Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak by ORAC Kiadó

FEKETE MÁRIA – DR. GRÁD ANDRÁS

PSZICHOLÓGIA ÉS PSZICHOPATOLÓGIA JOGÁSZOKNAK Második, bővített és átdolgozott kiadás

FEKETE MÁRIA – DR. GRÁD ANDRÁS

PSZICHOLÓGIA ÉS PSZICHOPATOLÓGIA JOGÁSZOKNAK Második, bővített és átdolgozott kiadás

Lap- és Könyvkiadó Kft.

A HVG-ORAC a LexisNexis csoport partnere

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 147 7 Budapest, 2012 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Internet: http://www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva A szedés a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadóban készült

TARTALOM

Előszó (Dr. Buda Béla).......................................................................................... 21 Bevezető (Fekete Mária)....................................................................................... 25 I. fejezet Nagy pszichológiai iskolák (Fekete Mária)........................................................ 29 1.1. Pszichoanalízis............................................................................. 29 1.1.1. A lelki működés szintjei (tudat, tudatelőttes, tudattalan).... 30 1.1.2. A személyiség szerkezete (Id, Ego, Szuperego)..................... 30 1.1.2.1. Az ösztön-én (Id).......................................................................... 31 1.1.2.2. Az én (Ego).................................................................................... 31 1.1.2.3. A felettes-én (Szuperego)............................................................ 32 1.1.2.4. Énvédő mechanizmusok............................................................. 33 1.1.3. A személyiség fejlődése.............................................................. 34 1.1.4. A pszichés zavarok kialakulásának pszichoanalitikus magyarázata................................................................................. 35 1.1.4.1. A pszichotraumák........................................................................ 35 1.1.4.2. Fixáció............................................................................................ 36 1.1.4.3. Túlzott elhárítás.......................................................................... 37 1.1.5. Gyógyítás...................................................................................... 37 1.1.6. A pszichoanalízis továbbfejlődése............................................ 37 1.2. Behaviorizmus.............................................................................. 40 1.2.1. A klasszikus behaviorista modell és a neobehaviorizmus..... 42 1.2.2. A pszichés zavarok kialakulásának és korrekciójának behaviorista magyarázata.......................................................... 43 1.2.3. Tanuláselméletek......................................................................... 43 1.2.3.1. Klasszikus kondicionálás........................................................... 43 1.2.3.2. Operáns kondicionálás............................................................... 44 1.2.3.3. Utánzás (modellkövetés)............................................................. 45

Tartalom

1.3. Kognitív pszichológia................................................................. 46 1.3.1. A kognitív pszichológia emberképe......................................... 47 1.3.2. A kognitív pszichológia tartalmi gazdagodása...................... 48 1.3.3. A pszichés zavarok kialakulásának kognitív magyarázata és gyógyítása................................................................................. 49 1.4. Humanisztikus pszichológia...................................................... 49 1.4.1. A humanisztikus emberkép....................................................... 50 1.4.2. A pszichés zavarok kialakulásának humanisztikus magyarázata és gyógyítása........................................................ 50 1.5. Összegzés...................................................................................... 51 II. fejezet A normalitás – abnormalitás és a mentális zavarok (Fekete Mária).............. 53 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

A normalitás – abnormalitás pszichológiai megközelítése. 53 A normalitás – abnormalitás jogi megközelítése................... 57 A mentális zavarok kialakulásának okai................................. 58 A stressz........................................................................................ 59 A mentális zavarok gyógyítása................................................. 62

III. fejezet Szorongásos zavarok (Fekete Mária).................................................................. 64 3.1. A szorongás................................................................................... 64 3.1.1. A szorongásra jellemző tünetek................................................ 65 3.1.1.1. A szorongásra jellemző testi tünetek....................................... 65 3.1.1.2. A szorongásra jellemző viselkedéses tünetek........................ 66 3.1.1.3. A szorongásra jellemző lelki tünetek....................................... 67 3.1.2. Az egészséges és a patológiás szorongás................................. 68 3.1.2.1. Az egészséges lelki működésre jellemző szorongás.............. 68 3.1.2.2. A patológiás szorongás............................................................... 69 3.1.3. A patológiás szorongás kialakulásának magyarázatai......... 70 3.1.3.1. Lélektani magyarázatok............................................................. 70 3.1.3.2. Biológiai felfogás.......................................................................... 71 3.1.3.3. Szomatogén elméletek................................................................. 72 3.1.3.4. Pszichofiziológiai felfogás.......................................................... 74 3.1.4. Gyógykezelés................................................................................ 74

Tartalom

3.2. Pánikzavar.................................................................................... 75 3.2.1. A pánikroham............................................................................... 77 3.2.2. A pánikzavar................................................................................ 78 3.2.3. A pánikzavar következményei.................................................. 78 3.2.4. A pánikzavar hátterében álló bio-pszicho-szociális tényezők. 81 3.2.5. A pánikzavar kezelése................................................................ 83 3.2.6. A pánikzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)..................... 84 3.3. Fóbiák............................................................................................ 84 3.3.1. A fóbiák közös jellemzői............................................................. 84 3.3.1.1. A félelem fóbiává válásához vezető út..................................... 85 3.3.1.2. A fóbiák kialakulásának története............................................ 87 3.3.1.3. A fóbia tünetei.............................................................................. 87 3.3.1.4. A fóbiák kialakulásának okai.................................................... 88 3.3.1.5. A pszicho-szociális hatásokra vonatkozó pszichológiai elméletek........................................................................................ 89 3.3.2. Agorafóbia..................................................................................... 91 3.3.2.1. Az agorafóbia főbb jellemzői..................................................... 91 3.3.2.2. Az agorafóbia kiterjedtsége....................................................... 93 3.3.2.3. Az egyén haszna a betegségből (elsődleges és másodlagos betegségelőny).............................................................................. 95 3.3.2.4. Az agorafóbia kialakulását magyarázó elméletek................. 96 3.3.3. Szociális fóbia............................................................................... 97 3.3.3.1. A szociális fóbia főbb jellemzői................................................. 97 3.3.3.2. A szociális fóbia kialakulását magyarázó elméletek............. 101 3.3.4. Specifikus fóbiák......................................................................... 102 3.3.4.1. A specifikus fóbiák közös jellemzői......................................... 102 3.3.4.2. Állatokkal kapcsolatos fóbiák.................................................... 103 3.3.4.3. Természeti környezettel kapcsolatos fóbiák........................... 104 3.3.4.4. Vérrel, injekciózással, sérüléssel, orvosi beavatkozással kapcsolatos fóbiák........................................................................ 105 3.3.4.5. Szituációhoz kötött fóbiák.......................................................... 106 3.3.5. A fóbiák mentális betegségekkel való társulása..................... 106 3.3.6. A fóbiák gyógyítása..................................................................... 107 3.3.7. A fóbiák jogi vonatkozásai (Dr. Grád András).............................. 108 3.4. Kényszeres zavar......................................................................... 108 3.4.1. Ismétlődés és rituálé.................................................................... 108 3.4.2. Kényszerbetegség........................................................................ 110

Tartalom

3.4.2.1. Kényszergondolat (rögeszme)................................................... 111 3.4.2.2. Kényszercselekvés....................................................................... 112 3.4.3. A kényszerbetegségtől független normális és abnormális kényszerjelenségek...................................................................... 113 3.4.3.1. A normalitásba tartozó ún. „fejlődési kényszer”................... 113 3.4.3.2. Az abnormalitás körébe tartozó kórképek.............................. 114 3.4.4. A kényszerbetegségek pszichológiai magyarázatai............... 114 3.4.5. Gyógyítás...................................................................................... 116 3.4.6. A kényszerbetegségek jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)...... 116 3.5. Stressz-zavarok............................................................................. 117 3.5.1. A stressz-zavarok általános jellemzői...................................... 119 3.5.2. A stressz-zavarok tünetei........................................................... 120 3.5.3. A stressz-zavarok lefolyása........................................................ 121 3.5.4. A stressz-zavarok kialakulásának magyarázatai................... 123 3.5.5. Gyógyító technikák..................................................................... 124 3.5.6. A stressz-zavarok jogi vonatkozásai (Fekete Mária–Dr. Grád András)........................................................... 125 IV. fejezet A szexuális magatartás és a nemi identitás zavarai (Fekete Mária).............. 127 4.1. A szexualitás kultúrtörténete.................................................... 127 4.2. Szexuális funkciózavarok........................................................... 130 4.2.1. A vágy zavara............................................................................... 132 4.2.2. A készenlét zavara....................................................................... 132 4.2.3. Az orgazmus zavara.................................................................... 133 4.3. A funkciózavarok gyógyítása.................................................... 133 4.4. Parafíliák....................................................................................... 134 4.4.1. Fetisizmus..................................................................................... 137 4.4.2. Transzvesztita fetisizmus........................................................... 138 4.4.3. Exhibicionizmus.......................................................................... 138 4.4.4. Voyeurizmus................................................................................. 139 4.4.5. Frottőrizmus................................................................................. 139 4.4.6. Pedofília......................................................................................... 139 4.4.7. Szexuális mazochizmus és szadizmus..................................... 140 4.5. A parafíliák kialakulását magyarázó pszichológiai elméletek........................................................................................ 142

Tartalom

4.6. 4.7. 4.8.

A parafíliák gyógykezelési lehetőségei.................................... 142 A nemi identitás zavara (transzszexualizmus)....................... 143 A szexuális zavarok jogi vonatkozásai (Dr. Grád András).......... 144

V. fejezet Személyiségzavarok (Fekete Mária).................................................................... 147 5.1. A személyiségzavarokról általában........................................... 147 5.1.1. Az egészséges személyiség jellemzői....................................... 147 5.1.2. A személyiségzavarok közös jellemzői.................................... 147 5.1.3. A személyiségzavarok a mentális zavarok rendszerében..... 148 5.1.4. A személyiségzavarok előfordulási gyakorisága.................... 149 5.1.5. A személyiségzavarok kezelése................................................. 149 5.1.6. A személyiségzavarok kialakulásának magyarázatai........... 151 5.1.7 A személyiségzavarok típusai.................................................... 152 5.2. Paranoid személyiségzavar........................................................ 153 5.2.1. Klinikai tünetek........................................................................... 153 5.2.2. A paranoid személyiségzavar kialakulásának magyarázatai................................................................................ 154 5.2.3. Terápiás lehetőségek................................................................... 154 5.2.4. A paranoid személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)............................................................................... 155 5.3. Szkizoid személyiségzavar......................................................... 156 5.3.1. Klinikai tünetek........................................................................... 156 5.3.2. A szkizoid személyiségzavar kialakulásának magyarázatai. 157 5.3.3. Terápiás lehetőségek................................................................... 158 5.3.4. A szkizoid személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)............................................................................... 158 5.4. Szkizotíp személyiségzavar....................................................... 158 5.4.1. Klinikai tünetek........................................................................... 158 5.4.2. A szkizotíp személyiségzavar kialakulásának magyarázatai................................................................................ 160 5.4.3. Terápiás lehetőségek................................................................... 160 5.4.4. A szkizotíp személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)............................................................................... 161 5.5. Antiszociális személyiségzavar................................................. 161 5.5.1. Klinikai tünetek........................................................................... 162

Tartalom

5.5.2. Az antiszociális személyiségzavar kialakulásának magyarázatai................................................................................ 165 5.5.3 Terápiás lehetőségek................................................................... 168 5.5.4. Az antiszociális személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)............................................................................... 168 5.6. Borderline személyiségzavar..................................................... 171 5.6.1. Klinikai tünetek........................................................................... 171 5.6.2. A borderline személyiségzavar kialakulásának magyarázatai................................................................................ 174 5.6.3. Terápiás lehetőségek................................................................... 175 5.6.4. A borderline személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)............................................................................... 175 5.7. Hisztrionikus személyiségzavar............................................... 176 5.7.1. Klinikai tünetek........................................................................... 176 5.7.2. A hisztrionikus személyiségzavar kialakulásának magyarázatai................................................................................ 178 5.7.3. Terápiás lehetőségek................................................................... 179 5.7.4. A hisztrionikus személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)............................................................................... 179 5.8. Nárcisztikus személyiségzavar.................................................. 179 5.8.1. Klinikai tünetek........................................................................... 180 5.8.2. A nárcisztikus személyiségzavar kialakulásának magyarázatai................................................................................ 181 5.8.3. Terápiás lehetőségek................................................................... 182 5.8.4. A nárcisztikus személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)............................................................................... 182 5.9. Elkerülő személyiségzavar......................................................... 183 5.9.1. Klinikai tünetek........................................................................... 183 5.9.2. Az elkerülő személyiségzavar kialakulásának magyarázatai................................................................................ 184 5.9.3. Terápiás lehetőségek................................................................... 185 5.9.4. Az elkerülő személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)............................................................................... 185 5.10. Dependens személyiségzavar.................................................... 185 5.10.1. Klinikai tünetek........................................................................... 185 5.10.2. A dependens személyiségzavar kialakulásának magyarázatai................................................................................ 187

Tartalom

5.10.3. Terápiás lehetőségek................................................................... 188 5.10.4. A dependens személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)............................................................................... 189 5.11. Kényszeres személyiségzavar.................................................... 189 5.11.1. Klinikai tünetek........................................................................... 191 5.11.2. A kényszeres személyiségzavar kialakulásának magyarázatai................................................................................ 191 5.11.3. Terápiás lehetőségek................................................................... 192 5.11.4. A kényszeres személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)............................................................................... 192 VI. fejezet Hangulatzavarok (Fekete Mária)........................................................................ 193 6.1. A hangulatzavarokról általában................................................ 193 6.1.1. A hangulatzavarok meghatározása.......................................... 193 6.1.2. A hangulatzavarok jellemzői..................................................... 194 6.1.3. A hangulatzavarok felosztása (unipoláris és bipoláris zavarok)......................................................................................... 195 6.2. A depresszió.................................................................................. 196 6.2.1. A depresszió általános megközelítése...................................... 196 6.2.2. A depresszió tüneti képe............................................................ 198 6.2.3. A depresszió különböző megjelenési formái........................... 201 6.2.4. A depresszió kialakulásának okai (endogén, pszichogén és szomatogén depresszió)......................................................... 202 6.2.5. A depresszió kialakulásának magyarázatai............................ 204 6.2.5.1. Biológiai magyarázat.................................................................. 204 6.2.5.2. Pszichológiai magyarázatok...................................................... 205 6.2.5.3. A szociális kapcsolatok szerepe................................................ 207 6.2.6. A depresszió jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)....................... 207 6.3. Bipoláris zavar: a mániás depresszió....................................... 208 6.3.1. A bipoláris zavarok általános megközelítése.......................... 208 6.3.2. A mániás epizód jellemzői......................................................... 210 6.3.3. A bipoláris zavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)............... 214 6.4. A hangulatzavarok gyógyítása.................................................. 216

Tartalom

VII. fejezet Szkizofrénia és egyéb pszichotikus zavarok (Fekete Mária)............................ 217 7.1. A pszichózis sajátosságai............................................................ 217 7.2. Szkizofrénia.................................................................................. 219 7.2.1. A szkizofréniában megjelenő pozitív tünetek........................ 221 7.2.1.1. Észlelési zavarok.......................................................................... 221 7.2.1.2. A gondolkodás tartalmi zavara................................................. 223 7.2.1.3. A gondolkodás formai zavara................................................... 224 7.2.1.4. Az érzelmi, hangulati élet zavara............................................. 226 7.2.1.5. Az akarati élet zavara................................................................. 226 7.2.2. A szkizofréniában megjelenő negatív tünetek....................... 226 7.2.3. A szkizofréniában megjelenő pszichomotoros tünetek........ 227 7.2.4. A szkizofrénia típusos megjelenési formái............................. 228 7.2.5. Kórlefolyás és prognózis............................................................ 230 7.2.6. A szkizofrénia szövődményei.................................................... 233 7.2.7. A szkizofrénia kialakulását magyarázó elméletek................ 233 7.2.7.1. Biológiai magyarázatok.............................................................. 233 7.2.7.2. Pszichológiai magyarázatok...................................................... 234 7.2.8. A szkizofrénia gyógykezelése................................................... 236 7.2.8.1. Farmakoterápia............................................................................ 236 7.2.8.2. Pszichoterápiák............................................................................ 237 7.2.8.3. Szocioterápiák.............................................................................. 238 7.2.8.4. Elektrokonvulzív terápia............................................................ 238 7.2.9. A szkizofrénia jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)................... 238 7.3. Paranoid pszichotikus zavar (paranoia).................................. 240 7.3.1. A hétköznapi bizalmatlanság..................................................... 240 7.3.2. A paranoia klinikai képe............................................................ 240 7.3.3. A paranoia előfordulása és prognózisa.................................... 243 7.3.4. A paranoia típusai....................................................................... 243 7.3.4.1. Perzekutoros paranoia................................................................ 244 7.3.4.2. Nagyzásos (grandiózus) paranoia............................................. 244 7.3.4.3. Szerelmi (erotomániás) téboly................................................... 246 7.3.4.4. Féltékenységi téboly.................................................................... 246 7.3.4.5. Szomatikus (testi tünetekkel jellemzett) paranoia................. 248 7.3.4.6. Kevert típus.................................................................................. 248 7.3.5. A paranoia különleges megjelenési formái............................. 248

Tartalom

7.3.6. 7.3.6.1. 7.3.6.2. 7.3.7. 7.3.8. 7.4. 7.5. 7.6. 7.7. 7.8. 7.9.

A paranoia kialakulásának magyarázata................................ 249 Biológiai magyarázatok.............................................................. 250 Pszichológiai magyarázatok...................................................... 250 A paranoia kezelése..................................................................... 250 A paranoia jogi vonatkozásai (Dr. Grád András).......................... 251 Rövid pszichotikus zavar........................................................... 253 Szkizofreniform zavar................................................................ 253 Szkizoaffektív zavar................................................................... 253 Indukált pszichotikus zavar...................................................... 254 Szervi betegségekhez társuló ún. „organikus” pszichózisok. Pszichoaktív szerhasználatra visszavezethető pszichotikus zavar....................................................................... 254

VIII. fejezet Szenvedélybetegségek (Addikciók) (Fekete Mária)............................................. 255 8.1. A szenvedélybetegségek kialakulása........................................ 255 8.1.1. A kémiai és a viselkedéses addikció......................................... 255 8.1.2. A szenvedélybetegség kialakulásának folyamata.................. 256 8.2. A kábítószerek.............................................................................. 258 8.3. A kábítószer-függőség kialakulásának szakaszai és jellemzői.................................................................................... 259 8.3.1. Alkalmi használat........................................................................ 260 8.3.2. Rendszeres használat.................................................................. 263 8.3.3. A függőség (dependencia).......................................................... 263 8.4. A XXI. századi kábítószerhasználati szokások átalakulása – „dizájner drogok”................................................ 266 8.5. A kábítószer-függők személyiségjellemzői............................. 269 8.6. A kábítószer-függőség kialakulását magyarázó elméletek..... 270 8.6.1. Biológiai magyarázatok.............................................................. 270 8.6.2. Pszichológiai magyarázatok...................................................... 272 8.6.3. Szociokulturális magyarázat..................................................... 273 8.7. Terápia........................................................................................... 275 8.8. A kémiai addikciók jogi vonatkozásai...................................... 277 8.8.1. Általános szempontok (Dr. Grád András)...................................... 277 8.8.2. Elterelés......................................................................................... 279 8.9. Viselkedési addikciók.................................................................. 283

Tartalom

8.10. Kóros játékszenvedély................................................................ 286 8.10.1. Kultúrtörténeti érdekességek.................................................... 286 8.10.2. A kóros játékszenvedély lefolyása, sajátosságai..................... 288 8.10.3. A kóros játékszenvedély egy speciális formája: az internet függőségbe ágyazott játékszenvedély................. 291 8.10.4. A betegek személyiségjellemzői és a betegség előfordulása 291 8.10.5. A kóros játékszenvedély kialakulását magyarázó elméletek. 293 8.10.6. Akóros játékszenvedély gyógykezelésének lehetőségei........ 295 8.11. Kleptománia................................................................................. 296 8.12. Pirománia...................................................................................... 298 8.13. Egyéb, jelentősebb jogi vonatkozással nem rendelkező viselkedési addikciók................................................................... 298 8.13.1. Hajtépegetés (Trichotillománia)............................................... 298 8.13.2. Bulimia.......................................................................................... 299 8.14. A Viselekedéses addikciók jogi vonatkozásai (Dr. Grád András). 300 IX. fejezet Organikus mentális zavarok (Fekete Mária)..................................................... 303 9.1. Delírium........................................................................................ 304 9.1.1. Klinikai tünetek........................................................................... 305 9.1.2. A delírium lefolyása, kimenetele, kezelése............................. 308 9.1.3. A delírium jogi vonatkozásai (Dr. Grád András).......................... 309 9.2. Demencia...................................................................................... 310 9.2.1. A demenciák lefolyása, kimenetele, kezelése......................... 311 9.2.2. A demenciák általános klinikai képe....................................... 312 9.2.3. A demenciák jogi vonatkozásai (Dr. Grád András)...................... 319 X. fejezet Pszichodiagnosztikai módszerek (Fekete Mária)............................................... 322 10.1. A tesztek általános jellemzői..................................................... 322 10.2. Teljesítménytesztek..................................................................... 327 10.2.1. Intelligenciatesztek...................................................................... 327 10.2.1.1. MAWI............................................................................................ 328 10.2.1.2. Raven-féle matricateszt.............................................................. 333 10.2.2. Memóriatesztek............................................................................ 333

Tartalom

10.2.3. Neuropszichológiai tesztek........................................................ 334 10.3. Személyiségvizsgálat................................................................... 334 10.3.1. Projektív tesztek és módszerek................................................. 335 10.3.1.1. Rorschach-próba.......................................................................... 336 10.3.1.2. TAT (Thematic Apperception Test, gyermekváltozata: CAT)............................................................................................... 337 10.3.1.3. Szondi-teszt................................................................................... 338 10.3.1.4. PFT (Picture Frustration Test)................................................. 338 10.3.1.5. Rajztesztek.................................................................................... 339 10.3.2. Kérdőíves módszerek.................................................................. 339 10.3.2.1. MMPI-próba................................................................................. 340 10.4. Tünetbecslő skálák...................................................................... 341 XI. fejezet Pszichoterápiák (Fekete Mária)........................................................................... 342 11.1. A pszichoterápiák általános megközelítése............................. 342 11.1.1. A terápiás lehetőségek mérlegelése.......................................... 342 11.1.2. A pszichoterápia történeti előzményei..................................... 342 11.1.3. A pszichoterápiák meghatározása, közös jellemzői.............. 343 11.1.4. A pszichoterápiák közötti különbség....................................... 344 11.2. A pszichoterápiás folyamat........................................................ 345 11.2.1. A pszichoterápia előfázisa.......................................................... 345 11.2.1.1. A pszichoterápiára való alkalmasság külső és belső feltételei.......................................................................................... 345 11.2.1.2. A pszichoterápia megtervezése, a pszichoterápiás módszer kiválasztása................................................................... 348 11.2.1.3. A terápiás szerződés.................................................................... 349 11.2.1.4. A terápiás kapcsolat.................................................................... 351 11.2.2. A pszichoterápiás munka........................................................... 352 11.3. Pszichoanalízis............................................................................. 353 11.3.1. A lelki zavarok eredete............................................................... 353 11.3.2. Tudattalan vágyaink megismerése........................................... 354 11.3.3. A klasszikus (standard) pszichoanalízis jellemzői................. 354 11.3.3.1. A szabad asszociáció.................................................................... 354 11.3.3.2. Az értelmezés............................................................................... 355 11.3.3.3. Az álomfejtés................................................................................ 356

Tartalom

11.3.3.4. Az indulatáttétel jelentősége...................................................... 356 11.3.4. A klasszikus (standard) pszichoanalízis indikációs területe. 357 11.4. Egyéb, pszichoanalitikus szemléletű terápiák....................... 358 11.4.1. Pszichoanalitikus pszichoterápiák............................................ 358 11.4.2. Rövid távú pszichoanalitikus terápiák.................................... 359 11.4.3. Egyéb alkalmazási lehetőségek................................................. 359 11.5. Viselkedés- és kognitív terápiák (magatartásterápiák)......... 360 11.5.1. Viselkedésterápiák....................................................................... 360 11.5.1.1. A lelki zavarok eredete............................................................... 360 11.5.1.2. A viselkedésterápiák jellemzői.................................................. 360 11.5.1.3. A leggyakrabban alkalmazott viselkedésterápiás technikák. 361 11.5.1.4. A viselkedésterápia indikációs területe................................... 364 11.5.2. Kognitív terápiák........................................................................ 365 11.5.2.1. A lelki zavarok eredete............................................................... 365 11.5.2.2. A kognitív terápiák jellemzői.................................................... 366 11.5.2.3. A kognitív terápia felépítése...................................................... 366 11.5.2.4. A kognitív terápia indikációs területe..................................... 367 11.6. Kliensközpontú pszichoterápia................................................. 368 11.6.1. A lelki zavarok eredete............................................................... 368 11.6.2. A kliensközpontú terápia jellemzői.......................................... 368 11.6.3. A kliensközpontú terápia indikációs területe......................... 370 11.7. Hipnoterápia................................................................................. 371 11.7.1. A hipnózis története.................................................................... 371 11.7.2. A hipnózis és a hipnoterápia lényege....................................... 372 11.7.3. A hipnoterápia folyamata........................................................... 373 11.7.3.1. A hipnoterápiára való felkészítés.............................................. 373 11.7.3.2. Hipnózis indukciók...................................................................... 374 11.7.3.3. A kölcsönös összehangolódás eriksoni technikája................. 375 11.7.3.4. A pszichoterápiás szakasz.......................................................... 376 11.7.3.5. A módosult tudatállapot megszüntetése (dehipnózis)........... 378 11.7.3.6. Megbeszélés.................................................................................. 379 11.7.3.7. A hipnózis indikációs területe................................................... 379 11.8. Relaxációs és szimbólumterápiák............................................. 380 11.8.1. A relaxációs terápiák általános jellemzői................................ 380 11.8.1.1. A relaxációs terápiák csoportosítása........................................ 382 11.8.1.1.1. Aktív relaxáció (Jacobson: Progresszív relaxáció)................ 382 11.8.1.1.2. Passzív relaxáció (Schulz: Autogén tréning)........................... 383

Tartalom

11.8.1.1.3. Eklektikus módszerek................................................................. 385 11.8.1.1.4. A relaxáció indikációs területe.................................................. 385 11.8.2. Szimbólumterápiák...................................................................... 386 11.8.2.1. A szimbólumterápiák általános jellemzői................................ 386 11.8.2.2. A szimbólumterápiák indikációs területe................................ 387 11.9. Csoport pszichoterápiák............................................................. 388 11.9.1. Analitikus csoport pszichoterápiák.......................................... 392 11.9.2. Rogers-féle csoport pszichoterápia (Encounter csoport)..... 392 11.9.3. Pszichodráma............................................................................... 393 11.9.3.1. A pszichodráma menete............................................................. 394 11.9.4. A csoport pszichoterápiák indikációs területe....................... 396 11.10. Családterápiák.............................................................................. 397 11.10.1. A családterápia pszichológiai sajátosságai.............................. 397 11.10.2. A család rendszerszemléletű megközelítése........................... 398 11.10.3. A családterápia menete és módszertana.................................. 400 11.10.4. A családterápia indikációs területe.......................................... 403 11.11. Gyermek pszichoterápia............................................................. 403 11.11.1. A gyermek pszichoterápiák módszertanát befolyásoló életkori sajátosságok.................................................................... 403 11.11.2. A gyermek pszichoterápiák módszertana............................... 405 11.11.3. A gyermek pszichoterápiák jellemzői...................................... 406 XII. fejezet Előítélet (Fekete Mária)........................................................................................ 408 12.1. Az előítélet, mint szociálpszichológiai jelenség; Pszichopatológiai vonatkozások................................................ 408 12.2. Az előítéletesség történelmi gyökerei...................................... 409 12.3. Attitűd és előítéletesség.............................................................. 411 12.3.1. Az attitűd ismérvei...................................................................... 411 12.3.2. Az előítélet ismérvei.................................................................... 412 12.4. Az előítéletesség kialakulása..................................................... 414 12.4.1. Az előítélet kialakulásában szerepet játszó csoportközi és csoporton belül zajló pszichológiai folyamatok................. 414 12.4.1.1. Csoportidentitás........................................................................... 414 12.4.1.2. Bűnbakképzés............................................................................... 415 12.5. Az előítéletes személyiség jellemzői......................................... 417

Tartalom

12.6. Az előítélet megnyilvánulási formái........................................ 420 12.6.1. Szóbeli előítéletesség .................................................................. 420 12.6.2. Írásban megjelenő előítéletesség (elektronikus sajtó, internet), a média szerepe.......................................................... 421 12.6.3. Elkerülés ....................................................................................... 422 12.6.4. Hátrányos megkülönböztetés ................................................... 423 12.6.5. Testi erőszak ................................................................................ 423 12.6.6. Kiirtás............................................................................................ 424 12.7. Romákkal szembeni előítélet..................................................... 425 12.8. Az előítéletek tompításának módszerei................................... 432 12.9. Előítéletesség és joggyakorlat.................................................... 435 12.10. Melléklet: California F-Skála.................................................... 438 XIII. fejezet Az igazságszolgáltatás pszichológiája általában (Dr. Grád András)............... 440 13.1. A közhatalom és a magánszféra viszonya............................... 440 13.2. A hazai bíráskodás általános pszichológiai jellemzői........... 442 13.2.1. Feudális hagyományok............................................................... 442 13.2.2. Bírócentrikusság.......................................................................... 444 13.2.3. Metakommunikációs csapdák................................................... 446 13.3. A bíró pszichológiai terhelése és a bíráskodás potenciális személyiségtorzító hatása........................................................... 447 XIV. fejezet A polgári eljárás pszichológiája (Dr. Grád András)........................................... 450 14.1. A peres felek és a bíróság konfliktusai.................................... 450 14.2. A peres felek egymás közötti konfliktusai............................. 452 14.2.1. Tulajdonítások.............................................................................. 452 14.2.2. Kognitív disszonancia feloldó mechanizmusok.................... 453 14.2.3. Jó egészre törekvés....................................................................... 455 14.3. A tanúbizonyítás problematikája.............................................. 456 14.4. A jogi képviselők szerepe a perben.......................................... 460 14.5. A pszichológiai helyzet a per befejeződésekor....................... 461 14.6. Lehetséges alternatív megközelítési módok a bíróságok részéről........................................................................................... 463

Tartalom

XV. fejezet A családjog pszichológiai többletproblémái (Dr. Grád András)......................... 465 15.1. 15.2. 15.3. 15.4. 15.5. 15.6.

Rizikófaktorok a házasságkötéskor......................................... 465 Az élethelyzet-változások és a tárgyvesztés jelentősége....... 470 Az alkoholizmus megítélése a családjogban........................... 471 A gyermekelhelyezés pszichológiai problémái....................... 473 A gyermekek tanúkénti kihallgatása....................................... 476 Az egyező akaratnyilvánításos bontóperek csapdái............. 478

XVI. fejezet A büntetőeljárás és a büntetés-végrehajtás pszichológiája (Dr. Grád András) 480 16.1. A normakövetés lehetséges motivációi.................................... 480 16.2. A büntetés visszatartó szerepe.................................................. 481 16.3. Viktimológiai összefüggések..................................................... 483 16.4. Börtönártalmak............................................................................ 484 16.4.1. A lét három szférájának összeolvadása.................................... 485 16.4.2. A társadalom alá-, fölé-, mellérendeltségi viszonyainak hiánya............................................................................................. 486 16.4.3. Az önmegvalósítás hiánya......................................................... 487 16.4.4. A bizonytalanság neurotizáló hatása....................................... 487 16.4.5. Állandósult kudarc- és frusztrációérzet.................................. 488 16.5. Informális struktúrák kialakulása........................................... 490 16.6. Az erőszak és a szociális státusz összefüggése...................... 492 16.7. A társadalomba visszatérés pszichológiai akadályai............. 493 XVII. fejezet A pszichológus szerepe az igazságszolgáltatásban és a büntetés-végrehajtásban (Dr. Grád András)................................................. 496 17.1. A pszichológus szakértőről általában....................................... 496 17.2. Családjogi perek........................................................................... 500 17.3. Mediáció........................................................................................ 507 17.3.1. A mediációról általánosságban.................................................. 507 17.3.2. Mediáció a polágri ügyekben..................................................... 509 17.3.3. Mediáció a büntetőügyekben..................................................... 512

Tartalom

17.4. Büntetőjogi perek......................................................................... 514 17.5. Büntetés-végrehajtás................................................................... 514 XVIII. fejezet A hatékony jogászi kommunikáció pszichológiája (Dr. Grád András)............ 517 18.1. A neurolingvisztikai programozás (NLP) tana..................... 517 18.2. Alapaxiómák................................................................................. 518 18.3. Az állapot-fiziológiák felismerésének szerepe....................... 518 18.4. A szemmozgások és a hangszín kalibrálása........................... 520 18.5. A kommunikáció során alkalmazható műfogások ............... 521 18.5.1. A probléma felszeletelése........................................................... 521 18.5.2. Kizökkentés váratlan fordulattal.............................................. 522 18.5.3. Hamis kauzalitás......................................................................... 524 18.5.4. Agymosó technikák..................................................................... 524 18.5.5. Pacing – leading (követés – vezetés)......................................... 525 18.5.6. Raport kialakítása....................................................................... 526 18.5.7. A Milton-modell kínálta lehetőségek....................................... 527 Felhasznált irodalom....................................................................................... 531

ELŐSZÓ

A pszichológia szerepe a jogban és annak különböző területein ismert, a lélektan alkalmazására e téren már sokféle kísérlet történt, de távol vagyunk a lehetőségek kihasználásától. A morális és a proszociális viselkedés fejlődéslélektana, a viselkedés belső vezérlése, az önkontroll, ebben az érzelmek és az indulatok szerepe, a személyiségzavar, különösen ennek organikus, ill. pszichoszomatikus zavarokkal együtt járó formái, a jog által szabályozott társas helyzetek érzékelésének és értelmezésének változatai stb., sok szempontból tartozhatnak a jogelméletre, az igazságszolgáltatásra vagy a büntetés-végrehajtásra, közelebbről a rendőri, ügyészi, bírói, ügyvédi stb. munkára. A jog alkalmazása, érvényesülése sajátos kommunikációs folyamatokban zajlik, kihallgatásban, ügyvédi konzultációkban, tárgyaláson, amelyek keresetek, közvádak, fellebbezések stb. nyomán indulnak meg és bonyolódnak le különböző szinteken. Ezekben lélektani körülmények, vagy éppen lélektani – pl. személypercepciós, empátiás, kommunikatív, szuggesztív stb. – készségek és képességek nagy jelentőségűek lehetnek, meghatározhatják a jogsértések rekonstrukcióját és bizonyítását, a perben lévők sorsát. A családjog, a büntetőjog, a polgári jog a személyiség és az emberi kapcsolatok legbensőbb részleteit is érinthetik, a jog közbeavatkozásának kihatásai itt is sorsdöntők lehetnek. Gyakorta mondják, hogy rendőrnek, bírónak, ügyvédnek szinte pszichológusnak kellene lennie. Valóban akadnak a jognak olyan szereplői, akik hatékonyabbak és emberségesebbek, mert ösztönösen vagy tanult, tapasztalatilag csiszolódott módon érvényes lélektant képesek alkalmazni, pl. jobban megértik a jog különféle folyamataiban résztvevőket, mint mások, vagy egyszerűen csak jobban tudtak rájuk hatni. Mégis, úgy tűnik, nemcsak nálunk, de a lefejlettebb országokban is aránylag kis mértékben válnak pszichológussá is a jog szereplői, valószínűleg azért, mert nem tanítanak nekik elegendő és megfelelő pszichológiai ismereteket és módszereket, meg talán nem is motiválják kellően őket ilye-

Előszó

nek alkalmazására. Több oka lehet ennek a helyzetnek, bizonyos, hogy nem egyszerűen valamiféle elmaradottságról vagy elzárkózásról lehet szó. Talán a jogban és a jogalkalmazásban rejlő hétköznapi, implicit lélektan, illetve a jog sajátos pszichológiai hermeneutikája adja, hogy a jog gyakorlatában működő értelmes ember aránylag jól eligazodik az emberi dolgokban, és nem érez elég késztetést arra, hogy új szempontokat vegyen fel, felfogását és tevékenységét a pszichológia alapján értelmezze újra. Talán a pszichológia maga sem alkalmas ma még arra, hogy a jog segítője, segédeszköze legyen. Gondoljunk csak a lélektan sokféle irányzatára, amelyek egymástól eltérő konklúziókhoz vezethetnek. A pszichológusok vitája elbizonytalaníthatja a jog embereit. Talán a társadalom sem igényli még a jogtól a lélektant, lehet, hogy a hagyományos racionalitásban, rendben, a jogi leegyszerűsítésekben érdekelt. Nagyon messze vezető, érdekes kérdések ezek. Az bizonyos, hogy a jövőben a lélektan akarva-akaratlan nagyobb szerepet fog kapni. Kezdenek kibontakozni a klasszikus jogfelfogás és jogalkalmazás alternatívái. Gondoljunk csak a mediáció jelenségére, amely egy-két évtized alatt hihetetlen széles körben nyert alkalmazást, és sok olyan dolgot megoldott vagy megkönnyített, aminek korában csak per volt a kimenetele. Vagy a dekri minalizáció terjedésére bizonyos életszférákban, ill. bizonyos jogsértések, bűncselekmények medikalizációjára, pszichiatrializálódására. Ilyen viselkedésformák esetében a büntetés helyett egyre gyakoribb az ún. elterelés a terápia irányába. Ma már óriási, önálló tudományággá vált a forenzikus szexológia vagy a pszichoterápia, és ezek részben intézményekben, zárt körülmények között alkalmazott technikák, részben mindinkább „ambu lanter”, a közösségi életkereteken belül. De a haszonszerző, érdekérvényesítő bűnözésformákban is mind gyakrabban felvetődik a lélektani eszközökkel történő, segítő-fejlesztő viselkedésformálás, reszocializáció. Ma már érthető, ha egy pedofil vagy szadista pszichológiai (vagy akár az idegrendszerre ill. a hormonrendszerre ható gyógyszeres, kémiai) kezelésben részesül, lehet, hogy csakhamar megszokottá válik, hogy a visszaeső zsebtolvajok, betörők, rablók is gyakran kerülnek pszichoterápiába. Nem tudhatjuk elővételezni a fejlődést, mindenesetre ma már a jogban élők és működők számára evidens lehet, hogy a lélektan rájuk is tartozik, valamilyen formában nekik is ismerniük kell. Nagy szerepe lehet ezért a jogászok pszichológiai képzésének. Ennek már az egyetemen meg kellene

Előszó

kezdődnie, és ott legalább meg kellene kapniuk azokat az alapokat, amelyekre majd később speciális továbbképzéseik, önképzéseik épülnek. Úgy tűnik, ez a könyv ilyenfajta alapozásra tesz kísérletet. Logikus, decimális rendszerben mutatja be a pszichológia alapvonalait, bemutatja a kulcsfogalmakat, megismerteti a normális és kóros lélektani működés tényezőit és szabályszerűségeit. Korszerű tájékoztatást ad a segítő beavatkozás módszereiről. Részletesen szól bizonyos jogalkalmazási vetületek lélektanáról. A könyv nyilvánvalóan vezérfonal, amelyre előadások és szemináriumok anyagát fel lehet fűzni, ill. amelynek segítségével a lélektani ismereteket meg lehet tanulni. Azért kell a könyvvel kapcsolatosan kísérletről beszélni, mert legjobb tudomásom szerint magyar nyelven eddig nem született ilyenfajta, a jogászoknak szóló szakspecifikus összefoglaló bevezetés, tankönyv a lélektanról. A joghallgatók – és általában a joggal foglalkozók – figyelmébe ajánlom ezt a könyvet, szerzői a témában járatos, jó szakemberek, akik párhuzamosan tudják képviselni a két tudományterületet, és különösen a jogászok pszichológiai szükségleteinek tudnak közvetítően megfelelni. Bízom benne, hogy a könyv hozzájárul a jog lélektani kiegészüléséhez, új pszichológiai kultúrájához. Buda Béla dr.

„Úgy beszélni ezekről a bonyolult dolgokról, hogy a szó mögött megtalálják a lényeget, s ne csak megtalálják, hanem meg is értsék, viszonylag könnyen megtanulják – nem, ez nem könnyű feladat. Sose hittem volna, hogy így megizzaszt ez a kis tankönyv.” (Benedek István: Aranyketrec)

BEVEZETŐ Mi is az a pszichológia és kik azok a pszichológusok? Főzni tanuló emberektől tudjuk, hogy a szakácskönyvek számtalan receptet tartalmaznak, de egyik sem írja le, hogyan kell rántást készíteni. Mivel könyvünk címe „Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak”, a kezdő szakácsok tapasztalatán okulva a bevezető címében feltett kérdés megválaszolásával kezdjük az írást. A legnagyobb fogalomzavar a pszi chiáter és a pszichológus szerepével kapcsolatos; sokszor még diplomás emberek számára sem egyértelmű, ki mivel is foglalkozik. A pszichológia (lélektan) a lelki folyamatokkal, jelenségekkel foglalkozó tudomány, ami magában foglalja mind az egészséges, mind a kóros lelki működések széles skáláját az érzékeléstől a személyiségfejlődésen át a kóros lelki jelenségek törvényszerűségeinek feltárásáig. A pszichológusok bölcsészdiplomával rendelkező szakemberek, akik az alapképzettség megszerzése után különböző szakterületekre specializálódhatnak, ilyen például a pedagógia, a szervezetfejlesztés, az igazságügyi vagy a klinikai pszichológia. A „klinikai” megjelölést a köznyelv is használja. Általában olyan emberre mondjuk, hogy „klinikai eset” akinek viselkedése lényegesen eltér a környezetében megszokottól, azt is mondhatnánk, abnormális. A klinikai szakpszichológus munkája nagy részét az ilyen „klinikai esetek” teszik ki. Tevékenységének középpontjában a kóros lelki jelenségek vizsgálata és gyógyítása áll. Speciális eszköztárával pszichodiagnosztikai vizsgálatokat végez, szakvéleményt készít és a személyiségre ható pszichoterápiás módszerekkel gyógyít. Lényeges azonban megjegyeznünk, hogy pszichológushoz nem csak betegek, de egészséges emberek is fordulhatnak. A pszichológus nemcsak az egészség visszaállítását, de annak megőrzését és fejlesztését is el tudja látni. Így pl. személyiségfejlesztést végez olyan emberek részére, akik igyekeznek önmagukat jobban megismerni, bizonyos képes-

Bevezető

ségeiket (pl. kommunikáció) jobban kiaknázni, vagy egyszerűen csak szeretnék magukat jobban érezni. A klinikai szakpszichológus felkérésre végezhet szakértői munkát is. Az igazságügyi szakértői tevékenység speciális – a klinikusi után megszerezhető – további szakvizsgához kötött. A pszichiátria (elmekórtan) az orvostudománynak az az ága, ami a kóros, abnormális lelki jelenségek, betegségek (pl. elmebetegségek, hangulatzavarok, szenvedélybetegség stb.) kialakulásával és gyógyításával foglalkozik. A meghatározásból kiderül, hogy a klinikai pszichológia és a pszichiátria tárgya jórészt megegyezik, a szakemberek képzettsége, a gyógyítás technikája azonban eltérő. A pszichiáterek olyan szakvizsgázott orvosok, akik a lelki zavarok gyógyítására szakosodtak, és elsősorban orvosi módszereket alkalmazva, a testi, biokémiai folyamatokra hatva, gyógyszerek alkalmazásával gyógyítanak. A pszichológiai kultúra elterjedésével azonban ma már egyre több orvos kezd valamilyen pszichoterápiás technika megtanulásába és alkalmazásába. A pszichopatológia (kórlélektan) a pszichológia és a pszichiátria határmezsgyéjén elhelyezkedő, lelki zavarokkal foglalkozó tudomány. A mű megírása során nem törekedtünk sem a pszichológia alapjelenségeinek, sem az igazságügyi pszichiátria szakterületének ismertetésére, hiszen ezek mindegyike egy-egy önálló könyvet megtöltene, ráadásul e témakörökről már számos kiváló külföldi és hazai szerző művét olvashatjuk. [Például Huszár Ilona – Kuncz Elemér: Igazságügyi pszichiátria (Medicina, Bp. 1998)] Köny vünket inkább egy jól hasznosítható segédeszköznek szántuk művelt laikusok számára, ezért elsősorban azoknak a mentális zavaroknak a közérthető bemutatására törekedtünk, amelyek a környezetünkben élő emberek körében a leggyakrabban előfordulnak. A gyakorló jogászok tapasztalatból tudják, hogy a pszichés zavarokkal küszködő emberek egy része nem a pszichoterápiás rendelőt keresi fel, hanem ügyvédhez fordul vagy bírósági tárgyalásokra jár. Mind a betegek, mind a szakemberek sok időt és energiát megtakaríthatnának azzal, ha időben felismernék egy állapot kórosságát. Könyvünk III–VIII. fejezetében ezért főleg olyan pszichiátriai kórképeknek és azok pszichológiai jellemzőinek bemutatására törekszünk, amelyekkel a gyakorló jogász munkája során gyakran találkozhat. A zavarokat jellemző tünetek részletes leírásával és az esetismertetésekkel abban szeretnénk segíteni olvasóinkat, hogy – például egy konkrét eset kapcsán a megfelelő fejezetet fellapozva – képessé váljanak a kóros (patológiás) lelki működések jelenségszintű felismerése. Az igazság-

Bevezető

szolgáltatás pszichológiájának ismertetésére a mű XIII–XVIII. fejezeteiben kerül sor. Az írók lehetőleg olyan „kedvcsináló” fejezettel nyitnak, ami felkelti az olvasó érdeklődését a könyv további olvasásához. Magunk is ismerjük ezt a fogást, most praktikus okok miatt mégis kénytelenek vagyunk ettől eltérni. Őszintén bevalljuk, hogy az első fejezetben bemutatásra kerülő négy nagy pszichológiai iskola nem a könyv legérdekesebb része. A részletes pszichopatológia előtt azonban kénytelenek vagyunk ezek ismertetésére, mert a személyiségről alkotott felfogásuk és fogalmaik magyarázata szükséges ahhoz, hogy a következő fejezetek érthetővé válhassanak.

I. fejezet

NAGY PSZICHOLÓGIAI ISKOLÁK

A valóság mérhetetlen mennyiségű információ halmaza. Az általunk megélt valóság mindig szubjektív, hiszen érzékszerveink és személyiségünk „szűrőjén” át képeződik le. Képzeljük csak el, hogy ugyanazt a várromot mennyire más szempontok szerint figyeli meg – és emiatt másképp látja – egy régész, egy statikus és egy festőművész. Az emberek megítélésénél is hasonló a helyzet, ezért van az, hogy a nagy pszichológiai irányzatok emberképe is annyira eltérő. Mindegyik nagy iskolának megvan a maga sajátos elgondolása az ember lelki működéséről. Azt a felfogásmódot, ahogyan az embert mindegyik irányzat a saját nézetrendszere alapján értelmezi, „modell”-nek nevezzük. Mindegyik modell speciális, kizárólag az adott nézetrendszerre jellemző fogalmakat használ. Az analitikus például ösztönkésztetésről, tudattalanról, Ödipusz-konfliktusról, a behavio rista drive-ról, kondicionálásról, a kognitív felfogás diszfunkcionális attitűdről beszél. A modelleknek azonban nem csak a nyelvezete más, hanem különbözőképpen magyarázzák az egészséges és kóros lelki működéseket (betegségeket), ennek megfelelően eltérő nézeteket vallanak a gyógyítás módszereiről is. Ismeretük elkerülhetetlen, hiszen a bemutatásra kerülő pszichiátriai kórképek pszichológiai jellemzőit ezeken keresztül fogjuk leírni. A pszichológia négy legmarkánsabb összefüggő nézetrendszerét a pszichoanalízis, a behaviorizmus, a kognitív pszichológia és a humanisztikus pszichológia képviseli.

1.1. Pszichoanalízis A nagy iskolák közül ez a legrégebbi és a legismertebb. Szinte nincs olyan pszichológiai vonatkozású film, amiben ne szerepelne az analitikus helyzet: a díványon fekvő páciens és a mögötte jegyzetelő analitikus. Az iskola megteremtője a pszichoanalízis atyjának tartott Sigmund Freud (1856–1939) bécsi ideggyógyász.

Nagy pszichológiai iskolák

1.1.1. A lelki működés szintjei (tudat, tudatelőttes, tudattalan) A pszichoanalízis megjelenése előtt természetes volt, hogy a lelki működések alatt kizárólag tudatos folyamatokat értettek. A tudattalanul zajló lelki történésekre, a lélek bonyolultabb, több rétegű szerkezetére Freud hívta fel elsőként a figyelmet. Nemcsak bevezette, de elmélete központi gondolatává is tette a tudattalan fogalmát. Így lett a pszichoanalízis egyik legjellemzőbb sajátossága, hogy a lelki jelenségek magyarázatában a tudatosan zajló folyamatokról (vagyis arról, amiről gondolkodni, beszélni tudunk) a tudattalanra helyeződött át a hangsúly. A freudi emberképben a tudatos folyamatok már csak töredékét képezik a lelki működéseknek. Freud úszó jéghegy hasonlata szerint a tudat arányait és jelentőségét tekintve csak a jéghegy víz fölötti kisebbik hányadának, a tudattalan tartomány viszont a víz alatt lévő nagyobbik részének felelne meg. A tudat és a tudattalan között Freud feltételezett egy keskeny átjárót, amit „tudat előttesnek” nevezett el. Ez a tartomány olyan, mint egy nagy raktár, amely a tudatból kiszorult, de abba bármikor visszahívható, felidézhető információkat tartalmazza (pl. mi volt a tegnap esti vacsora). Ez lényegében az emlékezet megfelelője.

1.1.2. A személyiség szerkezete (Id, Ego, Szuperego) Az analitikusok szerint a személyiség belső struktúráját (intrapszichés struktúra) hármas tagolódás jellemzi: 1. az ösztön-én (latinul: Id) 2. az én (latinul: Ego) 3. a felettes-én (latinul: Szuperego) Az Id már születésünk pillanatában jelen van, velünk születik. A személyiségfejlődés során ebből differenciálódik az Ego, majd a szocializációs folyamat, a nevelés, a család és a társadalom hatására alakul ki értékrendünk, és az az idealizált személyiségkép, amilyennek optimális esetben kellene válnunk (Szuperego). Freud a személyiséget egy dinamikus, állandó mozgásban lévő rendszerként írja le, melyben a jórészt tudattalanul működő intrapszichés struktúrák ellentétes céljaik, késztetéseik miatt egész életünkön át konfliktusban állnak egymással, küzdenek a kifejeződésre jutásért, a viselkedés meghatározásáért. A lelki egészség feltétele, hogy