Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak

FEKETE MÁRIA – DR. GRÁD ANDRÁS

PSZICHOLÓGIA ÉS PSZICHOPATOLÓGIA JOGÁSZOKNAK Második, bővített és átdolgozott kiadás

FEKETE MÁRIA – DR. GRÁD ANDRÁS

PSZICHOLÓGIA ÉS PSZICHOPATOLÓGIA JOGÁSZOKNAK Második, bővített és átdolgozott kiadás

Lap- és Könyvkiadó Kft.

© Fekete Mária, 2012 © Dr. Grád András, 2012 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2012

A HVG-ORAC a LexisNexis csoport partnere

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 147 7 Budapest, 2012 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Internet: http://www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva A szedés a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadóban készült

TARTALOM

Előszó (Dr. Buda Béla).......................................................................................... 21 Bevezető (Fekete Mária)....................................................................................... 25 I. fejezet Nagy pszichológiai iskolák (Fekete Mária)........................................................ 29 1.1. Pszichoanalízis............................................................................. 29 1.1.1.

A lelki működés szintjei (tudat, tudatelőttes, tudattalan).... 30 1.1.2.

A személyiség szerkezete (Id, Ego, Szuperego)..................... 30 1.1.2.1.

Az ösztön-én (Id).......................................................................... 31 1.1.2.2. Az én (Ego).................................................................................... 31 1.1.2.3. A felettes-én (Szuperego)............................................................ 32 1.1.2.4. Énvédő mechanizmusok............................................................. 33 1.1.3.

A személyiség fejlődése.............................................................. 34 1.1.4.

A pszichés zavarok kialakulásának pszichoanalitikus magyarázata................................................................................. 35 1.1.4.1. A pszichotraumák........................................................................ 35 1.1.4.2. Fixáció............................................................................................ 36 1.1.4.3.

Túlzott elhárítás.......................................................................... 37 1.1.5. Gyógyítás...................................................................................... 37 1.1.6.

A pszichoanalízis továbbfejlődése............................................ 37 1.2. Behaviorizmus.............................................................................. 40 1.2.1.

A klasszikus behaviorista modell és a neobehaviorizmus..... 42 1.2.2.

A pszichés zavarok kialakulásának és korrekciójának

behaviorista magyarázata.......................................................... 43 1.2.3. Tanuláselméletek......................................................................... 43 1.2.3.1. Klasszikus kondicionálás........................................................... 43 1.2.3.2. Operáns kondicionálás............................................................... 44 1.2.3.3. Utánzás (modellkövetés)............................................................. 45

5

Tartalom

1.3.

Kognitív pszichológia................................................................. 46 1.3.1.

A kognitív pszichológia emberképe......................................... 47 1.3.2.

A kognitív pszichológia tartalmi gazdagodása...................... 48 1.3.3.

A pszichés zavarok kialakulásának kognitív magyarázata

és gyógyítása................................................................................. 49 1.4.

Humanisztikus pszichológia...................................................... 49 1.4.1.

A humanisztikus emberkép....................................................... 50 1.4.2.

A pszichés zavarok kialakulásának humanisztikus

magyarázata és gyógyítása........................................................ 50 1.5. Összegzés...................................................................................... 51 II. fejezet A normalitás – abnormalitás és a mentális zavarok (Fekete Mária).............. 53 2.1.

2.2.

2.3.

2.4.

2.5.

A normalitás – abnormalitás pszichológiai megközelítése. 53 A normalitás – abnormalitás jogi megközelítése................... 57 A mentális zavarok kialakulásának okai................................. 58 A stressz........................................................................................ 59 A mentális zavarok gyógyítása................................................. 62

III. fejezet Szorongásos zavarok (Fekete Mária).................................................................. 64 3.1.

A szorongás................................................................................... 64 3.1.1.

A szorongásra jellemző tünetek................................................ 65 3.1.1.1.

A szorongásra jellemző testi tünetek....................................... 65 3.1.1.2. A szorongásra jellemző viselkedéses tünetek........................ 66 3.1.1.3. A szorongásra jellemző lelki tünetek....................................... 67 3.1.2.

Az egészséges és a patológiás szorongás................................. 68 3.1.2.1. Az egészséges lelki működésre jellemző szorongás.............. 68 3.1.2.2. A patológiás szorongás............................................................... 69 3.1.3.

A patológiás szorongás kialakulásának magyarázatai......... 70 3.1.3.1.

Lélektani magyarázatok............................................................. 70 3.1.3.2. Biológiai felfogás.......................................................................... 71 3.1.3.3. Szomatogén elméletek................................................................. 72 3.1.3.4. Pszichofiziológiai felfogás.......................................................... 74 3.1.4. Gyógykezelés................................................................................ 74

6

Tartalom

3.2. Pánikzavar.................................................................................... 75 3.2.1.

A pánikroham............................................................................... 77 3.2.2.

A pánikzavar................................................................................ 78 3.2.3.

A pánikzavar következményei.................................................. 78 3.2.4.

A pánikzavar hátterében álló bio-pszicho-szociális tényezők. 81 3.2.5.

A pánikzavar kezelése................................................................ 83 3.2.6.

A pánikzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)..................... 84 3.3. Fóbiák............................................................................................ 84 3.3.1.

A fóbiák közös jellemzői............................................................. 84 3.3.1.1.

A félelem fóbiává válásához vezető út..................................... 85 3.3.1.2. A fóbiák kialakulásának története............................................ 87 3.3.1.3. A fóbia tünetei.............................................................................. 87 3.3.1.4. A fóbiák kialakulásának okai.................................................... 88 3.3.1.5. A pszicho-szociális hatásokra vonatkozó pszichológiai elméletek........................................................................................ 89 3.3.2. Agorafóbia..................................................................................... 91 3.3.2.1. Az agorafóbia főbb jellemzői..................................................... 91 3.3.2.2. Az agorafóbia kiterjedtsége....................................................... 93 3.3.2.3. Az egyén haszna a betegségből (elsődleges és másodlagos betegségelőny).............................................................................. 95 3.3.2.4. Az agorafóbia kialakulását magyarázó elméletek................. 96 3.3.3.

Szociális fóbia............................................................................... 97 3.3.3.1. A szociális fóbia főbb jellemzői................................................. 97 3.3.3.2. A szociális fóbia kialakulását magyarázó elméletek............. 101 3.3.4.

Specifikus fóbiák......................................................................... 102 3.3.4.1. A specifikus fóbiák közös jellemzői......................................... 102 3.3.4.2. Állatokkal kapcsolatos fóbiák.................................................... 103 3.3.4.3. Természeti környezettel kapcsolatos fóbiák........................... 104 3.3.4.4. Vérrel, injekciózással, sérüléssel, orvosi beavatkozással

kapcsolatos fóbiák........................................................................ 105 3.3.4.5. Szituációhoz kötött fóbiák.......................................................... 106 3.3.5.

A fóbiák mentális betegségekkel való társulása..................... 106 3.3.6.

A fóbiák gyógyítása..................................................................... 107 3.3.7.

A fóbiák jogi vonatkozásai (Dr. Grád András).............................. 108 3.4.

Kényszeres zavar......................................................................... 108 3.4.1.

Ismétlődés és rituálé.................................................................... 108 3.4.2. Kényszerbetegség........................................................................ 110

7

Tartalom

3.4.2.1. Kényszergondolat (rögeszme)................................................... 111 3.4.2.2. Kényszercselekvés....................................................................... 112 3.4.3.

A kényszerbetegségtől független normális és abnormális kényszerjelenségek...................................................................... 113 3.4.3.1. A normalitásba tartozó ún. „fejlődési kényszer”................... 113 3.4.3.2. Az abnormalitás körébe tartozó kórképek.............................. 114 3.4.4.

A kényszerbetegségek pszichológiai magyarázatai............... 114 3.4.5. Gyógyítás...................................................................................... 116 3.4.6.

A kényszerbetegségek jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)...... 116 3.5. Stressz-zavarok............................................................................. 117 3.5.1.

A stressz-zavarok általános jellemzői...................................... 119 3.5.2.

A stressz-zavarok tünetei........................................................... 120 3.5.3.

A stressz-zavarok lefolyása........................................................ 121 3.5.4.

A stressz-zavarok kialakulásának magyarázatai................... 123 3.5.5.

Gyógyító technikák..................................................................... 124 3.5.6.

A stressz-zavarok jogi vonatkozásai (Fekete Mária–Dr. Grád András)........................................................... 125

IV. fejezet A szexuális magatartás és a nemi identitás zavarai (Fekete Mária).............. 127 4.1.

A szexualitás kultúrtörténete.................................................... 127 4.2.

Szexuális funkciózavarok........................................................... 130 4.2.1.

A vágy zavara............................................................................... 132 4.2.2.

A készenlét zavara....................................................................... 132 4.2.3.

Az orgazmus zavara.................................................................... 133 4.3.

A funkciózavarok gyógyítása.................................................... 133 4.4. Parafíliák....................................................................................... 134 4.4.1. Fetisizmus..................................................................................... 137 4.4.2.

Transzvesztita fetisizmus........................................................... 138 4.4.3. Exhibicionizmus.......................................................................... 138 4.4.4. Voyeurizmus................................................................................. 139 4.4.5. Frottőrizmus................................................................................. 139 4.4.6. Pedofília......................................................................................... 139 4.4.7.

Szexuális mazochizmus és szadizmus..................................... 140 4.5.

A parafíliák kialakulását magyarázó pszichológiai elméletek........................................................................................ 142

8

Tartalom

4.6.

4.7.

4.8.

A parafíliák gyógykezelési lehetőségei.................................... 142 A nemi identitás zavara (transzszexualizmus)....................... 143 A szexuális zavarok jogi vonatkozásai (Dr. Grád András).......... 144

V. fejezet Személyiségzavarok (Fekete Mária).................................................................... 147 5.1.

A személyiségzavarokról általában........................................... 147 5.1.1.

Az egészséges személyiség jellemzői....................................... 147 5.1.2.

A személyiségzavarok közös jellemzői.................................... 147 5.1.3.

A személyiségzavarok a mentális zavarok rendszerében..... 148 5.1.4.

A személyiségzavarok előfordulási gyakorisága.................... 149 5.1.5.

A személyiségzavarok kezelése................................................. 149 5.1.6.

A személyiségzavarok kialakulásának magyarázatai........... 151 5.1.7 A személyiségzavarok típusai.................................................... 152 5.2.

Paranoid személyiségzavar........................................................ 153 5.2.1.

Klinikai tünetek........................................................................... 153 5.2.2.

A paranoid személyiségzavar kialakulásának magyarázatai................................................................................ 154 5.2.3.

Terápiás lehetőségek................................................................... 154 5.2.4.

A paranoid személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)............................................................................... 155

5.3.

Szkizoid személyiségzavar......................................................... 156 5.3.1.

Klinikai tünetek........................................................................... 156 5.3.2.

A szkizoid személyiségzavar kialakulásának magyarázatai. 157 5.3.3.

Terápiás lehetőségek................................................................... 158 5.3.4.

A szkizoid személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)............................................................................... 158

5.4.

Szkizotíp személyiségzavar....................................................... 158 5.4.1.

Klinikai tünetek........................................................................... 158 5.4.2.

A szkizotíp személyiségzavar kialakulásának magyarázatai................................................................................ 160 5.4.3.

Terápiás lehetőségek................................................................... 160 5.4.4.

A szkizotíp személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)............................................................................... 161

5.5.

Antiszociális személyiségzavar................................................. 161 5.5.1.

Klinikai tünetek........................................................................... 162

9

Tartalom

5.5.2.

Az antiszociális személyiségzavar kialakulásának magyarázatai................................................................................ 165 5.5.3 Terápiás lehetőségek................................................................... 168 5.5.4.

Az antiszociális személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)............................................................................... 168

5.6.

Borderline személyiségzavar..................................................... 171 5.6.1.

Klinikai tünetek........................................................................... 171 5.6.2.

A borderline személyiségzavar kialakulásának magyarázatai................................................................................ 174 5.6.3.

Terápiás lehetőségek................................................................... 175 5.6.4.

A borderline személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)............................................................................... 175

5.7.

Hisztrionikus személyiségzavar............................................... 176 5.7.1.

Klinikai tünetek........................................................................... 176 5.7.2.

A hisztrionikus személyiségzavar kialakulásának magyarázatai................................................................................ 178 5.7.3.

Terápiás lehetőségek................................................................... 179 5.7.4.

A hisztrionikus személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)............................................................................... 179

5.8.

Nárcisztikus személyiségzavar.................................................. 179 5.8.1.

Klinikai tünetek........................................................................... 180 5.8.2.

A nárcisztikus személyiségzavar kialakulásának magyarázatai................................................................................ 181 5.8.3.

Terápiás lehetőségek................................................................... 182 5.8.4.

A nárcisztikus személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)............................................................................... 182

5.9.

Elkerülő személyiségzavar......................................................... 183 5.9.1.

Klinikai tünetek........................................................................... 183 5.9.2.

Az elkerülő személyiségzavar kialakulásának magyarázatai................................................................................ 184 5.9.3.

Terápiás lehetőségek................................................................... 185 5.9.4.

Az elkerülő személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)............................................................................... 185

5.10.

Dependens személyiségzavar.................................................... 185 5.10.1.

Klinikai tünetek........................................................................... 185 5.10.2.

A dependens személyiségzavar kialakulásának magyarázatai................................................................................ 187

10

Tartalom

5.10.3.

Terápiás lehetőségek................................................................... 188 5.10.4.

A dependens személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)............................................................................... 189

5.11.

Kényszeres személyiségzavar.................................................... 189 5.11.1.

Klinikai tünetek........................................................................... 191 5.11.2.

A kényszeres személyiségzavar kialakulásának magyarázatai................................................................................ 191 5.11.3.

Terápiás lehetőségek................................................................... 192 5.11.4.

A kényszeres személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)............................................................................... 192

VI. fejezet Hangulatzavarok (Fekete Mária)........................................................................ 193 6.1.

A hangulatzavarokról általában................................................ 193 6.1.1.

A hangulatzavarok meghatározása.......................................... 193 6.1.2.

A hangulatzavarok jellemzői..................................................... 194 6.1.3.

A hangulatzavarok felosztása (unipoláris és bipoláris zavarok)......................................................................................... 195 6.2.

A depresszió.................................................................................. 196 6.2.1.

A depresszió általános megközelítése...................................... 196 6.2.2.

A depresszió tüneti képe............................................................ 198 6.2.3.

A depresszió különböző megjelenési formái........................... 201 6.2.4.

A depresszió kialakulásának okai (endogén, pszichogén

és szomatogén depresszió)......................................................... 202 6.2.5.

A depresszió kialakulásának magyarázatai............................ 204 6.2.5.1. Biológiai magyarázat.................................................................. 204 6.2.5.2. Pszichológiai magyarázatok...................................................... 205 6.2.5.3. A szociális kapcsolatok szerepe................................................ 207 6.2.6.

A depresszió jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)....................... 207 6.3.

Bipoláris zavar: a mániás depresszió....................................... 208 6.3.1.

A bipoláris zavarok általános megközelítése.......................... 208 6.3.2.

A mániás epizód jellemzői......................................................... 210 6.3.3.

A bipoláris zavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)............... 214 6.4.

A hangulatzavarok gyógyítása.................................................. 216

11

Tartalom

VII. fejezet Szkizofrénia és egyéb pszichotikus zavarok (Fekete Mária)............................ 217 7.1.

A pszichózis sajátosságai............................................................ 217 7.2. Szkizofrénia.................................................................................. 219 7.2.1.

A szkizofréniában megjelenő pozitív tünetek........................ 221 7.2.1.1. Észlelési zavarok.......................................................................... 221 7.2.1.2. A gondolkodás tartalmi zavara................................................. 223 7.2.1.3. A gondolkodás formai zavara................................................... 224 7.2.1.4. Az érzelmi, hangulati élet zavara............................................. 226 7.2.1.5. Az akarati élet zavara................................................................. 226 7.2.2.

A szkizofréniában megjelenő negatív tünetek....................... 226 7.2.3.

A szkizofréniában megjelenő pszichomotoros tünetek........ 227 7.2.4.

A szkizofrénia típusos megjelenési formái............................. 228 7.2.5.

Kórlefolyás és prognózis............................................................ 230 7.2.6.

A szkizofrénia szövődményei.................................................... 233 7.2.7.

A szkizofrénia kialakulását magyarázó elméletek................ 233 7.2.7.1.

Biológiai magyarázatok.............................................................. 233 7.2.7.2. Pszichológiai magyarázatok...................................................... 234 7.2.8.

A szkizofrénia gyógykezelése................................................... 236 7.2.8.1. Farmakoterápia............................................................................ 236 7.2.8.2. Pszichoterápiák............................................................................ 237 7.2.8.3. Szocioterápiák.............................................................................. 238 7.2.8.4. Elektrokonvulzív terápia............................................................ 238 7.2.9.

A szkizofrénia jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)................... 238 7.3.

Paranoid pszichotikus zavar (paranoia).................................. 240 7.3.1.

A hétköznapi bizalmatlanság..................................................... 240 7.3.2.

A paranoia klinikai képe............................................................ 240 7.3.3.

A paranoia előfordulása és prognózisa.................................... 243 7.3.4.

A paranoia típusai....................................................................... 243 7.3.4.1.

Perzekutoros paranoia................................................................ 244 7.3.4.2. Nagyzásos (grandiózus) paranoia............................................. 244 7.3.4.3. Szerelmi (erotomániás) téboly................................................... 246 7.3.4.4. Féltékenységi téboly.................................................................... 246 7.3.4.5. Szomatikus (testi tünetekkel jellemzett) paranoia................. 248 7.3.4.6. Kevert típus.................................................................................. 248 7.3.5.

A paranoia különleges megjelenési formái............................. 248

12

Tartalom

7.3.6.

7.3.6.1.

7.3.6.2.

7.3.7.

7.3.8.

7.4.

7.5.

7.6.

7.7.

7.8.

7.9.

A paranoia kialakulásának magyarázata................................ 249 Biológiai magyarázatok.............................................................. 250 Pszichológiai magyarázatok...................................................... 250 A paranoia kezelése..................................................................... 250 A paranoia jogi vonatkozásai (Dr. Grád András).......................... 251 Rövid pszichotikus zavar........................................................... 253 Szkizofreniform zavar................................................................ 253 Szkizoaffektív zavar................................................................... 253 Indukált pszichotikus zavar...................................................... 254 Szervi betegségekhez társuló ún. „organikus” pszichózisok.

Pszichoaktív szerhasználatra visszavezethető pszichotikus zavar....................................................................... 254

VIII. fejezet Szenvedélybetegségek (Addikciók) (Fekete Mária)............................................. 255 8.1.

A szenvedélybetegségek kialakulása........................................ 255 8.1.1.

A kémiai és a viselkedéses addikció......................................... 255 8.1.2.

A szenvedélybetegség kialakulásának folyamata.................. 256 8.2.

A kábítószerek.............................................................................. 258 8.3.

A kábítószer-függőség kialakulásának szakaszai

és jellemzői.................................................................................... 259 8.3.1.

Alkalmi használat........................................................................ 260 8.3.2.

Rendszeres használat.................................................................. 263 8.3.3.

A függőség (dependencia).......................................................... 263 8.4.

A XXI. századi kábítószerhasználati szokások

átalakulása – „dizájner drogok”................................................ 266 8.5.

A kábítószer-függők személyiségjellemzői............................. 269 8.6.

A kábítószer-függőség kialakulását magyarázó elméletek..... 270 8.6.1.

Biológiai magyarázatok.............................................................. 270 8.6.2.

Pszichológiai magyarázatok...................................................... 272 8.6.3.

Szociokulturális magyarázat..................................................... 273 8.7. Terápia........................................................................................... 275 8.8.

A kémiai addikciók jogi vonatkozásai...................................... 277 8.8.1. Általános szempontok (Dr. Grád András)...................................... 277 8.8.2. Elterelés......................................................................................... 279 8.9.

Viselkedési addikciók.................................................................. 283

13

Tartalom

8.10.

Kóros játékszenvedély................................................................ 286 8.10.1.

Kultúrtörténeti érdekességek.................................................... 286 8.10.2.

A kóros játékszenvedély lefolyása, sajátosságai..................... 288 8.10.3.

A kóros játékszenvedély egy speciális formája:

az internet függőségbe ágyazott játékszenvedély................. 291 8.10.4.

A betegek személyiségjellemzői és a betegség előfordulása 291 8.10.5.

A kóros játékszenvedély kialakulását magyarázó elméletek. 293 8.10.6.

Akóros játékszenvedély gyógykezelésének lehetőségei........ 295 8.11. Kleptománia................................................................................. 296 8.12. Pirománia...................................................................................... 298 8.13.

Egyéb, jelentősebb jogi vonatkozással nem rendelkező

viselkedési addikciók................................................................... 298 8.13.1.

Hajtépegetés (Trichotillománia)............................................... 298 8.13.2. Bulimia.......................................................................................... 299 8.14.

A Viselekedéses addikciók jogi vonatkozásai (Dr. Grád András). 300 IX. fejezet Organikus mentális zavarok (Fekete Mária)..................................................... 303 9.1. Delírium........................................................................................ 304 9.1.1.

Klinikai tünetek........................................................................... 305 9.1.2.

A delírium lefolyása, kimenetele, kezelése............................. 308 9.1.3.

A delírium jogi vonatkozásai (Dr. Grád András).......................... 309 9.2. Demencia...................................................................................... 310 9.2.1.

A demenciák lefolyása, kimenetele, kezelése......................... 311 9.2.2.

A demenciák általános klinikai képe....................................... 312 9.2.3.

A demenciák jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)...................... 319 X. fejezet Pszichodiagnosztikai módszerek (Fekete Mária)............................................... 322 10.1.

A tesztek általános jellemzői..................................................... 322 10.2. Teljesítménytesztek..................................................................... 327 10.2.1. Intelligenciatesztek...................................................................... 327 10.2.1.1. MAWI............................................................................................ 328 10.2.1.2. Raven-féle matricateszt.............................................................. 333 10.2.2. Memóriatesztek............................................................................ 333

14

Tartalom

10.2.3.

Neuropszichológiai tesztek........................................................ 334 10.3. Személyiségvizsgálat................................................................... 334 10.3.1.

Projektív tesztek és módszerek................................................. 335 10.3.1.1. Rorschach-próba.......................................................................... 336 10.3.1.2. TAT (Thematic Apperception Test, gyermekváltozata: CAT)............................................................................................... 337 10.3.1.3. Szondi-teszt................................................................................... 338 10.3.1.4. PFT (Picture Frustration Test)................................................. 338 10.3.1.5. Rajztesztek.................................................................................... 339 10.3.2.

Kérdőíves módszerek.................................................................. 339 10.3.2.1. MMPI-próba................................................................................. 340 10.4.

Tünetbecslő skálák...................................................................... 341 XI. fejezet Pszichoterápiák (Fekete Mária)........................................................................... 342 11.1.

A pszichoterápiák általános megközelítése............................. 342 11.1.1.

A terápiás lehetőségek mérlegelése.......................................... 342 11.1.2.

A pszichoterápia történeti előzményei..................................... 342 11.1.3.

A pszichoterápiák meghatározása, közös jellemzői.............. 343 11.1.4.

A pszichoterápiák közötti különbség....................................... 344 11.2.

A pszichoterápiás folyamat........................................................ 345 11.2.1.

A pszichoterápia előfázisa.......................................................... 345 11.2.1.1. A pszichoterápiára való alkalmasság külső és belső feltételei.......................................................................................... 345 11.2.1.2. A pszichoterápia megtervezése, a pszichoterápiás

módszer kiválasztása................................................................... 348 11.2.1.3. A terápiás szerződés.................................................................... 349 11.2.1.4. A terápiás kapcsolat.................................................................... 351 11.2.2.

A pszichoterápiás munka........................................................... 352 11.3. Pszichoanalízis............................................................................. 353 11.3.1.

A lelki zavarok eredete............................................................... 353 11.3.2.

Tudattalan vágyaink megismerése........................................... 354 11.3.3.

A klasszikus (standard) pszichoanalízis jellemzői................. 354 11.3.3.1. A szabad asszociáció.................................................................... 354 11.3.3.2. Az értelmezés............................................................................... 355 11.3.3.3. Az álomfejtés................................................................................ 356

15

Tartalom

11.3.3.4. Az indulatáttétel jelentősége...................................................... 356 11.3.4.

A klasszikus (standard) pszichoanalízis indikációs területe. 357 11.4.

Egyéb, pszichoanalitikus szemléletű terápiák....................... 358 11.4.1.

Pszichoanalitikus pszichoterápiák............................................ 358 11.4.2.

Rövid távú pszichoanalitikus terápiák.................................... 359 11.4.3.

Egyéb alkalmazási lehetőségek................................................. 359 11.5.

Viselkedés- és kognitív terápiák (magatartásterápiák)......... 360 11.5.1. Viselkedésterápiák....................................................................... 360 11.5.1.1. A lelki zavarok eredete............................................................... 360 11.5.1.2. A viselkedésterápiák jellemzői.................................................. 360 11.5.1.3. A leggyakrabban alkalmazott viselkedésterápiás technikák. 361 11.5.1.4. A viselkedésterápia indikációs területe................................... 364 11.5.2.

Kognitív terápiák........................................................................ 365 11.5.2.1. A lelki zavarok eredete............................................................... 365 11.5.2.2. A kognitív terápiák jellemzői.................................................... 366 11.5.2.3. A kognitív terápia felépítése...................................................... 366 11.5.2.4. A kognitív terápia indikációs területe..................................... 367 11.6.

Kliensközpontú pszichoterápia................................................. 368 11.6.1.

A lelki zavarok eredete............................................................... 368 11.6.2.

A kliensközpontú terápia jellemzői.......................................... 368 11.6.3.

A kliensközpontú terápia indikációs területe......................... 370 11.7. Hipnoterápia................................................................................. 371 11.7.1.

A hipnózis története.................................................................... 371 11.7.2.

A hipnózis és a hipnoterápia lényege....................................... 372 11.7.3.

A hipnoterápia folyamata........................................................... 373 11.7.3.1. A hipnoterápiára való felkészítés.............................................. 373 11.7.3.2. Hipnózis indukciók...................................................................... 374 11.7.3.3. A kölcsönös összehangolódás eriksoni technikája................. 375 11.7.3.4. A pszichoterápiás szakasz.......................................................... 376 11.7.3.5. A módosult tudatállapot megszüntetése (dehipnózis)........... 378 11.7.3.6. Megbeszélés.................................................................................. 379 11.7.3.7. A hipnózis indikációs területe................................................... 379 11.8.

Relaxációs és szimbólumterápiák............................................. 380 11.8.1.

A relaxációs terápiák általános jellemzői................................ 380 11.8.1.1. A relaxációs terápiák csoportosítása........................................ 382 11.8.1.1.1. Aktív relaxáció (Jacobson: Progresszív relaxáció)................ 382 11.8.1.1.2. Passzív relaxáció (Schulz: Autogén tréning)........................... 383

16

Tartalom

11.8.1.1.3. Eklektikus módszerek................................................................. 385 11.8.1.1.4. A relaxáció indikációs területe.................................................. 385 11.8.2. Szimbólumterápiák...................................................................... 386 11.8.2.1. A szimbólumterápiák általános jellemzői................................ 386 11.8.2.2. A szimbólumterápiák indikációs területe................................ 387 11.9.

Csoport pszichoterápiák............................................................. 388 11.9.1.

Analitikus csoport pszichoterápiák.......................................... 392 11.9.2.

Rogers-féle csoport pszichoterápia (Encounter csoport)..... 392 11.9.3. Pszichodráma............................................................................... 393 11.9.3.1. A pszichodráma menete............................................................. 394 11.9.4.

A csoport pszichoterápiák indikációs területe....................... 396 11.10. Családterápiák.............................................................................. 397 11.10.1. A családterápia pszichológiai sajátosságai.............................. 397 11.10.2. A család rendszerszemléletű megközelítése........................... 398 11.10.3. A családterápia menete és módszertana.................................. 400 11.10.4. A családterápia indikációs területe.......................................... 403 11.11.

Gyermek pszichoterápia............................................................. 403 11.11.1.

A gyermek pszichoterápiák módszertanát befolyásoló

életkori sajátosságok.................................................................... 403 11.11.2. A gyermek pszichoterápiák módszertana............................... 405 11.11.3. A gyermek pszichoterápiák jellemzői...................................... 406 XII. fejezet Előítélet (Fekete Mária)........................................................................................ 408 12.1.

Az előítélet, mint szociálpszichológiai jelenség;

Pszichopatológiai vonatkozások................................................ 408 12.2.

Az előítéletesség történelmi gyökerei...................................... 409 12.3.

Attitűd és előítéletesség.............................................................. 411 12.3.1.

Az attitűd ismérvei...................................................................... 411 12.3.2.

Az előítélet ismérvei.................................................................... 412 12.4.

Az előítéletesség kialakulása..................................................... 414 12.4.1.

Az előítélet kialakulásában szerepet játszó csoportközi

és csoporton belül zajló pszichológiai folyamatok................. 414 12.4.1.1. Csoportidentitás........................................................................... 414 12.4.1.2. Bűnbakképzés............................................................................... 415 12.5.

Az előítéletes személyiség jellemzői......................................... 417

17

Tartalom

12.6.

Az előítélet megnyilvánulási formái........................................ 420 12.6.1.

Szóbeli előítéletesség .................................................................. 420 12.6.2. Írásban megjelenő előítéletesség (elektronikus sajtó,

internet), a média szerepe.......................................................... 421 12.6.3. Elkerülés ....................................................................................... 422 12.6.4.

Hátrányos megkülönböztetés ................................................... 423 12.6.5.

Testi erőszak ................................................................................ 423 12.6.6. Kiirtás............................................................................................ 424 12.7.

Romákkal szembeni előítélet..................................................... 425 12.8.

Az előítéletek tompításának módszerei................................... 432 12.9.

Előítéletesség és joggyakorlat.................................................... 435 12.10.

Melléklet: California F-Skála.................................................... 438 XIII. fejezet Az igazságszolgáltatás pszichológiája általában (Dr. Grád András)............... 440 13.1.

A közhatalom és a magánszféra viszonya............................... 440 13.2.

A hazai bíráskodás általános pszichológiai jellemzői........... 442 13.2.1.

Feudális hagyományok............................................................... 442 13.2.2. Bírócentrikusság.......................................................................... 444 13.2.3.

Metakommunikációs csapdák................................................... 446 13.3.

A bíró pszichológiai terhelése és a bíráskodás potenciális

személyiségtorzító hatása........................................................... 447 XIV. fejezet A polgári eljárás pszichológiája (Dr. Grád András)........................................... 450 14.1.

A peres felek és a bíróság konfliktusai.................................... 450 14.2.

A peres felek egymás közötti konfliktusai............................. 452 14.2.1. Tulajdonítások.............................................................................. 452 14.2.2.

Kognitív disszonancia feloldó mechanizmusok.................... 453 14.2.3.

Jó egészre törekvés....................................................................... 455 14.3.

A tanúbizonyítás problematikája.............................................. 456 14.4.

A jogi képviselők szerepe a perben.......................................... 460 14.5.

A pszichológiai helyzet a per befejeződésekor....................... 461 14.6.

Lehetséges alternatív megközelítési módok a bíróságok részéről........................................................................................... 463

18

Tartalom

XV. fejezet A családjog pszichológiai többletproblémái (Dr. Grád András)......................... 465 15.1.

15.2.

15.3.

15.4.

15.5.

15.6.

Rizikófaktorok a házasságkötéskor......................................... 465 Az élethelyzet-változások és a tárgyvesztés jelentősége....... 470 Az alkoholizmus megítélése a családjogban........................... 471 A gyermekelhelyezés pszichológiai problémái....................... 473 A gyermekek tanúkénti kihallgatása....................................... 476 Az egyező akaratnyilvánításos bontóperek csapdái............. 478

XVI. fejezet A büntetőeljárás és a büntetés-végrehajtás pszichológiája (Dr. Grád András) 480 16.1.

A normakövetés lehetséges motivációi.................................... 480 16.2.

A büntetés visszatartó szerepe.................................................. 481 16.3.

Viktimológiai összefüggések..................................................... 483 16.4. Börtönártalmak............................................................................ 484 16.4.1.

A lét három szférájának összeolvadása.................................... 485 16.4.2.

A társadalom alá-, fölé-, mellérendeltségi viszonyainak hiánya............................................................................................. 486 16.4.3.

Az önmegvalósítás hiánya......................................................... 487 16.4.4.

A bizonytalanság neurotizáló hatása....................................... 487 16.4.5. Állandósult kudarc- és frusztrációérzet.................................. 488 16.5.

Informális struktúrák kialakulása........................................... 490 16.6.

Az erőszak és a szociális státusz összefüggése...................... 492 16.7.

A társadalomba visszatérés pszichológiai akadályai............. 493 XVII. fejezet A pszichológus szerepe az igazságszolgáltatásban és a büntetés-végrehajtásban (Dr. Grád András)................................................. 496 17.1.

A pszichológus szakértőről általában....................................... 496 17.2.

Családjogi perek........................................................................... 500 17.3. Mediáció........................................................................................ 507 17.3.1.

A mediációról általánosságban.................................................. 507 17.3.2.

Mediáció a polágri ügyekben..................................................... 509 17.3.3.

Mediáció a büntetőügyekben..................................................... 512

19

Tartalom

17.4.

Büntetőjogi perek......................................................................... 514 17.5. Büntetés-végrehajtás................................................................... 514 XVIII. fejezet A hatékony jogászi kommunikáció pszichológiája (Dr. Grád András)............ 517 18.1.

A neurolingvisztikai programozás (NLP) tana..................... 517 18.2. Alapaxiómák................................................................................. 518 18.3.

Az állapot-fiziológiák felismerésének szerepe....................... 518 18.4.

A szemmozgások és a hangszín kalibrálása........................... 520 18.5.

A kommunikáció során alkalmazható műfogások ............... 521 18.5.1.

A probléma felszeletelése........................................................... 521 18.5.2.

Kizökkentés váratlan fordulattal.............................................. 522 18.5.3.

Hamis kauzalitás......................................................................... 524 18.5.4.

Agymosó technikák..................................................................... 524 18.5.5.

Pacing – leading (követés – vezetés)......................................... 525 18.5.6.

Raport kialakítása....................................................................... 526 18.5.7.

A Milton-modell kínálta lehetőségek....................................... 527 Felhasznált irodalom....................................................................................... 531

20

ELŐSZÓ

A pszichológia szerepe a jogban és annak különböző területein ismert, a lélektan alkalmazására e téren már sokféle kísérlet történt, de távol vagyunk a lehetőségek kihasználásától. A morális és a proszociális viselkedés fejlődéslélektana, a viselkedés belső vezérlése, az önkontroll, ebben az érzelmek és az indulatok szerepe, a személyiségzavar, különösen ennek organikus, ill. pszichoszomatikus zavarokkal együtt járó formái, a jog által szabályozott társas helyzetek érzékelésének és értelmezésének változatai stb., sok szempontból tartozhatnak a jogelméletre, az igazságszolgáltatásra vagy a büntetés-végrehajtásra, közelebbről a rendőri, ügyészi, bírói, ügyvédi stb. munkára. A jog alkalmazása, érvényesülése sajátos kommunikációs folyamatokban zajlik, kihallgatásban, ügyvédi konzultációkban, tárgyaláson, amelyek keresetek, közvádak, fellebbezések stb. nyomán indulnak meg és bonyolódnak le különböző szinteken. Ezekben lélektani körülmények, vagy éppen lélektani – pl. személypercepciós, empátiás, kommunikatív, szuggesztív stb. – készségek és képességek nagy jelentőségűek lehetnek, meghatározhatják a jogsértések rekonstrukcióját és bizonyítását, a perben lévők sorsát. A családjog, a büntetőjog, a polgári jog a személyiség és az emberi kapcsolatok legbensőbb részleteit is érinthetik, a jog közbeavatkozásának kihatásai itt is sorsdöntők lehetnek.

Gyakorta mondják, hogy rendőrnek, bírónak, ügyvédnek szinte pszichológusnak kellene lennie. Valóban akadnak a jognak olyan szereplői, akik hatékonyabbak és emberségesebbek, mert ösztönösen vagy tanult, tapasztalatilag csiszolódott módon érvényes lélektant képesek alkalmazni, pl. jobban megértik a jog különféle folyamataiban résztvevőket, mint mások, vagy egyszerűen csak jobban tudtak rájuk hatni.

Mégis, úgy tűnik, nemcsak nálunk, de a lefejlettebb országokban is aránylag kis mértékben válnak pszichológussá is a jog szereplői, valószínűleg azért, mert nem tanítanak nekik elegendő és megfelelő pszichológiai ismereteket és módszereket, meg talán nem is motiválják kellően őket ilye-

21

Előszó

nek alkalmazására. Több oka lehet ennek a helyzetnek, bizonyos, hogy nem egyszerűen valamiféle elmaradottságról vagy elzárkózásról lehet szó.

Talán a jogban és a jogalkalmazásban rejlő hétköznapi, implicit lélektan, illetve a jog sajátos pszichológiai hermeneutikája adja, hogy a jog gyakorlatában működő értelmes ember aránylag jól eligazodik az emberi dolgokban, és nem érez elég késztetést arra, hogy új szempontokat vegyen fel, felfogását és tevékenységét a pszichológia alapján értelmezze újra. Talán a pszichológia maga sem alkalmas ma még arra, hogy a jog segítője, segédeszköze legyen. Gondoljunk csak a lélektan sokféle irányzatára, amelyek egymástól eltérő konklúziókhoz vezethetnek. A pszichológusok vitája elbizonytalaníthatja a jog embereit. Talán a társadalom sem igényli még a jogtól a lélektant, lehet, hogy a hagyományos racionalitásban, rendben, a jogi leegyszerűsítésekben érdekelt.

Nagyon messze vezető, érdekes kérdések ezek. Az bizonyos, hogy a jövőben a lélektan akarva-akaratlan nagyobb szerepet fog kapni. Kezdenek kibontakozni a klasszikus jogfelfogás és jogalkalmazás alternatívái.

Gondoljunk csak a mediáció jelenségére, amely egy-két évtized alatt hihetetlen széles körben nyert alkalmazást, és sok olyan dolgot megoldott vagy megkönnyített, aminek korában csak per volt a kimenetele. Vagy a dekri­ mi­nalizáció terjedésére bizonyos életszférákban, ill. bizonyos jogsértések, bűncselekmények medikalizációjára, pszichiatrializálódására. Ilyen viselkedésformák esetében a büntetés helyett egyre gyakoribb az ún. elterelés a terápia irányába. Ma már óriási, önálló tudományággá vált a forenzikus szexológia vagy a pszichoterápia, és ezek részben intézményekben, zárt körülmények között alkalmazott technikák, részben mindinkább „ambu­ lanter”, a közösségi életkereteken belül. De a haszonszerző, érdekérvényesítő bűnözésformákban is mind gyakrabban felvetődik a lélektani eszközökkel történő, segítő-fejlesztő viselkedésformálás, reszocializáció. Ma már érthető, ha egy pedofil vagy szadista pszichológiai (vagy akár az idegrendszerre ill. a hormonrendszerre ható gyógyszeres, kémiai) kezelésben részesül, lehet, hogy csakhamar megszokottá válik, hogy a visszaeső zsebtolvajok, betörők, rablók is gyakran kerülnek pszichoterápiába.

Nem tudhatjuk elővételezni a fejlődést, mindenesetre ma már a jogban élők és működők számára evidens lehet, hogy a lélektan rájuk is tartozik, valamilyen formában nekik is ismerniük kell. Nagy szerepe lehet ezért a jogászok pszichológiai képzésének. Ennek már az egyetemen meg kellene

22

Előszó

kezdődnie, és ott legalább meg kellene kapniuk azokat az alapokat, amelyekre majd később speciális továbbképzéseik, önképzéseik épülnek. Úgy tűnik, ez a könyv ilyenfajta alapozásra tesz kísérletet. Logikus, decimális rendszerben mutatja be a pszichológia alapvonalait, bemutatja a kulcsfogalmakat, megismerteti a normális és kóros lélektani működés tényezőit és szabályszerűségeit. Korszerű tájékoztatást ad a segítő beavatkozás módszereiről. Részletesen szól bizonyos jogalkalmazási vetületek lélektanáról. A könyv nyilvánvalóan vezérfonal, amelyre előadások és szemináriumok anyagát fel lehet fűzni, ill. amelynek segítségével a lélektani ismereteket meg lehet tanulni.

Azért kell a könyvvel kapcsolatosan kísérletről beszélni, mert legjobb tudomásom szerint magyar nyelven eddig nem született ilyenfajta, a jogászoknak szóló szakspecifikus összefoglaló bevezetés, tankönyv a lélektanról. A joghallgatók – és általában a joggal foglalkozók – figyelmébe ajánlom ezt a könyvet, szerzői a témában járatos, jó szakemberek, akik párhuzamosan tudják képviselni a két tudományterületet, és különösen a jogászok pszichológiai szükségleteinek tudnak közvetítően megfelelni.

Bízom benne, hogy a könyv hozzájárul a jog lélektani kiegészüléséhez, új pszichológiai kultúrájához.

Buda Béla dr.

23

„Úgy beszélni ezekről a bonyolult dolgokról, hogy a szó mögött megtalálják a lényeget, s ne csak megtalálják, hanem meg is értsék, viszonylag könnyen megtanulják – nem, ez nem könnyű feladat.

Sose hittem volna, hogy így megizzaszt ez a kis tankönyv.”

(Benedek István: Aranyketrec)

BEVEZETŐ Mi is az a pszichológia és kik azok a pszichológusok?

Főzni tanuló emberektől tudjuk, hogy a szakácskönyvek számtalan receptet tartalmaznak, de egyik sem írja le, hogyan kell rántást készíteni.

Mivel könyvünk címe „Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak”, a kezdő szakácsok tapasztalatán okulva a bevezető címében feltett kérdés megválaszolásával kezdjük az írást. A legnagyobb fogalomzavar a pszi­ chiáter és a pszichológus szerepével kapcsolatos; sokszor még diplomás emberek számára sem egyértelmű, ki mivel is foglalkozik.

A pszichológia (lélektan) a lelki folyamatokkal, jelenségekkel foglalkozó tudomány, ami magában foglalja mind az egészséges, mind a kóros lelki működések széles skáláját az érzékeléstől a személyiségfejlődésen át a kóros lelki jelenségek törvényszerűségeinek feltárásáig. A pszichológusok bölcsészdiplomával rendelkező szakemberek, akik az alapképzettség megszerzése után különböző szakterületekre specializálódhatnak, ilyen például a pedagógia, a szervezetfejlesztés, az igazságügyi vagy a klinikai pszichológia. A „klinikai” megjelölést a köznyelv is használja. Általában olyan emberre mondjuk, hogy „klinikai eset” akinek viselkedése lényegesen eltér a környezetében megszokottól, azt is mondhatnánk, abnormális. A klinikai szakpszichológus munkája nagy részét az ilyen „klinikai esetek” teszik ki. Tevékenységének középpontjában a kóros lelki jelenségek vizsgálata és gyógyítása áll. Speciális eszköztárával pszichodiagnosztikai vizsgálatokat végez, szakvéleményt készít és a személyiségre ható pszichoterápiás módszerekkel gyógyít. Lényeges azonban megjegyeznünk, hogy pszichológushoz nem csak betegek, de egészséges emberek is fordulhatnak. A pszichológus nemcsak az egészség visszaállítását, de annak megőrzését és fejlesztését is el tudja látni. Így pl. személyiségfejlesztést végez olyan emberek részére, akik igyekeznek önmagukat jobban megismerni, bizonyos képes-

25

Bevezető

ségeiket (pl. kommunikáció) jobban kiaknázni, vagy egyszerűen csak szeretnék magukat jobban érezni. A klinikai szakpszichológus felkérésre végezhet szakértői munkát is. Az igazságügyi szakértői tevékenység speciális – a klinikusi után megszerezhető – további szakvizsgához kötött.

A pszichiátria (elmekórtan) az orvostudománynak az az ága, ami a kóros, abnormális lelki jelenségek, betegségek (pl. elmebetegségek, hangulatzavarok, szenvedélybetegség stb.) kialakulásával és gyógyításával foglalkozik. A meghatározásból kiderül, hogy a klinikai pszichológia és a pszichiátria tárgya jórészt megegyezik, a szakemberek képzettsége, a gyógyítás technikája azonban eltérő. A pszichiáterek olyan szakvizsgázott orvosok, akik a lelki zavarok gyógyítására szakosodtak, és elsősorban orvosi módszereket alkalmazva, a testi, biokémiai folyamatokra hatva, gyógyszerek alkalmazásával gyógyítanak. A pszichológiai kultúra elterjedésével azonban ma már egyre több orvos kezd valamilyen pszichoterápiás technika megtanulásába és alkalmazásába.

A pszichopatológia (kórlélektan) a pszichológia és a pszichiátria határmezsgyéjén elhelyezkedő, lelki zavarokkal foglalkozó tudomány. A mű megírása során nem törekedtünk sem a pszichológia alapjelenségeinek, sem az igazságügyi pszichiátria szakterületének ismertetésére, hiszen ezek mindegyike egy-egy önálló könyvet megtöltene, ráadásul e témakörökről már számos kiváló külföldi és hazai szerző művét olvashatjuk. [Például Huszár Ilona – Kuncz Elemér: Igazságügyi pszichiátria (Medicina, Bp. 1998)] Köny­ vünket inkább egy jól hasznosítható segédeszköznek szántuk művelt laikusok számára, ezért elsősorban azoknak a mentális zavaroknak a közérthető bemutatására törekedtünk, amelyek a környezetünkben élő emberek körében a leggyakrabban előfordulnak.

A gyakorló jogászok tapasztalatból tudják, hogy a pszichés zavarokkal küszködő emberek egy része nem a pszichoterápiás rendelőt keresi fel, hanem ügyvédhez fordul vagy bírósági tárgyalásokra jár. Mind a betegek, mind a szakemberek sok időt és energiát megtakaríthatnának azzal, ha időben felismernék egy állapot kórosságát. Könyvünk III–VIII. fejezetében ezért főleg olyan pszichiátriai kórképeknek és azok pszichológiai jellemzőinek bemutatására törekszünk, amelyekkel a gyakorló jogász munkája során gyakran találkozhat. A zavarokat jellemző tünetek részletes leírásával és az esetismertetésekkel abban szeretnénk segíteni olvasóinkat, hogy – például egy konkrét eset kapcsán a megfelelő fejezetet fellapozva – képessé váljanak a kóros (patológiás) lelki működések jelenségszintű felismerése. Az igazság-

26

Bevezető

szolgáltatás pszichológiájának ismertetésére a mű XIII–XVIII. fejezeteiben kerül sor.

Az írók lehetőleg olyan „kedvcsináló” fejezettel nyitnak, ami felkelti az olvasó érdeklődését a könyv további olvasásához. Magunk is ismerjük ezt a fogást, most praktikus okok miatt mégis kénytelenek vagyunk ettől eltérni. Őszintén bevalljuk, hogy az első fejezetben bemutatásra kerülő négy nagy pszichológiai iskola nem a könyv legérdekesebb része. A részletes pszichopatológia előtt azonban kénytelenek vagyunk ezek ismertetésére, mert a személyiségről alkotott felfogásuk és fogalmaik magyarázata szükséges ahhoz, hogy a következő fejezetek érthetővé válhassanak.

27

I. fejezet

NAGY PSZICHOLÓGIAI ISKOLÁK

A valóság mérhetetlen mennyiségű információ halmaza. Az általunk megélt valóság mindig szubjektív, hiszen érzékszerveink és személyiségünk „szűrőjén” át képeződik le. Képzeljük csak el, hogy ugyanazt a várromot mennyire más szempontok szerint figyeli meg – és emiatt másképp látja – egy régész, egy statikus és egy festőművész. Az emberek megítélésénél is hasonló a helyzet, ezért van az, hogy a nagy pszichológiai irányzatok emberképe is annyira eltérő. Mindegyik nagy iskolának megvan a maga sajátos elgondolása az ember lelki működéséről. Azt a felfogásmódot, ahogyan az embert mindegyik irányzat a saját nézetrendszere alapján értelmezi, „modell”-nek nevezzük. Mindegyik modell speciális, kizárólag az adott nézetrendszerre jellemző fogalmakat használ. Az analitikus például ösztönkésztetésről, tudattalanról, Ödipusz-konfliktusról, a behavio­ rista drive-ról, kondicionálásról, a kognitív felfogás diszfunkcionális attitűdről beszél. A modelleknek azonban nem csak a nyelvezete más, hanem különbözőképpen magyarázzák az egészséges és kóros lelki működéseket (betegségeket), ennek megfelelően eltérő nézeteket vallanak a gyógyítás módszereiről is. Ismeretük elkerülhetetlen, hiszen a bemutatásra kerülő pszichiátriai kórképek pszichológiai jellemzőit ezeken keresztül fogjuk leírni. A pszichológia négy legmarkánsabb összefüggő nézetrendszerét a pszichoanalízis, a behaviorizmus, a kognitív pszichológia és a humanisztikus pszichológia képviseli.

1.1. Pszichoanalízis A nagy iskolák közül ez a legrégebbi és a legismertebb. Szinte nincs olyan pszichológiai vonatkozású film, amiben ne szerepelne az analitikus helyzet: a díványon fekvő páciens és a mögötte jegyzetelő analitikus. Az iskola megteremtője a pszichoanalízis atyjának tartott Sigmund Freud (1856–1939) bécsi ideggyógyász.

29

Nagy pszichológiai iskolák

1.1.1. A lelki működés szintjei (tudat, tudatelőttes, tudattalan) A pszichoanalízis megjelenése előtt természetes volt, hogy a lelki működések alatt kizárólag tudatos folyamatokat értettek. A tudattalanul zajló lelki történésekre, a lélek bonyolultabb, több rétegű szerkezetére Freud hívta fel elsőként a figyelmet. Nemcsak bevezette, de elmélete központi gondolatává is tette a tudattalan fogalmát. Így lett a pszichoanalízis egyik legjellemzőbb sajátossága, hogy a lelki jelenségek magyarázatában a tudatosan zajló folyamatokról (vagyis arról, amiről gondolkodni, beszélni tudunk) a tudattalanra helyeződött át a hangsúly. A freudi emberképben a tudatos folyamatok már csak töredékét képezik a lelki működéseknek.

Freud úszó jéghegy hasonlata szerint a tudat arányait és jelentőségét tekintve csak a jéghegy víz fölötti kisebbik hányadának, a tudattalan tartomány viszont a víz alatt lévő nagyobbik részének felelne meg. A tudat és a tudattalan között Freud feltételezett egy keskeny átjárót, amit „tudat­ előttesnek” nevezett el. Ez a tartomány olyan, mint egy nagy raktár, amely a tudatból kiszorult, de abba bármikor visszahívható, felidézhető információkat tartalmazza (pl. mi volt a tegnap esti vacsora). Ez lényegében az emlékezet megfelelője.

1.1.2. A személyiség szerkezete (Id, Ego, Szuperego) Az analitikusok szerint a személyiség belső struktúráját (intrapszichés struktúra) hármas tagolódás jellemzi: 1. az ösztön-én (latinul: Id) 2. az én (latinul: Ego) 3. a felettes-én (latinul: Szuperego) Az Id már születésünk pillanatában jelen van, velünk születik. A személyiségfejlődés során ebből differenciálódik az Ego, majd a szocializációs folyamat, a nevelés, a család és a társadalom hatására alakul ki értékrendünk, és az az idealizált személyiségkép, amilyennek optimális esetben kellene válnunk (Szuperego). Freud a személyiséget egy dinamikus, állandó mozgásban lévő rendszerként írja le, melyben a jórészt tudattalanul működő intrapszichés struktúrák ellentétes céljaik, késztetéseik miatt egész életünkön át konfliktusban állnak egymással, küzdenek a kifejeződésre jutásért, a viselkedés meghatározásáért. A lelki egészség feltétele, hogy

30