A MAGYAR MUNKAJOG I-III. - 4. kiadás

A Magyar Munkajog Kommentár a gyakorlat számára 4. kiadás Szerzők: A / A Munka Törvénykönyve (Mt.)

DR. MÉSZÁROSNÉ DR. SZABÓ ZSUZSANNA (az 1–41. és 228–229. §-okhoz tartozó rész) DR. HAJDU EDIT (a 42–85. §-okhoz tartozó rész) DR. TÁLNÉ DR. MOLNÁR ERIKA (a 86–165. §-okhoz tartozó rész) DR. TALLIÁN BLANKA) (a 166–227. és a 230–299. §-okhoz tartozó rész)

B / A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (Kttv.)

DR. TÁLNÉ DR. MOLNÁR ERIKA C / A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) DR. TÁLNÉ DR. MOLNÁR ERIKA Tekintettel arra, hogy a D, E, E/1 és E/2 részek anyaga az interneten mindenki számára könnyen hozzáférhető, ezeket praktikussági és költséghatékonysági megfontolásból a továbbiakban nem frissítjük.

Szerkesztő: DR. RADNAY JÓZSEF

Lap- és Könyvkiadó Kft.

A 2. pótlás kéziratának lezárása: 2013. november 1.

Copyright © Dr. Hajdu Edit, 2013 © Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, 2013 © Dr. Radnay József, 2013 © Dr. Tallián Blanka, 2013 © Dr. Tálné dr. Molnár Erika, 2013 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2013

ISBN 963 8213 31 0 A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

Budapest, 2013 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Műszaki szerkesztő: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

TARTALOM

TAR­TA­LOM Rö­vi­dí­té­sek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XIX

A 2012. évi I. törvény A MUN­K A TÖR­VÉNY­KÖNY­VÉRŐL ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet Bevezető rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A törvény célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A törvény hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Értelmezési alapelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Általános magatartási követelmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. A személyhez fűződő jogok védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6. Az egyenlő bánásmód követelménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7. A munkaviszonyra vonatkozó szabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1 1 2 6 8 22 28 35

II. fejezet A jognyilatkozatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8. A megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9. Az egyoldalú jognyilatkozat, nyilatkozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10. A kötelezettségvállalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11. A munkáltatói szabályzat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12. A tájékoztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

13. A feltétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

35 35 38 40 41 41 42

III. fejezet A jognyilatkozatok megtételének módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

14. A képviselet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

15. Az alaki kötöttség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

16. A jognyilatkozat közlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

17. A határidő és az időtartam számítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

43 43 46 49 52

IV. fejezet Az érvénytelenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 18. A semmisség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 2. pótlás

III

TARTALOM

19. A megtámadhatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 20. Az érvénytelenség jogkövetkezménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 21. A polgári jogi szabályok alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 MÁSODIK RÉSZ A MUNKAVISZONY V. fejezet A munkaviszony alanyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 22. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 VI. fejezet A munkáltató személyében bekövetkező változás . . . . . . . . . . . . . 72 23. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 VII. fejezet A munkaviszony létesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

24. A munkaszerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

25. A munkaszerződés tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

26. A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége . . . . . . . . . . .

27. A munkaviszony kezdete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

28. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VIII. fejezet A munkaszerződés teljesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

29. Alapvető kötelezettségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

30. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás . . . . . . . . . . . . . . . .

31. Az utasítás teljesítésének megtagadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

32. Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól . . . . . . . . . . . . . .

33. Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegésért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

34. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

78 78 86 90 92 93 94 94 103 107 108 111 115

IX. fejezet A munkaszerződés módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 35. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120 X. fejezet A munkaviszony megszűnése és megszüntetése . . . . . . . . . . . . . .

36. A munkaviszony megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

37. A munkaviszony megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

38. A felmondás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

39. A felmondási idő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

40. A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok . . . . . . .

IV

2. pótlás

121 121 126 131 150 153

TARTALOM

41. Végkielégítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

42. Azonnali hatályú felmondás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

43. Eljárás a munkaviszony megszüntetése, (megszűnése) esetén . . .

44. A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

45. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XI. fejezet A munka- és pihenőidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

46. Fogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

47. A napi munkaidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

48. A munkaidőkeret . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

49. Eljárás a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

50. A munkaidő-beosztás szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

51. A munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

52. A munkaközi szünet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

53. A napi pihenőidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

54. A heti pihenőnap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

55. A heti pihenőidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

56. A rendkívüli munkaidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

57. Ügyelet és készenlét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

58. Az egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

59. A szabadság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

60. A szabadság kiadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

61. Betegszabadság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

62. Szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság . . . . . . . . . . . . . . . .

63. A munka- és pihenőidő nyilvántartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

158 161 174 177 183 184 184 193 195 198 201 211 217 218 220 222 223 227 231 235 242 248 250 255

Átmeneti szabályok 64. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258 XII. fejezet A munka díjazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

65. Az alapbér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

66. A bérpótlék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

67. Díjazás munkavégzés hiányában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

68. A távolléti díj számítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

69. A kötelező legkisebb munkabér, a garantált bérminimum . . . . .

70. A munkabér védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

71. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. pótlás

260 260 271 283 287 291 296 304 V

TARTALOM

A munkáltató kártérítési felelőssége 72. Felelősség az okozott kárért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

73. A kártérítés mértéke és módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

74. A polgári jogi szabályok alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

75. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

305 316 327 329

XIV. fejezet A munkavállaló kártérítési felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

76. Felelősség a vétkesen okozott kárért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

77. A megőrzési felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

78. Több munkavállaló együttes felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

79. Felelősség a leltárhiányért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

80. A munkavállalói biztosíték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

81. A kártérítés mérséklése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

82. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

329 329 338 340 341 344 345 346

XV. fejezet A munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályok . . .

83. A határozott idejű munkaviszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

84. Munkavégzés behívás alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

85. A munkakör megosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

86. Több munkáltató által létesített munkaviszony . . . . . . . . . . . . . .

87. A távmunkavégzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

88. A bedolgozói munkaviszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

89. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

90. A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony . .

91. A vezető állású munkavállaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

92. A cselekvőképtelen munkavállaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

93. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XVI. fejezet A munkaerő-kölcsönzés különös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . .

94. Fogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

95. A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszony . . . . . . . . .

96. A kölcsönzésre irányuló munkaviszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

97. Az egyenlő bánásmód követelménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

98. A munkaviszony megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

99. A kártérítési felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

100. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VI

2. pótlás

346 346 350 350 351 352 353 355 357 360 367 369 369 369 373 374 375 377 378 379

TARTALOM

XVII. fejezet Az iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszony különös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 379 101. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 383 XVIII. fejezet A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások . . . . . . . 383 102. A versenytilalmi megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 383 103. A tanulmányi szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 388 HARMADIK RÉSZ A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK XIX. fejezet Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 394 XX. fejezet Az üzemi tanács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

104. Általános szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

105. Az üzemi tanács választása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

106. A központi és a vállalatcsoport szintű üzemi tanács . . . . . . . . .

107. Az üzemi tanács megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

108. Az üzemi tanács tagja megbízatásának megszűnése . . . . . . . . .

109. A gazdasági egységek összevonása, szétválasztása, valamint a munkáltató személyében bekövetkező változás . . . . . . . . . . . .

110. Az üzemi tanács működése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

111. Az üzemi tanács feladata és jogköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

112. Az üzemi megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

113. Az üzemi megbízott . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

395 395 397 402 402 403 404 405 406 408 410

XXI. fejezet A szakszervezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 411 XXII. fejezet A kollektív szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

114. A kollektív szerződés megkötése és tartalma . . . . . . . . . . . . . . .

115. A kollektív szerződés hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

116. A kollektív szerződés megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

117. A munkáltató személyében bekövetkező változás . . . . . . . . . . .

118. Eltérő megállapodás és felhatalmazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. pótlás

416 416 418 419 420 421

VII

TARTALOM

NEGYEDIK RÉSZ A MUNKAÜGYI VITA XXIII. fejezet A munkajogi igény érvényesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 422 XXIV. fejezet A kollektív munkaügyi vita . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 430 ÖTÖDIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

B 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet Bevezető rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Hatály, értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 II. fejezet Közös szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Általános magatartási követelmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A személyhez fűződő jogok védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az egyenlő bánásmód követelménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A jognyilatkozatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az egyoldalú jognyilatkozat, nyilatkozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A tájékoztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A feltétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A jognyilatkozatok megtételének módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A képviselet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az alaki kötöttség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A jognyilatkozat közlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A határidő és az időtartam számítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az érvénytelenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A semmisség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A megtámadhatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az érvénytelenség jogkövetkezménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VIII

2. pótlás

15 15 17 18 19 19 20 20 21 21 21 22 23 25 25 25 25

TARTALOM

MÁSODIK RÉSZ III. fejezet Közszolgálati személyzeti igazgatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 A kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv . . . . 28 IV. fejezet A magyar kormánytisztviselői kar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A Magyar Kormánytisztviselői Kar jogállása, feladata és hatásköre .

Az MKK szervezete, működése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az MKK Országos Közgyűlésének és Területi tisztségviselők és bizottságok megválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Tagsági viszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az MKK tisztségviselőire, ügyintézői testületeinek nem tisztségviselő tagjaira vonatkozó közös szabályok . . . . . . . .

Az MKK és az állami szervek kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

28 28 30 32 32 33 34

HARMADIK RÉSZ A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONYBAN ÁLLÓK V. fejezet A kormánytisztviselők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A kormányzati szolgálati jogviszony alanyai, jellege . . . . . . . . . . . .

A munkáltatói jogkör gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése . . . . . . . . . . . . . . . . .

A kinevezés időtartama . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A kinevezés feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A kinevezéssel kapcsolatos egyéb rendelkezések . . . . . . . . . . . . .

Eskü . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kiválasztási eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ösztöndíj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A kinevezés módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kötelező részmunkaidő kikötése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Közös szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átirányítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kirendelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kiküldetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kormányzati érdekből történő kirendelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Határozott idejű áthelyezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. pótlás

37 37 37 38 38 39 44 45 45 46 48 51 53 53 54 55 55 56 58

IX

TARTALOM

Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétel, Európai Unió Intézményeiben foglalkoztatott nemzeti szakértő 58 A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás . . . . . . . . . . . 59 Végleges áthelyezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . 62 A megszűnés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 A megszüntetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 A végkielégítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 Felmentési védelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 A jogviszonyváltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 A tartalékállomány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 Eljárás a jogviszony megszűnés, megszüntetés esetén . . . . . . . . . 81 Kormányzati szolgálati jogviszony tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 Jogok és kötelezettségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 Az államigazgatási szerv kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 Kormánytisztviselő kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 Kormánytisztviselő képzése, továbbképzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 Tanulmányi szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 A kormánytisztviselői hivatás etikai alapelvei . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 Együttalkalmazási tilalom, összeférhetetlenség . . . . . . . . . . . . . . . . 91 A vagyongyarapodás vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 A munka- és pihenőidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 A napi munkaidő és az általános munkarend, a munkaidőkeret . . 95 A munkaidő-beosztás szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 Munkaszüneti nap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 A munkaközi szünet és a pihenőidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 A rendkívüli munkaidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 Ügyelet és készenlét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 A rendkívüli munkaidő, az ügyelet, a készenlét, valamint a munkaszüneti napi rendes munkaidőben történő munkavégzés ellenértéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 Az egyes kormánytisztviselői csoportokra vonatkozó különös rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 A szabadság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 Alap- és pótszabadság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 A szabadság kiadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 Az igazgatási szünet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 Betegszabadság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 Szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 A munka- és pihenőidő nyilvántartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 A munka- és pihenőnap nyilvántartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 Az előmenetel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 A címek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184 X

2. pótlás

TARTALOM

A vezetők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 Teljesítményértékelés, minősítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189 Díjazás, illetmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210 Díjazás munkavégzés hiányában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216 Az illetmény védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217 Az illetmény kifizetésének szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217 Elszámolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217 Illetményből való levonás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 218 Egyéb juttatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223 Fegyelmi felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229 Kártérítési felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241 Kormánytisztviselő kártérítési felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241 Államigazgatási szerv kártérítési felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . 248 Adatkezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253 Személyi anyag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258 A minisztériumokban és a Miniszterelnökségen foglalkoztatottak jogviszonyával összefüggő adatkezelés egyes szabályai, a közszolgálati nyilvántartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 260 A közszolgálati ellenőrzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 262 Jogvita . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264 Elévülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 268 Jogellenes jogviszony megszüntetés jogkövetkezményei . . . . . . . 270 Kormánytisztviselői érdekegyeztetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275 Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275 Központi érdekegyeztetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276 Munkahelyi kormánytisztviselői érdekegyeztetés . . . . . . . . . . . . 277 Politikai tanácsadó, politikai főtanácsadó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282 Kabinetfőnök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 284 VI. fejezet A kormányzati ügykezelők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 286 VII. fejezet Szakmai vezetők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Közös szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A közigazgatási államtitkár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A helyettes államtitkár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

290 290 291 294

NEGYEDIK RÉSZ KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONYBAN ÁLLÓK VIII. fejezet A köztisztviselők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 300 A munkáltatói jogkör gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 300 2. pótlás

XI

TARTALOM

A közszolgálati jogviszony létesítése, besorolás . . . . . . . . . . . . . . . .

Jogviszony megszüntetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A köztisztviselő képzése, továbbképzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Hivatásetika, összeférhetetlenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Munkaidő, igazgatási szünet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Címek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Díjazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Illetménykiegészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Személyi illetmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Vezetők illetményére vonatkozó szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . .

Egyéb juttatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Bírósági eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Önkormányzati főtanácsadó, tanácsadó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

301 301 301 302 302 302 303 303 304 304 305 305 306

IX. fejezet A közszolgálati ügykezelők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315 X. fejezet A jegyző . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Közszolgálati jogviszony létesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Módosítás, kinevezéstől eltérő foglalkoztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Jogviszony megszűnés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Közigazgatási szakvizsga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Összeférhetetlenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Pótszabadság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Címek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Díjazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Illetményeltérítés, személyi illetmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Illetmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Adatkezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

318 318 319 319 320 320 320 320 321 321 322 323

ÖTÖDIK RÉSZ A közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló Záró és vegyes rendelkezések Felhatalmazó rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 328 Az Európai Unió jogi aktusainak való megfelelés . . . . . . . . . . . . . . . 332 1. melléklet a 2011. évi CXCIX. törvényhez Illetményrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 333 2. melléklet a 2011. évi CXCIX. törvényhez A közszolgálati alapnyilvántartás adatköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334 XII

2. pótlás

TARTALOM

3. melléklet a 2011. évi CXCIX. törvényhez A tartalékállományba helyezett közszolgálati jogviszonyban állók nyilvántartásának adatköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 336 4. melléklet a 2011. évi CXCIX. törvényhez A toborzási adatbázis adatköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337 5. melléklet a 2011. évi CXCIX. törvényhez Önéletrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 338 6. melléklet a 2011. évi CXCIX. törvényhez Az igazságügyi szolgálatok pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési feladatokat ellátó kormánytisztviselőinek belépési igazolványához szükséges adatok köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 338

C A KÖZ­AL­K AL­MA­ZOT­TAK JOG­ÁL­LÁ­SÁ­RÓL SZÓ­LÓ TÖR­VÉNY és magyarázata I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 Az új Mt. hatályba lépésével összefüggő átmeneti rendelkezések . . 6 A régi Mt. 2012. december 31-éig alkalmazandó szabályai . . . . . . . 8 Értelmezési alapelvek, általános magatartási követelmények . . . . . 9 A személyhez fűződő jogok védelme, az egyenlő bánásmód követelménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 A jognyilatkozatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 A jognyilatkozatok megtételének módja, a jognyilatkozatok közlése 21 Az érvénytelenség és jogkövetkezményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 A polgári jogi szabályok alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 II. rész MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Munkaügyi kapcsolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32

2. pótlás

XIII

TARTALOM

III. RÉSZ A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY I. fejezet A közalkalmazotti jogviszony alanyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 A munkáltató személyében bekövetkező változás . . . . . . . . . . . . . . . 42 A közalkalmazotti jogviszony létesítése – a pályázat . . . . . . . . . . . . 44 A kinevezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 A prémiumévek program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 A próbaidő és a gyakornoki idő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 A vezetői munkakör és a vezetői megbízás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 A kinevezés teljesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 Jogkövetkezmények a közalkalmazott vétkes kötelezettségszegéséért 79 A kinevezés módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 II. fejezet A közalkalmazotti jogviszony megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . .

A felmentés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A felmentési védelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A felmentési idő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A csoportos létszámcsökkentés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A rendkívüli felmentés – a rendkívüli lemondás . . . . . . . . . . . . . . . .

Eljárás a közalkalmazotti jogviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A végkielégítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

83 90 95 106 111 114 120 125 127 130

III. fejezet A munkavégzés és a minősítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136 Az összeférhetetlenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 A fegyelmi felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 IV. fejezet A munkaidő és a pihenőidő – fogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 A napi munkaidő és a munkaidőkeret . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 A munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztása 154 A munkaközi szünet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 A napi és heti pihenőidő, illetve heti pihenőnap . . . . . . . . . . . . . . . . 161 A rendkívüli munkaidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163 Az ügyelet és a készenlét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 Egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések 167 XIV

2. pótlás

TARTALOM

A munkaidő sajátos szabályozása az egészségügyi ágazatban (2003. évi LXXXIV. törvény) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A munkaidő és a díjazás speciális szabályai a köznevelésben . . . . .

A szabadság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A szabadság kiadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság . . . . .

A munka- és pihenőidő nyilvántartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

V. fejezet A munka díjazása, a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A köznevelési intézményekben foglalkoztatottakra vonatkozó eltérő besorolási szabályok és szakképesítési követelmények . . . .

Az illetmény mértéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az egészségügyi dolgozók sajátos ágazati előmeneteli rendszere . . .

Az illetménypótlék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A jubileumi jutalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Díjazás munkavégzés hiányában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A távolléti díj számítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A minimálbér és a garantált bérminimum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az illetmény védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Díjazás a felsőoktatási intézményben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VI. fejezet A munkáltató kártérítési felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A közalkalmazott kártérítési felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A megőrzési felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Több közalkalmazott együttes felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Felelősség a leltárhiányért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A közalkalmazotti jogviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A cselekvőképtelen közalkalmazott . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A munkaerő-kölcsönzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszony . . . . . . . . . . . .

A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások – a tanulmányi szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

168 181 191 198 201 204

206

211 217 223 226 238 242 243 247 248 252 255 261 262 263 264 268 274 275 281 283

VII. fejezet Az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állókra vonatkozó eltérő szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285 VIII. fejezet A közalkalmazotti nyilvántartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 286 A munkaügyi kapcsolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 287 2. pótlás

XV

TARTALOM

A közalkalmazotti tanács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A szakszervezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A kollektív szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A munkaügyi vita – a munkaügyi igény érvényesítése . . . . . . . . . . .

A kollektív munkaügyi vita . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

297 305 308 311 315

IV. RÉSZ VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK Vegyes és átmeneti rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 317 Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329 Az Mt. záró rendelkezései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332

D EGYÉB JOG­SZA­BÁLY­OK E A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG MUNKAÜGYI KOLLÉGIUMÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSAI E/1 A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG MUNKAJOGI JOGEGYSÉGI HATÁROZATAI ÉS ELVI HATÁROZATAI E/2 KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNYEK Tekintettel arra, hogy a D, E, E/1 és E/2 részek anyaga az interneten mindenki számára könnyen hozzáférhető, ezeket praktikussági és költséghatékonysági megfontolásból a továbbiakban nem frissítjük.

XVI

2. pótlás

A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

DR. MÉSZÁROSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA ÁLTALÁNOS dr.

RENDELKEZÉSEK

2012. évi I. törvény A munka törvénykönyvéről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet Bevezető rendelkezések 1. A törvény célja 1. § E törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja meg a vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve szerint, tekintettel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire.

Az új Mt. bevezető §-a elsődlegesen a munkajogi szabályozás alapjait rögzíti, amely egyrészt annak jellegére, tartalmára utal, másrészt azonban a bírói jogalkalmazás körében is iránymutatásul szolgál. A törvény ezen §-ában kiemelten foglalkozik a vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elvével, amelyeknek összhangban kell lenniük a munkáltató és a munkavállaló gazdasági és szociális érdekeivel, azoknak egymást kölcsönösen erősítve kell érvényesülniük.

A vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve az Alaptörvény M. 1. Cikk 1. bekezdésével került meghatározásra, amely rögzíti, hogy „Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik”. Az Alaptörvény „Szabadság és felelősség” fejezete pedig a munka jelentőségéről szól. A XII. Cikk 1. bekezdése kimondja, hogy „mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz”. Az utóbbi vonatkozásában „képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához”.

A munka és a foglalkozás szabad megválasztása, valamint a vállalkozás szabadsága alapjog, amelyeket az állam nem sérthet, sőt az a cél, hogy azok érvényre jutását a jog eszközeivel előmozdítsa. Ezt a kívánalmat rögzíti az Alaptörvény XII. Cikk 2. bekezdése, amely szerint „Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson”.

A korábbi szabályozástól eltérően jelenik meg az Mt.-ben a vállalkozás joga is, amely gazdasági és szociális funkciója miatt részesül védelemben. A vállalkozáshoz való jog gazdasági alapjog, annak korlátozása szigorúan jogi keretek között történhet.

A jelen törvény célja a tisztességes foglalkoztatás szabályainak megállapítása olyan módon, hogy mindkét alapjog – nevezetesen a munka és a foglalkozás szabad megvá1A

1. pótlás pótlás 1.

A 1

DR. MÉSZÁROSNÉ dr. SZABÓ ZSUZSANNA

lasztása és a vállalkozás szabadsága – érvényre juthasson, azok egymást erősítsék. E körben fogalmazta meg a miniszteri indokolás az elvárások pontosításával, hogy „a törvény a „tisztességes foglalkoztatás” kifejezés által a munkáltató oldaláról fogalmaz meg követelményt. A tisztesség ebben a kontextusban nem más, mint a másik fél érdekeinek figyelembevétele, amelynek a munkaviszony minden létszakában jelen kell lennie”.

2. A törvény hatálya 2. § (1) E törvény hatálya a) a munkáltatóra, b) a munkavállalóra, c) a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetre, d) az üzemi tanácsra, valamint e) a szakszervezetre terjed ki.

(2) E törvény a) XVI. fejezetét a kölcsönvevőre, b) XVII. fejezetét az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás jogosultjára alkalmazni kell.

3. § (1) E törvény rendelkezéseit a nemzetközi magánjog szabályaira tekintettel kell alkalmazni.

(2) E törvényt – eltérő rendelkezés hiányában – akkor kell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkát rendszerint Magyarországon végzi.

(3) E törvény XIX. és XX. fejezetét alkalmazni kell, ha a munkáltató székhelye vagy önálló telephelye Magyarország területén van.

4. § A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására e törvénynek a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A 2. § a törvény személyi hatályáról rendelkezik. Az első bekezdése értelmében a törvény hatálya kiterjed a munkáltatóra, a munkavállalóra, a munkáltatói érdekképviseleti szervezetre, az üzemi tanácsra, valamint a szakszervezetre. A törvény szerint munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat (Mt. 33. §), míg munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez (Mt. 34. §).

A korábbi szabályozásnak megfelelően munkáltató az, aki e minőségben a szerződés alanya, és nem az a természetes vagy jogi személy, aki a munkáltatót képviseli, annak nevében eljár (MD.II/109.).

A munkáltatói érdekképviseleti szervezet fogalmára vonatkozóan a törvény külön nem ad eligazítást. A bírói gyakorlat értelmében azonban e körben adott esetben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről 2

1. pótlás

A

DR. MÉSZÁROSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA ÁLTALÁNOS dr.

RENDELKEZÉSEK

és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, továbbá a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezései lehetnek irányadóak. A szakszervezet (Mt. 270. §) nevében és képviseletében az Alapszabályban meghatározott tisztségviselő jogosult eljárni, aki – az új szabályozásnak megfelelően – nem feltétlenül áll a munkáltatóval munkaviszonyban (Mt. 275. §).

A törvény 2. §-ának (2) bekezdése szerint a törvény személyi hatálya kiterjed a kölcsönvevőre (XVI. Fejezet), valamint az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás jogosultjára is (XVII. Fejezet).

A 3. § (1) bekezdése szerint a törvény rendelkezéseit a nemzetközi magánjog szabályaira tekintettel kell alkalmazni. A 2009. évi IX. törvény hatályon kívül helyezte a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr.-nek a munkaszerződést érintő rendelkezéseit (51–53. §-ok). A 2009. december 17-étől kötött szerződésekre az 593/2008/EK I. rendeletet (Róma-I. rendelet) – annak 28. cikke szerint – kell alkalmazni. Az egyéni munkaszerződésről ezen rendelet 3. és 8. cikke a következőket rendeli. A 3. cikk 1. bekezdése értelmében a szerződésre a felek által választott jog az irányadó. A 3. cikk 3. bekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy amennyiben a jogválasztás időpontjában valamennyi, a jogviszonyra vonatkozó egyéb lényeges tényállási elem más országhoz kapcsolódik mint amelynek jogát választották, a felek választása nem sértheti a másik állam azon jogszabályi rendelkezéseinek alkalmazását, amelyektől megállapodás útján nem lehet eltérni.

1. A 8. cikk (1) bekezdése szerint az egyéni munkaszerződésre a felek által a 3. cikknek megfelelően választott jog az irányadó. Ez a jogválasztás azonban nem eredményezheti azt, hogy a munkavállalót megfosztják a jogválasztás hiányában e cikk 2., 3. és 4. bekezdése értelmében alkalmazandó jog olyan rendelkezései által biztosított védelemtől, amelyektől megállapodás útján nem lehet eltérni.

2. Ha az egyéni munkaszerződésre alkalmazandó jogot a felek nem választották meg, a szerződésre azon ország joga az irányadó – ahol vagy ennek hiányában –, ahonnan a munkavállaló a szerződés teljesítéseként a munkáját végzi. A rendszerinti munkavégzés helye szerinti országon nem változtat, ha a munkavállalót ideiglenesen egy másik országban foglalkoztatják [8. cikk (2) bekezdés].

3. Ha az alkalmazandó jogot a (2) bekezdés alapján nem lehet meghatározni, a szerződésre azon telephely szerinti ország joga az irányadó, ahol a munkavállalót alkalmazták [8. cikk (3) bekezdés].

4. Ha a körülmények összessége arra utal, hogy a munkaszerződés egy, a (2) vagy (3) bekezdés szerinti országtól eltérő országgal szorosabb kapcsolatban áll, e másik ország joga alkalmazandó [8. cikk (4) bekezdés].

Fenti szabályozás alapján az a következtetés vonható le, hogy a feleket alapvetően megilleti a szabad jogválasztás. Ennek hiányában a magyar munkajogot kell alkalmazni akkor, ha a munkavállaló munkáját alapvetően Magyarország területén végzi, illetve csak ideiglenes a külföldön történő foglalkoztatása. Az ideiglenes foglalkoztatásról – konkrét időtartam megjelölése nélkül – a Római I. rendelet indokolásának (36) bekezdése ad eligazítást, amikor azt rögzíti, hogy ideiglenesnek kell te3 A

1. pótlás pótlás 1.

A 3

DR. MÉSZÁROSNÉ dr. SZABÓ ZSUZSANNA

kinteni a munkavégzést, ha a munkavállaló feladatának külföldön történő teljesítését követően a származási országban ismét köteles munkába állni.

A fentiekkel összhangban, bíróság kijelölése során a Kúria a következő döntést hozta: A luxemburgi székhelyű felperesi munkáltató 2002. április 18-án kártérítés megfizetése iránt nyújtott be keresetet az elsőfokú polgári ügyszakban eljáró bíróságnál, amely azt alaposnak találta. A másodfokú bíróság ítéletével az előtte folyamatban lévő perben a III. r. alperessel (jelen per alperesével) szemben előterjesztett keresetet elkülönítette, az elsőfokú bíróság ítéletét e vonatkozásban hatályon kívül helyezte és elrendelte a keresetlevél áttételét a polgári bírósággal azonos székhelyen működő munkaügyi bírósághoz. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy az alperes meghatározott ideig a felperes alkalmazásában állt mint munkavállaló, így a kereset elbírálására a munkaügyi bíróság rendelkezik hatáskörrel.

Az elsőfokú bíróság jogerős végzésével a keresetlevelet – az alperes lakhelye szerinti – munkaügyi bírósághoz tette át. Ez jogerős végzésével ugyancsak illetékességének hiányát állapította meg és a keresetlevelet a másodfokú bíróság illetékességi területe szerinti munkaügyi bírósághoz tette át. Ez is végzésével illetékességének hiányát állapította meg, a pert megszüntette, és az iratokat felterjesztette az eljáró bíróság kijelölése végett a Kúriához.

A munkaügyi bíróság végzésében rámutatott arra, hogy a felek közötti munkaszerződés szerint az alperes teherautó vezetőként állt a felperes alkalmazásában, a munkaszerződés szerinti tevékenységi és munkaköre „határátlépő távolsági forgalom” volt. A szerződés 9. pontja szerint illetékes bíróságként a Luxemburgi Munkaügyi Bíróság került megjelölésre.

A bíróság döntésében hivatkozott a Tanács 2000. december 22-ei a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001. EK rendeletben (a továbbiakban: R.) szabályozottakra.

Utalt annak 1. cikk 1. pontjára, 20. cikk 1. pontjára, valamint a 21. cikkben megfogalmazottakra. Ezen túlmenően hivatkozott a Pp. 349. §-ára, illetve a 349/B. § (2) bekezdésében foglaltakra.

Megállapította, hogy a Pp. 31. §-a szerint mindazokban a perekben, amelyekben más bíróság kizárólagos illetékessége nincs megállapítva, a felperes a pert – választása szerint – az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett a 32–41. §-okban meghatározott előfeltételek mellett az ott megjelölt bármelyik bíróság előtt megindíthatja. Kifejtette, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem rögzíthető, miszerint a per elbírálására illetékességgel rendelkezne, mivel a munkáltatónak itt nincs székhelye, szervezeti egysége, és a munkavállaló sem végezte ezen a területen a munkáját. Az sem állapítható meg, hogy a munkáltató belföldön rendelkezik bármilyen szervezeti egységgel, illetve a munkavállaló a munkaszerződés alapján belföldön végezte a munkáját. Így az áttételhez szükséges adatok hiányában a keresetlevél Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontja szerinti elutasításának volt helye. Mivel a keresetlevelet az alperes részére az elsőfokú polgári ügyekben eljáró bíróság már kézbesítette, a perindítás hatályai beálltak, ezért a pert a Pp. 157. § a) pontja alapján meg kellett szüntetni. A bíróság illetékességének hiányáról döntött, és a Pp. 45. § (1) és 4

1. pótlás

A

DR. MÉSZÁROSNÉ dr. SZABÓ ZSUZSANNA ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

(2) bekezdése alapján rendelkezett a peres ügy iratainak a Kúriához való megküldéséről az eljáró bíróság kijelölése érdekében.

A Kúria döntésében eljáró bíróságul az alperes lakhelye szerinti munkaügyi bíróságot jelölte ki. Kifejtette, hogy a munkaügyi bíróság tévesen hivatkozott jelen perben való alkalmazhatóság szempontjából a Tanács 2000. december 22-ei, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK rendeletben szabályozottakra. A joghatóság a keresetindítással rögzül. Az R. 66. cikkének (1) bekezdése szerint pedig e rendelet kizárólag a hatályba lépését követően indított eljárásokra és alaki követelményeknek megfelelően elkészített vagy közokiratként nyilvántartásba vett okiratokra alkalmazható. A jelen esetben a kereset benyújtására 2002. április 18-án került sor, Magyarország pedig csak 2004. május 1-je óta tagja az Európai Uniónak, így a csatlakozást megelőző időpont vonatkozásában a rendeletben szabályozottak nem voltak alkalmazhatóak.

Ugyanakkor a perbeli időben hatályos, A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. 51. §-a szerint a munkaviszonyra azt a jogot kell alkalmazni, amelyet a felek a munkaszerződés megkötésekor vagy később választottak. Ugyanezen tvr. 62/B. § (2) bekezdés a) pontja szerint azonban fogyasztói szerződésből, illetőleg munkaszerződésből eredő jogvitákra vonatkozó joghatósági kikötés nem eredményezheti azt, hogy a fogyasztót, illetve a munkavállalót a saját lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti állam bíróságaitól eltérő, más bíróság előtt pereljék. Ebből következően a jogvita eldöntése során a magyar jogot kell alkalmazni és nem a felek által kikötött luxemburgi bíróság előtti eljárásnak van helye (részleges semmisség).

A Pp. 349/B. § (2) bekezdése szerint munkaügyi perre kizárólag a munkáltató székhelye szerinti, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez, vagy végzett. Az iratokból megállapíthatóan a felperesi cég székhelye Luxemburgban van, és nincs a munkáltatónak olyan telephelye vagy egyéb szervezeti egysége Magyarország területén, amelyhez az alperes munkavégzése köthető lenne.

A Pp. 29. §-ának (1) bekezdése szerint az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik, mindazokban a perekben illetékes, amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs (általános illetékesség). A munkaügyi perekben ugyan kizárólagos illetékesség megállapításának lenne helye, ennek törvényi feltételei hiányában azonban az általános illetékesség szabályai lesznek az irányadóak. A Kúria a Pp. 45. § (2) bekezdés c) pontja alapján az eljárásra az alperes lakóhelye szerinti munkaügyi bíróságot jelölte ki (Mpk.10115/2013.).

A bíróságoknak a külföldi jogot hivatalból nem kell vizsgálniuk akkor sem, ha a kirendelő munkáltató angol honosságú jogi személy (Mfv. I. 10.035/2012.).

A törvény 4. §-a a személyi és a tárgyi hatályt is kiterjeszti, amikor a 18. életévét be nem töltött személy foglalkoztatásánál polgári jogi jogviszony estében is jelen törvény fiatal munkavállalókra vonatkozó előírásait rendeli alkalmazni az Mt. 114. §-ára alapítottan. A munkaviszonyon kívüli, ún. munkavégzésre irányuló jogviszonyokat az Mt. 294. § (1) bekezdés f) pontja tételesen felsorolja. A tárgyi hatályra vonatkozóan a törvény kifejezett rendelkezést nem tartalmaz, az azonban 5 A

1. pótlás pótlás 1.

A 5

DR. MÉSZÁROSNÉ dr. SZABÓ ZSUZSANNA

alapvetően a munkaviszonyokkal kapcsolatos jogügyletekre terjed ki. Az Mt. 42. § (2) bekezdése meghatározza a munkaszerződés, és ezen keresztül a munkaviszony lényeges tartalmi elemeit. A törvény mellőzi a közszolgálati jogviszonyok elkülönült szabályozására való utalást. A törvényjavaslathoz fűzött indokolás kiemeli, hogy a törvény nem kívánja érinteni az ún. függő munka hazai szabályozásának rendszerét, ezért abból indult ki, hogy a közszolgálat jogviszonyait külön törvények rendezik.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény (Mth.) 2. §-a szerint a munka törvénykönyvét – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a hatálybalépéskor fennálló jogviszo­nyok tekintetében is alkalmazni kell. Az egyoldalú jognyilatkozatra a közlésekor hatályos rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni. Ez utóbbitól eltérően az Mt. 16–17. §-át – amely rendelkezései a kötelezettségvállalásra és a munkáltatói szabályzatra vonatkoznak – akkor is alkalmazni kell, ha azok közlése a hatálybalépését megelőzően történt.

Az Mth. számos kivételt is tartalmaz, amelyek értelmében az Mt. egyes rendelkezéseit az általános hatálybalépést követő másik időponttól kell alkalmazni (Mth. 3. §), vagy az a hatálybalépést megelőzően keletkezett jogviszonyokra nem irányadó [Mth. 4. § (2), (3) bekezdés, 5. §, 12. §].

Ha a munkavállaló munkaviszonya az 1992. évi XXII. törvény hatálybalépése előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyát, amíg az meg nem szűnik – a végkielégítésre vonatkozó szabályokat kivéve –, úgy kell tekinteni, mintha azt jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el.

3. Értelmezési alapelvek 5. § (1) E törvény rendelkezéseit Magyarország és az Európai Unió jogrendjével összhangban kell értelmezni.

(2) A jogról lemondó vagy abból engedő nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni.

Az 5. § (1) bekezdéséből következően a törvény rendelkezéseit Magyarország jogrendjével és az Európai Unió normarendszerével összhangban kell alkalmazni a közös célkitűzések elérése érdekében. A korábbi Mt. ezen szabályt külön nem nevesítette, azonban a jogalkalmazás során a bíróságok döntéseik meghozatalakor ennek hiányában is figyelemmel voltak az Uniós szabályokra, illetve az e tárgyban született irányelvekre, valamint az Európai Bíróság joggyakorlatára. Az EKSzerződés 5. cikke értelmében az Európai Unió hatásköreinek elhatárolására a hatáskör átruházás elve az irányadó, amely szerint az Európai Unió csak a tagállamok által átruházott hatáskörben jár el, az egyéb hatáskörök az egyes államoknál maradnak. A szubszidiaritás elve alapján azokon a területeken, amelyek nem tartoznak az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe, az EU csak akkor jár el, ha az intézkedés célját a tagállamok (központi, regionális vagy helyi szinten) sem tudják megfelelő módon megvalósítani.

6

1. pótlás

A

DR. MÉSZÁROSNÉ dr. SZABÓ ZSUZSANNA ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az 5. § (2) bekezdése azt az következetes jogértelmezési alapelvet tartalmazza, amely szerint a jogról lemondó, vagy abból engedő nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni. Eszerint a kijelentésnek, lemondásnak olyan egyértelműen megfogalmazottnak kell lennie, amely a címzett részére világos és félreértésre okot nem adó eligazítást ad a nyilatkozattevő szándékát illetően.

A megelőző törvényi szabályozás a kiterjesztő értelmezés tilalmát ugyan nem deklarálta, a következetes ítélkezési gyakorlat azonban alapelvként kezelte. Így a közös megegyezés – mivel ez magában hordozza annak lehetőségét, hogy a szerződést kötő személyek bizonyos igényeikről lemondanak a megállapodás megkötése érdekében – csak a felek olyan nyilatkozata (magatartása) alapján állapítható meg, amelyből félreérthetetlenül kitűnik az a szándékuk, hogy a munkaviszonyt közösen meghatározott időpontban minden egyéb körülménytől függetlenül meg akarják szüntetni (Mfv. I. 10.783/1994., BH 2002.202.). Erre figyelemmel változatlanul érvényes az a bírói gyakorlat is, amely szerint ha a felek közös megegyezéssel szüntetik meg a jogviszonyt, e körben elszámolnak és a felperes az általános „további igénye nincs” kijelentést teszi önmagában nem jelenti azt, hogy munkaviszonyával összefüggő, de a jogviszony megszüntetéshez nem kapcsolódó igényéről is lemondott. Eseti döntés kapcsán kimondásra került, hogy a joglemondást kiterjesztően nem lehet értelmezni, ezért a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos igény fenn nem állásáról szóló munkavállalói nyilatkozat nem jelent kárigényről való lemondást is (Mfv. I. 10.686/2000/3.).

– A munkáltató intézkedését a Legfelsőbb Bíróság jogszerűnek találta, amikor a munka­ vállalók választási lehetőségük alapján igényelték a közös megegyezéses jogviszony megszüntetést, a 12 havi átlagkeresetet, és ezt hajtotta végre a foglalkoztató (Mfv. I. 10.403/2010.).

– A nyilatkozattétel elmulasztása nem tekinthető tudomásulvételnek. Miután a munkál­ tató hosszabb időn keresztül érdemi álláspontját nem fejtette ki, a munkavállaló jog­ gal hihette, hogy felhagyott a megegyezés szándékával (Mfv. E. 10.667/2006.).

– A munkaviszony közös megegyezéssel megvalósult megszüntetésével összefüg­ gésben a munkavállaló által tett olyan nyilatkozat, amely szerint nincs követelése a munkáltatóval szemben, a munkáltatót – a nyilatkozat határidőben történő megtá­ madása következtében – nem mentesíti az esetleges túlmunkával kapcsolatos el­ számolási kötelezettség alól (BH 2011.146.).

– A kártérítési igényről való lemondást tartalmazó jognyilatkozatot nem lehet kiterjesz­ tően értelmezni; eltérő megállapodás hiányában az csak a jognyilatkozat időpontjá­ ban ismert kárra vonatkozik (889. EH).

– A joglemondó nyilatkozatot kiterjesztően értelmezni nem lehet, megállapítására ki­ vételesen sor kerülhet akkor is, ha az ráutaló magatartással történt és a körülmények alapján kétségtelen a lemondás szándéka. Önmagában azonban valamely jog érvé­ nyesítésének a hiányából nem lehet a joglemondásra következtetni (BH 2004.236.).

7 A

1. pótlás pótlás 1.

A 7

B 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről (Kttv.)

a közszolgálati tisztviselőkRŐL

2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről (Kttv.)

Az erős, de az indokoltnál nem nagyobb, a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes – a nemzeti érdekeket előtérbe helyező – állam olyan közszolgálatra alapozható, amely élvezi a társadalom közmegbecsülését, hatékony és költségtakarékos, demokratikus, pártsemleges, törvényesen működik, tagjai korszerű szakmai ismeretekkel rendelkeznek, Magyarország érdekeit és a közjót pártatlanul és hazaszeretettel szolgálják. Célunk ezért, hogy előmozdítsuk az erős nemzettudatra épülő és értékelvű közszolgálati tisztviselői hivatás megteremtését, s kiszámítható életpályát nyújtsunk, amelynek szabályai segítik a tisztviselőket a hivatalukhoz méltó, kötelességtudatos magatartás tanúsításában. Ennek érdekében Magyarország Alaptörvénye 17. cikk (5) bekezdésében foglaltak alapján az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: Általános indokolás: Modern közszolgálatunk törvényi alapjait a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény fektette le. A tradicionális karrier-rendszert követendő mintának tekintő törvény egységesen szabályozta a közigazgatási szerveknél (államigazgatási szervek és önkormányzati hivatalok) foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonyát.

A törvény gyakori, sokszor egymással ellentétes irányú módosításai következtében jelentősen meggyengült a közszolgálati rendszer belső koherenciája. Emellett a karrier-rendszer értékei is viszonylag gyorsan erodálódásnak indultak, s ennek köszönhetően annak kiteljesedésére sem kerülhetett sor.

Olyan közszolgálatra van szükség, amely nem terhet jelent az állampolgároknak, hanem érdemi segítséget. Ennek érdekében megkezdődött az állam újraépítése, és ebben kulcsszerepe van a szaktudás és elhivatottság érvényre juttatásának, valamint annak, hogy a közigazgatás visszakapja a rangját.

A közszolgálat új alapokra helyezését szolgálta első lépésként a 2010. július 6-án hatályba lépett, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény megalkotása, amely számos ponton korrigálta a központi közigazgatásban dolgozók foglalkoztatási jogviszonyának rendszerét. A szabályozás sarokkövének tekintette, hogy a közszolgálat lényegi eleme, hogy a jogviszony létrejötte nem egymás mellé rendelt felek kötöttségektől mentes egyeztetésének és megállapodásának tárgya és eredménye, hanem az állam egyoldalú aktusa, melynek során – jogszabály által részletesen kidolgozott feltételrendszer szerint – kinevezi a jövendő köztisztviselőt, kormánytisztviselőt, megbízva bizonyos feladatkör, munkakör vagy tisztség ellátásával. Emellett a törvény kiemelten kezelte egyfelől a foglalkoztatás feltételeinek rugalmasabbá és takarékosabbá tételét, másfelől a felkészült munkaerő megnyeréséhez szükséges eszközök biztosítását. A szabályozás hatálybalépésével az államB1

2. pótlás pótlás 2.

1B

DR. Tálné dr. molnár erika

igazgatási szerveknél foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonya kormánytisztviselői jogviszonnyá alakult át.

Napjainkra indokolttá vált az új közszolgálati életpálya modell és az arra építkező új közszolgálati törvényi szabályozás megalkotása, mivel az jelentősen elősegítheti, hogy az erős, de az indokolthoz képest nem nagyobb, a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes – a nemzeti érdekeket előtérbe helyező – állam stabil közszolgálatra alapuljon. Olyan közszolgálatra, amely élvezi a társadalom közmegbecsülését, hatékony és költségtakarékos, demokratikus, pártsemleges, törvényesen működik, tagjai korszerű szakmai ismeretekkel rendelkeznek, a Magyarország érdekeit és a közjót pártatlanul és hazaszeretettel szolgálják.

Az Alaptörvény 17. cikk (5) bekezdése felhatalmazást ad az Országgyűlésnek a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény megalkotására. A törvény általános célkitűzése – összhangban a magyar közigazgatás fejlesztését szolgáló Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programban meghatározott, a magas szintű szakmai ismeretekkel rendelkező tisztviselői kar kialakításával és az új közszolgálati életpálya-modellek kialakításának víziójával – annak előmozdítása, hogy megerősödjön az erős nemzettudatra épülő és értékekkel telített közszolgálati tisztviselői hivatás, s világos szabályokkal segítse a közigazgatásban dolgozókat a hivatalukhoz méltó, kötelességtudatos magatartás tanúsításában.

A törvény kiemelt célkitűzése az eddigi széttöredezett – belső koherenciáját nagyrészt elvesztő – közszolgálati szabályozás stabilizálása és egységesítése, valamint az új Munka Törvénykönyvének a közigazgatás személyi állományára is irányadó szabályainak beépítése a közszolgálati joganyagba. Az egységes szabályozáson belül azonban megmarad a kormánytisztviselők és a köztisztviselők közötti szükséges differenciálás. A törvény ugyanakkor szakít azzal a korábbi megoldással, amely a Munka Törvénykönyve közszolgálati jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit kifejezett utaló szabályok segítségével határozza meg. A közszolgálati tisztviselőkre irányadó egységes szabályozás megköveteli, hogy a köz szolgálata érdekében tevékenykedő tisztviselőkről önálló, elkülönült, egységes és a közszolgálat értékközpontúságával összhangban álló normaanyag rendelkezzen.

A törvény ugyanakkor figyelemmel van az új Munka Törvénykönyve rendelkezéseire, s miként Magyarország Alaptörvénye, a törvény is kiemelt figyelmet fordít a közösség erejének és minden ember becsületének alapját képező munkára, amely a munkavégzéssel szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően számos többletkötelezettséget és speciális jogosultságot ír elő az életüket a köz szolgálatának szentelő kormánytisztviselők és köztisztviselők számára. Ebből következik, hogy az új Munka Törvénykönyve jogintézményeit csak annyiban veszi át, amennyiben az maradéktalanul megfeleltethető a közszolgálattól megkövetelhető magasabb szintű elvárásoknak. A törvény ezzel összhangban szabályozza a közszolgálatra irányadó általános magatartási szabályokat – szem előtt tartva a köz szolgálatának elsődlegességét és a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalom fenntartásának követelményét, valamint a személyiségi jogok védelmét –, továbbá a közszolgálat alanyainak jogait és kötelességeit. Annak érdekében, hogy a közszolgálat a változásokhoz gyorsan és rugalmasan legyen képes alkalmazkodni, a törvény 2

2. pótlás

B

DR. Tálné dr. molnár erika a közszolgálati tisztviselőkRŐL

részletesen szabályozza a munkaidő és a pihenőidő jogintézményeit. A törvény ezen túlmenően az új Munka Törvénykönyve megoldásaival összhangban, de egyben a közszolgálatra korábban is jellemző sajátos szabályok megtartása mellett határozza meg a jogviszony megszűnés és a megszüntetés rendszerét – ideértve a felmondási tilalmakat és a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeit –, az illetményre vonatkozó garanciális rendelkezéseket, valamint a kártérítési felelősség szabályait.

A törvény figyelembe veszi a helyi önkormányzatokról szóló új törvénynek az önkormányzatok által foglalkoztatott köztisztviselőket érintő szabályait is.

A törvény szerint a törvény személyi hatálya a közszolgálati tisztviselőkre terjed ki.

Közszolgálati tisztviselők egyrészt a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók, másrészt a közszolgálati jogviszonyban állók. Kormányzati szolgálati jogviszonyban a kormánytisztviselők és a kormányzati ügykezelők, közszolgálati jogviszonyban pedig a köztisztviselők és a közszolgálati ügykezelők állnak. A fizikai alkalmazottak továbbra is munkaviszonyban állnak, esetükben az új törvény csak a speciális szabályokat tartalmazza.

A szakmai vezetők (közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár) és a jegyző jogállása is az új törvényben kerül szabályozásra.

A törvény alapján moduláris rendszerű teljesítményértékelés kerül bevezetésre.

A minősítés, teljesítményértékelés, munkaértékelés egységesítésre kerül, megszűnnek a jelenlegi különbségek. Jogszabály állapíthatja meg a kötelezően, illetve opcionálisan bevezetendő elemeket.

A törvény lépést tesz a munkakör-alapú rendszerre való áttérés irányába. Ennek érdekében a minisztériumokban bevezeti a munkaköri pótlékot.

A törvény az ügykezelők esetében megszünteti az illetménytáblát, s a munkáltató a garantált bérminimum, illetve az illetményalap hatszorosa körüli mértékben meghatározott felső korlát keretei között állapítja meg az illetmény összegét.

A törvény – a tartalékállomány továbbfejlesztésével, a kinevezési feltételek rugalmasabbá tételével – elősegíti a hivatásos állományúak átlépését, illetve elhelyezkedését a közigazgatásban.

A törvény megteremti a Magyar Kormánytisztviselői Kar létrehozásának, hivatásrenddé szervezésének jogi alapjait. A kamara köztestületként jön létre, s a törvény meghatározza a kamara közfeladatait, hatásköreit, valamint kötelezettségeit. A törvény tartalmazza a kormánytisztviselői hivatásetikai alapelveket. Az alapelvek sérelme esetén a kamara etikai eljárást folytat le.

A törvény a jelenleg két fórum keretében működő közszolgálati érdekegyeztetést átalakítja, létrejön az egységes Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum.

A 2012. március 1-jén hatályba lépett 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálat új alapokra helyezését szolgálta. Az új törvény megteremtette az eddig két törvényben, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben és a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvényben szabályozott, a közigazgatásban dolgozók foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó szabályok egységesítését.

Az új törvény rendelkezéseit értelmező és magyarázó ezen könyv már a 2012. július 1-jétől hatályos szabályokat tartalmazza, figyelemmel a könyv lezárása és megjelenése időpontjára. A könyv a Kttv. megfelelő szabályainál tartalmazza az eddig 3 B

2.

2. pótlás pótlás

B 3

DR. Tálné dr. molnár erika

megjelent végrehajtási rendeleteket és a hatálybaléptetésről szóló 2012. évi V. törvényt.

Az új közszolgálati életpálya modell és az arra építkező új közszolgálati törvényi szabályozás teremti meg az erős, de az indokolthoz képest nem nagyobb, a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes, a nemzeti érdekeket előtérbe helyező stabil közszolgálatot. Az új törvény célja a társadalom közmegbecsülésének, hatékony és költségtakarékos, demokratikus, pártsemleges, törvényesen működő, korszerű szakmai ismereteken alapuló, Magyarország érdekeit és a közjót pártatlanul és hazaszeretettel szolgáló közszolgálati tisztviselők jogviszonyának szabályozása. Ebben kulcsszerepe van a szaktudás és elhivatottság érvényre juttatásának valamint annak, hogy a közigazgatás visszakapja a rangját.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény kiemelt célkitűzése a közszolgálati szabályozás stabilizálása és egységesítése, valamint az új Mt.-nek a közigazgatás személyi állományára is irányadó szabályainak beépítése a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény által szabályozott jogviszonyokba.

Fontos kiemelni, hogy a közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó szabályozás a törvény megalkotásával egységes ugyan, az egységes törvényen belül azonban megmarad a kormánytisztviselők és a köztisztviselők között szükséges differenciálás, továbbá mindkét jogviszony mellett az ügykezelők speciális jogviszonyának elkülönült szabályozása. A differenciált szabályozás mindamellett biztosítja, hogy új közszolgálati életpálya modell és arra építkező új közszolgálati törvényi szabályozás jöjjön létre, amely elősegítheti a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes közszolgálat létrejöttét. Cél, hogy a törvény világos szabályokkal segítse a közigazgatásban dolgozókat a hivatalokhoz méltó, kötelességtudatos magatartás tanúsításában.

A törvény tekintetében új elem, hogy az új Munka Törvénykönyve (amely 2012. július 1-jén lép hatályba) jogintézményeit csak annyiban veszi át, amennyiben az minden további nélkül megfeleltethető a közszolgálattól megkövetelhető magasabb szintű elvárásoknak. Az új törvény az új Mt. megoldásaival összhangban, de egyben a közszolgálatra korábban is jellemző sajátos szabályok megtartása mellett részletesen szabályozza a közszolgálati tisztviselők jogviszonyának megszűnése és megszüntetése rendszerét, szabályozza a felmondási tilalmakat, a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeit, az illetményre vonatkozó garanciális rendelkezéseket, a munkaidő és a pihenőidő szabályait, valamint a kártérítési felelősségre vonatkozó előírásokat. A közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó egységes szabályozás ugyanis megköveteli, hogy a köz szolgálata érdekében tevékenykedő tisztviselőkről önálló, elkülönült, egységes és a közszolgálat érdekközpontúságával összhangban álló normaanyag rendelkezzen, amely kiterjed a jogviszony valamennyi aspektusára.

Az új törvény már figyelemmel van a helyi önkormányzatokról szóló új törvénynek az önkormányzatok által foglalkoztatott köztisztviselőket érintő szabályaira is.

Az új törvény a szakmai vezetők (közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár) és a jegyzők jogállását önállóan szabályozza, bevezeti a moduláris rendszerű teljesítményértékelést, egységesítésre kerül a minősítés, a teljesítményértékelés és a munkaértékelés, megkezdődik a munkakör alapú rendszerre való áttérés, és fontos elemként az új törvény elősegíti a hivatásos állományúak átlépését a közigazgatásba.

4

2. pótlás

B

DR. Tálné dr. molnár erika a közszolgálati tisztviselőkRŐL

Új elem a magyar köztisztviselői kar létrehozása és hivatásrenddé szervezése, amelynek jogi alapjait megteremti a törvény azzal, hogy a kamara köztestületként jön létre, melynek feladatait, hatáskörét szabályozza a törvény, és tartalmazza a kormánytisztviselői hivatásetikai alapelveket, melyek megsértése esetén a magyar kormánytisztviselői kar etikai eljárást folytat le.

Az új törvény átalakítja a közszolgálati érdekegyeztetést is, miután létrehozza az egységes Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumot.

A Kttv. 2012. március 1-jei hatályba lépését megelőzően 2012. február 27-én került kihirdetésre a Kttv.-vel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény, amely teljes szövegével a Kttv. és mellékletei után a könyv végére beszerkesztésre került. Ez tartalmazza az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelésre hivatkozást, valamint a már kihirdetett Kttv. bizonyos paragrafusai illetve rendelkezései tekintetében azt, hogy az adott rendelkezés milyen szöveggel lép hatályba. Ez a könyv már ezekre tekintettel tartalmazza és értelmezi a Kttv.-t.

A Kttv.-t érintő legfontosabb végrehajtási rendeletek a következők: 1. A közigazgatási és ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. r., 2. A közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. r., 3. A közszolgálati tisztviselők személyi irataira, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a munkaügyi nyilvántartásra, a közszolgálati alapnyilvántartásra és közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról szóló 45/2012. (III. 20.) Korm. r., 4. A közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről szóló 30/2012. (III. 7.) Korm. r., 5. A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. r., 6. A közszolgálati tisztviselőkkel szembeni fegyelmi eljárásról szóló 31/2012.

(III. 7.) Korm. r., 7. A közszolgálati tisztviselők egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. r., 8. A Kormánytisztviselői Döntőbizottságról szóló 168/2012. (VII. 20.) Korm. r., 9. A tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012.

(VII. 26.) Korm. r., 10. A közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. r., 11. A címzetes főjegyzői cím adományozásának, a címre való jogosultság megszűnésének, a cím visszavonásának eljárási szabályairól, valamint a cím adományozási juttatás kifizetésére vonatkozó szabályokról szóló 143/2012. (VII. 3.) Korm. r., 12. A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. r., 13.A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/2012. (VII. 26.) Korm. r., 14. A tartós külszolgálatot teljesítő kormányzati szolgálati jogviszonyban állók és a munkavállalók alapellátmányának, valamint a munkavállalók ideiglenes külföldi kiküldetése napidíjának összegéről és azok kifizetéséről szóló 3/2012. (IX. 4.) KüM rendelet.

5 B

2.

2. pótlás pótlás

B 5

DR. Tálné dr. molnár erika

Első Rész

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet

Bevezető rendelkezések Hatály, értelmező rendelkezések 1. § E törvény hatálya a) a Miniszterelnökség, a minisztérium, a kormányhivatal, a központi hivatal (a továbbiakban: központi államigazgatási szerv), b) a kormányhivatal és a központi hivatal területi, helyi szerve, a megyei, fővárosi kormányhivatal, továbbá a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv, c) a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a hivatásos katasztrófavédelemi szerv központi és területi szervei (a továbbiakban a)–c) pont együtt: államigazgatási szerv) kormánytisztviselőjének és kormányzati ügykezelőjének kormányzati szolgálati jogviszonyára, továbbá d) a minisztérium közigazgatási államtitkárának és helyettes államtitkárának, és a Miniszterelnökség helyettes államtitkárának (a továbbiakban: szakmai vezető) kormányzati szolgálati jogviszonyára, valamint e) a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatala (a továbbiakban: képviselőtestület hivatala) köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára terjed ki.

2. § Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, a Gazdasági Versenyhivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Közbeszerzési Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda és az Országgyűlési Őrség köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

6

2. pótlás

B

DR. Tálné dr. molnár erika a közszolgálati tisztviselőkRŐL

3. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bíróra, illetve ügyészre, ha törvény másként nem rendelkezik, a kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) A 45. § hatálya kiterjed azon magyar állampolgárokra is, akik pályázati eljárásban vesznek részt, illetve felvételüket kérik a toborzási adatbázisba.

(3) A 72. § hatálya kiterjed azon munkáltatókra és a velük munkaviszonyban álló munkavállalókra, amelyek esetében a munkaviszony létesítésre a 72. § alapján kerül sor, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és a közalkalmazottra, amelyek esetében a közalkalmazotti jogviszony létesítésére a 72. § alapján kerül sor.

(4) A 230. § hatálya kiterjed a polgármesterre, valamint a helyi önkormányzati képviselőre.

(5) A 80. § (2) és (3) bekezdésének hatálya – az ott meghatározottak szerint – kiterjed a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre.

(6) Az e törvény hatálya alá tartozó szervek jegyzékét a Kormány teszi közzé.

(7) A 258. § hatálya kiterjed a közigazgatási szervnél kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek, kormányzati, illetve közszolgálati ügykezelőnek nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára.

(8) A politikai vezetők állami vezetői szolgálati jogviszonyára a 26–50. §, 53. §, 55–73. §, 80–88. §, 98. §, 100. § (1) bekezdés, 101. §, 116–130. §, 133–142. §, 150. §, 154–159. §, 181–183. §, 190–191. §, 195–225. § kivételével e törvény kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A politikai vezető, valamint a munkáltató az állami vezetői szolgálati jogviszonyból származó igényt a 238. § megfelelő alkalmazásával érvényesítheti.

(9) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az állami intézményfenntartó központ kormánytisztviselőjének, kormányzati ügykezelőjének kormányzati szolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. § E törvény hatálya nem terjed ki a) törvény eltérő rendelkezésének hiányában a Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a fegyveres biztonsági őrség szerveire; b) jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – polgármesteri hivatalban – foglalkoztatottakra; c) a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottra, valamint az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyban foglalkoztatottra, illetve alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalóra.

5. § A köztársasági elnöknek az e törvénnyel a hatáskörébe utalt döntéséhez ellenjegyzés nem szükséges.

7 B

2.

2. pótlás pótlás

B 7

C 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.)

DR. tálné dr. molnár erika ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és magyarázata I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya Kjt. 1. § (1) E törvény hatálya – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.

(2) A 25/A–25/C. § hatálya – az ott meghatározottak szerint – kiterjed a munkáltatóra és a munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadására tekintettel a munkaviszony létesítésére e törvény szabályai szerint kerül sor.

(3) A 25/A–25/C. § hatálya – az ott meghatározottak szerint – kiterjed a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és a kormánytisztviselőre, valamint a köztisztviselőre, illetve a munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadására tekintettel a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a munkaviszony létesítésére e törvény szabályai szerint kerül sor.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény hatálya nem terjed ki a helyi önkormányzat, illetve a költségvetési szerv által közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottra, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló külön törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra.

(5) A 20/A. § (4) bekezdés a) pontja, a 26. § (4) bekezdése, a 30/A. §, a 30/D. §, a 30/E. §, a 44/A. § – az ott meghatározottak szerint – kiterjed a munkáltató fenntartójára is.

(6) E törvény alkalmazásában fenntartó a munkáltató alapító szerve vagy az a szerv, amelyre e jogot átruházták, illetve a jogszabály által kijelölt szerv vagy személy. A munkáltató fenntartójának kell tekinteni az önkormányzati társulást és azt az önkormányzatot is, amely megállapodás alapján gyakorolja a fenntartói jogokat.

(7) A 25/F. § hatálya – az ott meghatározottak szerint – kiterjed a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és kormánytisztviselőre, köztisztviselőre, kormányzati, illetve közszolgálati ügykezelőre, ha a munkáltató egésze vagy egy része jogszabály rendelkezése folytán a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá kerül.

1 C

2. pótlás pótlás 2.

C 1

DR. tálné dr. molnár erika

Mt. 1. § E törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja meg a vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve szerint, tekintettel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire.

2. A törvény hatálya 2. § (1) E törvény hatálya a) a munkáltatóra, b) a munkavállalóra, c) a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetre, d) az üzemi tanácsra, valamint e) a szakszervezetre terjed ki.

(2) E törvény a) XVI. fejezetét a kölcsönvevőre, b) XVII. fejezetét az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás jogosultjára alkalmazni kell.

3. § (1) E törvény rendelkezéseit a nemzetközi magánjog szabályaira tekintettel kell alkalmazni.

(2) E törvényt – eltérő rendelkezés hiányában – akkor kell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkát rendszerint Magyarországon végzi.

(3) E törvény XIX. és XX. fejezetét alkalmazni kell, ha a munkáltató székhelye vagy önálló telephelye Magyarország területén van.

4. § A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására e törvénynek a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A közalkalmazotti jogviszony jellegét tekintve jól megkülönböztethető a versenyszférában érvényesülő munkaviszonytól.

A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónak minősülnek: – a közigazgatási, illetve államigazgatási szervnek nem minősülő állami költségvetési szervek, valamint – a helyi önkormányzatok által az önkormányzati közfeladatok ellátására létesített intézmények.

A Kjt.-t tehát azokra a munkáltatókra kell alkalmazni, amelyeket az állam vagy az önkormányzat alapított, illetve tart fenn.

A Kjt. szervi hatálya nem terjed ki: – a közszolgálati tisztviselők jogviszonyára (2011. évi CXCIX. törvény), – a bírák és igazságügyi alkalmazottak jogviszonyára (2011. évi LXIII. törvény, 1997. évi LXVIII. törvény), – az ügyészek és ügyészségi alkalmazottak jogviszonyára (2011. évi CLXIV. törvény), 2

2. pótlás

C

DR. tálné dr. molnár erika ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

– a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, a polgári védelem, a büntetés-végrehajtási szervek és a tűzoltóság) hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára (1996. évi XLIII. törvény).

A törvény hatálya nem terjed ki továbbá: – a helyi önkormányzat, illetve a költségvetési szerv által közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottakra (2011. évi CVI. törvény), – az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló külön törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra (2010. évi LXXV. törvény), – a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyra.

A Kjt. nem zárja ki, hogy a helyi önkormányzat, illetve költségvetési szerv közfoglalkoztatás keretében, illetve egyszerű foglalkoztatás keretében foglalkoztasson alkalmazottakat, ezek általában fizikai alkalmazottak, de ezeket a jogviszonyokat a törvényhozó nem kívánta közalkalmazotti jogviszonynak minősíteni, mert a Kjt.ben biztosított garanciális szabályok kiterjesztése erre a személyi körre nem lett volna indokolt. Következésképpen a közfoglalkoztatás keretében, illetve egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazottakra az Mt. szabályait kell alkalmazni, és ők nem közalkalmazotti jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban állnak az intézménnyel.

Az állami és önkormányzati költségvetési szerv fogalmát, valamint a költségvetési szerv alapítására és a megszüntetésének szabályaira vonatkozó előírásokat és meghatározásokat az államháztartásról szóló 2011. évi CXLV. törvény tartalmazza.

A közoktatási intézményekből kiszervezés következtében nagyszámú pedagógus és egyéb közalkalmazott került ki a közoktatási intézménnyel fennállt közalkalmazotti jogviszonyból. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében az egyházi és magánintézmények tekintetében is alkalmazni kell a Kjt.-nek a nemzeti köznevelésről szóló törvényben megjelölt rendelkezéseit. A köznevelési törvény hangsúlyozza, hogy a köznevelési intézményben végzett munka jellegén, természetén nem változtat az a körülmény, hogy a köznevelési intézménynek ki a fenntartója (az állam, az önkormányzat, egyház vagy más magánszemély). A munka jellege, természete tehát a fenntartótól függetlenül változatlan, így a közalkalmazotti vagy munkaviszonyban foglalkoztatott pedagógusok között nincs különbség a munka jellege, természete szempontjából. A nevelési-oktatási intézmény munkavállalói, közalkalmazottai tekintetében – a munkáltatótól függően – a Munka Törvénykönyvét vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

– A közigazgatási szervnek nem minősülő költségvetési szerv alkalmazottai közalkalmazottak, függetlenül attól, hogy milyen munkakört, illetve beosztást töltenek be (Mfv. I. 10.120/1996.).

– Az intézményben foglalkoztatottakra a Kjt. rendelkezései vonatkoznak, függetlenül attól, hogy munkájuk az alkalmazó munkáltató alap- vagy egyéb tevékenységéhez kapcsolódik (MD II.654.).

– Az önkormányzatnál a közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyban állnak az önkormányzattal (MD II.655.).

3 C

2. pótlás pótlás 2.

C 3

DR. tálné dr. molnár erika

– Az alkalmazandó jogszabály meghatározásához mindenekelőtt a munkáltató jellegét kell tisztázni Mfv. II. 10.622/2000.)

– A nem állami szervek önállótlan munkát végző munkavállalói munkaviszonyban állnak, amelyre az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Így, az alapítványi iskolánál rendszeres munkát végzők nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaviszonyban állnak (Mfv. II. 10.514/1999.).

– Az önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak jogviszonyára a Kjt. rendelkezéseit kell alkalmazni, így a községi védőnő közalkalmazottnak minősül (Mfv. II. 11.191/2000.).

– Az önkormányzat által alkalmazott háziorvos jogviszonya közalkalmazotti jogviszony (MD II.656.).

– Amennyiben a foglalkoztató nem költségvetési szerv, annak ellenére nem tartozik a Kjt. hatálya alá, hogy a feladatai ellátásához költségvetési támogatást kap (Mfv. II. 10.514/1999.).

A Kjt. személyi hatálya különösen a következő költségvetési szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottakra terjed ki: – a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm.r.], – az egészségügyi intézményeknél foglalkoztatottakra [356/2008. (XII. 31.)

Korm.r.], – a felsőoktatási intézményeknél foglalkoztatottakra [53/2006. (III. 14.) Korm.r.], – a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban foglalkoztatottakra [257/2000. (XII. 26.) Korm.r.], – a művészeti, közművelődési, és közgyűjteményi intézményeknél foglalkoztatottakra [150/1992. (XI. 20.) Korm.r.], – a helyi önkormányzatok szolgáltatói intézményeinél foglalkoztatottakra [77/1993.

(V. 12.) Korm.r.], – a honvédségi intézményeknél foglalkoztatottakra [27/2008. (XII. 31.) HM r.], – a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél, illetve más kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél foglalkoztatottakra [84/2011. (V. 26.) Korm. r.], – a munkaügyi költségvetési szerveknél foglalkoztatottakra [22/2008. (XII. 31.)

SzMM r.], – a pénzügyi költségvetési intézményeknél foglalkoztatottakra [50/2008. (XII. 31.)

PM r.], – a testnevelés és sport tevékenységet ellátó költségvetési szerveknél foglalkoztatottakra [325/2008. (XII. 29.) Korm.r.], – a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó egyes szerveknél foglalkoztatottakra [37/2011. (X. 28.) BM r.], – az oktatási és kulturális miniszter irányítása alá tartozó intézményeknél [37/2008.

(XII. 31.) OKM r.], – a Vám- és Pénzügyőrségnél foglalkoztatottakra [50/2008. (XII. 31.) PM r.], 4

2. pótlás

C

DR. tálné dr. molnár erika ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

– a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál foglalkoztatottakra [4/2008. (XII. 31.)

TNM r.], – a MeHVM irányítása alá tartozó szerveknél foglalkoztatottakra [1/2009. (I. 30.)

MeHVM r.], – a vidékfejlesztési miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél foglalkoztatottakra [70/2011. (VII. 26.) VM r.].

A Kjt. 1. § (6) bekezdése meghatározza, hogy e törvény alkalmazásában kit kell fenntartónak tekinteni. E szerint fenntartó a munkáltató alapító szerve vagy az a szerv, amelyre a fenntartói jogot átruházták, illetve a jogszabály által kijelölt szerv vagy személy. A munkáltató fenntartójának minősül továbbá az önkormányzati társulás és az az önkormányzat is, amely más önkormányzatokkal kötött megállapodás alapján gyakorolja a fenntartói jogokat.

A Kjt. 1. § (5) bekezdésében felsorolt jogosultságok tekintetében a törvény személyi hatálya kiterjed az intézmény fenntartójára is. Ezek a jogosultságok a következők: – a fenntartó a pályázati felhívást a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv internetes oldalán, a pályázat nélkül betölthető munkaköröket a helyben szokásos módon közzéteszi [Kjt. 20/A. § (4) bekezdés a) pont], – a fenntartó az általa fenntartott, a Kjt. hatálya alá tartozó intézmények között kezdeményezheti a közalkalmazott határozatlan időre szóló áthelyezését [Kjt. 26. § (4) bekezdés], – a fenntartó az állás-felajánlási rendszer keretében tájékoztatja a munkáltató intézményt a felajánlható betöltetlen munkakörökről ˙(Kjt. 30/A. §), – a fenntartó megállapodást köthet más önkormányzatokkal az állás-felajánlási rendszer alkalmazására (Kjt. 30/D. §), – a fenntartó elektronikus adatnyilvántartást vezet az intézmény, továbbá a saját munkáltatói szervezetének a Kjt. hatálya alá tartozó betöltetlen munkaköreiről, az ahhoz szükséges képesítési előírásokról és egészségügyi feltételekről (Kjt. 30/E. §).

A közalkalmazotti jogviszony tekintetében alkalmazni kell a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 1., 2. és 3. §-át, amelyek a törvény célját és a törvény hatályát fogalmazzák meg.

A Kjt. és az Mt. személyi hatálya a közalkalmazotti jogviszonyain kívül kiterjed a munkáltatói érdekképviseleti szervezetre, a közalkalmazotti tanácsra, illetve közalkalmazotti képviselőre, valamint a szakszervezetre.

5 C

2. pótlás pótlás 2.

C 5

DR. tálné dr. molnár erika

Az új Mt. hatályba lépésével összefüggő átmeneti rendelkezések Az új Mt. hatályba lépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és a Kjt. módosításáról a 2012. évi LXXXVI. törvény (Mth.) rendelkezik. A hatálybalépéssel kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is megfelelően alkalmazni kell. E rendelkezések a következők: – A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a hatályba lépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.

– Az egyoldalú jognyilatkozatra az annak közlésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

– Az előbbi bekezdéstől eltérően az Mt.-nek a kötelezettségvállalásra és a munkáltatói szabályzatra vonatkozó 16. és 17. §-át a törvény hatálybalépését megelőzően közölt kötelezettségvállalásra és munkáltatói szabályzatra is alkalmazni kell.

– Amennyiben a munkavállaló (közalkalmazott) munkaviszonya (közalkalmazotti jogviszonya) a régi Mt. – 1992. évi XXII. törvény – hatályba lépése előtt áthelyezéssel keletkezett, a korábbi munkaviszonyát, amíg az meg nem szűnik – a végkielégítésre vonatkozó szabályokat kivéve –, úgy kell tekinteni, mintha azt jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el.

– A munkáltató személyében bekövetkező változásra vonatkozó Mt. 38. § (2) bekezdését abban az esetben kell alkalmazni, ha a gazdasági egység átvételére 2012. július 15. napját követően kerül sor.

– Az új Mt. 40. §-át – amely szerint a munkavállaló, illetve a közalkalmazott a jogviszonyát felmondással arra hivatkozva megszüntetheti, hogy a változás miatt a reá irányadó munkafeltételek lényegesen és hátrányosan megváltoznak, és emiatt a munkaviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna, illetve lehetetlenné válna – abban az esetben kell alkalmazni, ha a gazdasági egység átvételére az Mt. hatályba lépését követően kerül sor.

– Amennyiben a felek az Mt. hatályba lépését megelőzően kötött munkaszerződésben, illetve kinevezésben munkahely megjelölése nélkül változó munkavégzési helyet határoztak meg, munkahelynek az Mt. 45. § (3) bekezdése szerinti munkahelyet kell tekinteni (munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló, illetve a közalkalmazott a munkáját szokás szerint végzi).

– Az Mt. hatálybalépését, azaz 2012. július 1-jét megelőzően megkezdett tanulmányokra a tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb a jogszabály, vagy az oktatási intézmény által előírt képzés időtartamára a régi Mt.-ről szóló 1992. évi XXII. törvény 2012. június 30. napjáig hatályos 115. §-a az irányadó.

– A hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására (Mt. 56. §) a munkavállaló, illetve a közalkalmazott kötelezettségszegésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók.

6

2. pótlás

C

DR. tálné dr. molnár erika ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

– A kötelezettségszegés időpontja, ha a kötelezettségszegés jogellenes állapot fenntartásával valósul meg, a jogellenes állapot megszűnésének napja.

– A munkaviszony, illetve a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének felté­ teleire és jogkövetkezményeire a megszűnéskor hatályos rendelkezések az irányadók.

– A munkaviszony, illetve a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozat feltételeire és jogkövetkezményeire a jognyilatkozat közlésekor hatályos rendelkezések az irányadók.

– Az Mt. hatálybalépését megelőzően megkezdett, az Mt. 65. § (3) bekezdés e) pontja szerinti kezelés alatt álló munkavállalót, illetve közalkalmazottat (emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés) a védelem a kezelés időtartamára, de legfeljebb 2012. december 31-éig illeti meg.

– Az Mt.-nek a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályait tartalmazó 71–76. §-ában foglaltakat abban az esetben kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony tekintetében, ha az Mt. 72. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásra 2012. június 30-át követően kerül sor.

– Az Mt.-nek a munka- és pihenőidőre vonatkozó XI. fejezetének rendelkezéseit a 2012. június 30-át követően kezdődött munkaidőkeret vagy közölt munka-beosztás tekintetében kell alkalmazni [ez alól kivétel az Mt. 95. §-ában, a 97. § (5) bekezdésében és a 132. §-ában foglaltak].

– Az Mt. 109. § (1) bekezdése alapján 2012. évben legfeljebb 225 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

– Az Mt. hatálybalépését megelőzően igénybe vett fizetési nélküli szabadságra a régi Mt.-ről szóló 1992. évi XXII. törvénynek a fizetés nélküli szabadság igénybevételekor hatályos szabályait kell alkalmazni.

– A régi Mt.-ről szóló 1992. évi XXII. törvény 136. § (1) bekezdése szerint a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság 2012. december 31-éig váltható meg.

– A kártérítési felelősségre a károkozó magatartás (esemény), ha ennek időpontja nem állapítható meg, a kár bekövetkezésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók.

– A tanulmányi szerződésre a megállapodás megkötésekor hatályos rendelkezések az irányadók.

– Az Mt. hatálybalépését megelőzően megválasztott üzemi tanács tagjára 2012. december 31-ig az Mt. 260. § (3) bekezdését (amely az üzemi tanács egyetértési jogát szabályozza) megfelelően alkalmazni kell. A 2012. július 1-jét megelőzően megválasztott üzemi tanács tagja megbízatásának megszűnése esetén az új tag megválasztására az Mt. szabályai az irányadók azzal, hogy a megbízatás tartama az üzemi tanács megszűnéséig tart.

– Az Mt. 273. § (2) bekezdését a 2012. június 30-án a régi Mt.-ről szóló 1992. évi XXII. törvény 28. §-a szerinti védelemben részesülő szakszervezeti tisztségviselőre megfelelően alkalmazni kell. Az Mt. 274. § (2) bekezdésének alkalmazásakor 2012. december 31-ig a 2012. január 1-jei taglétszám az irányadó (ez a 7 C

2. pótlás pótlás 2.

C 7