárt szerződésszegéssel okozták-e (ez esetben kontraktuális felelősségről van szó), avagy szerződésen kívül (ekkor a deliktuális felelősség szabályai alkalmazandóak). Ha van felelős személy, azaz valakinek a felelőssége akár a kontraktuális felelősség alapján, akár a deliktuális felelősség valamely tényállása szerint fennáll, akkor léphetünk tovább a tágabb értelemben vett kártérítési jog másik két kérdésére: nevezetesen arra, hogy mit és hogyan kell megtérítenie e felelős személynek. A felelősségi tényállásokat a könyv II. (kontraktuális felelősség) és III–IV. részei (deliktuális felelősség) tartalmazzák. Hozzá kell tenni: a hazai kártérítési jogban az első (felelősség fennállása) és a második (kárfogalom) kérdés, mégsem választható el mindig élesen egymástól, hiszen a kár fogalma legalább két oknál fogva már a felelősség fennállta körében is vizsgálandó. Egyrészt, mert – mint ahogy látni fogjuk – egy magatartást az okozott kár „avat” jogellenessé; másrészt pedig: az ok-okozati összefüggés is csak a kár vonatkozásában értelmezhető. Így felelősségi jogi szempontból kétszeresen is előkérdés, hogy pontosan mit is tekintünk kárnak.1 Ha tehát a felelősség fennáll, akkor meg kell válaszolni a tágabb értelemben vett kártérítési jog második kérdését: mit kell megtéríteni, másként megfogalmazva: mit tekint kárnak a vizsgált jogrendszer. A „mit” kérdésére adott válasz tehát a kár fogalmát határozza meg, s kijelöli a megtérítendő kár elemeit. A kárfogalomhoz kapcsolódó tudnivalókat a könyv V. része tartalmazza.

Az elemzés – illetve egy jogeset megoldása – azzal zárul, hogy a harmadik kérdésre is megadjuk a választ: hogyan kell a kárt megtéríteni, azaz hogyan szabályozza a vizsgált jogrendszer a kártérítési módokat. A második (kárfogalom) és a harmadik (kártérítési módok) kérdésre adott válaszok összességét tekinthetjük a szű1

Erre az összefüggésre Boronkay Miklós hívta fel a figyelmemet.

38

Első rész: A kártérítési jog alapkérdései

kebb értelemben vett kártérítési jognak. A kártérítési módokkal a könyv VI. része foglalkozik.

A tisztán dogmatikai szemlélet a szűkebb értelemben vett kártérítési jogon belül tehát két szabályozási kört különít el, amelyeket elvileg ugyanolyan élesen el kell választani egymástól, mint a felelősségi jogot és a szűkebb értelemben vett kártérítési jogot. Az egyik szabályozási terület tárgyát a kárfogalom képezi: mi a kár, milyen elemekből áll, melyek azok a kárelemek, amelyekhez kártérítést kell kapcsolni és melyek esnek kívül a kártérítési jog hatókörén (például előszereteti érték, jövedelemszerzés puszta esélye stb.). A másik kérdéskör a kártérítés: a kárfogalom segítségével meghatározott okozatos, releváns (és néhány jogszabályi kivételtől eltekintve) előre látható kárt hogyan, milyen úton-módon lehet a lehető legteljesebb mértékben helyrehozni, ellentételezni, megtéríteni, kompenzálni. A kérdések sorrendje – legalábbis elvileg – szigorúan kötött: elsőként meg kell állapítani a kár elemeit, mértékét és összegszerűségét, majd ehhez igazodva kell megkeresni a legmegfelelőbb reparációs avagy kompenzációs technikát. A gyakorlatban azonban sosem érvényesül ez az elv a maga dogmatikai tisztaságában. Ellenkező tendenciák is megfigyelhetők. A kártérítés módjáról való döntés gyakran megelőzi a kár mértékének meghatározását és a kártérítési mód maga is – vagy önmagában, vagy pedig más kártérítési módokkal való összehasonlítást követően – befolyásolja a kártérítési összeget, így közvetve a – megtéríteni rendelt – kár nagyságát, mértékét, mibenlétét is.

2. A kártérítési jog funkciói 2.1. Reparáció és prevenció (elégtétel?)

A reparáció és a prevenció nem vitásan a kártérítési jog alapvető célkitűzései. Abban már lehet vita, hogy melyik funkciónak kell elsődleges jelentőséget tulajdonítani. Térben és időben változnak a hangsúlyok, s az egyes funkciók jelentése, tartalma sem állandó. A prevenció pl. korábban annak vizsgálatát jelentette, hogy mikor lehet, érdemes szankciót (károkozásról lévén szó: kártérítést) alkalmazni abból a szempontból, hogy az ténylegesen visszatartsa a károkozót és mindenki mást további károkozó magatartások kifejtésétől; tekintve, hogy a speciális preventív hatás csak akkor érvényesülhet, ha a károkozó számolhatott a szankcióval, vagyis károkozó magatartása következményeivel és annak kedvezőtlen társadalmi megítélésével. Ha ezen túlmenően is alkalmaznánk a hátrányos jogkövetkezményt, akkor a károkozó indokolatlan és igazságtalan büntetésként élné meg azt, s így semmiféle preventív hatása nem lenne. A prevenció a tömegtermelés korszakában további jelentéstartalommal gazdagodott. A polgári jogi (kártérítési) felelősség ugyanis „a modern gazdasági döntések meghozatala során nem több kalkulálható

I. fejezet: A kártérítési jog tárgya, funkciói és alapelvei

39

költségtényezőnél” – figyelmeztet Menyhárd2; vagyis a profitorientált gazdálkodó szervezetek számára a felelősség nem morális kérdés, hanem a kockázatok felmérésén alapuló, költség-haszon elemzést feltételező üzleti döntés. „Ha a károkozással járó felelősség kockázata olcsóbb, mint a károkozás elkerülése, a szervezet szempontjából a károkozás melletti döntés és az ezzel elérhető nagyobb haszon választása a racionális magatartás.”3 A kártérítésnek nincs megfelelő visszatartó hatása, ha a károkozó magatartással megszerezhető vagyoni előny összege a károsultak alacsony perlési hajlandósága (ennek magyarázataként különösen a károkozás felderítésének és számonkérésének alacsony valószínűsége, a bizonyítási nehézségek, a magas perköltség) vagy az alacsony kárösszeg miatt, avagy bármi más okból magasabb, mint az okozott kár4 és így a fizetendő kártérítés. A jog gazdasági elemzése mint új interdiszciplináris irányzat (law & economics) – részben az előbbi gondolkodás mentén – globálisan, össztársadalmi szempontból kezdte értelmezni a prevenciót: az erőforrások nem hatékony felhasználásának megelőzéseként, vagyis annak elősegítéseként, hogy a jogrendszer olyan megoldásokat támogasson, amelyek a károkozások kapcsán a lehető leghatékonyabban osztják el a kockázatot, illetve a veszteséget, azaz a lehető legkisebb társadalmi összköltséggel járnak.5 A prevenció e megközelítésében tehát azt jelenti, hogy a kockázatot arra kell telepíteni, aki a legkisebb költség mellett meg tudja előzni a kár bekövetkezését (cheapest risk avoider); ha a kárt megelőzni nem lehet, vagy azt biztosítási fedezet vásárlásával egyszerűbben, olcsóbban lehet kezelni, akkor arra a személyre, aki a kockázatot a legkisebb költséggel biztosítani tudja (cheapest risk insurer); ha pedig biztosításra sincs lehetőség, akkor arra, aki azt a legkisebb költséggel viselni tudja, akinek a káresemény által érintettek közül az a „legkevésbé fáj” (cheapest risk bearer).6 E személyek nem biztos, hogy a károkozóval azonosak.

A kontraktuális felelősség kapcsán – a prevenció joggazdaságtani e megközelítésével összefüggésben, de attól függetlenül is – meg kell említeni a kártérítés kockázatelosztó funkcióját. Ahogy erről a későbbiekben részletesen szó esik, a Ptk. egyik legfontosabb újítása a kontraktuális felelősség felróhatóságtól való elszakítása és objektív alapra helyezése. E reform egyik legfontosabb motívuma a kockázatelosztási megközelítés hangsúlyossá válása. Ahogy a 6:142. §-hoz kapcsolódóan az új Ptk. indokolása fogalmaz: „A szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség alóli kimentés szabályozásánál a törvénynek a kockázatok felek közötti helyes elosz2 Menyhárd Attila: Kártérítés, prevenció és jogalap nélküli gazdagodás, In Csehi Zoltán–Koltay András– Landi Balázs–Pogácsás Anett (szerk.): (L)ex Cathedra et Praxis, Ünnepi Kötet Lábady Tamás 70. születésnapja alkalmából, Pázmány Press, Budapest, 2014, 188.

3 Menyhárd, 2014, 188.

4 Menyhárd, 2014, 188.

5 Lásd ehhez az újabb hazai szakirodalomból Szalai Ákos: A deliktuális felelősség preventív hatása és a bizonyítási teher és a bizonyítási teher megfordítása – egyszerű joggazdaságtani elemzés, Állam- és Jogtudomány, 2013/1–2., 147 skk, különösen 152–153. A kártérítési jog joggazdaságtani elemzéseinek ösztönzői közül a fent írtakat „az elsődleges társadalmi költségekkel kapcsolatos funkció” írja le. Szalai összefoglalásában „ennek célja, hogy minimalizálja a várható károkat és a károk elkerülése (a károk bekövetkezési valószínűségének csökkentése) érdekében tett elővigyázatossági lépések költségének összegét.”

6 Martin Henssler: Risiko als Vertragsgegenstand, Mohr Siebeck, Tübingen, 1994, 123.

40

Első rész: A kártérítési jog alapkérdései

tását kell megoldania. […] A hagyományos felelősségi értékelés a felróhatóság (vétkesség) középpontba állításával individuális emberi hibát, magatartási rendellenességet feltételez. Az üzleti viszonyokra jellemző nagyszámú, egymással bonyolult kölcsönhatásban álló tényező közül azonban igen nehéz kiválasztani a releváns magatartásokat, és azok között ugyancsak problematikus értékelni az esetleges emberi hibák szerepét és súlyát. E helyett abból helyes kiindulni, hogy valamely tevékenység üzletszerű folytatása szükségszerű kockázatvállalást jelent, és az esetleges konfliktus feloldása nem a magatartás utólagos értékelésével, hanem a tevékenységgel együtt járó kockázat telepítése útján célszerű. A magánjogi szerződéseknél a szerződésszegés kárkövetkezményeinek telepítése tehát elsősorban kockázatelosztást, és nem valamely egyéni hiba szankcionálását kell, hogy jelentse.” A szerződéses szolgáltatás, ellenszolgáltatás és a kockázatok egyensúlyának megteremtését hivatott elősegíteni a 6:143. § (2) bekezdésében szabályozott előreláthatósági klauzula is (lásd a VII. fejezetben írtakat).

Kérdéses, hogy tulajdoníthatunk-e a kártérítésnek elégtétel funkciót. Marton Géza álláspontja szerint a kártérítés ténye már eleve magában hordozza a represszív elemet, hiszen minden hátrányos jogkövetkezmény, szankció represszív.7 Menyhárd általánosan elfogadottként idézi azt a felfogást, amely szerint a kártérítési felelősségnek három funkciója van: a kompenzáció, a prevenció és az elégtétel.8 A korábbi Ptk. alapján a nemvagyoni kártérítéshez kapcsolták az elégtételi funkciót, pl. arra hivatkozással, hogy a nemvagyoni kárra tekintettel megítélt kártérítés összegének meghatározása során a bíróság – többek között – a felróhatóság fokát is figyelembe vette. Az új Ptk.-ban a nemvagyoni kártérítés intézményét a sérelemdíj váltotta fel, amely a jogalkotó kifejezett állásfoglalása alapján magánbüntetésként is felfogható.9 Aligha lehet kétséges, hogy a sérelemdíj az elégtétel funkcióját is hordozza; ezt erősíti meg a Ptk. 2:52 § (3) bekezdésében rögzített szempontok egyike-másika is, amelyeket a bírónak a sérelemdíj összegének meghatározása során figyelembe kell vennie: így a jogsértés súlya, ismétlődő jellege és a felróhatóság mértéke. Maga a Ptk. indokolása is rögzíti, hogy „a sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja és egyben magánjogi büntetése.”

Petrik Ferenc a felelősségi eszme keretében három funkciót különböztet meg: a védelmi, a megelőző és a reparációs célkitűzést, amelyek közül koronként hol egyik, hol másik kap nagyobb hangsúlyt.10 A magyar kártérítési jog alakulása igazolja ezt a tézist, hiszen hazánkban például a 7 Marton arra hívta fel a figyelmet, hogy a restitutív (civiljogi) szankciók is magukban foglalnak represszív elemet, ezért a restitutív és a represszív joghátrányok szembeállítása erőltetett. Ezen érvelés részeként jelentette ki, hogy már az okozott hátrány megtérítése is hátrányos a károkozóra nézve. Ebből pedig az következik – bár ezt Marton így nem mondja ki –, hogy minden kártérítésnek szükségszerű eleme a represszió, megtorlás, másként fogalmazva: az elégtétel. Lásd Marton Géza: A polgári jogi felelősség, Triorg, Budapest, 1992, 24–25.

8 Menyhárd, 2014, 188. Az elégtételt a megelőző-nevelő funkció mellett említi Nochta is; lásd Nochta Tibor, In: Csehi Zoltán (szerk.): Az új Polgári Törvénykönyv magyarázata, Kommentár a 2013. évi V. törvényhez, Menedzserpraxis, Budapest, 2014, 6. könyv, 501.

9 Az indokolás a következőképpen fogalmaz: „A sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja és egyben magánjogi büntetése.”

10 Petrik Ferenc: A felelősségi eszme változásai a kártérítési jogban, Gazdaság és Jog, 2002/7–8., 3.