A munkaviszony megszűnése és megszüntetése by ORAC Kiadó

LŐRINCZ GYÖRGY

A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

LŐRINCZ GYÖRGY

A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

Lap- és Könyvkiadó Kft.

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 329 7 Budapest, 2017 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu • E-mail: info@hvgorac.hu Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Tartalom A GYAKRAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE . . . . . . . . . . . . 13 ELŐSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 I. FEJEZET A SZABÁLYOZÁS ALAPVETŐ ELEMEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 1. A szabályozás rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 2. A szabályozástól való eltérés lehetősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 II. FEJEZET A MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 1. A munkavállaló halála . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 2. A munkáltató jogutód nélküli megszűnése, a Bérgarancia Alap . . . 30 2.1. A természetes személy munkáltató halála . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 2.2. A jogi személy munkáltató jogutód nélküli megszűnése . . . . . . 32 3. A határozott idő lejárta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 4. A munkáltató személyében bekövetkező változás . . . . . . . . . . . . . . . 41 5. Közügyektől, foglalkozástól eltiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 6. Több munkáltató számának egyre történő csökkenése . . . . . . . . . . . 46 7. Több munkavállaló számának egyre történő csökkenése . . . . . . . . . 47 8. A munkaviszony megszűnése esetén a munkavállalót megillető járandóságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 9. A munkaviszony megszűnésével összefüggésben kiadandó munkáltatói igazolások, munkakör átadás-átvétel, elszámolás . . . . 50 9.1. Munkáltatói igazolások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 9.2. A munkakör átadás-átvétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 9.3. Elszámolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 III. FEJEZET A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE KÖZÖS MEGEGYEZÉSSEL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 1. A közös megegyezés tartalmi elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 2. A közös megegyezés megkötésére irányuló tárgyalás, az ajánlathoz való kötöttség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 3. A munkaviszony közös megegyezéssel történt megszüntetését követően érvényesített igény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 4. A közös megegyezés semmissége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 5. A közös megegyezés megtámadhatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78

Tartalom

6. A közös megegyezés alakszerűsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 7. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésével összefüggésben kiadandó munkáltatói igazolások, munkakör átadás-átvétel, elszámolás . . . . . . . . . . . . . . . . 88 7.1. Munkáltatói igazolások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 7.2. A munkakör átadás-átvétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 7.3. Elszámolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 IV. FEJEZET A MUNKÁLTATÓI FELMONDÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 1. A munkáltatói felmondás indokolása, az indokolás mellőzésének esetei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 2. A felmondási indok valósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 3. A felmondási indok okszerűsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 4. A felmondási indok időszerűsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 5. A felmondási indok világossága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 6. Felmondás a munkavállaló magatartására alapozva . . . . . . . . . . . . . 114 6.1. Általános magatartási szabályok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . 114 6.2. Munkaköri kötelezettség megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 6.3. A munkavállaló teljesítményére alapított felmondás . . . . . . . . . 120 6.4. A bizalomvesztésre alapított felmondás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 6.5. A felmondás előkészítése, az azt megelőző figyelmeztetés értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 7. Felmondás a munkavállaló képességére alapozva . . . . . . . . . . . . . . . . 127 8. Felmondás a munkáltató oldalán felmerült okból . . . . . . . . . . . . . . . 130 8.1. Átszervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 8.2. Létszámcsökkentés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 8.3. Feladatátcsoportosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 8.4. A minőségi csere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135 8.5. Felmondás a munkáltató személyében bekövetkező változásra tekintettel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 8.6. A több munkáltató által létesített munkaviszony megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138 8.7. A határozott idejű munkaviszony felmondása . . . . . . . . . . . . . . . 139 8.8. A munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkaviszony felmondása . . . 141 9. Az egyenlő bánásmód követelményének megtartása . . . . . . . . . . . . . 141 10. A joggal való visszaélés tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146 11. Felmondási tilalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 11.1. Abszolút felmondási tilalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 11.2. Relatív felmondási tilalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156

Tartalom

12. Felmondási korlátozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158 13. A munkáltatói felmondás alakszerűsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 14. A felmondási idő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163 15. A végkielégítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 16. A munkáltatói jogkör gyakorlója. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 17. A munkáltatói felmondás közlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 18. A munkáltatói felmondással összefüggésben kiadandó igazolások, munkakör átadás-átvétel, elszámolás . . . . . . . . . . . . . . . . 175 18.1. Munkáltatói igazolások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 18.2. A munkakör átadás-átvétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 18.3. Elszámolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182 V. FEJEZET A CSOPORTOS LÉTSZÁMCSÖKKENTÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 1. A csoportos létszámcsökkentés fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 2. Tárgyalási kötelezettség csoportos létszámcsökkentés előkészítése során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192 3. Előzetes tájékoztatási kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194 VI. FEJEZET A MUNKAVÁLLALÓI FELMONDÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196 1. A munkavállalói felmondás indokolás nélkül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196 2. Indokoláshoz kötött munkavállalói felmondás . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 2.1. A határozott idejű munkaviszony felmondása a munkavállaló részéről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 2.2. Munkavállalói felmondás a munkáltató személyében bekövetkező változásra tekintettel. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200 3. A munkavállalói felmondás alakszerűsége, a ráutaló magatartás megítélése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201 4. A felmondási idő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204 5. A munkavállalói felmondás közlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205 6. A munkavállalói felmondással összefüggésben kiadandó munkáltatói igazolások, munkakör átadás-átvétel, elszámolás . . . . 207 6.1. Munkáltatói igazolások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 6.2. Munkakör átadás-átvétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 6.3. Elszámolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208 VII. FEJEZET MUNKÁLTATÓI AZONNALI HATÁLYÚ FELMONDÁS A MUNKAVÁLLALÓ MAGATARTÁSÁRA ALAPOZVA . . . . . . . . . . . 209 1. A munkáltatói azonnali hatályú felmondás indoka . . . . . . . . . . . . . . 209

Tartalom

2. Az indokolással szemben támasztott követelmények . . . . . . . . . . . . . 211 2.1. Általános követelmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211 2.2. Általános magatartási szabályok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . 216 2.3. Munkaköri kötelezettség megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224 3. A munkáltatói azonnali hatályú felmondás közlésének határideje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233 4. Az egyenlő bánásmód követelményének megtartása . . . . . . . . . . . . . 242 5. A joggal való visszaélés tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 243 6. A munkáltatói azonnali hatályú felmondás alakszerűsége . . . . . . . . 244 7. A munkáltatói jogkör gyakorlója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245 8. A munkáltatói azonnali hatályú felmondás közlése . . . . . . . . . . . . . . 245 9. A munkáltatói azonnali hatályú felmondással összefüggésben kiadandó igazolások, munkakör átadás-átvétel, elszámolás . . . . . . . 245 9.1. Munkáltatói igazolások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245 9.2. Munkakör átadás-átvétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246 9.3. Elszámolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246 VIII. FEJEZET MUNKAVÁLLALÓI AZONNALI HATÁLYÚ FELMONDÁS A MUNKÁLTATÓ MAGATARTÁSÁRA ALAPOZVA . . . . . . . . . . . . . 247 1. A munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogkövetkezményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247 2. A munkavállalói azonnali hatályú felmondás indoka . . . . . . . . . . . . 249 3. A munkavállalói azonnali hatályú felmondás alakszerűsége, közlése és közlésének határideje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252 3.1. A munkavállalói azonnali hatályú felmondás alakszerűsége . . 252 3.2. A munkavállalói azonnali hatályú felmondás közlése és ennek határideje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253 4. A munkavállalói azonnali hatályú felmondással összefüggésben kiadandó igazolások, munkakör átadás-átvétel, elszámolás . . . . . . . 254 4.1. Munkáltatói igazolások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254 4.2. Munkakör átadás-átvétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254 4.3. Elszámolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254 IX. FEJEZET A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE PRÓBAIDŐ ALATT . . . . . 256 1. Próbaidő kikötése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256 2. Munkáltatói azonnali hatályú felmondás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257 3. Munkavállalói azonnali hatályú felmondás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259 4. Az azonnali hatályú felmondás alakszerűsége és közlése . . . . . . . . . 260

Tartalom

5. A munkaviszony próbaidő alatti megszüntetésével összefüggésben kiadandó munkáltatói igazolások, munkakör átadás-átvétel és elszámolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 260 5.1. A munkáltatói igazolások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 260 5.2. Munkakör átadás-átvétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261 5.3. Elszámolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261 X. FEJEZET A HATÁROZOTT IDEJŰ MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263 1. A határozott idejű munkaviszony megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263 2. Munkáltatói felmondás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264 3. Munkavállalói felmondás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265 4. Munkáltatói azonnali hatályú felmondás az Mt. 78. §-a és 79. § (1) bekezdés a) pontja alapján. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266 5. Munkáltatói azonnali hatályú felmondás az Mt. 79. § (1) bekezdés b) pontja alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266 6. Munkavállalói azonnali hatályú felmondás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267 XI. FEJEZET A VEZETŐ ÁLLÁSÚ MUNKAVÁLLALÓ ÉS A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ MUNKAVISZONYÁNAK MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269 1. A vezető állású munkavállaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269 2. A vezető állású munkavállaló munkaviszonyának megszűnése és megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272 3. A munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő jogviszonyának megszűnése és megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 277 XII. FEJEZET A MUNKAVISZONY MUNKÁLTATÓ RÉSZÉRŐL TÖRTÉNT JOGELLENES MEGSZÜNTETÉSÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYEI . . . 284 1. A munkáltató részéről történt jogellenes megszüntetés esetei . . . . . 284 2. A munkaviszony munkáltató részéről történt jogellenes megszüntetésének lehetséges jogkövetkezményei . . . . . . . . . . . . . . . . 286 3. A munkavállaló kártérítési igénye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 288 4. A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292 5. Az elmaradt jövedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 293 5.1. Az elérhető jövedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 294 5.2. A ténylegesen elért jövedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297

Tartalom

5.3. Az elmaradt jövedelem címén igényelhető kártérítés felső határa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297 5.4. Az elmaradt jövedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 298 5.5. Az elmaradt jövedelem után járó kamat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301 6. A munkaviszony jogellenes megszüntetésének egyéb jogkövetkezményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301 7. A munkaviszony helyreállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303 8. A munkavállaló sérelemdíj iránti igénye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 304 9. A munkaviszony munkáltató részéről történt jogellenes megszüntetésére alapított munkavállalói igény érvényesítése . . . . . 307 XIII. FEJEZET A MUNKAVISZONY MUNKAVÁLLALÓ RÉSZÉRŐL TÖRTÉNT JOGELLENES MEGSZÜNTETÉSÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYEI . . 314 1. A munkavállaló részéről történt jogellenes megszüntetés esetei. . . . 314 2. A munkáltató kárigénye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315 3. A munkaviszony munkavállaló részéről történt jogellenes megszüntetésére alapított munkáltatói igény érvényesítése . . . . . . . 315 1. SZÁMÚ FÜGGELÉK Az Mt. érintett szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 318 2. SZÁMÚ FÜGGELÉK A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának MK 95. számú állásfoglalása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 331 3. SZÁMÚ FÜGGELÉK A Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló véleménye a felmondások és azonnali hatályú felmondások gyakorlatáról, 2015. március 23. (Összegző megállapítások). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 336 4. SZÁMÚ FÜGGELÉK A Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló véleménye a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeiről, 2016. június 6. (Összegző megállapítások) . . . . . . 339 5. SZÁMÚ FÜGGELÉK A Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának a munkaviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos véleményei . . . . . . . . . . . . 344 A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának 6/2016. (XI. 28.) KMK véleménye a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményei egyes kérdéseiről......................................................... 344

Tartalom

A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának 3/2014. (III. 31.) KMK véleménye a munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeinek egyes kérdéseiről........................ 351 A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának 4/2013. (IX. 23.) KMK véleménye a munkajogi igény érvényesítésének egyes kérdései a 2012. évi I. törvény alapján....................................................................... 356 6. SZÁMÚ FÜGGELÉK Iratminták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 362 a).A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére . irányuló megállapodás............................................................................. 362 b).A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére . irányuló megállapodást megtámadó jognyilatkozat........................... 364 c).Munkáltatói felmondás a munkavállaló magatartására alapozva..... 365 d).Munkáltatói felmondás a munkavállaló képességére alapozva......... 367 e).Munkáltatói felmondás a munkáltató oldalán felmerült okból......... 368 f).Munkáltatói felmondás a határozott idejű munkaviszony .megszüntetésére........................................................................................ 370 g).Munkavállalói felmondás indokolás nélkül.......................................... 371 h).Munkavállalói felmondás határozott idejű munkaviszony . megszüntetésére, indoklással................................................................. 372 i). Munkáltatói azonnali hatályú felmondás a munkavállaló . magatartására alapozva........................................................................... 373 j). Munkavállalói azonnali hatályú felmondás a munkáltató . magatartására alapozva........................................................................... 374

A gyakran használt rövidítések jegyzéke Áht.

az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

Btk.

a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

Cstv.

a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény

Ebktv.

az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

Flt.

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

KMK vélemény

a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának véleménye

Kjt.

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

Kttv.

a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény

MK állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának állásfoglalása Mt.

a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

Mth.

a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény

Mvt.

a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

Ptk.

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

Vélemény a felmondások gyakorlatáról a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló véleménye a felmondások és azonnali hatályú felmondások gyakorlatáról, 2015. március 23. Vélemény a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeiről a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló véleménye a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeiről, 2016. június 6.

Előszó 1. Magyarországon az elmúlt öt évben – értelemszerűen erős ingadozásokkal – 3–3,5 millió ember állt (vagy áll) munkaviszonyban. Túlnyomó többségük számára ez megélhetésük forrása is, amint azt az Alkotmánybíróság olyan stílusosan megfogalmazta: a munka az egyén létének, emberi autonómiájának anyagi forrása [8/2011. (II. 18.) AB határozat]. A munkaviszony megszűnése, megszüntetése ezért elsősorban a munkavállaló egzisztenciáját érinti. Az anyagi hátrány mellett nem elhanyagolható további körülmény, hogy az állását nem önszántából elvesztő munkavállaló kiszakad a számára sokszor meghatározó közösségből, életvitele egyébként is alapvetően megváltozik, nemritkán beszűkül. Ugyanakkor a vállalkozások számára is mellőzhetetlen megfelelő munkaerő foglalkoztatása, persze a lehető leghatékonyabb, egyszerűbben szólva, a legkisebb ráfordítást igénylő feltételek mellett. A munkajogi szabályozás legáltalánosabb célja e két érdek összehangolása, a tisztességes foglalkoztatás feltételeinek megteremtése. A szabályozásnak emellett tekintettel kell lennie a két fél közötti erőegyensúly hiányára is, ebből ered a munkajog hagyományos, munkavállalót védő funkciója. Ezeknek az elveknek az érvényesülésére törekszik a jogalkotó a munkaviszony megszűnését és megszüntetését szabályozó normarendszer kialakításánál. 2. Az előzőekből következik, hogy mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak alapvető érdeke a mindkettejük számára előnyös, vagy legalábbis elfogadható feltételek mellett fennálló munkaviszony fenntartása. A jogi szabályozás ezt azzal képes támogatni, hogy kizárja az ötletszerű, illetve visszaélésszerű jogviszony-megszüntetés lehetőségét, de nem támaszt elháríthatatlan akadályokat a rendeltetését vesztett kapcsolat felszámolása elé. Mindezek előzetes hangsúlyozása azért indokolt, mert meglehetősen széles körben erőteljes kritika fogalmazódik meg a (mindenkori) szabályozást illetően. A munkáltatók túl szigorúnak, életszerűtlennek vélik a szóban lévő szabályokat, s ezzel éppen ellentétesen a munkavállalók kritikája szerint a munkaviszony felszámolása túlságosan egyszerű és olcsó a munkáltató részéről. Ezen nézetek mögött (a sokszor erősen szubjektív megközelítés mellett) tipikusan a vonatkozó szabályok ismeretének hiánya áll. E könyv alapvető célja, hogy a lehető legrészletesebben, gyakorlati példák bemutatásával bővítse a jogkereső közönség tárgybeli ismereteit. Ennek szükségességét illetően egy adat: a Kúria a felmondások és az azonnali hatályú felmondások gyakorlatát vizsgáló joggyakorlat-elemző csoportja ezernél több peres ügyet vizsgált, amelyek közül

Előszó

többségben voltak azok a jogesetek (53%), amelyekben a felmondás, illetve az azonnali hatályú felmondás jogellenesnek minősült. Végül a téma súlyát illetően indokolt kiemelni, hogy a munkaügyi perek 25–30%-a a munkaviszony megszűnésével, illetve megszüntetésével összefüggésben indul. A jogi ismeretek bővítése mellett ezért indokolt olyan gyakorlati helyzeteket is elemezni, mint például a munkáltatói felmondás előkészítésének praktikus kérdései. 3. Feltehetőleg sokak számára meglepő, de tény: a munkaviszony megszűnésére, illetve megszüntetésére vonatkozó szabályozás az elmúlt ötven évben meghatározó módon nem változott. A megszűnés és megszüntetés jogcímei, a felmondási tilalmak és korlátozások esetei természetesen részben módosultak, de az alapintézmények, sőt a normarendszer fogalmi eszköztára állandónak bizonyult. Ehhez képest meglepőnek látszik az is, hogy a joggyakorlatban, így a bírói gyakorlatban a mai napig a munkaviszony megszűnésével, illetve megszüntetésével kapcsolatos esetek dominálnak, szinte napról napra találkozunk ide kapcsolódó példákkal, jogesetekkel. Ennek feltehetőleg az az oka, hogy a viszonylag állandó szabályozás mellett folyamatosan új élethelyzetek alakulnak ki, amelyek megoldása, megítélése újszerű hozzáállást, illetve az általános szabály újszerű interpretálását igényli. Ebből az következik, hogy a könyvben hangsúlyosan szerepelnek a bírói gyakorlatból vett esetek, elsősorban a Kúria döntései. Ez utóbbiak között is kiemelkedő jelentősége van a gyakorlat számára a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló véleményeinek (ezek szövegét a 3. és 4. számú függelékek tartalmazzák), illetve az elvi iránymutatást tartalmazó kollégiumi véleményeknek (lásd 5. számú függeléket). A munkáltatói felmondásokat érintően több évtizede iránymutató a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának MK 95. számú állásfoglalása, amelyet teljes terjedelemben a 2. számú függelék tartalmazza. Az ezen túlmenően ismertetett, több mint száz eseti döntés és bírói ítélet között szerepelnek a Kjt., illetve a Kttv. hatálya alá tartozók ügyében hozott olyan határozatok is, amelyek irányadók a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése tekintetében is. 4. Viszonylag szűk körben tér ki a könyv a munkaviszony megszűnésével, illetve megszüntetésével kapcsolatos nemzetközi szabályozásra. Ennek alapvetően az az oka, hogy országonként e témában erősen érvényesülnek a sajátos hagyományok, amelyek alapvetően eltérő megoldásokat generálnak. Lényeges továbbá, hogy az európai uniós jog – néhány alapvető, általános szabálytól eltekintve – nem ad adaptálandó iránymutatást a tagállamoknak. 5. A könyv a megfelelő gyakorlati alkalmazás érdekében külön tárgyalja a munkaviszony megszűnésének, illetve megszüntetésének egyes jogcímeit, ezen belül is különbséget téve a munkáltatói, illetve a munkavállalói jognyilatkozatok, továbbá a határozott és határozatlan idejű munkaviszony meg-

Előszó

szűnése, megszüntetése között, s ennyiben jelentősen eltér a Munka Törvénykönyve szerkezetétől, szabályozási logikájától. A jogi szabályozás és az ehhez kapcsolódó joggyakorlat ilyen módon való bemutatása kétségkívül átfedéshez, ismétléshez vezethet, amit gyakori visszautalásokkal lehet kiküszöbölni. A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének valamennyi jogcíméhez kapcsolódó jogkövetkezmény meghatározott igazolások kiadása a munkáltató részéről, a munkakör munkavállaló részéről történő átadása és a felek közötti elszámolás. Az ezzel összefüggő szabályozás számos, valamennyi jogcím esetében alkalmazandó rendelkezést tartalmaz, ugyanakkor egyes megszűnési, megszüntetési módokhoz eltérő szabályokat rendel. Az ebből fakadó felesleges ismétlések elkerülése érdekében a munkaviszony megszűnéséről, a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről és a munkáltató felmondásról szóló Fejezetek végén részletes ismertetés olvasható e tárgy körben, míg a további jogcímek esetén ezekre történő utalás az eltérő szabályok kiemelésével. 6. A 6. számú függelékben a tipikus jognyilatkozatok (közös megegyezésre irányuló megállapodás, felmondás, azonnali hatályú felmondás stb.) iratainak egyfajta javasolt mintáit tartalmazza. Mint minden ilyen iratminta esetében, ezeknél is indokolt az „óvatos”, körültekintő alkalmazás, nehogy az adott ügy sajátossága elsikkadjon.

I. FEJEZET A szabályozás alapvető elemei 1. A szabályozás rendszere a) Az Mt. a magánjogi szabályozás hagyományos logikáját követve a munkaviszony létesítésére, módosítására és teljesítésére vonatkozó szabályokat követően helyezi el a kódexben a munkaviszony megszűnésére, illetve megszüntetésére vonatkozó normákat. Az Mt. ezen X. fejezete önálló szabályrendszert tartalmaz, de értelemszerűen számos tekintetben kapcsolódik a kódex egyéb jogintézményéhez. Így eltérő megoldásokat alkalmaz a határozott, illetve a határozatlan idejű munkaviszonyok megszűnését, illetve megszüntetését érintően, mivel a két eltérő jogviszony alapjaiban eltérő rendeltetéssel jön létre, következésképpen felszámolásuk is eltérő szempontok alapján történhet. Sajátos összefüggés mutatható ki a munkáltató személyében bekövetkező változás és a munkaviszony további létezése között is, ráadásul – mivel a magyar jogban viszonylag új jogintézményről lévén szó – az ezzel kapcsolatos joggyakorlat meglehetősen ingadozó. A munkáltató személyében bekövetkező változás sajátos esete az, amelyben az átvevő munkáltató nem tartozik az Mt. hatálya alá. E kérdéskört érintően az Mt. megoldását jelentősen korrigálják az Áht. idevonatkozó szabályai. Nem szorul bővebb bizonyításra, hogy a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése szorosan érinti a munkaerőpiac állapotát, különösen, ha egyidejűleg több munkavállaló munkaviszonyát szünteti meg a munkáltató. Egyebek mellett ez indokolja a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó sajátos jogintézmény törvényi szabályozását. Végül e körben indokolt kiemelni a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit, ugyanis az erre vonatkozó szankció – a korábbi munkajogi szabályozás elveivel ellentétesen – alapvetően kártérítési jellegű. Ebből eredően az Mt. X. fejezetének vonatkozó rendelkezései (82–84. §-ok) a munkáltató, illetve a munkavállaló kártérítési felelősségére utaló szabályokat tartalmaznak. Ez a jogintézmény tehát csak az említett felelősségi szabályokkal együtt értelmezhető és alkalmazható. b) Külön érdemes említeni a munkaviszony megszüntetésére és a jognyilatkozatokra vonatkozó szabályok szoros összefüggését, sőt együttes alkalmazásuk szükségességét. A munkaviszony megszüntetése ugyanis vagy a fe-

I. FEJEZET: A szabályozás alapvető elemei

lek megállapodásán (közös megegyezés), vagy valamelyikük egyoldalú jognyilatkozatán (felmondás, azonnali hatályú felmondás) alapul. Ezen (egy-, illetve kétoldalú) jognyilatkozatok megtételére, közlésére stb. vonatkozó rendelkezéseket az Mt. II–IV. fejezetei tartalmazzák. Különösen szoros ez a kapcsolat a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok alakszerűségének szabályozását illetően. Az Mt. X. fejezete ugyanis erre nézve előírást nem tartalmaz, így felületes megközelítés alapján az a következtetés is levonható (lenne), miszerint a munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodás (közös megegyezés), felmondás, azonnali hatályú felmondás alakszerű formához nincs kötve, azaz szóban történő közlése is érvényes. Ezzel szemben az Mt. 22. § (3) bekezdése kimondja, hogy a megállapodást, ha írásba kellett foglalni, módosítani és megszüntetni is csak írásban lehet. Mivel a megállapodásra vonatkozó szabályokat az egyoldalú jognyilatkozatra is alkalmazni kell, egyértelmű: a munkaviszony megszüntetésére irányuló valamennyi jognyilatkozat csak írásban érvényes, csak ebben a formában vált ki joghatást. Más kérdés, hogy ezeket a jognyilatkozatokat ráutaló magatartással is meg lehet tenni. Sőt: az Mt. 22. § (4) bekezdése szerint, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment, az írásbeliség elmaradására tekintettel az érvénytelenség jogkövetkezményei nem alkalmazhatók. Tipikusan ilyen helyzet áll fenn, amikor a munkavállaló anélkül, hogy akár szóban is bármiféle jognyilatkozatot tenne, a munkahelyén tartósan nem jelenik meg, távolmaradását nem menti ki és a munkáltató számára elérhetetlenné válik. Gyakorlati szempontból a jognyilatkozatra vonatkozó szabályok különös hangsúlyt kapnak a jognyilatkozatot tevő személy legitimitásának megítélését illetően. Az Mt. 21. §-a lehetővé teszi azt, hogy a munkavállaló képviselője útján tegyen jognyilatkozatot, azaz képviselője felmondása, azonnali hatályú felmondása ugyanolyan joghatást vált ki, mintha azt a munkavállaló személyesen tenné. A fiatalkorú és a cselekvőképességében korlátozott munkavállaló az Mt. 21. § (4) bekezdése értelmében meghatározott jognyilatkozatot csak a törvényes képviselője hozzájárulásával tehet, míg a cselekvőképtelen munkavállaló valamennyi jognyilatkozatát csak a törvényes képviselője teheti meg érvényesen. A jogi személy munkáltató képviseletében pedig szükségképpen képviselője járhat csak el, tehát e képviselő jogosult a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot is tenni. E munkáltatói képviselőre az Mt. 20. § (1) bekezdése egységesen a „munkáltatói jogkör gyakorlója” kifejezést használja, függetlenül attól, hogy a képviselet meghatalmazáson, belső szervezeti szabályon vagy jogszabályon alapul. c) Az Mt. X. fejezete összevonva tartalmazza a munkaviszony megszűnésére és megszüntetésére vonatkozó normákat, pontosabban az ezekhez kapcso-

I. FEJEZET: A szabályozás alapvető elemei

lódó jogcímeket. Ez nemcsak tartalmi, hanem kodifikációs technikai szempontból is kívánatos, hiszen egyfelől mindkét jogintézmény eredménye megegyezik (a felek közötti jogviszony felszámolása), másfelől a megszűnés, illetve megszüntetés jogcímétől függetlenül, azokhoz egységes jogkövetkezmények kapcsolódnak, mint pl. meghatározott igazolások kiadásának munkáltatói kötelezettsége. A köznyelvben a „megszűnés” és a „megszüntetés” kifejezések között egyértelmű megkülönböztetés nem érzékelhető. Elsősorban azért, mert a „megszűnés” kifejezésnek ismert egy általános értelmezése, amely magában foglalja a megszüntetést is, tehát olyan értelemben használatos, amely valaminek a végét, vagy valamilyen folyamatnak bármely okból történő befejezését jelenti. Az Mt. szóhasználatában viszont a tárgyalt két kifejezés alapvetően eltérő tartalmat hordoz. A megszűnés alatt olyan eseteket foglal össze a jogalkotó, amelyekben a felek akaratán kívül eső, sőt általában nem is befolyásolható körülmény vált ki joghatást, azaz a munkaviszony – egyszerűen szólva – befejezését. Ezzel szemben a megszüntetés olyan jogcímeket jelent, amelyek kifejezetten a felek akaratán, vagy kölcsönös megállapodásán (közös megegyezés), vagy egyoldalú jognyilatkozatán (felmondás, azonnali hatályú felmondás) alapul. [Az Mt. szóhasználatában ugyanakkor nem teljesen konzekvens a két kifejezés eltérő tartalmú használata. Erre példa a 80. § (2) bekezdése, ahol a „megszűnés” szó tág értelemben szerepel, azaz a megszüntetést is érteni kell alatta.] Természetesen e jogi kategóriákat részletesebben indokolt kifejteni, erre nézve lásd a II. fejezet bevezető részét.

2. A szabályozástól való eltérés lehetősége A munkajogi szabályozás munkavállalót védő funkciójából eredően, de hagyományai okán is, elsősorban kötelező erejű, ún. kógens rendelkezéseket tartalmaz. Leegyszerűsítve ennek az az oka, hogy az általában erőfölényben lévő munkáltatót legalább egy minimál standard biztosítására szorítsa, azaz megakadályozza az ettől eltérő „megállapodás” kierőszakolását. Ugyanakkor a szabályozás elmúlt évtizedeinek változását értékelve, érzékelhető egy olyan határozott tendencia, amely e kötött normák feloldására irányul, tehát egyre szélesebb körben engedi meg a feleknek, hogy a törvényi rendelkezésektől eltérjenek. Ezt a változást – szerintem nem teljesen pontosan – sokan a munkajog „magánjogiasításaként” értékelik. A törvénytől való eltérés az alábbi jog alapokon lehetséges.

I. FEJEZET: A szabályozás alapvető elemei

a) Eltérés a felek megállapodása alapján, az ún. relatív diszpozitívitás elve Az Mt. 43. § (1) bekezdése értelmében a munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Második Részben foglaltaktól, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet. Munkaszerződés alatt egyébként a felek között létrejött egyéb megállapodást is érteni kell. A főszabály tehát az, hogy a felek számára valamennyi munkaviszonyra vonatkozó szabálytól megengedett az eltérés, feltéve, ha az a munkavállaló javára történik. Ezen, általános elvet tartalmazó rendelkezéssel szemben két kivétel is érvényesül: egyfelől meghatározott szabályoktól való eltérés a munkavállaló javára sem megengedett, másfelől viszont kifejezett megengedő rendelkezés alapján lehetőség van a munkavállaló hátrányára való eltérésre. Az elsőként említett kivétel tartalmilag tehát azt jelenti, hogy az e körbe tartozó szabálytól semmiféle, tehát a munkavállaló javára történő eltérés sem megengedett, azaz az érintett rendelkezések kógensnek minősülnek. E kivételes szabályokat az Mt. az egyes fejezetek végén tételesen felsorolja. A munkavállaló hátrányára történő eltérés általában a kollektív szerződésben lehetséges, erre a következő alpontban történik utalás. A munkaviszony megszűnésére, illetve megszüntetésére vonatkozó rendelkezések közül az Mt. 85. § (1) bekezdése alapján az alábbiak minősülnek kötelező erejűnek, tehát olyannak, amelytől nem lehet eltérni. · Mt. 63. § (1) bekezdés. E szabály sorolja fel a munkaviszony megszűnésének jogcímeit. A szabály kógens jellege adott esetben azt jelenti, hogy ezek a jogcímek nem bővíthetők, tehát pl. érvénytelen a feleknek az a kikötése, miszerint a munkaviszony (automatikusan) megszűnik, ha a munkáltató eredménye nem ér el bizonyos szintet, vagy veszteséget mutat. Hasonlóan jogellenes olyan bontó feltétel kikötése, amelynek bekövetkezése a munkaviszony megszűnését eredményezi, ennek lehetőségét egyébként az Mt. 19. § (1) bekezdése is kifejezetten kizárja. A szóban lévő rendelkezés kötelező erejéből viszont az is következik, hogy a jog címek köre nem is szűkíthető, azok feltétlen érvényesülése nem zárható ki. Így például nem rendelkezhetnek a felek úgy, hogy a több munkáltatóval kötött munkaszerződés nem szűnik meg abban az esetben, ha a munkáltatók száma egyre csökken. · Mt. 64. §. Ez a szakasz egyfelől meghatározza a munkaviszony megszüntetésének jogcímeit, továbbá a megszüntető jognyilatkozat alapvető tartalmi követelményeit. Ezek a jogcímek – az előző bekezdésben írtakkal egyezően – nem bővíthetők, illetve nem szűkíthetők. Így kizárt a munkaviszony elállás címén való megszüntetése, ez a felek ilyen irányú megállapodása alapján sem lehet jogszerű. E téren tehát nem érvényesül az

I. FEJEZET: A szabályozás alapvető elemei

Mt. 15. § (2) bekezdésében az elállás kikötésére biztosított lehetőség, egyszerűen szólva: magától a munkaszerződéstől az elállás kizárt. Az Mt. 64. § (2) bekezdése a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozat alapvető tartalmi követelményeit (az indokolás valósága, okszerűsége és világossága) szabja meg. Az eltérés e szabálytól sem lehetséges, még olyan módon sem, hogy az a munkavállalóra nézve kedvezőbb jogkövetkezménnyel járna. Ugyanakkor az indokolással szemben támasztott követelmények a felek megállapodásával is szigoríthatók, ami abból vezethető le, hogy a felmondási védelem (értelemszerűen a munkavállaló javára) a törvényben foglaltakhoz képest bővíthető, tehát a védelem például kiterjeszthető a hosszabb munkaviszonyban álló munkavállalóra. · Mt. 82. § (1) bekezdés. Az említett szabály értelmében a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben a munkavállalónak okozott kárt. Az egyértelmű, hogy a munkáltató kártérítési felelőssége ebben a helyzetben nem zárható ki és nem is korlátozható. Az viszont már vitatott, hogy érvényes-e a felek olyan kikötése, amely a törvényes kártérítésen felül további anyagi következmény alkalmazását írja elő arra az esetre, ha a munkáltató jogellenesen szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát. Szerintem a korlátozó szabály ennek a lehetőségét nem zárja ki, mert ez nem a kártérítés kötelezettségére, hanem annak mértékére irányul, s erre nézve nem tartalmaz az Mt. 85. §-a tilalmazó rendelkezést. b) Eltérés a kollektív szerződésben Az Mt. 277. § (2) bekezdése értelmében a kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányában – az Mt. Második és Harmadik Részben foglaltaktól eltérhet. Az a) pontban írtakhoz, tehát a felek megállapodásához képest ez a rendelkezés annyiban különbözik, hogy az eltérésnek nem szabja általános feltételeként azt, hogy az a munkavállaló javára történjék. Következésképpen a kollektív szerződés az Mt. meghatározott szabályaitól a munkavállaló hátrányára is eltérhet. Ugyanakkor az ilyen tartalmú, korlátlannak látszó kollektív szerződéses szabadságot erősen tompítják az Mt. egyes fejezeteinek végén elhelyezett azon rendelkezések, amelyek az adott fejezetben lévő szabályoktól való eltérés lehetőségét szabályozzák. Ennek megfelelően a kollektív szerződés egyáltalán nem térhet el az a) alpontban ismertetett rendelkezésektől. Ezen túlmenően a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését rendező, Mt. X. fejezet szabályaitól való eltérést illetően az Mt. 85. § (2) bekezdése azt a további általános korlátot fogalmazza meg, miszerint az alább ismertetett rendelkezésektől a kollektív szerződés is csak a munkavállaló javára térhet el.

I. FEJEZET: A szabályozás alapvető elemei

· Mt. 63. § (2)–(3) bekezdések. Az Mt. 63. § (3) bekezdése a munkaviszony megszűnésének azt a jogcímét állapítja meg, amelyben a munkáltató személyében bekövetkező változás során az átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik (lásd II/4. pontot). Ennek kimondása voltaképpen felesleges, sőt értelemzavaró, mert a 63. § (1) bekezdéséhez szorosan kötődő értelmező szabályról lévén szó, az eltérést az Mt. 85. § (1) bekezdése minden tekintetben kizárja. Annak kimondásával, hogy a munkavállaló javára mégis megengedett a kollektív szerződésben való eltérés, nyilvánvaló ellentmondás feszül a két említett szabály között. Ez akként oldható fel, miszerint elméletileg is nehéz elképzelni, hogy miként lehet egy jogcímet illetően a munkavállaló javára eltérni, ezért gyakorlati nehézséget a szóban lévő jogszabályi kollízió nem okoz. Az Mt. 63. § (2) bekezdése pedig az előbb említett, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére alapított jogcímekhez kapcsolódó megszűnés esetére határozza meg a munkavállalót megillető járandóságot. Egyértelműen következik tehát, hogy e juttatások körét és mértékét a kollektív szerződés nem zárhatja ki, de nem is mérsékelheti. · Mt. 65–68. §-ok. Az Mt. 65–67. §-ai a felmondásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák. Kollektív szerződés – miként a felek megállapodása – ezektől is csak a munkavállaló javára térhet el. Így különösen: bővítheti a felmondási tilalmak és korlátok jogcímeit, továbbá a törvényeshez képest szigorúbb feltételekhez kötheti a felmondás indokolását. Mint arra már utaltam, a munkaviszony megszüntetéseinek jogcímeitől (közös megegyezés, felmondás, azonnali hatályú felmondás) ugyan akkor még a munkavállaló javára sem megengedett az eltérés. Az Mt. 68. §-a a felmondási idő kezdetére vonatkozó szabályokat határozza meg. A kollektív szerződés ezektől is csak a munkavállaló javára térhet el, így például nem rendelkezhet akként, miszerint a keresőképtelen munkavállalóval közölt felmondás esetén a felmondási idő a keresőképtelenség tartama alatt megkezdődik. Lényeges ugyanakkor kiemelni, hogy a felmondási idő (Mt. 69–70. §-ok) tekintetében ez a korlátozás nem érvényesül, tehát a kollektív szerződés e rendelkezésektől a munkavállaló hátrányára is eltérhet. Ennek megfelelően nem jogellenes az a kollektív szerződéses rendelkezés, amely munkáltatói felmondás esetén kizárja a munkavégzés alóli felmentés munkáltatói kötelezettségét. · Mt. 71–76. §-ok. Az említett rendelkezések a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó sajátos jogszabályi követelményeket határozzák meg (lásd az V. fejezetet). E szabályokat illetően tehát a kollektív szerződés – miként a felek megállapodása – is csak a munkavállaló javára térhet el.