Nemzetközi választottbíráskodás

DR. HORVÁTH ÉVA

Nemzetközi választottbíráskodás

DR. HORVÁTH ÉVA

Nemzetközi választottbíráskodás

Lap- és Könyvkiadó Kft.

© Dr. Horváth Éva, 2010 Külkereskedelmi szakjogász, c. egyetemi tanár, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság volt elnöke © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2010 Lektorálta: Dr. Bánrévy Gábor Professor Emeritus A kézirat lezárva: 2010. március 1.

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 100 2 Budapest, 2010 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezető igazgatója Internet: www.hvgorac.hu • E-mail: info@hvgorac.hu Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Bors Kriszta Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

TARTALOM

5

ELŐSZÓ I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 ELŐSZÓ II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 I. fejezet A VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁSRÓL ÁLTALÁBAN A KERESKEDELMI VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS . . . . . . . . 23 1. A választottbíráskodás fogalma és fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . 25 2. A kereskedelmi választottbíráskodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 3. A választottbíráskodás jogi természete . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 4. A választottbíráskodás kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 5.

A választottbírósági és az állami bírósági eljárás összevetése . 31 5.1. Különleges szakértelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 5.2. Gyorsaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 5.3. Gazdasági előnyök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 5.4. Nem nyilvános eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 5.5. Viszonylag egyszerű végrehajthatóság . . . . . . . . . . . . . 34

6. A választottbíráskodás jogi alapja, jogviszonyok . . . . . . . . . . 35 7. A választottbíróságok fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 7.1. Állandó választottbíróságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 7.2. Eseti/ad hoc választottbíróságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

6 7.3. Közjogi („államközi”) és magánjogi választottbíróságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 8. Jogegységesítési törekvések a kereskedelmi választottbíráskodás területén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 8.1. [Genfi] Jegyzőkönyv a választottbírósági

kikötésekről (1923), [Genfi] Egyezmény

a külföldi választottbírósági határozatok

végrehajtásáról (1927) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 8.2. A Nemzetközi kereskedelmi választottbíróságról

szóló európai egyezmény

(Genfi Választottbírósági Egyezmény), 1961 . . . . . . . . . 40 8.3. Egyezmény a gazdasági és tudományos-műszaki

együttműködési kapcsolatokból származó

polgári jogi viták választottbírósági elbírálásáról

(Moszkvai Konvenció), 1972 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 8.4. Jogegységesítés az UNCITRAL keretében . . . . . . . . . . 43 II. fejezet A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁSRA VONATKOZÓ MINTATÖRVÉNY (UNCITRAL Model Law on International Commercial Arbitration) . 45 1. Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 2.

A választottbírósági megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 2.1. A választottbírósági szerződés fajtái és formája . . . . . . 51 2.2. A választottbírósági megállapodás fogalma . . . . . . . . . 52 2.3. A választottbírósági megállapodás tartalma . . . . . . . . . 56 2.4. A választottbírósági megállapodás jogi természete . . . . 57

3.

Választottbírók – választottbíróság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 3.1. A választottbírók száma, kijelölés . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 3.2. Ki lehet/legyen választottbíró? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 3.3. A választottbírói szerződés, létrejötte, megszűnése . . . . 63 3.4. A választottbíró jogai és kötelezettségei . . . . . . . . . . . . 65

7 3.5.

3.6.

3.7.

3.8.

A választottbírók pártatlansága és függetlensége . . . . . 66 A kizárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 Az IBA Irányelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 Vörös Lista . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 Narancs Lista . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 Zöld Lista . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 A választottbíró felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74

4. A választottbíróság hatásköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 4.1. A hatásköri kifogás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 5. Az ideiglenes intézkedések és az előzetes intézkedést elrendelő végzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 5.1. Az ideiglenes intézkedések (interim measures) . . . . . . . 80 5.2. Előzetes intézkedést elrendelő végzés (preliminary orders) . 81 5.3. Az ideiglenes intézkedés és az előzetes intézkedést

elrendelő végzés közös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 5.4. Az ideiglenes intézkedések elismerése és végrehajtása . 82 5.5. Az ideiglenes intézkedések bíróság általi elrendelése . 82 6. A választottbírósági eljárás folyamata általában . . . . . . . . . . . 83 6.1. Az eljárás jogi keretei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 6.2. Az eljárás helye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 6.3. Az eljárás legfontosabb alapelvei és menete . . . . . . . . . 85

6.3.1. Az eljárás nyelve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86

6.3.2. Az eljárás megindítása, kereset és védekezés . . . 87

6.3.3. Az eljárási díj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88

6.3.4. Tárgyalás és az írásbeli beadványok . . . . . . . . . 89 6.3.5. Bizonyítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90

6.3.6. Beszámítási kifogás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92

6.3.7. Perbehívás, beavatkozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 7. Az állami bíróság szerepe a választottbíráskodásban . . . . . . . 94 8. A választottbírósági határozat, az eljárás befejezése . . . . . . . 96 8.1. A választottbírósági ítélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96

8.1.1. Ítélethozatal a felek megállapodása szerint

irányadó jog alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96

8

8.1.2. A lex mercatoria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97

8.1.3. Döntés „ex aequo et bono” . . . . . . . . . . . . . . . . . 98

8.1.4. Az irányadó jog választottbíróság által

történő meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 8.2. Egyezség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 8.3. Az ítélet formája, tartalma és hatálya . . . . . . . . . . . . . . 100 8.4. A különvélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 8.5. Az eljárás befejezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 8.6. Az ítélet kijavítása és értelmezése; a kiegészítő ítélet . . . 106 9. A választottbírósági ítélet érvénytelenítése . . . . . . . . . . . . . . 108 9.1. Az érvénytelenítési okok általában . . . . . . . . . . . . . . . . 109 9.2. Az érvénytelenítés módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 10. A választottbírósági ítéletek elismerése és végrehajtása . . . . 115 10.1. Az ítélet elismerése és végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . 115 10.2. Az elismerés és végrehajtás megtagadásának okai . . . . 117 11. Egyezmény a külföldi választottbírósági ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról (A New York-i Konvenció) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119 11.1. A New York-i Konvenció aláírásának körülményei . . . . 120 11.2. Az Egyezmény hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120 11.3. A választottbírósági megállapodás elismerése . . . . . . . . 121 11.4. A külföldi ítélet elismerésének

és végrehajtásának megtagadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 11.5. Az ítélet közrendbe ütközése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 11.6. Az UNCITRAL által kidolgozott Ajánlás

az Egyezmény értelmezéséhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 III. fejezet VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS MAGYARORSZÁGON . . . . . . 129 1. A választottbíráskodás hazai története . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 1.1. Alternatív vitamegoldási módok a középkorban . . . . . 131 1.2. A választottbíráskodásra vonatkozó törvények

a XVIII–XIX. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132

9 1.3.

1.4.

Az 1911:I. törvénycikk választottbíráskodásra vonatkozó rendelkezései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 Az 1952. évi Pp. szerinti szabályozás és az azt „tágító” jogszabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134

2. A Vbt. kidolgozása és szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136 3.

A Vbt. Általános rendelkezései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138 3.1. Személyi hatály; eseti és állandó választottbíróság . . . 138 3.2. A Vbt. tárgyi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140 3.3. A választottbírósági szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 3.4. Lemondás a kifogás jogáról (waiver) . . . . . . . . . . . . . . 143 3.5. Az állami bíróságok szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 3.6. A Vbt. és az eljárási szabályzatok viszonya . . . . . . . . . 146 3.7. A kézbesítés problémái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147

4. A választottbíróság megalakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 4.1. A választottbírók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 4.2. A választottbírók kijelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150 4.3. A választottbírói megbízatás megszűnése . . . . . . . . . . 151

4.3.1. A kizárási eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152

4.3.2. A választottbírói megbízatás megszűnésének

egyéb esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152 5. A választottbíróság hatásköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 5.1. „Kompetenz-Kompetenz” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 5.2. Hatásköri kifogás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 6. A választottbíróság eljárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159 6.1. Eljárási alapelvek, az eljárási szabályok

meghatározása, a nyilvánosság kizárása . . . . . . . . . . . 159 6.2. Az eljárás nyelve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 6.3. Az eljárás helye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 6.4. Az eljárás megindítása és a tárgyalás . . . . . . . . . . . . . . 161 6.5. A felek mulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162 6.6. Bizonyítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162 6.7. Ideiglenes és biztosítási intézkedés . . . . . . . . . . . . . . . 163

10 7.

A határozathozatal és az eljárás megszüntetése . . . . . . . . . . . 164 7.1. A határozathozatal módja, ítélet, megszüntető végzés . . . 164 7.2. Egyezség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 7.3. Az ítélet formája és tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165 7.4. Megszüntető végzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 7.5. Az ítélet kijavítása, értelmezése, kiegészítő ítélet . . . . . 167

8. A nemzetközi eljárásra vonatkozó eltérő rendelkezések . . . . . 169 8.1. A nemzetközi jelleg meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . 169 8.2. Az alkalmazandó anyagi és eljárás jog . . . . . . . . . . . . . 170 9.

A választottbírósági ítélet érvénytelenítése . . . . . . . . . . . . . . 172 9.1. Az érvénytelenítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 9.2. Érvénytelenítési okok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 9.3. A közrend fogalma jogunkban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176 9.4. Az érvénytelenítési eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178

10. A választottbírósági ítélet elismerése és végrehajtása . . . . . . 180 10.1. A választottbírósági ítélet hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . 180 10.2. A végrehajtás megtagadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180 10.3. A végrehajtási eljárás folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 10.4. Külföldi választottbírósági ítéletek végrehajtása . . . . . . 182 IV. fejezet ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185 1. Az UNCITRAL választottbírósági mintaszabályzata (UNCITRAL Arbitration Rules) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187 1.1. Bevezető rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 1.2. A választottbíróság megalakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189 1.3. A választottbírósági eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191 1.4. A határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192 2. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság Eljárási Szabályzata . . . . . . . . . 195 2.1. Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197

2.1.1. A Választottbíróság hatásköre . . . . . . . . . . . . . . 197

11

2.1.2. A Választottbíróság szervezete . . . . . . . . . . . . . . 198

2.1.3. A választottbírók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200

2.1.4. A VB székhelye és a tárgyalások helye . . . . . . . 201

2.1.5. A beadványok és az eljárás nyelve . . . . . . . . . . . 201

2.1.6. A választottbírósági eljárás időtartama . . . . . . . 202

2.1.7. Az iratok megküldése és kézbesítése . . . . . . . . . 202

2.1.8. A választottbírósági díjak és költségek . . . . . . . 203

2.1.9. A felek képviselete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204

2.1.10. Az alkalmazandó anyagi jog . . . . . . . . . . . . . . . 204

2.1.11. A választottbíróság határozatának bizalmas

kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205

2.1.12. Lemondás a szabályzat megsértése miatti

panaszjogról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205 2.2. A választottbírósági eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205

2.2.1. Az eljárás módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205

2.2.2. A választottbírók kijelölése . . . . . . . . . . . . . . . . 205

2.2.3. Kifogás a választottbírók, vagy az elnök

személyével szemben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207

2.2.4. A választottbírói (elnöki) tisztség megszűnése . 208

2.2.5. Az eljárás megindítása és a keresetlevél

kellékei, a perérték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209

2.2.6. Az alperes válaszirata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211

2.2.7. Az eljáró tanács megalakulása, a tárgyalás

választottbírói előkészítése, idézés . . . . . . . . . . . 211

2.2.8. Változás a felek személyében, perbehívás,

beavatkozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212

2.2.9. Jelenlét a tárgyaláson, a felek részvétele . . . . . . 213

2.2.10. Az ügy elbírálása tárgyaláson kívül . . . . . . . . . . 213

2.2.11. Viszontkereset és beszámítási kifogás . . . . . . . . 214

2.2.12. Bizonyítékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214

2.2.13. A tárgyalás elhalasztása és felfüggesztése,

a jegyzőkönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215

2.2.14. Az eljárás befejezése, ítélethozatal . . . . . . . . . . . 215

2.2.15. Az eljárás megszüntetése ítélet hozatala nélkül . 217 2.3. Alszabályzat a gyorsított eljárásra . . . . . . . . . . . . . . . . . 217 2.4. Egyeztető-közvetítő eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219 2.5. Egyéb rendelkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222

12 V. fejezet VITARENDEZÉSI MÓDOKRA VONATKOZÓ FONTOSABB NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223 1. A WTO-n belüli vitarendezés szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . 225 1.1. A Vitarendezés Szabályairól és Eljárásairól szóló

Egyetértés (Understanding) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228 1.2. Konzultációk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228 1.3. Jószolgálat, békéltetés és közvetítés . . . . . . . . . . . . . . . . 229 1.4. Vizsgálóbizottságok létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229 1.5. A vizsgálóbizottság eljárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 1.6. Fellebbezési Eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231 1.7. Választottbíróság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233 1.8. Titkárság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233 2. Az államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló Washingtoni Egyezmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235 2.1. A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi

Központja és annak szervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236 2.2. Békéltetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238 2.3. A választottbírósági eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239 VI. fejezet ALTERNATÍV VITAMEGOLDÁSI MÓDOK . . . . . . . . . . . . . . 243 1. A választottbíráskodás és a közvetítés összevetése . . . . . . . . 245 2. Közvetítés a per előtt és a per során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 248 2.1. Közvetítés a választottbírósági eljárás megkezdése

előtt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 248 2.2. Közvetítés a választottbírósági eljárás tartama alatt . . . 249 3. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (Kvt.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 250 3.1. A Kvt. hatálya, a közvetítés fogalma és a közvetítő feladata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 250 3.2. Igazgatási rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251

13 3.3. A közvetítői eljárás folyamata, összeférhetetlenségi szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252 3.4. A közvetítői eljárás befejezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254 4.

Néhány különleges ADR-eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255 4.1. A Dispute Review Board (DRB) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255 4.2. Mini trial . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255 4.3. Medaloa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256

FÜGGELÉK

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257

IRODALOMJEGYZÉK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 287 TÁRGYMUTATÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 293

ELŐSZÓ I.

15

Hogyan született a nemzetközi eljárások jogáról szóló könyv?

Ismeretes, hogy Magyarországon 1994. december 13-án hatályba lépett a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény, amely a második világháborút megelőző időszakhoz hasonlóan, újra széles körben lehetővé tette a választottbíróság hatáskörének kikötését. Az állami bíróságoknak a demokratikus államrend megerősödésével párhuzamosan fokozódó leterheltsége a figyelmet a „régi-új” vitamegoldási mód, a választottbíráskodás irányába terelte.

A választottbíráskodásról a jogi oktatásban jelenleg a polgári eljárásjog és a nemzetközi magánjog tantárgyak keretében esik szó, sőt a nemzetközi (köz)jog diszciplínája is érinti. Ennek ellenére azt kell mondanunk, hogy a joghallgatók legfeljebb csak kóstolót kapnak a választottbíráskodással kapcsolatos ismeretekből. Ezzel is összefüggésben természetesen a gyakorló jogászok sem igen találkozhatnak munkájuk során e jogterülettel. A választottbíráskodással kapcsolatos ismeretanyag elméleti és gyakorlati ébrentartása korábban tulajdonképpen egyetlen területre összpontosult: az állam külkereskedelmi monopóliumának gyakorlása érdekében alapított nagy, szakosodott külkereskedelmi vállalatoknál jogtanácsosi tevékenységet ellátó szakjogászok körére.

A nemzetközi kereskedelem utóbbi két évtizedben tapasztalható élénkülése, az egész világot behálózó multinacionális vállalatok megszületése, és az állami bíróságok eljárásának szinte világjelenséggé vált „lelassulása” oda vezetett, hogy a világban nagy nemzetközi választottbírósági központok alakultak ki, továbbá jelentős jogharmo-

16 nizációs tevékenység zajlott, amely szép és hasznos eredményekkel járt. Mindezek a körülmények időszerűvé, sőt elengedhetetlenné teszik azt, hogy a hazai jogoktatás és a jogi munka keretén belül a választottbíráskodás lényegesen nagyobb teret nyerjen. Ezért döntött úgy az 1995-ben újjáalakult Pázmány Péter Katolikus Egyetem, hogy fő-kollégium formájában, vizsgakötelezettség mellett beépíti képzésébe a (nemzetközi) választottbíráskodásra vonatkozó ismeretanyagot.

Az Egyetem vezetősége azonban didaktikai okokból úgy látta, hogy e „törzsanyaggal” összefogva kerülhetne sor egyéb nemzetközi eljárások megismertetésére is. Így született a „nemzetközi eljárások joga” megnevezésű tantárgy. Munkánkat tehát mindenekelőtt az oktatás célját szolgáló tankönyvnek szántuk.

Az egyetemi hallgatókon kívül kinek írtuk még a könyvet?

Természetesen a gyakorló jogászoknak is: ügyvédeknek, jogtanácsosoknak, akik hivatásuk gyakorlása során – reményeink szerint – egyre többször találkoznak a választottbíráskodással. Hiszen miközben a nemzetközi kereskedelemben már résztvevő, vagy abba bekapcsolódni szándékozó hazai vállalkozók jogi tanácsadójaként a külföldi partnerek révén találkoznak a választottbíráskodással, maguk is hozzájárulhatnak az azzal kapcsolatos gyakorlat kiszélesítéséhez, ha ügyfeleiknek jogviták rendezése céljából ezt a klasszikusan kereskedelmi ügyek eldöntésére kialakult fórumot ajánlják.

Reméljük, hogy tevékenységük során az üzleti életben oly fontos szerepet játszó jogászok a választottbíráskodásra vonatkozó ismeretek kézikönyveként forgathatják majd munkánkat.

Végül, de nem utolsó sorban (és kissé bátortalanul) ajánljuk munkánkat az állami bíróságok bíráinak, akik a választottbíráskodásról szóló új, jogi szabályozás révén hivatásuk gyakorlása során találkozhatnak azzal a feladattal, hogy a törvény keretein belül „beleavatkozzanak” egy-egy választottbíróság előtt folyó ügybe. Tekintettel arra, hogy – amint erre föntebb utaltunk – a jelenleg aktív jogászok egyetemi képzésük során – a választottbíráskodásról csak kevés ismeretet szerezhettek, úgy gondoljuk, hogy a bírák munkáját is megkönnyíti,

17 ha szükség esetén nemcsak a törvényből, hanem egy a gyakorlatot is érintő kézikönyvből dolgozhatnak.

Munkánkat tehát, amelynek jellemzői közül a kísérleti jelleget nem hallgathatjuk el, a jogásztársadalom több rétegéhez címeztük. A közölt ismeretanyagon belül az elmélet, a gyakorlat és az intézményrendszer ismertetésének arányát a leendő olvasók igényeinek megfelelően igyekeztünk kialakítani. A tartalomjegyzékből is megállapítható, hogy munkánk gerincét a (kereskedelmi) választottbíráskodás témaköre képezi. Ezen belül a III. fejezet az „általános rész”, amelyben e jogintézmény alapkérdéseiről szólunk, és – a téma nemzetközi sokszínűségének érzékeltetése céljából – egyes kérdésekkel kapcsolatban összehasonlító jogi „ízelítőt” is adunk. Tekintettel arra, hogy a válasz­tott­bíráskodás modelljének napjainkban az UNCITRAL Mintatörvény számít, elemzésünk során újra és újra ehhez az etalonhoz térünk vissza.

A IV. fejezet – a „különös rész”- az addig tárgyalt témák hazai megoldásait ismerteti, amelyek esetenként nem, vagy csak alig térnek el az „általános”-tól, hiszen a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. sz. törvény is a Mintatörvényen alapul.

Az V. fejezetben a választottbíráskodásra vonatkozó, a gyakorlat szempontjából fontos nemzetközi egyezményeket ismertetjük. Végül úgy véltük, hogy célszerű, ha külön fejezetben (VI.) szólunk azokról a nemzetközileg ismert választottbíróságokról, amelyek szóba kerülhetnek akkor, ha a nemzetközi kereskedelemben dolgozó jogásznak külföldi partnerével abban a kérdésben kell megállapodnia, hogy az üzleti kapcsolatukból keletkező esetleges jogvitát melyik választott­ bíró­sági intézmény döntse el.

Mielőtt e könyv megírásába belefogtunk, természetesen külföldön megjelent hasonló munkák után is kutattunk, sajnos nem sok eredménnyel. Mindezek előrebocsátása után adjuk át könyvünket az Olvasónak azzal, hogy annak megítélése során a munka egyetlen vitathatatlan előnyét is vegye számításba: azt, hogy van, és talán valamit újraindít.

Budapest, 1997. december 30.

Dr. Horváth Éva

ELŐSZÓ II.

19

E könyv korábbi változatának megjelenésétől mintegy tizenhárom esztendő telt el, s a szerző most ismét köszöntheti a tisztelt Olvasót. Ez a „babonás” időtartam mindenekelőtt arra indít, hogy felmérjem: az akkori kötettel kapcsolatban kitűzött célok közül mi valósult meg, s a választottbíráskodással kapcsolatos körülmények miben változtak.

(Talán megbocsátja a jóindulatú Olvasó, ha az első kiadás bizton meglévő hiányosságainak megállapítását rábízom.)

Ha máshonnan nem, e kiadvány első Előszavából ismeretes, hogy a könyv eredetileg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) bevezetett, 1997-ben még vadonatúj tárgynak számító, „A nemzetközi eljárások joga – a kereskedelmi választottbíráskodás” megjelölésű disz­­ciplína oktatásához szükséges tananyagaként született. Remélem nem szerénytelenség, ha megállapítom: a hallgatók annak idején érdeklődéssel fogadták ezt a tárgyat, s – mondhatom –, hogy azt figyelmük ma is kíséri.

A könyv átdolgozásának és bővítésének elsődleges oka az volt, hogy a „megrendelő” PPKE időközben módosított tantervében önálló tárggyá vált a nemzetközi választottbíráskodás, és – a fölösleges párhuzamosság megszüntetése érdekében – annak nemcsak tematikájából, de a tantervben szereplő nevéből is kimaradt mindaz, ami korábban a „nemzetközi eljárások joga” tágabb kategóriájába volt sorolható. Így e kötet szerzője „megmaradhatott a kaptafánál”, és mind az előadások, mind a tananyag keretében összpontosíthat a hazai és nemzetközi választottbíráskodás lényeges kérdéseire.

A könyv bővítésére indított az az örvendetes tény, hogy a válasz­ tottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvényre (Vbt.) épülő magyar

20 bírósági és választottbírósági gyakorlat e jogszabály hatályba lépése óta nemcsak megszületett, de mind a döntések számában, mind azok „minőségében” folyamatosan gazdagodott, és nagyrészt követi e jogterületen iránymutató országok gyakorlatát. Ez a magyarázata annak, hogy munkám számos hazai és külföldi (választott)bírósági döntésről tájékoztat. Ezek jobb megértését, valamint a magyar gyakorlat további fejlődését hivatott szolgálni az új II. fejezet, amely részletesen ismerteti az időközben Magyarországon kívül mintegy 70 országban adaptált, az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) által kidolgozott, a nemzetközi kereskedelmi válasz­tott­bíráskodásra vonatkozó Mintatörvényt (Model Law, MAL). A könyvtől jogosan elvárt újdonság-jelleg megkívánta azt is, hogy a szerző kitérjen az említett Mintatörvénynek, ugyancsak az UNCITRAL keretében, 2006-ban végrehajtott módosítására, valamint arra az ugyanabban az évben közzétett UNCITRAL-Ajánlásra (Recommendation) is, ami a külföldi választottbírósági ítéletek elismerésére és végrehajtására vonatkozó, 1958-ban készült New-York-i Egyezmény „jelenkori” alkalmazását segíti elő. Úgy vélem, az Olvasók többsége egyetért azzal a megállapítással, hogy a Vbt. hatályba lépése óta Magyarországon jelentősen nőtt a válasz­tottbíráskodás ismertsége és fejlődött kultúrája. E vitarendezési mód megfelelő szintű ismerete – különösen a gazdasági joggal foglalkozó ügyvédek és jogtanácsosok körében – ma már aligha nélkülözhető.

A kötetből – célszerűségi okokból – kimaradt az első kiadás VI. fejezete, amely a választottbírósági intézmények változatosságát, ismertebb külföldi választottbíróságok eljárási rendjének összehasonlításával mutatta be. Bár e munkában is kitérek külföldi választottbíróságok gyakorlatára, az eljárási szabályzatok folyamatos módosulása miatt ezek összemérését nem tartottam célszerűnek. Úgy vélem, e könyv használói a fenti fejezet hiányában is érzékelik, hogy – az időközben jelentősen előrehaladott (hogy ne mondjuk: „fokozódott”) jogegységesítés ellenére – az egyes országok, és az ott székelő választottbírósá­ gok között adott esetben figyelemre méltó, és pl. a gazdaság szereplői számára esetenként akár gazdasági előnyt vagy hátrányt jelentő, eltérések vannak. Az említett fejezet kihagyásán túl – terjedelmi okok miatt is – határt kellett szabnom a választottbíráskodással kapcsolatos

21 ismeretanyag túlzott részletességgel történő ismertetésének. Csak remélhetem, hogy e határt a leendő Olvasó többsége ízlésének és érdeklődésének megfelelően húztam meg. Bízom azonban abban, hogy a feldolgozott téma iránt sikerült annyi kíváncsiságot és jogászoknál nélkülözhetetlen „egészséges szakmai veszélyérzetet” felkeltenem, hogy szükség esetén a választottbíráskodás területén mélyebb ismeretek megszerzését is fontosnak tartják.

Végezetül: a szerző – a fent felsorolt tartalmi változtatások ellenére – következetes szeretne maradni abban, hogy a bővített és aktualizált könyvet ezúttal is a tisztelt Olvasó jóindulatába ajánlja.

Budapest, 2010. június 8.

A szerző

I. FEJEZET

A VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁSRÓL ÁLTALÁBAN, A KERESKEDELMI VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS

25

1. A választottbíráskodás fogalma és fajtái Elöljáróban leszögezhetjük, hogy a választottbíráskodás fogalma nem egységes. A magunk részéről egy közérthető és egyszerű definíciót választottunk, amelynek elemei a szakirodalomban fellelhető más meghatározásokban is előfordulnak. E szerint: a választottbíróságok olyan magán bíróságok, amelyek egy vagy több választottbíróból állnak, akikre – az állami bíróságok helyett – a felek magánjogi akaratnyilatkozattal ráruházták a polgári jogi jogvitájuk eldöntését.1 A választottbíróságok között különbséget szoktak tenni aszerint, hogy milyen jellegű ügyet tárgyalnak, ill. eljárásukban kik szerepelnek félként. a) Államigazgatási jellegű választottbíróságok: ez a számunkra szokatlan intézmény megtalálható pl. Németországban, ahol az élelmiszerre és közszükségleti cikkekre vonatkozó törvény alapján megtett adminisztratív intézkedések ellen speciális választottbírósághoz lehet fordulni. b) Nemzetközi (közjogi) választottbíróságok: erre jó példa az IranUnited States Claim Tribunal, Hága, amely az 1979-es teheráni túszügy megoldására született Algériai Szerződések alapján jött létre. c) (Nemzetközi) magánjogi választottbíróságok: e csoporthoz tartoznak a jelen témánk szempontjából érdekes nemzeti, ill. nemzetközi kereskedelmi választottbíróságok. (Megjegyezzük, hogy – amint erről később még szó esik – az angolszász jogrendszerekben nemcsak kereskedelmi, hanem pl. munkajogi jogvitákra is kiköthető „magánjogi” választottbírósági hatáskör.)2

1 2

Schwab/Walter-Baumback: Schiedsgerichtsbarkeit 1. oldal.

Lionnet: Handbuch der internationalen und nationalen Schiedsgerichtsbarkeit 59. o.

26

2. A kereskedelmi választottbíráskodás Az előző pontban utaltunk arra, hogy a „magánjogi” választott­ bírás­kodás kategóriájába sorolhatjuk a választottbíráskodásnak azt a fajtáját is, amellyel könyvünk további fejezeteiben foglalkozunk: a kereskedelmi választottbíráskodást.

A nemzetközi kereskedelmi ügyletek ideális esetben a szerződés előkészítésével kezdődnek, a szerződéskötéssel folytatódnak és ezt követi a „beteljesülés”: a felek szerződésszerű teljesítése. Szerencsére az üzleti életben az ilyen eszményi esetek vannak többségben, mégis foglalkoznunk kell azzal a gondolattal is, hogy mi történik szerződésszegés esetén? Milyen eszközök állnak a jogász (és megbízója) rendelkezésére akkor, ha partnere nem, vagy nem megfelelően teljesíti az érvényes szerződést, vagy valakinek szerződésen kívüli igénye keletkezik és a kötelezett nem hajlandó önkéntesen teljesíteni.

Ilyenkor a felek általában először megkísérlik a jogvita békés rendezését. Ez rendszerint mindkettőjük érdeke, hiszen ha a próbálkozás sikerrel jár, joggal remélhető az üzleti kapcsolat további fennmaradása és a feleket a bírósági eljárással összefüggésben felmerülő költségek sem terhelik. Amennyiben azonban ez a törekvés nem jár eredménnyel, úgy a „sértett” fél igényérvényesítés céljából kénytelen állami vagy – ha erre lehetősége van – választottbírósághoz fordulni.

Könyvünk további fejezeteinek célja, hogy összefoglalja azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyeket a (nemzetközi) üzleti életben jogtanácsosként vagy jogi képviselőként tevékenykedő kollégáknak szem előtt kell tartaniuk akkor, amikor – a fent idézett „beteg” esetekre gondolva – szerződéskötéskor vagy a jogvita felmerülésekor megfogalmazzák a jogviták rendezésével foglalkozó kikötést, ill. az igény érvényesítése érdekében választottbírósághoz fordulnak.

27

3. A választottbíráskodás jogi természete A jogirodalomban hosszú idő óta vitatott kérdés, hogy a választottbíráskodás anyagi jogi vagy eljárásjogi jellegű intézmény-e.

A kérdésre eddig különféle válaszok születtek, attól is függően, hogy a válaszadó milyen jogi tradíciókon nevelkedett. Ízelítőül megemlítjük, hogy Franciaországban hosszú ideig anyagi jogi jellegűnek tekintették a választottbíráskodást. Az ottani felfogás szerint a választottbírósági szerződés és az annak alapján meghozott választottbírósági ítélet együt­tesen tulajdonképpen egy olyan egyezséget jelenítenek meg, amit a választottbírók kötöttek a felek közös meghatalmazottjaiként. Csak az állami bíróság által kiadott végrehajtási lap kiállítását követően nyerik el a választottbírósági ítéletek az állami bírósági ítéletekkel azonos „jogi értéket”3.

Németországban a korábbi anyagi jogi felfogást 1887 körül váltotta fel az eljárásjogi jelleget támogató nézet. Érdekes a svájci szemlélet, amely a legrégebben tekinti eljárásjogi jellegűnek a választottbíráskodást. Ennek a gyakorlati oka az volt, hogy az anyagi jogszabályok elfogadása a svájci szövetségi törvényhozás hatáskörébe tartozott, míg az eljárásjogi rendelkezések meghozatalára a kantonoknak volt joguk. Minthogy a kantonok a választottbíráskodást saját hatáskörükben szerették volna szabályozni, azt eleve az állami bíráskodással azonos jellegűnek tekintették. Ez a magyarázata annak is, hogy Svájcban a választottbírósági ítélet elismeréséhez és végrehajtásához nincs külön eljárásra szükség. 4 A korábbi magyar jogirodalomban fellelhető elméletekre vonatkozóan is lássunk néhány példát!

Fabinyi szerint a választottbíráskodás vegyes jellegű jogintézmény: amely polgári jogi elemeket is tartalmaz. A feleknek a választottbírósági megállapodás alapján nemcsak joga, de e szerződésből folyó köteles-

Lionnet: 29. oldal.

Bucher: Allgemeine Einführung in die Schiedsgerichtsbarkeit der Schweiz, DIS-füzetek, 1979/I. 8. oldal.

3 4

28 sége is pl. a választottbíró jelölése. Ugyanakkor „... tartalmát és hatásait illetően elsősorban processuális jellegű ...” – írja Fabinyi.5 Magyary szerint „A választott bírói eljárás kizárólag a felek s a bíróként eljáró személyek magánjogi ügyletein alapszik, s egészen más jogi természetű, mint a polgári per”6. Ugyanakkor Magyary sem vitatja a választottbírósági ítélet eljárásjogi kihatásait.

A magunk részéről úgy véljük, hogy a választottbíráskodás mind az anyagi jog, mind az eljárásjog elemeit magában foglalja. Az anyagi jellegű kötelezettségek létét húzza alá pl. az a jellemző, hogy a feleknek választottbírót kell jelölniük, akinek honoráriumát rendszerint előre letétbe helyezik. Ugyanakkor nem vitatható az a föntebb említett vélemény, hogy a választottbírósági eljárás eredményeként létrejött döntés az anyagi jogi kihatásokon túl eljárásjogi következményekkel (pl. res iudicata) is jár.

5

6

Fabinyi: A választottbíráskodás 47. oldal.

Magyary: Magyar Polgári perjog 707. oldal.