2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról Az Országgyűlés a magyar perjogi hagyományokra és az európai jogfejlődés vívmányaira építő, a felek felelős pervitelén és a bíróság aktív pervezetésén alapuló, a koncentrált per feltételeit biztosító szabályozás megteremtése céljából, a polgárok szolgálatát biztosító, a közjónak és a józan észnek megfelelő jogalkalmazás eszméjétől vezérelve, a magánjogi jogviták tisztességes eljárás elvén nyugvó rendezése és az anyagi jogok hatékony érvényre juttatása érdekében az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés a) pontja végrehajtására a következő törvényt alkotja:
1. A Pp. Preambulumának magyarázata – egyben a perjog szellemiségének és a törvény alapállásának egybevetése...................................................................................................................... [1] 1.1. A Preambulum szövegének magyarázata....................................................................................... [1] 1.2. A Preambulum tényleges tartalma a polgári per és a polgári perjog tradicionális, fölérendelt, az Alaptörvény által megkövetelt, és ezért törvényalkotói félreértések által sem derogálható rendeltetése alapján............................................................................................ [10]
1. A Pp. Preambulumának magyarázata – egyben a perjog szellemiségének és a törvény alapállásának egybevetése 1.1. A Preambulum szövegének magyarázata A Pp. Preambuluma négy tartalmi egységre bontható: tartalmaz utalást az új perrendi ko- 1 difikáció belső jogi és nemzetközi jogfejlődési környezetére, előzményeire (első bekezdés első mondatrésze), utal a kodifikáció céljára (második bekezdés és a harmadik bekezdés második mondatrésze), előzetesen felvillantja a szabályozás több koncepcionális, tartalmilag meghatározó pillérét (első bekezdés második mondatrésze és a harmadik bekezdés első mondatrésze), végül hivatkozza az Alaptörvény jogági törvényhozási tárgykörét (negyedik bekezdés). Az első elem, azaz a kodifikáció előkészítésére, belső jogi és nemzetközi jogfejlődési környezetére, előzményeire való utalás bizonyára megfontoltan került a Preambulumban is kiemelt helyre, helyt adva így a jogalkotó megemlékezésének arról a mintegy három évig tartó, tudományos és nemzetközi jogösszehasonlító alapokon megszervezett törvény-előkészítő munkáról, amely lehetővé tette az új kódex tervezetének törvényalkotó által előirányozott határidőben való előkészítését, és amely előkészítő munka eredményeit három kötet tartalmazza.1 A második és a harmadik elem, a haté1 Lásd Varga István: Codificatio Processualis Civilis (Budapest 2013); Németh János – Varga István (szerk.): Egy új polgári perrendtartás alapjai, HVG-ORAC, Budapest, 2014; Varga István – Éless Tamás
Varga István
1