PARAGRAFUSOKKAL A BITEK ELLEN - Az internet szabályozásának elmélete és gyakorlata

INFOKOM MUNIK ÁCIÓ ÉS JOG KÖNY VEK

DETREKŐI ZSUZSA

PARAGRAFUSOKKAL A BITEK ELLEN AZ INTERNET SZABÁLYOZÁSÁNAK ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA

Lap- és Könyvkiadó Kft.

© Detrekői Zsuzsa, 2016 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2016

Sorozatszerkesztő: DR. POLYÁK GÁBOR

Kézirat lezárva: 2016. március 26.

A kötet megjelenését a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete támogatta.

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978-963-258-303-7 ISSN 2060-5021

Budapest, 2016 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva A tördelés a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadóban készült

TARTALOM

1.

1.1.

1.2.

1.3.

1.3.1.

1.3.2.

1.3.2.1.

1.3.2.2.

1.3.2.3.

1.4.

1.4.1.

1.4.2.

1.4.3.

1.4.4.

1.4.4.1.

1.4.4.2.

1.4.4.3.

1.4.4.4.

PROBLÉMA EXPONÁLÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Technológiai fejlődés a XX. sz. második felében . . . . . . . . . . . . .

Jogelméleti alapvetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az internet definíciója és a szabályozás szempontjából lényeges sajátosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az internet definíciója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az internet sajátosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Térben és időben korlátlan továbbítási lehetőség . . . . . . . . . . . . .

Határnélküliség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Anonimitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Tartalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A tartalom definíciója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A tartalomszolgáltató fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A tartalmak átfogó osztályozása a szabályozás szempontjából . .

Illegális és káros tartalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Náci relikviák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Obszcenitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Vallás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

YouTube tiltás okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.

2.1.

2.1.1.

2.1.1.1.

2.1.1.2.

2.1.2.

2.1.2.1.

2.1.2.2.

2.1.3.

2.1.3.1.

KONTROLLÁLÁSI ESZKÖZÖK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Technikai eszközök: szűrők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Országos szint: gerinchálózat, központi internet szolgáltató („központi ISP”) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Gerinchálózat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Központi ISP . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Iparági szereplők szintje: internet szolgáltatók („ISP-k”), keresőmotorokat üzemeltetők („search engines”) . . . . . . . . . . . . .

ISP-k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Keresőmotor Szolgáltatók (Search Engines) . . . . . . . . . . . . . . . . .

Sok személy számára internet elérést biztosító pontok szintje: iskolák, könyvtárak, cybercafék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Iskolák, könyvtárak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3

9 9 12 18 18 19 19 19 21 26 26 27 29 30 31 32 33 35 38 38 39 39 41 42 42 44 45 45

2.1.3.2.

Internet kávézók vagy cybercafék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1.4.

Felhasználók komputerének szintje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.

Jogi és egyéb eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.1.

Országos internet elérés korlátozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.2.

Felhasználók internet hozzáférése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.3.

Tartalomszolgáltatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.3.1. Általános jogszabályok, öncenzúra, önszabályozás . . . . . . . . . . .

2.2.3.2.

Domain regisztrációk kontrollálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.3.3.

Tartalomszolgáltatás engedélyhez vagy regisztrációhoz kötése . .

2.2.3.4.

Kiterjesztett felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.3.5.

Tartalomszolgáltatók ön-, illetve társszabályozása . . . . . . . . . . . .

2.2.4.

Internet Szolgáltatók (ISP-k) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.4.1. Állam által kezdeményezett intézkedések internetes tartalmak

elérésének megakadályozására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.4.1.1. Jogalkotás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.4.1.2. Állami nyomásra, de nem formális szabályozás keretében

elrendelt szűrés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.4.1.3. Kiterjesztett felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.4.1.4. Bírósági végzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.4.1.5. Előfizetőkkel kapcsolatos intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.4.1.5.1. Előfizetői internethasználathoz kapcsolódó adatok tárolása

(keep record) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.4.1.5.2. Feljelentési kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.4.1.5.3. Internet szolgáltatás megtagadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.4.1.5.4. Három lépcsős figyelmeztetés (3 strikes) vagy digitális

guillotine . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.4.2. Állam által kezdeményezett intézkedések tartalmak közötti

diszkrimináció tiltására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.4.2.1. Egy kis történeti háttér az Egyesült Államokból . . . . . . . . . . . . .

2.2.4.2.1.1. Internet Policy Statement . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.4.2.1.2. Open Internet Order . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.4.2.2. Eközben az Európai Unióban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.4.3.

ISP-k ön- és társszabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.4.3.1. ISP-k társszabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.4.3.2. Kötelező önszabályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.4.3.3. „Bátorított” önszabályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.4.3.4. Önkéntes önszabályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.5.

Keresőmotorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.5.1.

Kötelező szabályozás alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.5.2. Önszabályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.6.

Internetkávézók (cybercafék) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.6.1.

Szűrők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.6.2.

Látogatók azonosságának ellenőrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.6.3.

Logók megőrzése és monitorozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4

46 47 48 49 50 58 58 62 64 66 69 70 71 71 76 76 77 82 82 84 84 85 85 86 87 90 94 98 98 99 99 101 101 102 104 104 105 105 106

2.2.6.4.

2.2.7.

Berendezéssel kapcsolatos követelmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 Iskolák, könyvtárak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107

3.

3.1.

3.1.1.

3.1.2.

3.1.3.

3.2.

3.2.1.

3.2.2.

3.2.2.1.

3.2.2.2.

3.2.2.3.

3.3.

3.4.

3.5.

3.6.

3.7.

3.8.

3.9.

3.10.

TARTALOM KATEGÓRIÁK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Felelősségkorlátozás (CDA + DMCA Safe Harbour) . . . . . . . . . .

Egyesült Államok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Európa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ausztrália . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Szexuális tartalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Illegális tartalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kóros tartalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Tartalomszolgáltatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Keresőmotorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

ISP-k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Személyiségi jogokat sértő tartalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Gyűlöletbeszéd (hate speech) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Vallásokkal kapcsolatos tartalomszabályozás . . . . . . . . . . . . . . . .

Nemzetbiztonság és közrend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Politikai tartalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Jogellenes vagy immorális magatartás követését támogató tartalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Szerencsejáték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Szerzői jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.

KONKLÚZIÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160

109 109 110 117 119 120 120 124 126 127 127 129 135 137 141 143 145 145 151

IRODALOMJEGYZÉK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167

5

DETREKŐI ÁKOS emlékére Köszönet Zsidai Ágnes konzulensnek és Nádori Péternek!

Akár Ezópus nyelve, az internet egyszerre a legrosszabb és legjobb dolog a világon. A korlátlan, vagy majdnem korlátlan kommunikációs haladás és a zűrzavar egy napon összetalálkoznak majd, s a virtuális navigáció Titanic-ja összeütközik a jégheggyel. (Paul Virilio – Az információs bomba)

1. PROBLÉMA EXPONÁLÁSA 1.1. T ECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN Hidrogénbomba, fogamzásgátló tabletta, lézer, műszív, bankkártya, kontaktlencse csak néhány dolog, amelyet a XX. század második felében találtak fel, és mára – örömünkre vagy bánatunkra – mindennapi életünk szerves részét képezik.1 Ebbe a fejlődési sorozatba tartozik talán életünket leginkább befolyásoló/átalakító kommunikációs technológiák és eszközök fejlődése. Csak néhány példa: kábeltévé 2, video, számítógép, floppy, walkman, World Wide Web, modem, mobil telefon, egér, webtv, PC3. A fenti felfedezések talán egyik legnehezebben megfogható példánya az internet. Sokan próbálták meghatározni a lényegét. Az alábbiakban néhány érdekes kísérletet említek: „Először azt hittük a PC-re, hogy egy számológép. Aztán kitaláltuk, hogy kell a számokat egy kód segítségével betűvé alakítani – és azt hittük, hogy egy írógép. Aztán felfedeztük a képeket, és azt hittük tévé. A World Wide Webbel végül rájöttünk, hogy egy brossura.” (Douglas Adams) „A net időpocsékolás, és pont ez a jó benne.” (William Gibson) „Amikor hivatalba kerültem csak az atomfizikusok hallottak arról, hogy mi a World Wide Web, mára már a macskámnak is van saját honlapja.” (Bill Clinton) „Mi is pontosan az internet? Alapvetően egy világméretű hálózat, amely digitális adatokat továbbít oly módon, hogy a világon bárhol, bármely számítógép, egy mo1 120th Century Timeline 190l0–1999 (The 50s – the technology, science, and inventions) http://inventors.about. com/od/timelines/a/modern.htm (elérve: 2016.03.12.)

2 2Wired: Aug. 1. 1949: FCC Gets In on Cable TV: http://www.wired.com/2011/08/0801fcc-cable-tv/ (elérve: 2016.03.12.)

3 Egyszerű halandóként nem pontosan értjük a technikai hátterét az egyes felfedezéseknek, csak azt látjuk, hogy mind a felhasználók által megvehető készülékek, mind a kommunikációt lehetővé tévő hálózatok hihetetlen fejlődésen mentek keresztül. És nem csak hogy gyorsabbak és hatékonyabbak lettek a hálózatok, de képesek lettek arra, hogy helyettesítsék egymást. A tévéműsorok továbbítására kialakított kábeltévé a „visszirányúsítást” követően internet, valamint telefonbeszélgetések továbbítására is alkalmas. Az eredetileg telefonálásra használt PSTN vonalak voltak az elsők, amelyeket internet továbbítására használtak, majd az internetet követően az IPTV-n keresztül televízióműsorokat is továbbítanak, és az eredetileg szintén telefonálásra használt mobil hálózatok az évek során mind internet mind televízió műsorok továbbítására is használják. Mi sem illusztrálja ezt a tendenciát jobban, mint a T csoport egyes cégeinek pár évvel ezelőtti hirdetései. Az eredetileg internet szolgáltatóként működő T-Online IPTV-t, a mobilszolgáltatóként működő T-Mobile internetet, és a kábelszolgáltatóként működő T-Kábel internetes telefonálási lehetőséget kínált.

9

dem nevű eszközzel felszerelve, olyan hangot adjon ki, mint egy szájharmonikára cuppant kacsa.” (Dave Barry) „Az internet tekinthető úgy, mint egy soha véget nem érő világméretű eszmecsere…” – írta Steward Dalzell, az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának bírája, a Communications Decency Act 1996-os alkotmányossági vizsgálata során4.

De hogyan is jött létre, ez a nehezen definiálható, mostanra a mindennapi életünket teljesen átalakító „dolog”?

A hidegháború idején, 1959-ben Paul Baran azt a feladatot kapta, hogy tervezzen meg egy olyan kommunikációs rendszert, amely túlélne egy atomháborút is. Paul Baran annál a Rand Corporation amerikai non-profit intézetnél dolgozott, amely az amerikai hadsereg nukleáris megerősítéséhez szükséges intellektuális technikai tudást halmozta fel. Megoldásként Baran egy olyan kommunikációs hálózatot vázolt fel, amely nem rendelkezik egy nagy, vagy több kisebb csomóponttal, hanem elosztott rácsszerűen épül fel, így ha egy esetleges támadás esetén a hálózat egy része kiesne, az nem bénítaná meg a teljes hálózatot, hanem a maradék, ép részen tovább folyatódhatna az adatáramlás.

Baran felfedezését azonban az amerikai katonaság és az ipar is ellenezte, de nem az elosztott rácsszerű hálózati javaslatért, hanem mert az adatáramlást úgy képzelte el, hogy egységes méretű kisebb adatcsomagokon keresztül áramolna az információ, amely az akkor létező analóg hálózatokon keresztül nem, hanem csak digitális rendszeren keresztül lett volna elérhető. Az átállás azonban túl drága és bonyolult volt, nem érte meg az akkori amerikai távközlési monopóliumnak, az AT&T-nek.

Néhány évvel később ugyanerre a megoldásra jutottak az Advanced Research Project Agency (ARPA) kutatói is, anélkül, hogy ismerték volna Baran elképzelését.

Az ARPA szintén az Egyesült Államok egyik stratégiai katonai kutatásokat végző intézete, amelynek azonban – valószínűleg az anyagi háttér miatt – 1969-ben gyakorlatban is sikerült létrehozni az ARPAnet-et, az internet nagypapáját. Ennek hátterében az ARPA állítása szerint nem katonai célok álltak, hanem az intézetben álló több mint félmillió dollárba kerülő, szobaméretű számítógépet akarták rávenni, hogy képes legyen kommunikálni más hozzá hasonló számítógépekkel5. Az első kapcsolat a Stanford Egyetem és a Californiai Egyetem hatalmas számítógépei között jött létre. A telefonos kapcsolat létrehozása után a Californiai Egyetem kutatói megpróbáltak bejelentkezni a rendszerbe, a „login” szóval, azonban már harmadik betű begépelésekor a rendszer összeomlott. A kapcsolatot hamarosan helyreállították, és újabb egyetemek és kutatóintézetek számítógépei csatlakoztak a rendszerhez: harmadikként a Santa Barbara egyetem, negyedikként a Utah-i egyetem, ötödikként pedig egy massachusettsi konzultációs cég, a BBN csatlakozott. A hatodik, hetedik nyolcadik és kilencedik számítógépgépek pedig az MIT, a már említett RAND, a System Development Corporation és a Harvard Egyetem gépei voltak.

További internettel kapcsolatos idézetek: http://www.quotegarden.com/internet.html (elérve: 2016.03.12.)

Alexander, Mark C.: THE FIRST AMENDMENT AND PROBLEMS OF POLITICAL VIABILITY: THE CASE OF INTERNET PORNOGRAPHY. Harvard Journal of Law & Public Policy. Summer2002, Vol. 25 Issue 3, p977. 54p.

4 5

10

Ahogy nőtt a hálózat, új alkalmazások jelentek meg, melyek egy része a puszta véletlennek tudható be, illetve nem arra a célra készültek, melyre ma használjuk őket. Így fedezte például fel az e-mailt Rag Tomlinson a BBN-nél, kitalálva, hogy ha megváltoztatja az adatátviteli protokollt, az levélüzeneteket is képes lesz továbbítani.

Mivel egyre többen fértek hozzá a hálózathoz, így az ARPAnet nem volt többé elég biztonságos ahhoz, hogy katonai célokra alkalmazzák. Ezért 1983-ban csak katonai célokra létrehoztak egy külön hálózatot a MILnetet. Hamarosan a már lassúnak számító ARPAnet mellé új, mindenki által elérhető, gyorsabb hálózatot vezettek be: a National Science Foundation Networkot. Ez az általunk ma internetnek nevezett hálózat alapja, mely hamarosan képes volt az ARPAnetet felváltani. Az ARPAnetet 1990-ben megszüntették6.

Az internet mai formájához fontos lépés volt a TCP/IP protokol kialakítása, mely Vint Cerf és Robert Kahn nevéhez fűződik, és amely lehetővé tette, hogy a különböző számítógépes hálózatok egymással kapcsolatba lépjenek és kommunikáljanak.

Jelentősen hozzájárult az internet mindenki által való használatához, hogy Tim Berners-Lee, svájci CERN kutatóintézet programozója7 1991-ben bevezette a World Wide Webet, amely lehetővé tette, hogy az internet ne csak adatcsomagok egyik helyről egy másik helyre való továbbítását biztosítsa, hanem a megjelenő információ mindenki számára elérhetővé váljon. 1991 augusztus 6-án a World Wide Web elérhetővé vált a nyilvánosság számára. 1993 április 30-án a CERN mindenki számára szabaddá nyilvánította a Webet8, bár abban az időben valószínűleg a világ jelentős része még nem is hallott az internetről.

Az internet azóta bekövetkező fejlődését megpróbálom néhány adattal érzékeltetni.

1996-ban megközelítőleg 600 ezer internet felhasználó volt (egyetemeken és kutatóintézetekben)9. 2015-ben az internet felhasználók száma megközelíti a 3,2 milliárdot10.

Az e-mail Rag Tomlinson felfedezése óta elképesztő fejlődésen ment keresztül. 2014ben a fiókok száma megközelíti a 4 milliárdot, és a világon elküldött e-mailek száma meghaladja a napi 182 milliárdot11. A teljes interneten átmenő adatforgalom is ennek megfelelően nőtt, petabyte-ban mérve (1 Petabyte = 10005 Kilobyte) 1991-ben az internet teljes becsült forgalma 0,02 PB volt, míg 2010-ben ez a forgalom 244.754 PB-re emelkedett12. A forgalom 2010-ben az 1994-es internet forgalom 1,2 milliószorosa volt. A sávszélesség csak az elmúlt 10 évben a több tízszeresére nőtt (2003-ban ez 6 Albert-Barabási László: Behálózva című könyve, és az alábbi website alapján készült: Inventors of the Modern Computer (ARPAnet – The First Internet): http://inventors.about.com/library/weekly/aa091598.htm (elérve: 2016.03.12.)

7 http://home.cern/about (elérve: 2016.03.13.)

8 A CERN nyilatkozata: http://news.bbc.co.uk/2/shared/spl/hi/pop_ups/08/technology_enl_1209563881/html/1. stm (elérve: 2016.03.13.)

9 August 6, 1991: The WWW debuts: http://edition.cnn.com/2003/US/03/10/sprj.80.1991.www/ (elérve: 2016.03.12.)

10 Number of worldwide internet users from 2000 to 2014 (in millions): http://www.statista.com/statistics/273018/ number-of-internet-users-worldwide/ (elérve: 2016.03.12.)

11 How Much Email Do We Use Daily? 182.9 Billion Emails Sent/Received Per Day Worldwide: http://sourcedigit. com/4233-much-email-use-daily-182-9-billion-emails-sentreceived-per-day-worldwide/ (elérve: 2016.03.12.)

12 Perspectives on a Flexible Framework for Global Internet Growth byWalter B. McCormick, Jr. President & CEO United States Telecom Association: https://www.itu.int/dms_pub/itu-t/oth/06/5B/T065B0000160022PDFE. pdf (elérve: 2016.03.12.)

11

Egyesült Államokban, ahol az internet legerősebben fejlődött a sávszélesség 256K3M letöltési illetve 96K-384K feltöltési sebességet tett lehetővé13).

Mióta Tim Berners-Lee 1991. augusztus 6-án az első weboldalon elindította a World Wide Webet, a weboldalak száma is drasztikusan nő, 2016 elejére a különböző tartalmakat továbbító weboldalak száma meghaladta az 1 milliárdot14. Lee első weboldala óta természetesen nem csak az oldalak és az átvitt adatforgalom mennyisége emelkedett drasztikusan, de a továbbított tartalmak köre is jelentősen fejlődött.

1992. július 18-án Lee feltöltötte az első fotót az internetre15, 1995-ben kifejlesztették az mp3 formátumot, mely talán azóta is a legnépszerűbb zenét tartalmazó formátum. 1994-ben megjelent az első banner az interneten, mely 7 művészeti múzeumot promotált, s melyeket az AT&T szponzorált (a weboldal neve: HotWired.com)16.

1995-ben eladásra került az első áru az e-bay-en. 2005-ben Jawed Karim a YouTube társalapítója feltöltötte az első videót az oldalra17.

Mindezek a tendenciák óhatatlanul felvetették a kiterjedt jogi szabályozás szükségességét a személyiségi és egyéb jogok biztosítása, illetve a visszaélések elkerülése, továbbá az internetes tartalmak meghatározása érdekében. A szabályozás lehetőségeinek, módjainak kidolgozása viszont ráirányítja figyelmünket a jogi szabályozás mint olyan, hagyományos jellemzőinek vizsgálatára is.

1.2. JOGELMÉLETI ALAPVETÉS Az írás nem kerülheti meg a szabályozás hagyományos jogelméleti alaptételeit és fogalmait. Szembe kell néznünk, hogy a Virilió által a világ legjobb és legrosszabb dolgának minősített internet használat által felvetett problémák egyrészt átértelmezik a klasszikus jogelméleti fogalmakat, másrészt a jogi szabályozást: a jogalkotás feltételeit, a megoldási módok rendszerezését, illetőleg a jogérvényesülés, a normaszegő magatartások szankcionálásának módjait és hatékonyságát.

Ahhoz, hogy a könyv tárgyaként megjelölt internetes szabályozás specifikumait, a hagyományos jogi módszerekkel való, sokszor a kezelhetetlenségig elmenő szabályozását bemutassam, rögzítenem kell az elmozdulás kiinduló tételeit.

A könyvben több mint hetven állam kerül megemlítésre, melyekben nyilvánvalóan nem egyszerre és azonos gyorsasággal vált elérhetővé az internet. Általánosságban azonban elmondható, hogy körülbelül az utóbbi 20 évben jelentősen terjedt az internet, az utóbbi tíz évben pedig ez a terjedés annyira felgyorsult, hogy az internet használata tömegessé és általánossá vált, és felmerültek azok a problémák, amelyek 13 Wu, Tim: NETWORK NEUTRALITY, BROADBAND DISCRIMINATION (2003) Journal on Telecommunication & High Tech. Law, Vol. 2. pp.141–178.

14 Az éppen elérhető weboldalak számát ezen a site-on (is) lehet követni: http://www.internetlivestats.com/totalnumber-of-websites/ (elérve: 2016.03.12.)

15 Berners-Lee in a dress and the Web’s first uploaded photo: http://www.cnet.com/news/berners-lee-in-a-dressand-the-webs-first-uploaded-photo/ (elérve: 2016.03.12.)

16 Business Insider: The First Email, The First Tweet, And 13 Other Famous Internet Firsts, http://www. businessinsider.com/every-first-on-the-internet-2013-2?op=1#ixzz3NHifQyPS (elérve: 2016.03.12.)

17 Mely egyébként őt ábrázolta a San Diego-i állatkerben, és azóta több mint 10 milliószor játszották le.

12

szabályozási szükségletet keletkeztettek. A szabályozási szükséglet két okból eredhetett, illetve eredhet az egyes államokban: ● a korábbi meglévő jogszabályok egyáltalán nem rendelkeztek bizonyos kérdésekről: például azért, mert az új technológia olyan új folyamatokat vetett fel, amelyek korábban nem kerülhettek szabályozásra. Ilyen esetnek számítanak a közvetítő szolgáltatók felelősségének korlátozása, illetve notice and take down eljárások, mivel korábban nem léteztek olyan technológiai háttér szolgáltatók, amelyek abban nyújtottak technikai segítséget, hogy átlagemberek tartalmakat tegyenek mindenki számára hozzáférhetővé (lásd 3.1. pont). ● a már meglévő jogszabályok nem voltak alkalmasak az újonnan felvetődő problémák hatékony kezelésére. Ilyen probléma volt például Magyarországon az online boltok kérdése, amelyek egy rendszerváltás előtti rendelet alapján csomagküldő szolgáltatásnak minősültek és ezért előzetes engedélyhez kötötték az üzemeltetésüket. Az engedély megadásához számos adminisztratív kötelezettség mellett (erkölcsi bizonyítvány, APEH és VPOP igazolás cégkivonat stb.) egy tényleges üzlethelységre is szükség volt az ÁNTSZ és a tűzvédelmi hatóság engedélyével, és az online bolt üzemeltetőjének igazolnia kellett, hogy megfelelő men�nyiségű parkolóhellyel is rendelkezik. Többek között emiatt, a szabályozási fiaskó miatt roppant nehezen terjedt hazánkban az elektronikus kereskedelem.

A szabályozási szükséglet tehát az internet megjelenésével ugyan felmerült, a szükségletet kielégítő szabályozáshoz azonban – álláspontom szerint – a szabályozni kívánt társadalmi viszonyok még nem rögzültek, nem forrtak ki – ami a koherens jogalkotás egyik előfeltételét képezné.

Az a 10–20 év, ami az internet megjelenése óta eltelt, rendkívül csekély időtartamnak tekinthető a társadalmi viszonyok szempontjából. De az elmúlt 20 év sem homogén a szabályozás szempontjából. A sávszélesség az elmúlt 10 évben a több tízszeresére nőtt (2003-ban ez Egyesült Államokban, ahol az internet legerősebben fejlődött a sávszélesség 256K-3M letöltési, illetve 96K-384K feltöltési sebességet tett lehetővé18), ami azt jelenti, hogy egyszerű szövegek, illetve esetleg egy-egy zeneszám mellett lehetővé vált audiovizuális tartalmak, például teljes filmek továbbítása is. A nagy cégek, illetve korábban is létező médiumok által szerkesztett és felügyelt tartalomszolgáltatásokról a hangsúly teljesen áthelyeződött a felhasználók által elérhetővé tett, és más felhasználókkal interaktivitásban lévő tartalmakra (ún. Web 2.0).

Az internettel kapcsolatban egyik legvitatottabb kérdést jelentő fájlcserélő hálózatok a Napster által 2001-ben nyújtott központi szerverről (melyet könnyebb a szabályozás szempontjából „utolérni”) a fájlcserélés mostanra már peer to peer technológiával keresi meg a megosztókat és teszi lehetővé az adatcserét mint a Pirate Bay esetében19. Azonban még így is egyértelműen beazonosítható, hogy mely számító18 Wu, Tim: NETWORK NEUTRALITY, BROADBAND DISCRIMINATION (2003) Journal on Telecommunication & High Tech. Law, Vol. 2. pp.141–178.

19 Mezei Péter: TISZTUL A KÉP A RAPIDSHARE KÖRÜL? : A DDL SZOLGÁLTATÓK ELELŐSSÉGÉNEK KORLÁTOZÁSA, Infokommunikáció és jog, 2010. (7. évf.) 41. sz. 187–191. old.

13

gépről történt az adatcsere, a következő lépés tehát a teljes anonimizálás lehet, ahol a fájlcserélésben részt vevő számítógépek nem azonosíthatóak be. A jogalkotáshoz szükséges kiforrott társadalmi viszonyokról tehát egyáltalában nem beszélhetünk, sőt amint látszik, olyan gyors fejlődés van folyamatban, amely gyakorlatilag rendkívül szűk időközönként produkál a társadalmi viszonyokat alapvetően átalakító tényezőket. A szűk időtartam és a gyorsan változó viszonyok gyakorlatilag lehetetlenné teszik a dogmatika kikristályosodását. További problémát jelent a szabályozásban a professzionális jogászi és informatikus tevékenység összeegyeztetése, a megfelelő szabályozási szakapparátus kialakítása.

Az egyes államok – annak ellenére, hogy a jogalkotás feltételei szinte egyik államban sem állnak rendelkezésre – folyamatosan újabb és újabb kísérleteket tesznek a jogi szabályozásra, melyek ugyancsak felvetik a jog fogalmának vizsgálatát.

A klasszikus jogelméleti felfogás a jogot magatartási szabályok és azokhoz kapcsolódó egyéb magatartás-előírások (elvek, célmeghatározások) összességeként fogja fel.

Ez a kitétel alapvetően teljesül az általunk vizsgált jogszabályok esetében. Az írás azonban kísérletet tesz arra, hogy egyéb, az államok által a szabályozással párhuzamosan vagy annak alternatívájaként alkalmazott kontrollálási eszközöket is bemutasson, amelyekkel a jogi szabályozás közvetett célját kívánják elérni.

A jog további pozitivista ismérve, hogy keletkezése állami szervekhez kötődik, azaz azokat vagy az állam, illetve az állam által arra felhatalmazott szerv bocsátja ki, vagy szankcionálja: vagyis a már kialakult magatartásszabályok megsértéséhez államilag kényszerintézkedéseket, hátrányokat fűz.

Alapvetően a jogrendszer egészének vonatkozásában az állam által történő alkotottság jellemző. Bemutatásra kerülnek azonban a könyv folyamán több fejezetben is olyan tendenciák, amelyeknél az iparági szereplők kísérlik meg a társadalmi viszonyok szabályozását20. Ez lehet az állam által kötelezővé tett önszabályozás, amikor a jogalkotó belátja, hogy nem rendelkezik a szabályozáshoz szükséges szakértelemmel, de álláspontja szerint valamely probléma vagy jelenség szabályozása szükséges (kötelező önszabályozás lásd később Nagy-Britannia esete a fájlcserélés megakadályozására 2006-ban). Az is előfordul, hogy az állam – szintén valószínűleg a szakértelem pótlása, illetve az érvényesülés növelése céljából – az iparági szereplőkkel közösen szabályoz bizonyos életviszonyokat (társszabályozás, lásd Magyarországon a médiatörvény kapcsán történő szabályozás). Létezik emellett olyan modell, amelyben az állam nem teszi kötelezővé az önszabályozást „csak bátorítja”, azonban az iparági szereplők „önvédelemből” inkább magukat igyekeznek korlátozni, hogy ezzel elejét vegyék egy esetleges sokkal problémásabb állami szabályozásnak. Elviekben létezik még a ténylegesen önkéntes önszabályozás, amely az iparági szereplők felelősségtudatából ered, azonban feltételezhető, hogy ezen esetekben is az állami szabályozástól való félelem lényeges mozgatórúgója az önszabályozás létrejöttének.

20 Teubner, Gunthner: Társadalomirányítás reflexív jog révén. In: A jog autopoietikus felépítettsége. Válogatás a konstruktivizmus irodalmából. Szerkesztette: Cs. Kiss Lajos – Karácsony András. Fordította: Zsidai Ágnes (Jogfilozófiák Sorozat) [Budapest] Eto Print Kft., 1994. 124. p.

14

A jog harmadik fogalmi eleme az általános érvényesség „A jog általános érvényessége azt jelenti, hogy a jog, mint egész, a jogrendszer az adott társadalomban mindenkire nézve kötelező, és ennek megfelelően az adott társadalom egészét átfogja. Nem jelenti viszont azt, hogy minden egyes jogi norma mindenkire nézve azonos módon lenne kötelező, hiszen bizonyos jogi normák például csak a hivatalos személyekre vagy csak a gépjárművezetőkre vonatkoznak. Az általános érvényesség tehát nem jelenti a jogi normák címzettjeinek az általánosságát”21.

Az írás jelentős részében kísérletet tesz arra, hogy az általános érvényesség és a jogi normák címzettjei közötti kapcsolatot vizsgálja. Az internetes jogi szabályozás specifikuma hogy a jogalkotók igyekeznek a jogi normák címzettjeként azon szereplőket megtalálni, amelyek bár kvázi „szűk keresztmetszetet” jelentenek a rendszerben, de rajtuk keresztül az egyes felhasználók tartalom elérése tömegesen kontrollálható, és az alkotott jog kikényszeríthető. A könyv (a gerinchálózatra helyezett szűrők miatt már az országba kontrolláltan érkező internet példáját kivéve) hat ilyen címzetti kört vizsgált, melyeket a jogalkotók általánosságban céloznak: tartalomszolgáltatók, internet szolgáltatók (ISP-k), kereső motorok (search engines), internet kávézók (cybercafés), könyvtárak és iskolák. A tanulmány továbbá végigveszi az egyes címzetti körhöz tartozó kontrollálási eszközöket (a szabályozást kiegészítő vagy felváltó technikai eszközöket nevezem így), illetve jellemző szabályozási modelleket. Mindazonáltal az írásban jelzett érvényesülési problémák miatt kétséges az általános érvényesség, mint a jog fogalmának fenntarthatósága.

A hagyományos jogelméleti meghatározás szerint a jog érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják.

A jog fogalmának ezen lényegi jegye gyakorlatilag felboríthatja a jog hagyományos fogalmát napjainkban, mivel a jog csak akkor tölti be társadalmi rendeltetését, ha ténylegesen érvényesül. „Az a jogi eredetű előírás, amelyik nem érvényesül, csak látszólag jog, valójában nem az”22 . Ahogy a hétköznapokban is szembesülünk vele, és az írás is törekszik ennek bemutatására, az egyes államok komoly nehézségekkel küzdenek a jog érvényesülésének kapcsán23.

Az internetes szabályozás területén a jog érvényesülésének két klasszikus módja (egyrészt a jogkövetés, másrészt a jogérvényesítés), ugyancsak alapvető nehézségekkel küzd. Ahogy azt a korábbiakban kifejtettem, a hagyományos jogalkotás szinte minden feltétele hiányzik, nincsenek meg a kiforrott társadalmi viszonyok, sem a kikristályosodott dogmatika, nem beszélve a megfelelő szakapparátusról. Ilyen körülmények között nem csodálható, ha nem születhetnek (a könyvben erre számos példát fogunk látni) olyan jogszabályok, melyet az állampolgárok önként követnek. Emellett kiemelendő, hogy a jogkövetés egyik fontos biztosítéka a következetes jogérvényesítés. „Az általában nem követett jogszabályok kikényszerítése ... aránytalanul nagy terheket ró a jogalkalmazó apparátusra, és széles körű ellenállást válthat ki a jogrendszerrel s ezen keresztül a politikai rendszerrel szemben, ami miatt a mindenáron való kikényszerítés a politikai rendszer szempontjából nem célszerű, sőt gyakran nem is Szilágyi Péter: Jogi Alaptan, Osiris Kiadó 2003; 335. o.

Ua. 23 Forgó, Nikolaus: ELSŐ OLDAL Infokommunikáció és jog, 2007. (4. évf.) 19. sz. 3. old.

21

22

15

lehetséges”.24 Az önkéntes jogkövetés hiányával tehát a hangsúly áthelyeződik a jogérvényesítésre, mely jelentősen tovább nehezíti az állam feladatait.

A jogérvényesülés másik formája a jogérvényesítés. Az internet területén, az internet sajátosságaiból eredő nehézségeket az 1.3.2. pontban tárgyalom részletesebben. Ezen sajátosságokat ehelyütt a normák kikényszerítése szempontjából két csoportra bontanám. ● Az első csoportba az anonimitást sorolom. Az állami szervek már saját országukban is szembesülnek azzal, hogy egyes jogsértő magatartások elkövetőjét nem könnyű, vagy nem lehet azonosítani (lásd 1.3.2.3.). Ez még a vezető demokráciákban is súlyosan szabadságjogokat sértő jogalkotási javaslatokat vet fel, mint például New York államban, ahol 2012-ben felvetődött az anonim beszéd betiltásának lehetősége.25 ● A második csoportba a térben és időben korlátlan továbbítási lehetőséget, illetve a határnélküliséget sorolom. Ez az anonimitásból eredő nehézségeket megsokszorozza. Egy adott állam lakói így nem csak a saját országukból eredő tartalmakat láthatják, hanem folyamatosan szembesülnek olyan más országokból eredő tartalmakkal is, amelyek a kiinduló ország normái alapján teljesen jogszerűek, azonban sértik az elérő ország törvényeit26. (Erre részletesebben bemutatott példa a dán karikatúrák esete a muzulmán országokban, illetve a Yahoo esete a náci relikviák kapcsán). Ahogy a jelen írásból is kitűnik, az eltérő jogi normák ilyenfajta ütközése, súlyos konfliktusokat eredményez. Emellett természetesen gondot okoz a kiinduló és a fogadó országban is jogszabályba ütköző tartalmak közzététele is. Az elkövető elkapását – bár mind a két állam (illetve valószínűleg nem csak két, hanem további számos elérő állam) törvényei tiltják az adott tartalmat – nehezíti a térben és időben korlátlan továbbítási lehetőség, és a határ nélküliség miatt felvetődő azon kérdés, hogy mely állam rendelkezik az ügyben joghatósággal. Ezen sajátosságokból ered, hogy tartalmak helyét annak közzétevője folyamatosan változtathatja, minimális időbe telik, míg azokat egy másik országban található szerverre helyezi át, mellyel az elkövető ismét megbolygatja a joghatóság problémáját. Ebből következően beazonosított gyanúsított esetén is nehezíti az elfogást a joghatóság rendezésének, illetve az esetleges jogsegély kérő eljárások időigényessége és bonyolultsága.

A jogérvényesülés növelésére az államok különböző – esetenként valóban – helyes, hatékony, működő megoldásokat találnak, de sokszor átgondolatlan, elhamarkodott és diszfunkcionális következményekkel járó kísérleteket tesznek. Az újtípusú próbálkozások közé tartozik a szabályozás iparági szereplők kezébe történő adása (önszabályozás) mivel az iparági szereplők a saját maguk által alkotott szabályokat Ua. Kravets, David: Wired.com, New York Legislation Would Ban Anonymous Online Speech, http://www.wired. com/threatlevel/2012/05/anonymous-online-speech-ban/ (elérve: 2016.03.12.)

26 Vagy esetleg simán az ország erkölcsét, vallását, kultúráját, bár ezeket általában az érzékenyebb országokban törvény is megerősíti, így vélhetőleg a számukra sérelmes tartalom mindenképpen törvényt is sért.

24 25

16

remélhetőleg jobban követik. De a jogérvényesülést növeli, ha a szabályozás olyan szereplőket céloz meg, amelyek könnyebben „kézben tarthatóak”, rávehetőek a jogkövetésre, illetve esetleges jogsértés esetén könnyebben kikényszeríthetőek velük szemben a szankciók (lásd ISP-k, tartalomszolgáltatók stb.).

Kétséges kimenetelű eredményekkel járó tendenciaként mutatkozik még a jogérvényesülés növelésére az elrettentő szankciók bevezetése. Ilyen elrettentő szankciók pl. a hosszú idejű börtönbüntetések27, illetve egyes esetekben a halálbüntetés (mint például Iránban a vallás megsértéséért, vagy Pakisztánban Mohamed gyalázásáért), de ugyanilyen elrettentő hatásra apellál a szerzői jogok megsértésével kapcsolatban az Egyesült Államok, ahol a RIAA (Recording Industry Association of America) által a tartalmaikat letöltő felhasználók ellen indított perek bírósági ítéleteiben több százezer dolláros kártérítéseket ítéltek meg, akár néhány dal letöltéséért is (lásd Joel Tenenbaum 30 dal letöltéséért 675 000 $ kártérítés megfizetésére köteleztek28, illetve Jammie Thomas-Rasset, akit 24 szám letöltéséért három különböző ítéletben három eltérő összegre ítéltek 1,92 millió $-ra, 1,5 millió $-ra illetve 222 000 $-ra, melyből az utolsót a Legfelsőbb Bíróság is megerősítette).

Az elrettentő szankciók a jogalkotók elképzelése szerint a jogérvényesülést segítik elő. A legelterjedtebb reakció azonban valószínűleg a technikai eszközök igénybevétele akár szabályozással párhuzamosan akár annak alternatívájaként (ez utóbbi esetben jogról nem beszélhetünk, így ezeket nevezem a könyv folyamán kontrollálási eszközöknek melyekről 2.2. fejezetben lesz szó). Az egyes államok akár a saját országukban megjelenő jogsértő tartalmakkal kapcsolatban is, de jellemzően inkább a külföldről érkező tartalmak kivédésére igyekeznek saját jogalkotásuk által biztosított lehetősségekkel kivédeni a sértő tartalmakat és olyan jogszabályokat alkotnak, melyek a feljebb már megjelölt iparági szereplőket szűrők alkalmazására kötelezik, vagy kevésbé demokratikus államok esetén a jogalkotás folyamatát megspórolva teremtenek olyan helyzetet, hogy az iparági szereplők szűrőket használjanak.

Erről részletesen a 2.1. pont szól. Amennyiben az egyes eseteket, – mint például a szerzői jog kapcsán a fájlcserélés tömeges jellegét, vagy a kulturálisan extrém szankciókat – általánosítanánk, ugyanakkor szigorúan vesszük a hagyományos pozitivista megfogalmazást, miszerint „azon jogi eredetű előírás, amelyik nem érvényesül, csak látszólag jog a jog”, – a jog fogalma megdőlne. Ezt állítani azonban túlzás lenne, ugyanakkor, számos jogdogmatikai fogalom és elv újragondolásra szorul.

Az újkor történetében volt már rá példa, hogy a 19. században kialakuló dogmatikai megoldások elégtelennek mutatkoztak. A korszakban lezajló társadalmi politikai változások (tudományos technikai fejlődés, az állami beavatkozás, szociálpolitika kialakulása, társadalmi átrétegződés, a gazdasági kapcsolatok nemzetközivé válása, az állami élet demokratizálódása, a nem állami politikai szféra kibontakozása) a jogélet adaptációját különösen a civilisztika joggyakorlathoz való alakítását igé27 Az Egyesült Királyság kormánya készítetett egy kutatást, amelyben azt vizsgálták, hogy a közvélemény hogyan reagálna ha online kalózkodás esetében emelnék a büntetési tételt 10 évre. A kutatásban résztvevők 98%-a elítélte azt. Torrentfreak: Public rejects 10 year prison term for online piracy: https://torrentfreak.com/publicrejects-10-year-prison-term-for-online-piracy-160114/ (elérve: 2016.02.27.)

28 Melyet később a bíróság 67,500 $-ra csökkentett: https://casetext.com/case/sony-bmg-music-entmt-v-tenenbaum (elérve: 2016.03.13.)

17

nyelte. Mindezek Niklas Luhmann szavaival, a klasszikus magánjogi kép elsápadásával járnak. Ennek analógiájára talán nem merész állítás azt mondani, hogy az internetes kommunikáció elterjedése a hagyományos jogfogalom (közjogi és magánjogi) nemcsak a magánjogi, hanem még a büntetőjogi területen is a hagyományos jogfogalom megingásával jár.

Az internet kapcsán a jog érvényesülésének hiánya miatt bizonyos esetekben tehát inogni látszik a jog fogalma, néhány esetben pedig – mint például a szerzői jog kapcsán a fájlcserélés tömeges jellege – ha elfogadjuk a hagyományos pozitivista kitételt, hogy „azon jogi eredetű előírás, amelyik nem érvényesül, csak látszólag jog a jog”, a jog fogalma megdől.

1.3. A Z INTERNET DEFINÍCIÓJA ÉS A SZABÁLYOZÁS SZEMPONTJÁBÓL LÉNYEGES SAJÁTOSSÁGAI 1.3.1. Az internet definíciója A Wikipedia meghatározása szerint: „Az internet egy nemzetközileg elterjedt, angol eredetű szó. Magyarul annyit tesz: hálózatok hálózata. Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat. Az internet egy olyan hatalmas rendszer, amely számítógép-hálózatokat fog össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett alternatív teret biztosít. Az internet a számítógépek összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani. Az internet úgynevezett TCP/IP-alapú hálózat. Mivel ez a protokollkészlet több hálózatnak is alapja, ezért a globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, különböző távolsági hálózatok alkotják. Mindeközben az adatok a legkülönfélébb fizikai közegekben utazhatnak telefonvonalak, különböző hálózati kábelek vagy kommunikációs műholdak segítségével. Röviden szólva: az internet nem valami fizikai hálózat, hanem annak a módja, ahogy az egymástól különböző hálózatokat összekötik avégből, hogy egymással kommunikálni tudjanak”29.

Ebben az értelmezésben technikailag az internetet az egyes, a témával kapcsolatos tanulmányok elsősorban kommunikációs közegként határozzák meg, ami lényegében egymással összekapcsolt számítógépek közötti adatáramlást tesz lehetővé.

Az internet mindenesetre lehetővé teszi, hogy akár erre szakosodott cégek által több-kevesebb pénzt beleinvesztálva (szerkesztett tartalom) akár az egyéni felhasználók által általában ingyen feltett tartalmakhoz (web 2.0 lásd wikipedia) gyakorlatilag az egész világ azonnal hozzáférjen. Emiatt a kommunikációhoz szükséges idő 29 A wikipedia meghatározása alapján az úgynevezett web 2.0 tartalmak legeklatánsabb példája. A világ minden országának internetezői összesítették itt tudásbázisukat és töltöttek fel szócikkeket, mely mostanra már bőven meghaladta az Enciklopedia Britannica méretét. Az egyik felhasználó által írt szócikkhez a többi felhasználó hozzáadhatja saját tudását és pontosíthatja és kiegészítheti azt. Lásd: http://hu.wikipedia.org/wiki/Internet (elérve: 2016.03.12.)

18

minimálisra csökkent, a határok megszűntek, a különböző kultúrák közvetlenül elérhetővé váltak egymás számára.

Társadalmi szerepét tekintve a tanulmányok az internetet mint új médiumot kezelik, melyet a hagyományos tömegkommunikációs eszközöktől az 1.2.2.-es pontban szereplő, a szabályozás szempontjából lényeges sajátosságai különböztetnek meg.

Ezen sajátosságok keletkeztettek/keletkeztetnek szabályozási szükségletet és ezen sajátosságoknak köszönhető, hogy a hagyományos jogalkotás feltételei nem állnak rendelkezésre és a jog érvényesülése kritikusan csökkeni látszik.

1.3.2. Az internet sajátosságai Az alábbiakban az internet témám szempontjából legfontosabb három sajátosságát emelem ki.

1.3.2.1. Térben és időben korlátlan továbbítási lehetőség Az internet egy olyan lehetőséget biztosít felhasználói számára, amely lehetővé teszi, hogy akár a világ egyik pontján egy weboldalra feltett tartalomhoz a világ másik pontján lévő felhasználó azonnal hozzáférjen, vagy az egyikük által elküldött e-mailt a másik azonnal megkapja. Ennek a lehetőségnek köszönhetően az ember akár a hazájától és munkahelyétől 8000 kilométerre is el tudja látni a munkáját, e-mailen, illetve vállalati rendszereken keresztül bejövő feladatokra ugyanezeken a módokon tud válaszolni, és bár személyesen nem tud kommunikálni a kollégáival, de a szintén az interneten keresztül biztosított ingyenes telefon szoftverekkel (például skype) több órás megbeszéléseket is le tud bonyolítani, akár különböző országokban lévő kollégáival is egyszerre.

Az internet elterjedésével tehát a kommunikációs költségek minimálisra csökkentek, számos lehetőség nyílt meg, illetve vált elérhetővé az egyszeri felhasználók számára is.

1.3.2.2. Határnélküliség A határnélküliség szorosan összefügg az előző sajátossággal, ugyanis pont a korlátlan térbeli továbbítási lehetőségnek köszönhetően az egyik országban hozzáférhetővé tett tartalom azonnal hozzáférhetővé válik az egész világon, tekintet nélkül az országhatárokra.

Egy magyar példával illusztrálva a határnélküliség problémáját: A www.kuruc.info egy magyar nyelvű, rasszista és antiszemita tartalmakat is közzétevő radikális internetes újság. Az újság talán leghíresebb botránya az volt, 19

amikor a honlapon a 2006-os, a Magyar Televízió székháza elleni ostrom résztvevőit elítélő bírók és ügyészek telefonszámait és lakcímeit tették közzé, uszító hangnemben. (Az adatok egyébként még ma is elérhetőek.30) Nem mennék bele annak taglalásába, hogy szólásszabadság szempontjából mennyire szerencsés egy teljes internetes újságot betiltani, ahelyett, hogy csak a jogsértő tartalmakhoz való hozzáférést szüntetik meg, mindenesetre a magyar hatóságok úgy döntöttek, hogy a teljes újságot betiltják. A probléma csak az volt, hogy az újság készítői az újság teljes tartalmát egy amerikai szolgáltató szerverein helyezték el31. Megindult tehát a küzdelem a kuruc.info betiltásáért. A magyar hatóságok először jogsegély keretében próbálták elérni, hogy az amerikai kormány kötelezze a szolgáltatót a www.kuruc.info eltávolítására, azonban ez hosszú ideig nem sikerült. Végül terrorfenyegetettségre32 hivatkozással sikerült elérni, hogy a kuruc.info szerver szolgáltatója felmondja a szerződést, és a kuruc.info 2008. július elején egy időre eltűnjön. Azonban ez az eltűnés csupán néhány óráig tartott, ennyi idő volt szükséges ugyanis ahhoz, hogy a tartalmakat egy németországi szerveren helyezzék el33, de ezután sem kellett több néhány óránál, és a kuruc.info ismét Amerikában, egy másik szolgáltató szerverén tárolta tartalmait34. A majdnem kétéves procedúra eredményeként tehát annyit sikerült elérni, hogy a kuruc.info néhány órára eltűnjön a netről35, 36.

A határok megszűnése az egyes tartalmak előtt gyakorlatilag lehetetlenné, illetve nagyon nehézzé teszi az internetes tartalmak szabályozását, mert az egyik országban tilos tartalmakat a tartalom gazdái más országokból hozzáférhetővé tehetik. Jelentős fejtörést okoz a jogalkotóknak és a jogalkalmazóknak ez a sajátosság a joghatóság kijelölése szempontjából is. Például egy svéd állampolgár által feltett, egy olasz állampolgár becsületét sértő, romániai szerveren elhelyezett, azonban francia domainnév alatt elérhető tartalom esetén jelentős kérdést vet fel, hogy melyik ország bíróságának kellene eljárnia az adott ügyben. (A joghatóság kérdéséről később még http://kuruc.info/r/2/6277/ (elérve: 2016.03.12.)

Kezdetben még egy magyar illetőségű domain, a www.kurucinfo.hu is ugyanarra az oldalra mutatott, azonban ezt később megszüntették.

32 Szilvásy: széles összefogás eredménye a kuruc.info leállítása: http://nol.hu/archivum/archiv-502554-299762 (elérve: 2016.03.12.)

33 Németországba költözött a kuruc.info: http://www.sg.hu/cikkek/61230/nemetorszagba/koltozott/a/kuruc/info (elérve: 2016.03.12.)

34 Visszatért az USA-ba a kuruc.info: http://www.sg.hu/cikkek/61240/visszatert/az/usa/ba/a/kuruc/info (elérve: 2016.03.12.)

35 2014-ben újabb fordulatokat vett a kuruc.info története. Az oldal valószínűsíthető tulajdonosát, az Egyesült Államokban élő Varga Bélát előbb májusban letartóztatták, mert életveszélyesen megfenyegetett egy magyar szervezetet, majd óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Majd júliusban az FBI elfogatóparancsot adott ki ellene. Mindenközben Varga Béla a kuruc.info oldalán tagadta, hogy ő lenne az oldal tényleges tulajdonosa. http://hvg.hu/itthon/20140510_Letartoztattak_a_kurucinfo_tulajdonosat (elérve: 2016.03.12.) http://hvg.hu/itthon/20140714_Elfogatoparancsot_adott_ki_az_FBI_a_kuruc (elérve: 2016.03.12.) https://kuruc.info/r/6/101281/ (elérve: 2016.03.12.)

36 A kuruc.info-val kapcsolatos macska-egér harc egyébként folytatódik, a 2.1.2.1. pontban lesz szó a Magyarországon az új Büntető Törvénykönyv elfogadásával bevezetett blokkolási lehetőségről. A kuruc.infon 2013-ban megjelent holokauszt tagadó cikk miatt rendelte el a bíróság a cikk blokkolását, azonban arra a könyv lezárásának idejéig nem került sor, lásd: Origo.hu: Amerika nem tiltja be a Kuruc.info cikkét, http://www.origo.hu/ itthon/20151117-amerika-nem-tiltja-be-a-kuruc-infot.html (elérve: 2016.03.13.)

30 31

20